25/1998. (X. 9.) PM rendelet

az országkockázat kezeléséről

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 235. §-a (2) bekezdésének e) és j) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el:

1. § E rendelet hatálya a Hpt. 5. §-ának (1) bekezdésében meghatározott hitelintézetekre terjed ki.

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) országkockázat: az egy országgal kapcsolatban a hitelintézetnél felmerülő, a 3. § alapján számított kockázatok összege, ideértve az adott országban bejegyzett gazdálkodó szervezet külföldön létesített fióktelepével szemben vállalt kockázat összegét is,

b) országlimit: a hitelintézet által az e rendeletben foglaltaknak megfelelően kialakított, az adott országgal szemben vállalható kockázat mértéke,

c) tőkealap: a helyszínen kívüli ellenőrzéshez az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet részére szolgáltatandó adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról szóló 17/1998. (VI. 26.) PM rendelet 1. számú melléklet III/A. táblájának 27. sorában szereplő módosítandó szavatoló tőke értéke az évközi pozitív eredmény figyelmen kívül hagyásával.

3. § (1) Országkockázatként kell figyelembe venni:

a) a Hpt. 2. számú mellékletének III/10. pontjában meghatározott kockázatvállalást, valamint

b) a külföldi hitelintézetnél elhelyezett betét, külföldi hitelintézetnél vezetett számla pozitív egyenlegét.

(2) Amennyiben a kockázatvállalásra külföldi állam, jegybank, illetve hitelintézet vállal garanciát, és a kockázatvállalási döntés nem az egyenes adós hitelképessége, hanem a garantőr hitelképessége alapján történt, akkor a hitelintézetnek a kockázatvállalást a garantőr országgal szembeni országkockázatként kell figyelembe vennie.

(3) Amennyiben a kockázatvállalást a hitelintézetnél elhelyezett külföldi állam, jegybank, illetve hitelintézet által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír biztosítja és a kockázatvállalási döntés nem az egyenes adós hitelképessége, hanem az óvadékként elhelyezett értékpapír alapján történt, akkor a hitelintézetnek a kockázatvállalást a külföldi állam, illetőleg az értékpapírt kibocsátó jegybank, illetve hitelintézet bejegyzési helye szerinti országkockázatként kell figyelembe venni.

(4) Nem kell figyelembe venni az országkockázat mértékének számításakor az alábbiakat:

a) a kockázatvállalásnak a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által a központi költségvetés készfizető kezességvállalása mellett nyújtott garanciaügyleteivel fedezett részét,

b) a kockázatvállalásnak kezesség- és garanciavállalással foglalkozó jogi személy által fedezett részét, ha azt a központi költségvetés készfizető kezességvállalása mellett nyújtja,

c) a központi költségvetés készfizető kezességével biztosított kockázatvállalást,

d) az óvadékként lekötött összeg vagy óvadékul adott betétokirat, állampapír, illetve az MNB által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír által fedezett kockázatvállalást,

e) a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság nem-piacképes kockázatú biztosításával fedezett exporthitel-szerződéseknél a biztosított összeg önrészesedéssel csökkentett mértékét abban az esetben, ha az exportokmányok a hitelintézetre engedményezettek és a biztosítási szerződésből eredő kárfizetés jogosultja a hitelintézet.

(5)[1] Az országkockázat mértékének megállapításakor az (1) bekezdésben említett országkockázatokat a kintlevőségek, befektetések, mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minősítésének és értékelésének szempontjairól szóló 27/1998. (X. 21.) PM rendelet alapján megképzett kockázati céltartalékkal csökkentett nettó értéken kell számításba venni.

(6) Az országkockázat mértékének megállapításakor a Hpt. 79. §-ának (4)-(5) bekezdésében foglalt előírásokat is figyelembe kell venni.

(7) Az országkockázat mértékének számításakor a (6) bekezdésben foglaltakon túlmenően további ötven százalékos súly alkalmazható, amennyiben a kockázatvállalás az adott ország pénznemében áll fenn.

4. § (1) A hitelintézetnek az egyes országok tekintetében országlimitet kell megállapítania, amennyiben az adott országgal szemben kockázatvállalás lehetősége merül fel.

(2) A hitelintézetnek országkockázat kezelési szabályzatot kell készíteni, ha más országgal szemben kockázatot vállal. A szabályzatnak tartalmaznia kell:

a) az országlimitet az egyes országok tekintetében,

b) az országlimitek megállapításához figyelembe vett tényezőket és információforrásokat,

c) az országlimitek elfogadásáért felelős személyt vagy szervezeti egységet,

d) a meghatározott országlimitek ellenőrzéséért felelős személyt vagy szervezeti egységet,

e) az országlimitek felülvizsgálatának rendszerét, gyakoriságát.

(3) Az országlimiteket legalább negyedévente felül kell vizsgálni.

5. § (1) A hitelintézetnek az országkockázatra képzendő kockázati céltartalék meghatározásához a mellékletben szereplő országbesorolási listát kell felhasználnia.

(2) A mellékletben szereplő országbesorolási lista módosítása során a Pénzügyminisztérium figyelembe veszi az MNB javaslatát.

(3) Az országkockázatra képzendő kockázati céltartalék megállapításához a hitelintézetnek a következő határértékeket kell figyelembe vennie:

a) 2. kategóriába tartozó ország esetében: a hitelintézet tőkealapjának 75%-a,

b) 3. kategóriába tartozó ország esetében: a hitelintézet tőkealapjának 50%-a,

c) 4. kategóriába tartozó ország esetében: a hitelintézet tőkealapjának 20%-a.

6. § (1) Az országkockázatra vonatkozóan a hitelintézetnek a (2)-(5) bekezdés szerint kell céltartalékot képezni.

(2) Az országkockázatnak az 5. § (3) bekezdésben meghatározott határérték alatti része után a képzendő kockázati céltartalék mértéke:

a) 2. kategóriába tartozó ország esetében: 10%,

b) 3. kategóriába tartozó ország esetében: 15%,

c) 4. kategóriába tartozó ország esetében: 20%.

(3) Az országkockázatnak az 5. § (3) bekezdésben meghatározott határérték és a hitelintézet tőkealapja közé eső része után a képzendő kockázati céltartalék mértéke:

a) 2. kategóriába tartozó ország esetében: 20%,

b) 3. kategóriába tartozó ország esetében: 25%,

c) 4. kategóriába tartozó ország esetében: 30%.

(4) Az országkockázatnak a hitelintézet tőkealapját meghaladó része után a képzendő kockázati céltartalék mértéke száz százalék.

(5) A kockázati céltartalékot a negyedév végén kell megképezni.

7. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) A 4. § (2) bekezdésében meghatározott országkockázat kezelési szabályzatot legkésőbb 1998. december 31-ig kell elkészíteni.

(3) Az e rendelet által előírt kockázati céltartalékképzési kötelezettségnek a hitelintézet fokozatosan köteles eleget tenni, az alábbiak szerint:

a) 1998. december 31-ig a képzendő kockázati céltartalék ötven százalékát,

b) 1999. december 31-ig a képzendő kockázati céltartalék száz százalékát

köteles megképezni.

Járai Zsigmond s. k.,

pénzügyminiszter

Melléklet a 25/1998. (X. 9.) PM rendelethez[2]

Országbesorolási lista

1. kategóriába tartozó országok:

4. kategóriába tartozó országok:

A fel nem sorolt országok.