188/1998. (XI. 18.) Korm. rendelet

a Magyar Köztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya között a katasztrófák és súlyos szerencsétlenségek esetén történő kölcsönös segítségnyújtásról szóló, Bonnban, 1997. június 9-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről

(Az Egyezmény jóváhagyásáról szóló jegyzékváltás 1998. szeptember 11. napján megtörtént.)

1. § A Kormány a Magyar Köztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya között a katasztrófák és súlyos szerencsétlenségek esetén történő kölcsönös segítségnyújtásról szóló, Bonnban, 1997. június 9-én aláírt Egyezményt e rendelettel kihirdeti.

2. § Az Egyezmény szövege a következő:

"Egyezmény

a Magyar Köztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya között a katasztrófák és súlyos szerencsétlenségek esetén történő kölcsönös segítségnyújtásról

A Magyar Köztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya,

azzal a szándékkal, hogy hozzájáruljanak a jó kapcsolatok fejlődéséhez Európában,

egyetértve az Egyesült Nemzetek céljaival, mely a 90-es éveket a nemzetközi együttműködés fejlesztésének évtizedévé nyilvánította a természeti katasztrófák megelőzésével és elhárításával kapcsolatos segítségnyújtás terén,

tekintetbe véve az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1989. január 15-i, bécsi harmadik utótalálkozójának záródokumentumát, valamint a Helsinkiben, 1992. július 10-én aláírt dokumentumot,

figyelemmel a nukleáris baleset vagy sugaras veszélyhelyzet esetén való segítségnyújtásról 1986. szeptember 26-án, Bécsben aláírt Nemzetközi Atomenergia Egyezményre,

figyelemmel a Magyar Köztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya között a nukleáris biztonsággal és a sugárvédelemmel összefüggő kölcsönös érdeklődés tárgyát képező kérdések szabályozásáról 1990. szeptember 26-án aláírt megállapodásra,

annak tudatában, hogy előfordulhatnak természeti és technológiai katasztrófák, valamint súlyos kimenetelű balesetek,

meggyőződve a két Szerződő Fél közötti együttműködés szükségességéről, melynek célja a kölcsönös segítségnyújtás megkönnyítése, valamint a segélycsapatok és -anyagok továbbításának gyorsítása katasztrófák és súlyos balesetek esetén,

a következőkben állapodtak meg:

1. Cikk

Az Egyezmény tárgya

(1) A Szerződő Felek lehetőségeik szerint kölcsönösen segítik egymást katasztrófák és súlyos szerencsétlenségek esetén, melyek komoly károkat vagy veszélyeket vonnak maguk után személyek testi épsége, anyagi javak vagy a környezet számára, és melyeket a segítségért folyamodó Szerződő Fél saját eszközeivel nyilvánvalóan nem képes felszámolni.

(2) Jelen Egyezmény szabályozza a másik Szerződő Fél kérésére annak állama területén történő önkéntes segítségnyújtás keretfeltételeit, különös tekintettel segélycsapatok, szakemberek és anyagok alkalmazására.

2. Cikk

Fogalommeghatározások

Jelen Egyezmény értelmében az alábbi fogalmak a következőket jelentik:

segítséget kérő Szerződő Fél: az a Szerződő Fél, melynek illetékes hatóságai a másik Szerződő Fél hatóságaitól segítséget kérnek, különös tekintettel a segélycsapatok és -anyagok küldésére;

segítséget nyújtó Szerződő Fél: az a Szerződő Fél, melynek illetékes hatóságai a másik Szerződő Fél hatóságai segítségkérésének megfelelően támogatást nyújtanak, különös tekintettel a segélycsapatok és -anyagok küldésére;

tranzitállam: az az állam, amelynek területén át kell haladni, hogy a segítséget kérő Szerződő Fél államának területét elérjék;

segélycsapat: személyek csoportja, mely a katasztrófa vagy a súlyos szerencsétlenség helyszínére kerül kiküldésre, s melynek tagjai speciális képzettséggel rendelkeznek, főként tüzek leküzdése, technikai segítségnyújtás, radiológiai és vegyi veszélyek elhárítása, orvosi és egészségügyi-higiéniai segélynyújtás, mentés vagy átmeneti helyreállítás területén, és rendelkeznek a feladatok ellátásához szükséges anyagokkal és speciális eszközökkel;

felszerelési tárgyak: a segítségnyújtás keretében felhasználandó anyagok, technikai eszközök, járművek, a saját szükséglet kielégítésére szolgáló (üzemeltetéshez szükséges) javak, mentőkutyák, valamint a segélycsapatok és szakemberek személyes felszerelése;

segélyjavak: azok a tárgyak, melyeket ingyenesen osztanak szét az érintett lakosság körében.

3. Cikk

Illetékesség

A Szerződő Felek segítség iránti megkeresése, illetve annak elfogadása diplomáciai úton történik. A segítségkérésben illetékes hatóságok a következők:

a) a Magyar Köztársaságban

- a Belügyminisztérium,

- a Külügyminisztérium;

b) a Németországi Szövetségi Köztársaságban

- a Külügyminisztérium,

- a Szövetségi Belügyminisztérium.

4. Cikk

Az alkalmazás fajtái

(1) A segítségnyújtás történhet egyes szakemberek vagy segélycsoportok küldésével, vagy segélyjavak rendelkezésére bocsátásával, vagy egyéb módon.

(2) A segélycsapatok, az egyes szakemberek, valamint a felszerelési tárgyak és segélyjavak szárazföldi, légi és vízi úton szállíthatók.

5. Cikk

Határátlépés

(1) A segítségnyújtás hatékonyságának és gyorsaságának biztosítása érdekében a Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy a határátlépés formaságait a minimálisan szükséges mértékre korlátozzák.

(2) A segélycsapat vezetője a segítséget nyújtó Szerződő Fél illetékes szervétől igazolást visz magával, mely tartalmazza a segítségnyújtás tényét, a segélycsapat fajtáját és felszerelését, továbbá a beosztott személyek számát. Amennyiben különösen sürgős esetben ez az igazolás nem áll rendelkezésre, úgy elegendő bármely más alkalmas igazolás arról, hogy a beutazás a jelen Egyezmény szerinti segítségnyújtás céljából történik. Egyébként a segélyakcióban részt vevő személyeknek fényképes szolgálati igazolványukat vagy más személyazonosító dokumentumaikat magukkal kell vinniük, és ezekkel az erre felhatalmazott illetékes felszólítására igazolniuk kell magukat.

(3) Különleges esetekben a határt - ha szükséges, a tranzitállamok és a Szerződő Felek illetékes szervével való egyeztetés után -, az egyébként erre vonatkozó érvényes előírások figyelmen kívül hagyása mellett, az engedélyezett határtátkelőhelyeken kívül is át lehet lépni. Ebben az esetben a tranzitállamok és a Szerződő Felek határőrizeti és vámszerveit a segítséget kérő Szerződő Fél illetékes hatóságai előzetesen értesítik.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdések szerinti határátlépési könnyítések érvényesek arra az esetre is, amikor a Szerződő Fél államának területe tranzitként szerepel olyan segítségnyújtásnál, melyek katasztrófák vagy súlyos szerencsétlenségek esetén valamely segítséget kérő harmadik állam részére kell biztosítani, és a tranzitra a gyors segítségnyújtás miatt van szükség. A Szerződő Felek illetékes hatóságai diplomáciai úton időben tájékoztatják egymást, ha szükség lesz tranzitra valamely segítséget kérő harmadik állam számára, és egyeztetik a tranzit végrehajtásának módját.

6. Cikk

Anyagok átszállítása a határon

(1) A Szerződő Felek megkönnyítik a segítségnyújtáskor szükséges felszerelési tárgyak bevitelét. A segélycsapatok vezetőinek és a segítségnyújtásban részt vevő egyes szakembereknek csupán egy listát kell átadniuk a segítséget kérő Szerződő Fél illetékes vámszerveinek a magukkal hozott felszerelési tárgyakról. Sürgős esetekben a segélycsapatok és az egyes szakemberek számára a határátlépést a felszerelési tárgyakkal akkor is engedélyezni kell, ha ilyen listákkal nem rendelkeznek.

Ebben az esetben a segítséget kérő Szerződő Fél illetékes vámhatóságainak a listát a határátlépés napjától számított egy hónapon belül át kell adni. Gyógyászati célt szolgáló kábítószerek és pszichotrop anyagok esetén a jegyzéket a határátlépéskor minden esetben azonnal be kell mutatni. Segélyjavak behozatalára a segélyt kérő Szerződő Fél jogi előírásai vonatkoznak.

(2) A segélycsapatok és az egyes szakemberek csak a segítségnyújtáshoz szükséges felszerelési tárgyakat és segélyjavakat vihetik magukkal. A felszerelési tárgyak és segélyjavak mindennemű vámtól és egyéb pénzügyi terhek alól mentesek, és csak a segítségnyújtás céljára használhatók fel.

(3) A segítségnyújtáshoz szükséges felszerelési tárgyakra és segélyjavakra az áruforgalom beviteli tilalmai és korlátozásai nem kerülnek alkalmazásra. A segítségnyújtás során fel nem használt felszerelési tárgyakat és segélyjavakat ismét ki kell vinni az országból. Amennyiben különleges viszonyok a visszaszállítást nem teszik lehetővé, úgy ezen felszerelési tárgyak és segélyjavak fajtáját, mennyiségét és tárolási helyét be kell jelenteni a segítséget kérő Szerződő Fél segítségnyújtásért felelős szervének, mely erről értesíti az illetékes vámhivatalt. Ebben az esetben a segítséget kérő Szerződő Fél államának területén érvényes jogi előírások a mérvadók.

(4) Gyógyászati célt szolgáló kábítószereket és pszichotrop anyagokat csak sürgős orvosi igény esetén szabad behozni, és azokat csakis szakképzett egészségügyi személyzet alkalmazhatja azon Szerződő Fél jogszabályainak a betartásával, melyből a segélycsapat érkezik. Mindez azonban nem érinti az illetékes szervek azon jogát, hogy a helyszínen ellenőrzést végezzenek. A (3) bekezdés 2., 3. és 4. mondata alkalmazandó a fel nem használt mennyiség másik Szerződő Fél államának területére való visszaszállítására is, összhangban a két Szerződő Fél államának területén érvényes jogi előírásokkal. Ezen áruforgalom nem minősül a kábító hatású anyagokról szóló nemzetközi szerződések szerinti ki- és bevitelnek. Azokra a fel nem használt gyógyászati célt szolgáló kábítószerekre és pszichotrop anyagokra, amelyeket nem lehet az országból újból kiszállítani, a segítséget kérő Szerződő Fél államának területén érvényes jogi előírások mérvadók.

(5) Az (1), (2), (3) és (4) bekezdésekben megfogalmazottak érvényesek arra az esetre is, amikor a Szerződő Fél államának területét tranzitként veszik igénybe a szükséges felszerelési tárgyak és segélyjavak átszállítására valamely segítséget kérő harmadik állam számára.

7. Cikk

Légi járművek alkalmazása

(1) Légi járművek nem csak a segélycsapatok gyors eljuttatására vehetők igénybe a 4. Cikk (2) bekezdés szerint, hanem a jelen Egyezmény értelmében vett segítségnyújtás egyéb fajtáira is.

(2) Mindkét Szerződő Fél lehetővé teszi, hogy azok a légi járművek, amelyek a másik Szerződő Fél államának területéről kerülnek bevetésre az (1) bekezdés alapján, saját állama területén átrepülhessenek és repülőtér-igénybevételi kényszer nélkül kijelölt helyeken le-, illetve felszállhassanak.

(3) Arról a szándékról, hogy a segítségnyújtás során légi járműveket kívánnak igénybe venni, a segítséget kérő Szerződő Felet haladéktalanul értesíteni kell. Lehetőség szerint pontosan meg kell adni a légi jármű típusát, a légi járművet bejegyző országot és a lajstromjelet, a személyzetet és az utasokat, a segélycsapatokat, a felszerelési tárgyakat, a fedélzeten található segélyjavakat, az indulás idejét, a repülés várható útvonalát és a leszállási helyet.

(4) Értelemszerűen alkalmazni kell

a) a személyzetre és a szállított segélycsapatokra az 5. Cikk, a 9. Cikk (3) bekezdés, valamint a 10. Cikk előírásait;

b) a légi járművekre, az egyéb szállított felszerelési tárgyakra, valamint a segélyjavakra a 6. Cikk előírásait.

(5) Amennyiben a (2) bekezdésből más nem következik, a Szerződő Felek államainak légiforgalmat szabályozó előírásait kell alkalmazni, különös tekintettel a repülési adatoknak a Szerződő Felek illetékes légügyi hatóságaival való közlési kötelezettségére.

(6) Jelen Egyezmény nem érinti a nemzetközi polgári repülésről 1944. december 7-én kötött Egyezmény 12. függelékét, amely a légiközlekedés kutató- és mentőszolgálatát szabályozza.

8. Cikk

Koordináció és irányítás

(1) A mentő- és segélyakciók koordinálása és irányítása minden esetben a segítséget kérő Szerződő Fél illetékes hatóságainak a feladata.

(2) A segítséget kérő Szerződő Fél illetékes hatóságai támogatják a segítséget nyújtó Szerződő Fél segélycsapatait és egyes szakembereit feladataik teljesítése során. Lehetőleg részletesen ismertetik azokat a feladatokat, melyek elvégzésével a segélycsapatokat és az egyes szakembereket kívánják megbízni.

(3) A segítséget nyújtó Szerződő Fél segélycsapatai számára utasítást kizárólag a mentőcsapatok vezetőihez lehet intézni, akik alárendeltjeik felé intézkednek a végrehajtás részleteiről.

9. Cikk

Az alkalmazás költségei

(1) A segítséget nyújtó Szerződő Fél felajánlhatja a segítséget kérő Szerződő Félnek az ingyenes segítségnyújtást. Annak mérlegelésekor, hogy a segítségnyújtás ezen az alapon kerüljön-e felajánlásra, elsősorban a katasztrófa vagy a súlyos szerencsétlenség fajtáját és mértékét veszi figyelembe.

(2) Amennyiben a segítségnyújtás teljesen vagy részben költségtérítéses alapon történik, úgy a segítséget kérő Szerződő Fél megtéríti a segítséget nyújtó Szerződő Félnek a segítségnyújtással közvetlenül összefüggő költségeket, amennyiben ezeket már eleve nem a segítséget kérő Szerződő Fél viseli. A segítségnyújtással közvetlenül összefüggő költségnek minősülnek elsősorban a személyi, szállítási és biztosítási költségek, a hozott anyagok felhasználásából, károsodásából és veszteségéből eredő költségek, valamint a segélycsapat orvosi ellátásának költségei. Amennyiben a Felek másban nem állapodnak meg, a költségeket az erre vonatkozó felszólítás beérkezését követően haladéktalanul megtérítik.

(3) A segítséget nyújtó Szerződő Fél segélycsapatai és szakemberei számára a segítséget kérő Szerződő Fél államának területén történő alkalmazása idején az utóbbi biztosítja az ellátást, az elszállásolást, valamint a személyes szükségleteket szolgáló javakkal való ellátást, amennyiben a magukkal hozott készletek elfogytak. Szükség esetén a segélycsapatok és a szakemberek térítésmentesen logisztikai és orvosi, valamint tolmácsolási/fordítási segítséget kapnak.

10. Cikk

Kártérítés és kártalanítás

(1) A Szerződő Felek mindegyike lemond a másik Szerződő Féllel szemben minden olyan kártérítési igényről, amely az adott Félnek vagy valamely közigazgatási szervének okozott vagyoni kárból adódik, amennyiben ezt a kárt a segélycsapat egyik tagja vagy valamelyik segítségnyújtásban részt vevő szakember okozta a jelen Egyezmény végrehajtásával összefüggő megbízatása teljesítése közben.

(2) A Szerződő Felek mindegyike lemond a másik Szerződő Féllel szemben minden kártérítési igényről, amely a segélycsapat egyik tagjának vagy valamelyik szakemberének sérüléséből, illetve halálából adódik, amennyiben a kár jelen Egyezmény végrehajtásával összefüggésben következett be.

(3) Amennyiben a segítséget nyújtó Szerződő Fél segélycsapatának valamely tagja vagy szakembere feladatának teljesítése közben a segítséget kérő Szerződő Fél államának területén harmadik személynek kárt okoz, úgy kizárólag a segítséget kérő Fél felel a károkért azon előírásoknak megfelelően, melyek a saját segélycsapatai által okozott kár esetében alkalmazandók.

(4) Nem alkalmazható az (1), (2) és (3) bekezdés, ha a kárt szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozták.

(5) A felmerülő kártérítési igények elintézésének megkönnyítése érdekében a Szerződő Felek illetékes hatóságai szorosan együttműködnek. Így különösen kicserélnek minden, a jelen Cikk szerinti káresetekkel kapcsolatos számukra hozzáférhető információt.

11. Cikk

Az együttműködés további formái

A Szerződő Felek belügyminisztériumai szorosan együttműködnek és külön megállapodásokat is köthetnek, különösen

a) a jelen Egyezmény alapján történő segítségnyújtás végrehajtásáról;

b) a katasztrófák előrejelzéséről és leküzdéséről;

c) a gyakorlati tapasztalatok és felhasználható tudományos és technikai jellegű információk kicsereléséről, konferenciák és tanulmányutak szervezéséről, szakemberek számára, kutatóprogramok és szaktanfolyamok szervezéséről, beleértve a megfelelő képzési intézmények tanárainak és hallgatóinak cseréjét, közös gyakorlatok végrehajtását, valamint tudományos szakértők tanácsadókénti delegálását a katasztrófaelhárító törzsekbe;

d) azon károkkal és veszélyekkel kapcsolatos információk cseréjéről, melyek átterjedhetnek a másik Szerződő Fél államának területére; a kölcsönös információcsere felöleli a mérési adatok megelőzési célú átadását is;

e) személyek és dolgok kereséséről és azonosításáról, figyelembe véve a Szerződő Felek mindegyike államának a területén érvényes jogi előírásokat, valamint szerencsétlenségek okainak vizsgálatáról.

12. Cikk

Adatátadás

Amennyiben a jelen Egyezmény alapján a Szerződő Felek belső jogainak megfelelően személyes adatok továbbítására kerül sor, a következő feltételek érvényesek a Szerződő Felek hatályos jogszabályainak figyelembevételével:

1. Az adatokat fogadó Fél azokat csak a megadott célra és csak az átadó szerv által előírt feltételek mellett használhatja fel.

2. Az adatokat fogadó Fél kérésre tájékoztatja az adatot átadó szervet az átadott adatok felhasználásáról és az általuk elért eredményekről.

3. Személyes adatokat csak olyan szerveknek szabad átadni, amelyeknek az adatokra a segítségnyújtás végrehajtásához szükségük van. Az adatok más szerveknek történő továbbítására csak az adatot átadó szerv előzetes hozzájárulásával történhet.

4. Az adatot átadó szerv köteles ügyelni az átadott adatok helyességére, valamint arra, hogy az adatközlés szükséges-e az elérendő célhoz, illetve azzal arányban áll-e. Ha bebizonyosodik, hogy helytelen vagy nem közölhető adatok kerültek átadásra, azt a fogadóval haladéktalanul közölni kell. Utóbbi köteles az adatokat helyesbíteni vagy megsemmisíteni.

5. Az érintettnek kérésére felvilágosítást kell adni a személyével kapcsolatban rendelkezésre álló adatokról és a felhasználási célról. A felvilágosítási kötelezettség nem áll fenn, ha mérlegelés alapján a felvilágosítás megtagadásához fűződő közérdek felülmúlja az érintettnek a felvilágosítás megadásához fűződő érdekét. A felvilágosítás megadásának jogát egyebekben a belső jog határozza meg. Egyebekben az érintett azon joga, hogy a személyével kapcsolatban rendelkezésre álló adatokról felvilágosítást kapjon, azon állam hatályos belső jogszabályaiból adódik, amelynek területén a felvilágosítást kérvényezik.

6. Ha valaki a jelen Egyezmény szerinti adatcsere keretében történő adatközlés következtében jogszabályellenesen kárt szenved, azért a fogadó szerv felel a saját jogi előírásai szerint. A fogadó szerv a sértettel szemben saját mentségére nem hivatkozhat arra, hogy a kárt az adott átadó szerv okozta. Amennyiben a fogadó szerv hibásan közölt adatokat felhasználásából eredő károk miatt fizet kártérítést, az adatot átadó szerv megtéríti a fogadó szervnek a kifizetett kártérítés teljes összegét.

7. Amennyiben az adatközlő szerv számára érvényes nemzeti jog a továbbított személyes adatokra vonatkozóan különleges megsemmisítési határidőt ír elő, az adatot átadó szerv felhívja erre a fogadó szerv figyelmét. E határidőktől függetlenül az átadott személyes adatokat meg kell semmisíteni, amint az adatközlést kiváltó cél érdekében már nincsen rájuk szükség.

8. Az adatátadó és a fogadó szerv köteles a személyes adatok átadását és fogadását nyilvántartásba venni.

9. Az adatot átadó és a fogadó szerv köteles az átadott személyes adatokat hatásosan védeni illetéktelen hozzáférés, változtatás és közlés ellen.

13. Cikk

Távközlési kapcsolatok

A Szerződő Felek illetékes hatóságai közösen hozzák meg a szükséges intézkedéseket, hogy biztosítható legyen a távközlési, mindenekelőtt rádiókapcsolat a 3. Cikkben felsorolt hatóságok között, ezen hatóságok és az általuk küldött segélycsapatok között, maguk a segélycsapatok között, valamint a kiküldött segélycsapatok és a mindenkori akcióirányítás között.

14. Cikk

A véleménykülönbségek rendezése

Jelen Egyezmény értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos minden olyan vitát, mely a 3. Cikkben felsorolt hatóságok között közvetlenül nem rendezhető, a Szerződő Felek diplomáciai úton oldanak meg.

15. Cikk

Egyéb szerződéses rendelkezések

Jelen Egyezmény nem érinti a Szerződő Felek más nemzetközi jogi megállapodásaiból adódó jogait és kötelezettségeit.

16. Cikk

Hatálybalépés

Jelen Egyezmény hatályba lép, amint a Szerződő Felek jegyzékben értesítették egymást az Egyezmény hatálybalépéséhez szükséges belső jogi feltételek teljesüléséről. A hatálybalépés napjának az utolsó jegyzék kézhezvételének napja tekintendő.

17. Cikk

Hatály felmondás

(1) Jelen Egyezményt a Szerződő Felek határozatlan időre kötik.

(2) Jelen Egyezményt a Szerződő Felek diplomáciai jegyzék átadásával mondhatják fel; ebben az esetben az Egyezmény felmondása hat hónappal azután lép hatályba, hogy a jegyzék megérkezett a másik Szerződő Félhez.

Készült Bonnban, 1997. június 9-én, két eredeti példányban, magyar és német nyelven, mindkét nyelvű szöveg egyaránt kötelező érvényű.

A Magyar Köztársaság Kormánya nevében

A Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya nevében"

3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1998. szeptember 11. napjától kell alkalmazni.

(2)[1] E rendelet végrehajtásáról a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter gondoskodik.

Budapest, 1997. október 2.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök