2/1998. (VII. 24.) OM rendelet
a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet módosításáról
A közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény 94. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló - módosított - 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet 2. számú mellékletének III. Része - a D) fejezetet követően - az e rendelet mellékleteként kiadott E) és F) fejezettel egészül ki.
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Pokorni Zoltán s. k.,
oktatási miniszter
Melléklet a 2/1998. (VII. 24.) OM rendelethez
E)
SLOVENSKO NARODNOSTNO ŠOLSTVO -
- SZLOVÉN KISEBBSÉGI OKTATÁS
1. Zahteve manjšinskega šolstva
Slovenski jezik in književnost
Podrobnejše zahteve ob koncu 4. razreda
UČNA SNOV
Izgovor samoglasnikov, poudarjanje razlik med slovenskimi in madžarskimi samoglasniki v besedi.
Opismenjevanje v slovenskem jeziku; posebno pozornost posvetiti črkam, katerih grafični znak se v madžarski pisavi razlikuje od slovenskega.
Urejeno in čitljivo pisanje z avtomatizirano tehniko pisanja.
Velika začetnica na začetku povedi ter pri lastnih imenih. Ločila - končna in nekončna. Pisanje po nareku. Deljenje besed. Izgovor in pisna raba predlogov s/z, v.
Pridobivanje, razširjanje in utrjevanje osnovnega besednega zaklada v slovenskem knjižnem jeziku; poudarjanje razlik in enakosti z besedami v narečju; uzaveščanje razlik z madžarskim jezikom. Knjižno besedišče naj bo nadgradnja narečju.
Implicitno tvorba samostalnikov, ki označujejo: prostor, kjer se dejanje dogaja.
Besedne družine.
Ob razvijanju sporazumevalne zmožnosti uzaveščamo rabo osnovnih oblikoslovnih kategorij pri besednih vrstah.
Vrste enostavčnih povedi.
Razširjenje povedi (s predmeti, s prislovi).
Ustno in pisno sporočanje:
- razširjanje besednega zaklada;
- dramatizacija;
- vprašanja o vsebini besedila;
- tvorba različnih sporočil ob sliki, filmu, dogodku;
- iskanje naslova, dokončanje kratke zgodbe;
- didaktične jezikovne igre.
TEME
I. KDO SEM? KDO SI?
Kdo? Kaj? Ime mi je ... Predstavitev: ime, priimek, starost.
Pozdravi. Deček in deklica. Kje stanuješ? Kaj delaš?
Osebna imena: dekliška, fantovska. Opis sebe/koga drugega.
II. DOM IN DRUŽINA
Člani družine: mama, oče, sestra, brat, babica, ded.
Pojma družina in sorodstvo. Predstavitev in opis članov svoje družine.
Naša hiša. Prostori v hiši/stanovanju. Pohištvo.
Hrana. Jedi in pijače. Okusi.
Dnevni obroki: zajtrk, kosilo, malica, večerja; jedilni pribor, jedi.
V trgovini z živili. Nakupovanje.
Osebna higiena. Osnovna oblačila in obutev.
III. ŠOLA
Šolski prostori, pohištvo, šolske potrebščine.
Pouk. Učenje. Učenec/učenka. Učitelj/učiteljica.
Sošolec/sošolka. Ravnatelj/ravnateljica.
Začetek/konec pouka. Šolski koledar. Predmetnik.
Kakšna je tabla, miza, luč, ....? (barve)
Kakšen si? /učenec, učenka/ Zunanji opis, lastnosti.
Počitnice. Počitniška doživetja.
IV. MOJ PROSTI ČAS
Pojma delo in prosti čas.
Različni načini preživljanja prostega časa (igra, zabava, šport /različni športi, pomoč staršem ...).
Moji konjički/hobiji in konjički mojih prijateljev.
Igre in igrače.
Vključevanje v krožke, skupine.
V. NAŠA OŽJA IN ŠIRŠA DOMOVINA
Učenčevo neposredno okolje.
Domače dvorišče. Živali na dvorišču in v hlevu.
Gozd: najpogostejša drevesa, živali, gobe.
Sadovnjak, travnik, zelenjavni in cvetlični vrt.
Opis svojega kraja: velikost, pomembnejše stavbe: železniška/ avtobusna postaja, trgovine, cerkev, muzej, šole,...
Pojmi: država/županija/mesto/vas/cesta/ulica/hrib/gora/reka.
Vas in mesto. Slovenske vasi v Porabju.
Katera mesta poznaš? Koliko mest si obiskal?
Pojmi: domovina/narod/narodnost/država/materni jezik.
Pogled čez mejo: Slovenija.
VI. POTI IN PROMETNA SREDSTVA
Cesta, železnica. Ulica. Prometna sredstva: kolo, moped, avtomobil, avtobus, vlak,...
Varnost v prometu. Priprave na potovanje.
Potujemo v Slovenijo.
VII. PRAZNIKI IN PRAZNOVANJE
Kaj je praznik?
Družinski prazniki: rojstni dan, god.
Darila: obdarovanje in sprejemanje daril. Babica praznuje...
Na pošti: pisanje pisma/čestitke; telefoniranje.
Drugi prazniki: miklavževo, božič, novo leto, otroški dan, materinski dan, kulturni dan.
VIII. ČAS
Časovne enote: minuta, ura, dan, mesec, leto.
Razmerja med njimi (spoznavanje številk).
Čas teče: Koliko je ura?
Imena dni, mesecev, letnih časov.
Opravila/dejavnosti ob določenih dnevih.
IX. NAŠE TELO
Poimenovanje in opis delov telesa.
Nega telesa. Zdravje. Obisk pri zdravniku.
Bolezni, počutje, zdravila.
X. DELO IN POKLICI
Poklic in delo staršev.
Poklici, s katerimi se srečujemo vsak dan.
Najpogostejša orodja, ki jih pri svojem delu uporabljajo.
S čim? Kje? Kaj? Kdo? Zakaj? Kako?
Delovni prostori.
Ko bom velik, bom...
XI. SVET NARAVE
Naše življenje in letni časi. Značilnosti posameznih letnih časov.
Vreme in vremenski pojavi. Oblačila v posameznih letnih časih.
Letni časi in kmečka opravila.
Življenje v gozdu, na travniku, v vodi: rastline in živali.
Obisk v živalskem vrtu.
Živali in rastline pri nas doma: na polju, v sadovnjaku, na vrtu; kmečko dvorišče; živali v hlevu.
Koline, trgatev in druga "praznična" opravila na kmetiji.
Minimalne zahteve
1. Učenec naj zna pravilno izgovarjati slovenske glasove. Naj pozna slovensko abecedo.
2. Besedne zveze in povedi naj izgovarja s pravilnim stavčnim poudarkom, pri osvojenih besedah naj uporablja pravilni besedni naglas.
3. Učenec naj osvoji 500-600 besed, ki se nanašajoč na teme iz vsakdanjega življenja: družina, dom, šola, narava, igra...
4. Učenec naj pozna značilnosti slovenskega jezika, zlasti razlike med zborno/knjižnim jezikom in narečjem.
5. Pragmatično naj spoznava različne sporočilne vloge jezika (spraševanje, zanikanje, prošnja, želja, ukaz ...)
6. Ob sliki, filmu, dogodku ali predmetu naj zna tvoriti krajše smiselno besedilo.
7. V temeljnih tematskih krogih učne snovi naj obvlada dvogovor.
8. Učenec naj zna pravilno pisati tekste (3-4 povedi) po nareku.
9. Naj bo sposoben prebrati vsebinsko razčiščeno besedilo.
10. Uporabljati naj zna slovar, naj izdeluje svoj slovarček.
11. Nauči naj se nekaj krajših pesmic, rekov, izštevank
12. Povej naj svoje mnenje o prebranem besedilu.
13. Učenec naj igrivo sodelujejo pri dramatizaciji kratkega besedila.
14. Učenec naj zna razlikovati eno- od večstavčne povedi.
15. Naj zna poimenovati besedne vrste: glagol, samostalnik, pridevnik, veznik, predlog.
16. Spozna naj osnovne literarnoteoretske pojme.
17. Naj zna na pamet 8-10 izštevank in krajših pesmic.
Podrobnejše zahteve ob koncu 6. razreda
UČNA SNOV
Utrjevanje in ponavljanje pravorečnih posebnosti v slovenskem jeziku. Deljenje besed. Ločila. Vejica v zložene povedi. Velika začetnica.
Razširjanje in utrjevanje besednega zaklada v slovenskem jeziku (500-600 novih besed); poudarjanje sorodnosti in enakosti z besedami v narečju.
- Stavčni členi: besedni red v povedi.
- Eno- in večstavčne povedi. Povedi po pomenu.
Ustno in pisno sporočanje:
- razširjanje besednega zaklada;
- dramatizacija;
- opis, oris, poročilo;
- obravnava umetnostnega besedila; vprašanja o vsebini (dogajalni čas in prostor, osebe);
- doživljajski, domišljijski spis;
- tvorba različnih sporočil ob sliki, filmu, dogodku ...
- tvorba besedil praktičnosporazumevalne narave: vabilo, obvestilo, pismo, poročilo, življenjepis;
- didaktične jezikovne igre;
- kdo - komu; razmerje sporočevalec: naslovnik.
Besedila za branje:
V. T. Arhar: Kaj je razred?
Kajetan Kovič: Medvedja šola
J. Stritar: V šoli
Tone Pavček: Starši, Hiša, Kaj kdo dela? Avto, Nesreča
France Bevk: Pri čevljarju
Franc Princ: Lastovkam v slovo, Jesen
Fran Albreht: Domovina
Lili Novy: Majska pesem
France Prešeren: Zdravljica
Janez Menart: Božično drevo
Franc Princ: Spomini
Kajetan Kovič: Potovanje
Oton Župančič: Zlata ptička
Lisjak in vrabec, Kralj Matjaž, Dva prijatelja, Krt, konj in človek
Slovenske uganke Slovenske pravljice
TEME
I. DRUŽINA, ŠOLA, DOMOVINA
Naša družina: družinski člani, starost, poklic, narodnost.
Prebivanje: hiša/stanovanje, naslov; prostori, oprema.
Delitev dela v družini.
Življenje v šoli. Pomen učenja slovenščine.
Narodnostna šola v Porabju: zakaj se učimo slovenski jezik?
Stiki s šolami v Sloveniji.
Prosti čas v šoli: kulturni in športni dnevi, izleti, krožki.
Moja ožja in širša domovina: Porabje - Madžarska.
Položaj Republike Madžarske v Evropi.
II. IZ VSAKDANJEGA ŽIVLJENJA
Predstavimo se znancem/neznancem, po telefonu, v uradih....
Moji najvažnejši osebni podatki/datum, kraj rojstva, stalno bivališče, pošta, matična številka/.
Pisanje kratkega življenjepisa.
Okolica mojega doma: cerkev, muzej, gledališče, športni objekti.
Nakupovanje. Na tržnici. V restavraciji. Jedilni list. Obroki. Na pošti. Na banki.
Gremo na /dobimo/ obisk.
Družinski /državni/ šolski prazniki.
Voščila in darila.
III. LETNI ČASI
Koledar. Letni časi: pomlad, poletje, jesen, zima; meseci, tedni, dnevi; deli dneva, ura, minuta, sekunda; izražanje časa.
Letni časi v Sloveniji in v Porabju.
Spremembe v naravi (vreme, vremenski pojavi).
Človek in njegovo prilagajanje tem spremembam (obleka, obutev).
Opravila v posameznih letnih časih: na vrtu, polju, travniku, v vinogradu, sadovnjaku, gozdu.
Plodovi narave. Rastline in živali. Šola in letni časi.
IV. DELO IN POKLICI
Razširjanje vedenj o poklicih iz bližnje in daljne okolice.
Kdo/kaj/kje/s čim/kako dela?
Spoznavanje pogostih in redkejših poklicev v lastnem okolju.
Kaj bi rad postal?
Delovna mesta v naši okolici.
Obisk pri...
V restavraciji: naročanje hrane, pijače.
V slaščičarni. Pecivo.
V hotelu. Receptor. Najemanje sobe. Dialog.
Poklici staršev, sorodnikov, znancev.
V. PROMET
Promet: na kopnem, vodi in v zraku.
Prometna sredstva.
Osnovna prometna pravila.
Cestni promet - temeljni pojmi: glavna in stranska cesta, leva in desna stran ceste, smer vožnje, vozila, križišče, pločnik, prehod za pešce, pešpot, kolesarska steza; pešec, kolesar, avtomobilist...
Delavci v prometu. Pripravljamo se na potovanje.
Obisk turistične agencije. Doživetja v zvezi s prometom.
VI. NARAVA IN ZDRAVJE
Deli človekovega telesa. Naša čutila.
Pri zdravniku. V bolnišnici/zdravilišču.
Bolezni in zdravila zanje. V lekarni.
Pripomočki za osebno nego.
Hrana - vir moči in zdravja.
Človekovo zdravje je odvisno od zdravega okolja.
Kaj storimo posamezniki za čisto in zdravo okolje?
Minimalne zahteve
1. Naj zna 500-600 novih besed.
2. Naj zna tvoriti krajše smiselno besedilo.
3. Učenec naj spoznava oblikoslovne in skladenjske zakonitosti slovenskega jezika (oblikoslovne kategorije, spregatev, stopnjevanje, sklanjatev; stavčne člene).
4. Naj bere leposlovna besedila in se o njih posvetuje z učiteljem.
5. Pripravlja naj literarno mapo - zbira najljubše pesmi, pravljice, slikovno gradivo
6. Učenec naj se izraža zbrano (ustno: v vsakdanjih govornih položajih; in pisno: pri pisanju spisa, orisa in pisma).
7. Poimenuje naj avtorja, temo in literarno zvrst obravnavanih del.
8. Na pamet naj zna 6-8 pesmi ali odlomkov.
Podrobnejše zahteve ob koncu 8. razreda
UČNA SNOV
Besede po pomenu;
Preglednica besednih vrst;
- besedna analiza;
- vaje in naloge/preprostejši primeri.
Stavčni členi: priredje in podredje.
Ustno in pisno sporočanje;
- razširjanje besednega zaklada;
- tvorba različnih sporočil - besedil;
- oblikovanost sporočila;
- opis, oris, poročilo;
- intervju, dnevnik;
- premi in poročani govor;
- načela dobrega jezikovnega sloga.
Besedila za branje:
Prežihov Voranc: Solzice
Ivan Cankar: Moje življenje
Josip Vandot: Kekčeve zgodbe
Ljudske pesmi in proza
Fran Levstik: Martin Krpan
Josip Jurčic: Jurij Kozjak, Sosedov sin
Ivan Tavčar: Cvetje v jeseni, Med gorami
Porabske pravljice
TEME
I. REPUBLIKA SLOVENIJA - MATIČNA DEŽELA
Ustanovitev R Slovenije in njen položaj v Evropi.
Geografske značilnosti Slovenije: relief, pokrajine, reke, jezera, morje, gore, mesta.
Spoznavajmo lepote Slovenije!
Kulturni, jezikovni, športni in šolski stiki s Slovenijo.
Razmerje: knjižni jezik/narečja.
Slovenska himna.
Slovenske ljudske pesmi, pravljice, pripovedke.
Zbiranje ljudskega slovstva.
II. POTOVANJE V SLOVENIJO
Razred načrtuje potovanje po različnih slovenskih pokrajinah.
Zemljevid Slovenije in turistični prospekti.
Motivi za potovanje. Različni načini potovanja.
Državna meja (ločevanje, zbliževanje in sodelovanje narodov, vloga narodnih manjših).
Obisk v turistični agenciji.
Kdo, kdaj, kam, kako, zakaj, ... potujemo?
Izkušnje s potovanji v Slovenijo.
Kaj veš o Sloveniji?
III. POSAMEZNE SLOVENSKE POKRAJINE
Prekmurje, Štajerska, Koroška, Gorenjska, Dolenjska, Primorska.
Potujemo: začetek potovanja. Na mejnem prehodu.
Geografske, zgodovinske značilnosti pokrajin.
Mesta, kulturne in etnološke posebnosti.
Opisi, orisi, dialogi, reportaže v zvezi z obravnavanimi temami.
Turistične zanimivosti posameznih pokrajin. Dnevnik s potovanja.
Pišemo razglednice staršem, znancem, prijateljem.
Pismo/staršem, prijateljem/ iz Slovenije. Zbiramo razglednice.
Slovensko ljudsko izročilo.
Rojstne hiše slovenskih pesnikov in pisateljev.
Spoznal/-a sem prijatelja/prijateljico.
IV. LJUBLJANA - SLOVENSKO GLAVNO MESTO
Oglejmo si slovensko prestolnico!
Turistični ogled / z avtobusom, peš, s taksijem/.
Kulturnozgodovinske znamenitosti.
Srečanje s turisti iz Budimpešte.
Vrnitev domov. Staršem/prijateljem pripovedujemo o potovanju.
V. NAŠ JEZIK, NAŠA KULTURA
Narodna in jezikovna podoba Slovenije in Madžarske.
Slovenci zunaj meja R Slovenije /na Tržaškem in Goriškem, v Reziji in Beneški Sloveniji, na Koroškem in Štajerskem, v Porabju/.
Spoštovanje in strpnost do drugačnosti.
Pomen učenja maternega jezika za ohranjanje kulturnega izročila ter bogatenje jezikovne in sporazumevalne zmožnosti.
Manjšinski, večinski jezik. Uradni položaj jezika manjšine.
Manjšine kot bogastvo sodobne demokratične družbe.
VI. SLOVENSKA KNJIŽEVNOST
Prvi zapisi in ljudsko slovstvo:
ljudska poezija in proza v Sloveniji in v Porabju.
Srednji vek in prve slovenske knjige:
od Brižinskih spomenikov do Primoža Trubarja.
Stoletna podoba porabskih krajev.
Razsvetljenska književnost:
rojstvo slovenskega gledališča /A. T. Linhart/ in prva
slovenska pesniška zbirka /Valentin Vodnik/.
Književnost romantike:
France Prešeren - največji slovenski pesnik.
8. februar - slovenski kulturni praznik.
Književnost realizma:
rojstvo slovenske proze;
najpomembnejši realistični pesniki in pisatelji.
Književnost moderne:
Ivan Cankar in njegov pomen za slovensko književnost.
Književnost 20. stoletja:
izpostavimo avtorje, ki so učenčevemu doživljajskemu svetu
blizu: Miško Kranjec, Prežihov Voranc ...
Otroška in mladinska književnost:
Svetlana Makarovič, Tone Pavček,
Kajetan Kovič, Neža Maurer,
Niko Grafenauer, Feri Lainšček, ... spoznavanje in
doživljanje literarnih del.
Minimalne zahteve
1. Svoj besedni zaklad naj dopolnjuje s standardnim besediščem (500-600 novih besed).
2. Učenec naj zna tvoriti jezikovno pravilna, smiselna besedila.
3. Učenec naj spozna slovenska umetnostna besedila.
4. Poroča naj jasno in jedrnato o prebranem in obravnavanem leposlovnem besedilu.
5. Obvlada naj pisanje sporočil praktično-sporazumevalne narave / obvestilo, prošnja, pritožba, poročilo).
6. Učenec naj obvlada pravopisna pravila: pisanje skupaj in narazen.
7. Učenec naj obvlada pravopis lastnih imen, ki jih je srečeval v osnovnošolskih temah.
8. Na pamet naj zna 5-6 literarnih del ali odlomkov iz beril.
Podrobnejše zahteve ob koncu 10. razreda
UČNA SNOV
1. JEZIKOVNA VZGOJA
Upovedovanje: sporočevalec, naslovnik, sporočilni namen.
Poved - enota sporočila.
Povezovanje povedi v besedilo.
Stavčni členi.
Kaj sporočajo stavčni členi? Vaje in naloge.
Priredno in podredno zložene povedi.
Besedni red v povedi.
Ločila.
Pomenske, oblikoslovne in skladenjske lastnosti besednih vrst.
Delitev besednih vrst.
Pregibne in nepregibne besedne vrste.
Bralno in govorno pravorečje.
Ponovitev glasovnega sestava SKJ.
Členitev s premori in stavčna intonacija.
Zapisovanje pravopisno težkih besed.
Pisanje skupaj in narazen.
Pregledna ponovitev ločil in velike začetnice.
Pisanje narekov.
Besedna družina.
Tvorba besed in besednih zvez.
Besedotvorni načini.
Vaje iz besedoslovja in besedotvorja.
II. SPOROČANJE
Ustno in pisno sporočanje.
Oblikovanje besedila in stilistika.
Zgradba besedila - začetek, jedro, konec.
Pogovor. Dvogovor. Dramatizacija. Obnova.
Opis. Oris. Označitev.
Prikaz predmetov, oseb, različnih dogodkov.
Vaje v kreativnem pisanju.
Besedila za branje:
Pavle Rožnik: Pes in mačka
Niko Grafenauer: Sonce nad vodometi
Tone Seliškar: Bratovščina Sinjega galeba
Vitan Mal: Sreča na vrvici
Oton Župančič: Pesmi za otroke
Ljudski pregovori
Ivan Cankar: Skodelica kave
Dragotin Kette: Zimska romanca
Niko Grafenauer: Ljubezen
France Bevk: Kaplan Martin Čedermac
III. KNJIŽEVNA VZGOJA
I. Razumevanje besedil
Branje - glasno in tiho - pravilno, tekoče in smiselno.
Jasnost v izražanju.
Zgradba in razumevanje književnega besedila.
2. Delo z umetnostnimi besedili
Zunanja in notranja zgradba književnega besedila.
Zvrsti ljudskega pesništva in proze.
Lirske, epske in dramske zvrsti književnosti (ep, sonet, balada, romanca; črtica, novela, roman).
Faze v obravnavi umetnostnega besedila:
a) Motivacija
b) Najava besedila:
Interpretativno branje
Čustveni premor
Tiho branje učencev
Glasno branje
Razčlenjevalni postopek
c) Razčlenjevanje pomenske zgradbe
d) Osebe
e) Njihova dejanja - ključni glagoli
3. Književnost - dela slovenskih pesnikov in pisateljev
Porabsko ljudsko slovstvo.
Dela slovenskih avtorjev otroške in mladinske literature.
Klasična dela slovenskih pesnikov in pisateljev - od razsvetljenstva do sodobne književnosti.
4. Filmska vzgoja
Predvajanje slovenskih filmov.
Uporabimo filme na videokasetah - mladinski filmi, filmi posneti po slovenskih literarnih predlogah.
Minimalne zahteve
1. Učenec naj zavestno uporablja jezikovne zakonitosti.
2. Pozna naj temeljna literarna dela slovenske književnosti ter njihove avtorje.
3. Pozna naj tudi osnovne literarnoteoretične pojme.
4. Njegova sporočila - besedila naj bodo jezikovno pravilna.
5. Učenec naj zna tvoriti zvrstno različna smiselna sporočila ustno in pisno.
6. Pozna naj nekaj temeljnih dejstev in podatkov o prebranih umetnostnih delih.
7. Obvlada naj slovenski knjižni/zborni jezik, ob tem pa tudi narečje svojih staršev.
8. Pozna naj dosežke slovenske književnosti in kinematografije, navedene v učnem načrtu.
9. Izmed naštetih besedil naj zna na pamet 6-8 del ali odlomkov.
| 2. Spoznavanja naroda |
| (Zahteve slovenskega narodnostnega pouka) |
| Podrobne zahteve ob koncu 4. razreda |
| Učne vsebine | Zahteve pri razvijanju sposobnosti | Minimalne zahteve |
| Poklici, s katerimi so se ukvarjali v okviru družine v preteklosti in sedanjosti, ter njihovo narečno poimenovanje. Potek enega dneva v družini v preteklosti in danes. Obisk pri domačem lončarju. Pomembnejše stavbe kraja. Prvi stiki z domačo likovno umetnostjo in likovnimi ustvarjalci. Domače živali, kulturne rastline in njihovo narečno poimenovanje. Stara poimenovanja sorodstvenih odnosov in njihovi ustrezniki v knjižnem jeziku. Etnična pripadnost prebivalstva rojtne vasi. V rojstni vasi znani pregovori, vedeževanja o vremenu, besedne igre, izštevanke. Učenje slovenskih otroških pesmi o živalih, praznikih, posameznih letnih časih. Raba jezika v družini in zunaj nje. Slovenski jezik doma in v šoli. | Vpogled v preteklo in sedanje življenje Slovencev na Madžarskem po pripovedovanju starejših ljudi. Prepoznavanje najpomembnejših razlik med prejšnjim in sedanjim načinom življenja. Priprava nekaj rokodelskih produktov. Ogled krajevnih značilnosti in nekaterih ustanov ter pomembnih objektov. Zbiranje narečnih besed. Uzavestitev drugačnosti, različnosti ljudi (zlasti glede jezika in navad). Zbiranje in učenje slovenskih pravljic / kratkih pripovedk, pesmic in igric. Spoznavanje lepote ljudskega slovstva. Prepoznavanje narečja. | Osnovna znanja o življenju in vsakdanjem delu prednikov. Učenci naj poznajo narečnapoimenovanja treh rastlin, domačih živali in sorodstvenih odnosov. Učenci, ki živijo na dvojezičnem območju, naj poznajo dve različni navadi/šegi. Učenci se naj na pamet naučijo tri- tri ljudske pravljice/pesmi, pregovore, vedeževanja o vremenu in eno delo umetnostnega slovstva. |
| Slovenske otroške pesmi, izštevanke, otroške igrice.(iz matične domovine: Ciciban, PIL) Učenje in izvajanje različnih otroških glasbenih igric, ugank. Stara velikonočna in božična darila in njihova priprava. Stari božični okraski. Stare porabske slovenske igrače in njihova narečna poimenovanja. Noša otrok in učencev. Poimenovanja najpomembnejših oblačil v narečju in v knjižni slovenščini. Stare porabske slovenske jedi in njihova poimenovanja. | Vaje otroških igric. Reševanje ugank. Barvanje jajc po stari tradiciji. Skupaj okrasijo božično drevo po porabski slovenski tradiciji. Priprava starih igrač. Zbiranje starih fotografij. Zbiranje domačih receptov. | Sodeluje pri igricah in reševanju ugank. Priprava raznih daril za praznike. Z zbranimi fotografijami naj predstavi svojo družino in narodno nošo. |
| Podrobne zahteve ob koncu 6. razreda |
| 1. Zgodovinska in zemljepisna znanja |
| Učne vsebine | Zahteve pri razvijanju sposobnosti | Minimalne zahteve |
| Življenje v Porabju danes (gospodarstvo, izobraževanje, kulturno in družabno življenje). Porabske vasi, kjer živijo Slovenci, mesto Monošter (splošne značilnosti, lega, prebivalstvo, kulturne znamenitosti). Slovensko Porabje v sedanjosti in preteklosti. Jožef Košič in njegov pomen (literarno in etnološko delo, ohranjanje kulturne dediščine). Naselitev Južnih Slovanov na Balkanu in v Vzhodnih Alpah. Oblikovanje slovenskega naroda; pomen pokristjanjevanja Slovencev. Prva slovenska država Karantanija. Vzroki in posledice izgube narodne samostojnosti. Tuja kolonizacija in posledice; ponemčevanje slovenskih dežel in krčenje obsega narodnostnega ozemlja. Izoblikovanje slovenske etnične meje. | Vpogled v življenje neke naselbine, kjer živijo porabski Slovenci. (zbiranjem podatkov) Spoznavanje današnjih porabskih slovenskih naselbinskih območij in njihovih zemljepisnih značilnosti. Zbiranje slikovnega in drugega gradiva o preteklosti in sedanjosti slovenskega Porabja. Vpogled v način življenja in v selitev Slovanov. Prepoznanje pomena slovenske državnosti. | Učenci naj predstavijo svojo rojstno vas. Naštevanje porabskih naselij. Učenci naj na kratko predstavijo zgodovino porabskih Slovencev. Naj povedo nekaj pomembnejših dogodkov. Učenci naj poznajo vzrokenaselitve. Vloga ter kulturni pomen poslanstva Cirila in Metoda. Naj predstavijo življenje Slovencev pod tujo oblastjo v času fevdalizma. |
| 2. Kultura |
| Učne vsebine | Zahteve pri razvijanju sposobnosti | Minimalne zahteve |
| Ljudsko izročilo v preteklosti in danes. Pustne navade. Stari božični običaji. Novoletne ljudske šege. Vraževerne šege v preteklosti in danes. Stara in nova imena ulic ter ledinska imena v rojstni vasi. Otroške igre, preprosti ljudski plesi, ljudske pesmi. Slovenske pravljice, kratke pripovedke in pesmi. Porabsko slovensko narečje - del slovenskega jezikovnega izročila. Najpomembnejše glasoslovne in leksikalne razlike med krajevnim govorom/narečjem in knjižnim jezikom. Madžarske besede v narečju rojstne vasi. | Spoznavanje pomembnejših ljudskih običajev porabskih Slovencev. Skupno zbiranje šeg in razpravljanje o njih. Učenci naj spoznajo najpomembnejše kulturno izročilo Slovenije. Naj prepoznajo podobnosti in razlike med obravnavanimi navadami. Učenci si oblikujejo pozitiven odnos do različnih kultur, navad in običajev ter spoštujejo svoj narod in druge narode. Negovanje porabskega slovens- kega plesa in slovenske pesmi. Zbiranje slovenske literature. Po zbranem narečnem gradivu ugotovitev tega, kateri glasovi krajevnega narečja se razlikujejo od knjižnih oblik. Utemeljevanje prevzema madžarskih besed. | Naštevanje obravnavanih ljudskih običajev. Učenci naj na kratko predstavijo dve navadi. Učenci naj znajo dve otroški in dve ljudski pesmi ter en ljudski ples. Naj pripovedujejo eno pripovedko. Naštevanje pet-pet glasoslovnih in leksikalnih značilnosti krajevnega narečja. Učenci naj zberejo deset madžarskih sposojenk. |
| Osnovne oblike porabskih slovenskih vasi / naselbin. Oprema stare kuhinje. Stara kuhinjska sredstva / stare kuhinjske posode, njihova raba in njihovo narečno poimenovanje. | Spoznavanje strukture porabskih slovenskih vasi. | Osnovno znanje o naselbinskih oblikah. Oprema stare kuhinje - najpomembnejše pohištvo stare kuhinje. |
| Kmetijska dela v posameznih letnih časih, njihova poimenovanja v narečju in v knjižnem jeziku. Zimska opravila (pletenje, predenje). Najpomembnejše vsakdanje jedi porabskih Slovencev in Madžarov, razlike in podobnosti med temi jedmi. Vsakdanja noša porabskih Slovencev, poimenovanja oblačil v narečju in v knjižnem jeziku. | Vpogled v nekdanje vsakdanje življenje porabskih Slovencev. Prepoznanje medsebojnih vplivov v ljudskem hranjenju. Oblačila v preteklosti in danes, prepoznanje in utemeljevanje razlik med temi oblačili. | Naštevanje najpomembnejših kmečkih del. Naštevanje najpomembnejših starih jedi in oblačil. |
| Podrobne zahteve ob koncu 8. razreda |
| 1. Zgodovinska in zemljepisna znanja |
| Učne vsebine | Zahteve pri razvijanju sposobnosti | Minimalne zahteve |
| Nastanek in razvoj mest na Slovenskem. Celjski grofje in njihov pomen. Slovenci v 15. in 16. stoletju: kmečki upori, turški vpadi. (Ilustriranje s primeri iz slovenske literature - J. Jurčič: Jurij Kozjak.) Reformacija (protestantizem) na Slovenskem. Protireformacija in njen pomen za Slovence. Nastajanje kapitalizma. Slovenci v avstrijski absolutistični državi; razsvetljenske reforme in njihov pomen. | Vpogled v nastanek mest na Slovenskem. Pregled življenja, položaja Slovencev v dobi turških vpadov. Pregled reformacije in protireformacije na Slovenskem Prepoznanje pomena razsvetljenskih reform. | Pripoved zgodovine celjskih grofov. Učenci naj poznajo vzroke kmečkih uporov. Pomen protestantizma za slovensko kulturo. Učenci naj poznajo razsvetljenske reforme. |
| 2. Kultura |
| Učne vsebine | Zahteve pri razvijanju sposobnosti | Minimalne zahteve |
| Pomladanski običaji: prvi maj; binkoštni običaji. Ljudske šege proščenja. Navade ob poroki. Ljudske pesmi, ljudski plesi. Manjšine na Madžarskem. Madžarska manjšinska politika. Šolski sistem Slovencev na Madžarskem. Najpomembnejše morfološke in sintaktične značilnosti krajevnega narečja. Glavne posebnosti gornjeseniškega in števanovskega govora. | Odkritje in oživitev izročila prednikov. Prepoznanje interetničnih odnosov. Primerjava obravnavanih običajev z madžarskimi običaji. Razumevanje vloge manjšin na področju mednarodnih odnosov. Prepoznanje najbolj opaznih razlik med vaškim narečjem in knjižnim jezikom po magnetofonskem posnetku. | Osnovna znanja v obravnavanih ljudskih običajih. Naštevanje manjšin, ki živijo na Madžarskem, in njihovih glavnih pravic. Učenci naj poimenujejo dve glavni inačici porabskega narečja, naj poznajo tri-tri njune glavne značilnosti. |
| Obisk pri domačem lončarju. Delovni postopki, orodje, izdelki lončarstva. Najpomembnejši slovenski slikarji, kiparji, arhitekti (Matija Jama, Ivan Grohar, Maksim Gaspari, Božidar Jakac, Jože Plečnik...). | Spoznavanje porabske rokodelske obrti. Likovno vrednotenje lončarskih izdelkov. Pregled najpomembnejših umetnostnozgo-dovinskih obdobij v slovenski umetnosti. | Učenci naj naštejejo tri slovenske umetnike, naj poznajo eno-eno njihovo delo. |
| Podrobne zahteve ob koncu 10. razreda |
| 1. Zgodovinska in zemljepisna znanja |
| Učne vsebine | Zahteve pri razvijanju sposobnosti | Minimalne zahteve |
| Začetki narodnega prebujenja na Slovenskem. llirizem in narodno prebujenje; status slovenskega jezika v tem času. Revolucionarno leto 1848 pri Slovencih. Program "Zedinjena Slovenija". Boj za narodnostne pravice in osvoboditev. Krepitev narodne zavesti. Prva svetovna vojna in Slovenci. Mirovna konferenca in nastanek Kraljevine Srbov, Hrvatov in Slovencev. Krepitev fašizma in nacizma. II. svetovna vojna in boj Slovencev za osvoboditev. Konec vojne in proglasitev skupne jugoslovanske države. Slovenija in njene politične ter etnične meje. Slovenci v Italiji, Avstriji ter na Madžarskem. Težnje narodov po osamosvojitvi. Vzroki razpada. Razglasitev slovenske samostojnosti. Vojna za Slovenijo. | Prepoznanje pomena narodnega prebujenja. Učenci naj spoznajo slovenske težnje po enotnosti. Učenci naj pregledajo težnje južnoslovanskih narodov po zedinjenju v eno državo. Pregled tega, kakšen je bil položaj Slovencev v okviru jugoslovanske federacije. Pregled razpada jugoslovanske federacije. | Učenci naj poznajo vlogo ilirizma. Učenci naj predstavijo program "Zedinjena Slovenija". Učenci naj na kratko predstavijo položaj slovenskega naroda v skupni državi med I. in II. svetovno vojno. Naštevanje federativnih ljudskih republik Jugoslavije. Učenci naj poznajo vzroke razpada. Naj poznajo pomembna dejstva družbe, zemljepisa, politike. |
| Republika Slovenija kat samostojna, neodvisna država. Geografske, politične, kulturne značilnosti Slovenije; povezave s Porabjem. Pravice manjšinskih samouprav in njihova dejavnost. | Spoznavanje in analiza odnosov med R Slovenijo in R Madžarsko. Pomen in vpliv manjšinske samouprave. | Učenci naj poznajo nekaj pomembnih podatkov o Sloveniji. Predstavitev zbranega gradiva k zgodovini krajevne samouprave. |
| 2. Kultura |
| Učne vsebine | Zahteve pri razvijanju sposobnosti | Minimalne zahteve |
| Tloris starih kmečkih hiš. Ureditev stanovanjske hiše in gospodarskega poslopja na zemljišču. Običajna oprema sobe. | Stanovanjski običaji porabskih Slovencev, primerjava z običaji Madžarov. | Informacije v zvezi s stanovanjskimi običaji in kmetijstvom. |
| Staro kmetijsko orodje, njihovo poimenovanje in njihova raba. Jedi praznikov. Deli praznične narodne noše in njihova poimenovanja. Način življenja in mišljenja nekdanjih porabskih slovenskih kmečkih družin. Običaji ob imenovanju v rojstni va- si; krstna imena in hišna imena. Dejavnost krajevnih madžarskih slovenskih društev in kulturnih skupin. Sožitje Slovencev in drugih etničnih skupin v rojstnem kraju. | Razvoj kmetijstva in vzrok tega. Razlike med prazniki in delavniki. Prepoznanje razlik med nekdanjimi in sedanjimi normami kmečkih družin. Učenci naj prepoznajo vlogo organizacij Slovencev na Madžarskem pri ohranjanju narodnostne identitete. Razumejo naj pomembnost strpnosti z drugimi narodi in z večinskim narodom. | Naštevanje najpomembnejših starih prazničnih jedi in glavnih oblačil praznične noše. Učenci naj spoštujejo lastno kulturo in kulturo drugih narodov. |
1. Szlovén nyelv és irodalom
A hagyományos nyelvoktató és a bővített nyelvoktató kisebbségi oktatási forma számára
Részletes követelmények a 4. évfolyam végén
TANANYAG
A magánhangzók kiejtése, a szlovén és a magyar szavak magánhangzóinak kiejtése közötti különbségek hangsúlyozása.
Írás-olvasás elsajátítása szlovén nyelven, különös tekintettel azokra a betűkre, amelyek írásképe a magyar írásmódban eltér a szlovéntól.
Rendezett, olvasható írás az automatizmusok szintjén.
A mondatok és a tulajdonnevek nagykezdőbetűs írása. Mondatvégi és nem mondatvégi írásjelek. Tollbamondás. A szavak elválasztása. A s/z elöljáró kiejtése és írása.
A szlovén irodalmi nyelv alapszókincsének elsajátítása, kibővítése és tudatosítása; a nyelvjárás és az irodalmi nyelv közötti különbségek és azonosságok hangsúlyozása; a magyar és a szlovén nyelv közötti különbségek tudatosítása. Az irodalmi szókincs legyen a nyelvjárás felépítménye.
Azoknak a főneveknek a képzése implicite, amelyek:
a történés helyszínét jelölik.
Szócsaládok. Szóértés szöveg-összefüggésben.
Beszélgetésben való részvétel.
A kommunikációs képesség fejlesztése közben tudatosítjuk a szófajok és az alapvető alaktani kategóriák használatát.
Az egyszerű mondat fajtái.
A mondatok bővítése (tárggyal, határozóval).
Szóbeli és írásbeli kommunikáció
- a szókincs bővítése;
- dramatizálás;
- a szöveg tartalmával kapcsolatos kérdések;
- különféle kommunikatív tartalmak kialakítása kép, film, esemény ... alapján;
- cím keresése, rövidebb történet befejezése;
- didaktikus nyelvi játékok.
TÉMAKÖRÖK
I. KI VAGYOK? KI VAGY?
Kicsoda? Micsoda? ... hívnak. Bemutatkozás: utónév, családi név, életkor.
Köszöntések. Kisfiú és kislány. Hol laksz? Mit csinálsz?
Személynevek: fiúké, lányoké. Önmagad leírása/valaki más jellemzése.
II. AZ OTTHON ÉS CSALÁD
Családtagok: anya, apa, lánytestvér, fiútestvér, nagymama, nagypapa.
A család és a rokonság fogalma. A családtagok bemutatása és leírása.
A mi házunk. A ház/lakás helyiségei és azok funkciói. Bútorok.
Táplálkozás. Ételek és italok. Ízek.
Napi étkezések: reggeli, ebéd, tízórai, vacsora; evőeszközök, ételek.
Élelmiszerek a boltban. Bevásárlás.
Személyi higiénia. Alapvető ruházat és lábbeli.
III. ISKOLA
Tantermek, bútorok, iskolai taneszközök.
Oktatás. Tanulás. Tanuló fiúk/lányok. Tanár/tanárnő.
Iskolatársak - fiúk/lányok. Igazgató/igazgatónő.
A tanítás kezdete/vége. Iskolai naptár. Órarend.
Milyen a tábla, az asztal, a lámpa? (színek)
Milyen vagy? (tanuló fiúként/ lányként) Külső leírás, tulajdonságok.
Szünidő. Szünidei élmények.
IV. AZ ÉN SZABADIDŐM
A munka és a szabadidő fogalma.
A szabadidő eltöltésének különféle módjai (játék, szórakozás, sport/különféle sportágak, segítség a szülőknek ...).
Kedvenc időtöltésem/hobbijaim és barátaim kedvenc időtöltése.
Játékok és játékszerek.
Szakköri, csoportmunkába történő bekapcsolódás.
V. SZŰKEBB ÉS TÁGABB KÖRNYEZETÜNK
A tanuló szűkebb környezete.
Az udvar. Állatok az udvaron és az istállóban/ólban.
Az erdő: a leggyakoribb fák, állatok, gombák.
A gyümölcsöskert, rét, virágos- és zöldséges kert.
Saját környezetem leírása: nagysága, fontosabb épületek: vasútállomás/autóbuszmegálló, üzletek, templom, múzeum, iskolák...
Fogalmak: ország/megye/város/falu/út/utca/domb/hegy/folyó.
A falu és a város. Rába-vidéki szlovén falvak.
Mely városokat ismered? Hány városban voltál már?
Fogalmak: haza/nép/nemzetiség/ország/anyanyelv.
Pillantás a határ túloldalára: Szlovénia.
VI. UTAK ÉS KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖK
Út, vasút. Utca. Közlekedési eszközök: kerékpár, segédmotoros kerékpár, személygépkocsi, autóbusz, vonat... Közlekedésbiztonság. Felkészülés az utazásra. Szlovéniába utazunk.
VII. ÜNNEPEK ÉS ÜNNEPLÉS
Mi az ünnep? Családi ünnepek: születésnap, névnap.
Ajándékok: ajándékozás és az ajándék elfogadása. A nagymama ünnepel...
A postán: levél-/üdvözlőlap írása; telefonálás.
Egyéb ünnepek: mikulás, karácsony, újév, gyermeknap, anyák napja, kulturális nap.
VIII. IDŐ
Időegységek: perc, óra, nap, hónap, év.
Ezek egymáshoz való viszonya (a számok megismerése).
Az idő múlik: Hány óra van?
Napok, hónapok, évszakok nevei.
Teendők/tevékenységek az egyes napokon.
IX. TESTÜNK
Testrészek megnevezése és leírása.
Testápolás. Egészség. Orvosnál.
Betegségek, közérzet, gyógyszerek.
X. MUNKA ÉS FOGLALKOZÁSOK
A szülők munkája és foglalkozása.
Foglalkozások, amelyekkel nap mint nap találkozunk.
Eszközök, amelyeket munkájuk során a leggyakrabban használnak.
Mivel? Hol? Mit? Kicsoda? Miért? Hogyan?
A munkavégzés helyszínei.
Mi leszek, ha nagy leszek...
XI. A TERMÉSZET VILÁGA
Életünk és az évszakok. Az egyes évszakok jellemzői.
Idő és időjárási jelenségek. Ruházat az egyes évszakokban.
Évszakok és mezőgazdasági munkák.
Élet az erdőben, a réten, a vízben; növények és állatok.
Látogatás az állatkertben.
Állatok és növények otthon: a mezőn, a gyümölcsösben, a kertben; falusi udvar; állatok az ólban és istállóban.
Disznótor, szüret és egyéb "ünnepi" alkalmak a gazdaságban.
Minimális teljesítmény
1. A tanuló tudja helyesen kiejteni a szlovén hangokat, ismerje a szlovén ábécét.
2. A szószerkezeteket és a mondatokat ejtse ki helyes mondathangsúllyal, az elsajátított szavak esetében pedig alkalmazza a helyes szóhangsúlyt.
3. Sajátítson el 500-600 olyan szót, amelyek a mindannapi életre vonatkoznak: család, otthon, iskola, természet, játék...
4. Legyen képes megfigyelni a szlovén nyelv sajátosságait, különös tekintettel a művelt köz-/irodalmi nyelvre és a nyelvjárásra.
5. Feladathelyzetben ismerje fel a nyelv különféle közléseket közvetítő szerepét (kérdezés, tagadás, kérés, óhaj, parancs...)
6. Kép, film, esemény vagy adott tárgy alapján tudjon néhány mondattal értelmes szöveget alkotni.
7. Legyen képes párbeszédben részt venni a begyakorolt témakörökben
8. A tanuló tollbamondás után tudjon leírni 3-4 mondatos szövegeket.
9. Legyen képes tartalmilag tisztázott és megértett szöveg felolvasására.
10. Tudja használni a szótárt, készítsen saját szótárt.
11. Tudjon néhány rövidebb verset, szólást, kiszámolót.
12. Legyen képes véleményt mondani az olvasottakkal kapcsolatban.
13. Vegyen részt szövegek dramatizálásában játékos formában.
14. A tanuló tudjon különbséget tenni az egyszerű- és összetett mondatok között.
15. Nevezze meg a szófajokat: ige, főnév, melléknév, kötőszó, elöljárószó.
16. Ismerjen alapvető irodalomelméleti fogalmakat.
17. Tudjon memoriterként 8-10 kiszámolót, mondókát, verset.
Részletes követelmények a 6. évfolyam végén
TANANYAG
A szlovén nyelv helyes kiejtésével kapcsolatos sajátosságok tudatosítása és ismétlése.
A szavak elválasztása. Írásjelek. Vessző az összetett mondatokban. Nagy kezdőbetű.
A szlovén nyelv szókincsének bővítése 500-600 új szóval, az irodalmi nyelv és a nyelvjárás közötti rokonság és azonosság hangsúlyozása.
Mondatrészek: szórend.
Egyszerű és összetett mondatok, mondatfajták jelentésük szerint.
Szóbeli és írásbeli kommunikáció:
- a szókincs bővítése;
- dramatizálás;
- leírás, jellemzés, ismertetés;
- szépirodalmi alkotások elemzése: a tartalomra vonatkozó kérdések (a cselekmény ideje és helyszíne, személyek):
- fogalmazás egy élményről, elképzelt eseményről;
- különféle közlések alkotása kép, film, esemény kapcsán...
- gyakorlati-kommunikációs természetű szövegek alkotása: meghívó, értesítés, levél, beszámoló, életrajz;
- didaktikus nyelvi játékok;
- kicsoda - kinek; a feladó : címzett viszony.
Olvasmányok:
V. T. Arhar: Kaj je razred? (Mi az osztály?)
Kajetan Kovič: Medvedja šola (Medveiskola)
J. Stritar: V šoli (Az iskolában)
Tone Pavček: Starši (Szülők), Hiša (Ház), Kaj kdo dela?(Ki mit csinál?), Avto (Autó), Nesreča (Baleset)
France Bevk: Pri čevljarju (A cipésznél)
Franc Princ: Lastovkam v slovo (Fecskebúcsúztató), Jesen (Ősz)
Fran Albreht: Domovina (Haza)
Lili Novy: Majska pesem (Májusi vers)
France Prešeren: Zdravljica (Pohárköszöntő)
Janez Menart: Božično drevo (Karácsonyfa)
Franc Princ: Spomini (Emlékek)
Kajetan Kovič: Potovanje (Utazás)
Oton Župančič: Zlata ptička (Aranymadár)
Lisjak in vrabec (A róka és a veréb), Kralj Matjaž (Mátyás király),
Dva prijatelja (A két barát), Krt, konj in človek (A vakond, a ló és az ember)
Slovenske uganke (Szlovén találós kérdések)
Slovenske pravljice (Szlovén mesék)
TÉMAKÖRÖK
I. CSALÁD, ISKOLA, HAZA
A mi családunk: családtagok, életkor, foglalkozás, nemzetiség.
Tartózkodás: ház/lakás, lakcím: helyiségek, berendezés.
Munkamegosztás a családban. Élmények családi körben.
Iskolai élet. Nemzetiségi iskolák a Rába-vidéken.
A szlovén nyelv tanulásának jelentősége. Kapcsolatok szlovéniai iskolákkal.
Szabadidő az iskolában: kulturális és sportnapok, kirándulások, szakkörök.
Szűkebb és tágabb hazám: Rába-vidék - Magyarország.
A Magyar Köztársaság helyzete Európában.
II. MINDENNAPI ÉLET
Bemutatkozás ismerősöknek/ismeretleneknek, telefonon, hivatalban...
Legfontosabb személyi adataim (születési idő, hely, állandó lakhely, posta, anyakönyvi szám).
Rövid önéletrajz írása.
Otthonom környezete: templom, múzeum, színház, sportlétesítmények.
Vásárlás. Piacon. Vendéglőben. Étlap. Ételek. Postán. Bankban.
Látogatóba megyünk/vendégeink érkeznek.
Családi/állami/iskolai ünnepek.
Üdvözletek és ajándékok.
III. ÉVSZAKOK
Naptár. Évszakok: tavasz, nyár, ősz, tél: hónapok, hetek, napok: napszakok, óra, perc, másodperc; az idő kifejezése.
Évszakok Szlovéniában és a Rába-vidéken.
Változások a természetben (időjárás, időjárási jelenségek).
Az ember és annak alkalmazkodása e változásokhoz (ruházat, lábbeli).
Tevékenységek az egyes évszakokban: a kertben, a mezőn, a réten, a szőlőben, a gyümölcsösben, az erdőben.
A természet gyümölcsei. Növények és állatok. Iskola és évszakok.
IV. MUNKA ÉS FOGLALKOZÁSOK
A szűkebb és tágabb környezet foglalkozásaira vonatkozó ismeretek bővítése.
Ki/mit/hol/mivel/hogyan dolgozik?
Ismerkedés a szűkebb környezet gyakoribb és ritkább foglalkozásaival.
Mi szeretnék lenni?
Munkahelyek környezetünkben. Látogatás a ... -nál.
Vendéglőben: az étel rendelése, italok.
Cukrászdában. Sütemények.
Szállodában. Portás. Szobafoglalás. Párbeszéd.
A szülők, rokonok, ismerősök foglalkozása.
V. KÖZLEKEDÉS
Közlekedés: szárazföldön, vizen és levegőben.
Közlekedési eszközök.
Alapvető közlekedési szabályok.
Közúti közlekedés - alapfogalmak: fő- és mellékút, az úttest jobb és bal oldala, haladási irány, járművek, útkereszteződés, járda, zebra, gyalogút, kerékpárút; gyalogos, kerékpáros, autós...
A közlekedésben dolgozók. Felkészülés az utazásra.
Látogatás utazási irodában. A közlekedéssel kapcsolatos élmények.
VI. TERMÉSZET ÉS EGÉSZSÉG
Az emberi test részei. Érzékszerveink.
Az orvosnál. A kórházban/gyógyüdülőben.
Betegségek és azok gyógyszerei. A gyógyszertárban.
Személyi higiéniai eszközök.
Étel az erő és az egészség forrása.
Az ember és környezetének viszonya.
Az egyén szerepe a környezet- és természetvédelemben.
Minimális teljesítmény
1. Tudjon 500-600 új szót.
2. Legyen képes rövidebb értelmes szöveget alkotni
3. A szlovén nyelv alaktani és mondattani törvényszerűségeinek ismerete (alaktani kategóriák, igeragozás, fokozás, névszóragozás; mondatrészek).
4. Olvasson szlovén szépirodalmi szövegeket, ezekről beszélgessen a tanárral.
5. Készítsen irodalmi mappát - gyűjtse a legkedvesebb verseket, meséket, képes anyagot.
6. Elemi fokú, szabatos kifejezésmód többféle műfajban: -élőszóban: a köznapi helyzetekben; -írásban: elbeszélés, leírás, levél megszerkesztése.
7. Az olvasott művek szerzőjének, témájának, műfajának megnevezése.
8. 6-8 költemény vagy részlet ismerete memoriterként.
Részletes követelmények a 8. évfolyam végén
TANANYAG
A szavak jelentés szerint.
A szófajok áttekintése;
- szóelemzés;
- gyakorlatok és feladatok/egyszerűbb példák.
Mondatrészek: mellérendelés és alárendelés
Szóbeli és írásbeli kommunikáció
- a szókincs bővítése;
- különféle közlések - szövegek megalkotása;
- a közlés megformáltsága;
- leírás, jellemzés, ismertetés;
- interjú, napló;
- egyenes idézet, függő idézet;
- a jó nyelvi stílus alapelvei.
Olvasmányok:
Prežihov Voranc: Solzice (Gyöngyvirágok)
Ivan Cankar: Moje življenje (Életem)
Josip Vandot: Kekčeve zgodbe (Kekec történetei)
Ljudske pesmi in proza (Népköltészet és próza)
Fran Levstik: Martin Krpan (Martin Krpan)
Josip Jurčic: Jurij Kozjak (Jurij Kozjak), Sosedov sin (A szomszéd fia)
Ivan Tavčar: Cvetje v jeseni (Őszi virágok), Med gorami (A hegyek között)
Porabske pravljice (Rába-vidéki népmesék)
TÉMAKÖRÖK
I. SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG - ANYAORSZÁG
A Szlovén Köztársaság létrejötte és helyzete Európában.
Szlovénia földrajzi jellemzői: domborzat, tájak, folyók, tavak, tenger, hegyek, városok. Ismerjük meg Szlovénia szépségeit!
Kulturális, nyelvi, sport- és iskolai kapcsolatok Szlovéniával.
Viszonyok: irodalmi nyelv/nyelvjárások.
Szlovén himnusz.
Szlovén népdalok, mesék, mondák.
II. UTAZÁS SZLOVÉNIÁBA
Az évfolyam kirándulást tervez Szlovénia egyes tájaira.
Szlovénia térképe és idegenforgalmi prospektusok.
Az utazás motivációja. Az utazás különféle módjai.
Országhatár (népek elválasztása, közeledése és együttműködése, a nemzeti kisebbségek szerepe).
Látogatás egy idegenforgalmi hivatalban.
Kicsoda, mikor, hova, hogyan, miért... utazik?
Szlovéniai utazások tapasztalatai.
Mit tudsz Szlovéniáról?
III. SZLOVÉNIA TÁJEGYSÉGEI
Muravidék (Prekmurje), Stájerország (Štajerska), Karintia (Koroška), Felsőkrajna (Gorenjska), Alsókrajna (Dolenjska), Tengermellék (Primorska).
Utazunk: az utazás kezdete. A határátkelőn.
A tájegységek földrajzi, történelmi jellegzetességei.
Városok, kulturális és néprajzi sajátosságok.
Leírások, jellemzések, párbeszédek, riportok a tárgyalt témákkal kapcsolatosan.
Az egyes tájegységek idegenforgalmi nevezetességei. Útinapló.
Képeslapot írunk szüleinknek, ismerőseinknek, barátainknak.
Szlovén néphagyomány.
Szlovén költők és írók szülőházai.
Levél/szülőknek, barátoknak/Szlovéniából. Képeslapokat gyűjtünk.
Barátot/barátnőt szereztem.
IV. LJUBLJANA - SZLOVÉNIA FŐVÁROSA
Ismerkedjünk meg a szlovén fővárossal!
Turisztikai séta (autóbusszal, gyalog, taxival).
Kultúrtörténeti nevezetességek.
Találkozás budapesti turistákkal
Hazatérés. A szülőknek/barátoknak beszámolunk úti élményeinkről.
V. NYELVÜNK, KULTÚRÁNK
Szlovénia és Magyarország nemzeti és nyelvi arculata.
Szlovének a Szlovén Köztársaság határain túl (Trieszt és Görz, Resia és Szlovén Venezia, Karintia és Stájerország, Rába-vidék).
Tisztelet és türelem a mássággal szemben.
Az anyanyelv tanulásának fontossága.
A kisebbség és a többség nyelve.
A kisebbségek nyelvének hivatalos megítélése.
A kisebbségek, mint a mai demokratikus társadalom értékei.
VI. SZLOVÉN IRODALOM
Az első írásos emlékek és a szellemi népi folklór: népdalok és népmesék Szlovéniában és a Rába-vidéken.
A középkor és az első szlovén könyvek: a Freisingi nyelvemléktől Primož Trubarig.
A Rába-vidék évszázados arculata.
A felvilágosodás irodalma: a szlovén színház születése (A. T. Linhart) és az első szlovén verseskötet (Valentin Vodnik).
A romantika irodalma: France Prešeren - a legnagyobb szlovén költő.
Február 8. - a szlovén kultúra ünnepe.
A realizmus irodalma: a szlovén próza születése; a legjelentősebb realista költők és írók.
A modernizmus irodalma: Ivan Cankar és jelentősége a szlovén irodalomban.
A 20. század irodalma: főként azokról a szerzőkről szólunk, akik nagyon közel állnak a tanuló élményvilágához: Miško Kranjec, Prežihov Voranc...
Gyermek- és ifjúsági irodalom: Svetlana Makarovič, Tone Pavček, Kajetan Kovič, Neža Maurer, Niko Grafenauer, Feri Lanišček... az irodalmi művek megismerése és átélése.
Minimális teljesítmény
1. Saját szókincsét bővítse standard szókészlettel (500-600 új szó).
2. Legyen képes nyelvileg helyesen megfogalmazni a szövegeket.
3. Ismerjen meg szlovén irodalmi szövegeket.
4. A tanult, olvasott szöveg tartalmának értelmes ismertetése: szövegtömörítés, kifejtés.
5. Tudjon gyakorlati-kommunikációs természetű szövegeket megírni (értesítés, kérvény, fellebezés, beszámoló...)
6. Az egybe- és különírás szabályainak ismerete és alkalmazása.
7. A tanulmányaikban előforduló tulajdonnevek helyesírása.
8. 5-6 mű, illetve részlet az olvasmányok anyagából memoriterként.
Részletes követelmények a 10. évfolyam végén
TANANYAG
I. NYELVI ISMERETEK
Mondatalkotás: feladó, címzett, a közlés szándéka, kijelentés - a közlés egysége.
Szövegalkotás.
Mondatrészek.
Mellérendelt és alárendelt mondatok.
A mondatok szórendje.
Írásjelek.
A szófajok jelentésbeli, alaktani és mondattani tulajdonságai.
A szófajok osztályozása.
A toldalékolható és toldalékolhatatlan szófajok.
Helyes kiejtés tudatosítása az olvasásban és a beszédben.
A szlovén irodalmi nyelv hangrendszerének áttekintése. Tagolás szünetekkel és a mondathangsúly.
A helyesírási szempontból nehéz szavak leírása.
Az egybe- és a különírás.
Az írásjelek és a nagy kezdőbetű áttekintő ismétlése.
Tollbamondások írása.
Szócsaládok.
Szavak alkotása szószerkezetekkel.
Szóképzési módok.
Gyakorlatok a szótan és a szóképzés köréből.
II. KOMMUNIKÁCIÓ
Szóbeli és írásbeli kommunikáció.
Szövegalkotás és stilisztika.
A szöveg felépítése - bevezetés, tárgyalás, befejezés.
Beszélgetés. Párbeszéd. Dramatizálás. Tartalmi ismertetés.
Leírás. Jellemzés. Ismertetés.
Tárgyak, személyek, különféle események bemutatása.
A kreatív fogalmazás.
Olvasmányok:
Pavle Rožnik: Pes in mačka (A kutya és a macska)
Niko Grafenauer: Sonce nad vodometi (Nap a szökőkutak felett)
Tone Seliškar: Bratovščina Sinjega galeba (»Kék sirály » társaság)
Vitan Mal: Sreča na vrvici (Szerencse a kötélen)
Oton Župančič: Pesmi za otroke (Gyermekversek)
Ljudski pregovori (Közmondások)
Ivan Cankar: Skodelica kave (Egy csésze fekete)
Dragotin Kette: Zimska romanca (Téli románc)
Niko Grafenauer: Ljubezen (Szerelem)
France Bevk: Kaplan Martin Čedermac (A föld sója)
III. IRODALMI ISMERETEK
1. Szövegértés
Helyes, folyamatos és tagolt olvasás.
Érthetőség a kifejezésben.
Az irodalmi szöveg felépítése és megértése.
2. Az irodalmi szövegek feldolgozása
Az irodalmi szöveg külső és belső felépítése.
A népköltészet és a népmesék fajtái.
Az irodalom lírai, epikai és drámai műfajai (eposz, szonett, ballada, románc; karcolat, novella, regény).
Az irodalmi szöveg tárgyalásának fázisai:
a) Motiváció
b) A szöveg bemutatása:
Interpretatív olvasás
Érzelmi szünet
A tanulók néma olvasása
Hangos olvasás
A szöveg tagolása
c) A jelentésbeli szerkezet tagolása
d) Személyek
e) Azok cselekedetei - kulcsfontosságú igék
3. Irodalom - szlovén költők és írók művei
A rábavidéki népi szellemi folklór.
Szlovén gyermek- és ifjúsági irodalom alkotóinak művei.
Szlovén költők és írók klasszikus művei - a felvilágosodástól a kortárs irodalomig.
4. Médiakultúra
Szlovén filmek vetítése.
Videofilmek (ifjúsági filmek, szlovén szépirodalmi művek) filmes adaptációi.
A tanulók rövid ismertetést készítenek a látottak alapján.
Követelmények a 10. évfolyam végén
1. A tanuló tudatosan használja a nyelvi törvényszerűségeket.
2. Ismerje a szlovén irodalom alapvető műveit és azok szerzőit.
3. Ismerjen fontos irodalomelméleti alapfogalmakat.
4. Legyen képes nyelvileg helyes közlésre szóban és írásban.
5. Az olvasott művek szabatos, tárgyszerű, kifejező ismertetése szóban és írásban.
6. Az olvasott művekről néhány alapvető tény, adat ismerete.
7. Legyen képes használni az irodalmi- és köznyelvet.
8. A tantervben felsorolt irodalmi- és filmművészeti alkotások ismerete.
9. A felsorolt olvasmányokból 6-8 mű vagy részlet ismerete memoriterként.
2. Szlovén népismeret
(Minden oktatási forma számára)
Részletes követelmények a 4. évfolyam végén
| Tananyag | Fejlesztési követelmények | Minimális teljesítmény |
| A családban űzött foglalkozások a múltban és a jelenben, valamint azok nyelvjárási megnevezései. A család egy napjának folyamata régen és ma. Látogatás a helyi fazekasmester- nél. A település jelentősebb épületei. Első kapcsolat a helyi képzőművé- szettel és a képzőművészeti alko- tókkal. Háziállatok, konyhakerti növények és nyelvjárási elnevezésük. Rokonsági viszonyok régi elneve- zései és azok irodalmi nyelvi meg- felelői. A szülőfalu lakóinak etnikai hova- tartozása. A szülőfaluban ismeretes közmon- dások, időjóslások, nyelvtörők. Állatokról és természeti jelenségek- ről szóló, valamint egyes ünnepek- hez kapcsolódó mondókák, dalok. Nyelvhasználat a családon belül és kívül. A szlovén nyelv otthon és az isko- lában. | Betekintés a magyarországi szlo- vének korábbi és jelenlegi életébe idősebb személyekkel folytatott be- szélgetések alapján. A korábbi és jelenlegi életkörülmé- nyek közötti legfontosabb különb- ségek felismerése. Néhány kézműipari termék előállí- tása gyurmából. A helyi jellegzetességek és néhány intézmény, valamint a főbb létesít- mények megtekintése. Nyelvjárási szavak gyűjtése. Az emberek különbözőségének tu- datosítása (elsősorban a nyelv és a szokások tekintetében). Mondókák, dalok és játékok gyűjté- se és megtanulása. A népköltészet szépségének meg- figyeltetése. A szlovén nyelvjárás megfigyelése. | Alapvető ismeretek az elődök életé- ről és mindennapi munkájáról. Három növény, háziállat és rokon- sági viszony nyelvjárási elnevezé- sének ismerete. A nemzetiségileg vegyesen lakott településre jellemző két-két szokás ismerete nemzetiségenként. Három-három népi mondóka, dal, közmondás, időjóslás és egy mű- költészeti alkotás megtanulása kí- vülről. |
| Szlovén gyermekversek, kiszámo- lók, gyermekjátékok megismerése anyaországi kiadványokból. Különböző énekes gyermekjátékok, találós kérdések. Régi húsvéti és karácsonyi ajándé- kok és elkészítésük. | A gyermekjátékok dal- és mozgás- anyagának gyakorlása. Találós kérdések megfejtése. Tojásfestés régi hagyományok sze- rint. | Vegyen részt gyermekjátékok be- mutatásában Készítsen ajándékot az ünnepekre. |
| Régi fenyőfadíszek. Régi Rába-vidéki szlovén játéksze- rek és nyelvjárási elnevezésük. A legfontosabb ruhadarabok nyelvjárási és irodalmi szlovén el- nevezései. Régi Rába-vidéki szlovén ételek és elnevezésük. | Fenyőfa közös díszítése Rába- vidéki szlovén hagyomány szerint. Régi játékok készítése. Régi fényképek gyűjtése. Helyi ételspecialitások receptjeinek gyűjtése. | Fényképek segítségével mutassa be a családját és a fényképeken látható viseletet. |
| Részletes követelmények a 6. évfolyam végén |
| 1. Történelmi és földrajzi ismeretek |
| Tananyag | Fejlesztési követelmények | Minimális teljesítmény |
| Élet a Rába-vidéken ma (gazda- ság, közoktatás, kulturális és társa- sági élet). A Rába-vidéki szlovén falvak, Szentgotthárd város (általános jel- legzetességek, földrajzi fekvés, la- kosság, kulturális nevezetességek). A szlovén Rába-vidék jelene és múltja. Kossics József és jelentősége (iro- dalmi és néprajzi munkássága, a kulturális örökség megőrzése). A déli szláv népek letelepedése a Balkánon és a Keleti-Alpokban. A szlovén nép kialakulása, a szlové- nek keresztény hitre való áttérésé- nek a jelentősége. Az első szlovén állam, Karantánia. A nemzeti függetlenség elveszté- sének okai és következményei. Idegen kolonizáció és következmé- nyei, a szlovén tartományok elné- metesítése és a szlovén etnikai te- rület csökkenése. A szlovén etnikai határok kialakulása. | Betekintés egy Rába-vidéki szlové- nek által lakott település életébe információk gyűjtésével. A mai Rába-vidéki szlovén telepü- lések területi és földrajzi adottsá- gainak megismerése. Kép- és tárgyi emlékek gyűjtése a Rába-vidék múltjáról és jelenéről. A gyűjtött anyagokból a szláv né- pek életformájának megfigyelése és elemzése. A szlovén államiság jelentőségé- nek felismerése. | A tanuló saját településének be- mutatása. A Rába-vidéki szlovén települések felsorolása. A Rába-vidéki szlovének történel- mének rövid ismertetése. Néhány fontosabb esemény elmondása. A letelepedés okainak ismerete. Cirill és Metód küldetésének a sze- repe és kulturális jelentősége. A szlovének életének rövid ismer- tetése az idegen hatalom alatt a feudalizmus korában. |
| 2. Kultúra |
| Tananyag | Fejlesztési követelmények | Minimális teljesítmény |
| Néphagyományok a múltban és ma. Farsangi szokások. Régi karácsonyi szokások. Újévi népszokások. Babonák régen és ma. A szülőfalu régi és új utca- és dűlő- nevei. Körjátékok, egyszerű néptáncok, népdalok. | A Rába-vidéki szlovének fontosabb népszokásainak megismerése. A szokások közös gyűjtése és meg- beszélése. Szlovénia legfontosabb hagyományainak megismerése. A tárgyalt szokások közötti hasonló- ságok és eltérések felismerése. Más kultúrák iránti érdeklődésre és azok tiszteletére való nevelés. A Rába-vidéki szlovén tánc- és dal- kincs ápolása. | A tárgyalt népszokások felsorolása. Két szokás rövid ismertetése. Két vers és népdal valamint egy néptánc ismerete, egy történet / monda elmesélése. |
| Szlovén mondókák, rövid történe- tek és versek. A Rába-vidéki szlovén tájszólás - a szlovén nyelv része. A helyi nyelvjárás és az irodalmi nyelv közötti legfontosabb hangtani és lexikális különbségek. Magyar szavak a szülőfalu nyelvjá- rásában. A Rába-vidéki szlovén települések alapformája. A régi konyha beren- dezése. Régi konyhai eszközök, azok használata és nyelvjárási ne- ve. Az egyes évszakok mezőgazdasági munkái, nyelvjárási és irodalmi nyelvi megnevezésük. Téli elfoglaltságok (fonás, kötés, kosárfonás stb.). | Gyűjtőmunka a szlovén nyelvű szakirodalomból. Az eddig gyűjtött nyelvjárási szavak alapján annak megállapítása, hogy a helyi nyelvjárás mely hangjai tér- nek el az irodalmi nyelvtől. A magyar szavak átvételének okai. A Rába-vidéki szlovén falvak tele- pülésszerkezetének megismerése. Betekintés a Rába-vidéki szlovének egykori hétköznapjaiba. | A helyi nyelvjárás öt-öt hangtani és lexikális sajátosságának felsorolá- sa. Tíz magyar jövevényszó gyűjtése. Településformákra vonatkozó alapismeretek. A régi konyha leg- fontosabb bútorai. A legfontosabb paraszti munkák felsorolása. |
| A Rába-vidéki szlovének és a ma- gyarok legfontosabb hétköznapi ételei, az azok közötti különbségek és hasonlóságok. A Rába-vidéki szlovének hétközna- pi viselete, a ruhadarabok megne- vezése nyelvjárásban és irodalmi nyelven. | A kölcsönhatások felismerése a népi táplálkozásban. A korábbi és mai öltözködés kü- lönbségeinek felismerése és in- doklása. | A legfontosabb régi ételek és ruha- darabok felsorolása. |
| Részletes követelmények a 8. évfolyam végén |
| 1. Történelmi és földrajzi ismeretek |
| Tananyag | Fejlesztési követelmények | Minimális teljesítmény |
| Városok kialakulása és fejlődése a szlovén etnikai területen. A Cillei grófok és jelentőségük. Szlovének a 15. és 16. században: parasztfelkelések, törökök támadá- sai. (Szlovén irodalomból való pél- dákkal történő illusztrálásuk - J. Jurčič: Jurij Kozjak.) Reformáció a szlovén etnikai területen. Ellenreformáció és jelentősége a szlovéneknél. A kapitalizmus kialakulása. Szlovének az osztrák abszolutizmus korában. A felvilágosodás és a reformok. | Betekintés a városok kialakulási folyamatába a szlovén etnikai te- rületen. A szlovének életének, helyzetének áttekintése a törökkor alatt. A reformáció és ellenreformáció áttekintése a szlovénoknál. A felvilágosodás jelentőségének felismerése. | A Cillei grófok történetének elmon- dása. A parasztfelkelések okainak isme- rete. A protestantizmus jelentőségének ismerete. A felvilágosodás ismerete. |
| 2. Kultúra |
| Tananyag | Fejlesztési követelmények | Minimális teljesítmény |
| Tavaszi szokások: május 1. - má- jusfaállítás, pünkösdi szokások. A búcsú szokásai. Lakodalmas szokások. Népdalok, néptáncok | Az elődök hagyományainak felfe- dezése és újjáélesztése. Az interetnikus kapcsolatok meg- ismerése. A tárgyalt szokások összehasonlí- tása magyar megfelelőikkel. | Alapismeretek a tárgyalt népszo- kásokban. |
| Kisebbségek Magyarországon. A magyar kisebbségi politika. A magyarországi szlovének iskola- rendszere. A helyi nyelvjárás legfontosabb morfológiai és szintaktikai jellem- zői. A felsőszölnöki és az apátistvánfalvai nyelvjárás főbb is- mertetőjegyei. Látogatás egy Rába-vidéki faze- kasmesternél. A fazekasmesterség munkafolyamatai, szerszámai, ter- mékei. A legjelentősebb szlovén festők, szobrászok, építészek (Matija Jama, Ivan Grohar, Maksim Gaspari, Božidar Jakac, Jože Plečnik). | A kisebbségek szerepe a nemzet- közi kapcsolatokban és ennek tu- datosítása. A falu nyelvjárása és az irodalmi nyelv közötti legszembetűnőbb el- térések felismerése magnófelvéte- lek alapján. A Rába-vidéki kézműves mester- ség megismerése. A fazekas ter- mékek képzőművészeti értékelése. A szlovén művészet legfontosabb művészettörténeti korszakainak áttekintése. | A Magyarországon élő kisebbségek és főbb jogaik felsorolása. A Rába-vidéki nyelvjárás két fő változatának megnevezése, három- három fő jellemzőjük ismerete. Három szlovén művész felsorolása, egy-egy alkotásuk ismerete. |
| Részletes követelmények a 10. évfolyam végén |
| 1. Történelmi és földrajzi ismeretek |
| Tananyag | Fejlesztési követelmények | Minimális teljesítmény |
| A nemzeti ébredés kezdetei a szlo- véneknél. Az illírizmus és a nemzeti ébredés, a szlovén nyelv helyzete ebben az időszakban. Az 1848-as forradalom a szlové- neknél. Az "Egyesített Szlovénia" programja. Harc a nemzetiségi jo- gokért és a felszabadulásért. A nemzeti tudat erősítése. Az első világháború és a szlové- nek. Békekonferencia és a Szer- bek, Horvátok és a Szlovének Ki- rályságának megalakulása. A fasizmus és a nácizmus erősö- dése. A II. világháború és a szlové- nek harca a felszabadulásért. A háború vége és a közös jugosz- láv állam kikiáltása. Szlovénia és politikai, etnikai hatá- rai, szlovének Olaszországban, Ausztriában és Magyarországon. A nemzetek önállósodási törekvé- sei. A szétesés okai. A szlovén önállóság kikiáltása. Háború Szlovéniáért. | A nemzeti ébredés jelentőségének felismerése. Az egységes Szlovénia megte- remtését célzó törekvések megis- merése. A déli szláv népek egyesülési tö- rekvéseinek áttekintése. Annak áttekintése, hogy milyen volt a szlovének helyzete a jugoszláv föderációban. A jugoszláv föderáció felbomlásá- nak áttekintése. | Az illírizmus szerepének ismerete. Az "Egyesített Szlovénia" prog- ramjának ismertetése. A szlovén nép két világháború kö- zötti helyzetének rövid ismertetése. Jugoszlávia föderatív tagköztársa- ságainak felsorolása. A szétesés okainak ismertetése. A társadalom, földrajz, politika fontos tényeinek ismerete. |
| A Szlovén Köztársaság, mint önálló állam. Szlovénia földrajzi kulturális jellegzetességei, a Rába-vidékkel való kapcsolata. Az önkormányzatok jogosítványai és tevékenysége. | A Szlovén Köztársaság és a Ma- gyar Köztársaság közötti viszonyok megismerése és elemzése. A kisebbségi önkormányzat szere- pe, a település életére gyakorolt hatása. | Szlovénia fontosabb adatainak is- merete. A lakóhely önkormányzatáról gyűj- tött adatok ismertetése. |
| 2. Kultúra |
| Tananyag | Fejlesztési követelmények | Minimális teljesítmény |
| A régi parasztházak alaprajza. A lakóház és a melléképületek elren- dezése a telken. A szoba hagyományos berendezé- se. Régi mezőgazdasági eszközök, azok elnevezése és használata. Az ünnepnapok ételei. Az ünnepi népviselet részei és azok nevei. A Rába-vidéki szlovén parasztcsa- ládok élet- és gondolkodásmódja, értékrendje régen. Névadási hagyományok a szülőfa- luban, keresztnevek és háznevek. A helyi magyarországi szlovén egyesületek és kultúrcsoportok te- vékenysége. Szlovének és más etnikai csopor- tok együttélése a lakóhelyen. | A Rába-vidéki szlovének lakásha- gyományai összehasonlítva a ma- gyarokéval. A mezőgazdaság fejlődése és an- nak okai. Az ünnepnapok és hétköznapok közötti különbségek. A parasztcsaládok korábbi és mai normái közötti különbségek felis- merése. A magyarországi szlovén szerve- zetek identitás-megőrzésében be- töltött szerepének felismerése. A más népekkel és a többségi nem- zettel szembeni tolerancia fontos- ságának megértése. | Lakáshagyományokkal és a mező- gazdasággal kapcsolatos ismere- tek. A legfontosabb régi ünnepi ételek és az ünnepi viselet fő ruhadarab- jainak felsorolása. Becsülje saját és más népek kultú- ráját. |
| F) |
| ÎNVĂŢĂMÎNTUL PENTRU MINORITATEA ROMÂNĂ - |
| - ROMÁN KISEBBSÉGI OKTATÁS |
| 1.1. Limba şi literatura română |
| (Învăţămîntul cu predare în limba română şi învăţămîntul bilingv) |
| Obiective detaliate pentru clasele 1-4 |
| Conţinuturi | Obiective de referinţă (competenţe, capacităţi) | Cerinţe minime |
| Comunicare | ||
| Articularea specifică limbii române: producerea şi emiterea sunetelor. Sunetele vorbirii: vocale şi consoane. Rostirea sunetelor limbii române. Exersarea pronunţiei prin articularea corectă a vocalelor ă, î, a consoanelor, a grupurilor de sunete şi de litere ce, ci, ge, gi, che, chi, ghe, ghi; a diftongilor şi triftongilor, a sunetului i la sfîrşitul cuvintelor. Accentuarea cuvintelor. Intonaţia diferitelor tipuri de propoziţii. Vocabularul fundamental al limbii române, cuvintele şi expresiile indispensabile comunicării curente. Rostirea cuvintelor în limba îngrijită şi în grai. Limba literară. Lexicul literaturii pentru copii. Terminologia însuşită la disciplinele de studiu predate în limba română. Limbajul nonverbal: gesturile şi mimica. Comunicarea monologată şi dialogată. Rolul dialogului în comunicare. Regulile dialogului: receptarea activă, formule de intervenţie la dialog. | Pronunţarea corectă a sunetelor şi a grupurilor de sunete. Dezvoltarea capacităţii de autocorectare consecventă în pronunţarea şi accentuarea cuvintelor în limba română. Dezvoltarea competenţelor de comunicare prin utilizarea cuvintelor şi expresiilor adecvate situaţiei concrete de comunicare. Recunoaşterea deosebirilor dintre limba îngrijită şi grai. Graiul local. Înlocuirea treptată a exprimării în grai cu exprimarea în limba română îngrijită. Decodarea şi folosirea expresivităţii şi a mijloacelor nonverbale în vorbire. Dezvoltarea competenţei de adaptare la regulile dialogului. Desprinderea ideii principale dintrun mesaj. Participarea la o conversaţie, la o discuţie cu mai mulţi interlocutori, din proprie iniţiativă. | Elevul urmează:. • să pronunţe consecvent, corect cuvintele şi expresiile vocabularului de bază; • să urmărească global şi să înţeleagă un mesaj oral emis într-un ritm propriu de comunicare; • să semnaleze prin mijloace adecvate, verbale şi nonverbale, înţelegerea unui mesaj, solicitînd explicaţii în cazul nereceptării integrale; • să formuleze enunţuri minime, orale şi scrise, clare şi precise; • să-şi formeze un vocabular activ de minimum 800 de cuvinte şi expresii din limba română îngrijită, respectiv din limba literară; • să poarte un dialog cu profesorul; |
| Noţiuni de morfosintaxă | ||
| Literă (sunet), silabă, cuvînt, propoziţie. Semnele de punctuaţie. Părţile de vorbire: verbul, substantivul, adjectivul, pronumele, numeralul, articolul. Propoziţia simplă şi propoziţia dezvoltată. Părţile de propoziţie: subiectul, predicatul, atributul, complementul. Acordul predicatului cu subiectul. | Folosirea corectă a grupului verbal şi al grupului nominal. Identificarea subiectului şi a predicatului. Realizarea corectă a acordului predicatului cu subiectul. Dezvoltarea propoziţiilor simple. | • să identifice şi să folosească cele mai des întîlnite verbe la următoarele timpuri ale modului indicativ: prezent, perfectul compus, viitor; • să realizeze corect acordul într-o propoziţie simplă şi într-o propoziţie dezvoltată; • să folosească corect semnele de punctuaţie; |
| Scrierea | ||
| Corespondenţa dintre sunet şi literă în limba română. Fonemele şi grafemele deosebite de cele ale limbii maghiare. Grupurile de sunete/litere: ea, ia, io, oa, ua, uă şi grupurile de litere: ce, ci, ge, gi, che, chi, ghe, ghi, x. Silaba. Despărţirea cuvintelor în silabe. Caracteristicile textului scris: titlul, aşezarea în pagină, semnele de punctuaţie. Regulile elaborării unui text: compunerea, scrisoarea. Locul şi funcţia figurilor şi a ilustraţiilor. Tipuri de texte. | Cunoaşterea tehnicilor de scris în limba română prin folosirea automatismelor necesare. Aplicarea conştientă, într-un text necunoscut, a regulilor specifice limbii române de despărţire a cuvintelor în silabe. Transcrierea corectă, scrierea după dictare şi după autodictare a unui text necunoscut. Formularea unor întrebări simple referitoare la textul scris. Alcătuirea unor compuneri libere pe baza unor cuvinte-cheie, a unor imagini, precum şi a unor compuneri în care se exprimă opinii sau impresii personale. Contragerea textului. Alcătuirea unui rezumat. Aşezarea textului în pagină. Scrierea, prin activitatea în grup, a unei poveşti. Autocorectare şi autocontrol: corectarea individuală a greşelilor de ortografie şi de punctuaţie. | • să cunoască alfabetul limbii române; • să copieze un text cunoscut de 15 rînduri fără omisiuni, adăugiri ori înlocuiri de litere care să schimbe sensul cuvintelor, înţelesul mesajului; • să scrie corect, după dictare, un text cunoscut de maximum 20 de cuvinte aplicînd corect regulile ortografice şi de punctuaţie de bază; • să elaboreze compuneri după plan, structurîndu-le corect; • să aşeze textul în pagină potrivit normelor grafice; |
| Citirea (Înţelegerea scrisă) | ||
| Exersarea şi dezvoltarea tehnicii cititului cu voce tare şi în gînd. Dezvoltarea continuă a tehnicii cititului. Exersarea înţelegerii scrise. Analiza conţinutului. Lectura literară, lectura personală. Citirea textelor literare în comun şi independent, la şcoală, la bibliotecă, acasă. Texte de specialitate prelucrate. | Cunoaşterea tehnicii cititului cu voce tare şi în gînd prin folosirea automatismelor necesare. Folosirea conştientă a regulilor de despărţire a cuvintelor în silabe într-un text neexersat. Citirea, în ritm propriu, cu intonaţia adecvată textului. Extragerea ideilor principale dintrun text şi formularea lor. Dezvoltarea capacităţii de autocorectare şi control. Dezvoltarea capacităţii de interes în alegerea lecturilor proprii. Întocmirea unui jurnal de lecturi personale. Formularea orală a rezumatului şi a întrebărilor referitoare la textul studiat. Utilizarea micilor enciclopedii şi a dicţionarelor pentru copii. | • să despartă în silabe cuvinte formate din 2-3 şi 4 silabe; • să citească fluent, în ritm propriu, un text cunoscut alcătuit din 30 - 40 de cuvinte; • să răspundă la întrebările puse în legătură cu textul; • să stabilească relaţia dintre titlu şi conţinut; • să memoreze minimum 8 proverbe sau zicâtori, 5 poezii, 2 poveşti; |
| Noţiuni de literatură | ||
| Literatura populară, poveşti, poezii pentru copii, numărători. Povestiri, istorioare. Rima, ritmul. Repetiţia, gradaţia. | Identificarea eroilor baladelor populare, a personajelor din poveşti, precum şi a acţiunilor tipice întreprinse în împrejurări tipice. | • să citească poveşti, să întocmească rezumatul acestora. |
| Obiective detaliate pentru clasele 5-6 |
| Conţinuturi | Obiective de referinţă (competenţe, capacităţi) | Cerinţe minime |
| Comunicare | ||
| Exersarea deprinderii de înţelegere după auz. Înţelegerea unor mesaje emise de vorbitori | Recunoaşterea, în cadrul mesajului oral a dialogului şi a naraţiunii. Desprinderea ideii principale a | Elevul urmează: • să demonstreze prin mijloace verbale şi nonverbale |
| cunoscuţi, necunoscuţi, de vorbitori de limbă română ca limbă maternă, de vorbitori de limbă română ca a doua limbă, de vorbitori ai graiurilor limbii române. Diferenţele şi caracteristicile mesajelor orale în diferite situaţii de comunicare. Elemente nonverbale şi expresivitatea în vorbire. Organizarea logico-semantică şi formală a mesajului oral. | mesajului şi redarea ei succintă, orală sau scrisă. Înţelegerea mesajelor auzite în grai şi redarea lor corectă şi concisă în limba română îngrijită. Conectarea elementelor verbale cu cele nonverbale. Mimarea şi interpretarea cu ajutorul gesturilor a unei povestiri. Sesizarea, în funcţie de intonaţie, a diferitelor tipuri de enunţuri. Analiza mesajelor şi exersarea elaborării acestora. | perceperea mesajului oral, urmărirea atentă şi înţelegerea replicilor; • să diferenţieze enunţurile principale în raport cu cele secundare; • să participe activ la jocurile de rol şi la alte jocuri didactice; • să înţeleagă cuvintele şi expresiile vocabularului de bază necesare însuşirii cunoştinţelor din limba îngrijită, limbajul de specialitate precum şi cuvintele şi expresiile specifice limbii române literare. |
| Noţiuni de morfosintaxă | ||
| Articularea substantivelor cu articol hotărît şi nehotărît. Acordul substantivului cu adjectivul. Gradele de comparaţie ale adjectivelor. Pronumele personal, de politeţe, reflexiv, demonstrativ, posesiv, interogativ-relativ. Numeralul cardinal şi ordinal. Conjugarea verbelor. Verbele auxiliare şi copulative. Adverbul. Prepoziţiile şi locuţiunile prepoziţionale. Conjuncţia. Interjecţia. Familiarizarea cu părţile de propoziţie. Predicatul verbal şi predicatul nominal. Clasificarea propoziţiilor după sensul şi scopul comunicării. | Cunoaşterea topicii specifice limbii române. Folosirea corectă a grupului verbal şi a celui nominal în fluxul vorbirii. Folosirea corectă a celor mai des utilizate verbe, verbe auxiliare, verbe copulative şi verbe reflexive la indicativ: prezent, perfectul compus, viitor, conjunctiv prezent, condiţional optativ, imperativ. Aplicarea corectă a regulilor gramaticale, de ortografie şi de punctuaţie învăţate. Utilizarea enunţurilor adecvate unor situaţii concrete de comunicare. | • să utilizeze corect semnele de ortografie şi de punctuaţie; • să rezolve corespunzător problemele de acord subiect - predicat, subiect - nume predicativ; • să rezolve exerciţiile de transformare a enunţurilor după model (afirmativ-negativ, afirmativ-interogativ, schimbarea timpurilor verbale); |
| Vorbirea (exprimarea orală). Dezvoltarea deprinderii de exprimare orală. Felurile mesajelor orale. Formularea şi exersarea diferitelor mesaje orale - modalităţile de exprimare, expresivitatea în vorbire. Planul de idei. Limbajele specifice diferitelor grupuri sociale, varianta îngrijită a limbii române, varianta literară, limbajul tehnico-ştiinţific. Graiul. Exersarea utilizării diferenţiate a acestora. Dialog, monolog, conversaţie, dezbatere - reguli lingvistice şi de comportament. Poveşti, anecdote, expuneri simple, răspunsuri la ore, alte texte nonliterare. Acomodarea limbajului la situaţia de comunicare, la felul receptorului şi la canalul de transmisie (direct sau mediat: de ex. telefon, microfon, televiziune; comunicare directă la şcoală, acasă, dimineaţa, | Formarea capacităţii de exprimare logică, coerentă şi corectă în limba română în contexte diferite de comunicare. Nuanţarea exprimării prin utilizarea seriilor sinonimice, a perechilor antonimice. Utilizarea corectă a prefîxelor şi sufixelor, a grupului nominal şi a celui verbal, în fluxul vorbirii. Analiza conţinutului unui mesaj prin diferenţierea ideilor principale de ideile secundare. Formularea întrebărilor care asigură progresia ideilor într-o comunicare dialogată în scopul menţinerii dialogului. Cunoaşterea modalităţilor de încheiere (sau de deviere) a dialogului. Realizarea, cu sprijinul profesorului, a unui dialog, a unei discuţii între mai mulţi parteneri prin utilizarea normelor lingvistice şi | • să formuleze corect şi clar gînduri şi sentimente proprii, evitînd repetiţia şi ambiguitatea; • să utilizeze cunoştinţele morfosintactice şi semantice în situaţii diferite de comunicare; • să ştie să folosească termenii proprii limbii române îngrijite ţinînd seama de vîrsta şi statutul partenerului; • să folosească cuvintele şi expresiile vocabularului de bază - limba îngrijită, limba literară, limbajul tehnico-ştiinţiific; |
| seara etc.; comunicare elevi-elevi, elevi- persoane cu statute diferite). Funcţia mesajului în comunicare: de informare, documentare, argumentare, de relatare a unor fapte şi întîmplări etc. | etice (comportamentul de ascultător şi vorbitor). Exprimarea nuanţată şi diferenţiată prin folosirea termenilor de bază din limba îngrijită, limbajul tehnico- ştiinţific şi din limba literară. | |
| Lectura - dezvoltarea deprinderii de înţelegere scrisă. Structura formală şi logico- semantică a mesajului scris. Noţiuni de redactare, tipuri de texte: narative, descriptive, caracterizări, invitaţii, scrisori, conspecte, cuprins, articol de ziar. Modalităţile de lucru cu textele literare şi cu textele de specialitate. Textul şi informaţia. Utilizarea dicţionarelor. | Recunoaşterea elementelor de conţinut şi de structură a textelor tipărite (de ex. a unei cărţi) : titlu, cuprins, prefaţă, postfaţă. Distingerea celor mai des întîlnite tipuri de texte. Înţelegerea semnificaţiei unui text citit, cu desprinderea ideii principale. Desprinderea şi redarea ideii principale, din memorie, a unui text citit la prima vedere prin formularea întrebărilor referitoare la conţinutul acestuia. Participarea la activităţile culturale în limba română, expoziţii, expoziţii de carte, serate de poezie, concursuri interşcolare. Frecventarea bibliotecii şcolii. | • să deosebească un text narativ de un text descriptiv; • să selecteze textele în funcţie de stil şi de conţinut; • să observe sensurile diferite ale cuvintelor în contexte variate; • să ştie cînd şi cum se poate folosi de un dicţionar; |
| Scrierea - Exprimarea scrisă Noţiuni de organizare logico- semantică, formală şi morfosintactică a mesajului scris. Utilizarea sinonimelor, antonimelor şi a variantelor din graiul local. Redactarea. Planul de idei. Compunerea. Istoricul scrierii. Sisteme de scriere, semne grafice. Scrierea de mînă, dactilografierea, scrierea computerizată. | Identificarea limbajelor specifice diferitelor pături sociale. Utilizarea limbii literare. Caracterizarea unui personaj (prieten, profesor, personalitate renumită). Alcătuirea unei compoziţii personale, pe o temă dată şi realizată prin folosirea ilustraţiilor şi a mijloacelor grafice. Dezvoltarea competenţei de construire a unui text documentar (prezentarea unor fenomene din mediul înconjurător,) şi a unui text publicitar (întocmirea unui reporaj). Scrierea de mînă, dactilografierea, scrierea cu ordinatorul. Familiarizarea cu diferitele tehnici de scriere, dezbaterea avantajelor şi dezavantajelor pe care acestea le prezintă. | • să releve semnificaţia a 5-6 proverbe sau zicători prin comentarii personale; • să dispună corect elementele textului în pagină, să scrie lizibil şi cursiv; • să utilizeze semnele de ortografie şi de punctuaţie; • să scrie o scurtă poveste, să relateze în scris o întîmplare interesantă; |
| Noţiuni de literatură | ||
| Textul integral şi fragmentul. Opera literară. Structura operei literare. Naraţiunea şi dialogul. | Sesizarea raportului dintre operă şi fragment. Sesizarea diferenţelor dintre textele narative şi textele descriptive. Dialogul şi caracterizarea personajelor. Familiarizarea cu figurile de stil: enumeraţia, repetiţia, comparaţia, epitetul. | • să facă aprecieri sumare referitoare la textele lirice şi epice cunoscute; • să caracterizeze sumar un personaj (portretul fizic şi portretul moral). |
| Autori şi opere |
| Literatura populară a românilor din Ungaria - texte prelucrate de Lucia Borza: Jerebetu. Vasile Gurzău: Împăratul şi popa. |
| Parabola biblică: Samariteanul cel milos |
| Vasile Alecsandri: Sfîrşit de toamnă, Miezul iernei |
| Ion Creangă: Punguţa cu doi bani, Povestea unui om leneş |
| Mihai Eminescu: Ce te legeni..., O rămîi, La mijloc de codru des |
| Barbu Ştefănescu Delavrancea: Bunicul. Bunica |
| George Topîrceanu: Rapsodii de primăvară |
| Emil Gîrleanu: Fricosul |
| Lucia Borza: Mama, Anotimpuri |
| Ana Blandiana: Cuvînt înainte |
| Marin Sorescu: Cunoştinţe peste cunoştinţe |
| Elemente de cultură şi civilizaţie |
| Prelucrarea într-un text literar a desfăşurării unui joc de copii. |
| Prelucrarea în texte literare a desfăşurării cîte unui obicei legat de sărbătoarea Crăciunului şi a Paştelui. |
| Obiective detaliate pentru clasele 7-8 |
| Conţinuturi | Obiective de referinţă (competenţe, capacităţi) | Cerinţe minime |
| Comunicare | ||
| Exersarea deprinderii de înţelegere după auz. Particularităţile emiterii directe: conversaţia particulară şi mesajul public. Comunicarea mediatizată - radioul şi televiziunea. Textul politic. Limbajul tehnico-ştiinţific. Recitări de versuri, spectacole de teatru. Spectacole artistice. Mass-media. | Identificarea variantelor funcţionale ale limbii române (tehnico-ştiinţific, administrativ, publicistic, artistic) în diferite contexte de comunicare. Caracterizarea şi utilizarea adecvată a diferitelor clase de cuvinte. Sesizarea şi utilizarea progresiei şi modalităţilor de realizare a coerenţei ideilor în cadrul unui mesaj oral. Utilizarea formulelor şi a conectorilor specifici argumentării şi dezbaterii. | Elevul urmează: • să diferenţieze în ascultare enunţurile principale în raport cu cele secundare, cuvintele cheie în raport cu detaliile; • să întocmească un plan dezvoltat de idei pe baza unui text audiat de mai multe ori; • să sesizeze înţelesul general al mesajului; |
| Noţiuni de morfosintaxă | ||
| Substantivele compuse. Articolul posesiv (genitival) şi articolul demonstrativ (adjectival). Pronumele de întărire, pronumele negativ, pronumele nehotărît. Adjectivele pronominale. Numeralul colectiv, fracţionar, distributiv. Verbul. Modurile nepersonale. Verbele neregulate. Sintaxa propoziţiei. Raportul dintre propoziţii. Coordonarea şi subordonarea. Propoziţia regentă, propoziţia subordonată. | Folosirea corectă a părţilor de vorbire învăţate. Ortografierea corectă a pronumelor personale, a formelor neaccentuate de dativ şi acuzativ. Ortografierea corectă a numeralelor. Utilizarea corectă a verbelor la diateza activă şi reflexivă. Folosirea corectă a timpurilor verbale. Conjugarea verbelor neregulate. Identificarea raportului de coordonare şi subordonare. | • să realizeze corect acordul substantivului cu adjectivul; • să scrie corect substantivele la plural, substantivele compuse, articolul adjectival, formele de dativ şi de acuzativ ale pronumelui personal; • să folosească corect formele verbelor la timpurile trecutului: indicativ - imperfect, perfectul compus; • să rezolve corect exerciţiile de transformare, înlocuire, substituţie, completare, ordonare. • să deosebească propoziţiile principale şi cele secundare; |
| Dezvoltarea deprinderii de exprimare orală. Structurarea logico-semantică şi formală a diferitelor tipuri de mesaje orale în contexte variate de comunicare. Modalităţi de exprimare orală. | Utilizarea unui lexic diversificat şi a expresivităţii în vorbire (accent, intonaţie etc.). Caracteristicile limbajului colocvial şi a stilului retoric. Argumentarea prin formularea opiniilor personale. | • să stabilească anterior o schemă a ordonării ideilor pe care vrea să le comunice, în cadrul răspunsului oral, la disciplinele predate în limba română; • să sublinieze, prin accent şi |
| Stiluri în limba vorbită: limbajul colocvial şi stilul retoric. Modalităţi de argumentare şi de contraargumentare. Explicaţiile profesorilor, a părinţilor. Argumente aduse pe baza unor explicaţii ştiinţifice şi explicaţiile pe înţelesul tuturor. Defecte de rostire şi vorbire (debitul rapid, bîlbîiala, formulele fixe, clişee verbale). Variantele funcţionale ale limbii. Limbajul standard, limbajul diferitelor pături sociale, limbajul copiilor, al elevilor, argoul. Traducerea liberă. | Interpretarea adecvată a diferitelor texte literare (lirice, descriptive, narative) şi a textelor nonliterare. Exprimarea orală concisă şi fluentă - evitarea pleonasmelor şi a calcului lingvistic. Caracterizarea variantelor funcţionale ale limbii şi a rolului acestora în comunicare. Traducerea unor fragmente de texte cunoscute din limba română în limba maghiară şi invers. | intonaţie, esenţialul, ideea principală a unei expuneri personale pe o temă dată; • să exerseze o exprimare corectă, coerentă şi fluentă; • să asocieze corect cuvintele în serii sinonimice şi antonimice; • să asigure succesiunea corectă a propoziţiilor în frază; • să folosească limbajul elevilor într-o scurtă expunere; • să realizeze traduceri libere prin utilizarea automatismelor limbii; |
| Lectura. Dezvoltarea deprinderii de lectură. Înţelegerea organizării logico- semantice şi formale a textului. Organizarea morfosintactică a mesajului scris. Criterii şi modalităţi de lucru cu textele literare şi cu textele de specialitate. Părţile componente ale textului. Tipuri de texte: informative, argumentative, expresive, reflexive. Modalităţi de restrîngere şi de expansiune a textului. Interpretarea textului. Biblioteca şi arhiva. Traduceri. | Sesizarea valorilor expresive ale topicii în propoziţie şi în frază. Sesizarea şi descrierea legăturii dintre idee şi mijloacele artistice folosite pentru redarea ei. Sesizarea sensului figurat al cuvintelor în raport cu sensul lor propriu, a semnificaţiei cuvintelor în context. Cultivarea unei atitudini independente, autonome în selectarea textelor. Motivarea alegerii. Analiza unui text. Recunoaşterea şi însuşirea valorilor culturale româneşti şi universale. Traducerea, cu ajutorul dicţionarului, a unui text - literar, utilitar sau documentar de 10 - 15 rînduri. Citirea fluentă şi corectă a unui text la prima vedere. | • să perceapă sensurile globale şi parţiale ale textelor literare; • să identifice tipurile de structurare a textelor; • să-şi perfecţioneze tehnicile de lectură; • să realizeze o traducere-model de 8-10 rînduri din limba română în limba maghiară şi invers; |
| Structurarea logico-semantică şi formală a mesajului scris. Tipurile de structurare a textelor. Documente particulare şi oficiale, corespondenţă. Clasificarea textelor: literar, ştiinţific, publicistic, oficial. Construirea textelor de specialitate. Valoarea funcţională şi expresivă a semnelor de punctuaţie şi a semnelor grafice. Calculatorul: programe de redactare. Poşta electronică. Rolul cărţii la sfîrşitul secolului XX. | Folosirea diferitelor tehnici de înlănţuire logică a ideilor în redactarea unor texte. Utilizarea unui lexic diversificat, adecvat temei şi funcţiei de destinaţie a textului. Dispunerea, în mod adecvat, în pagină a diferitelor tipuri de texte (particulare, oficiale) - relaţia dintre conţinut şi formă. Realizarea unor compoziţii personale prin schimbarea punctului de vedere şi a stilului; trecerea de la un limbaj la altul. Elaborarea unui proiect, pe o temă la alegere, prin selectarea şi aplicarea modalităţilor de redactare şi de transmitere a informaţiilor cunoscute. | • să structureze detaliat un plan de idei; • să realizeze compuneri prin îmbinarea unor secvenţe descriptive, narative, dialogate, utilizînd corect semnele de ortografie şi de punctuaţie; • să realizeze lucrări personale îngrijite; • să întocmească un proiect, pe o temă dată, de maximum 4 pagini, folosindu-se de cunoştinţele acumulate; • să alcătuiască o recenzie a unei opere literare, o prezentare a unui eveniment cultural sau ştiinţific; |
| Noţiuni de literatură | ||
| Texte literare aparţinînd diferitelor specii literare: schiţa, nuvela, amintirea, povestirea, legenda, ghicitoarea etc. Structura operei literare. | Înţelegerea raportului dintre titlu şi operă. Cunoaşterea raportului dintre subiectul operei literare şi modurile de expunere. | • să cunoască structura textului liric, epic şi dramatic; • să comenteze secvenţele din fragmentele sau operele studiate; |
| Figurile de stil şi versificaţia (strofa, versul, rima). | Identificarea mesajului unui text liric. Cunoaşterea mijloacelor de caracterizare a personajelor. | • să caracterizeze un personaj literar; • să exemplifice figurile de stil cunoscute. |
| Autori şi opere |
| Literatura populară: Meşterul Manole |
| Parabolă biblică: Fiul rătăcitor |
| Vasile Alecsandri: larna; Seara la Lido |
| Ion Creangă: Harap Alb / |
| Ioan Slavici: Gura satului, Budulea Taichii |
| Mihai Eminescu: Sara pe deal, Somnoroase păsărele, Mai am un singur dor |
| Ion Luca Caragiale: Vizita, Bacalaureat |
| Barbu Ştefănescu Delavrancea: Hagi Tudose |
| George Coşbuc: Mama; Nunta Zamfirei, La oglindă |
| I. Al. Brătescu-Voineşti: Puiul |
| Tudor Arghezi: Abecedarul |
| Mihail Sadoveanu: Domnu Trandafir |
| Cezar Petrescu: Fram, ursul polar |
| Lucian Magdu: Aducere-aminte |
| Elemente de cultură şi civilizaţie |
| Prelucrarea într-un text literar a desfăşurării nunţii la românii din Ungaria. |
| Obiective detaliate pentru clasele 9-10 |
| Conţinuturi | Obiective de referinţă (competenţe, capacităţi) | Cerinţe minime |
| Comunicarea | ||
| Limba şi comunicarea. Mesajul. Corelaţia dintre înţelegerea şi construirea unui mesaj. Exerciţii aplicative de decodare şi de elaborare a diferitelor tipuri de texte. Rolul emiţătorului şi al receptorului. Transmiterea mesajelor - canalul direct şi canalul mediat. Rolul comunicării mediatizate în viitor. | Sesizarea şi explicarea legăturii dintre tipul materialului tipărit şi structura lui grafică. Înţelegerea mesajelor orale şi scrise. Recunoaşterea mărcilor grafice şi tipografice ale unei cărţi sau tipărituri. Relevarea semnificaţiei neologismelor, a regionalismelor şi a elementelor de jargon în diferite contexte. | Elevul urmează: • să clasifice diverse materiale tipărite în funcţie de structura grafică: ziar, carte, afiş, firmă, reclamă, carte de vizită; • să argumenteze, expunîndu-şi punctul de vedere într-o situaţie concretă de comunicare; |
| Noţiuni de morfosintaxă | ||
| Sintaxa frazei. Raportul de coordonare şi de subordonare. Rolul conjuncţiilor şi al locuţiunilor conjuncţionale. Propoziţiile subordonate: subiectivă, predicativă, atributivă şi completivele. Propoziţiile subordonate circumstanţiale. Recapitularea şi sistematizarea cunoştinţelor de limbă. | Realizarea de subordonări complexe la nivelul frazei prin folosirea corectă a elementelor de relaţie. Cunoaşterea regulilor gramaticale ale limbii române şi aplicarea lor corectă în exprimarea orală şi scrisă. | • să organizeze elementele de relaţie din fraze pentru a exprima ideea de opoziţie, consecinţă, cauzalitate, concesie; • să rezolve corect trecerea de la vorbirea directă la vorbirea indirectă; • să utilizeze regulile gramaticale şi regulile de ortografie şi de punctuaţie în exprimare; |
| Receptarea orală şi scrisă - Exprimarea orală şi scrisă Îmbogăţirea cunoştinţelor privitoare la conţinutul şi la structurarea textelor. Legătura dintre gîndire şi exprimare. | Folosirea surselor expresive ale varietăţilor de limbă şi valorificarea ansamblului de tehnici expresive. Sesizarea repetiţiei de sunete sau de cuvinte: onomatopeea, aliteraţia, a alternaţelor fonetice şi a modificărilor de accent în flexiunea elementelor gramaticale. | • să folosească frecvent dicţionarul explicativ, dicţionarul ortografic, ortoepic şi morfologic al limbii române; • să alcătuiască o cerere, un cur- riculum vitae, o ofertă, o prezentare, o fişă de concurs pentru ocuparea unui post; |
| Stilul individual în comunicare - trecerea de la un mod de expunere la altul. Traduceri libere, traduceri-model. Stilul artistic şi stilul tehnico- ştiinţific. Modalităţi de lucru cu textul, refacerea, recompunerea textelor. Textele oficiale şi textele utilitare în ţara noastră şi în România. Evoluţia limbii române. Interpretarea textelor vechi. Dialectele limbii române. | Selectarea ideilor venite din surse diferite şi asocierea acestora în texte unitare. Cunoaşterea particularităţilor traducerii artistice şi a transferului dintr-o limbă în alta. Utilizarea diversificată şi nuanţată a limbajului artistic şi a limbajelor de specialitate. Folosirea stilurilor funcţionale în comunicarea orală şi scrisă. Utilizarea corectă în redactare/vorbire a împrumuturilor recente. Valorificarea critică a creaţiei folclorice locale. Redactarea adecvată a textelor de corespondenţă profesională şi oficială. Alcătuirea unei compuneri libere, a unui eseu, a unui text de informare ştiinţifică, a unei recenzii prin consultarea materialelor de la mediatecă. | • să completeze fişe şi formulare simple; • să cunoască specificul graiului local şi raportul acestuia cu limba îngrijită şi cu limba literară; • să întocmească un prospect în care le face cunoscută vizitatorilor localitatea natală; |
| Literatura română | ||
| Valorile literaturii române şi integrarea acestora în contextul culturii universale. Genurile şi principalele specii literare. Noţiuni de teorie a literaturii. Noţiuni de versificaţie. Valorile expresive ale textului literar. | Prezentarea genurilor şi a principalelor specii literare şi a evoluţiei acestora în literatura română; literatura populară, literatura cultă: genul liric, epic, dramatic, publicistic. Identificarea diferenţelor dintre literatura populară şi literatura cultă; genul liric, epic, dramatic; oda, elegia, epigrama; schiţa, nuvela, romanul; tragedia, comedia, drama - exemplicări din literatura română. Cunoaşterea raporturilor dintre literatura română cultă şiliteratura populară, a creaţiilor inspirate din folclor. Cunoaşterea interferenţelor culturale româno-maghiare. Încadrarea operelor literare studiate în contextul literaturii universale. Utilizarea noţiunilor de versificaţie. Distingerea unor elemente de prozodie şi a unor figuri de stil. | Elevul urmează: • să prezinte opere literare aparţinînd diferitelor genuri şi principalelor specii literare; • să cunoască date importante despre viaţa şi opera reprezentanţilor de seamă ai literaturii române; • să comenteze textul liric, extrase de texte epice şi texte dramatice; • să memoreze 5 texte lirice, 2 extrase de text epic şi 2 extrase de text dramatic din creaţia literară românească; • să argumenteze apartenenţa operei literare vizate la genul şi specia respectivă; • să cunoască specificul românesc al scrierilor în versuri (rimă, metrică) şi în proză; • să înţeleagâ modul de formare a figurilor de stil (epitet, metaforă, personificare, hiperbolă, antiteza, simbolul, invocaţia, exclamaţia retoricâ). • să exemplifice figurile de stil cu citate din operele literare; |
| Elemente de istorie a limbii şi literaturii române. | Cunoaşterea principalelor etape ale evoluţiei limbii române. Cunoaşterea locului limbii române între limbile romanice, începuturile limbii române literare. Identificarea dialectelor şi a graiurilor limbii române. Utilizarea dicţionarului explicativ, a dicţionarului ortografic, ortoepic şi morfologic al limbii române. | • să cunoască momentele importante ale formării şi evoluţiei limbii române; • să înţeleagă unitatea limbii române, procesul unitar şi continuu al evoluţiei limbii; • să argumenteze latinitatea limbii române ; • să construiască diferite tipuri de texte. |
| Autori şi opere |
| Ion Creangă: Amintiri din copilărie |
| Ioan Slavici: Moara cu noroc, Mara (fragment) |
| Mihai Eminescu: Luceafărul, Floarea albastră, Atît de fragedă, La steaua... |
| Ion Luca Caragiale: O noapte furtunoasă |
| Tudor Arghezi: Testament, Psalm |
| Mihail Sadoveanu: Baltagul |
| Octavian Goga: Bătrînii, o traducere din lirica lui Ady Endre |
| Liviu Rebreanu; Răfuiala, Pădurea spînzuraţilor (fragment) |
| Lucian Blaga: Eu nu strivesc corola de minuni a lumii..., Izvorul nopţii, drama Meşterul Manole |
| Nicolae Labiş: Moartea căprioarei |
| Ştefan Augustin Doinaş: Mistreţul cu colţi de argint |
| Nichita Stănescu: Leoaică tînără, iubirea |
| Marin Sorescu: Iona |
| Autori români din Ungaria: Lucian Magdu. Ilie Ivănuş. Lucia Borza. Maria Berényi. |
| 1.2. LIMBA ŞI LITERATURA ROMÂNĂ |
| (Învăţămîntul în care limba română se predă ca disciplină de studiu şi învăţămîntul cu predare parţială în limba română) |
| Obiective detaliate pentru clasele 1-4 |
| Conţinuturi |
| Acte de vorbire şi cîmpuri noţionale | |
| • | a saluta, a răspunde la salut la întîlnire şi la despărţire - Bună ziua; Bună seara; La revedere; Servus; |
| • | a se prezenta, a prezenta pe cineva - Mă numesc...; Daţi-mi voie să vă prezint pe...; Vă rog să faceţi cunoştinţă cu...; |
| • | a invita; a accepta, a refuza o invitaţie - Vă invit; Vă aştept cu drag; Vin cu plăcere; Nu pot veni; Sînt ocupat; |
| • | a mulţumi - Mulţumesc; Vă mulţumesc; |
| • | a da şi a cere informaţii - Spune-mi, te rog; Spuneţi-mi, vă rog; Unde este? Cît costă? Cînd vine? |
| • | a exprima o dorinţă - Doresc; Vreau; Nu doresc; Aş merge; Aş mînca; |
| • | a da, a primi o comandă - Aşteaptă-mă! Grăbeşte-te! Te aştept; Nu te grăbi; |
| • | a adresa o urare - Sărbători fericite; La mulţi ani! |
| • | relaţii spaţiale: locul, direcţia, mişcarea - unde? la, în, aici, acolo, la dreapta, la stînga; de unde? de la, din... |
| • | relaţii temporale: modul indicativ, timpul prezent, perfectul compus, viitor; exprimarea orei: Cît este ceasul? La ce oră? exprimarea timpului: ieri, azi, mîine, luni, marti...; |
| • | însuşiri, caracteristici: cantitatea - Cîţi? Cîte? numeralele 1 - 1000; calitatea - bun/rău ; însuşiri - mare/mic, frumos/urît... |
| Tematica | ||
| Mediul familial: | prezentarea personală: numele, sexul, vîrsta, adresa | |
| prezentarea unei alte persoane | ||
| îmbrăcămintea şi igiena personală | ||
| prezentarea familiei, a membrilor familiei, a locuinţei | ||
| activităţi specifice în viaţa de familie | ||
| Mediul şcolar: | prezentarea obiectelor din clasă şi şcoală | |
| şcoala şi viaţa şcolară | ||
| momente deosebite din viaţa şcolii | ||
| Mediul natural: | noţiuni spaţiale (direcţia, distanţa, înălţimea) | |
| prezentarea localităţii şi a împrejurimilor acesteia | ||
| anotimpurile | ||
| animale preferate de copii | ||
| Mediul social: | relaţii amicale | |
| convorbiri telefonice | ||
| sărbători şi tradiţii | ||
| raporturi cu mediul social înconjurător: pe stradă, în autobuz, la gară, la autogară, la cumpărături, în vizită, în excursie | ||
| Organizarea programului zilnic: | zilele săptămînii, noţiuni temporale, momentele zilei (zi, noapte, dimineaţă..) | |
| programul zilnic în timpul şcolii | ||
| programul zilnic în vacanţă, programul într-o zi liberă | ||
| jocurile şi jucăriile preferate. | ||
| Obiective de referinţă | Cerinţe minime |
| Înţelegerea după auz | |
| Recunoaşterea sunetelor limbii române. | Elevul urmează: |
| Sesizarea locului accentului în limba română. | • să pronunţe corect sunetele limbii române, |
| Înţelegerea sensului cuvintelor şi al expresiilor | vocalele, semivocalele, consoanele, diftongii, |
| cunoscute în cadrul diferitelor tipuri de mesaje. | triftongii şi să sesizeze locul accentului în |
| Identificarea ideilor principale din cadrul unui | limba română; |
| mesaj ascultat cunoscut. | • să înţeleagă sensul cuvintelor şi al expresiilor |
| Identificarea şi deosebirea stilurilor folosite în | des folosite; |
| diferite situaţii de comunicare. | • să identifice informaţia din cadrul unui enunţ; |
| • să întreţină un dialog simplu, folosind spontan | |
| structurile sonore însuşite; | |
| Înţelegerea scrisă | |
| Exersarea identificării tipurilor de propoziţii în | • să recunoască tipurile de propoziţii în funcţie |
| funcţie de punctuaţie. | de punctuaţie; |
| Lectura expresivă, citirea fluentă, respectînd | • să citească corect, cu voce tare, texte |
| accentul şi intonaţia specifică limbii române. | cunoscute, respectînd accentul şi intonaţia |
| Desprinderea informaţiilor cheie dintr-un mesaj | specifică limbii române; |
| scris ( numărul persoanelor care participă la | • să desprindă informaţiile din cadrul unui mesaj |
| acţiune, identificarea persoanei, a timpului în care | scris, cu ajutorul profesorului; |
| se petrece acţiunea). | |
| Identificarea deosebirilor esenţiale dintre textele | |
| literare şi nonliterare. | |
| Exprimarea orală | |
| Pronunţarea clară, prin articularea corectă a | • să pronunţe corect fonemele limbii române, |
| fonemelor, silabelor, cuvintelor, a diftongilor, | diftongii, triftongii; |
| triftongilor şi a formelor articolului hotărît. | • să răspundă la întrebări şi să formuleze |
| Realizarea unor enunţuri simple, corecte şi | întrebări, în funcţie de cerinţele de |
| concise. | comunicare; |
| Utilizarea stilului funcţional al limbii adecvat | • să recite 6 poezii, să interpreteze 6 cîntece; |
| situaţiei de comunicare. | |
| Utilizarea structurilor sonore însuşite. | |
| Exprimarea scrisă | |
| Utilizarea regulilor de ortografie şi de punctuaţie | • să copieze texte simple; |
| la nivelul literei, al grupului de litere, al cuvîntului | • să scrie după dictare şi autodictare |
| şi al propoziţiei simple. | informaţiile şi structurile simple; |
| Ordonarea propoziţiilor legate prin înţeles în | |
| ordine cronologică, asigurarea coerenţei în | |
| alcătuirea mesajelor scrise. | |
| Vocabular | |
| Activizarea continuă a cuvintelor şi sintagmelor | • să-şi formeze un vocabular minim prin |
| necesare comunicării curente şi însuşite în cadrul | însuşirea a 250 de unităţi lexicale anual. |
| tematicilor propuse. | |
| Obiective detaliate pentru clasele 5-6 | |
| Conţinuturi | |
| Acte de vorbire şi cîmpuri noţionale | |
| • | a se scuza - Scuzaţi-mă; lertaţi-mă; Scuze; Nu am vrut; Nu am avut timp; Nu face nimic; Totul e în regulă; |
| • | a-şi exprima regretul - Îmi pare rău; Nu am vrut să...; |
| • | a felicita/a primi felicitări - Te felicit! Felicitări! M-a felicitat; Voi primi felicitări; |
| • | a întreba, a vorbi despre sănătate - Cum eşti? Cum te simţi? Cum se simte; |
| • | a confirma/a infirma - Da, este adevărat; Nu, nu este adevărat; |
| • | a exprima dorinţe - Doresc/Aş dori; Aş merge; Aş veni; |
| • | a exprima rugăminţi - Te rog să...; Adu-mi, te rog...; |
| • | a cere permisiunea - Permite-mi să..:; Dă-mi voie să...; Permiteţi-mi să...; Daţi-mi voie să...; |
| • | a permite/a interzice - Se poate; Este posibil; Nu se poate; Nu este posibil; |
| • | a-şi exprima bucuria/supărarea - Sînt bucuros/bucuroasă că...; Am fost bucuros/bucuroasă că...; Sînt necăjit/necăjită că...; |
| • | a-şi exprima mulţumirea/nemulţumirea - Îmi place; Sînt mulţumit/mulţumită; Nu-mi place; Nu sînt mulţumit/mulţumită; |
| • | relaţii spaţiale - locul şi distanţa: alături, în mijlocul, aproape de, în faţă, în spatele, nu departe de; mişcarea: a coborî, a se coborî, a sta; |
| • | relaţii temporale - sînt, eram, am fost; voi fi, ieri, mîine; durata - încet, repede, demult, lunile anului; |
| • | însuşiri, caracteristici: calităţi: mai bine, la fel de bine, foarte bine; valori: primul, ultimul, scump, ieftin; |
| Tematica | |
| Mediul familial: | prezentarea familiei, a rudeniilor, ocupaţii |
| prezentarea locuinţei, a casei | |
| evenimentele existente în viaţa de familie | |
| rolul alimentaţiei, starea sănătăţii | |
| Mediul şcolar. | prezentarea colegilor şi a cadrelor didactice |
| momente deosebite din viaţa şcolii, serbările şcolare, activităţi extraşcolare | |
| Mediul natural: | prezentarea localităţii natale şi a împrejurimilor |
| anotimpurile şi vremea | |
| mediul natural înconjurător şi grija faţă de acesta: protecţia animalelor, ocrotirea naturii | |
| Mediul social: | relaţii amicale |
| corespondenţa | |
| convorbiri telefonice | |
| raporturi cu mediul social înconjurător (la poşta, la magazin, într-un restaurant) | |
| sănătate - boală, în tabără | |
| Organizarea activităţii zilnice: unităţile de timp, organizarea programului zilnic | |
| pasiuni, preferinţe | |
| Elemente de cultură şi civilizaţie românească: | |
| elemente de tradiţie din familia noastră | |
| elemente de cultură şi civilizaţie contemporană. | |
| Obiective de referinţă | Cerinţe minime |
| Înţelegerea după auz | |
| Sesizarea şi recunoaşterea sensurilor diferite ale | Elevul urmează: |
| cuvintelor în contexte variate. | • să dea şi să ceară informaţii în diferite situaţii |
| Înţelegerea şi conştientizarea formelor flexionare | de comunicare, respectînd intonaţia şi |
| ale părţilor de propoziţie. | accentul specific limbii romîne; |
| Identificarea şi exersarea principalelor acte de | • să identifice actele de vorbire; |
| vorbire. Sesizarea raportului dintre ideea | • să înţeleagă mesajul receptat; |
| principală şi informaţiile secundare. | • să sesizeze rolul topicii limbii române; |
| Deosebirea părţilor componente ale unui mesaj | |
| receptat (introducere, cuprins, încheiere). | |
| Înţelegerea scrisă | |
| Desprinderea ideii principale din cadrul unui text | • să-şi formuleze corect şi nuanţat propriile |
| şi înţelegerea intenţiilor comunicative ale | gînduri şi sentimente; |
| autorului. | |
| Sesizarea rolului topicii în cadrul unui mesaj scris. | • să citească cu voce tare un text şi să sesiseze |
| Recunoaşterea mărcilor principalelor categorii | intenţiile comunicative ale autorului, prin |
| gramaticale şi înţelegerea organizării logice şi | utilizarea intonaţiei adecvate; |
| cronologice a ideilor dintr-un text. | |
| Exprimarea orală | |
| Utilizarea, în cadrul exprimării orale a intonaţiei şi | • să pronunţe corect numele proprii exersate; |
| a specificului grupului ritmic verbal al limbii | |
| române. | • să formuleze întrebări şi să răspundă la |
| Construirea unor fraze corecte şi concise, prin | întrebări în situaţii concrete de comunicare, |
| utilizarea valorilor expresive ale structurilor | realizînd acte de vorbire, dialoguri, conversaţii; |
| lexicale şi gramaticale. | |
| Exersarea pronunţării corecte, în limba română, | • să recite încă 3 poezii, să interpreteze încă 3 |
| a numelor proprii de locuri şi de persoane. | cîntece; |
| Adaptarea vorbirii la scopul comunicării (utilizarea | |
| cuvintelor, expresiilor şi stilului adecvat situaţiei | |
| concrete de comunicare). | |
| Exprimarea scrisă | |
| Utilizarea normelor de ortografie şi de punctuaţie | • să scrie corect aplicînd regulile ortografice şi |
| ale limbii române. | de punctuaţie însuşite. |
| Vocabular | |
| Pe lîngă activizarea continuă a vocabularului | |
| activ, însuşirea a minimum 250 de unităţi lexicale | |
| anual. | |
| Obiective detaliate pentru clasele 7-8 | |
| Conţinuturi | |
| Acte de vorbire şi cîmpuri noţionale | |
| • | a accepta/a refuza o invitaţie - Voi veni cu plăcere; Nu pot veni; |
| • | a atrage atenţia - Ascultă! Priveşte! Citeşte! |
| • | a descrie o situaţie - Azi am fost la ...; leri m-am întîlnit cu...; |
| • | a-şi aminti/a exprima uitarea - Îţi aminteşti? Am uitat; Mi-am amintit de...;Nu-mi amintesc; |
| • | a face propuneri - Propun ca...; Cred că...; Trebuie să...; Ar trebui să...; Nu ar trebui să...; |
| • | a da sfaturi - Te sfătuiesc să...; Este bine; Este rău; Cel mai bine ar fi să...; Ar fi indicat ca...; |
| • | a protesta - Nu sînt de acord; Nu ai dreptate; Nu este adevărat, |
| • | a-şi exprima interesul/dezinteresul - Mă interesează; Nu mă interesează; |
| • | a-şi exprima curiozitatea/indiferenţa - Este curios, îl interesează/nu-l interesează; Este curioasă, o interesează/n-o interesează; |
| • | a-şi exprima bucuria/supărarea - Mă bucur; M-am bucurat; Mă voi bucura; S-a supărat; Va fi supărat; |
| • | a-şi exprima optimismul/pesimismul - Va reuşi; Examenul îi va reuşi; Nu-i va reuşi; |
| • | relaţii spaţiale - locul: peste tot, în jurul, de-o parte, de-a lungul, de cealaltă parte; direcţia: spre nord, spre sud, dinspre nord înspre sud, ‚ de la răsărit la apus, între, dintre; |
| • | relaţii temporale: de cînd, cîteodată, de fiecare dată. totdeauna, în timp ce, cînd |
| • | însuşiri, caracteristici - cantităţi - bucată, felie, metru, litru; forme: rotund, cerc, circular, |
| Tematica | |
| Tematica propusă pentru anii anteriori va fi dezvoltată progresiv şi concentric punîndu-se accent pe următoarele probleme: | |
| • | obiceiuri şi relaţii interpersonale la sat şi la oraş, în ţară şi în afara hotarelor ţării |
| • | toleranţa, pace, solidaritate, cooperare |
| • | protecţia mediului înconjurător |
| • | informatica, internet-ul. |
| Tematica referitoare la elementele de cultură şi civilizaţie românească va fi dezvoltată conform obiectivelor ciclului pedagogic respectiv din cadrul disciplinei Cultură şi civilizaţie românească. | |
| Obiective de referinţă | Cerinţe minime |
| Înţelegerea după auz | |
| Sesizarea raportului dintre intonaţie şi diferitele | Elevul urmează: |
| acte de vorbire. | • să sesizeze şi să perceapă legătura dintre |
| Utilizarea şi recunoaşterea rolului pauzelor în | intonaţie şi scopul comunicării; |
| fluxul vorbirii. | • să utilizeze pauzele în fluxul vorbirii; |
| Utilizarea elementelor de relaţie. | |
| Înţelegerea scrisă | |
| Identificarea diferitelor tipărituri în limba română. | • să cunoască diferitele feluri de tipărituri în |
| Recunoaşterea şi însuşirea mărcilor scrise ale | limba română; |
| categoriilor gramaticale şi a terminologiei | • să cunoască terminologia gramaticală şi să-şi |
| gramaticale. | însuşească mărcile scrise ale categoriilor |
| Rezolvarea exerciţiilor de substituţie, completare, | gramaticale (gen, număr, caz, persoană, timp, |
| transformare, ordonare. | diateză...); |
| Abordarea gramaticală a textelor prin rezolvarea | • să folosească corect sintagmele, expresiile |
| exerciţiilor aplicative. | specifice limbii române; |
| Realizarea transferului de informaţii din limba | |
| română în limba maghiară şi invers. | |
| Exprimarea orală | |
| Expunerea orală a conţinutului unor lecturi. | • să facă aprecieri în legătură cu textele |
| Exersarea relatării unor întîmplări prin utilizarea | cunoscute şi prelucrate, exprimîndu-se corect, |
| structurilor cunoscute. | coerent şi fluent; |
| Utilizarea vorbirii directe şi a vorbirii indirecte. | |
| Trecerea de la un mod de expunere la altul. | • să realizeze independent o traducere; |
| Traducerea liberă din limba română în limba | |
| maghiară şi invers. | |
| Exersarea modalităţilor de argumentare şi | |
| contraargumentare. | |
| Exprimarea scrisă | |
| Exersarea modalităţilor de restrîngere a textului | • să cunoască regulile alcătuirii corecte a unui |
| prin utilizarea regulilor alcătuirii unui rezumat | rezumat; |
| (documentare, întocmirea planului, dezvoltarea | |
| planului). | • să alcătuiască diferite tipuri de compuneri; |
| Exersarea redactării diferitelor tipuri de | |
| compuneri (compuneri după plan, descrieri, | |
| caracterizări). | |
| Utilizarea în elaborarea diferitelor compuneri a | |
| elementelor de vocabular cu valoare stilistică | |
| deosebită (de ex. expresii populare). | |
| Vocabular | |
| Activizarea continuă a vocabularului însuşit şi | • să utilizeze termenii polisemantici. |
| îmbogăţirea acestuia, anual, cu încă 300 de | |
| cuvinte şi sintagme noi | |
| Obiective detaliate pentru clasele 9-10 | |
| Conţinuturi | |
| Acte de vorbire şi cîmpuri noţionale | |
| • | a atrage atenţia - Fii atent! Nu uita! |
| • | a cere/a da informaţii - Aţi putea să-mi spuneţi...? Ştii că? Ai aflat noutatea? |
| • | a cere părerea/a-şi spune părerea - Ce credeţi despre...? Ce părere aveţi? Cum ar fi mai bine? |
| • | a cere explicaţii/a da explicaţii - Pentru ce? Pentru că...; Explică-mi, te rog...; Nu este complicat; Este simplu; Aceasta serveşte la...; |
| • | a contrazice - Nu sînt de acord; Nu ai dreptate; Din contră; |
| • | a face aprecieri - Este bine; Este mai bine; Este cu mult mai bine; Este cel mai bine; |
| • | a convinge - Cred că...; Părerea mea este că...; |
| • | a încuraja - Vei reuşi; Sînt sigur/sigură că poţi; |
| • | a exprima intenţii - Aş vrea să...; Aş fi vrut să...; Aş şti dacă aş învăţa; Aş fi ştiut dacă...; |
| • | a-şi exprima interesul/dezinteresul - Cum s-a întîmplat? Cînd vei da examenul? Povesteşte-mi cum a fost? |
| • | a-şi exprima încrederea/neîncrederea - Sînt convins/convinsă; Este posibil; Este imposibil; |
| • | relaţii spaţiale - în prim plan, în capătul, în vîrful, împrejurul, nu se ştie unde; |
| • | relaţii temporale - în acest moment, imediat, deodată, curînd, în acelaşi timp; |
| • | însuşiri, particularităţi - aproximativ, în jur de, aproape, o mulţime de, nu prea mare, mult mai mare; |
| Tematica | |
| Omul şi mediul său înconjurător:: familia, locuinţa şi problemele legate de aceasta | |
| circulaţia şi aglomeraţia, cumpărături, magazine, moda | |
| paralela dintre obiceiurile tradiţionale şi societatea modernă | |
| dialogul dintre generaţii | |
| Studiile şi munca: | organizarea învăţămîntului şi posibilităţile de viitor |
| munca şi activităţile profesionale | |
| şomajul, concurenţa, reprofilarea şi flexibilitatea | |
| Viaţa în societate:probleme de economie | |
| corespondenţă de afaceri | |
| lumea informaţiilor | |
| informaţii despre organizaţiile obşteşti | |
| Distracţiile şi viaţa culturală: sport, turism | |
| cinema, teatru, muzică | |
| viaţa colectivităţilor tradiţionale cu evenimentele lor specifice | |
| O Europă fără frontiere: lumea comunicării | |
| legăturii internaţionale - prietenii de neuitat | |
| dimensiunea europeană, drepturile omului | |
| înţelegerea internaţională şi interculturală | |
| Descoperirea şi cunoaşterea aspectelor caracteristice culturii şi civilizaţiei româneşti prin intermediul limbii române: | |
| • sărbători tradiţionale ale românilor | |
| • poezii, poveşti şi proverbe româneşti | |
| • viziune de ansamblu asupra valorilor culturii romîneşti | |
| Însuşirea selectivă a valorilor literaturii române în contextul culturii europene şi universale: | |
| • creaţiile populare (balada Mioriţa) | |
| • creaţia literară a următorilor reprezentanţi ai literaturii române: Mihai Eminescu, George Coşbuc, Liviu Rebreanu, Tudor Arghezi, Marin Sorescu | |
| • activitatea literară a scriitorilor români din Ungaria | |
| • corelaţia dintre fenomenul literar studiat şi cultura maghiară şi universală, respectiv istorie, istoria artelor, muzică, precum şi alte ramuri ale ştiinţei şi artei. | |
| Obiective de referinţă | Cerinţe minime |
| Înţelegerea după auz | |
| Înţelegerea şi desprinderea informaţiilor din | Elevul urmează: |
| conversaţiile care au loc în mediul său ambiant, | • să manifeste interes şi să-l distribuie alternativ |
| exersarea raportării elementului comun al | participanţilor la dialog; |
| informaţiilor cunoscute la noile informaţii. | • să participe activ la o conversaţie pe o temă |
| Deducerea şi reţinerea semnificaţiilor cuvintelor | cunoscută; |
| în contexte diferite, utilizarea corectă a | • să cunoască sensul cuvintelor în contexte |
| elementelor de relaţie. | diferite; |
| Urmărirea emisiunilor de radio şi de televiziune şi | |
| desprinderea elementelor esenţiale ale | |
| structurării diferitelor tipuri de mesaje. | |
| Înţelegerea scrisă | |
| Identificarea construirii diferitelor tipuri de texte. | • să cunoască caracteristicile construirii |
| Diferenţierea textelor literare de textele | diferitelor tipuri de texte; |
| nonliterare. | • să distingă diferitele tipuri de texte literare; |
| Exersarea identificării şi a diferenţierii diferitelor | • să comenteze un text liric, un extras de text |
| tipuri de texte şi cunoaşterea particularităţilor | epic, o scenă sau un act dramatic; |
| structurii textelor literare (epic, liric şi dramatic) şi | |
| a textelor nonliterare (informative, documentare, | |
| politice, utilitare). | |
| Exersarea analizei literare a unui text. | |
| Exprimarea orală | |
| Exersarea exprimării nuanţate, prin valorificarea | • să realizeze transferuri din limba română în |
| valorilor stilistice şi lexicale ale limbii române. | limba maghiară şi invers; |
| Realizarea de structuri complexe ale limbii prin | |
| asigurarea înlănţuirii logice a ideilor transmise. | |
| Exprimarea scrisă | |
| Utilizarea tehnicilor de structurare a textului scris | • să realizeze un text scris (construcţie |
| în raport cu scopul comunicării. | coerentă, aşezare corectă în pagină, aplicarea |
| Exersarea redactării diferitelor tipuri de texte de | corectă a regulilor de ortografie şi de |
| ex. autobiografie, cerere, fişă de prezentare etc. | punctuaţie); |
| Redactarea diferitelor tipuri de texte literare şi | |
| nonliterare, a unor lucrări unitare prin prelucrarea | • să redacteze diferite tipuri de texte; |
| informaţiilor provenite din surse diferite. | • să cunoască regulile de redactare a unei |
| lucrări personale (eseu). | |
| Vocabular | |
| Activizarea continuă a vocabularului deja însuşit | |
| de ex. în cadrul familiilor lexicale şi utilizarea | |
| valorii stilistice a structurilor lexicale şi | |
| gramaticale. Îmbogăţirea vocabularului prin | |
| însuşirea anuală a 300 de unităţi lexicale noi. | |
| 2. Cultura şi civilizaţia românească |
| (pentru toate formele de învăţămînt al minorităţilor) |
| Obiective detaliate pentru clasele 1-4 |
| Conţinuturi | Obiective de referinţă (competenţe, capacităţi) | Cerinţe minime |
| Noţiuni elementare despre cultura materială şi spirituală a românilor, în special, a românilor din Ungaria (construcţii, portul popular, lumea tradiţiilor şi a obiceiurilor etc.) | Trezirea interesului şi cultivarea ataşamentului faţă de valorile materiale şi spirituale ale minorităţii naţionale româneşti din Ungaria. Formarea atitudinii de respect şi de preţuire faţă de modul în care au trăit şi au muncit înaintaşii românilor de pe aceste locuri, trezirea interesului faţă de păstrarea şi continuarea tradiţiilor strămoşeşti. Conştientizarea trăsăturilor specific româneşti, comparativ cu cele ale altor naţionalităţi care trăiesc în aceeaşi localitate. | Elevul urmează: • să desprindă elementele principale ale specificului românesc local din cultura materială, graiul şi creaţia folclorică; • să identifice specificul cultural românesc, comparativ cu cel al altor naţionalităţi; |
| Jocuri de copii. | Însuşirea şi practicarea unor jocuri de copii specifice localităţii natale. | • să cunoască şi să practice 2 jocuri locale de copii; |
| Principalele obiceiuri calendaristice laice şi religioase ale românilor din Ungaria. | Cunoaşterea obiceiurilor calendaristice laice şi religioase de iarnă şi de primăvară. Memorarea unor proverbe şi ghicitori. Memorarea şi dramatizarea unor obiceiuri calendaristice laice şi religioase. Dobîndirea unor cunoştinţe elementare despre religia românilor din Ungaria. | • să memoreze 2 colinde religioase şi laice utilizîndu-le în manifestări socio-culturale; • să descrie sărbătorirea Crăciunului şi a Paştelui în localitatea natală; |
| Creaţii din folclorul literar: poveşti, ghicitori, colinde, legende. | Receptarea mesajelor comune din proverbele româneşti şi cele maghiare. Redarea orală sau scrisă a unor povestiri şi legende româneşti. Cultivarea identităţii naţionale, prin însuşirea, practicarea unor obiceiuri locale româneşti. Trezirea interesului individual pentru cunoaşterea specificului familiei şi al comunităţii în care trăieşte. | • să cunoască şi să valorifice adecvat proverbe, ghicitori, legende româneşti; |
| Valorile culturale româneşti şi universale reflectate în basme şi poveşti. | Cunoaşterea conţinuturilor unor basme româneşti. Însuşirea în limba română a numelor personajelor din cele mai cunoscute poveşti. Sesizarea sensului etic al creaţiilor populare universale şi româneşti. Potenţarea interesului pentru basmele în limba română. Sesizarea rolului poveştilor şi al povestitului în societatea tradiţională. Sesizarea specificităţii elementelor de bază ale tehnicii povestitului în creaţiile populare româneşti. Înţelegerea legăturii dintre ficţiune | • să stabilească corespondenţe la nivelul numelor personajelor din basmele universale; • să-şi însuşească o tehnică simplă de a povesti în limba română; • să cunoască cel puţin o poveste şi două snoave din literatura populară a românilor; • - să cunoască ocaziile în care se spuneau poveşti; |
| şi situaţiile reale din basme. Cunoaşterea vieţii spirituale româneşti reflectată în poveşti. Sesizarea universalităţii unor teme şi a unor motive. Compararea basmelor româneşti şi a celor maghiare. | ||
| Noţiuni elementare de istorie şi geografie. Noţiuni introductive despre localitatea natală, despre România şi despre poporul român. | Introducerea cunoştinţelor despre aşezarea geografică a localităţii natale, despre componenţa etnică a populaţiei localităţii, respectiv a judeţului în care este situată localitatea. | • să cunoască aşezarea localităţii natale în judeţ şi în ţară; • - să se familiarizeze cu denumirile, atît în grai, cît şi în limba literară, a localităţilor din Ungaria populate şi de români. |
| Obiective detaliate pentru clasele 5-6 |
| Conţinuturi | Obiective de referinţă (competenţe, capacităţi) | Cerinţe minime |
| Literatura populară ca element de spiritualitate românească. | Cunoaşterea unor genuri populare specifice folclorului românesc şi folclorului românilor din Ungaria: doine, balade, snoave, basme, proverbe şi zicători. Cunoaşterea folclorului copiilor. Extragerea elementelor specifice folclorului românilor din Ungaria pe baza interpretării creaţiilor aparţinînd diferitelor specii populare. Recunoaşterea elementelor comune ale literaturii populare româneşti şi ale literaturii populare maghiare. Dramatizarea unor poveşti şi snoave. Recunoaşterea învăţămintelor înţelepciunii populare în proverbe, zicători şi snoave. | Elevul urmează: • să cunoască cel puţin cîte o creaţie din fiecare gen popular; • să-i povestească esenţialul în limba română îngrijită, utilizînd termenii şi expresiile proprii graiului; • să cunoască proverbe, zicători şi snoave; |
| Elemente de cultură materială specifice românilor. | Cunoaşterea specificului portului popular a românilor din Ungaria, a diferitelor ocupaţii şi meşteşuguri tradiţionale româneşti şi a noţiunilor simple de medicină populară. Cunoaşterea construcţiilor specifice satelor româneşti şi a obiectelor tradiţionale româneşti în vizitele la muzeu, case memoriale, în atlase etnografice. Cunoaşterea denumirilor - atît a uneltelor şi obiectelor tradiţionale, cît şi a celor moderne - în grai, respectiv în varianta îngrijită a limbii române. | • să denumească principalele articole de îmbrăcăminte tradiţională; • să denumească minimum 2 meşteşuguri tradiţionale şi să le prezinte sumar; • să cunoască denumirile celor mai răspîndite plante medicinale; • să descrie o aşezare rurală din zona de cîmpie; • să cunoască caracteristicele construcţiilor specifice satelor româneşti; • să enumere obiecte de mobilier tradiţional românesc; • -să cunoască texte populare din localitatea natală; |
| Noţiuni de bază de istorie a românilor şi de geografie a României. | Cunoaşterea datelor esenţiale despre stabilirea românilor în localitatea natală şi în alte localităţi locuite şi de români. Prezentarea localităţilor din Ungaria care au şi astăzi populaţie de naţionalitate română, precum şi | • să cunoască cauzele şi urmările stabilirii românilor în localitatea natală; • să cunoască etapele hotărîtoare ale istoricului localităţilor populate şi de români, din Ungaria; |
| a celora în care populaţia a fost asimilată. | • să cunoască aşezarea geografică şi denumirile localităţilor populate şi de români; | |
| Elemente de bază despre naţiune, minoritate naţională şi minoritate etnică. | Determinarea procesului de convieţuire a diferitelor naţionalităţi. Înţelegerea terminologiei de bază referitoare la relaţia minoritate - majoritate; limbă naţională - limbă maternă. Însuşirea noţiunilor de bază despre existenţa altor minorităţi naţionale şi etnice din Ungaria. | • să se familiarizeze şi să facă deosebire între termenii: minoritate naţională, minoritate etnică, majoritate, naţiune, limbă maternă; • să posede date minime despre convieţuirea cu celelalte naţionalităţi; |
| Cunoştinţe despre locuri şi personalităţi marcante din România. | Cunoaşterea unor date şi a unor figuri istorice reprezentative. Formarea şi cultivarea sentimentelor de respect pentru valorile culturale, tradiţionale ale României. Dezvoltarea interesului pentru aprofundarea cunoştinţelor de istorie, de geografie, de cultură şi civilizaţie românească, ca motivaţie în păstrarea identităţii. | • să cunoască şi să reţină nume, date, locuri însemnate şi personalităţi româneşti reprezentative pentru cultura şi civilizaţia românească. |
| Obiective detaliate pentru clasele 7-8 |
| Conţinuturi | Obiective de referinţă (competenţe, capacităţi) | Cerinţe minime |
| Reluarea datelor despre sărbătorile calendaristice laice şi religioase ale românilor din Ungaria şi completarea acestora cu obiceiurile şi tradiţiile specifice românilor. | Cunoaşterea obiceiurilor, credinţelor şi tradiţiilor specifice românilor. Descrierea obiceiurilor legate de muncă şi cunoaşterea rolului acestora în creaţiile muzicale şi coregrafice. Cunoaşterea obiceiului jocului popular. Cunoaşterea desfăşurării unor obiceiuri calendaristice ( de ex. Sfîntul Toader). Redarea atmosferei de împletire a muncii cu distracţia, ca specific al societăţii româneşti tradiţionale. Prezentarea unor dansuri tradiţionale caracteristice localităţii natale. Dramatizarea unor obiceiuri cu un grad mare de spectaculozitate. Organizarea de şezători după model tradiţional. Compararea obiceiurilor româneşti cu cele ale altor naţionalităţi conlocuitoare. | Elevul urmează: • să cunoască 4 cîntece populare româneşti şi 2 dansuri specifice românilor din Ungaria (ardelenescu şi mînînţălu); • să cunoască principalele instrumente populare româneşti; • să cunoască minimum 4 jocuri practicate la şezători şi la alte manifestări culturale de tradiţie românească; • să descrie muncile agricole şi casnice tradiţionale (cîte o ocupaţie tradiţională de bază din agricultură practicată în cele patru anotimpuri); • să cunoască minimum 4 mîncăruri tipice româneşti şi felul lor de pregătire; |
| Situarea României în Europa (harta). Împărţirea administrativă (judeţele). Embleme geografice specifice. Momente din istoria românilor, figuri istorice reprezentative. Istoricul localităţilor din Ungaria populate şi de români. | Cunoaşterea caracteristicilor geografiei fizice şi economice a României. Documentare referitoare la originea poporului român. Expunerea caracteristicilor epocilor istorice studiate şi descrierea evenimentelor istorice folosind date, locuri şi personaje. Cunoaşterea principalelor etape ale | • să cunoască geografia fizică a României; • să prezinte principalele forme de relief: Carpaţii -(bogăţii şi peisaje spectaculoase, Dunărea -defileul Porţile de Fier, Delta Dunării, litoralul Mării Negre; • -să descrie un eveniment istoric folosind date, locuri şi personaje; |
| Principalele etape ale evoluţiei culturii şi civilizaţiei româneşti. | evoluţiei culturii şi civilizaţiei româneşti (epoca veche, epoca medievală şi epoca renaşterii naţionale). Cunoaşterea evenimentelor istorice, culturale şi ştiinţifice şi evidenţierea personalităţilor marcante pentru fiecare epocă istorică | • să alcătuiască portretul unei personalităţi din localitatea natală; • să-şi însuşească termenii de bază utilizaţi în domeniul istoriei şi geografiei în limba română;. |
| Convieţuirea româno-maghiară. | Prezentarea acelor fapte istorice care au influenţat în măsură egală istoria românilor şi istoria maghiarilor. Principalelel caracteristici ale convieţuirii dintre cele două popoare în epoca istorică actuală - exemplificări. | • să utilizeze corect termenii: comunitate, convieţuire, toleranţă, colaborare, cooperare, înţelegere, consens, tradiţie, conştiinţă naţională, asimilare; |
| Structura formelor de organizare socială a românilor din Ungaria. Organele de reprezentanţă şi comunităţile bisericeşti. | Sesizarea rolului organizaţiilor sociale, culturale şi al comunităţilor bisericeşti în cultivarea sentimentului de apartenenţă la o comunitate organizată - la comunitatea românescă. Cunoaşterea celor mai importante organe şi organizaţii de conducere şi de coordonare a vieţii sociale, culturale, politice şi religioase. Cunoaşterea istoricului formelor de organizare socială şi religioasă a minorităţii române Cunoaşterea activităţilor culturale, sociale, politice a organelor de reprezentanţă de la înfiinţarea acestora pînă în prezent. Cunoaşterea rolului comunităţilor bisericeşti în menţinerea religiei, a limbii şi a identităţii naţionale. | • să cunoască trecutul şi prezentul minorităţii române din Ungaria; • să cunoască structura organizării vieţii sociale şi culturale a românilor din Ungaria, precum şi organele de conducere şi de reprezentanţă ale intereselor minorităţii româneşti; • să aibă cunoştinţe despre rolul bisericii în păstrarea identităţii naţionale. |
| Obiective detaliate pentru clasele 9-10 |
| Conţinuturi | Obiective de referinţă (competenţe, capacităţi) | Cerinţe minime |
| Fixarea şi aprofundarea datelor despre istoria românilor şi geografie a României. Turismul şi obiective turistice. România azi - viaţa culturală. Românii din afara graniţelor României. | Cunoaşterea noţiunilor de geografie administrativă şi economică a României. Cunoaşterea principalelor etape ale evoluţiei culturii şi civilizaţiei româneşti - secolul al XIX-lea şi secolul XX, a contextului istoric în care a evoluat societatea românească. Cunoaşterea şi expunerea caracteristicilor epocilor istorice studiate. | Elevul urmează: • să cunoască frumuseţile naturale, realităţile economice şi sociale din România; • să descrie relaţia dintre comunitatea din care face parte şi spaţiul geografic şi istoric ; • să redacteze un discurs scris în care să prezinte comunitatea română din localitatea natală şi tipurile de schimbări care au intervenit pe o perioadă de cel puţin trei generaţii; |
| Evoluţia culturii şi civilizaţiei românilor secolul XIX şi secolul XX. Personalităţi de seamă din domeniul artelor (muzică, pictură, sculptură, teatru şi cinematografie). Elemente din domeniul ştiinţei (matematica, biologia, istoria, | Cunoaşterea şi prezentarea valorilor culturii şi civilizaţiei româneşti în context european. Cunoaşterea şi prezentarea activităţii celor mai de seamă reprezentanţi din domeniul artei româneşti. Cunoaşterea evoluţiei culturii şi civilizaţiei românilor din Ungaria în | • să aibă cunoştinţe despre valoarea cuceririlor culturale şi ştiinţifice ale românilor pe plan european şi mondial; • să cunoască valorile culturale ale românilor din diasporă; • să cunoască principalele descoperiri din ştiinţa şi tehnica românească , prezentînd |
| lingvistica) şi tehnicii româneşti (aviaţia şi construcţia de maşini). | contextul culturii şi civilizaţiei româneşti. Cunoaşterea şi prezentarea activităţii ştiinţifice a celor mai de seamă oameni de ştiinţă de origine română. | activitatea ştiinţifică a cîte unui reprezentant din fiecare domeniu al ştiinţei; |
| Obiceiuri, credinţe şi tradiţii. | Conştientizarea importanţei credinţelor (laice şi religioase) legate de evenimentele vieţii umane, de natură şi de univers în păstrarea identităţii naţionale. | • să prezinte desfăşurarea, în două zone geografice diferite, a unui obicei tradiţional al românilor, legat de o sărbătoare laică sau religioasă, prin evidenţierea asemănărilor şi deosebirilor existente. |
| 1.1.Román nyelv és irodalom |
| (Román tanítási nyelvű és kétnyelvű oktatási forma) |
| Részletes követelmények a 4. évfolyam végén |
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| Kommunikáció | ||
| A román nyelvre jellemző kiejtés A hangképzés módjai és helyei A román nyelv hangkapcsolatai Az ă, î magánhangzók, a ce, ci, ge, gi, che, chi, ghe, ghi hangcsoport, a diftongusok és triftongusok kiejtése A szóvégi -i helyes kiejtése A szavak hangsúlyozása A különböző mondatfajták hang- lejtése (kijelentő, kérdő, felszólító mondat stb.) Az alapvető kommunikációhoz szükséges román nyelvi szókincs A köznyelv és a tájnyelv kiejtési hasonlósága Az irodalmi nyelv A gyermekirodalom szókincse Az életkornak megfelelő szakszó- kincs A közlésfolyamat nem nyelvi kifeje- zőeszközei (gesztusnyelv) Párbeszéd, vita A monológ és a párbeszéd szabá- lyai, szerepük a közlésfolyamatban | A hangok és hangcsoportok helyes kiejtése. Következetes önellenőrzés a ro- mán szavak kiejtésében, hangsú- lyozásában. A beszédhelyzetnek megfelelő stí- lus alkalmazása. A köznyelv és a tájnyelv közötti különbségek felismerése. A román tájnyelvi szavak fokozatos helyettesítése köznyelvi szavakkal. A nem nyelvi kifejezőeszközök he- lyes alkalmazása. A jelbeszéd megfejtése. A párbeszéd, a vita szabályainak betartása. A közlés lényegének kiemelése. Társalgás kezdeményezése. Résztvétel egy csoportos vitában. | Legyen képes az alapszókincs he- lyes kiejtésére. Értse a lassú beszédtempójú köz- lést. Jelezze az üzenet megértését vagy meg nem értését szóban vagy gesztusnyelven. Élőbeszédben és írásban töreked- jen a pontos, szabatos stílusú gon- dolatközlésre. Legyen legalább 800 lexikai egy- ségből álló aktív szókincse (a köz- nyelvből ill. az irodalmi nyelvből). Folytasson párbeszédet a szakta- nárral. |
| Nyelvtani ismeretek | ||
| Betű (hang), szótag, szó, mondat Központozás A szófajok: az ige, a főnév, a mel- léknév, a névmás, a számnév, a névelő Az egyszerű és a bővített mondat A mondat részei: alany, állítmány, tárgy, jelző, határozó Az alany és az állítmány egyezte- tése | A szófajok helyes használata. Az alany és az állítmány meghatá- rozása és egyeztetése. Az egyszerű mondat átalakítása bővített mondattá. | Legyen képes a gyakori igék felis- merésére és alkalmazására a kije- lentő mód: jelen, összetett múlt és egyszerű jövő igeidőiben. Törekedjen a helyes egyeztetésre az egyszerű és a bővített monda- tokban. Használja helyesen a tanult írásje- leket. |
| Írás (írott szövegalkotás) | ||
| A magyar és a román ABC eltérése Az ea, ia, io, oa, ua, uă és a ce, ci, ge, gi, che chi, ghe, ghi, x sajátos- ságai Szótagolás, szóképzés Az írott szöveg jellemzői: cím, ta- golás, írásjelek A szövegalkotás szabályai: a fo- galmazás, a levél Ábrák, illusztrációk helye, szerepe a szövegben Az írott forma leggyakoribb szö- vegfajtái | A román írás készségszintű elsajá- títása. A szótagolás szabályainak helyes alkalmazása ismeretlen szövegben. Ismeretlen szöveg írása: emléke- zetből, másolás vagy tollbamondás alapján. Az írott szöveghez fűződő egyszerű kérdésfeltevések. Fogalmazásírás megadott tartalmi szempontok szerint. Szöveg tömörítése. Szerkesztett fogalmazás, szép írás. Közös meseírás a tanulótársakkal. Önellenőrzés: az íráshibák önálló javítása. | Tudja a román ábécét. Tudjon 15 soros ismert szöveget másolni betűtévesztés- és kihagyás nélkül. Legyen képes ismert, 20 szavas szöveg helyesírására tollbamon- dás alapján. Egyszerű fogalmazás megírása képek és kérdések segítségével. Ismerje a szövegelhelyezés alap- vető szabályait. |
| Olvasás (az írott szöveg megértése) | ||
| Hangos és néma olvasásgyakorlás Az olvasási technika folyamatos fejlesztése Szövegértési gyakorlatok, az olva- sási képesség fejlesztése Tartalomelemzés Irodalmi szövegek közös és egyéni olvasása az iskolában, a könyvtár- ban vagy otthon Átdolgozott szakszövegek olvasása | A hangos és néma olvasás techni- kájának ismerete. A román szótagolási szabályok tudatos alkalmazása ismeretlen szövegben. Olvasás helyes hangsúllyal és mondatdallammal. A szöveg főbb gondolati tartalmai- nak kiemelése. Az önellenőrzés képességének fejlesztése. Önálló olvasás igénye: házi olvas- mányok. Olvasónapló készítése. Az olvasmánytartalmak szóbeli összefoglalása, kérdések megfo- galmazása. Kisenciklopédiák, lexikonok hasz- nálata. | Tudjon szótagolni egy, kettő, három és négy szótagból álló szavakat. Egyéni tempóban, de kiegyensú- lyozott ritmusban olvasson 30-40 szóból álló ismert szöveget. Feleljen a szöveggel kapcsolatos egyszerű kérdésekre. Értelmezze a cím és a tartalom közötti összefüggéseket. Memorizáljon legalább 8 közmon- dást vagy szólást, 5 verset, 2 me- sét. |
| Irodalmi ismeretek | ||
| Népköltészet, mese, gyermekvers Történetek, elbeszélések Rím, ritmus Ismétlés, fokozás | Népi hősök, mesealakok, tipikus helyszínek és cselekmények felis- merése. | Olvasson egy mesét, foglalja össze a tartalmát. |
| Részletes követelmények a 6. évfolyam végén |
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| Kommunikáció | ||
| Beszédértés gyakorlása Nyelvi eszközökkel történő gondo- latcsere a román nyelvet második nyelvként és anyanyelvként be- szélők között Az élőszó kifejezőeszközei A nem nyelvi eszközök szerepe a közlésfolyamatban Logikai, jelentéstani összefüggések az élőbeszéd szövegfajtáiban | A párbeszéd és az elbeszélés kö- zötti különbség felismerése. A közlések lényegének megértése és rövid összefoglalása szóban vagy írásban. A tájnyelvi közlés megértése, az üzenet átültetése köznyelvre. A hallott történet bemutatása arc- játékkal, kézmozdulatokkal, külön- böző gesztusokkal stb. A fontosabb közlésfajták megisme- rése. Szövegelemzési és szövegalkotási gyakorlatok. | Jelezze az üzenet befogadását vagy meg nem értését élőszóban vagy gesztusnyelven. Legyen képes megkülönböztetni a fő mondanivalót a másodlagos in- formációtól. Vegyen részt osztálytermi kommu- nikációs játékban. Tudja a tananyag elsajátításához szükséges köznyelvi, irodalmi, szaknyelvi kifejezéseket. |
| Nyelvtani ismeretek | ||
| A főnév határozott és határozatlan névelős alakja A főnév és a melléknév egyeztetése A melléknév fokozása A névmás: a személyes névmás, a visszaható névmás, a mutató név- más, a birtokos névmás, a kérdő és a vonatkozó névmás A tőszámnév és a sorszámnév Az igeragozás A segédigék A határozószó Az elöljárószó és az elöljárós szer- kezetek A kötőszó Az indulatszó Mondattan Az igei és a névszói állítmány A mondatok osztályozása tartalmi szempontból | Az egyszerű és a bővített mondat szórendjének ismerete. A tanult szófajok helyes használata a közlésfolyamatban. A leggyakoribb igék, segédigék, visszaható igék helyes alkalmazá- sa: a kijelentő mód, jelen, összetett múlt és jövő időiben; a kötőmód (jelen idejében); feltételes és óhajtó módban; felszólító módban. A tanult nyelvtani és nyelvhelyessé- gi szabályok helyes alkalmazása. A mondatfajták megfelelő haszná- lata különböző beszédhelyzetek- ben. | Törekedjen az írásjelek pontos al- kalmazására. Legyen képes az alany-állítmány helyes egyeztetésére (igei és név- szói állítmány). Tudjon mondatokat átalakítani: ál- lítóból - tagadót, kérdőt; jelen idejűből múlt és jövő idejűt. Alkalmazza tudatosan a tanult he- lyesírási szabályokat. |
| Beszédkészség fejlesztése A beszédhelyzet kommunikatív összetevői A beszédműfajok kommunikációs technikái A szóbeli gondolatközlés gyakorlá- sa Gondolati vázlat Nyelvjárások, csoport- és réteg- nyelvek A monológ és a párbeszéd A vita nyelvi és etikai szabályai Mese, anekdota, kiselőadás, tan- órai felelet stb. A közlésfolyamatot befolyásoló tényezők: beszédhelyzet, közvetítő csatornák (telefon, mikrofon, televí- zió stb.) Kommunikációs funkciók: tájékoztatás kifejezés felhívás | A logikus, összefüggő, nyelvileg helyes szövegalkotás többféle be- szédműfajban. A szinonimák, antonimák és homo- nimák szerepe az árnyalt önkifeje- zésben. Az elő- és utószavak valamint a szófajok helyes használata. A közlés tartalmi elemzése a fő mondanivaló és a másodlagos in- formáció megkülönböztetésével. Logikus kérdésfeltevések a köz- lésfolyamatban. A beszélgetést lezáró közlési for- mák ismerete. A vita nyelvi és etikai szabályainak alkalmazása egy tanár irányította többszereplős párbeszédben. A köznyelvi, irodalmi és szaknyelvi alapszókincs szerepe a választé- kos gondolatközlésben. | Tudattartalmait szabatosan fogal- mazza meg. Legyen képes a tanult szótani, mondattani és jelentéstani ismere- tek helyes alkalmazására különbö- ző beszédhelyzetekben. A beszédpartner életkorának meg- felelően használja a köznyelv sa- játos kifejezéseit. Aktivizálja a tanuláshoz szükséges köznyelvi, szaknyelvi és irodalmi alapszókincset. |
| Az olvasási, szövegértési képes- ség fejlesztése Az írott szöveg logikai-jelentéstani és szerkezeti sajátosságai Szövegszerkesztési ismeretek Az írott forma leggyakoribb szö- vegfajtái: magánlevél, hivatalos levél, napló, (feljegyzések, jegyze- tek), meghívó, cikk stb. Az irodalmi és a szaknyelvi szöve- gek feldolgozásának módszerei A szöveg és az információ Szótár, szótárhasználat | A nyomtatott szövegek tartalmi- szerkezeti elemeinek felismerése: cím, előszó, utószó, tartalomjegy- zék stb. A leggyakoribb szövegfajták meg- különböztetése. Az írott szöveg megértése, a fő mondanivaló kiemelése. Ismeretlen szöveg tartalmának fel- idézése emlékezetből (kérdések alapján). Vegyen részt román nyelvű ren- dezvényeken, kiállításokon, vers- mondó estéken, iskolák közötti ver- senyeken. Látogassa az iskolai könyvtárat. | Különböztessen meg egy leíró és egy elbeszélő szöveget Határozza meg a szövegek köz- lésfajtáit (leíró, elbeszélő, elemző- meggyőző szándékú) Vegye észre a szavak jelentésvál- tozását a különböző szövegössze- függésekben. Legyen képes a szótár helyes használatára. |
| A szövegalkotás írásos formája Szövegtani és szövegalkotási isme- retek A szinonimák, az antonimák és tájnyelvi szavak használata A szövegszerkesztés Vázlat Fogalmazás Az írás története Írásformák, írásjelek Kézírás, gépírás, számítógép | A különböző nyelvrétegek felisme- rése. A nemzeti irodalmi nyelv al- kalmazása. Barát, tanár, híres ember jellemzése. Egy megadott téma szöveggé for- málása, a mondanivaló illusztrálása. Biológiai, történelmi, földrajzi jelen- ségek leírása. Tudósítás összeállítása. Szövegírás kézzel, írógéppel vagy számítógéppel. A technikai különb- ségek (előnyök, hátrányok) jellem- zése, megvitatása. | Értelmezze 5-8 szólás vagy köz- mondás jelentéstartalmát. Írjon tisztán és szépen. Használja helyesen az írásjeleket. Írjon egy rövid mesét vagy egy ér- dekes történetet. |
| Irodalmi ismeretek | ||
| Szövegegész és szövegrészlet Az irodalmi alkotás Az irodalmi mű szerkezete Az elbeszélés és a párbeszéd | A mű és a műrészlet összefüggé- seinek megértése. Az elbeszélés és a leírás közötti különbség felismerése. A párbeszéd és a jellemábrázolás. A stiláris eszközök fokozatos elsa- játítása: fokozás, ismétlés, jelző stb. | Ismerje a szövegelemzés alapvető szempontjait. Legyen képes egy hős jellemábrá- zolására. |
| Szerzők és művek |
| A magyarországi románok népköltészetéből: Jerebetu (Lucia Borza); Împăratul şi popa (Vasile Gurzău) |
| Bibliai példázat: Samariteanul cel milos |
| Vasile Alecsandri: Sfîrşit de toamnă, Miezul iernei |
| Ion Creangă: Punguţa cu doi bani, Povestea unui om leneş |
| Mihai Eminescu: Ce te legeni... O rămîi, La mijloc de codru des |
| Barbu Şt. Delevrancea: Bunicul, Bunica |
| George Topîrceanu: Rapsodii de primăvară |
| Lucia Borza: Mama, Anotimpuri |
| Emil Gîrleanu: Fricosul |
| Marin Sorescu: Cunoştinţe peste cunoştinţe |
| Ana Blandiana: Cuvînt înainte |
| Román népismeret |
| Karácsonyi és húsvéti szokások leírása irodalmi nyelven |
| Egy gyermekjáték leírása irodalmi nyelven |
| Részletes követelmények a 8. évfolyam végén |
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| Kommunikáció | ||
| Beszédértési gyakorlatok A magánbeszélgetés és a nyilvá- nos közlés Rádió, televízió A politika, a tudomány és a techni- ka nyelve Versmondás, színház Művészi előadás Tömegkommunikáció | A különböző stílusfajták beszéd- helyzetnek megfelelő alkalmazása. A tájnyelvi, irodalmi, tudományos és technikai stílus jellemzése és helyes gyakorlása. A szövegkohézió megteremtése a szóbeli közlésben. Érvelés, vita többféle témakörben. | Legyen képes a fő mondanivaló és a másodlagos információ megkü- lönböztetésére. Értse a kulcsszavak szerepét a szövegszerkesztésben. Készítsen vázlatot többször hallott szöveg alapján. Értse meg az üzenet lényegét. |
| Nyelvtani ismeretek | ||
| Az összetett főnevek A birtokos és a melléknévi névelő A személyes névmás, a tagadó névmás, a határozatlan névmás A névmási melléknév | A tanult szófajok helyes használa- ta. A hangsúlyos és a hangsúlytalan személyes névmások helyesírása. | Tudja helyesen egyeztetni a fő- nevet a melléknévvel. Tudja helyesen írni a többes számú és az összetett főneveket, a mel- léknévi névelőt és a személyes névmások részes- és tárgyesetét. |
| A számnevek: a törtszámnév, a gyűjtőszámnév, az osztószámnév Az ige: a személytelen mód A rendhagyó igék Mondattan Az összetett mondat: a mellérendelés és az alárendelés | A számnevek helyesírása. A cselekvő és a visszaható igék helyes alkalmazása. Az igeidők helyes használata. A rendhagyó igék helyes ragozása. A mellérendelés és az alárendelés felismerése. | Ismerje és különböztesse meg az igék múlt idejű alakjait: imperfect, perfectul compus. Tudja helyesen megoldani a nyelvtani gyakorlatokat: a helyette- sítést, az átalakítást, a bővítést, a kapcsolást. Tegyen különbséget fő- és mellék- mondat között. |
| Beszédkészség fejlesztése A szóbeli közlés logikai-jelentéstani és formai felépítése Az élőszavas megnyilatkozás A beszélt nyelvi stílusok: társalgási stílus szónoki stílus Érvek-ellenérvek szerepe a be- szédben A tanári és a szülői magyarázat Példák laikus és tudományos ma- gyarázatokra Beszédtechnika: a hadarás, a da- dogás, mint a kamaszkor veszélyes kísérőjelensége A nyelv társadalmi tagolódása: csoportnyelv rétegnyelv (a gyermeknyelv, a diáknyelv) Tolmácsolás | Az élőszavas közlés kifejezőeszkö- zeinek helyes alkalmazása (hang- súly, hanglejtés stb.) A beszélt nyelvstílusok jellemzése. A társalgási és a szónoki stílus sajátosságai. Önálló érvelés, véleményalkotás. Irodalmi és nem irodalmi szövegek beszédre. Az életkornak megfelelően fejlett szabatos és gördülékeny közlés- mód. A rétegnyelvek jellemzése, szere- pük megértése. Tolmácsolási gyakorlás románról magyarra (és fordítva). | Legyen képes a tantárgyi felelet logikus felépítésére. Beszéljen lényegretörően egy megadott témáról. Törekedjen a pontos, helyes és folyamatos helyes előadása. Stílusát színesítse rokon jelentésű szavakkal. Ügyeljen az összetett mondatok logikus felépítésére, helyes meg- formálására. Mondjon egy rövid szöveget diák- nyelven Tolmácsolás automatizmusokkal.. |
| Az olvasásértési készség fejlesz- tése A szöveg logikai-jelentéstani-formai összefüggéseinek megértése Az írott közlés morfoszintaktikus sajátosságai A szövegfeldolgozás szempontjai Szövegtagolás Szövegtípusok: tájékoztató, érvelő kifejező Életkornak megfelelő szövegek feldolgozása Az olvasmány tömörítése, kifejtése, magyarázata Könyvtár, levéltár Fordítás | A szórend kifejező értékének meg- értése az egyszerű és az összetett mondatokban. A tartalom és a forma közötti ösz- szefüggés felismerése. A szavak konkrét és átvitt jelenté- sének megértése a szöveg kon- textusában. Irodalmi szövegek kiválasztása. Szöveginterpretálás. 10-15 soros szövegfordítás szótár- használattal. Gyorsolvasási technikák elsajátítása. | Értse az olvasott szöveget, részle- teiben és egészében egyaránt. Azonosítson különböző szövegtí- pusokat. Tudjon helyes technikával olvasni különböző román nyelvű szövegeket. Legyen képes 8-10 soros szöveg fordítására mindkét nyelv irányába. |
| A szövegszerkesztés logikai- jelentéstani-formai sajátosságai Az írott szövegek fajtái A magán és nyilvános nyelvhasz- nálatra szánt szövegek Az írott stílusfajták: szépirodalmi tudományos publicisztikai hivatalos Szakmai szövegalkotás A központozás szerepe Számítógép: szövegszerkesztő programok Számítógépes levelezés | A kohézió megteremtése a szö- vegformálásban (ok-okozati ösz- szefüggések meglátása). A témának megfelelő szókészlet használata. A magán és a hivatalos iratok szö- veg szerkesztése (a tartalom és a forma viszonya). A különböző stílusfajták alkalmazá- sa a szövegalkotásban. Egy tervezet készítése szabadon választott témában (a szövegszer- kesztési ismeretek alkalmazásá- val). | Tudjon összeállítani egy részletes gondolattervet. Írjon fogalmazást leíró, elbeszélő és párbeszédes részekkel. Stílusa legyen gördülékeny, írása helyes. Készítsen max. 4. oldalas kisdolgo- zatot előre megadott témában. |
| A könyv szerepe a XX. sz. végén | Írjon ismertetést egy szépirodalmi műről vagy egy tudományos ered- ményről. | |
| Irodalmi ismeretek | ||
| Különböző műfajú irodalmi alkotá- sok: karcolat, elbeszélés, emlékirat, mese, legenda, találós kérdés stb. Az irodalmi mű szerkezete Szóképek Verstani ismeretek | A cím és a műalkotás összefüggé- sének megértése. A tartalom és a forma kapcsolatá- nak felismerése. A lírai alkotás többletjelentésének megfejtése. A jellemábrázolás eszközeinek megismerése.- | Ismerje a lírai, az epikai és a drá- mai mű szerkezeti részeit. Ismertesse a mű(részlet) cselek- ménysorát. Jellemezzen egy irodalmi hőst. Formáljon önálló véleményt az ol- vasott alkotásról. |
| Szerzők és művek |
| Népköltészet: Meşterul Manole |
| Bibliai példázat: Fiul rătăcitor |
| Vasile Alecsandri: larna, Seara la Lido |
| Ion Creangă: Harap Alb |
| Ioan Slavici: Gura satului, Budulea Taichii |
| Mihai Eminescu: Seara pe deal; Somnoroase păsărele, Mai am un singur dor |
| Ion Luca Caragiale: Vizita, Bacalaureat |
| Barbu Ştafănescu Delavrancea: Hagi Tudose |
| George Coşbuc: Mama, Nunta Zamfirei, La oglind |
| I. Al. Brătescu-Voineşti: Puiul |
| Tudor Arghezi: Abecedarul |
| Mihail Sadoveanu: Domnul Trandafir |
| Cezar Petrescu: Fram, ursul polar |
| Lucian Magdu: Aducere-aminte |
| Román népismeret |
| A magyarországi románok lakodalmi szokásainak leírása irodalmi nyelven. |
| Részletes követelmények a 10. évfolyam végén |
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| Kommunikáció | ||
| A kommunikáció értelmezése Az üzenet A szövegértés- szövegalkotás ösz- szefüggései A szövegalkotás formái Szövegértési és szövegalkotási helyzetgyakorlatok A jeladó és a jelvevő szerepe A kommunikációs csatornák A média jövőbeni szerepe | A nyomtatott anyag tartalmi és for- mai összefüggései egyszerű gya- korlatokkal. A megértés bizonyítása. A grafika és a tipográfia szerepé- nek felismerése a szerkesztett szö- vegben. A neologizmusok, a tájnyelvi sza- vak, a zsargon értelmezése, szere- pük beszédünkben. | Osztályozza grafikai megjelenésük szerint a különböző nyomtatott in- formációhordozókat: újság, plakát, könyv, cégreklám névjegykártya. Mondjon véleményt a kommuniká- ció témakörében, érveljen szaksze- rűen. |
| Nyelvtani ismeretek | ||
| Mondattan A mellérendelt és az alárendelt mondat A kötőszó és a kötőszavas szerke- zet Az alárendelt mondatok: alanyi, állítmányi, jelzői, tárgyi és határozói mellékmondatok Nyelvtani, nyelvhelyességi ismere- tek összefoglalása, rendszerezése | A mellékmondatok helyes képzése és a kötőszavak helyes használata. A román nyelv alapvető szabályai- nak ismerete és helyes alkalmazá- sa szóban és írásban. | Mutassa be a mellérendelő össze- tett mondat viszonyait a kötőszavak helyes használatával. Ismerje jól a közvetett és a közvet- len beszédet. Alkalmazza helyesen az elsajátított nyelvtani és nyelvhelyességi sza- bályokat. |
| Szövegértés, szövegalkotás A szövegalkotási és szöveg- szerkesztési ismeretek bővítése A gondolat és a szöveg kapcsolata Önkifejezés | A kifejező hangváltozás céljainak megértése. A szóismétlés, a hangutánzás az alliteráció stílushatása. | Legyen képes rendeltetésszerűen használni a román nyelv (értelme- ző, helyesírási, szinonima stb.) szótárait. |
| Tolmácsolás, fordítás A szépirodalmi és a tudományos stílus Szövegek feldolgozása, újraalkotá- sa átdolgozása Hivatalos iratok: jogszabályok, használati utasítások hazánkban és Romániában A nyelv változása, fejlődése térben és időben Diakronikus nyelvvizsgálat: törté- nelmi korokból származó román nyelvű szövegek értelmezése Román nyelvváltozatok a nagyvi- lágban | A fonetikai és hangsúlymódosulá- sok stiláris szerepének ismerete. Különböző forrásokból származó gondolatok logikus elrendezése, szöveggé formálása. A köznapi és a művészi fordítások közötti különbség megértése. Különböző nyelvi források és kife- jezés-technikák ismerete. Igényes gondolatközlés szaknyel- ven és szépirodalmi stílusban. A különböző stílusfajták helyes al- kalmazása a szóbeli és az írásbeli közlésben. A kölcsönszavak helyes használa- ta. A helyi folklórművek sajátosságai- nak bemutatása. Szakmai és hivatalos levelek meg- szerkesztése. Fogalmazás, esszé, tanulmány, recenzió stb. készítése a könyv- és médiatár használatával. | Tudjon írni kérvényt, önéletrajzot, bemutatkozó, álláskereső levelet. Tudjon kitölteni egyszerű nyomtat- ványokat, adatlapokat. Ismerje a helyi nyelvi stílust. Legyen képes kifejezni köznyelvi és irodalmi nyelvi ismereteit. Külföldiek számára készítsen pros- pektust a helyi nevezetességekről. |
| Román irodalom | ||
| A román irodalom helye az egye- temes kultúrában Főbb irodalmi műnemek és műfaj- ok Irodalomelméleti fogalmak Verstani ismeretek A szóképek szerepe a műalkotás- ban | A főbb irodalmi műnemek és mű- fajok bemutatása, fejlődésük jel- lemzése: népköltészet, műkölté- szet, líra, epika, dráma, publiciszti- ka. Különbségek felismerése népköltészet-műköltészet;: líra-epika-dráma; óda, elégia, epigramma; karcolat, novella, regény; tragédia, komédia színmű A román nép- és műköltészet kö- zötti viszony felismerése. Népköltészeti ihletésű, román iro- dalmi alkotások értelmezése. A magyar és a román kultúra köl- csönhatásának felismerése. A tanult román alkotások elhelye- zése a világirodalomba. A verstani ismeretek alkalmazása. A szóképek, stiláris eszközök sze- repének bemutatása. | Mutasson be különböző irodalmi műfajokhoz tartozó alkotásokat. Ismerje a legkiválóbb román iro- dalmi személyiségek életét és munkásságát. Mutasson be egy lírai alkotást, egy epikai és egy drámai részletet. Memorizáljon 5 költeményt, 2 epi- kai és 2 drámai részletet. Határozza meg az alkotások mű- faját. Legyenek alapvető verstani isme- retei. Ismerje a román verselés jellegze- tességeit. Mutassa be a szóképek szerepét ismert idézetekben. |
| Román nyelvtörténeti és nyelvmű- velési ismeretek | A román nyelv helye a latin nyelv- családban. A román nyelv fejlődésének főbb szakaszai. A román irodalmi nyelv kezdetei. Dialektusaink és tájszólásaink be- mutatása. | Ismerje a román nyelv kialakulásá- nak és fejlődésének fontosabb szakaszait. Értse a román nyelv egységét és fejlődésfolyamatát. Ismerje a román nyelv helyét a ne- olatin nyelvcsaládban. |
| Szerzők és művek | |
| Ion Creangă: Amintiri din copilărie | |
| Ioan Slavici: Moara cu noroc, Mara (fragment) | |
| Mihai Eminescu: Luceafărul, Floare albastră, Atît de fragedă, La steaua... | |
| I. Luca Caragiale: O noapte furtunoasă | |
| Tudor Arghezi: Testament, Psalm | |
| Mihail Sadoveanu: Baltagul | |
| Octavian Goga: Bătrînii, Versfordítás Ady E. lírájából | |
| Liviu Rebreanu: Răfuiala, Pădurea spînzuraţilor (fragment) | |
| Lucian Blaga: Eu nu strivesc corola de minuni a lumii... | |
| Izvorul nopţii | |
| drama Meşterul Manole | |
| Nicolae Labiş: Moartea căprioarei | |
| Şt. Augustin Doinaş: Mistreţul cu colţi de argint | |
| Nichita Stănescu: Leoaică tînără, iubirea | |
| Marin Sorescu: Iona | |
| A magyarországi román írók: Ilie Ivănuş, Lucia Borza, Lucian Magdu, Maria Berényi | |
| 1.2. Román nyelv és irodalom | |
| (Hagyományos nyelvoktató és bővített nyelvoktató kisebbségi oktatási forma) | |
| Részletes követelmények a 4. évfolyam végén | |
| Tananyag | |
| Beszédszándékok és fogalomkörök | |
| • | köszönés és viszontköszönés találkozáskor és búcsúzáskor - Bună ziua; Bună seara, La revedere; Servus. |
| • | bemutatkozás és bemutatás - Mă numesc...; Daţi-mi voie să vă prezint pe...; Vă rog să faceţi cunoştinţă cu...; |
| • | meghívás; meghívás elfogadása és elutasítása - Vă invit; Vă aştept cu drag; Vin cu plăcere; Nu pot veni; Sînt ocupat. |
| • | megköszönés - Mulţumesc; Vă mulţumesc; Îţi mulţumesc... |
| • | információ adása és kérése - Spune-mi, te rog;, Spuneţi-mi, vă rog; Unde este? Cine este?... |
| • | óhaj kifejezése - Doresc; Vreau; Nu doresc; Aş merge; Aş mînca; |
| • | adni / kapni egy utasítást - Aşteaptă-mă! Grăbeşte-te! Te aştept; Nu te grăbi; |
| • | jókívánság kifejezése - Vă felicit; Vă urez; La mulţi ani! Sărbători fericite! |
| • | óhaj kifejezése - Doresc să; Este bine dacă; Aş merge; Aş mînca... |
| • | helyviszonyok: hely, irány, mozgás - unde? la, în, aici, acolo, la dreapta; de unde? de la, din; |
| • | időviszonyok: jelen idő, múlt idő (perfectul compus), jövő idő - Cînd? óra kifejezése: Cît este ceasul? La ce oră? időpont kifejezése: ieri, azi, mîine, luni, marţi,...; |
| • | jellemzők: mennyiség - Cîţi? Cîte? számok: 1-1 000; minőség: bun/rău; jellemzők: mare/mic; frumos/urît; |
| Témakörök | |
| A család: | személyi adatok: név, nem, kor, cím |
| személy külső leírása | |
| öltözködés és higiénia | |
| a család és lakás bemutatása | |
| Az iskola: | az iskola és az osztály tárgyai |
| az iskolai élet | |
| különleges pillanatok | |
| Természeti környezet: térbeli fogalmak (irányok, távolságok, magasságok) | |
| helységek és környezetük | |
| az évszakok | |
| kedvenc állatok | |
| Társadalmi közeg: baráti kapcsolatok | |
| telefonbeszélgetések | |
| ünnepek és hagyományok | |
| kapcsolat a környezettel: az utcán, autóbuszon, pályaudvaron | |
| vásárlás, vendégség, kirándulás | |
| Tevékenységek: a hét napjai, időfogalmak, napszakok, napi program hétköznapokon | |
| és pihenőnapokon, kedvenc játékok | |
| Fejlesztési követelmények | Minimális teljesítmény |
| (kompetenciák, képességek) | |
| A román nyelv hangzóinak felismerése, a hang- | Ismerje a román nyelv hangzóit, helyesen érzé- |
| súlyok érzékelése. | keltesse a hangsúlyt. |
| Ismert szavak és kifejezések értelmezése. | Értse a gyakran használt szavakat és kifejezése- |
| A szövegértés gyakorlása. | ket. |
| Fontos információk kiemelése ismert és hallott | Tudjon hallott szövegből információt kiemelni. |
| szövegből. | Legyen képes egyszerűen beszélni a mindennapi |
| A különböző stílusrétegek megkülönböztetése. | életben vele történtekről. |
| Olvasásértés | |
| A mondatfajták felismerésének gyakorlása írás- | Ismerje fel a tanult mondatfajtákat. |
| jelek alapján. | |
| Folyamatos olvasás a román hangsúly és mon- | Tudjon helyes hangsúllyal felolvasni gyakorolt |
| datdallam érzékeltetésével. | szöveget. |
| Az olvasott szöveg információinak kiemelése (pl. | |
| személyek száma, azonosítása, az idő meghatá- | Tanári segítséggel legyen képes szövegből in- |
| rozása). | formációk kiemelésére. |
| Az irodalmi és nem irodalmi szövegek felismeré- | |
| se. | |
| Beszédkészség | |
| A kettős-és hármashangzók valamint a határozott | Ejtse pontosan a kettős-és hármashangzókat. |
| névelő alakjainak kiejtése. | Tudjon beszédhelyzetnek megfelelően informáci- |
| Nyelvtanilag szabatos és egyszerű közlések | ókat adni és kérni. |
| megfogalmazása. | Tudjon emlékezetből 6-6 verset és éneket el- |
| A beszédhelyzetnek megfelelő stílus használata. | mondani. |
| Ismert kifejezések alkalmazása. | |
| Írásbeli készség | |
| Egyszerű mondatokban a fő helyesírási szabá- | Tudjon egyszerű szöveget lemásolni. |
| lyok alkalmazása. | Tudjon egyszerű információkat helyesen írni toll- |
| A mondatok jelentés szerinti sorbarendezése, | bamondás után és önállóan is. |
| összefüggő mondatok szöveggé formálása. | |
| Szókincs | |
| Beszédszándékok szerint a témakörökben tanult | Ismerje a minimális szókincset, évente 250 új |
| szókincs folyamatos gyakorlása. | lexikai egységet sajátítson el. |
| Részletes követelmények a 6. évfolyam végén | |
| Tananyag | |
| Beszédszándékok és fogalomkörök | |
| • | bocsánatkérés/megbocsátás - Scuzaţi-mă, lertaţi-mă; Scuze; Nu am vrut; Nu am avut timp; Nu face nimic; Totul e în regulă; |
| • | sajnálkozás - Îmi pare rău; Nu am vrut să...; |
| • | gratulálni/gratulációt fogadni - Te felicit! Felicitări! M-a felicitat; Voi primi felicitări; |
| • | érdeklődés hogylétről - Cum eşti? Cum te simţi? Cum se simte? |
| • | állítás/tagadás - Da, este adevărat; Nu, nu este adevărat; |
| • | kívánság - Doresc; Aş dori; Aş merge; Aş veni; |
| • | kérés - Te rog să...; Adu-mi, te rog...; |
| • | engedélykérés - Permite-mi să...; Dă-mi voie să...; Permiteţi-mi să..., Daţi-mi voie să...; |
| • | beleegyezés/tiltás - Se poate; Este posibil; Nu se poate; Nu este posibil; |
| • | öröm/bánat - Sînt bucuros/bucuroasă că...; Am fost bucuros/bucuroasă că...; Sînt necăjit/necăjită că...; |
| • | elégedettség/elégedetlenség - Îmi place; Sînt mulţumit; |
| • | helyviszonyok: hely, távolság - alături, în mijlocul, aproape de, în faţă, în spatele, nu departe de; mozgás: a coborî, a se coborî, a sta; |
| • | időviszonyok - sînt, eram, am fost, voi fi; ieri, mîine; időtartam - încet, repede, demult, lunile anului; |
| • | jellemzők: minőség - mai bine, la fel de bine, foarte bine; értékek - primul, ultimul, scump, ieftin. |
| Témakörök | |
| Családi környezet: | családtagok, rokonok, foglalkozások |
| lakás/ház | |
| családi események | |
| étkezés | |
| egészséges életmód | |
| Az iskola: | iskolatársak, tanárok |
| iskolai rendezvények | |
| iskolán kívüli tevékenységek | |
| Környezetünk: | a lakóhely környezete |
| időjárás | |
| környezet-és természetvédelem | |
| Társadalmi közeg: | baráti kapcsolatok |
| levelezések, telefonbeszélgetések | |
| ügyintézés (pl.postán) | |
| vásárlás, étterem | |
| betegség | |
| táborozás | |
| Napi tevékenységek: | időbeosztás, programösszeállítás |
| hobbi, kedvenc időtöltés | |
| Országismeret: | családi hagyományok, mai életvitel |
| Fejlesztési követelmények | Minimális teljesítmény |
| (kompetenciák, képességek) | |
| Beszédértés | |
| A szavak változó jelentésének felismerése külön- | Tudjon helyes hanglejtéssel és helyes hangsúllyal |
| böző szövegkörnyezetben. | információkat adni és kérni valós beszédhelyze- |
| A mondatrészek toldalékos formáinak értelmezé- | tekben. |
| se és tudatosítása. | |
| A beszédszándékok felismerésének gyakorlása | Ismerje fel a beszédszándékokat. |
| szövegben. A fő mondanivaló és a másodlagos | |
| információk közötti különbség érzékelése. | Értse meg az olvasott szöveget. |
| A folyamatos beszéd tagolásának megkülönböz- | |
| tetése (bevezetés, tárgyalás, befejezés). | Ismerje fel a szórend szerepét. |
| Olvasásértés | |
| Néma olvasással az információk kiemelése, a | Legyen képes a gondolatok választékos közlésé- |
| szerző elképzeléseinek megértése. | re. |
| A szórend szerepének felismerése a gondolat- | |
| közlésben. | Hangos olvasáskor érzékeltesse a szerző szán- |
| A logikai és időviszonyok felismerése a szöveg- | dékait. |
| környezetben. | |
| Beszédkészség | |
| A román nyelv ritmikai és szólejtési sajátossá- | Tudja helyesen ejteni a gyakorolt neveket. |
| gainak alkalmazása a beszédszándéknak meg- | Tudjon valós beszédhelyzetekben reagálni látott |
| felelően. | vagy hallott eseményekre. |
| Szabatos összetett mondatok alkotása a lexikai | |
| és nyelvtani szerkezetek alkalmazásával. | Tudjon emlékezetből 3-3 verset és éneket. |
| A román helység és tulajdonnevek ejtésének | |
| gyakorlása. | |
| A beszédhelyzetnek megfelelő stílus és ismert | |
| kifejezések alkalmazása. | |
| Írásbeli készség | |
| A román helyesírás normáinak alkalmazása, az | Tudja alkalmazni a tanult helyesírási szabályokat. |
| írásjelek pontos használata. | |
| Szókincs | |
| A tanultak gyakorlása mellett évi újabb 250 lexikai | |
| egység elsajátítása. | |
| Részletes követelmények a 8. évfolyam végén | |
| Tananyag | |
| Beszédszándékok és fogalomkörök | |
| • | meghívás elfogadása/elutasítása - Voi veni cu plăcere; Nu pot veni; |
| • | figyelmeztetés - Ascultă! Priveşte! Citeşte! |
| • | leírás - Azi am fost la...; leri m-am întîlnit cu...; |
| • | emlékezés/felejtés - Îţi aminteşti? Am uitat; Mi-am amintit de...; Nu-mi amintesc; |
| • | felvetések - Propun ca...; Cred că...; Trebuie să...; Ar trebui să...; Nu ar trebui să...; |
| • | tanácsok - Te sfătuiesc; Este bine; Este rău; Cel mai bine ar fi; Ar fi indicat ca...; |
| • | tiltakozás - Nu sînt de acord; Nu ai dreptate; Nu este adevărat; |
| • | reklamáció |
| • | érdeklődés/érdektelenség - Mă interesează; Nu mă interesează; Mi-e indiferent; |
| • | kíváncsiság/közömbösség - Este curios, îl interesează /nu-l interesează; Este curioasă, o interesează/n-o interesează; |
| • | öröm/bánat - Mă bucur; M-am bucurat; Mă voi bucura; S-a supărat; Va fi supărat; |
| • | optimizmus/pesszimizmus - Examenul îi va reuşi; Examenul nu-i va reuşi; |
| • | térbeli viszonyok - hely: peste tot, în jurul, de-o parte, de-a lungul, de cealaltă parte; irány: spre nord, spre sud, dinspre nord înspre sud, de la răsărit la apus, între, dintre; |
| • | időviszonyok - de cînd, pînă cînd, cîteodată, de fiecare dată, totdeauna, în timp ce, cînd; |
| • | jellemzők - mennyiség: bucată, felie, metru, litru, kilogram; formák: rotund, cerc, circular, |
| Témakörök | |
| A 6-8. évfolyam számára javasolt tematika folyamatosan és koncentrikusan bővül az alábbi részterületek hangsúlyozásával: | |
| • | szokások és kapcsolatteremtések vidéken és a városban, országon belül és a határokon túl |
| • | tolerancia, béke, szolidaritás és együttműködés |
| • | környezetvédelem |
| • | informatika, internet |
| Az országismereti tematika fokozatosan igazodik a román kultúra és civilizáció különböző pedagógiai szakaszokban meghatározott fejlesztési követelményeihez. | |
| Fejlesztési követelmények | Minimális teljesítmény |
| (kompetenciák, képességek) | |
| Beszédértés | |
| A hanglejtés és a beszédszándékok összefüggé- | Érzékelje és ismerje fel a hanglejtés és a be- |
| sének megfigyelése. | szédszándék összefüggését. |
| Beszédszünetek alkalmazása, szerepük felisme- | |
| rése. | Tudja alkalmazni a beszédszüneteket. |
| Kapcsolóelemek megfigyelése, szerepük felisme- | |
| rése a beszédben. | |
| Olvasásértés | |
| Tájékozódás a román nyelvű nyomtatványokban. | Ismerje a román nyelvű nyomtatványokat. |
| Nyelvtani terminológia jelölése, nyelvtani kategó- | |
| riák felismerése. | Ismerje a nyelvtani terminológiát. |
| Feladatmegoldások kiegészítéssel, helyettesítés- | Ismerje fel és legyen képes a különböző nyelvtani |
| sel, átalakítással. | kategóriák helyes alkalmazására. |
| Olvasmányok feldolgozása nyelvi feladatokkal. | |
| Román és magyar kifejezések értelmezése, | Legyen képes összehasonlítani és egyeztetni a |
| egyeztetése. | román és a magyar nyelvi kifejezéseket. |
| Beszédkészség | |
| Olvasmányok tartalmának elmondása. | Tudjon feldolgozott és gyakorolt olvasmányokról |
| Ismert szerkezet alapján történetalkotási gyakor- | összefüggően beszélni. |
| latok. | |
| Közvetlen és közvetett közlési módok alkalmazá- | Tudjon önállóan fordítani. |
| sa. | |
| Szövegrészek fordítása románról magyarra, ma- | |
| gyarról románra. | |
| A helyes érvelés gyakorlása a kommunikációs | |
| folyamatban. | |
| Írásbeli készség | |
| A szövegrövidítés szabályainak gyakorlati alkal- | Ismerje a szövegrövidítés szabályait. |
| mazása. | |
| Fogalmazástípusok gyakorlása (elbeszélés, le- | Legyen jártas fogalmazástípusok írásában. |
| írás, jellemzés). | |
| A román nyelv sajátos kifejezéséinek használata. | |
| Szókincs | |
| Az elsajátított szókincs folyamatos alkalmazása, | Tudjon többjelentésű kifejezéseket. |
| évente 300 új lexikai egység feldolgozása. | |
| Részletes követelmények a 10. évfolyam végén | |
| Tananyag | |
| Beszédszándékok és fogalomkörök | |
| • | figyelemfelhívás - Fii atent! Nu uita! |
| • | információ adása/kérése - Aţi putea să-mi spuneţi? Ştii că? Ai aflat noutatea? |
| • | vélemény kérése/vélemény megfogalmazása - Ce credeţi despre...? Ce părere aveţi? Cum ar fi mai bine? |
| • | magyarázatkérés, magyarázatadás - Pentru ce? Pentru că...; Explică-mi, te rog...; Nu este complicat; Este simplu; Aceasta serveşte la...; |
| • | ellentmondás - Nu sînt de acord; Nu ai dreptate; Din contră; |
| • | értékelés - Este bine; Este mai bine; Este cu mult mai bine; Este cel mai bine; |
| • | meggyőzés - Cred că...; Părerea mea este că; |
| • | bátorítás - Vei reuşi; Sînt sigur/sigură că poţi; |
| • | szándék - Aş vrea să...; Aş fi vrut să...; Aş şti dacă aş învăţa; Aş fi ştiut...; |
| • | érdeklődés/érdektelenség - Cum s-a întîmplat? Povesteşte-mi cum a fost? Cînd vei da examenul? |
| • | bizalom/bizalmatlanság - Sînt convins/convinsă; Este posibil; Este imposibil; |
| • | helyviszonyok - în prim plan, în capătul, în vîrful, împrejurul, nu se ştie unde; |
| • | időviszonyok - în acest moment, imediat, deodată, curînd, în acelaşi timp; |
| • | jellemzők - aproximativ, în jur de, aproape, o mulţime de, nu prea mare, mult prea mare. |
| Témakörök | |
| Az ember és a környező világ: lakáskörülmények | |
| agglomeráció, közlekedés | |
| a hagyományos és a modern társadalom a nemzedékek közötti | |
| párbeszéd | |
| Tanulmányok, munka: | az oktatás szervezése, a jövő lehetőségei |
| munka, hivatás | |
| munkanélküliség | |
| profilváltás, konkurencia | |
| Társadalmi élet: | gazdasági változások |
| az információ világa | |
| társadalmi szervezetek | |
| Kulturális élet és szórakozás: | sport, turizmus |
| film, színház, zene | |
| a tradicionális közösségek élete, hagyományvilága | |
| Egy határok nélküli Európa: | a kommunikáció világa |
| nemzetközi kapcsolatok, barátságok | |
| az európai dimenzió | |
| emberi jogok | |
| nemzetközi és nemzeti kultúrák közötti együttműködés | |
| A román nyelv szerepe a sajátos civilizációs értékek felfedezésében és megismerésében: | |
| • hagyományos román ünnepek | |
| • versek, mesék, közmondások | |
| • átfogó kép a román kultúrtörténeti értékekről | |
| Az egyetemes és európai kultúra részét képező, román nyelvű művek ismerete: | |
| • népköltészeti alkotások (Mioriţa); | |
| • Mihai Eminescu, George Coşbuc, Liviu Rebreanu, Tudor Arghezi, Marin Sorescu alkotói pályája és művei; | |
| • magyarországi román írók munkássága; | |
| • a műalkotás összefüggése a magyar és az egyetemes kultúrával valamint más tudomány- és művészeti ágakkal: (történelem, művészettörténet, zene). | |
| Fejlesztési követelmények | Minimális teljesítmény |
| (kompetenciák, képességek) | |
| Beszédértés | |
| A szűkebb környezet társalgásának megértése, a | Tudjon élőbeszédre figyelni, legyen képes ismert |
| korábban ismert és az újonnan hallott információk | környezetben a társalgás megértésére. |
| összekapcsolásának gyakorlása. | |
| A szavak többjelentésének felismerése a szö- | Legyen képes a többjelentésű szavak felismeré- |
| vegkörnyezetben. | sére szövegkörnyezetben. |
| A kapcsolóelemek tudatos használata. | |
| A rádió és a televízió műsorainak követése, szö- | |
| vegalkotási összefüggések felismerése. | |
| Olvasásértés | |
| Különböző szövegtípusok szerkesztésének felis- | Ismerje a különböző szövegtípusok szerkeszté- |
| merése. | sének sajátosságait. |
| Az irodalmi és nem irodalmi szövegek összeha- | |
| sonlítása. | Tudjon különbséget tenni a műfajok között. |
| Műfajok sajátosságai szerint a felismerés és | Ismerje a műelemzés eljárásait. |
| megkülönböztetés gyakorlása. | |
| Műelemzési gyakorlatok. | |
| Beszédkészség | |
| A gondolatok árnyalt kifejezésének gyakorlása. | Tudjon mindkét nyelven megfelelően közléseket |
| A komplex nyelvi szerkezetek alkalmazása helyes | tolmácsolni. |
| mondatfűzéssel. | |
| Írásbeli készség | |
| Beszédhelyzeteknek megfelelően az írásbeli ki- | Legyen képes a tanuló írásbeli kifejezésre. |
| fejezés gyakorlása. | |
| Szövegtípusok írásának gyakorlása pl. önéletrajz, | Tudjon különböző szövegeket szerkeszteni. |
| kérvény stb. | |
| Irodalmi és nem irodalmi szövegek írása, az esz- | Ismerje az esszéírás szabályait. |
| széírás szabályainak alkalmazása. | |
| Szókincs | |
| Az elsajátított szókincs folyamatos alkalmazása. | |
| Szócsaládrendszerben a szavak és kifejezések | |
| stiláris értékeinek felismerése. Évente újabb 300 | |
| új lexikai egység feldolgozása. | |
| 2. Román népismeret | |
| (Valamennyi kisebbségi oktatási forma számára) | |
| Részletes követelmények a 4. évfolyam végén | |
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| Alapismeretek a románság, külö- nösen a magyarországi román ki- sebbség tárgyi és szellemi kultúrá- járól (népi építészet, népviselet, szokásvilág stb.) | A magyarországi román kisebbség tárgyi és szellemi értékei iránti ér- deklődés felkeltése. A hagyományápolás, értékmentés és értékteremtés igényének kifej- lesztése. Az elődök életmódja és szokás- rendszere iránti pozitív viszonyulás kialakítása. A román és más kisebbségek kul- turális sajátosságainak egybeveté- se, az azonosságok és különbsé- gek felismerése. | Ismerje meg a helyi románság főbb jellemzőit a tárgyi kultúrában, a tájnyelvben és a népköltészeti al- kotásokban. Ismerje fel a román és más kisebbségek közös és eltérő kultu- rális vonásait. |
| Gyermekjátékok | A tanuló lakóhelyére jellemző népi gyermekjátékok elsajátítása és gyakorlása. | Sajátítson el 2 szülőfalujában is- mert gyermekjátékot. |
| Főbb naptári ünnepeink | A téli és a tavaszi ünnepkör világi és vallási szokás- és jelképrend- szere. Közmondások és találós kérdések memorizálása. Néhány profán és szakrális szokás dramatizálása. Vallástörténeti alapfogalmak elsa- játítása a magyarországi románok hitéletéről. | Sajátítson el 2 román kolindát, és művelje azokat különböző társa- dalmi és kulturális összejövetele- ken. Meséljen a karácsonyhoz és hús- véthoz fűződő népszokásokról. |
| Népköltészeti alkotások: mesék, találós kérdések, kolindák, legen- dák | Azonosságok felismerése román és magyar közmondásokban. Néhány román mese és legenda bemutatása szóban vagy írásban. | Tudjon román közmondásokat, találós kérdéseket és legendákat. |
| Az identitástudat fejlesztése né- hány helyi szokás és hagyomány gyakorlásával. A család és a közösség sajátos arculatának megismerése. | ||
| Az egyetemes, a nemzeti és a helyi értékek tükröződése a népmesék- ben | Néhány jellegzetes román mese megismerése. A tanulók ismerjék fel a legnépsze- rűbb meseszereplők neveinek ro- mán változatát. Az egyetemes és a román népme- sék erkölcsi tanulságainak megér- tése. A román mesék iránti érdeklődés erősítése. A mese és a mesemondás szerepe a tradicionális közösségekben. A román népköltészeti alkotások etikai és esztétikai sajátosságainak bemutatása. A fikció és a valóság összefonódá- sának megértése a mesékben. A mesében tükröződő román szel- lemiség megismerése. Egyes témák és motívumok egye- temességének megértése. Néhány román és magyar mese összehasonlítása. | Legyen képes románul is meg- nevezni a világirodalom legismer- tebb meseszereplőit. Sajátítson el egy egyszerű meséléstechnikát. Ismerje a román meseformulákat. Tudjon egy mesét és két adomát. Ismerje meg azokat a népi össze- jöveteleket, ahol a mesemondást is gyakorolták. |
| Történelmi és földrajzi alapfogal- mak Bevezető ismeretek a szülőhelyről, Romániáról és a román népről | A lakóhely földrajzi elhelyezkedése, etnikai összetétele és egyéb jelleg- zetessége. | Ismerje meg szülőhelyének földrajzi fekvését a megyében és az or- szágban egyaránt. Sajátítsa el a hazai románlakta te- lepülések neveinek tájnyelvi és irodalmi változatát. |
| Részletes követelmények a 6. évfolyam végén |
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| A román szellemiség tükröződése a népköltészetben | A román népköltészet legelterjed- tebb műfajainak megismerése: doina, ballada, adoma, mese, köz- mondás, szólásmondás stb. Ismeretek a gyermekfolklórról. A magyarországi román népkölté- szet téma-és formavilágának be- mutatása. Azonos motívumok felismerése román és magyar népköltemé- nyekben. Egyes mesék és adomák dramati- zálása. A népi bölcsesség felismerése a közmondásokban és az adomákban. | Ismerjen meg legalább egy alkotást minden népköltészeti műfajból. Legyen képes az olvasmány lénye- gének ismertetésére. Tudjon román közmondásokat és adomákat. |
| A román nép és a magyarországi románság tárgyi kultúrája | A magyarországi románok népvi- seletének megismerése. Népgyógyászati fogalmak elsajátí- tása. Különböző helyi, hagyományos mesterségek megismerése. A hagyományos román tárgyak felismerése a néprajzi atlaszban, a tájházakban és a múzeumokban. A régi és a modern munka- eszközök megnevezései. | Nevezze meg a népi ruházat leg- fontosabb kellékeit. Mutasson be 2 ősi mesterséget. Tanulja meg a legismertebb gyógy- növények nevét. Mutasson be egy alföldi települést. Ismertesse a román népi építészet főbb jellemzőit. Nevezzen meg román népi bútorokat. Ismerjen népi szövegeket a szülő- falujából. |
| Alapismeretek a románok történel- méről, földrajzi elhelyezkedéséről | Alapvető helytörténeti ismeretek elsajátítása a mai románlakta tele- pülésekről, valamint azokról, ame- lyekben a lakosság már asszimilá- lódott. | Ismerje az elődök betelepülésének körülményeit. Ismerje a hazai románság telepü- léstörténetének főbb szakaszait. Ismerje a románlakta települések neveit és földrajzi fekvését. |
| Alapismeretek a nemzetről, a nem- zeti és etnikai kisebbségekről | Ismeretek a kisebbségek együtt- éléséről. Az alapfogalmak megértése: ki- sebbség-többség, nemzeti nyelv- anyanyelv. Ismeretek a Magyarországon élő más nemzeti és etnikai kisebbsé- gekről. | Tegyen különbséget az alábbi fo- galmak között: nemzeti és etnikai kisebbség, többségi nemzet, anya- nyelv stb. Legyenek ismeretei a kisebbségek együttéléséről. |
| Románia nevezetes helyei és ki- emelkedő személyiségei | A fontosabb román történelmi év- számok és a nagy történelmi sze- mélyiségek megismerése. A hagyományos kulturális értékek iránti tisztelet kialakítása és fej- lesztése. A történelmi, földrajzi és népisme- reti tudásanyag szerepe a tudat- formálásban. | Ismerje Románia kiemelkedő sze- mélyiségeit és nevezetességeit. Jegyezze meg a fontosabb törté- nelmi adatokat és neveket. |
| Részletes követelmények a 8. évfolyam végén |
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| A magyarországi románok világi és vallási ünnepeivel kapcsolatos tu- dásanyag felelevenítése és újabb szokások bemutatása | A román szokás-, hagyomány- és hiedelemvilág megismerése. Mun- kához kötődő szokások és népköl- temények elsajátítása, felismerésük zenei és koreográfiai művekben. Tapasztalatok gyűjtése a néptánc- hagyományról. Egyes naptári ünnepek és népszo- kások ismertetése (pl. Sfîntul Toader). Munka és szórakozás a tradicioná- lis közösségekben. Néhány lokális tánc bemutatása. A látványosabb szokások dramati- zálása. A tradicionális fonó megjelenítése. A helyi románság és más kisebb- ség hagyományainak összehason- lítása. | Sajátítson el 4 román népdalt és 2 román néptáncot (ardelenescu, mînînţălu). Ismerje fel a legfontosabb román népi hangszereket. Ismerjen 4 olyan játékot, amelyet a hajdani fonóban vagy más népi összejöveteleken is játszottak. Mutasson be ősi mezőgazdasági és házimunkákat (évszakonként 1-1). Mutasson be legalább 4 román népi ételt, és beszéljen elkészítési módjáról. |
| Románia földrajzi fekvése (térkép) Közigazgatási felosztása (a me- gyék) Földrajzi jelképei Fejezetek a románok történetéből Kiemelkedő történelmi személyisé- gek A magyarországi románlakta tele- pülések története A román kultúra és civilizáció fejlő- désének fontosabb korszakai | Románia gazdasági- és termé- szetföldrajzának főbb jellemzői. Tények gyűjtése a román nép ere- detéről. A tanult történelmi korszak bemu- tatása. A román kultúra és civilizáció fejlő- désének főbb korszakai: őskor, középkor, nemzeti reneszánsz stb. A nevezetes történelmi helyek, események megismerése. A tárgyalt korszak nagy történelmi személyiségeinek kiemelése. | Ismerje Románia természetföldrajzát.Ismerje a Kárpátok gazdagságát és festői tájait, különösképpen a Duna, a Vaskapu és a Fekete- tenger régióit. Mutasson be egy történelmi eseményt a hely, idő és szereplők leírásával. Tudjon beszélni szülőhelye egy nevezetes személyiségéről. Ismerjen román történelmi és föld- rajzi szakkifejezéseket. Legyen képes az alábbi fogalmak helyes használatára: közösség, együttélés, együttműködés, meg- békélés, megértés, hagyomány, nemzeti tudat, asszimiláció. |
| A román-magyar együttélés | A magyarok és a románok múltjá- nak összefonódása történelmi események tükrében. Példák mondása a jelenkori törté- nelmi együttélésről. | |
| A magyarországi románok társa- dalmi életének szerkezete | A társadalmi, kulturális és vallási szerveződések szerepe az identi- tástudat formálásában. A társadalmi, kulturális, politikai és vallási élet legfontosabb szerv(ezet)ei. | Ismerje a magyarországi román kisebbség múltját és jelenét. Ismerje a hazai románság társa- dalmi és kulturális életének szerke- zetét. |
| Érdekképviseleti szervek és vallási közösségek | A román kisebbség társadalmi és hitéletének szerveződési formái (történeti áttekintés). A képviseleti szervek közösségfor- máló szerepe. A kulturális, társadalmi és politikai szervek tevékenységének részletes bemutatása megalakulásuktól napjainkig. Az egyházi közösségek szerepe a vallás, a nyelv megőrzésében és a tudatformálásban. | Ismerje a román kisebbség vezető és érdekvédelmi szerveit. Legyenek ismeretei az egyház identitásmegőrző szerepéről. |
| Részletes követelmények a 10. évfolyam végén |
| Tananyag | Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek) | Minimális teljesítmény |
| A románok történelmével és föld- rajzával kapcsolatos ismeretek mélyítése Románia turisztikai szépségei és műemlékei A mai Románia kulturális élete A határokon túli románok | Alapfogalmak elsajátítása Románia földrajzáról, közigazgatásáról és gazdaságáról. A román társadalom fejlődésének megismerése. A tanult történelmi korszak átte- kintése (ok-okozati összefüggések megértése). | Ismerje Románia természeti szép- ségét, gazdasági és társadalmi valóságát. Legyenek ismeretei a saját román közösségének földrajzi és törté- nelmi összefüggéseiről. Mutassa be szülőföldje román kö- zösségét, a nemzedékváltás jel- lemzőit. |
| Román kultúra és civilizáció a XIX. és a XX. században A művészeti dimenzió: zene, festé- szet, szobrászat, színház, film | A román kultúra és civilizáció érté- keinek bemutatása az európai kul- túra kontextusában. A neves román művészek életének és munkásságának bemutatása. | Ismerje meg a románság kulturális és tudományos vívmányait. |
| Fejezetek a román tudománytörté- netből Ismeretek elsajátítása a magyaror- szági románok kultúrájának fejlő- déséről Tudományok: matematika, biológia, történettudomány, nyelvészet. A technika fejlődése | Pályarajz kiemelkedő román tudó- sokról. | Ismerje meg a diaszpórában élő románok kulturális értékeit. Ismerje meg a román tudomány és technika főbb felfedezéseit, a kü- lönböző tudományágak 1-1 képvi- selőjének életútját. |
| A szokások, hiedelmek és hagyo- mányok | A szokások, hiedelmek és hagyo- mányok szerepe a tudatformálás- ban. | Legyen képes egy jeles naphoz kötődő népszokás elemzésére és összehasonlítására. |