166/1997. (X. 3.) Korm. rendelet
a természettudományos felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről
A Kormány a felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény 72. §-ának d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § A természettudományos felsőoktatásban alapképzésben tanári és nem tanári szakokon egyetemi és főiskolai végzettség szerezhető.
2. § A tanári szakok általános képesítési követelményeit e rendelet 1. számú melléklete, e szakok sajátos képesítési követelményeit a 2. számú melléklete, a nem tanári szakok általános képesítési követelményeit a 3. számú melléklete, míg e szakok sajátos képesítési követelményeit a 4. számú melléklete tartalmazza.
3. § A tanári képesítés általános, a természettudományos felsőoktatás sajátosságaitól független, illetve azokkal részben összefüggő pedagógiai követelményeire, a külön jogszabályban foglaltak az irányadók.
4. § (1) E rendelet hatálybalépését megelőző időszakban az egyetemi szintű kohászati anyagtudományi szakon szerzett képesítés a szakterületet irányító miniszter által mérnökfizikus szakra módosított, a Kormány által engedélyezett további módosításnak megfelelően a fizikus-mérnöki szakon szerezhető képesítéssel egyenértékűek.
(2) E rendelet hatálybalépését megelőző időszakban az egyetemi szintű
informatikatanári szakon, valamint a
számítástechnika-tanári szakon
szerzett képesítések a Kormány által engedélyezett módosításnak megfelelően informatikatanári szakon szerezhető képesítéssel egyenértékű.
(3) Főiskolai szintű technikatanári szakképesítéssel - a végzettség szintje szerint - a szakterületet irányító miniszter által megszüntetett, alább felsorolt főiskolai szintű szakokon szerzett képesítések egyenértékűek:
mezőgazdasági ismeretek szak,
műszaki ismeretek szak.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben fel nem sorolt szakokon kiadott oklevelek az azokban foglalt végzettség szintjének, illetve szakképzettségnek felelnek meg.
5. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A rendelettel meghatározott képesítési követelmények rendelkezéseit az 1998-99. évi tanévben alapképzésben az I. évfolyamra, a következő években pedig fokozatosan a magasabb évfolyamokra kell alkalmazni.
Horn Gyula s. k.,
miniszterelnök
1. számú melléklet a 166/1997. (X. 3.) Korm. rendelethez
A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS FELSŐOKTATÁS ALAPKÉPZÉSI TANÁRSZAKJAINAK ÁLTALÁNOS KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI
1. A természettudományos tanárképzés célja
Tanárok képzése, akik - a külön jogszabályban foglaltakra is tekintettel - képesek arra, hogy tanulóikkal bármely iskolatípusban, a korosztályok sajátos pedagógiai igényeihez illeszkedve elsajátítassák választott szakjuknak (szakjaiknak) szemléletét és műveltségi tartalmát, amely a XXI. század emberét eligazítja a környezetükben és mindennapi tevékenységükben megjelenő természeti jelenségek megértésében, segíti azok tudatos, környezetkímélő felhasználását, továbbá ismerik szakjuk gyakorlati alkalmazásait, szerepét az életben, a termelésben és más tudományokban, rendszeres szakmai továbbképzés révén képesek szakterületük tudományága és technikája új kérdéseinek megismerésére és a tanításban való alkalmazására; az egyetemi végzettséggel rendelkező tanárok képesek a szaktudományuk újabb eredményeit megértve folyamatosan feldolgozni és alkotó módon alkalmazni a tanításban, továbbá felkészültek a felsőoktatási tanulmányok folytatására készülő diákok igényeinek kielégítésére is.
2. A végzettség szintje és a szakképzettség
a) Egyetemi szint
Okleveles - a szakra utaló megjelöléssel - tanár szakképzettség egyetemen szerezhető. Azonos szakterületen egyetemi végzettséggel rendelkezők, illetőleg ilyen tanulmányokat folytatók is okleveles tanári szakképzettséget szerezhetnek, ha - a szakmai követelményeken túlmenően - a külön jogszabályban foglaltaknak a képző intézmény által megszabott módon eleget tesznek.
b) Főiskolai szint
A szakra utaló megjelöléssel tanár szakképzettség egyetemen vagy tanárképző főiskolán szerezhető. Főiskolai szintű tanári végzettséggel rendelkezők a szakképzettségükkel azonos szakterületen további egyetemi tanulmányokat folytathatnak az egyetemi szintű tanári végzettség megszerzése céljából. A korábbi tanulmányok beszámítása a képző intézmény hatáskörébe tartozik.
3. A képzési idő
a) Egyetemi szint
A képzési idő 10 félévben legalább 180 szakmai tanulmányi munkaegység, melyből legalább 130 a tanórával, legalább 5 a szakmódszertannal és 20 a szakdolgozattal szerzett szakmai tanulmányi munkaegység.
b) Főiskolai szint
A képzési idő 8 félévben legalább 150 szakmai tanulmányi munkaegység, melyből legalább 110 a tanórával, legalább 5 a szakmódszertannal és 20 a szakdolgozattal szerzett szakmai tanulmányi munkaegység.
c) Értelmező rendelkezések
E rendelet alkalmazásában:
1. tanulmányi munkaegység - a tanulmányi munka mennyiségének egysége - értékének meghatározása a megszerzés módjától függ;
2. tanórával szerzett tanulmányi munkaegység értéke a vizsgával vagy gyakorlati jeggyel lezárt egyféléves tárgy heti óraszáma (Egyetlen vizsgával vagy gyakorlati jeggyel lezárt többféléves tárgy esetében a félévenkénti heti óraszámok összege.);
3. tanórán kívüli önálló munkával szerzett tanulmányi munkaegység értéke a képző intézmény által a félév megkezdése előtt kiírt, eredményében írásosan is megjelenő feladat kidolgozásához szükséges - az intézmény által előre meghatározott - munkaórák számának egészre kerekített egyhuszad része;
4. szakmai (terep-) gyakorlattal szerzett tanulmányi munkaegység értéke a tantervben előírt kötelező gyakorlatok továbbá üzem-, terep-, illetőleg intézménylátogatásra összesen fordított munkanapok számának egészre kerekített háromtized része (Egy munkanap 6 munkaórával egyenértékű, tehát pl. egy háromórás vidéki üzemlátogatás 0,5 munkanapot jelent akkor is, ha az utazással együtt akár 6 óránál is több időt vett igénybe.);
5. pedagógiai (iskolai) gyakorlattal szerzett tanulmányi munkaegység értéke - a külön jogszabályban foglaltakra is tekintettel - a tantervben előírt kötelező, gyakorló vagy külső iskolában megoldandó, tanítással és neveléssel kapcsolatos feladatokra fordított munkaórák számának egészre kerekített egyharmincad része;
6. tanítással szerzett tanulmányi munkaegység értéke - a külön jogszabályban foglaltakra is tekintettel - a tantervben előírt kötelező gyakorlóiskolai feladatokon belül vezetőtanár felügyelete mellett levezetett - zárótanítással végződő, osztályozott - tanórák számának egészre kerekített egytizenötöd része;
7. egyéb tevékenységekkel szerzett tanulmányi munkaegység értéke egyes szakok, illetőleg a külön jogszabályban előírt pedagógiai felkészítés tantervében szereplő (kötelező, kötelezően vagy szabadon választható) tárgyak, tevékenységek osztályzattal nem minősített, aláírással igazolt elvégzésére fordított tanórák, illetve munkaórák számának egészre kerekített egyhuszad része;
8. szakmai tanulmányi munkaegység a képző intézmény által a szak szempontjából szabályzatban szakmainak minősített tárgyakkal, tevékenységekkel szerzett tanulmányi munkaegység. A külön joszabályban előírt pedagógiai felkészítéshez tartozó tárgyakkal, tevékenységekkel szerzett tanulmányi munkaegységek közül a szakmódszertannal szerzettek szakmai tanulmányi munkaegységnek számítanak.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Természettudományos alapismeretek
A szak sajátosságai által meghatározott, a szakmai ismeretek megalapozásához szükséges más természettudományos szakterületekhez tartozó ismeretek.
b) Nem-természettudományos ismeretek
Az értelmiségi feladatokra való felkészítés érdekében a végzettség szintje által meghatározott, az intézmény által megjelölt, választható, nem természettudományi, illetőleg nem pedagógiai jellegű tárgyak.
c) Szakmai törzsanyag
A tananyagnak az a része, amelynek ismerete elengedhetetlen a szakképzettség megszerzéséhez és annak egyenértékűségéhez. A szakmai törzsanyagot - az azonos szakterülethez tartozó, tanári és nem tanári szakok törzsanyagának közös részét is tartalmazó 4. számú mellékletre is tekintettel - az egyes szakok sajátos képesítési követelményei is szigorlati tételek formájában tartalmazzák. Az egyes tételeknek megfelelő tananyag tantárgyakba sorolását és esetleges bővítését az intézményi tantárgyi programoknak kell tartalmazniuk úgy, hogy bennük a szakmai törzsanyag alapozásához szükséges - az adott szak sajátos képesítési követelményeiben rögzített minimális mennyiségű - szakmai tanulmányi munkaegység felosztásánál egy-egy tétel azonos súllyal szerepeljen, kivéve, ha az adott szak sajátos képesítési követelményei - tételcsoportonként megadott munkaegység-minimumokkal - ettől eltérő súlyozásra utalnak. Egyes szakok sajátos képesítési követelményeiben - az egyetemi és főiskolai szintű képzés tartalmi eltérésének kiemelésére, valamint a tananyagfelosztás arányainak célszerű kialakítására tekintettel - egyes tételek altételekre bontottak. Az egyetemi és főiskolai képzés szintkülönbsége abban is megmutatkozik, hogy a főiskolai törzsanyag egyes altételei az egyetemi törzsanyagban önálló tételként szerepelnek.
d) Gyakorlati képességek
A szak sajátosságai által meghatározott, a szakmai ismeretek gyakorlati (elsősorban laboratóriumi) alkalmazásához nélkülözhetetlen, többnyire kísérletezői készségek, képességek.
e) Szakmai és egyéb természettudományos ismeretek
A szak területéről és - tekintettel a környezeti szemléletű oktató-nevelő munkára való felkészítésre is - egyéb természettudományi szakterületről, a tantervben előírt kötelező, kötelezően vagy szabadon választható tantárgyakkal, tanórával és tanórán kívüli önálló munkával, szakmai gyakorlattal, szakdolgozattal megszerzendő ismeretek és képességek összessége.
A minimálisan megkövetelt teljesítményen kívül egyes szakok sajátos képesítési követelményei a szakmai törzsanyagon túlmenő szakmai ismeretek tartalmára vonatkozó ajánlásokat is tartalmaznak.
f) Szakmai gyakorlat
Egyes szakokon a sajátosságok által meghatározott szakmai, üzemi vagy terepgyakorlat, illetőleg üzem-, terep- vagy intézménylátogatás.
g) Pedagógiai felkészítés
A külön jogszabályban foglaltakra is tekintettel, a tanári hivatás gyakorlásához nélkülözhetetlen általános, a szakok sajátosságaitól független, illetve azokkal csak részben összefüggő pedagógiai, pszichológiai ismeretek és képességek megszerzését elősegítő, a tantervben előírt, az általános elméleti és gyakorlati képzést, valamint a szakmódszertan elsajátítását szolgáló kötelező, kötelezően vagy szabadon választható tantárgyak, tanórán kívüli önálló munka és a pedagógiai gyakorlat összessége.
A tanári szakok önmagukban vagy általában más - természettudományos vagy nem-természettudományos - tanári szakkal együtt szakpárban végezhetők el. Szakpárosítás esetében a c), d) és f) pontokban említett tanulmányi területek, valamint a Pedagógiai felkészítéshez tartozó szakmódszertan szakonként értendők, a Természettudományos alapismeretek mindkét szak sajátos képesítési követelményeiben szereplő tárgyai - a tantárgyi programokat is figyelembe véve - részben vagy egészben összevonhatók. Az e) pontban foglaltakra vonatkozó mennyiségi követelmények függnek a társszak természettudományi vagy nem-természettudományi jellegétől. Egyes szakok sajátos képesítési követelményei a szakpárosításra nézve további előírásokat is tartalmaznak.
A főbb tanulmányi területekre vonatkozó, tanulmányi munkaegységekben kifejezett minimális követelményeket a szakok sajátos képesítési követelményei tartalmazzák. A tananyag részei (tantárgyak, tantárgyrészek, tanórán kívüli önálló feladatok, szigorlatok stb.) tanulmányi munkaegységekben kifejezett értékét és a szak szempontjából szakmai minősítését az intézményi szabályzatok, tantervek, illetve tantárgyi programok határozzák meg.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben - a külön jogszabályban foglaltakra is tekintettel - előírt, részben egymásra épülő, részben egymástól független aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgákból - kollokvium, szigorlat, szigorlat jellegű bizottsági vizsga (a továbbiakban: szigorlat), nyelvvizsga -, pedagógiai, valamint egyes szakokon szakmai (terep-) gyakorlat elvégzéséből, szakdolgozat elkészítéséből, záróvizsga letételéből tevődik össze.
5.1. A szakdolgozat
A szakdolgozat a szakképzettségnek - a külön jogszabályban foglaltakra is tekintettel - megfelelő önálló munkán alapuló dolgozat, amely a hallgató alapos tárgyi ismereteit bizonyítja.
5.2. A záróvizsga
5.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei
a) Egyetemi szinten
A tantervben előírt követelmények, különösen
- szigorlatok, amelyek követelményei között a szakmai törzsanyagnak - a szak sajátos képesítési követelményeiben meghatározott - valamennyi tétele szerepel,
- a szakdolgozattal együtt legalább 180 szakmai tanulmányi munkaegység, ezen belül a szak vagy szakok szakterületeiről és egyéb természettudományos szakterületről (a szakdolgozat nélkül) szerzett legalább 160, nem-természettudományos szakpárosítás esetében a szak és egyéb természettudományos szakterületről (a szakdolgozattal együtt) legalább 110 szakmai tanulmányi munkaegység,
- legalább 130 tanórával szerzett szakmai tanulmányi munkaegység,
- nem-természettudományos ismeretekkel szerzett legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység,
- a sajátos képesítési követelményeket tartalmazó 2. számú mellékletnek a szak főbb tanulmányi területeiről szóló 4. pontjában előírt minimális számú tanulmányi munkaegység,
- legalább középfokú, C típusú, állami - vagy azzal egyenértékű - nyelvvizsga egy idegen nyelvből,
- a pedagógiai felkészítés külön jogszabály szerinti követelményei,
- bíráló(k) által elfogadott természettudományos szakdolgozat.
b) Főiskolai szinten
A tantervben előírt követelmények, különösen
- szigorlatok, amelyek követelményei között a szakmai törzsanyagnak - a szak sajátos képesítési követelményeiben meghatározott - valamennyi tétele szerepel,
- a szakdolgozattal együtt legalább 150 szakmai tanulmányi munkaegység, ezen belül a szak vagy szakok szakterületeiről és egyéb természettudományos szakterületekről (a szakdolgozat nélkül) szerzett legalább 120, nem-természettudományos szakpárosítás esetében a szak és egyéb természettudományi szakterületről (a szakdolgozattal együtt) legalább 90 szakmai tanulmányi munkaegység,
- legalább 110 tanórával szerzett szakmai tanulmányi munkaegység,
- a sajátos képesítési követelményeket tartalmazó 2. számú mellékletnek a szak főbb tanulmányi területeiről szóló 4. pontjában előírt minimális számú tanulmányi munkaegység,
- legalább középfokú, állami - vagy azzal egyenértékű - nyelvvizsga egy idegen nyelvből,
- a pedagógiai felkészítés külön jogszabály szerinti követelményei,
- bíráló(k) által elfogadott természettudományos szakdolgozat.
5.2.2. A záróvizsga részei
- A szakdolgozat megvédése.
- Szóbeli vizsga a szakmai törzsanyag(ok), az adott szak(ok) tanításának elmélete és módszertana, valamint általános pedagógiai ismeretek - tekintettel a külön jogszabályban foglaltakra is -, továbbá az intézmény által rögzített és a vizsga előtt legalább három hónappal közzétett szakmai és szakmódszertani ismeretek köréből.
A szakdolgozat megvédése a képző intézmény belső rendjének megfelelően nyilvánosan, a záróvizsga többi részétől elkülönítve is történhet.
5.2.3. A záróvizsga eredménye
A záróvizsga eredménye a vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra és annak megvédésére adott érdemjegyek átlagából, a szóbeli vizsga szakmai és szakmódszertani részére adott érdemjegyekből, valamint a tanári képesítésre vonatkozó külön jogszabályban megjelölt további érdemjegyekből képezett, egészre kerekített átlag. Szakpárosítás esetén a szóbeli vizsga szakmai és szakmódszertani részére szakonként külön érdemjegyeket kell számításba venni.
2. számú melléklet a 166/1997. (X. 3.) Korm. rendelethez
A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS FELSŐOKTATÁS ALAPKÉPZÉSI TANÁRSZAKJAINAK SAJÁTOS KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI
EGYETEMI SZINTŰ SZAKOK
ÁBRÁZOLÓGEOMETRIA-TANÁRI SZAK
1. A képzési cél
Okleveles ábrázológeometria-tanárok képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjára is tekintettel - magas színvonalon képesek az ábrázoló geometriát tanítani, a számítógépi geometria felhasználásával a tanulók térszemléletét fejleszteni és a geometriai ismeretek hatékony alkalmazási lehetőségeit megismertetni, a műszaki ábrázolás elemeit a tanulókkal elsajátíttatni a fakultatív képzés, illetve magasabb szinten a szakképzés keretében a műszaki rajzot és a műszaki rajzot készítő szoftverek (pl. AUTOCAD) használatát tanítani.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Okleveles ábrázoló geometria szakos tanár.
3. A képzési idő
10 félév, az 1. számú melléklet 3. a) pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Természettudományos alapismeretek
Legalább 3 szakmai tanulmányi munkaegység.
b) Nem-természettudományos ismeretek
Az 1. számú melléklet 4. b) pontjára tekintettel legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység.
c) Szakmai törzsanyag
Az egyetemi szintű matematikatanári szak sajátos képesítési követelményei 4. ca) és 4. cc) pontjaiban foglaltakon túlmenően az alábbi tételek:
Algebra és számelmélet
- Természetes számok, egész számok gyűrűje, racionális számok teste. Komplex számok, egységgyökök. Polinomgyűrűk, gyökök. Egyértelmű prímfaktorizáció. Test feletti racionális függvénytest.
- Algebra alaptétele. Algebrai és transzcendens számok.
Geometria
- Differenciálgeometria. Térgörbék görbülete és torziója.
- Felületek főgörbületei, felületi görbék, felületek belső geometriája.
Projektív geometria
- Affinitás. Tengelyes és planáris affinitás. A kör affin képe. Az ellipszissel kapcsolatos illeszkedési feladatok.
- A projektív geometria alapfogalmai, projektív alapalakzatok, projektív műveletek. Involúció, korreláció. Centrális kollineáció.
- A projektív geometria analitikus modellje. Projektív transzformáció.
- A kúpszeletek osztályozása. Pascal, Brianchon és Steiner tételei.
- A másodrendű felületek osztályozása és alapvető tulajdonságai. Kontúr, képkontúr. A vonalfelületek projektív előállítása.
- A projektív metrika. A szög, távolság, merőlegesség projektív értelmezése.
- A projektív transzformációk részcsoportjai mint a hiperbolikus, elliptikus, affin, hasonlósági és euklideszi geometriák jellemzői.
Ábrázoló geometria
- A Monge-projekció fogalma. A helyzetgeometriai és metrikus alapfeladatok megoldása. Alapvető transzverzális feladatok.
- Poliéderek, kúpok, hengerek, gömb, tórusz ábrázolásakor fellépő problémák.
- Kótás projekció. Metrikus és helyzetgeometriai feladatok.
- A kótás projekció jellegzetes feladatai, terepfeladatok, fedélidomok, triéderek.
- Az axonometria fogalma, helyzetgeometriai feladatok. Pohlke-tétel. Nevezetes axonometriák. Gauss-tétel.
- Centrális projekció. Metrikus és helyzetgeometriai feladatok. Gyakorlati perspektíva. Egyszerű alakzatok perspektívája.
- A fotogrammetria alapfeladatai. Sztereoszkópikus projekció és alkalmazásai.
- A lineáris leképezések alaptípusai. A helyzetgeometriai és metrikus alapfeladatok egységes megoldása.
- Relief-perspektíva.
- Nem-lineáris leképezések az ábrázoló geometriában. Ciklográfia, Steiner-rokonság, sztereografikus projekció.
- Ciklográfia. Körgeometriai feladatok. A ciklográfia általánosítási lehetőségei.
- Képzetes térelemek, szerkesztések képzetes térelemekkel.
- Másodrendű felületsorok. Másodrendű felületek síkmetszése és áthatása. Forgásfelületek.
- Kinematikus geometria. Csavarvonal, csavarfelület. Nullarendszer.
- Differenciálgeometriai fogalmak alkalmazása görbék ábrázolásakor, felületek áthatásakor, felületek kifejtésekor.
Komputergrafika
- Alapvető grafikus szabványok (pl. HPLG, GKS).
- Elemi alakzatok rajzolása. Szakasz, kör, ív, gráf rajzolásakor fellépő problémák.
- Egyváltozós skalár-skalár függvények rajzolása. Vektor-skalár függvények előállítása és rajzolása.
- Transzformációk a síkon. Affin, projektív, hasonlósági és egybevágósági transzformációk.
- Szerkesztések számítógéppel. Elemi és összetett szerkesztések. Az euklideszi és számítógépes szerkesztések összehasonlítása.
- A tér leképezései. Axonometria és perspektíva. Poliéderek drótvázas modelljeinek rajza.
- Többváltozós függvények és felületek megjelenítése.
- Görbék és felületek approximációja és interpolációja. Bezier-görbe, B-spline.
- A poliéderek leírása és megjelenítése. Láthatósági problémák.
- A CAD fogalma. Egy konkrét CAD-rendszer alapvető funkcióinak bemutatása.
A szakmai törzsanyagot megalapozó tananyagból a tanórával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 50.
A szakmai törzsanyagot megalapozó tananyagból a tanórával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 45.
d) Gyakorlati képességek
A gyakorlatok szerepe egyrészt a feladatmegoldó képesség fejlesztésében, másrészt az elméleti anyag megértésében és feldolgozásában nélkülözhetetlen, és így a gyakorlatok a képzésnek - az előadásokkal teljesen egyenrangú - integráns részét jelentik.
A szakdolgozatot közvetlenül előkészítő (szaklaboratóriumi) gyakorlaton kívüli kísérletes jellegű tárgyakkal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 30.
e) Szakmai és egyéb természettudományos ismeretek
Az 1. számú melléklet 4. e) és 5.2.1. a) pontjaira is tekintettel az ábrázoló és számítógépi geometriával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 50.
f) Szakmai gyakorlat
A pedagógiai felkészítés része.
g) Pedagógiai felkészítés
A külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével az ábrázoló és számítógépi geometria oktatáselméletével és módszertanával megszerzendő legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység, melyből legalább 4, a tanórával szerzett szakmai tanulmányi munkaegység, továbbá az ábrázoló vagy számítógépi geometriával kapcsolatos gyakorlóiskolai feladatokkal megszerzendő legalább 3 szakmai tanulmányi munkaegység, melyből legalább 1, a tanítással szerzett szakmai tanulmányi munkaegység.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével a záróvizsga tárgya az ábrázoló és számítógépi geometria, valamint az ábrázoló és számítógépi geometria tanításának elmélete és módszertana.
BIOLÓGIATANÁRI SZAK
1. A képzési cél
Okleveles biológiatanárok képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjára is tekintettel - felkészültek az alapvető természeti jelenségekben megnyilvánuló biológiai törvényszerűségeknek bemutatására, kísérleti demonstrációjára és elméleti értelmezésére, magas színvonalon képesek átadni tanulóiknak a környezetben létező biológiai jelenségek megértéséhez szükséges szemléletet és műveltségi tartalmat, ismerik a biológia gyakorlati alkalmazásait, szerepét, rendelkeznek a laboratóriumban és terepen végzendő biológusi munkához szükséges ismeretekkel és képességekkel, lépést tudnak tartani a biológia fejlődésével.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Okleveles biológia szakos tanár.
3. A képzési idő
10 félév, az 1. számú melléklet 3. a) pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Természettudományos alapismeretek
- fizika, legalább 3 szakmai tanulmányi munkaegység,
- matematika, legalább 5 szakmai tanulmányi munkaegység,
- kémia, legalább 10 szakmai tanulmányi munkaegység.
b) Nem-természettudományos ismeretek
Az 1. számú melléklet 4. b) pontjára tekintettel legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység.
c) Szakmai törzsanyag
A biológus szak sajátos képesítési követelményei - 4. számú melléklet - 4. c) pontjában foglaltakon túlmenően az alábbi tételek:
ca) Egyetemi és főiskolai szintű biológiatanári szakok közös tételei
- A biológia tudománytörténeti áttekintése.
- Az egészséges, felnőtt szervezet strukturális és funkcionális egységét biztosító környezeti (természeti, társadalmi) tényezők hatásmechanizmusa.
- Az öröklött és szerzett betegségek, az evolúciós ártalmak egészségkárosító hatása, csökkentésének és elhárításának lehetőségei.
- Az embernek a környezeti feltételekhez való adaptálódási folyamatai törzsfejlődési és egyedfejlődési szinten.
A szakmai törzsanyagot megalapozó tananyagból a tanórával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 50.
d) Gyakorlati képességek
A szakdolgozatot közvetlenül előkészítő (szaklaboratóriumi) gyakorlaton kívüli kísérletes jellegű tárgyakkal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 50.
e) Szakmai és egyéb természettudományos ismeretek
Az 1. számú melléklet 4. e) és 5.2.1. a) pontjaira is tekintettel a biológiával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 80.
f) Szakmai gyakorlat
A terepgyakorlattal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 8.
g) Pedagógiai felkészítés
A külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével a biológiatanítás elméletével és módszertanával megszerzendő legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység, melyből legalább 4, a tanórával szerzett szakmai tanulmányi munkaegység, továbbá a biológiával kapcsolatos gyakorlóiskolai feladatokkal megszerzendő legalább 3 szakmai tanulmányi munkaegység, melyből legalább 1, a tanítással szerzett szakmai tanulmányi munkaegység.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével a záróvizsga tárgya a biológia, valamint a biológiatanítás elmélete és módszertana.
FIZIKATANÁRI SZAK
1. A képzési cél
Okleveles fizikatanárok képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjára is tekintettel - felkészültek az alapvető természeti jelenségekben megnyilvánuló fizikai törvényszerűségeknek és az azokra alapozott technikai és használati eszközöknek bemutatására, kísérleti demonstrációjára és elvi értelmezésére, magas színvonalon képesek bemutatni és értelmezni a mechanikai, a termikus, az elektromágneses jelenségeket és a mikrofizika alapvető jelenségkörét, felkészültek mindezek elemi kvantitatív elméletének tanítására.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Okleveles fizika szakos tanár.
3. A képzési idő
10 félév, az 1. számú melléklet 3. a) pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Természettudományos alapismeretek
Legalább 17 szakmai tanulmányi munkaegység, ebből
- matematika, legalább 10 szakmai tanulmányi munkaegység,
- informatika, legalább 5 szakmai tanulmányi munkaegység.
b) Nem-természettudományos ismeretek
Az 1. számú melléklet 4. b) pontjára tekintettel legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység.
c) Szakmai törzsanyag
A fizikus szak sajátos képesítési követelményei - 4. számú melléklet - 4. ca) és 4. cb) pontjaiban foglaltakon túlmenően az alábbi tételek:
ca) Egyetemi és főiskolai szintű fizikatanári szakok közös tételei
Mechanika
- A mechanika elvei. Általánosított megmaradási tételek.
Elektromágnesség és optika
- Elektrosztatika vákuumban, makroszkopikusan polarizálható anyagban, vezetőkben.
- A statikus mágneses tér és az anyagok mágneses tulajdonságai.
- A Maxwell egyenletek vákuumban és anyagi közegben. Az anyagállandók értelmezése.
- Az elektromágneses hullámok. Az elektromágneses tér energiája.
- Az optikai képalkotás és a legfontosabb optikai eszközök. Az emberi szem és a látás.
- Az interferencia és elhajlás hullámoptikai értelmezése.
- A polarizált fény. Kettős törés, optikai aktivitás. Cirkuláris dikroizmus. Kristályoptika.
Atomfizika és kvantummechanika
- A kvantumfizika alapjelenségei. Hőmérsékleti sugárzás. Fajhő alacsony hőmérsékleten. Színképek, spin. Az anyag hullámszerű viselkedése.
Magfizika és elemi részek
- Az atommagok szerkezete és jellemzői. Magerők és magmodellek.
- Radioaktív átalakulások és sugárzások. A sugárzás mérése. A sugárvédelem alapjai.
Csillagászat
- A világegyetem szerkezetének áttekintése.
- Szférikus csillagászat.
- A csillagok állapothatározói. A csillagok fejlődése.
- A Világegyetem története. Kozmológia.
(A Csillagászatot összefoglaló tételek alapozásához legalább 2 szakmai tanulmányi munkaegységre van szükség.)
cb) További tételek
Mechanika
(A Mechanikát összefoglaló tételek alapozásához legalább 10 szakmai tanulmányi munkaegységre van szükség.)
Hőtan, Termodinamika, Statisztikus fizika
- Az entrópia makroszkopikus értelmezése. II. főtétel. Termodinamikai potenciálok. Irreverzíbilis folyamatok. Entrópiaprodukció.
- A termodinamika alkalmazásai (gázok, rugalmasság, dielektrikumok, szupravezetés).
(A Hőtan, Termodinamika, Statisztikus fizikát összefoglaló tételek alapozásához legalább 7 szakmai tanulmányi munkaegységre van szükség.)
Elektromágnesség és optika
- Az elektromágneses hullám keletkezése. Dipólsugárzás. Az elektromágneses potenciálok.
- A fény terjedése és áthaladása optikailag különböző közegek határain. Intenzitás- és polarizáció-viszonyok.
(Az Elektromágnesség és optikát összefoglaló tételek alapozásához legalább 12 szakmai tanulmányi munkaegységre van szükség.)
Atomfizika és kvantummechanika
- Egzaktul megoldható kvantumrendszerek (oszcillátor, Coulomb-feladat) és alkalmazásaik. A szórásfeladat.
- A periódusos rendszer. A kvantummechanikai többtest-probléma.
- A kémiai kötés. A másodlagos kötések fizikai alapjai. Egyszerű molekulák.
- Kvantumgenerátorok.
(Az Atomfizika és kvantummechanikát összefoglaló tételek alapozásához legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegységre van szükség.)
Magfizika és elemi részek
- Magreakciók.
- Maghasadás. Fúzió. Nukleáris energiatermelés. A csillagok szerkezete és az elemek kialakulása.
- A részecskefizika kísérleti berendezései. Az elemi részek rendszere.
(A Magfizika és elemi részeket összefoglaló tételek alapozásához legalább 2 szakmai tanulmányi munkaegységre van szükség.)
Szilárdtestfizika
- Kristályok szerkezete és tulajdonságaik anizotrópiája. Kristályok kötése.
- Kondenzált anyagok szerkezetének vizsgálati módszerei. Kristályhibák, rugalmas és képlékeny viselkedés.
- Rácsrezgések és termikus tulajdonságok.
- Elektronszerkezet. Vezetési és optikai tulajdonságok.
- Dia- és paramágnesség. Ferromágnesség.
- Folyadékok. Üvegek. Óriás molekulájú anyagok. Biopolimerek.
(A Szilárdtestfizikát összefoglaló tételek alapozásához legalább 2 szakmai tanulmányi munkaegységre van szükség.)
A törzsanyag arányait az anyagrészekre előírt legkisebb szakmai tanulmányi munkaegység számok adják meg. Azokon belül egy-egy tétel súlya azonosnak veendő.
A szakmai törzsanyagot megalapozó tananyagból a tanórával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 45.
d) Gyakorlati képességek
A szakdolgozatot közvetlenül előkészítő (szaklaboratóriumi) gyakorlaton kívüli kísérletes jellegű tárgyakkal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 18.
e) Szakmai és egyéb természettudományos ismeretek
Az 1. számú melléklet 4. e) és 5.2.1. a) pontjaira is tekintettel a fizikával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 80.
f) Szakmai gyakorlat
A pedagógiai felkészítés része.
g) Pedagógiai felkészítés
A külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével a fizikatanítás elméletével és módszertanával megszerzendő legalább 10 szakmai tanulmányi munkaegység, melyből legalább 4, a tanórával szerzett szakmai tanulmányi munkaegység, továbbá a fizikával kapcsolatos gyakorlóiskolai feladatokkal megszerzendő legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység, melyből legalább 1, a tanítással szerzett szakmai tanulmányi munkaegység.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével a záróvizsga tárgya a fizika, valamint a fizikatanítás elmélete és módszertana.
FÖLDRAJZTANÁRI SZAK
1. A képzési cél
Okleveles földrajztanárok képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjára is tekintettel - alapos ismeretekkel rendelkeznek Földünkről, különösképpen a hazai föld fejlődéséről, sajátosságairól, társadalmi-gazdasági viszonyairól, magas színvonalon képesek megvilágítani a természeti és társadalmi környezetben lejátszódó folyamatok egymásra hatásának térbeli rendjét és azok következményeit, reális képet tudnak adni a földrajzi környezetet károsító folyamatokról, a Föld globális környezeti problémáiról, a környezeti egyensúly megtartásának lehetőségeiről.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Okleveles földrajz szakos tanár.
3. A képzési idő
10 félév, az 1. számú melléklet 3. a) pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Természettudományos alapismeretek
- matematika (statisztika stb.), legalább 2 szakmai tanulmányi munkaegység,
- informatika, legalább 4 szakmai tanulmányi munkaegység,
- egyéb földtudomány (geológia, meteorológia-éghajlattan, térképészet), legalább 7 szakmai tanulmányi munkaegység.
b) Nem-természettudományos ismeretek
Az 1. számú melléklet 4. b) pontjára tekintettel legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység.
c) Szakmai törzsanyag
A geográfus szak sajátos képesítési követelményei - 4. számú melléklet - 4. ca) és 4. cb) pontjaiban foglaltakon túlmenően az alábbi tételek:
- Területi fejlettségi különbségek Európában.
- Kelet-Közép Európa a társadalmi-gazdasági átalakulás útján.
- Kontinentális Ázsia sajátos földrajzi viszonyai.
- Az arab világ földrajzi jellemzése.
- Monszun-Ázsia földrajzi jellemzése.
- A természeti és társadalmi viszonyok kapcsolata Fekete-Afrikában.
- Angolszász-Amerika földrajzi jellemzése.
- Latin-Amerika komplex földrajzi jellemzése.
- A gazdasági, társadalmi fejlődés meghatározó tényezői a csendes-óceáni térségben.
- Globális környezeti problémák.
- Fali és tematikus térképek, földgömbök, atlaszok felhasználása a földrajzoktatásban.
- A szemléltetés szerepe a földrajztanítás folyamatában, különös tekintettel a földrajzi környezet közvetlen bemutatásának lehetőségeire.
A szakmai törzsanyagot megalapozó tananyagból a tanórával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 45.
d) Gyakorlati képességek
A szakdolgozatot közvetlenül előkészítő (szaklaboratóriumi) gyakorlaton kívüli kísérletes jellegű tárgyakkal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 2.
e) Szakmai és egyéb természettudományos ismeretek
Az 1. számú melléklet 4. e) és 5.2.1. a) pontjaira is tekintettel a földrajzzal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 80.
f) Szakmai gyakorlat
A terepgyakorlattal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 10.
g) Pedagógiai felkészítés
A külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével a földrajztanítás elméletével és módszertanával megszerzendő legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység, melyből legalább 4, a tanórával szerzett szakmai tanulmányi munkaegység, továbbá a földrajzzal kapcsolatos gyakorlóiskolai feladatokkal megszerzendő legalább 3 szakmai tanulmányi munkaegység, melyből legalább 1, a tanítással szerzett szakmai tanulmányi munkaegység.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével a záróvizsga tárgya a földrajz, valamint a földrajztanítás elmélete és módszertana.
INFORMATIKATANÁRI SZAK
1. A képzési cél
Okleveles informatikatanárok képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjára is tekintettel - magas színvonalon képesek oktatni az informatikát, az algoritmusokat és adatszerkezeteket, az alkalmazói és az üzemeltetési ismereteket, használni és oktatni az informatikai rendszereket (hardvert, operációs rendszereket, programnyelveket, alkalmazói rendszereket, felkészültek ezek újabb verzióinak bevezetésére, más szaktanárokkal együttműködve a tantárgyak széles körében tudják alkalmazni a számítógépeket, az oktatóprogramokat, felkészültek az informatikai eszközök használatbavételére, képesek kisebb oktatóprogramok készítésére és segíteni más szaktanároknak e programok használatában.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Okleveles informatika szakos tanár.
3. A képzési idő
10 félév, az 1. számú melléklet 3. a) pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Természettudományos alapismeretek
Az intézmény által ajánlottak közül a hallgató által választott tárgyakból legalább 15 szakmai tanulmányi munkaegység.
b) Nem-természettudományos ismeretek
Az 1. számú melléklet 4. b) pontjára tekintettel legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység.
c) Szakmai törzsanyag
ca) Informatika- és számítástechnika-tanári szakok közös tételei
Programozási módszertan
- Programozási típusalgoritmusok: sorozathoz érték rendelése.
- Programozási típusalgoritmusok: sorozathoz sorozat rendelése.
- Programozási típusalgoritmusok: keresések.
- Programozási típusalgoritmusok: rendezések.
- Rekurzió.
- Adatfeldolgozás
- Szövegfeldolgozás.
Algoritmusok és adatszerkezetek
- Belső és külső rendezések, sorrendi statisztikák.
- Elemi és összetett adattípusok, összetételi módok, műveleteik.
- Sorozatok, tömbök, listák.
- Vermek, sorok, prioritási sorok.
- Rekurzív típusok, fák.
- Gráfok, gráfalgoritmusok.
Programozási nyelvek
- Számítási modellek, programozási nyelvekkel kapcsolatos fogalmak.
- Programozási nyelvek jellemzői, magas- és alacsonyszintű nyelvek.
- Adattípusok programozási nyelvekben.
- Algoritmikus struktúrák programozási nyelvekben.
Alkalmazói rendszerek
- Számítógépes szövegkészítés, kódok, kódrendszerek.
Matematika
- Sorozatok, egy- és többváltozós függvények.
- Számelméleti alapismeretek.
- Halmazelméleti alapismeretek, ítéletkalkulus és predikátumkalkulus.
- Kombinatorikai alapfogalmak, gráfok.
- Mátrixok, mátrixműveletek, determinánsok.
cb) További tételek
Programozási módszertan
- A programkészítés lépései (specifikáció, tervezés, kódolás, tesztelés, hibakeresés, hatékonyságvizsgálat, dokumentálás).
Algoritmusok és adatszerkezetek
- Tördelőtáblák.
- Mintaillesztési algoritmusok.
Programozási nyelvek
- Fordítás, értelmezés.
Alkalmazói rendszerek
- Ábraszerkesztés, kiadványszerkesztés, grafikus és képi információk kezelése.
- Táblázatkezelés, alapvető fogalmai. Adatbázis-kezelés. Integrált programcsomagok.
Számítógépes rendszerek
- Számítógép architektúrák, hálózatok, logikai áramkörök, a számítógépek perifériái.
- Mérő-, vezérlő és szabályozó rendszerek.
- Operációs rendszerek funkciói, összehasonlításuk. Hálózati operációs rendszerek.
Formális nyelvek és automaták
- Grammatikák, nyelvek.
- Felismerő és átalakító automaták.
- Fordítóprogramok felépítése.
Matematika
- Differenciálszámítás.
- Integrálszámítás.
- Lineáris egyenletrendszerek megoldása.
A szakmai törzsanyagot megalapozó tananyagból tanórával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 30.
d) Gyakorlati képességek
A szakdolgozatot közvetlenül előkészítő gyakorlaton kívüli számítógépes gyakorlattal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 25.
e) Szakmai és egyéb természettudományos ismeretek
Az 1. számú melléklet 4. e) és 5.2.1. a) pontjaira is tekintettel az informatikával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 90, nem-természettudományos szakpárosítás esetében az informatikával és más természettudományos tárgyakkal (a szakdolgozattal együtt) megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 120.
A szakmai törzsanyagon túlmenő szakmai ismereteket a következő tárgycsoportokból ajánlott megszerezni.
Adatbázis-kezelés
- Az adatbázis fogalma, fontosabb összetevői, felhasználás módjai.
- Adatmodellezés. Hálós adatmodell. Az entitás-relációs modell. Relációs adatmodell.
- Funkcionális függőségek, normálformák, relációs algebra.
- Adatdefiníciós és lekérdező nyelvek.
A számítógép oktatási alkalmazása
- Számítógépes oktatóprogramok osztályozása, tipikus oktatóprogramok felépítése.
- Számítógépes szimuláció, szimulációs programok szerkezete, típusai, fizikai, kémiai, biológiai példák.
- Számítógép a matematika órán. Aritmetikai, kombinatorikai algoritmusok.
- Véletlenszámok előállítása, véletlen folyamatok modellezése.
- Megfigyelések, a mintavétel módszerei, méréskiértékelés.
- Egy- és kétváltozós függvények ábrázolása.
Számítógépes grafika
- Vonalas és raszteres grafika elemei.
- A grafika alapalgoritmusai.
- Két- és háromdimenziós tárgyak ábrázolása, transzformálása.
Numerikus matematika
- Nemlineáris egyenletek megoldása.
- Lineáris egyenletrendszerek megoldása.
- Numerikus integrálás.
- Függvényközelítések.
Mesterséges intelligencia
- A feladatreprezentáció állapottéren.
- A gráfkereső algoritmusok osztályai.
- Logikai reprezentáció.
Algoritmuselmélet
- A kiszámíthatóság matematikai modelljei, rekurzív és rekurzívan fölsorolható nyelvek.
- Bonyolultságelmélet.
Hálózatok és osztott rendszerek
- Az adatkommunikáció modellje.
- Vonal-, üzenet- és csomagkapcsolt hálózatok, kommunikációs technikák.
- Elektronikus levelezés, nyilvános információs rendszerek.
Az informatika oktatása
- Tantervek, tematikák összeállítása.
- Az informatika egyes diszciplínáinak tanítási módszerei.
- Informatikai alapfogalmak bevezetése.
Az informatika története
- Számoló- és számítógépek kialakulása, számítógép generációk.
- A szoftvereszközök, a programozás és az informatikai eszközök alkalmazásának története.
f) Szakmai gyakorlat
A pedagógiai felkészítés része.
g) Pedagógiai felkészítés
A külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével az informatikatanítás elméletével és módszertanával megszerzendő legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység, melyből legalább 4, a tanórával szerzett szakmai tanulmányi munkaegység, továbbá a informatikával kapcsolatos gyakorlóiskolai feladatokkal megszerzendő legalább 3 szakmai tanulmányi munkaegység, melyből legalább 1, a tanítással szerzett szakmai tanulmányi munkaegység.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével a záróvizsga tárgya az informatika, valamint az informatikatanítás elmélete és módszertana.
KÉMIATANÁRI SZAK
1. A képzési cél
Okleveles kémiatanárok képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjára is tekintettel - felkészültek az alapvető természeti jelenségekben megnyilvánuló kémiai törvényszerűségeknek bemutatására, kísérleti demonstrációjára és elméleti értelmezésére, magas színvonalon képesek tanulóiknak átadni a környezetben létező és a mindennapi tevékenységben felhasznált anyagok kémiai sajátságainak, hatásainak ismeretét, tudatos felhasználását, ismerik a kémia gyakorlati alkalmazásait, szerepét, rendelkeznek a kémiai laboratóriumi munka végzéséhez szükséges alapvető ismeretekkel és képességekkel, lépést tudnak tartani a kémia fejlődésével.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Okleveles kémia szakos tanár.
3. A képzési idő
10 félév, az 1. számú melléklet 3. a) pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Természettudományos alapismeretek
Legalább 25 szakmai tanulmányi munkaegység, ebből:
- matematika, legalább 4 szakmai tanulmányi munkaegység,
- fizika, legalább 4 szakmai tanulmányi munkaegység,
- informatika, legalább 2 szakmai tanulmányi munkaegység,
- további legalább öt, a természettudományok szakterületeiről választandó tárggyal együttesen megszerzendő legalább 15 szakmai tanulmányi munkaegység.
b) Nem-természettudományos ismeretek
Az 1. számú melléklet 4. b) pontjára tekintettel legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység.
c) Szakmai törzsanyag
A vegyész szak sajátos képesítési követelményei - 4. számú melléklet - 4. ca) és 4. cb) pontjaiban foglaltakon túlmenően az alábbi tételek:
- Forgási és rezgési spektrumok. Elektronátmenetek és jellemzőik.
- Spektroszkópiai szerkezetvizsgáló és analitikai módszerek. Mágneses magrezonancia spektroszkópia. Diffrakciós módszerek.
- Ionok kimutatása csapadékos és redoxi reakcióik alapján.
- Szerves vegyületek szerkezete és tulajdonságai.
- Aromás szénhidrogének.
- Nitrogént, ként vagy egyéb heteroatomot tartalmazó szerves vegyületek (aminok, nitrovegyületek. Szulfonsavak és származékaik).
- Biológiailag aktív természetes szénvegyületek (alkaloidok, antibiotikumok, vitaminok, hormonok).
- A biokémia alapjai.
- A kémiatanítás tartalmi és metodikai tervezése a különböző iskolatípusokban.
- Szemléltetési módszerek a kémia tanításában.
A szakmai törzsanyagot megalapozó tananyagból a tanórával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 40.
d) Gyakorlati képességek
A szakdolgozatot közvetlenül előkészítő (szaklaboratóriumi) gyakorlaton kívüli kísérletes jellegű tárgyakkal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 40.
e) Szakmai és egyéb természettudományos ismeretek
Az 1. számú melléklet 4. e) és 5.2.1. a) pontjaira is tekintettel a kémiával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 80.
f) Szakmai gyakorlat
Az üzem- és intézménylátogatással megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 2.
g) Pedagógiai felkészítés
A külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével a kémiatanítás elméletével és módszertanával megszerzendő legalább 8 szakmai tanulmányi munkaegység, melyből legalább 4, a tanórával szerzett szakmai tanulmányi munkaegység, továbbá a kémiával kapcsolatos gyakorlóiskolai feladatokkal megszerzendő legalább 3 szakmai tanulmányi munkaegység, melyből legalább 1, a tanítással szerzett szakmai tanulmányi munkaegység.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével a záróvizsga tárgya a kémia, valamint a kémiatanítás elmélete és módszertana.
KÖRNYEZETTAN-TANÁRI SZAK
1. A képzési cél
Okleveles környezettan-tanárok képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjára is tekintettel - felkészültek a természetes és mesterséges környezeti jelenségekben megnyílvánuló természettörvényeknek és azok kölcsönhatásainak bemutatására, kísérleti demonstrációjára és elméleti értelmezésére, magas színvonalon képesek közvetíteni az általános környezeti műveltséget, elő tudják segíteni tanulóik környezetvédelmi szemléletének, generációs felelősségtudatának kialakulását, segíteni tudnak más szaktanároknak a környezettudományi aspektusoknak az általuk oktatott tantárgyakba való bevonásában.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Okleveles környezettan szakos tanár.
3. A képzési idő
10 félév, az 1. számú melléklet 3. a) pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Természettudományos alapismeretek
- fizika, legalább 4 szakmai tanulmányi munkaegység,
- matematika, legalább 4 szakmai tanulmányi munkaegység,
- informatika (számítástechnika), legalább 3 szakmai tanulmányi munkaegység.
b) Nem-természettudományos ismeretek
Az 1. számú melléklet 4. b) pontjára tekintettel legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység.
c) Szakmai törzsanyag
ca) Környezettan- és környezetvédelem-tanári szakok közös tételei
- Az élő anyag, az élet eredetéről alkotott hipotézisek. Az élő rendszerek kémiai felépítése. A prokarióta és eukarióta sejtek szerkezete és funkciói.
- A sejt örökítő anyagának jellemzése. Az információátvitel, transzkripció és szabályozása. Génsebészet, biotechnológiai alapfogalmak. A mutáció és szintjei.
- A sejtanyagcsere és energetikai folyamatai. Biológiai oxidáció, a mitokondrium. A fotoszintézis és a kloroplasztisz. A kemoszintézis. A sejt anyagfelvétele és leadása. A transzportfolyamatok. Endo- és exocitózis.
- A sejtmembrán rendszer. Membrán receptorok, első és második messenger rendszer. A cAMP és Ca messenger szerepe. A szekréció membránjelenségei. A fehérjeszintézis.
- A sejtmag és a sejtosztódás. A génexpresszió. Sejtdifferenciálódás, szövetek, szervek. Soksejtű szervezetek, testszerveződési típusok.
- Vírusok, baktériumok és cianobaktériumok. Mikroorganizmusok élettana. Gyakorlati szempontból fontos mikroorganizmusok.
- Szaporodás, életciklusok, fejlődésmenetek. Ivartalan és ivaros szaporodás. A virág és a megtermékenyítés. Növényi növekedés és fejlődés. A növény vegetatív részei. Növényi tápanyagfelvétel, gázcsere, szállítás, raktározás.
- Az állatok egyedfejlődésének összehasonlító elemzése a különböző törzsfejlődési szinteken. A gerincesek embrionális fejlődése.
- A táplálkozás és az emésztő szervrendszer összehasonlító szervezettana és élettana. A máj mint méregtelenítő szerv.
- A légzés, keringés és kiválasztás szervezettana és élettana. A szervezet homeosztázisa.
- A gerinctelenek és gerincesek köztakarója. A gerincesek váz- és izomrendszere, a mozgás szervezettana és élettana.
- A neuroendokrin rendszer evolúciója, összehasonlító szervezettana és élettana. A gerinctelen és gerinces állatok és az ember érzékszervei.
- A taxonómia és a szisztematika alapjai. A faj fogalma. A speciáció és típusai. Evolúciós elméletek.
- Algák, zuzmók, mohák, és gombák evolúciója, jellemzése és rendszerezése.
- A hajtásos növények evolúciója, jellemzése és rendszerezése.
- A biológiai szabályozás alapfogalmai. Az idegrendszer összehasonlító szervezettana és élettana. A központi és a vegetatív idegrendszer felépítése, működése és hormonális szabályozása.
- Magasabb idegműködés, viselkedés, tanulás. Az etológia és a viselkedésökológia alapjai.
- A gerinctelenek törzsfejlődése, jellemzése és rendszere. A szivacsok, csalánozók, férgek, ízeltlábúak és puhatestűek környezettani szempontból fontos taxonjai.
- A gerincesek törzsfejlődése. A halak, kétéltűek, hüllők és madarak evolúciója, jellemzése és rendszerezése. Gyakorlati szempontból fontos taxonok környezettani vonatkozásai.
- Az emlősök evolúciója, jellemzése és rendszertana. Az ember evolúciója. A mai emberfajták osztályozása.
- A szünbiológia, a biológiai organizáció és az ökológia alapelvei. A környezeti és az ökológiai tényezők fogalma.
- Élőlényközösségek (társulások) alaptípusai. Cönológiai alapfogalmak. Magyarország jellemző növénytársulásai.
- A szukcesszió. Az ökológiai rendszerek stabilitása, a degradáció és az eutrofizáció. A degradációt és az eutrofizációt kiváltó környezeti tényezők.
- A víz mint élettér. A vízi életközösségek (társulások). A vízminőség és a vízminőség-védelem.
- A biogeográfia alapjai, izolátumdinamika. A Föld biom típusai és vegetációövei.
- Tájbiológia.
- A bioszféra evolúciója. A földi élet kialakulása, fejlődése a rekonstrukció lehetőségei (ősmaradványok). Az emberi tevékenység káros hatásai a bioszférára.
A környezet- és természetvédelem, a környezetgazdálkodás fogalma. A természetvédelem célja és szervezete. A természetvédelmi területek típusai (IUCN kategóriarendszer és zonáció). Nemzetközi természetvédelmi egyezmények.
- Földtudományi alapismeretek.
- A Föld belső szerkezete: szeizmológia és szerepe a Föld belsejének megismerésében. Földrengések leírása. Földrengés-veszélyeztetettség.
- A Föld anyaga: ásványok és kőzetek, geokémia, a szerkezeti geológia és szedimentológia alapjai.
- A Föld anyagainak hasznosítása: távérzékelés, geológiai és geofizikai kutató módszerek, nyersanyagok és energiahordozók.
- Az energiafelhasználás környezeti hatásai, az energiatakarékosság környezetvédelmi szempontjai, a megújuló energiahordozók és a hazai lehetőségek.
- A légkör kialakulása, folyamatai. A Föld őslégköre, jelenlegi összetétele.
- Klíma és klímaváltozások. Az éghajlatot meghatározó tényezők. Klímaváltozások a múltban.
- A víz szerepe a Földön: a víz körforgása, folyók, tavak, óceánok, sarki jégtömegek, felszín alatti vizek.
- Magyarország nagyszerkezeti egységei, az egyes egységek felépítésének jellemzői.
- Magyarország nagytájainak jellemző földrajzi vonásai. Tájvédelem.
- A talaj alapvető tulajdonságai, fontos hazai típusai, talajdegradációs folyamatok.
- A földtani környezet szennyeződései: szénhidrogén, nehézfém, radioaktív stb. szennyezések. A felderítés földtani módszerei.
- A zaj, a rezgés és a közlekedés okozta környezeti károk és elhárításuk. A közlekedési rendszerek, közlekedési tendenciák.
- Veszélyes hulladékok keletkezése. Radioaktív szennyeződések és forrásaik, a radioaktív sugárzás hatása a környezetre. Radiotoxikológia. Természetes és mesterséges sugárterhelés. Atomerőművekkel kapcsolatos környezeti problémák.
- Szerves és szervetlen környezetszennyező anyagok kémiája.
- Biogeokémiai körfolyamatok, talajkémia.
- Minták vétele, előkészítése környezetvédelmi analitikai célokra.
- Környezetszennyező anyagok vizsgálatának klasszikus módszerei.
- Környezetszennyező anyagok vizsgálatának komplex módszerei.
- Környezetanalitikai eredmények (légkör, talaj, víz) értékelése és interpretálása.
cb) Egyéb tételek
- Az ivarszervek összehasonlító szervezettana és élettana, különös tekintettel az emlősökre és az emberre. Az ember egyedfejlődése.
- Populációs alapjelenségek. Términtázat, életmenet stratégiák. A populációs kölcsönhatások. A kompetíció és a niche. Populációdinamika, populációméret szabályozása. Populációdinamikai alapmodellek. Túlélési görbék.
- Társulások (közösségek) struktúrái és működése. A trofikus struktúra (táplálékláncok, táplálékhálózatok). A biodiverzitás és megőrzésének fontossága.
- A biológiai produkció. Magyarország ökológiai potenciálja. Az anyagforgalom és az energiaáramlás. A biogeokémiai ciklusok kompartmentjei.
- Magyarország és a Kárpát-medence fontosabb élőhelytípusai. Álló- és folyóvizek, vizes területek, füves puszták és gyepek, erdők, hegyvidéki élőhelytípusok. Veszélyeztetett élőhelyek és az élőhelyvédelem alapjai. Természetvédelmi kezelés és rekonstrukció. A tájvédelem természetvédelmi vonatkozásai. A biológiai sokféleség védelme. Génmegőrzés és fajmegőrző programok. Védett fajok és kultúrfajták.
- Rendszerszemléletű természetvédelem: a természetes rendszerek (élőlényközösségek) stabilitásának, sokféleségének és produktivitásának fenntartása. Ökológiai folyosók. A környezetileg érzékeny területek. Természetvédelem és a fenntartható fejlődés.
- A szünbiológiai indikáció elve és gyakorlati alkalmazásának lehetőségei. A környezetminőség fogalmának ökológiai értelmezése. Az ökológiai hatásvizsgálatok. Globális környezeti problémák. A savas ülepedés okai, környezetkárosító hatásai, következményei.
- A környezetterhelés biológiai indikátorai, a jelző és mérő élőlények. Biológiai monitoring rendszerek, rövid és hosszú távú monitoring. Szerves mikroszennyezők, xenobiotikumok környezetkárosító hatásai.
- A globális környezeti gondolkodás, fejlődése a nulla növekedéstől a fenntartható fejlődésig. A termelés és a fogyasztás anyag- és energiaforgalmai, ezek szerepe a környezetgazdálkodásban.
- A környezet és a gazdaság kapcsolata (ökológia-ökonómia). A környezetszabályozás elméleti összefüggései és gyakorlata. Környezeti hatások, kockázatok, ezek mérése.
- Környezetmenedzsment elemei, ökomarketing. A környezetpolitika rendszere.
- Hulladék és szennyezés fogalma. A hulladékfogalom függése az adott társadalom technikai fejlettségétől és civilizációs fokától. A hulladékgyűjtés módszerei, az ártalmatlanítás. A kommunális hulladékok szerepe a környezetterhelésben, a szemétlerakók hatása. Eltérő szerkezetű települések hulladéktípusai.
- Termékértékelés. A melléktermék mint másodnyersanyag. Újrahasznosítási szemlélet kialakítása, hatásai. Környezetbarát technológiák, hulladékmegelőzés. Életciklus-analízis.
- Az ipari technológiák szennyezése (emisszió, hőterhelés), és hulladékkibocsátása. Transzportfolyamatok a természetben. Az ipari termelés és az élő környezet. A energiaipar szennyezései és hulladékai.
- A mezőgazdaság és az élelmiszeripar környezetkárosító hatása, kiküszöbölésük lehetőségei. A biogazdálkodás. A biofarm és a lakótelep hulladékai.
- A levegőtisztaság-védelem eszközrendszere és szabályozási lehetőségei.
- Ivóvíz előállítása felszíni és talajvizekből, vízgazdálkodás, vízelőkészítés. Vízgazdálkodási tározók, felhasználásuk, vízminőségük ellenőrzése.
- Szennyvizek keletkezése, tisztítása, a tisztítóberendezések környezeti hatása. A szennyvíziszap kezelése, mezőgazdasági elhelyezése.
- Környezetállapot felmérése, a környezet minősítése (szabványok, határértékek), hatástanulmány, tesztelési eljárások, adatok kiértékelése. Környezet-egészségtan. Biotechnológiák elterjedése, problémái.
- Ökotoxikológia, ökotoxikológiai tesztelés, in-situ vizsgálatok, bioszenzor.
- Környezetszennyező anyagok transzformációi és transzmissziói.
A szakmai törzsanyagot megalapozó tananyagból a tanórával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 45.
d) Gyakorlati képességek
A szakdolgozatot közvetlenül előkészítő (szaklaboratóriumi) gyakorlaton kívüli kísérletes jellegű tárgyakkal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 40.
e) Szakmai és egyéb természettudományos ismeretek
Az 1. számú melléklet 4. e) és 5.2.1. a) pontjaira is tekintettel a környezettannal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 80.
f) Szakmai gyakorlat
A terepgyakorlattal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 10.
g) Pedagógiai felkészítés
A külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével a környezettan-tanítás elméletével és módszertanával megszerzendő legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység, melyből legalább 4, a tanórával szerzett szakmai tanulmányi munkaegység, továbbá a környezettannal kapcsolatos gyakorlóiskolai feladatokkal megszerzendő legalább 3 szakmai tanulmányi munkaegység, melyből legalább 1, a tanítással szerzett szakmai tanulmányi munkaegység.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével a záróvizsga tárgya a környezettan, valamint a környezettan-tanítás elmélete és módszertana.
MATEMATIKATANÁRI SZAK
1. A képzési cél
Okleveles matematikatanárok képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjára is tekintettel - felkészültek az alapvető természeti, technikai és társadalmi jelenségekben megnyílvánuló matematikai törvényszerűségeknek bemutatására és elméleti értelmezésére, biztos és magas szintű szakmai tudással, nagy áttekintéssel rendelkeznek, és megfelelő elméleti és gyakorlati jártasságot szereztek a matematikatanításban.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Okleveles matematika szakos tanár.
3. A képzési idő
10 félév, az 1. számú melléklet 3. a) pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Természettudományos alapismeretek
Informatika, legalább 3 szakmai tanulmányi munkaegység.
b) Nem-természettudományos ismeretek
Az 1. számú melléklet 4. b) pontjára tekintettel legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység.
c) Szakmai törzsanyag
ca) Ábrázoló geometria és matematikatanári szakok közös tételei
Algebra és számelmélet
- Diofantikus egyenletek, klasszikus kongruencia-tételek.
- Számelméleti függvények és alkalmazásaik.
- Elemi prímszámelmélet.
- Vektortér, bázis, dimenzió, alterek. Lineáris leképezések.
- Mátrixok algebrája, invertálhatóság, rang. Determináns, kifejtési tétel. Lineáris egyenletrendszerek, megoldhatóság, Cramer-szabály.
- A csoportelmélet alapjai. Mellékosztályok, Lagrange-tétel. Homomorfizmusok, normálosztó, faktorcsoport, homomorfizmus-tétel.
Analízis
- Valós függvények, elemi függvények, határérték és folytonosság.
- Differenciálhatóság, függvények lokális és globális tulajdonságainak kapcsolata az első és magasabb rendű deriváltakkal. Függvényábrázolás, szélsőérték feladatok. A differenciálszámítás középértéktételei.
- Hatványsorok, Taylor-sorok.
- Riemann-integrál. Primitív függvény. Integrálok kiszámítása.
- Az integrálszámítás alkalmazásai (terület, ívhossz, térfogat stb.). Improprius integrál. A végtelen sorokra vonatkozó integrálkritérium.
cb) Matematikatanári szakok közös tételei
Algebra és számelmélet
- Gyűrűk, részgyűrűk, homomorfizmus, ideál, faktorgyűrű. Főideálgyűrűk, euklideszi gyűrű.
- Testek, hányadostest, testbővítések.
Geometria
- Differenciálgeometria. Térgörbék görbülete és torziója.
cc) Ábrázoló geometria és egyetemi szintű matematikatanári szakok közös tételei
Analízis
- Halmazelméleti, logikai és kombinatorikai alapfogalmak. Valós számok. Egyenlőtlenségek. Sorozatok és végtelen sorok konvergenciája.
- Metrikus terek. Topológiai alapfogalmak. Többváltozós függvények, illetve metrikus terek közötti leképezések határértéke és folytonossága.
- Az algebra alaptétele. Differenciálható függvények és leképezések, parciális deriváltak, Jacobi-mátrix. Szélsőérték-feladatok. Vonalintegrál, primitív függvény.
Geometria
- A geometria axiomatikus megalapozása. Illeszkedési, rendezési, folytonossági, egybevágósági és párhuzamossági axiómák és belőlük levezethető tételek.
- Az affin, abszolút, euklideszi és hiperbolikus geometria axiómarendszerei és főbb tételei.
- Sokszögek, poliéderek, terület, kerület, térfogat, felszín.
- Mozgások, egybevágóságok, hasonlóságok.
- Az euklideszi és affin tér analitikus tárgyalása. Vektorok, vektorműveletek, alterek.
- Másodrendű alakzatok. Transzformációk és csoportjaik.
- A matematika tudománytörténeti vonatkozásai.
cd) Egyéb tételek
Algebra és számelmélet
- Természetes számok, egész számok gyűrűje, racionális számok teste. Komplex számok, egységgyökök. Polinomgyűrűk, gyökök. Egyértelmű prímfaktorizáció. Test feletti racionális függvénytest.
- Az algebra alaptétele. Algebrai és transzcendens számok.
Analízis
- Jordan-mérték. Többváltozós függvények integrálja. Fourier-sorok.
- Differenciálegyenletek.
Geometria
- Projektív geometria. A projektív tér. A másodrendű alakzatok osztályozása.
- Projektív transzformációcsoport, és nevezetes részcsoportjai. Geometriák és modellek. Appendix.
- Felületek főgörbületei, felületi görbék, felületek belső geometriája.
d) Gyakorlati képességek
A gyakorlatok szerepe egyrészt a feladatmegoldó képesség fejlesztésében, másrészt az elméleti anyag megértésében és feldolgozásában nélkülözhetetlen, és így a gyakorlatok a képzésnek - az előadásokkal teljesen egyenrangú - integráns részét jelentik.
e) Szakmai és egyéb természettudományos ismeretek
Az 1. számú melléklet 4. e) és 5.2.1. a) pontjaira is tekintettel a matematikával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 90.
f) Szakmai gyakorlat
A pedagógiai felkészítés része.
g) Pedagógiai felkészítés
A külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével a matematikatanítás elméletével és módszertanával megszerzendő legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység, melyből legalább 4, a tanórával szerzett szakmai tanulmányi munkaegység, továbbá a matematikával kapcsolatos gyakorlóiskolai feladatokkal megszerzendő legalább 3 szakmai tanulmányi munkaegység, melyből legalább 1, a tanítással szerzett szakmai tanulmányi munkaegység.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével a záróvizsga tárgya a matematika, valamint a matematikatanítás elmélete és módszertana.
TECHNIKATANÁRI SZAK
1. A képzési cél
Okleveles technikatanárok képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjára is tekintettel - felkészültek az alapvető technikai rendszerekben megnyílvánuló természettörvények bemutatására, kísérleti demonstrációjára és elméleti értelmezésére, ismerik a természet, a társadalom és a technika kapcsolatait, a környezetgazdálkodás technológiai kapcsolatait, a technika fejlődésének legfontosabb állomásait, törvényszerűségeit, a technikai rendszerek felépítését és működését, egyszerűbb technikai rendszerek létrehozását elméletben és gyakorlatban, a legfontosabb technológiák alapvető törvényszerűségeit, a különféle kultúrák elemeit, törvényszerűségeit, a nemzetközi és a hazai technika összefüggéseit, a magyar tudósok és mérnökök hozzájárulását a világ technikai haladásához, és így képesek tanulóikat a korszerű technikai műveltségre oktatni, és nevelni.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Okleveles technika szakos tanár.
3. A képzési idő
10 félév, az 1. számú melléklet 3. a) pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Természettudományos alapismeretek
A fizika, a kémia, a biológia, a matematika területekről: legalább 15 szakmai tanulmányi munkaegység.
b) Nem-természettudományos ismeretek
Az 1. számú melléklet 4. b) pontjára tekintettel legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység.
c) Szakmai törzsanyag
Anyag, energia és információ
Az anyag, az energia és az információ folytonos és diszkrét jellege
- Az anyag szerkezeti energiaszintjei. Az anyag és az energia természetéről és kapcsolatáról a természettudományok fejlődése során kialakított lényegesebb modellek és érvényességeik határai. Az anyag szerkezetének megváltoztatásához szükséges energia nagysága az atommagban, az elektronburokban és a molekulában.
- Anyaggenerációk. Az egyes anyaggenerációk és a szövetszerkezet kapcsolata.
- Az anyag folytonos és diszkrét szerkezete.
- Mikroszkópos, elektronmikroszkópos, mikroszondás és röntgen-diffrakciós vizsgálati módszerek elvi alapjai.
- Az információ és a jel kapcsolata. Információtartalom és információmennyiség. Üzenet és hír. A jelek fajtái, csoportosításuk.
- Információelméleti alapfogalmak. Az információ mértékegységei. Egyedi és összetett közlemény információmennyisége.
- A jeltovábbítás, -tárolás és -feldolgozás analóg és digitális jellege. Koncentrált és elosztott paraméterű modellek.
- Az A/D és D/A átalakítás, alapelvek és módszerek.
Anyag-, energia- és információforrások
- Megújuló és nem megújuló energia- és nyersanyagforrások. Potenciális, illetve bizonyított készletek.
- Anyagtársítások.
- A fő kőzettípusok kialakulása, egymásba alakulása. Ásvány, kőzet, érc, nyersanyag.
- A szén, kőolaj és a földgáz keletkezése és a lelőhelyek kialakulása, összetételük, tulajdonságaik.
- Az emberi érzékszervek. A mesterséges információ-források típusai. A forrás entrópiája.
- Az érzékelés és a mérés feltételrendszere. Jelátalakítók, kemo- és bioszenzorok, összetett szenzorok.
- A mérés mint információátviteli folyamat.
- A mérési eljárás és ennek megvalósítása. Közvetlen és közvetett elektromos mérések.
Anyag-, energia- és információcsatornák
- Kőolaj és földgáz vezetékek, aktív és passzív elemeik.
- Villamosenergia-elosztó hálózatok.
- Anyag- és energiaszállítási módok földön, vízen, levegőben, légkörön kívül. Közlekedés.
- Természetes és mesterséges információcsatornák. Az információáramlási folyamat modelljei. Csatornakapacitás, átviteli sebesség, sávszélesség.
- Alapvető jelkapcsolatok, struktúrák. A csatorna kihasználásának növelése. Számítógépes hálózatok alkotói.
- Négypólusok típusai, jellemzőik. Lánckarakterisztika, az együtthatók fizikai jelentése. A villamos távvezeték négypólusos modellje.
- Elsődleges és másodlagos vezetékjellemzők. Az optikai kábeles jelátvitel sajátosságai, jellemzői. Az optikai kábel szerkezete, típusai, átviteli jellemzői.
Anyag-, energia- és információátalakítók
- Szabályozott és szabályozatlan magreakciók. Az atombomba működése. A magreakciók erőművi felhasználása. Az atomenergetika hatása a természetre.
- Vízerőművek, vízkörfolyamatok. A természetben és a hőerőművekben lezajló vízkörfolyamatok energetikai összehasonlítása.
- Hőerőgépek, hűtőgépek és hőszivattyúk. Az erőművek felépítése, működése, a természeti és a társadalmi környezetre gyakorolt hatása. A hűtőgépek és hőszivattyúk működésének blokkvázlata és állapotdiagramja.
- Hagyományos és modern anyagátalakítási módok és technológiák. Néhány, széles körben használt anyag gyártása, finomítása, felhasználásra alkalmas formára alakítása. Néhány jellegzetes (mechanikai, kémiai, élelmiszeripari, háztartási, bio- illetve agro-) technológia. Környezetkímélő technológiák.
- Az anyag megújíthatósága, zárt technológiák. Komplex anyaggazdálkodás. Helyettesítő anyagok.
- A jelátalakítás szükségessége. Energetikai és informatikai illesztés, alapsávi jel, transzponálás, modulációs módok.
- A kód fogalma. Nyelvi kódolás-dekódolás. Redundáns kódok. Paritásbit. Hibavizsgáló kódrendszerek.
- A jelátalakítók jellemzői, hibaforrások, az átalakítási hibák csökkentésének elvei. Fotoelektromos átalakítók, félvezető képbontók.
Anyag-, energia- és információtárolók
- Az energiatárolók rendszerezése, tárolási kapacitás.
- Az anyagszerkezet szerepe az energiatárolás szempontjából.
- A világ és hazánk anyag- és energiatartalékai.
- A korrózióvédelem alapelve és lehetőségei.
- Az információt hordozó jel "hagyományos" és "korszerű" tárolása. Elvek, módok, eszközök.
- A mágneses jeltárolás alapelve, a mágneses tárolók fontosabb típusai, jellemzőik.
- A félvezetős jeltárolás alapelve. RAM és ROM típusok, tárjellemzők.
- Biológiai információtárolók.
Anyag-, energia- és információfogyasztók
- Az energiafelhasználás csoportosítása cél, mód, szerkezet és folyamat szerint. Az ún. alternatív energiaforrások értékelése a gazdálkodás szempontjából. Az anyag megújíthatósága, zárt technológiák. A globális és lokális mérlegegyenletek általános alakja. Szerepük a technikai folyamatok leírásában.
- A fogyasztás időbeli és hely szerinti eloszlása. Milyen módszerekkel befolyásolható a villamosenergia-gazdálkodás?
- A háztartási energiafogyasztók és gazdaságos üzemeltetésük.
- A szerkezeti anyagok öt fő körének aránya a különféle felhasználásokban (nyersanyagok).
- Villamos bemenő energiájú nyelők és megjelenítők csoportjai. A megjelenítők illesztése az emberi érzékszervekhez.
- Elektromechanikus műszerek, elektroakusztikus jelzőeszközök.
- A fotoelektromos elvű egyszerű és összetett megjelenítők: katódsugárcsöves, LED-es, planár gázkisüléses, elektrolumineszcens kijelzők és panelek.
- Folyadékkristályos kijelzők működési módjai, jellemzői.
Az anyag-, energia- és információs folyamatokat kísérő zavarok, veszteségek
- Energiaátalakítási folyamatok és veszteségek gázturbinákban, belső égésű motorokban és sugárhajtóművekben.
- A nyersanyag-kitermelési folyamatok veszteségei.
- Kapcsolat az entrópianövekedés és a lokális struktúrák szerveződése között. Entrópiacsökkenés technikai folyamatokban.
- Az energiatermelés folyamatainak veszteségei.
- A zavar és a zaj fogalma. A zaj megjelenési formái. Torzítás. Jel-zaj viszony, zajszint. A viszonyszámok logaritmikus kifejezése: a decibel.
- Zajkompenzálási és veszteségcsökkentési lehetőségek az analóg és a digitális jelátvitelnél (kódolási eljárások, redundancia és szerepe, illesztések, referencia-feltételek, jelformálás, kompenzáció alkalmazása stb.).
- A visszacsatolás fogalma, fajtái, modellezése négypólussal. Visszacsatolási példák az élővilág és a technikai rendszerek köréből.
- Az információs folyamatok biztonsági kérdései. Adat- és programvédelem.
(Az Anyag, energia és információ témakör megalapozásához legalább 24 szakmai tanulmányi munkaegységre van szükség.)
Technikai rendszerek
- A rendszer definíciói. Rendszerszemlélet.
- A rendszer funkciója és szerkezete.
- Hierarchia. Környezet, részfolyamat, részrendszer és -elem. Épített környezet.
- Rendszerelemzés és rendszerszintézis.
- Célszerűség, tervszerűség és döntés. (Pl. közlekedés, háztartás.)
- Információs rendszerek, tárgyrendszer, képrendszer.
- Adattár és adatbank. (Pl. személyi adatok nyilvántartása.)
- Informatika. (Értelmezése, rendszerei, társadalmi szerepe.)
- Irányított folyamat, input, output, zaj. Biztonságtechnika.
- Az irányítás, vezérlés, visszacsatolás, szabályozás. Az irányítási rendszerek hierarchiája.
- Számítógéppel irányított termelés. CNC, CIM, CAD, FMS.
(A Technikai rendszerek témakör megalapozásához legalább 4 szakmai tanulmányi munkaegységre van szükség.)
Technikai modellek
- A modell definíciói.
- A modellek típusai.
- A modelltechnika.
- Modell az oktatásban, szemléltetés és kísérlet.
- A hasonlóság fogalma. A hasonlóság feltételei.
- Geometriai és funkcionális hasonlóság.
- Hasonlósági invariánsok és hasonlósági kritériumok.
- Dimenzióanalízis és hasonlósági módszer.
- A probléma és a feladat (felismerése és megoldása, hasonlóságuk, különbözőségük).
- Direkt, indirekt és induktív feladatok.
- Megoldási módszerek: analitikus, numerikus és kísérleti megoldások.
- Összetett módszerek.
- A számítógépek szerepe a feladatok megoldásában.
- Gyártmány- és gyártástervezés.
- Cserélhetőség, tipizálás, szabványosítás.
(A Technikai modellek témakör megalapozásához legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegységre van szükség.)
Géprendszerek
- Forrás, fogyasztó, energiaáram. Tranziens és stacioner üzem.
- Statikus karakterisztikák, munkapont.
- Rezgések, rezonancia, mechanikai impedancia. Terhelés, igénybevétel, feszültség, deformáció.
- Részek és szerkezeti kapcsolatok. Környezeti kapcsolatok, lengőrendszer modell, rezgésszigetelés.
- Hajtások, funkcionális modell, mechanikai transzformátor, lendkerék.
- Tengelykapcsolók, lengőrendszer modell.
- Szalaghajtások, kötélsúrlódási modell.
- Fogaskerékhajtások, evolvens-geometriai modell.
- Csapágyazások, élettartam és kenéselméleti modell.
- Kötések. Koncentrált paraméterű és kontinuum modellek.
- Elemek. Tengelyek, tartók, rugók, rugalmas-szál modell. Keresztmetszeti és anyagjellemzők, tönkremenetel, tervezés.
(A Géprendszerek témakör megalapozásához legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegységre van szükség.)
A szakmai törzsanyagot megalapozó tananyagból a tanórával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 40.
d) Gyakorlati képességek
A szakdolgozatot közvetlenül előkészítő (szaklaboratóriumi) gyakorlaton kívüli kísérletes jellegű tárgyakkal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 20.
e) Szakmai és egyéb természettudományos ismeretek
Az 1. számú melléklet 4. e) és 5.2.1. a) pontjaira is tekintettel a technikával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 80.
f) Szakmai gyakorlat
A terepgyakorlattal és üzemlátogatással megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 3.
g) Pedagógiai felkészítés
A külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével a technikatanítás elméletével és módszertanával megszerzendő legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység, melyből legalább 4, a tanórával szerzett szakmai tanulmányi munkaegység, továbbá a technikával kapcsolatos gyakorlóiskolai feladatokkal megszerzendő legalább 3 szakmai tanulmányi munkaegység, melyből legalább 1, a tanítással szerzett szakmai tanulmányi munkaegység.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével a záróvizsga tárgya a technika, valamint a technikatanítás elmélete és módszertana.
FŐISKOLAI SZINTŰ SZAKOK
BIOLÓGIATANÁRI SZAK
1. A képzési cél
Biológiatanárok képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjára is tekintettel - felkészültek az alapvető természeti jelenségekben megnyilvánuló biológiai törvényszerűségeknek bemutatására és értelmezésére, képesek átadni tanulóiknak a környezetben létező biológiai jelenségek megértéséhez szükséges szemléletet és műveltségi tartalmat, ismerik a biológia gyakorlati alkalmazásait, szerepét, rendelkeznek a laboratóriumban és terepen végzendő biológusi munkához szükséges ismeretekkel és képességekkel, lépést tudnak tartani a biológia fejlődésével.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Biológia szakos tanár.
3. A képzési idő
8 félév, az 1. számú melléklet 3. b) pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Természettudományos alapismeretek
A kémia, fizika, matematika, informatika területekről legalább 10 szakmai tanulmányi munkaegység.
b) Nem-természettudományos ismeretek
A pedagógiai felkészítés keretében.
c) Szakmai törzsanyag
A biológus szak sajátos képesítési követelményei - 4. számú melléklet - 4. ca) pontjában, valamint az egyetemi szintű bológiatanári szak sajátos képesítési követelményei 4. ca) pontjában foglaltakon túlmenően az alábbi tételek:
- A sejtciklus és DNS replikáció. A DNS replikáció formái. A mutáció, a reparáció. A sejtciklus szabályozása. Genomszerveződés-rekombináció. A normális és abnormális sejtosztódási formák. A gametogenezis és a megtermékenyítés.
- A mikrobiális genetika. A mikrobák és a környezet. Az elemek körforgalma, talaj- és vízmikrobiológia.
- A hajtásos növények szöveteinek típusai. A növényi vegetatív szervek típusai és fejlődésük.
- Az "Algák" országainak (törzseinek) szervezettana és rendszertana. A gombák és a zuzmók szervezettana és rendszertana.
- A mohák és a harasztok szervezettana, egyedfejlődése és rendszertana.
- A nyitvatermők és a zárvatermők szervezettana, egyedfejlődése és rendszertana.
- A zárvatermők ökológiai szempontból fontosabb csoportjai.
- Ásványi táplálkozás, ionfelvétel, mikroelemek. Táplálkozási zavarok.
- Vízháztartás, floemtranszport, speciális növényi anyagok.
- Az állati sejt differenciálódása. A barázdálódási típusok, csíralemezek. Szervképződés. Organizátor hatás, indukció. Az embrionális fejlődés.
- A testüregek típusai. Lárva- és bábtípusok. Szimmetria, szelvényezettség. Az egyedfejlődés és a törzsfejlődés kapcsolata.
- A köztakaró. Külső vázak. A gerincesek bőre. A gerincesek váz- és izomrendszere, a mozgás szabályozása. Az izomműködés.
- Moruloidea. Placozoa és Porifera törzsek. A csalánozók (Cnidaria) főbb taxonjai. A Ctenophora törzs. Az édesvízi hidra szervezettana.
- A férgek (Platyhelmintes, Nematoidea, Nemathelmintes) jellemzése és a fontosabb fajok. Az orsógiliszták. A gyűrűsférgek (Annelida) osztályai. A féreglábúak (Archipodiata) és az ízeltlábúak (Arthropoda) származása, rokonsági kapcsolataik, főbb csoportjaik.
- A puhatestűek (Mollusca) altörzseinek és osztályainak összehasonlító jellemzése.
- Anamnia. Halak. Az emberiség élelmezése szempontjából fontos rendek. A tüdős halak. A ponty szervezettana. A kétéltűek rendszere és fontosabb családjaik.
- Az emlősök rendszere és fontosabb családjai. A házinyúl szervezettana.
- Az ideális populáció, a Hardy-Weinberg egyensúly. A szaporodási preferencialitások. A mutáció, migráció és a szelekció hatása a génfrekvenciákra. A természetes szelekció. A szelekció típusai.
- A fitness fogalma és komponensei. A génáramlás és a genetikai sodródás. Izoláció, és speciáció. Fajfeletti evolúció, kladogenezis, adaptív radiáció. Koevolúció. A főbb evolúciós elméletek.
- A szünbiológia és a szupraindividuális organizáció. Ökológiai alapelvek. Populációk, közösségek, koalíciók, társulások. Cönológiai alapfogalmak.
- Territoriális szerveződés. Populációs kölcsönhatások: kompetició, mutualizmus, predáció. A környezet és a niche. Szociobiológia.
- Társulás struktúrák és a diverzitás. Táplálkozási láncok és hálók. Anyagforgalom és energiaáramlás, tápanyagciklusok. A biológiai produkció. A szukcesszió. A degradáció és típusai.
- A bioszféra, a Föld biomjai, vegetációövei, flóra- és faunabirodalmai. Flóra- és faunatípusok, flóra- és faunaelemek. A Kárpát-medence flórája és vegetációja.
- Áreálgeográfia: áreák szerkezete, dinamikája, reliktum áreák. A biogeográfia alapjai.
- Természet- és a környezetvédelem alapjai, a természetmegőrzés.
A szakmai törzsanyagot megalapozó tananyagból a tanórával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 50.
d) Gyakorlati képességek
A szakdolgozatot közvetlenül előkészítő (szaklaboratóriumi) gyakorlaton kívüli kísérletes jellegű tárgyakkal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 30.
e) Szakmai és egyéb természettudományos ismeretek
Az 1. számú melléklet 4. e) és 5.2.1. b) pontjaira is tekintettel a biológiával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 60.
f) Szakmai gyakorlat
A terepgyakorlattal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 6.
g) Pedagógiai felkészítés
A külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével a biológiatanítás elméletével és módszertanával megszerzendő legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység, melyből legalább 4, a tanórával szerzett szakmai tanulmányi munkaegység, továbbá a biológiával kapcsolatos gyakorlóiskolai feladatokkal megszerzendő legalább 3 szakmai tanulmányi munkaegység, melyből legalább 1, a tanítással szerzett szakmai tanulmányi munkaegység.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével a záróvizsga tárgya a biológia, valamint a biológiatanítás elmélete és módszertana.
FIZIKATANÁRI SZAK
1. A képzési cél
Fizikatanárok képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjára is tekintettel - felkészültek az alapvető természeti jelenségekben megnyilvánuló fizikai törvényszerűségeknek és az azokra alapozott technikai és használati eszközöknek bemutatására, kísérleti demonstrációjára és elvi értelmezésére, magas színvonalon képesek bemutatni és értelmezni a mechanikai, a termikus, az elektromágneses jelenségeket és a mikrofizika alapvető jelenségkörét, felkészültek mindezek elemi kvantitatív elméletének tanítására.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Fizika szakos tanár.
3. A képzési idő
8 félév, az 1. számú melléklet 3. b) pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Természettudományos alapismeretek
Legalább 10 szakmai tanulmányi munkaegység, ebből
- matematika legalább 5 szakmai tanulmányi munkaegység.
b) Nem-természettudományos ismeretek
A pedagógiai felkészítés keretében.
c) Szakmai törzsanyag
A fizikus szak sajátos képesítési követelményei - 4. számú melléklet - 4. ca) és 4. cc) pontjaiban, valamint az egyetemi szintű fizikatanári szak sajátos képesítési követelményei 4. ca) pontjában foglaltakon túlmenően az alábbi tételek:
Mechanika
- Deformálható szilárdtestek mechanikája. A rugalmasságtan elemei, egyszerű példák rugalmas alakváltozásra.
(A Mechanika témakörét összefoglaló tételek alapozásához legalább 10 szakmai tanulmányi munkaegységre van szükség.)
Hőtan, Termodinamika, Statisztikus fizika
- A termodinamika alkalmazásai (ideális és reális gázok leírására).
- Kinetikus gázelmélet. Az ekvipartíció tétel. Transzport jelenségek (diffúzió, hővezetés, hőáramlás, hősugárzás).
- A termodinamika statisztikus értelmezése. Sokaságok.
(A Hőtan, Termodinamika, Statisztikus fizika témakörét összefoglaló tételek alapozásához legalább 4 szakmai tanulmányi munkaegységre van szükség.)
Elektromágnesség és optika
- A stacionárius elektromos áram vákuumban, folyadékban, gázokban, szilárd testekben.
- Az elektromágneses hullám keletkezése. Dipólsugárzás.
- A fény terjedése és áthaladása optikailag különböző közegek határain.
(Az Elektromágnesség és optika témakörét összefoglaló tételek alapozásához legalább 10 szakmai tanulmányi munkaegységre van szükség.)
Atomfizika és kvantummechanika
- A fizikai állapot jellemzése a kvantummechanikában. Fizikai mennyiségek operátorai. Mérés a mikrovilágban. A mérés hatása.
- Egzaktul megoldható kvantumrendszerek, oszcillátor, Coulomb-feladat. A kétállapotú rendszerek leírása. A spin kvantummechanikája.
- A periódusos rendszer, kvantummechanikai többtest probléma, a kémiai kötések fizikai alapjai, egyszerű molekulák.
(Az Atomfizika és kvantummechanika témakörét összefoglaló tételek alapozásához legalább 4 szakmai tanulmányi munkaegységre van szükség.)
Magfizika és elemi részek
- Magreakciók. Maghasadás. Fúzió. Nukleáris energiatermelés.
- A csillagok szerkezete és az elemek kialakulása. Az elemi részek rendszere.
(A Magfizika és elemi részek témakörét összefoglaló tételek alapozásához legalább 2 szakmai tanulmányi munkaegységre van szükség.)
Anyagszerkezet
- Kristályok szerkezete és tulajdonságaik anizotrópiája. Kristályok kötése.
- Anyagok szerkezetének vizsgálati módszerei. Kristályhibák, rugalmas és képlékeny viselkedés.
- Rácsrezgések és termikus tulajdonságok.
- Elektronszerkezet. Vezetési és optikai tulajdonságok. Dia- és paramágnesség. Ferromágnesség.
- Az óriás molekulájú anyagok; műanyagok, biopolimerek. A folyadékállapot, víz, üvegek.
(Az Anyagszerkezet témakörét összefoglaló tételek alapozásához legalább 2 szakmai tanulmányi munkaegységre van szükség.)
Csillagászat
(A Csillagászat témakörét összefoglaló tételek alapozásához legalább 2 szakmai tanulmányi munkaegységre van szükség.)
A törzsanyag arányait az anyagrészekre előírt legkisebb szakmai tanulmányi munkaegységszámok adják meg. Azokon belül egy-egy tétel súlya azonosnak veendő.
A szakmai törzsanyagot megalapozó tananyagból a tanórával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 38.
d) Gyakorlati képességek
e) Szakmai és egyéb természettudományos ismeretek
A fizika és más természettudományos szakterületről (a szakdolgozat nélkül) megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 130, továbbá - az 1. számú melléklet 4. e) és 5.2.1. b) pontjaira is tekintettel - a fizikával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 65.
f) Szakmai gyakorlat
A pedagógiai felkészítés része.
g) Pedagógiai felkészítés
A külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével a fizikatanítás elméletével és módszertanával megszerzendő legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység, melyből legalább 4, a tanórával szerzett szakmai tanulmányi munkaegység, továbbá a fizikával kapcsolatos gyakorlóiskolai feladatokkal megszerzendő legalább 3 szakmai tanulmányi munkaegység, melyből legalább 1, a tanítással szerzett szakmai tanulmányi munkaegység.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével a záróvizsga tárgya a fizika, valamint a fizikatanítás elmélete és módszertana.
FÖLDRAJZTANÁRI SZAK
1. A képzési cél
Földrajztanárok képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjára is tekintettel - képesek tanulóikkal megismertetni a térben és időben változó természeti, társadalmi jelenségeket, folyamatokat, összefüggéseket, valamint ezek kölcsönhatásait, képesek a földrajztudomány új eredményeinek befogadására és iskolai tananyaggá formálására, képesek tanulóikban is kifejleszteni a korszerű földrajzi és környezeti szemléletet, a problémaérzékenységet, képesek a földrajzi környezettel való harmonikus együttélésre nevelni tanulóikat.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Földrajz szakos tanár.
3. A képzési idő
8 félév, az 1. számú melléklet 3. b) pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Természettudományos alapismeretek
A matematika és az informatika szakterületekről legalább 4 szakmai tanulmányi munkaegység.
b) Nem-természettudományos ismeretek
A pedagógiai felkészítés keretében.
c) Szakmai törzsanyag
A geográfus szak sajátos képesítési követelményei - 4. számú melléklet - 4. ca) pontjában foglaltakon túlmenően az alábbi tételek:
- A földrajz fogalma, tárgya, funkciói, tudomány-rendszertani helye, felosztása, irányzatai.
- A Világegyetem és a Naprendszer.
- Tájékozódás térben és időben.
- A kőzetburok fejlődése, összetétele, szerkezete, mozgásfolyamatai.
- A légkör fejlődése, összetétele, szerkezete, mozgásfolyamatai.
- Éghajlati típusok és rendszerek, kialakulásuk tényezői és változásaik.
- A vízburok fejlődése, tagolódása, jellemzői, mozgásfolyamatai.
- Az élővilág és a talaj kialakulása, kapcsolataik földrajzi rendszere.
- A külső erők felszínformáló tevékenységének okai, folyamatai és következményei.
- A felszíni formakincs szerkezeti, kőzettani és klimatikus meghatározottsága, rendszere.
- A földrajzi zonalitás elve és rendszere. A zóna, a táj, a földrajzi környezet értelmezése.
- A Föld és az élet fejlődése.
- Ember és a földrajzi környezet kapcsolatrendszerének társadalomföldrajzi megközelítései.
- A társadalomföldrajz térelméletei.
- A Föld népességének demográfiai folyamatai és térbeli szerkezete, ennek változásai.
- Történeti földrajz, történeti mozgásrendszerek földrajzi vonatkozásai.
- A modern társadalmak gazdasági szerveződésének és térbeli elrendeződésének törvényszerűségei és alapelemei.
- Iparföldrajz.
- Agrárföldrajz.
- A mozgás- és kapcsolatrendszerek földrajza, a kereskedelem, a közlekedés és a kommunikáció földrajza.
- A településföldrajz. Településtípusok és az urbanizációs térfolyamat.
- A világgazdaság központi régiói és a nemzetközi integrációk.
- Nyugat-Európa tájainak és országainak földrajzi jellemzése.
- Közép-Európa tájainak és országainak földrajzi jellemzése.
- Észak-Európa tájainak és országainak földrajzi jellemzése.
- Dél-Európa tájainak és országainak földrajzi jellemzése.
- Kelet-Európa tájainak és országainak földrajzi jellemzése.
- Észak-Ázsia tájainak és országainak földrajzi jellemzése.
- Belső- és Kelet-Ázsia tájainak és országainak földrajzi jellemzése.
- Nyugat-, Dél- és Délkelet-Ázsia tájainak és országainak földrajzi jellemzése.
- Afrika tájainak és országainak földrajzi jellemzése.
- Angolszász-Amerika tájainak és országainak földrajzi jellemzése.
- Latin-Amerika tájainak és országainak földrajzi jellemzése.
- Ausztrália, Óceánia és a Sarkvidékek tájainak és országainak földrajzi jellemzése.
- A Kárpát-medence és Magyarország földjének fejlődéstörténete és szerkezeti felépítése.
- A Kárpát-medence és Magyarország éghajlati képe és alakító tényezői.
- A Kárpát-medence és Magyarország vízrajza.
- A Kárpát-medence és Magyarország talajai és biogeográfiai képe.
- A Kárpát-medence tájainak természetföldrajzi jellemzése.
- Magyarország népessége, demográfiai folyamatai.
- Magyarország településrendszere és térszerkezete.
- A magyar gazdaság fejlődési folyamatai.
- Magyarország iparföldrajza.
- Magyarország mezőgazdasági földrajza.
- Magyarország közlekedésének, kereskedelmének, idegenforgalmának földrajza.
- A magyar gazdaság térbeli rendje.
- A magyarországi környezet állapota és védelme.
- Információhordozók és eszközök felhasználásának lehetőségei a földrajzoktatásban.
- A földrajzi jelenségek, folyamatok, összefüggések iskolai oktatásának sajátosságai a földrajztanításban.
A szakmai törzsanyagot megalapozó tananyagból a tanórával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 50.
d) Gyakorlati képességek
Kísérletes jellegű tárgyakkal nem kell tanulmányi munkaegységeket szerezni.
e) Szakmai és egyéb természettudományos ismeretek
A földrajz és más természettudományos szakterületről (a szakdolgozat nélkül) megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 130, továbbá - az 1. számú melléklet 4. e) és 5.2.1. b) pontjaira is tekintettel - a földrajzzal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 65.
f) Szakmai gyakorlat
A terepgyakorlattal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 5.
g) Pedagógiai felkészítés
A külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével a földrajztanítás elméletével és módszertanával megszerzendő legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység, melyből legalább 4, a tanórával szerzett szakmai tanulmányi munkaegység, továbbá a földrajzzal kapcsolatos gyakorlóiskolai feladatokkal megszerzendő legalább 3 szakmai tanulmányi munkaegység, melyből legalább 1, a tanítással szerzett szakmai tanulmányi munkaegység.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével a záróvizsga tárgya a földrajz, valamint a földrajztanítás elmélete és módszertana.
KÉMIATANÁRI SZAK
1. A képzési cél
Kémiatanárok képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjára is tekintettel - felkészültek az alapvető természeti jelenségekben megnyilvánuló kémiai törvényszerűségeknek bemutatására és értelmezésére, képesek tanulóiknak átadni a környezetben létező és a mindennapi tevékenységben felhasznált anyagok kémiai sajátságainak, hatásainak ismeretét, tudatos felhasználását, ismerik a kémia gyakorlati alkalmazásait, szerepét, rendelkeznek a kémiai laboratóriumi munka végzéséhez szükséges alapvető ismeretekkel és képességekkel, lépést tudnak tartani a kémia fejlődésével.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Kémia szakos tanár.
3. A képzési idő
8 félév, az 1. számú melléklet 3. b) pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Természettudományos alapismeretek
Legalább 10 szakmai tanulmányi munkaegység, ebből
- matematika és számítástechnika, legalább 4 szakmai tanulmányi munkaegység,
- ásványtan, legalább 2 szakmai tanulmányi munkaegység,
- legalább két szabadon választható tárgy a természettudományok területéről (pl. fizika, számítástechnika, biokémia stb.), összesen legalább 4 szakmai tanulmányi munkaegység.
b) Nem-természettudományos ismeretek
A pedagógiai felkészítés keretében.
c) Szakmai törzsanyag
A vegyész szak sajátos képesítési követelményei - 4. számú melléklet - 4. ca) pontjában foglaltakon túlmenően az alábbi tételek:
- A molekulák elektronszerkezete. A kémiai kötési elméletek.
- Az elemek csoportosítása. A fémek, nemfémek és félfémek jellemzése. Az elemek gyakorisága és geokémiai rendszere.
- Kötéstípusok. A molekulák szerkezete, sztereokémia. A halmazok szerkezete.
- Az elektromágneses sugárzással kapcsolatos szerkezetvizsgáló és analitikai módszerek. Elektronátmenetek és jellemzőik. A forgási és rezgési spektrumok.
- A vegyületek rendszertana, sav-bázis elméletek, a koordinációs kémia alapjai. A szervetlen vegyületek elnevezésének szabályai.
- Nemesgázok. A hidrogén (fizikai és kémiai tulajdonságok, előállítás, előfordulás, alkalmazás).
- Az s- és p-mező elemei és vegyületeik (fizikai és kémiai tulajdonságok, előállítás, előfordulás, alkalmazás).
- Az átmenetifémek és vegyületeik (fizikai és kémiai tulajdonságok, előállítás, előfordulás, alkalmazás).
- A lantanoidák és aktinoidák. A radioaktív bomlás.
- A bioszervetlen kémia alapjai.
- Minőségi analízis (a fontosabb ionok csapadékos és színreakciói).
- Mennyiségi analízis (sav-bázis, redoxi, csapadékos és komplexképződéses térfogatos módszerek).
- A műszeres analízis fontosabb módszerei.
- A termodinamika alapjai.
- Gázok, folyadékok és szilárd anyagok fizikai és termodinamikai leírása.
- Fázisátalakulások. A kémiai egyensúlyok. Fázisegyensúlyok.
- A transzportfolyamatok leírása.
- Formális reakciókinetika. Az összetett reakciók kinetikája.
- Az elektrokémia alapjai. Heterogén elektrokémiai egyensúlyok.
- Diszperz rendszerek és stabilitásuk. A kolloid állapot.
- Határfelületi jelenségek.
- Alifás és aliciklikus szénhidrogének. A szerves vegyületek térkémiája.
- Aromás szénhidrogének.
- Alkoholok és fenolok, származékaik, éterek.
- Nitrogén-, kén- és/vagy foszforatomokat tartalmazó szerves vegyületek.
- Heterociklusos vegyületek.
- Szénhidrátok.
- Egyszerű és összetett lipidek. Nukleinsavak.
- A környezetvédelem kémiai vonatkozásai.
- A kémia tantárgy pedagógia alapjai.
- A kémiatanítás tartalmi és metodikai tervezése.
- A kémiatanítás dokumentumai és követelményrendszere. A tanítás-tanulási folyamat irányítása.
- Szemléltetési módszerek, eszközök és kísérletek a kémia tanításában.
A szakmai törzsanyagot megalapozó tananyagból a tanórával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 30.
d) Gyakorlati képességek
A szakdolgozatot közvetlenül előkészítő (szaklaboratóriumi) gyakorlaton kívüli kísérletes jellegű tárgyakkal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 25.
e) Szakmai és egyéb természettudományos ismeretek
A kémia és más természettudományos szakterületről (a szakdolgozat nélkül) megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 130, továbbá - az 1. számú melléklet 4. e) és 5.2.1. b) pontjaira is tekintettel - a kémiával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 65.
f) Szakmai gyakorlat
Az üzem- és intézménylátogatással megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 2.
g) Pedagógiai felkészítés
A külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével a kémiatanítás elméletével és módszertanával megszerzendő legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység, melyből legalább 4, a tanórával szerzett szakmai tanulmányi munkaegység, továbbá a kémiával kapcsolatos gyakorlóiskolai feladatokkal megszerzendő legalább 3 szakmai tanulmányi munkaegység, melyből legalább 1, a tanítással szerzett szakmai tanulmányi munkaegység.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével a záróvizsga tárgya a kémia, valamint a kémiatanítás elmélete és módszertana.
KÖRNYEZETVÉDELEM-TANÁRI SZAK
1. A képzési cél
Környezetvédelem-tanárok képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjára is tekintettel - felkészültek a természetes és mesterséges környezeti jelenségekben megnyílvánuló természettörvényeknek és azok kölcsönhatásainak bemutatására és értelmezésére, képesek megismertetni az ökológiai rendszerek működését meghatározó természeti és társadalmi szabályozókat, hatékonyan elő tudják segíteni a tanulóik korszerű környezetvédelmi és ökológiai szemléletének kialakítását, képesek felismerni a környezetvédelmi problémákat és ráirányítani ezekre a tanulóik figyelmét.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Környezetvédelem szakos tanár.
3. A képzési idő
8 félév, az 1. számú melléklet 3. b) pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Természettudományos alapismeretek
A matematika, kémia, informatika, földrajz szakterületekről legalább 10 szakmai tanulmányi munkaegység.
b) Nem-természettudományos ismeretek
A pedagógiai felkészítés keretében.
c) Szakmai törzsanyag
Az egyetemi szintű környezettan-tanári szak sajátos képesítési követelményei 4. ca) pontjában foglaltakon túlmenően az alábbi tételek:
- A természetvédelem története. A környezetvédelem története. A környezetvédelmi mozgalmak.
- A szaporító szervek összehasonlító szervezettana és élettana, különös tekintettel az emlősökre és az emberre. Az ember egyedfejlődése.
- Populációs alapjelenségek. Términtázat, életmenet stratégiák. A populációs kölcsönhatások. A kompetíció és a niche. Populációdinamika, alapmodellek. Túlélési görbék.
- Társulások (közösségek) struktúrái és működése. A trofikus struktúra (táplálékláncok, táplálékhálózatok). A biodiverzitás és megőrzésének fontossága. Génmegőrzés és fajmegőrző programok. A biofilaxia. Etnobiodiverzitás.
- A biológiai produkció. Magyarország ökológiai potenciálja. Az anyagforgalom és az energiaáramlás.
- Magyarország és a Kárpát-medence fontosabb élőhelytípusai. Veszélyeztetett élőhelyek és az élőhelyvédelem alapjai. Természetvédelmi kezelés és rekonstrukció. A tájvédelem természetvédelmi vonatkozásai.
- A természetes rendszerek (élőlényközösségek) stabilitásának fenntartása. Ökológiai folyosók. A környezetileg érzékeny területek. Természetvédelem és a fenntartható fejlődés.
- A szünbiológiai indikáció elve és gyakorlati alkalmazásának lehetőségei. A környezetminőség fogalmának ökológiai értelmezése. Az ökológiai hatásvizsgálatok. Globális környezeti problémák.
- A környezetterhelés biológiai indikátorai, a jelző és mérő élőlények. Biológiai monitoring rendszerek. Szerves mikroszennyezők, xenobiotikumok környezetkárosító hatásai.
- A globális környezeti gondolkodás, fejlődése a nulla növekedéstől a fenntartható fejlődésig.
- A környezet és a gazdaság kapcsolata (ökológia-ökonómia). A környezetszabályozás elméleti összefüggései és gyakorlata. Környezeti hatások, kockázatok, ezek mérése. A környezetpolitika.
- A hulladék és szennyezés fogalma. Termékértékelés. Újrahasznosítási szemlélet. Életciklus analízis.
- Az ipari technológiák szennyezése (emisszió, hőterhelés) és hulladékkibocsátása. Transzportfolyamatok a természetben. Az energiaipar szennyezései és hulladékai.
- A mezőgazdaság és az élelmiszeripar környezetkárosító hatása, kiküszöbölésük lehetőségei. A biogazdálkodás. Biotechnológiák elterjedése és problémái.
- A levegőtisztaság védelme és szabályozási lehetőségei.
- Vízelőkészítés. Vízgazdálkodási tározók, felhasználásuk, vízminőségük ellenőrzése. Szennyvizek keletkezése, tisztítása, a tisztítóberendezések környezeti hatása.
- Környezetállapot felmérése, a környezet minősítése (szabványok, határértékek), hatástanulmány, tesztelési eljárások, adatok kiértékelése.
- Ökotoxikológia, ökotoxikológiai tesztelés, in-situ vizsgálatok, bioszenzor. Környezet-egészségtan.
- Környezetszennyező anyagok transzformációi és transzmissziói. Savas ülepedés, kipufogógázok, allergének stb.
A szakmai törzsanyagot megalapozó tananyagból a tanórával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 50.
d) Gyakorlati képességek
A szakdolgozatot közvetlenül előkészítő (szaklaboratóriumi) gyakorlaton kívüli kísérletes jellegű tárgyakkal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 30.
e) Szakmai és egyéb természettudományos ismeretek
Az 1. számú melléklet 4. e) és 5.2.1. b) pontjaira is tekintettel a környezetvédelemmel megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 60.
f) Szakmai gyakorlat
A terepgyakorlattal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 6.
g) Pedagógiai felkészítés
A külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével a környezetvédelem-tanítás elméletével és módszertanával megszerzendő legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység, melyből legalább 4, a tanórával szerzett szakmai tanulmányi munkaegység, továbbá a környezetvédelemmel kapcsolatos gyakorlóiskolai feladatokkal megszerzendő legalább 3 szakmai tanulmányi munkaegység, melyből legalább 1, a tanítással szerzett szakmai tanulmányi munkaegység.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével a záróvizsga tárgya a környezettan, valamint a környezettan-tanítás elmélete és módszertana.
MATEMATIKATANÁRI SZAK
1. A képzési cél
Matematikatanárok képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjára is tekintettel - felkészültek az alapvető természeti, technikai és társadalmi jelenségekben megnyílvánuló matematikai törvényszerűségeknek bemutatására és értelmezésére, biztos és magas szintű szakmai tudással, nagy áttekintéssel rendelkeznek, és megfelelő elméleti és gyakorlati jártasságot szereztek a matematikatanításhoz.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Matematika szakos tanár.
3. A képzési idő
8 félév, az 1. számú melléklet 3. b) pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Természettudományos alapismeretek
Az informatika (számítástechnika) területéről legalább 3 szakmai tanulmányi munkaegység.
b) Nem-természettudományos ismeretek
A pedagógiai felkészítés keretében.
c) Szakmai törzsanyag
Az egyetemi szintű matematikatanári szak sajátos képesítési követelményei 4. ca) és 4. cb) pontjaiban foglaltakon túlmenően az alábbi tételek:
Algebra és számelmélet
- Természetes számok, egész számok gyűrűje, racionális számok teste. Komplex számok, egységgyökök.
- Polinomgyűrűk, gyökök. Egyértelmű prímfaktorizáció. Test feletti racionális függvénytest. Algebra alaptétele.
Analízis
- Halmazelméleti, logikai és kombinatorikai alapfogalmak. Valós számok. Egyenlőtlenségek.
- Végtelen sorok.
- Metrikus terek alapjai. Többváltozós függvények határértéke és folytonossága.
- Jordan-mérték. Többváltozós függvények integrálja.
- Differenciálegyenletek egyszerűbb példái.
Geometria
- A geometria axiomatikus megalapozása. Illeszkedési, rendezési, folytonossági, egybevágósági és párhuzamossági axiómák.
- Sokszögek.
- Poliéderek.
- Kör, gömb, henger, kúp.
- Ponttranszformációk; egybevágóságok, hasonlóságok, inverzió, affinitás, vetítés.
- Terület, kerület, térfogat felszín.
- Az euklideszi tér analitikus tárgyalása. Vektorok, vektorműveletek, alterek.
- Másodrendű alakzatok. Projektív geometria alapjai.
- Nem-euklideszi geometriák és modelljeik.
A szakmai törzsanyagot megalapozó tananyagból a tanórával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 30.
d) Gyakorlati képességek
A gyakorlatok szerepe egyrészt a feladatmegoldó képesség fejlesztésében, másrészt az elméleti anyag megértésében és feldolgozásában nélkülözhetetlen, és így a gyakorlatok a képzésnek - az előadásokkal teljesen egyenrangú - integráns részét jelentik.
e) Szakmai és egyéb természettudományos ismeretek
A matematika és más természettudományos szakterületről (a szakdolgozat nélkül) megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 130, továbbá - az 1. számú melléklet 4. e) és 5.2.1. b) pontjaira is tekintettel - a matematikával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 70.
f) Szakmai gyakorlat
A pedagógiai felkészítés része.
g) Pedagógiai felkészítés
A külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével a matematikatanítás elméletével és módszertanával megszerzendő legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység, melyből legalább 4, a tanórával szerzett szakmai tanulmányi munkaegység, továbbá a matematikával kapcsolatos gyakorlóiskolai feladatokkal megszerzendő legalább 3 szakmai tanulmányi munkaegység, melyből legalább 1, a tanítással szerzett szakmai tanulmányi munkaegység.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével a záróvizsga tárgya a matematika, valamint a matematikatanítás elmélete és módszertana.
SZÁMÍTÁSTECHNIKA-TANÁRI SZAK
1. A képzési cél
Számítástechnika-tanárok képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjára is tekintettel - magas színvonalon képesek oktatni a számítástechnikát, más szaktanárokkal együttműködve a tantárgyak széles körében tudják alkalmazni a számítógépeket, szakszerűen tudják kezelni az oktatási-nevelési intézményekbe kerülő informatikai eszközöket.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Számítástechnika szakos tanár.
3. A képzési idő
8 félév, az 1. számú melléklet 3. b) pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Természettudományos alapismeretek
Legalább 15 szakmai tanulmányi munkaegység.
b) Nem-természettudományos ismeretek
A pedagógiai felkészítés keretében.
c) Szakmai törzsanyag
Az informatikatanári szak sajátos képesítési követelményei 4. ca) pontjában foglaltakon túlmenően az alábbi tételek:
Programozási módszertan
- A programkészítés lépései.
- Algoritmikus és nem-algoritmikus problémamegoldás.
Algoritmusok és adatszerkezetek
- Tördelőtáblák (hashing).
- Algoritmusok bonyolultsága.
Programozási nyelvek
- Fordítás, értelmezés, fordítóprogramok felépítése.
Alkalmazói rendszerek
- Ábraszerkesztés, kiadványszerkesztés.
- Grafikus és képi információk kezelése.
- Táblázatkezelés, alapvető fogalmai. Integrált programcsomagok.
- Adatbázis-kezelés.
Számítógépes rendszerek
- Informatikai alapismeretek.
- Számítógép architektúrák, logikai áramkörök, számítógépek perifériái.
- Operációs rendszerek funkciói, összehasonlításuk.
- Hálózatok, osztott rendszerek.
A szakmai törzsanyagot megalapozó tananyagból a tanórával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 20.
d) Gyakorlati képességek
A szakdolgozatot közvetlenül előkészítő gyakorlaton kívüli számítógépes gyakorlattal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 25.
e) Szakmai és egyéb természettudományos ismeretek
A számítástechnika és más természettudományos szakterületről (a szakdolgozat nélkül) megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 130, továbbá - az 1. számú melléklet 4. e) és 5.2.1. b) pontjaira is tekintettel - a számítástechnikával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 65.
A szakmai törzsanyagon túlmenő szakmai ismereteket - az informatikatanári szak sajátos képesítési követelményei 4. e) pontjában felsoroltakon túlmenően - a következő témakörökből ajánlott megszerezni:
A számítógép oktatási alkalmazása
- Mérő-, vezérlő-, szabályozó rendszerek.
Matematika
- Differenciálszámítás.
- Integrálszámítás.
- Lineáris egyenletrendszerek megoldása.
- Lineáris és nemlineáris programozás.
- Matematikai játékok.
Formális nyelvek és automaták
- Grammatikák, nyelvek.
- Felismerő és átalakító automaták.
f) Szakmai gyakorlat
A pedagógiai felkészítés része.
g) Pedagógiai felkészítés
A külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével a számítástechnika-tanítás elméletével és módszertanával megszerzendő legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység, melyből legalább 4, a tanórával szerzett szakmai tanulmányi munkaegység, továbbá a számítástechnikával kapcsolatos gyakorlóiskolai feladatokkal megszerzendő legalább 3 szakmai tanulmányi munkaegység, melyből legalább 1, a tanítással szerzett szakmai tanulmányi munkaegység.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével a záróvizsga tárgya a számítástechnika, valamint a számítástechnika-tanítás elmélete és módszertana.
TECHNIKATANÁRI SZAK
1. A képzési cél
Technikatanárok képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjára is tekintettel - felkészültek az alapvető technikai rendszerekben megnyílvánuló természettörvények bemutatására és értelmezésére, ismerik a természet, a társadalom és a technika kapcsolatait, a környezetgazdálkodás technológiai kapcsolatait, a technika fejlődésének legfontosabb állomásait, törvényszerűségeit, a technikai rendszerek felépítését és működését, egyszerűbb technikai rendszerek létrehozását elméletben és gyakorlatban, a legfontosabb technológiák alapvető törvényszerűségeit, a különféle kultúrák elemeit, törvényszerűségeit, a nemzetközi és a hazai technika összefüggéseit, a magyar tudósok és mérnökök hozzájárulását a világ technikai haladásához, és így képesek tanulóikat a korszerű technikai műveltségre oktatni és nevelni.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Technika szakos tanár.
3. A képzési idő
8 félév, az 1. számú melléklet 3. b) pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Természettudományos alapismeretek
A fizika, kémia, biológia területekről legalább 12 szakmai tanulmányi munkaegység.
b) Nem-természettudományos ismeretek
A pedagógiai felkészítés keretében.
c) Szakmai törzsanyag
Anyag, energia és információ
Az anyag, az energia és az információ folytonos és diszkrét jellege
- Az anyag szerkezeti energiaszintjei.
- Anyaggenerációk. Anyagvizsgálati módszerek.
- Az információ és a jel kapcsolata. A jelek csoportosítása. Jelátalakítás.
- A jeltárolás és -feldolgozás analóg, illetve digitális módszere.
Anyag-, energia- és információforrások
- Megújuló és nem megújuló energia- és nyersanyagforrások. Potenciális, illetve bizonyított készletek.
- Anyagtársítások.
- A fő kőzettípusok kialakulása, egymásba alakulása. Ásvány, kőzet, érc, nyersanyag.
- A szén, kőolaj és a földgáz keletkezése és a lelőhelyek kialakulása, összetételük, tulajdonságaik.
- Érzékelés és mérés. Jelátalakítók.
Anyag-, energia- és információcsatornák
- Kőolaj, földgáz és villamos (táv)vezetékek. Passzív és aktív elemek.
- Anyag- és energiaszállítási módok földön, vízen, levegőben, légkörön kívül. Közlekedés.
Anyag-, energia- és információátalakítók
- Szabályozott és szabályozatlan magreakciók.
- Vízerőművek, vízkörfolyamatok.
- Hőerőgépek, hőerőművek, hűtőgépek és hőszivattyúk. Az erőművek felépítése, működése, a természeti és a társadalmi környezetre gyakorolt hatása.
- Hagyományos és modern anyagátalakítási módok és technológiák. Néhány széles körben használt anyag gyártása, finomítása, felhasználására alkalmas formára alakítása. Néhány jellegzetes (mechanikai, kémiai, élelmiszeripari, háztartási, bio-, illetve agro-) technológia. Környezetkímélő technológiák.
- Ipari vertikumok. Az anyag megújíthatósága, zárt technológiák. Komplex anyaggazdálkodás. Helyettesítő anyagok. Energia- és anyagátalakítási folyamatok a háztartásban.
- A jelátalakítás szükségessége.
Anyag-, energia- és információtárolók
- Az energiatárolók rendszerezése, tárolási kapacitás.
- Az anyagszerkezet szerepe az energiatárolás szempontjából.
- A világ és hazánk anyag- és energiatartalékai.
- A korrózióvédelem alapelve és lehetőségei.
- Az információt hordozó jel "hagyományos" és "korszerű" tárolása. Elvek, módok, eszközök.
- A mágneses jeltárolás alapelve, a mágneses tárolók fontosabb típusai, jellemzőik.
- A félvezetős jeltárolás alapelve. RAM és ROM típusok, tárjellemzők.
- Biológiai információtárolók.
Anyag-, energia- és információfogyasztók
- Az energia-felhasználás csoportosítása cél, mód, szerkezet és folyamat szerint. Az ún. alternatív energiaforrások értékelése a gazdálkodás szempontjából.
- A fogyasztás időbeli és hely szerinti eloszlása. Milyen módszerekkel befolyásolható a villamosenergia-gazdálkodás?
- A háztartási energiafogyasztók és gazdaságos üzemeltetésük.
- A szerkezeti anyagok öt fő körének aránya a különféle felhasználásokban (nyersanyagok).
- Elektromechanikus műszerek, elektroakusztikus jelzőeszközök.
- A fotoelektromos elvű egyszerű és összetett megjelenítők: katódsugárcsöves, LED-es, planár gázkisüléses, elektrolumineszcens kijelzők és panelek.
Az anyag-, energia- és információs folyamatokat kísérő zavarok, veszteségek.
- Energiaátalakítási folyamatok és veszteségek belsőégésű motorokban.
- A zavar és a zaj fogalma. A zaj megjelenési formái. Torzítás. Jel-zaj viszony, zajszint.
- Zajkompenzálási és veszteségcsökkentési lehetőségek az analóg és a digitális jelátvitelnél (kódolási eljárások, redundancia és szerepe, illesztések, referenciafeltételek, jelformálás, kompenzáció alkalmazása stb.).
- A visszacsatolás fogalma, fajtái. Visszacsatolási példák az élővilág és a technikai rendszerek köréből.
(Az Anyag, energia és információ témakörök megalapozásához legalább 24 szakmai tanulmányi munkaegységre van szükség.)
Technikai rendszerek
Rendszerszemlélet
- A rendszer funkciója és szerkezete. Hierarchia. Környezet, részrendszer és elem.
- Épített környezet.
Rendszerelemzés és rendszerszintézis
- Célszerűség, tervszerűség és döntés (pl. közlekedés, háztartás).
- Tantárgyközi kapcsolatok az általános iskolai képzésben.
Agrotechnikai rendszerek
- Biológiai alapok.
- Gyümölcstermesztés. Szőlőtermesztés. Zöldség- és dísznövénytermesztés. Szántóföldi növények termesztésének technológiái. Állattenyésztés.
- Mezőgazdasági feldolgozóipar. Mezőgazdasági termelési rendszerek.
Környezetkultúra
- Az ember és a technika "térben". Az ember és a technikai produktum kapcsolata, általános elvek, funkcionális, esztétikai, fiziológiai-pszichológiai, gazdaságossági szempontok.
- Szabadidő-, munka-, fogyasztói, gazdálkodási kultúra alapjai.
- A technikai eszközök használata, alakítása és ezek elsajátítására irányuló emberi képességek.
A technika kommunikációs tartalma
- A technika illeszkedése a társadalomba, kapcsolata az egyes emberrel, kulturális jelentése. Az ehhez szükséges színdinamikai, ergonómiai, formatervezési, építészeti ismeretek.
- A vizuális megismerés és kifejezés szerepe.
- Tárgy- és környezettervezés, fogyasztói nevelés, létesítmények értékelése
- Műszaki pszichológia.
- Az ember-gép rendszerek leírásának általános elvei, az ember és a gép információadó, -fogadó, -megőrző és -feldolgozó képessége.
- Gazdaságosság, környezetgazdálkodás (a természeti és a technikai környezet harmóniája).
Információs rendszerek
- Hagyományos és elektronikus eszközök.
- Az informatika szerepe a társadalomban, különösen a háztartásban és az iskolában.
Irányítási rendszerek
- Vezérlés, visszacsatolás, szabályozás.
- Az irányítási rendszerek hierarchiája. Irányított játékok, gépek.
- Számítógéppel irányított termelés. CNC, CIM, CAD, FMS.
(A Technikai rendszerek témakörök megalapozásához legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegységre van szükség.)
Technikai modellek
A modell és a hasonlóság
- A hasonlóság feltételei.
- Geometriai és funkcionális hasonlóság. A modellek típusai.
- Modell az oktatásban, szemléltetés és kísérlet.
- Ipari, mezőgazdasági, közlekedési és háztartási rendszerek modellezése.
Probléma és feladat
- Felismerése és megoldása (hasonlóságuk, különbözőségük).
- Megoldási módszerek. Összetett módszerek.
- A számítógépek szerepe a feladatok megoldásában.
Gyártmány- és gyártástervezés.
- Cserélhetőség, tipizálás.
- Szabványosítás.
- Jelentőségük a mindennapi életben.
(A Technikai modellek témakörök megalapozásához legalább 4 szakmai tanulmányi munkaegységre van szükség.)
Géprendszerek
A gépek üzeme
- A gépek csoportosítása felhasználási terület szerint (ipari, mezőgazdasági, közlekedési, háztartási gépek).
- Forrás, fogyasztó, energiaáram. Tranziens és stacioner üzem.
- Statikus karakterisztikák, munkapont.
- Rezgések, rezonancia, mechanikai impedancia.
Részek és szerkezeti kapcsolatok
- Környezeti kapcsolatok. Alapozások. Rezgésszigetelés.
- Hajtások, lendkerék. Hevederes és fogaskerékhajtások.
- Tengelykapcsolók. Csapágyazások. Kötések.
- Tengelyek, tartók, rugók.
- Terhelés, igénybevétel, feszültség, deformáció.
- Keresztmetszeti és anyagjellemzők, tönkremenetel.
Alapvető anyagok megmunkálása
- Fa, műanyag, fémek kézi és gépi megmunkálása.
- A feladatok önálló tervezése, megoldása, balesetvédelme, az általános iskolai lehetőségeknek megfelelően.
(A Géprendszerek témakörök megalapozásához legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegységre van szükség.)
A szakmai törzsanyagot megalapozó tananyagból a tanórával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 40.
d) Gyakorlati képességek
A szakdolgozatot közvetlenül előkészítő (szaklaboratóriumi) gyakorlaton kívüli kísérletes jellegű tárgyakkal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 15.
e) Szakmai és egyéb természettudományos ismeretek
Az 1. számú melléklet 4. e) és 5.2.1. b) pontjaira is tekintettel a technikával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 60.
f) Szakmai gyakorlat
A terepgyakorlattal és üzemlátogatással megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 3.
g) Pedagógiai felkészítés
A külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével a technikatanítás elméletével és módszertanával megszerzendő legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység, melyből legalább 4, a tanórával szerzett szakmai tanulmányi munkaegység, továbbá a technikával kapcsolatos gyakorlóiskolai feladatokkal megszerzendő legalább 3 szakmai tanulmányi munkaegység, melyből legalább 1, a tanítással szerzett szakmai tanulmányi munkaegység.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével a záróvizsga tárgya a technika, valamint a technikatanítás elmélete és módszertana.
3. számú melléklet a 166/1997. (X. 3.) Korm. rendelethez
A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS FELSŐOKTATÁS ALAPKÉPZÉSI NEM TANÁRI SZAKJAINAK ÁLTALÁNOS KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI
1. A természettudományos szakemberképzés célja
a) Egyetemi szint
A cél okleveles természettudományos szakemberek képzése, akik a választott szakjuk alkotó műveléséhez szükséges magas szintű szak- és rokonszak-területi alaptudás, széles körben hasznosítható sokoldalú készségek, általános műveltség, korszerű természettudományos szemléletmód, legalább egy, a nemzetközi kapcsolattartáshoz és a szakirodalom feldolgozásához szükséges idegen nyelv kellő szintű ismerete, matematikai és informatikai alapok, továbbá a szűkebb szakterületük speciális ismereteinek birtokában képesek a szakmájuk magas szintű művelése iránti társadalmi igények kielégítésére, a felmerülő problémák önálló felismerésére és megoldására a társtudományokhoz csatlakozó határterületeken is, önálló és irányító munkaköröket tudnak betölteni a szakmájukhoz kapcsolódó alap- vagy alkalmazott kutatásokat végző munkahelyeken, a szakterületük tudományos eredményeit alkalmazó más munkahelyeken, kutató-fejlesztő intézetekben, szakigazgatási szervekben, rendszeres szakmai önképzés alapján képesek az új tudományos eredményeket megérteni, feldolgozni és alkotó módon alkalmazni azokat munkájuk során, továbbá bekapcsolódni szakmájuk felsőfokú oktatásába, a siker esélyével pályázni egyetemi doktori és más tudományos ösztöndíjakra.
b) Főiskolai szint
A 2. pontra tekintettel a 4. számú melléklet az irányadó.
2. A végzettség szintje és a szakképzettség
a) Egyetemi szint
Okleveles - a szakra utaló megjelöléssel - szakképzettség egyetemen szerezhető.
b) Főiskolai szint
Programozó matematikus szakképzettség főiskolai szinten szerezhető.
3. A képzési idő
a) Egyetemi szint
A képzési idő 10 félévben legalább 220 szakmai tanulmányi munkaegység, melyből 50 a diplomamunkával és legalább 140 a tanórával szerzett szakmai tanulmányi munkaegység.
b) Főiskolai szint
A képzési idő legalább 6 félévben legalább 150 szakmai tanulmányi munkaegység, melyből 20 a szakdolgozattal és legalább 110 a tanórával szerzett szakmai tanulmányi munkaegység.
c) Értelmező rendelkezések
E rendelet alkalmazásában:
1. tanulmányi munkaegység - a tanulmányi munka mennyiségének egysége - értékének meghatározása a megszerzés módjától függ;
2. tanórával szerzett tanulmányi munkaegység értéke a vizsgával vagy gyakorlati jeggyel lezárt egyféléves tárgy heti óraszáma (Egyetlen vizsgával vagy gyakorlati jeggyel lezárt többféléves tárgy esetében a félévenkénti heti óraszámok összege.);
3. tanórán kívüli önálló munkával szerzett tanulmányi munkaegység értéke a képző intézmény által a félév megkezdése előtt kiírt, eredményében írásosan is megjelenő feladat kidolgozásához szükséges - az intézmény által előre meghatározott - munkaórák számának egészre kerekített egyhuszad része;
4. szakmai (terep-) gyakorlattal szerzett tanulmányi munkaegység értéke a tantervben előírt kötelező gyakorlatokra továbbá üzem-, terep-, illetőleg intézménylátogatásra összesen fordított munkanapok számának egészre kerekített háromtized része (Egy munkanap 6 munkaórával egyenértékű, tehát pl. egy háromórás vidéki üzemlátogatás 0,5 munkanapot jelent akkor is, ha az utazással együtt akár 6 óránál is több időt vett igénybe.);
5. egyéb tevékenységekkel szerzett tanulmányi munkaegység értéke egyes szakok tantervében szereplő (kötelező, kötelezően vagy szabadon választható) tárgyak, tevékenységek osztályzattal nem minősített, aláírással igazolt elvégzésére fordított tanórák, illetve munkaórák számának egészre kerekített egyhuszad része;
6. szakmai tanulmányi munkaegység a képző intézmény által a szak szempontjából szabályzatban szakmainak minősített tárgyakkal, tevékenységekkel szerzett tanulmányi munkaegység.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Természettudományos alapismeretek
A szak sajátosságai által meghatározott, a szakmai ismeretek megalapozásához szükséges más természettudományos szakterületekhez tartozó ismeretek.
b) Nem-természettudományos ismeretek
Az értelmiségi feladatokra való felkészítés érdekében a végzettség szintje által meghatározott, az intézmény által megjelölt, választható, nem természettudományi jellegű tárgyak.
c) Szakmai törzsanyag
A tananyagnak az a része, amelynek ismerete elengedhetetlen a szakképzettség megszerzéséhez és annak egyenértékűségéhez. A szakmai törzsanyagot - az azonos szakterülethez tartozó, tanári és nem tanári szakok törzsanyagának közös részeit is feltüntetve - az egyes szakok sajátos képesítési követelményei szigorlati tételek formájában tartalmazzák. Az egyes tételeknek megfelelő tananyag tantárgyakba sorolását és esetleges bővítését az intézményi tantárgyi programoknak kell tartalmazniuk úgy, hogy bennük a szakmai törzsanyag alapozásához szükséges - az adott szak sajátos képesítési követelményeiben rögzített minimális mennyiségű - szakmai tanulmányi munkaegység felosztásánál egy-egy tétel azonos súllyal szerepeljen, kivéve, ha az adott szak sajátos képesítési követelményei - tételcsoportonként megadott munkaegység-minimumokkal - ettől eltérő súlyozásra utalnak.
d) Gyakorlati képességek
A szak sajátosságai által meghatározott, a szakmai ismeretek gyakorlati (elsősorban laboratóriumi) alkalmazásához nélkülözhetetlen, többnyire kísérletezői készségek, képességek.
e) Szakmai és egyéb természettudományos ismeretek
A szak területéről és egyéb természettudományi szakterületről, a tantervben előírt kötelező, kötelezően vagy szabadon választható tantárgyakkal, tanórával és tanórán kívüli önálló munkával, szakmai gyakorlattal, diplomamunkával, illetve szakdolgozattal megszerzendő ismeretek és képességek összessége.
A minimálisan megkövetelt teljesítményen kívül egyes szakok sajátos képesítési követelményei a szakmai törzsanyagon túlmenő szakmai ismeretek tartalmára vonatkozó ajánlásokat is tartalmaznak.
f) Szakmai gyakorlat
Egyes szakokon a sajátosságok által meghatározott szakmai, üzemi vagy terepgyakorlat, illetőleg üzem-, terep- vagy intézménylátogatás.
A főbb tanulmányi területekre vonatkozó, szakmai tanulmányi munkaegységekben kifejezett minimális követelményeket a szakok sajátos képesítési követelményei tartalmazzák. A tananyag részei (tantárgyak, tantárgyrészek, tanórán kívüli önálló feladatok, szigorlatok stb.) tanulmányi munkaegységekben kifejezett értékét és a szak szempontjából szakmai minősítését az intézményi szabályzatok, tantervek, illetve tantárgyi programok szabják meg.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgákból - kollokvium, szigorlat, szigorlat jellegű bizottsági vizsga (a továbbiakban: szigorlat), nyelvvizsga -, egyes szakokon szakmai (terep-) gyakorlat elvégzéséből, diplomamunka vagy szakdolgozat elkészítéséből, záróvizsga letételéből tevődik össze.
5.1. A diplomamunka
A diplomamunka egyetemi szinten a szakképzettségnek megfelelő alkotó jellegű, önálló munkán alapuló, tudományos igényű dolgozat, amely a hallgató alapos tárgyi ismereteit és alkotó készségét bizonyítja.
5.2. A szakdolgozat
A szakdolgozat főiskolai szinten a szakképzettségnek megfelelő önálló munkán alapuló dolgozat, amely a hallgató alapos tárgyi ismereteit bizonyítja.
5.3. A záróvizsga[1]
5.3.1. A záróvizsgára való bocsátás feltételei:
- hét szigorlat letétele, amelynek követelményei a szakmai törzsanyagban szerepelnek. Egy teljesített szigorlat 3 kreditnek felel meg;
- a diplomamunkával együtt legalább 300 kredit megszerzése; ezen belül
= legalább 116 kredit a szakmai törzsanyagból a szigorlatokkal együtt,
= legalább 51 kredit a kiegészítő szakismeretekből,
= legalább 51 kredit a természettudományos alapismeretekből,
= 30 kredit nem-természettudományos szakismeretekből,
= legalább 2 kredit szakmai gyakorlatból, és
= 50 kredit a diplomamunka előkészítéséből adódik.
- legalább középfokú, C típusú állami - vagy azzal egyenértékű - nyelvvizsga egy idegen nyelvből,
- bírálók által elfogadott diplomamunka.
5.3.2. A záróvizsga részei:
- a diplomamunka megvédése,
- a komplex szóbeli vizsga, melynek keretében általános biológia, molekuláris biológia és a diplomamunka témájának megfelelő kérdésekre kell választ adni a szakmai törzsanyag, valamint az intézmény által rögzített és a vizsga előtt legalább 3 hónappal korábban közzétett tételek alapján.
5.3.3. A záróvizsga eredménye
A diplomamunkára, a diplomamunka védésére, illetve a három szóbeli tétel megválaszolására külön-külön kapott érdemjegyek átlaga.
6. A szak szempontjából lényeges más rendelkezések
A szakon az oktatás magyar és angol nyelven is történhet.
4. számú melléklet a 166/1997. (X. 3.) Korm. rendelethez
A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS FELSŐOKTATÁS ALAPKÉPZÉSI NEM TANÁRI SZAKJAINAK SAJÁTOS KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI
EGYETEMI SZINTŰ SZAKOK
BIOLÓGUS SZAK
KÖRNYEZETTUDOMÁNYI SZAK[2]
1. A képzési cél
Okleveles biológusok képzése, akik - a 3. számú melléklet 1. a) pontjára is tekintettel - magas szintű biológiai ismeretekkel rendelkeznek, önálló és irányító munkaköröket tudnak ellátni elsősorban természettudományos kutatóintézetekben, környezetvédelmi alap- vagy alkalmazott kutatásokat végző munkahelyeken, gyógyszergyárakban, mezőgazdasági kutató-fejlesztő intézetekben.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Okleveles biológus.
Okleveles környezettudományi szakemberek képzése, akik a jellegzetesen multidiszciplináris környezettudomány alkotó műveléséhez szükséges tudományterületeken magas szintű alaptudás, széles körben hasznosítható sokoldalú kézségek, általános műveltség, korszerű természettudományos szemléletmód, legalább egy, a nemzetközi kapcsolattartáshoz és a szakirodalom feldolgozásához szükséges idegen nyelv kellő szintű ismerete, matematikai és informatikai, valamint kémiai és biológiai alapok, továbbá a szakterületek átfogó és speciális ismereteinek birtokában képesek a környezettudomány magas szintű művelése iránti társadalmi igények kielégítésére, a felmerülő problémák önálló felismerésére és megoldására a rész- és társtudományokhoz csatlakozó határterületeken is; önálló és irányító munkaköröket tudnak betölteni a környezettudományhoz kapcsolódó alap- vagy alkalmazott kutatásokat végző munkahelyeken, a környezettudomány eredményeit alkalmazó más, elsősorban környezetvédelemmel foglalkozó munkahelyeken, kutató-fejlesztő intézetekben, szakigazgatási szervekben; alkotó módon képesek bekapcsolódni az ipar, a mező- és erdőgazdaság, a vízügy, az egészségügy, a települési önkormányzatok, valamint a természetvédelem területén jelentkező környezettudományi szakképzettséget igénylő feladatok megoldásába; rendszeres szakmai önképzés alapján képesek az új tudományos eredményeket megérteni, feldolgozni és alkotó módon alkalmazni azokat munkájukban, továbbá bekapcsolódni szakmájuk felsőfokú oktatásába, a siker esélyével pályázni egyetemi doktori és más tudományos ösztöndíjakra.
2. Az oklevélben szereplő végzettség szintje és a szakképzettség
Az egyetemi szintű végzettséget tanúsító oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése:
okleveles környezetkutató.
3. A képzési idő
10 félév, a 3. számú melléklet 3. a) pontjában foglaltak figyelembevételével.
10 félév, az R. 3. számú melléklet 3. b) pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Természettudományos alapismeretek
- fizika, legalább 2 szakmai tanulmányi munkaegység,
- informatika (számítástechnika), legalább 3 szakmai tanulmányi munkaegység,
- kémia (általános kémia, analitikai kémia, szerves kémia, fizikai kémia, biokémia stb.), legalább 20 szakmai tanulmányi munkaegység,
- matematika, legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység.
b) Nem-természettudományos ismeretek
- a 3. számú melléklet 4. b) pontjára tekintettel legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység.
a) Természettudományos alapismeretek
Az R. 3. számú melléklet 4. a) pontjában foglaltakra figyelemmel
- matematikai, legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység, ezen belül alkalmazott matematikai statisztika (biometria, hidrometria, kemometria, metrológia) legalább 4 szakmai tanulmányi munkaegység,
- informatika (számítástechnika) legalább 3 szakmai tanulmányi munkaegység,
- fizika, legalább 2 szakmai tanulmányi munkaegység,
- kémia, legalább 4 szakmai tanulmányi munkaegység.
b) Nem-természettudományos ismeretek
Az R. 3. számú melléklet 4. b) pontjára tekintettel legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység.
c) Szakmai törzsanyag
ca) Biológiatanári és biológus szakok közös tételei
- Az élő rendszerek kémiai felépítésének alapvonalai. A víz, az ionok, a makromolekulák. Membránszerkezet.
- Az örökítő anyag. A nukleinsavak felépülési elve. A pontos genetikai információátadás molekuláris feltételei. DNS és RNS szerkezetek. A genetikai kód, a génfogalom. A genom szerveződése. Biotechnológiai alapfogalmak.
- A pro- és eukarióta sejt. Az állati, növényi és gombasejtek jellegzetességei. Az endoszimbionta elmélet.
- A sejtanyagcsere főbb folyamatai. Az enzimek általános jellemzése, az enzimműködés molekuláris mechanizmusa. A lebontó és felépítő folyamatok.
- A bioenergetika alapjai. A nagyenergiájú vegyületek. A biológiai oxidáció - sejtlégzés. A mitokondrium. Aktív transzport, termodinamikai alapok.
- A fotoszintézis és a növényi légzés. A kloroplasztisz.
- A belső sejtmembrán-rendszer általános jellemzése. A szekréciós és lizoszómális rendszer.
- A sejten kívüli szabályozó tényezők hatásmódja és mechanizmusa. Receptorok - szignalizáció.
- A sejtváz. A mikrotubulusok, mikrotubuláris organellumok, mozgások. A mikrofilamentumok, mikrofilamentális mozgások.
- A sejtmag. A kromatin szerkezete. Nukleo-citoplazmatikus transzportok.
- A génexpresszió pro- és eukarióta sejtekben. A transzkripció szabályozása a pro- és eukarióta sejtekben. A transzláció és szabályozása.
- A vírusok világa. A virális ciklusok. Korai és késői génakciók. Rendszerezésük.
- A pro- és eukarióta mikroorganizmusok jellemzői, rendszerezésük. A gyakorlati szempontból fontos taxonjaik.
- A mikrobiális fiziológia, táplálkozási és energianyerési típusaik. Nitrogénfixálás.
- A növényi generatív szervek típusai és fejlődésük.
- A növényi növekedés és fejlődés belső és külső tényezői, növényi hormonok. Nem hormonális jellegű szabályozás a növényekben. A növényi szövettenyésztés.
- Az állatok szövettípusai.
- A táplálkozás és emésztés összehasonlító anatómiája és fiziológiája. A közti anyagcsere élettana, szabályozása.
- A vér és a vérképzés. A légzőszervek és a légzés evolúciója, élettana, szabályozása. Keringési rendszer evolúciója, élettana, a keringés szabályozása. Hőszabályozás.
- A neuroendokrin rendszer evolúciója, működése gerinctelenekben (rovarokban) és gerincesekben.
- A kiválasztás és az ivari működés anatómiája, élettana, szabályozása. Az ember nemi működése.
- A sejtmembrán transzport és ingerületi folyamatai. A neuron szerkezete és működése. Neurotranszmisszió, axonális transzport.
- Az idegrendszer törzsfejlődése. A központi idegrendszer működései. A vegetatív idegrendszer, vegetatív szabályozás.
- Az érzékszervek anatómiája, evolúciója, működése. A látás és hallás fizikai alapjai.
- Immunbiokémiai alapfogalmak, humorális és sejtes védekezési mechanizmusok, immungenetikai alapfogalmak.
- Fajfogalom. Taxonómia és szisztematika, nómenklatúra. Fenetikus, numerikus, kladisztikus és evolúciós rendszertan.
- Protista (egysejtűek) törzsei, az evolúciójuk irányai.
- Rovarok (Insecta) rendjei, gazdasági és egészségügyi szempontból legfontosabb családjai. A csótányok szervezettana.
- Az újszájúak (Deuterostomia). A tüskésbőrűek (Echinodermata) osztályainak tömör, összehasonlító jellemzése. A Hemichordata és Chordata törzsek jellemzése.
- Amniota. A hüllők rendszere és fontosabb családjai. Madarak (Aves) rendszere. A házi tyúk szervezettana.
- Az ember anatómiája, posztnatális egyedfejlődése, serdülőkori változások. Növekedési standardok, testi fejlettség.
- A Primates evolúciója. Az emberi evolúció fázisai, a hominizáció stádiumai. Hominid jellegek.
- Rasszgenezis, mai emberfajták osztályozása. Etnogenezis. A magyar őstörténet embertani vonatkozásai.
- Az állati magatartás vizsgálata, szerveződése, szabályozása. A magatartás egyedi fejlődése.
- Tanulási mechanizmusok. Kommunikáció. Humánetológia.
- A társas magatartás, agresszivitás. Szexuális magatartás. Táplálkozási magatartás.
- Az élet keletkezése. Prebiológiai evolúció. Az élet fejlődéstörténete.
- A populációk términtázata, diszpergáltság. A populációk idődinamikája és stabilitása. Életmenet stratégiák. A populációk szabályozása.
- A talajtan és mikroklimatológia alapjai.
- A víz mint élettér. Vízi életközösségek, a vízminőség-védelem alapjai.
cb) Egyetemi szintű biológiatanári és biológus szakok közös tételei
- A sejtciklus és DNS replikáció. A DNS replikáció formái. A mutáció, a reparáció. A sejtciklus szabályozása. Daganatos elfajulás. Sejtosztódási formák. Az ember gametogenezise.
- Mikrobiális genetika. Genomszerveződés - rekombináció.
- Mikrobák és a környezet. Az elemek körforgalma, talaj- és víz-mikrobiológia.
- A hajtásos növények szöveteinek típusai.
- A növényi vegetatív szervek típusai és fejlődésük.
- Az "Algák" országainak (törzseinek) szervezettana és rendszere.
- Spórás növények (mohák és harasztok) szervezettana, egyedfejlődése és rendszertana.
- A magvas növények (nyitvatermők és zárvatermők) szervezettana, egyedfejlődése és rendszertana.
- A gombák világa. A zuzmók.
- Ásványi táplálkozás, ionfelvétel mechanizmusa. Ionhatású, szerkezeti és mikroelemek. Táplálkozási zavarok.
- Vízháztartás, floemtranszport.
- Növényi anyagcsere és termékei, fitokémia, speciális növényi anyagok.
- Az állati ivarsejtképződés, érés, a megtermékenyítés, barázdálódási típusok, csíralemezek. Szervképződés. Organizátor-hatás, indukció. A gerincesek embrionális fejlődése. Alacsonyabb rendű és magzatburkos gerincesek.
- A testüregek típusai. Lárvatípusok. Szimmetria, szelvényesség. Egyedfejlődés és törzsfejlődés kapcsolata.
- A köztakaró. Külső vázak. A gerincesek bőre. A gerincesek váz- és izomrendszere, a mozgás szabályozása. Az izomműködés energetikája és mechanikája.
- Moruloidea. Placozoa és Porifera törzsek jellemzése. A szivacsok taxonjainak összehasonlító jellemzése. A csalánozók (Cnidaria) főbb taxonjainak összehasonlító jellemzése. Ctenophora törzs általános jellemzői néhány jellegzetes fajjal. Édesvízi hidra szervezettana.
- A lapos férgek (Platyhelmintes) törzs osztályai. Nematoidea jellemzése és a fontosabb fajok. Az örvényférgek szervezettana. Hengeres férgek (Nemathelmintes) törzs osztályai. Nematoidea jellemzése gazdasági és egészségügyi szempontból fontos fajai. Az orsógiliszták szervezettana. A gyűrűs férgek (Annelida) osztályainak összehasonlító jellemzése. A földigiliszta szervezettana.
- A féreglábúak (Archipodiata) osztályainak összehasonlító jellemzése, rokonsági kapcsolataik. Ízeltlábúak (Arthropoda) származása, főbb csoportjai.
- A puhatestűek (Mollusca) altörzseinek és osztályainak összehasonlító jellemzése. Az éti csiga szervezettana.
- Anamnia. Halak. Az emberiség élelmezése szempontjából fontos rendek. A tüdős halak jellemzése. A ponty szervezettana. A kétéltűek rendszere és fontosabb családjai. A kecskebéka szervezettana.
- Az emlősök rendszere.
- Az ideális populáció, a Hardy-Weinberg egyensúly. A szaporodási preferencialitások. A mutáció, migráció és a szelekció hatása a génfrekvenciákra. A természetes szelekció alapfeltételei. A szelekció hatása a fenotípusos jellegeloszlásokra, a szelekció típusai.
- A fitness fogalma és komponensei. A génáramlás és a genetikai sodródás. Izoláció. Speciáció. Szünpatrikus és allopatrikus fajkeletkezés.
- Fajfeletti evolúció, kladogenezis, adaptív radiáció. Koevolúció. Az evolúció elméleti és termodinamikai aspektusai.
- A szünbiológia és a szupraindividuális organizáció. Ökológiai alapelvek.
- Territoriális szerveződés. Populáción belüli kölcsönhatások. Szociobiológia.
- Populáción belüli kölcsönhatások: kompetició, mutualizmus, predáció. Környezet és niche.
- Közösségek, koalíciók, társulások. Cönológiai alapfogalmak.
- Társulási struktúrák és a diverzitás. Táplálkozási láncok és hálók. Anyagforgalom és energiaáramlás, tápanyagciklusok. A biológiai produkció.
- Közösségek idődinamikája, a szukcesszió, degradáció és típusai.
- A bioszféra, a Föld biomjai, vegetációövei, flóra- és faunabirodalmai. Flóra- és faunatípusok, flóra- és faunaelemek.
- A Kárpát-medence flórája és vegetációja.
- Áreálgeográfia: áreák szerkezete, dinamikája, reliktum áreák. Filogenetikus és regionális biogeográfia, izolátum dinamika.
- Természetmegőrzés és környezetvédelem.
A szakmai törzsanyagot megalapozó tananyagból a tanórával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 70.
A szakmai törzsanyagot megalapozó tananyagból a tanórával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 70.
A szakmai törzsanyagot megalapozó tananyagból a tanórával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 60.
A szakmai törzsanyagot megalapozó tananyagból a tanórával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 70.
A környezettan-tanári szak sajátos képesítési követelményei - az R. 2. számú melléklet - 4. ca) és 4. cb) pontjaiban foglaltakon túlmenően az alábbi kiegészítő ismeretek:
- Az ember egyedfejlődése.
- A Föld belső szerkezete, annak változásai.
- A kőzetburok szerkezete, fejlődése, ásványok és kőzetek. A Föld anyagainak hasznosítása: nyersanyagok és energiahordozók.
- A főbb földtörténeti időszakok. Az antropogén geomorfológia rendszere és fő területei.
- A Föld légkörének anyagi összetétele és mozgásfolyamatai. Energiaátalakulások a légkörben.
- Főbb hazai talajtípusaink. A talajvédelem eszközrendszere.
- A táj struktúrája, típusa, természeti és társadalmi hatásokra bekövetkező változásai.
- Magyarország természeti viszonyainak általános jellemzése. Magyarország nagy tájai, hazai tájtípusok.
- Ökotoxikológia.
- Környezetanalitika, mintavételi eljárások.
- Atom- és molekulaspektroszkópiai módszerek, tömegspektrometria és alkalmazásuk a környezeti minták analízisében.
- Az épített környezet fogalma, összetevői, védelmének eszközrendszere.
- A hulladékgazdálkodás lényege, korszerű módszerei.
- A zaj okozta környezeti károk és elhárításuk.
- A levegőszennyezés forrásai és csökkentésének lehetőségei, modellezése, mérési eljárások.
- Felszíni és felszín alatti vízrendszerek jellemzése. A víz mint élettér. A vízi életközösségek. A vízminőség és a vízminőség-védelem.
- A víz földi körforgása, a csapadékok jellemzése. Hidrológiai mérési módszerek.
- A felszíni és felszín alatti vízszennyezés terjedésének modellezése.
- Az ipari és kommunális szennyvizek kezelése.
- Környezetállapot felmérése, a környezet minősítése, hatástanulmány, adatok kiértékelése.
- Környezet-egészségtan alapjai, a környezet-egészségügyi problémák felismerésének és elhárításának módszerei.
- A környezetvédelem hazai és nemzetközi jogi vonatkozásai, igazgatási, szabályozási ismeretek.
- A minőségbiztosítási ismeretek.
A szakmai törzsanyagot megalapozó tananyagból a tanórával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 70.
d) Gyakorlati képességek
A diplomamunkát közvetlenül előkészítő (szaklaboratóriumi) gyakorlaton kívüli kísérletes jellegű tárgyakkal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 60.
A szakmai törzsanyagot megalapozó tananyagból a tanórával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 60.
A diplomamunkát közvetlenül előkészítő (szaklaboratóriumi) gyakorlaton kívüli kísérletes jellegű tárgyakkal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 25.
A szakdolgozatot közvetlenül előkészítő (szaklaboratóriumi) gyakorlaton kívüli kísérletes jellegű tárgyakkal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 60.
e) Szakmai és egyéb természettudományos ismeretek
A 3. számú melléklet 4. e) pontjára tekintettel megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 214.
f) Szakmai gyakorlat
A terepgyakorlattal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 6.
Az R. 3. számú melléklete 4. e) pontjára tekintettel megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 200.
f) Szakmai gyakorlat
A terepgyakorlattal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 10.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
A 3. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével a záróvizsga tárgya biológia.
CSILLAGÁSZ SZAK
1. A képzési cél
Okleveles csillagászok képzése, akik - a 3. számú melléklet 1. a) pontjára is tekintettel - képesek csillagászati megfigyelések végzésére, azok elméleti értelmezésére, a csillagászat alkotó továbbfejlesztésére, az új tudományos eredmények integrálásával a szakmailag megalapozott csillagászati ismeretek közvetítésére a társadalom számára.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Okleveles csillagász.
3. A képzési idő
10 félév, a 3. számú melléklet 3. a) pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
A képzésbe csak négy félév fizika szakos tanulmányok befejezése után lehet bekapcsolódni a képző intézmény által előírt feltételek teljesítése esetében.
a) Természettudományos alapismeretek
- matematika, legalább 30 szakmai tanulmányi munkaegység,
- fizika, legalább 40 szakmai tanulmányi munkaegység,
- informatika, legalább 10 szakmai tanulmányi munkaegység.
b) Nem-természettudományos ismeretek
- a 3. számú melléklet 4. b) pontjára tekintettel legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység.
c) Szakmai törzsanyag
Általános csillagászat
- A csillagászat története.
- Szférikus csillagászat.
- A bolygórendszer fizikája.
- A Galaxis objektumainak osztályozása.
- Változócsillagok megfigyelése, típusai.
- Extragalaktikus csillagászat.
- Az Univerzum története, kozmológiai modellek, obszervációs kozmológia.
Asztrofizika
- A Nap fizikája, naptevékenység.
- A csillagok jellemzői, a HR-diagram.
- Energiatermelés és energiatranszport a csillagokban.
- A csillagok belső szerkezete, pulzációelmélet.
- A csillaglégkörök fizikája.
- A csillagok spektrálklasszifikációja, a csillagszínképek elmélete.
- A csillagok kialakulása és fejlődése.
- A csillagközi anyag fizikája.
- A csillagok és a Galaxis mágneses tere.
Sztellárasztronómia
- Sztellárstatisztika.
- Csillaghalmazok, -társulások, -populációk.
- Csillagközi anyag megfigyelési módszerei, eloszlása a Galaxisban.
- Távolságmérés a Galaxisban.
- A csillagok mozgása, sztellárkinematika és -dinamika.
- A Tejútrendszer rotációja, spirális szerkezet, spirálkarok elmélete.
- A galaktikus halo, a Galaxis központi vidéke.
- A Galaxis kémiai összetétele.
- A galaxisok kialakulása és fejlődése.
Műszertechnika
- A csillagászati távcsövek képalkotása, képalkotás a földi atmoszférán keresztül, aktív optikával elérhető korrekciók.
- Sugárzó objektumok és mérési technikák nem-optikai hullámhosszakon (rádiótartománytól a nagy energiájú sugárzásokig).
- A színképelemző berendezések felépítése, spektroszkópiai kalibráció.
- A csillagászatban alkalmazott detektorok általános jellemzése, félvezető alapú detektorok és kalibrációjuk.
- Klasszikus detektorok: a fotoemulzió és a fotoelektron-sokszorozó.
- A Fourier-transzformáció alapjai és alkalmazásai (fénygörbe analízis, képfeldolgozás).
- Fotometriai rendszerek az optikai csillagászatban.
- A polarimetria alapjai, csillagászati alkalmazásai.
Égi mechanika
- A kéttest-probléma, pályaszámítás.
- Perturbációszámítási módszerek.
- Bolygók és holdak mozgáselmélete.
- Mesterséges holdak égi mechanikája.
- A háromtest-probléma és vizsgálati módszerei.
d) Gyakorlati képességek
A szakma műveléséhez szükséges (nem kísérletezői) gyakorlati készségek kialakítását a szakmai gyakorlat segíti elő.
e) Szakmai és egyéb természettudományos ismeretek
A 3. számú melléklet 4. e) pontjára tekintettel megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 214.
e) Szakmai gyakorlat
Tanórán kívüli szakmai gyakorlattal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 6.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
A 3. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével a záróvizsga tárgya csillagászat.
FIZIKUS SZAK
1. A képzési cél
Okleveles fizikusok képzése, akik - a 3. számú melléklet 1. a) pontjára is tekintettel - alkalmasak az alapvető természeti jelenségekben megnyilvánuló törvényszerűségek kísérleti tanulmányozására, azok elméleti értelmezésére, magas színvonalon képesek üzemeltetni a fizikai törvényszerűségeken alapuló eljárásokra és csúcstechnológiai folyamatokra alapozott berendezéseket, rendszereket, bekapcsolódhatnak alkalmazott fejlesztői csoportok tevékenységébe.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Okleveles fizikus.
3. A képzési idő
10 félév, a 3. számú melléklet 3. a) pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Természettudományos alapismeretek
- informatika (elektronika, numerikus módszerek, számítástechnika stb.), legalább 8 szakmai tanulmányi munkaegység,
- kémia, legalább 4 szakmai tanulmányi munkaegység,
- matematika (algebra, analízis, valószínűségelmélet, csoportelmélet stb.), legalább 35 szakmai tanulmányi munkaegység.
b) Nem-természettudományos ismeretek
- a 3. számú melléklet 4. b) pontjára tekintettel legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység.
c) Szakmai törzsanyag
ca) Fizikatanári és fizikus szakok közös tételei
Mechanika
- Kinematikai alapfogalmak (anyagi pont és merev test) és transzformációjuk vonatkoztatási rendszerek között. Relativisztikus kinematika.
- A dinamika newtoni mozgástörvényei. Impulzustétel. Relativisztikus dinamika.
- A mozgásegyenlet megoldásai jellegzetes esetekre. Kényszerek. Tehetetlenségi erők.
- Gravitációs kölcsönhatás. Bolygómozgás.
- Merev testek sztatikája és dinamikája. Az impulzusmomentum megmaradásának alkalmazása.
- A mechanikai energia és megmaradása. Ütközések. Relativisztikus megmaradási elv.
- Folyadékok és gázok statikája, kapilláris jelenségek. A potenciáláramlás, lamináris súrlódásos áramlás, turbulencia, káosz.
- Rugalmas hullámok. Hangtan. A hallás fizikája.
Hőtan, Termodinamika, Statisztikus fizika
- A hőmérséklet mérése. A termodinamikai hőmérsékletskála.
- A termikus állapot makroszkopikus jellemzése. Az I. főtétel.
- Fázisátalakulások. Kritikus jelenségek.
Elektromágnesség és optika
- Az elektromágneses indukció.
- A kvázistacionárius áram. Váltóáramú áramkörök. Alkalmazások.
- A fizika tudománytörténeti vonatkozásai.
cb) Egyetemi szintű fizikatanári és fizikus szakok közös tételei
Mechanika
- Deformálható szilárdtestek mechanikája. A rugalmasság differenciálegyenletei.
Hőtan, Termodinamika, Statisztikus fizika
- A termodinamika alkalmazásai (gázok, rugalmasság, dielektrikumok, szupravezetés).
- Kinetikus gázelmélet. Transzport jelenségek (diffúzió, hővezetés).
- A nem-egyensúlyi termodinamika, nyitott rendszerek (termoelektromos jelenségek, termodiffúzió).
- Klasszikus és kvantumsokaságok. A termodinamika statisztikus értelmezése.
- Ideális kvantumgázok. Kvázirészecskék, elemi gerjesztések.
- Nem-egyensúlyi statisztikus mechanika.
Elektromágnesség és optika
- A stacionárius elektromos áram folyadékban, gázokban és szilárd testekben.
- Az elektrodinamika relativisztikus megfogalmazása és alkalmazásai.
Atomfizika és kvantummechanika
- A fizikai állapot jellemzése a kvantummechanikában.
- A fizikai mennyiségek operátorai. Mérés a mikrovilágban. Reprezentációelmélet.
- Az állapot időbeli változása. A mérés hatása.
- Kétállapotú rendszerek leírása. A spin kvantummechanikája.
- A kvantummechanika közelítő módszerei.
- A relativisztikus kvantumelmélet alapjai.
cc) Főiskolai szintű fizikatanári és fizikus szakok közös tételei
Hőtan, Termodinamika, Statisztikus fizika
- Az entrópia makroszkopikus értelmezése. II. főtétel. Termodinamikai potenciálok.
- Irreverzíbilis folyamatok. Entrópiaprodukció.
cd) További tételek
Mechanika
- A mechanika elvei. Általánosított megmaradási tételek. A mozgás leírása a fázistérben.
(A Mechanika témakörét összefoglaló tételek alapozásához legalább 11 szakmai tanulmányi munkaegységre van szükség.)
Hőtan, Termodinamika, Statisztikus fizika
- Kölcsönható rendszerek.
(A Hőtan, Termodinamika, Statisztikus fizika témakörét összefoglaló tételek alapozásához legalább 9 szakmai tanulmányi munkaegységre van szükség.)
Elektromágnesség és optika
- Elektrosztatika vákuumban. Potenciálelmélet. Az elektrosztatikus tér energiája.
- A statikus mágneses tér.
- Elektromos és mágneses tér anyagi közegben. A mikroszkopikus és a fenomenológiai Maxwell-egyenletek kapcsolata.
- A Maxwell-egyenletek. Az elektromágneses hullámok. Hullám- és fényvezetők.
- A Maxwell-Lorentz egyenletrendszer. Elektromágneses potenciálok. Megmaradási tételek.
- A hullámegyenlet megoldása. A sugárzás és a multipólus sorfejtés. Mozgó töltés tere.
- Alapvető optikai jelenségek (visszaverődés, törés, diszperzió, extinkció) és értelmezésük.
- Az optikai leképezés geometriai elmélete és alkalmazása alapvető eszközökre (mikroszkóp, távcső stb.). Az optikai eszközök hullámelmélete.
- Az alapvető hullámoptikai jelenségek (interferencia, elhajlás) és elméletük.
- Polarizációs jelenségek. A fényszórás. Cserenkov sugárzás.
- Nemlineáris optikai alapjelenségek.
(Az Elektromágnesség és optika témakörét összefoglaló tételek alapozásához legalább 13 szakmai tanulmányi munkaegységre van szükség.)
Atomfizika és kvantummechanika
- A hőmérsékleti sugárzás. A fény korpuszkuláris tulajdonságai. Az atomi színkép. Molekulák és a kristályos anyag sugárzásai.
- Az elektron. Az anyag hullámtulajdonságai. A spin.
- Egzaktul megoldható kvantumrendszerek (oszcillátor, Coulomb-feladat) és alkalmazásaik.
- A kvantummechanikai szórásprobléma.
- A periódusos rendszer. A kvantummechanikai többtest-probléma. A kémiai kötés. Egyszerű molekulák. A másodlagos kötések fizikai alapjai.
(Az Atomfizika és kvantummechanika témakörét összefoglaló tételek alapozásához legalább 8 szakmai tanulmányi munkaegységre van szükség.)
Magfizika, részecskék és sugárzás
- Az atommagok szerkezete és jellemzői. A magerők.
- Radioaktív átalakulások és sugárzások. Sugárzások mérése.
- Magmodellek.
- Magreakciók kísérleti vizsgálata és elméleti értelmezése.
- Maghasadás. Fúzió. Nukleáris energiatermelés.
- A csillagok szerkezete és az elemek kialakulása.
- Sugárvédelem. Alapvető biológiai hatások.
- A kvantált sugárzási tér és kölcsönhatása az anyaggal.
- A kvantumerősítők.
- Részecskegyorsítók és detektorok. Az elemi részek rendszere.
- A kvarkok és az erős kölcsönhatás.
- A gyenge kölcsönhatás és az elektro-gyenge egységes elmélet alapgondolata.
(A Magfizika, részecskék és sugárzás témakörét összefoglaló tételek alapozásához legalább 7 szakmai tanulmányi munkaegységre van szükség.)
Szilárdtestfizika és anyagtudomány
- Kondenzált anyagok diffrakciós vizsgálata. Kristályszerkezetek. A reciprok rács. Amorf anyagok, biopolimerek stb.
- Mechanikai tulajdonságok. Kötések. Kristályhibák.
- Termikus tulajdonságok. Rácsrezgések, fononok.
- Sávszerkezet, vezetési és optikai tulajdonságok.
- Félvezetők. A fémek. Dielektrikumok.
- Szupravezetés.
- Dia- és paramágnesség. Ferro- és antiferromágnesség.
(A Szilárdtestfizika és anyagtudomány témakörét összefoglaló tételek alapozásához legalább 3 szakmai tanulmányi munkaegységre van szükség.)
Spektroszkópia és Molekulafizika
- Egy, több- és sokelektronos atomok spektrumának kísérleti tanulmányozása. A spektrumvonalak kiszélesedése és felhasadásuk külső térben.
- Kétatomos molekulák spektruma.
- Többrészecske-rendszerek kvantummechanikája.
- Közelítő molekulaszerkezeti számítási módszerek (variációs elvek, Hartree-Fock módszer, molekulapályák).
- Azonos magú és különböző magú kétatomos molekulák.
- Komplex molekulák.
- Makromolekulák. Fehérjék és nukleinsavak.
- Molekulák közötti kölcsönhatás. Másodlagos kötések.
- Reakciókinetika.
(Az Spektroszkópia, Molekulafizika témakörét összefoglaló tételek alapozásához legalább 4 szakmai tanulmányi munkaegységre van szükség.)
A szakmai törzsanyagot megalapozó tananyagból a tanórával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 55.
d) Gyakorlati képességek
A diplomamunkát közvetlenül előkészítő (szaklaboratóriumi) gyakorlaton kívüli kísérletes jellegű tárgyakkal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 25.
e) Szakmai és egyéb természettudományos ismeretek
A 3. számú melléklet 4. e) pontjára tekintettel megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 214.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
A 3. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével a záróvizsga tárgya fizika.
GEOFIZIKUS SZAK
1. A képzési cél
Okleveles geofizikusok képzése, akik - a 3. számú melléklet 1. a) pontjára is tekintettel - magas szintű geofizikai és azt megalapozó földtudományi tudással rendelkeznek, önálló és irányító munkaköröket tudnak ellátni elsősorban a nyersanyagkutatásban, igazgatási területeken, a környezetgazdálkodásban és a környezetvédelemben.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Okleveles geofizikus.
3. A képzési idő
10 félév, a 3. számú melléklet 3. a) pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Természettudományos alapismeretek
- matematika (algebra, analízis, valószínűségelmélet stb.), legalább 30 szakmai tanulmányi munkaegység,
- informatika (számítástechnika), legalább 3 szakmai tanulmányi munkaegység.
- fizika, legalább 30 szakmai tanulmányi munkaegység,
- informatika (elektronika, numerikus módszerek, számítástechnika stb.), legalább 10 szakmai tanulmányi munkaegység,
- geológia, legalább 20 szakmai tanulmányi munkaegység.
b) Nem-természettudományos ismeretek
- a 3. számú melléklet 4. b) pontjára tekintettel legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység.
c) Szakmai törzsanyag
Általános geofizika
- A Föld külső nehézségi erőtere, a Föld alakja. Normálformula.
- A geoidunduláció, gravitációs anomáliák. Az izosztázia.
- Szélességingadozások, precesszió.
- Az árapály.
- A Föld mágneses tere, Gauss-koefficiensek. Centrikus és excentrikus dipólus.
- A földmágneses tér évszázados változásai.
- A földi erőtér eredete. A magnetohidrodinamika alapjai.
- A paleomágneses módszer.
- A Föld gyorsan változó mágneses tere.
- A légkör hidrosztatikája.
- Az ionoszféra rétegei.
- A magnetoszféra szerkezete és kialakulása.
- Elektromos terek a magnetoszférában. A gyűrűáram kialakulása.
- A magnetoszféra energiafelvétele a napszélből. Magnetoszféra háborgások.
- Rugalmas hullámok leírása. Menetidőgörbék.
- Menetidőgörbék inverziója.
- Felületi hullámok (a Rayleigh- és Love-hullámok).
- A Föld szerkezete.
- Magnitúdó és intenzitás definíciói.
- Fészekmechanizmus megoldások.
- A Föld belsejének szerkezete, anyaga.
- Abszolút kormeghatározási módszerek. A Föld kora.
- Vertikális kéregmozgások. A köpeny viszkozitása.
- Folyásszerű deformációk a köpeny anyagában.
- Hőmérséklet-eloszlás a köpenyben.
- A termikus konvekció fizikájának alapjai.
- Szubdukciós zónák, akkréciós szegélyek, hotspotok.
Gyakorlati geofizika
- Szeizmikus hullámok vertikálisan inhomogén közegben.
- Szeizmikus hullámok viszkoelasztikus közegben.
- Reflexiós és transzmissziós együtthatók.
- Vékony rétegek és átmeneti rétegek átviteli tulajdonságai.
- Közös referenciapontos módszer.
- Szeizmikus műszerek.
- A szeizmikus sebesség meghatározásának módszerei.
- Szeizmikus feldolgozás, korrekciók és analízisük, összegzés, szűrések.
- Időszelvények kiértékelése és szerkezeti értelmezése.
- Sztratigráfiai értelmezés, sorozat- és fácies analízis, földtörténeti rekonstrukció.
- Szeizmikus attribútumok és felhasználásuk.
- Munkaállomások a 2D és 3D értelmezésben.
- Vertikális szeizmikus szelvényezés.
- Szeizmikus tomográfia.
- Gravitációs és földmágneses mérések korrekciói.
- A gravitációs és mágneses direkt feladat.
- Gravitációs és földmágneses anomáliák értelmezése.
- Gravitáció és mágneses adatok transzformációi.
- Gravitációs és földmágneses lineáris és nemlineáris inverz feladat.
- Graviméterek és magnetométerek.
- Porózus kőzetek tulajdonságai.
- Elektromos vezetés kőzetekben.
- Agyagos homokkövek elektromos modelljei.
- Konvencionális ellenállás-mérések.
- Laterolog mérési elv. Laterolog szondák típusai.
- Indukciós szelvényezés.
- Természetes potenciál szelvényezés.
- Szórt gamma-sugárzás mérésén alapuló módszerek.
- Neutron módszerek.
- Akusztikus szelvényezés.
- Porozitáskövető szelvények keresztdiagramjai.
- Szénhidrogén-kutató szelvények kiértékelése.
- A geoelektromos eljárások alapvető fázisai. A különféle ható-, eszköz- és matematikai modellek.
- Geoelektromos potenciálmérő módszerek. Természetes potenciál. Indukált polarizáció.
- Geoelektromos profilmérések.
- Stacionárius elektromos szondázások. Magnetotellurikus szondázások.
- Elektromágneses és térbeállásos tranziens szondázások.
- Geofizikai mérési eredmények kiértékelésének általános alapelvei.
- A kiértékelés minőségi kontrollja. A megbízhatóság és hatásosság becslései.
- A geofizikai mérési adatok szűrésének általános elvei. LMS és jel/zaj arányt optimalizáló szűrők.
- A geofizikai mérési eredmények optimális átalakításai.
- Kőolajtároló szerkezetek geofizikai kutatása.
- Képfeldolgozási módszerek és alkalmazásuk.
- Geofizikai módszerek a régészetben.
- Geofizikai módszerek a környezetvédelemben.
- Az energiafelhaszálás környezeti hatásai, az energiatakarékosság környezeti szempontjai, a megújuló energiahordozók szerepe és a hazai lehetőségek.
A szakmai törzsanyagot megalapozó tananyagból a tanórával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 60.
d) Gyakorlati képességek
A diplomamunkát közvetlenül előkészítő (szaklaboratóriumi) gyakorlaton kívüli kísérletes jellegű tárgyakkal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 40.
e) Szakmai és egyéb természettudományos ismeretek
A 3. számú melléklet 4. e) pontjára tekintettel megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 210.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
A 3. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével a záróvizsga tárgya geofizika.
GEOGRÁFUS SZAK
1. A képzési cél
Okleveles geográfusok képzése, akik - a 3. számú melléklet 1. a) pontjára is tekintettel - elsajátítják a természeti, társadalmi-gazdasági és települési környezet átfogó értékeléséhez szükséges elméleti és módszertani alapokat, gyakorlatba átvihető ismeretekkel rendelkeznek a földrajzi környezet rendszereiről, azok működéséről, képesek kutatási mélységű elemzések elvégzésével előkészíteni döntési folyamatokat a szakirányuknak megfelelő témakörökben.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Okleveles geográfus.
3. A képzési idő
10 félév, a 3. számú melléklet 3. a) pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Természettudományos alapismeretek
- matematika (statisztika stb.), legalább 2 szakmai tanulmányi munkaegység,
- egyéb földtudományok (geológia, meteorológia-éghajlattan, térképészet), legalább 8 szakmai tanulmányi munkaegység.
b) Nem-természettudományos ismeretek
- a 3. számú melléklet 4. b) pontjára tekintettel legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység.
c) Szakmai törzsanyag
ca) Földrajztanári és geográfus szakok közös tételei
- A Föld mint égitest kialakulása, szerkezete, mozgásai.
- A világgazdaság periferikus térségei.
- Magyarország természeti erőforrásai.
- Magyarország a nemzetközi munkamegosztásban.
- Magyarország nagytájainak földrajzi jellemzése.
- A földrajz tudománytörténeti vonatkozásai.
cb) Egyetemi szintű földrajztanári és a geográfus szakok közös tételei
- A földrajz tárgya, tudomány-rendszertani helye, irányzatai.
- A kőzetburok összetétele, szerkezete, fejlődése.
- Belső erők és felszínalakító folyamataik.
- A légkör mozgásfolyamatai, éghajlati típusok és kialakulásuk tényezői.
- A vízburok fejlődése, tagolódása, mozgásfolyamatai.
- Az élet földrajza.
- A talaj földrajza.
- Aprózódás-mállás, a tömegmozgásos felszínfejlődés és formái.
- A víz felszínformáló tevékenysége.
- A glaciális, periglaciális felszínfejlődés folyamatai és formakincse.
- Az eolikus felszínfejlődés.
- Alkalmazott és antropogén geomorfológia.
- Szerkezeti és kőzetmorfológia.
- Klimatikus geomorfológia.
- Geomorfológiai szintézis.
- A földrajzi zonalitás elve; a zóna, a táj, a földrajzi környezet értelmezése.
- A nagy földrajzi övezetek természetföldrajzi jellemzése.
- A Föld népessége, demográfiai folyamatok.
- A települések típusai, az urbanizáció folyamata és szakaszai.
- Az ipar földrajza.
- A mezőgazdaság földrajza.
- A közlekedés és a kommunikáció földrajza.
- Szállítás, kereskedelem, nemzetközi munkamegosztás.
- Világgazdasági akciócentrumok és nemzetközi integrációk.
- Magyarország földjének fejlődéstörténete.
- Magyarország éghajlata, vízrajza.
- Magyarország talajai és életföldrajzi képe.
- Magyarország népessége, településrendszere.
- Magyarország ipara.
- Magyarország mezőgazdasága.
- Magyarország közlekedése, kereskedelme, idegenforgalma.
- Környezet- és természetvédelem Magyarországon.
cc) További tételek
- A társadalom és földrajzi környezete; globális környezeti és gazdasági kérdések.
- Az energiafelhasználás környezeti hatásai, az energiatakarékosság környezeti szempontjai, a megújuló energiahordozók szerepe és a hazai lehetőségek.
d) Gyakorlati képességek
A diplomamunkát közvetlenül előkészítő (szaklaboratóriumi) gyakorlaton kívüli kísérletes jellegű tárgyakkal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 6.
e) Szakmai és egyéb természettudományos ismeretek
A 3. számú melléklet 4. e) pontjára tekintettel megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 210.
e) Szakmai gyakorlat
A terepgyakorlattal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 6.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
A 3. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével a záróvizsga tárgya földrajz.
GEOLÓGUS SZAK
1. A képzési cél
Okleveles geológusok képzése, akik - a 3. számú melléklet 1. a) pontjára is tekintettel - képesek a Föld felszíni folyamatainak és belső erőinek térben és időben történő vizsgálatára, s e folyamatok hatására képződött - az emberiség számára - hasznosítható nyersanyagok feltárására önállóan, illetőleg a társtudományok művelőivel, a Föld bármely területén földtani kutatásokat irányítani.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Okleveles geológus.
3. A képzési idő
10 félév, a 3. számú melléklet 3. a) pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Természettudományos alapismeretek
- fizika, legalább 4 szakmai tanulmányi munkaegység,
- geofizika, legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység,
- informatika (számítástechnika), legalább 4 szakmai tanulmányi munkaegység,
- kémia, legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység,
- matematika (statisztika stb.), legalább 4 szakmai tanulmányi munkaegység,
- térképészet, legalább 2 szakmai tanulmányi munkaegység.
b) Nem-természettudományos ismeretek
- a 3. számú melléklet 4. b) pontjára tekintettel legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység.
c) Szakmai törzsanyag
- A kristálytan alaptörvényei, kristályrendszerek és osztályok. Az egyes kristályrendszerek osztályai és formái. Ikertörvények.
- Kristályrácsok, kémiai kötések, Magnus-szabály, tömött illeszkedés. Ionrácsok, fémes rácsok, molekularácsok osztályozása, típusai. Polimorfia, izomorfia.
- A röntgen szerepe a kristálytani kutatásban.
- Kristályfizikai alapismeretek; hasadás, törés, keménység, siklatás, piezo- és piroelektromosság.
- A kristályok optikai sajátságai; törésmutató meghatározó módszerek. Egy- és kétoptikai tengelyű kristályok sugár- és hullámfelülete, indikatrixa.
- Az ásványok vizsgálata poláros fényben. A polarizációs mikroszkóp. Vizsgálatok párhuzamos és konvergens poláros fényben. 2V mérése és számítása. Pleokroizmus, lumineszcencia. Az ásványok színe és fénye.
- Az ásványrendszerezés alapelvei. Terméselemek.
- Szulfidok és rokon vegyületek.
- Oxidok és hidroxidok.
- Szilikátok: nezoszilikátok, szoroszilikátok, inoszilikátok (piroxének és amfibolok), filloszilikátok, tektoszilikátok.
- Foszfátok és rokon vegyületek. Szulfátok és rokon vegyületek. Borátok, karbonátok, nitrátok. Halogenidek. Organikus vegyületek.
- A meteoritok ásványi és kémiai összetétele, rendszere, származása és fejlődése.
- A Föld felépítése, a fizikai paraméterek és változásaik kőzettani alapjai, a legfontosabb fázisátalakulások a földmagban és a köpenyben.
- A litoszféra felépítése, ásványi és kémiai összetétele, fázisátalakulásai. A kontinentális és az óceáni kéreg, a kéreg fejlődése. Xenolitok.
- A szilikátolvadékok kristályosodásának kémiai alapjai, a Gibbs-féle fázistörvény. Egy-, két- és háromösszetevős rendszerek típusai, kristályosodási körülményei.
- A magma szerkezetének és kristályosodási képességének változása a kémiai összetétel és a hőmérséklet függvényében, a különböző kemizmusú szilikátolvadékok kristályosodási menete.
- A magma fejlődése; differenciáció, asszimiláció, kontamináció, anatexis. A magma és a környezet kölcsönhatása.
- Magmás kőzetképződés és a lemeztektonika kapcsolata.
- Magmás kőzetképződési folyamatok akkréciós lemezszegélyeken; rift zónák.
- Magmás kőzetképződési folyamatok konszumációs lemezszegélyeken; orogén területek magmatizmusa.
- Lemezen belüli magmás folyamatok. Alkálimagmatitok képződése.
- A magmás kőzetek rendszere, szövete-szerkezete.
- Kőzetprovinciák, kőzetsorozatok.
- Metamorf kőzetek képződésének feltételei, tényezői, folyamata. A szilárd fázisú reakciók mechanizmusa. A pTc-rendszer.
- Metamorf osztályozási rendszerek. Ásványátalakulások, metamorf reakciók. Izográd, izoreakciógrád fogalma. A metamorf kőzetek rendszere.
- Regionális metamorfózis; dinamotermál-metamorfózis, terheléses metamorfózis.
- Lokális metamorfózis; kontakt metamorfózis, diszlokációs metamorfózis.
- Hidrotermális metamorfózis; óceánaljzati metamorfózis, orogén övek hidrotermális metamorfózisa.
- Metamorfózis és a lemeztektonika kapcsolata.
- A metamorf kőzetek szövete, polimetamorfózis.
- Üledékes kőzetképződési folyamatok: mállás, szállítás, lerakódás, diagenezis.
- Üledékes kőzetek és a lemeztektonika kapcsolata.
- Az üledékes kőzetek rendszere; piroklasztitok, törmelékes üledékes kőzetek, agyagkőzetek, vegyi és biogén eredetű kőzetek és ezek képződése.
- Az üledékes kőzetek vizsgálati módszerei.
- Kéregalakulás és kéregfejlődés az archaikumban. Kratonok és kratonizáció. Archai típusképződmények. Proterozóos kéregfejlődés. Magmás és üledékképződési környezetek, intrakratón események, típusok és típusterületek.
- Kaledóniai tektonikai ciklus. Kéregfejlődés a felsőproterozóos-devon időintervallumban. Palinspasztikus rekonstrukciók, ősföldrajz. Kaledóniai szerkezetek Európában és Észak-Amerikában.
- Hercyniai tektonikai ciklus. Kéregfejlődés a devon-perm időintervallumban. Palinspasztikus rekonstrukciók, ősföldrajz. Európai Varisztidák, Appallachidák, Uralidák. A Pangea.
- A Gondwana kialakulása és fejlődéstörténete a paleozoikum-mezozoikumban, mezozóos széttöredezés. Az óceáni medencék kialakulása és fejlődése.
- "Stabil Európa" fejlődéstörténete a mezozoikumban és a kainozoikumban (ősföldrajz, típuskifejlődések, típusterületek).
- Alpi tektonikai ciklus. A Tethys fejlődéstörténete a mezozoikumban. Alpi típuskifejlődések: Alpok, Kárpátok, Appenninek, egyéb vonulatok. Az alpi térség fejlődéstörténete a kainozoikumban, medencealakulás, medencefejlődés. A Paratethys. A Mediterráneum.
- A prekambrium élővilága, a kékalgák és a Cnidariak rendszere.
- Az ópaleozoikum élővilága, a Trilobitomorphák, a Crinozoák, a Graptolithinák és a többi algatörzs rendszere.
- Az újpaleozoikum élővilága, a halszerűek, kétéltűek, brachiopódák és a harasztok rendszere.
- A mezozoikum élővilága, a hüllők, a Cephalopódák és a Nyitvatermők rendszere.
- A paleogén élővilága, a Foraminiferák, a kagylók és a Kétszikűek rendszere.
- A neogén élővilága, az Echinoideák, a csigák és az Egyszikűek rendszere.
- A pleisztocén élővilága, az emlősök és a Bryophyták rendszere.
- Magyarország nagyszerkezeti egységei és azok alpi-kárpáti-dinári kapcsolatai; a nagyszerkezeti egységek paleobiogeográfiai jellegei.
- A magyarországi ópaleozoikum és annak alpi-kárpáti kapcsolatai. Az ópaleozoikum élővilága az alpi-kárpáti régióban.
- A magyarországi újpaleozoikum és annak alpi-kárpáti-dinári kapcsolatai. Az újpaleozoikum élővilága az alpi-kárpáti-dinári régióban.
- A magyarországi triász és annak alpi-kárpáti-dinári kapcsolatai. A Tethys kialakulása a környező régiókban. Triász biosztratigráfia és paleobiogeográfia.
- A magyarországi júra és annak alpi-kárpáti-dinári kapcsolatai. A Tethys júra fejlődése a környező régióban. Júra biosztratigráfia és paleobiogeográfia.
- A magyarországi kréta és annak alpi-kárpáti kapcsolatai. Az alpi orogenezis kezdete a környező régiókban. Kréta biosztratigráfia és paleobiogeográfia.
- A magyarországi paleogén és annak alpi-kárpáti kapcsolatai. A Paratethys kialakulása. Paleogén biosztratigráfia és paleoökológia.
- A magyarországi miocén (pre-pannóniai) és a Paratethys fejlődése. A Paratethys biosztratigráfiája és paleobiogeográfiája.
- A Pannon-medence rendszer kialakulása, élővilága és biosztratigráfiája.
- A magyarországi pliocén (poszt-pannóniai) és kvarter. Biosztratigráfia és paleoökológia.
- A nemeshomok, diatomit és egyéb SiO2 változatok (üledékes tengeri tűzkő, limnokvarcit, homokkő-kvarcit) képződése, tulajdonságai, felhasználása és ezek magyarországi nyersanyagtelepei.
- Az agyagásványok jellemzése és csoportosítása a felhasználás szempontjából, keletkezés, általános teleptani jellemzők. Finomkerámiai nyersanyagok jellemzése, felhasználása. Különleges kerámiai termékek. Magyarország bentonit telepei és finomkerámiai nyersanyagtelepei (kaolinit, illit, tűz- és saválló agyagtelepek).
- A karbonátkőzetek, valamint a sókőzetek jellemzése, keletkezése, csoportosítása, felhasználása. Magyarország hasznosítható karbonátkőzetei és sókőzetei.
- Metamorf eredetű ásványi nyersanyagok és magyarországi telepei. A foszfor kinyerésére alkalmas ásványi nyersanyagok. A kén.
- Festékföldek, drágakövek, díszítőkövek. Magyarország festékföldjei és a legfontosabb díszítőkövek.
- Ipari hasznosítású zeolitok képződése, tulajdonságaik, felhasználásuk, magyarországi telepei. Talajjavító ásványi nyersanyagok: tőzeg, alginit keletkezése, tulajdonságaik, hazai telepek.
- Karsztbauxitok és lateritbauxitok képződése, összehasonlításuk. A karsztbauxitok ásványos összetétele, szöveti jellegei, fáciesei, genetikája és teleptípusai. A karsztbauxitok paleogeográfiai és geodinamikai vonatkozásai. Bauxit kutatási módszerek. Bauxitprognózis.
- A Föld nagy bauxitelőfordulásai. Magyarország bauxittelepei.
- A kőolaj és a földgáz fizikai tulajdonságai, a kőolaj és a földgáz halmazállapotának összefüggése a hőmérséklet és a nyomás változásával. A kőolaj kémiai összetétele, tulajdonságai. A kőolaj és a földgáz járulékos elegyrészei. Kőolaj és földgáz keletkezési elméletek (anorganikus, organikus).
- A kőolaj és a földgáz tárolókőzetei. Magyarországi tárolókőzetek. A tárolóréteg paraméterei (víztartalom, olajtartalom, nyomás, hőmérséklet) és ezek meghatározása. Tárolórendszerek (rezsimek).
- A kőolaj vándorlása (migráció).
- Kőolaj- és földgáztelepek típusai. Kőolaj- és földgáztartó földtani alakulatok. Szénhidrogének kutatási módszerei. Mélyfúrások - kutak. Készletbecslés. A készletek kategorizálása. A kőolaj és a földgáz termelési módszerei.
- Magyarország kőolaj- és földgáztelepei.
- A kőszén fizikai tulajdonságai és kémiai összetétele és keletkezése. A kőszén szénültségi foka. A kőszén hamutartalma.
- Magyarország kőszéntelepei.
- A víz molekulaszerkezeti tulajdonságai, elhelyezkedése a kőzetben (kristályvíz, tapadóvíz, kapilláris víz, gravitációs víz).
- A hidraulika alapelemei: szivárgási tartományok, mértékegységek és értelmezésük, hatékony keresztmetszet, hatékony szemátmérő, alaki tényező, Reynolds-szám, Slichter-szám, szivárgási sebesség.
- A víz fizikai tulajdonságai. Vízkémia, a víz mint oldószer, víz-kőzet kölcsönhatás, vízkémiai kategorizálás és vízszabvány, fontosabb komponensek eredete és hatása. Ásvány- és gyógyvíz.
- Talajvíz és jellemzése (vízállás, vízjárás, párolgás, áramlás, tározódás, szennyezésérzékenység, utánpótlódás). Parti szűrésű víztermelés. Víztisztítás. Rétegvíz (víztartó, vízállás, vízjárás, tározódás, áramlás, utánpótlódás, nyomás, hőmérséklet, termelés és hasznosítás). Karsztvíz (karsztos víztartók típusai és képződésük, karsztvíz állása, járása, mozgása, utánpótlódása, jelentősége, hasznosítása, bányavízvédelem).
- Magyarország vízföldtani tájegységei. Vízföldtani atlaszok, egyéb vízföldtani információk.
- Medencealakulatok vízföldtana. Magmás, metamorf és karbonátos hegységek vízföldtana.
- Geohidrológia, a víz körforgalma a természetben.
- Vízgazdálkodás elemei: vízkészletszámítás, vízkészlet-kategóriák, vízmérleg. Hidrogeológiai környezetvédelem.
A szakmai törzsanyagot megalapozó tananyagból a tanórával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 50.
d) Gyakorlati képességek
A diplomamunkát közvetlenül előkészítő (szaklaboratóriumi) gyakorlaton kívüli kísérletes jellegű tárgyakkal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 5.
e) Szakmai és egyéb természettudományos ismeretek
A 3. számú melléklet 4. e) pontjára tekintettel megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 214.
e) Szakmai gyakorlat
A terepgyakorlattal (beleértve az évközi szakmai kirándulásokat) megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 20.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
A 3. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével a záróvizsga tárgya geológia.
KÖZGAZDASÁGI PROGRAMOZÓ MATEMATIKUS SZAK
1. A képzési cél
Informatikai szakemberek képzése, akik - a 3. számú melléklet 1. a) pontjára is tekintettel - mély matematikai, számítástudományi és közgazdasági alapokra épülő, elsősorban szoftver jellegű, magas szintű szakismeretekkel rendelkeznek, továbbá képesek a közgazdaság területén jelentkező problémák számítógépes megoldására komplex informatikai rendszerek kifejlesztésére és ezek üzemeltetésében szakmai irányító feladatok ellátására.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Okleveles közgazdasági programozó matematikus.
3. A képzési idő
10 félév, a 3. számú melléklet 3. a) pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Egyéb természettudományos alapismeretek
- nem kötelező.
b) Nem-természettudományos ismeretek
- az intézmény által megjelölt, választható, kötelezően választható közgazdasági tárgyakkal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 50.
c) Szakmai törzsanyag
Matematika
- Egyváltozós függvények határértéke és folytonossága.
- Egyváltozós függvények differenciálása.
- Határozott és határozatlan integrál.
- Improprius integrálok.
- Számsorozatok és függvénysorozatok.
- Többváltozós függvények.
- Halmazelméleti alapfogalmak.
- Számelméleti alapismeretek.
- Az ítéletkalkulus és predikátumkalkulus elemei.
- Kombinatorikai alapfogalmak.
- Gráfok.
- A lineáris algebra alapfogalmai, vektortér.
- Mátrixok és mátrixműveletek.
- Determinánsok elméletének elemei.
- Lineáris egyenletrendszerek megoldása.
- Kvadratikus alakok.
Számítástudomány
- A programozás alapfogalmainak nyelvtől független ismerete.
- Feladat, program, típus.
- Programfüggvény, megoldás, specifikáció.
- Programkonstrukciók, levezetési szabályok.
- Típuskonstrukciók.
- Algoritmusok és adatszerkezetek alapvető típusai és tulajdonságai.
- Hatékony megvalósítási módszerek, rendezési algoritmusok, keresési algoritmusok,
- Gráfalgoritmusok, mintaillesztések.
- Programfejlesztés: specifikációs módszerek, formális specifikációs módszerek.
- Tervezési módszerek, procedurális és objektum alapú megközelítés.
- Implementációs stratégiák és módszerek, típusmegoldások, tesztelési módszerek.
- Alapvető programeszközök, programozási környezet.
- Számítógépek felépítése: vezérlő és műveletvégző egységek, társzervezés, perifériák, kommunikáció eszközei.
Közgazdaságtan
- A pénz fogalma és fejlődése.
- A kereskedelmi bankok műveletei.
- A költségvetés fogalma és szerkezete.
- Az értékpapír fogalma és fajtái.
- A nemzetközi pénzügyi rendszer.
- Az infláció fogalma.
- A fizetési mérleg fogalma és szerkezete.
- A bankrendszer.
- A pénzügyi piacok rendszere.
- Értékpapírpiacok.
- Az államháztartás fogalma és összetevői.
- Az általános egyensúly matematikai modelljei.
- A termelési modellek általános fogalmai.
- Az input-output modellek alapjai.
- Az ÁKM alapsémája, a fajlagos ráfordítási együtthatók, a modell alapösszefüggései és a végezhető elemzések fő típusai.
- Az ÁKM-típusok, zártsági fokozatok.
- Az ÁKM alapján számított együtthatók eltérő értelmezései, multiplikátor elemzések, tartalomszámítások, közvetlen-közvetett viszonyok értelmezése és mérése.
- A lineáris tevékenységelemzési modell.
- Lineáris programozás és árnyékárak nemzetgazdasági modellekben, a Neumann-modell.
- A többszektoros újratermelési érték- és árelméletek modellszerű megjelenítése I-O és LT modellek segítségével.
- A hagyományos termelési függvények módszertani alapjai és alkalmazásai.
- Többszektoros makrogazdasági modellek felhasználása gazdaságpolitikai elemzésekben.
Informatika
- Legrövidebb utak gráfokban.
- Hálózati folyamatok.
- Párosítások gráfokban.
- Euler-vonal, Hamilton-kör.
- Gráfok színezése.
- Korlátozás és szétválasztás módszere.
- Ütemezési feladatok.
- Telepítési és kiszolgálási problémák.
- A hierarchikus, hálós és relációs adatmodellek.
- A relációs adatmodell matematikai megalapozása.
- Az SQL nyelv elemei, megvalósítása.
- Az adatmodellezés folyamata, normalizálás, normálformák, adatáramlási diagram.
- Adatbázis-kezelő rendszerek.
- A kezdeti érték probléma megoldásának létezése, egyértelműsége.
- Differenciálegyenletek numerikus megoldása.
- Lineáris differenciálegyenletek.
- A makrogazdaság Leontief-féle modellje.
- A stabilitáselmélet alapfogalmai és alaptételei.
- Stabilitás a közgazdasági egyensúly elméletében (Micks és Samuelson elmélete).
- A szabályozási feladat megfogalmazása, megoldásának módszere.
- Közgazdasági folyamatok irányítása.
- A differenciálegyenletek kvalitatív elméletének alapvető módszerei.
- Populációdinamika, ökológia.
A szakmai törzsanyagot megalapozó tananyagból a tanórával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 35.
d) Gyakorlati képességek
A diplomamunkát közvetlenül előkészítő (szaklaboratóriumi) gyakorlaton kívüli kísérletes jellegű tárgyakkal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 2.
e) Szakmai és egyéb természettudományos ismeretek
A diplomamunkával együtt a közgazdasági programozó matematika szakterületről megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 170.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
A 3. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével a záróvizsga tárgya informatika és közgazdaságtan.
MATEMATIKUS SZAK
1. A képzési cél
Okleveles matematikusok képzése, akik - a 3. számú melléklet 1. a) pontjára is tekintettel - egyfelől magas szintű elméleti matematikai tudással rendelkeznek, és így képesek a matematikai tudományok művelésére, elméletének fejlesztésére, másfelől képesek elméleti tudásukat, a matematika eredményeit műszaki, gazdasági, statisztikai területen alkalmazni.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Okleveles matematikus.
3. A képzési idő
10 félév, a 3. számú melléklet 3. a) pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Egyéb természettudományos ismeretek
- a geometria, a valószínűségszámítás és statisztika, a numerikus matematika, a véges matematika, a kombinatorika, a diszkrét matematika, a halmazelmélet és matematikai logika, a számítógép-tudomány, algoritmuselmélet, informatika (számítástechnika) területéről 39 szakmai tanulmányi munkaegység.
b) Nem-természettudományos ismeretek
- a 3. számú melléklet 4. b) pontjára tekintettel legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység.
c) Szakmai törzsanyag
Algebra és számelmélet:
- Természetes számok, műveletek, rendezés. Egész számok gyűrűje, rendezés. Racionális számok teste. Komplex számok, egységgyökök. Egyértelmű prímfaktorizáció az egész számok gyűrűjében, a racionális, valós és komplex polinomok gyűrűjében. Test feletti polinomgyűrűk, gyökök. Test feletti racionális függvénytest.
- Algebra alaptétele. Szimmetrikus polinomok. Többhatározatlan polinomgyűrűk.
- Diophantikus egyenletek. Kínai maradéktétel. Klasszikus kongruencia tételek.
- Számelméleti függvények, osztók száma, összege. Euler- és Moebius-féle függvény és alkalmazásai. Additív és multiplikatív függvények.
- Elemi prímszámelmélet, prímek száma, prímek reciprokainak összege. Prímszámtétel. Négyzetszámok összegére bontás.
- Vektortér, bázis, dimenzió, alterek. Faktortér, direkt összeg. Duális tér. Lineáris leképezések, transzformációk, mátrixuk. Képtér, magtér.
- Mátrixok algebrája, invertálhatóság, rang. Determináns, kifejtési tétel, nyom, karakterisztikus polinom. Lineáris egyenletrendszerek. Megoldhatóság. Cramer-szabály.
- Sajátérték, sajátaltér, invariáns altér.
- Bilineáris formák és kvadratikus alakok. Ortogonalitás, altér ortogonális komplementuma, ortonormált bázis. Euklideszi terek.
- Önadjungált és ortogonális transzformációk, főtengely transzformáció. Euklideszi terek klasszikus transzformációcsoportjai.
- Félcsoportok, szabad félcsoportok. Csoport definíciói. Mellékosztályok, Lagrange-tétel. Homomorfizmusok, normálosztó, faktorcsoport, homomorfia tétel, izomorfizmus tételek. Szabad csoportok, definiáló relációk.
- Centrum, kommutátor, feloldható csoportok, egyszerű csoportok. Permutáció csoportok, permutációk felbontása, Cayley-tétel.
- Direkt szorzat, direkt felbontás. Véges Ábel-csoportok alaptétele, p-csoportok, Sylow-tételek.
- Gyűrűk, részgyűrű, homomorfizmus, ideál, faktorgyűrű, homomorfizmus tétel, izomorfizmus tételek.
- Hányadosgyűrű és hányadostest. Körosztási polinom.
- Egyértelmű prímfaktorizáció, főideálgyűrűk, euklideszi gyűrű. Gyűrű feletti polinomgyűrű.
- Testek, testbővítések, algebrai és transzcendens bővítések. Felbontási test.
- Hálók, részben rendezett halmazok és moduláris hálók. Boole-algebrák.
Analízis
- Valós számok. Testaxiómák, rendezési axiómák, Archimedesi és Cantor-féle axióma. Számsorozatok határértéke. Bolzano-Weierstrass-féle kiválasztási tétel, Cauchy konvergencia kritérium.
- Az n-dimenziós tér. Pontsorozat konvergenciája. Topológiai alapfogalmak. Függvények határértéke, folytonossága. Bolzano-tétel, Weierstrass-tétel, Heine-tétel. Egyváltozós függvények differenciálhatósága, differenciálási szabályok. Függvény diszkusszió. Középérték tételek. Elemi függvények.
- Egyváltozós függvény Riemann-integrálja. Integrálhatósági feltételek, integrálási szabályok. Primitív függvény, Newton-Leibnitz-szabály. Az integrálfüggvény, folytonossága, differenciálhatósága.
- Módszerek a primitív függvény kiszámítására.
- Az integrál alkalmazásai. Terület-, térfogat-, ívhosszúság-számítás.
- Többváltozás függvények folytonossága, határértéke. Parciális deriváltak. Lokális szélsőértékhelyek. Inverz függvénytétel. Implicit függvény tétel.
- Végtelen sorok konvergenciája, divergenciája. Konvergencia kritériumok. Függvénysorozatok, és sorok pontonkénti és egyenletes konvergenciája. Hatványsorok. Taylor-sor.
- Vonalintegrál, területi és térfogati integrál. Integráltranszformáció.
- Mérték, külső mérték. Lebesgue-féle mérték. Lebesgue-integrál.
- Jegorov, Lebesgue, Riesz és Luzin tételei. Fubini-tétel. A Riemann- és a Lebesgue-integrál kapcsolata.
- Függvényterek.
- Komplex számtest. Komplex függvények. Analitikus függvények, Cauchy-Riemann egyenletek. Hatványsorok. Deriválhatóság, együttható-formula. Egyszerűbb egész függvények hatványsora.
- Pálya menti integrál. Cauchy integráltétel, Goursat-lemma. Taylor-sor. Liouville-tétel.
- Residuum-tétel. Laurent-sorok. Szinguláris helyek.
- Rouché-tétel. Nyílt leképezések.
- Funkcionálanalízis. Metrikus terek, teljesség, Banach-terek. Hahn-Banach-tétel, Banach-Steinhaus-tétel. Nyílt leképezés tétele. Duális terek, reflexív terek. Teljesen folytonos operátorok. Spektrum.
- Banach algebrák.
- Hilbert terek. Riesz reprezentációs tétele. Fourier-sorfejtés Hilbert-téren. Parseval-egyenlőtlenség, Bessel-egyenlőtlenség.
- Differenciálegyenletek. Közönséges differenciálegyenletek. Egzisztencia és unicitás tételek. Elsőrendű közönséges differenciálegyenletek. Paraméteres differenciálegyenletek. A kezdeti értéktől függés. Karakterisztikus függvény. Lineáris differenciálegyenletek elmélete.
e) Szakmai és egyéb természettudományos ismeretek
A 3. számú melléklet 4. e) pontjára tekintettel megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 210.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
A 3. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével a záróvizsga tárgya matematika.
FIZIKUS-MÉRNÖK SZAK
1. A képzési cél
Okleveles fizikus-mérnökök képzése, akik - a 3. számú melléklet 1. a) pontjára is tekintettel - magas szintű természettudományos, anyagvizsgálati, anyagtechnológiai ismeretekkel rendelkeznek, magas színvonalon képesek üzemeltetni a természettudományi törvényszerűségeken alapuló eljárásokra és csúcstechnológiai folyamatokra alapozott berendezéseket, rendszereket, továbbá alkalmasak arra, hogy az anyaggyártó, a felhasználó és a termelő vállalatoknál kulcsszerepet játsszanak az anyagkultúra terjesztésében, új anyagok kifejlesztésében és elterjesztésében, anyag- és energiatakarékos technológiák megalkotásában és fejlesztésében.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Okleveles fizikus-mérnök.
3. A képzési idő
10 félév, a 3. számú melléklet 3. a) pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Természettudományos alapismeretek
- informatika (elektronika, numerikus módszerek, számítástechnika), legalább 7 szakmai tanulmányi munkaegység,
- kémia, legalább 10 szakmai tanulmányi munkaegység,
- matematika (algebra, analízis, valószínűségelmélet, csoportelmélet stb.), legalább 20 szakmai tanulmányi munkaegység.
b) Nem-természettudományos ismeretek
- a 3. számú melléklet 4. b) pontjára tekintettel legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység.
c) Szakmai törzsanyag
Természettudományi ismeretek
Alapjelenségek
Általános fizika, termodinamika
- Anyagi pont, pontrendszer és merev testek kinematikája, dinamikája és statikája.
- Deformálható szilárd testek, gázok és folyadékok mechanikája.
- Rezgések és hullámok jellemzése, hangtani és fénytani esetek.
- A termikus állapot makroszkopikus jellemzése és a termodinamika főtételei.
- A termikus állapot statisztikus jellemzése és a kinetikus gázelmélet.
- Az elektrosztatika és magnetosztatika törvényei és jelenségei (anyagi közegekben is).
- A stacionárius és kvázistacionárius áramok, valamint a nagyfrekvenciás elektromágneses tér tulajdonságai és alaptörvényei, Maxwell-egyenletek.
- Az atomfizika alapjai, az atomi színkép, vezetési jelenségek folyadékokban és gázokban.
Általános kémia, fizikai kémia
- Atomok elektronszerkezete, a periódusos rendszer elmélete.
- Kémiai kötés, kovalens, ionos, fémes kötés.
- Fizikai-kémiai folyamatok termodinamikai jellemzése.
- Egyensúlyok és transzportjelenségek homogén és heterogén rendszerekben.
Kvantummechanika
- A fizikai állapot kvantummechanikai jellemzése, operátorok, állapotfüggvények.
- A stacionárius és az időfüggő Schrődinger-egyenlet alkalmazása egyszerű atomfizikai és szilárdtest fizikai problémák megoldására.
Összetett jelenségek
Szilárdtest fizika, statisztikus fizika, kristályhibák
- Kristályszerkezetek, diffrakció és a reciprok rács, kristályok kötése.
- Pont-, vonalmenti, felületi, térfogati és kristályhibák. Hibakeltési mechanizmusok.
- Rugalmas, rugalmatlan és képlékeny alakváltozások szilárd testekben.
- Klasszikus és kvantumsokaságok, ideális kvantumgázok, kvázirészecskék.
- Rácsrezgések, fononok és a szilárdtestek termikus tulajdonságai.
- Fémek és ötvözetek elektronelmélete, szabad elektron-gáz modell, sávszerkezet vezetési tulajdonságok.
- Nemfémes anyagok vezetési jelenségei, félvezetők.
- Szilárd anyagok optikai tulajdonságai, dielektromos és ferroelektromos tulajdonságok.
- Dia-, para-, ferro- és antiferromágnesség.
Fémes anyagok kémiája, elektrokémiája és kémiai analízise
- Fémek, félfémek és nemfémek a periódusos rendszerben, az elemek fizikai és kémiai tulajdonságainak periodicitása.
- Fémek és vegyületeik kisrendszámú elemekkel, ötvözetek, átmeneti fémek koordinációs vegyületei, kerámiák.
- Fémes szerkezeti anyagok korróziója és passziválódása.
- Az elektrokémia gyakorlati vonatkozásai. Elektrokémiai iparok. Elektrokémiai korrózióvédelem.
- Fémionok analitikai meghatározása.
- Nemfémes elemek kémiai analízise.
Nukleáris tudományok és nukleáris szerkezetvizsgáló módszerek
- Az atommagok jellemzői és a magátalakulások.
- A magsugárzás kölcsönhatása az anyaggal, sugárdetektálási módszerek.
- Nukleáris szerkezetvizsgáló módszerek.
Fizikai fémtan
- Két- és többalkotós ötvözetek egyensúlyi állapotának jellemzése, az egyensúlyi fázisdiagramok meghatározása.
- A kristályosodás és az ötvözetekben történő átalakulások elmélete.
Szerkezetvizsgáló módszerek
- Szerkezetvizsgáló módszerek (röntgen-, elektron- és neutrondiffrakció, elektronmikroszkópia, metallográfia, akusztikus emisszió, optikai, pozitronannihilációs, Mössbauer, fotoelektron spektroszkópia) elvi alapja és méréstechnikája.
Mérnöki ismeretek
Mechanika
- A statika főtétele.
- Pont és merev test kinematikája.
- A Hamilton-elv.
- Kontinuum alakváltozása.
- Anyagegyenletek.
- A rugalmasságtan egyenletrendszere, alapmegoldásai, variációs elve.
- Végeselem-módszer, peremelem-módszer.
Anyagtudomány
- Kristályosodás.
- Átalakulások szilárd állapotban.
- A fémek, ötvözetek mechanikai tulajdonságai.
- Hőkezelés, felületkezelés.
- A vasötvözetek egyensúlyi diagramjai.
- Nagyolvadáspontú anyagok.
- Kompozit anyagok, kerámiák.
- Kvantitatív metallográfia.
- Finomszerkezet vizsgálatok.
Vezérléstechnika
- Általános elektrotechnikai alapok, áramköri elemek.
- Villamos mérések, mérési módszerek és eszközök kiválasztása a pontossági (érzékenységi) követelmények alapján.
- Villamos gépek, transzformátor, egyenáramú motorok, aszinkronmotor.
- Elektronikus alapáramkörök.
- Félvezetők ipari alkalmazása.
- Mérőberendezések rendszertechnikai felépítése, dinamikus tulajdonságai.
- Kompozit anyagok, kerámiák.
- Szabályozási körök stabilitása és kompenzálása.
Alakadó technológiák
- A képlékeny fémalakítás alapismeretei.
- Hengerlés elmélete, alapismeretek.
- Rúd-, cső- és dróthúzás elméleti alapjai, húzástervkészítés.
- Szabadon alakító és süllyesztékes kovácsolás, hidegfolyatás.
- Öntvények gyártási folyamatai.
- Öntöttvasak szövetdiagramjai, a szövetszerkezet és a falvastagság kapcsolata. Szilárdsági tulajdonságok és kristályosodási anomáliák.
- Öntési folyamatok elméleti összefüggései.
Metallurgia
- Kohászati termodinamika.
- Metallurgiai folyamatok kinetikája.
- Fémek előállítása pirometallurgiai módszerekkel.
- Plazmametallurgia.
- Hidrometallurgiai eljárások és elektro-metallurgiai eljárások.
Tüzeléstan
- Hőkezelő berendezések energiahordozói.
- Hőátadás hőkezelő kemencékben.
- A levegőszennyezők tulajdonságai és hatásuk.
- Hőkezelő üzemek vízszennyezői.
- A szennyezők keletkezési körülményei és mérséklésük lehetőségei.
d) Gyakorlati képességek
A diplomamunkát közvetlenül előkészítő (szaklaboratóriumi) gyakorlaton kívüli kísérletes jellegű tárgyakkal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 20.
e) Szakmai és egyéb természettudományos ismeretek
A 3. számú melléklet 4. e) pontjára tekintettel megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 214.
f) Szakmai gyakorlat
Az üzemi gyakorlattal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegység száma legalább 4.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
A 3. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével a záróvizsga tárgya fizika.
METEOROLÓGUS SZAK
1. A képzési cél
Okleveles meteorológusok képzése, akik - a 3. számú melléklet 1. a) pontjára is tekintettel - mind a meteorológiai szolgálatban, mind a szakterületi kutatómunkában helyt tudnak állni, és munkájukat hivatásnak tekintik.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Okleveles meteorológus.
3. A képzési idő
10 félév, a 3. számú melléklet 3. a) pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Természettudományos alapismeretek
- fizika, legalább 30 szakmai tanulmányi munkaegység,
- földtudomány (földrajz, térképészet, geológiai és geofizikai alapismeretek stb.), legalább 8 szakmai tanulmányi munkaegység,
- kémia, legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység,
- matematika (analízis, valószínűségelmélet, differenciálegyenletek stb.), legalább 30 szakmai tanulmányi munkaegység.
b) Nem-természettudományos ismeretek
- a 3. számú melléklet 4. b) pontjára tekintettel legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység.
c) Szakmai törzsanyag
- A száraz és a nedves levegő termodinamikája. A különböző hőmérsékleti fogalmak.
- A hidrosztatikus légkör tulajdonságai, a hidrosztatikai egyensúly stabilitása.
- A légkörben ható erők, a légköri mozgásegyenletek általános alakja. Az Euler- és a Lagrange-féle leírási mód. A lezárási hipotézisek.
- A légköri energetika.
- A légkör és az óceán egyensúlyi mozgásai.
- A légköri mozgásformák nagyságrendje.
- A hidrodinamikai mozgásegyenletek Euler- és Lagrange-féle alakja. A mozgásegyenletek izobár- és izentróp felületekre felírt alakja.
- Cirkuláció és örvényesség, cirkulációs gyorsulás, potenciális örvényesség. Örvényességi egyenlet.
- Diszkontinuitási felületek. Frontogenetikus függvény. A Margules-féle egyensúlyi hajlat.
- Súrlódás és turbulencia a légkörben. A tulajdonságok turbulens átvitele. Szélprofilok a talajközeli rétegben. Az Ekman-spirál.
- A tendenciaegyenlet. Az ómega-egyenlet. A Sutcliffe-féle fejlődéselmélet.
- Hidrodinamikai és baroklin instabilitás. A légkör általános cirkulációjának elméleti alapjai.
- A hidro-termodinamikai egyenletrendszer megoldási lehetőségei.
- A szűrt előrejelzési modellekben felmerülő peremérték feladatok megoldásának direkt és iterációs eljárásai.
- A primitív egyenleteken alapuló modellekben felmerülő hiperbolikus feladatok megoldása.
- A kezdeti feltételek előállítása prognózis feladathoz.
- A hidro-termodinamikai egyenletrendszer felírása különböző koordinátarendszerekben, térképezések.
- A légkör dinamikai egyenletrendszerének integrál-invariánsai. A hozzáférhető potenciális energia.
- A nagyságrendi analízis módszere, politrop és barotrop közelítés, a prognosztikai egyenletrendszer konzisztens közelítése.
- A légköri egyenletrendszer linearizációja, hullámmozgások a légkörben.
- A bárikus mező alapfogalmai. Topográfiai térképek.
- A szélmező alapfogalmai. A szélmező ábrázolása.
- A frontok általános jellemzése. A frontok mint siklási felületek.
- A frontok típusai. A stabilitási viszonyok változása frontális rendszerekben. A frontok orografikus deformációja.
- A tropopauza szerkezete és általános sajátságai. A jet-stream természete és kapcsolata az általános légkörzéssel. A jetek fajtái.
- A ciklonok szerkezete és időjárása. Cutoff ciklonok.
- Anticiklonok szerkezete és osztályozása. Blocking anticiklonok.
- A szinoptikus helyzet előrejelzése. A szinoptikai objektumok áthelyeződése és prognózisa. A légnyomási mező előrejelzése.
- A hőmérséklet, a szél és a felhőzet előrejelzése.
- A csapadék, a köd és a látás prognózisa. Zivatarok előrejelzése. Stabilitási indexek meghatározása és alkalmazása prognosztikai célra.
- A Kárpát-medence sajátosságai a rövid távú előrejelzés szempontjából.
- Felhőképződés kondenzációval. Homogén és heterogén kondenzáció elmélete. Kondenzációs magvak.
- Felhőképződés koagulációval.
- Jégkristályok képződése és növekedése, jégképző magvak. Jégeső-elhárítás, időjárás-módosítás.
- A légköri sugárzástan alapjai.
- A sugárzásátvitel fizikája. A Föld-légkör-rendszer sugárzási mérlege.
- A légkör összetétele és szerkezete. A sztratoszférikus ózonréteg problémája. A Föld légkörének kialakulása, a fő alkotórészek kémiája.
- A légköri nyomgázok. A légköri aeroszolok. Nyomanyagok kihullása a légkörből. A csapadékvíz összetétele.
- A légkör összetételének kapcsolata az éghajlatváltozásokkal. Az éghajlatváltozás modellezése. A jelenkor éghajlatváltozásai, lehetséges magyarázatok.
- A planetáris határréteg szerkezete, turbulens kicserélődés. A turbulencia jellemzése.
- A légszennyezés folyamata (emisszió, transzmisszió, immisszió), méretskálák. A légszennyező anyagok transzportjának matematikai modellezése.
- Légköri stabilitási paraméterek. A Gauss-modell. A boksz-modell.
- Az emisszió csökkenési stratégiák matematikai modellezése. A transzport- és gazdaságossági modell összekapcsolása.
- Az éghajlati rendszer és az éghajlat alapfogalmai.
- A Föld éghajlati képe.
- A légkör általános cirkulációja.
- Magyarország éghajlata.
- Energia- és vízforgalom a felszín közelében.
- Mezo- és mikroklímák.
- A statisztikus klimatológia módszertana.
- Az éghajlat múltbeli változásai és változékonysága.
- A klímaváltozások természetes és antropogén tényezői. Az éghajlat globális változásának perspektívája, következményei.
- Hosszú távú előrejelzési módszerek. Távkapcsolat-analízis. Periodicitáselemzések.
- Többváltozós klímaprognosztika. A klímamodellezés elvei, a klímamodellek osztályozása.
- A levegő összetételének mezőgazdasági jelentősége.
- A sugárzás mérleg változása a talajközeli térben.
- Természetes közegek energia mérlegei.
- Vízforgalom a légkör-talaj-növény rendszerben.
- A növényállomány komplex agrometeorológiai jellemzése.
- Növény-időjárás/éghajlat kapcsolatok elméleti és gyakorlati vizsgálata.
A szakmai törzsanyagot megalapozó tananyagból a tanórával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 55.
d) Gyakorlati képességek
A diplomamunkát közvetlenül előkészítő (szaklaboratóriumi) gyakorlaton kívüli kísérletes jellegű tárgyakkal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 45.
e) Szakmai és egyéb természettudományos ismeretek
A 3. számú melléklet 4. e) pontjára tekintettel megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 214.
f) Szakmai gyakorlat
A terepgyakorlattal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 10.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
A 3. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével a záróvizsga tárgya meteorológia.
PROGRAMTERVEZŐ MATEMATIKUS SZAK
1. A képzési cél
Informatikai szakemberek képzése, akik - a 3. számú melléklet 1. a) pontjára is tekintettel - mély matematikai és számítástudományi alapokra épülő - elsősorban szoftver jellegű - szakismeretekkel rendelkeznek, a szakosodásuknak megfelelő szakterületek specialistáiként nagy programrendszerek létrehozásában, számítástechnikai komplex rendszerek fejlesztésében, ilyen rendszerek üzemeltetési munkáiban szakmai irányítói feladatokat képesek ellátni.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Okleveles programtervező matematikus.
3. A képzési idő
10 félév, a 3. számú melléklet 3. a) pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Természettudományos alapismeretek
- nem kötelező.
b) Nem-természettudományos ismeretek
- a 3. számú melléklet 4. b) pontjára tekintettel legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység.
c) Szakmai törzsanyag
Matematika
- A halmazelmélet alapfogalmai.
- Sorozatok.
- Végtelen sorok.
- Függvények határértéke és folytonossága.
- Differenciálszámítás.
- Függvényvizsgálat.
- A Riemann-integrál.
- Számelméleti alapismeretek.
- Algebrai struktúrák.
- Polinomgyűrűk.
- Véges testek.
- Vektorterek alapvető fogalmai.
- Mátrixok és determinánsok.
- Lineáris egyenletrendszerek.
- Ítéletkalkulus és predikátumkalkulus elemei.
- Automatikus tételbizonyítás.
- Algoritmuselmélet alapjai.
- Kombinatorikai alapfogalmak.
- Gráfelméleti alapfogalmak.
- A valószínűségszámítás alapjai.
- Valószínűségi változók, eloszlás és sűrűségfüggvény.
- A lineáris algebra numerikus módszerei.
- Az analízis numerikus módszerei.
Informatika
- Számítógépek felépítése: vezérlő és műveletvégző egységek, társzervezés, perifériák, kommunikáció eszközei.
- A programozás alapfogalmai (feladat, program, specifikáció).
- Típus, típusmegvalósítás nyelvi eszközei.
- A programozási feladat megoldásának módszerei.
- Elemi adatszerkezetek és nyelvi megvalósításuk.
- Fák, ábrázolásuk és nyelvi megvalósításuk.
- Keresési technikák.
- Rendezési algoritmusok.
- Gráfalgoritmusok.
- Mintaillesztések.
- Programfejlesztés fázisai és módszerei.
- Operációs rendszerek elméleti alapjai.
- Operációs rendszerek típusai, rendszerfunkciói és felhasználói funkciói.
- Formális nyelvtanok és nyelvek.
- Nyelvek definiálására használatos matematikai gépek.
- Programozási nyelvek.
- Fordítóprogramok.
- Adatbázisrendszerek architektúrája.
- Adatmodellezési stratégiák.
A szakmai törzsanyagot megalapozó tananyagból a tanórával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 35.
d) Gyakorlati képességek
A diplomamunkát közvetlenül előkészítő (szaklaboratóriumi) gyakorlaton kívül számítógépes gyakorlatokkal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 25.
e) Szakmai és egyéb természettudományos ismeretek
A 3. számú melléklet 4. e) pontjára tekintettel megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 200.
A szakmai törzsanyagon túlmenő szakmai ismereteket - a programozó matematikus szak sajátos képesítési követelményei 4. e) pontjában felsoroltakon túlmenően - a következő két tárgycsoportból ajánlott megszerezni.
Matematika
- Komputer algebra (véges testek, kódolás elmélet, kriptográfia).
- Diszkrét matematika (kombinatorikus algoritmusok, adatstruktúrák, bonyolultság elmélet, optimum számítási módszerek).
Informatika
- Számítógépes hálózatok (párhuzamos folyamatok, számítógépes rendszerek).
- Logikai programozás.
- Az információkezelés elmélete és gyakorlata.
- Mesterséges intelligencia (nyelvek, szakértői rendszerek).
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
A 3. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével a záróvizsga tárgya informatika.
TÉRKÉPÉSZ SZAK
1. A képzési cél
Okleveles térképészek képzése, akik - a 3. számú melléklet 1. a) pontjára is tekintettel - ismerik a térképek szerkesztési alapelveit, felmérési eljárásait, ábrázolási megoldásait és korszerű előállítási, sokszorosítási módszereit, a hazai és külföldi, régi és új térképek, valamint más térképészeti kiadványok főbb értékelési és adattári feldolgozási módszereit, a nemzetgazdasági ágazatok bármely területén hasznosítható saját szerkesztésű térképeket is képesek kidolgozni, továbbá önálló és irányító munkaköröket láthatnak el elsősorban a térképeket előállító szakvállalatokban, a térképek felhasználásával irányító és terező tevékenységet folytató hivatalokban és intézetekben, a térképi anyagok archiválására hivatott intézményekben.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Okleveles térképész.
3. A képzési idő
10 félév, a 3. számú melléklet 3. a) pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Természettudományos alapismeretek
- matematika, informatika (számítástechnika), legalább 20 szakmai tanulmányi munkaegység,
- földtudomány (földrajz, geológia, geofizika, meteorológia stb.), legalább 24 szakmai tanulmányi munkaegység,
- fizika, legalább 7 szakmai tanulmányi munkaegység,
- kémia, legalább 2 szakmai tanulmányi munkaegység.
b) Nem-természettudományos ismeretek
- a 3. számú melléklet 4. b) pontjára tekintettel legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység.
c) Szakmai törzsanyag
- A kartográfia kialakulása, fejlődése, helye a tudományok rendszerében. A kartográfia felosztása, a térképek osztályozási szempontjai.
- A Föld alakja és méretei. A földalak-meghatározás módszerének fejlődése az ókortól napjainkig.
- A Föld méreteinek és a felszíni pontok koordinátáinak meghatározása csillagászati, geofizikai és geodéziai módszerekkel.
- A vízszintes geodéziai mérések módszerei és eszközei.
- A geodéziai magasságmérések módszerei és eszközei.
- Földrajzi helymeghatározás GPS holdakkal.
- A fotogrammetriai módszerek fejlődése és alkalmazása a topográfiai térképezésben.
- A légifényképek geometriai és optikai tulajdonságai, feldolgozásuk módszerei és eszközei.
- A távérzékelés módszerei és alkalmazása a térképészetben.
- Az űrfelvételek radiometriai és geometriai tulajdonságai. Tematikus térképezés távérzékeléssel.
- A vetületi torzulások általános elmélete.
- Fokhálózat-transzformációk.
- Valódi síkvetületek, hengervetületek, kúpvetületek.
- Képzetes hengervetületek.
- Képzetes kúpvetületek, polikónikus vetületek.
- Egyéb képzetes vetületek.
- Világtérképművek vetületei.
- Magyarországi felmérési és topográfiai térképek vetületei.
- A vetületek felismerésének módszerei.
- Vetületi átszámítások.
- Vetületek térképészeti alkalmazása; optimális torzulású vetületek.
- A térképi távolság-, terület- és szögmérések módszerei, eszközei és vetülettani vonatkozásai.
- Tereptan, domborzattan.
- A generalizálás szabályai és módszerei.
- A domborzatábrázolás módszereinek fejlődése. A domborzatrajz generalizálása.
- A síkrajzi elemek (vízrajz, partvonal, növényzet, talaj, közlekedési hálózat, infrastruktúra, határok, települések) ábrázolási módszerei és generalizálási problémái.
- A térkép névrajza. A földrajzi nevek írásmódja. A névrajz generalizálási problémái. Névmutatók.
- A jelkulcs. A térképi kategorizálás kérdései, mennyiségi adatok és minőségi tulajdonságok alapján történő felosztás.
- A tematikus térképezés ábrázolási módszerei és ezek alkalmazása.
- A felmérési és kataszteri térképek fajtái, szerkesztése, vetületei és ábrázolási módszerei.
- A topográfiai térképezés fejlődése, módszerei és eszközei. A topográfiai térképek generalizálása.
- Nemzetközi topográfiai térképművek (Gauss-Krüger, UTM) szerkesztési elvei, vetületi és szelvényezési rendszerei.
- A magyar kartográfia fejlődése. A magyarországi térképrendszerek és szelvényezésük. A magyar térképszolgálat.
- Topográfiai térképekből levezetett turistatérképek, kistáj-térképek, park- és tájfutó térképek szerkesztési elvei, ábrázolási módszerei, generalizálása.
- Várostérképek, idegenforgalmi térképek szerkesztési elvei, ábrázolási módszerei, generalizálása.
- Földrajzi és tematikus világatlaszok tartalma, szerkesztési elvei, vetületei, ábrázolási módszerei. Az atlasztérképek generalizálása.
- Nemzeti és regionális atlaszok szerkesztési elvei, tartalma, vetületei, ábrázolási módszerei.
- Iskolai térképek és atlaszok tartalma, szerkesztési elvei, fő típusai. Az oktatásban használatos térképek vetületei, ábrázolási módszerei, generalizálása.
- A térképszer ábrázolások típusai és alkalmazásuk a kartográfiában. Dombortérképek és földgömbök készítésének fejlődése.
- A digitális térképi információ tárolási lehetőségei, raszteres és vektoros file-formátumok.
- A digitális kartográfia és a térinformatika kapcsolata.
- A számítógéppel segített térképkészítés és az asztali kiadványszerkesztés (DTP).
- Térképészeti célra használható szoftverek.
- A számítógéppel segített térképkészítés folyamata az adatbeviteltől a nyomdakész filmig.
- A térinformatikai rendszerek alapelemei.
- Adatbevitel és -elemzés a térinformatikában.
- A térkép-sokszorosítás és térképkészítés fejlődése és eszközei.
- Térkép-design, a színek szerepe a kartográfiában.
- A térképészet története.
A szakmai törzsanyagot megalapozó tananyagból a tanórával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 40.
d) Gyakorlati képességek
A diplomamunkát közvetlenül előkészítő gyakorlaton kívüli szerkesztési, mérési, számítási jellegű tevékenységgel terepgyakorlattal együtt megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 40.
e) Szakmai és egyéb természettudományos ismeretek
A 3. számú melléklet 4. e) pontjára tekintettel megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 200.
f) Szakmai gyakorlat
A terepgyakorlattal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 10.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
A 3. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével a záróvizsga tárgya térképészet.
VEGYÉSZ SZAK
1. A képzési cél
Okleveles vegyészek képzése, akik - a 3. számú melléklet 1. a) pontjára is tekintettel - magas szintű kémiai és rokon szakterületi alaptudással rendelkeznek, alkalmasak a választott tudományterületük ismerete alapján kezelhető feladatok és problémák önálló tanulmányozására és megoldására elsősorban a kutatás és a műszaki fejlesztés területén, valamint anyagok előállítására és kémiai átalakítására, azok minőségi és mennyiségi vizsgálatára, szerkezetük meghatározására, továbbá önálló és irányító munkaköröket láthatnak el, például a vegyipari termelésben és más gazdasági ágazatokban, igazgatási területeken, a környezetgazdálkodásban és környezetvédelemben.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Okleveles vegyész.
3. A képzési idő
10 félév, a 3. számú melléklet 3. a) pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Természettudományos alapismeretek
- fizika, legalább 8 szakmai tanulmányi munkaegység,
- informatika (számítástechnika), legalább 4 szakmai tanulmányi munkaegység,
- matematika, legalább 12 szakmai tanulmányi munkaegység.
b) Nem-természettudományos ismeretek
- a 3. számú melléklet 4. b) pontjára tekintettel legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység.
c) Szakmai törzsanyag
ca) Kémiatanári és vegyész szakok közös tételei
- Az anyagszerkezet kvantumelméleti tárgyalásának alapfogalmai.
- Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer. Atomszínképek.
- Fém- és elemorganikus kémia.
- Elegyek termodinamikai leírása.
- Heterogén reakciók. A határfelületi reakciók kinetikája.
- Makromolekulák és asszociációs kolloidok.
- A szerves kémiai reakciók típusai és mechanizmusa.
- Alifás és aromás halogénezett szénhidrogének.
- Oxovegyületek.
- Karbonsavak és karbonsavszármazékok.
- Aminosavak, peptidek és fehérjék.
- Vegyipari nyersanyagok és alapanyagok.
- Szervetlen, szerves és biotechnológiai vegyipari eljárások.
- Műanyagok és polimerek.
- A kémia tudománytörténeti vonatkozásai.
cb) Egyetemi szintű kémiatanári és vegyész szakok közös tételei
- A molekulák elektronszerkezete, kvantumkémiai alapfogalmak. A kémiai kötés.
- A periódusos rendszer és az elemek csoportosítása. Fémek és nemfémek jellemzése. Az elemek gyakorisága és geokémiai rendszere.
- Kötéstípusok. A molekulák szerkezete, sztereokémia.
- A koordinációs kémia alapjai, egyensúly, szerkezet, kinetika.
- A molekulák elektromos és mágneses tulajdonságai.
- A radioaktív bomlás. A radioaktív sugárzások kémiai hatása. Magreakciók.
- Az elemek származása, kozmológiai folyamatok. Hidrogén, nemesgázok és vegyületeik.
- A nemfémes elemek, vegyületeik, kémiájuk és sztereokémiájuk.
- Az s-mező elemei (alkálifémek, alkáli földfémek, Be, Mg), vegyületeik, kémiájuk és sztereokémiájuk.
- A p-mező elemei, vegyületeik, kémiájuk és sztereokémiájuk.
- Átmenetifémek és vegyületeik. Zárt és nyílt szerkezetek sztereokémiája. Szerkezet és reakciómechanizmus kapcsolata.
- Lantanoidák és vegyületeik, aktinoidák és vegyületeik. Kémiájuk és sztereokémiájuk.
- Szervetlen láncok, gyűrűk, klaszterek és kalitka vegyületek.
- Bioszervetlen kémia. Fémion-transzport, metalloenzimek.
- Titrimetriás és gravimetriás analitikai módszerek.
- Az elektroanalitika alapjai: potenciometria, konduktometria, elektrolízisen alapuló módszerek.
- Elválasztástechnikai módszerek.
- Az egyensúlyi termodinamika alapjai.
- Gázok, folyadékok és szilárd anyagok termodinamikai leírása.
- Fázisátalakulások és fázisegyensúlyok.
- Kémiai egyensúlyok.
- Transzportfolyamatok leírása és a nem-egyensúlyi termodinamika alapjai.
- Formális reakciókinetika.
- Összetett reakciók kinetikája.
- Katalízis, katalizátorok, homogén és heterogén katalítikus reakciók.
- Kémiai reakciók molekuláris dinamikája.
- Elektrolitok.
- Heterogén elektrokémiai egyensúlyok.
- Elektródfolyamatok kinetikája.
- Diszperz rendszerek és stabilitásuk.
- A kolloid állapot.
- A határfelületi jelenségek és adszorpció.
- Szerves vegyületek térkémiája. (Geometriai és optikai izoméria. A konformáció fogalma, konformációs egyensúlyok.)
Szénhidrogének. (Alkánok, aliciklusos szénhidrogének. Alkének, diének és poliének. Alkinok.)
- Alkoholok, éterek és epoxidok. Fenolok és származékaik.
- Heterociklusos szénvegyületek.
- Szénhidrátok. (Mono-, di- és poliszacharidok.)
- Egyszerű és összetett lipidek.
- Nukleinsavak és építőköveik.
- Környezetszennyezés és környezetvédelem.
cc) További tételek
- Szerkezetkutató módszerek általános elvei és fizikai alapjai.
- Optikai spektroszkópiai módszerek. Infravörös, látható és ultraibolya spektroszkópia.
- Mágneses magrezonancia spektroszkópia. Diffrakciós módszerek. Tömegspektrometria.
- Statisztikus termodinamika.
- Szerves vegyületek. Szerkezetük és tulajdonságaik.
- Aromás szénhidrogének. (Egy- és többgyűrűs aromás szénhidrogének. Telített és telítetlen oldalláncú aromás szénhidrogének.)
- Nitrogént, ként vagy egyéb heteroatomot tartalmazó szerves vegyületek.
- Biológiailag aktív természetes szénvegyületek.
- Bioszintetikus és biológiai lebomlási folyamatok. Enzimreakciók. Szerkezeti biokémia és molekuláris biológia.
- Vegyipari műveletek.
A szakmai törzsanyagot megalapozó tananyagból a tanórával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 70.
d) Gyakorlati képességek
e) Szakmai és egyéb természettudományos ismeretek
A 3. számú melléklet 4. e) pontjára tekintettel megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 214.
f) Szakmai gyakorlat
Az üzemi gyakorlattal, üzem- és intézménylátogatással megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 5.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
A 3. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével a záróvizsga tárgya kémia.
Az R. 3. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével a szóbeli komplex záróvizsga tárgyai: ökológia, környezetkémia, környezetföldtan.
FŐISKOLAI SZINTŰ SZAK
PROGRAMOZÓ MATEMATIKUS SZAK
1. A képzési cél
1. A képzési cél
Informatikai szakemberek képzése, akik matematikai és számítástudományi alapokra épülő - elsősorban szoftver jellegű - szakismeretekkel rendelkezve képesek részt venni programfejlesztési, számítástechnikai rendszerfejlesztési, rendszerüzemeltetési munkákban, illetve graduális képzés keretében folytatni tanulmányaikat a programtervező matematikusi egyetemi végzettség megszerzéséért.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Programozó matematikus.
3. A képzési idő
3. A képzési idő
6 félév, a 3. számú melléklet 3. b) pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
c) Szakmai törzsanyag
4. A képzés főbb tanulmányi területei
c) Szakmai törzsanyag
A programtervező matematikus szak sajátos képesítési követelményei 4. c) pontjában foglalt tételek.
A szakmai törzsanyagot megalapozó tananyagból a tanórával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 35.
d) Gyakorlati képességek
d) Gyakorlati képességek
A szakdolgozatot közvetlenül előkészítő gyakorlaton kívüli számítógépes gyakorlattal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 25.
e) Szakmai és egyéb természettudományos ismeretek
e) Szakmai és egyéb természettudományos ismeretek
A 3. számú melléklet 4. e) pontjára tekintettel megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 140.
A szakmai törzsanyagon túlmenő szakmai ismereteket a következő két tárgycsoportból ajánlott megszerezni.
Matematika
- Analízis.
- Numerikus analízis.
- Valószínűségszámítás és matematikai statisztika.
- Operációkutatás.
Informatika
- Assembly nyelv és assemblerek.
- Hálózatok és osztott számítások (adatkommunikációs modellek, hálózati topológiák, hálózati szolgáltatások).
- Mesterséges intelligencia alapjai.
- Adatbázisok (adatmodell típusok, adatbázis-kezelő rendszerek és nyelvek).
- Operációs rendszerek.
- Programozási nyelvek (nyelvek fejlődési iránya, nyelvi struktúrák, összehasonlító elemzésük).
- Számítógépes grafika.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
A 3. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével a záróvizsga tárgya informatika.
ALKALMAZOTT FIZIKUS SZAK[3]
1. A képzési cél
Szakemberek képzése, akik felsőfokú fizikai és informatikai ismereteiket alkalmazni tudják a fizikai mennyiségek mérését szolgáló legtöbb korszerű műszer és informatikai eszköz működtetésére, képesek elsajátítani (szakirányú továbbképzés keretében) a legújabb nagyműszerek hozzáértő használatát, és ezt a tudást továbbadni technikusoknak és kutatóasszisztenseknek, közgazdasági, marketing és nyelvismereteikre is támaszkodva el tudják látni a műszergyártó és -forgalmazó cégek képviseletét, illetve műszerforgalmazó kis- és középvállalkozások hatékony irányítását, valamint képesek kiválasztani és beszerezni megadott intézményi feladatokhoz szükséges műszereket és informatikai eszközöket.
2. A főiskolai végzettséget tanúsító oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Alkalmazott fizikus.
3. A képzési idő
8 félév, az R. 3. számú mellékletének 3. b) pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Természettudományos alapismeretek
Az R. 3. számú mellékletének 4. a) pontjában foglaltakra figyelemmel
- matematika, legalább 10 szakmai tanulmányi munkaegység,
- kémia, legalább 5 szakmai tanulmányi munkaegység.
b) Nem-természettudományos ismeretek
- az R. 3. számú mellékletének 4. b) pontjára tekintettel legalább 4 szakmai tanulmányi munkaegység.
c) Szakmai törzsanyag
A fizikus szak sajátos képesítési követelményeiből az R. 4. számú mellékletének pontjaiban foglalt megfelelő témakörök az alábbiak szerint:
- Mechanika: 4. ca), cb) és cd),
- Hőtan: 4. ca) és cb),
- Elektromágnesség és optika: 4. ca) és cd)
- Atomfizika, atommagfizika és kvantummechanika: 4. cb),
- Szilárdtestfizika és anyagtudomány: 4. cd)
pontok tételei.
Az egyetemi szintű fizikatanári szak sajátos képesítési követelményeiből az R. 2. számú mellékletének 4. ca) és cb) pontjában foglalt Atomfizika és kvantummechanika témakörök.
További ismeretkörök
A termodinamika alkalmazásai (gázok, rugalmasság, dielektrikumok, szupravezetés)
- Kinetikai gázelmélet. Transzport jelenségek (diffúzió, hővezetés).
- Klasszikus és kvantumsokaságok. A termodinamika statisztikus értelmezése.
(A Mechanika témakörét összefoglaló tételek alapozásához legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegységre van szükség.)
(A Hőtan témakörét összefoglaló tételek alapozásához legalább 2 szakmai tanulmányi munkaegységre van szükség.)
(Az Elektromágnesség és optika témakörét összefoglaló tételek alapozásához legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegységre van szükség.)
(Az Atomfizika, atommagfizika és kvantummechanika témakörét összefoglaló tételek alapozásához legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegységre van szükség.)
(A Szilárdtestfizika és anyagtudomány témakörök alapozásához legalább 2 szakmai tanulmányi munkaegységre van szükség.)
Fizikai informatika, mérőműszerek
- A számítógépek felépítésének és működésének alapelvei. Adatok és utasítások a számítógépben.
- Alapvető számítógép hardver ismeretek: Logikai áramkörök, architektúra. Szekvenciális hálózatok.
- Szövegszerkesztők. Grafikai és képi információk kezelése. Táblázatkezelő programok.
- Adatbázisok. Számítógépes hálózatok.
- Mérések. A mérési eredmények megadása. Statisztikai jellemzők, próbák. Számítógépes méréskiértékelés.
- Digitális elektronika. A/D és D/A konverziók, digitális spektrumanalízis.
- Lineáris szabályozási rendszerek.
(A Fizikai informatika, mérőmódszerek témakörök alapozásához legalább 12 szakmai tanulmányi munkaegységre van szükség.)
Közgazdaságtani alapismeretek
- Vállalkozások pénzügyei: A fizetési forgalom lebonyolítása a vállalkozások belföldi és nemzetközi gazdasági kapcsolataiban. A beruházás forgalma. Pénzügyi teljesítmény értékelése.
- Vállalkozások költségvetési kapcsolatai: Adózási alapfogalmak és alapelvek. A vám fogalma és funkciói.
- Számvitel: A számvitel és a könyvvitel lényege. A főkönyvi számla lényege és kapcsolata a mérleggel. A gazdasági események megjelenítése a számlákon.
- A statisztika alapfogalmai. Statisztikai sorok és táblák.
- Menedzsment: A vezetés funkciói. Klasszikus és modern vezetési ismeretek. A stratégiai menedzsment folyamata, feladatai. Vállalkozási, üzleti és funkcionális stratégiák. Személyzeti menedzsment. Minőségmenedzsment.
- A marketing fogalma, marketing célok, stratégiák, programok.
- Vállalkozási formák és szervezésük. A vállalkozás indításával kapcsolatos jogforrások.
- Az üzleti tervezés lényege, folyamatai, technikái. A válságmenedzselés speciális kérdései.
(A Közgazdaságtani alapismeretek témakörök alapozásához legalább 16 szakmai tanulmányi munkaegységre van szükség.)
A szakmai törzsanyagot megalapozó tananyagból a tanórával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 50.
d) Gyakorlati képességek
A laboratóriumi gyakorlatokon meg kell szerezni azt a készséget, hogy egyes fizikai mennyiségek kísérleti meghatározását önállóan elvégezze, a mérést megtervezze, végrehajtsa, kiértékelje és dokumentálja, ismerje a baleseti forrásokat, és legyen képes azokat elhárítani.
A szakdolgozatot közvetlenül előkészítő (szaklaboratóriumi gyakorlaton kívüli kísérletes jellegű tárgyakkal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 25.
e) Szakmai és egyéb természettudományos ismeretek
Az R. 3. számú melléklete 4. e) pontjára tekintettel megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 146, amiből legalább 6 az egyéb fizikai jellegű, kiegészítő ismereteket adó szakmai tárgyakból szerzendő.
f) Szakmai gyakorlat
Kutatóhelyen végzett kéthetes gyakorlattal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 3.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az R. 3. számú mellékletének 5. pontjában foglaltak figyelembevételével a záróvizsga tárgya: a fizika.
VEGYÉSZ-FIZIKUS LABORATÓRIUMI OPERÁTOR SZAK
1. A képzési cél
Szakemberek képzése, akik fizikai és kémiai ismereteik alapján alkalmasak nagyműszeres kutatólaboratóriumokban a műszerek és berendezések kezelésére, azokon sorozatmérések végzésére, karbantartási feladatok ellátására; kémiai és fizikai műszeres vizsgálatokat végző laboratóriumok, ipari egységek (például akadémiai és ipari kutatóintézetek, környezetvédelmi, agrokémiai, növényvédelmi állomások, kórházi, klinikai-diagnosztikai központok) napi feladatainak ellátására, a (nagy)műszeres mérőmódszerek fejlesztésére, a berendezések működtetésére.
2. A főiskolai végzettséget tanúsító oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Vegyész-fizikus laboratóriumi operátor.
3. A képzési idő
6 félév, az R. 3. számú mellékletének 3. b) pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Természettudományos alapismeretek
Az R. 3. számú mellékletének 4. a) pontjában foglaltakra figyelemmel
- matematika, legalább 11 szakmai tanulmányi munkaegység,
- informatika, legalább 7 szakmai tanulmányi munkaegység.
b) Nem-természettudományos ismeretek
- az R. 3. számú mellékletének 4. b) pontjára tekintettel legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység.
c) Szakmai törzsanyag
Fizikai ismeretek
A fizikus szak sajátos képesítési követelményeiből az R. 4. számú mellékletének pontjaiban foglalt megfelelő témakörök az alábbiak szerint:
- Mechanika: 4. ca), cb) és cd),
- Hőtan: 4. ca) és cc),
- Elektromágnesség és optika: 4. ca) és cd).
További témakörök
- A mechanika elvei, megmaradási tételek.
- A termodinamika alkalmazásai (gázok, rugalmasság, dielektrikumok, szupravezetés).
- Kinetikus gázelmélet. Transzport jelenségek (diffúzió, hővezetés).
(A Mechanika témakörét összefoglaló tételek alapozásához legalább 5 szakmai tanulmányi munkaegységre van szükség.)
(A Hőtan témakörét összefoglaló tételek alapozásához legalább 2 szakmai tanulmányi munkaegységre van szükség.)
(Az Elektromágnesség és optika témakörök alapozásához legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegységre van szükség.)
Atomfizika, atommagfizika és kvantummechanika
- A hőmérsékleti sugárzás. A fény korpuszkuláris tulajdonságai.
- Atommodellek. Az atomi színkép.
- Az elektron. A spin.
- A Pauli-elv, a periódusos rendszer értelmezése.
- Az anyag hullámtulajdonságai.
- A hidrogénatom hullámmechanikai modellje. A Heisenberg-féle határozatlansági reláció.
(Az Atomfizika, atommagfizika és kvantummechanika témakörök alapozásához legalább 2 szakmai tanulmányi munkaegységre van szükség.)
Kémiai alapismeretek
A vegyész szak sajátos képesítési követelményeiről az R. 4. számú mellékletének 4. ca) és cb) pontjában foglalt témakörök.
További témakörök
- Spektroszkópiai szerkezetvizsgáló és analitikai módszerek: infravörös és Raman spektroszkópia, atom-abszorpciós és ICP mérések, mágneses mag-rezonancia spektroszkópia.
- Diffrakciós módszerek és berendezések.
- Modern kromatográfiás módszerek és berendezések.
- Radioaktív sugárzások méréstechnikája.
- Titrimetriás és gravimetriás analitikai módszerek.
- Az elektroanalitika alapja.
- Elválasztástechnikai módszerek.
(A Kémiai alapismeretek témakörét összefoglaló tételek alapozásához legalább 17 szakmai tanulmányi munkaegységre van szükség.)
A szakmai törzsanyagot megalapozó tananyagból a tanórával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 60.
d) Gyakorlati képességek
A szakdolgozatot közvetlenül előkészítő (szaklaboratóriumi) gyakorlaton kívüli kísérletes jellegű tárgyakkal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 40.
e) Szakmai és egyéb természettudományos ismeretek
Az R. 3. számú mellékletének 4. e) pontjára tekintettel megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 140.
f) Szakmai gyakorlat
Kutatóhelyen végzett kéthetes gyakorlattal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 3.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az R. 3. számú mellékletének 5. pontjában foglaltak figyelembevételével a záróvizsga tárgyai: a fizika (elektronika) és a kémia (műszeres vizsgálati módszerek).
BIOLÓGUS LABORATÓRIUMI OPERÁTOR SZAK
1. A képzési cél
Gyakorlati szakemberek képzése, akik általános biológiai felkészültségük alapján alkalmasak a gyakorlati élet különböző területein jelentkező feladatok ellátására, például minőségvizsgáló laboratóriumokban az egészségügy, a konzerv- és élelmiszeripar, a gyógyszeripar, általában bioipari munkahelyeken, a környezetvédelem területén, továbbá az agrárágazatban. Ismereteik hasznosíthatók bizonyos vállalkozói tevékenység kapcsán is. Elméleti alapképzettségük megfelelően széles ahhoz, hogy a modern biológia által felvetett kérdések jelentőségét felismerjék, gyakorlati irányú speciális képzésük alkalmassá teszi őket arra, hogy - az elmúlt évtizedek során kifejlesztett molekuláris biológiai módszerek, vizsgálati technikák ismeretében, az ehhez szükséges eszköz-, műszerismeret birtokában - magas szintű, önálló asszisztensi feladatokat lássanak el elméleti és alkalmazott kutatásokat végző laboratóriumokban egyaránt.
2. A főiskolai végzettséget tanúsító oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Biológus laboratóriumi operátor.
3. A képzési idő
6 félév, az R. 3. számú mellékletének 3. b) pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Természettudományos alapismeretek
Az R. 3. számú mellékletének 4. a) pontjában foglaltakra figyelemmel:
- matematika, legalább 4 szakmai tanulmányi munkaegység,
- fizika, legalább 2 szakmai tanulmányi munkaegység,
- informatika, legalább 5 szakmai tanulmányi munkaegység,
- kémia, legalább 15 szakmai tanulmányi munkaegység.
b) Nem természettudományos ismeretek
Az R. 3. számú mellékletének 4. b) pontjára tekintettel legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység.
c) Szakmai törzsanyag
Sejtbiológiai, biokémiai, biofizikai alapismeretek
- Az élő anyag kémiai felépítése, a makromolekulák szerveződése.
- Pro és eukarióta sejt felépítése, növényi, állati és gombasejt jellegzetességek.
- A sejtműködés alapfolyamatai, enzimműködés molekuláris mechanizmusa.
- Bioenergetika alapjai, autotrof, heterotrof energianyerés, nagy energiájú vegyületek.
- Fotoszintézis, biológiai oxidáció, a kloroplaszt és a mitokondrium felépítése, funkciói.
- Membránok szerkezete, membránfolyamatok. A nukleinsavak bioszintézise.
- A citoszkeleton szerveződése, funkciói.
- A sejtmag, a kromoszóma felépítése, nukleocitoplazmatikus folyamatok.
- Sejtosztódás típusai, sejtciklus pro- és eukariotákban, daganatos sejtburjánzás.
- Immunológiai alapfogalmak, humorális és sejtes védekezési mechanizmusok immunobiokémiai, immungenetikai alapismeretek.
Genetikai, molekuláris biológiai, mikrobiológiai, biotechnológiai alapismeretek
- Genetikai információátadás mechanizmusa, DNS, RNS szerkezete, a genetikai kód, a gén fogalma, genomszerveződés. Öröklődés törvényszerűségei.
- DNS replikáció.
- Génexpresszió, transzkripció és transzláció szabályozása pro- és eukariota sejtekben.
- Vírusok felépítése, replikációs mechanizmusok, közegészségügyi, gyakorlati szempontból fontos vírusok.
- Baktériumok, eukariota mikroorganizmusok jellemzése, ökológiai, közegészségügyi biotechnológiai szempontból fontosabb taxonjaik.
- Mikrobiális fiziológia, energianyerési jellegzetességek, mikrobák szerepe az elem körforgalomban, nitrogén fixálás, talaj-, vízmikrobiológia, fermentáció, termék-előállítás élő rendszerekkel.
Növényszervezettani, -rendszertani, növényélettani ismeretek
- Növényi szövetek, szervek felépítése, fejlődése.
- Algák, zuzmók, mohák, hajtásos növények szervezettana, egyedfejlődése és rendszerezése, legfontosabb nyitva- és zárvatermő csoportok, fajok.
- Növények növekedése, fejlődése, hormonális és nem hormonális szabályozás, szövettenyésztés. Növények ásványi táplálkozása, ionfelvétel, vízháztartás, floemtranszport.
Állatszervezettani, -rendszertani, összehasonlító élettani, antropológiai ismeretek
- Állati ontogenezis, embrionális fejlődés.
- Állatok szövetei.
- Különböző szervrendszerek - a kültakaró, váz- és izomrendszer, az izomműködés, a táplálkozás emésztés, vér, a légzőszervek a légzés, a keringési rendszer, kiválasztás és az ivari működés - anatómiája, élettana, evolúciója.
- Intermedier anyagcsere és szabályozása.
- A neuroendokrin rendszer evolúciója, működése, a központi és vegetatív idegrendszer, a vegetatív szabályozás.
- Az érzékszervek anatómiája, evolúciója, működése, a látás, a hallás fizikai alapjai.
- Az ingerületátviteli folyamatok, neuron, neurotranszmisszió, axonális transzport.
- A fajfogalom, a taxonómia, evolúciós rendszertan.
- Állati egysejtűek, soksejtű, álszövetes állatok jellemzése, evolúciójuk.
- A lapos-, a hengeres, a gyűrűsférgek, a féreglábúak, az ízeltlábúak evolúciója, gyakorlati szempontból fontos rovarcsoportok, puhatestűek, tüskésbőrűek, előgerinchúrosok, gerinchúrosok törzseinek jellemzése.
- A gerincesek, halak, kétéltűek, hüllők, madarak evolúciója, jellemzése, legfontosabb taxonjaik, típusállatok szervezettana, az emlősök rendszere.
- Az emberi evolúció, a hominizáció stádiumai.
- Az ember anatómiája, posztnatális egyedfejlődés, serdülőkori változások.
Szuprainduviduális biológia, ökológiai, etológiai alapismeretek
- Az élet keletkezése, prebiológiai evolúció, faj feletti evolúció, az evolúció elméleti és termodinamikai aspektusai, az ideális populáció, szaporodási preferencialitások, a mutáció, migráció és szelekció hatása a génfrekvenciákra, a fitness fogalma.
- Szünbiológia és szuprainduviduális organizáció, ökológiai alapelvek.
- A populációk jellemzése, szabályozása, populáción belüli kölcsönhatások.
- Cönológiai alapfogalmak, anyagforgalom és energiaáramlás, szuccesszió.
- Az egyedfejlődés és magatartás kapcsolata, magatartástípusok, tanulási mechanizmusok, kommunikáció, humánetológia.
- Talajtani és mikroklimatológiai, hidrobiológiai alapismeretek.
- Biogeográfiai alapismeretek, a föld biomjai, flóra- és faunatípusok.
- Természetvédelmi biológia és környezetvédelem kérdései.
- Bioetikai alapfogalmak.
- Az emberrel kapcsolatos kutatások etikai, jogi ismeretek.
- A minőségbiztosítás hazai és nemzetközi szabályai.
A szakmai törzsanyagot megalapozó tananyagból a tanórával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 60.
d) Gyakorlati képességek
A szakdolgozatot közvetlenül előkészítő (szaklaboratóriumi) gyakorlaton kívüli kísérletes jellegű tárgyakkal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 40.
e) Szakmai és egyéb természettudományos ismeretek
Az R. 3. számú mellékletének 4. e) pontjára tekintettel megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 140.
f) Szakmai gyakorlat
Kutatóhelyen végzett kéthetes gyakorlattal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 3.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az R. 3. számú mellékletének 5. pontjában foglaltak figyelembevételével a záróvizsga tárgyai: a biotechnológia, az összehasonlító élettan, továbbá egy korábbi, a szakdolgozat témakörével kapcsolatos tantárgy anyaga.
Informatikus vegyész szak[4]
1. A képzési cél
Okleveles informatikus vegyész képzése, akik - az R. 3. számú melléklet 1. a) pontjára is tekintettel - magas szintű kémiai, informatikai és rokon szakterületi alaptudással rendelkeznek, képesek az atomi és molekuláris kémiai információk feldolgozására, szerkezet(hatás) tulajdonság összefüggések felismerésére, prognosztizálására, molekulás szerkezetének, tulajdonságainak és szintézisének tervezésére, törvényszerűségek felállítására és azok gyakorlati életbe való átültetésére, a kémiai informatikai, információs infrastruktúrák és szolgáltatások, valamint azok adat- és programrendszereinek kidolgozására, fejlesztésére és üzemeltetésére, önálló természettudományos kutatói feladatok és irányító munkakörök ellátására a kémiával kapcsolatos gazdasági ágazatokban, a környezetgazdálkodásban, a környezetvédelemben, közigazgatási, egészségügyi, ipari/kereskedelmi és hatósági szférában.[5]
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Okleveles informatikus vegyész[6]
3. A képzési idő
10 félév, az R. 3. számú melléklet 3. a) pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Természettudományos alapismeretek
- fizika, legalább 8 szakmai tanulmányi munkaegység,
- matematika, legalább 12 szakmai tanulmányi munkaegység.
b) Nem-természettudományos ismeretek
- az R. 3. számú melléklet 4. b) pontjára tekintettel legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység.
c) Szakmai törzsanyag
ca) az R. 4. számú mellékletében foglalt egyetemi szintű kémiatanári, vegyész és kémiai informatika szakok közös tételei azonosak a vegyész szak képesítési követelményei 4. ca) és cb) pontjaiban leírtakkal,
cb) az R. 2. számú mellékletében foglalt egyetemi szintű informatikatanári és kémiai informatika szakok közös tételei az informatikatanári szak képesítési követelményei 4. ca) és cb) pontjaiban leírtakkal.
A szakmai törzsanyagot képező tananyagból a tanórával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 50, ezen belül a kémiai tárgyakból legalább 25, illetve a matematikai és informatikai tárgyakból legalább 25 tanulmányi munkaegységet kell teljesíteni.
d) Gyakorlati képességek
A diplomamunkát közvetlenül előkészítő (szaklaboratóriumi) gyakorlaton kívüli kísérletes jellegű tárgyakkal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 45, amelyből a számítógépi modellezési gyakorlatokból megszerzett munkaegységek száma legalább 37.
e) Szakmai és egyéb természettudományos ismeretek
Az R. 3. számú melléklet 4. e) pontjára tekintettel megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 214.
A szakmai törzsanyagon túlmenő, differenciált szakmai ismereteket az alábbi tárgycsoportokból ajánlott megszerezni: differenciálegyenletek elmélete, logikai programozás, adatbázis-kezelő rendszerek alkalmazása, kémia laboratóriumi gyakorlat, analitikai jelfeldolgozás, anyagszerkezeti vizsgálatok: optikai, diffrakciós és mágneses módszerek, automatikus elemzés, biokémia, elméleti szervetlen kémia, elméleti szerves kémia, érzékelés és mérés, diszkrét matematika, hálótervezés, humáninformatika, intelligens irányítórendszerek, Internet (www) tervezés és alkalmazás technológiája, az informatika története, a kémiai analízis alapvető módszerei, kemikáliák környezeti hatásainak prognosztizálása, kemometria, kémiai és biológiai érzékelők, kémiai adatbázisok kezelése, kémiai információ keresés, kombinatorikus kémia, környezetinformatika, környezettan, kristálytan, kvantumkémia, kvantumkémiai számítások, kvantummechanika, mesterséges intelligencia, méréselmélet, minőségszabályozás, molekula- és gyógyszertervezés, molekulamechanikai számítások, molekulamodellezés, ökotoxikológia, polimerek kémiája és fizikája, polimerek modellezése, programozási nyelvek elmélete, rezgési spektroszkópia, szintézisutak tervezése, statisztikus termodinamika, szakértői rendszerek, termodinamikai tulajdonságok számítása, numerikus matematika, toxikológia, vállalati információrendszerek, vezetéstudományi ismeretek.
f) Szakmai gyakorlat
Az üzemi gyakorlattal, üzem- és intézménylátogatással megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 5.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az R. 3. számú melléklet 5. pontjában foglaltakra is tekintettel záróvizsgára bocsátás feltételei:
A tantervben előírt követelmények, különösen
- 4 szigorlat, úgymint matematika, szervetlen és szerves kémia, informatika, valamint analitikai és fizikai kémia,
- a diplomamunkával együtt legalább 220 szakmai tanulmányi munkaegység,
- legalább 140 tanórával szerzett szakmai tanulmányi munkaegység,
- nem-természettudományos ismeretekkel szerzett legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység,
- a szakmai törzsanyagot megalapozó tanórával megszerzett legalább 50 tanulmányi munkaegység,
- legalább középfokú, C típusú állami - vagy azzal egyenértékű - nyelvvizsga egy idegen nyelvből,
- bíráló(k) által elfogadott természettudományos diplomamunka.
A záróvizsga tárgya kémiai informatika.
Klinikai kémikus szak
1. A képzési cél
Okleveles klinikai kémikusok képzése, akik - az R. 3. számú melléklet 1. a) pontjára is tekintettel - magas szintű kémiai, biológiai, biokémiai, élettani, általános patológiai, mikrobiológiai ismeretekkel rendelkeznek, önálló és irányító munkaköröket tudnak ellátni elsősorban a kórházi és klinikai laboratóriumokban, gyógyszergyárakban és a kémia és biológia területeit alkalmazó kutató-fejlesztő intézetekben.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Okleveles klinikai kémikus.
3. A képzési idő
10 félév, az R. 3. számú melléklet 3. a) pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Természettudományos alapismeretek
- fizika, legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység,
- informatika, legalább 7 szakmai tanulmányi munkaegység,
- alkalmazott matematika, legalább 8 szakmai tanulmányi munkaegység.
b) Nem-természettudományos ismeretek
- minőségbiztosítás és management, legalább 3 szakmai tanulmányi munkaegység,
- az R. 3. számú melléklet 4. b) pontjára tekintettel további legalább 10 szakmai tanulmányi munkaegység.
c) Szakmai törzsanyag
ca) A kémiai tantárgycsoport
Az atomok szerkezete, az atomszerkezet vizsgálatának kísérleti módszerei.
A radioaktív bomlások és a bomlásokat kísérő sugárzások kölcsönhatása az anyaggal.
Periodikus sajátságok, a periódusos rendszer. Az elemcsoportok általános és összehasonlító jellemzése.
A különböző kötésfajták és az általuk meghatározott tulajdonságok.
A molekulaszerkezet vizsgálatának kísérleti módszerei.
A fémkomplexek képződése és kémiai tulajdonságai.
A fémionok képződése és kémiai tulajdonságai.
Az izoméria jelensége, fajtái, szerepe és jelentősége a kémiában.
Sztereokémia.
A termodinamikai potenciálfüggvények és változásaik a különböző fizikai és kémiai folyamatokban.
Fázisegyensúlyok.
A kémiai reakciók kinetikája.
A transzportjelenségek elméleti alapjai és gyakorlati alkalmazásaik.
Az elektrokémia alapjelenségei, analitikai és ipari alkalmazásai. Elektron és ionvezetés vizsgálata biológiai rendszerekben.
Elektrokémiai jelenségek biológiai alkalmazása.
Az ionasszociációs és az elektronátviteli reakciókra alapozott mennyiségi analitikai eljárások.
A spektrokémiai analitikai módszerek.
A nagyműszeres analitikai módszerek alapelvei és analitikai alkalmazásaik.
A nukleáris méréstechnika és a nukleáris mérésekre alapozott vizsgálómódszerek.
Az elválasztási módszerek fizikai kémiai alapjai, analitikai és ipari alkalmazásaik.
Kromatográfia.
A szénatom elektronszerkezete. Szerves vegyületek kötéstípusa, elektroneltolódási jelenségek. A szerves vegyületek reakciótípusai, reakció mechanizmusok.
Szénhidrogének típusai, előállításuk és reakcióik.
Szén-oxigén egyszeres kötést tartalmazó vegyületek.
Halogén-, nitrogén- és széntartalmú vegyületek.
Karbonsavak és származékaik.
Oxovegyületek.
Heterociklusos vegyületek.
Aminosavak, peptidek, fehérjék.
Nukleinsavak és szénhidrátok.
Alkaloidok, izoprenoidok és szteroidok.
Szerves kémiai módszerek a gyógyszerkutatásban: a ''lead-generálás'' és a ''lead-optimalizálás". A kolloid állapot, diszperziós, makromolekulás és asszociációs kolloidok.
Makromolekulás rendszerek tulajdonságai és vizsgálati módszerei.
A vegyipar nyersanyagai, energiaellátása, műveletei.
A szervetlen vegyipar fontosabb eljárásai.
Szerves vegyipari alapanyagok, átmeneti és végtermékek előállítása.
Környezetvédelem: hulladékkezelés és hulladékgazdálkodás.
cb) Az orvosi tantárgycsoport
Az élő szervezetek felépítő anyagai, szerveződési szintjei és működésének törvényei.
Az élő szervezet tulajdonságainak átörökítési mechanizmusa, molekuláris alapjai.
Az emlős állati szervezetet felépítő szövetek sajátságai.
Az emberi szervek, szervrendszerek felépítése és működése ép körülmények között:
- a vér összetétele és funkciói,
- a keringési és légzési rendszer,
- az emésztés, felszívódás rendszere,
- a kiválasztás rendszere,
- a nemi szervek,
- az idegrendszer,
- a támasztó és mozgásrendszer,
- a hormonrendszer és
- az immunrendszer.
Az emberi szervek működésének megváltozása kóros körülmények között.
Az élő rendszerek felépítésének, működésének molekuláris alapjai.
Az intermedier anyagcsere fontosabb reakciói és ezek szabályozása.
A biokémiai folyamatok szabályozása.
Kóros reakciók létrejöttének molekuláris alapjai.
Az emberi szervezet kórfolyamatainak osztályozása, létrejöttének fizikai, kémiai, biológiai okai.
Degeneratív elváltozások és jellemző tulajdonságai.
Gyulladásos reakciók jellegzetességei.
Daganatok osztályozása és jellemző tulajdonságai.
A kórokozó baktériumok biológiája, pathogenitási tulajdonságai.
Baktériumok diagnosztikai célú vizsgálati módszerei, antibiotikum rezisztencia kimutatása.
Pathogén vírusok tulajdonságai, kimutatási lehetőségei.
Klinikai farmakológia, farmakokinetika.
A gyógyszerkutatás és a gyógyszerkipróbálás hazai szabályai.
Egészségügyi tevékenységek kapcsán előforduló fertőzések eredete, ezek ellenőrzésének és megelőzésének módszerei.
A laboratóriumi diagnosztika felosztása, tevékenységi területei, szervezeti rendszere.
A diagnosztikus célú laboratóriumi vizsgálatok számítógépes információáramlási kérdései.
A laboratóriumi vizsgálatok preanalitikai fázisának hibaforrásai, ezek elhárítása.
Minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás elvei és gyakorlata, a standardizálás.
Szervezési, gazdálkodási kérdések az orvosi laboratóriumban.
A gyógyászati és diagnosztikai eszközökre vonatkozó.
EU direktívák, különös tekintettel az in vitro alkalmazásokra.
A klinikai kémiai vizsgálatok főbb területei, meghatározási elvei, készülékei:
- ionmérések,
- vérgázok mérése,
- metabolit mérések,
- fehérjék. fehérjefrakciók mérése és elválasztása,
- lipidek és lipidszármazékok mérése,
- enzimaktivitás meghatározások elvei, hormon, gyógyszerszint mérése.
A mérési adatok értékelése:
- méréstechnikai alapfogalmak,
- mérési adatok feldolgozásának elvi módszerei,
- az automatika és szabályozástechnika alkalmazása az érintett vizsgálati eszközöknél,
- a biomatematikai statisztika alkalmazása.
Az orvostechnikai eszközök típusai és alkalmazásuk.
Háziorvosi, kis laboratóriumokban, illetve a beteg által
végzett klinikai kémiai vizsgálatok eszközei, alkalmazásuk korlátossága.
Szárazkémiai eljárások elvei, eszközei, hibalehetőségei.
Hematológiai laboratóriumi diagnosztika alapjai, eszközei.
Véralvadási diagnosztika alapjai, eszközei.
Radioaktív izotópok in vivo diagnosztikai alkalmazása.
A betegvizsgálat általános menete, a fizikális vizsgálat alapján megállapítható fontosabb tünetek és az orvos által leszűrt eredmények értékelése.
A laboratóriumi vizsgálatok indikációjának klinikai szempontjai.
A laboratóriumi leletek értékelésének klinikai szempontjai.
Életveszéllyel járó állapotokban elvégzendő laboratóriumi vizsgálatok, ezek eredményei.
Kapcsolattartás a klinikus és a laboratórium között (eredményközlés, konzultatív tevékenység, reklamációk, etikai kérdések kezelése, új módszerek bevezetése, értékelése, laboratóriumok részvétele kliniko-farmakológiai vizsgálatokban).
Számítógépes kórházi informatikai rendszerek felépítési elvei és működtetésük.
A diagnosztikai laboratórium kapcsolódása a kórházi információs rendszerhez, adatátvitel, minta, betegazonosítás, adatvédelem.
A laboratóriumon belüli számítógépes rendszerek, minta és információáramlás a laboratóriumon belül, laboratóriumi automaták on line kapcsolásának lehetőségei.
Gyakrabban előforduló mérgező anyagok kémiai sajátságai és biológiai hatásai.
Analitikai módszerek a toxikológiában, élő és élettelen szervezetből nyert mintán elvégezhető analitikai vizsgálatok.
Gyakoribb mérgezések gyors kimutatási módszerei,
életmentő beavatkozások mérgezésekben.
Gyógyszerszint monitorozás farmako-kinetikai alapjai, módszerei, eszközei.
A szakmai törzsanyagot megalapozó tananyagból a tanórával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 97.
d) Gyakorlati képességek
A diplomamunkát közvetlenül előkészítő (szaklaboratóriumi) gyakorlaton kívüli kísérletes jellegű tárgyakkal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 70.
e) Szakmai és egyéb természettudományos ismeretek
Az R. 3. számú melléklet 4. e) pontjára tekintettel megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 210.
f) Szakmai gyakorlat
Az üzemi és kórházi, klinikai laboratóriumi gyakorlattal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 5.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az R. 3. számú melléklet 5. pontjában foglaltakra is tekintettel a záróvizsgára bocsátás feltételei:
A tantervben előírt követelmények, különösen
- legalább négy szigorlat, amelyek követelményei között a szak törzsanyagának valamennyi tétele szerepel,
- a diplomamunkával együtt legalább 220 szakmai tanulmányi munkaegység,
- legalább 140 tanórával szerzett szakmai tanulmányi munkaegység,
- nem-természettudományos ismeretekkel szerzett legalább 13 szakmai tanulmányi munkaegység,
- a szakmai törzsanyagot megalapozó tanórával megszerzett legalább 97 tanulmányi munkaegység,
- legalább középfokú, C típusú állami - vagy azzal egyenértékű - nyelvvizsga egy idegen nyelvből,
- bíráló(k) által elfogadott természettudományos diplomamunka.
A komplex záróvizsga tárgya a biokémia-pathobiokémia, a laboratóriumi diagnosztika, analitikai kémia és a szerves kémia ismereteiből kerül összeállításra
INFORMATIKUS FIZIKA SZAK[7]
1. A képzési cél
Okleveles informatikus fizikusok képzése, akik - az R. 3. számú melléklet 1. a) pontjára is tekintettel - alkalmasak informatikai rendszerek, számítógéppel vezérelt tudományos és ipari mérőberendezések, infrastrukturális rendszerek és szolgáltatások, valamint azok adat- és programrendszereinek kidolgozására, fejlesztésére, továbbá rendelkeznek az ilyen rendszerek fenntartásához és üzemeltetéséhez szükséges informatikai, számítástechnikai és fizikai ismeretekkel.[8]
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Okleveles informatikus fizikus[9]
3. Képzési idő
10 félév, az R. 3. számú melléklet 3. a) pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei:
a) Természettudományos alapismeretek
matematika (algebra; analízis, matematikai logika): legalább 38 tanulmányi munkaegység.
b) Nem-természettudományos ismeretek
az R. 3. számú melléklet 4. b) pontjára tekintettel legalább 6 tanulmányi munkaegység.
c) Szakmai törzsanyag
Mechanika:
Az R. 4. számú mellékletében foglalt fizikus szak képesítési követelményei ca), cb) és a cd) pontjaiban foglalt tételek.
(A mechanika témakörét összefoglaló tételek alapozásához legalább 9 szakmai tanulmányi munkaegység szükséges.)
Hőtan:
Az R. 4. számú mellékletében foglalt fizikus szak képesítési követelményei ca) pont összes tétele, a cb) pont első két tétele, a cc) és a cd) pontjai alatt szereplő összes hőtani, termodinamikai tétel, továbbá
- termodinamika statisztikus megalapozása tétel.
(A hőtan témaköröket összefoglaló tételek alapozásához legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység szükséges.)
Elektromágnesesség és optika:
Az R. 4. számú mellékletében foglalt fizikus szak képesítési követelményei ca) pont összes tétele, a cd) pont alatt szereplő összes elektromágnesség és optika tétel.
(Az elektromágnesség és optika témaköreit összefoglaló tételek alapozásához legalább 8 szakmai tanulmányi munkaegység szükséges.)
Atomfizika, atommagfizika és kvantummechanika tételei:
- A fizikai állapot jellemzése a kvantummechanikában.
- Az állapot időbeli változása. A mérés hatása.
- Kétállapotú rendszerek leírása. A spin kvantummechanikája.
- A kvantummechanika közelítő módszerei.
- A hőmérsékleti sugárzás. A fény korpuszkuláris tulajdonságai. Az atomi színkép.
- Molekulák és a kristályos anyag sugárzásai.
- Az elektron. Az anyag hullámtulajdonságai. A spin.
- Egzaktul megoldható kvantumrendszerek (oszcillátor, Coulomb-feladat) és alkalmazásaik.
- A periódusos rendszer. A kémiai kötés. Egyszerű molekulák. A másodlagos kötések fizikai alapjai.
- Radioaktív átalakulások és sugárzások. Sugárzások mérése.
- Magmodellek.
- Maghasadás. Fúzió. Nukleáris energiatermelés.
- A csillagok szerkezete és az elemek kialakulása.
- Sugárvédelem. Alapvető biológiai hatások.
- A fizikai mennyiségek operátorai. Mérés a mikrovilágban.
- Az atommagok szerkezete és jellemzői.
- Magreakciók. Részecskegyorsítók és detektorok.
(Az atomfizika, atommagfizika és kvantummechanika témaköreit összefoglaló tételek alapozásához legalább 8 szakmai tanulmányi munkaegység szükséges.)
Szilárdtestfizika és anyagtudomány:
Az R. 4. számú mellékletében foglalt fizikus szak képesítési követelményei cd) pontja alatt szereplő szilárdtestfizika és anyagtudomány tételek.
(A szilárdtestfizika és anyagtudomány témaköröket összefoglaló tételek alapozásához legalább 2 szakmai tanulmányi munkaegység szükséges.)
Informatika:
Az R. 4. számú mellékletében foglalt programozó matematikus, programtervező matematikus és fizikus informatikus szakok közös tételei:
- A programozás alapfogalmai (feladat, program, specifikáció).
- Típus, típusmegvalósítás nyelvi eszközei.
- A programozási feladat megoldásának módszerei.
- Elemi adatszerkezetek és nyelvi megvalósításuk.
- Fák, ábrázolásuk és nyelvi megvalósításuk.
- Keresési technikák.
- Rendezési algoritmusok.
- Gráfalgoritmusok.
- Programfejlesztés fázisai és módszerei.
- Operációs rendszerek elméleti alapjai.
- Operációs rendszerek típusai, rendszerfunkciói és felhasználói funkciói.
- Adatbázisrendszerek architektúrája.
- Adatmodellezési stratégiák.
(Az informatikát összefoglaló témakörök alapozásához legalább 34 szakmai tanulmányi munkaegység szükséges.)
A szakmai törzsanyagot megalapozó tananyagból a tanórával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 67.
d) Gyakorlati képességek
A diplomamunkát közvetlenül előkészítő (szaklaboratóriumi) gyakorlatokon kívül kísérletes jellegű tárgyakkal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 25.
e) Szakmai és egyéb természettudományos ismeretek
Az R. 3. számú melléklet 4. e) pontjára is tekintettel, a fizikával és informatikával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 214.
A szakmai törzsanyagon túlmenően további ismereteket az alábbi témakörökben ajánlatos megszerezni: például fizikai rendszerek számítógépes szimulációja; számítógépes mérés, vezérlés és folyamatirányítás; félvezető és optoelektronika; számítógéppel segített tervezés és gyártás alapjai; modern informatikai és matematikai módszerek.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az R. 3. számú melléklet 5. pontjában foglaltakra is tekintettel: a záróvizsgára bocsátás feltétele továbbá legalább két szigorlat (fizika és informatika) letétele,
A záróvizsga tárgya: fizika és informatika.
Az egyetemi szintű alkalmazott matematikus szak képesítési követelményei[10]
1. A képzési cél[11]
Alkalmazott matematikusok képzése, akik - a 166/1997. (X. 3.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 1. a) pontjára is tekintettel-a hazai vagy európai iparban, interdiszciplináris környezetben képesek hatékonyan, alkalmazott matematikai munkát végezni, matematikai tudásuk birtokában - modulszerű szervezésben - ismereteket szereznek a műszaki matematika (pl. mechanika, villamosságtan stb.), gazdasági és üzleti matematika és az operációkutatás területén, jártasak a modern matematikai eljárások alkalmazásában, képesek felismerni a munkahelyük szakterületén felmerülő új matematikai problémákat, továbbá tudják alkalmazni a modern számítógépes eszközöket, valamint képesek mérnökökkel, közgazdászokkal és természettudományos szakemberekkel közösen dolgozni műszaki és gazdasági problémák megoldásán.[12]
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése[13]
Okleveles alkalmazott matematikus.[14]
3. A képzési idő[15]
10 félév, a 166/1997. (X. 3.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 3. a) pontjában foglaltak figyelembevételével.[16]
4. A képzés főbb tanulmányi területei[17]
a) Egyéb természettudományos ismeretek A matematika területéről[18]
- a geometria, számítógépes geometria,[19]
- a véges matematika, kombinatorika, diszkrét matematika,[20]
- az operációkutatás: lineáris és nemlineáris programozás, alkalmazásai,[21]
- a számítógéptudomány, algoritmuselmélet, informatika[22]
területeket átfogóan legalább 28 szakmai tanulmányi munkaegység teljesítése szükséges.[23]
Nem a matematika területére eső természettudomáyok, műszaki tudományok területéről legalább 16 szakmai tanulmányi munkaegység teljesítése szükséges.[24]
b) Nem-természettudományos ismeretek[25]
A 166/1997. (X. 3.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 4. b) pontjára tekintettel legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység.[26]
c) Szakmai törzsanyag[27]
Algebra és Számelmélet[28]
Természetes számok, műveletek, rendezés. Egész számok gyűrűje, rendezés. A racionális számok teste. Komplex számok, egységgyökök. Egyértelmű prímfaktorizáció az egész számok gyűrűjében, a racionális, valós és komplex együtthatós polinomok gyűrűjében. Test feletti polinomgyűrűk, gyökök.[29]
Algebra alaptétele. Szimmetrikus polinomok. Többhatározatlanú polinomgyűrűk.[30]
Számelméleti függvények. Osztók száma, összege, a prímfaktorok száma. Az Euler- és Moebius-függvény és alkalmazásaik. Additív és multiplikatív függvények. Osztókra vonatkozó összegzési. függvény.[31]
Kongruenciák. Lineáris kongruenciák és kongruencia rendszerek. Az Euler-Fermat-tétel. A kongruenciák alkalmazásai (az RSA algoritmus, kódolás kínai maradéktétellel, pszeudovéletlen sorozatok). Elemi prímszámelmélet, a prímek száma.[32]
Diophantikus egyenletek. Pythagoraszi számhármasok. Vektortér, bázis, dimenzió, alterek. Faktortér, direkt összeg. Duális tér. Lineáris leképezések, transzformációk, mátrixuk. Képtér, magtér.[33]
Mátrixok algebrája, invertálhatóság, rang. Determináns, kifejtési tétel, nyom, karakterisztikus polinom. Lineáris egyenletrendszerek. Megoldhatóság. Cramer-szabály.[34]
Sajátérték, sajátaltér, invariáns altér.[35]
Bilineáris formák és kvadratikus alakok. Ortogonalitás, altér ortogonális komplementuma, ortonormált bázis. Euklideszi terek.[36]
Önadjungált és ortogonális transzformációk, főtengely transzformáció. Euklideszi terek klassz~i,kus transzformáció csoportjai.[37]
Csoport definíciói. Mellékosztályok, Lagrange-tétel. Homomorfizmusok, normálosztó, faktorcsoport, homomorfizmus-tétel, izomorfizmus-tételek. Szabad csoportok, definiáló relációk.[38]
Centrum, kommutátor, feloldható csoportok, egyszerű csoportok. Permutáció csoportok, permutációk felbontása, Cayley-tétel.[39]
Direkt szorzat; direkt felbontás. Véges Abel-csoportok alaptétele.[40]
Gyűrűk, részgyűrű, homomorfizmus ideál, faktorgyűrű, homomorfizmus-tétel, izomorfizmus-tételek. Hányadosgyűrű és hányadostest. Körosztási polinom: Egyértelmű prímfaktorizáció, főideálgyűrűk, euklideszi gyűrű. Gyűrű feletti polinomgyűrű.[41]
Testek, testbővítések, algebrai és transzcendens bővítések.[42]
Véges testek alkalmazásai: hibajavító kódok. BCH-kódok, kvadratikus maradék kódok, perfekt kódok. Részben rendezett halmazok, hálók. Moduláris és disztributív hálók. Boole-algebrák.[43]
Analízis[44]
Valós számok. Testaxiómák, rendezési axiómák, Archimedési és Cantor-féle axióma. Számsorozatok határértéke. Bolzano-Weierstrass-féle kiválasztási tétel, Cauchy konvergencia kritérium.[45]
n-dimenziós tér. Pontsorozat konvergenciája. Topológiai alapfogalmak. Függvények határértéke, folytonossága. Bolzano-tétel, Weierstrass-tétel, Heine-tétel. Egyváltozós függvények differenciálhatósága, differenciálási szabályok. Függvény diszkusszió. Középérték tételek. Elemi függvények.[46]
Egyváltozós függvény Riemann-integrálja. Integrálhatósági feltételek, integrálási szabályok. Primitív függvény, Newton-Leibnitz-szabály. Az integrálfüggvény, folytonossága, differenciálhatósága.[47]
Módszerek a primitív függvény kiszámítására, az integrál alkalmazásai, terület-, térfogat-, ívhosszúság-számítás; fizikai alkalmazások.[48]
Többváltozós függvények folytonossága, határértéke. Parciális deriváltak. Lokális szélsőértékhelyek. Inverz függvénytétel. Implicit függvénytétel.[49]
Végtelen sorok konvergenciája, divergenciája. Konvergencia kritériumok. Függvénysorozatok, és sorok pontonkénti és egyenletes konvergenciája. Hatványsorok. Taylor-sor.[50]
Lebesgue-mérték és integrálelmélet absztrakt és euklidészi terekben.[51]
Komplex számtest. Komplex függvények. Analitikus függvények, Cauchy-Riemann egyenletek. Hatványsorok. Deriválhatóság, együttható-formula. Egyszerűbb egész függvények hatványsora.[52]
Pálya menti integrál. Cauchy integráltétel, Goursatlemma. Taylor-sor. Liouville-tétel.[53]
Laurent sorok, residuum-tétel és alkalmazásai.[54]
Funkcionálanalízis. Metrikus-terek, teljesség, Banachterek. Hahn-Banach-tétel, Banach-Steinhaus-tétel. Nyílt leképezés tétele. Duális terek, reflexív terek. Teljesen folytonos operátorok. Spektrum.[55]
Hilbert-terek. Riesz reprezentációs tétele. Fourier-sorfejtés Hilbert-téren. Parseval-egyenlőtlenség, Bessel-egyenlőtlenség.[56]
Differenciálegyenletek. Közönséges differenciálegyenletek. Egzisztencia és unicitás tételek. Elsőrendű közönséges differenciálegyenletek. Paraméteres differenciálegyenletek. A kezdeti értéktől való függés. Karakterisztikus függvény. Lineáris differenciálegyenletek elmélete.[57]
Differenciálegyenletek stabilitása. Banach-féle fixpont tétel és alkalmazásai.[58]
Alkalmazott matematika[59]
Valószínűségi változók és vektorváltozók eloszlása, eloszlásfüggvénye. Abszolút folytonos eloszlás, sűrűségfüggvény.[60]
Függetlenség: események, valószínűségi változók. Függetlenség véges dimenzióban az együttes eloszlásfüggvény, illetve sűrűségfüggvény segítségével. A Kolmogorov-féle 0 vagy 1 törvény és következményei.[61]
Várható érték egy- és többdimenzióban, tulajdonságai. Szórás, kovarianciamátrix. Medián.[62]
1 valószínűségű, sztochasztikus és Lp-konvergencia, kapcsolatuk.[63]
Nagy számok gyenge és erős törvényei.[64]
A mértékek gyenge konvergenciája. Cramer-Szluckij-lemma.[65]
Karakterisztikus függvény és alapvető tulajdonságai. Inverziós formulák. Eloszlásbeli konvergencia, folytonossági tétel.[66]
A centrális határeloszlás-tétel: Lindeberg-Feller-tétel. Ljapunov tétele.[67]
A feltételes várható érték és feltételes valószínűség általános fogalma. Legegyszerűbb tulajdonságok, konvergencia-tételek. Jensen-egyenlőtlenség.[68]
Független valószínűségi változók összegének konvergenciája.[69]
Tapasztalati eloszlás, tapasztalati eloszlásfüggvény, tapasztalati becslések, Glivenko-Cantelli-tétel. Elégségesség, Neyman faktorizációs tétele.[70]
Fisher-féle információ, függetlenek együttes információja, statisztika információja, információ és átparaméterezés.[71]
Pontbecslések: torzítatlanság, hatásosság, megengedhetőség, minimaxitás. Rao-Blackwell-tétel: Teljesség. Cramér-Raa egyenlőtlenség.[72]
Becslési módszerek: momentum-módszer, maximumlikelihood becslés. A ML-becslés aszimptotikus tulajdonságai.[73]
Bayes-becslések, megengedhetőség, minimax tulajdonság, torzítatlanság.[74]
Hipotézisvizsgálati alapfogalmak. A Neyman-Pearson-lemma. Az erő aszimptotikája.[75]
A normális eloszlás paramétereire vonatkozó klasszikus próbák: u-, t- és F-próba, Fisher-Bartlett-tétel.[76]
Khi-négyzet próbák diszkrét illeszkedés-, homogenitás és függetlenségvizsgálatra. Becsléses illeszkedésvizsgálat, Fishex tétele. Nemparaméteres próbák: illeszkedés- és homogenitás vizsgálat folytonos esetben.[77]
Többdimenziós normális eloszlás. A paraméterek becslése és azok tulajdonságai.[78]
Regresszió, lineáris regresszió, korlátos rangú regresszió. Lineáris modell, becslés és hipotézisvizsgálat lineáris modellben. Szórásanalízis.[79]
Véges állapotú Markov folyamatok. Az állapotok osztályozása. Visszatérőség. Pozitív állapotok. Ergod tételek.[80]
Poisson folyamat.[81]
Elágazó folyamatok. A kihalás vaiószínűsége.[82]
Felújítási folyamatok. Elemi felújítási tétel.[83]
Invariancia elv, Wiener folyamat.[84]
Véges automaták, kontextus-mentes nyelvek.[85]
Ritkamátrix-technológiák (tárolás, feltöltődés, rendezések).[86]
Nevezetes mátrix transzformációk (lineáris rendszerek, illetve sajátérték feladatok megoldására).[87]
Gauss-elimináció és változatai (algoritmusai, műveletigénye, főelemválasztás; inkomplett Gauss-elimináció).[88]
Mátrixok felbontásai (Schur, LU, LDU, Cholesky, QR).[89]
Lineáris és nemlineáris rendszerek iteratív megoldása (Gauss-Seidel, konjugált gradiens; Newton-módszer, lokális és globális konvergencia, Broyden-módszer).[90]
Sajátérték feladatok (hatványmódszer, inverz iteráció, eltolás, QR).[91]
Interpolációs és approximációs feladatok (Lagrange, Hermite, spline; Csebisev-approximáció).[92]
Integrálok kiszámítása (Pólya-Sztyeklov-tétel, interpolációs és Gauss-típusú képletek).[93]
Közönséges differenciálegyenletek numerikus megoldása (egy- és többlépéses módszerek; a numerikus stabilitás fogalma).[94]
Lineáris programozási feladatra vezető problémák; konvex poliéderek extremális pontjai; a szimplex módszer, a Bland szabály, a lexikografikus szimplex módszer, dualitás, Farkas-tétel, Minkowski-Weyl-tétel, Farkas-lemma és alternatíva-tételek.[95]
A szakmai törzsanyagot megalapozó tananyagból a tan. órával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 53.[96]
d) Gyakorlati képességek[97]
A számítógépes gyakorlatokkal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 4.[98]
e) Szakmai és egyéb természettudományos ismeretek[99]
A szakmai törzsanyagon túlmenő szakmai ismereteket a képzés második szakaszában modul rendszerben szervezett oktatás keretében kell megszerezni. Ezeket a modulokat az egyetemek saját egyéb profiljuknak megfelelően, szabadon határozzák meg. Az így kialakított alkalmazott matematikai modulokban[100]
- operációkutatás (optimalizálás, sztochasztikus, illetve diszkrét modellek, döntési modellek),[101]
- számítógéptudomány (adatbázis-elmélet, algoritmus-elmélet, számítógépes geometria stb.),[102]
- műszaki-fizikai alkalmazások (mechanika, villamosságtan, hőtechnika, hírközlés stb.),[103]
- közgazdasági matematika (pénzügyi folyamatok elemzése),[104]
- biztosítási matematika,[105]
- számelmélet, algebra, logika és alkalmazásai,[106]
- statisztika,[107]
- alkalmazott analízis,[108]
- dinamikai rendszerek,[109]
- információelmélet, kriptográfia,[110]
- sztochasztika,[111]
- alkalmazott geometria,[112]
- biomatematika[113]
összesen megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 42.[114]
A 166/1997. (X. 3.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 4. e) pontjára tekintettel megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 210.[115]
f) Szakmai gyakorlat[116]
A 166/1997. (X. 3.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 4. f) pontjára tekintettel, a szakmai gyakorlattal megszerzendő szakmai munkaegységek száma lehetőség szerint legalább 10.[117]
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere[118]
A 166/1997. (X. 3.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 5. pontjában foglaltak figyelembevételével a záróvizsga tárgya matematika és a választott alkalmazott matematikai modul.[119]
Az egyetemi szintű biofizikus szak képesítési követelményei[120]
1. A képzési cél[121]
Okleveles biofizikusok képzése; akik - a 166/1997: (X. 3.) Korm. rendelet 3. számú melléklet 1. a) pontjára is tekintettel - magas szintű fizikai, biológiai és rokon szakterületi alaptudással rendelkeznek, képesek az életfolyamatokban megnyilvánuló fizikai eredetű törvényszerűségek felismerésére, kísérleti tanulmányozására és azok elméleti értelmezésére, magas szinten tudják üzemeltetni, fejleszteni, vagy az adott céloknak és lehetőségeknek megfelelően átalakítani a biológiai, biotechnológiai, egészségügyi, élelmiszeripari, környezetvédelmi kutatások, eljárások és szolgáltatások modern vizsgálati berendezéseit, alkalmasak ezen tudományok határterületein jelentkező problémák felismerésére és megoldására, sokoldalú képzettségük alapján képesek önálló innovatív munkát végezni, vagy bekapcsolódni alkalmazott fejlesztő csoportok tevékenységébe, nyelvtudásuk és informatikai felkészültségük révén is alkalmasak széles nemzetközi együttműködésre.[122]
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése[123]
Okleveles biofizikus.[124]
3. A képzési idő[125]
10 félév, a 166/1997. (X. 3.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 3. a) pontjában foglaltak figyelembevételével.[126]
4. A képzés főbb tanulmányi területei[127]
a) Természettudományos alapismeretek:[128]
- matematika, legalább 8 szakmai tanulmányi munkaegység,[129]
- informatika legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység,[130]
- kémia legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység.[131]
b) Nem-természettudományos ismeretek[132]
A 166/1997. (X. 3.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 4. b) pontjára tekintettel legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység.[133]
c) Szakmai törzsanyag[134]
Az anyagi világ felépítése és alaptörvényei.[135]
Szilárdtestek és folyadékok mechanikája.[136]
Elektrosztatika és elektrodinamika. A biomolekulák működésének elektrosztatikus szabályozása.[137]
Elektromágneses hullámok, hőmérsékleti sugárzás, fény.[138]
A kvantumfizika alapjai, egzaktul megoldható kvantumrendszerek és alkalmazásaik, a kvantummechanika közelítő módszerei.[139]
A magfizika alapjai, radioaktív sugárzások és mérésük, az orvosi terápiában alkalmazott magátalakulási reakciók.[140]
Ebből az ismeretcsoportból a tanórával megszerezhető szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 16.[141]
Az élettevékenységek energiaigénye.[142]
Egyensúlyi termodinamika, állapotfüggvények, főtételek és biofizikai alkalmazásai.[143]
A Gibbs energia megnyilvánulási formái: foszforilációs (foszfát) potenciál, redoxpotenciál, ion (proton) elektrokémiai potenciál és fényenergia:[144]
Az ATP szerepe a bioenergetikában.[145]
A kemiozmotikus elmélet.[146]
Nem-egyensúlyi rendszerek termodinamikája és statisztikus mechanikája.[147]
Ebből az ismeretcsoportból a tanórával megszerezhető szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 10.[148]
Az élőlények molekuláris szintű szerveződése.[149]
A különböző kémiai kötésfajták és az általuk meghatározott tulajdonságok.[150]
A molekulaszerkezet vizsgálatának kísérleti és közelítő számítási módszerei.[151]
Az élő szervezetek felépítésének kémiai alapjai: a biogén elemek, a szervetlen vegyületek és a víz biológiai jelentősége, a szén és a szénvegyületek sajátságai.[152]
Makromolekulák szerkezete, folding és stabilitás, fehérjék és fehérje ligandumok tervezése.[153]
Biopolimerek felépítésének elvei és biológiai jelentőségük.[154]
Molekularendszerek (lipoproteidek, nukleoproteidek, biomembránok és genom) szerveződése.[155]
Az elektrongerjesztési energia (Förster-), az elektron és a proton (Marcus-) átadásának elméletei és gyakorlati alkalmazásai.[156]
Fény- és redox működésű molekuláris pumpák.[157]
Számítógépes molekula szimulációs módszerek, fehérjedinamika, kötődés- és konformáció vizsgálatok, gyógyszertervezés.[158]
A genetikai információátadás molekuláris feltételei, DNS és RNS struktúrák, DNS-replikáció, mutáció, a gén felépítése és működése.[159]
Ebből az ismeretcsoportból a tanórával megszerezhető szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 18.[160]
Sejt- és szöveti szintű szerveződés.[161]
A sejtanyagcsere főbb folyamatai, autotróf és heterotróf energiatermelés.[162]
A biológiai membránokon keresztüli transzport.[163]
A kompartmentizáció szerepe a sejtfelépítésben és az anyagcsereutak szabályozásában, pro- és eukariota sejtszerveződés, a növények, állatok és gombák sejtjei.[164]
A sejten kívüli szabályozó tényezők hatásmódja és mechanizmusa, szignalizáció, a sejtek közötti kommunikáció: A sejtciklus és a sejtosztódási formák.[165]
A génexpresszió, trapszkripció és transzláció pro- és eukariota sejtekben.[166]
Bioelektromos jelenségek mérése, fenomenológiai és molekuláris szintű értelmezése:[167]
Elemi idegi folyamatok, ideg-impulzus terjedése.[168]
Ebből az ismeretcsoportból a tanórával megszerezhető szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 15.[169]
Szervek és szervrendszerek.[170]
A diffúzió biológiai alkalmazásai, a szövetek oxigénellátása.[171]
A növények ásványi táplálkozása: ionfelvétel és vízháztartás, speciális növényi anyagok, a növények táplálkozási zavarai.[172]
A növények növekedésének és fejlődésének belső és külső tényezői, a fotomorfogenezis.[173]
A biológiai szabályozás molekuláris, sejt- és szervezetszinten, a hormonális és idegi szabályozás törzsfejlődése, jellemzői.[174]
A testfolyadékok mozgásának (keringésének) biofizikája.[175]
Nem izommal történő mozgás, flagelláris (molekuláris) motorok.[176]
Mikrotubuláris és mikrofilamentális mozgások, a váz- és izomrendszer szerepe a mozgás mechanikájában.[177]
A repülés és az úszás biofizikája.[178]
Az izomműködés, molekuláris kölcsönhatások harántcsíkolt izomban.[179]
A szívizom működésének mechanikai és elektromos következményei.[180]
A légzés evolúciója, a légző működés biofizikája és szabályozása.[181]
A látás biofizikája, fotokémiai és elektrokémiai reakciók gerinctelen és gerinces állatokban, a színek látása.[182]
A beszéd és hallás biofizikája.[183]
Ebből az ismeretcsoportból a tanórával megszerezhető szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 15.[184]
Az élővilág és környezete.[185]
Az élőlények hőháztartása, a hőleadás és hőfelvétel fizikája és élettana.[186]
Fotodinamikus hatás, fénybetegségek, fotodinamikus terápia.[187]
Sugárzások közegbeli gyengülése és mechanizmusa.[188]
A sugárzásmérő eszközök működésének fizikai alapjai.[189]
Az ionizáló sugárzások biológiai hatása, találatelméletek, javító mechanizmusok.[190]
Az UV sugárzás molekuláris és sejtszintű hatásai, a földi ózonréteg szerepe és az üvegházhatás.[191]
Egyed feletti szerveződés.[192]
Az ökológiai környezet és a bioszféra.[193]
Anyagciklusok és energiaáramlás.[194]
Populáció szintű szabályozási modellek.[195]
Evolúciós elméletek, Eigen-féle hiperciklusok.[196]
A természet energiaforrásai, az energiatermelés hulladékai, nukleáris környezetvédelem.[197]
Antropogén hatások az ökoszférában, biomonitorok és bioszenzorok a környezet-ellenőrzésben.[198]
Ebből az ismeretcsoportból a tanórával megszerezhető szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 15.[199]
A biofizika vizsgálati módszerei.[200]
Szeparációs módszerek, centrifugálás, elektroforézis, izoelektromos fókuszálás.[201]
Diffrakciós eljárások: röntgen-, fény- és neutronszórás.[202]
Az optikai eszközök képalkotásának geometriai és hullámoptikai elmélete, a felbontási határ.[203]
Modern mikroszkópiai eljárások.[204]
Optikai (UV, látható és infravörös tartományú) spektroszkópia.[205]
Nem-optikai spektroszkópiai módszerek.[206]
Radioaktív nyomjelző izotópok, izotópdiagnosztikai módszerek.[207]
Az invaziv képalkotó eljárások fizikai alapjai.[208]
A nem-invaziv képalkotó eljárások fizikai alapjai.[209]
Ebből az ismeretcsoportból a tanórával megszerezhető szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 10.[210]
d) Gyakorlati képességek[211]
A diplomamunkát közvetlenül előkészítő (szaklaboratóriumi) gyakorlaton kívüli kísérletes jellegű tárgyakkal megszerezhető szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 45.[212]
e) Szakmai és egyéb természettudományos ismeretek[213]
A 166/1997. (X. 3.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 4. e) pontjára tekintettel megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 214.[214]
f) Szakmai gyakorlat[215]
A 166/1997. (X. 3.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 4. f) pontjára tekintettel a kutatólaboratóriumi gyakorlattal és projektmunka megírásával megszerzendő szakmai munkaegységek száma legalább 6.[216]
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere[217]
A 166/1997. (X. 3.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 5. pontjában foglaltak figyelembevételével a záróvizsgára bocsátás feltételei:[218]
A tantervben előírt követelmények, különösen[219]
- 4 szigorlat, úgymint kísérleti fizika, elméleti fizika, biológia és biofizika, amelyek követelményei között a szak törzsanyagának valamennyi ismeretcsoportja szerepel,[220]
- a diplomamunkával együtt legalább 220 szakmai tanulmányi munkaegység,[221]
- legalább 140 tanórával szerzett szakmai tanulmányi munkaegység,[222]
- nem-természettudományos ismeretekkel szerzett legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység,[223]
- a szakmai törzsanyagot megalapozó tanórával megszerzett legalább 99 tanulmányi munkaegység,[224]
- legalább középfokú, C típusú állami - vagy azzal egyenértékű - nyelvvizsga egy idegen nyelvből;[225]
- bíráló(k) által elfogadott biofizikai tárgyú diplomamunka.[226]
A záróvizsga tárgya biofizika.[227]
Egyetemi szintű alkalmazott növénybiológus alapképzési szak[228]
1. A képzési cél
Olyan alkalmazott növénybiológusok képzése, akik az R. 3. számú mellékletének 1. a), valamint az R. 4. számú mellékletében az egyetemi szintű biológus szak 1. pontjára is tekintettel magas szintű biológiai alaptudásra építve produkcióbiológiai, növénynemesítési, agroökológiai és az ezekkel kapcsolatos környezetvédelmi, jogi és menedzsment ismeretekkel rendelkeznek; sokoldalú készségük, nyelvismeretük és korszerű tudományos szemléletmódjuk alapján alkalmasak tudományos és gyakorlati jelentőségű feladatok és problémák önálló tanulmányozására, megoldására és menedzselésére mind önálló, mind pedig irányító munkakörökben.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Okleveles alkalmazott növénybiológus.
3. A képzési idő
10 félév, az R. 3. számú melléklet 3. b) pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Természettudományos alapismeretek
Az R. 3: számú melléklet 4. a) pontjában foglaltakra figyelemmel
- informatika (számítástechnika), legalább 3 szakmai tanulmányi munkaegység;
- matematika, biometria, legalább 5 szakmai tanulmányi munkaegység;
- fizika (biofizika), legalább 2 szakmai tanulmányi munkaegység;
- kémia (általános és fizikai kémia, szerves kémia, kolloid kémia, analitikai kémia, biokémia, növényi biokémia), legalább 20 szakmai tanulmányi munkaegység.
b) Nem-természettudományos ismeretek
Az R. 3. számú melléklet 4. b) pontjára tekintettel legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység.
c) Szakmai törzsanyag
ca) A biológus és az alkalmazott növénybiológus szak közös törzsanyaga az R. 4. számú melléklet egyetemi szintű biológus szak 4. c) pontjában foglaltak figyelembevételével
Az élő rendszerek kémiai felépítésének alapelvei. A víz, az ionok, a makromolekulák. Membránszerkezet. Az örökítő anyag. A nukleinsavak felépülési elve. A pontos genetikai információátadás molekuláris feltételei. DNS és RNS szerkezetek. A genetikai kód, a géti fogalma. A genom szerveződése. Biotechnológiai alapfogalmak.
A pro- és eukarióta sejt. Az állati, növényi és gombasejtek jellegzetességei. Az endoszimbionta elmélet.
A sejtanyagcsere főbb folyamatai. Az enzimek általános jellemzése, az enzimműködés molekuláris mechanizmusa. A lebontó és felépítő folyamatok.
A bioenergetika alapjai. Termodinamikai alapok. Passzív és aktív transzport. Elsődleges elektrogén és másodlagos transzport mechanizmusok. A nagyenergiájú vegyületek. A biológiai oxidáció - sejtlégzés. A mitokondrium. A fotoszintézis és a növényi légzés. A kloroplasztisz. Az oxidatív- és fotofoszforiláció.
A belső sejtmembrán-rendszer általános jellemzése. A sejtváz. A mikrotubulusok és mikrofilamentumok, szerepük. A szekréciós és lizoszómális rendszer.
A sejten kívüli szabályzó tényezők hatásmódja és mechanizmusa. Receptorok, jelátvitel és jeltovábbítás az állati és növényi sejtben.
A sejtmag. A kromatin szerkezete. Nukleoeitoplazmatikus transzportok. A sejtciklus és a DNS replikáció. A DNS replikáció formái. A mutáció és a reparáció. A sejtciklus szabályozása. Daganatos elfajulás. Sejtosztódási formák. Az ember gametogenezise.
A génexpersszió pro- és eukarióta sejtekben. A transzkripció szabályozása a pro- és eukarióta sejtekben. A transzláció és szabályozása.
A vírusok világa. A virális ciklusok. Korai és késői gének kifejlődése és szerepük. A pro- és eukarióta mikroorganizmusok jellemzői, rendszerezésük. Gyakorlati szempontból fontos taxonjaik.
Mikrobiális fiziológia, táplálkozási és energianyerési típusaik. Nitrogén-fixálás. Mikróbák és a környezet. Az elemek körforgalma, talaj- és víz-mikrobiológia. Mikrobiális genetika. Genom szerveződés - rekombináció.
A gombák világa. A zuzmók. Az algák szervezettana és rendszere.
A mohák és hajtásos növények szervezettana, egyedfejlődése és rendszerezése.
A hajtásos növények szöveteinek típusai. A növényi szervek fejlődése (hajtás, levél, szár, gyökér, virág, termések, mag). '
A növényi növekedés és fejlődés belső és külső tényezői, növényi hormonok. A növényi szövettenyésztés.
Az állati ivarsejtképződés, megtermékenyítés, barázdálódási típusok. A gerincesek embrionális fejlődése. A testüregek típusai. Lárvatípusok. Szimmetria, szelvényesség. Egyedfejlődés és törzsfejlődés kapcsolata.
Az állatok szövettípusai. A köztakaró. Külső vázak. A gerincesek bőre. A gerincesek váz- és izomrendszere, a mozgás szabályozása. Az izomműködés energetikája és mechanikája.
A táplálkozás és emésztés összehasonlító anatómiája és fiziológiája. A közti anyagcsere élettana, szabályozása.
A vér és a vérképzés. A légzőszervek és a légzés evolúciója, élettana, szabályozása. Keringési rendszer evolúciója, élettana, a keringés szabályozása. Hőszabályozás.
A neuroendokrin rendszer evolúciója, működése gerinctelenekben (rovarokban) és gerincesekben. A kiválasztás és az ivari működés anatómiája, élettana és szabályozása.
A sejtmembrán transzport- és ingerületi folyamatai. A neuron szerkezete és működése. Neurotranszmisszió, axonális transzport. Az idegrendszer törzsfejlődése. A központi idegrendszer működései. A vegetatív idegrendszer, vegetatív szabályozás.
Az érzékszervek anatómiája, evolúciója, működése. A látás és hallás fizikai alapjai.
Immunbiokémiai alapfogalmak, humorális és sejtes védekezései mechanizmusok, immungenetikai alapfogalmak.
Fajfogalom. Taxonómia és szisztematika, nómenklatúra. Fenetikus, numerikus, kladisztikus és evolúciós rendszertan. Protista (egysejtűek) törzsei, az evolúciójuk irányai.
A szivacsok (Porifera) taxonjainak, a csalánozók (Cnidaria) főbb taxonjainak összehasonlító jellemzése. A Ctenophora törzs általános jellemzői.
A lapos férgek (Platyhelmines) törzs osztályai. Nematoidea jellemzése és a fontosabb fajok. Az örvényférgek szervezettana. Hengeres férgek (Nemathelmintes) törzs osztályai. A gyűrűs férgek (Annelida) osztályainak összehasonlító jellemzése.
A féreglábúak (Archipodiata) osztályainak összehasonlító jellemzése, rokonsági kapcsolataik. Ízeltlábúak (Arthopoda) származása; főbb csoportjai. Rovarok (Insecta) rendjei, gazdasági és egészségügyi szempontból legfontosabb családjai.
A puhatestűek (Mollusca) altörzseinek és osztályainak összehasonlító jellemzése. Az újszájúak (Deuterostomia). A tüslkésbőrűek (Echinodermata), a Hemichordata és Chordata törzsek jellemzése.
Anamnia. Halak. Az emberiség élelmezése szempontjából fontos rendek. A tüdős halak jellemzése. A kétéltűek (Amphibia) rendszere és fontosabb családjai. Amniota. A hüllők rendszere, és fontosabb családjai. Madarak (Aves) rendszere.
Az emlősök rendszere. A Primates evolúciója. Az emberi evolúció fázisai, a hominizáció stádiumai. Hominid jellegek. Az ember anatómiája; posztnatális egyedfejlődése, serdülőkori változások. Növekedési standardok, testi fejlettség. Rasszgenezis, mai emberfajták osztályozása. Etnogenezis. A, magyar őstörténet embertani vonatokozásai.
Az állati magatartás vizsgálata, szerveződése, szabályozása. A magatartás egyedi fejlődése. Tanulási mechanizmusok. Kommunikáció. Humánetológia. A társas magatartás, agresszivitás. Szexuális magatartás. Táplálkozási magatartás.
Az élet keletkezése. Prebiológiai evolúció. Az élet fejlődéstörténete. Az ideális populáció, a Hardy-Weinberg egyensúly. A szaporodási preferencialilások. A mutáció, migráció és a szelekció hatása a génfrekvenciákra. A természetes szelekció alapfeltételei, a szelekció típusai. A fitness fogalma és komponensei. A génáramlás és a genetikai sodródás: Izoláció, speciáció. Szünpatrikus és allopatrikus fajkeletkezés. Fajfeletti evolúció, kladogenezis, adaptív radiáció. Koevolúció. Az evolúció elméleti és termodinamikai aspektusai.
A szünbiológia és szupraindividuális organizáció. A populációk términtázata, diszpergáltság. A populációk idődinamikája. Életmenet stratégiák. A populációk szabályozása. Territoriális szerveződés. Szociobiológia. Populáción belüli kölcsönhatások. Környezet és niche. Közösségek; koalíciók, társulások. Cönológiai alapfogalmak. Közösségek idődinamikája, a szukcesszió és degradáció.
A bioszféra, a Föld biomjai, vegetációövei, flóra- és faunabirodalmai. Flóra- és faunatípusok, flóra- és faunaelemek. A Kárpát-medence flórája és vegetációja. A reálgeográfia: áreák szerkezete, dinamikája, reliktum áreák. Filogenetikus és regionális biogeográfia, izolátumdinamika. Természetmegőrzés és környezetvédelem.
cb) Az alkalmazott növénybiológus szak specifikus szakmai törzsanyaga
A főbb mezőgazdasági növények (kalászosok, kukorica, napraforgó, gyökérnövények) anatómiai specifikumai, a nemesítés és produkcióbiológia szempontjai szerint.
A növényi növekedés és fejlődés fenológiai szakaszai. A fenotípusos plaszticitás. A növekedést és fejlődést irányító fő hormonok: az auxinok, gibberellinek, citokininek. A növényi szövettenyésztés gyakorlati alkalmazásának lehetőségei.
Virágzás- és szaporodásbiológia. A virágos növények szexuális dimorfizmusa. Gametogenezis, zigotikus és járulékos embriogenezis. A mezőgazdasági növények embriogenetikus sajátosságai. '
Az öregedés folyamatai. A környezeti stresszhatások alatti adaptációs válaszok hormonális aspektusai. Az abszcizinsav és az etilén.
Fotomorfogenézis és virágzás. A fény szerepe a növények életében. A biológiai óra.
A fotoszintézis. A fotokémiai rendszerek, az elektrontranszport lánc működése. A C3-as és C4-es széndioxid fixálási típusok. Cukor- és keményítőszintézis. A fotoszintézis ökológiai vonatkozásai.
Ásványi táplálkozás, ionfelvétel mechanizmusa. Ionhatású, szerkezeti és mikroelemek. Táplálkozási zavarok. Vízháztartás, xilém- és floémtraszport, a sztómamozgás mechanizmusa.
A nitrogén anyagcsere, a N körforgalma. Kén autotrófia és asszimiláció. A N-fixálás molekuláris biológiai háttere. A növényi stressz fiziológiai alapjai. Stresszelméletek. A növényi adaptációs stratégiák. Ozmotikus, só-, hőmérsékleti- és oxidatív stressz. Speciális növényi anyagok.
A talajtan és mikroklimatológia alapjai. Talajvédelem és bio(fito)remediáció.
A természet erőforrásai és a növények válaszreakciói. A fizikai, kémiai és biológiai környezet. Tápanyag körforgalom és produktivitás. Szárazföldi és vízi ökoszisztémák. A kultúrflóra produktivitása. Produktivitás a mérsékelt és más égövek alatt.
A biotechnológia mint eszköz a mezőgazdasági gyakorlatban. Környezetvédelmi biotechnológia.
A növényi termőképesség fokozásának biológiai és környezeti feltételei és kölcsönhatásuk (klimatikus, edafikus, fiziogeografikus és biotikus tényezők). A termesztett növények fény- tápanyag- és vízigénye. A mag és a növényi végtermék biológiai értékét meghatározó tényezők. Terméshozam, heterózis, hibridvigor. A molekuláris biológiai módszerek felhasználása a növénytermesztésben. Transzgenikus növények.
Növényi betegségek keletkezése, fejlődése az egyedben és a populációban. Gomba, vírus, mycoplazma, baktérium. Az epidemológia fogalmai. A betegség elleni védekezés lehetőségei.
Produkcióbiológiai modellek. A primer és szekunder produktivitás és mérésük. Populációk és energiaszintek szekunder produktivitása. Különböző életközösségek produktivitásának összehasonlítása. Táplálkozási hálózat hatékonyságok. A populáció genetikai szerveződése.
A termesztett növények produkcióbiológiája. A produkció fejlesztésének módszerei, a produktivitást limitáló tényezők.
A növénynemesítés genetikai alapjai és alapanyagai. A citogenetika alapjai. A nemesítés módszerei: kiválogatás, keresztezés, heterózis nemesítés, mutáció és poliploidia, haploid nemesítés, molekuláris nemesítés. A genetikai transzformáció módszerei és alkalmazása.
Nemesítés speciális célokra: rezisztencia biotikus és abiotikus tényezőkkel szemben. Minőség és termőképesség. Fő gazdasági növényeink nemesítésének speciális kérdései. Fajtafenntartás és fajtaminősítés. A vetőmag specifikumai.
Az agro-ökoszisztéma jellegzetességei. Energiabefektetés és energiaáramok. Kül- és belterjes gazdálkodás és menedzselési fokozataik. A klíma és produkció, a talaj és talajművelés típusai. Tápanyagforgalom: extenzív és intenzív ökoszisztémák. Produktivitás, termésindex, limitáló tényezők. Gyombiológia és gyomszabályozás.
A növénytermesztés és állattenyésztés kapcsolata. A takarmány jellemzői, az állategészségtan alapjai. Efficiencia és tápanyag átalakítás. A mezőgazdasági termelés típusai. Alkalmas és kevésbé alkalmas területek mezőgazdasági termelése. Öntözés és a meliorációs lehetőségek. A mezőgazdasági aktivitás és környezet egyensúlya. Hulladék kezelés, tájvédelem:
A mezőgazdaság forrásai és a termelés gazdaságtana. A fogyasztó gazdaságtana. A mezőgazdasági piac.
A fenntartható vidéki fejlődés. A vidék fejlesztése és a fejlődés menedzselése. A mezőgazdasági farm menedzsment. A mezőgazdasági hasznosulás. Technikai és anyagi források menedzsmentje. A humán erőforrás.
A pénzügyi mechanizmus és jellemzői. A termékstruktúra. Farmstruktúra és logisztika. A farm menedzsment döntési mechanizmusai. A menedzsment funkciói és mechanizmusa. Agroökonómia és agrárjog, Euro-jog és know-how.
A szakmai törzsanyagot megalapozó tananyagból a tanórával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 70.
d) Gyakorlati képességek
A diplomamunkát közvetlenül előkészítő (szaklaboratóriumi) gyakorlaton kívüli kísérletes jellegű tárgyakkal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 60.
e) Szakmái és egyéb természettudományos ismeretek
Az R. 3. számú melléklete 4. e) pontjára tekintettel megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 214.
f) Szakmai gyakorlat
A szakmai (kutatóintézeti/üzemi, illetve terepi) gyakorlattal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 6.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az R. 3. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével:
- sejtbiológia, genetika, biokémia, növényrendszertan és szervezettan; állatszervezettan és zootaxonómia, növényélettan, mikrobiológia, ökológia; összehasonlító élettan szigorlatok letétele,
- a külön-külön érdemjeggyel értékelt szóbeli záróvizsga tárgyai: biológia, valamint alkalmazott növénybiológia.
Lábjegyzetek:
[1] A 166/1997. (X. 3.) Korm. rendelet melléklete a 84/2000. (VI. 15.) Korm. rendelet melléklete 5. pontjának megfelelően módosított szöveg
[2] A 166/1997. (X. 3.) Korm. rendelet 4. számú melléklete a 152/1998. (IX. 18.) Korm. rendelet 1. §-ának megfelelően módosított szöveg
[3] A 166/1997. (X. 3.) Korm. rendelet 4. számú melléklete a 8/1999. (I. 18.) Korm. rendelet 1. §-ának megfelelően módosított szöveg
[4] Megállapította a 6/2003. (I. 8.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2003.01.16.
[5] Megállapította a 6/2003. (I. 8.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2003.01.16.
[6] Megállapította a 6/2003. (I. 8.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2003.01.16.
[7] Megállapította a 6/2003. (I. 8.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2003.01.16.
[8] Megállapította a 6/2003. (I. 8.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2003.01.16.
[9] Megállapította a 6/2003. (I. 8.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2003.01.16.
[10] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[11] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[12] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[13] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[14] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[15] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[16] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[17] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[18] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[19] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[20] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[21] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[22] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[23] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[24] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[25] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[26] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[27] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[28] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[29] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[30] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[31] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[32] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[33] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[34] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[35] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[36] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[37] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[38] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[39] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[40] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[41] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[42] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[43] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[44] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[45] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[46] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[47] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[48] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[49] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[50] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[51] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[52] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[53] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[54] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[55] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[56] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[57] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[58] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[59] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[60] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[61] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[62] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[63] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[64] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[65] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[66] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[67] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[68] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[69] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[70] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[71] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[72] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[73] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[74] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[75] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[76] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[77] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[78] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[79] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[80] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[81] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[82] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[83] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[84] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[85] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[86] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[87] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[88] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[89] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[90] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[91] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[92] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[93] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[94] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[95] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[96] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[97] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[98] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[99] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[100] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[101] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[102] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[103] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[104] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[105] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[106] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[107] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[108] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[109] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[110] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[111] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[112] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[113] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[114] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[115] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[116] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[117] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[118] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[119] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[120] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[121] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[122] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[123] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[124] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[125] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[126] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[127] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[128] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[129] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[130] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[131] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[132] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[133] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[134] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[135] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[136] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[137] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[138] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[139] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[140] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[141] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[142] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[143] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[144] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[145] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[146] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[147] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[148] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[149] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[150] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[151] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[152] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[153] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[154] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[155] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[156] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[157] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[158] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[159] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[160] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[161] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[162] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[163] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[164] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[165] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[166] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[167] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[168] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[169] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[170] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[171] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[172] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[173] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[174] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[175] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[176] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[177] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[178] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[179] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[180] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[181] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[182] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[183] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[184] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[185] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[186] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[187] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[188] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[189] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[190] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[191] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[192] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[193] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[194] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[195] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[196] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[197] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[198] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[199] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[200] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[201] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[202] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[203] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[204] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[205] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[206] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[207] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[208] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[209] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[210] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[211] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[212] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[213] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[214] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[215] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[216] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[217] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[218] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[219] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[220] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[221] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[222] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[223] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[224] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[225] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[226] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[227] Beiktatta a 193/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.12.02.
[228] Beiktatta a 24/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 1. § -a. Hatályos 2001.02.22.