27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet

az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról

A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 93. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1)[1] E rendelet 1-2. mellékleteként kiadom az alapfokú művészetoktatás követelményeit és tantervi programját.

(2)[2] Az alapfokú művészetoktatási intézmények az (1) bekezdésben meghatározott követelmények és tantervi program alapján - a közoktatásról szóló törvény 48. §-ának (8) bekezdésében foglaltak szerint - elkészítik és bevezetik pedagógiai programjukat.

2. § Ha az alapfokú művészetoktatási intézmény nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók részére szervez iskolai oktatást, az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának alkalmazásában a "magyar", illetve a "hazai" kifejezés alatt a "nemzeti, etnikai kisebbségi", illetve az "anyanemzeti" kifejezést kell érteni.

3. § (1) A művelődési és közoktatási miniszter által az alapfokú művészetoktatás terén kiadott nevelési-oktatási tervek 2001-től nem alkalmazhatók.

(2) Azokban a művészeti ágakban, amelyekben a művelődési és közoktatási miniszter nem adott ki nevelési-oktatási tervet, illetve nem engedélyezte kísérlet indítását, egyedi megoldás bevezetését, a helyi tantervet valamennyi évfolyamra a követelmények és tantervi program alapján kell elkészíteni és bevezetni.

(3) A művelődési és közoktatási miniszter a helyi tantervek elkészítéséhez - művészeti áganként és évfolyamonként - részletes tananyagot tartalmazó tantervi programot ad ki.

(4)[3] Az e rendelet 1. melléklete szerint - a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet hatálybalépését megelőzően - folytatott képzések felmenő rendszerben folytathatók, oly módon, hogy a tanulmányaikat már megkezdett tanulók azt legkésőbb a 2026/2027. tanévig be tudják fejezni.

(5)[4] E rendeletnek - a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelettel beiktatott - 2. mellékletét első alkalommal a 2011/2012. tanévben megkezdett képzésekre felmenő rendszerben kell alkalmazni.

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

1. melléklet a 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelethez[5]

Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja

I. Rész

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A követelmény szerepe a művészetoktatás tartalmi szabályozásában

1. A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 10. § (3) bekezdése kimondja, hogy a gyermeknek, tanulónak joga, hogy adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, valamint tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében alapfokú művészetoktatásban vegyen részt. Az alapfokú művészetoktatás a művészi kifejezőkészségeket alapozza meg, illetve felkészít a szakirányú továbbtanulásra. A művészetoktatás fontos szerepet tölt be a nemzeti hagyományok ápolásában, a nemzeti értékek megőrzésében, a különböző kultúrák iránti nyitottság kialakításában.

2. A közoktatásról szóló törvény 8/B. § (5) bekezdésében foglaltak alapján az alapfokú művészetoktatási intézményekben folyó nevelő és oktató munka, illetve a helyi tanterv a művelődési és közoktatási miniszter által - művészeti áganként - kiadott alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjára épül.[6]

Az alapfokú művészetoktatás követelménye a művészeti-kulturális műveltség azon továbbépíthető alapjait tartalmazza, amelyeket ezekben az intézményekben elsajátíthat minden tanuló. A követelmény és a tantervi program szakít a központi tantervi szabályozás formájával, ehelyett alap a helyi tantervek, a tantárgyi programok kidolgozásához.

3. A követelmény a tartalmi szabályozást úgy valósítja meg, hogy az egységesítést szolgáló közös alapra az iskolák, a pedagógusok, a tanulók sokféle, differenciált tevékenysége épülhessen.

Lehetőséget ad az iskolafenntartók, a szülők, a tanulók érdekeinek, a pedagógusok szakmai törekvéseinek érvényesítésére, valamint az adott körülmények, feltételek figyelembevételére. Lehetővé teszi, hogy az iskolák és a tanulók a tananyag feldolgozásához, elmélyítéséhez és kiegészítéséhez, a követelmények teljesítéséhez, sajátos szükségleteik, igényeik kielégítéséhez megfelelő idővel rendelkezzenek. E célok érdekében a tantervi program és óraterve az egységes követelményeket úgy állapítja meg, hogy azok teljesítéséhez - átlagos feltételek mellett - a jogszabályokban meghatározott képzési idő keretében lehetőség nyíljon kiegészítő tartalmak és követelmények meghatározására is.

4. A követelmény és tantervi program lehetővé teszi különböző tankönyvek, segédletek és taneszközök alkalmazását, illetve az iskolai pedagógiai programok és a helyi tantervek kidolgozását, ezeket a tartalmi szabályozás elengedhetetlen részeként kezeli.

Irányelvek

1. Az alapfokú művészetoktatási intézmény a zeneművészet, táncművészet, képző- és iparművészet, valamint a színművészet és bábművészet területei iránt érdeklődő tanulók számára biztosítja készségeik, képességeik fejlesztését, az alkotó és önkifejező képességeik kibontakoztatását, tehetségük gondozását. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja (a továbbiakban: követelmény és tantervi program) a speciális művészeti készségek és ismeretek fejlesztését képező tartalmakat és tudásszintet meghatározó alapdokumentum. A követelmény és tantervi program segítséget nyújt ahhoz, hogy az alapfokú művészetoktatás valamennyi hazai iskolájában az alapvető nevelési és oktatási tartalmak egységesen és arányosan érvényesüljenek.

2. A követelmény és tantervi program határozza meg azon kötelező és alapvető tartalmakat, amelyek adott művészeti ágon belül az alapfokú művészetoktatási intézmények közötti átjárhatóságot biztosítják. Az egységesítést szolgáló közös alapra építhetik az alapfokú művészetoktatási intézmények pedagógiai programjukat és tantervüket, melyet a helyi igények és célok figyelembevételével fogalmazhatnak meg.

3. Az alapfokú művészetoktatás olyan fejlesztőpedagógiát képvisel, amelyben a hangsúly a meghatározott követelmények teljesítésével történő képességfejlesztésen van. A tananyag a különböző művészeti területek azon alapvető tartalmait foglalja magába, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a zene-, a tánc-, a képző- és iparművészeti, valamint a szín- és bábművészeti műveltség megalapozásához. A tananyag eszköz a tanulók értelmi, érzelmi és kifejezőképességeinek fejlesztésében. A művészetoktatás a készség- és képességfejlesztést, az ismeretgazdagítást a személyiségformálás eszközeként kezeli, követelményeit a gyermek életkori fejlődési jellemzőihez igazítja.

4. A művészetoktatás tantervi programja az egyes művészeti területek követelményeire, a művészeti ágak sajátos nevelési és oktatástörténeti értékeire, a művészeti nevelés tapasztalataira, a művészetpedagógiai és művészetpszichológiai kutatások eredményeire, a magyar művészeti nevelés nemzetközileg is elismert gyakorlatára épül.

Az alapfokú művészeti nevelés szerepe a tanulók személyiségfejlesztésében

1. A művészeti tevékenység mint minden tevékenység magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségét. A művészeti nevelés alapja a nemzeti és egyetemes kultúra és a mindennapi élet esztétikai jelentéssel bíró tartománya. A művészeti nevelés biztosítja a tanulás személyes tapasztalati módját. A tanulók élményszerűen tapasztalhatják meg a művészeti stílusok és irányzatok sokszínűségét, valamint azokat a kifejezési formákat, amelyek a zeneművészetben, táncművészetben, képző- és iparművészetben, valamint a színművészetben és bábművészetben ötvöződnek.

2. Az alapfokú művészeti nevelés feltárja a művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség.

3. A művészeti nevelés megalapozza a tanuló esztétikai szemléletét, kommunikációs képességét, az értékes alkotások iránti igényét. A rendszeresen átélt pozitív élmények alakítják ki azokat az emberi tulajdonságokat, magatartási szokásokat, melyek a művészetek területén az eredményes szereplés összetevői.

4. A művészeti nevelés az alkotó típusú tevékenységek megismertetése által járul hozzá az akarati, az alkotó-alakító cselekvőképesség fejlesztéséhez.

5. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót segíti abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést.

Az alapfokú művészetoktatás követelményrendszerének értelmezése

1. E dokumentum a teljesítendő, elvárható követelmények tartalmát, mélységét az egyes szakaszok végére tervezi. A követelmények az alapfok és a továbbképző évfolyam befejezésére írják elő a tanulóktól elvárható alapvető tudást, ezzel lehetőséget kíván adni a tanulók tudásának elmélyüléséhez, az egyéni fejlődési különbségek, gyorsabb vagy lassúbb tanulási tempó figyelembevételéhez.

2. A követelmény és tantervi program a nélkülözhetetlen ismeretek megértésére, feldolgozására, rendszerezésére, kellő elsajátítására, s ezzel párhuzamosan azok alkalmazására helyezi a hangsúlyt. Mindezzel a tanulóknak az ismeretek eredményes alkalmazását lehetővé tevő jártasságait, készségeit, a tevékenységek széles körében érvényesíthető képességeit, azok fejlődését, fejlesztését kívánja megalapozni úgy, hogy az életkori sajátosságoknak megfelelően, egymásra épülően határozza meg a követelményszinteket.

3. A követelmények meghatározásának célja az, hogy a különböző intézményekben azonosan érvényesüljenek az elvárások. A követelmények jelzik azokat a feladatokat és feltételeket, amelyeket minden alapfokú művészetoktatási intézménynek teljesítenie, biztosítania kell.[7]

4. A követelmények az egyes tanszakokon az adott szakaszokban (alapfok, továbbképző) a tanulók elérendő tudását, készségszintjét határozzák meg.[8]

Természetesen a követelmények és a tananyag elválaszthatatlan egységet alkot, egymást erősítve eredményez tartós, hatékony tudást.

Az ellenőrzés, értékelés folyamatának alapjait is a két szakasz végére elérendő követelmények határozzák meg.

5. A követelmény és tantervi program kötelező jellege azt jelenti, hogy a különböző helyi tantervekben, olyan tananyagokat, tevékenységeket kell előtérbe állítani, amelyek megalapozzák az általános és részletes követelmények megvalósítását.

II. Rész[9]

ZENEMŰVÉSZETI ÁG

A) KLASSZIKUS ZENE

B) NÉPZENE

- kottaolvasási és hangzóanyag értelmezési készségét,

- zenei memóriáját, ízlését.

Ismertesse meg a növendékeket

- a népzenei hangképzés sajátosságaival, az énekelt népzene kifejezőeszközeivel, az énekelt népzene hagyományaival, a benne rejlő értékekkel és ezek átadási formáival,

- a népzene alapvető stílusjegyeivel,

- a népi éneklés alkalmaival, az élet fordulóihoz, a jeles napokhoz kapcsolódó énekekkel, egyházi népénekekkel,

- a táncokhoz kapcsolódó főbb énektípusokkal,

- a népi énekléshez kötődő fontosabb hangzóanyagokkal, kottás gyűjteményekkel.

Követelmények a program elvégzése után

A népdalkör legyen képes

- önálló, élményt adó szereplésre.

A népdalkörben éneklő növendék tudjon

- fegyelmezetten viselkedni, vezetőjének jelzéseire (kezdés, dallam- és tempóváltások stb.) figyelni és utasításait végrehajtani,

- jól tájékozódni a különböző népzenei stílus- és dialektusterületekben,

- helyes légzéstechnikával, tiszta intonációval, helyes szövegmondással, megfelelő tempóválasztással, stílushűen énekelni,

- alkalmazkodni társainak énekléséhez, segítve az egységes hangzás megvalósítását.

C) JAZZ-ZENE

- a stílusérzéket és a hallást fejlesztő transzkripciós gyakorlatokra,

- a hangszer szerepkörének tudatosítására a zenekari játékban (combo- és big band játék),

- a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására.

Követelmények a jazzoktatási program elvégzése után

A növendék

- ismerje a különböző skálákat, a jazzakkordokat, ezek fordításait, a jazz jellegzetes harmóniameneteit és a harmóniai kötéseket,

- ismerje a különböző technikai és improvizációs gyakorlatokat, etűdöket, harmóniai szekvenciákat,

- ismerje a fontosabb harmóniai patterneket és turnback meneteket,

- ismerje a jazz jellegzetes ritmikai fordulatait, ritmuspatternjeit,

- ismerje az akkordkísérés főbb formáit a különböző stílusokban (swing, latin, jazz-rock stb.),

- tudjon kísérni és rögtönözni a II-V-I-es funkciós-kadenciális séma különböző formáira,

- ismerje a gyakoribb blues-sémákat, összetettebb blues-harmonizációkat, ezek alapján legyen képes akkordikus kíséretre és dallamrögtönzésre,

- rendelkezzen megfelelő repertoárral (15-20 különböző karakterű, stílusú és tempójú jazz standard játéka kívülről, ezek harmóniamenetére akkordikus kíséret és dallami rögtönzés),

- ismerjen néhány dúr és moll bluest különböző kísérési módokkal, egyszerű dallami rögtönzéssel, s tudja ezeket több hangnemben játszatni,

- legyen képes a tanult standardek harmóniameneteit egyszerű formában zongorán lejátszani,

- legyen képes néhány egyszerűbb szólót lekottázni, s ezeket az eredeti változat magnetofon felvételével unisono eljátszani,

- rendelkezzen megfelelő lapról olvasási készséggel,

- rendelkezzék a játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges koncentráló képességgel.

Jazz-harsona

A klasszikus harsona-tanulás 11-12 éves korban kezdhető el, ha a növendék fizikuma és muzikalitása ezt lehetővé teszi. Ez előtt esetleg egy könnyebb mélyrézfúvós hangszer (tenor, bariton) ajánlható. A jazzképzés tehát általában 15 éves kor körül elkezdhető; a négy évfolyamos óraterv megegyezik az anyag elején szereplő általános óratervvel.

A jazz-harsonatanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a növendékekkel

- a hangszer lehetőségeit, akusztikai sajátosságait, a jazz-harsonázás történetét és irodalmát, ennek kiemelkedő előadóművészeit,

- a hangszer jazzben használatos fajtáit és a rokon hangszereket.

Alakítson ki

- megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, száj-, hangszer- és kéztartást, tolókezelést és tudatosítsa ezeket,

- dinamikailag árnyalt, telt, a jazznek megfelelő korszerű harsonahangot,

- differenciált hangindítást és hanglezárást,

- laza, egyenletes kartechnikát,

- pontosan összehangolt nyelv- és karmozgást.

A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen

- tartott hangokat állandó és változó dinamikával, az intonáció lehetőség szerinti megtartásával,

- diatonikus és a jazzben használatos nem-diatonikus hangsorokat, fokozatosan táguló hangterjedelemben, különböző figurációkkal,

- a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat.

Fordítson különös figyelmet

- a helyes szájtartás kialakítására, a szájizomzat fejlesztésére mindennapi gyakorlatok segítségével,

- a jazzakkordok különböző figurációkkal, hangzatbontásokkal való gyakorlására,

- a jazzes frazeálásra, árnyalt artikulációra, a lüktetésérzet kialakítására, az egyenletes tempótartásra,

- a szolisztikus rögtönzés alapjainak megismerésére, a dallami gondolkodás fejlesztésére, a stílusos és igen ritmikus improvizációs technika kialakítására,

- a lapról olvasási készség fejlesztésére,

- a stílusérzéket és a hallást fejlesztő transzkripciós gyakorlatokra,

- a hangszer szerepkörének tudatosítására a zenekari játékban (combo és big band),

- a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására.

Követelmények a jazzoktatási program elvégzése után

A növendék

- legyen tisztában a hangszerkezelés tudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvásmódot,

- sajátítsa el az ajak és a kéz összehangolt munkáját, a helyes tolókezelés technikáját,

- legyen képes a hangok biztonságos megszólaltatására megfelelő hangterjedelemben,

- tudjon dinamikailag árnyalt, a jazznek megfelelő korszerű hangot képezni,

- tudjon tisztán intonálni, illetve tudjon a jazzben gyakori, stílusos hajlításokat játszani,

- tudjon önállóan hangolni,

- ismerje a hangszer karbantartásának alapvető feladatait, és végezze ezeket önállóan,

- ismerje a különböző improvizációs skálákat, harmóniabontásokat, ezeket nagyobb tempóban is tudja játszani,

- ismerje a különböző technikai és improvizációs gyakorlatokat, etűdöket,

- ismerje a jazz jellegzetes harmóniai fordulatait, turnback meneteit, ezeket tudja zongorán játszani,

- ismerje és tudjon rögtönözni a II-V-I-es funkciós-kadenciális séma jazzben használatos formáira,

- ismerje a gyakoribb dúr és moll blues-sémákat, ezeket zongorán is tudja játszani, illetve harsonán tudjon ezekre rögtönözni,

- rendelkezzen megfelelő repertoárral (15-20 különböző karakterű jazz standard játéka kívülről, egyszerű rögtönzéssel, néhány dúr és moll blues-téma, egyszerű, stílusos rögtönzéssel),

- legyen képes a tanult standardek harmóniameneteit egyszerű formáiban zongorán játszani,

- legyen képes 2-3 szólót vagy szóló-részletet lekottázni, s ezeket az eredeti változat magnetofon felvételével unisono eljátszani,

- rendelkezzen megfelelő lapról olvasási készséggel,

- rendelkezzék a játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges koncentráló képességgel.

Jazz-szaxofon

Azokban az iskolákban, amelyekben az általános szaxofonoktatást már bevezették, a jazz főtárgy klasszikus megfelelője természetesen ez a tárgy. Ahol ilyen jellegű képzés nincs, klasszikus főtárgyként klarinét- vagy fuvolaórát kell a programba illeszteni. De ha van is általános szaxofonoktatás, a klarinét- vagy fuvolatanulás - szabadon választott melléktárgyként, heti 1 órában - akkor is igen hasznos, mivel mindkettő a szaxofon gyakori mellékhangszere.

A jazz-szaxofon tanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a növendékekkel

- a hangszer lehetőségeit és sajátosságait,

- a jazz-szaxofonozás kialakulásának és fejlődésének vázlatos történetét,

- a hangszer vázlatos irodalmát és kiemelkedő előadóművészeit.

Alakítson ki

- helyes légzéstechnikát,

- helyes befúvásmódot és nyelvtechnikát,

- stabil, de nem merev szájtartást,

- megfelelő test-, fej-, kéz- és hangszertartást,

- dinamikailag árnyalt, megfelelően intonált, a jazznek megfelelő, jól képzett, korszerű szaxofonhangot.

Fordítson különös figyelmet

- a helyes légzés gyakorlására, fejlesztésére intenzív légzésfejlesztési gyakorlatokkal,

- a szájizomzat fejlesztésére a mindennapi gyakorlatok segítségével,

- a diatonikus és jazzben használt nem-diatonikus hangsorok gyakorlására,

- a jazzakkordok különböző figurációkkal, hangzatbontásokkal való gyakorlására,

- a jazzes frazeálására, árnyalt artikulációra, a lüktetésérzet kialakítására, az egyenletes tempótartásra,

- a szolisztikus rögtönzés alapjainak megismerésére, a dallami gondolkodás fejlesztésére, a stílusos és igen ritmikus improvizációs technika kialakítására,

- a stílusérzéket és a hallást fejlesztő transzkripciós gyakorlatokra,

- a hangszer szerepköreinek tudatosítására a zenekari játékban (combo- és big band játék),

- a lapról olvasási készség fejlesztésére,

- a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására.

Követelmények a jazzoktatási program elvégzése után

A növendék

- legyen tisztában a hangszerkezelés tudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvásmódot,

- sajátítsa el az ajak és a kéz összehangolt munkáját,

- ismerje a hangszer legáltalánosabban használatos hangterjedelmén belül kromatikusan az összes fogást,

- legyen képes a hangok biztonságos megszólaltatására, tudjon dinamikailag árnyalt, a jazznek megfelelő, korszerű szaxofonhangot képezni,

- tudjon tisztán intonálni, illetve a jazzben gyakori, stílusos hajlításokat játszani,

- tudjon önállóan hangolni,

- ismerje a hangszer karbantartásának alapvető feladatait, s végezze ezeket önállóan,

- ismerje a különböző improvizációs skálákat és harmóniabontásokat, s tudja ezeket nagyobb tempóban is játszani, ismerje a különböző technikai és improvizációs gyakorlatokat, etűdöket,

- ismerje a jazz jellegzetes harmóniai fordulatait, turnback meneteit, s tudja ezeket zongorán játszani,

- ismerje és tudjon rögtönözni a II-V-I-es funkciós-kadenciális séma jazzben használatos formáira,

- ismerje a gyakoribb dúr és moll blues-sémákat, tudja ezeket zongorán játszani, illetve tudjon ezekre szaxofonon rögtönözni,

- rendelkezzen megfelelő repertoárral (15-20 különböző karakterű jazz standard játéka kívülről, egyszerű rögtönzéssel, néhány dúr és moll blues-téma, egyszerű, stílusos rögtönzéssel),

- legyen képes a tanult standardek harmóniameneteit egyszerű formában zongorán játszani,

- legyen képes 2-3 szólót vagy szólórészletet lekottázni, s ezeket az eredeti változat magnetofon-felvételével unisono eljátszani,

- rendelkezzen megfelelő lapról olvasási készséggel,

- rendelkezzék a játszott anyag megszólaltatásához szükséges koncentráló képességgel,

- ismerje a szaxofon hangszercsalád többi tagját, hangolásukról és hangfekvésükről legyen fogalma,

- rendelkezzék olyan hangszeres és elméleti tudással, ami szükséges ahhoz, hogy részt vehessen amatőr jazzegyüttesben.

Jazz-trombita

A jazz-trombita tanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a növendékekkel

- a hangszer lehetőségeit és sajátosságait,

- a jazz-trombitajáték kialakulásának és fejlődésének vázlatos történetét,

- a hangszer vázlatos irodalmát és kiemelkedő előadóművészeit.

Alakítson ki

- helyes légzéstechnikát, szájtartást és befúvásmódot,

- megfelelő test-, fej-, kéz- és hangszertartást,

- dinamikailag árnyalt, megfelelően intonált, a jazznek megfelelő, jól képzett, korszerű trombitahangot.

Tudatosítsa

- a helyesen beállított légzéstechnika állandó ellenőrzésének a fontosságát,

- a könnyed, felszabadult hangszeres játékmód kialakításának technikáját.

Fejlessze a növendék

- hallását, belső hallását, intonációs képességét,

- hangszeres adottságait,

- hangszertechnikai tudását,

- előadói képességeit.

Fordítson különös figyelmet

- a hangszeres játék megvalósításában részt vevő izomzat lazaságára, terhelhetőségének fejlesztésére,

- a zenei memória fejlesztésére,

- a diatonikus s a jazzben használatos nem diatonikus hangsorok gyakorlására,

- a jazzakkordok különböző figurációkkal, hangzatbontásokkal való gyakorlására,

- a jazzes frazeálásra, árnyalt artikulációra, a lüktetésérzet kialakítására, az egyenletes tempótartásra,

- a szolisztikus rögtönzés alapjainak megismerésére, a dallami gondolkodás fejlesztésére, a stílusos és igen ritmikus improvizációs technika kialakítására,

- a stílusérzéket és a hallást fejlesztő transzkripciós gyakorlatokra,

- az együttes játékkészséget, a tempó-, ritmus- és harmóniai érzéket fejlesztő music minus one gyakorlatokra,

- a hangszer szerepköreinek tudatosítására a zenekari játékban (combo- és big band játék),

- a lapról olvasási készség fejlesztésére,

- a céltudatos és hatékony gyakorlási módszer kialakítására.

Követelmények a jazzoktatási program elvégzése után

A növendék

- legyen tisztában a hangszerkezelés tudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvásmódot,

- sajátítsa el az ajak és a kéz összehangolt munkáját,

- legyen képes a hangok biztonságos megszólaltatására, tudjon dinamikailag árnyalt, a jazznek megfelelő, korszerű trombitahangot képezni,

- tudjon tisztán intonálni, illetve a jazzben gyakori, stílusos hajlításokat játszani,

- ismerje a hangszer karbantartásának alapvető feladatait, s végezze ezeket önállóan,

- ismerje a dúr és moll hangnemeket, a különböző improvizációs skálákat és harmóniabontásokat, s tudja ezeket nagyobb tempóban is játszani,

- ismerje a különböző technikai és improvizációs gyakorlatokat, jazz etűdöket,

- ismerje a jazz jellegzetes harmóniai fordulatait, turnback meneteit, s tudja ezeket zongorán játszani,

- ismerje és tudjon rögtönözni a II-V-I-es funkciós-kadenciális séma jazzben használatos formáira,

- ismerje a gyakoribb dúr és moll blues-sémákat, tudja ezeket zongorán játszani, s tudjon ezekre trombitán rögtönözni,

- rendelkezzen megfelelő repertoárral (15-20 különböző karakterű és tempójú jazz standard játéka kívülről, egyszerű, stílusos rögtönzéssel, néhány dúr és moll blues-téma, egyszerű, stílusos rögtönzéssel),

- legyen képes a tanult standardek harmóniameneteit egyszerű formában zongorán játszani,

- legyen képes különböző tempójú music minus one felvételekre egyszerű rögtönzéseket játszani,

- legyen képes 2-3 szólót vagy szólórészletet lekottázni, s ezeket az eredeti változat magnetofon-felvételével unisono eljátszani,

- rendelkezzen megfelelő lapról olvasási készséggel,

- rendelkezzen a játszott anyag megszólaltatásához szükséges koncentráló képességgel,

- ismerje a rokon hangszereket, hangolásukról és hangfekvésükről legyen fogalma,

- rendelkezzen olyan hangszeres és elméleti tudással, ami szükséges ahhoz, hogy részt vehessen amatőr jazzegyüttesekben.

Jazz-zongora

A jazz-zongoratanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a növendékkel

- a zongora alapvető sajátosságait, felépítését, működésének elvét, akusztikai sajátosságait,

- a jazz-zongorázás főbb stílusait, kiemelkedő muzsikusait,

- a jazzimprovizáció kialakulását, fejlődését, fontosabb technikáit.

Alakítson ki

- a testarányoknak megfelelő elhelyezkedéssel természetes hangszerkezelést,

- megfelelő kéztartást,

- független, rugalmas játszóapparátust (ujjak, kar, ízületek),

- kiegyenlített játéktechnikát, differenciált billentést.

Tegye képessé a növendéket arra, hogy

- tudjon a billentyűzet teljes terjedelmében tájékozódni, és azon játszani,

- elsajátítsa a jazz-zongorajáték alapelemeit (akkordfordítási technika, akkordkötések, jellegzetes harmóniamenetek, improvizációs skálarendszer, skála-akkord kapcsolatok, jellegzetes dallami és ritmikai fordulatok),

- elsajátítsa a jazz-zongorázás főbb játékformáit (stride, boogie woogie, blokkakkord-játék, szurkálós akkordkíséret, modális rögtönzés, tonális centrumú rögtönzés, latin kíséretek, fúziós stílus),

- elsajátítsa és a zenei anyagnak megfelelően alkalmazni tudja a különböző billentésmódokat, valamint megfelelően használni tudja a zongorapedálokat,

- együttes játékban alkalmazkodni tudjon az adott darab és a zenekar stílusához.

Fejlessze a növendék

- általános muzikalitását és improvizációs készségét,

- hallását transzkripciós és egyéb gyakorlatokkal,

- metrum-, ritmus- és lüktetésérzékét, egyenletes tempótartását,

- kottaolvasási készségét, lapról játékát, memóriáját,

- transzponálási készségét.

Követelmények a jazzoktatási program elvégzése után

A növendék

- rendelkezzen megfelelő repertoárral (mintegy 15-20 jazz standard játéka kívülről, rögtönzéssel),

- ismerje a II-V-I-es funkciós-improvizációs séma főbb formáit, s tudjon ezekre rögtönözni,

- ismerje a gyakoribb blues-sémákat, az összetettebb blues harmonizációkat, s tudjon ezekre rögtönözni (dúr és moll bluesokra egyaránt),

- ismerje a jazz akkordkészletét, jellegzetes harmóniai fordulatait, turnback sémáit, akkordfordítási és akkordkötési technikáját,

- stíluskorszakok szerint is ismerjen néhány gyakoribb dallami patternt, tudja transzponálni ezeket, s legyen képes különböző harmonizációkban, különböző tempójú rögtönzésekben ezeket alkalmazni,

- rendelkezzen megfelelő harmóniai improvizációs technikával, tudjon harmóniasorokra jazzes motívumokat rögtönözni, s ezekkel improvizativ formában építkezni,

- ismerje és a gyakorlatban is tudja alkalmazni a jazz főbb játékstílusait (stride, blues, boogie woogie, akkordikus játék, rhythm and blues, latin, modern main stream, jazz-rock),

- rendelkezzen megfelelő kísérő technikával, tudjon kísérni hangszeres vagy énekes szólistát,

- legyen képes zenekari játékba beilleszkedni,

- tudjon transzkripciókat készíteni, vagyis kiemelkedő muzsikusok improvizációinak egyszerűbb részleteit lejegyezni, ezeket elemezni és az eredeti változat magnetofon-felvételével unisono eljátszani.

KÖTELEZŐ TÁRGYAK

Szolfézs

A szolfézstanítás célja a zenei képességek sokoldalú fejlesztése és olyan zenei gondolkodás kialakítása, amely segíti a növendéket a zenei anyag helyes értelmezésében, valamint a jazzdarabok és improvizációk megszólaltatásában. A szolfézs tantervi program e cél elérését kívánja segíteni azzal, hogy az általános zenei képességek fejlesztését és a zenei alapismeretek elsajátítását pedagógiai folyamattá szervezi. Külön figyelmet fordít arra, hogy e folyamat gazdagítsa a növendéket a zene megszólaltatásának és befogadásának örömével.

A szolfézstanítás szakirányú feladatai:

- járuljon hozzá a növendék átfogó zenei műveltségének kialakításához,

- nyújtson segítséget a hangszertanuláshoz,

- ismertesse meg a jazz és a klasszikus zene közötti formai, harmóniai, ritmikai és dallami különbségeket,

- járuljon hozzá, hogy a növendék nyitottá váljon a társművészetek iránt,

- segítse a zenei készségek kiművelését, a képességek fejlesztését a kreatív jazz előadásban az alábbi területeken:

= ritmus-metrum, különös tekintettel a jazz ritmusvilágára,

= tiszta intonáció,

= dallamhallás, hangsorok felismerése, különös tekintettel a jazz improvizációs skáláira,

= többszólamúság-harmóniafelismerés, különös tekintettel a jazzakkordokra,

= zenei olvasás-írás, különös tekintettel jazzimprovizációk lejegyzésére,

= zenei szerkezet, forma,

= zenei memória,

= rögtönzés, különös tekintettel a jazz harmóniai improvizációs technikájára,

= stíluselemző zenehallgatás, különös tekintettel a jazz főbb stílusaira,

- segítse a zenei pályára készülő növendékek felkészítését a továbbtanulásra.

Követelmények a program elvégzése után

A növendék

- hallás után ismerje fel biztosan a különböző ritmusértékű hangokat, az egyszerűbb és bonyolultabb ritmusképleteket: szinkópákat, nyújtott és éles ritmusokat, a lüktető ütés, a beat - általában negyed hang - nyolcados és triolás osztásait, s ezek szinkópás átkötéseit; tudja ezeket énekelni és hangszeren játszani,

- tudjon lejegyezni bonyolultabb ritmusokat frazírozási jelekkel, tagolt diktálás és többszöri meghallgatás alapján,

- tudjon biztosan tájékozódni a 2/4, 3/4, 4/4, 3/8, 6/8 és 8/8 ütemekben,

- ismerje fel az egyszerűbb aszimmetrikus metrumokat,

- ismerje fel, tudja énekelni és hangszeren játszani a pentatónia 5, a három hétfokú hangrendszer 21 modusát, a distancia skálákat és a jazzben gyakoribb skála-modelleket,

- tudjon biztosan tájékozódni a funkciós rendszerben, ismerje fel a fő- és mellékfunkciókat, ismerje fel és tudja zongorán játszani az egyszerűbb autentikus és plagális harmóniaköröket dúrban és mollban, valamennyi hangnemben,

- ismerje fel és tudja zongorán játszani a II-V-I-es funkciós-kadenciális séma jazzben gyakoribb formáit,

- tudjon moduláló jazz standardeket hangnemi-funkciós szempontból elemezni,

- ismerje fel és tudja valamennyi hangra zongorán játszani a jazz alapakkordjait: a különböző típusú hármasokat, jazz szextakkordokat és szeptimakkordokat,

- tudja biztosan, hogy milyen típusú hármas- és négyeshangzat, valamint jazz szextakkord épül a három hétfokú hangrendszer skálafokaira,

- ismerje fel és tudja zongorán játszani a sus7 akkordot, a jazzben gyakoribb nóna, undecima és tredecima akkordokat (néhány fontosabb alterációval is), valamint a szerkezetileg állandó, nem alterálható összetett jazzakkordokat (dom76, dom7b10, dúr és moll 69),

- ismerje fel és tudja zongorázni a jazz jellegzetes harmóniai patternjeit és turnback meneteit,

- tudjon tájékozódni a különböző periódusokban: biztosan ismerje fel a jazz standardek és bluesok periódusait, rendelkezzen a jazzimprovizációhoz elengedhetetlenül szükséges, biztos periódusérzékkel,

- rendelkezzen megfelelő kottaírási készséggel, tudjon jazz standardek és egyszerűbb jazzimprovizációk nehézségi szintjének megfelelő dallamokat többszöri meghallgatás alapján, tagoltan lejegyezni,

- ismerjen kívülről, tudjon énekelni és hangszeren játszani néhány afro-amerikai népies dalt, 6-8 dúr és moll blues-témát, valamint 10-15 jazz standardet,

- tudjon hangzókkal énekelve rögtönözni egyszerű blues-sémára,

- tudjon egyszerű harmóniasorra téma jellegű dallamot komponálni.

Jazzelmélet (Kiegészítés a szolfézs+elmélet óra klasszikus elmélet anyagához)

A jazzelmélet-tanítás szakirányú feladatai:

- járuljon hozzá a növendék átfogó jazz-zenei műveltségének kialakításához,

- fejlessze a zenei összefüggésekben való eligazodó, elvonatkoztató és rendszerező képességet,

- ismertesse meg a jazz és a klasszikus zene közötti formai, harmóniai, ritmikai és dallami analógiákat és különbségeket,

- segítse a növendéket, hogy jártasságot szerezzen a jazz sajátosságainak, főbb dallami, harmóniai és ritmikai stílusjegyeinek ismeretében,

- stíluselemzés segítségével ismertesse meg a növendéket a jazz főbb korszakainak jellegzetességeivel,

- tegye képessé a növendéket önálló elemző munkára, elsősorban a jazz standardek és egyszerűbb improvizációk tonális-funkciós elemzésére, valamint az elemzett darabok harmóniasorainak horizontálására,

- alakítsa ki azt a látásmódot, mellyel a növendék a zenei összefüggéseket - egy-egy tanulmányi időszaknak megfelelően - önállóan is meg tudja közelíteni,

- segítse a növendéket a hangszeres tanulmányaiban felmerülő problémák megoldásában,

- közvetett formában járuljon hozzá a kreatív jazzelőadáshoz szükséges zenei készségek kiműveléséhez, a zenei képességek általános fejlesztéséhez.

Követelmények a program elvégzése után

A növendék

- ismerje a pentaton és a három hétfokú hangrendszer szerkezetét, hallás után biztosan ismerje fel az 5 pentaton és 21 diatonikus modust, tudja ezeket énekelni és hangszeren játszani,

- ismerje fel és tudja hangszeren játszani a distancia skálákat és a jazzben gyakoribb skála-modelleket,

- ismerje a jazz nemzetközi akkordjelzési rendszerét, az azonos akkordok jelzésváltozatait, a hazai jelzésgyakorlatot,

- ismerje fel és tudja zongorán játszani a jazz alapakkordjait: a négyféle hármashangzatot, a dúr és moll jazz szextakkordot, valamint a 8+1 szeptimakkordot,

- tudja biztosan, hogy milyen típusú hármas- és négyeshangzat, valamint jazz szextakkord épül a három hétfokú hangrendszer, a dúr, az összhangzatos és a melodikus moll skála fokaira,

- ismerje fel és tudja zongorán játszani valamennyi hangra a sus7 akkordot, a jazzben gyakoribb nóna, undecima és tredecima akkordokat (néhány fontosabb alterációval is), valamint a szerkezetileg állandó, nem alterálható összetett jazzakkordokat (dom76, dom7b10, dúr és moll 69),

- tudjon biztosan tájékozódni a funkciós rendszerben, ismerje fel a fő- és mellékfunkciókat, ismerje fel és tudja zongorán játszani az egyszerűbb autentikus és plagális harmóniaköröket, dúrban és mollban, valamennyi hangnemben,

- ismerje fel és tudja zongorán játszani a II-V-I-es funkciós-kadenciális séma jazzben gyakoribb dúr és moll formáit, ezek szekvenciális meneteit,

- tudjon moduláló jazz standardeket hangnemi szempontból elemezni, ismerje fel az egyes harmóniák funkciós hovatartozását,

- ismerje és legyen járatos a jazz improvizációs skálarendszerében, a harmóniák és skálák kapcsolatrendszerében, ismerje az egyes harmóniák skálakifejezéseit lehetőségeit, tudjon horizontálni,

- ismerje a jazz főbb improvizációs technikáit, legyen képes ezeket a gyakorlatban alkalmazni,

- ismerje a jazz stíluskorszakainak fontosabb dallami, harmóniai és ritmikai sémáit, patternjeit, a gyakoribb turnback meneteket, s tudja ezeket a gyakorlatban is alkalmazni,

- tudjon önállóan elemezni bonyolultabb jazzkompozíciókat és improvizációkat,

- ismerje a régebbi és modernebb blues-sémákat, a gyakoribb dúr és moll blues-harmonizációkat zongorán is tudja játszani,

- ismerje a jazz főbb ritmikai sajátosságait,

- ismerje és tudja zongorán játszani a jazzben gyakoribb kétharmóniájú hangzatokat, legyen tisztában a mai jazz improvizációs törekvéseivel (politonális és polimodális tendenciák, a tonális síkok eltolásának technikája stb.).

Jazzirodalom

A jazzirodalom tanításának célja, hogy

- elsősorban a jazz, de általában a zene és más művészetek iránt érdeklődő, művelt embereket neveljen, akik tanulmányaik során képessé válnak további önművelésre, valamint a jazz aktív (öntevékeny) művelésére,

- legyen lehetőségük alapfokú jazz műveltség megszerzésére azoknak is, akik nem tanultak hangszert, illetve egyéb elfoglaltságuk miatt csak kisebb intenzitással képesek hangszeres tanulmányokat folytatni.

A jazzirodalom tanításának szakirányú feladatai:

- a jazz iránti fogékonyság elmélyítése, a műfajjal kapcsolatos ismeretek bővítése,

- a jazz sajátos ritmikájának, intonációjának, dallami és harmóniai nyelvezetének, a nyugati zenekultúráétól sokban eltérő kifejezési eszközeinek bemutatása és megismertetése,

- az afro-amerikai zene vázlatos történetének, a jazz kialakulásának és főbb stíluskorszakainak megismertetése,

- az egyes korszakok kiemelkedő muzsikusainak, s azok legjelentősebb felvételeinek bemutatása, kitekintéssel az adott kor zenéjének és más művészeteinek főbb tendenciáira,

- folyamatosan hívja fel a figyelmet a jazz és a klasszikus zene közötti analógiákra, illetve a jelentős különbségekre.

Neveljen az értékes zene szeretetére, ösztönözze a növendékeket

- jazzkoncertek és egyéb nívós hangversenyek rendszeres látogatására,

- a rádió és a televízió ilyen jellegű műsorainak meghallgatására,

- az értékes hangfelvételek és videofelvételek gyűjtésére és rendszeres meghallgatására,

- a műfajjal kapcsolatos jelentősebb könyvek, tanulmányok, szaklapok rendszeres olvasására.

Alakítson ki szilárd értékrendet a növendékben, melynek segítségével a későbbiekben mind a jazzben, mind a zene egyéb műfajaiban biztosan tájékozódni tud.

Tegye nyitottá és érdeklődővé a növendéket minden újdonság iránt, mellyel a jazzben, a kortárs zenében és más művészetekben találkozik.

Fejlessze a növendékek esztétikai érzékét és érzelmi fogékonyságát.

Követelmények a program elvégzése után

A növendék

- ismerje az afro-amerikai zene főbb formáit, a jazz kialakulásának folyamatát,

- legyen áttekintése a jazz történetéről, ismerje a főbb stíluskorszakokat, azok jelentősebb együtteseit és szólistáit,

- ismerje fel az órákon bemutatott és elemzett felvételeket, legyen tisztában ezek főbb stílusjegyeivel,

- ismerje a jazz dallami, harmóniai, ritmikai, formai alapelemeit és sajátosságait, legyen fogalma ezeknek a jazz fejlődésfolyamatában bekövetkezett változásairól,

- ismerje az improvizatív jazz és a kompozíciós zene közötti eltéréseket, illetve hasonlóságokat,

- legyen áttekintése a jazzben és a zene egyéb műfajaiban végbemenő folyamatokról, különös tekintettel a kortárs zenére,

- legyen áttekintése az európai jazzről, ismerje a magyar jazz történetét, jelenlegi helyzetét, ismerje a jelentős magyar együttesek és szólisták felvételeit.

Jazz-zenekari gyakorlat

A jazz-zenekari gyakorlat szakirányú feladatai

Nyújtson lehetőséget a növendékeknek

- a közös játékra, a jazz lényegét jelentő, belső kötöttségeken és rendezőelveken nyugvó közös rögtönzésre,

- más hangszerek megismerésére, ezek zenekari szerepköreinek megtapasztalására,

- a "zenekari hallás", a muzsikus társakra való figyelés kialakítására, a többirányú figyelem képességének fejlesztésére,

- a combo-játék belső megismerésére (ritmus-szekció, szolisztikus rögtönzés, a jazz standardek és más jazzdarabok kisegyüttesbeli feldolgozás- és előadásmódja, a combo-hangszerelés alapjai stb.),

- az együttes játék problémáinak megismerésére (a leírt szólamok azonos frazeálással való megszólaltatása, intonációs eltérések áthidalása stb.),

- az "élő", vagyis nem music minus one típusú zenekari kíséret megtapasztalására, a szolisztikus rögtönzés ilyen jellegű kísérettel való gyakorlására.

A fentiek lehetőséget nyújtanak az arra alkalmas növendékeknek, hogy később professzionális együttesekben játszhassanak.

Követelmények a program elvégzése után

A növendék

- ismerje meg a leggyakoribb jazz-hangszerek jellegzetességeit, a combo-játékban betöltött szerepköreit,

- ismerje meg és tudatosítsa a combo-játék alapelveit, a ritmus-szekció működését, a szólisták feladatait,

- legyen tisztában a jazz kiszenekari formációival, az alapvető játékmódokkal,

- rendelkezzen a combo-játékhoz szükséges hangszeres tudással, improvizációs technikával, tempó-érzékkel, stílusismerettel, beilleszkedési képességgel,

- rendelkezzen megfelelő lapról olvasási készséggel,

- legyen képes leírt szólamát helyes tempóban, stílusban, megfelelő frazeálással és dinamikával eljátszani (vonatkozik ez a combo-játékra is, de elsősorban a nagyzenekari játékra, ha az intézményben esetleg big band működne),

- rendelkezzen megfelelő koncentrálóképességgel, tudjon egyidejűleg figyelni a saját és muzsikustársainak játékára.

Zongora kötelező tárgy

A zongora kötelező tárgy valamennyi hangszeres jazztanszakon és a jazzének tanszakon kötelező. (Természetesen a jazz-zongora tanszak kivételével.) A zongoratanulást a modern jazzimprovizáció teszi elsősorban szükségessé. Túlnyomórészt harmóniai rögtönzésről lévén szó, elengedhetetlen, hogy a növendék megismerkedjen a zenének olyan elemeivel és összefüggéseivel, amilyen például a harmonizáció, akkordfűzés, dallam és harmónia kapcsolata, többszólamúság, kíséret stb. Minderre egy fúvósnak, bőgősnek, basszus-gitárosnak, ütősnek a saját hangszerén nincs módja, s vonatkozik ez az énekesre is. Bár a gitáron akkordjátékra is van mód, még a gitárosnak is szükséges zongoráznia a hangszer vizuális lehetőségei miatt: a növendéknek nem "vakon" kell kitalálnia a skála vagy az akkord hangjait, hanem látja azokat maga előtt, s így a zongorán minden könnyebbé, sokkal áttekinthetőbbé válik. Mielőtt tehát a növendék a jazz standard harmóniasorára rögtönöznie kezdene, alaposan meg kell ismernie a darab harmóniai struktúráját, elemeznie kell azt tonális-funkciós szempontból, ki kell keresnie a megfelelő improvizációs skálát, illetve meg kell állapítania a tonális centrumokat. Hasznos, ha a növendék egyszerű klasszikus darabokat is tanul, de a legfontosabb, hogy jazzakkordokat, akkordmeneteket, harmóniai bontásokat és improvizációs skálákat tudjon játszani. Igen fontos, hogy bizonyos idejű tanulás után a növendék el tudja játszani egyszerű akkordkísérlettel azt a dallamot, melynek harmóniasorára a saját hangszerén rögtönözni fog.

A zongora kötelező tárgy tanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a növendékkel

- a jazzimprovizáció fontosabb technikáit, elsősorban a periodikus harmóniai rögtönzés alapjait.

Alakítson ki

- a testarányoknak megfelelő elhelyezkedéssel természetes hangszerkezelést,

- megfelelő kéztartást, laza, rugalmas játszóapparátust.

Tegye képessé a növendéket arra, hogy

- tudjon a billentyűzet teljes terjedelmében tájékozódni és azon játszani,

- a zongorán felkészüljön a saját hangszerén való önálló harmóniai rögtönzésre (jazzakkordok, jellegzetes harmónia- és turnback-menetek, a harmóniákat kifejező improvizációs skálák játéka),

- minden hangnemben tudjon dúr és moll jellegű II-V-I harmóniai sémákat játszani, egyszerű, jazzes akkordfordításokkal, megfelelő akkordkötésekkel, szekvenciális formában is,

- tudjon jazz standardeket a legegyszerűbb formában játszani (dallam+1-3-7-es akkordkíséret), s néhány darabot kívülről is tudjon,

- tudjon egyszerűbb hangnemekben a jazzben gyakoribb blues harmónia-meneteket játszani, ismerje kívülről néhány dúr és moll blues-témát, s ezeket egyszerű harmóniai kísérlettel el tudja játszani.

Fejlessze a növendék

- általános muzikalitását, hallását, metrum-, ritmus- és lüktetésérzékét,

- kottaolvasási készségét,

- általános zenei műveltségét.

Követelmények a program elvégzése után

A növendék

- a jazzakkordokat alaphelyzetben minden hangra, hosszabb keresgélés nélkül játszani tudja,

- ismerje és tudja játszani a leggyakoribb jazzakkordok néhány egyszerű, jazzes megfordítását,

- ismerje és tudja játszani a pentaton modusokat, a három hétfokú hangrendszer 21 modusát, a distancia skálákat, a jazzben előforduló skálamodelleket és egyéb, speciális hangsorokat, bármelyik hangról elkezdve,

- ismerje a II-V-I-es funkciós-improvizációs séma főbb formáit, ezeket dúrban és mollban, egyszerű, jazzes akkordfordításokkal valamennyi hangnemben tudja játszani, szekvenciális formában is,

- ismerje a gyakoribb dúr és moll blues-sémákat, s a harmóniameneteket egyszerű, jazzes akkordfordításokkal (esetleg tritonus-kísérettel) az egyszerűbb hangnemekben játszani tudja,

- a jazz standardek dallamát egyszerű, alaphelyzetű, 1-3-7-es akkordkísérettel tudja játszani, néhányat kívülről is tudjon,

- a tanult standardek harmóniameneteire improvizációs skálákat is tudjon játszani, lehetőleg egyenletes tempóban,

- a fentiek mellett a klasszikus zongora kötelező tárgy anyagából annyit sajátítson el, amennyit felkészültsége megenged.

D) ELEKTROAKUSZTIKUS ZENE

I. Fejezet

A MŰVÉSZETI ÁG SPECIÁLIS SZABÁLYOZÁSA

Az alapfokú zeneoktatás célrendszere és funkciói

1. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását.

Az alapfokú népzeneoktatás célrendszere és funkciói

1. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó népzenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek sajátos képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását.

A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket.

A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket, és gyarapítja ismereteiket.

Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására.

2. A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség, fogékonyság - alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására.

3. A zeneoktatás a különböző zenei műfaj sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel.

A zeneoktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai

A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése.

A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása).

A zenei olvasás és írás alapfokot meghaladó készségének megalapozása és kifejlesztése.

A technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás, a kreativitás kialakítása.

Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség átadása.

A zenei műszavak és jelentésük megismertetése.

A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése.

A főbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése.

A kortárs zene befogadására nevelés.

A tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése.

Az értékes zene megszerettetése. A növendékek zenei ízlésének formálása.

A tanulók életkorának megfelelő zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására való ösztönzés. A társművészetek iránti nyitottság kialakítása.

A zenei élet eseményei iránti érdeklődés felkeltése, illetve részvétel a zenei életben.

Tehetséggondozás.

A zenei pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra.

A növendékek rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése.

A tanuló aktív társas muzsikálásra nevelése.

Közreműködés az egyéb intézmények kulturális rendezvényein.

Az amatőr zenekarokban, kamaraegyüttesekben, kórusban történő aktív részvételre való előkészítés, ösztönzés.

Cserekapcsolatok létesítése hazai és - lehetőség szerint - külföldi zeneoktatási intézményekkel.

A képzés struktúrája, óraterve, tantárgyai

Hangszeres tanszakok: furulya, fuvola, oboa, klarinét, fagott, kürt, trombita, harsona, tuba, szaxofon, ütő, hárfa, gitár, cimbalom, csembaló, zongora, orgona, harmonika, hegedű, brácsa, gordonka, nagybőgő.

Vokális tanszak: magánének.

Elméleti tanszakok, tantárgyak: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció.

Egyéb tantárgyak: zenekar, kórus.

Egyéb tanszak: kamarazene.

Képzési idő:

(Megjegyzés: az évfolyamszámok magukba foglalják az előképző, alapfok és továbbképző évfolyamait. A képzési idő első számjegye az elméleti és egyéb előtanulmányokat jelöli.)

"A" tagozaton

2+10 évfolyam (furulya, fuvola, trombita, ütő, hárfa, gitár, cimbalom, zongora, harmonika, hegedű, gordonka)

2+8 évfolyam (oboa, klarinét, fagott, kürt, harsona, tuba, csembaló, orgona, nagybőgő)

2+6 évfolyam (szaxofon, brácsa)

1+6 évfolyam (magánének)

"A" tagozaton: minimum 2x30 perc

"B" tagozaton: minimum 2x45 perc

[A közoktatási törvény 52. § (9) bekezdés a) pontja alapján: egyéni - egy-három tanuló részére szervezett - foglalkozás tartható.]

Kötelező tárgy:

a képzési idő 2x45 perc

"A" tagozaton a 4. évfolyam végéig

"B" tagozaton az utolsó évfolyam végéig

Kötelezően választható tárgy:

"A" tagozaton az 5-6. évfolyamon

elmélet: minimum 1x45 perc

Választható tárgy:

az előképző 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás

"B" tagozaton

A "B" tagozat zárójeles számai az "A" tagozaton végzett előtanulmányokat jelentik. "B" tagozatra a növendéket az alapfok 2. évfolyamától javasolt irányítani.

(3)+9 évfolyam (furulya, fuvola, trombita, ütő, hárfa, gitár, cimbalom, zongora, harmonika, hegedű, gordonka)

(3)+7 évfolyam (oboa, klarinét, fagott, kürt, harsona, tuba, csembaló, orgona, nagybőgő)

(3)+5 évfolyam (szaxofon, brácsa)

(2)+5 évfolyam (magánének)

Elmélet és egyéb főtanszakok

"A" tagozaton

2+10 évfolyam (szolfézs)

2+6 évfolyam (zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet)

4 évfolyam (kamarazene)

"B" tagozaton

(5)+7 évfolyam (szolfézs főtanszak)

HANGSZERES TANSZAKOK

Jazz-basszusgitár

Mivel a basszusgitárnak nincsen klasszikus megfelelője, a minimálisan három évfolyamos klasszikus előképzésnek más hangszeren kell történnie. Ugyanezért a jazz-basszusgitár tanszakon klasszikus főtárgy nincs. A tanszak óraterve egyébként megegyezik a hangszeres jazztanszakoknak az anyag elején szereplő általános óratervével.

A basszusgitár-tanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a növendékekkel

- a basszusgitár történetét, irodalmát, a hangszer különböző változatait,

- a hangszer akusztikai sajátosságait, a húrok elrendezését, az erősítő berendezés kezelését, a helyes hangzás beállítását,

- a jazz-basszusgitározás kiemelkedő muzsikusait.

Alakítson ki

- könnyed hangszerkezelést, s az ehhez szükséges alapvető pengetési technikákat,

- megfelelő jobb és bal kéz technikát,

- dinamikailag árnyalt, telt és kifejező basszusgitár hangot.

Fordítson különös figyelmet

- a stílusos és igen ritmikus kísérő játékra,

- az árnyalt frazeálásra, artikulációra,

- a virtuóz játéktechnikára való törekvésre,

- a zenekari darabok karakterének elsajátítására,

- a megfelelő kísérő figurák (groove-ok) tanulására,

- a megfelelő tempó és dinamika kialakítására.

Segítse készségfejlesztő improvizációs gyakorlatokkal a növendék zenei fejlődését, különös tekintettel

- az öt- és hétfokú diatonikus skálákra, ezek modusaira, s ezek hangkészletéből kialakított rögtönzésgyakorlatokra,

- a különböző ritmikai függetlenítési gyakorlatokra,

- a jazz alapvető akkordkészletének gyakorlására, valamint az akkordbontások gyakorlására,

- a dúr és moll bluesok kíséretére, az egyszerű blues-sémák elsajátítására,

- az akkordfűzések egyszerű basszusvezetésére,

- a II-V-I funkciós-improvizációs séma differenciált gyakorlására,

- a különfajta fogások, gyors figurák, basszusmenetek tudatosítására.

Követelmények a jazzoktatási program elvégzése után

A növendék

- ismerje a harmóniamenetes kísérés főbb formáit,

- ismerje a gyakoribb blues-sémákat, összetettebb blues-harmonizációkat, a II-V-I-es funkciós-improvizációs séma főbb formáit,

- ismerje a jellegzetes basszusmeneteket és basszus alapritmikákat,

- ismerje a különböző improvizációs skálákat, skálamodelleket,

- ismerje a tananyag fontosabb improvizációs, stílus- és ritmikai gyakorlatait,

- rendelkezzen megfelelő repertoárral (15-20 különböző karakterű jazz standard játéka kívülről, különböző kísérési formákkal, egyszerű improvizáció),

- ismerjen néhány dúr és moll bluest (különböző kísérési módok, egyszerű improvizáció),

- képes legyen 2-3 leírt kíséretet és szólót az eredeti változat magnetofon-felvételével unisono eljátszani.

Jazzbőgő

A hangszer mérete miatt a bőgőtanulás 14 éves kor előtt általában nem kezdhető el. Ezért a többi jazztanszaktól eltérően a klasszikus előképzés ezen a szakon csak egy év. A hosszabb klasszikus előképzés hiányát ellensúlyozza a klasszikus főtárgy nagyobb, a jazz főtárgy kisebb óraszáma az 1. és 2. évfolyamon.

* Szakmai indokok alapján a szabadon választható tárgyak felvétele kifejezetten javasolt.

A többi hangszeres jazztanszaktól eltérően ezen a tanszakon a klasszikus főtárgy a 3. és 4. évfolyamon kötelező.

A jazzbőgő-tanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a növendékkel

- a hangszer alapvető szerepköreit, lehetőségeit, a jazzbőgőzés vázlatos irodalmát és történetét,

- a hangszer akusztikai sajátosságait,

- a hangszer erősítésének lehetőségeit, a helyes hangzás beállítását.

Alakítson ki

- helyes test-, hangszer- és kéztartást, s tudatosítsa ezeket,

- a jazzbőgőzés alapját jelentő, megfelelő pizzicato-technikát és bal kéz technikát,

- differenciált hangindítást és hanglezárását,

- pontos összehangolt mozgást a kezek között,

- a jazznek megfelelő korszerű bőgőhangot.

Fordítson különös figyelmet

- a hangsorok és jazzakkordok gyakorlására különböző figurációkkal, hangzatbontásokkal, valamennyi fekvésben, a háromféle pizzicato-mód alkalmazásával,

- az ügyességi, fekvésváltási gyakorlatokra, a legato fekvés- és húrváltás technikájára,

- a kottaolvasási készség fejlesztésére,

- a nem-diatonikus skálák sokfajta gyakorlására,

- a jazzes frazeálásra, árnyalt artikulációra, a lüktetésérzet kialakítására, az egyenletes tempótartásra,

- a speciális basszus alapritmikák, ritmusképletek (swing, latin, jazz-rock stb.) elsajátítására,

- a stílusos és igen ritmikus kísérő játék kialakítására,

- az ellenmozgásos basszusvezetési technika fejlesztésére,

- a szóló rögtönzés alapjainak megismerésére, a dallami gondolkodás fejlesztésére,

- a stílusérzéket és a hallást fejlesztő transzkripciós gyakorlatokra,

- a hangszer szerepköreinek tudatosítására a zenekari játékban (combo- és big band játék).

Követelmények a jazzoktatási program elvégzése után

A növendék

- ismerje a különböző skálákat, harmóniabontásokat, ezeket nagyobb tempóban is tudja játszani,

- ismerje a különböző technikai és improvizációs gyakorlatokat, etűdöket, harmóniai szekvenciákat,

- a ritmusvariációs skálákat, valamint a jazzben használt skálákat,

- ismerje a funkciós kísérés főbb formáit a különböző stílusokban (swing, latin, jazz-rock stb.),

- ismerje a jazz jellegzetes harmóniai fordulatait, turnback meneteit,

- ismerje a jazz jellegzetes basszusmeneteit és basszus alapritmikáit,

- tudjon kísérni és szólózni a II-V-I-es funkciós-kadenciális séma különböző formáira,

- ismerje a gyakoribb blues-sémákat, összetettebb blues-harmonizációkat, ezek jellegzetes basszusmeneteit,

- rendelkezzen megfelelő repertoárral (15-20 különböző karakterű jazz standard játéka kívülről, különböző kísérési formákkal),

- tudjon néhány egyszerűbb standard harmóniamenetére dallami rögtönzést játszani,

- ismerjen néhány gyakoribb dúr és moll bluest (különböző kísérési módokkal, egyszerű dallami rögtönzéssel, több egyszerű hangnemben),

- legyen képes 2-3 leírt kíséretet és szólót az eredeti változat magnetofon-felvételével unisono eljátszani,

- rendelkezzen megfelelő lapról olvasási készséggel.

Jazzdob

A jazzdob-tanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a növendékkel

- hangszerének szerepköreit, lehetőségeit, történeti és zenei irodalmát,

- a jazzdob összeállítási lehetőségeit, hangolását, kezelését és karbantartását,

- a ritmus jelzésrendszerét, egyszerű és összetett elemeit,

- a repetitív és organikus ritmusalkotás lehetőségeit,

- a gyakorlás korszerű módjait,

- a jazzben használatos egyszerű és összetett kézrendeket, ritmusrendszereket, technikai lehetőségeket,

- a ritmus- és dallamalkotás egyszerű és összetett módját, ezek zenetörténeti vonatkozásait,

- az európai, afrikai és latin-amerikai népzenék jazzel összefüggő ritmusvilágát, népies tánczenéjét,

- a jazz és a kompozíciós zene hasonlóságait és eltéréseit,

- a jazztörténeti stílusok fejlődési tendenciáit, ritmikai összefüggéseit,

- az afro-amerikai folklór és a jazz legfontosabb formáit, ezek ritmusvilágát, az ezekhez kapcsolódó kísérő és szolisztikus dobjáték sajátosságait,

- a tánczenei ritmusokat, azok jazzel való kapcsolatait,

- a tanult jazzstílusok meghatározó együtteseinek és szólistáinak munkásságát,

- a jazzdob hangszeres irodalmát.

Alakítson ki

- a hangszerjátékhoz szükséges helyes testtartást, összehangolt mozgáskészséget, igényes és sokoldalú hangszerkezelést,

- állóképes, dinamikus és sokoldalú ütéstechnikát a jazz általános tempóiban,

- megfelelő színvonalú, elemző kottaolvasási és lejegyzési készséget,

- hatékony gyakorlási módszereket és önfejlesztő képességet,

- sokoldalú stílusérzéket, zenei áttekintő képességet, általános és zenei műveltségre való törekvést,

- zenei alkalmazkodó képességeket a kisegyüttesben való játékban, különös tekintettel a basszus és az akkordikus kísérőhangszerekkel való együttműködésre.

Fordítson különös figyelmet

- a zenekari játékgyakorlat megszerzésére és fejlesztésére,

- a zenei kifejezőkészség kialakítására,

- a növendék személyiségére, egyéni tulajdonságai és zenei fejlődése közötti kölcsönhatásra.

Követelmények a jazzoktatási program elvégzése után

A növendék

- rendelkezzen az alapfokú jazzdob-játékhoz szükséges hangszerkezelési s gyakorlási készséggel, elméleti ismeretekkel,

- rendelkezzen megfelelő elemző kottaolvasási és lejegyzési készséggel,

- rendelkezzen megfelelő hallással, zenei memóriával,

- rendelkezzen megfelelő értékítélő képességgel,

- ismerje a ritmusalkotás egyszerű és összetett formáit,

- ismerje a ritmushangszerek főbb típusait, fajtáit,

- ismerje a jazztörténeti korszakokkal hozzávetőlegesen egyidejű tánczenei formákat,

- legyen áttekintése a fontosabb jazzstílusok ritmusvilágáról,

- ismerje hangszerével kapcsolatos legfontosabb szakirodalmat, s néhány jelentős általános jazz szakkönyvet,

- ismerjen mintegy 15 közismert jazz standardet, ezek dallamát és harmóniasorát egyszerű formában tudja zongorázni,

- ismerje a jazz különböző stíluskorszakainak meghatározó együtteseit és szólistáit, valamint vázlatosan a kiemelkedő jazzdobosok munkásságát,

- tudjon verővel és seprűvel a tanult stílusokban megfelelő nívón kísérni és szólót játszani,

- tudjon egyszerűbb egy- és többszólamú ritmuskompozíciókat elképzelni és lejegyezni,

- tudjon a gyakoribb ütemnemekben és jazz formákban stílusos szólókat rögtönözni,

- a tanult stílusokban tudjon adott basszusalapra kísérőformákat rögtönözni és komponálni.

Jazzének

Az énektanítás sajátossága az, hogy a technikai, zenei képzés mellett alapfeladata az énekhang (mint hangszer) képzése. Erre csak a mutálás befejezése után kialakult hangképzőszervek alkalmasak. Ezért a zeneiskolai jazzének-tanulást csak 16-18 éves korban lehet elkezdeni (ez nemtől és hangfajtól függően változik), s a képzést két évre kell szűkíteni. E körülményből adódóan a jazzének tanszakra jelentkezők lehetnek

- zeneiskolai növendékek, akik idáig klasszikus ének tanszakon vagy valamely klasszikus hangszeres szakon tanultak,

- zeneiskolai jazztanszakos növendékek, akik idáig valamelyik hangszeres jazztanszakon tanultak - ez a leendő énekes számára igen hasznos előképzés.

Óraterv

Az óratervet az adott tanszakon meghatározott évfolyamok száma szerint kell érteni.

Az előképzőt a növendéknek nem kötelező elvégeznie.

Főtárgy: hangszeres és magánének tanszakok (egyéni), elméleti és kamarazenei tanszakok (csoportos).

Kötelező tárgy: szolfézs, zongora (az adott tanszakok óratervében jelölteknek megfelelően).

Kötelezően választható tárgy:

- elméleti: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció (mindezek együttes műveltségi programként is taníthatók);

- gyakorlati: zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus.

Választható tárgy: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció (mindezek együttes műveltségi programként is taníthatók); zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus, népzene.

(Zenei ismeret: a szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció tantárgyak tantervi programjai alapján, mint együttes műveltségi terület, önálló zenei alapismereteket tartalmazó helyi tanterv készíthető.)

Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve hárfa, gitár, csembaló, zongora, orgona, harmonika) és magánének főtárgyhoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás.

A tanítási órák számára és képzési idejére vonatkozó rendelkezések

"A" és "B" tagozat, 2+10 évfolyamos (hosszú) tanszakok

A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok ideje tanítási hetenként értendő.

A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok ideje tanítási hetenként értendő.

Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. Az énekes és hangszeres népzene anyanyelvi szintű elsajátíttatásával a hagyományos kultúra értékeinek tiszteletére, őrzésére, gyarapítására, továbbadására nevel.

2. A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség, fogékonyság - alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszer- és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására.

3. A zeneoktatás a különböző zenei műfajok sajátosságait és hiteles megjelenítési módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel.

A népzeneoktatás általános fejlesztési követelménye, feladata

A népzene sajátos gondolkodásmódjának (logikájának), a dallam- és harmóniavilág és a formai szerkezet összefüggéseinek, a ritmus és intonáció szabadabb értelmezésének, a magyar nyelv sajátságaival is összefüggő hangsúlyviszonyainak megismertetése.

Az önkifejezés eszköztárának gazdagítása, a népzene sajátos értékrendszerének felismerése, alkalmazása.

A technikai készség, a variációképző rögtönzőkészség kialakítása, személyiségfejlesztés és tehetséggondozás.

A korábban gyűjtött, vagy még élő népzenei anyag segítségével (különös tekintettel a hangzóanyagok hallgatására, értelmezésére) a növendék megismertetése a különböző népzenei műfajok, dialektusok, stílusok sajátosságaival, a népzenekutatás történetével, a népzene nagy előadó-egyéniségeivel. A művészeti értékek befogadására, alkalmazására, a hagyományos kultúra értékeinek önálló, egységes szemléletű feldolgozására nevelés.

Az alkotó magatartás, a pozitív beállítódások és magatartási szokások kialakítása, az általános és speciális zenei képességek (hallás, ritmusérzék - különös tekintettel a népzene sajátos hangközeire és ritmusfajtáira - stílusérzék, intonációs érzékenység, zenei memória, fantázia, előadói és manuális készség) fejlesztése. Rendszerezett zenei-népzenei ismeretek átadása, az általános zenei műveltség megalapozása.

A zenei írás-olvasáshoz, az önálló lejegyzéshez és dallamértelmezéshez, az eredeti előadásmód alapvető jellegzetességeinek felismeréséhez és alkalmazásához, dallamfüzérek, zenei folyamatok, táncciklusok szerkesztéséhez szükséges alapok megtanítása.

Rendszeres, céltudatos, igényes, önálló munkára, értő zenehallgatásra nevelés, igény kialakítása a társas muzsikálásra.

Aktív közművelődési tevékenységre, koncerteken, fesztiválokon, táncházakon, táborokban, valamint gyűjtőutakon való részvételre ösztönzés, az egyházzenei élet segítése a népzene eszközeivel.

A növendékek hazai és - a lehetőségeknek megfelelően - nemzetközi programokban való részvételének, cserekapcsolatok kialakulásának szorgalmazása.

Nyitottság kialakítása a klasszikus zene, régizene, jazz, az értékes szórakoztató zene iránt, a zenei értékek élményt adó felismerésére és befogadására nevelés.

A zenei pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra.

A képzés struktúrája, óraterve, tantárgyai

Hangszeres tanszakok: hegedű, brácsa, bőgő/cselló, furulya, duda, klarinét/tárogató, citera, tambura, koboz, tekerő.

Vokális tanszak: népi ének.

Elméleti tanszakok: népzenei ismeretek, néprajz, szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom; valamint népi játék-népszokás.

Egyéb tantárgyak: kamarazene, zenekar (mindkettő kétéves hangszertanulás után), népdalkör, népi játék-népszokás.

Elméleti tantárgyak : szolfézs, népzenei ismeretek, néprajz, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció.[10]

A képzés időtartama

Megjegyzés: az évfolyamszámok magukban foglalják az előképző, alapfok és továbbképző évfolyamait. A képzési idő első számjegye az elméleti és egyéb előtanulmányokat jelöli.

Hangszeres és vokális tanszakok:

2+10 évfolyam (hegedű, furulya, duda),

1+10 évfolyam (citera),

2+6 évfolyam (klarinét/tárogató),

10 évfolyam (tekerő, népi ének),

8 évfolyam (koboz),

6 évfolyam (brácsa, bőgő/cselló, tambura).

Elméleti és egyéb tanszakok:

2+10 évfolyam (szolfézs),

2+6 évfolyam (népzenei ismeretek, zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet),

4 évfolyam (néprajz),

2 évfolyam (népi játék-népszokás).

Általános óraterv

* Javasolt az előképzőtől a népzenei ismeretek tárgy választása, vagy olyan helyi tanterv kidolgozása, amely ötvözi - a szolfézs és a népzenei ismeretek anyagának megfelelve - mindkét tantárgy követelményeit és tantervi programját.

Az óratervet az adott tanszakon meghatározott évfolyamok száma szerint kell értelmezni.

Az előképzőt a növendéknek nem kötelező elvégeznie.

Előképző: szolfézs; hangszer, népzenei ismeretek, népi játék-népszokások.

Főtárgy: népi hangszer, népi ének tanszakok (egyéni foglalkozás);

elméleti tanszakok (csoportos foglalkozás).

Kötelező tárgy: szolfézs.

Kötelezően választható tárgyak:

- elméleti: szolfézs, népzenei ismeretek, néprajz, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció;

- gyakorlati: második hangszer, népi játék-népszokás, népdalkör, kamarazene, zenekar.

Választható tárgy: a fentiek vagy más művészeti tárgyak (a zeneoktatás kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a növendék más művészeti ág - zeneművészeti, képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ág - képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok központilag meghatározott tanítási óráin részt vehet).

Zenei ismeret: a szolfézs, népzenei ismeretek, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció tantárgyak tantervi programjai alapján, mint együttes műveltségi terület, önálló zenei alapismereteket tartalmazó helyi tanterv készíthető.

A tanítási órák számára és képzési idejére vonatkozó rendelkezések

A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok ideje tanítási hetenként értendő.

Az alapfokú zeneoktatás célrendszere és funkciói

1. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó elektroakusztikus zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását.

A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket.

Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására.

2. A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség, fogékonyság - alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására.

3. A zeneoktatás a különböző zenei műfajok sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel.

A zeneoktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai

A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése.

A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása).

A zenei olvasás és írás alapfokot meghaladó készségének megalapozása és kifejlesztése.

A technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás, a kreativitás kialakítása.

Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség átadása.

A zenei műszavak és jelentésük megismertetése.

A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése.

A főbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése.

A kortárs zene befogadására nevelés.

A tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése.

Az értékes zene megszerettetése. A növendékek zenei ízlésének formálása.

A tanulók életkorának megfelelő zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására való ösztönzés. A társművészetek iránti nyitottság kialakítása.

A zenei élet eseményei iránti érdeklődés felkeltése, illetve részvétel a zenei életben.

Tehetséggondozás.

A zenei pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra.

A növendékek rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése.

A tanuló aktív társas muzsikálásra nevelése.

Közreműködés az egyéb intézmények kulturális rendezvényein.

Az amatőr zenekarokban, kamaraegyüttesekben, kórusban történő aktív részvételre való előkészítés, ösztönzés.

Cserekapcsolatok létesítése hazai és - lehetőség szerint - külföldi zeneoktatási intézményekkel.

A képzés struktúrája, óraterve, tantárgyai

Tanszakok:

- szintetizátor-keyboard,

- szintetizátor,

- számítógépes zene.

A képzés időtartama:

- szintetizátor-keyboard tanszakon:

"A" tagozaton 8 év (2+6 évfolyam),

"B" tagozaton 8 év (3+5 évfolyam),

- szintetizátor tanszakon: 12 év (2+10 évfolyam),

- számítógépes zene tanszakon:

"A" tagozaton 8 év

"B" tagozaton 8 év (1+7 évfolyam).

(Megjegyzés: az évfolyamszámok magukba foglalják az előképző, alapfok és továbbképző évfolyamait. A képzési idő első számjegye az elméleti és egyéb előtanulmányokat jelöli. A "B" tagozat első számjegye az "A" tagozaton végzett előtanulmányokat jelenti. A "B" tagozatra a növendéket az alapfok 2. évfolyamától javasolt irányítani.)

Óratervek

Szintetizátor-keyboard tanszak

Az előképzőt a növendéknek nem kötelező elvégeznie.

Főtárgy: szintetizátor-keyboard (egyéni).[11]

Kötelező tárgy: szolfézs.

Kötelezően választható tárgyak:

- elméleti: szolfézs, hangszínszolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció (mindezek együttes műveltségi programként is taníthatók);

- gyakorlati: zongora, orgona vagy egyéb második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus;

- egyéb: szintetizátor, számítógépes zene.

Választható tárgyak: szolfézs, hangszínszolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció (mindezek együttes műveltségi programként is taníthatók); zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus; szintetizátor, számítógépes zene.

(Zenei ismeret: a szolfézs, hangszínszolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció tantárgyak tantervi programjai alapján, mint együttes műveltségi terület, önálló zenei alapismereteket tartalmazó helyi tanterv készíthető.)

Az elméleti és kamarazenei tantárgyak csoportos foglalkozások.

A tanítási órák számára és képzési idejére vonatkozó rendelkezések

"A" és "B" tagozat

A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok ideje tanítási hetenként értendő.

elmélet: minimum 1x45 perc

gyakorlat: minimum 1x45 perc (csoportos), vagy

minimum 1x30 perc (egyéni)

Hangszeres előkészítő

egyéni: 2x30 perc

csoportos: 2x45 perc

Kamarazene:

minimum 1x45 perc

A kamarazene csoportlétszáma a műfajnak megfelelően: 2-8 fő, maximum 15 fő.

Zenekar, kórus:

minimum 2x45 perc

Zongora, második hangszer:

minimum 1x30 perc

Szintetizátor tanszak

Az előképzőt a növendéknek nem kötelező elvégeznie.

Főtárgy: szintetizátor (amely magában foglalja a hangszerismeret és a szintetizátor kamara tananyagát is).[12]

Kötelező tárgy: szolfézs.

Kötelezően választható tárgyak:

- elméleti: szolfézs, hangszínszolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció (mindezek együttes műveltségi programként is taníthatók);

- gyakorlati: zongora vagy egyéb második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus;

- egyéb: szintetizátor-keyboard, számítógépes zene.

Választható tárgyak: hangszeres előkészítő; szolfézs, hangszínszolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció (mindezek együttes műveltségi programként is taníthatók); zongora vagy egyéb második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus; szintetizátor-keyboard, számítógépes zene.

(Zenei ismeret: a szolfézs, hangszínszolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció tantárgyak tantervi programjai alapján, mint együttes műveltségi terület, önálló zenei alapismereteket tartalmazó helyi tanterv készíthető.)

Az elméleti és kamarazenei tantárgyak csoportos foglalkozások.

A tanítási órák számára és képzési idejére vonatkozó rendelkezések

A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok ideje tanítási hetenként értendő.

Főtárgy:

"A" tagozaton minimum 2x30 perc (egyéni), vagy minimum 2x45 perc (csoportos)

"B" tagozaton minimum 2x45 perc

"A" tagozaton minimum 2x30 perc (egyéni), vagy minimum 2x45 perc (csoportos)

"B" tagozaton minimum 2x45 perc

A korrepetíció (zongorakíséret) ideje:

"A" tagozaton (minimum)

1. évfolyamig 5 perc

2-3. évfolyamon 10 perc

4. évfolyamtól 15 perc

"B" tagozaton (minimum)

1-2. évfolyamon 10 perc

3-4. évfolyamon 15 perc

5. évfolyamtól 20 perc

"A" tagozaton minimum 20 perc

"B" tagozaton minimum 30 perc

Kötelező tárgy:

a képzési idő minimum 2x45 perc

a képzési idő minimum 2x45 perc

"A" tagozaton a 4. évfolyam végéig

"B" tagozaton a 10. évfolyam végéig

Kötelezően választható tárgy:

"A" tagozaton az 5-6. évfolyamon

elmélet: minimum 1x45 perc

elmélet: minimum 1x45 perc

Választható tárgy:

az előképző 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás

"B" tagozaton

elmélet: minimum 1x45 perc

gyakorlat: minimum 1x45 perc (csoportos), vagy minimum 1x30 perc (egyéni)

Hangszeres előkészítő:

elmélet: minimum 1x45 perc

gyakorlat: minimum 1x45 perc (csoportos), vagy minimum 1x30 perc (egyéni)Hangszeres előkészítő:

egyéni: 2x30 perc

csoportos: 2x45 perc

egyéni: 2x30 perc

csoportos: 2x45 perc

Kamarazene:

minimum 1x45 perc

minimum 1x45 perc

A kamarazene csoportlétszáma a műfajnak megfelelően: 2-8 fő, maximum 15 fő.

Zenekar, kórus:

minimum 2x45 perc

minimum 2x45 perc

Kötelező zongora:

minimum 1x30 perc

"A" és "B" tagozat, rövid tanszakok

Főtárgy:

A korrepetíció (zongorakíséret) ideje:

Hangszeres tanszakon:

"A" tagozaton (minimum)

1. évfolyamig 5 perc

2. évfolyam 10 perc

3. évfolyamtól 15 perc

"B" tagozaton (minimum)

1. évfolyam 10 perc

2. évfolyam 15 perc

3. évfolyamtól 20 perc

Magánének tanszakon:

"B" tagozaton

Kötelező tárgy:

"A" tagozaton a 4. évfolyam végéig

"B" tagozaton az utolsó évfolyam végéig

Kötelezően választható tárgy:

"A" tagozaton az 5. évfolyamon

Választható tárgy:

az előképző 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás

"B" tagozaton

Kamarazene:

A kamarazene csoportlétszáma a műfajnak megfelelően: 2-8 fő, maximum 15 fő.

Zenekar, kórus:

Kötelező zongora:

minimum 1x30 perc

A zeneoktatás kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a növendék más művészeti ág (képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok központilag meghatározott tanítási óráin részt vehet.

minimum 2x30 perc (egyéni), vagy

minimum 2x45 perc (csoportos).

A korrepetíció (zongorakíséret) ideje:

minimum 5 perc.

Kötelező tárgy:

a 4. évfolyam végéig

a képzési idő minimum 2x45 perc.

Kötelezően választható tárgy:

hosszú tanszakokon az 5-6. évfolyamon,

rövid tanszakokon az 5. évfolyamon

elmélet: minimum 1x45 perc,

gyakorlat: minimum 1x45 perc (csoportos) vagy

minimum 1x30 perc (egyéni).

Választható tárgy:

az előképző 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás.

Kamarazene:

minimum 1x45 perc,

csoportlétszám: a műfajnak megfelelően 2-8 fő, maximum 15 fő.

Zenekar, népdalkör:

minimum 2x45 perc.

Az alapfokú zeneoktatás célrendszere és funkciói

1. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó jazz-zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek jazz-zenei képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását.

A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket.

Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti (népi) hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására.

2. A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség, fogékonyság - alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására.

3. A jazzoktatás a műfajok sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel.

A jazz-zeneoktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai

A jazz- és általános zenei műveltség megalapozása és fejlesztése.

A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása).

A zenei olvasás és írás alapfokot meghaladó készségének megalapozása és kifejlesztése.

A technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás, a kreativitás kialakítása.

Rendszerezett zenei ismeretek, jazz- és általános zenei műveltség átadása.

A zenei műszavak és jelentésük megismertetése.

A jazz- és klasszikus zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése.

A főbb klasszikus zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a jazz történetének, stílusainak és a jazzirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése.

A kortárs zene befogadására nevelés.

A tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése.

Az értékes zene megszerettetése. A növendékek zenei ízlésének formálása.

A tanulók életkorának megfelelő zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására való ösztönzés. A társművészetek iránti nyitottság kialakítása.

A zenei élet eseményei iránti érdeklődés felkeltése, illetve részvétel a zenei életben.

Tehetséggondozás.

A jazz-zenei pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra.

A növendékek rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése.

A tanuló aktív társas muzsikálásra nevelése.

Közreműködés az egyéb intézmények kulturális rendezvényein.

Az amatőr jazz-zenekarokban, kamaraegyüttesekben, illetve vokálegyüttesekben történő aktív részvételre való előkészítés, ösztönzés.

Cserekapcsolatok létesítése hazai és - lehetőség szerint - külföldi jazzoktatási intézményekkel.

A képzés struktúrája, óraterve, tantárgyai

Hangszeres tanszakok: jazz-basszusgitár, jazzbőgő, jazzdob, jazzgitár, jazz-harsona, jazz-szaxofon, jazz-trombita, jazz-zongora.

Vokális tanszak: jazzének.

A jazz főtárgy kiegészítő tárgya a klasszikus főtárgy.

Egyéb tantárgy: szolfézs, illetve szolfézs-elmélet, jazzirodalom, zenekari gyakorlat, zongora kötelező tárgy.

A képzés időtartama: négy évfolyam, kivéve az ének tanszakon, amelyen két évfolyam. (Az indokolást lásd ott!)

Előképzés: a jazzképzés megkezdése előtt minimálisan három évfolyam klasszikus előképzés szükséges, de még kedvezőbb, ha a növendék a teljes alapfokot klasszikus tanszakon végzi el, s a továbbképző tagozaton tér át jazzképzésre. Kivételt jelent a bőgő tanszak, amelyen a kötelező klasszikus előképzés a hangszer mérete miatt csak egy év. (14 éves kor előtt normál méretű hangszeren általában nem lehet tanulni.)

Általános óraterv

* Szakmai indokok alapján a szabadon választható tárgyak felvétele kifejezetten javasolt.

A jazzgitár és a jazz-basszusgitár tanszakon klasszikus főtárgy nincs. A két évfolyamos ének tanszakon zenekari gyakorlat csak a 2. évfolyamon van, fakultatív formában.

A jazzbőgő tanszakon az első két évfolyamon heti 1 jazz főtárgy és 2 klasszikus főtárgy óra van.

Az órák időtartama: a zongora kötelező tárgy minden tanszakon kötelező (a zongora tanszakon természetesen nincs), az órák - csak ebből a tárgyból - 30 percesek.

az alapfok 1-2. évfolyamán minimum 2x30 perc,

az alapfok 3. évfolyamától minimum 2x45 perc, amelyek közül az egyik egyéni szintetizátoróra, a másik pedig 3-3 gyerekenként összevont egyéni óra, ahol - hetente váltakozva - az egyik héten hangszerismeret, a másik héten pedig szintetizátor kamara óra javasolt.

[A közoktatási törvény 52. § (9) bekezdés a) pontja alapján: egyéni - egy-három tanuló részére szervezett - foglalkozás tartható.]

Kötelező tárgy:

a képzési idő 2x45 perc

a 4. évfolyam végéig

Kötelezően választható tárgy:

az 5-6. évfolyamon:

elmélet: minimum 1x45 perc

Választható tárgy:

az előképző 2. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás.

Számítógépes zene tanszak*

*A számítógépes zene tanszakra történő jelentkezés esetén kétéves hangszeres előtanulmány szükséges.

Főtárgy: számítógépes zene.

Kötelező tárgy: szolfézs.

Kötelezően választható tárgyak:

- elméleti: szolfézs, hangszínszolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció (mindezek együttes műveltségi programként is taníthatók);

- gyakorlati: zongora vagy egyéb második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus;

- egyéb: szintetizátor-keyboard, szintetizátor.

Választható tárgyak: szolfézs, hangszínszolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció (mindezek együttes műveltségi programként is taníthatók); zongora vagy egyéb második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus; szintetizátor-keyboard, szintetizátor.

(Zenei ismeret: a szolfézs, hangszínszolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció tantárgyak tantervi programjai alapján, mint együttes műveltségi terület, önálló zenei alapismereteket tartalmazó helyi tanterv készíthető.)

Az elméleti és kamarazenei tantárgyak csoportos foglalkozások.

A tanítási órák számára és képzési idejére vonatkozó rendelkezések

"A" és "B" tagozat

A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok ideje tanítási hetenként értendő.

Főtárgy:

"A" tagozaton minimum 2x30 perc,

"B" tagozaton minimum 2x45 perc.

[A közoktatási törvény 52. § (9) bekezdés a) pontja alapján: egyéni - egy-három tanuló részére szervezett - foglalkozás tartható.]

Kötelező tárgy:

a képzési idő 2x45 perc

"A" tagozaton a 4. évfolyam végéig

"B" tagozaton az utolsó évfolyam végéig

Kötelezően választható tárgy:

"A" tagozaton az 5. évfolyamtól

elmélet: minimum 1x45 perc[13]

Választható tárgy:

"B" tagozaton

elmélet: minimum 1x45 perc[14]

gyakorlat: minimum 1x45 perc (csoportos), vagy

minimum 1x30 perc (egyéni)

A zeneoktatás kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a növendék a zeneművészeti ág bármelyik területe (klasszikus zene, népzene, jazz-zene), illetve más művészeti ág (képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok központilag meghatározott tanítási óráin részt vehet.

II. Fejezet

HANGSZERES TANSZAKOK

Furulya

A furulyatanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a növendékekkel (életkoruknak megfelelő szinten)

- a furulya lehetőségeit, saját irodalmát és a furulyán is játszható egyéb művek minél szélesebb körét;

- hangszerük történetét, akusztikai sajátosságait, a furulyairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit,

- a furulyacsalád egyéb tagjait és a rokon hangszereket.

- megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, hangszer- és kéztartást, billentést és tudatosítsa ezeket,

- dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező furulyahangot,

- differenciált hangindítást és hanglezárást,

- megfelelő tempójú repetíciót,

- laza, egyenletes ujjtechnikát,

- pontosan összehangolt nyelv- és ujjmozgást.

A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen

- tartott hangokat állandó és változó dinamikával, az intonáció lehetőség szerinti megtartásával,

- hangsorokat, fokozatosan táguló hangterjedelemben, különböző figurációkkal,

- a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat.

Tegye jártassá a növendéket a furulyairodalom javát képező reneszánsz és barokk művek díszítésében.

- könnyed hangszerkezelést, a kezek pontosan összehangolt mozgását,

- helyes test-, hangszer- és kéztartást a hagyományokhoz igazodva,

- rögtönzési készséget.

Fordítson figyelmet

- az előkészítő hangszerként furulyázni tanulók alapfunkcióinak gondos megalapozására,

- a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,

* Szakmai indokok alapján a szabadon választható tárgyak felvétele kifejezetten javasolt.

A zongora kötelező tárgy időtartama minimum 30 perc.

A jazzének-tanítás szakirányú feladatai

Ismertesse a növendékkel

- az emberi hang anatómiai, működésbeli, hangfaji sajtosságait, technikai lehetőségeit,

- a jazz vokális irodalmát, annak kiemelkedő előadóművészeit,

- a különböző éneklési technikák (legato, non legato stb.) alkalmazását,

- hangterjedelme kiterjesztésének lehetőségeit.

Alakítson ki

- helyes légzési módot,

- tiszta intonációs képességet,

- a növendék saját hangterjedelmében egységes hangszint,

- árnyalt dinamikai megoldásokat,

- érthető és helyes szövegmondást,

- egyszerű, a zenei tartalmat kifejező előadásmódot,

- a téma stílusos előadásához szükséges improvizatív díszítő technikát, variálókészséget, a témát követő rögtönzéshez szükséges scat-technikát.

A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen

- a hangképző-, hangterjedelem-növelő gyakorlatokat,

- rezonanciagyakorlatokat,

- szövegmondó feladatokat,

- improvizatív díszítő gyakorlatokat, scat-gyakorlatokat, egyéb rögtönzésgyakorlatokat és stílusgyakorlatokat.

Fordítson figyelmet

- a különböző karakterű, stílusú, tempójú jazz standardek előadására, a megfelelő frazeálásra és artikulációra,

- az angol nyelvű standardek szövegmondására, helyes kiejtésére,

- a dúr és moll bluesok stílusos előadására,

- a megfelelő repertoár kialakítására (10-12 standard egyszerű rögtönzéssel vagy improvizatív variálással, néhány blues ugyanígy),

- a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására (a standardek harmóniameneteinek zongorán való játéka, az improvizációs skálák kikeresése stb.),

- a lapról éneklési készség fejlesztésére,

- a rendszeres közös (vokál) éneklési feladatokra.

Követelmények a jazzoktatási program elvégzése után

A növendék

- tudjon az énekléshez szükséges módon helyesen lélegezni,

- tudjon tisztán intonálni,

- legyen képes hangterjedelmén belül színben egyöntetűen, dinamikailag pedig árnyaltan énekelni,

- tudjon érthető és helyes szövegmondással énekelni magyar és - szükség esetén - angol nyelven,

- tudjon összhangot teremteni a szöveg és a zenei anyag között,

- legyen képes a darabokat (jazz standardeket, bluesokat, spirituálékat) évfolyamának és egyéni képességeinek megfelelően stílushűen, művészi kifejezéssel előadni,

- ismerje a jazz fontosabb harmóniáit, ezek egyszerűbb megfordításait, az akkordkötéseket, ezeket tudja zongorán játszani,

- ismerje és tudja zongorázni az improvizációs skálákat,

- tudjon néhány jazz standardet úgy énekelni, hogy saját magát kíséri zongorán,

- ismerje a gyakoribb blues-sémákat, összetettebb blues-harmonizációkat, néhány sémát zongorázni is tudjon,

- rendelkezzen megfelelő repertoárral (10-12 különböző karakterű és tempójú jazz standard, néhány dúr és moll blues, afro-amerikai darab, spirituálé kívülről),

- néhány darab harmóniamenetére tudjon rögtönözni - esetleg scat-technikával - vagy improvizatív formában variálni,

- legyen képes 2-3 jazzének szólót vagy szólórészletet leírni, s azt az eredeti változat magnetofon-felvételével unisono elénekelni,

- rendelkezzen megfelelő lapról olvasási készséggel,

- legyen képes rendszeres gyakorlásra, saját hangképző szervének ellenőrzésére,

- rendelkezzék megfelelő zenei memóriával, koncentráló- és állóképességgel,

- jó előadói készséggel, művészi fantáziával, a közönséggel való kapcsolatteremtési készséggel.

Jazzgitár

Mivel a klasszikus gitár erősen különbözik a jazzben használatos elektromos gitártól, a minimálisan három évfolyamos klasszikus előképzés más hangszeren is történhet, nemcsak gitáron. Ugyanezért a jazzgitár tanszakon klasszikus főtárgy nincs. A tanszak óraterve egyébként megegyezik a hangszeres jazztanszakoknak az anyag elején szereplő általános óratervével.

A jazzgitár-tanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a növendékekkel

- az elektromos gitár felépítését, hangolását, akusztikai sajátosságait,

- az erősítő berendezés kezelését, a helyes hangzás beállítását,

- a hangszer alapvető szerepköreit, lehetőségeit, a jazzgitározás vázlatos irodalmát, történetét és kiemelkedő előadóit.

Alakítson ki

- helyes test-, hangszer- és kéztartást, s tudatosítsa ezeket,

- differenciált pengetést és helyes fogástechnikát,

- laza, egyenletes kar- és ujjtechnikát,

- a két kéz pontosan összehangolt mozgását,

- dinamikailag árnyalt, a jazznek megfelelő, korszerű gitárhangot.

Fordítson különös figyelmet

- a jazzgitározás alapvető technikai elemeire,

- a diatonikus és nem-diatonikus hangsorok gyakorlására,

- a jazzakkordok gyakorlására, ezek figuratív és egyéb bontásaira,

- a jazz jellegzetes harmóniameneteire, jellegzetes harmóniai fordulataira, akkordkötéseire és akkordfordításaira,

- a stílusos és igen ritmikus kísérő játékra,

- a jazzes frazeálásra, árnyalt artikulációra, a lüktetésérzet kialakítására, az egyenletes tempótartásra,

- a szolisztikus rögtönzés alapjainak megismerésére, a dallami gondolkodás fejlesztésére, a megfelelő improvizációs technika kifejlesztésére,

- a lapról olvasási készség fejlesztésére,

- a különböző alaphangú furulyák használatakor az ábécés névvel történő helyes (nem transzponáló) olvasásra,

Fordítson figyelmet

- a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,

- a lapról olvasási készség fejlesztésére,

- a tudatos zenei memorizálásra,

- a művek zeneileg igényes kidolgozására,

- az elsősorban barokk irodalomban gazdag hangszer más korokban keletkezett darabjainak tananyagba kerülésére,

- a különböző vonásnemek, ujjrendek elsajátítására,

- a lapról olvasási készség, a memorizáló képesség, valamint a rögtönző-képesség fejlesztésére,

- a rendszeres társas muzsikálásra.

Tanítsa meg a növendékeket a hangszer karbantartására.

Követelmények az előképző évfolyam(ok) elvégzése után

Abban az esetben, ha a furulya más fúvós hangszerek előkészítő hangszere, a növendék az előképző vagy az első évfolyam elvégzése után általában abbahagyja furulyatanulmányait. A növendék ebben az esetben is

- tudjon a tanult hangterjedelemben ábécés hangnévvel biztosan kottát olvasni,

- rendelkezzék jól megalapozott légzéstechnikával, hangindítással és ujjtechnikával.

A növendékek egyéb hangszeres tanulmányaik után sokszor visszatérnek a furulyához; ezért az alábbiakról akkor sem mondhatunk le, ha csak előképző hangszerként foglalkozunk ezzel a hangszerrel:

- legyen képes barokk (angol) fogásrendszerű hangszer használatára,

- rendelkezzék biztos hüvelykujjtechnikával.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

Az "A" tagozat végén (az előképző követelményein felül)

A növendék

- legyen képes a zenei anyagot életkorának, egyéni képességeinek és készségeinek megfelelő hangszerkezeléssel, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően megszólaltatni,

- rendelkezzék a játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges koncentrálóképességgel,

- legyen tisztában a hangszerkezelés alapvető tudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvásmódot, billentést stb.,

- legyen képes a hangok biztonságos megszólaltatására a furulya klasszikusan értelmezett hangterjedelmében f1-(f3-ig) g3-ig - in F,

- tudjon dinamikailag árnyalt, kulturált, kifejező hangot képezni,

- alkalmazza játékában a hangindítás, elválasztás és hangbefejezés különböző módjait, többek között a t, r, d hangindításokat és ezek különböző kombinációit,

- ismerje az f1-(f3) g3 hangterjedelem valamennyi hangjának fogását, a leggyakoribb segédfogásokat,

- törekedjék játékában a tiszta intonációra, javítsa tudatosan hangszere intonációs hibáit,

- rendelkezzék az alapfokon játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges ujjtechnikával,

- tudjon önállóan hangolni,

- ismerje a hangszer karbantartásának alapvető feladatait, és végezze ezeket önállóan,

- ismerje a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,

- a tanár útmutatásai alapján legyen képes a különböző zenei kifejezőeszközök alkalmazására (artikuláció, agogika, díszítés, lassítás, hangsúlyozás stb.),

- a tanár útmutatásai alapján legyen képes az új darabok egyszerűbb dallami díszítésére,

- ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat,

- ismerje a furulya történetét, rokon hangszereit,

- ismerje a furulya szerepét különböző zenei korszakokban.

- olyan szintű zenei megnyilatkozásokra, melyek tükrözik, hogy felismeri és alkalmazni tudja a zene általános elemeit és szerkesztési szabályait a számítógépes zenei programok és digitális eszközök segítségével,

- számítógép és digitális eszközök segítségével különféle hangzásokat létrehozni,

- önálló zenei alkotásokat létrehozni,

- zenei felvételek készítésére, szerkesztésére.

Rendelkezzék

- hangszínek iránti fogékonysággal, kifinomult, az új hangzásokra nyitott hallással,

- a feladatoknak megfelelő ismeretekkel a zeneelmélet, a formatan, a hangszerelés területén,

- ismeretekkel az improvizáció és komponálás témakörében,

- megfelelő szintű általános számítógépes ismeretekkel,

- az elektroakusztikus produkciók létrehozásához és előadásához szükséges hangtechnikai ismeretekkel.

A "B" tagozat végén (az "A" tagozat követelményein felül)

A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával:

- dúr és moll skálák 3 #, 4 b előjegyzésig, tercekkel, hármashangzat- és dominánsszeptim négyeshangzat-felbontásokkal, minimum az f1-g3 (in F) hangterjedelem teljes kihasználásával (esetleg a fisz3 kihagyható),

- két etűd vagy egy variációsorozat,

- legalább két tétel egy nagybarokk szonátából vagy versenyműből.

További követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után

Követelmények a program elvégzése után

Az "A" tagozat végén

A növendék

- legyen képes a hangok biztonságos megszólaltatására a furulya XX. századi elvárásainak megfelelő hangterjedelemben (e1)f1-a3(c3)-ig in F,

- alkalmazza önállóan a hangindítás és zárás különböző módjait (ízlésének és a játszott zenei anyagnak megfelelően),

- ismerje az f1-a3 hangterjedelem valamennyi hangjának fogását, a leggyakoribb segédfogásokat, tisztító- és trillafogásokat, a háromvonalas hangok fogáslehetőségeit,

- legyen képes a segédfogások önálló megválasztására,

- rendelkezzék egyenletes, laza ujjtechnikával,

- legyen fogalma a furulya történetéről, fizikai sajátosságairól, irodalmáról, különböző műfajokban betöltött szerepéről,

- legyen képes önállóan megválasztani az előadandó mű stílusának, jellegének megfelelő zenei kifejezőeszközöket, és játékában alkalmazza ezeket,

- a játszott zenei anyagot kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassa meg,

- legyen képes az új darabok egyszerűbb, de önálló dallami díszítésére,

- legyen képes megszerzett ismereteinek és hangszerkezelési szintjének megfelelő előadási darabok, kamarazenei szólamok önálló, technikailag és zeneileg igényes elsajátítására, a hibák önálló javítására,

- rendelkezzék az egyéni és társas muzsikáláshoz szükséges koncentrálóképességgel, lapról olvasási készséggel, zenei képzelőerővel.

A "B" tagozat végén (az "A" tagozat követelményein felül)

- dallamok összekötésére, ismerje a dallamok fűzésének, s az így kialakított összetett formák (például táncrend) szabályait,

- legyen képes zenésztársaival zenei kapcsolatteremtésre,

- szólistaként együttesét irányítani (prímás szerep),

- tánc kísérésére, táncossal való kapcsolatteremtésre.

További követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után

- a magyar népzene főbb dialektusait és azok formakultúráját, a magyar népzene főbb műfajait, a tánctípusokat,

- a magyar népzene improvizatív, az előadásmód hagyományaira épülő gondolkodásmódját, a népzenét, mint zenei anyanyelvet,

- a hangszerkezeléshez, zenei kifejezéshez vezető mozgásformákat, tudatosítsa e mozgásformák és a zenei elképzelés összefüggő egységét,

- a hangszer hangolását, felépítését,részeit,

- a különböző ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást.

Alakítson ki

- könnyed vonóvezetést, helyes test-, hangszer- és kéztartást,

- differenciált hangindítást és lezárást,

- a kezek összehangolt mozgásán alapuló játéktechnikát,

- képességet dallamok rögtönző összefűzésére, tánctételek és táncciklusok kialakítására, valamint önálló lényegfelismerő képességet, előadókészséget,

- pontos tempótartást hosszabb ideig tartó játék esetében is.

Fordítson figyelmet

- a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,

- a különböző vonásnemek és a pengetett játék elsajátítására,

- a basszusfunkciók megértésére, felismerésére és alkalmazására,

- hallás utáni dallamtanulásra és segédeszköz (kotta, emlékeztető) nélküli muzsikálásra,

- az aszimmetrikus ritmizálás megtanulására.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

- a tanuló hallását,

- a nyelvvel is összefüggő ritmus - és hangsúlyérzékét, formaérzékét, stílusérzékét, rögtönzőkészségét, zenei emlékezetét,

- képességét dallamok rögtönző összefűzésére, tánctételek és ciklusok kialakítására,

- önálló lényegfelismerő képességét,

- a táncosokkal, illetve az énekessel való zenei kommunikációkészségét.

Alakítson ki

- könnyed hangszerkezelést,

- megfelelő légzéstechnikát, helyes és a hagyományoknak megfelelő befúvásmódokat,

- test-, hangszer- és kéztartást, billentést, laza, egyenletes ujjtechnikát.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

A növendék legyen képes

- természetes hangszerkezelésre,

- tiszta intonációra,

- a hang, illetve hangszín kialakítására, díszítésére a hagyomány adta kereteken belül,

- hangszeres népzenei darabok önálló megtanulására hangfelvételről,

- énekes dallamok megformálására hangszerein az adott dialektus hagyományos előadásmódján,

- énekkíséretre,

- más hangszerekkel való együttjátékra a hagyomány adta kereteken belül (furulyák, gardon, citera, esetleg hegedű, cimbalom),

- népzenei darabok értelmes, tagolt előadására a ritmus, a hangsúlyok, az összetartozó és elkülönülő hangok helyes felfogása, illetve alkalmazása révén,

- a tanult dialektusok táncrendjeinek eljátszására.

Rendelkezzék

- az adott dialektus előadói hagyományára épülő rögtönzőkészséggel,

- zenei emlékezőtehetséggel,

- a magyar nyelv és a népzene kapcsolatára épülő ritmus és hangsúlyozási készséggel, formaérzékkel,

- a táncossal, énekessel való zenei kommunikáció képességével,

- olyan irányú kottaismerettel, mely a népzenei darabok megtanulását segíti,

- a szükséges zeneelméleti ismeretekkel.

Ismerje

- hangszerei múltját és változatait a magyar nyelvterületen,

- hangszerei repertoárját, illetve annak jellemző részét és előadói hagyományát a fontosabb dialektusterületeken.

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

A növendék ismerje valamennyi magyar furulyafajta játékmódját, tudjon rajtuk a hagyományos előadókét megközelítő szinten önállóan összeállított dallamfüzért játszani minden jellemző tájegység anyagából szolisztikusan és más hangszerekkel együtt.

A növendék legyen képes

- minden ismert dialektusból dallamfüzéreket, táncrendeket játszani magas technikai színvonalon, hallgatóság előtt is,

- más hangszeren vagy énekes formában fennmaradt dallamok önálló adaptálására.

Ismerje

- hangszere repertoárját, illetve annak jellemző részét és előadói hagyományát minden magyar népzenei dialektusban,

- a hangszer szerepét a történeti zenében,

- a rokonnépek hasonló hangszereit és példákat azok repertoárjából,

- a szomszédnépek hasonló hangszereit és példákat azok repertoárjából,

- hangszere elterjedtségét a Földön.

Duda

A dudatanítás szakirányú feladatai

A kontrasípos magyar duda bolhalyukas és bolhalyuk nélküli altípusai játékmódjainak megtanítása egyidejűleg a népi furulya játékának megismertetésével.

A dudát fenntartó népzenei dialektusok, zenei formakultúrájának, dallamkincsének, zenei gondolkodásmódjának megtanítása, díszítésmódjainak, a dudán, illetve furulyán játszott énekes, illetve táncdallamainak és tánctípusainak részletes megismertetése.

A magyar nyelvterület többi - a dudát már nem használó - dialektusának áttekintő ismerete, különös figyelemmel a népi furulyára és hangszeres tánczenére.

A duda magyar és európai történeti múltjának, előadói hagyományának, más népek kultúrájában elfoglalt szerepének ismertetése.

Fejlessze

- a tanuló hallását, a nyelvvel is összefüggő ritmus- és hangsúlyérzékét, stílusérzékét, rögtönző készségét, motivikus zenei gondolkodását, formaérzékét, zenei emlékezetét,

- képességét dallamok rögtönző összefűzésére, tánctételek és ciklusok kialakítására,

- a táncossal és énekessel való zenei kommunikációra, önálló lényegfelismerésre.

Alakítson ki

- könnyed hangszerkezelést, megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, helyes test-, kéz- és hangszertartást,

- egyenletes erősségű játékot, pontos tempótartást.

A növendék ismerje meg

- hangszere felépítését, részeit, hangolását, karbantartását,

- a hangszerjáték általános és speciális jellegzetességeit (pontos intonálás, variálás, díszítés, apráják, a bolhaluk használata, "rikkantás", kontrajáték stb.).

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

A növendék legyen képes

- természetes hangszerkezelésre,

- tiszta intonációra,

- hangszerét önállóan behangolni,

- a hang és hangszín kialakítására, díszítésére a hagyomány adta kereteken belül,

- hangszeres népzenei darabok önálló megtanulására hangfelvételről,

- énekes dallamok megformálására hangszerén az adott dialektus hagyományos előadásmódján,

- népzenei darabok értelmes, tagolt előadására a ritmus, a hangsúlyok, az összetartozó és elkülönülő hangok helyes felfogása révén,

- táncrendek eljátszására.

A növendék rendelkezzék

- az adott dialektus előadói hagyományára épülő rögtönző készséggel, zenei emlékezőtehetséggel,

- a magyar nyelv és a népzene kapcsolatára épülő ritmus- és hangsúlyozási készséggel, formaérzékkel,

- a táncossal és énekessel való zenei kommunikáció képességével,

- olyan szintű kottaismerettel, mely a népzenei darabok megtanulásakor segít.

Ismerje

- hangszere múltját, fajtáit, illetve változatait a magyar nyelvterület fontosabb vidékein.

Tudjon

- stílusosan díszített dudanótákat és aprájákat játszani, ismerje a kontrajáték szabályait, tudja használni az oktávlyukat, megfelelően el tudja választani a dallam törzshangjait, tudjon táncot és éneket kísérni.

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

A növendék legyen képes

- minden ismert dialektusból dallamfüzéreket, táncrendeket játszani magas technikai színvonalon, hallgatóság előtt is,

- más hangszeren vagy énekes formában fennmaradt dallamok önálló adaptálására.

Ismerje

- hangszere repertoárját, illetve annak jellemző részét és előadói hagyományát a magyar népzenei dialektusokban,

- a hangszer szerepét a történeti zenében,

- a rokonnépek hasonló hangszereit és példákat azok repertoárjából,

- a szomszédnépek hasonló hangszereit és példákat azok repertoárjából,

- hangszere elterjedtségét a Földön.

Népi klarinét/tárogató

A klarinét/tárogató tanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a növendékkel

- a magyar népzenében használatos klarinétfajták és a tárogató történetét, az európai kultúrában és a Kárpát-medence népzenei világában elfoglalt helyüket és szerepüket,

- a hangszerek kezelését, fúvás- és játéktechnikáját,

- a klarinétot és a tárogatót fenntartó tájegységek zenei formáit, műfajait és tánckíséret-típusait,

- az egyes tájegységek jellemző stílusjegyeit,

- a hagyományos népzenei előadás gondolkodásmódját,

- a Kárpát-medence népzenéjének alapvető jellemzőit.

Fejlessze

- zenei hallását, dallam- és harmóniaérzékét,

- ritmus- és hangsúlyérzékét,

- zenei emlékezetét,

- lapról olvasási készségét,

- intonációs és dinamikai érzékenységét,

- motivikus és strófikus gondolkodásmódját,

- képességét motívumok és dallamok rögtönzött összefűzésére, tánczenei folyamatok önálló megvalósítására, népzenei darabok koncertszerű előadására,

- kamarazenei alkalmazkodóképességét és kommunikációját.

Alakítsa ki

- a fejlett légzéstechnikát,

- a kiegyenlített tónusú, hangszínekben telt klarinéthangot,

- a biztonságos hangindítást és lezárást,

- az egyenletes ujjtechnikáját.

A tárogató tárgy választható, nem kötelező.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

A növendék ismerje

- hangszere történetét és irodalmát,

- f1-c3-ig (in F) a fogásokat,

- a trilla-, segéd-, piano-, forte- és akkordfogásokat,

- az irodalomra legjellemzőbb tánc- és tételtípusok tempóit és karaktereit,

- a hangszer avantgarde irányzatait.

- a légszekrény-technikai elemeket automatikusan használni.

- az ehhez szükséges hangszertechnikai tudással,

- kiművelt zenei képességekkel (hallás, ritmusérzék, emlékezőtehetség, koncentráló képesség, stílusérzék, fantázia),

- a népzene alapszintű lejegyzéséhez szükséges kottaismerettel és lejegyzési gyakorlattal.

Ismerje

- a népzene előadásmódjának jellegzetességeit és ezen belül részletesen a hangképzés, hangsúlyozás, ritmus, a forma és a díszítés jellemző módjait, az előadás általános és különleges sajátosságait, valamint a zenei improvizáció népzenénkre jellemző módjait,

- a magyar népzene nyelvjárás-területeit és ezek stílusbeli jellemzőit,

- a hangszeres zene szerepét a magyar nép zenei hagyományában,

- a hangszeres népzene műfajait,

- a tanult hangszeres dallamok formai sajátságait,

- a különböző népzenei tájegységek (dialektusok) jellemző tánctípusait, táncait, az ezekhez kapcsolódó dallamanyagot és hangszeres zenét,

- a tanult hangszeres dallamanyag kíséretmódját és kíséretét (hegedűn vagy kontrán),

- a különböző tájegységekre jellemző hagyományos népi hangszereket, hangszeregyütteseket, valamint a vonós bandák különböző felállásait és ezek hangzását,

- népzenénk múltját,

- hangszere múltját, elterjedését a magyar népzenében,

- alapfokon a népzenekutatás történetét, nevesebb személyiségeit, választott hangszerének kiemelkedő művelőit, eredeti előadóit.

- hangszerei múltját, változatait, a magyar nyelvterület különböző vidékein,

- a rokonnépek hasonló hangszereit és példákat azok dallamaiból,

- hangszerei repertoárját, előadói hagyományát a magyar nyelvterület különböző vidékein, és azok jellemző zenei stílusjegyeit, hangszere irodalmát, a gyűjtött anyagot.

- a klarinétot és a tárogatót fenntartó tájegységek tánctípusait, a hangszeres játék fő stílusjegyeit, díszítésmódjait,

- az egyes tájegységek harmonizálási szokásait.

- tiszta intonációra,

- Böhm-rendszerű klarinéton írott E"-ig "paraszt"-klarinéton (és fakultatív tárogatón) H'-ig kiegyenlített hangzásra,

- biztos hangindításra,

- zökkenőmentes regiszterváltásra (legato-val is),

- díszített játékmód megvalósítására,

- friss csárdás tempó előadására,

- hangszeres kamarazenélésre.

Rendelkezzék

- fejlett ujjtechnikával,

- biztos légzéstechnikával,

- tartós kondícióval,

- a hagyományra épülő rögtönző és variálóképességgel.

Szerezzen gyakorlatot

- népzenei darabok önálló előadásában,

- hangszeres együttessel a tánckíséretben.

Ismerje

- a klarinét mint transzponáló hangszer lehetőségeit és problémáit,

- a népzenei felvételek lelőhelyeit,

- az egyes tájegységek jelentős adatközlőit,

- a népzenei mozgalom eseményeit, fórumait, előadóit.

- a citera lehetőségeit, a rajta játszható dallamok minél szélesebb körét (a tanterv a magyar népzenei gyakorlatra épül, elzárkózik a hangszertől idegen zenei anyagoktól, nem számítva az archív forrásokból is ismert adaptációkat),

- a citerával rokon pengetős hangszereket, illetve a hasonló repertoárt használó más ("burdon") hangszereket,

- a hangszer irodalmát, a hangzó vagy kottás formában közölt anyagok minél nagyobb részét,

- a citerajáték jellegzetes hangsorait, pengetésformáit,

- a játékot megelőző zenei elképzelést, a citera kezelésének jellegzetes mozgásformáit, és tudatosítsa a tanulóban ezek kapcsolatát.

Alakítsa ki

- a rendszeres napi munka szükségességét, megismertetve a növendékkel a céltudatos gyakorlás módszereit,

- a könnyed hangszerkezelést, a helyes testtartást, kéztartást, ujjmozgást, összehangolt bal- és jobbkéz-játékot.

Fordítson figyelmet

- a hangzóanyagok önálló feldolgozására, a lapról olvasási készség, a zenei memória fejlesztésére.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

A növendék ismerje

- a hangszer kialakulásának történetét és a népzenei dialektusokat,

- a citerazene hangzóanyagát és kottában rögzített irodalmát, valamint az általános népzenei gyűjteményeket, szakkönyveket,

- hangszere felépítését, karbantartását (húrcsere) és hangolását.

- a hangszernek megfelelő népzene stílushű és improvizatív előadására,

- szólóban és zenekarban saját énekét kísérni,

- szólóban és zenekarban táncot kísérni.

Ismerje

- a citerazene különböző tájegységeinek (Dél-Alföld, Nagykunság, Nyírség, Dél-Dunántúl, Szlavónia, Gyimes, Moldva) általános stílusjegyeit, a citerán leggyakrabban játszott dallamokat,

- ismerje a kiemelkedő adatközlőket,

- a "kiszedős" játék, a pergetés, a váltogatott lassú és sűrű pengetés, a húrlefogás, a parlando rubato játékmód alapjait.

Rendelkezzék

- biztos zenei memóriával,

- megfelelő technikával, stílusismerettel, előadói készséggel,

- tánckíséreti tapasztalattal,

- szereplési (színpadi) gyakorlattal.

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

A növendék ismerje

- a citerán használatos valamennyi hangsort,

- a citerával történő tánckíséret technikai jellegzetességeit.

- igényesen megformálni az általa előadott dallamokat a különböző dialektusok díszítésmódjainak, játékmódjainak felhasználásával,

- önállóan összeállításokat készíteni a különböző dialektusterületek dallamaiból.

Tudjon

- hangsúlytalan előkéket, tizenhatod ritmusú díszítéseket és dallamokat játszani, tremolózni a dallam megfelelő hangjain.

Koboz

A koboztanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg

- a koboz felépítését, történetét, egykori és mai használatát,

- a hangzó vagy kottás formában elérhető anyagokat, ezek kezdetben segítséggel, majd önállóan történő feldolgozását, értelmezését,

- a hangszer hangolásával, kezelésével kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat.

Alakítson ki

- helyes testtartást, kéztartást, ujjmozgatást,

- könnyed, természetes, összehangolt bal- és jobbkéz-játékot,

- biztos intonációt, ritmusos játékot,

- rögtönzési készséget,

- képességet a szolisztikus játékra és a kíséretre.

Fordítson figyelmet

- a zenei memória, a lapról olvasási készség fejlesztésére,

- az önálló kíséretszerkesztés megtanulására,

- a társas muzsikálásra,

- rendszeres gyakorlásra, kitartó, céltudatos munkára.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

A növendék ismerje

- a hangszer múltját, jelenkori használatát,

- azokat a népzenei stílusokat, amelyekhez a hangszer kapcsolódik.

- természetes, stílusos hangszerkezelésre,

- a szóló- és kísérőjáték begyakorolt és improvizatív jellegű módjaira,

- a tiszta intonációra szóló-, illetve akkordjáték esetén,

- hangszerét önállóan behangolni,

- a jobb- és balkéz-játék összehangolására,

- a táncritmusokhoz kapcsolódó különféle pengetéstechnikák és ritmizációk alkalmazására,

- egyes különleges kifejezőeszközök használatára.

Rendelkezzék

- a stílusos játékhoz szükséges technikai ismeretekkel, improvizációs készséggel, előadókészséggel és stílusismerettel,

- megfelelő kottaolvasási és harmóniaszerkesztési tudással.

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

A növendék ismerje

- hangszerének a moldvai magyar népzenén kívüli felhasználási területeit.

- magas technikai szintű hangszerkezelésre,

- technikájának önálló továbbfejlesztésére, eredetileg más hangszereken játszott dallamok adaptálására, önálló kíséretszerkesztésre,

- improvizálni minden stílusban, az egész fogólapot uralni, minden általánosan használt akkordot megszólaltatni, az ujjrendet és akkordozást egyénileg is megtervezni, begyakorolni,

- zenekari játékra, minden jellegzetes moldvai csángó hangszeres táncdallam kíséretének ismeretével,

- körülíró díszítés, akkordok, futamok együttes alkalmazására,

- gazdagabb hangszínek és bonyolultabb karakterek megvalósítására.

Rendelkezzék

- a stílusos zenei kifejezést lehetővé tevő képzelőerővel, technikával, előadói készséggel,

- igényes, fejlett hallással, biztos zenei memóriával, koncentrálóképességgel, szereplési rutinnal,

- az önálló munkához szükséges hangzóanyag-értelmezési, lapról olvasási készséggel.

Tambura

A tamburatanítás szakirányú feladatai

Az alapfokú tamburaoktatás - figyelembe véve a hangszer hagyományos használatát - magába foglalja a prímtambura, valamint a basszprím és a tamburakontra (E kontra) ismeretanyagának tanítását.

A tambura bőgő oktatási terve a vonós bőgő oktatási tervéhez igazodik.

A tamburafélék oktatási terve kvart hangolású, E alapú hangszerekre készült.

Tudatosítsa

- a tervszerű és rendszeres munka szükségességét,

- a gyakorlás módszereit.

A növendék ismerje meg

- a hangszercsalád és hangszere kialakulásának történetét,

- a tamburajáték hagyományos területeit és ezek zenei jellemzőit.

Sajátítsa el

- a könnyed pengetést és laza pergetést,

- a laza billentést, amelyből kialakul a gyors, virtuóz dallamvezetés.

Ismerje meg

- azokat a modális harmóniákat, illetve harmóniafűzéseket, amelyek a népi hangszerelésre jellemzőek,

- az együtt zenélés alapkövetelményeit,

- a népi variációs, rögtönzésszerű hangszeres dallamvezetés alapvető szabályait.

Váljon nyitottá

- más népi hangszerek, más népek zenéje, más zenei műfajok, művészeti ágak iránt. A tamburazene tanulásával a tanuló nem csak a magyar, hanem más európai népek (délszláv, bolgár, török stb.) zenéjével is megismerkedhet, széleskörűen gazdagítva zenei műveltségét.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

A növendék ismerje

- a közép-európai tamburafélék kialakulásának történetét, típusait és zenei dialektusait,

- a tamburazene hazai hangzó, lejegyzett és elméleti forrásanyagát, valamint az általános népzenei irodalmat.

A növendék ismerje

- a magyar népzene stílusrétegeit, dialektusait és azok kisebb táji tagozódását,

- a stílusrétegeken belül részletesen is ismerje a fontosabb dallamtípusokat, valamint a népzene és a műzene kapcsolatát (zenetörténeti vonatkozású dallamok),

- a magyar népzene műfajait (gyermekdalok, párosítók, népballadák, népszokások stb.), azok jellemzőit,

- a magyar népi hangszerek fajtáit, jellemzőit, illetve külső jegyeik és hangzásuk alapján ismerje fel azokat,

- a magyar népzenekutatás korszakait, képviselőit, azok főbb műveit és néhány kiemelkedő adatközlőt,

- a népzenei dialektusok földrajzi elhelyezkedését Magyarország 1913-as, vármegyék szerinti térképén,

- a tanult témákhoz kapcsolódó zenei és népzenei kifejezéseket, jelöléseket.

- a magyar nép fejlődéstörténetét, helyét Eurázsia, ezen belül a Kárpát-medence népeinek körében,

- a magyar parasztság kialakulását és történetét napjainkig,

- a hagyományos paraszti életmód gazdasági, társadalmi tényezőit, változásának törvényszerűségeit,

- a magyar népi kultúra tájait és népcsoportjait,

- a népművészet fogalmát, kutatási területeit,

- a folklór fogalmát, részterületeit,

- a népzenének a népi kultúrában elfoglalt helyét és szerepét,

- a néprajztudomány történetét, önállósult szakágazatait, intézményeit,

- a néprajzi gyűjtés és kutatás nagy egyéniségeinek munkásságát.

- aktív, kreatív részvételre a játéktevékenységekben, a népszokásokban,

- önálló gyűjtőmunkára,

- a lakóhely, a szűkebb pátria és a haza néphagyományainak ápolására, hogy a múlt tisztelete, a szülőföld szeretete, a hozzá való kötődés erősödjék a tanulóban.

Követelmények a program elvégzése után

Ismerjen a növendék

- mozgásos játékokat (ölbeli gyermek játékai, hintázók, guggolós és kifordulós játékok, fogócskák, ugró és szökellő játékok, sor- és láncjátékok, kapus- és hidasjátékok) különféle ügyességi és erőjátékok, fogócskák, vonulások; az elsajátított játékok során fejlődjön ritmus- és térérzéke,

- szellemi játékokat: szellemi-ügyességi játékokat (rajzolók, vonáshúzogatók, tanító rigmusok, nyelvtörők, nyelvgyakorlók), beugratósokat, kitalálós játékokat, rejtő-kereső játékokat (gyűrűsdik, bújócskák), tiltó játékokat; fejlődjön értelmi képessége a különböző szellemi játékok megismerésével,

- eszközös játékokat: tárgykészítő játékokat, ügyességi játékokat, labdajátékokat, sportjellegű népi játékokat (abroncshajtás, csigázás, ugrókötelezés, kapókövezés, gombozás), az eszközös játékok elsajátításával fejlődjön ügyessége,

- párválasztó játékokat (párválasztó kör- és társasjátékok, leánykérő játékok), hogy erősödjön szabálytudata, közösségi magatartása,

- kiolvasókat, mondókákat, fejlődjön emlékezőtehetsége, ritmusérzéke, erősödjön az anyanyelv ismerete, szeretete, használja fel a tanultakat a különböző játéktevékenységek során,

- köszöntőket, dramatikus népszokásokat, a jeles napokhoz, az ünnepekhez, a gazdasági év szokásaihoz, a munkaalkalmakhoz fűződő népszokásokat:

= Szent Mihálytól Szent András haváig a munkaalkalmakhoz kötődő népszokások (pl. szüret, kukorica, tollfosztó, fonó),

= karácsonyi ünnepkör hagyományai (pl. Miklós napja, Luca napi kotyolás, karácsonyi kántálás, betlehemezés, névnapi köszöntők, újévi köszöntők, háromkirály-járás),

= farsangi szokások (pl. farsangi köszöntők, alakoskodás),

= húsvéti ünnepkör szokásai (pl. böjti játékok, villőzés, kiszehajtás, húsvéti szokások, komatálküldés),

= pünkösdi ünnepkör (pl. májusfa állítás, pünkösdölés),

= Szent Ivántól Kisasszony haváig (pl. Szent Iván napi tűzugrás, aratóünnepek).

Váljon fogékonnyá

- a népszokások, népi játékok zenei anyagának elsajátításával a népzene befogadására.

Ismerje

- a népszokásokhoz kapcsolódó alapfokú néprajzi tudnivalókat,

- lakóhelye hagyományait.

Tudjon készíteni

- az ünnepekhez, jeles napokhoz kapcsolódó tárgyi kellékeket,

- a játékokhoz szükséges, néhány könnyen elkészíthető eszközt, játékszert.

Cselekvő módon vegyen részt

- a népi játékok eljátszásában,

- népszokások stílusos, hagyományhű előadásában.

Alakuljon ki benne

- képzelőerő,

- koncentrálóképesség,

- a meghallgatott, illetve látott eredeti felvételek (népi játékok, népszokások) stílusát követő előadói készség.

Tudjon

- ritmusgyakorlatokat végezni, a tanult ritmusképleteket felismerni,

- egyenletesen járni (negyedes, nyolcados járás),

- egyszerű kar- és lábmozgásokat (pl. lépés, dobbantás, taps), egyszerű mozgáselemeket összekapcsolni (pl. egyenletes járás közben különböző ritmusképleteket tapsolni, dobogni zenére, illetve énekre).

Szerezzen tapasztalatot

- a népköltészet köréből egyéni olvasás alapján is,

- hallgasson, illetve lehetőség szerint nézzen meg minél több eredeti felvételt a népszokásokról.

Legyen képes megfogalmazni segítséggel

- ismereteit és gyűjtőmunkájának eredményeit életkorának megfelelő szinten,

- a népköltészeti alkotások legfontosabb jellemzőit (pl. művek keletkezése, műfajai, költői eszközök, szerkezeti sajátosságok),

- a népköltészet és műköltészet különbségeit néhány jellemző jegy alapján.

Kamarazene

A népzene tanításában a kamarazenének kiemelt jelentősége van, hiszen a hagyományos népzenei gyakorlatban is fontos szerepe van két vagy több hangszer együttes játékának, másrészt pedagógiai szempontból is előnyökkel jár a megszerzett egyéni tudás ilyen formában történő felhasználása. A gyűjtés technikai nehézségei miatt a népi kamarazenélés világából jóval kevesebb hangzó forrás maradt fenn, mint a vokális népzenéből vagy a szolisztikus hangszeres zenéből. Emiatt a helyi adottságoknak és elvárásoknak megfelelően, elsősorban az autentikus formákon belül maradva a tanár elképzeléseit kell érvényesíteni. A népi kamarazenélésben nincsenek szigorú kötöttségek a hangszerek összetételére vonatkozóan.

A népi kamarazene-tanítás szakirányú feladatai

Népszerűsítse

- a társas zenélés hagyományos formáit, ösztönözze a növendékeket együtt muzsikálásra, akár saját örömükre, akár színpadi ének- vagy tánckíséret céljait szolgálva.

Készítse fel a növendékeket

- a hagyományos népzenei kamarazenélés önálló művelésére,

- a szólamok önálló, technikailag magas szintű, stílushű elsajátítására és megszólaltatására.

Járuljon hozzá

- a kamarazenéléshez nélkülözhetetlen figyelemmegosztó és alkalmazkodóképesség fejlesztésével a növendék személyiségének, egyéniségének formálásához.

Ismertesse meg a növendékeket

- a hangszeres népzene világával, gyakoroltassa a hangzó anyagok, kották egyéni és közös feldolgozását, ezek szabad alkalmazását, a zenei anyag folyamatos, dallam-, ritmus- és stílushű megszólaltatását, fejlesztve az igényességet a jó hangzásra, lendületes megszólalásra,

- az egymással társítható népi hangszerek sajátosságaival.

Fordítson figyelmet

- az egymás játékához, valamint az énekesekhez vagy táncosokhoz való alkalmazkodásra. A kamaraegyüttesek közreműködésével színesítse a zeneiskolai és más rendezvények műsorait.

Követelmények a program elvégzése után

A növendék legyen képes

- hangszerét önállóan hangolni,

- a szólista vagy zenésztársa jelzésére játékát pontosan megkezdeni és befejezni, tempót váltani, illetve ezekhez pontos és jól értelmezhető jelzéseket adni,

- hibáit önállóan korrigálni, szólamába visszatalálni,

- önállóan, tisztán intonálni, pontos ritmusban, biztos tempótartással játszani, szólamát magas szintű hangszertudással, stílusérzékkel megszólaltatni,

- állandóan figyelemmel kísérni az együttes összjátékát,

- saját szólamát önállóan megtanulni és kigyakorolni akár kotta, akár hangzóanyag alapján,

- zeneiskolai tanulmányai befejezésével a kamarazene önálló művelésére.

Rendelkezzék

- a társas muzsikáláshoz szükséges koncentrálóképességgel, alkalmazkodóképességgel,

- a játszott népzenei anyagra vonatkozó formai ismeretekkel,

- kottaolvasási, illetve hangzóanyag feldolgozási készséggel.

Zenekar

A zenekari foglalkozások alapvető célja az, hogy a növendékeket megismertessék egyéni tudásuk magasabb szintű, közösségi alkalmazásának módjaival, a zenekari muzsikálásban rejlő örömökkel, és felkészítsék őket arra, hogy a későbbiek során amatőr vagy professzionális együttesekben működjenek. A zenekari játék során a növendékek a hangszeres zene mellett megismerhetik a népzene világának énekelt dallamait, a táncokat, a hangszeres zenével összekapcsolódó népszokásokat. Mivel a hangszeres népzene gyűjtése viszonylag későn kezdődött meg, és az együtt megszólaló hangszerek tekintetében nincsenek szigorú szabályok, nagy szerepe van a tanár elképzeléseinek, illetve az állandóan formálódó zenei-népzenei közízlésnek. A zenekari játék alkalmat ad a gyakorlatlanabb növendéknek is a zene élvezetére, a fejlődésre, az egyénileg tanult zenei formák kipróbálására és alkalmazására, fejlesztve az egymás iránti odafigyelés, nyitottság képességét.

A zenekari foglalkozások szakirányú feladatai

Megismerteti a növendékeket a népzenében használatos alapvető zenekari játékmódokkal, az ének- és tánckíséreti formákkal, a különböző hangszerek szerepével, előadói hagyományaival a népzene dialektusain belül.

Kialakítja a speciális népzenei "zenekari hallást", a figyelemmegosztás képességét.

Felkészíti a tehetségesebb növendékeket professzionális népzenei együttesekben való játékra.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

A növendék ismerje

- a zenekari játékban részt vevő hangszerek sajátságait,

- az alapvető zenekari játékmódokat, kíséreti formákat,

- a népzenei stílusok és dialektusok előadói hagyományait, a gyűjtött anyagot hangzó és kotta formában,

- a különböző dialektusterületekre alapvetően jellemző hangszeres és énekelt dallamokat, táncokat,

- a zenekaron belüli kommunikáció sajátos formáit, tudjon társainak jeleket adni, illetve értse és alkalmazza társainak jelzéseit.

- szólamát helyes tempóban, dallam- és stílushűen, az adott műben a zenekar egészében betöltött funkciója szerint eljátszani,

- hosszabb időn keresztül is figyelemmel kísérni társainak játékát, alkalmazkodni a dallam- és ritmusváltásokhoz, hibáit önállóan, társainak minél kevesebb problémát okozva kijavítani,

- az újonnan tanulandó zenei anyagot önállóan feldolgozni.

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

A növendék ismerje

- valamennyi dialektus alaprepertoárját, tudjon improvizatív módon is részt venni a zenekari játékban, kövesse az előre meg nem beszélt változásokat, illetve tudja vezetni a zenekart ilyen szituációban is.

Tudjon

- zeneileg kommunikálni énekesekkel, táncosokkal, zenekari szólistákkal.

A növendék ismerje

- az akusztikus, az elektronikus (analóg és digitális) billentyűs hangszerek kialakulását, fejlődéstörténetét, főbb szerkezeti elemeit, azok működését,

- az akusztikus, az elektronikus (analóg és digitális) eszközökre írt klasszikus és kortárs irodalmat, a meghatározó előadók munkásságát,

- az analóg és digitális hangkeltő-berendezések közötti különbségeket,

- a hangszintézissel kapcsolatos alapvető tudnivalókat,

- a számítógép felhasználási lehetőségeit a zene területén.

Az "A" tagozat végén

A növendék ismerje

- az elektroakusztikus és számítógépes zene kialakulásának történetét,

- a klasszikus és elektroakusztikus zeneirodalom kiemelkedőbb alkotásait és szerzőit, de ne zárkózzék el a jazz- és a tánczene értékes alkotásaitól sem,

- a számítógépes zenei alkalmazásokat és digitális zenei eszközöket, valamint ezek alapfokú kezelését,

- a legfontosabb hangszintézis-technikákat.

A növendék ismerje

- az elektroakusztikus és számítógépes zene aktuális irodalmát.

- multimédiás programok együttes kezelésére,

- interaktív MIDI programokat felhasználó számítógépes zenei darabok megszólaltatására,

- elektroakusztikus zeneművek hangosítására, térbeli projekciójára.

Rendelkezzék

- ismeretekkel a koncertszervezés és a szerzői jogok területén.

Követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után

Az "A" tagozat végén (az alapfok követelményein felül)

A növendék

- számítógépes zenei, hangtechnikai, elektrotechnikai és hangszintézis-elméleti ismeretei kerüljenek tudatosabb alkalmazásra a közismereti iskolákban szerzett fizikai ismeretek felhasználása révén,

- kompozíciós készsége tükrözze az életkorából adódó érettebb, elmélyültebb és átéltebb minőséget.

A növendék ismerje

- az elektroakusztikus és számítógépes zenében használatos szerkesztési technikákat,

- a digitális hangfelvevő-rendszerek felhasználói szintű kezelését,

- a legegyszerűbb homofon és polifon szerkesztési technikákat,

- a harmonizálás alapvető tudnivalóit.

- önállóan készített audio-felvételeit, mintavett hangjait kompozícióiban felhasználni,

- felhasználói szinten kezelni egy kottagrafikus programot,

- improvizációt is tartalmazó zeneműveit koncertkörülmények között előadni,

- bonyolultabb dallamot megharmonizálni,

- önképzéssel továbbfejlődni.

Rendelkezzék ismeretekkel a zenei hangulatfestés eszközeiről.

A "B" tagozat végén (az "A" tagozat követelményein felül)

A növendék

- ismeretei és képességei legyenek mélyebbek az "A" tagozat minimális követelményeinél,

- legyen képes szakirányú továbbtanulásra.

Hangszínszolfézs

A hangszínszolfézs tanításának célja:

- a tantárgy sajátos eszközeivel hozzájárulni a főtárgyi tanulmányok elmélyítéséhez, a tanuló szakmai ismereteinek bővítéséhez, képességeinek, készültségének, kritikai érzékének fejlesztéséhez,

- fejleszteni a tanulók hallási képességeit a hangszínérzékelés területén,

- megismertetni a tanulókat napjaink és a közelmúlt zenéjének sokszínű hangzásvilágával,

- megismertetni a tanulókat a legfontosabb hangzási tulajdonságokkal (hangszín, hangmagasság, hangzási felület, térbeli megjelenés),

- szempontokat adni a hangjelenségek sokaságában való eligazodáshoz,

- segíteni a tanulókat újszerű zenei tartalmak befogadásában, felkelteni a kortárs zene iránti érdeklődést,

- olyan zenei gondolkodás kialakítása, amely a XX. századi zenehallgatási körülményeket figyelembe veszi, és segíti a növendéket a hangzásjelenségek megítélésében az elektroakusztikus hangkeltés és hangvisszaadás valamennyi területén.

A hangszínszolfézs tanításának szakirányú feladatai:

- szembesíteni a tanulókat hangjelenségek sokaságával zenei és egyéb példákon keresztül,

- megismertetni a tanulókkal a legátfogóbb hangzási tulajdonságokat (hangszín, hangmagasság, hangerő stb.), szempontokat adni a hangjelenségek osztályozásához,

- fejleszteni a tanulók hangszínek, hangminőségek iránti érzékenységét és hangszínmemóriáját,

- gyakoroltatni különféle hangjelenségek különféle szempontok szerinti osztályba sorolását,

- megismertetni a tanulókkal a hangok legfontosabb fizikai tulajdonságait, szemléletesen bemutatni, hogy a fizikai és a hangzási sajátosságok között összefüggés van,

- alkalmat teremteni hangzási térélmények megtapasztalására, térben folyó hangzási történések jellemzésére, osztályozására,

- ismereteket adni hangfelvételek készítésének alapvető zenei, esztétikai követelményeiről,

- módot adni, hogy az elsajátítandó tudnivalók minél több zenei élményhez kapcsolódhassanak.

Követelmények a program elvégzés után

A növendék ismerje

- a legáltalánosabb hangzási tulajdonságokat (hangszín, hangmagasság, hangzáserősség, hangzási felület, térbeli megjelenés),

- a hangjelenségek alapvető fizikai paramétereit (frekvencia, amplitúdó, spektrum),

- a fizikai paraméterek és a hangzási sajátságok közti alapvető összefüggéseket,

- a hangjelenségek osztályozását fizikai jellemzőik szerint.

A növendék ismerje fel hallás után az alábbi alapvető hangszínosztályokat:

- harmonikus hangzások, inharmonikus hangzások, zajok,

- gyors felfutású hangok, lassú felfutású hangok, kitartott hangok, impulzusszerű, rövid hangok, gyors lecsengésű hangok, lassú lecsengésű hangok,

- statikus hangzások, az időben változó spektrumú hangzások,

- pontszerű hangzások, a teret kitöltő hangzások, közeli hangzások, távoli hangzások.

Követelmények a program elvégzése után

A növendék

- rendelkezzék a saját hangszeres évfolyamának megfelelő elméleti és hangszertechnikai ismerettel,

- szerezzen jártasságot a lapról olvasásban, mely anyagban a kamarazenei szólamához igazodik,

- irányítsa figyelmét a szólamok közötti harmonikus együttjátékhoz,

- szerezzen jártasságot a kamarazenei játék alapismereteinek elsajátításához:

= intonáció,

= levegővétel - zenei tagolás,

= tempóvétel - tempótartás.

- önállóan hangolni,

- beintésre-leintésre játékát pontosan megkezdeni és befejezni,

- jól értelmezhetően be- és leinteni,

- pontos ritmusban, biztos tempótartással játszani,

- új tempót felvenni, tempót változtatni a kamarapartner jelzései alapján,

- saját maga jelezni a tempóváltozásokat,

- hiba esetén az összjáték komolyabb mérvű megzavarása nélkül tévedését kiigazítani, szólamába visszatalálni,

- önállóan, tisztán intonálni,

- a tiszta intonáció érdekében szükség esetén lebegés- és vibrato-mentes hangokat képezni,

- figyelmét megosztani saját és a többiek szólama között,

- figyelemmel kísérni az együttes összhangzását,

- a zeneiskolai szintnek megfelelő kamarazenei anyagot folyamatosan lapról olvasni,

- a nehezebb állásokat otthon kigyakorolni,

- szólamát technikailag és zeneileg igényesen megszólaltatni,

- megszerzett ismereteinek és hangszerkezelési szintjének megfelelő szólamokat önállóan elsajátítani,

- zeneiskolai tanulmányai befejezését követően a kamarazene önálló művelésére.

Rendelkezzék

- a társas muzsikáláshoz szükséges koncentrálóképességgel,

- a kamarazenei játékban nélkülözhetetlen alkalmazkodóképességgel a hangképzés, dinamika, artikuláció, stílus stb. terén,

- a játszott művekre vonatkozó formai ismeretekkel,

- minimális partitúraismerettel.

Legyen tisztában

- a rézfúvós hangszercsaládhoz tartozó és a rézfúvókhoz leggyakrabban társított egyéb hangszerek intonációs sajátosságaival,

- a rézfúvós kamarazene-irodalomban szereplő transzponáló hangszerek szólamainak írásmódjával és hangzásával.

Ismerje

- a játszott kamarazenei anyag szerzőinek nevét, a művek címét, valamint tudja helyesen kiejteni és leírni azokat,

- az egyes tételtípusok jellegzetességeit.

Vonós kamara

A vonós kamarazene-tanítás szakirányú feladatai

Fejlessze a növendékek életformájává a kamarazenélést, növelje azok táborát, akik a későbbiekben egyéb tanulmányaik vagy munkájuk mellett szabadidejük egy részét kamaramuzsikálással töltik.

Készítse fel a növendékeket amatőr kamaraegyüttesben való közreműködésre, tegye képessé őket a kamarazene önálló művelésére, a szólamok önálló, technikailag és zeneileg igényes elsajátítására és megszólaltatására.

Használja ki az együttmuzsikálás közösségformáló erejét, teremtsen bensőséges kapcsolatot a kamaraegyüttes tagjai között. Növelje a növendékek egymás iránti felelősségérzetét, ugyanakkor használja ki a társas muzsikálás által nyújtott biztonságérzetet a szorongó növendékek gátlásainak feloldására.

A kamarazenéléshez nélkülözhetetlen figyelemmegosztó- és alkalmazkodóképesség fejlesztésével járuljon hozzá a növendék személyiségének, egyéniségének formálásához.

A tananyag megválasztásával a lehetőségekhez mérten igyekezzék sokoldalú képet adni a vonós kamarairodalomban fellelhető zenei stílusokról, műfajokról.

Végeztessen rendszeresen intonációs gyakorlatokat.

Gyakoroltassa rendszeresen a lapról olvasást, törekedjék a zenei anyag folyamatos, kottahű, zeneileg igényes megszólaltatására.

Fejlessze a növendékek igényességét a kiegyenlített hangzásra, egységes stílusú előadásra.

Ismertesse meg a növendékekkel a vonós hangszercsaládhoz tartozó, illetve a vonósokhoz leggyakrabban társított egyéb hangszerek sajátosságait.

Tanítsa meg a növendékeket tájékozódni a partitúrában, zongorakivonatban.

A kamaraegyüttesek közreműködésével színesítse a zeneiskola és egyéb intézmények rendezvényeinek műsorát.

Követelmények a program elvégzése után

A kamarazene, mint választható tárgy esetében

A növendék legyen képes

- önállóan hangolni,

- beintésre-leintésre játékát pontosan megkezdeni és befejezni,

- jól értelmezhetően be- és leinteni,

- pontos ritmusban, biztos tempótartással játszani,

- új tempót felvenni, tempót változtatni a kamarapartner jelzései alapján,

- saját maga jelezni a tempóváltozásokat,

- hiba esetén az összjáték komolyabb mérvű megzavarása nélkül tévedését kiigazítani, szólamába visszatalálni,

- önállóan, tisztán intonálni,

- a tiszta intonáció érdekében szükség esetén lebegés- és vibrato-mentes hangokat képezni,

- figyelmét megosztani saját és a többiek szólama között,

- figyelemmel kísérni az együttes összhangzását,

- a zeneiskolai szintnek megfelelő kamarazenei anyagot folyamatosan lapról olvasni,

- a nehezebb állásokat otthon kigyakorolni,

- szólamát technikailag és zeneileg igényesen megszólaltatni,

- megszerzett ismereteinek és hangszerkezelési szintjének megfelelő szólamokat önállóan elsajátítani,

- zeneiskolai tanulmányai befejezését követően a kamarazene önálló művelésére.

Rendelkezzék

- a társas muzsikáláshoz szükséges koncentrálóképességgel,

- a kamarazenei játékban nélkülözhetetlen alkalmazkodóképességgel a hangképzés, dinamika, artikuláció, stílus stb. terén,

- a játszott művekre vonatkozó formai ismeretekkel,

- minimális partitúraismerettel.

Legyen tisztában

- a vonós hangszercsaládhoz tartozó és a vonósokhoz leggyakrabban társított egyéb hangszerek intonációs sajátosságaival,

- a vonósokhoz társított transzponáló hangszerek szólamainak írásmódjával és hangzásával.

Ismerje

- a játszott kamarazenei anyag szerzőinek nevét, a művek címét, valamint tudja helyesen kiejteni és leírni azokat,

- az egyes tételtípusok jellegzetességeit,

- a kamarazene-irodalom néhány kiemelkedő alkotását.

Kamarazene, mint főtárgy esetében (a fenti követelményeken felül)

Ismerje fel a témabelépéseket és zárlatokat.

A mindenkori vezetőszólamot tudja megkülönböztetni a kísérettől.

Ismerje a barokk zene fontosabb ritmus-konvencióit (nyújtóponthasználat, duola és triola kölcsönös alkalmazkodása, inégal játék) és a gyakoribb barokk ékesítések írás- és játékmódját.

Ismerje és alkalmazza a klasszikus művekben (főként a kísérő szólamokban) szükséges movimento ordinario játékmódot (a hangok elválasztása és határozott indítása), valamint a vonóvibratót (a kötőív alatt staccato ponttal jelölt hangoknak, a zene karakterétől függő, lágy, alig érzékelhető elválasztása).

Legyen képes könnyű kamaramű Urtext kiadású szólamát a többi szólammal összehangoltan, egyszerű ujjrenddel és vonásjelekkel ellátni.

Tudjon kijelölt szólamból könnyebb művet együttesben lapról játszani.

Zenekar

A zenekari foglalkozások célja, hogy sajátos eszközeivel teremtsen lehetőséget az alapfok és a továbbképző évfolyamok növendékei számára, hogy - az egyéni foglalkozásokon elsajátított tudás felhasználásával - érzelmileg gazdag, harmonikus személyiséggé válhassanak.

Ösztönözze a növendékeket, hogy a zenekari játék közben megszerzett zenei kifejezőkészséget és technikai eszközöket használják fel az egyéni hangszeres játékban is.

Hozzon létre együttműködést a növendékek tudásának különbözőségéből.

Mutasson utat a közösség erejével a toleráns magatartásra.

Alakítsa ki a kultúra iránti nyitottságot.

Hangsúlyozza a művészetek aktív művelésének fontosságát.

A zenekari foglalkozások szakirányú feladatai

A növendékek megismertetése az alapvető zenekari játékmódokkal.

A különböző zenei stílusokban használt előadói hagyományok bemutatása.

A "zenekari hallás" fontosságának alakítása, tudatosítása.

A figyelem időtartamának és elmélyítésének (vertikális-horizontális) fejlesztése.

Az egységes zenekari ritmusjáték kialakítása, tudatosítása.

Az arra alkalmas növendékek felkészítése professzionális együttesben való játékra.

A különböző hangszercsoportoknak megfelelő - a zenekari ülésmódból adódó - helyes hangszerkezelés kialakítása, egységesítése.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

A növendék ismerje meg

- a zenekar/együttes egyes részeinek különböző funkcióit,

- az alapvető zenekari játékmódokat,

- az egyes zenetörténeti stílusok és hangszerek előadói hagyományait.

Legyen képes

- a természetes, könnyed hangszerkezelésre,

- megfelelő légzéstechnika alkalmazására,

- a levegő tudatos beosztására,

- vibrato-mentes hang képzésére,

- segédfogások önálló kikeresésére és alkalmazására,

- értelmesen tagolt, kifejező előadásra.

- művészileg kidolgozottan - stílushű formálással, szuggesztivitással - elénekelni szólamát.

- népzenei darabokat a zenei hagyományokhoz hűen, hitelesen, stílusosan, élményt adóan megszólaltatni hangszerén,

- hallás után zenét tanulni,

- népzenei ismereteit, hangszeres tudását önállóan továbbfejleszteni, tudatosan, elemzően gyakorolni.

Rendelkezzék

- összehangolt ujj- és nyelvtechnikával,

- fürge szimpla-nyelvtechnikával,

- saját adottságainak megfelelő gyakorlási módszerrel,

- megfelelő lapról olvasási készséggel.

Ismerje a különböző előadási jelek jelentését és tudja azokat megvalósítani a hangszerén.

Tudjon

- tisztán intonálni,

- pontos ritmusban játszani,

- dúr és moll hangsorokat játszani 7 #, 7 b előjegyzésig, tercekkel, hármashangzat- és dominánsszeptim-felbontásokkal f1-a3-ig (in F).

Fuvola

A fuvolatanítás szakirányú feladatai:

- a helyes légzés kialakítása,

- a kifejező fuvolahang elsajátíttatása,

- a kéz-, test-, fej-, hangszertartás lazaságának tudatosítása,

- a megismert mozgásmechanizmusok automatikussá tétele,

- a biztonságos hangszerkezelés kialakítása,

- a belső hallás fejlesztése,

- a ritmus alapérzetének biztonságos alkalmazása,

- rendszerezett zenei ismeretek átadása.

Ismertesse meg a növendékkel

- a fuvola történetét,

- a fuvola társhangszereit (fafúvós hangszercsalád),

- a hangszer irodalmát,

- a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát.

Tudatosítsa

- a helyes légzéstechnikára épülő ideális befúvási mód (ansatz) együttes használatát,

- a hangminőség, dinamika és intonáció összefüggéseit,

- a hangszer könnyed kezelését, a laza mozgásérzetek kialakítását,

- a fuvola hangképzésének fizikai törvényszerűségeit,

- a rendszeres és helyes gyakorlási módszer alapelveit,

- a kottahű játék - mint legfontosabb alapelv - pontos betartását.

Fejlessze a növendék zenei képességeit:

- hangszeres technikáját,

- improvizációs tevékenységét (kreativitását),

- lapról játszási készségét.

Ösztönözze a növendéket

- a lapról olvasási készség folyamatos, aktív művelésére.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

Az "A" tagozat végén

A növendék ismerje

- a fuvola és a fafúvós hangszerek múltját, irodalmát,

- a hangszer teljes hangterjedelmét,

- a tudatos és helyes légzéstechnikát,

- a fuvola intonációs hibáit (és tudatosan korrigálja azokat),

- a dúr és moll hangnemeket 6 #, 6 b előjegyzésig,

- a bonyolultabb ékesítések (trilla utókával vagy anélkül, kettős ékesítés stb.) írásmódját és ritmusát,

- a különböző korok zenéinek díszítésrendszerét (pl. barokk),

- a vibrato szerepét a zenei megvalósításban,

- ismerje a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,

- ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat,

- a jelentősebb fuvolás előadóművészeket.

- hallás után a tanult zenei formákat,

- hallás után és nevezze meg a tanult harmóniai fordulatokat.

A kamarazene, mint választható tárgy esetében

HANGSZERES TANSZAKOK

Népi hegedű

A hegedűtanítás szakirányú feladatai

A hegedű főtárgy tanításának célja olyan zenészek képzése, akik képesek a magyar népzene hangszeres darabjait a zenei hagyományokhoz hűen, hitelesen, stílusosan megszólaltatni hangszerükön.

A program ismertesse meg a növendékekkel

- a hegedű alkalmazási területeit a magyar népzenei hagyományban,

- a különböző tájegységek jellemző tánctípusait, táncait, az ezekhez kapcsolódó dallamanyagot és hangszeres zenét,

- hangszerük jellegzetes, hagyományos repertoárját, ennek irodalmát,

- a program elvégzéséhez szükséges hangszertechnikát,

- azokat a jellegzetes hangszertechnikákat, amelyekkel a hegedű, a magyar népzene sajátos előadásmódjának megfelelően (jellegzetes hangképzés, hangsúlyozás, ritmizálás és díszítés, ezek általános és különleges formái) szólaltatható meg,

- a magyar népzenére jellemző és a népi hegedűjátékban előforduló improvizációs módszereket,

- a prímás szerep feladatait,

- a tanult dallamanyag kíséretmódját és annak kíséretét (hegedűn vagy kontrán),

- a különböző tájegységekre jellemző hagyományos vonós együtteseket (bandákat) és ezek hangzását.

A képzés alapozza meg és fejlessze a növendék

- formaérzékét, zenei képességeit (hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét, érzékenységét a dinamika és a hangszín változásaira, stílusérzékét, zenei képzelőerejét) és zenei kifejezőkészségét.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

A növendék legyen képes

- a kiegyenlített és kifejező hang elérésére a tiszta intonáció megtartásával,

- a különböző hangindítások és hangbefejezések megvalósítására,

- a különböző nyelvütések (szimpla és dupla staccato) gyorsaságának fejlesztésére,

- az önálló hangolásra,

- a könnyebb technikai problémák elemző gyakorlására,

- a kottahű játékra és folyamatos, mérsékelt tempójú lapról olvasásra,

- hosszabb zenei gondolatok egy levegővel történő összefogására,

- a különböző artikulációs előírások megszólaltatására (staccato, tenuto, legato, marcato stb.),

- egyenletes, pergő-technikához vezető ujjgyakorlatok fokozatos gyorsítására.

A "B" tagozat végén (az "A" tagozat követelményein felül)

A növendék legyen képes

- dúr és moll skálákat játszani 4 #, 4 b előjegyzésig, tercekkel, hármashangzat- és dominánsszeptim-felbontásokkal, szimpla- és duplanyelvvel is,

- szélsőséges dinamikák megvalósítására,

- készségfejlesztő gyakorlatok hibátlan eljátszására (pl. Eördögh, Platonov stb.),

- nehezebb etűdök zenei és technikai megvalósítására (pl. Köhler op. 33-as és op. 66-os etűdsorozata),

- egy barokk szonáta lassú és gyors tételének eljátszására egyszerűbb díszítésekkel,

- hosszabb terjedelmű művek memorizálására (pl. Járdányi: Szonatina, Szervánszky: Szonatina stb.).

- Telemann: F-dúr szonáta I-II. vagy Händel: B-dúr szonáta I-II.

orgonán:

- 1 Bach-korálelőjáték,

- 1 Bach-prelúdium és -fúga (a Nyolc kis prelúdium és fúga sorozatból),

- 1 könnyebb, más stílusú mű;

zongorán:

- 1 Bach-mű (nehezebb kis prelúdium, két- vagy háromszólamú invenció),

- 1 klasszikus szonátatétel,

- 1 romantikus mű,

- 1 XX. századi magyar mű,

- 2 etűd (az egyik lehetőleg a bal kézben mozgó szólammal).

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

Az "A" tagozat végén

A növendék legyen képes

- a szép, kifejező hang tudatos megteremtésére,

- a tiszta intonációra,

- a hangszerét könnyedén kezelni,

- a levegő tudatos beosztására,

- hosszabb zenei gondolatok egy levegővel történő összefogására,

- a nagyobb lélegzetű, összetett feladatokat tartalmazó etűdök eljátszására,

- a vibrato sűrűségének fokozására, az amplitúdó nagyságnak változtatására és helyes alkalmazására,

- a különböző zenei korok stílushű díszítéseinek önálló alkalmazására,

- a technikai és zenei szempontból tudatos, elemző gyakorlásra, a pontos ritmus feltétel nélküli megtartására,

- az értelmes, tagolt, árnyalt előadásra,

- a legfontosabb zenei karakterek megjelenítésére,

- önállóan 1-2 ütemes rövid zárlati kadenciák (pl. futamok, akkordfelbontás, skálamenetek stb.) rögtönzésére,

- egyszerűbb javítási műveletek elvégzésére (pl. csavar meghúzása, rugó visszatétele, a hangolódugó folyamatos ellenőrzése stb.).

A növendék rendelkezzék

- megfelelő hangszeres technikával, előadói és formálókészséggel,

- képzelőerővel,

- biztos zenei memóriával,

- koncentrálóképességgel,

- olyan lapról olvasási készséggel, amely a kamarazenei és zenekari játékhoz szükséges,

- olyan bejátszási módszerrel, amelynek birtokában a jó befúvási érzetek rövid időn belül elérhetők,

- a tudásszintjének megfelelő önállósággal a játszandó művek kiválasztásánál.

A növendék tudja alkalmazni

- a hang képzésének fizikai törvényszerűségeit (légzés, rekesz, felhangok stb.),

- a különböző artikulációs előírásokat (staccato, legato, tenuto, marcato stb.).

A "B" tagozat végén (az "A" tagozat követelményein felül)

A növendék ismerje

- a modern zenei effektusokat,

- az újabb légzéstechnikákat,

- a fuvola társhangszereit, azok transzponálási módjait,

- korunk zenéjének intonációs sajátosságait.

Legyen képes

- biztos hangindításra és -befejezésre,

- nehéz etűd virtuóz előadására (pl. Köhler: Etűdök fuvolára op. 33 III. kötet, Wehner: 12 nagy etűd, vagy Jean-Jean: Modern etűdök),

- nehezebb előadási darab, kamaramű, zenekari szólam önálló zenei és technikai megoldására.

Rendelkezzék

- olyan biztos hangszeres tudással, előadói és formálókészséggel, zenei ismerettel, amelynek birtokában zenei pályára is irányítható, közép-, esetleg felsőfokra is.

Oboa

Az oboatanítás szakirányú feladatai

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

A növendék legyen képes

- természetes, oldott hangszerkezelésre, árnyalt és kifejező hangképzésre,

- az alapvonások, valamint a különböző vonásnemek alkalmazására,

- a jobb és bal kéz technikájának összehangolására,

- az adott tánczenére jellemző hangsúlyozás, aszimmetria és dinamika tudatos alkalmazására,

- énekes dallamok kíséretének megformálására az adott dialektus stílusának megfelelően,

- hangszeres népzenei darabok önálló megtanulására,

- a teljes tánczenei folyamat kíséretére a prímás játéka alapján (tempóváltás, típusváltás stb.),

- önálló zenekari számok összeállítására.

Rendelkezzék

- biztos tempótartással, ritmusérzékkel,

- periódusérzékkel,

- biztos zenei memóriával, fejlett hallással, kontrolláló képességgel,

- laprólolvasási készséggel.

Ismerje

- hangszere felépítését, részeit, hangolását, húrozását,

- a három húros kontra, a hegedűkontra és a négyhúros brácsa fogásait, legjellegzetesebb akkordmeneteit, vonókezelését, vonásnemeit.

Népi bőgő, cselló, ütőgardon, dob

A bőgő/cselló tanításának szakirányú feladatai

Ismertesse meg a növendékekkel

- az oboa lehetőségeit, irodalmát, hangszerük történetét, akusztikai sajátosságait,

- az oboairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit,

- az oboa kialakulását, fejlődését, sajátosságait,

- a hangszer részeit, összeállítását, tisztítását,

- a nád szerepét,

- a rokon hangszereket.

Tudatosítsa a kis b és e3 közötti hangok ismeretét, gyors olvasását és fogásait (egy hang többféle fogásának ismeretét és alkalmazását: f-ek, esz-ek).

Alakítson ki könnyed hangszerkezelést:

- megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, hangszer- és kéztartást, billentést és tudatosítsa ezeket,

- dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező oboahangot,

- differenciált hangindítást és hanglezárást,

- megfelelő tempójú repetíciót,

- laza, egyenletes ujjtechnikát,

- pontosan összehangolt nyelv- és ujjmozgást.

A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen

- hangsorokat, fokozatosan táguló hangterjedelemben, különböző figurációkkal,

- tartott hangokat állandó és változó dinamikával, tiszta intonáció mellett,

- a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat.

Tegye jártassá a növendéket az oboairodalomban előforduló díszítések kivitelezésében.

Fordítson figyelmet

- a megfelelő légzéstechnika, száj-, hangszer-, kéz- és testtartás kialakítására, tudatosítására és automatikussá tételére,

- az önkontroll fejlesztésére,

- biztos és differenciált hangindításra és szép hangbefejezés kialakítására,

- kiegyenlített, szép hang létrehozására, megfelelő levegővezetéssel a különböző regiszterekben,

- a repetíció gyorsítására a torok és nyelv lazaságának megőrzése mellett,

- a nyelv és az ujjak szinkronjának állandó ellenőrzésére, tökéletesítésére (ujjgyakorlatok, szekvenciák különböző artikulációval és ritmusképlettel),

- a hallás, a ritmus- és a tempóérzék fejlesztésére,

- a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,

- a lapról olvasási készség fejlesztésére,

- a tudatos zenei memorizálásra,

- a művek zeneileg igényes kidolgozására,

- a rendszeres társas muzsikálásra.

Tanítsa meg a növendékeket a hangszer karbantartására.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

Az "A" tagozat végén

A növendék legyen képes

- az oboázáshoz szükséges hasi légzést és rekeszizommal való támaszt alkalmazni,

- szabályos kéz-, hangszer- és testtartással játszani,

- jó hangindítással, közepes és nagy hangon hosszú hangokat fújni, lekerekített befejezéssel,

- megfelelő gyorsasággal egyenletes legato skálameneteket játszani,

- skálák eljátszására 4 #, 4 b előjegyzésig, b-e3 hangterjedelemben (legato, tenuto és staccato, fokról fokra, tercmenet, hármashangzatok),

- két teljes etűdöt eljátszani a Schmitt I., Wiedemann- vagy Vizthum-kötetek könnyebb etűdjeiből válogatva,

- barokk szonáta vagy concerto lassú és gyors tételpárját, vagy hasonló nehézségű más stílusú darabot kotta nélkül, zongorakísérettel előadni.

Ismerje

- a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,

- a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat.

A "B" tagozat végén (az "A" tagozat követelményein felül)

A növendék legyen képes

- az oboázáshoz szükséges hasi légzést és a rekeszizommal történő támasztást megfelelően alkalmazni,

- hosszú (tenuto) és különböző staccato hangokat játszani egy hangot repetálva és skálamenetben b-e3 hangterjedelemben,

- két teljes (kétféle karakterű) etűdöt eljátszani megfelelő tempóban a Schmitt I-II. és a Wiedemann-kötetekből,

- egy barokk mű lassú és gyors tételét kotta nélkül, zongorakísérettel előadni, korhű, technikailag kivitelezhető díszítéssel.

Tudjon

- önállóan hangolni,

- a játékát kontrollálva, gazdaságosan gyakorolni.

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

Az "A" tagozat végén

A növendék ismerje

- a hangszerét és tudjon megjavítani apró hibákat,

- a nádkészítés alapfogásait.

Legyen képes

- helyes testtartásra, hangszertartásra, a jó légzéstechnika tudatos alkalmazására,

- oldott, természetes hangszerkezelésre,

- tudatos és kontrollált gyakorlásra,

- dinamikailag árnyalt hangképzésre,

- tiszta intonációval, jó kötéssel és dinamikailag árnyaltan játszani,

- a kéz- és nyelvtechnika összehangolására,

- a fürge szimplanyelv és a duplanyelv használatára,

- képességeinek megfelelő zenei anyag stílusos, zeneileg értelmes, kifejező előadására,

- kamara- és zenekari művek előadásában közreműködni,

- előadási darabokat korhű díszítéssel előadni,

- romantikus műveket vibrato alkalmazásával játszani.

A "B" tagozat végén (az "A" tagozat követelményein felül)

A növendék ismerje a hangszerét és saját nádon fújjon.

Legyen képes

- a sima kötés megvalósítására,

- az összehangolt kéz- és nyelvtechnika tudatos alkalmazására,

- technikájának önálló továbbfejlesztésére.

Tudjon

- a hangszerén b-g3 között egyenletes ujjtechnikával játszani,

- lassú tételeket stílusos variációkkal előadni.

Klarinét

A klarinéttanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a növendékekkel (életkoruknak megfelelő szinten) hangszerük történetét, akusztikai sajátosságainak alapjait, a klarinétirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit, a klarinétcsalád egyéb tagjait és a rokon hangszereket (szaxofon, tárogató).

- a magyar népi vonós zene történetét,

- a cigányság szerepét a magyar vonószenei hagyomány kialakulásában és falvaink zenei életében,

- a szomszéd népek, valamint az európai népek vonószenei hagyományát.

Legyen fogékony

- más népek zenéjének befogadására.

Rendelkezzék

- a népzenei gyűjtőmunkához nélkülözhetetlen zenei felkészültséggel, jó kapcsolatteremtő képességgel, megfelelő előadói készséggel, szereplési tapasztalattal, állóképességgel.

Tudjon számot adni

- választott (falusi) mestere dallamanyagának, stílusának anyanyelvi szintű elsajátításáról.

Népi brácsa

A brácsatanítás szakirányú feladatai

A tanuló ismerje meg

- hangszere hangolását, felépítését, részeit,

- a különféle ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást,

- a vonós hangszercsalád többi tagját,

- a tánczenei folyamatok szerkezetét, zenei tartalmát, a régi és új stílusú táncok zenéjének jellegzetességeit,

- a tánchoz nem kapcsolódó szokásdallamokat és alkalmi hangszeres darabokat,

- a szükséges zeneelméleti fogalmak gyakorlati alkalmazását a brácsák különféle fajtáin (funkciós rend, harmóniák, szekvenciák stb.),

- hangszere múltját, fajtáit, elterjedését a magyar nyelvterület különböző vidékein, a jelentősebb zenekarokat és muzsikus egyéniségeket, zenészcsaládokat.

Alakítson ki

- megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, hangszer- és kéztartást, billentést és tudatosítsa ezeket,

- dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező klarinéthangot,

- differenciált hangindítást, elválasztást és hanglezárást,

- megfelelő tempójú repetíciót,

- laza, egyenletes ujjtechnikát,

- pontosan összehangolt nyelv- és ujjmozgást,

- könnyed hangszerkezelést.

Gyakoroltasson rendszeresen

- tartott hangokat állandó és változó dinamikával (pl. mf<ff>pp), az intonáció megtartásával,

- hangsorokat fokozatosan táguló hangterjedelemben,

- a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat.

Fordítson figyelmet

- a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,

- a lapról olvasási készség fejlesztésére,

- a tudatos zenei memorizálásra,

- a művek zeneileg igényes kidolgozására,

- a rendszeres társas muzsikálásra.

Tanítsa meg a növendékeket a hangszer karbantartására.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

Az "A" tagozat végén

A növendék

- legyen tisztában a hangszerkezelés alapvető tudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvásmódot, billentést stb.,

- e-f3 hangterjedelemben legyen képes a klarinét biztonságos megszólaltatására,

- tudjon valamennyi regiszterben dinamikailag árnyalt, kulturált hangot képezni,

- alkalmazza játékában a hangindítás és elválasztás különböző módjait,

- ismerje az e-f3 hangterjedelem valamennyi hangjának fogását, a leggyakoribb segédfogásokat,

- törekedjék játékában a tiszta intonációra, javítsa tudatosan hangszere intonációs hibáit,

- rendelkezzék az alapfokon játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges ujjtechnikával,

- tudjon önállóan hangolni, legyen tisztában a klarinét transzponáló jellegével,

- legyen tisztában a náddal és a nádválasztással kapcsolatos alapvető tudnivalókkal,

- ismerje a hangszer karbantartásának alapvető módjait, és végezze ezeket önállóan,

- tudjon folyékonyan kottát olvasni,

- ismerje a tanult anyagban előforduló ritmikai elemeket, ütemfajtákat, tempó- és karakterjelzéseket, dinamikai és egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,

- a tanár útmutatásai alapján legyen képes a különböző zenei kifejezőeszközök alkalmazására (dinamika, agogika, lassítás, hangsúlyozás stb.),

- rendelkezzen a játszott anyagra vonatkozó formai ismeretekkel, ismerje az egyes tételtípusok jellegzetességeit,

- ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat,

- a zenei anyagot életkorának, egyéni képességeinek és készségeinek megfelelő hangszerkezeléssel, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassa meg.

A "B" tagozat végén (az "A" tagozat követelményein felül)

A növendék legyen képes e-g3 hangterjedelemben a hangszer biztonságos megszólaltatására.

Legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával:

- dúr és moll skálák 4 #, 4 b előjegyzésig tercmenetekkel, hármashangzat-, dominánsszeptim- és szűkített szeptim-felbontásokkal,

- Jeanjean: Etűdök I/2.

- egy szabadon választott etűd, az előbbitől eltérő stílusú,

- az alábbi versenyművek bármelyikének lassú tétele:

= Leopold Kozeluch: Esz-dúr klarinétverseny

= Tucek: B-dúr klarinétverseny

= Rösler-Rosetti: Klarinétverseny

- egy szabadon választott előadási darab vagy szélső gyors tétel, amely az előbbitől eltérő stílusú.

További követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után

Az "A" tagozat végén

A növendék

- legyen képes e-g3 hangterjedelemben a hangszer biztonságos megszólaltatására,

- tudjon valamennyi regiszterben széles dinamikai határok közt mozgó, színes, telt, kifejező hangot játszani,

- alkalmazza önállóan a hangindítás és hangelválasztás különböző módjait (ízlésének és a játszott zenei anyagnak megfelelően),

- ismerje az e-g3 hangterjedelem valamennyi hangjának fogását, a leggyakoribb segédfogásokat, tisztító- és trillafogásokat, a háromvonalas hangok fogáslehetőségeit,

- legyen képes a legmegfelelőbb ujjrend önálló megválasztására,

- rendelkezzék egyenletes, laza ujjtechnikával,

- legyen fogalma a klarinét történetéről, fizikai sajátosságainak alapjairól, irodalmáról, a különböző műfajokban betöltött szerepéről,

- rendelkezzen átfogó ismeretekkel a ritmikai elemekre, ütemfajtákra, tempó- és karakterjelzésekre stb. vonatkozóan,

- legyen képes új ismeretek önálló megszerzésére (új ritmikai elemek megértésére, zenei műszavak lefordítására, fogások kikeresésére különböző táblázatokból stb.),

- legyen képes önállóan megválasztani az előadandó mű stílusának, jellegének megfelelő zenei kifejezőeszközöket, és játékában alkalmazza ezeket,

- a játszott zenei anyagot kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassa meg,

- legyen képes megszerzett ismereteinek és hangszerkezelési szintjének megfelelő előadási darabok, kamarazenei, illetve zenekari szólamok önálló, technikailag és zeneileg igényes elsajátítására, a hibák önálló javítására,

- rendelkezzék az egyéni és társas muzsikáláshoz szükséges koncentrálóképességgel, lapról olvasási készséggel, zenei képzelőerővel.

A "B" tagozat végén (az "A" tagozat követelményein felül)

A növendék legyen képes

- legyen képes e-a3 hangterjedelemben a hangszer biztonságos megszólaltatására,

- tudatosan alkalmazni a helyes légzéstechnikát,

- hangsorokat játszani: valamennyi dúr és moll hangnemben hármas- és négyeshangzat-felbontásokkal, hangközmenetekkel, valamint kromatikus skálát,

- kiegyenlített hangon játszani a különböző regiszterekben, kielégítő intonáció mellett.

Tudjon

- kielégítően transzponálni "A" klarinétra,

- jól lapról olvasni.

Rendelkezzék alapvető ismeretekkel a nádfaragásról.

Fagott

A fagott-tanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a növendékekkel (életkoruknak megfelelő szinten)

- a fagott lehetőségeit, irodalmát, hangszerük történetét, akusztikai sajátosságait, a fagott-irodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit,

- a rokon hangszereket.

Alakítson ki könnyed hangszerkezelést:

- megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, hangszer- és kéztartást, billentést és tudatosítsa ezeket,

- dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező fagotthangot,

- differenciált hangindítást és hanglezárást,

- megfelelő tempójú repetíciót,

- laza, egyenletes ujjtechnikát,

- pontosan összehangolt nyelv- és ujjmozgást.

A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen

- tartott hangokat állandó és változó dinamikával, az intonáció lehetőség szerinti megtartásával,

- hangsorokat, fokozatosan táguló hangterjedelemben, különböző figurációkkal,

- a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat.

Fordítson figyelmet

- a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,

- a lapról olvasási készség fejlesztésére,

- a tudatos zenei memorizálásra,

- a művek zeneileg igényes kidolgozására,

- a helyes légzésre és a folyamatos rekesztámasz kialakítására, állandó fejlesztésére, erősítésére,

- a rendszeres társas muzsikálásra,

- a kamarazenében és zenekarban egyaránt szükséges intonációs, ritmikai és dinamikai alkalmazkodási készség kialakítására már egész kis ambitusnál.

Tanítsa meg a növendékeket a hangszer karbantartására.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

Az "A" tagozat végén

A növendék

- a zenei anyagot életkorának, egyéni képességeinek és készségeinek megfelelő hangszerkezeléssel, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassa meg,

- rendelkezzék a játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges koncentrálóképességgel,

- legyen tisztában a hangszerkezelés alapvető tudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvásmódot, billentést stb.,

- legyen képes a hangok biztonságos megszólaltatására a klasszikus hangterjedelemben,

- tudjon dinamikailag árnyalt, kulturált, kifejező hangot képezni,

- alkalmazza játékában a hangindítás, elválasztás és hangbefejezés különböző módjait,

- törekedjék játékában a tiszta intonációra,

- rendelkezzék az alapfokon játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges ujjtechnikával,

- tudjon önállóan hangolni,

- ismerje a hangszer karbantartásának alapvető feladatait, és végezze ezeket önállóan,

- ismerje a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,

- a tanár útmutatásai alapján legyen képes a különböző zenei kifejezőeszközök alkalmazására (artikuláció, agogika, díszítés, lassítás, hangsúlyozás stb.),

- a tanár útmutatásai alapján legyen képes az új darabok egyszerűbb dallami díszítésére,

- ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat,

- ismerje a fagott történetét, rokon hangszereit,

- ismerje a fagott szerepét különböző zenei korszakokban.

Ismerje és tudja játszani

- a dúr és moll hangsorokat a különböző játékmódokkal és a portamento alkalmazásával,

- a kromatikus hangsort.

Legyen képes

- nagyobb hangközök törésmentes kötésére,

- igényes és stílusos hangképzésre,

- a dinamikai árnyalatok alkalmazására (p-f keretein belül),

- hosszú és rövid előke, utóka, paránytrilla, mordent és kettős ékesítés megoldására,

- könnyebb művek lapról játszására,

- az előadási darabok igényes felépítésére,

- basszus- és tenorkulcs váltakozó alkalmazására.

A "B" tagozat végén (az "A" tagozat követelményein felül)

A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával:

- egy dúr és egy moll skála (4 #, 4 b előjegyzésig), legato, staccato, tenuto játékmóddal

- két különböző karakterű etűd,

- két könnyű, rövid, eltérő karakterű előadási darab zongorakísérettel, lehetőleg kotta nélkül.

Követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

Az "A" tagozat végén

A növendék legyen képes

- az előző pontokban megfogalmazottak tudatos (a növendék zenei adottságainak, életkorának és technikai felkészültségének megfelelő) alkalmazására az igényes zenei kifejezés és a zene folyamatát és összefüggéseit érzékeltető előadás érdekében,

- zeneiskolai szinten értelmesen tagolt, árnyalt előadásra, szép kifejező hangon lassú és középgyors tempóban, staccato játékban is,

- az előadási darabokat fejből eljátszani,

- technikai továbbfejlődésre,

- hosszabb gyakorlásra,

- kamara-, illetve ifjúsági zenekarban játszani.

A "B" tagozat végén (az "A" tagozat követelményein felül)

A növendék ismerje

- hangszerét, tudjon megoldani apróbb javítási problémákat,

- a nádfaragás alapjait,

- a hangszer múltját, irodalmát.

Legyen képes

- természetes, oldott hangszerkezelésre, helyes testtartásra, hangszertartásra,

- a hangszerregiszterek színkülönbségeinek kiegyenlítésére,

- az összehangolt kéz- és nyelvtechnika alkalmazására,

- technikai szempontból tudatos, elemző gyakorlásra.

Kürt

A kürttanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a növendékekkel (életkoruknak megfelelő szinten)

- a hangszerük történetét, akusztikai sajátosságait,

- a kürtirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit,

- a kürtcsalád egyéb tagjait és a rokon hangszereket.

Alakítson ki

- megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, hangszer- és kéztartást, billentést és tudatosítsa ezeket,

- dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező kürthangot,

- differenciált hangindítást, elválasztást és hanglezárást,

- megfelelő tempójú repetíciót,

- laza, egyenletes ujjtechnikát,

- pontosan összehangolt nyelv- és ujjmozgást,

- könnyed hangszerkezelést.

Gyakoroltasson rendszeresen

- tartott hangokat állandó és változó dinamikával (pl. mf, ff, pp), az intonáció megtartásával,

- hangsorokat fokozatosan táguló hangterjedelemben,

- a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat.

Fordítson figyelmet

- a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,

- a lapról olvasási készség fejlesztésére,

- a tudatos zenei memorizálásra,

- a művek zeneileg igényes kidolgozására,

- a rendszeres társas muzsikálásra.

Tanítsa meg a növendékeket a hangszer karbantartására.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

Az "A" tagozat végén

A növendék

- a zenei anyagot életkorának, egyéni képességeinek és készségeinek megfelelő hangszerkezeléssel, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassa meg,

- rendelkezzék a játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges koncentrálóképességgel,

- legyen tisztában a hangszerkezelés alapvető tudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvásmódot, billentést stb.,

- legyen képes a hangok biztonságos megszólaltatására a klasszikus hangterjedelemben,

- tudjon dinamikailag árnyalt, kulturált, kifejező kürthangot képezni,

- alkalmazza játékában a hangindítás, elválasztás és hangbefejezés különböző módjait,

- törekedjék játékában a tiszta intonációra,

- rendelkezzék az alapfokon játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges technikával,

- tudjon önállóan hangolni,

- ismerje a hangszer karbantartásának alapvető feladatait, és végezze ezeket önállóan,

- ismerje a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,

- a tanár útmutatásai alapján legyen képes a különböző zenei kifejezőeszközök alkalmazására (artikuláció, agogika, díszítés, lassítás, hangsúlyozás stb.),

- ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat,

- ismerje a kürt történetét, rokon hangszereit,

- ismerje a kürt szerepét különböző zenei korszakokban.

Legyen képes

- 2 kantiléna,

- 2 különböző karakterű gyakorlat,

- 2 különböző stílusú darab vagy tétel előadására kotta nélkül.

A "B" tagozat végén (az "A" tagozat követelményein felül)

A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával:

- egy skála a növendék meglévő hangterjedelmében (alap, terc és I. fokú hármashangzat, nyelvvel és kötve, negyed és nyolcad értékekben),

- egy kantiléna,

- két etűd,

- egy előadási darab - ajánlott:

= Skroup: B-dúr koncert (rövid kadenciával)

= Beethoven: Románc

= Concone: Téma és variáció.

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

Az "A" tagozat végén

A növendék ismerje hangszere múltját, irodalmát, a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát.

Legyen képes

- természetes, oldott hangszerkezelésre, helyes testtartásra, hangszertartásra, a tudatos légzéstechnika alkalmazására,

- C-g2 hangterjedelemben kiegyenlítetten, különböző dinamikai árnyalattal, tiszta intonációval játszani, a nyelvtechnika tudatos alkalmazásával,

- életkorának és képességeinek megfelelő zenei anyag kottahű, stílusos, a zenei összefüggéseket visszaadó, értelmesen tagolt, árnyalt előadására, szép kifejező kürthangon,

- az előadási darabokat fejből játszani,

- technikai szempontból tudatos, elemző gyakorlásra,

- igényesebb kamarazenei művek előadásában közreműködni.

Rendelkezzék

- a zenei kifejezést lehetővé tevő képzelőerővel, technikával, formálókészséggel,

- koncentrálóképességgel,

- lapról olvasási készséggel, amely a mindenkori darab megszólaltatásához, illetve a kamarazenéléshez szükséges.

A "B" tagozat végén (az "A" tagozat követelményein felül)

A növendék legyen képes

- F-c 3 között kiegyenlítetten, tiszta intonációval, a nyelvtechnika tudatos alkalmazásával játszani,

- az ajaktrilla megvalósítására.

Trombita

A trombitatanítás szakirányú feladatai:

- a növendék egyéni adottságához, képességéhez igazodó módszerek kialakítása, kiemelt figyelmet fordítva az egyéni hangszeroktatásban rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználására,

- a helyes légzés, befúvás, testtartás, hangszertartás beállítása, kialakítása,

- a hangszeres játékhoz szükséges motorikus reflexek, motivációs bázis, a naponkénti gyakorlás szükségletének kialakítása,

- a hangszeres játék megvalósításában részt vevő izmok lazaságának, terhelhetőségének tartósabb igénybevétel teljesítéséhez szükséges készségek kialakítása,

- a zenei memória fejlesztése, gyakorlati alkalmazásához szükséges jártasságok kialakítása,

- az egyéni hangszeres tanórákra, kamarazenei, zenekari foglalkozásokra történő önálló felkészülés képességének kialakítása.

Ismertesse meg a növendékkel

- a trombita történetét,

- a trombitának a rézfúvósok családjában és különféle együttesekben betöltött szerepét, szakmai lehetőségeit,

- a hangszer irodalmát,

- a tananyagon keresztül a főbb zenei stílusokat,

- a trombita hazai és külföldi művészeinek munkásságát.

Tudatosítsa

- a helyesen beállított légzéstechnika állandó ellenőrzésének fontosságát,

- a helyes szájtartás mint a jó "ansatz", befúvási mód kialakulása alapfeltételének fontosságát,

- a mindennapi gyakorlás didaktikai és fiziológiai szempontok szerinti szükségességét,

- a könnyed, felszabadult hangszeres játékmód kialakításának fontosságát.

- laza pengetésre, kiegyensúlyozott pergetésre,

- könnyed és magabiztos hangszerkezelésre,

- különféle hangsorokat egy oktáv terjedelemben tisztán és pergőn játszani,

- a használatos hangzatok és harmóniák lefogására,

- a hangszernek megfelelő népi dallamok stílushű előadására,

- kontrajáték esetén a tempótartásra és gyors harmóniaváltásokra,

- tájékozódni a teljes fogólap fekvéslehetőségeiben,

- szóló és kísérő szerepkört ellátni különféle hangszeres együttesekben,

- zenekarral énekszólistát kísérni,

- zenekarral táncot kísérni.

Rendelkezzék

- stílusismerettel,

- képzelőerővel,

- magas szintű technikával,

- előadói készséggel, tapasztalattal,

- korának megfelelő önállósággal a zenei anyag kiválasztásában és a megszólaltatás színvonalában.

Tekerő

A tekerőtanítás szakirányú feladatai

A tekerő tanterv alapvetően a magyar paraszti hagyományra épít. Ennek megfelelően a törzsanyag túlnyomórészt a tekerő ismert elterjedési területéről származik (Csongrád és Bács-Kiskun megye egésze, valamint Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megye déli része). Az e területről származó dallamkincs alkotja hangszerünk magyar zenei anyanyelvét. Ennek tanításában-tanulásában az eredeti gyűjtések, hang- és videofelvételek játsszák a főszerepet. Ezen túlmenően a növendék kapjon átfogó képet a magyar népzene egészéről, a hangszeres zene-tánc-népszokások-hagyományok összefüggésrendszeréről.

A program célja továbbá, hogy a tananyagon keresztül megvilágítsa e hangszer szerepét az európai műveltség fejlődésében. Ennek megfelelően lehetőséget biztosít a régi zenében, európai népzenében, klasszikus zenében történő elmélyedésre is.

A program eredményes megvalósításának alapfeltétele, hogy az oktatás magyar rendszerű tekerőn történjen. A magyar hangszerek ugyanis több, nagyon fontos alkatrészben eltérnek más instrumentumoktól: a klaviatúra alapvetően más, a recsegőszerkezet egyedi, a kottaház szélesebb, a kerék és a hajtókar átmérője jóval kisebb.

Ismertesse meg a növendékekkel (életkoruknak megfelelő szinten)

- a magyar népzene főbb dialektusait és azok formakultúráját, különös tekintettel az Alföld, még inkább a Dél-Alföld hagyományára,

- a hangszer adottságaiból következő zenei kifejezésmódokat,

- a hangszer működési elvét, beállításának módszereit, a karbantartás napi gyakorlatát,

- a tekerő sokszínűségét, történelmi múltját és jelenét, népi, történeti, klasszikus és modern zenei hagyományát,

- a hangszer szakirodalmát, a hozzáférhető zenei felvételeket, gyűjtéseket.

Fejlessze a növendék

- hallását, belső hallását, "intonációs" képességét,

- hangszeres adottságait,

- hangszertechnikai tudását,

- megformáló- és előadói képességét.

- megformáló- és előadói képességét.

Tegye képessé a növendéket

- rendszeres, hatékony, igényes gyakorlásra,

- a gyakorlás során felmerülő hibák önálló kijavítására,

- a beállított alapfunkciók önellenőrzésére,

- a tiszta intonációra,

- folyamatos hangszerjátékra, árnyalt stílusos előadásra,

- a pontos kottaolvasásra, a ritmus, valamint a zenei kifejezések előadásmódjára, illetve a tempóra vonatkozó utasítások megvalósítására.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

Az "A" tagozat végén

Ismerje a növendék

- a helyes test- és hangszertartást,

- a helyes légzéstechnikát,

- a hangszere múltját, irodalmát,

- a dúr és moll hangnemeket 7 #, 7 b előjegyzésig,

- a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,

- a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat.

Legyen képes

- a helyes légzéstechnika alkalmazására, fejlesztésére,

- az alapvető funkciók helyes alkalmazására, a szájizomzat fejlesztésére a mindennapi gyakorlatok segítségével:

= csak fúvókával,

= hangszerrel,

a) fúvóka nélkül, csupán ajakrezgéssel,

b) csak fúvókával,

c) hangszerrel,

- az előírt hangterjedelmen belül (fisz-b2-ig) kiegyenlített, szép hang elérésére a tiszta intonáció megtartásával,

- a könnyebb technikai problémák elemző gyakorlására,

- a tanult darabok stílushű megszólaltatására,

- folyamatos, mérsékelt tempójú lapról olvasásra,

- a különböző artikulációs előírások (staccato, tenuto, legato, marcato) megszólaltatására,

- skálázni egy oktávon keresztül valamennyi hangnemben.

A "B" tagozat végén (az "A" tagozat követelményein felül)

A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával:

- egy dúr és egy moll skála 5 képlete a másféloktávos rendszerben,

- Clodomir: Trombitaiskola I/26., 28., 29.,

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

Az "A" tagozat végén

Ismerje a növendék

- a hangszere múltját, a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát,

- a rézfúvós hangszerek közötti azonosságot, különbséget.

Legyen képes a növendék

- az előforduló légzéstechnikai és funkcionális problémák korrigálására a mindennapi gyakorlatok segítségével,

- az előírt hangterjedelmen belül (fisz-c3-ig) kiegyenlített és kifejező hang elérésére,

- a különböző hangindítások, hangbefejezések megvalósítására,

- a különböző nyelvütések (szimpla, dupla, tripla) gyorsaságának fejlesztésére,

- önálló hangolásra,

- a hosszabb zenei gondolatok egy levegővel történő összefogására,

- skálázni másfél oktávon keresztül valamennyi hangnemben,

- az adott zenei anyagot egyéni képességei, illetve készségei szintjének megfelelően, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezéssel megszólaltatni.

A "B" tagozat végén (az "A" tagozat követelményein felül)

A növendék rendelkezzék megfelelő állóképességgel.

Ismerje a hangképzés folyamatát.

Legyen képes a tudatos légzéstechnika alkalmazására.

Tudja

- az ajak-, a nyelv- és a manuális technika alapjait,

- az összes dúr és moll skálát a kétoktávos rendszerben, 7 képletben.

Harsona

A képzés legeredményesebb módjának az tekinthető, ha a növendék 9-10 éves korában tenoron vagy baritonon kezdi a mélyrézfúvós hangszerek tanulását, és csak a tanulmányok 3. évében, 11-12 éves korban tér át a harsona tanulására, amennyiben fizikuma, muzikalitása erre alkalmassá teszi. A tenoron vagy baritonon megszerzett készségek birtokában kétéves harsonaoktatás elegendő a zeneművészeti szakközépiskolai felvételi követelmény eléréséhez.

A harsonatanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a növendékekkel (életkoruknak megfelelő szinten)

- a harsona lehetőségeit, irodalmát; hangszerük történetét, akusztikai sajátosságait, a harsonairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit,

- a rokon hangszereket.

Alakítson ki könnyed hangszerkezelést:

- megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, száj-, hangszer- és kéztartást, tolókezelést és tudatosítsa ezeket,

- dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező harsonahangot,

- differenciált hangindítást és hanglezárást,

- megfelelő tempójú repetíciót,

- laza, egyenletes kartechnikát,

- pontosan összehangolt nyelv- és karmozgást.

A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen

- tartott hangokat állandó és változó dinamikával, az intonáció lehetőség szerinti megtartásával,

- hangsorokat, fokozatosan táguló hangterjedelemben, különböző figurációkkal,

- a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat.

Fordítson figyelmet

- a helyes légzés kialakítására, gyakorlására, fejlesztésére intenzív légzésfejlesztési gyakorlatokkal,

- a helyes szájtartás kialakítására, a szájizomzat fejlesztésére a mindennapi gyakorlatok segítségével:

= fúvóka és hangszer nélkül csupán ajakkal,

= mindezek ellenőrzése fúvóka karikával,

- a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,

- a lapról olvasási készség fejlesztésére,

- a tudatos zenei memorizálásra,

- a művek zeneileg igényes kidolgozására,

- a rendszeres társas muzsikálásra.

Tanítsa meg a növendékeket a hangszer karbantartására.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

Az "A" tagozat végén

A növendék

- a zenei anyagot életkorának, egyéni képességeinek és készségeinek megfelelő hangszerkezeléssel, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassa meg,

- rendelkezzék a játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges koncentrálóképességgel,

- legyen tisztában a hangszerkezelés alapvető tudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvásmódot,

- sajátítsa el az ajak és a kéz összehangolt munkáját; harsonánál a helyes tolókezelést,

- legyen képes a hangok biztonságos megszólaltatására az előírt hangterjedelemben,

- tudjon dinamikailag árnyalt, kulturált, kifejező hangot képezni,

- alkalmazza játékában a hangindítás, elválasztás és hangbefejezés különböző módjait,

- törekedjék játékában a tiszta intonációra,

- rendelkezzék az alapfokon játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges technikával,

- tudjon önállóan hangolni,

- ismerje a hangszer karbantartásának alapvető feladatait, és végezze ezeket önállóan,

- ismerje a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,

- a tanár útmutatásai alapján legyen képes a különböző zenei kifejezőeszközök alkalmazására (artikuláció, agogika, díszítés, lassítás, hangsúlyozás stb.),

- a tanár útmutatásai alapján legyen képes az új darabok egyszerűbb dallami díszítésére,

- ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat,

- ismerje a használt hangszer történetét, rokon hangszereit,

- ismerje az adott hangszer szerepét különböző zenei korszakokban.

A "B" tagozat végén (az "A" tagozat követelményein felül)

A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával:

- egy szabadon választott skála és hármashangzat-felbontás két oktávon keresztül, E-b1 hangterjedelemben,

- két, lehetőleg különböző jellegű gyakorlat (minimális szint: Ujfalusi-Pehl-Perlaki: Harsonaiskola II/300., 352.),

- egy előadási darab zongorakísérettel, kotta nélkül (minimum Pergolesi: Aria című mű nehézségi szintjén).

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

Az "A" tagozat végén

A légzés, levegővezetés terén tanultak elmélyítése, következetes alkalmazása, az előforduló hibák korrigálása.

A hangterjedelem további bővítése, fokozott figyelemmel a szép hangra és a tiszta intonációra.

A kamarazenélés és a zenekari játék előtérbe helyezése.

A növendék ismerjen és tudjon gyakorlatban alkalmazni különböző

- díszítéseket,

- trillákat,

- előkéket, tripla- és duplanyelves megoldásokat.

A "B" tagozat végén (az "A" tagozat követelményein felül)

A növendék ismerje

- hangszere múltját, irodalmát,

- a kiművelt hangszeres technika alapjait.

Legyen képes

- minden regiszterben kiművelt harsonahang megszólaltatására,

- biztonságos, pontos, hibátlan hangindításra,

- pontos kézmunkával végrehajtott legato-technikára,

- dupla- és triplanyelv alkalmazására,

- vibratóra és trillákra.

Tuba

A tubatanítás szakirányú feladatai:

- a növendék egyéni adottságához, képességéhez igazodó módszerek kialakítása - kiemelt figyelmet fordítva az egyéni hangszeroktatásban rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználására,

- a helyes légzés, befúvás, testtartás, hangszertartás beállítása, kialakítása,

- a hangszeres játékhoz szükséges motorikus reflexek, motivációs bázis, a naponkénti gyakorlás szükségletének kialakítása,

- a hangszeres játék megvalósításában részt vevő izmok lazaságának, terhelhetőségének tartósabb igénybevétel teljesítéséhez szükséges készségek kialakítása,

- a zenei elképzelések fejlesztése, a zenei előrelátás, a folyamatos kottaolvasás kialakítása,

- a zenei hallás átfogó fejlesztése,

- zenei memória fejlesztése, gyakorlati alkalmazásához szükséges jártasságok kialakítása,

- az egyéni hangszeres tanórákra, kamarazenei, zenekari foglalkozásokra történő önálló felkészülés képességének kialakítása.

Ismertesse meg a növendékkel

- a tuba történetét,

- a tuba a mélyrézfúvósok családjában és különféle együttesekben betöltött szerepét, szakmai lehetőségeit,

- a hangszer irodalmát,

- a tananyagon keresztül a főbb zenei stílusokat,

- a tuba hazai és külföldi művészeinek, munkásságát.

Tudatosítsa

- a helyesen beállított légzéstechnika állandó ellenőrzésének fontosságát,

- a helyes szájtartás - mint a jó "ansatz", befúvási mód - kialakulása alapfeltételének fontosságát,

- a mindennapi gyakorlás - didaktikai és fiziológiai szempontok szerinti - szükségességét,

- a könnyed, felszabadult hangszeres játékmód kialakításának fontosságát.

Fejlessze a növendék

- hallását, belső hallását, intonációs képességét,

- hangszertechnikai tudását,

Tegye képessé a növendéket

- a gyakorlás során felmerülő hibák önálló kijavítására,

- a beállított alapfunkciók önellenőrzésére,

- a tiszta intonációra,

- folyamatos hangszerjátékra, árnyalt stílusos előadásra,

- a pontos kottaolvasásra, a ritmus, valamint a zenei kifejezések előadásmódjára, illetve a tempóra vonatkozó utasításainak megvalósítására.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

Az "A" tagozat végén

Ismerje a növendék

- a helyes szájtartást, légzéstechnikát, befúvást, hangszertartást, a könnyed hangszeres játékmódot,

- a rokon rézfúvós hangszereket,

- a tuba felépítését, alkalmazási területeit,

- a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,

- a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat.

Legyen képes a növendék

- ideális tubahang kialakítására, megszólaltatására,

- különböző játékmódok megvalósítására,

- a zenei mondanivaló megformálására (legato, staccato stb.),

- az ajak és a kéz összehangolt munkájának kialakítására,

- a helyes befúvás és légzéstechnika alkalmazására,

- a zenei gyakorlatok, előadási darabok pontos, kottahű előadására,

- az előadási darabok kotta nélküli játszására,

- a gyakorlás során előforduló hibák felismerésére, azok önálló kijavítására,

- a hangszer építéséből fakadó intonációs problémák korrigálására,

- a hangszer önálló behangolására,

- a hangszer szakszerű karbantartására.

A "B" tagozat végén (az "A" tagozat követelményein felül)

A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával:

- egy dúr vagy moll skála (a növendék meglévő hangterjedelméhez igazítva),

- két különböző karakterű etűd a végzett anyagból,

- két különböző karakterű előadási darab zongorakísérettel.

A skálát és az előadási darabot kotta nélkül kell játszani.

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

Az "A" tagozat végén

Ismerje meg a növendék

- a tuba és a rézfúvós hangszerek rokon vonásait (fogások, részhangok, befúvási mód, fúvástechnika stb.),

- a tuba irodalmát,

- a zeneirodalom híres tubaszólóit.

Legyen képes a növendék

- a technikailag és művészileg igényesebb előadási darabok, kamarazenei és zenekari művek interpretálására,

- a skálaformációkat élénk tempóban, kiegyenlítetten, különböző dinamikai árnyalatokkal 7 #, 7 b előjegyzésig játszani dúrban és mollban egyaránt,

- az általa képzett hangszerhang szépségét, teltségét, plasztikusságát folyamatosan fejleszteni,

- a megtanult előadási darabok közönség előtti színvonalas bemutatására,

- tiszta intonációra, tiszta hangszeres játékra,

- az önálló munkára.

Tudja alkalmazni a növendék

- a hangszerhang képzésének fizikai sajátosságait,

- a különböző zenei utasításokat az előadás módjára, tempójára, dinamikájára vonatkozóan.

A "B" tagozat végén (az "A" tagozat követelményein felül)

A növendék legyen képes

- természetes, oldott hangszerkezelésre,

- helyes test- és hangszertartásra,

- a tudatos légzéstechnika alkalmazására.

Tudjon kontra F és f1 között

- kiegyenlítetten,

- különböző dinamikai árnyalatokkal,

- tiszta intonációval,

- megfelelő nyelvtechnikával játszani.

Szaxofon

A szaxofontanítás szakirányú feladatai

A szaktanár ismertesse meg a növendékekkel

- a szaxofon kialakulásának és fejlődésének történetét,

- a hangszer sajátosságait,

- a szaxofon irodalmát, felhasználásának és felhasználhatóságának sokszínűségét (pl. alkalmazását szimfonikus és fúvószenekarban, jazz-együttesekben stb.),

- a hangszer legkiválóbb előadóművészeinek munkásságát.

Hangszertechnikailag alakítsa ki

- a helyes légzéstechnikát,

- a helyes befúvásmódot és nyelvtechnikát,

- a stabil, de nem merev szájtartást,

- a megfelelő test-, fej-, kéz- és hangszertartást,

- a dinamikailag árnyalt, megfelelően intonált és jól képzett szaxofonhangot.

Fordítson figyelmet

- a helyes légzés gyakorlására, fejlesztésére intenzív légzésfejlesztési gyakorlatokkal,

- a szájizomzat fejlesztésére a mindennapi gyakorlatok segítségével,

- a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,

- a lapról olvasási készség fejlesztésére,

- a tudatos zenei memorizálásra,

- a művek zeneileg igényes kidolgozására,

- a rendszeres társas muzsikálásra.

Tanítsa meg a növendékeket a hangszer karbantartására.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

A növendék

- a zenei anyagot életkorának, egyéni képességeinek és készségeinek megfelelő hangszerkezeléssel, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassa meg,

- rendelkezzék a játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges koncentrálóképességgel,

- legyen tisztában a hangszerkezelés alapvető tudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvásmódot,

- sajátítsa el az ajak és a kéz összehangolt munkáját,

- ismerje a szaxofon legáltalánosabban használatos hangterjedelmén belül (b-f3-ig) kromatikusan az összes fogást, beleértve a leggyakoribb segéd- és tisztítófogásokat, és tudja ezeket alkalmazni a gyakorlatban is,

- tudjon dinamikailag árnyalt, kulturált, kifejező hangot képezni,

- alkalmazza játékában a hangindítás, elválasztás és hangbefejezés különböző módjait,

- törekedjék játékában a tiszta intonációra,

- rendelkezzék az alapfokon játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges technikával,

- tudjon önállóan hangolni,

- ismerje a hangszer karbantartásának alapvető feladatait, és végezze ezeket önállóan,

- ismerje a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,

- a tanár útmutatásai alapján legyen képes a különböző zenei kifejezőeszközök alkalmazására (artikuláció, agogika, díszítés, lassítás, hangsúlyozás stb.),

- a tanár útmutatásai alapján legyen képes az új darabok egyszerűbb dallami díszítésére,

- ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat,

- ismerje a szaxofon történetét, rokon hangszereit,

- ismerje a szaxofon szerepét különböző zenei korszakokban.

Legyen képes

- hangsorokat játszani 4 #, 4 b előjegyzésig,

- egészséges és jól intonált szaxofonhang megszólaltatására.

Rendelkezzék olyan hangszertechnikai és olvasási készségekkel, hogy a továbbképző évfolyamokban elkezdhetőek legyenek a C-be történő transzponálási gyakorlatok.

Tudjon

- előadási darabokat kotta nélkül előadni,

- könnyebb kamarazenei és zenekari szólamokat eljátszani.

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

A növendék ismerje

- hangszerének transzponáló jellegét,

- a hangszercsalád többi tagját, hangolásukról és hangfekvésükről legyen fogalma,

- a nehezebb előadási daraboknál, a kamarazenei és zenekari szólamoknál leggyakrabban előforduló zenei műszavak jelentését.

Legyen képes

- hangsorokat játszani 6 #, 6 b előjegyzésig,

- pp-ff-ig a dinamikai skála megvalósítására,

- a hangszer regisztereinek kiegyenlített megszólaltatására.

Rendelkezzék olyan hangszeres és elméleti tudással, amely alapján közreműködhet amatőr zenekarban vagy zenei együttesben.

Tudjon nehezebb előadási darabokat kotta nélkül eljátszani.

Ütő

Az ütőhangszer-tanítás szakirányú feladatai

Az ütőhangszerek sokszínűségéből és zeneirodalmi sajátosságaiból eredően a kamarazenélés lehetőségeinek megteremtése a hangszertanulás kezdetén.

A társas muzsikálás elősegítése.

Az egymáshoz való alkalmazkodásra és egymásra figyelésre nevelés.

Ismertesse meg a növendékekkel

- az ütőhangszercsalád leggyakrabban használatos tagjait,

- a különböző ütőhangszerek megszólaltatásának módját,

- a helyes ütéstechnikákat.

Fordítson figyelmet

- a különböző hangszerek speciális technikai elemeinek alkalmazására,

- a precíz, pontos ritmikai megoldásokra, külön figyelemmel a legáltalánosabb ütőhangszeres elemekre,

- az eltérő kézrendi megoldásokra,

- a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,

- a lapról olvasási készség fejlesztésére,

- a tudatos zenei memorizálásra,

- a művek zeneileg igényes kidolgozására.

Végeztessen az egyes zenei kíséret-formákhoz szükséges improvizációs gyakorlatokat.

Tanítsa meg a növendékeket a hangszereken elvégzendő kisebb igazításokra, az üstdob hangolására.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

Ismerje a növendék

- a zeneiskolában használatos ütőhangszereket, ezek magyar és leggyakrabban használt idegen nyelvű elnevezéseit,

- a különböző ütőhangszerek megszólaltatásának módját, a helyes ütéstechnikákat,

- a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,

- a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat.

Legyen képes a növendék

- kottahű játékra és lapról olvasásra folyamatos, mérsékelt tempóban,

- árnyalt dinamikák alkalmazására, a hangszínbeli különbségek felismerésére és megvalósítására,

- a speciális technikai elemek alkalmazására a különböző hangszereken (tremolo, előkék, egyszerű függetlenítés),

- hosszabb zenei gondolatok összefogására, a művek értelmes, tagolt előadására,

- az üstdob önálló hangolására,

- a különböző ütőhangszerek eltérő kézrendi problémáinak megoldására,

- rugalmas beilleszkedésre kamarazenei együttesbe,

- céltudatos, módszeres gyakorlásra.

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

Ismerje a növendék

- a legfontosabb ütőhangszerek múltját, származását, fejlődését,

- az ütőhangszerek irodalmát.

Legyen képes a növendék

- szép és kifejező hang képzésére a különféle ütőhangszereken,

- nagyobb lélegzetű, összetett feladatot tartalmazó etűdök és előadási darabok megszólaltatására,

- sűrű, egyenletes, árnyalt dinamikájú tremolo alkalmazására a különböző hangszereken,

- zeneileg és technikailag tudatos, módszeres gyakorlásra, a művek önálló megtanulására,

- értelmes, tagolt, kifejező előadásmódra.

Rendelkezzék a növendék

- megfelelő technikai felkészültséggel, előadói és formálókészséggel,

- egyszerű improvizációhoz szükséges képzelőerővel,

- biztos zenei memóriával és koncentrálóképességgel,

- kamarazenéléshez és zenekari játékhoz szükséges lapról olvasási készséggel,

- megfelelő gyakorlási módszerekkel, amelyekkel a megfelelő technikai készenlét gyorsan elérhető,

- tudásszintjének megfelelő önállósággal a játszandó művek kiválasztásánál.

Hárfa

A hárfatanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a növendékekkel (életkoruknak megfelelő szinten)

- a hárfa felépítését, akusztikai sajátosságait, hangolhatóságának elveit, a hangszer lehetőségeit,

- a hárfa irodalmát, történetét, a hárfairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit.

- megfelelő pedáltechnikát, helyes test-, láb-, hangszer- és kéztartást és tudatosítsa ezeket,

- dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező hárfahangot,

- differenciált pengetést és helyes fojtástechnikát,

- megfelelő repetíciós és glissando-technikát,

- laza, egyenletes kartechnikát,

- pontosan összehangolt láb-, kar- és ujjmozgást.

A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen

- hangsorokat különböző figurációkkal,

- a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat.

Fordítson figyelmet

- a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,

- a precíz hangszerhangolásra,

- a pedálváltások megtervezésének begyakorlására,

- a lapról olvasási készség fejlesztésére,

- a tudatos zenei memorizálásra,

- a művek zeneileg igényes kidolgozására,

- a rendszeres társas muzsikálásra.

Tanítsa meg a növendékeket a legszükségesebb karbantartási feladatok elvégzésére.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

Az "A" tagozat végén

A növendék legyen képes

- zenei igényességgel önállóan megtanulni és megformálni életkorának megfelelő szintű műveket,

- az adott mű helyes metrikai és ritmikai megoldására,

- a megtanult műveket a zenei-érzelmi tartalom kifejezésével előadni,

- a különböző karakterek között különbséget tenni,

- a tanult darabokat stílushűen megszólaltatni,

- a barokk zenében a szólamvezetésre, ismerje és tudja alkalmazni a különböző díszítéseket,

- a romantikus stílus érzelmi és kifejezésbeli sajátosságait megérezni és megvalósítani,

- megfelelően pedált váltani.

Ismerje

- legalább hozzávetőlegesen a művek keletkezési időpontját, és tudja azt az adott történelmi korba belehelyezni,

- az impresszionizmust mint művészeti irányzatot a képzőművészetben és a zenében; törekedjék a dinamikai, tempó és egyéb utasítások megvalósításával az impresszionista művek hangulatának megközelítésére,

- a modern zenei effektusokat és azok technikai kivitelezését,

- a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,

- a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat.

Tudjon

- korának megfelelő szinten kottát olvasni, és ezt a készségét fejlessze folyamatosan,

- a felkészültségének megfelelő fokon kamarazenei együttesben vagy zenekarban közreműködni.

Hangszerkezelésben ismerje

- az összes dúr és moll skálát oktáv-, szext-, decima- és tercpárhuzamban, ellenmozgásban, a két kéz közötti kánonban,

- a hármas- és négyeshangzatokat akkordban, arpeggióban, felbontásban és futamban,

- a kadenciákat akkordban, arpeggióban, felbontásban és futamban,

- a különböző ujjgyakorlatokat, trillákat, a pergő-játékot,

- modern effektusokat (glissando, üveghang, pedálglissando stb.).

A "B" tagozat végén (az "A" tagozat követelményein felül)

A növendék legyen képes a tudásáról pódiumon is számot adni.

Hangszerkezelésben:

- tudja a skálajáték tempóját fokozni,

- a hármas- és négyeshangzatokat akkordban, arpeggióban, különböző felbontásokban és futamban nagyobb tempóban játszani.

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

Az "A" tagozat végén

A növendék legyen képes

- a hangszer biztos kezelésére,

- a dallamívek kirajzolására, árnyalt dinamikai megoldásokra, a harmóniaváltások érzékeltetésére.

Ismerje

- hangszere történetét és irodalmát,

- és alkalmazza a tipikus hárfahangzásokat (étouffé, üveghang, pres de la table, arpeggio, csúszások, kéz- és pedál-glissando stb.).

Legyen képes igényes tónusú, zengő, zajmentes hárfajátékra.

A "B" tagozat végén (az "A" tagozat követelményein felül)

A növendék legyen képes tudását pódiumon is bemutatni közreműködőként, vagy önálló koncertet adni.

Gitár

A gitártanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a növendékekkel (életkoruknak megfelelő szinten)

- a gitár felépítését, akusztikai sajátosságait, hangolását, a hangszer lehetőségeit,

- a gitár irodalmát, történetét, a gitárirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit,

- a gitáron megszólaltatható főbb zenei stílusok előadási sajátosságait,

- a leggyakrabban előforduló akkordokat és akkordfűzéseket.

Alakítson ki könnyed hangszerkezelést:

- helyes test-, hangszer- és kéztartást és tudatosítsa ezeket,

- dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező gitárhangot,

- differenciált pengetést és helyes fogástechnikát,

- laza, egyenletes kar- és ujjtechnikát,

- a két kéz pontosan összehangolt mozgását.

Tanítsa meg

- a játszott művek karakterének, tempó és dinamikai jellegzetességeinek kifejezését,

- a legato játékot,

- a staccato, portato, tenuto játékmód alkalmazásával az artikuláció megvalósítását,

- a gitárjáték alapvető technikai elemeit (fekvésváltás, barré, kötések, apoyando, tirando, arpeggio, törtakkordok),

- a tompítás különféle lehetőségeit.

A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen

- hangsorokat különböző figurációkkal,

- a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat.

Ösztönözze a növendékeket a helyes hangszertechnika folyamatos gondozásával szép gitárhangszín elsajátítására.

Fordítson figyelmet

- a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,

- a precíz hangszerhangolásra,

- a tudatos zenei memorizálásra,

- a művek zeneileg igényes kidolgozására,

- a rendszeres társas muzsikálásra.

Alakítsa ki a lapról játék technikáját, mindig az előző év nehézségi szintjén gyakoroltatva.

Tanítsa meg a növendékeket a legszükségesebb karbantartási feladatok elvégzésére.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

Az "A" tagozat végén

A növendék rendelkezzék a gitárjátékhoz szükséges koncentrálóképességgel.

Alkalmazza a 6 év során elsajátított zenei és technikai ismereteket. Különböző stílusú darabok önálló feldolgozásával és memorizálásával artikulált, dinamikailag árnyalt hangszerjátékot valósítson meg.

Ismerje

- a gitár hangjait, tudja hangszerét behangolni,

- a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,

- a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat.

Ismerje és készségszinten alkalmazza a gitárjáték alapvető technikai elemeit:

- a fekvésjátékot, fekvésváltást,

- a kis és nagy barré-t,

- a kötéseket (ráütés, elpengetés),

- a dallamjátékot apoyando és tirando pengetéssel,

- az akkordfelbontás (arpeggio) különböző formáit,

- a törtakkord megszólaltatását,

- a nem kívánt hangösszecsengések tompítását (jobb és bal kézben egyaránt).

Legyen képes különböző játékmódok megvalósítására:

- dallam akkordkísérettel (pl. Neusiedler-darabok),

- harmóniafelbontásos játék (pl. Carcassi, Diabelli, Giuliani),

- egyszerű többszólamú darabokban szólamvezetés, dallamkiemelés (pl. Losy, Campion, Robert de Visée).

Rendelkezzék az egyszerű kortárs darabok (pl. Borsody, Brouwer) eljátszásához szükséges zenei alapismeretekkel és technikai készségekkel.

Repertoárjának egy részét tudja kotta nélkül játszani.

A "B" tagozat végén (az "A" tagozat követelményein felül)

A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával:

- G-dúr, C-dúr skála 2 oktávon, háromoktávos E-dúr skála, transzponálva, repetíciós pengetéssel is, kromatikus skálák, arpeggio-gyakorlatok,

- 2 etűd (pl. Carcassi: Etűdök op. 60),

- 1 vagy 2 reneszánsz vagy barokk mű,

- XX. századi művek (pl. Bartók - Szendrey).

A választott etűdök tartalmazzanak egymástól eltérő technikai feladatokat.

A teljes anyagot kotta nélkül kell előadni.

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

Az "A" tagozat végén

Rendelkezzék a növendék ismeretekkel

- a fontosabb korok és stílusok gitáron megszólaló darabjainak jellemző vonásairól,

- a különféle hangeffektusokról és azok használatáról (rasgueado, üveghang, étouffé, dobolás),

- a gitárdarabok szerzőinek és előadóművészeinek munkásságáról,

- a hangszer múltjáról, hagyományairól.

Legyen képes az életkorának és képességeinek megfelelő zene még árnyaltabb, kifejezőbb előadására, mely kiterjed a kötetlenebb előadású romantikus és impresszionista művekre is.

A "B" tagozat végén (az "A" tagozat követelményein felül)

A növendék ismerje a különböző hangeffektusokat és azok használatának módját.

Legyen képes

- a darabok hibátlan megszólaltatására,

- a szólamvezetések pontos megvalósítására,

- természetes, oldott hangszerkezelésre,

- az egész fogólapot uralni,

- tiszta, könnyed fekvésváltásra,

- a vibrato alkalmazására,

- a fontosabb zenei karakterek megjelenítésére,

- a tiszta játék érdekében történő hangtompítások végrehajtására,

- értelmesen tagolt, árnyalt és kifejező előadásra.

Rendelkezzék

- kimunkált előadói és technikai képességekkel,

- biztos memóriakészséggel,

- koncentrálóképességgel,

- hangszere rendeltetésszerű használatához és karbantartásához szükséges alapvető ismeretekkel.

Cimbalom

A cimbalomtanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a növendékekkel

- a cimbalom történetét, irodalmát, változatait (pl. hackbrett),

- a hangszer akusztikai sajátosságait, a húrok elrendezését,

- a cimbalomirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit,

- a hangszerkezeléshez vezető mozgásformákat, azok kapcsolatát a zenei elképzelés megvalósításával.

Nyújtson gazdag zeneirodalmi ismeretanyagot

- a cimbalom eredeti irodalmából (kortárs zene),

- a népzenéből és népzenei ihletésű művekből,

- a zeneirodalom minden korszakának cimbalmon előadható irodalmából.

Alakítson ki

- könnyed hangszerkezelést,

- helyes pedálhasználatot.

Fordítson figyelmet

- a tanult művek stílusos előadására,

- árnyalt frazeálásra, artikulációra,

- a különböző ütésmódokra,

- a díszítések biztos ismeretére és pontos megszólaltatására,

- a táncrendek elemeire,

- a virtuóz játéktechnikára való törekvésre,

- magyar népdalcsokrok harmonizálására.

Segítse készségfejlesztő gyakorlatokkal az ismeretanyagok elsajátítását:

- valamennyi dúr és moll skála, kromatikus skála, akkordjáték,

- lapról olvasás,

- transzponálás,

- népdalkíséret rögtönzése.

Tanítsa meg a hangolási és a legalapvetőbb hangszerkarbantartási feladatokat.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

Az "A" tagozat végén:

- dúr és moll skálák biztos ismerete 7 #, 7 b előjegyzésig; kromatikus skála,

- egyszerűbb darabok biztos lapról olvasása, minden stíluskorszakból,

- a tanult művek stílusos előadása,

- árnyalt frazeálás, artikuláció,

- díszítések biztos ismerete, játszása,

- a kortárs zene anyanyelvi szintű ismerete,

- magyar népzenei és műzenei feldolgozások, átiratok zenekari kísérettel, illetve ennek hiányában zongorával előadva,

- a népdalok és néptáncdallamok harmonizálása,

- a táncrendek ismerete,

- népies műdalok játszása,

- a tanult művek stílusos, szép eljátszásához való ütésmódok önálló alkalmazása, megválasztása,

- az összes dúr és moll skála, hangközmenetek, futamok, hármas- és négyeshangzatok, harmóniafüzér, kromatikus skála játszása,

- törekvés a virtuóz játéktechnikára,

- helyes pedálhasználat,

- hallás után, illetve kottából megtanult harmonizált népdalok és néptáncok előadása,

- nehezebb etűdök játszása (pl. Allaga: Vihar, vagy válogatás az Öt koncertetűdből, Hét koncertetűdből),

- különböző stílusú, középnehéz technikai szintű előadási darabok élményszerű eljátszása (Lavotta: Magyar szerenád, Bach csellószvit-részletek, Scarlatti: Toccata, Szonáták, Bartók: Három csíkmegyei népdal, Román táncok, Szokolay: Játék a hangközökkel stb.),

- magyar népdalcsokrok harmonizálása,

- népzenei feldolgozások játszása.

Ismerje a növendék

- a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,

- a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat.

A "B" tagozat végén (az "A" tagozat követelményein felül):

- skálák biztos és virtuóz játszása 7 #, 7 b előjegyzésig, terc-, szext- és oktávmenetek, futamok, hármas- és négyeshangzatok, harmóniafűzés, kromatikus skála,

- virtuóz játéktechnika,

- különböző stílusú, technikailag komoly követelményeket támasztó előadási darabok élményszerű eljátszása (pl. Allaga: Öt koncertetűdből, Paganini: 5. caprice, Debussy: Gyermekkuckó 1-1 tétele, Bartók: 15 magyar parasztdalból, Lendvay: Dispositioni II. tétel),

- ütésmódok, dinamikai árnyalás önálló megválasztása,

- kortárs művek élményszerű megszólaltatása.

A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával:

- skála és lapról olvasás,

- 1 Allaga-etűd,

- 1 J. S. Bach-mű,

- 1 szabadon választott mű,

- 1 eredeti cimbalomszonáta vagy klasszikus szonáta tétele,

- 1 kortárs cimbalommű,

- 1 népzenei vagy népzenei ihletésű mű.

Követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

Az "A" tagozat végén:

- a tanult művek önálló elképzelése, megtanulása, megoldása,

- előadói kvalitások megnyilvánulása,

- a tanult művek stílusos, szép eljátszása,

- zenei képességek (hallás, ritmusérzék, dinamikai és hangszínérzékenység) a játszott anyag színvonalának megfelelően,

- zenei fantázia, emlékezet és előadói készség,

- improvizációs készség,

- népdalok, virágénekek, történelmi dallamok átírása cimbalomra (kottából),

- népi eredetű műzene játszása,

- virtuóz skálajáték, hangközmenetek, hangzatfűzések, hármas- és négyeshangzatok,

- az ütésmódok, pedáltechnika helyes megválasztása, alkalmazása,

- nehéz etűdök eljátszása (Allaga, Dancla, Czerny, Cramer),

- a különböző stílusokban való jártasságot megmutató művek előadása (Bach: Szonáták és partiták szóló hegedűre - egyes tételek, Scarlatti: Szonáták, Händel-szvitek, Mozart- és Haydn-szonáták, Schumann: Kinderszenen - tételek, Chopin: Keringők, Mazurkák, Liszt-karakterdarabok, Bartók: Duók, 15 magyar parasztdal, Lendvay: Dispositioni, Hollós M.: Feltekintés egy csillagra, Szokolay: 4 sirató stb.),

- kamarazenélés,

- zenekari szólamok megtanulása és játszása magnóról szóló zenekari kísérettel.

A "B" tagozat végén (az "A" tagozat követelményein felül):

- a különböző zenei stílusok jellemző vonásai, valamint a cimbalom népzenei vonatkozásai,

- nagyfokú figyelem, biztos memorizálókészség,

- fejlett hallás, önellenőrző készség,

- a társas zenélés alapjául szolgáló lapról olvasási készség,

- az adottságoknak megfelelő zenei kifejezésmód, előadó- és formálókészség,

- természetes, oldott hangszerkezelés, az egész hangszer birtoklása,

- magas fokú technikai biztonságérzet,

- skálázás folyamatosan, szép hangon terc-, szext-, oktáv- és decimamenetben,

- mozgásformák harmonikus működtetése a belső hangzásigénynek megfelelő ütésmódokkal, kézrenddel, pedálkezelési technikával,

- a zenei anyag korhű, megjelenítő erejű előadása,

- zenei és technikai szempontból tudatos, elemző gyakorlás, a hangszeres technika zenei igényen alapuló továbbfejlesztése,

- a mű stílusának, karakterének megfelelő gondolat, elképzelés kivitelezése.

Csembaló

A csembalótanítás célja a XVI-XVIII. századig terjedő időszak egyik legjelentősebb - a későbbiekben elfeledett, de napjainkban újjáélesztett - billentyűs hangszerén való játék alapfokú elsajátítása.

A csembalótanítás szakirányú feladatai:

- a csembaló megszólaltatásának és optimális kezelésének alapfokú elsajátíttatása,

- a koronként eltérő hangzásigények, technikai, billentési, artikulációs és ornamentációs elvek megismertetése,

- a koronként változó notáció sajátosságainak felismerése, és a hiteles (faksimile és urtext) kották iránti igény kialakítása,

- a csembaló mechanikájának, szerkezetének és felépítésének megismertetése,

- a teljes csembalóirodalom - beleértve a XX. századi műveket - megismertetése,

- egyfajta elemző, gondolkodó és szabadon alkotó szemlélet kialakítása, amely nélkülözhetetlen a régi zene előadásában,

- a régi zenét értő módon hallgató és művelő amatőrök nevelése.

Ismertesse meg a növendékekkel

- a csembaló történetét, a rokon billentyűs hangszereket,

- a csembaló felépítését és működési elvét (a különböző építéstechnikákra tekintettel),

- a hangszer akusztikai sajátosságait, a regisztereket,

- a csembalóirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit.

Alakítson ki

- könnyed hangszerkezelést,

- helyes test-, kar- és kéztartást,

- sokszínű, kidolgozott játékmódkultúrát,

- laza, egyenletes ujj- és kartechnikát,

- könnyed manuálváltást, a különböző manuálok egy időben történő használatának természetességét.

A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen

- dúr és moll skálákat külön kézzel, két kézzel párhuzamosan és ellenmozgásban, különböző tempókban és billentésmódokkal, oktáv, terc, szext és decima távolságban,

- dúr és moll skálákat külön kézzel, két kézzel, valamint pedálon, párhuzamosan és ellenmozgásban, különböző tempókban és billentésmódokkal, oktáv, terc, szext és decima távolságokban,

- hármas- és négyeshangzatokat akkordfogásban, különböző felbontásokban, futamokban a skálákhoz hasonló módokon,

- technikai gyakorlatokat, etűdöket, ujjgyakorlatokat.

Fordítson figyelmet

- a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,

- a különböző speciális játékmódok elsajátítására,

- a lapról olvasási készség fejlesztésére,

- a continuo-játék készségének kialakítására és feladataira,

- a tudatos zenei memorizálásra,

- a művek zeneileg igényes kidolgozására,

- a rendszeres társas muzsikálásra.

Fejlessze a növendék

- zenei hallását, a melodikus, polifon és funkciós hallást,

- metrum- és ritmusérzékét, az egyenletes tempótartást,

- hangszerkezelését, technikáját, a kezek függetlenségét az ügyesítők, az ujjgyakorlatok, etűdök, skálák alkalmazásával,

- muzikalitását a hajlékony dallamformálással, a dallam és kíséret viszonyának igényes kimunkálásával.

Tanítsa meg a növendéknek a hangolási és az alapvető karbantartási feladatokat.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

Az "A" tagozat végén

A növendék legyen tisztában a csembalójáték és a zongorázás közti alapvető különbségekkel és tudatosan alkalmazza is az eltérő játéktechnikát mindkét hangszernél.

Ismerje a csembalón használatos billentésmódokat, különös tekintettel a könnyed, kizárólag ujjtőből képzett non legatóra és a karsegítség nélküli legatóra.

Ismerje meg - korának megfelelő szinten - a reneszánsz, barokk, valamint a korai klasszikus zenék legfontosabb stílusjegyeit.

Tudjon különbséget tenni különféle nemzetek zenéi között, és ezt alkalmazza az előadásban is.

Legyen tisztában a leggyakoribb díszítésekkel (a korok és nemzetek közti különbségekkel is).

Legyen tisztában a leggyakoribb műfajokkal, kompozíciós technikákkal (táncok, polifon-homofon szerkesztés stb.) és azok előadásával.

Tudjon valamennyi hangnemben skálázni három oktávon keresztül, két kézzel, különféle billentésmódokkal (futam, akkord, akkordfelbontás is); tudja a skálákat modern ujjrenddel, de ismerjen meg néhány régi ujjazatot is.

Tudjon akkordokat és több-kevesebb szólamú arpeggót játszani, egy és két kézzel.

Tegyen szert a korának megfelelő, biztos technikára: a pergő-játék, ugrások (kézkeresztezés), kettősfogások, repetíció, akkordjáték terén.

Ismerje a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat.

A "B" tagozat végén (az "A" tagozat követelményein felül)

A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával:

- 1 Couperin-rondeau,

- 1 sarabande és 1 menuet Rameau-tól,

- 1 gyors Scarlatti-szonáta,

- 1 mű Bach: Clavierbüchlein für W. Fr. Bach című kötetéből,

- 1 Haydn-szonáta.

A Scarlatti-szonátát fejből kell játszani, a többi mű kottából is előadható.

Követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után

Az "A" tagozat végén

A növendék fejlessze tovább technikai tudását a következőkben:

- skála gyors tempóban, különböző billentésekkel; gyors ugrások, tremolo, gyors trillák és egyéb ornamensek,

- legyen jártas a lapról játékban,

- ismerkedjék meg a continuo-játék alapjaival és gyakorlati alkalmazásával,

- legyen képes fokozott zenei igényességgel a már megismert stílusokban önállóan is megtanulni és megformálni egy-egy könnyebb művet,

- ismerje meg a kamarazenélés legfontosabb szempontjait:

1. ismerje és kövesse a kamarapartnerek szólamát,

2. rugalmasan alkalmazkodjék a többi partnerhez,

3. éljen a continuo-szólamban alkalmazható szabadság jogával.

A "B" tagozat végén (az "A" tagozat követelményein felül)

A növendék ismerje

- a csembaló megszólaltatásának valamennyi lehetséges módját (szóló- és continuo-hangszerként egyaránt),

- a hangszer szerkezetét, mechanikáját, valamint kialakulásának történetét és a rokon hangszereket (clavichord, virginál stb.),

- a csembaló irodalmát, a reneszánsz kortól a hangszer fénykorán át napjainkig,

- a régi iskolákat és a hangszerről, valamint a régi zene előadásmódjáról szóló korabeli forrásmunkákat.

Tudjon

- a csembalón kifejezően, virtuózan és a stílustól függően érzelemgazdagon játszani,

- eligazodni biztos stílusérzékkel valamennyi korszak és nemzet zenéjében.

Legyen tisztában

- a jó kottaválasztás szükségességével,

- a faksimile kiadványok használatával,

- a notáció koronkénti és szerzőnkénti különbözőségeivel,

- az előadói szabadság jelentőségével,

- valamennyi billentésfajtával (legato, a Bach által tanított befelé húzott ujjas non legato, staccato stb.), és tudja ezeket adott helyen önállóan alkalmazni,

- a különféle szerzőknél használatos díszítésekkel, azok elnevezésével és kivitelezésével,

- az olyan speciális előadói, korhoz és stílushoz kötött hagyományokkal, mint pl. a francia "inegal", a szabad "prélude", illetve "fantasia", vagy a túlpontozás stb.,

- a régi ujjrendek használatával,

- a régi és a ma használatos egyenletes hangolásfajták közti alapvető különbségekkel.

Ismerje

- a leggyakoribb kompozíciós technikákat (homofon, polifon szerkesztés, háromtagú, szonáta-, rondó-, variációs forma stb.),

- a legfontosabb reneszánsz és barokk tánctípusokat, azok jellegzetességeit és változásait korok szerint,

- a continuo-játék alapvető szabályait, összhangzattani ismeretei nyomán legyen képes azokat egyszerűbb formában alkalmazni.

Legyen képes

- hangológép segítségével hangolni, illetve fül után oktávokat és a két manuált tisztára hangolni,

- hallgatóság előtt - szóló- és kamaraművek előadásával egyaránt - művészi produkciót nyújtani,

- zenekari continuo-játékosként egyszerűbb feladatokat megoldani (pl. Vivaldi-versenyművek, korabeli szimfóniák stb. continuo-szólamai),

- ismétléses formájú előadási darabokban kisebb improvizatív variációk megszólaltatására.

Rendelkezzék

- a művek megtanulásához szükséges önállósággal,

- a gyakorláshoz elegendő kitartással,

- kellő szereplési rutinnal,

- biztos technikával és koncentrálóképességgel,

- jó ízléssel és ítélőképességgel.

Zongora

A zongoratanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a növendékekkel

- a zongora alapvető sajátosságait, felépítését, működésének elvét (kalapács-mechanika, pedálszerkezet, hangolás), akusztikai sajátosságait,

- a hangszer gazdag irodalmának legjelentősebb zeneszerzőit és előadóművészeit,

- a hangszer kialakulásának vázlatos történetét.

Alakítson ki

- a testarányoknak megfelelő elhelyezkedéssel természetes hangszerkezelést,

- megfelelő kéztartást,

- független játszóapparátust (ujjak, kar), a kezek önállóságával,

- rugalmas, laza ízületeket (váll, könyök, csukló, ujjtő),

- az adottságok alapján kiegyenlített zongoratechnikát (sima pozícióváltást, a kezek ügyes alá- és fölétevését),

- differenciált billentést, ujjvégérzetet.

Tegye képessé a növendéket arra, hogy

- tudjon a billentyűzet teljes terjedelmében tájékozódni és azon játszani,

- tudja a zongorajáték alapelemeit, játékformáit (skála, hármashangzat, futam, kettősfogás, tremolo, trilla, díszítés), a billentésmódokat (legato, staccato, tenuto, leggiero, portato, non legato) a zenei anyaghoz alkalmazni,

- tudja a zongorapedálokat megfelelően használni (prolongációs, bal - tompító, jobb),

- a mű mondanivalójának megfelelően tudja kifejező hangon, hangszínben, hangerőben, gazdagon megszólaltatni a hangszert, a zenei karaktereket megvalósítani,

- a zongoradarabokat stílus- és kottahűen játszani.

Fejlessze a növendék

- muzikalitását a hajlékony, dinamikában árnyalt dallamformálással, a dallam és kíséret viszonyának igényes kimunkálásával, billentéskultúrával,

- zenei hallását, a tiszta intonációt, a melodikus, a polifon és funkciós hallást,

- metrum- és ritmusérzékét, az egyenletes tempótartását,

- kottaolvasási készségét, lapról játékát, memóriáját,

- hangszerkezelését, technikáját az ügyesítők, az ujjgyakorlatok, etűdök, skálák alkalmazásával.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

Az "A" tagozat végén

A növendék ismerje

- hangszere alapvető sajátosságait, működési elvét (kalapács-mechanika, pedálszerkezet, húrozat, hangolás, rezonáns szekrény),

- a zongorairodalom legjelentősebb alkotóit és alkotásait,

- a tanulandó zenemű formáját és vázlatos harmóniai szerkezetét,

- a kottában előforduló jeleket és zenei műszavakat, különös tekintettel a hangszerre vonatkozó speciális utasításokra (pl. una corda, prol. ped.),

- a kortárs zenei notáció alapvető jelzéseit,

- a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat.

Legyen képes

- természetes hangszerkezelésre és az ehhez szükséges gyakorlatok elvégzésére,

- egyenletes és helyes tempóban, pontos ritmusban zongorázni,

- zenei és technikai szempontból tudatos, önálló gyakorlásra,

- a zongorajáték során előforduló különböző játékmódokat, játékformákat (skála, hármashangzat, futam, kettősfogás, tremolo, trilla, díszítés), billentésfajtákat (legato, staccato, tenuto, leggiero, portato, non legato) a zenei anyaghoz alkalmazni,

- a játszandó zongoraművek értelmes tagolására,

- a zenei karakterek megvalósítására,

- a zongorapedálok használatára (elő-, után- és együttnyomás),

- életkorának és képességeinek megfelelően a zongorázandó anyag kottahű, stílusos, dinamikailag változatos és kifejező előadására,

- az együttzenélésre (négykezes, hatkezes, kétzongorás darab, zongorakíséret).

Rendelkezzék

- biztonságos kotta- és lapról olvasási készséggel,

- adottságainak megfelelő zenei memóriával,

- képességei alapján kiművelt zenei hallással.

A "B" tagozat végén (az "A" tagozat követelményein felül)

A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával:

- 2 fúgaszerkesztésű J. S. Bach-mű (invenciók, kis prelúdiumok, fughetták stb.),

- 1 teljes klasszikus szonáta,

- 1 virtuóz etűd,

- 2 különböző stílusú előadási darab, melyből az egyik XX. századi magyar mű legyen.

A teljes anyagot kotta nélkül kell előadni.

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

Az "A" tagozat végén

A növendék ismerje

- hangszere múltját, irodalmát és a jelentősebb külföldi és hazai előadóművészeket (pl. Sz. Richter, Rubinstein, Fischer Annie, Cziffra György ...),

- a kottában előforduló jelek és zenei műszavak pontos jelentését, különös tekintettel a zongorára vonatkozó speciális utasításokra.

Legyen képes

- technikai és zenei szempontból tudatos, önálló munkára,

- a zongorajáték során előforduló különböző játékmódokat, játékformákat (skála, hármashangzat, futam, kettősfogás, tremolo, trilla, díszítés), billentésfajtákat (legato, staccato, tenuto, leggiero, portato, non legato) a zenei anyaghoz alkalmazni,

- saját kézalkatának megfelelő ujjrendek készítésére,

- a zongorapedálok tudatos használatára,

- a zongoraművek formálására és kifejező előadására.

Rendelkezzék

- olyan zenei műveltséggel, amely képessé teszi az értékes zene befogadására,

- az együttzenélés igényével.

A "B" tagozat végén (az "A" tagozat követelményein felül)

A növendék legyen képes

- a zongorázandó anyag kottahű, stílusos, dinamikailag változatos és kifejező előadására,

- skálákat, gyakorlatokat minden hangnemben játszani,

- a különböző játékformákat, játékmódokat a zenei anyagnak megfelelően alkalmazni,

- a zenei karakterek és a hozzájuk kapcsolódó billentésmódok megjelenítésére,

- dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre,

- a zongorapedálok tudatos és változatos használatára.

Rendelkezzék

- megfelelő hangszeres ügyességgel, virtuozitással,

- biztos memóriával, koncentrálóképességgel,

- megfelelő lapról olvasási készséggel.

A "B" tagozatos növendék rendelkezzék olyan szintű zongoratudással, hogy zenei képességei alapján - adott esetben - legyen alkalmas szakirányú tanulmányok elkezdésére.

Orgona

Az orgonatanítás szakirányú feladatai

A növendék a zenei anyagot életkora, évfolyama és egyéni képességei, illetve készségei szintjének megfelelően kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, a zene folyamatát és összefüggéseit érzékeltetve, kifejezően szólaltassa meg.

E cél elérése érdekében szükséges

- a kottaolvasás és a lapról játék fejlesztése,

- a két kéz önállóságának fejlesztése, amely biztosítéka a jobb és bal kéz összjátékának, s ez az alapja a manuál-pedál összjátéknak is,

- a polifon (barokk) zenében a tiszta szólamvezetés, a logikus frazeálás és artikulálás, az agogika és a díszítések alkalmazása,

- a romantikus stílus értelmi és kifejezésbeli sajátosságainak megérzése és megvalósítása,

- a redőny stílusos használatának elsajátítása,

- a növendék saját alkatának is megfelelő logikus ujj- és lábrend készítésének elsajátítása.

A szaktanár ismertesse a növendékkel

- az orgona történetét, a más hangszercsaládokkal meglévő rokon vonásokat,

- a hangszer felépítését és működési elvét (a különböző építéstechnikákra tekintettel),

- az orgona akusztikai sajátosságait, az alapvető regisztereket,

- az orgonairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit.

Alakítson ki

- könnyed hangszerkezelést,

- helyes test-, kar-, kéz- és lábtartást,

- sokszínű, kidolgozott játékmódkultúrát,

- laza, egyenletes ujj- és kartechnikát,

- könnyed manuálváltást, a különböző manuálok egy időben történő használatának természetességét,

- a különböző testrészek összehangolt munkáját.

A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen

- hármas- és négyeshangzatokat akkordfogásban, különböző felbontásokban, futamokban a skálákhoz hasonló módokon,

- a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat,

- technikai gyakorlatokat, etűdöket.

Fordítson figyelmet

- a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,

- a lapról olvasási készség fejlesztésére,

- a tudatos zenei memorizálásra,

- a művek zeneileg igényes kidolgozására,

- a rendszeres társas muzsikálásra.

Fejlessze a növendék

- zenei hallását, a tiszta intonációt, a melodikus, polifon és funkciós hallást,

- metrum- és ritmusérzékét, az egyenletes tempótartást,

- hangszerkezelését, technikáját, a kezek és lábak függetlenségét az ügyesítők, az ujjgyakorlatok, etűdök, skálák alkalmazásával,

- muzikalitását a hajlékony dallamformálással, a dallam és kíséret viszonyának igényes kimunkálásával.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

Az "A" tagozat végén

A növendék ismerje

- hangszere múltját, történetét,

- a különböző zenei stílusok jellemző vonásait,

- a díszítések különböző fajtáit,

- a regisztrálás alapvető szabályait,

- a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,

- a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat.

Legyen képes

- az adott mű helyes metrikai és ritmikai megoldására,

- a barokk zenében tiszta szólamvezetésre, értelmes frazeálásra és artikulációra, a díszítések alkalmazására,

- könnyebb művek lapról olvasására.

Rendelkezzék

- a művek megvalósítását lehetővé tevő technikával,

- koncentrálóképességgel,

- megfelelő gyakorlási módszerrel.

A "B" tagozat végén (az "A" tagozat követelményein felül)

A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával:

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

Az "A" tagozat végén

A növendék ismerje hangszere irodalmát, a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát.

Legyen képes

- a különböző korok műveit biztos technikával, stílushűen megszólaltatni és zenei élményt nyújtani,

- a romantikus stílus értelmi és kifejezésbeli sajátosságait megérezni és megvalósítani,

- a művek karakterének megfelelően regisztrálni, valamint a saját alkatának megfelelő ujj- és lábrendeket önállóan készíteni,

- új műveket önállóan megtanulni, repertoárját bővíteni.

Rendelkezzék

- a művek művészi előadásához szükséges képzelőerővel, előadói és formálókészséggel,

- fejlett hallási kontrollal,

- a hangszeréhez kapcsolódó stílus- és anyagismerettel, megfelelő repertoárral.

A "B" tagozat végén (az "A" tagozat követelményein felül)

A növendék ismerje

- a díszítések különböző fajtáit, és azok kivitelezésének eltérő nemzeti hagyományait,

- a regisztrálás részletes szabályait.

Legyen képes

- az adott mű helyes metrikai, ritmikai és regisztrálási megoldására,

- a barokk zenében tiszta szólamvezetésre, értelmes frazeálásra és artikulációra, a díszítések precíz alkalmazására.

Rendelkezzék

- a nehezebb művek megvalósítását lehetővé tevő technikával,

- koncentrálóképességgel,

- jó lapról olvasási készséggel,

- harmonizálási és improvizációs készségge2032X1

Harmonika

A harmonikatanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a növendékekkel

- a harmonika alapvető sajátosságait, felépítését, működésének elvét, akusztikai sajátosságait, regisztereit, azok elnevezéseit,

- a hangszer történetét, fajtáit, a rokon billentyűs hangszereket.

Alakítson ki könnyed hangszerkezelést:

- helyes hangszer-, test-, kar- és kéztartást,

- dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező harmonikahangot,

- sokszínű billentéskultúrát,

- kidolgozott légszekrényvezetést,

- a művek karakterének megfelelő regisztrálási képességet,

- gyors és megbízható regiszterváltási készséget,

- differenciált hangindítást és hanglezárást,

- laza, egyenletes ujj- és kartechnikát,

- a két kéz függetlenségét,

- a különböző testrészek összehangolt munkáját.

A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen

- dúr és moll skálákat különböző tempókban és billentésmódokkal, párhuzamosan és ellenmozgásban, oktáv, terc, szext és decima távolságban,

- hármas- és négyeshangzatokat akkordfogásban, különböző felbontásokban, futamokban, a skálákhoz hasonló módokon,

- a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat,

- technikai gyakorlatokat, etűdöket.

Fordítson figyelmet

- a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,

- a lapról olvasási készség fejlesztésére,

- a tudatos zenei memorizálásra,

- a művek zeneileg igényes kidolgozására,

- a rendszeres társas muzsikálásra.

Fejlessze a növendék

- zenei hallását, a tiszta intonációt, a melodikus, a polifon és funkciós hallást,

- metrum- és ritmusérzékét, az egyenletes tempótartást,

- hangszerkezelését, technikáját, a kezek függetlenségét az ujjgyakorlatok, etűdök, skálák alkalmazásával,

- légszekrénykezelését,

- muzikalitását a hajlékony dallamformálással, a dallam és kíséret viszonyának igényes kimunkálásával, billentéskultúrával.

Tanítsa meg az alapvető karbantartási feladatokat.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

Az "A" tagozat végén

Ismerje a növendék

- a zeneművek stílusához jól illeszkedő regiszterek, hangszínek kiválasztásának alapvető szempontjait, a regiszterkapcsolók jeleit, a regiszterek oktávfekvéseit,

- a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,

- a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat.

Tudja

- hangszerét helyesen tartani,

Legyen képes

- előre megtervezett légvezetéssel játszani,

- a záróhangokat légszekrénnyel zárni,

- differenciált dinamika alkalmazására,

- valamennyi dinamikai tartomány alkalmazására,

- a zenei formát visszatükröző légvezetésre,

- a bal kéz valamennyi funkciójának használatára,

- szépen vezetett crescendo, decrescendo ívek megvalósítására,

- a hangszere regisztrálási lehetőségeit kihasználni,

- zeneműveket fejből is előadni.

Rendelkezzék

- évfolyamának megfelelően kiművelt hangszeres technikával,

- helyes kéztartással,

- telt, erőteljes mf alaphanggal,

- kifejező játékmóddal,

- a zeneművek stílusának, karakterének megfelelő előadásmóddal,

- a hangszere karbantartására vonatkozó alapvető ismeretekkel.

A "B" tagozat végén (az "A" tagozat követelményein felül)

A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával:

- dúr és összhangzatos moll skálák 6 #, 6 b előjegyzésig, ellenmozgásban, terc- és szextmozgásban, hármashangzatokkal,

- 1 élénk tempójú jobbkezes etűd,

- 1 élénk tempójú balkezes etűd,

- 1 élénk tempójú kétszólamú barokk mű,

- 1 többszólamú barokk mű,

- 1 szonatina,

- 1 harmonikadarab kortárs szerzőtől,

- 1 szabadon választott mű.

A teljes anyagot kotta nélkül kell előadni.

További követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után

Az "A" tagozat végén

Ismerje és legyen képes megfelelően előadni a kortárs külföldi és magyar szerzők harmonikaműveit.

Legyen képes

- a tanult kéz- és légszekrénytechnikai elemeket egy meggyőző zenei kifejezés szolgálatába állítani,

- az alapfok évfolyamaiban elért színvonalának eredményes megőrzésére, annak lehetőség szerinti továbbfejlesztésére,

- pontos levegőgazdálkodásra hosszabb légszekrényutak esetén, differenciált dinamika és kifejező játékmód mellett is,

- különböző korok és stílusok előadási darabjainak ízléses, igényes előadására,

- egyszerűbb műveket zeneileg és technikailag önállóan megoldani,

- kamarazenei művek előadásában közreműködni.

Rendelkezzék

- kiművelt hangszeres technikával,

- helyes kéztartással,

- telt, erőteljes mf alaphanggal,

- kifejező játékmóddal,

- a zeneművek stílusának, karakterének megfelelő előadásmóddal,

- a hangszere karbantartására vonatkozó alapvető ismeretekkel.

A "B" tagozat végén (az "A" tagozat követelményein felül)

A növendék ismerje

- lehetőség szerint a bariton balkezes koncertharmonika zenei és technikai sajátosságait,

- a gyors kéztechnika alapjait, a kéz tizenhatod mozgású egyenletes vezetését, az ujjak alacsony, aktív, pontos munkáját,

- a "shake" technikát,

- a művek karakterének megfelelő regisztrálás szempontjait,

- a hangszer koncertirodalmát,

- a művek harmóniai, formai szerkezetét, valamint a játszott művek stílusjegyeit.

Legyen képes

- a pontos levegőgazdálkodásra, egyenletes légszekrényvezetésre, pontos, gyors, törésmentes légszekrényváltásra, valamint egyenletesen vezetett crescendo, decrescendo ívek megvalósítására,

- két-, három-, illetve négyszólamú művek előadására,

- saját kézalkatának megfelelő, célszerű ujjrendeket készíteni,

- a többszólamú művekben tiszta szólamvezetésre, pontos tagolásra, világos, érthető megformálásra,

- művészi kifejezésmód, megfelelő stílusismeret és technikai felkészültség birtokában zenei élményt nyújtani,

- kifejező és dinamikailag árnyalt hangon játszani,

- a zeneművek érzelmi tartalmát átélni,

- szubjektív zenei élményét esztétikailag igényesen kifejezni,

- olyan művészi szándékú kifejezésmódra, amely összefüggő egységben tükrözi zenei tudását, képzelőereje fejlettségét, valamint előadókészsége érettségét.

Tudja a tanult kéz- és légszekrénytechnikai elemeket egy meggyőző zenei kifejezés szolgálatába állítani.

Tudjon

- nagyobb terjedelmű műveket előadni,

- kamarazenében - lehetőleg más zenekari hangszerekkel - közreműködni,

- műveket önállóan is elsajátítani,

- ritmikailag pontos, stílusos díszítéseket játszani,

- pontosan kottát olvasni a zenei karakter, a hangok, a ritmus, az ujjrend, a légvezetés, a regisztrálás pontos figyelembevételével.

Legyen igénye a zeneművek ideális megformálására.

Rendelkezzék megfelelő alaptónussal.

Szintetizátor-keyboard

A szintetizátor tanításának célja, hogy felkészítse a növendékeket az elektronikus zenei hatások felismerésére, befogadására és ilyen jellegű zenei önkifejezésre.

A szintetizátor-keyboard, digitális zongora tanításának szakirányú feladatai:

- ismertesse meg a növendékkel a hangszer sajátosságait, és alakítsa ki a hangszer biztonságos kezelését,

- alapozza meg a biztos technikai tudást a zeneelmélettel való szoros összefüggésben,

- adjon teret, lehetőséget a zenei fantázia kibontakoztatására, kreativitásra,

- a klasszikus zeneelméleti rendszeren keresztül vezesse rá őket a tánc- és jazz-zenei összefüggések logikájára,

- ismertesse meg a főbb tánc- és jazz-zenei stílusok sajátosságait, összevetve azokat klasszikus zenetörténeti előzményeikkel,

- biztosítson olyan szilárd elméleti, technikai, gyakorlati tudásanyagot, amely a számítógép és MIDI-berendezések zenei alkalmazási területén is használható,

Az oktatás ismertesse meg a növendékekkel

- adjon lehetőséget arra, hogy a fiatalok rajongása a szintetizátor iránt ne korlátozódjék csak a könnyűzene és a jazzművészet területére, hanem a szerzett zenei műveltség bármikor komolyzenére váltható legyen.

Az oktatás ismertesse meg a növendékekkel

- a szintetizátor-keyboard múltját, fejlődési szakaszait,

- a hangszer felépítési sajátosságait,

- a legfontosabb érintésvédelmi szabályokat.

Alakítson ki

Alakítson ki

- könnyed klaviatúra- és funkciókezelést,

- önálló hangszín- és ritmuskezelést,

- kielégítő improvizációs készséget,

- megfelelő játéktechnikai biztonságot.

Fordítson figyelmet

- a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,

- a lapról olvasási készség fejlesztésére,

- a tudatos zenei memorizálásra,

- a művek zeneileg igényes kidolgozására,

- a rendszeres társas muzsikálásra.

- a rendszeres társas muzsikálásra.

Tanítsa meg a növendékeket a legalapvetőbb hangszer-karbantartási feladatokra.

Tanítsa meg a növendékeket hangképző szervük egészségi állapotának felmérésére, és a szükséges egészségügyi tennivalókra.

- teremtsen lehetőséget a növendékeknek arra, hogy az egyéni foglalkozásokon elsajátított tudás felhasználásával - érzelmileg harmonikus személyiséggé válhassanak.

Népzenei ismeretek

A népzenei ismeretek tanításának szakirányú feladatai

Fejlessze a növendék

- általános zenei képességeit: hallását, ritmusérzékét, intonációs képességét, zenei emlékezetét,

- zenei gondolatvilágát, stílusérzékét, zenei ízlését, általános esztétikai érzékét.

Ismertesse

- a hagyományokra jellemző dallamvilágot és az autentikus forrásokból származó néphagyományt.

Tudatosítsa

- a hatékony, tervszerű és rendszeres munka szükségességét,

- a népzene és műzene közötti hasonlóságokat és különbségeket.

Ösztönözze a növendéket

- önálló munkára,

- népzenei koncertek, egyéb rendezvények látogatására, azokon való szereplésre,

- a népzenei hagyomány ápolására, értékeinek megőrzésére és továbbadására,

- eredeti hangzó és videofelvételek gyűjtésére, tanulmányozására,

- a rádió és televízió népzenei műsorainak figyelemmel kísérésére.

Követelmények a program elvégzése után

Az "A" tagozat végén

A növendék ismerje

A növendék ismerje

- a szintetizátor-keyboard múltját, fejlődési szakaszait (monofon-polifon szintetizátorok, zenei számítógépek),

- a tánc- és jazz-zenei stílusokat, stílusirányzatokat, a zeneszerzők és előadóművészek munkásságát,

- a legelemibb érintésvédelmi szabályokat,

- a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,

- a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat.

Legyen képes

- a zenei anyag kottahű előadására,

- más hangszerekkel együtt játszani, kisebb zenekarokba beilleszkedni,

- repertoárjának egyharmad részét kotta nélkül is eljátszani és ennek az anyagnak az állandó kézbentartására,

- a szintetizátor-keyboard funkcióinak kezelésére,

- az előadott művek önálló hangszín- és ritmuskezelésére,

- megfelelő technikai tudásszintet elérni, mely az improvizációs gyakorlatokhoz szükséges.

Rendelkezzék

Rendelkezzék

- megfelelő előadókészséggel, ritmus- és periódusérzékkel,

- jó zenei hallással,

- művészi előadókészséggel, kreativitással,

- vizuális, koncentráló- és memorizálóképességgel,

- a hangszer megszólaltatásához szükséges alapvető elektrotechnikai ismeretekkel.

A "B" tagozat végén (az "A" tagozat követelményein felül)

A növendék ismerje

A növendék ismerje

- szélesebb körben a különböző szintetizátorok működési elvét, programozását,

- a klasszikus zeneszerzők munkásságát.

Legyen képes

- repertoárjának nagy részét kotta nélkül is eljátszani,

- repertoárjának egy részét transzponálni,

- repertoárjának egy részét improvizálni,

- összetettebb harmóniavezetésű darabokat játszani.

Rendelkezzék önálló harmóniaszerkesztési készséggel.

Hegedű

A hegedűtanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a növendékekkel

- a hangszer lehetőségeit, irodalmát, történetét,

- a hegedű akusztikai sajátosságait,

- a hangszer hangolását,

- a hangszer hangolását (külön tekintettel a négy-, illetve az öthúros nagybőgőkre),

- a hangszer és a vonó felépítését, részeit,

- a fontosabb tempó- és karakterjelzéseket, valamint a dinamikára vonatkozó jeleket,

- a bal kéz játékára és a vonó kezelésére vonatkozó jelzéseket,

- a hangképzés főbb fiziológiai törvényszerűségeit,

- a különböző ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást,

- a zenei alapkarakterekhez tartozó vonókezelést,

- a hegedűirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit,

- a vonós hangszercsalád többi tagját.

Alakítson ki könnyed hangszerkezelést:

- dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező hegedűhangot,

- differenciált hangindítást és hanglezárást,

- laza, egyenletes ujj- és kartechnikát,

- a kezek pontosan összehangolt mozgását.

A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen

- hangsorokat és hangzatokat különböző vonásnemekkel valamennyi húron és fekvésben,

- a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujj- és vonógyakorlatokat.

Fordítson figyelmet

- a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,

- a különböző vonásnemek elsajátítására,

- a pizzicato-technikára, a pergő-technikára,

- az üveghangok megszólaltatására,

- a megfelelő ujjrendek készítésére és a fekvések alkalmazására,

- a hangköz és akkordjáték sajátosságaira,

- a lapról olvasási készség fejlesztésére,

- a tudatos zenei memorizálásra,

- a művek zeneileg igényes kidolgozására,

- a rendszeres társas muzsikálásra.

Tanítsa meg a növendékeket a hangolási és a legalapvetőbb hangszer-karbantartási feladatokra.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

Az "A" tagozat végén

A növendék ismerje

- a hangszer és a vonó felépítését, részeit, hangszerének gondozását és megóvását,

- a fontosabb tempó- és karakterjelzéseket, valamint a dinamikára vonatkozó jeleket,

- a bal kéz játékára és a vonó kezelésére vonatkozó jelzéseket,

- a hangsorok előjegyzését és ujjrendjét,

- a hangképzés főbb fiziológiai törvényszerűségeit (a vonás iránya, a vonó sebességének, nyomásának és a lábtól való távolságának összefüggése),

- a gyakran előforduló ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást,

- a zenei alapkarakterekhez (dolce, grazioso, espressivo, risoluto) tartozó vonókezelést,

- a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,

- a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat.

Legyen képes

- a zenei anyagot életkora és egyéni képességei, illetve készsége szintjén kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, a zene folyamatát és összefüggéseit érzékeltetve, kifejezően megszólaltatni,

- ujjrenddel és vonásjelzéssel gondosan ellátott, könnyebb zenei anyagot mérsékelt tempóban lapról eljátszani,

- szokatlan nehézséget nem támasztó könnyebb művet ujjrenddel és vonásjelzéssel ellátni,

- technikai eszközeit a stílusos és kifejező játék szolgálatába állítani,

- tájékozódni, szabad fekvésváltással közlekedni a fogólapon, törekedve az igényes intonációra,

- az alapvonások, valamint a dallamnak, a ritmusnak, a dinamikának megfelelő vonóbeosztás alkalmazására,

- szép hangon való, karakteres előadásra,

- a megismert mozgások, izomérzetek felidézésére, tudatos alkalmazására.

Kottaolvasási készsége legyen olyan szintű, hogy belső elképzelés vezesse játékát.

A "B" tagozat végén (az "A" tagozat követelményein felül)

A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával:

- háromoktávos skála, akkordfelbontásokkal,

- 2 szabadon választott etűd,

- 1 versenymű saroktétele,

- 1 barokk szonáta lassú és gyors tétele, vagy 1 lassú és 1 élénk tempójú előadási darab.

A választott etűdök tartalmazzanak egymástól eltérő technikai feladatokat.

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

Az "A" tagozat végén

A növendék legyen képes

- szép hangon, kifejezően koncertet, szonátákat, előadási darabokat eljátszani,

- gazdagabb hangszínek és karakterek megvalósítására, gyors tempójú, technikailag nehezebb művek eljátszására,

- a stílusnak és karakternek megfelelő vonásnemek, a célszerű ujjrendek megválasztására,

- igényes intonációra, az előforduló dinamikai fokozatok természetes hangképzéssel való megszólaltatására,

- előadási darabokat, kamaraműveket, zenekari szólamokat önállóan is megtanulni.

Bővítse repertoárját.

Lapról játéka olyan fokú legyen, hogy képes legyen beilleszkedni a társas muzsikálásba.

A "B" tagozat végén (az "A" tagozat követelményein felül)

A növendék legyen képes

- természetes, oldott hangszerkezelésre,

- az egész fogólapot uralni,

- a tiszta intonáció érdekében érzékeny billentésre, folyamatos, könnyed fekvésváltásra,

- a különböző skálákat 3 - esetleg 4 - oktávon keresztül akkordfelbontásokkal, tisztán, ritmikusan, élénk tempóban játszani,

- differenciált vibrato alkalmazására,

- a jobb és bal kéz játszómechanizmusának összehangolására,

- az alapvonások - legato, détaché, martelé, spiccato, staccato - alkalmazására,

- dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre.

Rendelkezzék

- igényes, fejlett hallással, kontrollálóképességgel,

- biztos memóriakészséggel,

- koncentrálóképességgel,

- megfelelő lapról olvasási készséggel.

Brácsa

A brácsatanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a növendékekkel

- a hangszer lehetőségeit, irodalmát, történetét,

- a brácsa akusztikai sajátosságait,

- a hangszer hangolását,

- a hangszer és a vonó felépítését, részeit,

- a bal kéz játékára és a vonó kezelésére vonatkozó jelzéseket,

- a hangképzés főbb fiziológiai törvényszerűségeit,

- a gyakran előforduló ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást,

- a zenei alapkarakterekhez tartozó vonókezelést,

- a brácsairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit,

- a vonós hangszercsalád többi tagját.

Alakítson ki könnyed hangszerkezelést:

- megfelelő vonóvezetést, bal kéz-technikát,

Alakítson ki könnyed hangszerkezelést:

- megfelelő vonóvezetést, bal kéz-technikát,

- helyes, test-, hangszer- és kéztartást és tudatosítsa ezeket,

- dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező brácsahangot,

- differenciált hangindítást és hanglezárást,

- laza, egyenletes ujj- és kartechnikát,

- a kezek pontosan összehangolt mozgását.

A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen

- hangsorokat és hangzatokat különböző figurációkkal és szólamszámmal valamennyi húron és fekvésben,

- a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujj- és vonógyakorlatokat.

Fordítson figyelmet

- a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,

- a különböző vonásnemek elsajátítására,

- a pizzicato-technikára,

- az üveghangok megszólaltatására,

- a megfelelő ujjrendek készítésére és a fekvések beosztására,

- a hangköz és akkordjáték sajátosságaira,

- a lapról olvasási készség fejlesztésére,

- a brácsa- és violinkulcsok folyamatos olvasásának kialakítására,

- a tudatos zenei memorizálásra,

- a művek zeneileg igényes kidolgozására,

- a rendszeres társas muzsikálásra.

Tanítsa meg a növendékeket a hangolási és a legalapvetőbb hangszerkarbantartási feladatokra.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

Az "A" tagozat végén

A növendék ismerje

- a hangszer és a vonó felépítését, részeit, hangszerének gondozását és megóvását,

- a bal kéz játékára és a vonó kezelésére vonatkozó jelzéseket,

- a hangsorok előjegyzését és ujjrendjét,

- a hangképzés főbb fiziológiai törvényszerűségeit (a vonás iránya, a vonó sebességének, nyomásának és a hídtól való távolságának összefüggése),

- a gyakran előforduló ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást,

- a zenei alapkarakterekhez (dolce, grazioso, espressivo, risoluto) tartozó vonókezelést,

- a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,

- a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, születési dátumát, a korszakot, amelyben élt és alkotott, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat,

- a tanulandó darab vagy mű formáját.

Legyen képes

- a zenei anyagot életkora és egyéni képességei, illetve készsége szintjén kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, a zene folyamatát és összefüggéseit érzékeltetve, kifejezően megszólaltatni,

- ujjrenddel és vonásjelzéssel gondosan ellátott könnyebb zenei anyagot mérsékelt tempóban lapról eljátszani,

- szokatlan nehézséget nem támasztó könnyebb művet ujjrenddel és vonásjelzéssel ellátni,

- technikai eszközeit a stílusos és kifejező játék szolgálatába állítani,

- tájékozódni, szabad fekvésváltással közlekedni a fogólapon, törekedve az igényes intonációra,

- az alapvonások, valamint a dallamnak, ritmusnak, dinamikának megfelelő vonóbeosztás alkalmazására,

- szép hangon való, karakteres előadásra,

- a megismert mozgások, izomérzetek felidézésére, tudatos alkalmazására.

Kottaolvasási készsége legyen olyan szintű, hogy belső elképzelés vezesse játékát.

A "B" tagozat végén (az "A" tagozat követelményein felül)

A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával:

- 2 különböző jellegű gyakorlat,

- 1 versenymű saroktétele,

- 1 lassú és 1 gyors tétel egy barokk szonátából.

További követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után

Az "A" tagozat végén

Ismerje a növendék és tudja alkalmazni a virtuózabb vonásfajtákat.

Legyen képes a növendék

- a zenei kifejezés szolgálatába állítva a játék folyamata alatt is tudatosan irányítani, szabályozni hangszeres műveleteit,

- kettősfogás-meneteket kötött formában és külön vonással, détachéval is megoldani,

- egyenletes futamokat megszólaltatni,

- mindenkor kifejező és dinamikailag gazdagon árnyalt hangképzéssel játszani,

- egyéni adottságai szintjén olyan művészi szándékú kifejezésmódra, amely összefüggő egységben tükrözi zenei tudása és képzelőereje fejlettségét, hangszeres felkészültségét, valamint előadókészségének érettségét.

A "B" tagozat végén (az "A" tagozat követelményein felül)

A növendék legyen képes

- természetes, oldott hangszerkezelésre,

- a különböző hangsorokat 3 oktávon keresztül akkordfelbontásokkal, tisztán, ritmikusan, élénk tempóban játszani,

- különböző módon vibrálni,

- a jobb és bal kéz játékának összehangolására,

- a legfontosabb zenei alapkarakterek megjelenítésére és a hozzájuk kapcsolódó alapvonások alkalmazására,

- dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre.

Rendelkezzék

- képzett hallással,

- biztos memóriával,

- koncentrálóképességgel,

- megfelelő lapról olvasási készséggel.

Gordonka

A gordonkatanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a növendékekkel

- a hangszer lehetőségeit, irodalmát, történetét,

- a gordonka akusztikai sajátosságait,

- a hangszer hangolását,

- a hangszer és a vonó felépítését, részeit,

- a bal kéz játékára és a vonó kezelésére vonatkozó jelzéseket,

- a hangképzés főbb fiziológiai törvényszerűségeit,

- a gyakran előforduló ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást,

- a zenei alapkarakterekhez tartozó vonókezelést,

- a gordonkairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit,

- a vonós hangszercsalád többi tagját.

Alakítson ki könnyed hangszerkezelést:

- helyes, test-, hangszer- és kéztartást és tudatosítsa ezeket,

- dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező gordonkahangot,

- differenciált hangindítást és hanglezárást,

- laza, egyenletes ujj- és kartechnikát,

- a kezek pontosan összehangolt mozgását.

A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen

- hangsorokat és hangzatokat különböző figurációkkal és szólamszámmal valamennyi húron és fekvésben,

- a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujj- és vonógyakorlatokat.

Fordítson figyelmet

- a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,

- a különböző vonásnemek elsajátítására,

- a pizzicato-technikára,

- az üveghangok megszólaltatására,

- a megfelelő ujjrendek készítésére és a fekvések beosztására,

- a hangköz- és akkordjáték sajátosságaira,

- a lapról olvasási készség fejlesztésére,

- a basszus-, tenor- és violinkulcs folyamatos olvasásának kialakítására,

- a tudatos zenei memorizálásra,

- a művek zeneileg igényes kidolgozására,

- a rendszeres társas muzsikálásra.

Tanítsa meg a növendékeket a hangolási és a legalapvetőbb hangszerkarbantartási feladatokra.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

Az "A" tagozat végén

A növendék ismerje

- a hangszer és a vonó felépítését, részeit, hangszerének gondozását és megóvását,

- a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,

- a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat,

- a bal kéz játékára és a vonó kezelésére vonatkozó jelzéseket,

- a hangsorok előjegyzését és ujjrendjét,

- az egyes húrok és az egyes fekvések hangkészletét,

- a hangképzés főbb fiziológiai törvényszerűségeit (a vonás iránya, a vonó sebességének, nyomásának és a hídtól való távolságának összefüggése),

- a gyakran előforduló ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást,

- a zenei alapkarakterekhez (dolce, grazioso, espressivo, risoluto) tartozó vonókezelést.

Legyen képes

- a zenei anyagot életkora és egyéni képességei, illetve készsége szintjén kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, a zene folyamatát és összefüggéseit érzékeltetve, kifejezően megszólaltatni,

- ujjrenddel és vonásjelzéssel gondosan ellátott könnyebb zenei anyagot mérsékelt tempóban lapról eljátszani,

- szokatlan nehézséget nem támasztó könnyebb művet ujjrenddel és vonásjelzéssel ellátni.

Tudjon kottát olvasni basszus-, tenor- és violinkulcsban.

A "B" tagozat végén (az "A" tagozat követelményein felül)

A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával:

- dúr és moll skálák, hármashangzatok 3 oktávon keresztül, 3 #, 3 b előjegyzésig, tercek és szextek, az alsó fekvésekben kettes kötéssel is,

- négy etűd (pl. Dotzauer: Etűdök II.),

- egy preklasszikus szonáta lassú és gyors tétele,

- egy előadási darab.

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

Az "A" tagozat végén

Tudjon a növendék szép hangon, kifejezően koncertet, szonátákat, előadási darabokat eljátszani.

Legyen képes gazdagabb hangszínek és karakterek megvalósítására, virtuózabb darabok eljátszására.

A "B" tagozat végén (az "A" tagozat követelményein felül)

A növendék legyen képes tisztán

- 4 oktáv terjedelemben gyors tempóban egyenletesen skálázni,

- hármashangzatokat, terceket és szexteket játszani,

- p és f dinamikában kantilénaíveket megszólaltatni.

Tudjon

- a magasabb fekvésekben is tartalmas hangot képezni,

- kifejezően, minden ujjal vibrálni.

Legyen képes

- gördülékeny fekvésváltások végrehajtására,

- mérsékelten gyors tempóban egyenletes pergőjátékra,

- zenei agogikák helyes kivitelezésére,

- a jobb és bal kéz könnyed mozgásainak összehangolására,

- a dinamikai árnyalatok megvalósítására,

- a zenei alapkarakterek (dolce, espressivo, risoluto, grazioso) megjelenítésére.

Ismerje

- az abszolút intonáció fogalmát szemben a temperálttal,

- a különböző vonásnemeket és azok kombinációit.

Nagybőgő

A nagybőgőtanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a növendékekkel

- a hangszer lehetőségeit, irodalmát, történetét,

- a nagybőgő akusztikai sajátosságait,

- a hangszer és a vonó felépítését, részeit,

- a bal kéz játékára és a vonó kezelésére vonatkozó jelzéseket,

- a hangképzés főbb fiziológiai törvényszerűségeit,

- a gyakran előforduló ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást,

- a zenei alapkarakterekhez tartozó vonókezelést,

- a nagybőgő-irodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit,

- a vonós hangszercsalád többi tagját.

Alakítson ki könnyed hangszerkezelést:

- megfelelő vonóvezetést, bal kéz-technikát,

- helyes, test-, hangszer- és kéztartást és tudatosítsa ezeket,

Alakítson ki könnyed hangszerkezelést:

- megfelelő vonóvezetést, bal kéz-technikát,

- helyes, test-, hangszer- és kéztartást és tudatosítsa ezeket,

- dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező nagybőgőhangot,

- differenciált hangindítást és hanglezárást,

- laza, egyenletes ujj- és kartechnikát,

- a kezek pontosan összehangolt mozgását.

A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen

- hangsorokat és hangzatokat különböző vonásnemekkel valamennyi húron és fekvésben,

- a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujj- és vonógyakorlatokat.

Fordítson figyelmet

- a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,

- a különböző vonásnemek elsajátítására,

- a pizzicato-technikára,

- az üveghangok megszólaltatására,

- a megfelelő ujjrendek készítésére és a fekvések beosztására,

- a hangköz- és akkordjáték sajátosságaira,

- a lapról olvasási készség fejlesztésére,

- a basszus-, tenor- és violinkulcs folyamatos olvasásának kialakítására,

- a tudatos zenei memorizálásra,

- a művek zeneileg igényes kidolgozására,

- a rendszeres társas muzsikálásra.

Tanítsa meg a növendékeket a hangolási és a legalapvetőbb hangszerkarbantartási feladatokra.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

Az "A" tagozat végén

A növendék ismerje

- a hangszer és a vonó felépítését, részeit, hangszerének gondozását és megóvását,

- a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,

- a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat,

- a bal kéz játékára és a vonó kezelésére vonatkozó jelzéseket,

- a hangsorok előjegyzését és ujjrendjét,

- az egyes húrok és az egyes fekvések hangkészletét,

- a tanult fekvéseket,

- a hangképzés főbb fiziológiai törvényszerűségeit (a vonás iránya, a vonó sebességének, nyomásának és a hídtól való távolságának összefüggése),

- a gyakran előforduló ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást,

- a zenei alapkarakterekhez (dolce, grazioso, espressivo, risoluto) tartozó vonókezelést.

Legyen képes

- a hangszert és a vonót helyesen tartani,

- tisztán és pontosan játszani, helyesen fekvést váltani,

- szép hangon, különféle vonásokkal skálázni,

- különféle stílusú és tempójú darabokat eljátszani,

- a zenei anyagot életkora és egyéni képességei, illetve készsége szintjén kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, a zene folyamatát és összefüggéseit érzékeltetve, kifejezően megszólaltatni,

- ujjrenddel és vonásjelzéssel gondosan ellátott könnyebb zenei anyagot mérsékelt tempóban lapról eljátszani,

- szokatlan nehézséget nem támasztó könnyebb művet ujjrenddel és vonásjelzéssel ellátni.

Tudjon kottát olvasni basszus-, tenor- és violinkulcsban.

A "B" tagozat végén (az "A" tagozat követelményein felül)

Tudja a növendék a skálákat hüvelykujjfekvésig bezárólag különféle vonásokkal játszani.

Legyen képes

- megfelelően vonót vezetni és váltani,

- helyesen fekvést váltani,

- többféle artikulációt alkalmazni,

- sokféle dinamikával nagybőgőzni,

- egyszerűbb zenekari szólamrészleteket eljátszani.

A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával:

- skála 2 oktávon,

- 2 szabadon választott etűd,

- 3 zongorakíséretes darab.

A választott gyakorlatok egymástól eltérő technikai feladatokat tartalmazzanak, a darabok különböző stílusúak legyenek. Az utóbbiakat kotta nélkül kell előadni.

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

Az "A" tagozat végén

Ismerje a növendék a VII. alapfekvés mellett a hüvelykujjfekvéseket.

Tudjon szép hangon, kifejezően koncertet, szonátákat, előadási darabokat eljátszani.

Legyen hasznos tagja zenekarnak vagy kamarazenei együttesnek.

A "B" tagozat végén (az "A" tagozat követelményein felül)

A növendék legyen képes

- tisztán és pontosan játszani,

- az alapvonások sokrétű alkalmazására,

- dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre,

- természetes, oldott hangszerkezelésre,

- folyamatosan, szép hangon vibrálni,

- a jobb és bal kéz játszómechanizmusának összehangolására,

- gazdagabb hangszínek és karakterek megvalósítására,

- virtuóz darabok eljátszására.

Rendelkezzék

- igényes és fejlett hallással,

- precíz ritmusérzékkel,

- koncentrálóképességgel,

- biztos memóriával, jó lapról olvasási készséggel.

Ismerje a nagybőgő múltját, irodalmát.

Legyen hasznos tagja zenekarnak vagy kamarazenei együttesnek.

- hangszerét karbantartani, behúrozni, rajta egyszerűbb javításokat elvégezni,

- repertoárjának és technikájának önálló továbbfejlesztésére,

- egyszerűbb akkordfelbontásokat, skálákat, tartott váltóhangos hosszú trillákat játszani,

- aszimmetrikus dallamelemeket és ritmusokat játszani,

- tánczenei folyamatot, koncertprogramot önállóan összeállítani.

A tanuló rendelkezzék

- a tekerő hagyományos előadói gyakorlatára épülő rögtönzőkészséggel.

III. Fejezet

VOKÁLIS TANSZAK

Magánének

A magánének-tanítás legfőbb sajátossága, hogy a technikai, zenei képzés mellett alapfeladata az énekhang (mint hangszer) kiépítése, képzése. Erre csak a mutálás befejezése után kialakult hangképzőszervek (felnőtt gége, illetve hangszalagok) alkalmasak. Így a zeneiskolai magánének-tanulást 16-18 éves korban lehet elkezdeni (ez nemtől és hangfajtól függően későbbi időpontot is jelenthet, pl. drámai mezzo vagy basszus). Az énektanulás megkezdéséhez gégeorvosi javaslatot kell beszerezni.

A magánének tárgy tanításának a célja, hogy

- adjon helyes alapot a növendékek hangi adottságai és zenei képességei optimális kifejlesztéséhez,

- felkészítse a növendékeket a vokális társas muzsikálásra,

- nyújtson segítséget az énekhang és beszédhang karbantartásában.

A magánének tárgy tanításának szakirányú feladatai

Ismertesse a növendékekkel

- az emberi hang anatómiai, működésbeli, hangfaji sajátosságait, technikai lehetőségeit,

- a vokális irodalmat, annak jeles alkotó- és előadóművészeit,

- a különböző éneklési technikák (legato, staccato, portato, leggiero, tenuto) alkalmazását.

Alakítson ki

- helyes légzési módot,

- tiszta intonációs képességet,

- a növendék saját hangterjedelmében egységes hangszínt,

- árnyalt dinamikai megoldásokat,

- igényt és képességet a rezonáns üregek és a rekesz minél szakszerűbb alkalmazására,

- érthető és szép szövegmondást,

- helyes hangeszményt.

A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen

- beéneklő-, hangképző-, hangterjedelem-növelő gyakorlatokat,

- rezonancia- és rekesz-gyakorlatokat,

- szövegmondó feladatokat,

- koloratúra-, trilla- és díszítő gyakorlatokat.

Fordítson figyelmet

- a növendék saját hangjának helyes hangfaji megítélésére,

- a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,

- a lapról éneklési készség fejlesztésére,

- a tudatos zenei memorizálásra,

- a művek zeneileg és énektechnikailag igényes kidolgozására,

- a rendszeres társas éneklésre.

Követelmények a program elvégzése után

Az "A" tagozat végén

A növendék ismerje

- az emberi hang anatómiai, működésbeli, hangfaji sajátosságait, technikai lehetőségeit,

- a vokális irodalmat, annak jeles alkotó- és előadóművészeit,

- a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,

- a tanult művek zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat.

Tudjon

- az énekléshez szükséges módon helyesen lélegezni,

- könnyed izomérzet mellett az előadandó mű kívánalmai szerinti hangot adni,

- tisztán intonálni,

- hangfajának hangterjedelemén belül színben egyöntetűen, dinamikailag pedig árnyaltan énekelni,

- bánni rezonáns üregeivel, illetve rekeszével, és azokat maximálisan kihasználni,

- érthető és szép szövegmondással énekelni és beszélni,

- összhangot teremteni a szöveg és a zenei anyag között,

- értelmezni és megvalósítani tempóbeli és dinamikai előírásokat a tanult darabokban,

- zeneműveket az évfolyamának és egyéni képességeinek megfelelően stílushűen, művészi kifejezéssel megszólaltatni.

Legyen képes

- rendszeres gyakorlásra, a saját hangképző szerv feletti ellenőrzésre,

- helyes hangeszmény kialakítására, elsősorban saját hangjának helyes hangfaji megítélésére, ezen belül az eszményi hangzás elérésére.

Rendelkezzék

- megfelelő zenei memóriával, koncentráló- és állóképességgel,

- jó előadói készséggel, művészi fantáziával, a közönséggel való kapcsolatteremtési készséggel.

A "B" tagozat végén (az "A" tagozat követelményein felül)

A "B" tagozat végén (az "A" tagozat követelményein felül):

- bonyolultabb koloratúra-gyakorlatok, trilla és nehezebb díszítő elemek,

- a legato, staccato, portato, leggiero, tenuto éneklés biztonságos alkalmazása,

- a hangterjedelem teljes kiépítése.

Nagyobb anyag igényesebb feldolgozásával magasabb szint elérése.

A növendék legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával:

- 1 népdal vagy népdalfeldolgozás,

- 1 preklasszikus, barokk vagy klasszikus dal,

- 1 romantikus dal.

- az emberi hang sajátosságait, és képes legyen ezeket alkalmazni a dallamok megszólaltatásakor,

- a magyar népdalok alapvető stílusjegyeit és az öt magyar népzenei dialektus fő jellemzőit és népdalok díszítési és variációs lehetőségeit,

- kiemelkedő munkásságú népzenekutatóink tevékenységét és eredményeit,

- a legjelentősebb hagyományőrző népi énekeseket.

Tudjon

- helyesen lélegezni,

- tisztán intonálni,

- önállóan beéneklő gyakorlatokat végezni,

- kezdőhangokat önállóan megtalálni,

- hangfajának megfelelő terjedelemben törésmentesen énekelni,

- érthető szövegmondással énekelni,

- életkorának, képességének, egyéniségének megfelelő módon, a tanult dialektusok figyelembevételével, stílusosan népdalokat megszólaltatni.

Rendelkezzék

- a szükséges kottaolvasási, lejegyző készséggel, memóriával és összpontosító képességgel,

- jó előadói készséggel, önállósággal.

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

Ismerje a növendék

- a magyar népzene minden dialektusterületét (mindegyik dialektusból tudjon önállóan dalfüzért szerkeszteni és azt előadni): dunántúli dialektus és Szlavónia, északi dialektus, alföldi dialektus (Dél-Alföld, Felső-Tiszavidék), erdélyi dialektus (Mezőség, Kalotaszeg, Székelyföld, Gyimes), moldvai dialektus.

IV. Fejezet

ELMÉLETI TANTÁRGYAK, TANSZAKOK

ELMÉLETI ISMERETEK

Szolfézs

A szolfézstanítás célja a zenei képességek sokoldalú fejlesztése és olyan zenei gondolkozás kialakítása, amely segíti a zenét tanuló növendéket a zenei anyag helyes értelmezésében és megszólaltatásában.

A szolfézs tantervi program e cél elérését kívánja segíteni azzal, hogy

- az általános zenei képességek fejlesztését, és

- a zenei alapismeretek elsajátítását pedagógiai folyamattá szervezi.

Külön figyelmet fordít arra, hogy e folyamat gazdagítsa a növendéket a zene megszólaltatásának és befogadásának örömével.

A szolfézstanítás szakirányú feladatai:

- a növendék személyiségének erkölcsi és szellemi formálása; érzelemvilágának kibontakoztatása, nemzeti identitástudatának megalapozása,

- átfogó zenei műveltség kialakítása,

- a hangszertanulás segítése,

- a társművészetek iránti nyitottság megalapozása,

- a zenei készségek kiművelése, a képességek fejlesztése (mind befogadásban, mind reprodukálásban) az alábbi területeken:

= ritmus-metrum,

= tiszta intonáció,

= tájékozódás a magassági viszonyokban (relációk, hangközök),

= dallamhallás,

- felismerni és memorizálni különböző hangszíneket,

- különféle karakterű hangzásokat jellemezni, ismérveik alapján a megfelelő osztályokba besorolni,

- rezgésjelenségek fizikai adatai alapján hangminőségre következtetni,

- hangjelenségek hangzási sajátságai alapján fizikai jellemzőkre következtetni,

- a hang fizikai paraméterváltozásaihoz hozzárendelni a megfelelő hangszínváltozásokat,

- megszerzett ismeretei alapján zeneműveket elemezni.

Rendelkezzék

- a számítógépes zene új hangzásaira is nyitott, sokoldalúan kiművelt hallással,

- megfelelő jártassággal a kortárs zeneirodalomban felhasznált, új hangzások területén,

- hangfelvételek minőségének megítéléséhez szükséges kritikai érzékkel.

Szolfézs

A szolfézstanítás célja a zenei képességek sokoldalú fejlesztése és olyan zenei gondolkozás kialakítása, amely segíti a zenét tanuló növendéket a zenei anyag helyes értelmezésében és megszólaltatásában.

A szolfézs tantervi program e cél elérését kívánja segíteni azzal, hogy

- az általános zenei képességek fejlesztését, és

- a zenei alapismeretek elsajátítását pedagógiai folyamattá szervezi.

Külön figyelmet fordít arra, hogy e folyamat gazdagítsa a növendéket a zene megszólaltatásának és befogadásának örömével.

A szolfézstanítás szakirányú feladatai:

- a növendék személyiségének erkölcsi és szellemi formálása; érzelemvilágának kibontakoztatása, nemzeti identitástudatának megalapozása,

- átfogó zenei műveltség kialakítása,

- a hangszertanulás segítése,

- a társművészetek iránti nyitottság megalapozása,

- a zenei készségek kiművelése, a képességek fejlesztése (mind befogadásban, mind reprodukálásban) az alábbi területeken:

= ritmus-metrum,

= tiszta intonáció,

= tájékozódás a magassági viszonyokban (relációk, hangközök),

= dallamhallás,

= többszólamúság-harmóniaazonosítás,

= többszólamúság - harmóniaazonosítás,

= zenei olvasás-írás,

= zenei szerkezet (forma, frazeálás, agogika),

= zenei memória,

= rögtönzés,

= zenehallgatás (szemben az előbbiekkel: a szintetizáló hallás fejlesztése),

- a zenei pályára készülő növendékek felkészítése a továbbtanulásra.

A szolfézstanítás - a hangszertanítással szerves egységben - a zene megszerettetését, a későbbi öntevékeny muzsikálás és zenehallgatás iránti igény kialakulását kívánja megalapozni.

Követelmények a program elvégzése után

Általános követelmények

Rendelkezzék a növendék

- olyan késztetéssel, mely a választott - eddig tanult - muzsikálási formát élete szerves részévé teszi,

- mindazokkal a zenei készségekkel, jártasságokkal, ismeretekkel, melyek eszközt biztosítanak a zene stílushű megszólaltatásához,

- olyan zenei áttekintőképességgel, melynek birtokában önállóan meg tudja oldani a képesség-készség szintjének megfelelő zenei feladatokat,

- a tanulmányai során elsajátított készség- (K), jártasság- (J), ismeret-repertoárral (I).

Szintetizátor

A program célja:

- alakítsa ki a különböző billentéstechnikájú billentyűs hangszerek - akusztikus zongora, digitális zongora, szintetizátor - játéktechnikai és zenei alapjait,

- fejlessze a növendék zenei képességeit a szintetizátor és a hozzá tartozó digitális eszközök segítségével,

- alapozza meg a klasszikus és kortárs zenei műveltséget a digitális és számítástechnikai eszközök segítségével,

- fejlessze a hangszínek iránti fogékonyságot és a hallást a különböző előadásmódok finomabb megkülönböztetéséhez.

A program feladata:

- adjon áttekintést a zenetörténet billentyűs irodalmáról, és ne zárkózzon el a jazz- és tánczene kiemelkedő alkotásaitól sem,

- foglalkozzon a szintetizátorra írott eredeti művekkel és átiratokkal, alakítsa ki az ezek interpretálásához szükséges játéktechnikai és stílusbeli jártasságot,

- ismertesse meg a hangszer technikai sajátosságait, hangtechnikai alapelveit,

- teremtse meg már az alsóbb évfolyamokon is az aktív kamarazenélés, zenekari játék lehetőségét,

- alakítson ki jó improvizációs készséget, ösztönözze a növendéket zenei fantáziájának kiélésére,

- készítsen fel a számítógépes zenei alkalmazások kreatív használatára,

- adjon lehetőséget a későbbi szintetizátor előadóművészi, illetve zeneszerzői pályára való felkészülésre.

- a maga és környezete örömére muzsikálni választott hangszerén,

- klasszikus és kortárs zeneműveket akusztikus és digitális zongorán, illetve szintetizátoron megfelelő szinten megszólaltatni,

- szintetizátorokkal és más hangszerekkel együtt zenélni (kamara- és zenekari produkcióban egyaránt),

- a szintetizátor funkciót készségszinten kezelni,

- a hangszintézis-ismeretek felhasználásával önállóan hangszíneket, hangzásokat létrehozni,

- a tanult művekből önállóan egyszerűbb átiratokat (kamaraátiratokat is), hangszereléseket készíteni,

- kisebb kompozíciókat önállóan megalkotni,

- a hangszer megszólaltatásához szükséges hangtechnikai eszközöket (erősítő, hangfal, mikrofon stb.) összeállítani, alapfokon kezelni.

Rendelkezzék

- a program anyagának megfelelő billentyűs készségekkel az elektronikus zenei területen szükséges és elvárható előadókészséggel,

- a kortárs zene olvasásához és interpretálásához szükséges alapvető elméleti ismeretekkel,

- a korszerű képzettség alapjául szolgáló kreativitással,

- a későbbi amatőr zenéléshez szükséges jártassággal a hangtechnika területén,

- a zenei alkalmazásoknak megfelelő jártassággal a számítástechnika területén.

Követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után

Az alapfok végére megfogalmazott követelményeken felül:

- a növendék játéktechnikai készsége érje el azt a szintet, hogy legyen képes az ajánlott anyagnak megfelelő nehézségű művek előadására - az egyéni alkati sajátosságok figyelembevétele mellett,

- a növendék előadói készsége tükrözze az életkorából adódó érettebb, elmélyültebb és átéltebb minőséget,

- a hangszer értő használatához tartozó számítógépes zenei, hangtechnikai, elektrotechnikai és hangszintézis-elméleti ismeretek kerüljenek tudatosabb alkalmazásra a közismereti iskolákban szerzett fizikai ismeretek felhasználása révén,

- a növendék legyen képes önállóan elektroakusztikus zeneműveket létrehozni.

Számítógépes zene

A program célja:

- komplexen gondolkodó, önálló zenei megnyilatkozásra képes személyiség fejlesztése, aki zeneelméleti téren is megfelelő alapképzettséggel rendelkezik,

- a növendék zeni képességeinek fejlesztése a számítógépes zenei eszközök segítségével,

- teremtsen lehetőséget a művészetek közötti együttműködésre a számítógép segítségével,

- helyezzen hangsúlyt a képességek fejlesztésére, a lexikális tudás kizárólagos elsajátítása mellett,

- legyen a növendéknek átfogó, élményszerű képe a zene szerkezetéről, a művek formájáról,

- rendszeresen foglalkozzon a növendék komponálással, improvizációval,

- erősítse a kortárs zene iránti nyitottságot,

- az új számítógépes zenei alkalmazások és digitális eszközök figyelemmel kísérése és használatának önálló elsajátítása,

- az alapvető akusztikai és elektroakusztikai ismeretek elsajátítása.

A program feladata:

- fejlessze fokozatosan zenehallgatással, kreatív kompozíciós és improvizatív feladatokkal a zenei fantáziát,

- nyújtson ismereteket a zeneelmélet alapvető szabályairól, a zenei formákról, a zene szerkezeti elemeiről,

- ismertesse a hangszerelés alapvető szempontjait, tudnivalóit,

- adjon ismereteket a számítógépes zeneszerzés és hangelőállítás különböző területeiről,

- ismertesse a szintetizátorok, a mintavevők és effektprocesszorok alapvető tudnivalóit,

- kiemelten foglalkozzon a számítógép segítségével írott művek megismertetésével és elemzésével,

- nyújtson ismereteket az elektroakusztikus darabok előadásának feladatairól,

- ismertesse az alapvető akusztikai és elektroakusztikai törvényszerűségeket.

= zenei olvasás-írás,

= zenei szerkezet (forma, frazeálás, agogika),

= zenei memória,

= rögtönzés,

= zenehallgatás (szemben az előbbiekkel: a szintetizáló hallás fejlesztése),

- a zenei pályára készülő növendékek felkészítése a továbbtanulásra.

A szolfézstanítás - a hangszertanítással szerves egységben - a zene megszerettetését, a későbbi öntevékeny muzsikálás és zenehallgatás iránti igény kialakulását kívánja megalapozni.

Követelmények a program elvégzése után

Általános követelmények

Rendelkezzék a növendék

- olyan késztetéssel, mely a választott - eddig tanult - muzsikálási formát élete szerves részévé teszi,

- mindazokkal a zenei készségekkel, jártasságokkal, ismeretekkel, melyek eszközt biztosítanak a zene stílushű megszólaltatásához,

- olyan zenei áttekintőképességgel, melynek birtokában önállóan meg tudja oldani a képesség-készség szintjének megfelelő zenei feladatokat,

- a tanulmányai során elsajátított készség- (K), jártasság- (J), ismeret-repertoárral (I).

Követelmények az alapfok elvégzése után

Hangszeres tanszakok és szolfézs főtanszak "A" tagozat

Ismerje a növendék a ritmuselemeket a harminckettedektől az egész értékű kottáig (I). Tudjon tájékozódni ezeknél nagyobb és kisebb értékekben is.

Ismerje fel hallás után és kottaképről az alábbi ritmusképleteket: szinkópa, éles és nyújtott ritmus, egyszerűbb átkötések (K).

Legyen jártas ezek diminuált és augmentált formáiban is (J).

Legyen áttekintőképessége a 2/4, 3/4, 4/4, 3/8, 6/8, 2/2, 3/2, 4/2-es ütemekben (K).

Ismerje az egyszerűbb aszimmetrikus metrumokat (J-I).

Legyen biztos tájékozottsága a relatív és abszolút rendszerben (könnyebb alterációkban is) 4 #, 4 b-ig (K).

Ismerje a pentaton hangsort (J-I).

Tudja a dúr és moll hangsorokat 7 #, 7 b-ig (J). Ismerje a háromféle moll hangsort (J-I), ismerje a modális hangsorokat (J-I).

Tudja megállapítani a hangnemeket - hangszeres anyagához kapcsolódóan is (K).

Legyen tájékozott a hangmagassági viszonyokban:

- ismerje fel hallás után az oktávon belüli tiszta, kis és nagy hangközöket (K),

- ismerje a bővített szekund, bővített kvart, szűkített és bővített kvint, szűkített szeptim hangközöket; tudja ezeket kottaképről is azonosítani (J).

Ismerje a négyféle hármashangzat, a dúr és moll fordítások, valamint a dominánsszeptim-hangzat felépítését (K). (A szűkített és bővített hármashangzatok megfordításait csak ismeret szinten.)

Legyen képes ezeket hallás után felismerni, és kottaképről azonosítani (K).

Ismerje a mollbeli VII. fokú szűkített szeptimhangzat felépítését (I).

Ismerje a funkciós főakkordokat 4 #, 4 b-ig (K). Tudja ezeket kottaképről felismerni hangszeres anyagához kapcsolódóan is (J-I).

Ismerje a funkciós vonzást (I).

Ismerje a hangnemi kitérés és moduláció fogalmát (J-I).

Tudja ábécés nevekkel énekelni 4 #, 4 b előjegyzésig a főhármasokat dúrban és mollban.

Tudjon lejegyezni

Tudjon lejegyezni:

- rövid szótagszámú, tempo giusto magyar népdalt szöveggel (K),

- igen könnyű műzenei periódust, funkciót jelző basszussal (K).

Legyen képes fentieknek megfelelő nehézségi fokú dallamot lapról olvasni (K).

Ismerje és tudja kottaképről is azonosítani (hangszeres tanulmányaiban alkalmazni):

- a magyar népzene stílusjegyeit,

- a periódus fogalmát,

- a kis formákat,

- a triós formát,

- a szonátaformát,

- a rondót,

- a barokk és klasszikus táncokat (J-I).

Rendelkezzék alapvető zenetörténeti tájékozottsággal: a zenetörténeti korok, kiemelkedő zeneszerzők, műfajok ismeretével (J-I).

Legyen képes zenehallgatás alapján felismerni barokk, klasszikus, romantikus és XX. századi zenét.

Ismerje a leggyakrabban előforduló zenei kifejezéseket.

Zenei anyag

Tudjon

- 20 magyar népdalt élményszerű előadásban megszólaltatni (kotta nélkül),

- 20 műzenei szemelvényt (ebből 10-et kotta nélkül) énekes vagy hangszeres előadásban megszólaltatni a következő zenetörténeti korokból arányosan:

a) középkor,

b) reneszánsz,

c) barokk,

d) klasszika,

e) romantika,

f) XX. század.

(Ezen belül dalok, táncok, kánonok és társas énekek; témák nagyobb terjedelmű művekből.)

Hangszeres tanszakok "B" tagozat

"Hosszú" tanszakok

(Kapcsolódva a felvételi vizsgák felvételi anyagának megfogalmazásához)

Tudjon a növendék 10 - periódus terjedelmű - barokk és klasszikus dallamot fejből szolmizálni, szöveggel előadni.

Tudjon 10 magyar népdalt fejből, szöveggel, élményszerűen előadni.

Ismerje a kvintkört, tudja a hangsorokat 7 #, 7 b előjegyzésig (dúr és háromféle moll hangsor).

Ismerje a modális hangsorokat. Tudja ezeket énekelni ábécés nevekkel 4 #, 4 b előjegyzésig.

Hangszeres tanszakok és szolfézs főtanszak "A" tagozat

Ismerje a növendék a ritmuselemeket a harminckettedektől az egész értékű kottáig (I). Tudjon tájékozódni ezeknél nagyobb és kisebb értékekben is.

Ismerje fel hallás után és kottaképről az alábbi ritmusképleteket: szinkópa, éles és nyújtott ritmus, egyszerűbb átkötések (K).

Legyen jártas ezek diminuált és augmentált formáiban is (J).

Legyen áttekintőképessége a 2/4, 3/4, 4/4, 3/8, 6/8, 2/2, 3/2, 4/2-es ütemekben (K).

Ismerje az egyszerűbb aszimmetrikus metrumokat (J-I).

Legyen biztos tájékozottsága a relatív és abszolút rendszerben (könnyebb alterációkban is) 4 #, 4 b-ig (K).

Ismerje a pentaton hangsort (J-I).

Tudja a dúr és moll hangsorokat 7 #, 7 b-ig (J). Ismerje a háromféle moll hangsort (J-I), ismerje a modális hangsorokat (J-I).

Tudja megállapítani a hangnemeket, hangszeres anyagához kapcsolódóan is (K).

Legyen tájékozott a hangmagassági viszonyokban:

- ismerje fel hallás után az oktávon belüli tiszta, kis és nagy hangközöket (K),

- ismerje a bővített szekund, bővített kvart, szűkített és bővített kvint, szűkített szeptim hangközöket; tudja ezeket kottaképről is azonosítani (J).

Ismerje a négyféle hármashangzat, a dúr és moll fordítások, valamint a dominánsszeptim-hangzat felépítését (K). (A szűkített és bővített hármashangzatok megfordításait csak ismeret szinten.)

Legyen képes ezeket hallás után felismerni, és kottaképről azonosítani (K).

Ismerje a mollbeli VII. fokú szűkített szeptimhangzat felépítését (I).

Ismerje a funkciós főakkordokat 4 #, 4 b-ig (K). Tudja ezeket kottaképről felismerni hangszeres anyagához kapcsolódóan is (J-I).

Ismerje a funkciós vonzást (I).

Ismerje a hangnemi kitérés és moduláció fogalmát (J-I).

Tudjon lejegyezni:

- rövid szótagszámú, tempo giusto magyar népdalt szöveggel (K),

- igen könnyű műzenei periódust, funkciót jelző basszussal (K).

Legyen képes fentieknek megfelelő nehézségi fokú dallamot lapról olvasni (K).

Ismerje és tudja kottaképről is azonosítani (hangszeres tanulmányaiban alkalmazni):

- a magyar népzene stílusjegyeit,

- a periódus fogalmát,

- a kis formákat,

- a triós formát,

- a szonátaformát,

- a rondót,

- a barokk és klasszikus táncokat (J-I).

Rendelkezzék alapvető zenetörténeti tájékozottsággal: a zenetörténeti korok, kiemelkedő zeneszerzők, műfajok ismeretével (J-I).

Legyen képes zenehallgatás alapján felismerni barokk, klasszikus, romantikus és XX. századi zenét.

Ismerje a leggyakrabban előforduló zenei kifejezéseket.

Zenei anyag

Tudjon

- 20 magyar népdalt élményszerű előadásban megszólaltatni (kotta nélkül),

- 20 műzenei szemelvényt (ebből 10-et kotta nélkül) énekes vagy hangszeres előadásban megszólaltatni a következő zenetörténeti korokból arányosan:

a) középkor,

b) reneszánsz,

c) barokk,

d) klasszika,

e) romantika,

f) XX. század.

(Ezen belül dalok, táncok, kánonok és társas énekek; témák nagyobb terjedelmű művekből.)

Hangszeres tanszakok "B" tagozat

"Hosszú" tanszakok

(Kapcsolódva a felvételi vizsgák felvételi anyagának megfogalmazásához.)

Tudjon a növendék 10 - periódus terjedelmű - barokk és klasszikus dallamot fejből szolmizálni, szöveggel előadni.

Tudjon 10 magyar népdalt fejből, szöveggel, élményszerűen előadni.

Ismerje a kvintkört, tudja a hangsorokat 7 #, 7 b előjegyzésig (dúr és háromféle moll hangsor).

Ismerje a modális hangsorokat. Tudja ezeket énekelni ábécés nevekkel 4 #, 4 b előjegyzésig.

Tudja énekelni ábécés nevekkel a hangközöket; a hármashangzatokat és fordításaikat; a dominánsszeptim- és a mollbeli VII. fokú szűkített szeptimhangzatokat dúr és moll hangsorokban, oldással.

Ismerje fel a fentieket együtthangzásban hallás után, és tudja lejegyezni 2 meghallgatás alapján.

Tudja énekelni ábécés nevekkel a hangközöket; a hármashangzatokat és fordításaikat; a dominánsszeptim és a mollbeli VII. fokú szűkített szeptimhangzatokat dúr és moll hangsorokban, oldással.

Ismerje fel a fentieket együtthangzásban hallás után és tudja lejegyezni 2 meghallgatás alapján.

Tudja ábécés nevekkel énekelni 4 #, 4 b előjegyzésig a főhármasokat dúrban és mollban.

Tudjon lejegyezni

- hangköz- és hangzatmenetet - mely könnyű alterációt, hangnemi kitérést tartalmazhat - 4-5 meghallgatás alapján,

- kétszólamú dallamot - mely könnyű alterációt, hangnemi kitérést, tartalmazhat - 6-8 meghallgatás alapján.

Tudjon lapról énekelni a fentiekhez hasonló nehézségű dallamot szolmizálva, alkalmi hangzókkal és ábécés nevekkel.

Legyen képes az egyszerű műzenei formákat hallás után felismerni.

Ismerje a fontosabb műzenei formák felépítését: szonáta, rondó, variáció.

Ismerje a magyar népdalok stílusköreit és stílusjegyeit.

Rendelkezzék alapvető zeneirodalmi és zenetörténeti tájékozottsággal.

Legyen jártas a megismert zenei stílusokban, tudjon stílushűen megszólaltatni műveket.

Legyen képes ismereteinek, zenei készségeinek szintetizálására és önálló alkalmazására.

"Rövid" tanszakok

Azonos a 6 éves tanszakok "B" tagozatos követelményrendszerével, kivéve:

Tudjon lejegyezni

- hangköz- és hangzatmenetet, mely könnyű alterációt, hangnemi kitérést tartalmazhat, 4-5 meghallgatás alapján,

- hangköz- és hangzatmenetet - mely könnyű alterációt, hangnemi kitérést tartalmazhat - 4-5 meghallgatás alapján,

- kétszólamú dallamot - mely könnyű alterációt, hangnemi kitérést, tartalmazhat - 6-8 meghallgatás alapján.

Tudjon lapról énekelni a fentiekhez hasonló nehézségű dallamot szolmizálva, alkalmi hangzókkal és ábécés nevekkel.

Legyen képes az egyszerű műzenei formákat hallás után felismerni.

Ismerje a fontosabb műzenei formák felépítését: szonáta, rondó, variáció.

Ismerje a magyar népdalok stílusköreit és stílusjegyeit.

Rendelkezzék alapvető zeneirodalmi és zenetörténeti tájékozottsággal.

Legyen jártas a megismert zenei stílusokban, tudjon stílushűen megszólaltatni műveket.

Legyen képes ismereteinek, zenei készségeinek szintetizálására és önálló alkalmazására.

"Rövid" tanszakok

Azonos a 6 éves tanszakok "B" tagozatos követelményrendszerével, kivéve:

Tudjon lejegyezni

- kétszólamú dallamot, mely könnyű alterációt tartalmazhat, 6-8 meghallgatás alapján.

- hangköz- és hangzatmenetet, mely könnyű alterációt, hangnemi kitérést tartalmazhat - 4-5 meghallgatás alapján,

- kétszólamú dallamot, mely könnyű alterációt tartalmazhat, - 6-8 meghallgatás alapján.

- kétszólamú dallamot, mely alterációt, hangnemi kitérést, modulációt tartalmazhat - 6-8 meghallgatás alapján.

Tudjon lapról énekelni a fentiekhez hasonló nehézségi fokú dallamot szolmizálva, alkalmi hangzókkal és ábécés nevekkel.

Szolfézs főtanszak "B" tagozat

Azonos a 6 évfolyamos "B" tagozat követelményrendszerével, kivéve:

Tudjon lejegyezni

- hangközmenetet,

- hangzatmenetet, mely alterációt, hangnemi kitérést, tartalmazhat - 4-5 meghallgatás alapján,

Tudjon lapról énekelni a fentiekhez hasonló nehézségi fokú dallamot szolmizálva, alkalmi hangzókkal és ábécés nevekkel.

Ismerje fel a funkcióváltásokat.

Ismerje fel a hangnemi kitéréseket és a modulációt.

Követelmények a továbbképző "A" tagozat évfolyamainak elvégzése után

Ismerje és tudja alkalmazni - az alapfokon tanultakon túl - a zenehallgatási anyagban, hangszeres darabjaiban és a tanult készségfejlesztési anyagban előforduló ritmuselemeket és -képleteket (K).

Legyen áttekintőképessége a 9/8, 6/4-es és a zenei anyagban előforduló egyéb ütemekben (K).

Ismerje az aszimmetrikus metrumokat (I).

Rendelkezzék biztos tájékozódóképességgel a relatív és abszolút rendszerben (alterációkban is) 7 #, 7 b-ig (K).

Ismerje a dallamhangok szerepét, tudja ezeket zeneileg értelmezni:

- melizma,

- főhang,

- váltóhang,

- átmenőhang (J-I).

Ornamensek (I).

Ismerje a kvintkört (J).

Tudja a dúr és háromféle moll hangsorokat, a vezetőhangokat 7 #, 7 b-ig (J-I).

Ismerje

- az egészhangú skálát,

- az akusztikus hangsort,

- a modellskálákat,

- a Reihe-t (J).

Tudja

- a dodekafónia,

- az aranymetszés fogalmát (J-I).

Ismerje

- a hármas- és négyeshangzatok felépítését (dominánsszeptim, mollbeli VII. fokú szűkített szeptim), ismerje fel hallás után, tudja azonosítani kottaképről és felépíteni abszolút rendszerben (K),

- a cluster fogalmát.

Rendelkezzék biztos tájékozottsággal a funkciós zenében:

- ismerje fel a funkciókat hallás után (K),

- ismerje a funkciós fő- és jellegzetes mellékhármasokat (K-J),

- ismerje az alterációk szerepét (J-I),

- ismerje fel a hangnemi kitérést és modulációt - kottakép alapján (J-I).

Ismerje a romantika hangzásvilágának jellegzetességeit:

- alterációk,

- tercrokonság (I).

Ismerje a tonalitás felbomlásának elvét, ismerje a bi- és a politonalitást (I).

Ismerje a legfontosabb zenei szerkesztésmódok fogalmát.

Tudja ezeket alkalmazni hangszeres tanulmányaiban is.

Ismerje

- a barokk szonátaformát,

- a Scarlatti-féle szonátaformát,

- a klasszikus szonáta-rondót és a

- romantikus szonátát (I-J).

Tudjon lejegyezni

- könnyű klasszikus periódust funkciót jelző basszussal,

- könnyű romantikus dallamot vagy szemelvényt (K).

Tudjon lapról olvasni fentiek nehézségi fokának megfelelő dallamot.

Rendelkezzék alapos zenetörténeti tájékozottsággal, zenetörténeti korok, kiemelkedő zeneszerzők, műfajok ismeretével (I-J).

Ismerje fel hallás után a főbb zenetörténeti korok stílusjegyeit, jellemző műfajait, formáit. Tudja ezeket néhány társművészeti alkotással összekapcsolni.

Zenei anyag

Tudjon a növendék

- 20 magyar népdalt élményszerű előadásban megszólaltatni (10 régi, 10 új stílusút, ebből néhány parlando, rubato, díszített népdalt),

- ismerjen minden zenetörténeti korszakból 5-5 jelentős művet, válogatva a következőkből:

= gregorián zene,

= reneszánsz kórusmuzsika (Palestrina, Lassus),

= a középkor hangszeres világi zenéje,

= kora barokk (Monteverdi, Pucell),

= barokk:

- J. S. Bach (invenció, fúga, korál, szvit, oratorikus művek),

- Händel (oratórium, concerto),

- Corelli, Vivaldi (concerto, concerto grosso),

= klasszicizmus:

- szonáta,

- szimfónia,

- kamarazene,

- opera,

- versenymű,

= romantika:

- zongoramuzsika (Chopin, Liszt),

- dal,

- szimfonikus költemény,

- opera,

= a századforduló zenéje:

- impresszionizmus,

- második bécsi iskola,

= Bartók, Kodály, Sztravinszkij,

= kortárs zeneszerzők.

Követelmények a továbbképző "B" tagozat évfolyamainak elvégzése után (a követelményrendszer kapcsolódik a felvételi vizsgák anyagához)

Tudjon a növendék

- 30 népdalt stílusosan énekelni és elemezni,

- 5 műdalt - különböző zenetörténeti stíluskorszakokból - saját zongorakíséretével előadni.

Ismerjen minden zenetörténeti korszakból 5-5 jelentős művet, tudja azokat elemezni formailag és harmóniailag; tudjon ezekből zenei idézetet előadni.

Tudjon éneklőtársakkal kétszólamú énekgyakorlatokat, műveket előadni.

Tudjon zongora-ének előadásban c-kulcsos műveket megszólaltatni.

Tudjon biztosan tájékozódni az alap- és középfokon megismert ütemfajtákban, tudjon ütemezni.

Legyen biztos tájékozottsága a relatív és abszolút rendszerben.

Ismerje az ötfokú, a hétfokú és a modális hangsorokat, tudja ezeket az abszolút rendszerben elhelyezni és énekelni.

Tudja a hármas- és négyeshangzatokat felépíteni és adott hangnemekben elhelyezni.

Ismerje fel ezek fordításait, tudja megnevezni ábécés nevekkel.

Tudjon lejegyezni

- barokk kétszólamú idézetet,

- klasszikus zenei szemelvényt,

- XX. századi dallamot.

Tudja a c-kulcsokat alkalmazni írásban is.

Rendelkezzék a növendék zenetörténeti áttekintőképességgel.

Tudja a zenetörténeti, a történelmi korokat időben összekapcsolni, és társművészeti alkotásokhoz kötni.

Legyen képes önállóan elemezni, tudja tudását kreatív módon alkalmazni hangszeres tanulmányaiban is.

Zeneelmélet

A program célja, hogy

- biztosítsa a zene iránt érdeklődő növendék számára, hogy művelt, zeneértő emberré válhasson,

- érje el sajátos eszközeivel, hogy a megszerzett ismereteket önállóan is alkalmazó növendékeket neveljen,

- mutasson rá az egyes művészeti stíluskorszakokban a zene és a társművészetek kapcsolatára,

- adjon alapos elméleti felkészülést a főiskolai felvételi vizsgához,

- tegye alkalmassá a növendéket, hogy speciális felkészítéssel felvételi vizsgát tehessen a zeneművészeti szakközépiskola zeneszerzés tanszakára.

A zeneelmélet-tanítás szakirányú feladatai:

- fejlessze a zenei összefüggésekben való eligazodó-, elvonatkoztató- és rendszerezőképességet,

- a növendék szerezzen jártasságot a funkciós zene összetevőinek ismeretében (harmónia, dallam, ritmika, forma stb.),

- ismertesse meg a növendéket - zenei és általános tanulmányait, érdeklődését is figyelembe véve - az európai zenetörténet más korszakaival is,

- alakítsa ki azt a látásmódot, mellyel a zenei összefüggéseket - egy-egy tanulmányi időszaknak megfelelően - a növendék önállóan is meg tudja közelíteni,

- ösztönözze a növendéket, hogy az elsajátított ismeretek alapján, tanulmányaiból kiinduló zenei gondolatokat fogalmazzon meg (reproduktívból produktív tevékenység),

- segítse a növendéket a hangszeres tanulmányaiban felmerülő problémák megoldásában (dallamvezetés, forma, harmónia, hangnem stb.).

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

A növendék ismerje

A növendék ismerje fel

- a bécsi klasszikus funkciós zene harmónia- és formavilágának alapvető jelenségeit,

A növendék legyen képes

- az általa tanult hangszeres darabokban a tanult zenei formákat felismerni, az elméleti ismereteket az előadásban tudatosan alkalmazni,

- a tanult zenei formákat részletesen elemezni kottából,

- egyszerűbb zenei anyagban ének-zongora együttjátékra,

- diktálás után a tanult harmóniai fordulatokat zongorázni.

A növendék tudja

- diktálás után a feldolgozott harmóniai fordulatokat fokszámokkal, számozott basszussal vagy négyszólamúságban lejegyezni (szűk fekvésben),

- egyszeri hallás után a tipikus zenei formákat vázlatosan, illetve többszöri hallás után részletesen elemezni,

- az összetett autentikus kadenciát (4 #, 4 b előjegyzésig) emlékezetből, illetve példákat játszani, diktálás után zongorázni (4 #, 4 b előjegyzésig).

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

A növendék ismerje meg

- a reneszánsz modális harmóniai fordulatokat (motetták alapján),

- a barokk polifon szerkesztésmódokat (Bach-invenciók és -fúgák alapján),

- a diatonikus összhangzattant, s egy-egy jellegzetes alterációt a stíluskörön belül,

- a romantikus kis formákat, elsősorban dalokon és zongoradarabokon keresztül,

- a XX. század alapvető zenei irányzatait.

A növendék legyen képes

- a különböző tanult stílusok harmóniai és formatani jelenségeiben tájékozódni,

- kottából a tanult harmóniákat, zenei formákat részletesen elemezni,

- a tanult harmóniai fordulatokat diktálás után, illetve fejből mintapéldákat zongorázni.

A növendék tudja alkalmazni az általa tanult hangszeres darabok elemzése során - vagy új mű esetében - a zeneelmélet tárgyban szerzett ismereteit (formai, harmóniai, dallami).

Zenetörténet-zeneirodalom

A zenetörténet-zeneirodalom tanításának a célja, hogy

- a zene iránt érdeklődő, művelt embereket neveljen, akik zeneiskolai tanulmányaik során képessé válnak a további (egyéni) önművelésre, valamint a zene aktív (öntevékeny) művelésére,

- legyen lehetőségük zenei műveltség szerzésére azoknak is, akik nem tanultak hangszert, illetve egyéb elfoglaltságaik miatt már nem, vagy csak kisebb intenzitással képesek hangszeres tanulmányokat folytatni.

A zenetörténet-zeneirodalom tanításának szakirányú feladatai:

- a zene iránti fogékonyság elmélyítése, a zenei ismeretek bővítése,

- hosszú távon a teljes zenetörténet átfogó megismertetése.

Az egyes zenetörténeti stíluskorszakok mestereinek, műfajainak, alkotásainak részletesebb megismertetése, elemzése, széles körű kitekintéssel az adott kor főbb tendenciáira, stílusjegyeire, társművészeteire, mestereire, alkotásaira.

Neveljen az értékes zene szeretetére: ösztönözze a növendékeket

- rendszeres hangverseny- és operalátogatásra,

- a rádió és a televízió zenei műsorainak meghallgatására,

- a zenei élet eseményei iránti érdeklődésre,

- értékes hangfelvételek és videofelvételek gyűjtésére és meghallgatására,

- aktív társas muzsikálásra.

Alakítson ki szilárd értékrendet a növendékben, melynek segítségével a későbbiekben a zene bármely műfajában és korszakában biztosan tájékozódni tud.

Tegye nyitottá és érdeklődővé a növendéket minden újdonság iránt, a kortárs zenében (és társművészetekben).

Fejlessze a növendékek esztétikai érzékét és érzelmi fogékonyságát.

Követelmények a program elvégzése után

A növendékek mutassanak kellő tájékozottságot a tanult zenetörténeti stíluskorszakban.

Ismerjék fel az órákon bemutatott, meghallgatott zenei példák, elemzett művek jellegzetes tematikus részleteit.

Tudják definiálni és konkrét példákkal megvilágítani az adott stíluskorszakokhoz, műfajokhoz, művekhez, formaegységekhez szorosan kapcsolódó szakkifejezéseket.

Tudjanak eligazodni a megismert korszakok szerteágazó zenei sajátosságaiban, a társművészetek idevonatkozó legfőbb stiláris jelenségeiben.

Az egyes évfolyamokban elérendő minimális követelményeket a helyi tantervben rögzítse a szaktanár az adott tanévben feldolgozandó anyag célirányainak, szerkezetének, a csoport összetételének, teljesítőképességének figyelembevételével.

Tudjon lapról énekelni a fentiekhez hasonló nehézségi fokú dallamot szolmizálva, alkalmi hangzókkal és ábécés nevekkel.

Követelmények a továbbképző "A" tagozat évfolyamainak elvégzése után

Ismerje és tudja alkalmazni - az alapfokon tanultakon túl - a zenehallgatási anyagban, hangszeres darabjaiban és a tanult készségfejlesztési anyagban előforduló ritmuselemeket és -képleteket (K).

Legyen áttekintőképessége a 9/8, 6/4-es és a zenei anyagban előforduló egyéb ütemekben (K).

Ismerje az aszimmetrikus metrumokat (I).

Rendelkezzék biztos tájékozódóképességgel a relatív és abszolút rendszerben (alterációkban is) 7 #, 7 b-ig (K).

Ismerje a dallamhangok szerepét, tudja ezeket zeneileg értelmezni:

- melizma,

- főhang,

- váltóhang,

- átmenőhang (J-I).

Ornamensek (I).

Ismerje a kvintkört (J).

Tudja a dúr és háromféle moll hangsorokat, a vezetőhangokat 7 #, 7 b-ig (J-I).

Ismerje

- az egészhangú skálát,

- az akusztikus hangsort,

- a modellskálákat,

- a Reihe-t (J).

Tudja

- a dodekafónia,

- az aranymetszés fogalmát (J-I).

Ismerje

- a hármas- és négyeshangzatok felépítését (dominánsszeptim, mollbeli VII. fokú szűkített szeptim), ismerje fel hallás után, tudja azonosítani kottaképről és felépíteni abszolút rendszerben (K),

- a cluster fogalmát.

Rendelkezzék biztos tájékozottsággal a funkciós zenében:

- ismerje fel a funkciókat hallás után (K),

- ismerje a funkciós fő- és jellegzetes mellékhármasokat (K-J),

- ismerje az alterációk szerepét (J-I),

- ismerje fel a hangnemi kitérést és modulációt kottakép alapján (J-I).

Ismerje a romantika hangzásvilágának jellegzetességeit:

- alterációk,

- tercrokonság (I).

Ismerje a tonalitás felbomlásának elvét, ismerje a bi- és a politonalitást (I).

Ismerje a legfontosabb zenei szerkesztésmódok fogalmát.

Tudja ezeket alkalmazni hangszeres tanulmányaiban is.

Ismerje

- a barokk szonátaformát,

- a Scarlatti-féle szonátaformát,

- a klasszikus szonáta-rondót és a

- romantikus szonátát (I-J).

Tudjon lejegyezni

- könnyű klasszikus periódust funkciót jelző basszussal,

- könnyű romantikus dallamot vagy szemelvényt (K).

Tudjon lapról olvasni fentiek nehézségi fokának megfelelő dallamot.

Rendelkezzék alapos zenetörténeti tájékozottsággal, zenetörténeti korok, kiemelkedő zeneszerzők, műfajok ismeretével (I-J).

Ismerje fel hallás után a főbb zenetörténeti korok stílusjegyeit, jellemző műfajait, formáit. Tudja ezeket néhány társművészeti alkotással összekapcsolni.

Zenei anyag

Tudjon a növendék

- 20 magyar népdalt élményszerű előadásban megszólaltatni (10 régi, 10 új stílusút, ebből néhány parlando, rubato, díszített népdalt),

- ismerjen minden zenetörténeti korszakból 5-5 jelentős művet, válogatva a következőkből:

= gregorián zene,

= reneszánsz kórusmuzsika (Palestrina, Lassus),

= a középkor hangszeres világi zenéje,

= kora barokk (Monteverdi, Pucell),

= barokk:

- J. S. Bach (invenció, fúga, korál, szvit, oratorikus művek),

- Händel (oratórium, concerto),

- Corelli, Vivaldi (concerto, concerto grosso),

= klasszicizmus:

- szonáta,

- szimfónia,

- kamarazene,

- opera,

- versenymű,

= romantika:

- zongoramuzsika (Chopin, Liszt),

- dal,

- szimfonikus költemény,

- opera,

= a századforduló zenéje:

- impresszionizmus,

- második bécsi iskola,

= Bartók, Kodály, Sztravinszkij,

= kortárs zeneszerzők.

Követelmények a továbbképző "B" tagozat évfolyamainak elvégzése után (a követelményrendszer kapcsolódik a felvételi vizsgák anyagához)

Tudjon a növendék

- 30 népdalt stílusosan énekelni és elemezni,

- 5 műdalt - különböző zenetörténeti stíluskorszakokból - saját zongorakíséretével előadni.

Ismerjen minden zenetörténeti korszakból 5-5 jelentős művet, tudja azokat elemezni formailag és harmóniailag; tudjon ezekből zenei idézetet előadni.

Tudjon éneklőtársakkal kétszólamú énekgyakorlatokat, műveket előadni.

Tudjon zongora-ének előadásban c-kulcsos műveket megszólaltatni.

Tudjon biztosan tájékozódni az alap- és középfokon megismert ütemfajtákban, tudjon ütemezni.

Legyen biztos tájékozottsága a relatív és abszolút rendszerben.

Ismerje az ötfokú, a hétfokú és a modális hangsorokat, tudja ezeket az abszolút rendszerben elhelyezni és énekelni.

Tudja a hármas- és négyeshangzatokat felépíteni és adott hangnemekben elhelyezni.

Ismerje fel ezek fordításait, tudja megnevezni ábécés nevekkel.

Tudjon lejegyezni

- barokk kétszólamú idézetet,

- klasszikus zenei szemelvényt,

- XX. századi dallamot.

Tudja a c-kulcsokat alkalmazni írásban is.

Rendelkezzék a növendék zenetörténeti áttekintőképességgel.

Tudja a zenetörténeti, a történelmi korokat időben összekapcsolni, és társművészeti alkotásokhoz kötni.

Legyen képes önállóan elemezni, tudja tudását kreatív módon alkalmazni hangszeres tanulmányaiban is.

Zeneelmélet

A program célja, hogy

- biztosítsa a zene iránt érdeklődő növendék számára, hogy művelt, zeneértő emberré válhasson,

- érje el sajátos eszközeivel, hogy a megszerzett ismereteket önállóan is alkalmazó növendékeket neveljen,

- mutasson rá az egyes művészeti stíluskorszakokban a zene és a társművészetek kapcsolatára,

- adjon alapos elméleti felkészülést a főiskolai felvételi vizsgához,

- tegye alkalmassá a növendéket, hogy speciális felkészítéssel felvételi vizsgát tehessen a zeneművészeti szakközépiskola zeneszerzés tanszakára.

A zeneelmélet-tanítás szakirányú feladatai:

- fejlessze a zenei összefüggésekben való eligazodó-, elvonatkoztató- és rendszerezőképességet,

- a növendék szerezzen jártasságot a funkciós zene összetevőinek ismeretében (harmónia, dallam, ritmika, forma stb.),

- ismertesse meg a növendéket - zenei és általános tanulmányait, érdeklődését is figyelembe véve - az európai zenetörténet más korszakaival is,

- alakítsa ki azt a látásmódot, mellyel a zenei összefüggéseket - egy-egy tanulmányi időszaknak megfelelően - a növendék önállóan is meg tudja közelíteni,

- ösztönözze a növendéket, hogy az elsajátított ismeretek alapján, tanulmányaiból kiinduló zenei gondolatokat fogalmazzon meg (reproduktívból produktív tevékenység),

- segítse a növendéket a hangszeres tanulmányaiban felmerülő problémák megoldásában (dallamvezetés, forma, harmónia, hangnem stb.).

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

A növendék ismerje fel

- a bécsi klasszikus funkciós zene harmónia- és formavilágának alapvető jelenségeit,

- hallás után a tanult zenei formákat,

- hallás után és nevezze meg a tanult harmóniai fordulatokat.

A növendék legyen képes

- az általa tanult hangszeres darabokban a tanult zenei formákat felismerni, az elméleti ismereteket az előadásban tudatosan alkalmazni,

- a tanult zenei formákat részletesen elemezni kottából,

- egyszerűbb zenei anyagban ének-zongora együttjátékra,

- diktálás után a tanult harmóniai fordulatokat zongorázni.

A növendék tudja

- diktálás után a feldolgozott harmóniai fordulatokat fokszámokkal, számozott basszussal vagy négyszólamúságban lejegyezni (szűk fekvésben),

- egyszeri hallás után a tipikus zenei formákat vázlatosan, illetve többszöri hallás után részletesen elemezni,

- az összetett autentikus kadenciát (4 #, 4 b előjegyzésig) emlékezetből, illetve példákat játszani, diktálás után zongorázni (4 #, 4 b előjegyzésig).

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

A növendék ismerje meg

- a reneszánsz modális harmóniai fordulatokat (motetták alapján),

- a barokk polifon szerkesztésmódokat (Bach-invenciók és -fúgák alapján),

- a diatonikus összhangzattant, s egy-egy jellegzetes alterációt a stíluskörön belül,

- a romantikus kis formákat, elsősorban dalokon és zongoradarabokon keresztül,

- a XX. század alapvető zenei irányzatait.

A növendék legyen képes

- a különböző tanult stílusok harmóniai és formatani jelenségeiben tájékozódni,

- kottából a tanult harmóniákat, zenei formákat részletesen elemezni,

- a tanult harmóniai fordulatokat diktálás után, illetve fejből mintapéldákat zongorázni.

A növendék tudja alkalmazni az általa tanult hangszeres darabok elemzése során - vagy új mű esetében - a zeneelmélet tárgyban szerzett ismereteit (formai, harmóniai, dallami).

Zenetörténet-zeneirodalom

A zenetörténet-zeneirodalom tanításának a célja, hogy

- a zene iránt érdeklődő, művelt embereket neveljen, akik zeneiskolai tanulmányaik során képessé válnak a további (egyéni) önművelésre, valamint a zene aktív (öntevékeny) művelésére,

- legyen lehetőségük zenei műveltség szerzésére azoknak is, akik nem tanultak hangszert, illetve egyéb elfoglaltságaik miatt már nem, vagy csak kisebb intenzitással képesek hangszeres tanulmányokat folytatni.

A zenetörténet-zeneirodalom tanításának szakirányú feladatai:

- a zene iránti fogékonyság elmélyítése, a zenei ismeretek bővítése,

- hosszú távon a teljes zenetörténet átfogó megismertetése.

Az egyes zenetörténeti stíluskorszakok mestereinek, műfajainak, alkotásainak részletesebb megismertetése, elemzése, széles körű kitekintéssel az adott kor főbb tendenciáira, stílusjegyeire, társművészeteire, mestereire, alkotásaira.

Neveljen az értékes zene szeretetére: ösztönözze a növendékeket

- rendszeres hangverseny- és operalátogatásra,

- a rádió és a televízió zenei műsorainak meghallgatására,

- a zenei élet eseményei iránti érdeklődésre,

- értékes hangfelvételek és videofelvételek gyűjtésére és meghallgatására,

- aktív társas muzsikálásra.

Alakítson ki szilárd értékrendet a növendékben, melynek segítségével a későbbiekben a zene bármely műfajában és korszakában biztosan tájékozódni tud.

Tegye nyitottá és érdeklődővé a növendéket minden újdonság iránt a kortárs zenében (és társművészetekben).

Fejlessze a növendékek esztétikai érzékét és érzelmi fogékonyságát.

Követelmények a program elvégzése után

A növendékek mutassanak kellő tájékozottságot a tanult zenetörténeti stíluskorszakban.

Ismerjék fel az órákon bemutatott, meghallgatott zenei példák, elemzett művek jellegzetes tematikus részleteit.

Tudják definiálni és konkrét példákkal megvilágítani az adott stíluskorszakokhoz, műfajokhoz, művekhez, formaegységekhez szorosan kapcsolódó szakkifejezéseket.

Tudjanak eligazodni a megismert korszakok szerteágazó zenei sajátosságaiban, a társművészetek idevonatkozó legfőbb stiláris jelenségeiben.

Az egyes évfolyamokban elérendő minimális követelményeket a helyi tantervben rögzítse a szaktanár az adott tanévben feldolgozandó anyag célirányainak, szerkezetének, a csoport összetételének, teljesítőképességének figyelembevételével.

Improvizáció

Az improvizálás és a komponálás a zenealkotás kétféle lehetősége.

Az improvizáció spontán szerkesztés, gyors reagálás egy zenei problémára, amelynek az azonnaliság ad különös izgalmat; a kompozíció hosszabb ideig tartó szerkesztés eredménye, melyben a gondolat finomítására, csiszolására nyílik lehetőség.

A kétféle tevékenység folyamatos és egyidejű jelenléte segíti a kreatív, problémamegoldó gondolkodás kialakítását, felkelti és fokozza a figyelmet, döntésre késztet és kialakítja a gyors reagálókészséget.

Az improvizáció tantárgy szakirányú feladatai:

- az improvizációs készség kialakításának és fejlesztésének módszeres megvalósítása, kiegészítve kompozíciós feladatokkal, esetleg vizuális - és egyéb - analógiákkal, különös tekintettel az interdiszciplináris kapcsolatokra,

- az improvizációnak a zeneművek interpretációs feladataival párhuzamosan és azokkal összhangban - kölcsönhatás formájában - szerepet kell kapnia a képzés teljes folyamatában,

- a zenei nyelv spontán, önálló elsajátításának és alkalmazásának segítése,

- a zenei hallás és ritmusérzék fejlesztése,

- bizonyos általános képességek (memória, önkontroll, döntési készség, szuggesztivitás) fejlesztése,

- a zenei szerkesztés (összhangzattan, ellenponttan, formatan stb. elemeinek) zeneművekben való felismerése és kreatív alkalmazása,

- tájékozódás a különböző zenei stílusokban, az egyes stílusok mélyebb ismerete és a stílusokban való önálló rögtönzőkészség megszerzése,

- az interpretációs készség fejlesztése,

- a zenei fantázia és a zenei érzékenység fejlesztése,

- a zenei kreativitás és általában a kreatív gondolkodás kialakítása és fejlesztése.

Követelmények a program elvégzése után

Az alapfok évfolyamainak elvégzése után

A növendék

- ismerje a zene alapelemeit és ezek tulajdonságait,

- ismerje a legfontosabb zenei szerkesztési módokat,

- sajátítsa el a különböző képzési szintek zenei ismeretanyagát, amelyet a szolfézs és a hangszeres tárgyakkal szinkronban tanul,

- ismerje mindazokat a hangszertechnikai problémákat, amelyek nélkülözhetetlenek a meggyőző és hiteles zenei megnyilatkozáshoz,

- ismerje az egyes zenei stílusok lényegét, a jazz- és a népzene sajátos nyelvezetének alapjait,

- legyen képes a közös improvizációkban egymásra figyelve, kreatív módon részt venni,

- ismerje a régi és a mai kottaírás különböző lehetőségeit,

- az ismeretek birtokában - a hétköznapi beszédhez hasonlóan - tudjon önállóan zenei gondolatokat megfogalmazni, törekedve az érzékeny, kifejező zenei megszólaltatásra,

- legyen képes felfedezni zenei tanulmányain keresztül a világban lévő összefüggéseket és törvényszerűségeket, gazdagítva ezáltal saját személyiségét.

"B" tagozatos növendékek számára ezen túlmenően követelmény az évenkénti tananyag - minőségben és mennyiségben egyaránt - maximális szintű elvégzése.

A továbbképző évfolyamok elvégzése után

A növendék az alapfok követelményeire építve legyen képes életkorának megfelelő szintű, sajátos zenei megnyilatkozásra és igényes interpretálásra.

A "B" tagozatos növendékek számára követelmény az "A" tagozatos anyag - minőségben és mennyiségben egyaránt - maximális szintű elvégzése.

- önállóan tájékozódni az érintett témakörök néprajzi szakirodalmában.

Ismerje

- a néprajzi, ezen belül a népzenei gyűjtőmunka lehetőségeit, a gyűjtések rögzítésének, rendszerezésének, feldolgozásának, felhasználásának módjait és lehetőségeit.

V. Fejezet

KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ, ILLETVE VÁLASZTHATÓ TANTÁRGY[15]

Fafúvós kamara

A zeneiskolában folyó kamarazene-tanítás - különösen a nem zenei pályára készülő növendékek esetében - a zeneiskolai oktató-nevelő munka lényeges, kiemelt elemét jelenti.

A fafúvós kamarazene-tanítás szakirányú feladatai

Fejlessze a növendékek életformájává a kamarazenélést, növelje azok táborát, akik a későbbiekben egyéb tanulmányaik vagy munkájuk mellett szabadidejük egy részét kamaramuzsikálással töltik.

Készítse fel a növendékeket amatőr kamaraegyüttesben való közreműködésre, tegye képessé őket a kamarazene önálló művelésére, a szólamok önálló, technikailag és zeneileg igényes elsajátítására és megszólaltatására.

Használja ki az együttmuzsikálás közösségformáló erejét, teremtsen bensőséges kapcsolatot a kamaraegyüttes tagjai között. Növelje a növendékek egymás iránti felelősségérzetét, ugyanakkor használja ki a társas muzsikálás által nyújtott biztonságérzetet a szorongó növendékek gátlásainak feloldására.

A kamarazenéléshez nélkülözhetetlen figyelemmegosztó és alkalmazkodóképesség fejlesztésével járuljon hozzá a növendék személyiségének, egyéniségének formálásához.

A tananyag megválasztásával a lehetőségekhez mérten igyekezzék sokoldalú képet adni a fafúvós kamarairodalomban fellelhető zenei stílusokról, műfajokról.

Végeztessen rendszeresen intonációs gyakorlatokat.

Gyakoroltassa rendszeresen a lapról olvasást, törekedjék a zenei anyag folyamatos, kottahű, zeneileg igényes megszólaltatására.

Fejlessze a növendékek igényességét a kiegyenlített hangzásra, egységes stílusú előadásra.

Ismertesse meg a növendékekkel a fafúvós hangszercsaládhoz tartozó, illetve a fafúvókhoz leggyakrabban társított egyéb hangszerek sajátosságait.

Tanítsa meg a növendékeket tájékozódni a partitúrában.

A kamaraegyüttesek közreműködésével színesítse a zeneiskola és egyéb intézmények rendezvényeinek műsorát.

Követelmények a program elvégzése után

A növendék legyen képes

- önállóan hangolni,

- beintésre-leintésre játékát pontosan megkezdeni és befejezni,

- jól értelmezhetően be- és leinteni,

- pontos ritmusban, biztos tempótartással játszani,

- új tempót felvenni, tempót változtatni a kamarapartner jelzései alapján,

- saját maga jelezni a tempóváltozásokat,

- hiba esetén az összjáték komolyabb mérvű megzavarása nélkül tévedését kiigazítani, szólamában visszatalálni,

- önállóan, tisztán intonálni,

- a tiszta intonáció érdekében szükség esetén lebegés- és vibrato-mentes hangokat képezni,

- figyelmét megosztani a saját és a többiek szólama között,

- figyelemmel kísérni az együttes összhangzását,

- a zeneiskolai szintnek megfelelő kamarazenei anyagot folyamatosan lapról olvasni,

- a nehezebb állásokat otthon kigyakorolni,

- szólamát technikailag és zeneileg igényesen megszólaltatni,

- megszerzett ismereteinek és hangszerkezelési szintjének megfelelő szólamokat önállóan elsajátítani,

- zeneiskolai tanulmányai befejezését követően a kamarazene önálló művelésére.

Rendelkezzék

- a társas muzsikáláshoz szükséges koncentrálóképességgel,

- a kamarazenei játékban nélkülözhetetlen alkalmazkodóképességgel a hangképzés, dinamika, artikuláció, stílus stb. terén,

- a játszott művekre vonatkozó formai ismeretekkel,

- minimális partitúraismerettel.

Legyen tisztában

- a fafúvós hangszercsaládhoz tartozó és a fafúvókhoz leggyakrabban társított egyéb hangszerek intonációs sajátosságaival,

- a fafúvós kamarazene-irodalomban szereplő transzponáló hangszerek szólamainak írásmódjával és hangzásával.

Ismerje

- a játszott kamarazenei anyag szerzőinek nevét, a művek címét, valamint tudja helyesen kiejteni és leírni azokat,

- az egyes tételtípusok jellegzetességeit.

Rézfúvós kamara

A zeneiskolában folyó kamarazene-tanítás - különösen a nem zenei pályára készülő növendékek esetében - a zeneiskolai oktató-nevelő munka lényeges elemét jelenti.

A rézfúvós kamarazene-tanítás szakirányú feladatai:

- adjon lehetőséget a kamarazene-irodalom megismerésére és a zene aktív művelésére,

- képezzen a közösségi együttmuzsikálásra érzékeny, önálló zenei elgondolással bíró, alkotó muzsikusokat,

- ismertesse meg a közös zenélés alapszabályait,

- fejlessze a zenei hallást, alakítsa és tudatosítsa a kamarazenei hallás fontosságát,

Az improvizálás és a komponálás a zenealkotás kétféle lehetősége.

Az improvizáció spontán szerkesztés, gyors reagálás egy zenei problémára, amelynek az azonnaliság ad különös izgalmat; a kompozíció hosszabb ideig tartó szerkesztés eredménye, melyben a gondolat finomítására, csiszolására nyílik lehetőség.

A kétféle tevékenység folyamatos és egyidejű jelenléte segíti a kreatív, problémamegoldó gondolkodás kialakítását, felkelti és fokozza a figyelmet, döntésre késztet és kialakítja a gyors reagálókészséget.

Az improvizáció tantárgy szakirányú feladatai:

- az improvizációs készség kialakításának és fejlesztésének módszeres megvalósítása, kiegészítve kompozíciós feladatokkal, esetleg vizuális - és egyéb - analógiákkal, különös tekintettel az interdiszciplináris kapcsolatokra,

- az improvizációnak a zeneművek interpretációs feladataival párhuzamosan és azokkal összhangban - kölcsönhatás formájában - szerepet kell kapnia a képzés teljes folyamatában,

- a zenei nyelv spontán, önálló elsajátításának és alkalmazásának segítése,

- a zenei hallás és ritmusérzék fejlesztése,

- bizonyos általános képességek (memória, önkontroll, döntési készség, szuggesztivitás) fejlesztése,

- a zenei szerkesztés (összhangzattan, ellenponttan, formatan stb. elemeinek) zeneművekben való felismerése és kreatív alkalmazása,

- tájékozódás a különböző zenei stílusokban, az egyes stílusok mélyebb ismerete és a stílusokban való önálló rögtönzőkészség megszerzése,

- az interpretációs készség fejlesztése,

- a zenei fantázia és a zenei érzékenység fejlesztése,

- a zenei kreativitás és általában a kreatív gondolkodás kialakítása és fejlesztése.

Követelmények a program elvégzése után

Az alapfok évfolyamainak elvégzése után

A növendék

- ismerje a zene alapelemeit és ezek tulajdonságait,

- ismerje a legfontosabb zenei szerkesztési módokat,

- sajátítsa el a különböző képzési szintek zenei ismeretanyagát, amelyet a szolfézs és a hangszeres tárgyakkal szinkronban tanul,

- ismerje mindazokat a hangszertechnikai problémákat, amelyek nélkülözhetetlenek a meggyőző és hiteles zenei megnyilatkozáshoz,

- ismerje az egyes zenei stílusok lényegét, a jazz- és a népzene sajátos nyelvezetének alapjait,

- legyen képes a közös improvizációkban egymásra figyelve, kreatív módon részt venni,

- ismerje a régi és a mai kottaírás különböző lehetőségeit,

- az ismeretek birtokában - a hétköznapi beszédhez hasonlóan - tudjon önállóan zenei gondolatokat megfogalmazni, törekedve az érzékeny, kifejező zenei megszólaltatásra,

- legyen képes felfedezni zenei tanulmányain keresztül a világban lévő összefüggéseket és törvényszerűségeket, gazdagítva ezáltal saját személyiségét.

"B" tagozatos növendékek számára ezen túlmenően követelmény az évenkénti tananyag - minőségben és mennyiségben egyaránt - maximális szintű elvégzése.

A továbbképző évfolyamok elvégzése után

A növendék az alapfok követelményeire építve legyen képes életkorának megfelelő szintű, sajátos zenei megnyilatkozásra és igényes interpretálásra.

A "B" tagozatos növendékek számára követelmény az "A" tagozatos anyag - minőségben és mennyiségben egyaránt - maximális szintű elvégzése.

KAMARAZENE

Fafúvós kamara

A zeneiskolában folyó kamarazene-tanítás - különösen a nem zenei pályára készülő növendékek esetében - a zeneiskolai oktató-nevelő munka lényeges, kiemelt elemét jelenti.

A fafúvós kamarazene-tanítás szakirányú feladatai

Fejlessze a növendékek életformájává a kamarazenélést, növelje azok táborát, akik a későbbiekben egyéb tanulmányaik vagy munkájuk mellett szabadidejük egy részét kamaramuzsikálással töltik.

Készítse fel a növendékeket amatőr kamaraegyüttesben való közreműködésre, tegye képessé őket a kamarazene önálló művelésére, a szólamok önálló, technikailag és zeneileg igényes elsajátítására és megszólaltatására.

Használja ki az együttmuzsikálás közösségformáló erejét, teremtsen bensőséges kapcsolatot a kamaraegyüttes tagjai között. Növelje a növendékek egymás iránti felelősségérzetét, ugyanakkor használja ki a társas muzsikálás által nyújtott biztonságérzetet a szorongó növendékek gátlásainak feloldására.

A kamarazenéléshez nélkülözhetetlen figyelemmegosztó és alkalmazkodóképesség fejlesztésével járuljon hozzá a növendék személyiségének, egyéniségének formálásához.

A tananyag megválasztásával a lehetőségekhez mérten igyekezzék sokoldalú képet adni a fafúvós kamarairodalomban fellelhető zenei stílusokról, műfajokról.

Végeztessen rendszeresen intonációs gyakorlatokat.

Gyakoroltassa rendszeresen a lapról olvasást, törekedjék a zenei anyag folyamatos, kottahű, zeneileg igényes megszólaltatására.

Fejlessze a növendékek igényességét a kiegyenlített hangzásra, egységes stílusú előadásra.

Ismertesse meg a növendékekkel a fafúvós hangszercsaládhoz tartozó, illetve a fafúvókhoz leggyakrabban társított egyéb hangszerek sajátosságait.

Tanítsa meg a növendékeket tájékozódni a partitúrában.

A kamaraegyüttesek közreműködésével színesítse a zeneiskola és egyéb intézmények rendezvényeinek műsorát.

Követelmények a program elvégzése után

A növendék legyen képes

- önállóan hangolni,

- beintésre-leintésre játékát pontosan megkezdeni és befejezni,

- jól értelmezhetően be- és leinteni,

- pontos ritmusban, biztos tempótartással játszani,

- új tempót felvenni, tempót változtatni a kamarapartner jelzései alapján,

- saját maga jelezni a tempóváltozásokat,

- hiba esetén az összjáték komolyabb mérvű megzavarása nélkül tévedését kiigazítani, szólamában visszatalálni,

- önállóan, tisztán intonálni,

- a tiszta intonáció érdekében szükség esetén lebegés- és vibrato-mentes hangokat képezni,

- figyelmét megosztani a saját és a többiek szólama között,

- figyelemmel kísérni az együttes összhangzását,

- a zeneiskolai szintnek megfelelő kamarazenei anyagot folyamatosan lapról olvasni,

- a nehezebb állásokat otthon kigyakorolni,

- szólamát technikailag és zeneileg igényesen megszólaltatni,

- megszerzett ismereteinek és hangszerkezelési szintjének megfelelő szólamokat önállóan elsajátítani,

- zeneiskolai tanulmányai befejezését követően a kamarazene önálló művelésére.

Rendelkezzék

- a társas muzsikáláshoz szükséges koncentrálóképességgel,

- a kamarazenei játékban nélkülözhetetlen alkalmazkodóképességgel a hangképzés, dinamika, artikuláció, stílus stb. terén,

- a játszott művekre vonatkozó formai ismeretekkel,

- minimális partitúraismerettel.

Legyen tisztában

- a fafúvós hangszercsaládhoz tartozó és a fafúvókhoz leggyakrabban társított egyéb hangszerek intonációs sajátosságaival,

- a fafúvós kamarazene-irodalomban szereplő transzponáló hangszerek szólamainak írásmódjával és hangzásával.

Ismerje

- a játszott kamarazenei anyag szerzőinek nevét, a művek címét, valamint tudja helyesen kiejteni és leírni azokat,

- az egyes tételtípusok jellegzetességeit.

Rézfúvós kamara

A zeneiskolában folyó kamarazene-tanítás - különösen a nem zenei pályára készülő növendékek esetében - a zeneiskolai oktató-nevelő munka lényeges elemét jelenti.

A rézfúvós kamarazene-tanítás szakirányú feladatai:

- adjon lehetőséget a kamarazene-irodalom megismerésére és a zene aktív művelésére,

- képezzen a közösségi együttmuzsikálásra érzékeny, önálló zenei elgondolással bíró, alkotó muzsikusokat,

- ismertesse meg a közös zenélés alapszabályait,

- fejlessze a zenei hallást, alakítsa és tudatosítsa a kamarazenei hallás fontosságát,

- ismerkedjék meg a különböző zenei stílusokkal és előadási hagyományokkal,

- ismerkedjék meg a különböző zenei stílusokkal, és előadási hagyományokkal,

- a rézfúvós hangszerek sajátosságaiból adódó problémák megoldása egyes zeneművekben, a rézfúvós hangzás kialakítása, amely képlékenyen beépül minden hangszer-összeállításba,

- a nem rézfúvós hangszerekkel való együttjáték fejlesztése, ezáltal a tanszakok közötti "átjárhatóság" lehetősége, előkészítve és segítve a zenekari munkát,

- a rézfúvós hangszerek sajátosságaiból adódó problémák megoldása egyes zeneművekben, a rézfúvós hangzás kialakítása, amely képlékenyen beépül minden hangszer-összeállításba,

- a nem rézfúvós hangszerekkel való együttjáték fejlesztése, ezáltal a tanszakok közötti "átjárhatóság" lehetősége, előkészítve és segítve a zenekari munkát,

- teremtsen lehetőséget a növendékeknek arra, hogy - az egyéni foglalkozásokon elsajátított tudás felhasználásával - érzelmileg harmonikus személyiséggé válhassanak.

Követelmények a program elvégzése után

A növendék

- rendelkezzék a saját hangszeres évfolyamának megfelelő elméleti és hangszertechnikai ismerettel,

- szerezzen jártasságot a lapról olvasásban, mely anyagban a kamarazenei szólamához igazodik,

- irányítsa figyelmét a szólamok közötti harmonikus együttjátékhoz,

- szerezzen jártasságot a kamarazenei játék alapismereteinek elsajátításához:

- intonáció,

- levegővétel - zenei tagolás,

- tempóvétel - tempótartás.

Legyen képes

- önállóan hangolni,

- beintésre-leintésre játékát pontosan megkezdeni és befejezni,

- jól értelmezhetően be- és leinteni,

- pontos ritmusban, biztos tempótartással játszani,

- új tempót felvenni, tempót változtatni a kamarapartner jelzései alapján,

- saját maga jelezni a tempóváltozásokat,

- hiba esetén az összjáték komolyabb mérvű megzavarása nélkül tévedését kiigazítani, szólamába visszatalálni,

- önállóan tisztán intonálni,

- a tiszta intonáció érdekében szükség esetén lebegés- és vibrato-mentes hangokat képezni,

- a tiszta intonáció érdekében szükség esetén lebegés- és vibrato-mentes hangokat képezni,

- figyelmét megosztani saját és a többiek szólama között,

- figyelemmel kísérni az együttes összhangzását,

- a zeneiskolai szintnek megfelelő kamarazenei anyagot folyamatosan lapról olvasni,

- a nehezebb állásokat otthon kigyakorolni,

- szólamát technikailag és zeneileg igényesen megszólaltatni,

- megszerzett ismereteinek és hangszerkezelési szintjének megfelelő szólamokat önállóan elsajátítani,

- zeneiskolai tanulmányai befejezését követően a kamarazene önálló művelésére.

Rendelkezzék

- a társas muzsikáláshoz szükséges koncentrálóképességgel,

- a kamarazenei játékban nélkülözhetetlen alkalmazkodóképességgel a hangképzés, dinamika, artikuláció, stílus stb. terén,

- a játszott művekre vonatkozó formai ismeretekkel,

- minimális partitúraismerettel.

Legyen tisztában

- a rézfúvós hangszercsaládhoz tartozó és a rézfúvókhoz leggyakrabban társított egyéb hangszerek intonációs sajátosságaival,

- a rézfúvós kamarazene-irodalomban szereplő transzponáló hangszerek szólamainak írásmódjával és hangzásával.

Ismerje

- a játszott kamarazenei anyag szerzőinek nevét, a művek címét, valamint tudja helyesen kiejteni és leírni azokat,

- az egyes tételtípusok jellegzetességeit.

Vonós kamara

A vonós kamarazene-tanítás szakirányú feladatai

Fejlessze a növendékek életformájává a kamarazenélést, növelje azok táborát, akik a későbbiekben egyéb tanulmányaik vagy munkájuk mellett szabadidejük egy részét kamaramuzsikálással töltik.

Készítse fel a növendékeket amatőr kamaraegyüttesben való közreműködésre, tegye képessé őket a kamarazene önálló művelésére, a szólamok önálló, technikailag és zeneileg igényes elsajátítására és megszólaltatására.

Használja ki az együttmuzsikálás közösségformáló erejét, teremtsen bensőséges kapcsolatot a kamaraegyüttes tagjai között. Növelje a növendékek egymás iránti felelősségérzetét, ugyanakkor használja ki a társas muzsikálás által nyújtott biztonságérzetet a szorongó növendékek gátlásainak feloldására.

A kamarazenéléshez nélkülözhetetlen figyelemmegosztó- és alkalmazkodóképesség fejlesztésével járuljon hozzá a növendék személyiségének, egyéniségének formálásához.

A tananyag megválasztásával a lehetőségekhez mérten igyekezzék sokoldalú képet adni a vonós kamarairodalomban fellelhető zenei stílusokról, műfajokról.

Végeztessen rendszeresen intonációs gyakorlatokat.

Gyakoroltassa rendszeresen a lapról olvasást, törekedjék a zenei anyag folyamatos, kottahű, zeneileg igényes megszólaltatására.

Fejlessze a növendékek igényességét a kiegyenlített hangzásra, egységes stílusú előadásra.

Ismertesse meg a növendékekkel a vonós hangszercsaládhoz tartozó, illetve a vonósokhoz leggyakrabban társított egyéb hangszerek sajátosságait.

Tanítsa meg a növendékeket tájékozódni a partitúrában, zongorakivonatban.

A kamaraegyüttesek közreműködésével színesítse a zeneiskola és egyéb intézmények rendezvényeinek műsorát.

Követelmények a program elvégzése után

A növendék legyen képes

- önállóan hangolni,

- beintésre-leintésre játékát pontosan megkezdeni és befejezni,

- jól értelmezhetően be- és leinteni,

- pontos ritmusban, biztos tempótartással játszani,

- új tempót felvenni, tempót változtatni a kamarapartner jelzései alapján,

- saját maga jelezni a tempóváltozásokat,

- hiba esetén az összjáték komolyabb mérvű megzavarása nélkül tévedését kiigazítani, szólamába visszatalálni,

- önállóan tisztán intonálni,

- figyelmét megosztani saját és a többiek szólama között,

- figyelemmel kísérni az együttes összhangzását,

- a zeneiskolai szintnek megfelelő kamarazenei anyagot folyamatosan lapról olvasni,

- a nehezebb állásokat otthon kigyakorolni,

- szólamát technikailag és zeneileg igényesen megszólaltatni,

- megszerzett ismereteinek és hangszerkezelési szintjének megfelelő szólamokat önállóan elsajátítani,

- zeneiskolai tanulmányai befejezését követően a kamarazene önálló művelésére.

Rendelkezzék

- a társas muzsikáláshoz szükséges koncentrálóképességgel,

- a kamarazenei játékban nélkülözhetetlen alkalmazkodóképességgel a hangképzés, dinamika, artikuláció, stílus stb. terén,

- a játszott művekre vonatkozó formai ismeretekkel,

- minimális partitúraismerettel.

Legyen tisztában

- a vonós hangszercsaládhoz tartozó és a vonósokhoz leggyakrabban társított egyéb hangszerek intonációs sajátosságaival,

- a vonósokhoz társított transzponáló hangszerek szólamainak írásmódjával és hangzásával.

Ismerje

- a játszott kamarazenei anyag szerzőinek nevét, a művek címét, valamint tudja helyesen kiejteni és leírni azokat,

- az egyes tételtípusok jellegzetességeit,

- a kamarazene-irodalom néhány kiemelkedő alkotását.

Kamarazene, mint főtárgy esetében (a fenti követelményeken felül)

Ismerje fel a témabelépéseket és zárlatokat.

A mindenkori vezetőszólamot tudja megkülönböztetni a kísérettől.

Ismerje a barokk zene fontosabb ritmus-konvencióit (nyújtóponthasználat, duola és triola kölcsönös alkalmazkodása, inégal játék) és a gyakoribb barokk ékesítések írás- és játékmódját.

Ismerje és alkalmazza a klasszikus művekben (főként a kísérő szólamokban) szükséges movimento ordinario játékmódot (a hangok elválasztása és határozott indítása), valamint a vonóvibratót (a kötőív alatt staccato ponttal jelölt hangoknak, a zene karakterétől függő, lágy, alig érzékelhető elválasztása).

Legyen képes könnyű kamaramű Urtext kiadású szólamát a többi szólammal összehangoltan, egyszerű ujjrenddel és vonásjelekkel ellátni.

Tudjon kijelölt szólamból könnyebb művet együttesben lapról játszani.

Zenekar

A zenekari foglalkozások célja, hogy sajátos eszközeivel teremtsen lehetőséget az alapfok és a továbbképző évfolyamok növendékei számára, hogy - az egyéni foglalkozásokon elsajátított tudás felhasználásával - érzelmileg gazdag, harmonikus személyiséggé válhassanak.

Ösztönözze a növendékeket, hogy a zenekari játék közben megszerzett zenei kifejezőkészséget és technikai eszközöket használják fel az egyéni hangszeres játékban is.

Hozzon létre együttműködést a növendékek tudásának különbözőségéből.

Mutasson utat a közösség erejével a toleráns magatartásra.

Alakítsa ki a kultúra iránti nyitottságot.

Hangsúlyozza a művészetek aktív művelésének fontosságát.

A zenekari foglalkozások szakirányú feladatai

A növendékek megismertetése az alapvető zenekari játékmódokkal.

A különböző zenei stílusokban használt előadói hagyományok bemutatása.

A "zenekari hallás" fontosságának alakítása, tudatosítása.

A figyelem időtartamának és elmélyítésének (vertikális-horizontális) fejlesztése.

Az egységes zenekari ritmusjáték kialakítása, tudatosítása.

Az arra alkalmas növendékek felkészítése professzionális együttesben való játékra.

A különböző hangszercsoportoknak megfelelő - a zenekari ülésmódból adódó - helyes hangszerkezelés kialakítása, egységesítése.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

A növendék ismerje meg

- a zenekar/együttes egyes részeinek különböző funkcióit,

- az alapvető zenekari játékmódokat,

- az egyes zenetörténeti stílusok és hangszerek előadói hagyományait.

Legyen képes

- szólamát helyes tempóban, dinamikában, stílusban, az adott műben a zenekar egészében betöltött funkciója szerint eljátszani,

- a szólamon belüli és a szólamok közötti harmonikus együttjátékra irányítani figyelmét,

- a szólambeosztáshoz igazodó új zenei anyagot lapról játszva is megszólaltatni.

Tudja alkalmazni

- az alapvető egységes zenekari játékmódhoz tartozó hangszertechnikai ismereteket,

- a zenekari hallásfejlesztés közben kialakuló figyelmet a többszólamúságra, a dinamikai és ritmikai folyamatok árnyalására, a tempóvétel és -tartás differenciálására,

- a zenekari kommunikációs lánc (karnagy-zenekar, zenekari szólamok között) folyamatát.

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

A növendék legyen képes

- felnőtt amatőr zenekarban játszani,

- részt venni önálló kamarazenekari produkcióban.

Alkalmazza tudatosan

- a zenekari kommunikációs láncot,

- a zenekari rubato játékot.

Kórus

A kórusfoglalkozás célja

A kifejező, szép éneklés elsajátítása, az egy- és többszólamú kórusművek tiszta intonálása és stílushű előadása.

A növendékek zenei és közösségi élményhez juttatása.

Közösségformáló ereje által hasson az emberi kapcsolatok fejlődésére, azon belül az egyén személyiségfejlődésére (utazáson, kiránduláson, kórustáborokban a közös éneklés által).

Olyan pozitív élménynyújtás - a zene és az emberi kapcsolatok által -, amely arra ösztönzi a növendéket, hogy felnőtt korában is részt vegyen a kulturális élet különböző vokális művészeti csoportjaiban.

A zeneiskolai és egyéb hangversenyek, ünnepek színessé tétele.

A kórusfoglalkozás szakirányú feladatai

Ösztönözze a növendéket a kórusirodalom, illetve a zeneirodalom megismerésére.

Fejlessze a növendékek

- értelmi képességét,

- emlékezőtehetségét,

- felnőtt amatőr zenekarban játszani,

- önálló kamarazenekari produkcióban részt venni.

Népdalkör

A népdalkör a népzenetanítás sajátos kórusa. Mivel a magyar vokális népzene alapvető jellegzetessége az egyszólamúság, a népdalkör az unisono hangzásvilágon belül igyekszik megszólalását minél hatásosabbá és stílushűbbé tenni. (A nemzetiségi anyagban - német, szerb, horvát, szlovák, rutén stb. - természetesen nagy szerepet kap a többszólamúság is, itt tehát sajátos szempontok érvényesülnek.)

A népdalkör segíti a növendékeket megszerzett egyéni tudásuk gyarapítására, alkalmazására, közösségformáló ereje által hat az emberi kapcsolatok fejlődésére, illetve a harmonikusabb személyiség kialakulását segíti elő. Elmélyíti a kapcsolatot a hagyomány és ennek a mindennapi életben való alkalmazása között, ösztönzi a növendékeket a közös éneklésre, akár saját örömükre, akár szereplések formájában.

A népdalkör foglalkozás szakirányú feladatai

Ösztönözze a növendékeket az énekelt népzene sokszínű világának minél alaposabb megismerésére, különös tekintettel a közösségi formákra.

Fejlessze a növendékek

- hallását,

- zenei emlékezetét,

- szólamát helyes tempóban, dinamikában, stílusban, az adott műben a zenekar egészében betöltött funkciója szerint eljátszani,

- a szólamon belüli és a szólamok közötti harmonikus együttjátékra irányítani figyelmét,

- a szólambeosztáshoz igazodó új zenei anyagot lapról játszva is megszólaltatni.

Tudja alkalmazni

- az alapvető egységes zenekari játékmódhoz tartozó hangszertechnikai ismereteket,

- a zenekari hallásfejlesztés közben kialakuló figyelmet a többszólamúságra, a dinamikai és ritmikai folyamatok árnyalására, a tempóvétel és -tartás differenciálására,

- a zenekari kommunikációs lánc (karnagy-zenekar, zenekari szólamok között) folyamatát.

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

A növendék legyen képes

- felnőtt amatőr zenekarban játszani,

- részt venni önálló kamarazenekari produkcióban.

Alkalmazza tudatosan

- a zenekari kommunikációs láncot,

- a zenekari rubato játékot.

Kórus

A kórusfoglalkozás célja

A kifejező, szép éneklés elsajátítása, az egy- és többszólamú kórusművek tiszta intonálása és stílushű előadása.

A növendékek zenei és közösségi élményhez juttatása.

Közösségformáló ereje által hasson az emberi kapcsolatok fejlődésére, azon belül az egyén személyiségfejlődésére (utazáson, kiránduláson, kórustáborokban a közös éneklés által).

Olyan pozitív élménynyújtás - a zene és az emberi kapcsolatok által -, amely arra ösztönzi a növendéket, hogy felnőtt korában is részt vegyen a kulturális élet különböző vokális művészeti csoportjaiban.

A zeneiskolai és egyéb hangversenyek, ünnepek színessé tétele.

A kórusfoglalkozás szakirányú feladatai

Ösztönözze a növendéket a kórusirodalom, illetve a zeneirodalom megismerésére.

Fejlessze a növendékek

- hallását,

- ritmusérzékét,

- tempó- és dinamikai érzékenységét,

- hangszínek iránti igényét,

- kottaolvasási készségét,

- zenei memóriáját,

- zenei ízlését,

- stílusérzékét,

- formaérzékét,

- hangképző- és intonációs gyakorlatok segítségével a harmonikus hallását.

Ismertesse meg a kórustagokat

- az emberi hang sajátosságaival, kifejezési lehetőségeivel a csoportos hangképzés által,

- a kórusműveken keresztül a zeneirodalom különböző stíluskorszakaival.

Tudatosítsa a növendékekben az alkalmazkodóképesség fontosságát zenei és emberi szempontból is.

Követelmények a program elvégzése után

A kórus legyen képes önálló, élményt adó szereplésre.

Tudjon

- fegyelmezetten viselkedni úgy a próbákon, mint a hangversenyeken,

- "vezénylésre" énekelni.

A növendék ismerkedjék meg a kórusirodalom számos remekművével.

Tudjon jól tájékozódni a különböző stíluskorszakokban.

Tudja

- helyes légzéstechnikával,

- tiszta intonációval,

- pontos ritmusban,

- érthető szövegmondással,

- helyes tempó- és dinamikai választással,

Rendelkezzék

- jó kottaolvasási kézséggel,

- zenei memóriával.

Hallgassa a többi szólamot és hangszínével alkalmazkodjék hozzá, ezáltal segítve az egységes kórushangzás megteremtését.

- tempó- és dinamikai érzékenységét,

- hangszínek iránti igényét,

- kottaolvasási készségét,

- zenei memóriáját,

- zenei ízlését,

- stílusérzékét,

- formaérzékét,

- hangképző- és intonációs gyakorlatok segítségével a harmonikus hallását.

Ismertesse meg a kórustagokat

- az emberi hang sajátosságaival, kifejezési lehetőségeivel a csoportos hangképzés által,

- a kórusműveken keresztül a zeneirodalom különböző stíluskorszakaival.

Tudatosítsa a növendékekben az alkalmazkodóképesség fontosságát zenei és emberi szempontból is.

Követelmények a program elvégzése után

A kórus legyen képes önálló, élményt adó szereplésre.

Tudjon

- fegyelmezetten viselkedni úgy a próbákon, mint a hangversenyeken,

- "vezénylésre" énekelni.

A növendék ismerkedjék meg a kórusirodalom számos remekművével.

Tudjon jól tájékozódni a különböző stíluskorszakokban.

Tudja

- helyes légzéstechnikával,

- tiszta intonációval,

- pontos ritmusban,

- érthető szövegmondással,

- helyes tempó- és dinamikai választással,

- művészileg kidolgozottan - stílushű formálással, szuggesztivitással - elénekelni szólamát.

Rendelkezzék

- jó kottaolvasási készséggel,

- zenei memóriával.

Hallgassa a többi szólamot és hangszínével alkalmazkodjék hozzá, ezáltal segítve az egységes kórushangzás megteremtését.

III. Rész

TÁNCMŰVÉSZETI ÁG

I. Fejezet

A MŰVÉSZETI ÁG SPECIÁLIS SZABÁLYOZÁSA

I. Fejezet

A MŰVÉSZETI ÁG SPECIÁLIS SZABÁLYOZÁSA

Az alapfokú táncművészeti oktatás célrendszere és funkciói

1. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt a tanulók mozgásműveltségének és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztésére, fizikai állóképességének, ügyességének, cselekvő biztonságának, ritmusérzékének, hallásának, tér- és formaérzékének fejlesztésére, gazdagítására. Egészséges életmódra, magabiztosságra, határozottságra, érzelmi nyitottságra neveli. Hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenység és a művészetek iránt. Kibontakoztatja a tanulók kreativitását, improvizációs képességét, készségét.

2. A program keretében folyó táncművészeti nevelés alkalmat ad a táncművészet különböző műfajai iránt érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását Figyelembe veszi az életkorra jellemző fizikai és szellemi sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tapasztalataira, folyamatos technikai fejlődésére építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon képességeiktől és a szorgalmuktól függően fejleszthetik tánctechnikai, előadói műveltségüket és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot.

3. A táncművészeti oktatás célja, hogy felkészítse és irányítsa a tehetséges tanulókat a táncművészeti pályára, illetve az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra. A múlt és a jelen hagyományainak és táncművészeti értékeinek megismertetésével és megszerettetésével lehetőséget teremt a tanulók számára életkoruknak megfelelő táncművészeti kultúra és műveltség megszerzésére.

Az alapfokú táncművészeti oktatás általános fejlesztési követelményei

- természetes, oldott hangszerkezelésre, ezen belül megfelelő ujjrendek és vonásnemek kialakítására (legato, détaché, martelé, marcato, staccato, pizzicato),

- tiszta intonációra, dinamikusan árnyalt hangképzésre,

- zenei és technikai szempontból tudatos elemző gyakorlásra,

- technikájának önálló továbbfejlesztésére,

- elemezni a népdalok formai és harmóniai szerkezetét,

- énekes dallamok megformálására hangszerei segítségével, az adott dialektus stílusának megfelelő hagyományos előadásmódban,

- több dialektus tánckíséretének eljátszására,

- a dallamok stílusának és karakterének, valamint saját kézalkatának megfelelő ujjrendek és vonások önállóan variált alkalmazására,

- életkorának és képességeinek megfelelő zenei anyag autentikus, stílushű, a zenei összefüggéseket visszaadó, értelmesen tagolt, árnyalt és kifejező előadására.

Rendelkezzék

- biztos zenei hallással, memóriával és megfelelő kottaolvasási készséggel,

- önellenőrző és összpontosító kézséggel,

- a magyar nyelv és a népzene kapcsolatára épülő ritmus- és hangsúlyozási készséggel,

- a megismert népzenei dialektusok előadói hagyományára épülő rögtönzőkészséggel,

- az igényes zenei kifejezés eszközeivel.

Népi furulya

A furulyatanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a növendékkel

- a furulyák fontosabb fajtáinak játéktechnikáját, a furulya hangszercsalád történeti múltját,

- a magyar népzene főbb dialektusaiban a furulyajáték jellegzetességeit, az ezekkel összefüggő énekelt és hangszeres dallamokat, táncfajtákat, népszokásokat, mindezek formai és tartalmi elemeivel, zenei gondolkodásmódjaival együtt,

- a hangszerjátékhoz szükséges elméleti ismereteket.

Fejlessze

Fejlessze

- a gyerekek és fiatalok mozgáskultúráját,

- testi-lelki állóképességét,

- kapcsolatteremtő képességét.

Neveljen

- egészséges, jó tartású, jó mozgású tanulókat,

- táncművészetet értő közönséget,

- táncot szerető fiatalokat.

Készítsen fel

- a szakirányú továbbtanulásra.

Az alapfokú táncművészeti oktatásnak nem célja a hivatásos és versenytáncos képzés, de célja a tehetséges tanulók pályára irányítása, valamint az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra ösztönözése.

Az alapfokú táncművészeti képzés struktúrája

Balett tanszak

A képzés ideje: 12 év

Évfolyamok száma: 12 évfolyam

Óraterv

A tanszak tantárgyai

Kötelező tantárgyak:

- Klasszikus balett

- Balett előkészítő gimnasztika

- Népi gyermekjáték

- Tánctörténet

Kötelezően választható tantárgyak:

- Néptánc

- Társastánc

- Modern-kortárs tánc

Szabadon választható tantárgy:

A tanszak bármely az életkori sajátosságoknak megfelelő gyakorlati tantárgya.

Modern-kortárs tánc tanszak

A képzés ideje: 12 év

Évfolyamok száma: 12 év

Óraterv

A tanszak tantárgyai

A modern-kortárs tánc tanszak 12 éves képzése során a tanulók megismerkedhetnek az igen összetett és sokrétű, több irányzatot felvonultató modern-kortárs tánc világával.

Az intézmények a modern tánc, illetve a kortárs tánc oktatása közül a saját lehetőségeik alapján választhatnak.

Kötelező tantárgyak:

Modern tánc

- Táncelőkészítő gimnasztika

- Esztétikus testképzés

- Jazz-technika

- Graham-technika

- Limón-technika

- Kontakt-technika

- Modern jazz-technika

- Improvizáció

- Kompozíció

- Tánctörténet

Kortárs tánc

- Kreatív gyermektánc

- Kortárs tánc 1.

- Kortárs tánc 2.

- Graham-technika

- Limón-technika

- Kontakt-technika

- Improvizáció

- Kompozíció

- Tánctörténet

Néptánc tanszak

A képzés ideje: 12 év

Évfolyamok száma: 12

Óraterv

A tanszak tantárgyai

Főtárgy:

Főtárgy:

- Népi játék, néptánc

Kötelező tantárgyak:

- Folklórismeret

- Tánctörténet

Kötelezően választható tantárgyak:

- Népi ének

- Folklórismeret

- Tánctörténet

- Kinetográfia

Szabadon választható tantárgyak:

A tanszak bármely, az életkori sajátosságoknak megfelelő gyakorlati tantárgya.

Társastánc tanszak

A képzés ideje: 12 év

Évfolyamok száma: 12

Óraterv

Óraterv

A tanszak tantárgyai

Kötelező tantárgyak:

- Társastánc

- Gyermektánc

- Klasszikus balett

- Történelmi társastánc

- Viselkedéskultúra

- Tánctörténet

Szabadon válsztható tantárgy:

- A tanszak bármely tantárgya

A táncművészeti oktatás kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanulók más művészeti ág (zeneművészeti, képző- és iparművészeti, szín-és bábművészeti) képzésébe is bekapcsolódhatnak, illetve azok központilag meghatározott tanítási óráin is részt vehetnek.

II. Fejezet

II. Fejezet

AZ ALAPFOKÚ TÁNCMŰVÉSZETI OKTATÁS KÖVETELMÉNYEI

Balett tanszak

A balett tanszak célja, hogy a tanuló a klasszikus balett speciális harmóniát igénylő, fegyelmezett, tudatos mozgásnyelvét, tánctechnikáját elsajátítsa.

A tanszak feladata

- hallás után önállóan bővíteni repertoárját,

- népzenei lejegyzéseket használni.

Citera

A citeratanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulóval

- mozgásszerveinek a funkcióját,

- a különböző mozgásformák összekötését,

- a klasszikus balett lépésanyagát,

- a táncstílusok sokféleségét,

- a különböző tánctechnikák mozgásformáit,

- a tánc történetét.

KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ, ILLETVE VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK

Népi játék-népszokás

(A/B változat 1-2. évfolyam)

"A" változat (1-2. évfolyam, 6-8 éves korosztály számára),

"B" változat (1-2. évfolyam, 8-10 éves korosztály számára).

A népi játék-népszokás tanításának szakirányú feladatai

A népi játék-népszokás tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók ismerjék meg és éljék át a jeles napokhoz, ünnepekhez, a munkaalkalmakhoz, a gazdasági évhez kötődő népszokásokat. Érezzék át a hétköznapok és ünnepek váltakozását, cselekvő módon vegyenek részt a szokások eljátszásában. Készítsenek az ünnepekhez tartozó hagyományos tárgyakat, tárgyi kellékeket. Ismerjenek meg hagyományos népi játékokat és cselekvő módon vegyenek részt bennük. Ismerjék fel a népszokások, népi játékok szerepét, fontosságát a természetes hagyományozódásban, a közösségi kapcsolatok kialakításában és ápolásában. Éljék át a közösségi együttlétek hagyományos alkalmait, és ismerjék meg közösségteremtő és hagyományőrző szerepét. Fedezzék fel, hogy a nemzedékeken át létrehozott közösségi hagyomány összeköti őket a múlttal, és segít nekik kiigazodni a jelenben is.

Fejlessze a tanuló

- technikai adottságait,

- mozgásemlékezetét,

- testi-lelki teherbírását,

- tér- és formaérzékét,

- hallását,

- ritmusérzékét,

- esztétikai ízlését,

- értékítélő képességét,

- szóbeli, írásbeli, képi kifejezőképességét,

- kezdeményezőkészségét,

- találékonyságát,

- önállóságát,

- koordinációs készségét,

- hallását,

- ritmusérzékét,

- koordinációs készségét,

- dinamikai különbségek iránti érzékét,

- előadási készségét,

- a mozgás pontos zenei kivitelezését,

- magabiztos fellépését.

Alakítsa ki a tanulóban

- a tánc iránti szeretetet,

- az interpretáláshoz szükséges önfegyelmet,

- az önkontrollt és annak tudatos használatát,

- a rendszeres munka igényét,

- a munkában való részvételhez szükséges megfelelő magatartásformát,

- a gondolkodás szükségességének tudatát,

- a művészetek iránti nyitottságot.

- helyes testtartását,

- egyensúlyérzékét,

- térérzékét,

- ügyességét.

Alapozza meg

- a nemzeti önismeretet, a nemzettudatot, a közösségtudatot, a tevékeny hazaszeretetet.

Bővítse a növendékek

- művelődéstörténeti ismereteit, egyúttal segítse elő olyan emberi magatartás kialakítását, amelynek lényeges eleme a hagyományőrzés, népi kultúránk, nemzeti értékeink megbecsülése.

Segítse a tanulót

- pozitív személyiségvonásai kialakításában, érzelmi, erkölcsi fejlődésében,

- az emberi kisközösségek, társadalmi környezetük megismerésében és az abban való eligazodásban,

- a társadalomba való beilleszkedésben.

Ösztönözze a tanulót

- az igényes munkára,

- a színházi táncesemények látogatására,

- alkalmi eseményeken való szereplésre,

- az érzelmi nyitottságra,

- az egészséges életmódra,

- külső megjelenésének (testtartás, ápoltság, öltözködés) igényességére.

Adjon teret a tanuló

- fantáziájának kibontakozására,

- a kreativitás megnyilvánulására,

- az improvizációs készség kibontására.

Tudatosítsa a tanulóban, hogy a tánc tanulásán keresztül fejleszti saját

- akaratát,

- ízlését, személyiségét,

- alkalmazkodó képességét.

Irányítsa a tanulót

- szakirányú továbbtanulásra,

- a továbbképző folytatására,

- az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra.

Követelmények az alapfok elvégzése után

Klasszikus balett

- hallását, ritmusérzékét,

- zenei memóriáját, fantáziáját,

- játéktechnikáját, stílusérzékét,

- a kottaolvasás és -írás készségét,

- a magyar nyelvvel is összefüggő hangsúlyérzékét,

- az improvizációs készséget, a zenei folyamatokban való gondolkodás képességét.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

- hangszerét behangolni,

- természetes, oldott hangszerkezelésre,

- zenei és technikai szempontból tudatos elemző gyakorlásra,

- életkorának és képességeinek megfelelő zenei anyag stílusos előadására,

- közepes nehézségű dallami és ritmikai zenei problémák megoldására (leváltóhangok alkalmazása, lezárások, trillák, recsegési modusok, recsegések dallamon belüli építkezése),

- a díszítőmotívumok megfelelő alkalmazására.

A tanuló rendelkezzék

- megfelelő zenei memóriával,

- jó hallással, koncentrálóképességgel,

- kottaolvasási rutinnal.

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

VOKÁLIS TANSZAK

Népi ének

A népi ének tanításának szakirányú feladata

Ismertesse meg a növendékeket

- az énekes népzene hagyományaival, a népdalok hiteles megszólaltatásához szükséges elméleti és technikai ismeretekkel, hogy tanulmányaik végeztével képességeiknek és megszerzett tudásuknak megfelelően tudatosan vállalják a megtanult népdalkincs megőrzését, továbbadását, átmentését,

- az emberi hang sajátosságaival, kifejezési lehetőségeivel, a népdalok élményszerű, ugyanakkor autentikus megszólaltatáshoz szükséges természetes éneklés technikai hátterével,

- a magyar népzenei dialektusok sajátosságaival (hangszín, tempó, ornamentika, szöveg).

Fejlessze folyamatosan, módszeresen és sokoldalúan

- az énekhang technikai adottságait (légzés, vokális hangzók, hangterjedelem, hangszín),

- a növendékek zenei képességeit: hallását, intonálási képességét, ritmusérzékét,

- az egyszerű, érthető és kifejező szövegmondás képességét,

- a népdalok memorizálási képességét,

- az énekelt népzenei karakterek megformálásához szükséges forma-, dallam- és tempóérzéket,

- a különböző népzenei dialektusok felismerésének képességét,

- a dialektusok díszítésmódjainak megszólaltatásához szükséges készségeket.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

- hallás után népdal, illetve egyszerűbb hangszeres népzene lejegyzésére, illetve kottakép alapján való leéneklésére, azok formai és tartalmi elemzésére,

- kb. 150 népdal eléneklésére kotta nélkül.

Néprajz

A néprajztanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal a magyar népi kultúra

- kialakulásának folyamatát, történeti fejlődését,

- a kultúra más területeivel való kapcsolatát,

- helyét Eurázsia kultúrájában,

- táji-történeti tagolódását,

- tárgyi, szellemi és társadalmi emlékeit, tényeit és összefüggéseit,

- a rokon népek és a Kárpát-medence népeinek az együttélés során létrejött kulturális kölcsönhatását, kapcsolatát.

Mutassa be

- a magyar néprajztudomány szakágazatait, társtudományait, intézményeit, főbb kézikönyveit.

Ösztönözze a növendéket

- a néprajzi gyűjtés lehetőségeinek megismertetésével az önálló gyűjtő- és feldolgozó munkára.

Alakítsa ki

- az önálló tájékozódás, problémamegoldás, véleményalkotás igényét és képességét.

Szoktassa a növendékeket

- a rendszeres ön- és továbbképzésre (múzeumlátogatás, a szakirodalom figyelemmel kísérése stb.).

Segítse elő

- más népek kulturális értékeinek megértését és befogadását.

Követelmények a program elvégzése után

Improvizáció

A tanuló ismerje

- a kar- és lábpozíciókat,

- a klasszikus balett alapelemeit,

- a tanult tananyag szakkifejezéseit,

- a szakkifejezések jelentését.

Legyen képes

Legyen képes

- a tanult gyakorlatok pontos kivitelezésére,

- a kombinációk használatára,

- a zene és a tánc összhangjának betartására,

- a csoportos munkában való fegyelmezett együttműködésre.

Történelmi társastánc

A tanuló ismerje

- a XIX. századi társastáncok alaplépéseit,

- a XVII. századi Menüett lépéssorát,

- a rokokó Gavotte stílusát,

- a tanult táncokat.

Legyen képes

- a tanult lépések bemutatására,

- az elsajátított történelmi társastáncok előadására.

Néptánc

A tanuló ismerje

- a dunántúli ugrós alapmotívumait,

- a szatmári motívumok figuráit,

- a széki négyes és csárdás lépéseit,

- a táncokhoz tartozó dalokat,

- a tájegységek földrajzi helyzetét.

A tanuló legyen tisztában

- a néptánc elemeinek és motívumainak felépítésével.

Legyen képes

- az ismert motívumok felhasználásával improvizálni.

Modern-kortárs tánc

A tanuló ismerje

- a modern tánctechnikák jellegzetes lépésanyagának alapjait,

- speciális koordinációját, a testközpont szerepét,

- a rögtönzés játékszabályait.

Legyen képes

- az elsajátított tananyag stílusos előadására,

- a klasszikus balettől eltérő mozgásnyelv befogadására.

Követelmények a továbbképző elvégzése után

Klasszikus balett

A tanuló ismerje

- a tanult tananyagot,

- a lépések helyes kivitelezésének szempontjait,

- a tudásszintjének megfelelő nehezebb technikai elemeket és azok szabályait.

Legyen képes

- a balett gyakorlatainak harmonikus, koordinált bemutatására,

- a kombinációk szolisztikus előadására,

- az ismert anyagból önálló gyakorlatok összeállítására.

Követelmények az alapfok elvégzése után

Társastánc

A tanuló ismerje

- a magyar úri báli tánc lépéseit,

- a modern társastánc alapelemeit.

Legyen képes

- a viselkedésformáknak megfelelően a különböző társastáncok bemutatására.

Néptánc

A tanuló ismerje

- a verbunk, a karikázó, a csárdás lépéseit,

- a páros forgók technikáit,

- a dunántúli és a szatmári táncrendet.

Legyen képes

- a tanult táncok stílusos előadására.

Modern-kortárs tánc

A tanuló ismerje

- a modern és kortárs-tánc térszemléletét,

- a dinamikai változatok kifejező erejét,

- a Graham-, Limón-, Modern jazz-, Kontakt-technika lépésanyagát, sajátosságait,

- az improvizáció és kompozíció szabályait,

- a kapcsolatteremtés lehetőségeit a mozgásban.

Legyen képes

- az elsajátított technikák lépésanyagainak gyakorlatsorokban történő bemutatására,

- rövid kompozíciók létrehozására, meggyőző, stílusos előadására,

- kapcsolatteremtő improvizációra.

Tánctörténet

A tanuló ismerje

A tanuló ismerje

- az adott évfolyam tananyagát,

- a táncművészet kimagasló alapműveit,

- a nagy egyéniségek munkásságát,

- az egyetemes és nemzeti tánctörténeti folyamatokat.

Legyen képes

Legyen képes

Legyen képes

Legyen képes

- elemezni a táncművészet különböző stílusait,

- a társművészetek iránti érdeklődésre,

- a múlt és jelen értékeinek befogadására.

Modern-kortárs tánc tanszak

A modern-kortárs tanszak célja: a modern és kortárs tánctechnikák megismerése és az előírt tananyag elsajátítása mellett, a személyiség fejlődése, az önálló, kapcsolatteremtő improvizáció, kreativitás kialakulása.

A tanszak feladata

Ismertesse meg a tanulóval

- a modern-kortárs táncművészet főbb irányzatait,

- az irányzatok technikai alapelemeit,

- a különböző technikák jellegzetes koordinációját és variációs lehetőségeit,

- a mozgáselemek végrehajtásának meghatározott szabályait,

- a harmonikus, esztétikus kivitelezés módjait.

Fejlessze a tanuló

- technikai adottságait,

- mozgásmemóriáját,

- koncentrálóképességét,

- muzikalitását,

- kreativitását,

- tér- és formaérzékét,

- előadói készségét,

- személyiségét,

- kapcsolatteremtő képességét.

Alakítsa ki a tanulóban

- a modern-kortárs táncművészetek iránti nyitottságot,

- a dinamikai és érzelmi váltások felismerésének fontosságát,

- a munkában való részvételhez szükséges megfelelő magatartásformát,

- a rendszeres munka igényét,

- az önálló gondolkodás igényét,

- az improvizáció és kompozíció tudatos használatát.

Ösztönözze a tanulót

- az igényes munkára,

- a tánc- és színházi események látogatására,

- az érzelmi nyitottságra,

- az egészséges életmódra.

Adjon teret a tanuló

- fantáziájának kibontakozására,

- a kreativitás megnyilvánulására,

- az improvizációs készség kibontására.

Irányítsa a tanulót

- szakirányú továbbtanulásra,

- a továbbképző folytatására,

- az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra.

Követelmények az alapfok elvégzése után

Követelmények az alapfok elvégzése után

Kreatív gyermektánc

A tanuló ismerje

- testrészeinek irányított mozgását,

- a test térben való mozgáslehetőségeit,

- az alapvető kapcsolatteremtő formákat.

Legyen képes

- a csoportos munkában való aktív, kreatív, fegyelmezett közreműködésre,

- a tér, ritmika, dinamika tudatos használatára,

- kapcsolatteremtő improvizációra.

Esztétikus testképzés

A tanuló ismerje

- a gyakorlatok esztétikus, plasztikus végrehajtását,

- a térirányok, térlépcsők gyakorlati alkalmazását,

- a mozgás esztétikai törvényszerűségeit.

Legyen képes

- a tanult mozgásformák önálló, tudatos, plasztikus végrehajtására,

- a tudatos izomtevékenységre, izommunkára, izomérzékelésre,

- a mozgás esztétikai törvényszerűségeinek használatára.

Kortárs tánc 1.

A tanuló ismerje

- a tér, ritmika, dinamika használatát,

- a kapcsolatteremtés technikáit,

- a kortárs tánc lépésanyagát, technikáját.

Legyen képes

Legyen képes

- a kortárs tánc mozgásanyagának gyakorlatsorokba foglalt bemutatására,

- a kombinációk használatára,

- kreativitásának, improvizációs készségének kibontakoztatására.

Jazz-technika

A tanuló ismerje

- a tanult technika mozgásanyagát,

- a kontrakció és release tudatos használatát,

- a technika stílusát, előadásmódját.

Legyen képes

- a technika elemeit, gyakorlatait biztonsággal, stílusosan, harmonikusan bemutatni,

- a technika sajátosságainak megfelelő, önálló és csoportos etűdök, kombinációk, koreográfiák előadására.

Követelmények a továbbképző elvégzése után

Kortárs tánc 2.

A tanuló ismerje

- a tér, ritmika, dinamika magasabb fokú használatát,

- a kapcsolatteremtés és improvizáció technikáit,

- a kortárs tánc lépésanyagát, technikáját.

Legyen képes

- a kortárs tánc mozgásanyagának gyakorlatsorokba foglalt bemutatására,

- a kombinációk használatára,

- kreativitásának, improvizációs készségének kibontakoztatására,

- személyiségének és kapcsolatteremtésének megfelelő fejlődésre.

Graham-technika

A tanuló ismerje

- a technika tanult mozgásanyagát,

- speciális gerinchasználatát,

- a kontrakció release használatát,

- a technika dinamikai, ritmikai sajátosságait.

Legyen képes

Legyen képes

- a technika mozgásanyagának gyakorlatsorokba foglalt bemutatására,

- a technika sajátosságainak megfelelő önálló és csoportos előadására.

Limón-technika

A tanuló ismerje

- a technika alapelemeit, gyakorlatait,

- jellegzetes koordinációját és variációs lehetőségét,

- a mozgáselemek végrehajtásának meghatározott szabályait.

Legyen képes

Legyen képes

- a gyakorlatelemek pontos és tiszta kivitelezésére,

- azok kombinálására,

- a technika dinamikai és érzelmi változásainak figyelembevételével egy koreográfia meggyőző előadására.

Kontakt-technika

A tanuló ismerje

- a technika tanult mozgásanyagát,

- improvizációs és kombinációs lehetőségeit.

Legyen képes

Legyen képes

- a gördülékeny és puha izomtónus és föld használatra,

- a technikai elemek tánc közbeni előhívására,

- a kreativitás, az improvizáció és kompozíció tudatos használatára.

Modern jazz-technika

A tanuló ismerje

- a technika speciális gyakorlatait, mozgássorait,

- a technikára jellemző harmonikus, esztétikus kivitelezés módjait.

Legyen képes

Legyen képes

- a technika elemeit biztonsággal, stílusosan bemutatni,

- a technika sajátosságainak megfelelő, önálló és csoportos előadásra,

- a zene és a tánc kapcsolatának megteremtésére.

Improvizáció

A tanuló ismerje

- a tanult technika gyakorlatait,

- a forma, a tér, az idő, a dinamika alkalmazásának lehetőségeit és sajátosságait.

Legyen képes

Legyen képes

Legyen képes

- a forma, a tér, az idő, a dinamika együttes, komplex alkalmazására,

- kreatív, kapcsolatteremtő improvizációra,

- az improvizáció és a kompozíció tudatos használatára.

Kompozíció

A tanuló ismerje

- a tanult technika témaköreit, feladatait,

- a forma, a tér, az idő, a dinamika alkalmazásának speciális lehetőségeit és sajátosságait.

Legyen képes

- a forma, a tér, az idő, a dinamika együttes, komplex alkalmazására,

- kreatív, kapcsolatteremtő improvizációra,

- az improvizáció és a kompozíció tudatos használatára,

- önálló és csoportos kompozíciók, koreográfiák készítésére.

Tánctörténet

A tanuló ismerje

- az adott évfolyam tananyagát,

- a táncművészet kimagasló alapműveit,

- a nagy egyéniségeinek munkásságát,

- az egyetemes és nemzeti tánctörténeti folyamatokat.

Legyen képes

- elemezni a táncművészet különböző stílusait,

- a múlt és jelen értékeinek befogadására,

- a táncművészetek iránti érdeklődésre.

Néptánc tanszak

A néptánc tanszak célja, hogy a magyar néptánc és népi kultúra iránti érdeklődést elmélyítse a tanulókban. A táncokon keresztül ismerjék meg hagyományainkat, a magyar nép táncait, a táncok lépésanyagát, jellegzetességeit, stílusát.

A tanszak feladata

Ismertesse meg a tanulóval

- a hagyományos népi játékokat,

- a három dialektus (nyugati, tiszai, erdélyi) tánctípusait, táncrendjeit,

- a mozgásanyag variációs lehetőségeit,

- a táncokhoz kapcsolódó énekeket, zenei kíséretet,

- a néprajztudomány sajátos megközelítési módját,

- a folklórkutatás tárgyának, az alávetett társadalmi rétegek, a "nép" műveltségének sajátos helyét az egyetemes emberi kultúrában,

- a tánc művészi és közhasznú formáit,

- a társasági táncélet alkalmait,

- a színpadi táncművészet legfontosabb ágazatait és korszakait,

- az egyetemes és nemzeti táncművészet legjelentősebb művészeinek pályáját,

- az egyetemes és nemzeti táncművészet néhány alapművét, s ezek elemzésén keresztül a táncirodalom különböző stílusait.

Alakítsa ki a tanulókban

- a rendszeres munka természetes igényét,

- a megfelelő munkafegyelmet,

- a munkájuk tudatos kontrolálását,

- a művészi előadásmód kivitelezését,

- az általános szemléletmódot, amely a népi kultúra, népélet egyes jelenségeit egy összefüggő rendszer egymást feltételező részeiként értelmezi,

- az esztétikai érzéket,

- a művészetek befogadására nyitott attitűdöt,

- fogékonyságot a múlt és a jelen értékeinek befogadására.

Fejlessze a tanuló

Fejlessze a tanuló

- mozgáskultúráját,

Fejlessze a növendék

- fizikai állóképességét,

- ritmusérzékét,

- hallását,

- ritmusérzékét,

- hallását,

- zenéhez való alkalmazkodását,

- tér-, forma- és stílusérzékét,

- mozgásmemóriáját,

- koncentráló képességét,

- improvizációs készségét,

- ízlését, kritikai érzékét,

- a tánc komplexitásából adódóan a társművészetek (zene, képzőművészet, színház) iránti érzékenységét,

- vizuális memóriáját,

- a képzelő erejét.

Ösztönözze a tanulót

- a közösségi alkotás öröme, a közösségi kultúra értékei iránt,

- a néprajzi és általában kultúrtörténeti ismereteinek rendszeres gyarapítására,

- a rendszeres múzeumlátogatásra,

- a rendszeres társasági és színházi táncesemények látogatására,

- a televízió és rádió táncos témájú műsorainak figyelemmel kísérésére,

- az aktív részvétel igényét az iskolán kívüli alkalmakon való részvételre (kézműves foglalkozások, játszóházak, táncházak, néprajzi táborok, egyéb táncesemények),

- a környezetében esetleg adódó gyűjtési lehetőségek kihasználására (helytörténeti hagyományok összeírása, nagyszülők, idős emberek tudásanyagának összegyűjtése).

Tudatosítsa a tanulóban

- a tánctörténeti ismeretek fejlesztik a személyiségét, az ízlését és fogékonyságát általában a művészetek, különösen az előadóművészetek iránt.

Hívja fel a tanulók figyelmét

- a korévfolyamuknak megfelelő néptáncos, népzenei, néprajzi, tánctörténeti irodalomra.

Tegye nyitottá

- a tanuló személyiségét a folklór iránt.

Irányítsa a tanulót

- szakirányú továbbtanulása,

- a továbbképző folytatására,

- az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra.

Követelmények az alapfok elvégzése után

Követelmények az alapfok elvégzése után

Népi játék, néptánc

A tanuló ismerje

- a tanult játékokat (min. 20) és népdalokat (min. 40),

- a tanult táncrendeket, s legalább kettőt magabiztosan improvizáljon, pl.:

= dél-dunántúli ugrós, kanásztánc (fiúk), karikázó (lányok),

= rábaközi dús, illetve körverbunk (fiúk),

= szatmári verbunk (fiúk), hajlikázó (lányok), lassú és friss csárdás,

= széki négyes, csárdás, sűrű és ritka tempó (fiúk),

= lőrincrévi páros táncok,

= sárközi ugrós és csárdás, karikázó (lányok), verbunk (fiúk),

= dél-alföldi páros ugrós és csárdás.

Legyen képes

Legyen képes

Legyen képes

- a technikai gyakorlatokat biztosan végrehajtani, összekötni,

- 2/4-es ritmusképletet visszatapsolni, dobogni,

- felismerni és megnevezni az irányokat, arányokat, alakzatok.

Folklórismeret

A tanuló ismerje

- a folklór mint történeti hagyomány sajátosságait,

- az egyes jeles napok időpontját,

- a jeles napok vallási, hiedelmi funkcióját, magyarázó történetét,

- a hagyományos paraszti élet jellegzetes fordulópontjait,

- a magyar paraszti világkép legfőbb elemeit, eredetüket, s a hozzájuk fűződő mondákat,

- a parasztság hiedelemvilágának főbb szereplőit, funkciójukat,

- a korévfolyam szintjének megfelelő legfontosabb folklórkiadványokat (könyv, lemez) és intézményeket (múzeumok, gyűjtemények).

Legyen képes

Legyen képes

- felidézni az egyes jelenségek konkrét megjelenését, a népszokások idejét és rítusrendjét,

- előadni népdalokat, rítusénekeket és szokásszövegeket.

Követelmények a továbbképző elvégzése után

Néptánc

A tanuló ismerje

- a különböző táncrendek zenéjét, népdalait (min. 100),

- a tanult táncrendeket.

Legyen képes

- a technikai gyakorlatokat biztosan végrehajtani, összekötni,

- 2/4-es ritmusképletet visszatapsolni, dobogni,

- legyen képes felismerni és megnevezni az irányokat, arányokat, alakzatokat.

Folklórismeret

A tanuló ismerje

- a fő népköltészeti műfajok jellegzetességeit,

- a magyar népművészet-kutatás leghíresebb irányzatait, képviselőit,

- a magyar néprajzi csoportok földrajzi elhelyezkedését, kialakulásuk legfőbb történeti momentumait, hagyományos népi kultúrájuk meghatározó jegyeit.

Legyen képes

Legyen képes

- rugalmas szemlélettel látni az egyén, a közösség egységét és kölcsönhatását a hagyományos népi kultúrában,

- megkülönböztetni a népi és "magas" kultúra jelenségeit, összehasonlítani jellemzőiket,

- felidézni a prózai népköltészeti alkotások főbb tartalmi csoportjait, témaköreit,

- önálló véleménynyilvánításra a látott művekről.

Kinetográfia

A tanuló ismerje

- a mozdulatelemzés alaptényezőit,

- a mozdulat és helyzet típusait.

Legyen képes

Legyen képes

- a kinetogrammal lejegyzett motívumokat pontosan leolvasni, és stílusosan előadni.

Tánctörténet

A tanuló ismerje

- az adott évfolyam tananyagát,

- a táncművészet kimagasló alapműveit,

- a nagy egyéniségek munkásságát,

- az egyetemes és nemzeti tánctörténeti folyamatokat.

Legyen képes

- elemezni a táncművészet különböző stílusait,

- a társművészetek iránti érdeklődésre,

- a múlt és a jelen értékeinek befogadására.

Társastánc tanszak

A társastánc tanszak célja, hogy törekedjen a táncművészet, azon belül a társastánc minél teljesebb megismerésére, segítse sajátos eszközeivel a tanulók személyiségének formálását.

A tanszak feladata

Ismertesse meg a tanulóval

Ismertesse meg a tanulóval

- a társastánc alapjait,

- technikai elemeit,

- a mozgás kapcsolatát a zenével,

- a kombinációk és etűdök, koreográfiák megfelelő kivitelezését.

Alakítsa ki a tanulóban

- a rendszeres munka természetes igényét,

- a megfelelő munkafegyelmet,

- az esztétikai érzéket,

- az önkontroll alkalmazását.

Fejlessze a növendék

- fizikai állóképességét,

- tánc iránti szeretetét,

- ritmusérzékét,

- ritmusérzékét,

- technikai tudását,

- koncentrálóképességét,

- tér- és formaérzékét,

- stílusérzékét,

- stílusérzékét,

- előadói készségét.

Ösztönözze a tanulót

Ösztönözze a tanulót

- a társastánccal kapcsolatos események, bemutatók megtekintésére, elemzésére,

- a viselkedéskultúra alapszabályainak és magatartásformáinak alkalmazására a mindennapi életben és a társas érintkezésben,

- táncművészeti előadások látogatására,

- a televízió táncos műsorainak figyelemmel kísérésére.

Tudatosítsa a tanulóban, hogy a tánctanulás fejleszti

- akaratát,

- ízlését,

- állóképességét,

- mozgáskoordinációját,

- alkalmazkodóképességét,

- személyiségét.

Követelmények az alapfok elvégzése után

Társastánc

A tanuló ismerje

- a standard táncok (angol keringő, tangó, bécsi keringő, slow fox, quickstep) alapmotívumait,

- a latin-amerikai táncok (samba, cha-cha-cha, rumba, paso doble, jive) alapmotívumait.

Legyen képes

Legyen képes

- a tanult táncok pontos, stílusos eltáncolására,

- páros és csoportos feladatok végrehajtására.

Klasszikus balett

A tanuló ismerje

- a klasszikus balett tanult alapelemeit,

- a harmonikus, esztétikus kivitelezés módját.

Legyen képes

- a tanult gyakorlatok pontos kivitelezésére,

- a zene és a tánc összhangjának betartására.

Viselkedéskultúra

A tanuló ismerje

A tanuló ismerje

- a mindennapi élet és a társas érintkezés alapszabályait, magatartásformáit.

Legyen képes

Legyen képes

- az elsajátított viselkedéskultúra gyakorlati alkalmazására.

Követelmények a továbbképző elvégzése után

Társastánc

A tanuló ismerje

A tanuló ismerje

- a nemzetközileg elfogadott angol stílus szerint a standard és latin-amerikai táncok összetettebb motívumait és az alaplépések variációit.

Legyen képes

Legyen képes

- a standard és latin-amerikai táncok önálló és páros bemutatására,

- a csoportos bemutatási formában figyelmes együttműködésre,

- a tanult társastáncok valamelyikéből vagy azok mixeléséből önálló csoportos bemutatására.

Történelmi társastánc

A tanuló ismerje

A tanuló ismerje

- a történelmi társastáncok alaplépéseit.

Legyen képes

Legyen képes

- a tanult történelmi társastáncok stílusos, önálló és csoportos bemutatására.

Tánctörténet

A tanuló ismerje

- az adott évfolyam tananyagát,

- a táncművészet kimagasló alapműveit,

- a nagy egyéniségek munkásságát,

- az egyetemes és nemzeti tánctörténeti folyamatokat.

Legyen képes

- elemezni a táncművészet különböző stílusait,

- a múlt és jelen értékeinek befogadására,

- a táncművészetek iránti érdeklődésre.

IV. Rész

KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG

I. Fejezet

A MŰVÉSZETI ÁG SPECIÁLIS SZABÁLYOZÁSA

I. Fejezet

A MŰVÉSZETI ÁG SPECIÁLIS SZABÁLYOZÁSA

Az alapfokú képző- és iparművészeti oktatás célrendszere és funkciói

1. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság - alakítása mellett a látás kiművelésére és tudatosítására, bővítve a képi műveltséget a képi emlékezetet és képzeletet. A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenységek gyakorlata nemcsak a kézügyességet, technikai érzékenységet fejleszti, hanem kialakítja a képességet a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének gyakorlatára.

2. A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képző- és iparművészeti tevékenységek iránt érdeklődő és vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés széles körben segíti a vizuális kultúra iránt fogékony tanulók fejlődését. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, vizuális tapasztalataira építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon a tanulók képességeiktől és szorgalmuktól függően fejleszthetik vizuális műveltségüket és a különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot.

3. A képző- és iparművészeti oktatás a vizuális kultúra ágait, a műfaj sajátosságait, a művészi kommunikáció megjelenítési módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és továbbéltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében és a tanulók életkorának megfelelő vizuális műveltség kialakításában.

A képző- és iparművészeti oktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai

Irányítsa a tanuló figyelmét az emberi és a természeti környezet esztétikumára, szépségére.

Ismertesse meg az egyetemes emberi kultúra, az európai műveltség, a nemzeti hagyományok értékeit, az értékmegőrzés formáit.

Ismertesse meg a kommunikáció művészi formáit, a képző- és iparművészet műfaji sajátosságait.

Ösztönözze a tanulót az önkifejezés eszköztárának gazdagítására, és készítse fel a tanult művészi kifejező eszközök alkalmazására.

Készítse fel a tanulót

- a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisére,

- a vizuális információk, közlemények megértésére,

- a képi gondolkodásra, a vizuális absztrakcióra,

- tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolásra,

- a legfontosabb kifejezési eszközök, kompozíciós eljárások ismeretére,

- a kifejezési eljárások használatára,

- élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésére,

- a képi nyelv kifejezési szándék szerinti megválasztására,

- a média által közvetített üzenetek befogadására, értelmezésére,

- a vizuális önkifejezésre, alkotásra,

- tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek készítésére,

- tervezésre, konstruálásra,

- a kifejezési technikák, a tárgykultúra anyagainak ismeretére,

- eszközhasználatra, anyagalakításra,

- a baleset- és munkavédelmi előírások betartására,

- tárgykészítésre, környezetformálásra,

- a kézműves tevékenységek gyakorlására,

- a jelentés, az esztétikum felismerésére, értelmezésére,

- a rendeltetés - a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggéseinek felfedezésére,

- a mindennapok, a természet szépségének, a művészetek, a műalkotások befogadására,

- a vizuális művészetek, a környezet- és tárgykultúra megismerésére,

- a műelemzési eljárások alkalmazására.

Tegye lehetővé

- a néphagyomány, a népi kultúra élményszerű megismerését.

Alakítsa ki a tanulóban

- az esztétikum iránti igényt,

- az esztétikai élményképességet,

- az alkotó magatartást és ehhez tartozó pozitív beállítódásokat, szokásokat.

Fejlessze a teremtő képzeletet és az improvizációs készséget.

A képzés struktúrája

A képzés ideje: 12 év

Évfolyamok száma: 12 évfolyam

Óraterv

Óraterv

A képzés tanszakai, tantárgyai

Vizuális alapismeretek

- Az előképző komplex művészeti tantárgya.

Kötelező tantárgyak

- Rajz-festés-mintázás.

- Műhelyelőkészítő, műhelygyakorlat.

Kötelező műhelygyakorlat választható tanszakai:

- Képzőművészet: grafika, festészet, szobrászat.

- Média: fotó-videó.

- Iparművészet: bábkészítő, bőrműves, fatárgykészítő, fémműves, kerámia, kézművesség, makett- és papírtárgykészítő, textilműves, tűzzománckészítő.

Szabadon választható tantárgyak:

- Művészettörténet.

- Népművészet.

A szabad sáv keretében a fenti tantárgyak vagy a műhelygyakorlatok bármelyike választható.

A rajz-festés-mintázás tantárgy biztosítja a képző- és iparművészeti alapozást.

A műhelyelőkészítő foglalkozások során a tanuló a képzés több területével ismerkedhet meg.

A műhelygyakorlat teszi lehetővé a képző- és iparművészeti szakirányú tevékenységeket.

A képzőművészet, iparművészet és média területén a helyi lehetőségektől függően a fenti műhelyek közül a tanuló érdeklődésének és képességeinek megfelelően választhat.

A képzőművészet és iparművészet-oktatás kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más művészeti ág (zeneművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok központilag meghatározott tanítási óráin részt vehet.

II. Fejezet

II. Fejezet

KÖZÖS KÖTELEZŐ TANTÁRGY

Rajz-festés-mintázás

Az alapfokú művészetoktatás 12 évfolyamára a program a következő cél- és feladatrendszert határozza meg:

- a látás és a látványértelmező képesség fejlesztése,

- a látványértelmezésben szerepet játszó tényezők tudatosítása,

- a megjelenítő és a kompozíciós képesség fejlesztése,

- a vizuális gondolkodás képességeinek fejlesztése

= az elemzés,

= az elvont gondolkodás,

= a képi gondolkodás,

= a képzettársítás és a szintetizálás (sűrítés),

- jártasság a térábrázolásban és a geometria alapelemeiben,

- jártasság kialakítása az anatómiai ismeretekben,

- a plasztikai és a síkművészeti technikák készségszintű elsajátítása,

- az egyes festői és szobrászi technikák, valamint a médiaművészet (intermédia) megismerése, alkalmazása,

- a művészettörténet nagy korszakainak ismerete,

- a vizuális kifejezőkészség fejlesztése.

Követelmények

A tanuló az alapfok végén ismerje

- a rajz-festés-mintázás alapelemeit,

- a vizuális gondolkodás formáit és nyelvezetét,

- a tervezéstől az alkotásig tartó kreatív folyamat részeit,

- a plasztikai, rajzi, festészeti technikák alkalmazásának módjait,

- a sík és tér törvényszerűségeit a képzőművészet világában.

- hangszere történetét, változatait, elterjedtségét Magyarországon és más országokban,

- a magyar tekerő hagyományos repertoárját és játékstílusát,

- hangszere irodalmát, hangfelvételeit, a jelentősebb magyar adatközlőket.

- a dél-alföldi tekerőzene stílusjegyeit és repertoárját,

- a magyar történeti zene tekerőn játszható repertoárját,

- az európai népek tekerőzenéjét és a hangszer klasszikus zeneirodalmát.

A tanuló legyen képes

- a látványt értelmezni,

- a kompozíciós ismereteket alkalmazni,

- a síkban és térben alkotásokat létrehozni,

- a művészettörténet nagy korszakait ismertetni.

A tanuló a továbbképző végén ismerje

- a vizuális nyelv kifejezőeszközeit,

- azok jel- és jelentésrendszerét,

- a sík- és térábrázolás szabályrendszerét,

- az ábrázoló geometria alapelemeit,

- a rajzi, festészeti és plasztikai ábrázolás leggyakrabban használt eljárásait,

- a médiaművészet (film, videó, animáció) kifejezőeszközeit és azok jelrendszerének alapjait,

- a képi konvenciók, a kompozíció jelentéshordozó elemeit,

- az anatómia alapvető törvényszerűségeit és azok ábrázolási konvencióit,

- a művészettörténet nagy korszakait.

A tanuló legyen képes

- a tanár által vagy önállóan kijelölt témák (korrektúra segítségével történő) feldolgozására,

- a művészeti alkotómunka különböző elemeinek egyidejű alkalmazására,

- sík- és térbeli művek létrehozására,

- konkrét és elvont képi és plasztikai gondolatok megjelenítésére,

- a látvány, illetve a képi megjelenítések elemző értelmezésére, sokrétű feldolgozására (tanári segítséggel),

- a nagy művészettörténeti korok eredményeit saját alkotó munkája során felhasználni.

III. Fejezet

KÉPZŐMŰVÉSZET

Grafika tanszak

A grafika műhelyprogram célja, feladata

A grafikai műhelygyakorlat tanítási célja az egyedi és sokszorosított grafikai eljárások megismerése. A grafika két fő területének: a képgrafikusi és az alkalmazott grafikai tevékenységnek megismertetése.

A grafikai műhelygyakorlat célja, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan a tanuló

- ismerkedjen meg a grafikai tevékenységhez szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókkal,

- sajátítsa el a grafikai munkához szükséges technikai eszközök használatát,

- ismerkedjen meg a grafika lehetőségeivel és korlátaival (sokszorosítható grafikák, illusztráció, reklámgrafika stb.),

- tudja kiválasztani és alkalmazni az egyéniségének megfelelő grafikai technikát,

- ismerje a szaknyelvet,

- legyen tájékozott a grafika művészettörténetében,

- tevékenységének végzésében váljon önállóvá,

- legyen nyitott az új médiumok megismerésére (számítógép),

- felkészültsége legyen alkalmas arra, hogy tanulmányait szakirányban tovább folytathassa.

A grafikai műhelygyakorlat feladata, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan a tanulót ismertesse meg

- a grafikai tevékenységhez szükséges technikai anyagok, eszközök, szerszámok működésével, kezelésével,

- a grafikai művészet egy-egy kiemelkedő képviselőjével,

- a segédanyagok tulajdonságaival, használatával,

- a szabványokkal, a méretekkel, az installálási törvényekkel,

- a szakma rövid történetével,

- a képzőművészeti gyakorlatban, a feladatokban felhasználható vizuális elemekkel (pont, vonal, szín stb.),

- a képépítés törvényszerűségeivel,

- a színelmélet alapjaival.

A grafikai műhelygyakorlat feladata, hogy a tanulóban

- fejlessze ki a feladatok elvégzéséhez szükséges önálló, kreatív, alkotói módszert,

- alakuljon ki véleménynyilvánítási igény és képesség,

- alakuljon ki a készített mű esztétikus megjelenítésének képessége.

Követelmények

A tanuló az alapfok végén ismerje

- a képépítés alapvető szabályait,

- a tanult grafikai technikákat, ezek továbbfejlesztési lehetőségeit és korlátait,

- az egyedi és sokszorosított grafika - különösen a megismert magasnyomási eljárások - sokszínű technikai lehetőségeit,

- a grafika történeti és technikai sajátosságait,

- a nyomtatásra és dúckészítésre alkalmas papírfajtákat, a linó és fém anyagokat.

A tanuló legyen képes

- az eddig megismert grafikai technikák alkalmazására,

- vázlatkészítésre, motívumgyűjtésre, feldolgozásra, átírásra, dúcra-dolgozásra,

- az egyedi és sokszorosított grafika - különösen a megismert magasnyomási eljárások - sokszínű technikai lehetőségeinek alkalmazására,

- esztétikus képi megjelenítésre.

A tanuló a továbbképző végén ismerje

- a legújabb nemzetközi és hazai sokszorosított grafikai törekvéseket és azok képviselőit,

- a hazai kortárs grafika eredményeit.

A tanuló legyen képes

- önálló kifejezőkészségre és grafikai komponálásra,

- technikailag tiszta és kevert technikájú lapok létrehozására,

- az iparban használatos reklámhordozók (könyv, lemezborító, plakát) tervezésére,

- klasszikus sokszorosított grafikai faximile reprodukció készítésére,

- önálló gondolatokkal és képi világgal bíró illusztrációk létrehozására,

- kiállításra alkalmas munkák alkotására.

Festészet tanszak

A festészet műhelymunka célja, hogy a tanuló ismerje meg

- azokat az anyagokat és eljárásokat, amelyek a festői munka legfontosabb elemei,

- a színtan egyes alapvető problémáit és azok alkalmazását a festészetben,

- a festészeti technikákat,

- kifejezési nyelvi eszközeit,

- a szín és fény alapvető összefüggéseit,

- a sík és a szín, a tér és a szín látványban és alkotásban jelentkező összefüggéseit,

- a legkorszerűbb festészeti eljárások alapjait,

- a festészet határát kitágító képzőművészeti eljárásokat.

A festészet műhelymunka feladata, hogy a tanuló

- sajátítsa el a festészeti technikákat, eljárásokat,

- szerezzen ismeretet a festészet mint a képzőművészet egy műfaja jelentőségéről és történetéről.

A tanuló legyen képes festészeti ismeretek elsajátításával az adott műfaj sokféleségében eligazodni, önálló alkotásokat készíteni.

Követelmények

A tanuló az alapfok végén ismerje

- a hagyományos festészeti technikákat,

- a technikák alkalmazásának módozatait,

- a festészet történetének nagy korszakait,

- a festészeti technikák határeseteit (pl. montázs, kollázs, manipulált fotó, festett síkplasztikák),

- a fotó, film, video, számítógép színalkotó és -visszaadó szerepét.

A tanuló legyen képes

- a megismert festészeti technikákkal műveket készíteni,

- figurákat, tájakat, tárgyakat ábrázolni,

- vázlatokat készíteni és azok után festményeket alkotni,

- síkban és térben, beállítás után és szabadon festményeket készíteni,

- a festészet határeseteit jelentő műveket (montázs, kollázs, fotómanipuláció, computergrafika) alkotni,

- véleményt alkotni a festészet történetének jelentős műveiről.

A tanuló a továbbképző végén ismerje

- a festészet technikai eljárásait,

- a technikai eljárások alkalmazását különböző feladatokban,

- a kompozíció törvényeit,

- a szabadon értelmezett, de a festészet műfaját nem meghaladó eljárásokat (videofestészet, computerfestészet),

- a színház és képzőművészet találkozását jelentő színpadi festészetet (díszlet),

- a festészettörténet nagy alkotásait,

- a festészetnek a művészettörténetben elfoglalt helyét,

- azokat a szakkifejezéseket, melyekkel egy festészeti alkotást jellemezhet, értelmezhet, elemezhet.

A tanuló legyen képes

- önálló festészeti alkotások, festmények és színes dekoratív művek tervezésére és létrehozására,

- saját alkotó tevékenységének következetes nyomon követésére és dokumentálására (portfolió készítése),

- a megismert festészeti technikák változatos és szakszerű alkalmazására,

- önálló véleményformálásra saját és mások műveit illetően,

- véleményének szakszerű kifejezésekkel való interpretálására.

Szobrászat tanszak

A szobrász műhelymunka célja

- a vizuális műveltség megalapozása, fejlesztése olyan elméleti és gyakorlati ismeretek tanítása és gyakoroltatása által, melyek felkészítik a tanulót a tárgyalkotásra, a plasztikai alakításra, a szakirányú továbbtanulásra.

A szobrász műhelymunka feladata a vizuális neveléssel párhuzamosan olyan alapozó és speciális ismeretek, készségek biztosítása, mely lehetővé teszi a fenti célok megvalósulását.

A műhelymunka feladata, hogy ismertesse meg a tanulót

- a szobrászművészet sajátos nyelvével, kifejezőeszközeivel, megnyilvánulási formáival,

- a tárgyformálás anyagaival, eszközeivel,

- a szobrászműteremmel és felszerelésével,

- a munka során használt anyagok és szerszámok használatával,

- a kéziszerszámok készítésével,

- a klasszikus szobrászat formai megoldásaival és az azoktól való elszakadás lehetőségeivel,

- az új anyagokkal és azok használatával,

- a kreatív feladatmegoldásokkal a tervtől a kész munkáig.

Követelmények

A tanuló az alapfok végén ismerje

- a szobrászat fontosabb eredményeit, művészettörténeti időrendiségben,

- a kiemelkedő jelentőségű műveket, alkotásokat,

- a szoborkészítés alapjait, a készítés technológiáját,

- a gyakorlatban megismert anyagok jellemző tulajdonságait és felhasználási területét,

- a balesetvédelmi szabályokat,

- a legfontosabb munkavédelmi tudnivalókat.

A tanuló legyen képes

- az anyagismeret birtokában alkalmazni a célnak legmegfelelőbb szobrászi eljárást,

- életkorának megfelelően tapasztalatait, ismereteit beépíteni az alkotás folyamatába,

- a tárgyak elemzésére az anyag-funkció-forma szempontjai szerint,

- felismerni környezetében a pozitív esztétikai minőséget.

A tanuló rendelkezzen

- biztos rajztudással,

- műelemzési készséggel,

- agyagból történő mintázás készségével,

- a gipszmunkák terén alapvető ismeretekkel, gyakorlattal.

A tanuló a továbbképző végén ismerje

- a szoborkészítés anyagait, azok tulajdonságait és felhasználási területét,

- a szobrászat klasszikus műfajait,

- a formai jellemzőket a történeti és kortárs tárgyakon,

- a szobrászműterem szükséges berendezését, felszerelését, az anyagok előírásszerű kezelését,

- a műalkotás és a környezet összefüggéseit a szobor-enteriőr viszonylatában,

- a legfontosabb munkavédelmi teendőket.

A tanuló legyen képes

- a tervszerű, igényes munkavégzésre,

- önálló tervezésre anyag-funkció-forma egységében,

- terveit igényes műhelyrajzban megjeleníteni,

- megszerzett ismereteit a tárgykészítés folyamatába beépíteni,

- az alkotómunka során pozitív élményeit beépíteni a műbe,

- a feladatokat megfelelő általános műveltsége folytán kreatívan megoldani,

- pozitív formát készíteni agyagból, gipszből,

- a szobrászatban használatos speciális kéziszerszámokat (mintázófa, gipszelő szerszámok stb.) előállítani,

- arányos kicsinyítésre és nagyításra,

- a természeti és mesterséges formák megmintázására, átírására,

- az alapvető anatómiai ismeretek alkalmazására,

- a szobrászat hagyományos anyagainak (terrakotta, fa, kő, bronz stb.) használatára,

- a szobrászat segédanyagainak (gipsz, plasztilin stb.) alkalmazására,

- a megmunkáláshoz szükséges kéziszerszámok és gépek használatára,

- a feladatnak megfelelő váz- és tartószerkezet összeállítására,

- érem, relief, portré, ember- és állatfigura mintázására, faragására,

- biztonsági és balesetvédelmi előírások betartására.

IV. Fejezet

MÉDIA

Fotó-video tanszak

A fotó-video műhelymunka célja, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan a tanuló

- ismerje meg a fényképezés és a mozgófilm-készítés történetét, az amatőr célokra ma használatos fotó-video eszközöket, azok működését és alkalmazásuk lehetőségeit,

- sajátítsa el az emlékképek és felvételek készítéséhez elengedhetetlen minimális ismereteken túl, a kreatív munkához szükséges ismereteket és gyakorlati fogásokat,

- igazodjon el a fotográfia és a film sajátos formanyelvén, tudjon önálló elképzelés alapján fotóillusztrációkat, sorozatokat, riportot, illetve rövidfilmeket készíteni.

A fotó-video műhelymunka feladata, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan a tanuló

- ismerje meg a fényképezés és a videózás eszközeit (fényképezőgépek, objektívek, felvételi segédeszközök, nagyítógép, diavetítő, kamkorderek, kazetták, lejátszók, monitorok, világítóberendezések), anyagait (filmek, nagyítópapírok, kidolgozó vegyszerek, laborfelszerelések),

- legyen fogalma a fotók és mozgóképfelvételek felhasználásának módjairól (sajtó, nyomdaipar, reprodukciós és szemléltetési célok, információtárolás, helyi, regionális és országos tévéműsorokban való részvétel, egyéni és csoportos kiállítások, valamint részvétel hazai és nemzetközi pályázatokon),

- a tájékozottság szintjén ismerje a legmodernebb információrögzítési, tárolási és továbbítási rendszereket (pl. digitális mágneses képrögzítés CD-re, műholdas képtovábbítás és vétel, Internet),

- ismerje és alkalmazza az álló- és mozgókép létrehozásához szükséges optikai és világítástechnikai alapismereteket, elsősorban azonban ismerje meg a saját maga által használt kamerát,

- tudja önállóan a helyes nézőpontot kiválasztani, az expozíciót meghatározni és komponálni,

- tudja alkalmazni a kép felvétel közbeni és utólagos átalakításának fogásait (fotó: alul- és túlexpozíció, szűrőzés, többes expozíció, rávilágítás, kitakarás; video: jelenetfelbontás, vágásos rendezés, inzertezés, utóhangosítás).

A tanulók a mese- és egyéb jelenetek képekre bontásával, többszöri felvételével, majd az elkészült képsorok kiválogatásával, lerövidítésével és összeillesztésével gyakorolják a filmkészítést.

Követelmények

Fotó

A tanuló az alapfok végén ismerje meg és alkalmazza

- a következő labortechnikai eszközöket és eljárásokat: nagyítógép, a fekete-fehér nagyítás kidolgozó eszközei és vegyszerei,

- a kész negatív értékelését,

- az egyszerű fekete-fehér nagyítás készítését,

- a fényképszárítást, -fényesítést,

- a színes negatív-pozitív eljárás hozzáférhető technológiáját (tanulmányozza a színes minilabort működés közben),

- az optikai leképezés alapfogalmait,

- a kompozíció alapelemeit (pont, vonal, folt, tér, forma, szín).

Legyen jártas

- a csendélet, a csoportkép, a tájkép, a városkép és az életkép készítésében és értékelésében.

A tanuló legyen képes

- biztonságosan és tudatosan használni a fényképfelvételek készítéséhez szükséges alábbi eszközöket: kamera, fekete-fehér és színes negatív filmek, állvány, világítási eszközök (lámpák, villanó).

A továbbképző végére a tanuló ismerje a felvételi területek közül

- a portrét, a sport- és akciófotót, a közelfelvételeket, a fotóriportot, az esszét és az illusztrációt.

Legyen jártas az alapozó szakaszban tanultakon túl a következőkben:

- a felvételezés

= a tükörreflexes kamera használata,

= a csereobjektívek és sajátosságaik,

= megvilágítás-mérés,

= a felvételi segédeszközök (szűrők, előtétek, közgyűrűk) alkalmazása, összetettebb világítási szituációk és a derítés alkalmazása;

- labortechnika

= alkalmazza rendszeresen az exponáló órát,

= tudjon kiegyenlített fekete-fehér negatívot hívni,

= mindig készítsen csíkmásolatot,

= legyen képes igényesebb, nagyméretű (maximum 30×40 cm) ff nagyítás készítésére és kisebb retusálására,

= tudjon lényeges képrészletet kiválasztani, részletnagyítást készíteni,

= alkalmazza tudatosan a képlágyítás-keményítés, valamint a rávilágítás-kitakarás fogásait a jobb képminőség elérése érdekében,

= tanuljon meg képet keretezni (paszpartu);

- fotóelmélet és esztétika

= ismerje a fényértéket és a feketedési görbét,

= legyen tisztában a túl- és alulexpozíció jelentőségével,

= alkalmazza tudatosan a mélységélességet,

= tudja befolyásolni a kép kontrasztját,

= ismerje és alkalmazza a kompozíciós rendszereket (aranymetszés, szimmetria-aszimmetria, átlós elrendezés, nyitott és zárt kompozíciók),

= ismerje fel és alkalmazza a lényeg kiemelésének eszközeit (élesség, tértagolás, elhelyezés, képkivágás).

A tanuló legyen képes

- felvételi tervet és ahhoz illeszkedő vázlatot készíteni,

- kritikus elemzésre és önértékelésre.

Video

A tanuló az alapfok végén ismerje

- kamerája működését és az optikai képalkotás fogásait.

Ismerje és alkalmazza

- a képkivágások (plánok) képalakító hatását (premier plán, szekond plán, bőszekond plán, amerikai plán, kistotál plán, nagytotál plán), közeli (inzert).

Legyen jártas

- a kameramozgásokban,

- a jelenetek képsorokra bontásában,

- a kész képsorok szükséges mértékben való lerövidítésében és megszerkesztésükben.

A tanuló legyen képes

- helyesen használni az állványt a rezdülésmentes felvételek készítése érdekében,

- önállóan nézőpontot kiválasztani,

- egyszerűbb forgatási tervet készíteni és annak alapján filmet forgatni,

- kamerával önállóan feliratot készíteni.

A tanuló a továbbképző végére ismerje

- az igényesebb és bonyolultabb kamerák (S-VHS és a digitális kamkorderek) működését.

Ismerje és alkalmazza

- a plánok összekapcsolásának szabályait,

- a szubjektív kamerás felvételsorokat,

- az utólagos száj-hangszinkronizálást (stúdiófelvétel).

Legyen jártas

- a különböző hosszúságú jelenetek (snittek) ritmusképző tulajdonságának tudatos alkalmazásában,

- a vágóképek tudatos megtervezésében és használatában,

- többszörös jelenetforgatás, a túlforgatás, a gépátállás, a követés és a kocsizás alkalmazásában,

- az egyszerűbb elektronikus vágóasztal kezelésében,

- a filmes utómunkálatoknál a képi inzertezésben, a számítógépes feliratozásban és az utóhangosításban.

A tanuló legyen képes

- forgatási vázlatot készíteni és abból egyszerűbb forgatókönyvet írni,

- rövid, feszesen vágott, technikai hibáktól mentes, szépen fényképezett és montírozott, igényes hanganyaggal ellátott filmet készíteni,

- számítógépes programok és fejlettebb montázsasztal segítségével alkalmazni egyszerűbb videotrükköket a képi hatás fokozása érdekében (áttűnés, képfordulás, átlyukasztás, blue-box).

A tanuló legyen képes a saját maga és mások által készített fotókat, filmeket értelmezni és elemezni, ismerje fel azok erényeit és hibáit.

Az elsajátított alapismeretek és tapasztalatok birtokában tudjon eligazodni a képi információs rendszerek között.

V. Fejezet

V. Fejezet

IPARMŰVÉSZET

Bábkészítő tanszak

A bábkészítő műhelymunka célja, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan a tanuló

- váljon képessé a művészetekről tanult ismereteit felhasználni,

- legyen képes látványteremtésre, mondanivalója bábokkal való kifejezésére és a bábok alapmozgásainak elsajátítására,

- ismerje meg az ősi formavilágot, és legyen képes azt újjávarázsolva megfelelő jelrendszert kialakítani, használni.

A bábkészítő műhelymunka feladata, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan a tanuló

- ismerje meg a bábkészítés és bábjátszás történetét,

- legyen képes megkülönböztetni a bábok alapvető típusait,

- sajátítsa el a legfontosabb bábtípusok elkészítési módját,

- értelmezze a bábok karakterét, speciális ruházatát, plasztikáját,

- tanulja meg a bábmozgatást, bábjátszást,

- anyagismereti tudásával tárja fel az alkalmazható anyagokat,

- ismerje meg a szerszámok, gépek biztonságos használatát.

Követelmények

A tanuló az alapfok végén ismerje

- a bábtörténet legfontosabb vonulatait (képmutogatástól a legbonyolultabb mechanikákig),

- a darab mondanivalójának és a kiválasztott bábtípusnak a kapcsolatrendszerét,

- a felhasználható anyagok tulajdonságait és célszerű felhasználhatóságukat,

- a bábművészet szintetizáló képességét az irodalom, a képzőművészet, a zene és a mozgásművészetek között.

A tanuló legyen képes

- a képzőművészet lehetőségeit, eszközeit felhasználva olyan tárgyakat, figurákat készíteni, amelyek színpadon a "színész" feladatait látják el,

- tartalmat adni az egyszerű tárgyaknak, eszközöknek,

- a célnak megfelelően az egyszerű és az összetettebb képzőművészeti megoldásokat megtalálni,

- megbízható szerkezeteket konstruálni, amelyek stabillá és biztonságossá, ugyanakkor megfelelően mozgathatóvá teszik a figurákat,

- játszani a műfaj adta átváltozási lehetőségekkel,

- különböző módszerekkel plasztikussá tenni a kiszemelt tárgyat, vagy kialakítani a báb plasztikáját,

- kosztümöt készíteni a plasztikára és azt megfelelő módon felerősíteni, elősegítve az átváltozásokat és a játék könnyedségét.

A tanulóknak alapvetően tisztában kell lenni azzal a ténnyel, hogy mozgatható, színpadra állítható bábot kell készíteniük, nem pedig kiállítható képzőművészeti alkotást.

A tanuló a továbbképző végére az alapozó szakaszban tanultakon túl ismerje

- a játéktér lehetőségeit,

- a dramaturgia alapvető szabályait, különös tekintettel a bábműfajra,

- az emberi test anatómiáját,

- a karakteres mozgás lényegét,

- az animáció lényegét,

- a fényhatás kifejező erejét, a fény tulajdonságait.

A tanuló legyen képes:

- különböző típusú bábokat megtervezni, elkészíteni, bemozgatni,

- a tartalomhoz megválasztani a legkifejezőbb bábtípust (technikát), anyagot, zenét, teret,

- egyszerű etüdöt bemutatni.

Bőrműves tanszak

A bőrműves műhelymunka célja

- a vizuális nevelés ismereteire alapozva, azzal párhuzamosan, azt erősítve és kiegészítve a tanulókkal megismertetni a bőrművesség azon elméleti és gyakorlati tudnivalóit, melyek képessé teszik őket az önálló tárgyalkotásra, környezetalakításra a tervezéstől a kivitelezésig,

- a hagyományos népi kultúra ezen területének továbbéltetése, átörökítése, valamint a múlt értékeink beépítése a mai tárgykultúrába, tárgyalkotó tevékenységbe,

- a manuális képességek fejlesztése, az értékteremtésre, -megőrzésre nevelés, a természetes anyag feldolgozásával a természetközeli szemlélet mélyítése, az esztétikai, művészi, konstruktív érzékenység kialakítása,

- e nagy múltú szakma történeti és jelenkori megismerése,

- a természetes bőr hagyományos kézműves megmunkálási módjainak elsajátítása,

- a bőrműves műhelymunka iránti nyitottság kialakítása.

A bőrműves műhelymunka feladata

- a bőr felhasználásának, bőrtárgyak készítéstörténetének (szakmatörténetének) megismertetése,

- a bőrből készíthető tárgyak körének megismerése a népművészetben, a viselettörténetben és a mai használatban,

- alap-, kellék- és segédanyagok megismerése,

- kéziszerszámok, gépek megismerése, használata,

- a bőr feldolgozásának műveletei, technikái,

- tárgytervezési alapismeretek elsajátítása - a tervezés forrásai, a felhasználási célból kiinduló tervezés, vázlatok, szerkesztett minták, makett, modell készítése, az elkészült munka elemzése,

- díszítmények formakincse - anyaggyűjtés, másolás, kiemelés, tervezés,

- a kézműves tevékenységhez szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalók biztosítása,

- élményszerű megismerés és tapasztalatszerzés a tananyaggal kapcsolatban (pl. múzeumlátogatás, irányított gyűjtőmunkák, megfigyelések végzése),

- igényes kézműves termékek létrehozásával az értékek megbecsülése, a munkára nevelés,

- a bőrműves szakirodalom bemutatásával az önművelés lehetőségének megalapozása.

A feladat a fentiek alapján azoknak az alapozó és speciális ismereteknek az elsajátítása és begyakorlása, melyek biztosítják a tanulók számára a meghatározott célú alkotómunka elvégzését a tervezéstől a kivitelezésig.

A műhelyprogram feladata a balesetmentes, munkavédelmi előírásoknak megfelelő jártasság kialakítása az eszközhasználatban. Irányított tárgyelemzéseken és tervezési folyamaton keresztül a tárgy, a környezet és a használó ember összhangjára, harmóniájára való figyelemfelhívás, ezzel az esztétikai érzék és ítélőképesség mélyítése, árnyaltabbá tétele.

Követelmények

A tanuló az alapfok végén ismerje

- az alkalmazott anyagok tulajdonságait, papírok szálirányát, hajlásirányát, bőrök eltérő felületi tulajdonságait,

- a ragasztók használati tulajdonságait,

- a cérnák használati tulajdonságait,

- a kéziszerszámok használatát,

- a motívum-, mintagyűjtés forrásait, másolási módszereket,

- az egyszerű nyomtatási technikákat (krumplidúc, papírdúc, parafa dugóba szúrt szegek stb.),

- a batikolást papírra, textilre, bőrre,

- a tervezés folyamatát,

- a bőrfestést, pácolást,

- az égetéses bőrformázást,

- a domborítást, metszést,

- a rátétes díszítéseket filcen, vékony bőrön,

- a bőrből készített tárgyak körét a népművészetben, viselettörténetben, a mai használatban,

- a szíjhasítás szerszámait, módszereit,

- a bőrvágó kés helyes használatát.

Legyen jártas

- az anyagok pontszerű, hálós vagy teljes felületű ragasztásában,

- egyenes hajtások képzésében különféle anyagokon, biegelés, riccelés a kartonok hajtásánál, behajtás képzése papíron, textilen, műbőrön, bőrön,

- hímző öltések készítésében,

- fűzéses összeerősítésben (fonallal, vékony bőrszíjjal),

- három- és többágú lapos és gömbölyű fonatok készítésében zsinórral, bőrszíjakkal,

- egyszerű tárgyak vázolásában, látszatrajzok, szerkezeti rajzok készítésében, alkatrészek műszaki rajzának szerkesztésében és a mintavágásban.

A tanuló legyen képes

- ollóval egyenes és ívelt vonalakat pontosan vágni,

- egyszerű kézi varrásokkal összeerősíteni filcet, vékony bőrt,

- a készítendő tárgyak használati céljait megfogalmazni, elemezni az elkészült darabokat használati, esztétikai, kivitelezési szempontokból.

A tanuló a továbbképző végén ismerje

- a szakmatörténetet (a bőr feldolgozásához kapcsolódó kézműves mesterségeket, azok kialakulását, történetét, tevékenységi körüket),

- a bőr felhasználási lehetőségeit, a bőrműves termékek fajtáit,

- a bőrműves mesterségekhez fűződő anyagok eredetét, feldolgozási módjait, fajtáit, tulajdonságait,

- a bőr szerkezetét, felépítését, kikészítését, topográfiáját, a kiegészítő és díszítőanyagok fajtáit (csont, fa, fém, gyöngy stb.), kiegészítők alkalmazási lehetőségeit,

- a tárgykészítés munkafolyamatait

= a tervezéshez elképzeléseiknek plasztikus megjelenítéséhez szükséges eszközrendszert,

= a sík- és térábrázolás törvényszerűségeit,

= a színelmélet alapjait,

= a stilizálás, ornamentikaképzés, kompozícióépítés követelményeit,

= a tervezés szempontjait,

= alap- és szabásminták elkészítését,

- a szabás eszközeit, módjait, szempontjait (anyagra helyezés, gazdaságosság, jelölés),

= az összeállítás előkészítő folyamatait,

= az összeállítás módjait, varrások, fonások, fűzések fajtáit,

= a díszítési módokat, technikákat, szironyozás, domborítás, festés, batikolás, metszés, rátétek, bőrhímzés alkalmazását,

- a viselettörténetet, különös tekintettel a bőrből készült öltözetkiegészítőkre,

- a múzeumokban bemutatott bőrös vonatkozású tárgyakat,

- a szakirodalmat,

- a népművészet bőrműves emlékeit

= a bőrműves munkákhoz kapcsolódó eszközöket, használatukat, a szerszámok helyes kezelését,

= az alapvető gépek (tűzőgép, vékonyítógép) kezelését,

- a munka- és balesetvédelmi szabályokat.

Legyen jártas

- a bőrdíszítési módszerek alkalmazásában (metszés, domborítás, rátétes díszítés, szironyozás, batikolás, égetés, szélezés, poncolás, festés, pácolás),

- a műhelyben található gépek, szerszámok használatában (varrógép, lemezolló, köszörű, vékonyítógép),

- a tervezés folyamatában,

- a tárgyak mintáinak megszerkesztésében, mintavágásban,

- csont-, fakellékek elkészítésében.

A tanuló legyen képes

- gondolatait, elképzeléseit alkotó módon, tárgyi formában megjeleníteni,

- a megszerzett ismereteket saját munkájába konstruktív módon beépíteni,

- munkájában a funkció-forma-díszítés harmóniáját megteremteni,

- a bőrműves munkafolyamatok igényes elvégzésére, esztétikus termékek létrehozására,

- a tárgyak fajtájának ismeretében a megfelelő alapanyagok kiválasztására,

- arányos méretezésre,

- a bőr eltérő területi tulajdonságainak megfelelően szabni,

- késsel egyenes és ívelt vonalakat pontosan szabni különféle vastagságú anyagokon,

- a tárgyhoz és az anyaghoz megfelelő összeillesztési és díszítési technika kiválasztására,

- különböző anyagokat pontszerű, hólos és teljes felületen ragasztani,

- behajtásokat képezni egyenes, domború, homorú vonalakon,

- különféle anyagokat összeerősíteni varrópadon kézi varrással, két tűvel, fűzéssel, varrógéppel,

- gömbölyű és lapos fonatok készítésére,

- gombkötésre,

- szíjhasításra,

- a készítendő tárgyak vázlat-, szerkezeti, nézeti, műszaki rajzának készítésében és a mintavágásban,

- a hagyományos kézműves mesterségek értékeit a modern kor követelményeihez igazítva továbbéltetni,

- munkájában a munkavédelmi, balesetvédelmi előírások betartására.

Fatárgykészítő tanszak

A fatárgykészítő műhelymunka célja, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan a tanuló

- széles körű elméleti és gyakorlati ismeretekre tegyen szert a fa megmunkálása terén,

- sajátítsa el azokat az alapozó és speciális ismereteket, készségeket, melyek képessé teszik a műhelygyakorlaton előforduló feladatok átlátására, kivitelezésére,

- ismerje meg a famíves tárgyak sokféle funkcióját és azon túlmutató humán értékeiket,

- szerezzen olyan alapismereteket és készségeket, amely alkalmassá teszi fatárgyak készítésére,

- legyen képes felelősségteljes, pontos munkavégzésre, kitartó összpontosításra, az általa készített tárgy, tárgycsoport, a hozzá kapcsolódó dokumentáció esztétikus megjelenítésére,

- pályaválasztását, továbbtanulását elősegítse,

- alkotó gondolkodását megalapozza és kialakítsa.

A fatárgykészítő műhelymunka feladata, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan a tanuló

- ismerje meg a faművesség jelentőségét a szerves kultúrában, lehetőségeit a mai városi polgári kultúrában,

- szerezzen tapasztalatot a leghasználatosabb hazai fafajták tulajdonságait, megmunkálhatóságát illetően,

- ismerje meg a tárgykészítéshez szükséges szerszámok, eszközök, berendezések működését, használatát, kezelését,

- ismerje a tárgyformáláshoz kapcsolódó tervezési, dokumentációs rajzkészítési módszereket, megközelítési módokat, szemléleti elvárásokat,

- ismerje a készítési eljárások alapműveleteit,

- ismerje a tárgykészítési műveletek célját, folyamatát, különböző módjait,

- legyen képes használni a tárgyalt témákhoz, a készített tárgyakhoz kapcsolódó szakirodalmat,

- életkori szintjének megfelelően alakuljanak ki mindazok a tervező, átíró, tárgyalkotó teremtő, anyagformáló, munkaszervező képességek, melyek az igényes alkotómunkához szükségesek,

- ismerje a tűz- és baleseti veszélyforrásokat, elhárításuk módjait, szabályait.

Követelmények

A tanuló az alapfok végén ismerje

- a fa általános műszaki tulajdonságait,

- a fa szerkezetét, a leghasználatosabb puha- és keményfa jellemző tulajdonságait,

- a magyar pásztorélet szokásait, jellegzetességeit,

- a pásztorfaragások jellemzőit,

- a paraszti ülőalkalmatosságok közül a széket, kupásszéket, a felvidék néhány áttört faragású ülőbútorát,

- a faipari szerszámok, gépek működési elvét, veszélyforrásait,

- a fakötések, illesztések néhány változatát,

- a népi építészet boronaépítkezéses változatát,

- az ácsolt láda szerkezetét, funkcióját,

- az intarziakészítés elvét,

- az asztalos-, a bognár- és a kádármesterség főbb jellemzőit,

- néhány fából készült népi hangszer elkészítésének elvét.

A tanuló legyen képes

- egyszerű vesszőfonási műveletre,

- helyes, biztonságos szerszámfogásra,

- derékszögű, sima felületek kialakítására,

- szögelésre,

- diófapácolásra,

- viasz- és olajbevonat készítésére,

- karcolozás, spanyolozás, domborfaragás egyszerűbb változatainak igényes kivitelezésére,

- fakanál, kupásszék létrehozására vájó szerszámokkal,

- sarokollós csapolású szögtengely mentén nyitható fedelű dobozka készítésére,

- végtagjait mozgató, rétegelt lemezfigura készítésére,

- gurulós fajáték kialakítására,

- ácsolt láda vagy ládika készítésére,

- támlás paraszti szék készítésére,

- szétszedhető kecskelábas asztal (vagy modelljének) elkészítésére,

- több rekeszes játékbútor létrehozására (nem csapolásos illesztéssel),

- vésett geometriai díszítések,

- áttört faragások és

- egyszerű intarzia megalkotására.

A tanuló a továbbképző végén ismerje

- a Kapoliak munkásságának lényegét,

- az asztalos-, a bognár- és a kádármesterség főbb jellemzőit,

- a fából készült népi hangszerek készítésének elvét,

- a paraszti gazdálkodás néhány faeszközét,

- a magyar népművészet formáit, jeleit, szimbólumait,

- a busójárást mint népszokást,

- a kéregedény-készítés elvét,

- a népi építészet főbb jellemzőit,

- az erdélyi köríves nyilatú kiskapuk némelyikét,

- az intarziakészítés több változatát,

- festett erdélyi, dunántúli parasztbútorokat,

- a földfestékes túróenyv-kötőanyagú festésmódot,

- a Szórakaténusz Játékmúzeum jelentőségét,

- az esztergályozás elvét.

A tanuló legyen képes

- mozgatható karú-lábú fabábú elkészítésére,

- deszkából kivágott hiányzó részek összeforgatásából formák megjelenítésére,

- fa álarc létrehozására,

- kereplő hangszer készítésére,

- ivócsanak vagy sótartó vájószerszámokkal való előállítására; egyéb pásztorkészség tartozékainak előállítására a pásztorművészet technikai eljárásaival,

- domborfaragású bot, tükörkeret megalkotására,

- asztalka, szék kifűrészelésére (egy fahasábból játék céljaira),

- asztal (vagy modelljének) elkészítésére,

- több fiókos kisszekrény (vagy modelljének) létrehozására,

- talicska (vagy modelljének) elkészítésére,

- ácsolt kiskapu összeállítására,

- igényes intarzia munka megalkotására,

- bölcső vagy szekrény készítésére, földfesték alapú túróenyv kötőanyagú festésére hagyománykövető jelekkel.

Fémműves tanszak

A fémműves műhelymunka célja, hogy a vizuális és plasztikai tanulmányokhoz kapcsolódva az esztétikai nevelés segítségével járuljon hozzá a sokoldalú, kreatív személyiség kialakításához, a foglalkozások keretében fejlessze a tanuló

- anyaghoz kapcsolódó konstruáló készségét, kreativitását,

- a tervezési folyamatok végigvezetésével helyzetfelismerő, véleményalkotó és problémamegoldó képességét,

- a szaktörténeti és szakelméleti ismeretek tudatos beépítésével értelmező-elemző látásmódját, a kortárs tárgy- és környezetkultúra iránti érzékenységét.

A fémműves műhelymunka feladata, hogy a tanulót ismertesse meg

- az elmúlt korok fémműves hagyományaival,

- a fémművesség sajátos nyelvével, az anyagra jellemző technikai és formai megoldásokkal,

- a tárgykészítéshez kapcsolódó alapfokú tervezési módszerekkel,

- a fémek alapvető jellemzőivel, a megmunkáláshoz szükséges egyszerű eszközökkel, technikákkal, díszítési módokkal,

- a vonatkozó munkavédelmi előírásokkal.

Követelmények

A tanuló az alapfok végén ismerje

- a fémművesség történetének fejlődési szakaszait,

- a technikai fejlődés főbb állomásait,

- az ötvösség történetének jellemző alkotásait,

- az önálló kifejezés, megjelenítés anyagait, eszközeit,

- a sík- és téralakítás eszközhasználatát, technikai műveleteit,

- a díszítés különböző módjait.

A tanuló a fentiek birtokában legyen képes az anyag, eszköz és technikai módszerek olyan fokú alkalmazására, hogy azzal saját gondolatait - életkorának megfelelő szinten - tárgyiasult formában meg tudja valósítani.

A tanuló a továbbképző végén ismerje

- a színes fémek, könnyűfémek nemesfémek anyagára jellemző fizikai és kémiai tulajdonságokat,

- a metallográfia ismeretében a fémek viselkedését a különböző megmunkálási műveletek során,

- a sík- és téralakítás legkülönbözőbb módjait, azok törvényszerűségeit,

- a felületek díszítésének módozatait,

- a műhely szakszerű használatát.

A tanuló legyen képes

- a fémek hidegalakító eljárásainak,

- a kovácsolás alapműveleteinek,

- a filigránkészítés,

- láncfűzés,

- azsúrozás,

- zománcozás,

- drágakőfoglalás,

- térbeli lemezalakító módok (domborítás, cizellálás, felhúzás, fémnyomás),

- forgácsolás (esztergálás, fúrás, marás),

- öntés különböző módozatainak,

- a gumiforma-készítés,

- öntvénymegmunkálás technikáinak,

- és a különböző felületkezelési módoknak olyan szintű alkalmazására, hogy a technikák ismeretében saját terveit önállóan meg tudja valósítani.

Kerámia tanszak

A kerámia műhelymunka célja, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan

- tegyen szert a tanuló alapvető mesterségbeli tudásra,

- rendszerezze és közvetítse azokat az ismereteket, melyeknek birtokában a tanuló számára lehetségessé válik a művészeti szakközépiskolára való felkészülés.

A kerámia műhelymunka feladata, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan a tanulót ismertesse meg

- a kerámiaművészet sajátos nyelvével, kifejező eszközeivel, formakincsével, megnyilvánulási formáival,

- a tárgyformálás anyagaival, eszközeivel,

- egyes technológiai eljárások kivitelezésével és azok alkalmazási területével,

- kerámiatárgyak készítésének folyamatával a tervtől a kész munkáig,

- a kerámiakészítés környezet-, tűz- és balesetvédelmi szabályaival.

Követelmények

A tanuló az alapfok végén ismerje

- a kerámiakészítés alapjait, a felhasznált anyagok tulajdonságait, a készítés technológiáját,

- a forma és díszítmény összhangjára vonatkozó esztétikai követelményeket,

- a kerámiatörténet fontosabb állomásait,

- a legfontosabb munkavédelmi tudnivalókat.

A tanuló legyen képes

- a tárgyalkotás folyamatában a forma és díszítmény összhangját megteremteni,

- elképzeléseit rajzban rögzíteni, ezeket igényesen megoldani,

- a helyes munkamenetet betartani,

- tapasztalatait, ismereteit - életkori szintjének megfelelő önállósággal - a tárgykészítés folyamatába beépíteni,

- műalkotások értő befogadására,

- felismerni környezetében a pozitív esztétikai minőséget,

- a megismert munkavédelmi szabályok következetes betartására.

A tanuló a továbbképző végén ismerje

- a kerámia alapanyagait, azok tulajdonságait és felhasználási területét,

- egyes tárgytípusok formái és rendeltetése közötti összefüggéseket,

- a forma és díszítmény összhangjának jelentőségét,

- a kerámiatörténet fontosabb állomásait,

- a legfontosabb munkavédelmi tudnivalókat.

A tanuló legyen képes

- önálló tervezésre a forma és funkció szoros kapcsolatának szem előtt tartásával,

- terveit látványszerű és formaértelmező rajzokban igényesen megjeleníteni,

- megszerzett ismereteit a tárgykészítés folyamatába beépíteni,

- a szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek birtokában a tervet megvalósítani,

- a cél és az eredmény összevetésére,

- a rendeltetés, forma és díszítmény szempontjai szerint a műtárgyak elemzésére,

- a megismert munkavédelmi szabályok következetes betartására.

Kézműves tanszak

A kézműves műhelymunka tanításának célja

A kézműves tevékenységek megismertetésével a hagyományos népi kultúra ezen területének átörökítése, a múlt értékeinek beépítése a mai tárgykultúrába, tárgyalkotó tevékenységbe. A természetes anyagok felhasználásával a természetközeli szemlélet kialakítása és megerősítése, a környezetharmonikus életvitel, a környezetalakítás képességének megalapozása, az értékteremtés és -megőrzés igényének létrehozása.

A kézműves műhelymunka feladata

- a manuális és konstruáló képesség, a kreativitás fejlesztése, az esztétikai érzékenység mélyítése, a hagyományos kézműves tevékenységek iránti nyitottság kialakítása,

- a hagyományos tárgyi és szellemi kultúra összekapcsolódásának bemutatása,

- a hagyományok megismertetésével múltunk, népi örökségünk megbecsülése, megszerettetése, a hovatartozás-tudat mélyítése,

- a hagyományos kézműves tevékenységek szerepének és alkalmazási lehetőségeinek feltárása a mindennapi életben és a modern viszonyok között,

- a tárgy, a környezet, a létrehozó és használó ember viszonyának, harmóniájának felfedeztetése tárgyelemzéseken és a tárgyalkotó tevékenységen keresztül,

- a természethez, környezethez való kötődés mélyítése élmény-, ismeret- és tapasztalatszerzés által,

- azoknak az elméleti és gyakorlati ismereteknek a nyújtása, melyek a tervezéstől a kivitelezésig biztosítják a meghatározott célú alkotómunka elvégzését,

- az önkifejezés, az önmegvalósítás lehetőségének felfedeztetése a kézműves tevékenységen keresztül,

- a felhasznált anyagok megfigyelése, elemzése, az alakításukhoz szükséges eszközök megismerése, jártasság kialakítása balesetmentes használatukban,

- a kézügyesség, a technikai érzék, a tervező-teremtő fantázia fejlesztése,

- az értékteremtésen és -megőrzésen keresztül a munkára nevelés.

Követelmények

Az alapfok végén a tanuló

- ismerje a hagyományos kézműves tevékenységek minél szélesebb körét,

- alakuljon ki benne a kézművesség iránti nyitottság, érdeklődés,

- tudjon pozitívan viszonyulni a természethez és a múlt értékeihez.

Rendelkezzen ismeretekkel

- a természetes anyagokról és felhasználási lehetőségeikről,

- a tárgyalkotás szerepéről, területeiről, szempontjairól.

Legyen jártas

- a kézművesség eszközeinek segítségével elképzelései, ötletei megvalósításában,

- egyszerű technológiájú tárgyak készítésében,

- a felhasznált anyagok megfigyelésében,

- a kézműves munkafolyamatok alkalmazásában (tervezés, anyag- és technikaválasztás, kivitelezés, díszítés),

- a gazdaságos munkavégzésben,

- a munkafolyamatokhoz szükséges eszközök megfelelő, balesetmentes használatában,

- a tárgyak elemzésében.

Legyen képes

Legyen képes

- a megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretek alkalmazására,

- az önálló tárgyalkotásra, esztétikus, igényes kivitelezésű termékek létrehozására.

Fedezze fel

- a tárgyakban rejlő esztétikumot,

- a hagyományos kézművesség szerepét a modern körülmények között és saját életében.

Makett- és papírtárgykészítő tanszak

A makett és papírtárgy műhelymunka tanításának célja

- az anyagi minőségek, esztétikai értékek iránti fogékonyság fejlesztése,

- a tanulók problémaérzékenységének, manuális készségének és igényességének kialakítása,

- a tanulók mesterségbeli tudásának megalapozása.

A műhelymunka célja, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan

- olyan alapozó és speciális ismeretek nyújtása, amelyek elsajátítása és begyakorlása révén a tanuló képes lesz a papírból önálló tervező és kivitelező munka révén művészi tartalmú alkotásokat létrehozni,

- az anyag széles körű ismerete folytán könnyítse meg a tanuló munkáját a különböző művészeti területeken.

A papírtárgykészítő műhelymunka feladata, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan ismertesse meg a tanulót

- a papír kultúrtörténeti jelentőségével,

- a papírművészet műfajaival,

- a papírkészítés folyamatával,

- a tárgyalkotás anyagaival, eszközeivel,

- a gazdaságos és sokrétű felhasználás módozataival,

- az alkotó folyamat fázisaival,

- a munkafogásokkal,

- az eszközök balesetmentes használatával,

- a tárolás és konzerválás módjaival.

Alakítsa ki és mélyítse el a tanulóban

- azokat a tulajdonságokat, amelyek révén képessé válik a tanultakat adaptálni, és alkotó munkát végezni,

- az igényt az általa készített tervek, leírások, alkotások pontos, esztétikus kivitelezésére, bemutatására,

- a véleménynyilvánítás igényét és képességét,

- rendszeres, céltudatos gondolkodást, készséget a gazdaságos megoldások keresésére.

Követelmények

A tanuló az alapfok végén ismerje

- a papír történetét, gyártási folyamatát, eszközeit,

- a papírfajtákat, azok tulajdonságait, felhasználási lehetőségeit, szabványos méreteit (A sorozat),

- a papírmegmunkálás eszközeit,

- a munkafolyamatok sorrendiségének jelentőségét,

- a gyakorlatban elsajátított technika hibalehetőségeit, törekedjen ezek elkerülésére, és tudja a jelenségek magyarázatait,

- néhány tárgy elemzésén keresztül a forma és funkció jelentőségét,

- a forma és díszítmény szerepét, törekedjen ezek egységének a megteremtésére,

- a betűírás történetét, a betűtípusokat,

- néhány papírjáték készítését, használatát,

- az origami történetét, a papírhajtogatás szimbólumait, alapfogásait,

- a sárkánykészítés történetét, az aerodinamika alaptörvényeit,

- a papírnak más anyagokkal történő társítási lehetőségeit,

- a makett és modell közötti különbséget.

A tanuló legyen képes

- a tanult elméleti és gyakorlati ismereteit alkotó módon alkalmazni,

- az eszközök rendeltetésszerű használatára,

- gyakorlati tapasztalatai birtokában egyszerűbb tárgyakból variációsorozatot készíteni,

- a műhelyrajzokat értelmezni, igényesen megvalósítani,

- az elkészült munkát elemezni, megítélni.

A tanuló a továbbképző végén a fentieken felül ismerje

- a papírfajtákat, azok tulajdonságait, felhasználási lehetőségeit, szabványos méreteit (A és B sorozat),

- a papír felhasználásával, megmunkálásával kapcsolatos tipikus feladatokat, feladatcsoportokat és azok megoldási lehetőségeit,

- az anyagismeret birtokában alkalmazni a célnak megfelelő eljárásokat,

- saját ötleteit a technológiához igazítani és megvalósítani azokat,

- a betűírás és a nyomtatás történetét, különböző módozatait,

- néhány jellegzetes papírjáték készítését, használatát,

- a papírhajtogatás szimbólumrendszerét,

- a tervezés ergonómiai szempontjait,

- a papírnak más anyagokkal való társítási lehetőségeit, azok korlátait,

- a könyvkötés alapfogásait, eszközeit,

- a papírművesség irányzatait, jelentős alkotóit és munkásságukat,

- az aktuális feladathoz kapcsolódó területek elméleti és gyakorlati követelményeit,

- a jelentésre, rendeltetésre utaló formai jellemzőket, történeti és kortárs tárgyakon,

- a papír szakszerű tárolásának feltételeit,

- a papír konzerválásának és restaurálásának anyagait, eszközeit és műveleteit.

A tanuló legyen képes

- a feladatok megoldásához szükséges rajzi, tervezési és műhelyrajzok értelmezésére, igényes elkészítésére, bemutatására,

- a papír megmunkálásához használt eszközök, gépek, berendezések rendeltetésszerű használatára,

- a papírfajtákat, a megmunkálás módjait a feladatnak, az igényeknek legmegfelelőbben kiválasztani és alkalmazni,

- a művészeti háttér és elméleti ismeretek integrálására, alkalmazására a feladat megoldásában,

- a pozitív esztétikai minőségeket környezetében felismerni,

- a feladat megoldásával kapcsolatban kreatív módon ötletekkel, elképzelésekkel előállni, azok mellett érvelni.

Textilműves tanszak

A textilműves műhelymunka célja, hogy a tanuló

- a megismert műfaji lehetőségeket egyéniségének megfelelően tudja használni, alkalmazni,

- tudjon bánni a megszerzett ismeretekkel, anyagokkal, technikákkal,

- legyen képes a tervezési feladat megoldására (rajz-, szín- és formaismeret, kompozíciós készség) és a terv kivitelezésére,

- legyen képes textiles feladatok elkészítésére, kivitelezésére, esztétikus megjelenítésére.

A textilműves műhelymunka feladata, hogy ismertesse meg a tanulóval

- a textilt, mint anyagot,

- a textil felhasználhatóságának sokszínűségét,

- a textil sajátosságait,

- a természetes és a mesterséges szálasanyagokat,

- az őstextileket,

- a szövést előkészítő műveleteket (felvetés, leszövés, szövés stb.),

- a textilnyomás technikáját (dúcnyomás, filmnyomás, sablonkészítés, hengernyomás),

- a gobelinszövést,

- a varrás és a hímzés fajtáit, alkalmazási lehetőségeit,

- a rátétkészítést, a textilplasztikát,

- a vegyszereket, festékeket,

- a gépi és kézi varrást,

- a textil történetét az őskori textilemlékektől a mai modern - hazai és külföldi - textilművészeti törekvésekig.

Követelmények

A tanuló az alapfok végén ismerje

- a tanult egyszerűbb textiltechnikákat,

- az eszközöket, anyagokat,

- a textiltörténet jelentősebb állomásait a művészettörténet folyamatában,

- a textil felhasználásának sokszínűségét.

A tanuló legyen képes

- alkalmazni a tanult technikákat,

- a művészettörténeti, múzeumi, népművészeti anyagra támaszkodva tervezési feladatok megoldására,

- esztétikai minőségek felismerésére,

- önálló munkák létrehozására.

A tanuló a továbbképző végén ismerje

- az anyag, forma, funkció összefüggéseit,

- a szövési technikákat,

- a szövéshez használt eszközöket, anyagokat,

- a XX. századi magyar és külföldi textil törekvéseket.

A tanuló legyen képes

- a megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretanyag feldolgozására és alkalmazására,

- önálló gondolatok kifejezésére és megvalósítására,

- tervek készítésére,

- művészi érték létrehozására,

- saját képek, szőnyegek elkészítésére,

- a textil és más anyag "ötvözésére", egymással való alakítására,

- társai és saját munkáit, művészi alkotásokat elemezni, véleményezni.

Alakuljon ki a tanulóban:

- a teremtéshez, alkotáshoz szükséges készség,

- az igényesség és a mesterségbeli alázat.

Tűzzománckészítő tanszak

A tűzzománcozó műhelymunka célja, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan, összetett tevékenységrendszerével fejlessze

- mindazokat a megjelenítő, ábrázoló, konstruáló, tárgytervező képességeket, amelyek nagy szerepet játszanak a látás, a kézügyesség, a technikai érzékenység, az ízlés és a vizuális műveltség kialakításában,

- problémamegoldó feladataival szolgálja a kreativitás fejlődését.

A tűzzománcozó műhelymunka feladata, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan a tanulót ismertesse meg

- a zománcművészet sajátos nyelvével, kifejező eszközeivel, formakincsével, konvencióival, műfajaival, esztétikai törvényszerűségeivel,

- a képalkotás, tárgyformálás anyagaival, eszközeivel,

- a technika munkafogásaival, alkalmazási lehetőségeivel,

- a tűzzománcozott dísz- és használati tárgy készítésével,

- a zománckészítés, környezet-, tűz- és balesetvédelmi szabályaival.

A tűzzománcozó műhelymunka feladata, hogy alakítsa ki mindazokat a tervező, átíró, kifejező, tárgyalkotó, teremtő, szerszámhasználó, díszítő, anyagformáló, munkaszervező képességeket, amelyek az igényes, alkotómunkához szükségesek.

Követelmények

A tanuló az alapfok végén ismerje

- a zománcművészet példáit,

- a tervezés fázisait, munkafolyamatait,

- a zománcozás alapismereteit: a zománcanyag és a zománcozható fém tulajdonságait; a tűzzománcozás technikai feltételeit; a zománcbevonás, díszítés technikáit; a szárítás, égetés műveleteit; a zománcozás munkavédelmi előírásait.

A tanuló legyen képes

- zománcozási műveletek végzésére: a fémek, zománcok előkészítésére; a fémek formára alakítására; a fémek zománccal való bevonására; homogén és bolygatott felületek kialakítására, textúra és faktúra képzésre, kitakarásra, lefedésre, visszakaparásra, ráfestésre; zománcgrafika kialakítására; játékos zománcdíszek, táblák, muráliák készítésére.

A tanuló a továbbképző végén ismerje

- a tervezéshez, gondolatai képi-plasztikai megjelenítéséhez szükséges eszközrendszert: a sík- és térábrázolás, -alakítás törvényszerűségeit; a színelmélet alapjait; a színtervezés lehetőségeit; a betűírás, alakítás módjait; a stilizálás, ornamentikaképzés formai követelményeit; az átírás, komponálás gazdag variációit; a vonal, folt, szín, ritmus, méretarány kiemelő, kifejező szerepét,

- a zománcművészet fogalmát, díszítő szerepét; a zománcművészet legjelentősebb tárgyi emlékeit, alkotóit, műhelyeit; a zománcművészet fejlődési szakaszait, technikai vonulatait, stíluskorszakait; a zománcművészet kifejező eszközeit; az ipari és iparművészeti zománctechnikát,

- a zománcozáshoz szükséges tudnivalókat: a zománcozás anyagait; a zománcműhely berendezéseit; a zománcozás gépi és kézi eszközeit, szerszámait; a fémalakítás, megmunkálás műveleteit; a fémek vegyi kezelését,

- a zománcozás műveleteit: a különböző zománctechnikákat, technológiákat (a zománcfestészet, a rekesz-, sodrony-, süllyesztett, mélyvágású és azsúrzománc technikáit); a zománcdíszítési módokat (az egyedi és az ipari sokszorosító díszítés eljárásait); a felhordott zománc szárítását, égetését; az égetés utáni műveleteket; a kész zománcalkotás feldolgozásának kívánalmait.

A tanuló legyen képes

- a megszerzett ismereteket zománckészítő munkájába beépíteni,

- a zománckészítő feladathoz kapcsolódó tér, forma, színtanulmányokat; betű, ornamentika és zománcterveket; maketteket; magyarázó és műszaki rajzokat készíteni,

- a forma-funkció, a forma-díszítmény összhangjának megteremtésére,

- a zománcozási művelet előkészítésére: a zománcozáshoz szükséges anyagok mennyiségének, méretének kiszámítására; a szükséges anyagok, technológiai megválasztására; a fémek zománcozásra való előkészítésére (méretre, formára vágásra; fűrészelésre, fúrásra; a felület széleinek eldolgozására, a felület egyengetésére, csiszolására, polírozására; a fém lágyítására, edzésére; a felület tapadóképességének kialakítására; rekesz- és sodronykészítésre),

- a zománcozás műveleteinek elvégzésére: zománcbevonásra, díszítésre, az égetés és az égetés utáni műveletek elvégzésére,

- a zománcozás eszközeinek balesetmentes használatára,

- alkalmazott zománcművek, cégérek, címerek, épületdíszek, lakberendezési tárgyak, ruhakiegészítők, ékszerek készítésére,

- a tervszerű, igényes munkavégzésre.

VI. Fejezet

SZABADON VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK

Művészettörténet

A művészettörténet oktatás szorosan kötődik a művészeti képzés programjához, a rajz-festés-mintázás órákon, valamint a műhelyekben folyó elméleti és gyakorlati tudnivalók elsajátításával párhuzamosan nyújt ismereteket, ugyanakkor igyekszik kapcsolatot találni a társművészetek felé is.

A tantárgy tanításának célja, hogy

- keltse fel a tanuló érdeklődését, tegye érzékennyé és nyitottá a műalkotások által nyújtott vizuális élmény befogadására,

- a tanuló sajátítsa el a vizuális nyelv alapelemeit, tanuljon meg olvasni a műalkotásokból,

- a közösen végzett és egyéni műelemzéseken keresztül ismerje meg az egyes korokra jellemző legfontosabb stílusirányzatokat,

- a már megismert művészettörténeti korokat új összefüggésbe helyezze, vizsgálja azok formanyelvét és stílusjegyeit,

- kiemelten foglalkozzék a korok-korszakok kapcsolataival, a kölcsönhatásokkal, egymásra épülésekkel, ellentétekkel, szakításokkal az összehasonlító elemzések során,

- biztosítsa az eligazodást a művészettörténet emlékanyagában, valamint az ismeretek beépülését, felhasználhatóságát a tanuló életébe és munkájába,

- az ábrázolási és kifejezési módok tanulmányozásával, az anyagok, műfajok, technikák, eljárások megismerésével váljon képessé az önálló alkotó jellegű műelemzésre.

A tantárgy tanításának feladata, hogy

- nyújtson művészettörténeti, művészetelméleti és műfaji ismereteket az őskortól napjainkig,

- foglalkozzék a világkép és a képzőművészet viszonyával,

- mutassa be a művészet folytonosságát és korról korra változó jellegét,

- mutassa be a művészeti ágak kapcsolatát,

- ismertesse a művészettörténet nagy alkotóit és jellemző alkotásait az őskortól napjainkig,

- végezze el az egyes művészettörténeti korok jellemző stílusjegyeinek összehasonlítását,

- értelmezze a kortárs művészet hagyományokhoz való viszonyát,

- foglalkozzék a tárgy- és környezetkultúra történetével,

- ismertesse a tárgy- és környezetkultúra alkotásait a művészettörténeti korokban, a népi kultúrákban és a városi folklórban,

A tanulóval ismertesse meg

- a művészetek formanyelvének alapvető elemeit,

- a művészet ábrázolás- és kifejezésbeli sajátosságait,

- a legjellemzőbb kifejező eszközöket és komponálásmódokat a műalkotásokban,

- a tárgyi környezet elemeit és az esztétikai minőségek kifejeződését a látványokban,

- alakítsa ki a tanulóban az önálló tájékozódás képességét, az ismeretszerzés igényét jelentős műemlékek, múzeumok, gyűjtemények felkeresésével, kiállítások látogatásával,

- értelmezze a művészet helyét a kultúrában és a társadalomban,

- fejlessze a képi-plasztikai önkifejezés képességét a megismert alkotó eljárások igénybevételével,

- használja a legkülönbözőbb és legkorszerűbb művészeti médiumokat,

- érzékeltesse a műfajhatárok elmosódását,

- ismertesse a műfajok közötti közlekedés lehetőségeit.

Követelmény

A tanuló az alapfok végén ismerje

- az elemi kifejezési eljárásokat és ábrázolási módozatokat (konvenciókat), s ismerje fel azokat konkrét műalkotásokban,

- a művészettörténeti korok (korszakok), irányzatok főbb stílusjegyeit és legkiemelkedőbb alkotóit, alkotásait.

A tanuló tudjon

- műalkotásokat olvasni a témák és stíluselemek szempontjából,

- eligazodni és szelektálni a tárgy- és környezetkultúra világában,

- megismert stílusjegyeket az egyéni alkotó munkában felhasználni; az egyes művészettörténeti korokra jellemző kifejezésmódok, utánzások alkalmazásával.

A tanuló legyen képes

- az egyes művészettörténeti korokra jellemző stílusjegyek felismerésére,

- művészeti, esztétikai élmények kifejtésére szóban, írásban és kompozíciós vázlatokban,

- a megismert művészettörténeti korok időrendi áttekintésére,

- a művészettörténeti ágak kapcsolatainak és kölcsönhatásainak felismerésére,

- a környezet és a mindennapok vizuális hatásainak feldolgozására,

- műalkotások értelmezésére, elemzésére egyéni véleményalkotással,

- a tanult kifejezési formák és ábrázolásmódok alkotó alkalmazására.

A tanuló a továbbképző végén ismerje

- a művészettörténeti korok lényeges sajátosságait a legfontosabb alkotók és legjellemzőbb alkotások tükrében, és

- tudja olvasni, elemezni a tanult műalkotásokat, és

- értse meg a természeti és mesterséges környezet viszonyát és azok kölcsönhatásait.

A tanuló tudjon

- összehasonlító elemzéseket végezni jellemző példák, műalkotások segítségével,

- alkotó módon használni megismert kifejezési eljárásokat és ábrázolási konvenciókat személyes élmények kifejezésére,

- reálisan értékelni - önmaga és mások munkáját, eredményeit.

A tanuló legyen képes

A tanuló legyen képes

- összefüggések megértésére a kor és a műalkotások kapcsolatában,

- tájékozódni a művészettörténet nagy korszakaiban,

- ismertetni az adott kor kiemelkedő alkotóinak munkásságát és elemezni alkotásaikat,

- észlelni és megítélni esztétikai minőségeket tájban, épített környezetben és tárgyakban,

- felismerni koronként jellemző alkotásokat a tárgy- és környezetkultúra világából,

- önállóan dönteni az alkotó munkában alkalmazandó technikák, anyagok és eszközök megválasztásában.

A tanulónak alakuljon ki önálló, alkotó szellemű műelemző készsége a vélemények ütköztetésével, a vitakészség fejlesztésével.

Népművészet

A népművészet tantárgy tanításának célja

A népi kultúra átfogó rendszerének megismertetése, a múlt öröksége iránti tisztelet, megbecsülés kialakítása. A hagyomány értékeinek bemutatásával a múlt és a jelen összefüggéseinek felfedeztetése, mindezzel a személyiség formálódásának pozitív irányba terelése.

A népművészet tantárgy tanításának feladata

- a tárgy iránti nyitottság kialakítása, a hagyományos világszemlélet, a másként gondolkodás elfogadtatása,

- a népi kultúra komplex rendszerének, az élet minden területét átfogó összhangjának példaként állítása a tanuló elé,

- a mindennapi élet kérdéseire, problémáira való válaszkeresés, a régi és a mai szemlélet egymás mellé állításával,

- az ember és a természet, az ember és a társadalom kapcsolatának elemzése, az egyén helyének, szerepének tudatosítása,

- a hagyományos kultúra és értékrendszer bemutatásával a közösségi érzés mélyítése, a humánus magatartás, az elfogadás, a tolerancia kialakítása, fejlesztése,

- az általános néprajzi ismeretek átadása mellett saját környezetük, lakóhelyük hagyományainak vizsgálata, tanulmányozása, ezáltal a hovatartozás-tudat, a szülőföldhöz való kötődés erősítése,

- élményszerű megismerés, tapasztalatszerzés a tananyaggal kapcsolatban (pl. gyűjtés személyektől, szakirodalomból, múzeum, illetve tájházlátogatások),

- értelmi és érzelmi ráhatással a személyiség fejlesztése, az esztétikai etikai élmény- és ítélőképesség mélyítése.

A tantárgy követelménye

A tanuló a program végén ismerje

- a néprajz fogalmát területeit,

- az egyén és a közösség viszonyát, a hagyomány fogalmát,

- a tárgyi és a szellemi kultúra kapcsolatát,

- a népművészet mibenlétét, ágait, a népi tárgyalkotás területeit,

- a magyar népművészet táji, történeti tagolódását,

- a díszítőművészet eszközrendszerét,

- az alapvető néprajzi szakirodalmat.

A tanuló legyen képes

A tanuló legyen képes

- a népművészet tárgyainak vizsgálatára, elemzésére adott szempontok szerint,

- az egyes tárgyak funkcióját, helyét a népéletben meghatározni,

- megadott szempontok alapján önálló gyűjtőmunkára,

- az empátiára, a sajátjától eltérő kultúra, gondolkodásmód elfogadására.

V. Rész

SZÍNMŰVÉSZETI-BÁBMŰVÉSZETI ÁG

I. Fejezet

A MŰVÉSZETI ÁG SPECIÁLIS SZABÁLYOZÁSA

I. Fejezet

A MŰVÉSZETI ÁG SPECIÁLIS SZABÁLYOZÁSA

Az alapfokú színművészeti-bábművészeti képzés célrendszere és funkciói

1. Az alapfokú művészetoktatás keretében folyó színházi-bábszínházi nevelés lehetőséget biztosít a színművészet-bábművészet iránt vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, ismereteik gyarapítására, művészeti kifejező készségeik kialakítására, a művészeti szakterületen való jártasság megszerzésére és gyakorlására, figyelembe véve a tanulók érdeklődését, életkori sajátosságait, előzetes színházi-dramatikus tapasztalatait.

2. A képzés lehetővé teszi a színművészet területén

- minél változatosabb dramatikus tevékenységformákban való részvételt;

- a színpadi megjelenítés törvényszerűségeinek megismerését;

- differenciált feladatokon keresztül a dramatikus technikák és a színházi konvenciók megismerését, azok széles körű alkalmazását;

- az alapvető színpadtechnikai eljárások megismerését;

- a színjáték kulturális tradícióinak megismerését;

- a tanulók drámával és színházzal kapcsolatos fogalmi készletének, aktív szókincsének bővítését;

- azt, hogy a tanulók az élet más területein elsajátított ismereteiket, készségeiket a színjátékban is alkalmazni tudják;

- minél több élő és felvett színházi előadás - köztük társaik által készített produkciók - megtekintését;

- a színházi-drámai formával való kísérletezést, továbbá a színjátéknak mint művészi kommunikációs formának megtapasztalását,

- azt, hogy a tanulók egyénileg és csoportosan előadást tervezhessenek, létrehozhassanak, illetve a létrejött előadást bemutathassák; a közös alkotómunka örömteli együttlétét;

- az önkifejezést;

- az önértékelést annak érdekében, hogy a tanulók képessé váljanak saját eredményeik felismerésére, és azokat a színházi tanulmányaik során hasznosítani is tudják.

3. A képzés lehetővé teszi a bábművészet területén

- minél változatosabb bábos tevékenységformákban való részvételt;

- a bábos és maszkos játékok kulturális tradícióinak megismerését;

- a bábszínpadi megjelenítés törvényszerűségeinek megismerését (pl. tér, idő, kép, ritmus, tempó stb.);

- az alapvető bábszínpadi technikák megismerését;

- a bábjátékos technikákkal való kísérletezést, továbbá a bábjáték mint művészi kommunikációs forma megtapasztalását,

- a tanulók bábjátékkal kapcsolatos fogalmi készletének, aktív szókincsének bővítését;

- a tanulók képesség és adottság szerinti differenciált foglalkoztatását;

- az önkifejezést;

- az önértékelést annak érdekében, hogy a tanulók képessé váljanak saját eredményeik felismerésére, és azokat bábos tanulmányaik során hasznosítani is tudják;

- a tanulók másutt szerzett ismereteinek (pl. tánc- és mozgásművészet, dráma, történelem, irodalom, vizuális kultúra stb.) alkalmazását, esetenként integrálását;

- azt, hogy a tanulók egyénileg és csoportosan előadást tervezhessenek, létrehozhassanak, illetve a létrejött előadást bemutathassák;

- minél több élő és felvett bábelőadás - köztük társaik által készített produkciók - megtekintését.

Általános fejlesztési követelmények

A színművészet területén

Készítse fel a tanulókat

- drámai szövegek értő - színészi szempontokat figyelembe vevő - olvasására,

- különböző színészi technikák tudatos alkalmazására,

- színházi improvizációra,

- karakterábrázolásra mozgásos, nyelvi, beszédtechnikai eszközökkel,

- egyes színházi stílusoknak megfelelő színészi játékra,

- különféle szerepek megformálására,

- a rendezői instrukciók mentén végzett munkára,

- a más művészeti ágak területéről származó ismereteinek alkalmazására a szerepalkotás során,

- színházi előadások elemzésére, értékelésére.

Ismertesse meg a tanulókkal

- a színházi alapfogalmakat/szakkifejezéseket,

- a drámai/színházi konvenciókat, azok alkalmazását,

- a legfontosabb történeti és/vagy kortárs színházi stílusokat,

- a színházi műfajokat,

- a szöveg- és előadáselemzés szempontjait,

- a színészi játék alapvető iskoláit,

- a színészi alkotómunka fázisait, főbb összetevőit,

- a színház jelenkori közösségi, társadalmi szerepét,

- napjaink színházi struktúráját.

A bábművészet területén

Készítse fel a tanulókat

- a bábjáték alkotófázisaiban való részvételre,

- a partnerekkel való alkotó együttműködésre,

- színpadi szituációnak megfelelő improvizációra,

- a bábjáték komplexitásában rejlő lehetőségek felismerésére és alkalmazására,

- átlátni egy-egy bábtechnika és színpadtechnika alkalmazási lehetőségeinek határait,

- felismerni, hogy egy-egy téma milyen bábtechnikai és színpadtechnikai keretek között bontható ki leginkább,

- önálló feladatmegoldás esetén megindokolni témaválasztását és a technikai megoldás melletti döntését, s azt (tanári segítséggel) a megvalósításig végigvezetni,

- tanári/rendezői instrukciók mentén végzett munkára,

- jelenet vagy jelenetsor gyakorlás útján történő eljátszására és reprodukálására,

- különféle szerepek megformálására,

- az előadás/próba folyamán szükség szerinti háttérmunkára, munkája során a színpad iránti alázatra,

- egyes színházi stílusoknak megfelelő játékmódra.

Ismertesse meg a tanulókkal

- a bábszínházi alapfogalmakat/szakkifejezéseket,

- az animáció útján történő kifejezés sajátosságait,

- a főbb báb- és színpadtechnikák elméletét, gyakorlatát,

- a bábszínpadi konvenciókat,

- a bábjáték kultúrtörténeti szerepét, tradícióit,

- a darab-, szerep- és előadáselemzés szempontjait,

- a bábjátékos tevékenység összetevőit, azok egymásra épülését, alkalmazását,

- a rögzített előadásmód és az improvizációs technika közti különbséget, alkalmazási lehetőségeiket, a különböző játékstílusokat,

- a társművészetekkel való kapcsolódás lehetőségeit,

- az egyes működési struktúrákat.

A képzés struktúrája

A képzés ideje: 12 év

Évfolyamok száma: 12 évfolyam

A képzés tanszakai

- Színjáték tanszak

- Bábjáték tanszak

Óraterv (óraszámok heti bontásban)

A képzés tantárgyai

Színjáték tanszak

Főtárgy:

Főtárgy:

- drámajáték (2) +(1-6. évfolyam)[16]

- színjáték (7-10. évfolyam)

Megjegyzés: A főtárgy neve ott és akkor változik, amikor színjáték nevelésben való felhasználása - a drámai-színházi nevelés - mellett hangsúlyossá válhat a színházi (technikai) képzés.

Kötelező tantárgyak:

- beszédgyakorlatok (1-8. évfolyam)[17]

- mozgásgyakorlatok (1-8. évfolyam)

Kötelezően választható tantárgyak

Megjegyzés: A 7-8. évfolyamon a kötelező tantárgyak magas óraszáma miatt nincs választási kötelezettség (az alábbi tantárgyak - természetesen - választhatók).

- vers- és prózamondás (az 1. évfolyamtól választható),

- bábjáték (a 4. évfolyammal bezárólag választható),

- tánc- és mozgásszínházi tréning (az 5. évfolyamtól választható),

- kreatív zenei gyakorlat (az 1. évfolyamtól választható),

- színházismeret (a 3. évfolyamtól választható),

- beszédtechnika (a 3. évfolyamtól választható).

Szabadon választott tantárgyak (a helyi igények és lehetőségek függvényében)

Néhány javaslat

- pantomim (a 4. évfolyamtól) - a Bábjáték tanszak azonos elnevezésű tantárgya

- színháztörténet (az 5. évfolyamtól)

- színháztechnika (szcenika) (a 7-10. évfolyam)

- zenés színházi képzés (a 7. évfolyamtól)

- dramaturgiai-rendezői ismeretek (9-10. évfolyam)

- drámajáték-vezetői ismeretek (9-10. évfolyam)

Bábjáték tanszak

Főtárgy:

Főtárgy:

- bábjáték (2)+(1-10. évfolyam)

Kötelező tantárgyak

- bábmozgatás (1-10. évfolyam)

- bábkészítés (1-6. évfolyam)

- beszéd és ének (1-3. évfolyam)

Kötelezően választható tantárgyak

Megjegyzés: Az 1-2-3. évfolyamon a kötelező tantárgyak magas óraszáma miatt nincs választási kötelezettség (az alábbi tantárgyak - természetesen - választhatók):

- vers- és prózamondás (az 1. évfolyamtól) - a színjáték tanszak azonos elnevezésű tantárgya,

- bábszínházismeret (a 3. évfolyamtól) - a színjáték tanszak színházismeret elnevezésű tantárgya, bábszínházi kiegészítéssel,

- beszédtechnika (a 3. évfolyamtól választható) - a színjáték tanszak azonos elnevezésű tantárgya,

- pantomim (a 4. évfolyamtól),

- kreatív zenei gyakorlat (a 4. évfolyamtól) - a színjáték tanszak azonos elnevezésű tantárgya,

- bábszínészet (7-10. évfolyam),

- báb- és díszlettervezés (7-10. évfolyam),

- színpadtechnika (szcenika) (7-10. évfolyam).

Szabadon választott tantárgyak (a helyi igények és lehetőségek függvényében)

Néhány javaslat

- választott bábtechnika,

- bábtörténet,

- tánc- és mozgásszínházi tréning - a színjáték tanszak azonos elnevezésű tantárgya,

- drámajáték - a színjáték tanszak azonos elnevezésű tantárgya.

A színművészeti-bábművészeti oktatás kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más művészeti ág (zeneművészeti, táncművészeti, képző- és iparművészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok központilag meghatározott tanítási óráin részt vehet.

II. Fejezet

II. Fejezet

SZÍNJÁTÉK TANSZAK

Drámajáték

A tantárgy tanításának célja

A drámajáték főtárgy célja, hogy a különböző dramatikus tevékenységformákon, képességfejlesztő gyakorlatokon és improvizációs feladatokon keresztül fejlessze a tanuló érzelmi, értelmi, szociális és fizikai képességeit, készségeit, gazdagítsa önkifejezési formáit, illetve az egyéni és csoportos kreatív folyamatokon keresztül segítse elő a tanulók szocializációjának folyamatát.

A folyamatos fejlesztés eredményeképpen a tanuló váljon képessé a dráma és a színház értő befogadására, értelmezésére, illetve művészi együttműködésen keresztül tanulótársaival együtt drámai és színházi produktumok létrehozatalára.

Követelmények

Az alapfok elvégzését követően a tanulók legyenek képesek

- figyelmük tudatos összpontosítására, fegyelmezett feladatvégzésre,

- társaik, önmaguk és a felnőtt világ érzékeny megfigyelésére,

- a verbális, vokális és nonverbális kommunikációs csatornák tudatos használatára,

- a bizalom átélésére, az empátiás képesség működtetésére társas helyzetekben,

- érzelmi emlékek felszínre hozására és a szerepjátékokban való kreatív alkalmazására,

- érzékeny kapcsolatteremtésre és annak megtartására,

- tiszta és kifejező verbális és gesztusnyelvi megnyilatkozásokra,

- pontos és érzékletes szerepjátékra társaikkal és egyénileg,

- kreatív dramatizálásra, a dramatizálás alapvető eszköztárának önálló alkalmazására,

- saját testük, mozgásaik, illetve a tér és a térben mozgó társak differenciált és pontos érzékelésre, a tér kreatív használatára,

- egyre növekvő intenzitású, tudatosságú és mélységű részvételre a szerepjátékokban, csoportos improvizációkban,

- különböző - felidézett, illetve az emberi világban tapasztalt - érzelmek verbális, vokális, mozgásos, mimikai és a társművészetek eszköztárát is bevonó eszközökkel történő kifejezésére,

- összetett művészi üzenetek közlésére különböző anyag-, tér- és mozgásformák együttes alkalmazásán keresztül,

- a megismert munkaformák tudatos és kreatív alkalmazására saját ötleteik, gondolataik kidolgozásában, illetve egy kötött drámai szöveg megjelenítésének előkészítésében.

Ismerjék

- a saját testük adta lehetőségeiket, illetve érzékszerveik hatékonyságát,

- a különböző verbális és gesztusnyelvi megnyilatkozásokat, illetve saját eszköztáruk ezirányú fejlettségének mértékét,

- a különböző, szerepjátékokban alkalmazható mozgásformákat, illetve saját eszköztáruk ez irányú fejlettségének mértékét,

- figyelmük tudatos összpontosításának szerepét és módját, a fegyelmezett feladatvégzés feltételeit,

- társaik, önmaguk és a felnőtt világ megfigyelésének módjait, ennek szerepét a szerepjátékok során és az improvizációkban,

- a verbális, vokális és nonverbális kommunikációs csatornák adta lehetőségeket, használatuk lehetséges módjait,

- az empátiás képesség szerepét társas helyzetekben, kortársaikkal és másokkal való kapcsolatukban,

- az érzelmi emlékezet szerepét, alkalmazásának lehetőségeit a szerepjátékokban,

- a kreatív dramatizálás alapvető eszköztárát, a dramatizálás egyes lépéseit,

- összetett művészi üzenetek közlésének különböző anyag-, tér- és mozgásformák, illetve a szerepjáték adta lehetőségeit,

- a megismert munkaformák tudatos és kreatív alkalmazásának lehetőségeit saját ötleteik, gondolataik kidolgozásában, illetve egy kötött drámai szöveg megjelenítésének előkészítésében.

Színjáték

A tantárgy tanításának célja

A színjáték főtárgy elsődleges célja, hogy a színházművészet - ezen belül is elsősorban a színjáték - iránt érdeklődő tanulók számára lehetőséget biztosítson a színjátékon keresztül történő önkifejezésre, a színpadi munka alapjainak elsajátítására, valamint a színházi szakmák tevékenységi körének megismerésére. A főtárgy oktatása során törekednünk kell arra, hogy a munkát a lehető legnagyobb mértékben a tanulók - többségükben tizenéves fiatalok - adottságaihoz és képességeihez igazítsuk; ne feledkeznünk meg arról, hogy nem felnőtt színinövendékekkel, hanem kamaszkorú fiatalokkal dolgozunk. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy a képzéssel szemben ne lennének tartalmi és formai vonatkozású minőségi követelmények. Éppen ellenkezőleg: a színjáték főtárgy tanításán keresztül a tanárnak arra kell törekednie, hogy a fiataloknak a színházi és színjátékos ismereteket a számukra legérvényesebb és leghatékonyabb módon közvetítse.

Követelmények

A továbbképző elvégzését követően a tanulók legyenek képesek

- a különböző színészi technikák tudatos alkalmazására,

- karakterábrázolásra mozgásos, nyelvi, beszédtechnikai eszközökkel,

- egyes színházi stílusoknak megfelelő színészi játékra,

- más művészeti ágak területéről származó ismereteik alkalmazására a szerepalkotás során,

- színházi improvizációra,

- különféle szerepek megformálására,

- drámai szövegek értő - színészi szempontokat figyelembe vevő - olvasására,

- színházi előadások elemzésére, értékelésére,

- a rendezői instrukciók mentén végzett munkára,

- a valóságon keresztül értelmezni a színházat, illetve a színházon keresztül a valóságot.

Ismerjék

- a drámai/színházi konvenciókat, azok alkalmazását,

- az alapvető színházi szakkifejezéseket,

- a legfontosabb kortárs és/vagy történeti színházi stílusokat, színházi műfajokat,

- a szöveg- és előadáselemzés szempontjait és módszereit,

- a színészi játék alapvető iskoláit,

- a színészi alkotómunka fázisait, főbb összetevőit,

- a színház jelenkori társadalmi szerepét, napjaink színházi struktúráját.

Beszédgyakorlatok

A tantárgy tanításának célja

A beszédgyakorlatok tanításának célja, hogy hozzásegítse a tanulókat beszédük oldottá, természetessé válásához és maradásához, az adottságaiknak és a képességeiknek megfelelően - dramatikus és színpadi munkájukban egyaránt - könnyen érthetővé és élvezhetővé fejlesztéséhez.

Követelmények

Az alapfok elvégzését követően a tanulók legyenek képesek

- a beszédfolyamat részeinek és egészének tudatos irányítására az adottságaiknak legjobban megfelelő beszédállapot elérése érdekében,

- hallás alapján fölismerni a követendő és az elvetendő beszédpéldát,

- a durva légzéstechnikai, hangadási és artikulációs hibák felismerésére mások és a saját beszédükben.

Ismerjék

- a lazító és koncentrációs játékokat és gyakorlatokat,

- légző-, hang- és artikulációs játékokat, gyakorlatokat hangokkal, mechanikusan sorolható szavakkal és irodalmi szövegekkel,

- a fejlesztő és kondicionáló beszédtechnikai játékokat, gyakorlatokat,

- az általában érvényes hangsúlyszabályokat,

- az artikuláció ritmus- és tempóformáló szerepét.

A tantárgyi program elvégzését követően a tanulók legyenek képesek (az előbbieken kívül)

- ismert karakterek hangzásának hiteles létrehozására,

- dramatikus és színpadi munkájukban az e tantárgy keretében tanultak alkalmazására.

Ismerjék (az előbbieken kívül)

- a beszéd dallamának változatait és kifejező hatását,

- a beszéd váltásait (erő, magasság, tempó),

- szövegek tagolásának, földolgozásának lehetőségeit.

Mozgásgyakorlatok

A tantárgy tanításának célja

- a tanuló felkészítése, illetve alkalmassá tétele a csoportos dráma- vagy színjáték foglalkozásokon történő részvételre,

- alapvető technikai elemek, a bemelegítés részeinek és folyamatának elsajátíttatása és elméleti megismertetése,

- a próbaállapot elérése csoportkohéziós, speciális mozgásos feladatok, illetve koncentrációt és a kondíciót fejlesztő gyakorlatok révén,

- az esetleges sérülések, az ütközésektől, eséstől, az érintéstől való félelem, illetve tartózkodás megelőzése, elkerülése vagy feloldása a mozgás eszközeivel.

Követelmények

Az alapfok elvégzését követően a tanulók legyenek képesek

- a mozgástréning gyakorlatainak koncentrált és pontos elvégzésére,

- a megfelelő próbaállapot elérésére a tréning gyakorlatainak végrehajtása során,

- általános bemelegítés megtervezésére és levezetésére.

Ismerjék

- a bemelegítés menetének élettani hatásait,

- a gyakorlatok egymásra épülésének logikai menetét, lehetőségeit,

- a különböző gyakorlattípusok egymás mellé rendelésének főbb módozatait.

A tantárgyi program elvégzését követően a tanulók legyenek képesek (az előbbieken kívül)

- egy adott színházi feladatnak megfelelő mozgástréning összeállítására, körültekintő levezetésére.

Ismerjék

- a mozgástechnikai tréning fontosabb irányzatait, tréningstílusokat,

- a mozgástechnika tréning szerepét a megfelelő próbaállapot elérésében.

Bábjáték

A tantárgy tanításának célja

A tanulók a bábjátékot mint komplex kifejezési formát ismerjék meg - a bábkészítés, a bábmozgatás, a (színpadi) játék stb. szintéziseként. Az 1-2-3. évfolyamokon az egyszerű mozgatási és színpadtechnikai módok megismerése és azok játékos alkalmazása a cél, míg a 4. évfolyamokon a kísérletező, kutató munka és a nagyobb technikai tudást igénylő, esetleg bemutatóval végződő felkészülés a jellemző.

Követelmények

Az alapfok elvégzését követően a tanulók legyenek képesek

- tanári/rendezői instrukciók mentén végzett munkára,

- jelenet vagy jelenetsor gyakorlás útján történő eljátszására és reprodukálására,

- színpadi szituációnak megfelelő improvizációra,

- a partnerekkel való alkotó együttműködésre,

- a bábjáték komplexitásában rejlő lehetőségek felismerésére és alkalmazására,

- önálló feladatmegoldás esetén megindokolni témaválasztásukat és a technikai megoldás melletti döntésüket, s azt (tanári segítséggel) a megvalósításig végigvezetni.

Ismerjék

- az animáció útján történő kifejezés sajátosságait,

- a bábjátékos tevékenység összetevőit, azok egymásra épülését, alkalmazását,

- az alapvető bábszínpadi konvenciókat,

- az alapvető szakkifejezéseket,

- a főbb báb- és színpadtechnikákat.

Tánc- és mozgásszínházi tréning

A tantárgy tanításának célja

- a tanulók megismertetése fizikai jelenlétük lehetőségeivel, korlátaival, s az ezekből adódó feladatokkal,

- a mozgáskoordináció és a fizikai képességek fejlesztésén keresztül az önelfogadás lassú folyamatának segítése,

- a nonverbális közlésmód, valamint a testbeszéd megértetése és használhatóvá tétele,

- a test alkalmassá tétele különböző érzelmi állapotok és helyzetek megjelenítésére, s az ez iránt való érzékenységre,

- a mozgásban fellelhető szabadságérzet megtapasztaltatása,

- színházi helyzetekben történő, mozgásra épülő feladatok ellátására való alkalmasság megteremtése.

Követelmények

Az alapfok elvégzését követően a tanulók legyenek képesek

- az adott színházi helyzetnek megfelelő mozgásszínházi eszközök megválasztására,

- karakterábrázolásra a mozgás eszközeivel,

- mozgásimprovizációra, az improvizáció esetleges rögzítésére.

Ismerjék

- az alapvető mozgásművészeti szakkifejezéseket.

A továbbképző elvégzését követően a tanulók legyenek képesek (az előbbieken kívül)

- a különböző tánc- és mozgásszínházi technikák tudatos alkalmazására,

- színészi jelenlét felmutatására mozgásszínészi játékban,

- tánc- és mozgásszínházi előadások elemzésére és értékelésére,

- rendezői instrukció követésére - az adott szituáció mozgásban történő megoldására.

Ismerjék (az előbbieken kívül)

- a tánc- és mozgásszínház működésének struktúráját, alkalmazási területeit,

- a legfontosabb történeti és kortárs tánc- és mozgásszínházi stílusokat,

- a tánc- és mozgásszínházi előadás elemzésének szempontjait,

- a mozgásszínészi alkotómunka főbb összetevőit, fázisait és menetét,

- a tánc- és mozgásszínház helyét és szerepét a színházi struktúrában.

Színházismeret

A tantárgy tanításának célja

A tantárgy a színjáték tanszak célkitűzései közül a következők megvalósítására nyújt kiemelt lehetőséget:

- minél több élő és felvett színházi előadás megtekintésére,

- a tanulók drámával és színházzal kapcsolatos fogalmi készletének, aktív szókincsének bővítésére.

A tanszak általános célkitűzéseinek szellemében a tantárgy teremtsen lehetőséget arra, hogy a tanulók felkészült nézőkké, tudatos színjátékosokká váljanak.

Követelmények

Az alapfok elvégzését követően a tanulók legyenek képesek

- annak felismerésére, hogy saját befogadói élményeiket milyen színházi hatások befolyásolják,

- a színházi előadással kapcsolatos élményeiket, véleményüket világosan, érvekre támaszkodva megfogalmazni,

- a megismert fogalmi készlet alapján egy-egy színházi előadás legfontosabb sajátosságainak, jellegzetességeinek megfogalmazására,

- a mások által készített előadások tanulságait saját tevékenységükre (is) adaptálni,

- a saját csoportjuk által létrehozott előadások sajátosságainak leírására,

- az előadás készítése közben felmerült problémákat összefüggésbe hozni a színházi előadás általánosabb problémáival.

Ismerjék

- azt az alkotói folyamatot, ahogyan egy-egy értékes előadás létrejön

- a legfontosabb "színházi mesterségeket",

- az előadás különböző közreműködőinek szerepét, részvételi módját az alkotói folyamatban,

- azt, hogy saját tevékenységüknek hol a helye, továbbá mi a szerepe az egész előadás hatásmechanizmusában,

- a színházi előadás legfontosabb alkotórészeit, legyenek tudatában annak, hogy ezek az elemek miként kapcsolódnak egymáshoz, hogyan képesek befolyásolni a nézői élményt,

- a színházművészet megközelítésére alkalmas fogalmi készlet legfontosabb elemeit.

A továbbképző elvégzését követően a tanulók legyenek képesek (az előbbieken kívül)

- felismerni egy-egy színházi előadás meghatározó alkotóelemeit, ezek sajátosságait, felhasználási, kapcsolódási módját,

- a színházi előadást a benne érvényesülő (műfaji, stiláris, illetve formai) konvenciórendszer szerint vizsgálni, értékelni,

- a megismert fogalmi készletet saját csoportjuk színházi tevékenységére is alkalmazni, azaz a saját munkájuk során felmerülő problémákra elméletileg is reflektálni,

- egy-egy színházi előadás átfogó értékelésére, eljutni az előadás jellemzőinek leírásától, összetevőinek elemzésétől a színházi műalkotás értelmezésig.

Ismerjék (az előbbieken kívül)

- a színházművészet legfontosabb kifejezőeszközeit,

- a műfaji, stiláris, illetve formai konvenciórendszereknek a legfontosabb sajátosságait, felhasználási lehetőségeit,

- a konkrét előadások elemzésében, értelmezésében felhasznált fogalmakat, azok meghatározásait, kapcsolódásukat, továbbá helyüket, szerepüket a különféle színházi konvenciórendszerekben, illetve más művészeti, irodalmi, esztétikai fogalmakkal való összefüggéseiket,

- az előadás alkotóelemeinek hatásmechanizmusait, azok miként befolyásolják a nézői élményt, hogyan szolgálják az előadás jelentését.

III. Fejezet

III. Fejezet

BÁBJÁTÉK TANSZAK

Bábjáték

A tantárgy tanításának célja

A tanszak általános céljain és feladatain belül az előkészítő képzés speciális célja, hogy a gyerekek a kisiskoláskori életkori sajátosságoknak megfelelően játékos gyakorlatok keretében sajátítsák el a legalapvetőbb bábos, drámai kifejezésformákat, törekedve ezen belül az expresszív alkotóképesség megőrzésére, illetve fejlesztésére; arra, hogy a tanulók megtapasztalhassák a bábkészítés, a figurateremtés lehetőségeit; a megszemélyesítő, önkifejező játék által fejlődjön manipulációs készségük; bábok mozgatásával, térbe helyezésével fejlődjön mozgáskoordinációjuk, térérzékelő, kommunikációs és kapcsolatteremtő képességük.

Az alapfokú képzés során a tanulók a bábjátékot mint komplex kifejezési formát ismerjék meg - a bábkészítés, a bábmozgatás, a (színpadi) játék stb. szintéziseként. Az 1-2-3. évfolyamokon az egyszerű mozgatási és színpadtechnikai módok megismerése és azok játékos alkalmazása a cél, míg a 4-5-6. évfolyamokon a kísérletező, kutató munka és a nagyobb technikai tudást igénylő, esetleg bemutatóval végződő felkészülés a jellemző.

A bábjáték tantárgynak a továbbképző évfolyamokon célja és betöltendő feladata, hogy az egyes részterületekre szakosodott hallgatók tevékenységének érvényesüléséhez teret adjon, évfolyamonként legalább egy bemutatásra szánt (vizsga-)előadásban összefogja azt, mindezt a jól megalapozott mesterségbeli tudás művészi szint felé közelítésének, a művészi érzékenység és látásmód kialakításának szándékával.

Követelmények

Az alapfok elvégzését követően a tanulók legyenek képesek

- tanári/rendezői instrukciók mentén végzett munkára,

- jelenet vagy jelenetsor gyakorlás útján történő eljátszására és reprodukálására,

- színpadi szituációnak megfelelő improvizációra,

- a partnerekkel való alkotó együttműködésre,

- a bábjáték komplexitásában rejlő lehetőségek felismerésére és alkalmazására,

- felismerni, hogy egy-egy téma milyen báb- és színpadtechnikai keretek között bontható ki leginkább,

- átlátni egy-egy báb- és színpadtechnika alkalmazási lehetőségeinek határait,

- önálló feladatmegoldás esetén megindokolni témaválasztásukat és a technikai megoldás melletti döntésüket, s azt (tanári segítséggel) a megvalósításig végigvezetni.

Ismerjék

- az animáció útján történő kifejezés sajátosságait,

- a bábjáték kultúrtörténeti szerepét, tradícióit,

- a bábjátékos tevékenység összetevőit, azok egymásra épülését, alkalmazását,

- a bábszínpadi konvenciókat,

- az alapvető szakkifejezéseket,

- a főbb báb- és színpadtechnikák elméletét, gyakorlatát.

A továbbképző elvégzése után a tanulók legyenek képesek (az előbbieken kívül)

- az emberi és technikai tényezők összehangolt alkalmazására,

- különféle szerepek megformálására,

- az előadás/próba folyamán szükség szerinti háttérmunkára, munkájuk során a színpad iránti alázatra,

- a bábjáték alkotófázisaiban való részvételre,

- elméleti és gyakorlati tudásuk összekapcsolására,

- egyes színházi stílusnak megfelelő játékmódra.

Ismerjék (az előbbieken kívül)

- a darab-, szerep- és előadáselemzés módszereit,

- a rögzített előadásmód és az improvizációs technika közti különbséget, alkalmazási lehetőségeiket, a különböző játékstílusokat,

- a társművészetekkel való kapcsolódás lehetőségét,

- az egyes működési struktúrákat.

Bábmozgatás

A tantárgy tanításának célja

Az alapfokú képzés célja, hogy lehetőséget biztosítson a tanulók számára tantárgyk, tárgy-bábok és általában a holt anyag mozgás-mozgatás általi "életre keltésének", valamint a tradicionális bábtechnikák működési elvén készíthető egyszerűbb kivitelezésű bábok mozgatásának tanulmányozására, továbbá a természetes mozgások (ember, állat, növények, természeti jelenségek) megfigyelés alapján történő utánzására, a mozgások stilizált vagy realista ábrázolására.

A továbbképző célja és feladata ezen ismeretek elmélyítése, a technikai tudás tökéletesítése. A továbbképzés során a hallgatók érdeklődésük és képességeik szerint orientálódhatnak az előadóművészet (bábszínészet) vagy a manuális tevékenységek (báb- és díszletkészítés, díszlettervezés) irányába, de mindkettő esetében alapvető a bábmozgatásban való jártasság.

Követelmények

Az alapfok elvégzését követően a tanulók legyenek képesek

- tanári instrukciók mentén végzett munkára,

- bemutatott és/vagy önállóan megtervezett mozdulatsor gyakorlás általi elsajátítására, reprodukálására,

- egyszerű bábmozgatási technikák színpadi tartalomnak megfelelő alkalmazására,

- az ismert bábtechnikák, illetve azok mozgatási elvének tudatos alkalmazására,

- a megismert mozgatási technikák improvizáció során történő alkalmazására.

Ismerjék

- a bábmozgatással kapcsolatos alapvető szakkifejezéseket,

- az általuk használt bábu felépítését, alkotórészeinek elnevezését.

A tantárgyi program elvégzése után a tanulók legyenek képesek (az előbbieken kívül)

- az általuk készített bábu színpadi tartalomnak megfelelő mozgatására,

- bonyolult mozgatási technikájú bábu működtetésére,

- kifejező, karakternek megfelelő bábmozgatásra.

Ismerjék (az előbbieken kívül)

- az egyes bábtechnikák használatára vonatkozó konvenciókat, azok alkalmazását,

- az egyes bábtechnikák lehetséges színpadtechnikai alkalmazását.

Bábkészítés

A tantárgy tanításának célja

A bábkészítés tantárgy a bábjáték főtárggyal összhangban, a tanulók politechnikai előképzettségét, eltérő fejlődési ütemét figyelembe véve kívánja a bábtervezés és a kivitelezés alapismereteit elsajátíttatni. A tantárgy a tanulók fejlődését leginkább az egyre igényesebb kivitelezés, a technológiai megoldások alkalmazása, továbbá a stílusérzék és a globális tervezői látásmód kialakítása terén szolgálja. A tantárgy keltse fel a tanulók figyelmét e sajátos kifejezési forma iránt, nyújtson megfelelő alapot a továbbképző évfolyamok tanulmányaihoz.

Követelmények

Az alapfok elvégzése után a tanulók legyenek képesek

- térben, arányokban és színekben gondolkodni,

- a különböző bábtechnikák között biztonsággal eligazodni,

- egyes bábtechnikák, technológiák alkalmazási lehetőségét felmérni,

- a szükséges anyagokat, technológiákat alkalmazni,

- a báb működési rendszerét az esztétikai megjelenéssel összhangban elkészíteni,

- a tervezési és kivitelezési munka fázisait megtervezni,

- a színpadtechnikai és bábmozgatási követelményeknek megfelelő, a bábjátékban meghatározott célokat szolgáló bábut készíteni,

- megfelelő stílusú bábut készíteni, egy adott produkción belül a stílusegységet megtartani,

- az általuk készített bábut a bábjáték során használni,

- az esetleges meghibásodásokat, sérüléseket kijavítani,

- a tanár útmutatásait követni, a csapatmunkához alkalmazkodni,

- saját elképzeléseiket megvalósítani.

Ismerjék

- alapvető szakkifejezéseket,

- az egyes bábtechnikák működési elvét,

- az egyes bábtechnikák elkészítésének egyszerűbb és bonyolultabb változatait,

- a tervezés és kivitelezés alapvető szempontjait,

- az alapanyagok fontosabb fizikai-kémiai tulajdonságait,

- a kivitelezéshez szükséges eszközöket, technikákat,

- az elkészített bábu alkalmazási lehetőségeit,

- a baleset-megelőzés, munkavédelem szabályait betartani,

- az alapanyagok, munkaeszközök tárolásának rendjét.

Beszéd és ének

A tantárgy tanításának célja

- hozzásegíteni a tanulókat beszédük oldottá, természetessé válásához és maradásához, az adottságaiknak és a képességeiknek megfelelően - dramatikus és színpadi munkájukban egyaránt - könnyen érthetővé és élvezhetővé fejlesztéséhez,

- olyan zenei képzést nyújtani, amely (az évek során) a tanulót képessé teszi maradandó zenei értékek befogadására, reprodukálására, illetve ezen zenei megnyilvánulási formák újrafogalmazásával kreatív zenei tevékenységek folytatására.

Követelmények

A tantárgyi program elvégzése után a tanulók legyenek képesek

Beszéd

- hallás alapján fölismerni a követendő és az elvetendő beszédpéldát,

- a durva légzéstechnikai, hangadási és artikulációs hibák felismerésére mások és a saját beszédükben.

Ének

- tisztán énekelni egyénileg és csoportosan,

- rövidebb zenei részletek hallás után való visszaéneklésére,

- egyenletes lüktetés mellett kísérettel való éneklésre,

- rövid zenei részletre mozgáskompozíció rögtönzésére,

- kötött verses szövegre egyszerű, kis ambitusú dallam létrehozására.

A tantárgyi program elvégzése után a tanulók ismerjék

Beszéd

- a lazító- és koncentrációs játékokat és gyakorlatokat,

- légző-, hang- és artikulációs játékokat, gyakorlatokat hangokkal, mechanikusan sorolható szavakkal,

- a fejlesztő és kondicionáló beszédtechnikai játékokat, gyakorlatokat.

Ének

- a karácsonyi és húsvéti ünnepkör szokásdallamait.

Bábszínházismeret

A tantárgy tanításának célja

A tantárgy a bábjáték tanszak célkitűzései közül a következők megvalósítására nyújt kiemelt lehetőséget

- minél több élő és felvett bábszínházi, színházi előadás megtekintésére,

- a tanulók bábszínházzal, színházzal és drámával kapcsolatos fogalmi készletének, aktív szókincsének bővítésére.

A tanszak általános célkitűzéseinek szellemében a tantárgy teremtsen lehetőséget arra, hogy a tanulók felkészült nézőkké, tudatos bábjátékosokká váljanak.

Követelmények

Az alapfok elvégzését követően a tanulók legyenek képesek

- annak felismerésére, hogy saját befogadói élményeiket milyen színházi hatások befolyásolják,

- a bábszínházi előadással kapcsolatos élményeiket, véleményüket világosan, érvekre támaszkodva megfogalmazni,

- a megismert fogalmi készlet alapján egy-egy bábszínházi előadás legfontosabb sajátosságainak, jellegzetességeinek megfogalmazására,

- a mások által készített előadások tanulságait saját tevékenységükre (is) adaptálni,

- a saját csoportjuk által létrehozott előadások sajátosságainak leírására,

- az előadás készítése közben felmerült problémákat összefüggésbe hozni a bábszínházi előadás általánosabb problémáival.

Ismerjék

- a bábművészet megközelítésére alkalmas fogalmi készlet legfontosabb elemeit,

- azt az alkotói folyamatot, ahogyan egy-egy értékes előadás létrejön,

- a legfontosabb "bábszínházi mesterségeket",

- az előadás különböző közreműködőinek szerepét, részvételi módját az alkotói folyamatban,

- a bábszínházi előadás legfontosabb alkotórészeit,

- azt, hogy saját tevékenységüknek hol a helye, továbbá mi a szerepe az egész előadás hatásmechanizmusában.

A továbbképző elvégzését követően a tanulók legyenek képesek (az előbbieken kívül)

- felismerni egy-egy bábszínházi előadás meghatározó alkotóelemeit, ezek sajátosságait, felhasználási, kapcsolódási módját,

- a bábszínházi előadást a benne érvényesülő (műfaji, stiláris, illetve formai) konvenciórendszer szerint vizsgálni, értékelni,

- a megismert fogalmi készletet saját csoportjuk színházi tevékenységére is alkalmazni, azaz a saját munkájuk során felmerülő problémákra elméletileg is reflektálni,

- egy-egy bábszínházi előadás átfogó értékelésére, eljutni az előadás jellemzőinek leírásától, összetevőinek elemzésétől a színházi műalkotás értelmezéséig.

Ismerjék (az előbbieken kívül)

- a bábművészet legfontosabb kifejezőeszközeit,

- a műfaji, stiláris, illetve formai konvenciórendszereknek a legfontosabb sajátosságait, felhasználási lehetőségeit,

- a konkrét előadások elemzésében, értelmezésében felhasznált fogalmakat, azok meghatározásait, kapcsolódásukat, továbbá helyüket, szerepüket a különféle bábszínházi konvenciórendszerekben, illetve más művészeti, irodalmi, esztétikai fogalmakkal való összefüggéseiket,

- az előadás alkotóelemeinek hatásmechanizmusait (azok miként befolyásolják a nézői élményt, hogyan szolgálják az előadás jelentését).

Pantomim

A tantárgy tanításának célja

- a pantomimtechnika mozgásművészeti értékű elsajátítása a mozgásszínházi, akrobatikus és a kiegészítő mozgástechnikai elemek közel azonos szintű ismerete mellett,

- a megjelenítés előtérbe helyezése a lejelzéssel, illusztrációval szemben, a hiteles belső játék szervesítése a pontos, kifejező testtechnikai jelenléttel,

- a tárgy alkalmazhatóságának, lehetőségeinek ismeretéből adódó feladatok pontosítása, a képzési anyag nyújtotta megjelenítőképesség megteremtése és felmutatása.

Követelmények

A továbbképző elvégzése után a tanulók legyenek képesek

- a pantomimes testtechnika tudatos alkalmazására,

- egy adott dráma arra alkalmas részletének pantomimes eszközökkel történő megoldására,

- karakterábrázolásra a pantomim eszközeivel,

- bármely témában való rögtönzésre,

- szuggesztív előadásmódra az üres térben,

- adott téma lényegi pontjainak kiemelésére, valamint motívumba sűrítése,

- pantomim és egyéb mozgásművészeti előadások elemző értékelésére,

- a pantomim technikai kelléktárának egyéni módon való interpretálására, a csönd, illetve a zene adta lehetőségek figyelembevételével.

Ismerjék

- az alapvető pantomimes és mozgásművészeti szakkifejezéseket,

- a pantomim testtechnikai rendszerét és technikai kelléktárát,

- egy adott téma pantomimben való feldolgozásának kritériumait és módszerét,

- a pantomim előadóművészet működésének mozgástechnikai, térbeli és dramaturgiai elemeit, illetve feltételeit,

- a pantomim kialakulása és fejlődése szempontjából meghatározó színháztörténeti korszakokat,

- a pantomim és más mozgásművészeti ágak kapcsolatát,

- a pantomim mint képzési terület szerepét a színházi munkában.

Bábszínészet

A tantárgy tanításának célja

A képzés célja, hogy mindazok számára, akik az alapfokú képzés során - a Bábjáték komplexitásán keresztül - megismerkedtek a bábszínpadi munka színészére, a bábjátékos-animátorra háruló feladatokkal, és gondolataik közvetítéséhez megfelelő eszköznek tartják a bábot, biztosítsa technikai tudásuk és előadói képességeik fejlesztését.

Követelmények

A továbbképző elvégzése után a tanulók legyenek képesek

- a szerepelemzési, szerepépítési módszereket gyakorlatban alkalmazni,

- élettelen anyag közvetítésével érzelmi, gondolati tartalmakat kifejezni,

- a színészi munkájukat a bábjáték egészébe illeszteni, annak céljait és szándékát szolgálni,

- rendezői istrukciók mentén dolgozni,

- részterületeken, illetve a társművészetekben szerzett ismereteiket a bábszínészi munkában egyesíteni,

- a választott vagy rájuk bízott szerep eljátszására,

- a szerepalkotásban önálló gondolataik, egyéniségük érvényesítésére,

- különböző stílusokban játszani.

Ismerjék

- a bábszínész/bábjátékos tradicionális játékokban való szerepét,

- az egyes bábtechnikáknak megfelelő játékstílusokat,

- a különféle bábtípusok színészi lehetőségeit,

- a bábszínészi szerepalkotás módszereit,

- a bábszínész munkájának a színház más ágazataival, műfajával azonos vagy azoktól eltérő eszközeit.

Báb- és díszlettervezés

A tantárgy tanításának célja

A díszlet és a báb, a drámai gondolat és hatás mellett, az előadás ritmusát, folyamatosságát is szolgálja - könnyű díszletváltások: kifejező mozgású, karakteres, egyszerűen elkészíthető és használható bábok stb. -, ezért a tervezőnek jó csapatjátékosként, rugalmasan kell alkalmazkodnia a rendező elképzeléseihez, a színház és a műhely elképzeléseihez, az előadás stílusához stb.

A fentiek miatt a tantárgyat választó tanulóknak a kreativitásuk, manuális készségeik, szín- és formaérzékük fejlesztése mellett szükséges, hogy vizuálisan is képesek legyenek kifejezni magukat, továbbá a báb- és díszletkészítés folyamatában is részt tudjanak venni. A tantárgy célja mindezek elősegítése.

Követelmények

A továbbképző elvégzése után a tanulók legyenek képesek

- a műhelymunkák során alkalmazott anyagok, technikák, biztonságos és gazdaságos használatára,

- minden bábtípus elkészítésére,

- alkalmazkodni a rendező elképzeléseihez, a műhely lehetőségeihez,

- az elképzeléseiket a szakrajz, a színterv, illetve a díszlettervezési gyakorlatok során, a megfelelő díszlettípusokhoz makett segítségével közölni,

- ítéletet alkotni az általuk látott előadásról,

- elkészíteni, illetve használni a saját maguk által tervezett bábot.

Ismerjék

- a színpadon, a díszlet-, illetve bábkészítés során használatos technikákat,

- a történeti stílusokat és a kortárs törekvéseket,

- a bábelőadás létrehozásának fázisait, munkamenetét,

- a színpadi és műhely használatának rendjét, biztonsági előírásait,

- a rokon szakmák (pirotechnikus, sminkes stb.) feladatát, lehetőségeit.

Színpadtechnika (szcenika)

A tantárgy tanításának célja

A szcenikus az, aki segít a szín- és látványtervet lefordítani szerkezeti megoldásokra, anyagokra, technikákra. Ő hangolja össze a műhelymunkát a színpadi próbafolyamattal, gondoskodik a kivitelezés biztonságáról, folyamatosságáról, a színpadi berendezések működéséről, a díszletek szállításáról, összeszereléséről stb. Többféle anyaghoz és mesterséghez kell értenie: pl. asztalos munkáktól, lakatoson keresztül a bábmechanizmusok kivitelezéséig.

A felsoroltakhoz szükséges ismeretek és képességek elsajátíttatása, illetve kialakítása a képzés célja.

Követelmények

A továbbképző elvégzése után a tanulók legyenek képesek

- a díszlet- és bábtervek kivitelezési és szerkezeti rajzainak értelmezésére, illetve elkészítésére,

- a szerszámok és berendezések használatára,

- a gyakorlati feladatok megoldása során felhasználni a színháztörténet és a színházi stílusok kapcsán tanultakat,

- alkalmazkodni a tanár/rendező, díszlet- vagy bábtervező elképzeléseihez,

- a színház, illetve az iskola gazdasági feltételeihez való alkalmazkodásra,

- egy megadott báb- és díszlettervhez műszaki leírást, szerkezeti rajzot, kivitelezési tervet készíteni,

- a díszlettervhez homlokzati rajzot, alaprajzot (méretarányosan), járástervet, világítási tervet készíteni.

Ismerjék

- a színpadok, bábszínpadok történetét, a szcenika fejlődését,

- a különböző bábfajták mechanikai tulajdonságait, a mozgatás módjait, lehetőségeit,

- ismerje a színházban használt fontosabb szakkifejezéseket,

- a színpadi munka tűz- és balesetvédelmi előírásait.

IV. Fejezet

IV. Fejezet

KÖZÖS TANTÁRGYAK

Vers- és prózamondás

A tantárgy tanításának célja, hogy a tantárgy megismertesse a tanulókkal

- azokat a pódiumon előadható népköltészeti és (különböző stílusirányzatokhoz, műfajokhoz tartozó) irodalmi alkotásokat, melyek a mindenkori tanulók érdeklődésére számot tarthatnak, előadhatóak és üzenethordozóak,

- azokat az eljárásmódokat és műelemzési metodikákat, kommunikációs folyamatokat, melyeknek eredményeként eljuthatnak a művek üzenetének megfejtéséhez és a helyes közvetítéshez,

- a művészi beszédnek és a nonverbális kifejezésnek azokat az eszközeit, melyek tudatos működtetésével a hallgató a közönség számára is élménnyé transzponálhatja a megszólaltatott művet,

- a különféle előadói stílusirányzatok jellegzetességeit és markáns képviselőik jeles teljesítményét,

- a szónoki beszéd, előadás dramaturgiáját, eszközeit és fogásait,

- a szerkesztés szabályait, a színjátékká formálás törvényszerűségeit,

- a szakrális és profán szertartásokat és azok összetevőit,

- a pódiumi rendezés eszközeit, a látvány, akusztika és térszervezés lehetőségeit,

továbbá ösztönözze a tanulókat arra, hogy

- műveket válogassanak, irodalmi műsort szerkesszenek, szertartásjátékot komponáljanak,

- faggassák, elemezzék a műveket, nekik és koruknak szóló üzenetet keresvén bennük,

- próbálják ki önmagukat különféle nyilvános fórumokon, vers- és prózamondó versenyeken,

- vegyenek részt kommunikációs készségüket fejlesztő drámapedagógiai gyakorlatozásokon,

- járjanak előadóművészi estekre, szertartásokra, oratórikus előadásokra, s keressék az alkalmat, hogy minél több ilyen témájú lemezt és videót hallgassanak, nézzenek.

Követelmények

Az alapfok elvégzését követően a tanulók legyenek képesek

- alkalmazni a légző, artikuláló, beszédtechnikai gyakorlatokat,

- alkalmazni a művészi beszéd és a testnyelv kifejező eszközeit, hogy az olvasás során megértett költői, írói üzenetet sajátjukként tudják átadni a hallgatóknak, a közönségnek,

- a szövegelemzésre és annak megfogalmazására, miért fontos nekik a választott alkotás, és mit kívánnak azzal üzenni a befogadónak,

- előadni kb. 20 szabadon választott művet, önállóan és verskompozícióban is (verset és prózát - népköltészeti és különböző stílusirányzatokhoz, műfajokhoz tartozó irodalmi alkotásokból válogatva),

- egymás teljesítményét elemezni, körültekintően értelmezni.

Ismerjék

- azokat az irodalmi kommunikációs módszereket, melyeknek segítségével képesek megfejteni a sorokba, a sorok közé, a sorok mögé rejtett metaforikus üzeneteket,

- a lírai és az epikus művek előadásmódjai közötti különbségeket (azok érzelmi-gondolati és eseményes-cselekményes voltának függvényében),

- azokat az improvizatív, kreatív gyakorlatokat, melyeket az előkészület stádiumában játszanak a kommunikációs készség fejlesztése érdekében,

- ismerjék a hatásos előadói beszéd komponenseit, tudjanak ilyet készíteni és elmondani.

A továbbképző elvégzését követően a tanulók legyenek képesek (az előbbieken kívül)

- megfogalmazni szóban és írásban, hogy az adott mű megírására miféle gondolati, érzelmi szándék késztette a költőt, írót, s mi az, ami a közvetítő-előadót inspirálja a mű tolmácsolására,

- újabb műveket megszólaltatni,

- megalkotni szerkesztésen alapuló egyszemélyes színjátékukat, továbbá partner segítségével pódiumi térbe helyezni azt (az oratórikus rendezés kívánalmai szerint).

Ismerjék (az előbbieken kívül)

- a szerkesztés dramaturgiai és rendezői szabályait, s legyenek képesek azokat alkalmazni saját szerkesztői, rendezési gyakorlatukban,

- a szertartás funkcióját, szertartásokat, a szertartás-játék összetevőit, s mindezek alkalmazási lehetőségeit, módjait,

- a szertartás-színház jeles hivatásos és amatőr produkcióit.

Kreatív zenei gyakorlat

A tantárgy tanításának célja

- elfogulatlan, felszabadult, ugyanakkor kritikus zenei légkör teremtése, az ösztönös zenei tehetség kibontakoztatása, zenei készség és széles tájékozottság megteremtése,

- az érzés- és gondolatvilág szavakkal nem megfogalmazható rétegeinek kifejezésre juttatása,

- a zenének, mint szavak fölötti hangzó nyelvnek, sajátos összetevőinek megismertetése,

- a zenei nevelés egyik fő területeként olyan készenléti állapot megteremtése (elsősorban folyamatos ismétlődő gyakorlatok útján), amely hozzásegít a próbához szükséges elmélyült, koncentrált állapot eléréséhez,

- a zenei nevelés másik fő területeként tulajdonképpeni zenei képzés, amely az évek során a növendéket képessé teheti maradandó zenei értékek befogadására, reprodukálására, illetve ezen zenei megnyilvánulási formák újrafogalmazásával kreatív zenei tevékenységek folytatására.

Követelmények

Az alapfok elvégzését követően a tanulók legyenek képesek

- a tiszta, kifejező, karakteres éneklésre,

- könnyű, három- és négyszólamú művek eléneklésére (kotta segítségével),

- egyszerű ritmuskíséret rögtönzésére,

- meghatározott stílusban dallamot improvizálni.

Ismerjék

- a magyar népszokások dallamanyagát,

- a főbb zenei stílusokat.

A továbbképző elvégzését követően a tanulók legyenek képesek (az előbbieken kívül)

- a különböző népzenei dialektusok szerinti előadásmódra,

- nehezebb, polifón vokális művek eléneklésére (kotta segítségével),

- bonyolultabb ritmuskíséret rögtönzésére,

- megtervezni egy szituáció hangeffektusait,

- hangokat, hangszereket felhasználni egy hangulat, kép megteremtése érdekében,

- egy történetet valódi vagy stilizált hangokkal kísérni (hangaláfestés konvenció).

Ismerjék (az előbbieken kívül)

- a különböző népzenei dialektusokat, díszítésmódjukat, jellegzetességeiket,

- a XX. század főbb zenei irányzatait,

- az egyszerűbb, házilag is elkészíthető hangszereket.

Beszédtechnika

A tantárgy tanításának célja

A tantárgy tanításának a célja, hogy megismertesse a tanulókkal a beszéd elméleti alapjait, a magyar nyelv hangzásának követelményeit. A technikai és kommunikációs gyakorlatok segítségével alakítson ki tiszta, érthető és élvezhető beszédállapotot. Beszédhallásuk és -elemző képességük fejlesztésével tegye alkalmassá a tanulókat szóbeli kifejezőképességük fejlesztésére és az elért beszédállapot megőrzésére. Produkciós helyzetben tanulók a beszédet célszerűen és magas színvonalon használják.

Követelmények

Az alapfok elvégzését követően a tanulók legyenek képesek

- a beszédfolyamat részeinek és egészének tudatos irányítására,

- a helyes színpadi beszédre dramatikus és színpadi munkájukban egyaránt,

- verseket, prózai anyagokat, szöveges színpadi feladatokat igényesen, színvonalasan megoldani.

Ismerjék

- a lazító és a koncentrációs gyakorlatokat,

- a szöveg nélküli és a szöveges légző-, hang- és artikulációs gyakorlatokat,

- a fejlesztő és a szinten tartó beszédgyakorlatokat,

- a hangsúlyszabályokat,

- a hanglejtés változatait.

A továbbképző elvégzését követően a tanulók legyenek képesek (az előbbieken kívül)

- a helyes színpadi beszédre bármilyen szerephelyzetben,

- a szöveges feladataikat jó technikával, sokszínű kifejezőeszközökkel elmondani,

- mondanivalójukat célszerűen és élvezhetően elmondani.

Ismerjék (az előbbieken kívül)

- a korrekciós beszédgyakorlatokat,

- a hangerő, a hangszín, a hangmagasság és a beszédtempó váltásait,

- a gyakori beszédhibákat és a beszéd ritmusának zavarait,

- a főbb dialektusokat,

- a kifejezés nem szóbeli eszközeit,

- a mondanivaló tagolásának lehetőségeit és eszközeit (szünet, váltás, hangsúly, hangszín).

2. számú melléklet a 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelethez[18]