22/1998. (VI. 26.) KTM rendelet

az 50 MWth és az ennél nagyobb hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről

A levegő tisztaságának védelméről szóló, többször módosított 21/1986. (VI. 2.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 11. §-ában, valamint 13. §-a (2) bekezdésének c), f) és i) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - kiterjed valamennyi helyhez kötött 50 MWth és annál nagyobb bemenő névleges hőteljesítményű tüzelőberendezés építésére, létesítésére (a továbbiakban: létesítés), valamint létesítőjére és üzemeltetőjére.

(2) A hulladékégetésre külön jogszabály rendelkezései az irányadók.

Fogalmak

2. § (1) E rendelet alkalmazásában

a) tüzelőberendezés: az a berendezés (kazán és gázturbina), amelyben az energiahordozó energiája elégetés útján alakul át hőenergiává;

b) energiahordozó: szén és széntermék, valamint egyéb tüzelőanyagnak minősített szilárd anyag, fűtő- és tüzelőolaj, éghető gáz, földgáz;

c) új tüzelőberendezés: az a tüzelőberendezés, amelyre létesítési, üzemeltetési engedélyt a kérelmező az e rendelet hatálybalépését követően kap, valamint a levegőtisztaság-védelmi szempontból átalakított berendezés;

d) levegőtisztaság-védelmi szempontból átalakított berendezés: az a berendezés, amelynek az élettartama az átalakítás következtében legalább 10 évvel meghosszabbodik;

e) névleges bemenő hőteljesítmény: az adott tüzelőberendezés hatósági határozatban rögzített névleges teljesítményén való üzemeltetéséhez szükséges, a tüzelőberendezésbe egységnyi idő alatt bevitt tüzelőanyag hőtartalma, MW-ban kifejezve;

f) a névleges bemenő hőteljesítmény meghatározása szempontjából egy tüzelőberendezésnek minősül az a két vagy több berendezés, amelynek füstgázait egy kéményen vagy füstcsatornán vezetik ki, vagy a környezetvédelmi hatóság megítélése szerint, műszaki és gazdasági tényezőket figyelembe véve egy kéményen vagy füstcsatornán lehetne kivezetni.

(2) Új berendezés létesítésekor az (1) bekezdés f) pontjának alkalmazása szempontjából a már üzemelő berendezéseket figyelmen kívül kell hagyni.

Technológiai kibocsátási határértékek

3. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó tüzelőberendezésekre vonatkozó technológiai kibocsátási határértékeket az 1-4. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az olyan tüzelőberendezésnél, amely egyidejűleg többféle tüzelőanyaggal is üzemeltethető, a technológiai kibocsátási határértéket a felhasznált tüzelőanyagokkal bevitt hőteljesítmény arányában kell figyelembe venni, kivéve a 15%-nál kisebb bevitt hőteljesítményű támasztó tüzelést.

4. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó, kizárólag hőszolgáltatási tartalékként működő, továbbá a rendelet hatálybalépésekor meglévő (a továbbiakban: meglévő), legfeljebb évi 800 óra üzemidejű tüzelőberendezés üzemeltetője a 3. § (1) bekezdése szerinti határértéket a 10. § (2) és (3) bekezdésekben megjelölt határidők lejárta után legfeljebb 2400 üzemóráig túllépheti, ha működtetésére üzemzavar vagy karbantartás miatt kerül sor.

(2) Rendkívüli időjárás esetén a környezetvédelmi feladatok ellátásáért felelős miniszter - az üzemeltető kérelmére - az (1) bekezdésben meghatározott üzemidők tartamát határozattal megváltoztathatja.

5. § (1) A 300 MWth névleges bemenő hőteljesítményt meghaladó új tüzelőberendezést folyamatos kibocsátást mérő, valamint a füstgázállapotot ellenőrző, mérő és adatrögzítő műszerekkel kell felszerelni és üzemeltetni. A mérési dokumentumokat 5 évig meg kell őrizni és a hatósági ellenőrzéskor a környezetvédelmi hatóságnak be kell mutatni.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt tüzelőberendezésnél a füstgáz jellemzői és alkotórészei közül folyamatosan mérni kell:

a) a kéndioxid-, a nitrogénoxid-, a szénmonoxid-, a szilárdanyag- és az oxigéntartalmat,

b) a füstgáz hőmérsékletét, sebességét és nyomását.

(3) A füstgáz nedvességtartalmát időszakosan, a környezetvédelmi hatóság által meghatározott gyakorisággal kell mérni.

(4) A kizárólag földgázzal üzemelő tüzelőberendezésnél kéndioxid- és szilárdanyag-mérést nem kell végezni.

(5)[1] Annál a meglévő tüzelőberendezésnél, amelynek külön jogszabály alapján kiadott működési engedélye 2002. december 31. után jár le, az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat e rendelet hatálybalépését követő 5 éven belül végre kell hajtani.

(6) Az (1)-(5) bekezdés hatálya alá nem tartozó tüzelőberendezés kibocsátását, valamint a folyamatos kibocsátást mérő rendszer beépítéséig a (2)-(4) bekezdésben meghatározott paramétereket, továbbá valamennyi olyan légszennyező anyagot, amelyre jogszabály vagy hatósági határozat kibocsátási határértéket állapít meg, az üzemeltető évente egyszer, saját költségére az arra feljogosított mérőszervezettel köteles megméretni.

(7) A környezetvédelmi hatóság több egyforma, azonos tüzelőanyaggal és hasonló technikai paraméterrel működő berendezés esetén az üzemeltető kérelmére az (1)-(6) bekezdésben foglalt egyes kötelezettségek teljesítése alól legfeljebb 3 éves időtartamra felmentést adhat, amennyiben egy berendezés mérésével a többi berendezés légszennyezőanyag-kibocsátása meghatározható.

(8) Az (1)-(6) bekezdésben meghatározott mérésekhez használt módszerek és eszközök alkalmazását a környezetvédelmi hatóság engedélyezi.

6. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó tüzelőberendezések légszennyező forrásainak nyilvántartást és adatszolgáltatást az 5. számú melléklet kiegészítő adatlapjai és az adatszolgáltatásra vonatkozó külön jogszabály rendelkezései szerint kell teljesíteni. A teljesítési határidő, ha jogszabály másként nem rendelkezik, új berendezés esetén az üzembe helyezést követő két hónapon belül, meglévő berendezés esetén 1999. március 31.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt adatszolgáltatást az 5. §-ban meghatározott folyamatos, illetve időszakos mérés eredménye alapján kell szolgáltatni.

7. § A folyamatos és szakaszos kibocsátásmérés eredményeit az 5. számú mellékletben foglaltak szerint kell feldolgozni és értékelni. Szakaszos kibocsátásmérés esetében a mérési időtartamra vonatkoztatott középérték nem lépheti túl a kibocsátási határértéket.

A kibocsátható légszennyező anyagok összmennyiségére vonatkozó határértékek

8. § (1)[2] A külön törvény szerint a szállítóval vagy a szolgáltatóval a termelőkapacitás igénybevételére vagy a termelt villamos energia átvételére szerződést kötött üzemeltetők, valamint a Magyar Villamos Művek Rt. saját erőművei, az áramszolgáltató társaságok saját erőművei, az önálló szolgáltató joggal rendelkező erőművek, továbbá a saját célra termelő üzemi erőművek éves összes légszennyezőanyag-kibocsátása nem haladhatja meg a 6. számú mellékletben foglalt értékeket.

(2) Az (1) bekezdés szerinti összes kibocsátásnak megfelelő légszennyezőanyag-mennyiséget az egyes gazdálkodó szervezetekre a 6. számú mellékletben megjelölt időpontoknak és éves mennyiségeknek megfelelően a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség (a továbbiakban: Főfelügyelőség) határozatban állapítja meg, a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: MEH) szakvéleményének figyelembevételével, a tárgyévet megelőző év június 30-áig, első ízben 1999. június 30-áig.

(3) A 6. számú mellékletben meghatározott éves engedélyezett összes légszennyezőanyag-kibocsátás elérése esetén a rendelet hatálya alá tartozó új tüzelőberendezés létesítéséhez környezetvédelmi engedély kizárólag azonos légszennyezőanyag-mennyiség csökkentése esetén adható. Az éves engedélyezett összes légszennyezőanyag-kibocsátás betartását a Főfelügyelőség ellenőrzi.

(4) Rendkívüli időjárás esetén az ipari feladatok ellátásáért felelős miniszter kezdeményezésére a környezetvédelmi feladatok ellátásáért felelős miniszter az éves engedélyezett összkibocsátási értéktől határozatban eltérést engedélyezhet.

(5) A tüzelőberendezéseket üzemeltető gazdálkodó szervezetek egymás között a 8. § (2) bekezdése szerint megállapított éves mennyiséget részben vagy teljesen átengedhetik a Főfelügyelőség jóváhagyásával, amennyiben a 6. számú mellékletben megjelölt éves összkibocsátási értékeket nem lépik túl.

(6) A megállapodás jóváhagyására irányuló kérelemben kezdeményezni kell a 8. § (2) bekezdés szerinti határozat megváltoztatását. A Főfelügyelőség a megállapodás jóváhagyásáról a MEH-t tájékoztatja.

(7) A Főfelügyelőség a megállapodás jóváhagyását megtagadja, ha az adott területen a többletkibocsátás a levegőminőségi határérték túllépését okozza.

A légszennyezési bírság kivetése

9. § (1) A légszennyezési bírság kivetésénél szakaszos mérés esetében a negyedéves, folyamatos mérés esetében a havi átlagértékeket kell figyelembe venni.

(2) A megengedett éves összkibocsátás túllépése esetében a légszennyezési bírságot - kén-dioxid és nitrogén-oxidok esetében - 60 Ft/kg-mal növelt összegben kell kiszabni.

Hatálybalépés

10. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) Az a meglévő tüzelőberendezés, amely a 3. § (1) bekezdés szerinti kibocsátási határértékeket 2005. január 1. napjától nem tartja be, tovább nem üzemeltethető.

(3) Az a meglévő tüzelőberendezés, amelyre a 8. § nem vonatkozik, és amely a 3. § (1) bekezdés szerinti kibocsátási határértékeket 2008. december 31. napjától nem tartja be, tovább nem üzemeltethető.

(4) A 9. § (2) bekezdés szerinti bírságtételt első ízben 2001. évben kell alkalmazni.

1. számú melléklet a 22/1998. (VI. 26.) KTM rendelethez

Szilárd tüzelőanyaggal üzemeltetett tüzelőberendezések technológiai kibocsátási határértékei

Névleges bemenő hőteljesítmény: Pth

Megjegyzések

I.

1. * Lignit tüzelés esetén max. 300 mg/m3.

Fluid tüzelésű kazán esetében 200 mg/m3.

2. ** Amennyiben a hazai szenek tüzelése során a 2000 mg/m3 határérték nem tartható meg, elégséges a 60%-os kéntelenítési arány.

3. *** A mellékelt diagram szerint, 2000 és 400 mg/m3 között lineáris a csökkenés.

A kibocsátási határérték = 2000-4(Pth-100) mg/m3.

Amennyiben a hazai szenek esetében ez nem tartható meg, elégséges a 85%-os kéntelenítési arány.

Fluid tüzelésű kazán esetében legalább 85%-os kéntelenítési arány.

4. Hazai szénnel történő tüzelésnek kell tekinteni, ha a bevitt hőteljesítmény több mint 50%-át hazai szénnel biztosítják.

5. Tüzelőanyagnak minősített szilárd anyag (nem szén) esetén kadmium, kobalt, króm, nikkel, ólom, vanádium és arzén kibocsátás esetén a határérték nem haladhatja meg az 1 mg/m3 határértéket.

6. A hazai gyártású hibrid-fluid tüzelési rendszerre történt, illetve történő átalakítás esetében, az átalakításra került, illetve kerülő szilárd tüzelésű tüzelőberendezéseknél meg kell tartani az alábbi előírásokat:

a) a kén-dioxid kibocsátás csökkenésnek (kéntelenítési aránynak) legalább 60%-osnak, a 10. § (2)-(3) bekezdésében előírt határidőt követően legalább 75%-osnak kell lennie,[3]

b) a füstgáz nitrogén-oxid koncentrációja legfeljebb 600 mg/m3 lehet.

7. A hibrid-fluid tüzelésű berendezéseknél - ha a kéntelenítési arány nem éri el a 60%-ot - a határérték-túllépés mértéke a tényleges kéntelenítési arányhoz és a 60%-os kéntelenítési arányhoz tartozó kén-dioxid kibocsátások különbsége.

II.

A kéntelenítési arány adott időtartam alatt a tüzelőberendezésben vagy annak kiegészítő berendezésében (pl. füstgázkéntelenítőben) leválasztott kén tömegének ugyanazon időtartam alatt a tüzelőberendezésbe bevezetett tüzelőanyagban lévő kén tömegéhez viszonyított aránya (százalékban kifejezve).

A tüzelőberendezésbe bevezetett kén tömegét és a kéntelenítési arányt a felhasznált szénféleség összes kéntartalmának figyelembevételével kell meghatározni és ellenőrizni.

Az mg/m3-ben kifejezett koncentrációk száraz (vízmentes), 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású, 6% oxigéntartalmú füstgázara vonatkoznak.

Új tüzelőberendezések kén-dioxid kibocsátási határértéke

Szilárd tüzelőanyagok

2. számú melléklet a 22/1998. (VI. 26.) KTM rendelethez

A folyékony tüzelőanyaggal üzemeltetett tüzelőberendezések technológiai kibocsátási határértékei

Névleges bemenő hőteljesítmény: Pth

Megjegyzések

1. * Az alább felsorolt elemek veendők figyelembe: kadmium, kobalt, króm, nikkel, ólom, vanádium

2. ** A mellékelt diagram szerint 1700 és 400 mg/m3 között lineáris csökkenés.

A kibocsátási határérték = 1700-6,5(Pth-300) mg/m3.

3. A folyékony tüzelőanyaggal üzemelő, 500 MWth és az annál nagyobb bevitt névleges hőteljesítményű régi tüzelőberendezések füstgázában 2002. december 31. után

a) az arzén, kadmium, kobalt, króm, nikkel, ólom és vanádium együttes koncentrációja legfeljebb 3 mg/m3 lehet,

b) a kén-dioxid koncentrációja legfeljebb 2100 mg/m3 lehet.

A mg/m3-ben kifejezett koncentrációk százaz (vízmentes), 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású, 3§ oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak.

Új tüzelőberendezések kén-dioxid kibocsátási határértéke

Folyékony tüzelőanyagok

3. számú melléklet a 22/1998. (VI. 26.) KTM rendelethez

A gáz halmazállapotú tüzelőanyaggal üzemeltetett tüzelőberendezések technológiai kibocsátási határértékei

Megjegyzés

* Kőolajfinomításnál keletkező alacsony fűtőértékű, gáz (fűtőgáz) és kohógáz esetén: 200 mg/m3.

Kokszoló kemencegáz (kamragáz) esetén 400 mg/m3.

A mg/m3-ben kifejezett koncentrációk száraz (vízmentes) 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású, 3% oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak.

4. számú melléklet a 22/1998. (VI. 26.) KTM rendelethez

A gázturbinák technológiai kibocsátási határértékei

Névleges bemenő hőteljesítmény: Pth

Megjegyzések

* Feketedési szám a Bacharach skála szerint.

Azon szekunder tartalék gázturbinák esetében, amelyeknek az éves összes üzemideje a 150 órát nem haladja meg, és amelyek üzemeltetésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a villamosenergia-rendszerben egy vagy több energetikai egység üzemzavar esetén üzemképtelenné válik, a nitrogén-oxidok kibocsátási koncentrációja nem haladhatja meg a 800 mg/m3 értéket. Ezen gázturbinák folyamatos üzeme az üzembe helyezést követően addig tarthat, ameddig a korábban üzemképtelenné vált berendezés helyett másik energetikai egység üzembevételére sor kerül, de legfeljebb 5 óra időtartamig. A tartalék berendezés üzemeltetését hiteltérdemlően dokumentálni kell, és az üzemeltetés tényét és körülményeit az illetékes környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni.

A mg/m3-ben kifejezett koncentrációk száraz (vízmentes), 273 K hőmérsékletű, 101,3 kP nyomású, 15% oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak.

5. számú melléklet a 22/1998. (VI. 26.) KTM rendelethez

ÚTMUTATÓ a 22/1998. (VI. 26.) KTM rendelet 5. számú mellékletének kitöltéséhez

1. Az 5. számú melléklet 2 db adatlapból áll:

- kiegészítés az alapbejelentéshez,

- kiegészítés az éves légszennyezőanyag-kibocsátás jelentéshez.

2. A két adatlap kitöltésének célja a technológiai kibocsátási határértékekkel szabályozott pontforrások nyilvántartása (LA lap), és ezen pontforrásokon évente kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségének bevallása (LÉ lap).

Mindkét adatlap azonosítói megegyeznek a 8001/1986. (1987. TK 5.) OKTH tájékoztatóval előírt adatszolgáltatási és bevallási kötelezettségeknek megfelelő adatlapok hasonló azonosítóival (LA=LAL, LÉ=LM).

3. Annál a tüzelőberendezésnél, amelynél anyagcsoportra vonatkozó kibocsátási határérték van megadva, a szennyezőanyagokat külön-külön kell feltüntetni, a határértékeket pedig a csoport szennyezőanyagainak összetartozását feltüntetve egy koncentrációértékkel és tömegárammal kell megjelölni a következők szerint

- arzén mg/m3 és kg/h

- kadmium mg/m3 és kg/h

- kobalt mg/m3 és kg/h

- króm mg/m3 és kg/h

- nikkel mg/m3 és kg/h

- ólom mg/m3 és kg/h

- vanádium mg/m3 és kg/h

A tényleges kibocsátást - mérés alapján - a LAL lapon szennyezőanyagonként kg/h értékben, a kiegészítő lapon mg/m3 kell feltüntetni. A bírság, illetőleg a légszennyezési díj megállapításánál az egyes szennyezőanyagok kibocsátott mennyiségét (tömegáramát) össze kell adni, és ezt az összesített értéket kell a határértékhez viszonyítani.

4. Az LA kiegészítő alapbejelentő lap kitöltése

Minden adatot berendezésenként, a rendelet 2. § (1) bekezdésének f) pontja szerint kell kitölteni.

A fejléc kitöltése a bevallást végző szervezetre jellemző adatokat tartalmazza, a lapszámozás folytatólagos.

4.1. Azt a pontforrást kell megnevezni, amelyben a (tüzelő)berendezés füstgázai távoznak, a sorszámnál a már eddig bejelentett számokat kell használni. A sorszám megváltoztatása esetén az eddig bejelentett sorszámoknál egy nagyságrenddel nagyobb számot kell használni.

4.2. A tüzelőanyag fajtáját be kell karikázni. A ténylegesen alkalmazott tüzelőanyagot alá kell húzni.

4.3. A berendezés sorszámát az üzemben használt sorszámmal kell jelölni, a típus kitöltésénél az 1-4. valamelyikét be kell karikázni. Az egyéb kategóriánál nyomtatott betűvel vagy írógéppel kell beírni a típusmegnevezést. A névleges bemenő hőteljesítmény vastag kerete az egész számokat, a vékony kerete egy tizedes jegy beírását teszi lehetővé.

4.4. A tervezett kéntelenítési arányt egy tizedes pontosságig kell beírni.

4.5. A folyamatos kibocsátást mérő berendezést az egyes vagy kettes pont bekarikázásával kell jelezni.

5. Az LÉ kiegészítő lap kitöltése.

A lapot berendezésenként kell kitölteni, szakaszos mérés esetén negyedévre vonatkozóan, folyamatos mérés esetén havonta külön-külön. A fejléc kitöltése a bevallást végző szervezetre jellemző adatokat tartalmazza. A lapszámozás folytatólagos.

5.1. A berendezés sorszáma az LA lapon közölt sorszámmal meg kell hogy egyezzen.

5.2. A berendezésben felhasznált tüzelőanyagok jellemzőit negyedéves átlagban kell megadni. A mennyiségeket egy tizedes jegyig kell beírni. A felhasznált tüzelőanyagnál fel kell tüntetni a táblázatban az összes kén-, nitrogén-, fém- és halogéntartalmat, amennyiben ezek értelmezhetők.

5.3. Fluidtüzelésű kazánoknál a kéntelenítési arányt egy tizedesig kell megadni.

6. A légszennyező anyagok mért koncentrációját a következő képlet alkalmazásával kell a megadott O2-tartalomra vonatkoztatni:

CV: meghatározott O2-tartalomra átszámított koncentráció, mg/m3-ben,

OV: megadott O2-koncentráció, térfogatszázalékban,

OM: a füstgázban mért O2-koncentráció, térfogatszázalékban,

CM: a légszennyező anyag mért koncentrációja, mg/m3-ben (átszámított érték 273 K-ra, 101,3 kP-ra és zérus nedvességtartalomra),

tf: térfogatszázalék%

7. A folyamatos emissziómérés eredményeinek feldolgozása és értékelése:

a) A folyamatos emissziómérés eredményeiből szennyezőanyagonként félórás középértéket kell képezni, amelyet a mindenkori vonatkoztatási jellemzőkre (pl. O2) kell a 6. bekezdésben foglaltak szerint átszámítani (koncentráció számítás).

A félórás középértékekből 48 óránként kell középértéket képezni, majd ezekből kell képezni a havi középértéket. A középértékek számításánál a felfűtési és a leállási időszakokat nem kell figyelembe venni.

b) Egy naptári évben egyetlen havi átlagérték sem haladhatja meg a kibocsátási határértékeket.

c) Egy naptári évben:

- kén-dioxid és szilárd anyag esetében a 48 órás középértékek 97%-a nem haladhatja meg a kibocsátási határértékek 110%-át,

- nitrogén-oxidok esetében a 48 órás középértékek 95%-a nem haladhatja meg a kibocsátási határérték 110%-át.

d) A 48 órás középértékek számításához felhasznált adatokat külön tárolni kell, a gyakoriság eloszlásokat pedig az üzemnaplóba fel kell jegyezni.

8. A szakaszos emissziómérés eredményeinek feldolgozása és értékelése:

A szakaszos emissziómérés eredményeiből - amennyiben lehet - félórás középértékeket, illetve a mérési időtartamra vonatkoztatott középértéket kell képezni, amelyet a mindenkori vonatkoztatási jellemzőkre (pl. O2) kell a 4. pontban foglaltak szerint átszámítani (koncenctrációs számítás).

6. számú melléklet a 22/1998. (VI. 26.) KTM rendelethez

A villamos energia termeléséről, szállításáról, és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozó 50 MWth és az ennél nagyobb bemenő névleges hőteljesítményű tüzelőberendezések éves engedélyezett összkibocsátása

Az éves összkibocsátás mértéke:

1. kén-dioxid

- 2000. január 1. után legfeljebb 425 ezer t/év

- 2002. január 1. után legfeljebb 380 ezer t/év

- 2005. január 1. után legfeljebb 250 ezer t/év

2. nitrogén-oxidok

- 2000. január 1. után legfeljebb 40 ezer t/év

- 2002. január 1. után legfeljebb 38 ezer t/év

- 2005. január 1. után legfeljebb 30 ezer t/év