28/1998. (V. 13.) IKIM rendelet

a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok, valamint a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok munkaszervezeteinek feladatairól

A belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény 40. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) Az idegenforgalommal kapcsolatos regionális, területi feladatokat az idegenforgalmi régiók (a továbbiakban: régió) keretében kell ellátni. Az egyes régiókat és azok területét a rendelet melléklete tartalmazza. A régióban - e rendelet hatálybalépését követő 60 napon belül - Regionális Idegenforgalmi Bizottságot (a továbbiakban: RIB) kell létrehozni.

(2) A RIB az országos idegenforgalmi politikai célkitűzésekhez igazodva ellátja a regionális idegenforgalmi állami feladatokat, és segíti az önkormányzatok idegenforgalmi feladatainak ellátását.

(3) A RIB szakmai részvételre alapozott regionális idegenforgalmi koordinációs szervezet, amely 9-13 tagból áll, szakmai felügyeletét az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el.

(4)[1] A RIB élén elnök (a továbbiakban: elnök) áll. A RIB elnökét és tagjait a miniszter kéri és menti fel. Az elnök akadályoztatása esetén az elnöki teendőket az alelnök látja el.

(5) A RIB a feladatait munkaszervezete (a továbbiakban: munkaszervezet) útján látja el.

(6)[2] A RIB székhelyét a RIB első ülésén maga határozza meg.

2. § (1) A RIB feladatai:

a) a nemzeti turizmuspolitikával összhangban a régió turizmuspolitikájának, turizmusfejlesztési koncepciójának, terveinek és azok megvalósítási programjainak kialakítása, és - az adott területen működő regionális területfejlesztési tanáccsal történt egyeztetést követően - a végrehajtás koordinálása az érintett megyei és települési önkormányzatokkal, valamint a gazdasági kamarákkal,

b) a turisztikai infrastruktúra fejlesztésének segítése,

c) a kistérségi turisztikai együttműködés kialakításának és működésének ösztönzése,

d) az Európai Unió regionális programjaiban való részvétel előkészítése,

e) a nonprofit jellegű marketing, termékfejlesztési és információs munka koordinálása,

f) együttműködés az önkormányzatokkal, a gazdasági kamarákkal, a szakmai szervezetekkel, a területfejlesztési tanácsokkal, a megyei és a települési idegenforgalmi hivatalokkal és a Tourinform irodákkal,

g) a turisztikai oktatás és szakképzés regionális feladatainak segítése,

h) a turisztikai döntések érvényesülésének figyelemmel kísérése,

i) a jogszabály által feladatkörükbe utalt egyéb döntési, véleményezési, ellenőrzési feladatok ellátása.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátása érdekében:

a) a RIB a céljai megvalósítása érdekében saját fejlesztési forrást képezhet, e forrás felhasználásra vonatkozó döntéseiről a minisztert tájékoztatja,

b) a RIB a Turisztikai Célelőirányzatról szóló jogszabályban meghatározott feladatokat ellátja.

3. § (1) A RIB a feladatait testületi ülés (a továbbiakban: ülés) keretében és munkaszerve útján látja el, a jogosítványait az ülésén gyakorolja. A RIB ülését szükség szerint, de legalább negyedévente össze kell hívni. A RIB ülését akkor is össze kell hívni, ha azt legalább a tagok egyharmada a napirend megjelölésével írásban kéri.

(2) A RIB ülése akkor határozatképes, ha azon a tagjainak többsége jelen van. A RIB szervezeti és működési szabályzata (a továbbiakban: szabályzat) ennél nagyobb részvételi arányt is előírhat.

(3) Ha a RIB ülése nem volt határozatképes, az emiatt megismételt ülés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a résztvevők számától függetlenül határozatképes, ha a szabályzat másként nem rendelkezik. A megismételt ülés időpontjáról a RIB tagjait legalább 48 órával az ülés tervezett időpontja előtt értesíteni kell.

4. § (1) A RIB ülését az elnök - a szabályzat eltérő rendelkezésének hiányában - a RIB székhelyére hívja össze.

(2) A RIB ülésére a tagokat a napirend közlésével kell meghívni. A meghívók elküldése és az ülés napja között legalább tizenöt napnak kell eltelnie.

(3) A RIB bármely tagja jogosult az általa megjelölt napirendi kérdés megtárgyalását kérni, ha javaslatát az ülés előtt legalább három nappal írásban ismerteti a RIB tagjaival.

(4) Ha a RIB ülését nem szabályszerűen hívták össze, határozatot csak akkor hozhat, ha valamennyi tag jelen van, és az ülés megtartása ellen a tagok egyike sem tiltakozik.

(5) A határozatképtelenség miatt megismételt ülés összehívása az eredeti ülés meghívójában megjelölt feltételekkel is történhet.

5. § (1) A RIB tagjai azonnali döntést igénylő, sürgős esetben ülés tartása nélkül is határozhatnak.

(2) Az ülésen kívül javasolt határozat tervezetét - ha a szabályzat ennél rövidebb határidőt nem állapít meg - nyolcnapos határidő kitűzésével írásban kell a RIB tagjaival közölni, akik szavazatukat írásban adják meg. A határozatot az utolsó szavazat beérkezését követő napon kell meghozottnak tekinteni. A szavazás eredményéről a tagokat az utolsó szavazat beérkezését követő nyolc napon belül a RIB elnöke munkaszervezete útján írásban tájékoztatja.

(3) Ha legalább három tag együttesen kéri, az ülést össze kell hívni a határozattervezet megtárgyalására.

6. § (1) A RIB üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét és idejét, a jelenlévőket, az ülésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat, a határozatokat és az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, valamint a szavazástól tartózkodókat vagy az abban részt nem vevőket.

(2) A jegyzőkönyvet a RIB elnöke és egy - az ülésen jelen lévő, hitelesítőnek megválasztott - tag írja alá.

(3) A RIB elnöke az ülésen hozott határozatokról folyamatos nyilvántartást vezet. A határozatokat, azok meghozatala után a munkaszervezet köteles haladéktalanul nyilvántartásba venni. A határozatokat megfelelő módon közzé kell tenni.

(4) A jegyzőkönyvbe és a határozatok nyilvántartásába a RIB bármelyik tagja betekinthet, és az azokban foglaltakról az elnök által hitelesített másolatot kérhet.

(5) A RIB ülés jegyzőkönyvének egy példányát az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium részére nyolc munkanapon belül meg kell küldeni.

7. §[3] A RIB szabályzatát a miniszter állapítja meg.

8. § A RIB a feladatainak ellátására állandó vagy eseti szakbizottságot alakíthat. A szakbizottság elnökét és tagjait - a RIB munkaszervezete vezetőjének javaslatára és a RIB ülésének állásfoglalása alapján - a RIB elnöke kéri fel tisztségének ellátására.

9. § A RIB az illetékességi területének idegenforgalmi szempontból jelentős kistérségére kiterjedő illetékességgel területi bizottságokat alakíthat. A területi bizottság elnökét és tagjait - a munkaszervezet vezetőjének javaslatára és a RIB ülésének állásfoglalása alapján - a RIB elnöke kéri fel a tisztségének ellátására.

10. § (1) A RIB munkaszervi feladatait (a RIB működésével kapcsolatos ügyintézési, ügyviteli, valamint gazdálkodási teendőket) a munkaszervezet látja el. A munkaszervezet illetékességi területe megegyezik a RIB működési területével.

(2)[4] A munkaszervezet szervezeti formájáról a miniszter dönt.

(3)[5] -(6)

11. §[6]

12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

Dr. Fazekas Szabolcs s. k.,

ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter

Melléklet a 28/1998. (V. 13.) IKIM rendelethez[7]

Idegenforgalmi régiók és illetékességi területük

1. Budapest-Közép-Dunavidéki Regionális Idegenforgalmi Bizottság (RIB)

(ezen belül: Dunakanyar kiemelt üdülőkörzet) Budapest, Pest megye és Komárom-Esztergom megye, illetve Nógrád megye egy része (településjegyzéket a függelék tartalmazza)

2. Észak-Magyarországi RIB

(ezen belül: Mátra-Bükk kiemelt üdülőkörzet)

Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves megye - a Tisza-tó kiemelt üdülőkörzethez - és Nógrád megye - a Dunakanyar kiemelt üdülőkörzethez tartozó települések kivételével

3. Észak-Alföldi RIB

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye - Tisza-tó kiemelt üdülőkörzethez tartozó települések kivételével

4. Tisza-tavi RIB

(ezen belül: a Tisza-tó kiemelt üdülőkörzet)

Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye egy része

5. Dél-Alföldi RIB

Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye

6. Közép-Dunántúli RIB

(ezen belül: Velencei-tó-Vértes kiemelt üdülőkörzet)

Fejér megye, Komárom-Esztergom megye - Duna-kanyar kiemelt üdülőkörzethez tartozó települései kivételével - Veszprém megye - Balaton régióhoz tartozó települések kivételével

7. Balatoni RIB

(ezen belül: Balaton kiemelt üdülőkörzet)

Somogy megye, Veszprém megye és Zala megye egy része

8. Dél-Dunántúli RIB

Baranya, Tolna megye és Somogy megye - a Balaton régióhoz tartozó települések kivételével

9. Nyugat-Dunántúli RIB

(ezen belül: Sopron-Kőszeghegyalja kiemelt üdülőkörzet)

Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye - Balatoni régióhoz tartozó települések kivételével

Függelék

Az idegenforgalmi régiók és illetékességi területük meghatározása

Az egyes idegenforgalmi régiók illetékességi területéhez a következő települések tartoznak:

1. A Budapest-Közép-Dunavidéki Regionális Idegenforgalmi Bizottság illetékességi területe

Budapest Főváros

Pest megye

Komárom-Esztergom megye

Dorog

Dömös

Esztergom

Kesztölc

Leányvár

Piliscsév

Pilismarót

Pilisszentlélek

Nógrád megye

Bánk

Berkenye

Borsosberény

Diósjenő

Drégelypalánk

Hont

Nagyoroszi

Nógrád

Nőtincs

Ösagárd

Rétság

Szendehely

Tolmács

4. A Tisza-tavi Regionális Idegenforgalmi Bizottság illetékességi területe

Heves megye

Heves

Erdőtelek

Dormánd

Füzesabony

Besenyőtelek

Átány

Kömlő

Hevesvezekény

Tarnaszentmiklós

Pély

Kisköre

Poroszló

Sarud

Tiszanána

Újlőrincfalva

Mezőtárkány

Tenk

Jász-Nagykun-Szolnok megye

Kőtelek

Nagykörű

Fegyvernek

Kunhegyes

Kunmadaras

Tomajmonostora

Tiszaszentimre

Tiszaörs

Tiszaigar

Nagyiván

Berekfürdő

Abádszalók

Tiszabura

Tiszaderzs

Tiszafüred

Tiszaroff

Tiszasüly

Karcag

Tiszaszöllős[8]

Tiszabő

Tiszagyenda

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Tiszaújváros

Tiszapalkonya

Oszlár

Tiszatarján

Tiszakeszi

Mezőcsát

Ároktő

Borsodivánka

Négyes

Tiszabábolna

Tiszadorogma

Tiszavalk

Egerlövő

Mezőnagymihály

Gelej

Hejőkürt

Hejőpapi

Hejőbába

Hejőszalonta

Igrici

Nemesbikk

Szakáld

Sajószöged

Nagycsécs

Szentistván

Hajdú-Bihar megye

Újszentmargita

Folyás

Polgár

Egyek

Tiszacsege

7. A Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság illetékességi területe

Somogy megye

közvetlen part menti települések:

Balatonberény

Balatonboglár

Balatonfenyves

Balatonföldvár

Balatonkeresztúr

Balatonlelle

Balatonmáriafürdő

Balatonszárszó

Balatonszemes

Balatonszentgyörgy

Fonyód

Siófok

Szántód

Zamárdi

háttértelepülések:

Andocs

Balatonendréd

Balatonöszöd

Balatonszabadi

Balatonújlak

Bálványos

Buzsák

Csömend

Főnyed

Gamás

Gyugy

Hács

Hollád

Karád

Kereki

Kéthely

Kisberény

Kötcse

Kőröshegy

Látrány

Lengyeltóti

Marcali

Nagycsepely

Nikla

Ordacsehi

Öreglak

Pusztaszemes

Ságvár

Sávoly

Siójut

Somogybabod

Somogysámson

Somogyszentpál

Somogytúr

Somogyvár

Szegerdő

Szólád

Szőlősgyörök

Táska

Teleki

Tikos

Visz

Vörs

Veszprém megye

közvetlen part menti települések:

Alsóörs

Aszófő

Ábrahámhegy

Badacsonytomaj

Badacsonytördemic

Balatonakali

Balatonalmádi

Balatonederics

Balatonfüred

Balatonfűzfő

Balatonkenese

Balatonrendes

Balatonszepezd

Balatonudvari

Balatonvilágos

Csopak

Kővágóörs

Örvényes

Paloznak

Révfülöp

Szigliget

Tihany

Zánka

háttértelepülések:

Balatoncsicsó

Balatonfőkajár

Balatonhenye

Balatonszőlős

Barnag

Csajág

Dörgicse

Felsőörs

Gyulakeszi

Hegyesd

Hegymagas

Hidegkút

Kapolcs

Káptalantóti

Kékkút

Kisapáti

Köveskál

Küngös

Lesencefalu

Lesenceistvánd

Lesencetomaj

Litér

Lovas

Mencshely

Mindszentkála

Monostorapáti

Monoszló

Nagyvázsony

Nemesgulács

Nemesvámos

Nemesvita

Óbudavár

Öcs

Pécsely

Pula

Raposka

Salföld

Szentantalfa

Szentbékkálla

Szentjakabfa

Szentkirályszabadja

Tagyon

Taliándörögd

Tapolca

Tótvázsony

Uzsa

Vászoly

Veszprémfajsz

Vigántpetend

Vöröstó

Zala megye

közvetlen part menti települések:

Balatongyörök

Gyenesdiás

Keszthely

Vonyarcvashegy

háttértelepülések:

Alsópáhok

Balatonmagyaród

Cserszegtomaj

Felsőpáhok

Galambok

Garabonc

Hévíz

Karmacs

Nagyrada

Nemesbük

Rezi

Sármellék

Szentgyörgyvár

Vállus

Várvölgy

Vindornyafok

Vindornyalak

Zalakaros

Zalamerenye

Zalaszabar

Zalaszántó

Zalavár