32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet

a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

A közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) A nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelést (a továbbiakban: kisebbségi óvodai nevelés) biztosító óvodák e rendelet 1. számú mellékleteként kiadott Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve figyelembevételével készítik el, illetve fogadják el nevelési programjukat.

(2)[1] A nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelést és oktatást (a továbbiakban: kisebbségi iskolai nevelés és oktatás) biztosító iskolák a pedagógiai programjukat és helyi tantervüket a 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelettel kiadott Nemzeti Alaptanterv, valamint az e rendelet 2. számú mellékletével kiadott Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve figyelembevételével készítik el, illetve fogadják el.

(3)[2] Ha a kisebbségi iskolai nevelést és oktatást biztosító iskola helyi tantervében meghatározott követelmények csak a nem kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétellel teljesíthetők, a beiratkozás az iskolába - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a nem kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel vállalását is jelenti, feltéve, hogy erre a tanulók és a szülők figyelmét a felvételi tájékoztatóban, továbbá a beiratkozás előtt írásban felhívták.

(4) Az iskolának lehetőséget kell biztosítania arra, hogy azok is megkezdhessék, illetve folytathassák tanulmányaikat, akik nem vállalják a nem kötelező tanórai foglalkozásokon való részvételt. A tanulónak, illetve a szülőnek a tanítási év utolsó hónapjában írásban kell bejelentenie, amennyiben a tanuló a következő tanítási évben nem kíván részt venni a nem kötelező tanórai foglalkozásokon, illetve be kíván kapcsolódni a nem kötelező tanórai foglalkozásokba.

(5)[3] Az iskola pedagógiai programja és helyi tanterve tartalmazza a kisebbség nyelve és irodalma, valamint a kisebbségi népismeret oktatását az 1. évfolyamtól a 12., illetve 13. évfolyamig. A képzési idő egészére kiterjedő egységes fejlesztési folyamat négy képzési szakaszra oszlik, az Irányelv 2. számú mellékletének III. részében meghatározott fejlesztési feladatok e szakaszokhoz kapcsolódnak. Az egyes szakaszokon belül az életkori sajátosságok figyelembevételével az iskolai évfolyamok tananyaga és fejlesztési feladatai egymásra épülnek. Az iskola a kisebbségi nyelv és irodalom, valamint a kisebbségi népismeret tantárgy tananyagának oktatását az Irányelvben meghatározott időponttól eltérő időpontban is megkezdheti azzal a megkötéssel, hogy az e tantárgyak oktatására előírt időkeret a tanulmányi idő átlagában nem csökkenhet, és az egyes képzési szakaszok végére biztosítania kell a meghatározott fejlesztési feladatok teljesítését, továbbá be kell tartani a tanulók heti és napi terhelésére vonatkozó, a közoktatásról szóló törvény által meghatározott előírásokat.

(6)[4] Ha a kisebbséghez tartozó tanulók szülei kezdeményezik a kisebbségi nyelv és a kisebbségi kultúra tanítását, és ez az (5) bekezdésben meghatározottak szerint nem oldható meg, az iskola a fenntartó által biztosított időkeret, annak hiányában a nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete terhére, a pedagógiai programban meghatározottak szerint, legalább heti két órában megszervezi a felkészítést. A kisebbségi nyelv és kultúra oktatásában való részvételről tanúsítvány állítható ki, illetve e tantárgyból a tanuló saját kérésére osztályozó vizsgát tehet.

2. §[5] (1) Ha a kisebbségi iskolai nevelés és oktatás megszervezésére a településen nincs lehetőség, az ugyanazon kisebbséghez tartozók létszáma alapján a kisebbségi nyelvoktatást kiegészítő kisebbségi oktatás keretében szervezik meg.

(2) A kiegészítő kisebbségi oktatásra a közoktatásról szóló törvény 86. §-ának (5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

3. § A kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban a kisebbség nyelvét és a kisebbség nyelvén tanított tantárgyak oktatását - a helyi tantervben meghatározottak szerint - az osztályok csoportokra bontásával szervezhetik meg.

4. §[6]

5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

6. §[7] E rendeletnek - a 27/2008. (IX. 26.) OKM rendelet 5. és 6. számú mellékletével megállapított - 2. számú melléklet II. és III. része alapján az iskolák a 2009/2010. tanévben vezetik be az átdolgozott helyi tantervüket felmenő rendszerben.

1. számú melléklet az 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelethez[8]

Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve

I.Bevezető

1. A kisebbségi óvodai nevelés hazánk egységes nevelési-oktatási rendszerének része, amely a 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelettel kiadott Óvodai nevelés országos alapprogramjával összhangban valósítja meg sajátos célkitűzéseit és feladatait.

2. A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve (a továbbiakban: kisebbségi óvodai nevelés irányelve) meghatározza a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségi nevelést biztosító óvodákban folyó sajátos pedagógiai munka alapelveit.

3. A kisebbségi óvodai nevelés irányelve megfogalmazza a kisebbségi óvodai nevelés célját és feladatait. Kitér az óvodai élet megszervezésének elveire, a kisebbségi óvodai nevelés formáira és a fejlődés jellemzőire az óvodáskor végére.

II. A kisebbségi óvodai nevelés célja és feladata

1. A kisebbségi óvodai nevelés az óvodás korú gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően a kisebbség nyelvének és kultúrájának megismerését és elsajátítását, a kulturális hagyományok átörökítését és fejlesztését szolgálja.

2. A kisebbségi nevelés célja és feladata, hogy

- biztosítson anyanyelvi környezetet a gyermekek számára;

- ápolja és fejlessze a kisebbségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományokat és szokásokat;

- készítse fel a gyermeket a kisebbségi nyelv iskolai tanulására;

- segítse a kisebbségi identitástudat kialakulását és fejlesztését.

3. A kisebbségi nevelést folytató óvodában törekedni kell arra, hogy a gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése mellett - figyelembe véve a gyermek nyelvismeretét - minél teljesebbé váljon a kisebbség nyelvén folyó kommunikáció. Az óvodapedagógus a rendszeresen visszatérő kommunikációs helyzetekkel biztosítja az utánzáson alapuló nyelvelsajátítást.

4. A kisebbségi kultúrkincsből és az anyanemzet kultúrájából (irodalom, zene, népi játék) tudatosan felépített tematika segítségével változatos módon szervezi meg a nyelvelsajátítást. A kialakult nyelvi szituációk függvényében, a természetes nyelvtanulási eljárásnak megfelelően rugalmasan alakítja csoportjainak heti- és napirendjét.

III. A kisebbségi óvodai nevelés megszervezése

1. A kisebbségi óvodai nevelés a gyermek óvodába lépésétől az iskola megkezdéséig tart.

2. A kisebbségi óvodai nevelésben részt vevő óvodapedagógusnak beszélnie kell a kisebbség nyelvét, ismernie kell a kisebbség szellemi és tárgyi kultúráját, hagyományait, szokásait. Fontos feladata a kultúrkincs továbbörökítése.

3. A kisebbségi óvodai nevelést folytató óvodában jellemzően a kisebbség nyelvén kell szervezni a gyermekek óvodai életét. Törekedni kell arra, hogy a gyermekek gondozásában részt vevő felnőttek is ismerjék és használják a kisebbség nyelvét (tájnyelvét).

4. A kisebbségi óvoda nevelő munkáját kiegészíti a családdal (szülőkkel, nagyszülőkkel stb.), a kisebbségi intézményekkel, szervezetekkel való együttműködés, különösen a gyermekek nyelvi kultúrájának fejlesztése, a hagyományápolás és a kisebbségi identitástudat megalapozása és fejlesztése terén.

5. A kisebbségi óvodai nevelést folytató óvodának a kisebbségi kultúra és nyelv ápolását segítő eszközökkel is rendelkeznie kell.

6. Az óvoda környezete tükrözze a kisebbség kultúráját, a kisebbség életmódját, szokásait, hagyományait és tárgyi emlékeit.

IV. A kisebbségi óvodai nevelés formái

A kisebbségi óvoda a tevékenységi formákat az Óvodai nevelés országos alapprogramja szerint alakítja ki, a tartalmakhoz felhasználja a kisebbségi nyelvi, irodalmi, zenei, szellemi és tárgyi kultúra értékeit. Az óvodai nevelés terjedjen ki a kisebbségi hagyományok, szokások továbbörökítésére és a kisebbségi identitás megalapozására és fejlesztésére.

A) Anyanyelvű (kisebbségi nyelvű) óvoda

Az anyanyelvű óvoda az óvodai élet egészét a kisebbség nyelvén szervezi meg. Az óvodai élet tevékenységi formáiban az anyanyelv (a kisebbség nyelve) használata érvényesül. A kisebbség nyelvén nevelő óvoda adjon lehetőséget arra, hogy a gyermekek a magyar nyelvvel, a magyar irodalmi és zenei kultúra értékeivel is megismerkedjenek.

B) Kisebbségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda

A kisebbségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda mindkét nyelv (a kisebbség nyelve és a magyar nyelv) fejlesztését szolgálja. Az óvodai élet tevékenységi formáiban a két nyelv használata érvényesül. A két nyelv használatának arányát a nevelési programban az óvodai élet kezdetén a gyermekcsoport nyelvismerete határozza meg. A hangsúly a kisebbségi nyelv fejlesztésére helyeződjék.

C) Cigány kulturális nevelést folytató óvoda

1. A cigány kisebbségi óvodai nevelés folyhat

a) a kisebbség nyelvén (romani és beás),

b) két nyelven (magyar és romani vagy beás),

c) cigány kulturális nevelés keretében, magyar nyelven.

2. A cigány kisebbségi óvodai nevelés keretében az óvoda nevelési programja tartalmazza a cigány kultúra, művészetek és hagyományok értékeit. A tevékenységi formákban hangsúlyozottan kell szerepeltetni a cigány játékokat, verseket, meséket és dalokat. A vizuális nevelésben a sajátos szín- és formavilágnak helyet kell kapnia. A mozgáshoz kötődő tevékenységek között szerepeljen a cigány tánckultúra megismertetése.

3. A cigány kisebbségi óvodai nevelés oly módon készítse fel a gyermekeket a sikeres iskolai előmenetelre, hogy tudatosan építsen a cigány kultúra és a többségi kultúra közötti különbözőségekre és hasonlóságokra.

V. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

A családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként

a) a gyermekben alakuljon ki pozitív érzelmi viszony a kisebbség kultúrája és nyelve iránt;

b) életkorának és egyéni képességeinek megfelelően rendelkezzen olyan szókinccsel, amely lehetővé teszi, hogy a megszerzett ismereteket tudja a kisebbség nyelvén közvetíteni;

c) tudjon tájékozódni a kommunikációs helyzetekben;

d) ismerjen a kisebbség, az anyanemzet (anyaország) kultúrájából merített dalokat, meséket, verseket, mondókákat és játékokat (esetenként tájnyelven is);

e) ismerkedjék meg a helyi kisebbségi szokások, hagyományok és tárgyi kultúra értékeivel; tanulja meg azok tiszteletét és megbecsülését.

2. számú melléklet a 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelethez[9]

NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSÉG ISKOLAI OKTATÁSÁNAK IRÁNYELVE

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A kisebbségi iskolai nevelést és oktatást végző iskola - a 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendeletben kiadott Nemzeti Alaptantervben és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvében (a továbbiakban: kisebbségi iskolai oktatás irányelve) foglaltakkal összhangban valósítja meg célkitűzéseit.

A kisebbségi oktatás - a magyarországi közoktatás részeként - megvalósítja az iskolai nevelés és oktatás általános céljait és feladatait, és e mellett biztosítja a kisebbség nyelvének tanulását, a kisebbség nyelvén való tanulást, a kisebbség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést és -teremtést, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását.

A kisebbségi oktatás segíti a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést.

A kisebbségi oktatást és nevelést folytató intézményekben arra kell törekedni,

a) hogy a tanulók számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei, és alakuljon ki a tanulókban a reális nemzetkép és kisebbségkép,

b) hogy a tanulók felismerjék az előítéletek és kirekesztés megjelenési formáit, és megismerjék a jelenség hátterét, veszélyeit, az emberi, állampolgári és kisebbségi jogok megsértésének jelenségét, és a jelenség elleni fellépés jogi, illetve egyéb eszközeit.

I. A KISEBBSÉGI OKTATÁS FORMÁI

1. A Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek eltérő nyelvállapota és kulturális sajátosságai, valamint a kisebbségek különbözősége miatt a kisebbségi oktatást a következő oktatási formák szerint lehet megszervezni:

a) anyanyelvű oktatás,

b) kétnyelvű kisebbségi oktatás,

c) nyelvoktató kisebbségi oktatás,

d) cigány kisebbségi oktatás,

e) kiegészítő kisebbségi oktatás.

2. A kisebbségi oktatás bármely formája alkalmazható az iskolai nevelés, oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában. A kisebbségi nevelést és oktatást végző, általános műveltséget megalapozó iskola pedagógiai programjába több oktatási forma is beépíthető. Az iskolai nevelés, oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az anyanyelvű, a kétnyelvű, illetve a nyelvoktató kisebbségi oktatás az A) 4., B) 4. és a C) 3. pontokban meghatározott eltérésekkel alkalmazható.

A) Az anyanyelvű oktatás

1. Az anyanyelvű oktatásban - a magyar nyelv és irodalom kivételével - az oktató és nevelő munka a kisebbség nyelvén folyik. A pedagógiai program magába foglalja az anyanyelv és irodalom tantárgy és a népismeret tanterveit.

2. Az anyanyelvű oktatásban a kilencedik évfolyam intenzív nyelvi előkészítő évfolyamként is megszervezhető, amelynek célja, hogy előkészítsen az anyanyelvű középiskolai oktatás keretében folyó tanulmányok megkezdésére. A résztvevő tanulók a kilencedik évfolyamon a kötelező óraszám minimum hetven százalékát a kisebbségi nyelv tanulására fordítják. A tanuló a tizenharmadik évfolyam befejezését követően tehet érettségi vizsgát.

3. Ha az anyanyelvű oktatás hat évfolyamos gimnáziumban folyik, a nyelvi előkészítés a hetedik és a nyolcadik évfolyamon történik. A tanuló kötelező tanórai foglalkozásának legalább harminc százalékát fordítja a nyelv tanulására. A tantárgyak anyanyelven történő tanulása legkésőbb a kilencedik évfolyamon kezdődik. Az oktatás a hetedik évfolyammal kezdődik és a tizenkettedik évfolyammal fejeződik be.

4. Az anyanyelvű oktatást a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszban az intézmény pedagógiai programjához igazodóan azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az összes szakmai tantárgyat a kisebbség nyelvén kell oktatni. A szakképzési évfolyamokon a kisebbségi nyelv és irodalom, illetve a népismeret oktatása nem kötelező.

B) A kétnyelvű kisebbségi oktatás

1. A kétnyelvű kisebbségi oktatás a nyelvismeret elmélyítésével és tanítási nyelvként való alkalmazásával járul hozzá a kisebbségi oktatás céljainak megvalósításához. Ez a forma lehetővé teszi, hogy az iskola teret adjon a nyelv valóságos szituációban való használatához, és biztosítsa a kiegyensúlyozott kétnyelvű nyelvi készség kialakulását. A pedagógiai program tartalmazza az anyanyelv és irodalom tantárgy és a népismeret tantervét is.

2. A kétnyelvű kisebbségi oktatásban a kisebbségi nyelv és a magyar nyelv a tanítás nyelve, s mindkettő tantárgy is. A kisebbség nyelvén oktatott tantárgyakat az iskolák pedagógiai programja határozza meg. A kisebbség nyelve és a kisebbség nyelvén tanított tantárgyak aránya intézményenként és évfolyamonként eltérhet. A magyar nyelv és irodalom kivételével valamennyi tantárgy tanítható a kisebbség nyelvén.

3.A kétnyelvű oktatási formában a pedagógiai program által meghatározott, az anyanyelv és irodalmon kívül, legalább három tantárgyat a kisebbség nyelvén kell oktatni, a heti kötelező órakeret legalább ötven százalékában. A kétnyelvű oktatást ki lehet terjeszteni az összes tantárgyra azzal a feltétellel, hogy az oktatás nyelve a heti kötelező órakeret ötven százalékában a kisebbség nyelve. A nyelvi előkészítő évfolyamra vonatkozó előírásokat a kétnyelvű kisebbségi oktatás e formájában is alkalmazni kell.

4. A kétnyelvű kisebbségi oktatási formában a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszban az intézmény pedagógiai programjához igazodóan a kisebbség nyelvén kell oktatni a heti kötelező órakeret legalább 40%-ában. A szakképzési évfolyamokon a kisebbségi nyelv és irodalom, illetve a népismeret oktatása nem kötelező.

C) A nyelvoktató kisebbségi oktatás

1.A nyelvoktató kisebbségi oktatás a nyelv tanításával, az irodalom és a kisebbségi népismeret témaköreinek elsajátíttatásával hozzájárul a kisebbségi oktatás céljainak megvalósításához.

2.A nyelvoktató kisebbségi oktatás két formában valósítható meg:

a) A hagyományos nyelvoktató kisebbségi oktatás, amelyben a tanítás nyelve a magyar nyelv, a kisebbségi nyelv és irodalom tantárgyat tanítási óra keretében az első évfolyamtól kell oktatni.

b) A bővített nyelvoktató kisebbségi oktatás, amelynek célja a kétnyelvű kisebbségi, illetve az anyanyelvű oktatási formára való felkészítés. A kisebbségi nyelv és irodalom tanulása, illetve a kisebbség nyelvén való tanulás egyidejűleg folyik. Legalább három tantárgy kisebbség nyelvén való tanulását kell lehetővé tenni. A kisebbségi nyelv és irodalom, illetve a kisebbségi nyelvű órák aránya a heti órakeret legalább harmincöt százalékát teszi ki. A bővített nyelvoktató oktatási forma az első évfolyammal kezdődhet és legkésőbb a nyolcadik évfolyammal fejeződhet be.

3. A nyelvoktató kisebbségi oktatást a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszban az intézmény pedagógiai programjához igazodóan azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kisebbségi nyelv és irodalom oktatására az e rendeletben meghatározott időkeretet a szakmai nyelv oktatására kell fordítani. A szakképzési évfolyamokon a kisebbségi nyelv és irodalom, illetve a népismeret oktatása nem kötelező.

D) A cigány kisebbségi oktatás

1. A cigány kisebbségi oktatás biztosítja a cigány tanulók számára a cigányság kulturális értékeinek megismerését, a történelméről, irodalmáról, képzőművészetéről, zenei és tánckultúrájáról, valamint hagyományairól szóló ismeretek oktatását. Biztosítja a cigányság helyzetéről, jogairól, szervezeteiről és intézményeiről szóló ismeretek oktatását. A pedagógia eszközeivel - asszimilációs elvárások nélkül - segíti a cigányság integrációját. E programnak nem kötelező eleme a cigány nyelv tanulása, de a szülők igénye alapján biztosítja a cigány nyelv (romani és beás) oktatását.

2. A cigány kisebbségi oktatásban kötelező a cigány népismeret műveltségi terület oktatása, a kisebbségi önismeret fejlesztése és a folyamatosan szervezett cigány kulturális tevékenység.

3. a) A cigány nyelv (romani, illetve beás) oktatása esetén a hagyományos kisebbségi nyelvoktatási formákra vonatkozó rendelkezéseket - az anyanyelv (kisebbség nyelve) és irodalom, továbbá a népismeret oktatásához szükséges időkeret biztosítása című fejezet 2. a), b), illetve a 3. a) pontjában meghatározott eltérésekkel - kell alkalmazni.

b) Ha az iskolában nem folyik valamely cigány nyelv oktatása, akkor a heti legalább egy tanórára kiterjedő kötelező cigány népismeret oktatása mellett heti legalább két kötelező tanóra (pl. Ének-zene, Tánc és dráma; Vizuális kultúra stb.) keretében kisebbségi kulturális tevékenységet biztosít az iskola.

E) A kiegészítő kisebbségi oktatás

A kiegészítő kisebbségi oktatás a kisebbségi nyelv és irodalom, továbbá a népismeret elsajátítását külön megszervezett kötelező tanórai foglalkozások keretében biztosítja. Tartalmára és időkeretére a nyelvoktató kisebbségi oktatás előírásai érvényesek.

II. A KISEBBSÉGI OKTATÁS FEJLESZTÉSI FELADATAI[10]

A kisebbségi oktatás fejlesztési feladatai a Nemzeti alaptanterv fejlesztési feladatait veszik alapul, egészítik ki, biztosítva ezáltal, hogy a kisebbségi oktatásban részt vevő tanulók a más iskolákba járó tanulókkal azonos esélyek mellett készülhessenek fel az érettségi vizsgára, illetve a felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére. E mellett a kisebbségi oktatás felkészít a kisebbség anyanyelvi és irodalmi és népismereti (történelmi, földrajzi, kulturális) tananyagból is - az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában megfogalmazott kisebbségi anyanyelvi, irodalmi és népismereti fejlesztési feladatokra való figyelemmel - az érettségi vizsgára. Az iskola pedagógiai programja a kisebbségi oktatási formához igazodóan tartalmazza a kisebbség nyelve, az irodalom és a népismeret oktatását felmenő rendszerben, az 1. évfolyamtól a 12., illetve a 13. évfolyamig a rendelkező rész 1. §-ának (5) bekezdésében megengedett eltérések figyelembevételével.

Az anyanyelv (kisebbség nyelve) és irodalom, valamint a kisebbségi népismeret tartalmát közös és kisebbségenként differenciált részletes fejlesztési feladatok határozzák meg.

Az anyanyelv (a kisebbség nyelve) és irodalom, valamint a népismeret oktatásához szükséges részletes fejlesztési feladatokkal nem rendelkező kisebbségek esetében a helyi tanterv az e melléklet II. részében megfogalmazott anyanyelv (a kisebbség nyelve) és irodalom, valamint a kisebbségi népismeret közös fejlesztési feladatai alapján készíthető el.

A) Az anyanyelv (kisebbség nyelve) és irodalom

1. A kisebbségi oktatásban kiemelt szerepe van az anyanyelv (a kisebbség nyelve), irodalom és kultúra tanításának. A nyelv tudása hozzájárul a kisebbségi azonosságtudat formálódásához, lehetővé teszi az irodalmi értékek megismerését. A nyelv közösségalakító és -megtartó erő. E feladatát a kisebbségi népismeret, kultúra megismerésével együtt képes ellátni.

2. A kisebbség nyelvének tanítása gyakorlati nyelvi készségek kialakítására, a kisebbség nyelve szóbeli és írásbeli megértésére, illetve művelt köznyelvi szintű használatára törekszik. Az irodalmi nevelés központi feladata, a kisebbség és az anyaország irodalmának megismertetése, az irodalom (olvasás) megszerettetése, az anyanyelven (a kisebbség nyelvén) az olvasási kedv felébresztése és megerősítése.

3. Az anyanyelv (a kisebbség nyelve) és irodalom oktatása igazodik a kisebbségi oktatás formáihoz.[11]

a) A hagyományos nyelvoktató és a bővített nyelvoktató oktatási formában a kisebbségi nyelv és irodalom helyi tantervét az e rendelet részeként meghatározott kisebbségi nyelv és irodalom közös fejlesztési feladatai, illetve a kisebbség nyelvén és magyar nyelven kisebbségenként meghatározott részletes fejlesztési feladatok alapján kell megalkotni. A fejlesztési feladatok meghatározásának alapja az aktív nyelvhasználat, a szókincsfejlesztés, valamint a tanulók életkori sajátosságait figyelembe vevő kommunikációs képességek fejlesztése.

b) Az anyanyelven (kisebbség nyelvén) és a két nyelven folyó oktatási formában az anyanyelv és irodalom helyi tantervét az e rendelet részeként meghatározott anyanyelv és irodalom közös fejlesztési feladatai, illetve az adott kisebbség nyelvén és magyar nyelven kisebbségenként meghatározott részletes fejlesztési feladatok alapján kell elkészíteni. A fejlesztési feladatok meghatározása a tanulók meglévő nyelvismeretére építve fejleszti a tanulók szóbeli és írásbeli kommunikációs képességét, a hangzó és írott szövegek ismeretét, megértését és gyakorlati alkalmazását. Az irodalmi művek ismeretén keresztül hozzájárul az egyén kulturális önazonosságának kialakításához, a kreativitás és az esztétikai érzék fejlesztéséhez.

B) A magyar nyelv és irodalom és a kisebbségi anyanyelv kapcsolata

Tekintettel arra, hogy a kisebbségi oktatás célja a kisebbségi önazonosság megőrzése és erősítése, a magyar nyelv és irodalom fejlesztési feladatainak az iskola pedagógiai programjában, helyi tantervében történő megjelenítése során figyelembe kell venni, hogy a kisebbség nemzeti identitás szempontjából egy másik nemzet kultúrájához, nyelvéhez, irodalmához kötődhet.[12]

C) A kisebbségi népismeret

1. A kisebbségi népismeret közös, az adott kisebbség nyelvén és magyar nyelven kisebbségenként meghatározott részletes fejlesztési feladatok a Nemzeti alaptanterv több műveltségi területéhez kapcsolódnak (különösen a Magyar nyelv és irodalom, Ember és társadalom, Ember és természet, Természetismeret, Földünk és környezetünk, Művészetek), azok tartalmához és szerkezetéhez igazodnak.[13]

2.A kisebbségi népismeret általános témakörei:

a) A kisebbség nyelve, tárgyi és szellemi kultúrája

-nyelvhasználati sajátosságok, beleértve a nyelvjárásokat, nyelvváltozatokat,

-vizuális kultúra (építészeti emlékek, képzőművészet, iparművészet, népművészet, filmművészet),

-ének-, zenei és tánckultúra (zenei örökség, színház, tánc és játék),

-hagyományok, régi és új szokások, kulturális javak, mesterségek, gazdasági élet, ünnepek és jelképek,

-szociológiai és település-földrajzi ismeretek.

b) A kisebbség történelemalakító és kultúraformáló szerepe, civilizációja

-a kisebbség magyarországi történelme és irodalma, az anyanemzet, nyelvi (anya) országok történelmének, irodalmának korszakai; az anyanemzet, illetve a nyelvi (anya) országok földrajza,

-oktatás-, kultúrtörténet, jelenkor,

-a kisebbségek más országokban élő csoportjai.

c) Kisebbségi és állampolgári jogok

-a kisebbségek jogai, hazai és nemzetközi jogrendszer,

-a kisebbségek intézményrendszere,

-nemzetközi kapcsolatok.

3. A kisebbségi népismeret tanítása önálló tantárgyként, illetve a Nemzeti Alaptanterv műveltségi területeibe integráltan folyhat, és szükséges, hogy tanórán kívüli tevékenységek formájában is - a közoktatásról szóló törvény alapján rendelkezésre álló időkereten belül - (mint pl. a szakkörök, a táborok, a kirándulások, a népdal-és tánckörök, a játszóházak, a színjátszó körök, a zenekarok) megjelenjen. Pedagógiailag kiemelt értékű a tárgyi és szellemi (néprajzi, népdal stb.) gyűjtőmunka, az alkotó tevékenység, az egyéni, illetve csoportos kutatás, projektmunka. Az egyes tantárgyakba integrált oktatás során, az ének-zene, a tánc és a drámaoktatás esetén a hangsúlyt a kisebbségi tartalmakra kell helyezni.

4. Az egyes kisebbségek esetében a kétnyelvű és az anyanyelvű oktatási formában a népismereti követelnlények magasabb szinten is megfogalmazhatók, mint a nyelvoktató oktatási forma esetén. A népismeret önálló tantárgyként történő tanításakor az oktatás nyelve a kisebbség nyelve, integrált feldolgozásakor a kisebbség nyelve, a magyar nyelv vagy mindkettő lehet.

5. A kisebbségi népismeret oktatásának követelményeit össze kell hangolni az anyanyelv (kisebbség nyelve) és irodalom, illetve a többi műveltségi terület követelményeivel.

6.[14]

III. AZ ANYANYELV (KISEBBSÉG NYELVE) ÉS IRODALOM, TOVÁBBÁ A NÉPISMERET OKTATÁSÁHOZ SZÜKSÉGES IDŐKERET BIZTOSÍTÁSA

1. a) Az anyanyelvű és kétnyelvű kisebbségi oktatás esetén az első-negyedik évfolyamon a magyar nyelv és irodalom és az anyanyelv (kisebbségi nyelv) és irodalom oktatására előírt tananyagok és óraszámok a nyelvek és az évfolyamok között átcsoportosíthatók, azzal a feltétellel, hogy mind az anyanyelv (kisebbségi nyelv) és irodalomra, mind a magyar nyelv és irodalomra a négy év alatt összesen legalább hétszáznegyven-hétszáznegyven tanítási órát kell biztosítani, valamint hogy a negyedik évfolyam végére mind a két tantárgyból teljesíteni kell az előírt tananyagot és a meghatározott követelményeket.

b) A felső évfolyamokon a kisebbségi nyelv és irodalomra fordított órák száma nem lehet kevesebb a magyar nyelv és irodalomra fordított óraszámnál.

2. a) A nyelvoktató oktatási formában a heti kötelező órakeretből a kisebbségi nyelv és irodalom oktatására legalább négy, a romani vagy beás nyelv oktatására legalább kettő, a német nyelv oktatására legalább öt tanórát szükséges biztosítani.

b) A kisebbségi nyelv és irodalom oktatására meghatározott heti kötelező tanórák időkerete az egyes évfolyamok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható azzal a megkötéssel, hogy a kötelező tanórák száma egyetlen évfolyamon sem lehet kevesebb heti három óránál. A romani és beás nyelvek oktatása esetén e rendelkezés megkötés nélkül alkalmazható.

3. a) Bármely oktatási forma esetében a negyedik-nyolcadik évfolyamon az idegen nyelv, a kilencediktizenharmadik évfolyamon a második idegen nyelv oktatásához biztosított óraszám - a romani és beás nyelv kivételével - a kisebbségi nyelv oktatására részben vagy egészben átcsoportosítható.

b) Bármely oktatási forma esetében a készségtárgyakra előírt óraszámból évi harminchét óra átcsoportosítható a kisebbségi nyelv és irodalom vagy a népismeret oktatására.

c) Bármely oktatási formában a népismeret oktatására az első négy évfolyamon minimum évi tizennyolc órát, a felsőbb évfolyamokon évi minimum harminchét órát kell fordítani, függetlenül attól, hogy önálló tantárgyként vagy integráltan oktatják azt.

II. RÉSZ[15]

KÖZÖS FEJLESZTÉSI FELADATOK

Anyanyelv (a kisebbség nyelve) és irodalom

(Anyanyelvű és kétnyelvű kisebbségi oktatási forma)

Az anyanyelv és irodalom fejlesztési feladatai megegyeznek a Nemzeti alaptanterv Magyar nyelv és irodalom műveltségterület általános fejlesztési feladataival, azzal az értelemszerű eltéréssel, hogy azokat az adott kisebbség nyelvére és az adott nyelvű irodalomra kell vonatkoztatni. A kerettantervben az adott nyelv irodalmára vonatkozó, minden iskolában kötelezően tanítandó tananyagot kell feltüntetni.

Az anyanyelvű, illetve a kétnyelvű oktatási formában, a világirodalomra vonatkozó ismeretek taníthatók a kisebbség nyel vén.

A fejlesztési feladatok szerkezete

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

2. Olvasás, írott szöveg megértése

3. Írás, szövegalkotás

4. A tanulási képesség fejlesztése

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

Az önkifejezéshez és a társas-társadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztése. A beszéd partnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelő nyelvi magatartás kialakítása. Hangzó szövegek verbális és nem verbális kódjainak megértése. Törekvés a megértésre, a megértési hibák reflexiója, korrigálása.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Gondolatok, információk, érzelmek, vélemények egyszerű és hatékony közlése.Gondolatok, érzelmek, szándékok egyszerű, érthető és hatékony közlése változatos kommunikációs helyzetekben.Alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezőihez különféle konkrét
beszédhelyzetekben.
A kommunikációs folyamat össze te vő i nek fel is me ré se. Árnyalt, rugalmas alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezőihez különféle konkrét
beszédhelyzetekben.
Törekvés az
érzékletességre. A különféle mondatok felismerése, helyes használata a közlési célnak és szándéknak
megfelelően. Törekvés a kifejező és mások számára érthető beszédre.
Törekvés a pontosságra, a mondatok változatos használata a közlési célnak és szándéknak megfelelően. Kérdések, válaszok megfogalmazása, a hallottak kiegészítése. Törekvés a jól formált beszédre, a megfelelő artikulációra.A tudatos nyelvhasználat, a közlési cél és szándék szerint. Mindennapi élmények összefüggő és önálló elmondása. Törekvés a nyelvileg igényes és helyes beszédre. A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző beszéd (helyes mondat és szövegfonetikai eszközök).Pontosság, érzékletesség és a lényeg kiemelése a beszédben. Szándékos törekvés a változatosságra, a beszédpartnerek figyelmének megragadására és lekötésére. Változatosság. Alkalmazkodás a beszédpartnerek figyelmének, érdeklődésének változásaihoz.
1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
A szóhangsúly helyes alkalmazása a mondatok különféle fajtáiban és a közlés szándéka szerint. Törekvés a kifejező és mások számára érthető beszédre.Törekvés a kifejező és mások számára érthető, nyelvileg igényes és helyes beszédre, a nyelv hangzóinak helyes ejtésére. A kiejtett hang és a betűk közötti kapcsolat, eltérés érzékelése.A közlés tartalma és a beszélő szándéka közötti kapcsolat felismerése. Az egyéni beszédsajátosságok meg fi gye lé se.Kifejező és mások számára érthető, nyelvileg igényes és helyes beszéd. A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kiejtésmód eszközeinek biztonságos alkalmazása. A kiejtés egyéni és a nyelvet anyanyelvként beszélők sajátosságainak ismerete, törekvés ezek tudatos használatára és fejlesztésére.
A szóhasználat, a kiejtés, testbeszéd összehangolása a kifejezendő tartalommal és a hallgatóval.A szóhasználat, a kiejtés, a testbeszéd, az arcjáték, a szemkontaktus összehangolása különféle beszédhelyzetekben.A testbeszéd, az arcjáték néhány jelének ismerete, törekvés ezek tudatos alkalmazására. A gesztusokkal való kommunikáció lehetőségének megtapasztalása.A testbeszéd, a térközszabályozás és szóhasználat, a szöveg hangzása és a gesztusok összehangolt alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben. A szöveg tartalmát megerősítő és megkérdőjelező gesztusok ismerete és törekvés ezek tudatos használatára. Ezek megértése (dekódolása) hétköznapi kommunikációs helyzetekben, a tömegkommunikációban, verbális, hangzó és képi szövegekben; a művészetben (pl. film, színház, fotó, képzőművészet).
Figyelem a kortárs és a felnőtt beszélgető társra. Rövid hallott szöveg lényegének, érzelmi tartalmának megértése. folyó beszélgetésben és vitában. Saját vélemény megfogalmazása.Hallott szöveg rövid szóbeli összefoglalása. Saját vélemény megfogalmazása és megvédése a témának és beszédhelyzetnek megfelelően.Beszédpartnerrel való együttműködés. Érvelés: érvek felkutatása. Törekvés empatikus viszony kialakítására beszélgetésben. Mások véleményének meghallgatása, megértése és tömör reprodukálása többszereplős helyzetekben.Érvelés: érvek felkutatása, rendszerezése. Együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában. Az eltérő vélemény figyelmes és türelmes meghallgatása, tisztelete, adott esetben tömör reprodukciója. Saját vélemény megvédése vagy korrekciója, felismerése.
Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl. bábjáték, árnyjáték, némajáték, versmondás, helyzetgyakorlat). Olvasmányok tartalmának felidézése.Törekvés a hallgatósághoz, beszédhelyzethez való alkalmazkodásra. Dramatikus formák kipróbálása (pl. bábjáték, árnyjáték, némajáték, helyzetgyakorlat, improvizáció, versmondás). Memoriterek szöveghű ismerete.A látottak (átéltek) és a feltételezések tudatos nyelvi megkülönböztetése. Memoriterek szöveghű tolmácsolása kifejező szövegmondással, megjelenítéssel. Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl. helyzetgyakorlat, improvizáció, versmondás, diákszínpadi előadás).Élménybeszámolók, különféle beszédműfajok hétköznapi kommunikációs helyzetekben. Memoriterek szöveghű tolmácsolása a szövegfonetikai eszközök helyes alkalmazásával, tudatos szövegmondással.

2. Olvasás, írott szöveg megértése

A korosztály képességeinek megfelelő olvasási és szövegértési képességek folyamatos differenciálása és mélyítése. Az értő hangos és néma olvasás, a megértés szóbeli és írásbeli alkalmazása, az elemi feladatmegoldástól a beszélgetésen át az önálló írásműig. A szerzői álláspont azonosítása, a mondottakhoz való viszony értékelése, a szövegben kifejtett vélemény bírálata.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
A tanult betűk összeolvasása. Szavak, szószerkezetek, mondatok hangos olvasása. Megfelelő tempójú hangos és néma olvasás gyakorlása különböző rövidebb szövegeken a diákok egyéni sajátosságainak figyelembevételével.Ismert tartalmú szövegek értelmező hangos olvasása. Szövegértési képességek folyamatos differenciálása és mélyítése.Különböző szövegek néma és hangos olvasása. Az anyanyelvű (adott nyelvű) irodalom legjelentősebb írói és költői műveiből vett szövegek biztonságos, értelmező felolvasása.A szöveg minél teljesebb megértését biztosító hangos és néma olvasás folyamatos gyakorlása.
Különböző mondatfajták (pl. kijelentő, kérdő) hanglejtésének megfigyelése és reprodukálása. Egyszerű szövegek szó szerinti jelentésének megértése.Ismerkedés a szövegértési technikák alapjaival. Az aktív szókincs gazdagítása az olvasás által, az olvasottak megjelenítése (az üzenet, élethelyzetek, érzelmek, emberi kapcsolatok kifejezése).Szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek lehetséges jelentéseinek csoportos, egyéni, irányított és önálló megértése, ennek gyakorlása. A szövegben ki nem fejtett tartalmak kikövetkeztetésének és megértésének gyakorlása, ismerkedés a szövegértési technikákkal.A szó szerinti és a metaforikus jelentések megkülönböztetése, a ki nem fejtett tartalmak felismerése a szöveg alapján, megértésük, értelmezésük. A szövegértési technikák ismeretének bővítése, gyakorlása, alkalmazása.
Az aktív szókincs gazdagítása az olvasott szövegekkel összefüggésben.Az aktív és passzív szókincs gazdagítása különböző szövegösszefüggésekben.Az aktív és passzív szókincs gazdagítása önálló munkával.A szókincs folyamatos gazdagítása a nyelv minden rétegére kiterjedően.
Rövidebb szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek önálló olvasása, a fontosabb gondolatok kiemelése, összefoglalása.Irodalmi, ismeretterjesztő és publicisztikai szövegek önálló olvasása és megértése, a szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazása (pl. a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, adatkeresés, ok-okozati kapcsolatok, válasz kérdésekre, vázlatkészítés, összefoglalás). Irodalmi szövegekben megjelenő egyszerűbb képek felismerése. Szöveg és kép összjátékának, viszonyának megfigyelése. Ábrák, illusztrációk értelmezése.Különböző műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének és jelentésrétegeinek feltárása és értelmezése. A művek műfaji természetének meg felelő szöveg feldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása (pl. a kontextus, a téma, a műfaj megállapítása, új és ismert közléselem elkülönítése, logikai összefüggések felismerése, jelentésrétegek feltárása). A vizuális közlés verbális és nem verbális elemei, tipográfia. Az IST (információs társadalom technológiái) műfajainak megfelelő olvasási szokások gyakorlása.
1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Egy-két mondatos vélemény megfogalmazása az olvasott szövegekben megjelenő szereplők cselekedeteiről, helyzetekről, magatartásokról.Néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazása az olvasott szövegek szereplőinek cselekedeteiről, nézeteiről, a szövegekben megjelenő emberi helyzetekről.Különböző vélemények összevetése, különbségek és hasonlóságok megfigyelése, vélemény megfogalmazása szóban és írásban. A tájékoztató és véleményközlő műfajok közötti különbség (pl. hír, kommentár).Szövegek kapcsolatának és különbségének felismerése és értelmezése a hasonlóságok felismerése, értelmezése és kritikája szóban és írásban.
Különböző korstílusokat, stílusirányzatokat, nyelvi stílusrétegeket reprezentáló szövegek megismerése, sajátosságaik felismerése, értelmezése.

3. Írás szövegalkotás

Az anyanyelvű írásbeliség normáinak megismerése, az életkornak és az oktatás igényeinek megfelelő írástechnika, olvasható betűformák, esztétikus íráskép, lényegkiemelő, áttekinthető jegyzetelés és vázlatkészítés. Biztos probléma látás, érzékeny helyesírás. Szövegtípusok és műfajok széles körének alapos ismerete. Saját álláspont pontos, önálló kifejtése, kiegészítés, újraírás, kreatív írás.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Az írás jelrendszerének elsajátítása a diákok egyéni sajátosságainak figyelembevételével.Megfelelő tempójú, rendezett írásmód gyakorlása.Az írás használata az önkifejezés eszközeként.Olvasható, esztétikus, hatékony egyéni írásmód.
Mondatalkotás, néhány mondat összekapcsolásával szövegalkotás.Az írástechnika továbbfejlesztése, tanulási igényeknek megfelelő alkalmazása.A jegyzetelés alapjainak elsajátítása.Lényegkiemelő áttekinthető önálló jegyzetelési technika kialakítása.
Különböző szövegminták megfigyelése műfaji és szövegszerkesztési szempontból. A szöveg tagolásának gyakorlása. Rövid szövegek alkotásának gyakorlása (pl. kisebb leírás, rövid elbeszélés, egy-kétsoros jellemzés).Rövidebb szövegek alkotása különböző szövegtípusokban és műfajokban (pl. rövid leírás, kisebb elbeszélés, néhány soros jellemzés). Személyes és olvasmányélmények megfogalmazása a rövidebb leírás, elbeszélés, jellemzés műfajában.Szövegalkotási képesség fejlesztése különböző szövegtípusokban és műfajokban (a leírás, a különböző nézőpontú elbeszélés és jellemzés gyakorlása, ismertetés és vélemény készítése stb.).Világos szövegalkotás, kifejezőkészség a hétköznapi és társadalmi (közösségi) élet minden fontos területén és műfajában (pl. levél, önéletrajz, kérvény, pályázat, jellemzés, leírás).
A tanultak alkalmazása rövid fogalmazásokban.Nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása
fogalmazásokban, írásbeli szövegekben. Helyesírás diktálás után.
A nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek és a nyelvi elemek különböző stílusértékéről tapasztaltak tudatos alkalmazása a fogalmazásokban, kreatív szövegalkotásban.A nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási biztonság fejlesztése, gyakorlása az írásbeli szövegalkotásban. A helyesírás értelem tükröző szerepének megértése és tudatos alkalmazása.
1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Az önkifejezés képessége, kreativitás különböző műfajokban (szövegek átírása, olvasott művekhez különböző befejezések készítése, a történet folytatása, rímes játékok stb.). Önkontroll, szövegjavítás fokozott önállósággal.Az önkifejezés képessége és a kreativitás különböző műfajokban (párbeszédek írása, dramatizálás, párbeszédes forma átírása epikus formába, érvelés stb.). Gondolatok, érzelmek, képzetek kifejezése különböző nézőpontból. A helyzetnek, szándéknak megfelelő stílus, forma biztonságos használata.Önkifejező és kreatív szövegalkotás (pl. él mény-szerű személyes történet elbeszélése, verses-rímes szövegek alkotása, szövegek átírása különböző nézőpontokból stílus- és hangnemváltással, sajtóműfajok gyakorlása) Törekvés a személyiséget kifejező egyéni stílusra.

4. A tanulási képesség fejlesztése

Az alapműveltség elsajátításához szükséges tudás megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái, a technikák megismerése és gyakorlása.

1-4. év folyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása (pl. kép és szöveg kapcsolata, könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés).Az önálló feladatvégzés lépései. A tanulási stratégia fokozatos kialakítása. A könyvtárhasználattal kapcsolatos ismeretek bővítése.Az önálló feladatvégzés, információszerzés a korosztálynak készült segédkönyvek használata (szótárak, lexikonok).Verbális és nem verbális információk célszerű gyűjtésének és rendszerezésének gyakorlása. Múzeumi információk feldolgozása.
Ismeretek, adatok (hangzó és képi) információk feldolgozásának gyakorlása.Önálló ismeretszerzés gyakorlása (megadott témához könyvek keresése).Adatok, ismeretek gyűjtése különböző
információhordozókról csoportosan és önállóan. A gyűjtött ismeretek rendezése.
Különböző információhordozók célszerű használata. A felhasznált információk jelölése, források megadása.
Vázlatkészítés irányítással. Vázlatok szűkítése, önálló bővítése megadott szempontok szerint.Vázlat felhasználása különböző témájú szövegek megértéséhez, megfogalmazásához.Önálló vázlatkészítés rövidebb szövegek alapján.Önálló vázlatkészítés adott feladathoz illetve témához, a vázlat alapján különböző szövegfajták alkotása.
Ismerkedés különböző információhordozókkal (vizuális, audiovizuális, elektronikus, Internet, CD-ROM).Az összefoglalás sajátosságainak ismerete, készítése különböző szempontok szerint.Önálló összefoglalás, lényegkiemelés, adatok rendszerezése, álláspontok elkülönítése.
Jegyzetkészítés tanári irányítással. A tömörítés és lényegkiemelés gyakorlása.Önálló jegyzetkészítés, kulcsszavak kiemelése, tagolás.

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről (a kisebbség nyelvéről)

A szövegre, annak felépítésére, működésére, jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása a szövegalkotásban és a szövegek megértésében, elemzésében. A nyelvi kultúra fejlesztése, birtoklása megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelő önértékelésük kialakulásához, biztosítja az igényes önkifejezés lehetőségét.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Nyelvi-nyelvtani jelenségek felismerése a gyakorlati tudás alapján (pl. hang, szó, mondat; rövid és hosszú hangok, magán- és mássalhangzók).A nyelvi egységek közötti egyszerűbb összefüggések felismerése (pl. rendszerszerű
összefüggések felfedezése a hangok között, a szavak között, a szavakat alkotó szóelemek között).
A nyelvi egységek szövegbeli (kommunikációbeli) szerepének a megfigyelése.A nyelv több szempontú megközelítése (a nyelv mint jel rend szer, nyelv és gondolkodásnyelv és cselekvés, nyelv és kreativitás) A nyelvtani ismeretek önálló alkalmazása a nyelvi-nyelvhasználati jelenségek megközelítésében.
Jelentések megadása a diák saját szavaival. Az aktív és a passzív szókincs folyamatos bővítése, szókincsgyakorlatok.Ismerkedés egynyelvű szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek használatával.A szavak jelentésére vonatkozó kreatív gyakorlatok, a szónál kisebb és nagyobb nyelvi egységek jelentésének, valamint a nyelvi szerkezetből, formából fakadó jelentésnek a megismerése.Jelentéstani és pragmatikai alapfogalmak önálló használata szövegek, kommunikációs események kritikai megközelítésében.
Gyakorlottság a szövegalkotásban a korosztály által jól ismert nyelvhasználati színtereken. Különböző műfajú, hangnemű szövegekben az eltérő nyelvhasználat érzékelése, a jól felismerhető különbségek meg fi gye lé se.Különféle nyelvváltozatokat képviselő konkrét példák alapján a nyelv és a nyelvhasználat rétegzettségének a megtapasztalása, felismerése (különösen a szókincs területén).Alapvető tájékozottság a mindennapi kommunikációs és az irodalmi stílusjelenségek körében.A kommunikációs események és a szövegalkotás önálló elemzése-értékelése az elsajátított (szövegtani, jelentéstani-pragmatikai, stilisztikai, retorikai) ismeretek kreatív alkalmazásával. Gyakorlottság az ismeretek alkalmazásában különböző típusú és műfajú szövegek alkotása során.
Egy-egy korábbi évszázadban született szöveg megfigyelése, a mai és a korábbi nyelvállapot különbségének a felismerése a korosztálynak megfelelő szinten.Példák (régebbi korok szövegei, szövegrészei) alapján a nyelvi állandóság és változás megfigyelése a mai állapottal való összevetés során, elsősorban a szókincsben és a tanult nyelvtani jelenségek szintjén.Az adott nyelv eredetének, a nyelvcsaládba tartozás bizonyító eljárásainak a meg is me ré se. A nyel vi állandóság és változás okainak kutatása adatok alapján (pl. forrásokkal, kézikönyvhasználattal).
Az anyanyelv (kisebbség nyelve) és a magyar nyelv különbségének a felismerése, ennek megfogalmazása a diák saját szavaival (pl. ezt magyarul úgy mondjuk, hogy...).Annak felismerése, hogy az anyanyelv (kisebbségi nyelv) nyelv ismerete miben segíti, miben nehezíti a magyar nyelv elsajátítását.Az anyanyelvi (kisebbségi nyelvi) és a magyar nyelvi ismeretek összevetésének a képessége, az egyes jelenségek egyre pontosabb megnevezése.Az anyanyelvhez (kisebbségi nyelvhez) és a magyar nyelvhez kötődő sajátosságok összevetése.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

Az olvasás, mint műélvezet megtapasztalása, az olvasás iránti igény felkeltése. Az irodalom sajátos kifejezési formáinak felismerése, megértése és értelmezése. A művek és a műfajok hagyományai, mint a műalkotás megértésének egyik vonatkozási pontja. Érzékenység az irodalmi művekben megjelenő értékek, problémák, kérdések és kétségek felfedezésére.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Az olvasás iránti igényAz olvasással kapcsolatosAnnak megtapasztalása ésAnnak megtapasztalása és
felkeltése.érzelmi és gondolatitudatosítása, hogy aztudatosítása, hogy az
érdeklődés fenntartása. Azelemző, értelmező olvasásirodalomolvasás érzelmi,
irodalmi alkotások és azelmélyíti az élmény- ésgondolati, erkölcsi,
adott nép szellemiségetapasztalatszerzést,esztétikai élmények, a
közötti összefüggéshozzájárul az adott népkárosodásmentes
fel is me ré se.szellemiségének megismeréséhez.tapasztalatszerzés forrása, amely az ön- és világértelmezés, az önmeghatározás mással kevéssé helyettesíthető lehetőségét kínálja.
Ismerkedés változatosA lírai művek közös ésA lírai mű beszédhelyzete, aA lírai beszédmód
ritmikai, zenei formálásúönálló olvasása. Témájánakmegszólító-megszólítottváltozatainak általános
lírai művekkel.és hangulatának,viszony néhány jellegzetesértelmezése. A költői én
hangnemének felismerése.típusának megismerése és azonosítása. Téma, hangnem, beszédhelyzet és műfaj összefüggéseinek megfogalmazása néhány jellegzetes példán.megkülönböztetése néhány, különböző korban született költeményben.
A költői nyelv néhányNéhány fontosabb költőiElbeszélő művek önállóA költői nyelvhasználat
sajátosságánakkép felismerése. Elbeszélőolvasása, feldolgozása aösszetettségének
megfigyelése. Rövidebbművek közös és önállóklasszikus és a kortársfelismerése, értelmezése. A
epikai művek, népköltészetiolvasása, feldolgozásafelnőtt és ifjúsági irodalommegtapasztalt formák és
alkotások, elbeszélésektanári segítséggel,köréből.stilisztikai, nyelvi
olvasása.csoportosan és egyénileg. A megtapasztalt formák alkalmazása a mindennapi történetmondásban, a kreatív írásban.sajátosságok alkalmazása a mindennapi történetmondásban és a kreatív írásban.
Történetek főszereplőinekA szereplők külső és belsőA jellemzés főbbA tettek és a szavak közötti
azonosítása.jellemzőinek azonosítása.eszközeinek azonosítása.viszony szerepének felismerése a jellemzésben; az irónia. Az elbeszélői szólam és a szereplői szólam viszonyának vizsgálata.
Törekvés a történet idejénekAz idő és tér egyértelműenA közvetett idő- ésAz idő- és
és helyszínénekmegelölt mozzanatainaktérmegelölések azonosítása,térmegjelöléseknek vagy
azonosítására.azonosítására. A tetőpontok,ebből következtetésekezek hiányának értelmezése.
A cselekmény kezdő- ésfordulópontok és kitérőklevonása. Az elbeszélés és aA történetmondás, idő-, tér-
végpontjának megállapítása.érzékelése.történet időrendje közötti eltérés.és cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése.
1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Népi játékok, dramatizált formák (pl. meserészletek) olvasása, illetve előadása.Elbeszélések és elbeszélő költemények részleteinek, illetve köznapi helyzeteknek a dramatizált megjelenítése.Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek közös és önálló olvasása, feldolgozása. Szituációk és instrukciók értelmezése és megjelenítése.Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek önálló olvasása, feldolgozása. Komikus helyzetek és jellemek értelmezése. Drámai szituációk
feszültségforrásainak azonosítása.
A szóbeli költészet és az írásbeliség, a népköltészet és a műköltészet különbségeinek megtapasztalása néhány példa alapján.Az új szóbeliség, az elektronikus kommunikáció és tömegkommunikáció néhány új formájának megfigyelése.A reklám és a popzene új szóbeli költészete. Annak érzékelése, hogy az irodalom szóbelisége nem pusztán archaikus jelenség.Tájékozódás az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új jelenségeiről. A szóbeli költészet, a népköltészeti hagyomány hatásainak ismerete. Regiszterkeverés, adaptációk.
Néhány alapvető irodalmi téma, emberi alaphelyzet felismerése az olvasott művek alapján.További alapvető témák megismerése, újabb olvasmányok a már megismert témakörökből.A kisebbségi, a magyar és a világ irodalom néhány jelentős témája és formai hagyománya. Ismerkedés egy-két kor stílus sal, a korstílus és egy-egy mű közötti összefüggéssel.Az olvasott, különböző korú és világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, formai megoldások közötti kapcsolódási pontok felismerése. Az olvasott művek többféle értelmezési kontextusban való elhelyezésének képessége (pl. tematikus-motivikus, műfaji, életműbeli, konvenciótörténeti, stílusirányzati, eszmetörténeti elhelyezés). Történeti és aktuális olvasatok.
A mű számunkra közvetlenül adott (szó szerinti) jelentésének megfogalmazása. A történet, az alapérzés, alaphangulat megfogalmazása.Törekvés a közvetlenül adott jelentés árnyalására, általánosítására személyes tapasztalatok, más irodalmi és nem irodalmi, verbális, hangzó és képi szövegek bevonásának segítségével.Törekvés a közvetlenül adott jelentés árnyalására, általánosítására személyes tapasztalatok és más tanult irodalmi művek bevonásának segítségével.Törekvés a közvetlenül adott jelentés árnyalására, általánosítására személyes tapasztalatok és más tanult irodalmi művek, megismert irodalmi konvenciók és elemzési technikák bevonásának segítségével. A jelentés tulajdonítás során kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, kódjaival.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

Önálló gondolkodás, az önkifejezés kultúráltsága, a kulturális és történeti másság felismerése, megértése és erre épülő tisztelete. A saját kultúra sokrétű ismeretén nyugvó képesség a különbözőség felismerésére és megértésére. Önálló ítéletalkotás társadalmi, történeti, morális és esztétikai kérdésekről. Képesség a konfliktuskezelésre és az önálló ismeretszerzés re.

1-4. év folyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
A szép és csúnya fogalmának használata a mindennapi élmények kapcsán.Rövid vélemény megfogalmazása az élmények és olvasmányok hatásáról.A tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáinak elsajátítása.Igény és képesség az ízlés önálló fejlesztésére. Etikai és esztétikai tudatosság. Az ízlés kontextuális függőségének megértése (kultúrális, történeti, közösségi, családi, egyéni beágyazottság).
A szomorú és vidám
megkülönböztetése
beszédhelyzetekben.
A humor szerepének érzékelése a korosztálynak megfelelő szövegek kapcsán.Az önálló műbefogadás mind teljesebb és gyakoribb élménye.Differenciált szövegek elemzésének képessége.
A jó és a rossz megkülönböztetése mindennapi élmények és irodalmi élmények kapcsán.Az önálló gondolkodás és véleményformálás képességének kialakítása.Az önálló gondolkodás és véleménynyilvánítás, különböző esztétikai normákhoz kapcsolódó művek összehasonlítása.A mű befogadásának közösségi és egyéni aspektusa: az elsajátítás és a kreativitás kettősségének megértése a művek befogadásában.
A jó és a rossz fogalmainak használata.A jó és a rossz, az igazság és az igazságosság: az ítélkezés mint cselekedet felismerése különféle műalkotásokban.Az igazság és a nézőpont, a személyes és közösségi igazság konfliktusainak megértése különféle szövegekben.Az igazság, a morál az egyén és a társadalom életében. A tudatos, jogkövető és morális cselekvés elsajátítása, a morális kérdésekben való tájékozódás igénye és képessége.
A mindennapi konfliktusok átélése játékokkal (bábjáték, helyzetgyakorlat).Konfliktuskezelési képességek fejlesztése.Törekvés az egyéni és közösségi konfliktusok kezelésére.Egyéni konfliktuskezelési stratégiák és eljárások kialakítása.
Kultúrális különbség mint világlátás és mint életforma, az identitás mint konfliktusforrás különféle szövegekben.A másság befogadása, kezelése. Más kultúrák megismerésének igénye.

A kisebbségi nyelv és irodalom

(Hagyományos nyelvoktató és bővített nyelvoktató forma)

A fejlesztési feladatok szerkezete

A fejlesztési feladatok minden nyelvelsajátítási szinten a következő egységekből állnak:

- beszédértés,

- beszédkészség,

- olvasásértés,

- írás.

Fejlesztési feladatok

A kisebbségi nyelv tanításának és tanulásának alapvető célja a kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítása. A kommunikatív nyelvi kompetencia fogalma azonos a használható nyelvtudással. Az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati képességet jelentik, amelyek mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészségen (hallás, beszéd, olvasás és írás) keresztül lehetséges. A kommunikatív nyelvi kompetenciák fejlesztése a következőket jelenti:

(1) a kötelező oktatás végére a tanulók legyenek képesek a kisebbségi nyelvet másodnyelvként személyes, oktatási, közéleti és szakmai kontextusban megfelelően használni;

(2) a nyelvtanulás során a tanulókban alakuljon ki és maradjon ébren a kedvező attitűd és motiváció a nyelvtanulás, a kisebbségi nyelv, az azon a nyelven beszélő emberek és kultúrájuk megismerésére, az identitástudat fejlesztésére;

(3) a tanulók legyenek képesek nyelvtudásukat egész életükön át önállóan fenntartani, fejleszteni.

A nyelvtanulás folyamata a NAT bevezetőben megfogalmazott kulcskompetenciákra épül, melyek magukba foglalják az alaptanterv műveltségi területeinek tartalmait, ismereteit és a fejlesztendő készségeket, képességeket. A kommunikatív nyelvi kompetencia integrálja a tanulási képességet és az anyanyelvi kompetenciát.

Az alaptanterv a közoktatás kétéves szakaszaira (6., 8., 10. és 12. évfolyamok végére) minden diák számára a minimális szintet határozza meg, melyet a négy alapkészség területén kell teljesíteni. A helyi tantervekben a lehetőségeknek megfelelően ennél magasabb szint is előírható egy vagy több alapkészség területén. A kisebbségi nyelv követelményeit szintén a helyi tantervekben kell meghatározni. A témaköröket és a tanterv egyéb tartalmait az alaptantervre épülő programoknak kell meghatározniuk.

A szintek összhangban vannak az európai hatfokú skálán meghatározott szintekkel. A hagyományos kisebbségi nyelvoktatás esetén a tankötelezettség végére a tanulónak magasabb szintű, önálló nyelvhasználóvá kell válnia (B2). A bővített kisebbségi nyelvoktatás esetén az európai hatfokú skálán a mesterfokú nyelvhasználói szintek elérése (C1, C2) a közoktatásban alapfeladat. Az alaptantervi követelmények az általános iskola végére minden diák számára legalább a B1 vagy B2 szint elérését tűzik ki célul. A 9-12. évfolyamra az európai középszint (B2) vagy a mesterfokú nyelvhasználói szint (C1 vagy C2) elérése a cél.

Kisebbségi nyelv6. évfolyam8. évfolyam12. év folyam
Hagyományos nyelvoktató formaA1B1B2
Bővített nyelvoktató formaA2B2C1, C2

Az európai minimumszint fele: A1

Ezen a szinten a diák megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni, és be tud mutatni másokat. Képes egyszerű interakcióra, amennyiben a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész.

Beszédértés

Megérti a tanár egyszerű utasításait, az ismerős szavakat, fordulatokat, melyek személyére, családjára, közvetlen környezetére, a kisebbségre vonatkoznak. Legyen képes megoldani a hallás utáni értési feladatokat.

Beszédkészség

Képes legyen megszólalni a kisebbség nyelvén, fokozatosan növekedjen beszédbátorsága és önbizalma. Képes legyen egyszerű beszélgetésben részt venni, amennyiben a partner lassan, jól artikulálva beszél. Képes feltenni és megválaszolni egyszerű kérdéseket ismerős témára és helyzetre vonatkozóan. Lakóhelyét, ismerőseit képes egyszerű fordulatokkal leírni, információt adni és kérni valós beszédhelyzetekben. Megértési problémák esetén tudjon segítséget kérni. Mondjon el emlékezetből néhány dalt, mondókát, verset az adott nyelven.

Olvasásértés

Megérti az ismerős szavakat, egyszerű mondatokat feliratokon, reklámokban, katalógusokban. Ébredjen fel érdeklődése népcsoportja kultúrája iránt. A megértést cselekvéssel, szóban vagy írásban jelezze vissza. Legyen gyakorlata egyszerű, ismert nyelvi elemekből álló szöveg néma olvasással történő megértésére. Tudjon egy adott szövegből egyszerű információkat kiemelni.

Írás

Képes a kisebbségi nyelven egyszerű szöveg lemásolására és tollbamondás után helyes leírására. Tudjon egyszerű, tényszerű információkat írni az adott nyelven. Képes minta alapján több mondatból álló, összefüggő szöveget írni (párbeszéd, üzenet, üdvözlő képeslap, bemutatkozás). Képes egyszerű nyomtatványt kitölteni.

Az európai alapszint: A2

Ezen a szinten a diák megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak: nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információk, a kisebbségre vonatkozó információk, vásárlás, helyismeret, állás, foglalkozás. Az egyszerű és begyakorolt nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információt cserél családi, kisebbségi vagy mindennapi dolgokról. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni saját hátteréről, szűkebb környezetéről, a kisebbségi közösségről és a közvetlen szükségleteivel kapcsolatos dolgokról.

Beszédértés

Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset, ha számára ismert, közvetlen dologról és a kisebbségi közösségről van szó. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek lényegét.

Beszédkészség

Részt tud venni egyszerű, begyakorolt, hétköznapi témáról szóló beszélgetésben, mely közvetlen információcserét igényel ismert tevékenységgel kapcsolatban. Képes magát megértetni társasági beszélgetésben. Röviden le tudja írni például családját, lakóhelyét, a kisebbségi közösséget, tanulmányait.

Olvasásértés

Megérti rövid, egyszerű szövegek, köztük történetek lényegét. A kért információt ki tudja keresni. Képes a kisebbség nyelvén való kifejező olvasásra (megfelelő hangsúlyokkal, a szöveg lényegének visszaadásával).

írás

Rövid feljegyzéseket, üzeneteket, magánlevelet tud írni.

Az európai küszöbszint: B1 (önálló nyelvhasználó)

Ezen a szinten a diák megérti a fontosabb információkat a világos, standard szövegekben, amelyek ismert témáról szólnak és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola, a szabadidő, a kisebbség helyzete terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni ismert vagy az érdeklődési körébe tartozó témában. Le tudja írni az élményeit, a különböző eseményeket, álmokat, a reményeit és ambícióit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket.

Beszédértés

A köznyelvi beszédet főbb vonalaiban megérti, ha az rendszeresen előforduló, számára ismert témáról szól. Megérti a legfontosabb információkat olyan rádió- és tévéműsorokban, melyek aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési köréhez vagy tanulmányaihoz kapcsolódó témákról, a kisebbségről szólnak, és melyekben viszonylag lassan és világosan beszélnek.

Beszédkészség

Részt tud venni a nyelvterületen utazás közben felmerülő helyzetekben, valamint ismerős, mindennapi témákról adódó beszélgetésekben felkészülés nélkül. Egyszerű, összefüggő fordulatokkal el tudja mondani élményeit, céljait. Röviden meg tudja indokolni és magyarázni a véleményét, el tud mondani egy történetet, és véleményét megtudja fogalmazni.

Olvasásértés

Megérti olyan nyelvileg összetettebb szövegek lényegét, illetve a bennük lévő információt, melyek hétköznapi témákkal kapcsolatosak, gyakori témákkal foglalkoznak. Képes a szövegeket feldolgozni (tanórán tanári segítséggel, illetve házi olvasmányként). Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló írásokat. Képes néhány irodalmi alkotás (vers, novella, elbeszélés, regény) értelmezésére az adott népcsoport kultúrájából. A kisebbségi népcsoport nyelvén olvassa a hazai és az anyanemzet irodalmát, annak fontosabb témáit be tudja mutatni.

Írás

Meg tud fogalmazni egyszerű, rövid, összefüggő szöveget ismert, hétköznapi témákban. Képes az adott nyelv alapvető nyelvi és nyelvhelyességi törvényszerűségeinek alkalmazására. Össze tudja hasonlítani a magyar nyelvet és a kisebbségi nyelvet. Be tud számolni élményeiről, véleményéről. Az adott nép kultúrájáról szóló alkotásokon keresztül be tudja mutatni az adott nép szellemiségét. Tudásszintjének megfelelően képes egyszerűbb szövegek fordítására.

Az európai középszint: B2 (önálló nyelvhasználó)

Ezen a szinten a diák megérti az összetett konkrét vagy elvont témájú szövegek gondolatmenetét, beleértve a szakterületének megfelelő szakmai beszélgetéseket, a kisebbségpolitikai aktuális témákat is. Folyamatos és természetes interakciót tud kezdeményezni és fenntartani anyanyelvű és kisebbségi autentikus beszélővel, mely egyik félnek sem megterhelő. Képes világos és részletes szöveget alkotni széles témakörben, véleményét képes aktuális témákról kifejteni a lehetséges előnyök és hátrányok részletezésével.

Beszédértés

Megérti a hosszabb előadást, képes követni az összetett érvelést. Megérti a rádió és tévé aktuális eseményekről szóló hírműsorait, valamint a köznyelvet használó játékfilmek többségét. Követni tudja az autentikus kisebbségi vagy anyanemzetből származó beszélő gondolatmenetét.

Beszédkészség

Folyékonyan és természetesen tud beszélgetést folytatni kisebbségi és anyanemzetből származó beszélőkkel mindennapi témákról felkészülés nélkül. Részletesen ki tudja fejteni, meg tudja indokolni, magyarázni és védeni a véleményét, el tud mondani egy történetet, be tud számolni aktuális kisebbségpolitikai eseményekről.

Olvasásértés

Megérti a jelenkor problémáival kapcsolatos szövegek (cikkek, beszámolók, narratívák) lényegét, illetve a bennük lévő információt, érvelést. Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló irodalmi prózai szövegeket.

írás

Képes világosan fogalmazni részletes, összefüggő szöveget a jelenkor problémáival és érdeklődésével kapcsolatos témákban. Vissza tudja adni írásban is egy-egy a kisebbség nyelvén írt irodalmi alkotás lényegét. Be tud számolni élményeiről, képes kifejteni véleményét, érvelni egy álláspont mellett és ellen. Fordítási feladatok megoldásokra képes mindennapi és aktuális témákban.

A mesterfokú nyelvhasználói szintek (C1-C2)

Elérésük a bővített kisebbségi nyelvoktatás célja a kötelező iskoláztatás végére. A követelményeket a helyi tantervekben kell meghatározni úgy, hogy a kompetenciák legalább negyven százalékát az adott kisebbség nyelvével, irodalmával, kultúrájával kapcsolatos témakörök követelményei szerint lehessen mérni.

A kisebbségi népismeret

(Minden oktatási forma számára)

A fejlesztési feladatok szerkezete

1. Ismeretszerzés, tanulás

2. Kritikai gondolkodás

3. Kommunikáció

4. Tájékozódás térben-időben

5. A tartalom kulcselemei

6. Reflexiót irányító kérdések

Fejlesztési feladatok

1. Ismeretszerzés, tanulás

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből. Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése: a népcsoport életmódja, a család és környezet kisebbségi kötődése, a zenei és a tradicionális népi kultúra. Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése szövegekben. Segédkönyvek, atlaszok, gyermeklexikonok használata. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben.Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése: a népcsoport nyelvhasználati sajátosságai. Információk gyűjtése adott témához. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben: projektek tervezése és végrehajtása a népcsoport sajátos életmódjával, a család és környezete kisebbségi kötődésével kapcsolatban.Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. Információk gyűjtése a kisebbség múlt és jelen életéről, nyelvhasználati sajátosságairól az iskolai vagy más könyvtárban, médiatárban, múzeumban, a kisebbség lakóhelyein. A gyűjtött adatok felhasználása projektek, bemutatók tervezésénél és végrehajtásánál. Mutassa be a kisebbség lakóhelyeit, magyarázza az életmód és környezet közötti fontosabb összefüggéseket. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben.Ismeretszerzés irányított beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. Információk gyűjtése adott témához, projekthez könyvtárban, médiatárban, múzeumban, az interneten. A gyűjtött információk önálló rendszerezése, értelmezése és bemutatása. Tudja magyarázni a kisebbség szimbólumait, bemutatni jelentősebb ünnepeit, szokásait. A történelmi múlt rekonstruálása különböző jellegű források alapján. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben.

2. Kritikai gondolkodás

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása a különböző szereplők nézőpontjából. Tapasztalatok szerzése a valós, a lehetséges és a lehetetlen megítéléséről (pl. helyszín, idő, szereplők, események kapcsán). Önálló vélemény megfogalmazása eseményekről, jelenségekről és személyekről.Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. A kisebbség híres képviselőinek tettei a közösség formálása érdekében. Híres emberek, történelmi személyiségek, hétköznapi emberek jellemzése. A kisebbség életéből vett jelenetek elbeszélése, eljátszása különböző szempontokból. A különbségek felismerése és a változások nyomon követése egy-egy történelmi, a kisebbség szempontjából sorsdöntő jelenség kapcsán. Érvek és ellenérvek gyűjtése.A kisebbség (és az anyanemzet) kulturális életének, kiemelkedő eseményeinek elbeszélése. Jelenetek eljátszása különböző szempontokból, részvétel regionális fesztiválokon, kulturális eseményeken. Önálló vélemény és kérdések megfogalmazása a kisebbség elmúlt és jelen sorsával, sorsfordulóival kapcsolatban. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására. A kisebbség történelmének, társadalomföldrajzának ismerete. Jelenségek tárgyhű és kritikai bemutatása, sorsfordulók értelmezése. Az anyaország történelme és társadalomföldrajza jellegzetes vonásainak bemutatása.Társadalmi-történelmi problémák felismerése és megfogalmazása, a tanult ismeretek problémaközpontú elrendezése. Önálló állásfoglalás és érvelés, különböző, a kisebbség sorsát meghatározó nézetekről, cselekedetekről. Szépirodalmi, publicisztikai, kisebbségpolitikai munkák összevetése, kritikai feldolgozása. Szövegek, filmek stb. vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. Kisebbségi társadalmi csoportok, intézmények viselkedésének elemzése. A hazai kisebbségi és emberi jogi rendszer értékelése a saját értékrendnek megfelelő szempontok alapján.
1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Az adott kisebbség nemzetköz kapcsolatainak kritikai bemutatása múltban és jelenben. Naprakész tájékozottság aktuális kisebbségpolitikai és emberi jogi jelenségekről. Azok összehasonlítása strukturális és funkcionális szempontok alapján. A jövő trendjeinek felvázolása. Az adott kisebbség anyaországon kívüli jelenlétének ismerete, bemutatása, a megismert jelenségek rendezése okok és okozatok, hasonlóságok és különbségek, szándékok és következmények szerint.

3. Kommunikáció

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Beszélgetés az adott kisebbség életével kapcsolatos témáról. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása. Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, gyűjtőmunkával szerzett ismeretekről. Rajz készítése kisebbségi témáról. Modellek, makettek, tárgymásolatok készítése. Tárgyak készítése hagyományos kézműves technikákkal. Események, történetek, jelenségek mozgásos, táncos, dramatikus megjelenítése.Beszélgetés és vita egy-egy kisebbséget érintő témáról. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása és figyelembevétele. Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, önálló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretekről. Fogalmazás írása valamely kisebbségi témáról. Rajz készítése kisebbségi témáról. Rajzos vázlat készítése. Modellek, makettek, tárgymásolatok készítése. Tárgyak készítése hagyományos kézműves technikákkal. Események, történetek, jelenségek mozgásos, dramatikus megjelenítése.Események, történetek elbeszélése a kisebbséget érintő témában emlékezetből élőszóban. Vitás kérdések, vélemények felvetése, megbeszélése. Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, önálló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretekről. Fogalmazás írása valamely kisebbségi témáról. Események, történetek, jelenségek mozgásos, dramatikus megjelenítése.Beszélgetés és vita egy-egy kisebbségpolitikai, emberi jogi témáról. A vita során a véleménykülönb ségek tisztázása, a saját álláspont gazdagítása, továbbfejlesztése mások véleményének figyelembevételével, a tolerancia gyakorlása. Beszámoló, kiselőadás tartása a kisebbségi irodalomból, a kisebbségi publicisztikából, a sajtó, a rádió- és a tévéműsorok alapján. Önállóan gyűjtött képekből összeállítás, tabló és magyarázat készítése.

4. Tájékozódás térben - időben

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata: óra, perc, év, hónap, hét, nap. Korosztályokra vonatkozó meghatározások megismerése, alkalmazása (kicsi, fiatal, öreg). Viszonyítások gyakorlása: most, előbb, később, régebben. Események időrendbe állítása. Egyszerű térképek legfontosabb elemeinek felismerése: államhatárok, települések, vizek, domborzati jelölések. Helyszínek modellezése (pl. vázlatrajz, terepasztal, makett)Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata: hónap, év, évtized, évszázad, emberöltő. Rokonsági fokok, elnevezések ismerete a kisebbség nyelvén. Időmeghatározás más ismert eseményre, jelenségre való utalással. Krisztus előtt, Krisztus után. Az idő ábrázolása téri-vizuális eszközökkel. Néhány kiemelt esemény, jelenség időpontjának ismerete. A tanultak elhelyezése az időben a kiemelt időpontokhoz képest.A történelmi korszakok nevének használata. A kisebbségi történelem kiemelkedő történelmi és társadalmi eseményeinek ismerete. Az idő ábrázolása téri-vizuális eszközökkel, kronológiai adatok rendezése. Néhány kiemelt esemény, jelenség időpontjának ismerete. A tanultak elhelyezése az időben a kiemelt időpontokhoz képest.A történelmi korszakok nevének használata. Az idő ábrázolása téri-vizuális eszközökkel. Néhány kiemelt esemény időpontjának ismerete. A tanultak elhelyezése az időben a kiemelt időponthoz képest. Események, jelenségek, személyek időrendbe állítása. Különböző időszakok történelmi térképeinek összehasonlítása, a változások hátterének feltárása. A történelmi tér változásainak leolvasása (pl. nemzetiségek megoszlását ábrázoló) térképekről. Egyszerű térképvázlatok rajzolása szöveges információforrások alapján.
Egyszerű kronológiai számítások. Események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítása. Egyszerű térképek másolása kézi munkával. A térkép legfontosabb elemeinek felismerése: vizek, domborzati jelölések, államhatárok, települések.Egyszerű kronológiai számítások. Események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítása. Egyszerű térképek másolása kézi munkával. A térkép legfontosabb elemeinek felismerése: vizek, domborzati jelölések, államhatárok, települések.
A tanult helyek megkeresése a térképen. Események, jelenségek leolvasása történelmi térképekről. Egyszerű alaprajzok készítése. Események kapcsolása a tanult helyekhez.A tanult helyek megkeresése a térképen. Események, jelenségek leolvasása történelmi térképekről. Távolságok becslése és számítása történelmi térképeken. Egyszerű alaprajzok készítése (pl. régi falusi házak, településrajzok) Történelmi helyszínek modellezése. Események kapcsolása a tanult helyekhez.Különböző időszakok történelmi térképeinek összehasonlítása, a változások hátterének feltárása.

5. A tartalom kulcselemei

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Legyen alkalom néhány híresLegyen alkalmuk a tanulóknakLegyen alkalmuk a tanulóknakLegyen alkalmuk a tanulóknak
ember (tudósok, feltalálók,ismereteket szerezni aismereteket szerezni aismereteket szerezni a
művészek, írók, költők)nemzetiségi helyikisebbség helyi ésnemzetiségi helyi
tevékenységével,hagyományokról, kulturálismagyarországihagyományokról, kulturális
jellemvonásával valóemlékhelyekről, a lakóhelyhagyományairól, kulturálisemlékhelyekről, a lakóhely
megismerkedésre. A maimúltjáról. A történelmi múltemlékhelyeiről, múltjáról és amúltjáról, országos rendezvényekről. Ismerjék a
gondolkodás és életmódegy-egy térben és időbenmegóvásukra tett
összehasonlítása a korábbanhatárolt darabját mélységébenerőfeszítésekről (fenntartásukművelődéstörténetet, a kisebbség történetének
élő emberekével. A nemzetitanulmányozzák. A maiproblémái, asszimiláció).
ünnepekhez és jelképeikhezgondolkodás, életfelfogás ésA történelmi múlt ésfontosabb fordulópontjait.
kapcsolódó eseményekkel valóéletmód összehasonlítása aművelődéstörténet egy-egyIsmerjék meg a 20. század
megismerkedés. Beszélgetésekkorábban élő emberekével (pl.térben és időben határoltnéhány jelentős történelmi, irodalmi személyiség átfogó pályaképét. Folytassanak kommunikációt olyan témakörökről, mint érdekérvényesítés, az érdekképviselet lehetőségei, az önazonosság vállalása és a
az illemszabályokról, külső éslakóhely típusa, családi élet,darabját mélységében.
belső jellemvonásokról, atöbb generáció együttélése).Ismerkedés a kisebbségi
barátságról és a rászorulókA kisebbségi népszokásoktörténelem és tudomány
segítéséről. Ismeretszerzés a lakóhely múltjáról, természetiápolása, valamint a hagyományos mesterségekkiemelkedő személyiségeivel. A szabadság és a felelősség
értékeiről, a helyimegismerése, jellemzése.emberi dimenzióival a
hagyományokról. A kisebbségiIsmerkedés a történelem ésközösségen belül (pl. vegyeskettős kötődés kérdése, a hagyományok ápolásának és átadásának nehézségei (pl. vegyes házasságban,
népszokásokkal, valamint atudomány egy-két kiemelkedőházasságok, anyanyelv
hagyományos mesterségekkelszemélyiségével.ápolása. A kisebbség
való ismerkedés. Beszélgetésérdekképviseletei feladatainak
az iskolai élet legfontosabbismeret. Nemzetiségi nyelvűszórványban). Ismerjék meg a
szabályairól.médiák ismerete (pl. újság, rádió- és televíziós program).nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényt, továbbá az állami, társadalmi intézmények a kisebbségi jogokkal kapcsolatos hatáskörét és a kulturális autonómia fogalmát.

6. A reflexiót irányító kérdések

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Válaszkeresés kérdésekre: -jellemző tulajdonságok
-hasonlóságok és különbségek keresése másokhoz képest
-saját képességeim
-nem vagyok képes
-milyen szeretnék lenni
-a szabályok fontossága
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek az alábbi és hasonló kérdésekre:
-Melyek az egyéni és családi (öröklött) tulajdonságaim? Kire hasonlítok?
-Emberek közti hasonlóságok és különbségek
-Hogyan nyilvánulnak meg a kommunikációban, öltözködésben az életkorok sajátosságai?
-Hogyan lehet a hagyományokat továbbadni?
-Lehet-e helye a régi tárgyaknak a modern lakásban?
-Melyek a nemzetiség jellemzői?
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek az alábbi és hasonló kérdésekre:
-Miként élhetnek együtt különböző kultúrák, népek?
-Milyen lehetőségei és akadályai vannak a kultúrák közötti kapcsolatoknak?
-Mi a hit, a vallás szerepe a szórványban élő kisebbségek életében?
-Hogyan lehet a hagyományokat megőrizni és továbbadni?
-Hogyan lehet fenntartani a kapcsolatot az anyanemzettel?
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők:
-Hogyan élhetnek együtt különböző kultúrák, vallások, népek? Milyen lehetőségei és akadályai vannak a kultúrák közötti kommunikációnak?
-Hányféle közösségi identitása lehet egy embernek?
-Melyek az érdekképviselet lehetőségei
-Milyen lehetőségek vannak az anyanemzettel való kapcsolattartásra?
-Hogyan lehet a hagyományokat továbbadni? Lehet-e helye a régi tárgyaknak a modern lakásban?
-Milyen útjai vannak az önmegvalósításnak?

III. rész[16]

RÉSZLETES FEJLESZTÉSI FELADATOK KISEBBSÉGENKÉNT

A) BOLGÁR KISEBBSÉGI OKTATÁS

1.1. Bolgár nyelv és irodalom

(Anyanyelvű és kétnyelvű kisebbségi oktatási forma)

Fejlesztési feladatok

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Gondolatok, információk, érzelmek és vélemények egyszerű, érthető és hatékony közlése, részvétel párbeszédekben a beszélő szándékának megértésével.Egyszerű, érthető és hatékony közlés változatos kommunikációs helyzetekben. Tájékozódás a beszédszituációban - a kommunikáció tárgyának és céljának meghatározása.Alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezőihez különféle konkrét beszédhelyzetekben. Vitakészség problémamegoldás céljából.A kommunikációs folyamat összetevőinek felismerése,
alkalmazkodás különféle beszédhelyzetekhez. A szöveg műfaji sajátosságainak felismerése és elemzése. Részvétel problémamegoldó vitában.
A különféle mondatok felismerése, helyes használata a közlési célnak és szándéknak megfelelően, egyszerű mondatok összetetté fűzésének készsége.Törekvés a pontosságra és a lényeg kiemelésére. A különféle mondatok változatos használata a közlési célnak és szándék­nak megfelelően. Adekvát
beszédviselkedés eltérő körülmények között. A bolgár beszédetikett fordulatainak elsajátítása.
A különféle mondatok változatos és tudatos használata a közlési célnak és szándéknak megfelelően. Adekvát válasz irodalmi kérdésre, annak műfaji sajátosságainak figyelembevételével. A szövegszerkezet és a nyelvi fordulatok ismerete.Pontosság, érzékletesség és a lényeg kiemelése a beszédben. Törekvés a változatosságra, a beszédpartnerek figyelmének lekötésére. A bolgár irodalmi nyelv és a funkcionális stílusok ismerete. A bolgár nyelv rétegnyelveinek megkülönböztetése. Stílus és beszédműfaj helyes használata.
Törekvés a kifejező és mások számára érthető beszédre, a megfelelő hangképzésre, beszédlégzésre és hangoztatásra.Törekvés a jól formált beszédre és a megfelelő artikulációra. Figyelem a beszédtempó, a hangmagasság, a hangerő és a hanglejtés alkalmazására. A bolgár intonáció használata a különböző mondatfajtákban.Törekvés a nyelvileg igényes és helyes beszédre. A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kiejtésmód eszközeinek alkalmazása. A bolgár szórend, illetve mondat helyes intonációjának ismerete.Kifejező és mások számára érthető, nyelvileg igényes és helyes beszéd. Az egyéni beszédsajátosságok ismerete, törekvés az egyéni adottságok kihasználására. A szünet, a hangsúly, a beszédtempó, a hangmagasság tudatos használata és az abban rejlő
A bolgár és a magyar hangrendszer azonosságainak és eltéréseinek ismerete. A bolgár hangtörvények alkalmazása a beszédben.kommunikációs lehetőségek megfigyelése és alkalmazása. Metakommunikációs jelek összehasonlítása és megkülönböztetése a bolgár és a magyar nyelvben.
A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kiejtésmód eszközeinek adekvát alkalmazása.
A nem verbális kommunikáció néhány elemének megfigyelése (pl. a testbeszéd). Törekvés a helyes szóhasználatra, a kiejtésre, testbeszédre. Hasonlóságok és eltérések felismerése a bolgár és a magyar udvariassági beszédfordulatok között.A testbeszéd, az arcjáték, a szemkontaktus működésének megfigyelése. A szóhasználat, a kiejtés, a testbeszéd összehangolása különféle
beszédhelyzetekben.
A testbeszéd, az arcjáték néhány jelének ismerete, törekvés ezek tudatos alkalmazására.A szóhasználat, a szöveg hangzása és a gesztusok összehangolt alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben. A szöveg tartalmát megerősítő és megkérdőjelező gesztusok ismerete, törekvés ezek tudatos használatára.
Figyelem a kortárs és a felnőtt beszélgetőtársra. Rövid hallott szöveg lényegének, érzelmi tartalmának megértése. Egyenes beszéd függő beszéddé alakítása. A megfelelő nyelvi eszközök használatának a saját gondolatok kifejezésére új szituációban.Hallott szöveg rövid szóbeli összefoglalása. Az információ tartalmi összefoglalásának készsége.A beszédpartnerrel való együttműködés. Érvelés: érvek felkutatása, vélemény, állásfoglalás kialakítása. Törekvés empatikus viszony kialakítására a beszédpartnerrel. Állandó szókapcsolatok megértése és használata; ekvivalensek találása a magyar nyelvben.Érvelés: érvek felkutatása, rendszerezése, vélemény, állásfoglalás kialakítása,
továbbfejlesztése, logikus gondolatmenet kialakítása. Az értő figyelem alkalmazása.
Mindennapi élmények, mozgóképélmények és olvasmányok tartalmának felidézése, elmondása. Elbeszélő szöveg részletes és rövid elmondása; szövegalkotás képsorozat alapján, irányított szöveg fogalmazása.Törekvés a hallgatósághoz, a beszédhelyzethez való alkalmazkodásra. A beszélő fellépésének, szóbeli viselkedésének megfigyelése. Ismert szöveg részletes tartalmi összefoglalásának készsége. Tudományos és művészi leírás megértése, fontosabb elemeinek reprodukálása.A látottak (átéltek) és a feltételezések tudatos, nyelvi
megkülönböztetése.
Különféle
beszédműfajok
kommunikációs
technikáinak
alkalmazása és
értékelése.
Tájékozódás
tömegkommunikációs
szituációban.
A látottak (átéltek) és a feltételezések megkülönböztetése élménybeszámolókban. Tolmácsolás magyarról bolgárra és bolgárról magyarra a két nyelv sajátosságainak szem előtt tartásával.
Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben és vitában. Saját vélemény megfogalmazása. A társadalmi érintkezés alapszókincsének használata.Saját vélemény megfogalmazása és megvédése egy-egy érv említésével a témának és a beszédhelyzetnek megfelelően. Mások véleményének meghallgatása, megértése többszereplős helyzetekben.Mások véleményének meghallgatása, megértése és tömör reprodukálása többszereplős helyzetekben. A saját vélemény
újrafogalmazása adott szempont szerint. Szabad elmélkedés erkölcsi-etikai vagy
Együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában. Az eltérő vélemény figyelmes meghallgatása, tömör reprodukciója. Saját vélemény megvédése vagy korrekciója, a hibás következtetések, megalapozatlan ítéletek felismerése.
általános kulturális problémáról.
Ismert szövegek megjelenítése dramatikus játékkal. Memoriterek ismerete és különféle dramatikus formák kipróbálása. A bolgár és a magyar szókincs közös jellemzőinek felismerése. A szavak közvetlen és átvitt értelmének megértése.Memoriterek szöveghű ismerete. Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl. bábjáték, versmondás).Memoriterek szöveghű tolmácsolása kifejező szövegmondással, megjelenítéssel. Különféle dramatikus formák kipróbálása. Különböző stílusú és műfajú szövegek befogadása és alkotása.Memoriterek szöveghű tolmácsolása a szövegfonetikai eszközök helyes alkalmazásával, tudatos szövegmondással. Az európai hatfokú skálán a mesterfokú nyelvhasználói szintek, ún. C1 és C2 szint követelményeinek teljesítése.

2. Olvasás, írott szöveg megértése

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Az olvasás jelrendszerének elsajátítása, a tanult betűk összeolvasása, szavak, szószerkezetek, mondatok hangos olvasása.
Az életkornak megfelelő olvasási tempó néma és hangos olvasásnál. Értő és kifejező olvasás bolgár kiejtéssel.Különböző szövegek néma és hangos olvasása. Ismert tartalmú szövegek értelmező hangos olvasása.Különböző szövegek néma és hangos olvasása. Ismert tartalmú szövegek biztonságos, értelmező felolvasása.A szöveg minél teljesebb megértését biztosító hangos és néma olvasás folyamatos gyakorlása. A szerző kommunikatív szándékának megértése.
Kétnyelvű és helyesírási szótár használatának készsége. A bolgár és a magyar szókincs közös jellemzőinek felismerése.Szótár (kétnyelvű, értelmező, szinonima stb.) és enciklopédia használata. Szinonimák, antonímák, homonimák működése a tanulók aktív szókincsében.Idegen szavak szótárának és enciklopédiák használata.Készség a tudományos stílus műfajainak megértésére és alkotására: annotáció, rezümé. Az érvelő, leíró és elbeszélő (narratív) szöveg funkciójának megértése.
A különböző mondatfajták hanglejtésének megfigyelése és reprodukálása a hangos olvasásban.Elmélkedés szövegének felépítési készsége - a téma meghatározása és megfogalmazása, tézis, érvelés, összegzés. Tananyag elemzésének készsége.Érvek kiválogatásának és rendezésének készsége egyes témák bizonyítására; tézisek meghatározása, összegzése a tudományos szöveg elemzésében.
Egyszerű szövegek szó szerinti jelentésének megértése.A szó szerinti jelentésen túli jelentések megértésének gyakorlása. A szövegben kifejtett információk visszakeresése. Ismerkedés a szövegértési technikák alapjaival. A szavak alap- és átvitt jelentésének megértése ésSzépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek jelentéseinek irányított és önálló megértése. A szövegben ki nem fejtett tartalmak
kikövetkeztetése és megértése, ismerkedés a szövegértési technikákkal.
A szó szerinti és a metaforikus jelentések megkülönböztetése, a ki nem fejtett tartalmak felismerése a szöveg alapján, megértésük, értelmezésük. A szövegértési technikák ismeretének bővítése, gyakorlása, alkalmazása.
helyes használata bolgár szövegekben.
A nyelvi eszközök és a jelentés összefüggésének megtapasztalása szépirodalmi és nem szépirodalmi olvasmányokban tanári irányítással, csoportosan és egyéni munkával.A nyelvi eszközök és a jelentés összefüggésének felismerése szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben tanári irányítással és önállóan.
Az aktív szókincs gazdagítása az olvasott szövegekkel összefüggésben.Az aktív és a passzív szókincs gazdagítása különböző
szövegösszefüggésekben. A bolgár és a magyar nyelv szókincse közötti interferencia leküzdése.
Az aktív és a passzív szókincs gazdagítása önálló munkával.A szókincs folyamatos gazdagítása a nyelv minden rétegére kiterjedően. Kevéssé ismert szókincsű szövegek megértése egyéni munkával.
A hangos és a néma értő olvasás gyakorlása. Rövid szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek önálló megértése néma olvasással.Rövidebb szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek önálló olvasása, a fontosabb gondolatok kiemelése, összefoglalása.Irodalmi, ismeretterjesztő és publicisztikai szövegek önálló olvasása és megértése, a szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazása.Különböző műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárása és értelmezése. A művek műfaji természetének megfelelő szöveg-feldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása.
Az irodalmi szövegben megjelenő egyszerűbb alakzatok felismerése és értelmezése (pl. hasonlat, metafora; ismétlés, fokozás). Szövegek műfaji különbségének érzékelése.Az irodalmi szövegekben megjelenő egyszerűbb képek, alakzatok felismerése és értelmezése. Szöveg és kép viszonyának megfigyelése. Ábrák, illusztrációk értelmezése. Különböző szépirodalmi és nem szépirodalmi műfajok közötti különbség megfigyelése.Különböző stílusok és stílusrétegek felismerésének gyakorlása különböző rendeltetésű szövegekben, alkalmazásuk a szóbeli és írásbeli kommunikációban. A vizuális közlés verbális és nem verbális elemei, tipográfia. Az IST (információs társadalom technológiái) műfajainak megfelelő olvasási szokások gyakorlása.
Rövidebb és hosszabb művek önálló elolvasása házi olvasmányként, a cselekmény utólagos felidézése, a szereplők cselekedeteinek, jellemének megértése. Az olvasás örömének megtapasztalása.Rövidebb és hosszabb irodalmi és nem irodalmi szövegek önálló olvasása házi olvasmányként, a szöveg feldolgozása megadott szempontok szerint.A művek műfaji természetének megfelelő szöveg-feldolgozási eljárások, megközelítési módok gyakorlása. A szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése.
Rövidebb, a mai köznyelvtől eltérő nyelvhasználatú (régi, archaizáló) szövegek megismerése, megértésük gyakorlása.A mai nyelvhasználattól eltérő (régi, archaizáló) szövegek megértésében szerzett tapasztalatok bővítése.
Régebbi korokból származó
szövegek önálló megértése szótár, lexikon használatával.
Egy-két mondatos vélemény
megfogalmazása az olvasott szövegekben megjelenő szereplők cselekedeteiről, helyzetekről, magatartásokról.
Néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazása az olvasott szövegek szereplőinek cselekedeteiről, nézeteiről, a szövegekben megjelenő emberi helyzetekről.Különböző vélemények összevetése, különbségek és hasonlóságok megfigyelése, vélemény megfogalmazása szóban és írásban.Különböző olvasott vélemények összevetése, különbségek és hasonlóságok felismerése, értelmezése és kritikája különféle műfajokban.

3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Az írás jelrendszerének (cirill ábécé) elsajátítása a diákok egyéni sajátosságainak figyelembevételével.
Az eszközszintű íráshasználat fokozatos kialakítása. A szavak helyes elválasztásának elsajátítása.Az írástechnika továbbfejlesztése: a tanulási igényeknek megfelelő és rendezett írásmód gyakorlása.Olvasható, esztétikus írásmód a tanulási szintnek megfelelően. A jegyzetelés alapjainak elsajátítása.Olvasható, esztétikus, hatékony egyéni írásmód. Lényegkiemelő, áttekinthető önálló jegyzetelési technika kialakítása.
Mondatalkotás, ill. szövegalkotás néhány mondat
összekapcsolásával.
Vázlat összeállításának és a szöveg felépítésének készsége. Saját és idegen szöveg szerkesztésének készsége.
A szöveg tagolásának gyakorlása. Rövid szövegek alkotásának gyakorlása (pl. kisebb leírás, rövid elbeszélés, egy-két soros jellemzés).Rövidebb szövegek alkotása különböző szövegtípusokban és műfajokban (pl. rövid leírás, kisebb elbeszélés, néhány soros jellemzés, illetve üdvözlés, meghívó, hirdetés, távirat megfogalmazása). Személyes és olvasmányélmények megfogalmazása a rövidebb leírás, elbeszélés, jellemzés műfajában.A szövegalkotási képesség fejlesztése különböző szövegtípusokban és műfajokban (pl. a leírás, a különböző nézőpontú elbeszélés és jellemzés gyakorlása, ismertetés és vélemény készítése). Idézetek helyes alkalmazása.Világos szövegalkotás, kifejezőkészség a hétköznapi és a társadalmi (közösségi) élet minden fontos területén és műfajában (pl. levél, önéletrajz, kérvény, pályázat, jellemzés, leírás). A tudományos stílus megértése és létrehozása (rezümé, recenzió bibliográfia készítése). Publicisztikai műfajok megértésének és alkotásának készsége. A művészi stílus eszközeinek megértése.
A tanultak alkalmazása rövid fogalmazásokban. Különböző szövegminták (levél, üdvözlőlap, leírás) írásának elsajátítása.Nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása a fogalmazásokban, írásbeli szövegekben. Fordítás magyarról bolgárra szótár segítségével.A nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek és a nyelvi elemek tudatos alkalmazása a fogalmazásokban, a kreatív szövegalkotásban. Fordítás szótárA nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási biztonság fejlesztése, gyakorlása az írásbeli szövegalkotásban. A helyesírás értelemtükröző szerepének megértése és
segítségével, nyelvi fordulatok helyes átültetése magyarról bolgárra.tudatos alkalmazása. Szóképek és alakzatok felismerésének készsége a művészi stílusban.
Az anyaggyűjtés és -elrendezés alapjainak megismerése, anyaggyűjtés gyermekek számára készült lexikonokból, kézikönyvekből, tanári irányítással, csoportosan és önállóan.Rövidebb beszámolók anyagának
összegyűjtése, rendezése és írásba foglalása tanári irányítással, csoportosan és önállóan. Kreatív szövegalkotás.
Felkészülés a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szövegek írására.
Hosszabb felkészülést igénylő esszé, pályázat, értekezés, műértelmezés megalkotásának gyakorlása.

4. A tanulási képesség fejlesztése

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Az önálló feladatvégzés
egyes lépéseinek
megalapozása
(könyvtárlátogatás,
könyvkölcsönzés,
gyermeklexikonok).
Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek elkülönítése és gyakorlása (a könyvtárhasználat alapjai).Az önálló feladatvégzés, információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek megismerése, gyakorlása.Verbális és nem verbális információk célszerű gyűjtésének, rendszerezésének és felhasználásának gyakorlása. A könyvtárismeret bővítése, gyakorlása, múzeumi információk.
Gyermekeknek szóló ismeretterjesztő művek, lexikonok, szótárak megismerése, használata.Elemi gyakorlottság az információ felhasználásában, a források megjelölésében.Az információ-felhasználás további normáinak megismerése, alkalmazása (a források megjelölése, az idézés szabályai, jegyzetek készítése).
Vázlatkészítés tanári irányítással. Vázlatok önálló bővítése, szűkítése megadott szempontok szerint.Vázlat felhasználása különböző témájú, műfajú szövegek megértéséhez, megfogalmazásához.Önálló vázlatkészítés rövidebb szövegek alapján.Önálló vázlatkészítés adott feladathoz, témához, a vázlat alapján különböző műfajú szövegek alkotása.
Az összefoglalás sajátosságainak és szerepének megismerése, megértése.Az összefoglalás sajátosságainak ismerete, összefoglalás készítése megadott szempontok alapján tanári irányítással, csoportosan és önállóan.Az összefoglalás műveletének gyakorlása, önálló alkalmazása (pl. a lényeg kiemelése, időrend követése, adatok rendszerezése, álláspontok elkülönítése).
Jegyzetkészítés tanári irányítással. A tömörítés és a lényegkiemelés gyakorlása.Az önálló jegyzetkészítés gyakorlása tanári segítséggel és a nélkül (pl. kulcsszavak kiemelése, szerkezeti tagolás).
Az információ kritikai befogadásának megalapozása.Felkészülés az információ értékének, jelentőségének felismerésére, értékelésére, kritikájára.

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
A névszók megértése és helyes használata tárgyak és jelenségek leírásánál. A bolgár és a magyar névszók összehasonlítása gyakorlati szinten.A magyar nyelv és a bolgár nyelv tantárgyból tanult alapvető nyelvi fogalmak jelölésére szolgáló bolgár terminusok megértése.A bolgár nyelv alapfogalmainak és törvényszerűségeinek helyes alkalmazása.A bolgár nyelv nyelvtanának ismerete és helyes alkalmazása.
Az igék használatának megértése a bolgár nyelvben. Az ige személyéről, számáról és idejéről tanultak felhasználása új beszédszituációkban. A jelen, jövő, befejezett és folyamatos múlt idő használata. Igeidők együttes használata hétköznapi szituációk elmondásakor.Az ige személyéről, számáról és idejéről tanultak felhasználása új beszédszituációkban. Szóképzés igekötők és főnévképzők segítségével. Egy szó több alakjának megkülönböztetése. A szó alapalakjának meghatározása; ismeretlen szavak alapalakjának felismerése kétnyelvű és helyesírási szótárban.A műfajok stílusjegyeinek pontos használata szóban és írásban.A köznyelvi és irodalmi fogalmak megértése, meghatározása és helyes használata. A szókincs gazdagítása a szinonimák, antonímák, homonimák használata segítségével.
Kijelentő, kérdő, felszólító és felkiáltó mondatok képzése és használata. A bolgár szórend és intonáció használata a mondatban.A névszók nem és szám szerinti egyeztetése; hátravetett névelős alakok helyes használata. A névszók és az ismert összetett névszói alakok helyes kiejtése és írása. A bolgár nyelv hangtörvényeinek alkalmazása.A magyar és a bolgár nyelv nyelvtani szerkezetének összehasonlítása és megkülönböztetése.A bolgár irodalmi nyelvi fejlődés főszakaszainak ismerete a középkortól a napjainkig.
Jelentések megadása a diák saját szavaival. Az aktív és a passzív szókincs folyamatos bővítése,
szókincsgyakorlatok.
Gyakorlottság a szavak jelentésviszonyainak a feltérképezésében a korosztály szintjén (pl. az egy- és többjelentésű szavak felismerése, rokon értelmű szavak gyűjtése).A szavak jelentésére vonatkozó kreatív gyakorlatok, a szónál kisebb és nagyobb nyelvi egységek jelentésének, valamint a nyelvi szerkezetből, formából fakadó jelentések megismerése.A szöveg nyelvi egységeinek és szerkezeteinek jelentéséből, illetve a kommunikáció nem nyelvi eszközeiből és egyéb tényezőiből fakadó jelentések, jelentésviszonyok feltérképezése, alkalmazása.
Az írás jelrendszerének a megismerése, a kiejtés és az írás megfelelésének, illetve különbözésének a megfigyelése, néhány alapvető helyesírási szabály megismerése.A helyesírás további alapvető szabályainak a megismerése és alkalmazása. Ismerkedés helyesírási kézikönyvekkel. Javítás tanári irányítással és önállóan.A helyesírási rendszer grammatikai meghatározottságának felismerése, az ismeretek bővítése. Gyakorlottság a helyesírási kézikönyvek használatában. Javítás tanári irányítással és önállóan.Nyelvhelyességi problémák önálló megoldása (szóban és írásban egyaránt). Önálló kézikönyvhasználat mellett törekvés a kifogástalan helyesírású szöveg megírására.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Érdeklődés felkeltése a bolgár népköltészetiBolgár népmesék befogadása. A mesélő és aA bolgár középkori kultúra esztétikai és poétikaiSzépirodalmi szövegek megértése és értelmezése.
hagyomány, a mesék és ahallgató szerepénekelveinek megértése. AErkölcsi-etikai
gyermekirodalom alkotásaimegértése. A tanulságszépprózai és költőiproblémamegoldó
iránt.levonása. Mesék elmesélése, fogalmazása. A bolgár és a magyar népmesék tartalmának összehasonlítása. Az egyes népmesefajták sajátosságainak megismerése.alkotások műfaji sajátosságainak felismerése.vitakészség gyakorlása.
Ismerkedés változatos ritmikai, zenei formálásúVáltozatos ritmikai, zenei formálású lírai művek közösVáltozatos ritmikai, zenei formálású lírai művekA líra különböző műfajainak megismerése,
lírai művekkel.és önálló olvasása a bolgár,olvasása és feldolgozása, aválogatott művek olvasása,
a magyar és világirodalomzenei és ritmikai eszközökfeldolgozása.
köréből.típusainak azonosítása, funkciójuk, hangulati hatásuk felismerése a tanult művekben.A lírai beszédmód változatainak értelmezése.
A költői nyelv néhány sajátosságánakNéhány fontosabb költői kép és alakzat felismerése,A főbb költői képek és alakzatok jellegzetességekKöltői képek és alakzatok, szókincsbeli és mondattani
megfigyelése. A versszakszerepük megfigyelése.azonosítása, jelentésteremtőjellegzetességek
felismerése, egyszerűIsmerkedés különböző líraiszerepének megértése a líraiazonosítása, megértése. A
jellemzése.műfajokkal. A versszak és aszövegben. A versesköltői nyelvhasználat
nagyobb szerkezetiműfajok megismerése ésösszetettségének
egységek viszonyánakazonosítása, tartalmi ésmegismerése. Törekvés a
megértése.formai sajátosságaik megértése. A kompozíciós egység és a versszakok viszonyának, ill. kompozíciós elemeinek felismerése.műnemek és a műfajok közötti kapcsolatok megértésére. Versszervező elvek felismerése és értelmezése.
Olvasónapló készítése.A műalkotás teljes értékű befogadásának előkészítése.Az irodalmi műben tárgyalt erkölcsi problémákAz európai kulturális folyamat fejlődési
A műalkotás részlegesmegértése és feltárása. Aszakaszainak értelmezése és
megértése, tartalmi vázlatkonfliktusok elemzése; aa bolgár irodalom helyének
összeállításának elsajátítása.szereplők tulajdonságainakmeghatározása. A bolgár
Együttérzés és morálisés viselkedésénekirodalom irányzatainak
választás, a jó és a rossz elkülönítése.kommentálása.megismerése.
Törekvés az önkifejezésre versmondás, mesék ésA bolgár szépirodalom elbeszéléseinek befogadása.Saját vélemény megfogalmazása a műA szép, a tragikus, a komikus alapvető esztétikai
gyermekirodalmi művek dramatizálásával.Az elbeszélés sajátosságainak elemzése.szereplőivel kapcsolatban.kategóriáinak értelmezése.
Annak megállapítása, hogy ki beszéli el a történetet.A szerzői beszéd és a szereplők monológjainakIgazság, fikció, valóság elkülönítése és az irodalomA bolgár és magyar irodalmi folyamatok
funkcionális elkülönítése. Az irodalmi hős jellemzése.világának megértése.összehasonlító elemzése az európai kulturális irányzatok keretein belül.
Történetek főszereplőinek azonosítása.Epikai művekben a helyzet, a helyszín, a szereplők, aA jellemzés főbb eszközeinek azonosítása.A művészi szövegkörnyezet
cselekményelemek megnevezése.kommunikatív felépítésének feltárása, a művészi tér és idő értelmezése, valamint a történet és elbeszélés menetének meghatározása.
A cselekmény kezdő- és végpontjának megállapítása.A szerkezetet alkotó elemek felismerése az olvasmányélmény és az olvasottakról való beszélgetés során: a szereplők, a főhős életútja, a cselekmény menete, fordulatai, a mű kezdete és befejezése.A közvetett idő- és térmegjelölések azonosítása, ebből következtetések levonása. Törekvés az idő- és térmegjelölések értelmezésére. Az elbeszélés és a történet időrendje közötti eltérés érzékelése.Az előreutalások, késleltetések és az elbeszélő művek motivikus-metaforikus szintjének értelmezésére való törekvés. A művészi megnyilatkozás szerkezetének megértése a szóképeken és alakzatokon, valamint prozódiai eszközökön keresztül.
Népi játékok, dramatizált formák (pl. meserészletek) olvasása, illetve előadása.Néhány bolgár közmondás ismerete. Versek memorizálása. Elbeszélések és elbeszélő költemények részleteinek, illetve köznapi helyzeteknek a dramatizált megjelenítése.Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek közös és önálló olvasása, feldolgozása. Szituációk és instrukciók értelmezése és megjelenítése. Jelenetek dramatizálása, megzenésített versek ismerete.Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek önálló olvasása, feldolgozása. Komikus helyzetek és jellemek értelmezése.
A szóbeli költészet és az írásbeliség, a népköltészet és a műköltészet különbségeinek megtapasztalása néhány példa alapján.Az új szóbeliség, az elektronikus kommunikáció és tömegkommunikáció néhány új formájának megfigyelése.Annak érzékelése, hogy az irodalom szóbelisége nem pusztán archaikus jelenség. Az elektronikus információhordozók szerepe az élményszerű irodalomtanításban.Tájékozódás az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új jelenségeiről. A szóbeli költészet, a népköltészeti hagyomány hatásainak ismerete.
A mű közvetlenül adódó (szó szerinti) jelentésének, ill. a történet, az alapérzés, alaphangulat megfogalmazása.Törekvés a közvetlenül adódó jelentés árnyalására, általánosítására személyes tapasztalatok, illetve más olvasmányélmények vagy hangzó és képi szövegek bevonásával.Törekvés a közvetlenül adódó jelentés árnyalására, általánosítására személyes tapasztalatok és más tanult irodalmi művek bevonásával.Törekvés a közvetlenül adódó jelentés árnyalására, általánosítására személyes tapasztalatok és más tanult irodalmi művek, megismert irodalmi konvenciók és elemzési technikák bevonásával.
Kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, kódjaival.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
A szép és a csúnya fogalmainak használata mindennapi élmények kapcsán folytatott beszélgetésekben.Rövid, néhány mondatos vélemény megfogalmazása az élmények és olvasmányok hatásáról.A tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáinak elsajátítása, az eltérő ízlésítéletek különbözőségének megértése és elfogadása.Az ízlés kontextuális függőségének megértése (kulturális, történeti, közösségi, családi, egyéni beágyazottság). A bolgár és a magyar, ill. más kulturális regiszterek keveredésének felismerése korunk kultúrájában, igény
és képesség az ízlés önálló fejlesztésére.
A szomorú és a vidám megkülönböztetése különféle verbális, hangzóA humor kiemelt szerepének érzékelése a mindennapokban (pl. vicc)A helyzet- és jellemkomikum a művészetben, a szerzőiAz összetett modalitású szövegek elemzésének képessége, a humor
és képi szövegekrőlés a műalkotásokban amodalitás különfélekulturális és időbeli
folytatott beszélgetésekben.korosztály érdeklődésénekformáinak azonosítása,változékonyságának
megfelelő néhány szövegjelentésteremtő szerepükfelismerése (azonosságok és
kapcsán.felismerése (pl. irónia,
gúny).
eltérések a bolgár-magyar
viszonylatban).
A humor kommunikációs
funkcióinak megismerése és
alkalmazása saját szövegek
alkotásában.
Az esztétikai nézőpont megalapozása: a szépRészvétel a
tanulócsoportban folyó
Egymástól lényegesen különböző esztétikaiA műalkotás mint normakövető és normákat
megtapasztalása a természeti környezetben, abeszélgetésben és vitában a mindennapok, művek ésnormákhoz kapcsolódó művek összehasonlítása, amegújító jelenség; új és régi párbeszédének átélése a
mindennapi élet tárgyaibanolvasmányok kiváltottaművészi és nem művésziművészetben.
és különféle művészetiélményekről. MásokszépségA mű befogadásának
ágakhoz tartozó, azvéleményénekváltozékonyságánakközösségi és egyéni
életkornak megfelelőmeghallgatása, megértése.megtapasztalása.aspektusa; az elsajátítás és a
néhány műalkotásban.kreativitás kettősségének megértése a művek befogadásában.
A műélvezet minél gyakoribb átélése aAz önálló műbefogadás mind teljesebb ésKülönféle műfajú, más-más művészeti ághoz tartózó
belefeledkezés, a játék, agyakoribb élménye, a hatásművek összehasonlítása, a
kaland, a képzelet, a ritmusreflektálása csoportosmű hatása mint műfaj - és
és a zene révén.beszélgetésben és önálló szöveg alkotásával.médiumfüggő tapasztalat.
A jó és a rossz fogalmainak használata mindennapiA jó és a rossz, az igazság és az igazságosság: azAz igazság és a nézőpont, a személyes és a közösségiAz igazság, a morál az egyén életében és a
élmények kapcsán folytatottítélkezés mint cselekedetigazság konfliktusánaktársadalomban. Jog és
beszélgetésekben.felismerése mindennapimegértése különféleerkölcs kapcsolata.
szövegekben és különféleszövegekben.A tudatos, jogkövető és
műalkotásokban.reflektáltan morális cselekvés elsajátítása, a morális kérdésekben való tájékozódás igénye és képessége.
Mindennapi konfliktusok átélése dramatikus játékkal,A nem saját álláspont megjelenítésének,Különféle
konfliktuskezelési eljárások
Igény a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok
különféle dramatikusátélésének képessége, azmegfigyelése és reflexiójahátterének megértésére.
formák kipróbálása révénempátia fontosságánakkülönböző műalkotások ésEgyéni konfliktuskezelési
(pl. bábjáték, helyzetgyakorlat).átélése a közösség életében.mindennapi szövegműfajok kapcsán.eljárások kialakítása.
Más korokban született mindennapi szövegek,Az életkorfüggő szemlélet megfigyelése irodalmi ésA történeti másság befogadói aktivitást követelő
tárgyak és műalkotásokmindennapi szövegműfajokszerepének tudatosulása.
idegenségének megtapasztalása.kapcsán.A történeti érzék tudatos és önálló fejlesztése.
A különböző kultúrák eltérő létmódjának,A kulturális különbség mint világlátás, mint életformaA művészet kultúraalkotó szerepének megfigyelése és
szemléleténekés mint érték megismerése,tudatosítása. A kultúrák
megtapasztalása néhánya kulturális sokszínűség,közötti átjárás korlátainak
példa alapján (bolgár ésmint közösségépítő erőfelismerése, más kultúrák
magyar viszonylatban).megfigyelése különfélemegismerésének igénye.
szövegekben, illetve a helyi bolgár közösség példáján.A kulturális értékképződés folyamatára való reflektálás, az abban való részvétel igénye.

1.2 Bolgár nyelv és irodalom

(Nyelvoktató és kiegészítő kisebbségi oktatási forma)

Fejlesztési feladatok

1. Beszédértés

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Rövid szóbeli közlések megértése. A szavak jelentésének megértése mondatban és rövid szövegben. Legalább 10 bolgár közmondás és szólás ismerete. Az elemi társalgás alapvető szókészletének ismerete. Válasz a feltett kérdésekre néhány egyszerű mondattal. A kijelentő, kérdő, felkiáltó és felszólító mondatok felismerése. Témakörök: ismerkedés: bemutatkozás, köszönés, közvetlen környezet: család, lakás, iskola, évszakok, a bolgárkertész fogalma.Gondolatok befogadása és átadása párbeszédes formában a hivatalos és nem hivatalos kommunikációban. Párbeszédek megértése és összeállítása a mindennapos kommunikációs helyzetekben. Élmények szóbeli elbeszélése. Közbeszédi közlések megértése - hivatalos és nem hivatalos kommunikáció. Tájékozódási készség egy adott beszédszituációban. A szavak jelentésének megértése mondatban és rövid szövegben. Olyan szavak, amelyek nem fordíthatók le magyar nyelvre - személynevek, városok, folyók, hegyek stb. nevei; a bolgár pénznevek. Témakörök: ismerkedés: bemutatkozás, köszönés, közvetlen környezet: család, lakás, iskola, évszakok, szakmák, magyarországi bolgárok hagyományos szakmai, a bolgárkertész fogalma.Gondolatok befogadása és átadása párbeszédes formában a hivatalos és nem hivatalos kommunikációban. Beszédfordulatok elsajátítása a bolgár beszéd etikett köréből. A bolgár és magyar folklórban közös mesék megértése; közmondások és szólások. Témakörök: Család, iskola, pályaválasztás, hagyományos és modern szakmák, utazás, egészség, sport, kultúra, a bolgár kisebbség intézményei és közösségei.Bolgár anyanyelvű előadások szövegének követése (film, színház, hírek, rádió- és TV műsor). Hazai és idegen szavak. Nemzetközi kulturális szókincs.

2. Beszédkészség

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Ismerkedés -Részt vesz egyszerűMegérteti magát társaságiSzövegalkotás
beszédfordulatok. Hivatalosbeszélgetésekben. Feltesz ésbeszélgetésekben.meghatározott stílusban és
és nem hivatalosmegválaszol kérdéseket.Valamely eseményműfajban tekintettel a
megszólítások. Önmaga és aBeszédfordulatokelőadásának készségetanulók kommunikatív
család bemutatásánakelsajátítása a bolgár beszédnéhány mondatban. Sajátszükségleteire. A két nyelv
készsége. Néhányetikett köréből. Sajátmegnyilatkozás felépítése -lexémái közötti
gyermekvers előadásamegnyilatkozás felépítése -bevezető mondat, rövidinterferencia leküzdése.
könyv nélkül. Kérdezés ésbevezető mondat, rövidtárgyalás, összegzés.Helyes intonáció. Önálló
válasz az időponttaltárgyalás, összegzés.Fogalmazás szóban képkapcsolatteremtés,
kapcsolatban. BolgárIsmerkedés -alapján néhány mondatban.vélemény fogalmazása és
mintájú dátum írása ésbeszédfordulatok. HivatalosA hangsúlyos ésvédése, esemény elmesélése
kimondása. Kérdésfeltevésés nem hivataloshangsúlytalana megfelelő szókincs
kérdőszavakkal.megszólítások. Kérés,magánhangzók tisztahasználatával.
Kérdésfeltevésköszönet, felszólításkiejtésének készsége. ARészletesen kifejti,
kérdőszavakkal. Kérés,kifejezésének módjai.homonimák jelentésénekmegindokolja és megvédi
köszönet, felszólításUdvariassági fordulatok -megértése. Ismert szavakvéleményét.
kifejezésének módjai. Azkérem, szíveskedjék stb.átvitt jelentésénekTolmácsolási gyakorlatok.
igenlés és tagadás formái.Szokványos kifejezésekmegértése. Rövid
Rövid párbeszédekvásárláskor. Fogalmazáspárbeszédek összeállítása.
összeállítása. Részvételsaját élményről. KülönbözőVersek kifejező előadása
rövid párbeszédekben.mondatfajták használata:könyv nélkül. Helyes kiejtés
Versek kifejező előadásakijelentő, kérdő, felkiáltó ésés hangsúlyozás.
könyv nélkül. Számolásifelszólító. Rövid
készség és a sorrendiségpárbeszédek összeállítása.
jelölése.Versek kifejező előadása könyv nélkül. Számolási készség és a sorrendiség jelölése. A szókincs aktivizálása szinonimák, antonímák és homonimák segítségével. Szinonimák használata. Ellentétes jelentésű szópárok felismerése. A melléknevek fokozásának megértése és használata. A nembeli különbségek érzékelése végződés nélküli névszóknál. Kicsinyítő képzős névszók képzésének és használatának készsége. Névszók helyes használata számnevek után.

3. Olvasásértés

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Az életkornak megfelelő optimális olvasási tempó hangtalanul és fennhangon. Olvasás bolgár kiejtéssel -pontosan és folyékonyan. Kifejező olvasás. Rövid szöveg témájának meghatározása, a szöveg alapgondolatának megértése.Az életkornak megfelelő optimális olvasási tempó hangtalanul és fennhangon. Olvasás bolgár kiejtéssel -pontosan és folyékonyan. Kifejező olvasás. Rövid szöveg témájának meghatározása. A szöveg alapgondolatának megértése. A szöveg bekezdésekre osztása. Népköltési és rövid gyermekirodalmi művek szövegének megértése. Tájékozódás bolgár tankönyvekben, segédletekben stb. Rövid tudományos-tankönyvi szöveg megértése.Megérti a rövid, egyszerű szövegek, történetek lényegét.
Tájékozódás bolgár tankönyvekben, segédletekben stb. A szavak átvitt értelmének megértése a bolgár nyelvben. Értelmező szótár használata. Rövid tudományos-tankönyvi szöveg megértése. Kifejező olvasás, versek, dalok, játékok előadása könyv nélkül. Irodalmi mű részletének dramatizálása.
Megérti a jelenkor problémáival kapcsolatos szövegek lényegét, a bennük lévő információt, érvelést.
Szépirodalmi szövegek megértése és értelmezése. A lényeg kiemelése. Összegzés. Ismeretlen szépirodalmi szöveg folyékony olvasása. Megértése szótár segítségével. Szótár használata tudományos és szépirodalmi szövegek fordítására. Tankönyvi szöveg fordítása szótárral tanult tantárgyból. Tudományos és szépirodalmi szöveg fordítása.

4. Írás

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
A bolgár ábécé ismerete. A hangok helyes jelölése betűkkel. A cirill ábécé grafikus jeleinek megfelelő használata. A zöngés mássalhangzók helyes kiejtése és írása a szó végén. Rövid szöveg hibátlan leírása tollbamondással. A szavak helyesírása többes számban. Helyes intonáció és az írásjelek használatának készsége a különböző mondatfajták végén. A vessző az egyszerű mondatban.Képes egyszerű nyomtatványt kitölteni, rövid üdvözletet megírni. Szöveg írásos megformálásának készsége a bolgár beszéd etikettnek megfelelően - gratuláció meghívás, hirdetés, levél stb. Saját szöveg szerkesztésének készsége. Helyesírási szótár használatának készsége. A bolgár nyelv helyesírási normáinak betartása. Vessző az összetett mondatban a viszonyító névmások és határozószók előtt.Szöveg írásos megformálásának készsége a bolgár beszéd etikettnek megfelelően - gratuláció meghívás, hirdetés, levél, rövid feljegyezés, üzenetek stb. Vessző az összetett mondatban a viszonyító névmások és határozószók előtt. Saját szöveg szerkesztésének készsége. Helyesírási hibák kijavításának készsége. Helyesírási szótár használatának készsége.Képes világosan fogalmazni részletes, összefüggő szöveget a jelenkor problémáival és érdeklődésével kapcsolatos témákban. Beszámol élményeiről, kifejti véleményét, érvel egy álláspont mellett és ellen. Önállóan jegyzetel. A tanult nyelvhelyességi és helyesírási normákat betartja a bolgár nyelvben. Írásjeleket helyes használja az összetett mondatban. Helyes intonáció és az egyenes beszéd rögzítése írott szövegben különböző módokon. Fordítás szótár segítségével.

2. Bolgár népismeret

(Valamennyi oktatási forma)

Fejlesztési feladatok

1. Ismeretszerzés, tanulás

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Ismeretszerzés a személyesIsmeretszerzés személyesEmberi magatartásformákAnyaggyűjtés a bolgárok
beszélgetésekből, képekbeszélgetésekből, hallott ésés élethelyzetekhagyományos
megfigyeléséből, valamintolvasott elbeszélőmegfigyelése. A műveltségiszokásrendszeréről: Családi
hallott vagy olvasottszövegekből, filmekből,területhez kapcsolódószokások (pl. születés,
szövegekből. Kulcsszavaktömegkommunikációsszövegek értő olvasása.esküvő, temetés). Naptári
keresése szövegben.eszközökből. EmberiKulcsszavak ésünnepekhez kapcsolódó
Élethelyzetek megfigyelése.magatartásformák éskulcsmondatok kereséseszokások (pl. karácsony,
Atlaszok, lexikonokélethelyzetek megfigyelése.szövegekben.újév, tavaszi ünnepi ciklus -
használata.A műveltségi területhezA tanultak felhasználása újTrifon-nap, Baba Marta,
Szülők, rokonok, családkapcsolódó szövegek értőfeladathelyzetekben.Lázár-nap, húsvét, Szent
megnevezése. Önállóolvasása. Kulcsszavak ésAnyaggyűjtés aGyörgy-nap, nyári-őszi
tájékozódás ismertkulcsmondatok keresésemagyarországi bolgárokünnepi ciklus - Enjo-nap,
környezetben. Útmutatásszövegekben. Információkcsaládi és közösségiIllés-nap, Dimitar-nap).
alapján az ismeretlengyűjtése adott témához.szokásairól. Gyűjtsön aHivatalos bolgár ünnepek:
környezetben valóA bolgár család éstömegkommunikációstörténelmi esemény és az
tájékozódásra vonatkozónemzetség szerkezete. Aeszközökből nemzeti ésünneppel kapcsolatos
feladatok megoldása.távolabbi rokoni és családietnikai kisebbségekreszimbolika. (Pl. március 3. -
Információ szerzése akapcsolatokvonatkozó híreket.a felszabadulás napja, május
közvetlen közösségről (pl.megkülönböztetése ésSzülőhely (melyik bolgár24. - a bolgár kultúra és a
kik a tagjai, mikor és holmegnevezése. Tanúsítsonvidékről származik aszláv írásbeliség ünnepe,
találkoznak, mivelérdeklődést saját és hírescsaládom) - adatgyűjtésszeptember 6. - Bulgária
foglalkoznak).bolgár személyekkönyvtárban, médiatárban,egyesítése, szeptember 22. -
A családbannemzetsége iránt.múzeumban.Bulgária függetlenségének
hagyományosan megültGyűjtőtevékenység aInformációgyűjtés egy adottnapja).
ünnepekhez kapcsolódómagyarországi bolgárokproblémáról
szokások gyűjtése.nemzetségei között.segédkönyvekből, azokOlvasson és magyarázzon
Családfa összeállítása.rendszerezése szóban.különböző forrásokat,
Információk gyűjtése aInformációk gyűjtése atörténelmi térképeket, képes
bolgár nép történetérőlkörnyezetről (pl. falurész,A férfi és női népviselethezés elektronikus adatok.
családból és történelmipiactér, templom, temető,kapcsolódó fogalmakÉrtelmezze az információk
olvasmányokból.erdő, szántóföld, rét, folyó,elsajátítása és a különbözőés fogalmak tartalmát a
hegy stb.).régiók viseleteinektanult eseményeket ábrázoló
A bolgár népdalokmegkülönböztetése. Ismerjefestmények és karikatúrák,
különböző fajtáinakel az összefüggéseket afilm és videó anyagok
megfigyelése: ünnepekheztelepülés típusa és aalapján.
és szokásokhozlakosság foglalkozása, az
kapcsolódók, mitikus,életmód és a lakásInformációgyűjtés adott
mindennapokról szólók,berendezése, az épülettémához, projekthez
történelmi és hősi témájúak.rendeltetése és annakkönyvtárban, médiatárban,
A műalkotásokszerkezete között.múzeumban, az interneten.
megkülönböztetése fajta,A gyűjtött információk
műfaj, anyag, technika,Tudjon saját szavaivalönálló rendszerezése.
kifejezőeszközök alapján.elemezni egy műalkotást.A tanultakat új
A bemutatott műalkotásokfeladathelyzetekben is
felismerése, megnevezése.használni tudja.
Rádió- és TV műsorok
tudatos választása.
Műsorválasztási stratégiák
fejlesztése. Alakuljon ki a
különböző információs
források használatának
képessége:
sajtó, rádió, televízió,
internet, könyvtárak.
A tömegkommunikációs
közlések helyes
értelmezésének, kritikus
megfigyelésének
gyakorlása.
A történelemtudomány
módszereinek (kronológia,
összehasonlítás, grafikonok,
családfák, történelmi
térképek stb.) alkalmazása
tanári segítséggel.

2. Kritikai gondolkodás

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Kérdések önállóKérdések önállóA lényeg kiemelése írott ésTételmondat
megfogalmazása a tárgyaltmegfogalmazása a tárgyalthallott szövegekből,meghatározása,
témával kapcsolatban.témával kapcsolatban.tételmondat meghatározása,szövegtömörítés, szöveg
Mesehősök és történelmiA lényeg kiemelése írott ésszövegtömörítés, szövegátfogalmazása adott
szereplőkhallott szövegekből.átfogalmazása adottszempont szerint.
megkülönböztetése.A cselekvés és annakszempont szerint.Többféleképpen
Feltevések megfogalmazásakövetkezménye közöttiAdott történetben a valós ésértelmezhető szövegek
igaz történetek szereplőikapcsolat felismeréséneka fiktív elemekjelentésrétegeinek feltárása.
cselekedeteinek,gyakorlása.megkülönböztetése.Különféle társadalmi-
viselkedésénekÉrvek gyűjtése a sajátFeltevések megfogalmazásatörténelmi jelenségek
mozgatórugóiról.vélemény alátámasztására.a történelmi személyiségekösszehasonlítása.
A cselekvés és annakEllenérvek gyűjtése azcselekedeteinek,Az információforrások
következménye közöttiellenvélemények cáfolására.viselkedésénekkritikus kezelése.
kapcsolat felismerésénekmozgatórugóiról.Szépirodalmi szövegek,
gyakorlása.A bolgár népviseletFeltevések megfogalmazásafilmek stb. vizsgálata a
Önálló véleményjellemző sajátosságainakegyes társadalmi-történelmitörténelmi hitelesség
megfogalmazásamegkülönböztetése,jelenségek hátteréről,szempontjából.
eseményekről, jelenségekrőlösszehasonlítása más népekfeltételeiről, okairól. ÉrvekFeltevések megfogalmazása
és személyekről. Érvekviseletével.gyűjtése a feltevések mellettaz egyének, csoportok és
gyűjtése a saját véleményFiatalabbak és idősebbekés ellen.intézmények viselkedésének
alátámasztására.öltözködésénekmozgatórugóiról.
különbségei, a múlt és aIsmerje és használja azKülönféle értékrendek
A család és a rokonságjelen összehasonlítása: azalapvető történelmiösszehasonlítása, saját
életének fontos eseményeiöltözködés kultúrája. Afogalmakat a feladatokértékek tisztázása.
(pl. születésnapok, ünnepek,bolgár és a magyar családokleírásánál és megoldásánál.
fontos évfordulók), sajátszokásainakIsmerje fel azA hagyományos és a mai
élmények feldolgozása.összehasonlítása sajátellentmondásokat és azszokásrendszer összevetése.
Mindennapi élethelyzetektapasztalatok, elbeszélések,egybeeséseket ugyanannakMutasson rá a bolgár
elbeszélése, eljátszása aképek alapján.az eseménynek különbözőelemekre az
különböző szereplőkEgy adott személy (pl.információs forrásokbanünneprendszerben, és vonja
nézőpontjából.történelmi személy,található leírásában.le a következtetést az
A megkeresztelkedésirodalmi hős) jellemzése,A bolgár diaszpóraasszimiláció mértékéről.
okainak elemzése. Akörnyezeti tényezőkfogalmának értelmezése. AA megemlékezések és az
különböző etnikaielemzése a személyiségbolgár és a magyarünnepek értelmezése (pl.
csoportok, amelyek akialakulásában.szokások interferenciájánakszertartások, dalok, táncok,
nemzet kialakításában résztA nemzet, nemzetimegfigyelése. Azviselet, szimbolika, helye a
vettek, szerepe,kisebbség fogalmánakasszimiláció fogalmánakszertartásrendszerben
együttélésének tárgyalása.tisztázása és helyes használata. A különbözőmegvitatása.
A bolgár kultúra, mint
szempontjából).
népcsoportok - trákokEurópa és a keresztényElemezze Bulgária
(őslakosság), szlávok,világ része.természeti kincsekkel való
bolgárok - szerepénekAz elsajátított tananyaghozellátottságát és a
tárgyalása a bolgár nemzetfogalmazzon megvilággazdaságtól való
kialakításában. A környezetkérdéseket, és tegye felfüggését. Magyarázza meg
és a gazdasági helyzetazokat diáktársainak korrekta gazdaság ágazati és
összefüggéseinekformában.területi struktúráját. A
felismerése.Legyen fogalma az embergazdasági ágazat, város,
Történelmi fogalmak.szerepéről a környezetország, régió földrajzi
A bolgár múltról szólóátalakításában. A bolgárjellemzése. Fejtse ki
elbeszélések elemzése,képzőművészet elhelyezésevéleményét a tanult
személyiségek történelmiEurópa és a világföldrajzi objektumok
szerepének jellemzése. Aművészeténekalapján, és tudja azt
monda, a legendakontextusába.racionálisan és
megkülönböztetése aA gondolkodásmód, aemocionálisan bizonyítani
valóságtól.kulturális különbségek és aés megvédeni.
Különböző forrásokmű közötti összefüggés
adatainak összehasonlítása,felismerése. A műelemzésHelyezze el az időben a
a bennük rejlő hasonlóságoklegfontosabb módszereinekkultúra területén
és különbségek felismerése.elsajátítása.kiemelkedő alkotókat, és
Megadott mutatók alapjánMűvészeti stílusok éskösse őket konkrét
történelmi eseményekirányzatok összehasonlítása.történelmi szöveghez.
összehasonlítása.A bolgár motívumokKonkrét történelmi kérdés
Népköltészeti alkotásokbanfelfedezésének gyakorlása aszóbeli és írásbeli
pozitív és negatív hősökművészetben.kidolgozásához tudjon
tulajdonságainak elemzéseTudjon saját szavaivalérveket megfogalmazni, és
(pl. becsületesség, eszesség,elemezni egy műalkotást.tudjon azokat bizonyítani.
ravaszság, kapzsiság,Fogalmazzon meg a tanultA hagyomány és a
hazugság, tolvajlás stb.).történelmi eseményekkel,modernitás fogalmának
Pozitív és negatív hősökalakokkal, eszmékkel,pontosítása, azok
csoportosítása.fogalmakkal kapcsolatosösszefüggése.
Művekről megalkotottkérdéseket.Kelet és Nyugat, centrum és
vélemény megfogalmazása.periféria fogalmának eredetének és jelentésének értelmezése. Az oktatási és kulturális intézmények szerepének értékelése a kisebbség kulturális autonómiájának biztosításában.

3. Kommunikáció

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi témáról. SajátBeszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi témáról.Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi témáról.Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi témáról.
vélemény érthetőA tárgyilagos érvelés és aA tárgyilagos érvelés és aA tárgyilagos érvelés és a
megfogalmazása.személyeskedésszemélyeskedésszemélyeskedés
Események, történetekmegkülönböztetése. Másokmegkülönböztetése. Sajátmegkülönböztetése. Saját
elbeszélése élőszóban.véleményének türelmesvélemény érthetővélemény érthető
Tárgyak készítésemeghallgatása ésmegfogalmazása. Másokmegfogalmazása. Mások
hagyományos kézművesfigyelembevétele.véleményének türelmesvéleményének türelmes
technikákkal.Fogalmazás írása valamelymeghallgatása ésmeghallgatása, érvelésének
Események, történetek,történelmi-társadalmifigyelembevétele.összefoglalása és
jelenségek mozgásostémáról. Rajzos vázlatFogalmazás írása, rajzfigyelembevétele.
megjelenítése.készítése. Modellek,készítése történelmi vagyA vita során a
makettek, tárgymásolatoktársadalmi témáról. Tárgyakvéleménykülönbségek
Különböző családtagokkészítése. Tárgyak készítésekészítése hagyományostisztázása, a saját álláspont
megszólítása különbözőhagyományos kézműveskézműves technikákkal.továbbfejlesztése mások
szituációkban. Rajzolja le atechnikákkal.véleményének
családot és a családtagokatTudja elmesélni egyfigyelembevételével.
jellemző kort, szakmát,Ünnepek és hagyományokközösségi ünnep főEsemények, történetek
kedvenc időtöltést arra utalóbetartása a közösségi és amozzanatait emlékezetből.elbeszélése emlékezetből
elemeivel.magán életben: ünnepi ésA különböző régiókbólélőszóban.
mindennapi viselet, ünnepiidetelepült bolgárokA különböző
A legfontosabb államiételek, családi ünnepek, aszokásainak tárgyalásainformációforrások,
jelképek értelmezése és az(mező) gazdasági évvel(közös vonások,történelmi összefüggések
azokkal kapcsolatos helyeskapcsolatos ünnepek - akülönbözőségek), aszóbeli kifejtése.
magatartás. Bulgáriamagyarországi bolgárokközösség fogalmánakBeszámoló, kiselőadás
himnuszának eléneklése.ünnepei (pl. Trifon-nap,megfogalmazása.megtartása.
Ismerje a bolgárokDimitar-nap stb.).Esszé írása történelmi-
hagyományait és ünnepeit,Alapvető történelmiHagyományos éstársadalmi témákról,
és tudjon mesélni róluk.szókincs segítségévelelektronikus média. Bolgárcáfolatok kifejtése,
mesélje el a történelminyelvű médiákkövetkeztetések levonása.
A bolgár népzene éseseményeket; ismerje azMagyarországon. AzTörténelmi, társadalmi
műzene hallgatása,adatok forrásait.anyaország médiáitémák vizuális ábrázolása.
összehasonlítása. Tetszés-Képzeletbeli utazásismerése. Információ-Rajzos vázlat, folyamatábra,
nem tetszés kifejezéseBulgáriában és azokon ahozzáférés módszereinekdiagram készítése. Önállóan
kulturált módon. Ritmikusterületeken, ahol bolgárokgyakorlása. Anyanyelvűgyűjtött képekből
mozdulatok zenére,élnek és ennek elmeséléseinformációhoz való jogösszeállítás, tabló készítése.
táncmozdulatok.támpontok alapján. Amegfogalmazása.
Az alapvető mozdulatok ésbolgár népzenére jellemzőRendelkezzen a
lépések elsajátítása ésegyenetlen 5/8-os és 7/8-osA bolgár tánc alapvetőtömegkommunikációs
gyakorlása. Érdeklődésritmusok megfigyelése ésritmikus mozdulatainakeszközök tudatos
kialakulása a leghíresebbutánzása mozgással éselsajátítása. Egyes, páros éshasználatának képességével.
bolgár együttesek iránt.hangzással.körtáncok gyakorlása.A pravoszláv vallás, mint a
A népi horók táncolása.A bolgárok újjászületéskori mindennapjai (pl. oktatás, ruházkodás, viselkedés, érdeklődési kör, modernizációs törekvések, európai integrálódás), valamint történelmi események elmesélése és jellemzése.
A polgárosodás korának jellegzetes szereplői (pl. a kereskedő, a tanár, az iparos, a pap, a forradalmár, az újságíró) pozícióiból való helyzetelemzés, érvelés.
nemzeti identitás történelmi megőrzője. A nemzeti egyház szerepe a közösség formálásában. A civil szervezetek szerepe a modern társadalomban. Jogok és kötelességek, a jogbiztosítékok, az állami és a civil szféra közötti kapcsolat.
A tömegtájékoztatás (pl. sajtó, rádió, televízió, információs és interaktív hálózatok) és a közvélemény. A média hatása a közösségek formálódása és
az emberi érintkezésre.
Tömegtájékoztatási
eszközök használata a múlt
és a ma megismeréséhez.
Könyvtárhasználati
ismeretek elsajátítása,
információkeresés
katalógusban és
kézikönyvekben.
A hagyományos és
elektronikus médiában az
értelmes kifejezés és a
helyes értelmezés
elsajátítása.

4. Tájékozódás térben-időben

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata: perc, óra, nap, hét, hónap, év. Időhatározó kifejezések használata: amikor kicsi (óvodás stb.) voltam, amikor szüleim gyerekek (fiatalok stb.) voltak, amikor nagyszüleim gyerekek stb. voltak, amikor karddal harcoltak stb., nagyon régen. Viszonyítások gyakorlása: előbb, később, ugyanakkor, most, régebben, nagyon régen.Viszonyítások gyakorlása: előbb, később, ugyanakkor, most, régebben, nagyon régen.Időmeghatározás más ismert eseményre, jelenségre való utalással.
Néhány kiemelt esemény, jelenség időpontjának ismerete. A tanultak elhelyezése az időben a kiemelt időpontokhoz képest.
Történelmi korszakok, periódusok nevének használata a történelmi idő tagolására.
Az idő ábrázolása téri­vizuális eszközökkel, kronológiai adatok rendezése.
Néhány kiemelt esemény, jelenség időpontjának ismerete. A tanultak elhelyezése az időben a kiemelt időpontokhoz képest.
Események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítása.
Események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítása. Tájékozódás Európa és Bulgária térképén. A felszíni formák és vizek megfigyelése. Bulgária főbb városainak elhelyezkedése a térképen. Tájékozódás a domborzati és vízrajzi térképen és főbb jelek használata.A bolgár társadalmi fejlődés egyes szakaszainak megkülönböztetése az évtized, század, korszak fogalmak segítségével. A fontosabb történelmi események és korszakok kronológiai sorrendbe állítása.
Az egyidejű történelmi események felismerése, ugyanabban a korban élt történelmi személyiségek megnevezése. Az írott történelmi szövegek fajtáinak megkülönböztetése (pl. a korabeli és a később keletkezettek). A történelmi dokumentumok részleteiből, képekből, egyszerű
Egyszerű térképek másolása kézi munkával. A térkép legfontosabb elemeinek felismerése: vizek, domborzati jelölések, államhatárok, települések. Állítson össze kronológiai és szinkrontáblázatokat a tanult eseményekről és személyiségekről. Állapítsa meg a bolgár, magyar és a világtörténelem eseményeinek egyidejűségét és vesse össze azokat.A világtörténet, az európai történelem, a magyar és a bolgár történelem eltérő időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése.
táblázatokból információk
gyűjtése.
Események elhelyezése a
történelmi sorrendben. A
megismert események
helyének megmutatása a
történelmi térképen,
értelmezése.
A történelmi események
egyidejűségének felismerése
grafikus ábrázolása
(idővonal, táblázatok,
oszlopok) és az információk
leolvasása.
Tanári kérdések segítségével
a történelmi események
elmondása.
A földrajzi térkép elemzése,A tanult helyek megkereséseKülönböző időszakok
a földrajzi objektumoka térképen. Események,történelmi térképeinek
felismerése. Vaktérképjelenségek leolvasásaösszehasonlítása, a
rajzolása és kitöltése.történelmi térképekről.változások hátterének
Bulgária jellemzőEgyszerű alaprajzokfeltárása.
domborzati formái (pl.készítése.Az adott téma
síkságok, hegységek, folyók,Események kapcsolása atanulmányozásához
természeti tájak) jellemzésetanult helyekhez.leginkább megfelelő térkép
és összehasonlítása. Akiválasztása különféle
tények és az eseményekatlaszokból.
felismerése új információkEgyszerű térképvázlatok
alapján.rajzolása szöveges információforrások alapján.

5. A tartalom kulcselemei

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy
- egy-egy bolgár híres ember (pl. művész, feltaláló, tudós, szent, uralkodó, politikus) életével, tevékenységével, jellemvonásaival megismerkedjenek, és ennek kapcsán azt is felismerjék, hogy az emberek régen másként éltek és gondolkodtak, mint ma;
- egy-egy történelmi eseménnyel, különösen a nemzeti ünnepeinkhez és jelképeinkhez kapcsolódó eseményekkel megismerkedjenek;
- kommunikációt folytassanak olyan kérdésekről, mint a általános
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy
- további ismereteket szerezzenek a helyi bolgár hagyományokról, a bolgárok múltjáról;
- megismerjenek néhány mondát, elsősorban a bolgártörténelemből;
- a történelmi múlt egy-egy térben és időben határolt darabját mélységében tanulmányozzák (pl. felvilágosodás-kori bolgár város jellegzetes szereplőivel, mindennapjaival);
- egy-egy jelenség változását az időben több korszakot átfogóan is tanulmányozzák
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy
- további ismereteket szerezzenek a helyi bolgárok, múltjáról;
- a történelmi múlt egy-egy térben és időben határolt darabját mélységében tanulmányozzák;
- további ismereteket szerezzenek a bolgár állam és a bolgár nép történetének
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy
- további ismereteket szerezzenek a helyi bolgár hagyományokról;
- egy-egy történelmi témát (a politika-, a gazdaság-, a társadalom-, a tudomány-, a technika- vagy a művelődéstörténet, illetve a történeti ökológia köréből -különös tekintettel a kisebbségi létre vonatkozó kérdés körben) mélységében tanulmányozzanak;
- további ismereteket szerezzenek a bolgár állam és a bolgár nép történetének
és egyes nemzetekre(pl. lakóhelyek fejlődése, azfontosabb fordulópontjairól,fontosabb fordulópontjairól,
vonatkozó (bolgár, magyar)öltözködés különbözőmegismerkedjenek a bolgármegismerkedjenek a bolgár
viselkedési éskorszákokban, a higiéniaitörténelem kiemelkedőtörténelem kiemelkedő
illemszabályok, és ebbőlszokások);személyiségeivel;személyiségeivel;
fakadó félreértések, a- ismereteket szerezzenek a- ismereteket szerezzenek- ismereteket szerezzenek a
kölcsönösség szerepe azbolgár állam és a bolgár néparról, milyenek voltak azhatáron túli bolgárok
illemben, a külső és belsőtörténetének fontosabbemberek hétköznapjai atörténetéről és kultúrájáról;
jellemvonások, a jó és rosszfordulópontjairól,különböző korokban és
tulajdonságok, a rokonság, amegismerkedjenek a bolgárkultúrákban;
barátság, a rászorulóktörténelem kiemelkedő
segítése;személyiségeivel;
- megismerkedjenek a helyi
bolgár hagyományokkal,
néhány történettel a
magyarországi bolgárok
múltjából;
- megismerkedjenek néhány- ismereteket szerezzenek az- ismereteket szerezzenek a- ismereteket szerezzenek a
bolgár népszokással, aeurópai történelem jelentőspolitikai konfliktusokrólmagyarországi nemzeti és
hagyományoseseményeiről és ezen belül a(forradalmakról,etnikai kisebbségek
mesterségekkel;Balkán (Bizánc, Oszmánháborúkról), különösen azoktörténetéről;
- megismerjék az iskolai életbirodalom) fejlődésénekhétköznapi, emberi, erkölcsi- megismerkedjenek a
legfontosabb szabályait, ésegyes állomásaival;vonatkozásairól;20. század nagy hatalmi,
megvitassák azok szerepét,- ismereteket szerezzenektársadalmi és
jelentőségét.arról, milyenek voltak az emberek hétköznapjai a különböző korokban és kultúrákban;értékkonfliktusaival, az európai kisebbségek helyzetével és védelmével;
- különbözőképpen- különbözőképpen- megismerjék néhány
értelmezzenek egyesértelmezzenek egyesjelentős történelmi
történeteket a múltbóltörténeteket a múltbólszemélyiség átfogó
aszerint, hogy melyikaszerint, hogy melyikpályaképét;
szereplő nézőpontjátszereplő nézőpontját- elemezzék a globális
fogadják el;fogadják el;problémák, mindenekelőtt az
- további ismereteket- felkészültségüknekökológiai válság és az
szerezzenek a bolgármegfelelő szinteninformációs forradalom
népszokásokról, akommunikációt folytassanaktársadalmi-történelmi
hagyományos életmódról; - ismerkedjenek aolyan témakörökről, mint az emberek közötti különbségek, a nemek közötti kapcsolatok,összefüggéseit; és ezeknek ráhatása a kisebbségi létre.
magyarországi bolgárokaz egyén és a közösség
életével, kultúrájával;viszonya, a gazdálkodás kérdései, a demokrácia és az emberi és kisebbségi jogok; nemzetközi humanitárius jog alapelvei;
- tájékozódjanak arról,- szembesüljenek a- felkészültségüknek
hogyan élnek napjainkban azszabadság és a felelősségmegfelelő szinten
emberek - és különösen aemberi dimenzióival akommunikációt folytassanak
gyerekek - különbözőmagán- és a közéletolyan témakörökről, mint az
országokban, pl.különböző területein;emberi elme, az erkölcs, a
Bulgáriában;- ismerkedjenek olyanszexualitás, a mai magyar és
- ismerjék az alapvetőköznapi és kiélezettbolgár (európai, kelet-
fogyasztóiélethelyzetekkel,európai) társadalom és
magatartásmintákat;konfliktusokkal, amelyekgazdaság, a vállalkozás, a
- egy konkrét példánrávilágítanak az erkölcsimunkavállalás, Bulgária,
keresztül tudják értelmezni aértékminőségek és az emberiMagyarország és az Európai
reklám és marketinghatásokhelytállás jelentőségére,Unió politikai rendszere, az
szerepét.illetve az azokkal kapcsolatos problémákra.érdekképviseletek;
- ugyancsak kommunikációt
- ismerjék az alapvetőfolytassanak olyan
fogyasztóitémakörökről, mint napjaink
magatartásmintákat;nemzetközi konfliktusai,
- egy konkrét példántovábbá a demokrácia, az
keresztül tudják értelmezni aemberi jogok, az alapvető
reklám és marketinghatásokszabadságjogok, a fegyveres
szerepét.konfliktusok és a nemzetközi humanitárius jog alkalmazása, továbbá a természeti és az emberek által okozott katasztrófák és a humanitárius segítségnyújtás.

6. A reflexiót irányító kérdések

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
- Legyen alkalmuk aLegyen alkalmuk aLegyen alkalmuk aLegyen alkalmuk a
tanulóknak arra, hogytanulóknak arra, hogytanulóknak arra, hogytanulóknak arra, hogy
választ keressenek olyanválaszt keressenek olyanválaszt keressenek olyanválaszt keressenek olyan
kérdésekre, mint akérdésekre, mint akérdésekre, mint akérdésekre, mint a
következők.következők.következők.következők.
- Milyen jellemző- Mi az ember? Miben- Mit jelent az, hogy minden- Vannak-e abszolút erkölcsi
tulajdonságai vannak?különbözik az állatoktól?embert egyenlő méltóságértékek?
Miben hasonlítok- Miben hasonlítunkillet meg?- Miért kerülhet
másokhoz? Mibenmindannyian? Honnan- Mit tehet az egyes emberellentmondásba erkölcs és
különbözöm másoktól?erednek az emberek közöttimásokért, a közösségért, ajog?
- Mire vagyok képes? Mirekülönbségek?rászorulókért?- Milyen útjai vannak az
nem vagyok képes?- Miért gondolkodnak- Van-e fejlődés aönmegvalósításnak?
- Milyen szeretnék lenni?másként a különbözőtörténelemben?- Hányféle közösségi
- Miért van szükségéletkorú emberek?- Miért vannak háborúk?identitása lehet egy
szabályokra?- Mi mindentől függhet a- Milyen szerepet játszik aembernek?
- Mit jelent az, hogydöntések és tettektermészeti környezet az- Milyen értelemben
bolgárok vagyunk?megítélése?egyes országok, civilizációkbeszélhetünk ok-okozati
- Miért vannak szegények éséletében?viszonyokról a
gazdagok?történelemben? Van-e
történelmi determinizmus?
- Milyen mértékben- Mitől függnek az egyes
határozza meg a természetiemberek, embercsoportok- Hogyan élhetnek együtt
környezet az emberekérdekei?különböző kultúrák,
mindennapi életét és- Miért vannak gazdag ésvallások, népek? Milyen
kultúráját?szegény országok?lehetőségei és akadályai
- Miért van az, hogy- Milyen mértékben hatnak avannak a kultúrák közötti
ugyanazt a történelmi"nagy emberek" a történelmikommunikációnak?
eseményt vagy jelenségeteseményekre és- Hogyan lehetséges az,
különböző emberekfolyamatokra?hogy ugyanazt a történelmi
különbözőképpen élik át?- Mi a hit, a vallás szerepe azeseményt vagy jelenséget
egyes ember és akülönböző emberek
társadalmak életében?különbözőképpen
- Van-e célja az emberiértelmezik?
életnek, illetve az emberi- Mi az erőszak szerepe a
történelemnek?történelemben?

B) CIGÁNY KISEBBSÉGI OKTATÁS

1. Beás nyelv és irodalom

(Nyelvoktató és kisebbségi kiegészítő oktatási forma)

Fejlesztési feladatok

1. Beszédértés

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
A tanuló legyen képes gondolatok, információk, érzelmek és vélemények egyszerű, érthető és hatékony közlésére. Merjen a tanuló az adott nyelven megszólalni, fokozatosan növekedjen beszédbátorsága és önbizalma.
Értse meg és tudja követni
A tanuló képes egyszerű,
érthető és hatékony
közlésre változatos
kommunikációs
helyzetekben.
A tanuló legyen képes
hétköznapi
beszédszituációk
feldolgozására,
beszélgetésben való
részvételre és,
Legyen képes alkalmazkodni a kommunikációs folyamat tényezőihez különféle konkrét
beszédhelyzetekben. Legyen képes a tanuló beás nyelven egyszerű szöveg lemásolására és tollbamondás után annak helyes leírására.
A kommunikációs folyamat összetevőit ismerje fel a tanuló Tudjon árnyaltan, rugalmasan alkalmazkodni a kommunikációs folyamat tényezőihez különféle konkrét
beszédhelyzetekben. Legyen képes beszélgetni
a tanár egyszerűmegnyilatkozásraTudjon egyszerű,különböző partnerekkel,
utasításait.valamint éstényleges információkatinformációkat szerezni,
Tudjon egyszerű módonellentmondásra.írni beás nyelven.azokat pontosan átadni.
kérdezni, válaszolni,Tudjon részt venniLegyen képes mintaTudjon látottakkal,
információt adni, kérnihétköznapi témák -alapján több mondatbólhallottakkal kapcsolatos
valós beszéd-kommunikációsálló, összefüggő szövegetvéleményeket beszerezni.
helyzetekben.helyzetgyakorlataiban.írni (párbeszéd, üzenet,Legyen képes érdeklődés,
Legyen képes megoldaniLegyen képes információüdvözlő képeslap,kívánság, igény
hallás utáni értésiátadására, élményekbemutatkozás).megfogalmazására
feladatokat. Megértésielmesélésére.Értse meg a leggyakoribbTudjon magáról
problémák esetén tudjonTudjon tárgyakról,fordulatokat és szókincset,információkat átadni.
segítséget kérni.állatokról, személyekrőlha számára ismert,Ismerje az udvarias
rövid leírást készíteni.közvetlen dologról vankifejezésmód verbális és
Tanuljon megÉrtse meg az ismerősszó. Értse meg a rövid,nonverbális eszközeit.
emlékezetből néhány dalt,világos és egyszerűTudjon röviden
mondókát, verset beásszavakat, fordulatokat,üzenetek, bejelentések,beszámolni, tudósítani
nyelven.amelyek személyére,egyéb gyakori szövegekfontos, érdekes iskolai
Értse meg a tanultcsaládjára, közvetlenlényegét.vagy egyéb eseményekről.
témákhoz kapcsolódókörnyezetére vonatkoznak.Ismerje az informatív és
ismerős szavakat,"csevegő" beszélgetés
fordulatokat.közti különbséget.
A továbbtanulás, az
önéletrajz, a kérelem
szókincsét ismerje.
Főbb vonalaiban értse
meg a köznyelvi beszédet,
különösen, ha gyakran
előforduló, számára
ismert témáról szól. Értse
meg a legfontosabb
információkat olyan
rádió- és tévéműsorokban,
amelyek aktuális
eseményekről, illetve az
érdeklődési köréhez vagy
tanulmányaihoz
kapcsolódó témákról
szólnak, és amelyekben
viszonylag lassan és
világosan beszélnek.

2. Beszédkészség

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Törekedjen a tanuló az érzékletességre. Legyen képes a különféle mondatok felismerésére, azok helyes használatára a közlési célnak és szándéknak megfelelően. Törekedjen a tanuló a kifejező és mások számára érthető beszédre.A tanuló törekedjen a pontosságra, az érzékletességre és a lényeg kiemelésére. Legyen képes a különféle mondatok változatos használatára a közlési célnak és szándéknak megfelelően. Törekedjen jól formáltA tanuló törekedjen különféle mondatok változatos és tudatos használatára a közlési célnak és szándéknak megfelelően. Törekedjen a nyelvileg igényes és helyes beszédre. Törekedjen a szöveg tartalmát és aA tanuló legyen pontos, érzékletes és tudja kiemelni a lényeget a beszédben. Szándékosan törekedjen a változatosságra, a beszédpartnerek figyelmének megragadására és lekötésére.
Igazodjon el a hétköznapibeszédre és megfelelőbeszélő szándékát tükrözőTörekedjen a
élethelyzetekben. Legyenartikulációra. Figyeljen akiejtésmód eszközeinekváltozatosságra és legyen
képes ismert szövegekbeszédtempó, aalkalmazására (helyesképes alkalmazkodni a
rövid összefoglalására.hangmagasság, a hangerőhangképzés, a mondat- ésbeszédpartnerek
Tudjon képekről rövidenés a hanglejtés megfelelőszövegfonetikai eszközökfigyelmének,
beszélni, egyszerű szóbelialkalmazására.megfelelő alkalmazása).érdeklődésének
leírást készíteni.Az üdvözlés, búcsúzás,Az egyéniváltozásaihoz.
A mesélő személyét tudjabeszédsajátosságokTudjon kifejezően és
változtatni.jókívánság kifejezésébenmegfigyelésére legyenmások számára érthetően,
A gyakran használt igékjártas legyen.képes. Tudjon rövidnyelvileg igényesen és
ragozását, a ragozottTudjon rövidenbeszámolót adni,helyesen beszélni. Tudjon
igealakokat, a segédigéketbemutatkozni.tudósítani hallott, olvasottmegfelelően gazdálkodni
helyesen használja.Mondatok, rövidvagy átélt aktuális ésa hangerejével. Az egyéni
Különböző igeidejűszövegek megértéséreérdekes eseményről -beszédsajátosságokat
alakok képzésébenlegyen képes és tudjonutalás érzelmekre,ismerje, törekedjen az
szerezzen egyre nagyobbválaszolni a szövegekrelelkiállapotra.egyéni adottságok
jártaságot.vonatkozó kérdésekre.Szövegfajtákat ismerjekihasználására és a beszéd
Legyen képes az olvasottKépek alapján legyenfel.lehetőségeinek tágítására.
művek (mesék, mondák,képes összefüggő leírástTudjon egyes nyelviA szünet, a hang-
történetek) tartalmánakadni.eszközöket udvariassúlyváltás, a
összefoglalására, aA tárgyalt témákkalkifejezéseket, kötőmódotbeszédtempóváltás, a
cselekmény rövid,kapcsolatban tudjonhasználni.hangmagasságváltás és a
vázlatos ismertetésére azösszefüggő mondatokatEgyszerű, összetetthanglejtés
igeidők helyesalkotni.mondatok képzésével ésmodulációjának
használatávalLegyen képes egyszerűhasználatával legyenhasználatában rejlő
Tudjon rövid meséket,nyelvi kontaktusttisztában.kommunikációs
meserészleteketteremteni, és párbeszédetAz elöljárószókat éslehetőségek
elmondanialkotni.kötőszókat ismerje ésmegfigyelésére legyen
Tudjon egyszerűTudjon képről, rajzrólhelyesen használja.képes és tudja ezeket
kérdéseket feltenni ésösszefüggően beszélni,Különböző igemódokalkalmazni.
azokra válaszolni.elkezdett történetet folytatni.közötti különbségeketA szöveg tartalmát és a
ismerje.beszélő szándékát tükröző
Rövid történetek, mesékVegyen részt egyszerű,kiejtésmód eszközeit
eljátszására legyen képes.begyakorolt, hétköznapibiztonságosan
Vegyen részt egyszerűtémáról szólóalkalmazza. Kiejtésének
beszélgetésekben, ha abeszélgetésben, amelyegyéni sajátosságait
partner lassan, jólközvetlenismerje és törekedjen azok
artikulálva beszél. Tudjoninformációcserét igényeltudatos használatára és
feltenni és megválaszolniismert tevékenységgelfejlesztésére. Hétköznapi
egyszerű kérdéseketkapcsolatban. Értesse megtémákban kötetlen
ismerős témára ésmagát a társaságibeszélgetés folytatásában
helyzetre vonatkozóan.beszélgetésekben.legyen egyre biztosabb és
Lakóhelyét, ismerőseitRöviden tudja leírniönállóbb.
egyszerű fordulatokkalpéldául a családját,Tudja részletesen
tudja leírni.lakóhelyét, tanulmányait.bemutatni magát és családját.
Kapcsolatteremtések, beszélgetések során tudjon kérdéseket feltenni, érdeklődést, kívánságot kifejezni, információt kérni és adni saját magával és másokkal kapcsolatban. Eseményekről, saját élményekről, a benyomások érzelmek, lelkiállapot bemutatásával
szóban és írásban mesélni
legyen képes, és tudja
használni a
metakommunikációs
jeleket.
Az elbeszélés, tudósítás és
leírás jellemzőinek
ismerje fel tudja a,
szövegfajtákat
megkülönböztetni.
Elbeszélések, rövid
történetek, filmek tartalmi
összefoglalójára legyen
képes.
Egyéni véleményét tudja
kifejteni és megvédeni.
Az udvarias kifejezéseket,
fordulatokat gyűjtse és ,
memorizálja különböző
szituációkban.
Tudjon ismeretlen
szöveget folyamatosan, és
helyesen hangsúlyozni.
Tudjon beásul interjút
készíteni - az alanyhoz
illő szavak és
stíluseszközök
kiválasztásával.
Az igemódokat helyesen
használja a módbeli
segédigékkel.
Legyen kész tolmácsolási
feladatok végzésére
egyszerű helyzetekben.
Tudjon részt venni a
nyelvterületen utazás
közben felmerülő
helyzetekben, valamint
ismerős, mindennapi
témákról adódó
beszélgetésekben
felkészülés nélkül.
Egyszerű, összefüggő
fordulatokkal tudja
elmondani élményeit,
céljait. Röviden indokolja
meg és magyarázza meg a
véleményét. Tudjon
elmondani egy történetet,
és véleményét tudja meg
tudja fogalmazni.

3. Olvasásértés

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Legyen képes a tanuló azA tanuló legyen képesA tanuló legyen jártas aA tanuló képes egy
olvasás jelrendszerénekkülönböző szövegek némakülönböző szövegek némaszöveg minél teljesebb
elsajátítására egyéniés hangos olvasására,és hangos olvasásában,megértését biztosító
sajátosságainakismert tartalmú szövegekismert tartalmú szövegekhangos és néma olvasásra.
figyelembevételével.értelmező hangosbiztonságos, értelmezőA szó szerinti és a
A tanult betűket tudjaolvasására, a szó szerintifelolvasásában.metaforikus jelentéseket
összeolvasni.jelentésen túli lehetségesSzépirodalmi és nemmeg tudja különböztetni,
Szavak, szószerkezetek,jelentések létezésénekszépirodalmi szövegeka ki nem fejtett
mondatok hangosmegtapasztalására,lehetséges jelentéseinektartalmakat felismeri a
olvasására legyen képes.megértésük gyakorlására,csoportos, egyéni,szöveg alapján, megérti és
Gyakorolja a hangos és aa szövegben kifejtettirányított és önállóértelmezni is képes.
néma olvasást különbözőinformációkmegértésében ésA szövegértési technikák
rövidebb szövegekenvisszakeresésére.gyakorlásában.ismeretének bővítésére,
egyéni sajátosságainakIsmerkedjen meg aA szövegben ki nemgyakorlására,
figyelembevételével.szövegértési technikákfejtett tartalmakalkalmazásárára képes.
alapjaival.kikövetkeztetésének ésSzókincsét folyamatosan
Legyen képes a szövegLegyen képes az aktív ésmegértésének gyakorlása,gazdagítja a nyelv minden
minél teljesebba passzív szókincsismerkedés a szövegértésirétegére kiterjedően. A
megértését biztosítógazdagítására különbözőtechnikákkal.különböző műveltségi
hangos és néma olvasásszövegösszefüggésekben.Az aktív és a passzívterületek szókincsét minél
folyamatos gyakorlásáraTörekedjen rövidebbszókincs gazdagításapontosabban használja
Gazdagítsa aktívszépirodalmi és nemönálló munkával.írásban és szóban.
szókincsét az olvasottszépirodalmi szövegekIrodalmi, ismeretterjesztőKevéssé ismert szókincsű
szövegekkelönálló olvasására, aés publicisztikai szövegekszövegeket megért egyéni
összefüggésben.fontosabb gondolatokönálló olvasása ésmunkával; felkészül az
Legyen képes azkiemelésére,megértése, aélethosszig tartó tanulás
értelmező hangos olvasásösszefoglalására.szövegelemzés alapvetőfeladataira.
folyamatos gyakorlására.Az irodalmi szövegbeneljárásainak önállóKülönböző műfajú és
Ébredjen fel a tanulómegjelenő egyszerűbbalkalmazása (pl. a témarendeltetésű szövegek
érdeklődése népcsoportjaképeket, alakzatokatmegállapítása, a lényegszerkezetének,
kultúrája iránt.ismerje fel és tudja őketkiemelése, adatkeresés,jelentésrétegeinek
Ismerje fel és értse meg aértelmezni (pl. hasonlat,ok-okozati kapcsolatok,feltárására és
leírt szavakat,metafora; ismétlés,válaszadás kérdésekre,értelmezésére alkalmas
kifejezéseket. A megértéstfokozás). Legyen képesvázlatkészítés,kompetenciákkal
cselekvéssel, szóban,ismert és ismeretlenösszefoglalás).rendelkezik.
írásban jelezze vissza.szöveg (vers és prózaLegyen képes az irodalmiA művek műfaji
Legyen képes beásolvasására, előadására,szövegekben megjelenőtermészetének megfelelő
nyelven szövegdramatizálására).egyszerűbb képek,szöveg-feldolgozási
felolvasására életkoránakTudjon történeteket,alakzatok felismerésére éseljárásokat ismeri és
megfelelően.meséket, mondákatértelmezésére.alkalmazni tudja (pl. a
Tudjon a szövegbőlolvasni, értse meg őket,Szöveg és képkontextus, a téma, a műfaj
egyszerű információkatvalamint tudjon errőlösszjátékának,megállapítása, új és ismert
kiemelni.beszélni.viszonyánakközléselemek
Legyen gyakorlataRövid, személyesen átéltmegfigyelésére, különféleelkülönítése, logikai
egyszerű, ismert nyelviesemények elmeséléséreábrák, illusztrációkösszefüggések
elemekből álló szöveglegyen képes.értelmezésére.felismerése,
néma olvasással valóMondások, nyelviTudjon a tanuló nyelvilegjelentésrétegek feltárása).
megértésében.játékok, történetekösszetettebb szöveget isAz irodalmi szövegekben
Ismerje fel és értse meg azfeldolgozásában legyenekfeldolgozni (tanóránmegjelenő egyszerűbb
ismerős szavakat, és atapasztalatai.tanári segítséggel, illetveképeket, alakzatokat
viszonylag igen egyszerűházi olvasmányként).felismerni és értelmezni
mondatokat.Tudjon információkatIsmerjen meg néhánytudja.
kigyűjteni irodalmiirodalmi alkotást (verset,A szöveg és a kép
művekből egy adottnépmesét, mondókát,összjátékának,
témához.népdalt, novellát,viszonyának
A szótár használatávalelbeszélést, regényt) amegfigyelésére, a
ismerkedjen.beás népcsoportkülönféle ábrák,
Értse meg az ismerőskultúrájából.illusztrációk
szavakat, egyszerűLegyen igénye beásértelmezésére felkészült.
mondatokat feliratokon.nyelven való olvasásra.Különféle szövegek
Legyen képes a tanultakolvasására, feldolgozására
köréből bármelyik típusúképes.
szövete kifejezőenAz értelem szerinti
felolvasni (megfelelőhangsúlyozást,
hangsúlyokkal, a szöveglényegkiemelést jól
lényegénekalkalmazza.
visszaadásával).Az elkezdett szövegek
Megérti rövid, egyszerűkiegészítésére,
szövegek, köztükátalakítására, befejezésére
történetek lényegét. Aképes.
kért információt ki tudjaFontos és mellékes
keresni.események információkat
ki tud a szövegből emelni
és azokat értelmezni is
képes.
Megérti olyan szövegek
lényegét, illetve a bennük
lévő információt, amelyek
hétköznapi témákkal
kapcsolatosak, gyakori
témákkal foglalkoznak.
Megérti az eseményekről,
érzelmekről, vélemé-
nyekről szóló írásokat.

4. Írás

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Az írás jelrendszerét elsajátította egyéni sajátosságainak figyelembevételével. Az eszközszintű íráshasználat fokozatos kialakult a tanulónál. A mondatalkotásban, néhány mondat összekapcsolásában és egyszerű szövegek alkotásában jártas. Különböző szövegmintákat képes megfigyelni és műfaji és szövegszerkesztési szempontból. Megkülönböztetni. A szöveg tagolásában jártasságot szerez.A tanuló képes írástechnikáját továbbfejleszteni: a tanulási igényeknek megfelelő és rendezett az írásmódra törekszik. Tud rövidebb szövegeket alkotni különböző szövegtípusokban és műfajokban (pl. rövid leírás, kisebb elbeszélés, néhány soros jellemzés). Személyes és olvasmányélményeit képes megfogalmazni a rövidebb leírás, elbeszélés, jellemzés műfajában.
Személyesen átélt vagy hallott események
A tanuló írásmódja olvasható, esztétikus a tanulási szintnek megfelelően. A jegyzetelés alapjait elsajátította Rendelkezik szövegalkotási képességgel különböző szövegtípusokban és műfajokban (pl. a leírás, a különböző nézőpontú elbeszélés és jellemzés gyakorlása, ismertetés és vélemény készítése). A tanuló képes a beás nyelv alapvető nyelvi és nyelvhelyességi törvényszerűségeinek alkalmazására. TudA tanuló írásmódja olvasható, esztétikus a tanulási szintnek megfelelően. A jegyzetelés alapjait elsajátította. Szövegalkotása világos, kifejezőkészsége kialakult a hétköznapi és a társadalmi (közösségi) élet minden fontos területén és műfajában (pl. levél, önéletrajz, kérvény, pályázat, jellemzés, leírás). Beszámolók írásos megfogalmazására felkészült, az interjú készítésének alapjait elsajátította.
Rövid szövegekreprodukálásábanösszehasonlítást tenni aTények valósághű és
alkotására képes (pl.jártasságot szerez szóbanmagyar, a beás és az általapontos leírására képes az
kisebb leírás, rövidés írásban egyaránt.tanult más nyelv(ek)időrendi betartásával.
elbeszélés, egy-két sorosRövid leírás készítésébenközött.A beszélt és az írott nyelv
jellemzés).jártas. A különbözőA beás nép kultúrájárólközötti különbséget
A tanuló képes beás nyelven egyszerű szöveg lemásolására és tollbamondás után annak helyes leírására. Tud egyszerű, tényleges információkat írni beás nyelven.
Képes minta alapján több mondatból álló, összefüggő szöveget írni (párbeszéd, üzenet, üdvözlő képeslap, bemutatkozás).
események, folyamatokszóló alkotásokonfelismeri.
leírásánál az időrendiséget betartja.keresztül ismeri a beás kultúrát, a kétnyelvűségMeg tud fogalmazni egyszerű, rövid,
A fogalmazás szerkezetielőnyeit. Képes legyenösszefüggő szöveget
elemeinek ismerjetudásszintjénekismert, hétköznapi
(bevezetés, tárgyalás,
befejezés).
A levélírás, a levél
megfelelően egyszerűbb szövegek fordítását megoldani.témákban. Beszámol
élményeiről,
véleményéről.
szerkezeti felépítését elméletben ismerje és aLegyen képes visszaadni írásban is egy-egy
gyakorlatban is tudja alkalmazni.
A személyes és hivatalos
irodalmi alkotás lényegét, mondanivalóját. Rövid feljegyzéseket,
levél, a kérvény műfajának ismérveitüzeneteket, magánlevelet tudjon írni.
A tanult szavakat le tudjatudja.
Levelezést tudjon folytatni magyarországi és külföldi beás gyere­kekkel - egyelőre közösségi formában. Képes egyszerű nyomtatványt kitölteni, rövid üdvözletet megírni.
írni, ismerős szövegbe be tudja írni.

Bővített nyelvoktató forma

Fejlesztési feladatok

1. Beszédértés

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
A tanuló törekedjen a helyes szóhasználatra, a kiejtésre, testbeszédre. Tudjon figyelni a kortárs és a felnőtt
beszélgetőtársra. Rövid hallott szövegek lényegének, érzelmi tartalmának megértésére felkészült.
Ismerje a napszaknak megfelelő, s a napszaktól függetlenül használatos üdvözlési és búcsúzkodási formákat.
A tanuló legyen képes ismert és ismeretlen szöveg (vers és próza) olvasására, előadására, dramatizálására). Szerezzen egyre nagyobb jártasságot történetek, mesék, mondák, olvasásában és tartalmi megértésében, valamint az erről való beszédben. Személyesen átélt események elmesélésére legyen képes. Mondások, nyelvi játékok,Tudjon beszélni magáról, családjáról valamint életének, eddigi pályafutásának fontosabb állomásairól. Legyenek információi közvetlen lakókörnyezetéről, tudjon említést tenni az ott található
nevezetességekről, szolgáltatásokról és szórakozási lehetőségekről.
Képes iskolájáról,
A tanuló tudjon az élet hétköznapi témáiról beszélgetni, könnyen tudja követni a mások között folyó beszélgetést elvont, összetett, ismeretlen témákban.
Viszonylag könnyen tudjon követni: előadást, beszélgetést, vitát, s az élénk társalgásba képes kapcsolódni. Tudja a beás nyelv különböző dialektális
Az óravezetés kifejezéseittörténetekérdeklődéséről,változatain folyó
értse meg.feldolgozásában minélidőbeosztásáról ésbeszélgetést követni.
Tudjon bemutatkozni,nagyobb jártasságotszabadidősMegérti a konkrét és
másokat bemutatni.szerezzen.elfoglaltságairól szótelvont témájú átlagos
A mindennapi életTudjon információkatejteni.sebességű bejelentéseket.
leggyakoribb szavaitgyűjteni irodalmiTudjon utazásiA rádió vagy egyéb
ismeri és alkalmazniművekből egy-egy adottszokásairól beszélni, egy-hangzó felvételt képes
képes.témához.egy utazáslegyen megérteni és
Különböző személyekkelA szótár használatábanelőkészületeinekérzékelni a beszélő
kapcsolatos információkegyre nagyobb jártasságotfolyamatáról reálishangulatát.
átadására képesszerezzen.beszámolót adni. AA vele társalgást folytató
A beás nyelvtechnikai eszközökbeszélő attitűdjét és
hangzókészletét ismeri, amindennapjainkban,üzeneteit érezze, melyekre
nyelv hanglejtését,valamint az ő életébenha kell, verbális választ is
ritmusát érzi, érzékeltetnibetöltött szerepéről istudjon adni.
képes auditív és vizuálislehessen vele beszélgetéstVilágos, részletes leírást,
eszközökfolytatni.bemutatást tudjon adni
felhasználásával.összetett témákkal
A helyes artikulációkapcsolatban.
fokozatos elsajátításáraA megadott témákat képes
törekszik.legyen általánosabb
Megfigyelések, élményeknézőpontból is tárgyalni.
rövid szóbeli közlésébenKépes legyen
jártas.elmagyarázni álláspontját,
Képes az ismerethordozókvilágosan érvelni
képeinek, ábráinakkülönböző témákban.
leírására.Folyamatosan és
A szűkebbtermészetesen részt tudjon
környezetünkhöz tartozóvenni a különböző témájú
személyek/szülők,társalgásokban.
testvérek egyszerű külsőFolyékonyan, erőfeszítés
jellemzését meg tudjanélkül bejelentést tudjon
tenni.tenni, hangsúllyal és
A szűkebb környezetét lehanglejtéssel kifejezve a
tudja írni.jelentés finomabb
Rövid jókívánságokat kiárnyalatait.
tud fejezni.A gondolati és formai
Hétköznapi szituációkbantagolás beszédében
rövid párbeszédekmegfelelő legyen: legyen
alkotásában, eljátszásábanbevezetés, tárgyalás és
egyre nagyobb jártasságotbefejezés előadásában.
szerez.Képes legyen
Képes adott témáról valófolyékonyan, helyesen és
beszélgetni, képekről,hatékonyan használni a
rajzokról rövidbeás nyelvet, gondolatait,
szövegeket alkotni.álláspontját
Az eseményekkövetkezetesen,
elmondásakor azfolyamatosan ki tudja
időrendet be tudja tartani.fejteni.
Tud néhány rövid beásBonyolultabb, váratlan
mondókát, mesét, versetelemeket is tartalmazó
és dalt.feladatokat sikeresen meg
Egyszerűbb számolásitudjon oldani.
feladatok elvégzéséreÉrtse meg a hosszabb
képes beás nyelven.előadást, képes legyen követni az összetett érvelést. Értse meg a rádió és tévé aktuális
eseményekről szóló hírműsorait, valamint a köznyelvet használó játékfilmek többségét.

2. Beszédkészség

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Mindennapi élmények,Egyre nagyobbA beszédpartnerrel legyenA tanuló képes legyen
mozgóképélmények ésjártasságot szerezzenképes együttműködni.érvelés: érvek
olvasmányok tartalmánakhallott szöveg rövidTudjon érvelni, legyenfelkutatására,
felidézésére, elmondásáraszóbeliképes: érvek felkutatására,rendszerezésére,
felkészült legyenösszefoglalásában.vélemény, állásfoglalásvélemény, állásfoglalás
Képes legyen ismertTörekedjen akialakítására.. Törekedjenkialakítására,
szövegek megjelenítésérehallgatósághoz, aempatikus viszonytovábbfejlesztésére,
dramatikus játékkal.beszédhelyzetekhezkialakítására alogikus gondolatmenet
Memoritereketalkalmazkodni azbeszédpartnerrel.kialakítására. Törekedjen
(költemények, prózaiárnyalatokA látottak (átéltek) és aa rendszeres önreflexióra
szövegek) ismerjen.érzékeltetésével.feltételezések (pl.és önkorrekcióra. Az értő
Különféle dramatikusKépes legyen a beszélőkövetkeztetések,figyelem alkalmazása.
formák kipróbálásárafellépését, szóbelihipotézisek) tudatos,Képes legyen a látottak
képes legyen (pl.viselkedését megfigyelni.nyelvi(átéltek) és a
bábjáték, árnyjáték,Saját véleménymegkülönböztetésérefeltételezések (pl.
némajáték, versmondás,megfogalmazására éslegyen képes.következtetések,
helyzetgyakorlat).megvédésére képes egy-Különféle beszédműfajokhipotézisek)
A tanuló tudjonegy érv említésévelkommunikációsmegkülönböztetésére az
kérdésekre válaszolni,képes legyen a témánaktechnikáinakélménybeszámolókban.
amelyek sajátés a beszédhelyzetnekalkalmazásában ésKülönféle beszédműfajok
személyéhez, közvetlenmegfelelően. Másokértékelésében szerezzenkommunikációs technikáit
környezetéhez ésvéleményét tudjajártasságot (pl. a szándék,és értékelését hétköznapi
hétköznapimeghallgatni, megértenia hatáskeltés eszközei akommunikációs
tevékenységeiheztöbbszereplőskommunikációhelyzetekben, a
kapcsolódnak.helyzetekbeneredményességetömegkommunikációban,
Memoritereket.szempontjából).verbális, hangzó és képi,
Képes legyen lassúszöveghűen ismerjen.Mások véleményétvalamint digitális
beszédtempójú általánosKülönféle dramatikushallgassa meg, értse megszövegekben; a
párbeszéd (eladó-vásárló,formák kipróbálásáraés tömören reprodukálniművészetben (pl. film,
orvos-beteg, szülő-gyerekképes legyen (pl.is tudja többszereplősszínház, fotó,
stb.) tényszerűbábjáték, árnyjáték,helyzetekben. A sajátképzőművészet)
információinaknémajáték,véleményét újra tudjaalkalmazni tudja.
megértésére.helyzetgyakorlat,fogalmazni adottAlakuljon ki jártassága a
Jártasságot szerezzen beásimprovizáció,szempont szerint.memoriterek szöveghű
nyelven hallott szövegekversmondás).Memoriterekettolmácsolásában a
megértésében. KépesA helyes mondatlejtés ésszöveghűen tudjaszövegfonetikai eszközök
legyen lassúartikuláció fokozatosvisszaadni kifejezőhelyes alkalmazásában,
beszédtempójú narratívelsajátítására törekedjen.szövegmondással,tudatos
szöveg tényszerűAz üdvözlés, búcsúzás,megjelenítéssel.szövegmondásban. A
információinakjókívánság kifejezésébenKülönféle dramatikustanuló az elhangzott
megértésére. Képesjártassága legyen.formák kipróbálásárakérdésekre megfelelően
legyen a kulcsinformációkBe tudjon mutatkozni párlegyen képes (pl.tudjon válaszolni. A
kiszűrésére, valamint azmondatban.helyzetgyakorlat,tanuló törekedjen aktívan
elhangzott szövegekkelMondatok, rövidimprovizáció,részt venni a
kapcsolatos feladatokszövegek megértéséreversmondás, diákszínpadibeszélgetésben, és a
megoldására.legyen felkészült, tudjonelőadás). A tanuló érje elkommunikációs
Tudjon magyar nyelvenválaszolni a szövegekrekommunikációs célját, astratégiákat megfelelően
megadott irányításivonatkozó kérdésekre.lényeges információkatalkalmazza.
szempontok alapjánKépek alapján néhánytudja közölni partnerével.A tanuló legyen képes a
beszélgetéstmondatos összefüggőA beszélgetésbennyelvtani struktúrákat
kezdeményezni egyszerűbeszédre legyen képes.igyekezzen aktívan résztminél jobban használni. A
szituációkban egyenrangúA tárgyalt témákkalvenni, és általábantanuló a képi információ
partnerek közöttkapcsolatban tudjonmegfelelően alkalmazza aés az irányító szempontok
(tényközlés, helyzetleírás,összefüggő mondatokatkommunikációsfelhasználásával tudja
utasítás kérése), illetvealkotni.stratégiákat.önállóan bemutatni a
alá-fölérendeltségiKépes legyen egyszerűA tanuló törekedjen atémát.
viszonyban álló partnereknyelvi kontaktusttémának és a közlésiMondanivalóját általában
(helybéli-idegen, tanár-teremteni, és párbeszédetszándéknak megfelelőlogikusan és
diák útbaigazítás,alkotni.szókincs használatára.összefüggően tudja
kikérdezés, egyszerűTudjon képről, rajzrólA célnyelvi udvariasságkifejteni.
utasítások adása,összefüggően beszélni,alapszabályait általábanA tanuló törekedjen a
tájékoztatás, tanácsadás)elkezdett történetetmegfelelően legyen képesmegfelelő beszédtempó
közreműködésével.folytatni.alkalmazni.használatára, a helyes
Képes legyen egyszerűRövid történetek, mesékAz egyszerű nyelvtanikiejtés és hanglejtés
bemutatást igénylő önállóeljátszásában legyenstruktúrák helyeselsajátítására.
beszédproduktumra -egye nagyobb ahasználatára törekedjen.A tanuló beszéde legyen
nyelvi stimulus alapjánjártassága.Tudjon megfelelőérthető és követhető.
(kép, ábra).beszédtempóval minél kifogástalanabb kiejtéssel és hanglejtéssel, az egyre jobban érzékelhető anyanyelvi hatás elérésére törekedni.
Legyen képes az érthető és követhető beszédre.
Folyékonyan és természetesen vegyen részt anyanyelvű beszélőkkel folytatott beszélgetésben mindennapi témákról felkészülés nélkül. Részletesen tudja kifejti, megindokolni, megmagyarázni és megvédeni a véleményét, el tudjon mondani egy történetet.

3. Olvasásértés

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
A tanuló legyen jártas a hangos és néma értő olvasásban. Legyen képes rövid szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek önálló megértésére csendes olvasással. Legyen képes egy-két mondatos vélemény megfogalmazására az olvasott szövegekben megjelenő szereplők cselekedeteiről, helyzetekről,A tanuló egyre nagyobb jártassággal rendelkezzen a hangos és néma értő olvasás gyakorlásában. Rövid szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek önálló megértésére legyen képes csendes olvasással. Rövidebb szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek önálló olvasására legyen képes, a fontosabb gondolatok kiemelését,A tanuló legyen képes irodalmi, ismeretterjesztő és publicisztikai szövegek önálló olvasására és megértésére, a szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazására (pl. a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, adatkeresés, ok-okozati kapcsolatok, válaszadás kérdésekre, vázlatkészítés, összefoglalás). Tudjon összevetni különbözőTudja szókincsét folyamatosan gazdagítani a nyelv minden rétegére kiterjedően. A különböző műveltségi területek szókincsét minél pontosabban használja írásban és szóban. Kevéssé ismert szókincsű szövegeket legyen képes megérteni egyéni munkával; készüljön fel az élethosszig tartó tanulás feladataira. Gazdagítsa folyamatosan
magatartásokról.összefoglalását egyrevéleményeket, ismerje felszókincsét a nyelv minden
A beás nyelv hangjaitnagyobb pontossággalés figyelje meg arétegére kiterjedően. A
ismerje fel,tudja elvégezni.különbségeket éskülönböző műveltségi
A beás nyelv szavaitSzövegek műfajihasonlóságokat, legyenterületek szókincsét tudja
hangsúlyait érezze éskülönbségét érzékelje (pl.képes véleményminél pontosabban
egyre nagyobbmese és dokumentum,megfogalmazására szóbanhasználni írásban és
biztonsággal éslírai költemény ésés írásban.szóban. Kevéssé ismert
pontossággal alkalmazza.elbeszélés). Legyen képesIsmerjen rövidebb, a maiszókincsű szövegeket
A magyartól eltérő beásrövidebb és hosszabbköznyelvtől eltérőképes legyen megérteni
hangokat pontosan ejtseművek (pl. mesék, igaznyelvhasználatú (pl. régi,egyéni munkával;
(á, i) a betűket pontosantörtének) önállóarchaizáló beás mesék)készüljön fel az
ismerje fel.elolvasására háziszövegeket, megértésüketélethosszig tartó tanulás
A beás abc-t ismerje.olvasmányként, agyakoroljafeladataira.
Legyen képes rövidcselekmény utólagossegédeszközökkel (pl.Tudja szókincsét
szótagok, szavakfelidézésére, a szereplőkegynyelvű szótárak,folyamatosan gazdagítani
képzésére.cselekedeteinek,jegyzetek).a nyelv minden rétegére
Törekedjen a helyesjellemének, kifejtett és kiKülönböző véleményeketkiterjedően. A különböző
mondatintonációnem fejtett nézeteinektudjon összevetni,műveltségi területek
fokozatos elsajátítására.megértésére.különbségeket ésszókincsét tudja minél
Törekedjen az értőTapasztalja meg azhasonlóságokatpontosabban használni
olvasásra és annakolvasás örömét.megfigyelni, véleménytírásban és szóban.
fejlesztésére.Legyen képes néhánymegfogalmazni szóban ésKevéssé ismert szókincsű
Az életkornak meg-felelőmondatos véleményírásban.szövegeket értsen meg
szöveg néma olvasásáraszóbeli és írásbeliA tanuló az olvasás soránegyéni munkával.
legyen képes.megfogalmazása aztudja az egyszerű nyelviKészüljön fel az
A megértés ellenőrzésétolvasott szövegekeszközök széles skálájátélethosszig tartó tanulás
egyszerű feladatokkalszereplőinekrugalmasan alkalmazni.feladataira. Különböző
tudja egyre önállóbbancselekedeteiről,Értsen meg igényesebb,olvasott véleményeket
elvégezni.nézeteiről, a szövegekbenhosszabb szövegeket.tudjon összevetni a
Törekedjen a folyamatosmegjelenő emberiEgy-egy szöveg rejtettkülönbségeket és
olvasásra.helyzetekről.jelentéstartalmait ishasonlóságokat ismerje
Ismerjen az életkoránakA tanuló tudjon nyelvilegérzékelje.fel, értelmezze és
megfelelő mesék, versek,összetettebb szöveget isGyorsan át tudjon olvasnikritizálja a különféle
fordítások közül néhányatfeldolgozni (tanóránhosszú és összetettműfajokban. A tanuló
és azok feldolgozásábantanári segítséggel, illetveszövegeket és találja meglegyen képes átlagos
legyen jártas.házi olvasmányként).a lényeges részleteketbeszédtempóban narratív,
Ismer néhány irodalmiViszonylag folyékonyanleíró vagy érvelő általános
alkotást (verset, népmesét,legyen képes elolvasniszöveg értő olvasására.
mondókát, népdalt,ismeretlen történeteket,Képes legyen az általános
novellát, elbeszélést,törekedjen megfelelőszöveg tényszerű és
regényt) a beáskiejtést, beszédtempótimplikált információinak
népcsoport kultúrájából.alkalmazni.megértésére.
Fokozatos igénye legyenGyorsan át tudjon olvasni
beás nyelven valóhosszabb és összetettebb
olvasásra.szövegeket is, melyekben
Legyen képes a tanultakmegtalálja a lényeges
köréből bármelyik típusúrészleteket.
szöveget kifejezőenA rejtett jelentés-
felolvasni (megfelelőtartalmakat is érzékelje az
hangsúlyokkal, a szövegolvasott szövegben.
lényegénekA tanuló olvasási
visszaadásával).tempója, kiejtése és
hanglejtése legyen
megfelelő. Olvasása
legyen érthető és
követhető.
Értse meg a jelenkor
problémáival kapcsolatos
szövegek (cikkek, beszámolók, narratívák) lényegét, illetve a bennük lévő információt, érvelést. Értse meg az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló irodalmi prózai szövegeket.

4. Írás

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
A tanuló legyen képes aKépes legyen képes a beásKépes legyen a beásKépes legyen a beás
tanultak alkalmazásáranyelv nyelvtani,nyelv nyelvtani,nyelv nyelvtani,
rövid fogalmazásokban.helyesírási,helyesírási,nyelvhelyességi és
A beás nyelvnyelvhelyességinyelvhelyességihelyesírási szabályait
alapszókincséhez tartozóismereteinekismereteinekpontosan alkalmazni
szavakat tudja leírni.alkalmazására.alkalmazására aa szövegalkotásban.
Rövid mondatokat tudjonfogalmazásokban, aKépes legyen a
másolni. Írott szövegek,Ismerje meg azkreatívhelyesírás
nyomtatott szövegekanyaggyűjtés ésszövegalkotásban.értelemtükröző
másolására, szövegekelrendezés alapjait.Kreatívan ki tudjaszerepének megértésére
tollbamondás utáni írásáraTudjon anyaggyűjtésmagát fejezniés tudatos
és emlékezetből valóvégezni gyermekekkülönböző műfajokbanalkalmazására.
írásra legyen képes.számára készült(pl. párbeszédek írása,Törekedjen az
Tudja helyesen aszótárakból,dramatizálás,önkifejező és kreatív
vonalvezetést és akézikönyvekből, tanáripárbeszédes formaszövegalkotásra (pl.
betűkötést.irányítással, csoportosanátírása epikus formába,élményszerű személyes
Tudjon képekről szavakat,és önállóan.érvelés). Gondolatok,történet elbeszélése,
kifejezéseket írni.érzelmek, képzetekverses-rímes szövegek
Ismerje a sorba rendezés,A tanuló képes legyenkifejezésében jártasalkotása, szövegek
mondatalkotás,egyszerű, összefüggőkülönböző nézőpontokátírása különböző
központozás fogalmait.szöveget alkotni ismertfigyelembe vételével.nézőpontokból stílus- és
Egyszerű hétköznapitémában.Legyen képes emberi magatartásformák leírására, jellemzésére.hangnemváltással,
események, ismeretközlőKépes legyen leírnisajtóműfajok
szövegek leírására legyen képes.élményeket, eseményeket, ambíciókat.gyakorlása). Törekedjen a személyiséget kifejező
A levél, a levélforma, aTudjon leírni egyA magán- és közéletbenegyéni stílusra.
levélírás módjait ismerje.történetet. Ki tudja fejtenihasználatos különbözőKészüljön fel a nagyobb
Rövid üdvözletek,véleményét egy adottszövegek: hivatalos ésanyaggyűjtést, önálló
jókívánságoktémáról.magánlevél, kérvény,munkát igénylő,
kifejezésében legyenIsmerős témában lényegrepályázat, kérdőívterjedelmesebb
jártas.koncentráló részleteselkészítésben szerezzenszövegek (pl.
leírást tudjon adni,jártasságot.beszámoló, ismertetés,
amelyben kifejti érvelését és érveket szolgáltat az olvasó számára. Írásművének formaiTudjon szótár segítségével fordítási gyakorlatokat végezni.mese) leírására. Hosszabb felkészülést igénylő munkák, pályázatok,
tagolása legyenmegalkotásában legyen
megfelelő. A szövegjártassága.
felépítését, az irányítóA tanuló tudjon világos,
szempontok elrendezésétjól szerkesztett részletes
legyen képes logikusanszöveget alkotni összetett
elkészíteni.témákban.
A tanuló megfelelő nyelviA szövegalkotás során
eszközök használatávalmegbízhatóan alkalmazza
valódi szöveget hozzona kohéziós eszközöket.
létre.Összetett témákat világos,
jól szerkesztett módon
tudjon kifejteni.
Kiegészítő gondolatok,
érvek és megfelelő példák
felhasználásával tudja
kifejteni és tudja
alátámasztani nézeteit.
A tanuló tudja
megfelelően használni a
szövegösszefüggés
tartalmi és nyelvi elemeit:
jöjjön létre a
szövegkohézió.
A szöveg formai jegyei
teljesen megfeleljenek a
szövegfajtának, hangneme
a közlési szándéknak és a
címzetthez való
viszonynak. A szöveget a
témának és a közlési
szándéknak megfelelő
változatos szókincs
jellemezze.
A tanuló változatos
nyelvtani struktúrákat
használjon, valamint
mondatszerkesztése is
változatos legyen.
A komplex
kommunikációs
készségeket feltételező
műfajokban képes legyen
szövegek közvetítésére
anyanyelvről célnyelvre.
Képes legyen világosan
fogalmazni részletes,
összefüggő szöveget a
jelenkor problémáival és
érdeklődésével
kapcsolatos témákban.
Tudjon beszámolni
élményeiről, tudja kifejti
véleményét, érveljen egy
álláspont mellett és ellen.

2. Cigány/Romani nyelv és irodalom

(Nyelvoktató és kisebbségi kiegészítő oktatási forma)

Fejlesztési feladatok

1. Beszédértés

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
A tanuló
lakókörnyezetére, családjára, iskolájára vonatkozó szavak, szófordulatok megértése.
A diák megérti a tanult témakörökhöz kötődő szavakat, szófordulatokat, egyszerű kérdéseket és utasításokat. Képes rövid válaszadásra. Egyszerű megnyilatkozásait az alábbi témakörökben fejezi ki: lakás, család, közlekedés, iskola, tevékenységek, természeti környezet, idő, időjárás, társadalmi közeg, nemzetiség(i) fiatalok élete, saját élettörténetek.Megérti a köznyelvi beszédet, a standard szövegek fontosabb információit. Beszédértése elsősorban a gyakori, az életszerű témakörökre vonatkozik: család, iskola, munka, szabadidő, sport, kultúra, média, közlekedés, egészségvédelem. Megérti a (nemzetiségi; cigány) rádió- és tévéműsorok aktuális híreit, riportjait. A lassúbb tempójú, jól artikulált közlésekben érti a hanglejtést és a beszédszándék összefüggését. Érdeklődési köréhez tartozó témákban a szövegösszefüggésből jól ki tudja következtetni beszélgetőtársa mondanivalóját. Helyesen értelmezi a CD-re, vagy hangkazettára rögzített szövegek tartalmát.Megérti a mindennapi életben előforduló ismerős vagy ismeretlen, konkrét vagy absztrakt témakörök szövegeit pl. munka világa, kapcsolatok más emberekkel (magánélet és közélet), szolgáltatások és kereskedelem, környezetvédelem, globalizáció, Európai Unió nemzetközi és nemzeti kultúrák közötti együttműködés, emberi jogok, a fiatalok problémái, barátság, szerelem a cigányság jövője, a cigány nyelv szerepe a sajátos civilizációs értékek felfedezésében és felismerésében, modern irodalmi alkotások, egészségügy, oktatásügy, munka és szórakozás (régen és ma). Képes konkrét és elvont témájú szövegek, bonyolultabb érvelések megértésére, azok összegzésére egyéni véleményalkotással. Érti a szakmai (tudományos, művészeti, nyelvi) előadásokat és beszélgetéseket, és önállóan összegzi a közvetített
tudástartalmakat. Képes a cigány nyelvű rendezvények, irodalmi estek, színházi előadások (irodalmi összeállítások) filmek megértésére. Hallás után a CD-re, hangkazettára rögzített hanganyagokat is jól értelmezi.

2. Beszédkészség

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Képes egyszerű kérdéseket feltenni, és azokra a válaszokat megformálni. Egyszerű megnyilatkozásait helyes kiejtéssel és hanglejtéssel fejezi ki. Egyszerű kifejezései életrajzára, családjára, közvetlen környezetére és közösségére vonatkoznak.A tanuló képes egyszerű interakcióra, kérdésfeltevésre és feleletadásra, közvetlen környezetének a leírására. Tud köszönni, bemutatkozni, kívánságokat és kéréseket megfogalmazni, információkat adni és befogadni. Képes bekapcsolódni egy-egy rövidebb párbeszédbe, és egyszerű közlésformában elmesélni saját élményeit.A tanuló feltalálja magát a különböző kommunikációs szituációkban, önállóan társalog, vitatkozik, és logikusan érvel, főleg a valós élethelyzeteket tartalmazó témákban (lásd 1. pont). Egyszerűbb
mondatszerkesztéssel képes beszámolni a saját élményeiről, tapasztalatairól, céljairól, szülőföldjéről és nemzetiségéről, etnikumi hovatartozásáról (magán) életéről, érdeklődési köréről. Tájékozódik és felvilágosítást ad, kérdez és válaszol, kívánságokat és udvarias formulákat fogalmaz meg. Tudatosan törekszik a helyes mondatformálásra, az egyszerű, de összefüggő szövegszerkesztésre, a világos beszédre. Képes helyes kiejtéssel és hangsúllyal beszélni, önálló véleményt formálni, egy rövid történetet elmesélni. A szóbeli kommunikációban a romani nyelv leglényegesebb szociolingvisztikai normáihoz igazodva vesz részt.
A fenti témakörökben természetes interakciót kezdeményez és tart fenn a romani nyelvet folyamatosan beszélő partnerrel. A szóbeli kommunikációban mindig a romani nyelv releváns
szociolingvisztikai normáihoz igazodva vesz részt. Az anyanyelv és a célnyelvi kultúra általában előforduló eltérő fogalmait, jelenségeit, tárgyait mindig képes az idegen nyelven
összehasonlítani, elmagyarázni vagy körülírni. Képes saját álláspontját megindokolni, megmagyarázni és megvédeni. Egyedül emeli ki, és összegzi az irodalmi és nem­irodalmi szövegek lényegét. Tud logikusan felépített beszámolót készíteni, és azt nyelvileg igényes formában közvetíteni. Romani nyelvű interjút készít közéleti személyiségekkel. Hétköznapi témákban tolmácsolni képes magyarról romanira, romaniról magyarra. Helyes hangsúllyal, mondatfűzéssel és dallammal mesél történeteket, olvasmányélményeket.

3. Olvasásértés

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Megérti a mindennapi élethez tartozó, egyszerű szöveget. Képes az adott szöveg megfelelő tempójú olvasására és egyszerű információinak kiemelésére.Jó kiejtéssel,
hangsúlyozással és helyes ritmusban tud olvasni. Megérti az egyszerű mondatokat, feliratokat, reklámokat és a fenti témakörök szövegeit. Ezekből rövidke párbeszédeket alkot. Az első pontban megadott témakörök szövegeit jól értelmezi. Össze tudja foglalni, miről szól a szöveg, és ki tudja emelni a legfontosabb információkat.
Jól tájékozódik a romani nyelvű
nyomtatványokban. Képes helyes hangsúllyal elolvasni nemcsak az ismert, hanem az ismeretlen szövegeket is. Érti a bennük rejlő információ lényegét. Képes a tartalom összegzésére és önálló véleményalkotásra. Érti a hazai cigány/roma alkotók pl. gyermekverseit, meséit, elbeszéléseit, valamint a hazai cigány/roma lapok romani nyelvű cikkeit. Hangos olvasáskor jól érzékelteti a szerző szándékát.
Biztonsággal olvas átlagos nehézségű, mindennapi és általános témákhoz kapcsolódó szövegeket. Képes a különböző modern romani nyelvű irodalmi alkotások értő- és érző olvasására, s azok üzenetének megfejtésére. Megérti a (magyarországi) cigány/roma szerzők műveit, s mély lelki affinitással, de tudatosan átgondolva tárja fel üzeneteket a nyelvről, az identitástudatról, a múltról és a jelenről. Figyelemmel kíséri a romani nyelvű sajtót és szakirodalmat is olvas (az internetről is).

4. Írás

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
A tanuló írása olvasható, rendezett. Képes a számára gyakori használatú szavak helyes írására és hibátlan szövegmásolásra. Az ismert kifejezéseket mondatokká, egyszerű szöveggé formálja.Képes rövid üdvözlet, kifejezés megírására, s a használt alapszavak helyes írására. Ki tud tölteni egyszerű
nyomtatványokat, és meg tud fogalmazni rövidebb üzeneteket. Lassúbb tempójú diktáláskor jól alkalmazza a helyesírási szabályokat. Törekedjen az egyszerű gondolatokra és egyszerű
megfogalmazásokra. Ha úgy érzi, hogy valamit nem tud helyesen kifejezni, próbálja meg másképpen
megfogalmazni, körülírni.
A fenti témakörökben (lásd 1. pont) képes írásos közlésben kifejezni gondolatait, érzéseit, vágyait, ambícióit. Véleményét érthetően tudja indokolni, magyarázni. Képes önálló fogalmazás, levél, rövidebb referátum megírására a
szövegszerkesztési formák betartásával. Olvasásélményeiből és hétköznapi témákból egyaránt tud rövid, de logikusan felépített fogalmazást írni. A helyesírási szabályokat következetesen alkalmazza. Szövegalkotását jó nyelvtani biztonság jellemzi.
Képes arányosan tagolt, részletesen kidolgozott, beszédszándékát világosan közlő fogalmazás megírására. Természetes könnyedséggel ír önéletrajzot, kérvényt, elismervényt, valamint értekezést és esszét is. Tud bármely témakörben összefüggő, jól érvelő szövegeket szerkeszteni, gondolatait nyelvileg helyes formába önteni. Szóhasználata igényes. Jól ismeri a különböző írástechnikákat, és a szakirodalom felhasználásával önálló referátumot állít össze. Szótársegítségével idegen szakszövegeket is képes lefordítani.

Bővített nyelvoktató forma

Fejlesztési feladatok

1. Beszédértés

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
A tanuló érti a közvetlen környezetével (szülőföld, család, nemzetisége, etnikum) és a mindennapi tevékenységével kapcsolatos szövegeket.A tanuló képes az alábbi témakörökhöz kapcsolódó szövegek megértésére: a lakóhely és környezete, otthon, iskola, baráti kapcsolatok, szabadidő, ügyintézés, vásárlás, betegség, közlekedés, média, kultúra, kisebbségismeret (családi ünnepek, hagyományok, életvitel). Felismeri a szavak változó jelentését a különböző szövegkörnyezetben. Érzékeli a fő mondanivaló és a másodlagos információk közötti különbséget.Megérti a bonyolultabb tartalmú és nyelvezetű, valamint a szakmai tartalmú rádió- és televíziós műsorokat, filmeket. Az alábbi témakörökben anyanyelvű beszélővel képes társalogni: a hagyományos és a modern társadalom; a nemzedékek közötti párbeszéd; tanulmányok; oktatás, a jövő lehetőségei; az informatika világa; egy határok nélküli Európa; a cigány/roma kultúra helye és értékei az európai és egyetemes kultúra kontextusában. Jól érti a hosszabb előadásokat, bonyolultabb érveléseket, a különböző típusú szövegeket. A többjelentésű szavakat a szövegkörnyezetben helyesen értelmezi. Érti a romani nyelvű szakmai előadásokat, és esteket, színházi bemutatókat. Élvezi a romani nyelvű irodalmi esteket, színházi bemutatókat (dramatizált népszokásokat, népjátékokat). Az ismeretterjesztő és játékfilmek tartalmát is megérti. A nem megfelelő szöveg-felépítés szinte sohasem gátolja az értésben.Képes a legkülönbözőbb témakörű konkrét vagy absztrakt szövegek megértésére. Ismeri és önállóan értelmezi a cigány/romani irodalom különböző műfajú alkotásait. Képes szakmai szövegek, recenziók megértésére. Érti a cigány nyelvű filmeket, színházi előadásokat. A nyelvi kontextusból jól ki tudja következtetni beszélgetőtársa mondanivalóját, még nem világosan tagolt szöveg esetén is, ezért nem vagy alig kell visszakérdezni. Az övétől eltérő beszédritmus, hanglejtés nem okozhat megértésbeli nehézséget.

2. Beszédkészség

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Képes egyszerűbb párbeszédre, információcserére (kérdésfeltevésre és válaszadásra).Képes bekapcsolódni egy hétköznapi társalgásba, információkat befogadni és átadni. A beszédhelyzetnek megfelelő kifejezéseket használ. Helyesen ejti ki a romani főneveket; helység és tulajdonneveket.Folyékonyan, természetesen kommunikál és vitázik a partnerével, sőt az anyanyelvű beszélővel is. Érveit és ellenérveit világosan fogalmazza
meg.
Élménybeszámolóiban és különböző történetek elmesélésekor a szókincsét változatosan alkalmazza, és törekszik az árnyalt kifejezésmódra. Törekszik a helyes szórendre, hangsúlyra és hanglejtésre. A szóbeli
kommunikációban a romani nyelv leglényegesebb szociolingvisztikai normáihoz igazodva vesz részt. Beszédszándékait képes megfelelő módon kifejezni a
kommunikációs célnak megfelelően kiválasztott nyelvi funkciók segítségével.
A cigány/romani nyelvet jól beszélő partnerrel interakciót kezdeményez és tart fenn az alábbi témakörökben: munka világa, kapcsolatok más emberekkel (magánélet és közélet), szolgáltatások és kereskedelem, globalizáció; Európai Unió; környezetvédelem; nemzetközi és nemzeti kultúrák közötti együttműködés; emberi jogok; a fiatalok problémái; barátság; szerelem; a cigány/roma etnikum jövője; a romani nyelv szerepe a sajátos civilizációs értékek felfedezésében és felismerésében; modern irodalmi alkotások; egészségügy; oktatásügy; munka és szórakozás. Szövegformálás szakkifejezések használatával. A szóbeli kommunikációban mindig a romani nyelv releváns szociolingvisztikai normáihoz igazodva vesz részt. A stílus változatok széles skáláját az udvariasság és a társas érintkezés fontos szabályainak megfelelően valamint a társadalmi kapcsolatok különbségeinek figyelembevételével alkalmazza. Az anyanyelv és a célnyelvi kultúra általában előforduló eltérő fogalmait, jelenségeit, tárgyait mindig képes az idegen nyelven összehasonlítani, elmagyarázni vagy körülírni.

3. Olvasásértés

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Egyszerű nyelvezetű szövegeket képes folyamatosan és helyes mondatdallammal olvasni. Megpróbálja összefoglalni, hogy miről szól a szöveg.Az ismert szövegeket helyes hangsúllyal és mondatdallammal olvassa el. Idegen szövegekből is képes kiemelni a lényegi elemeket, felismeri a szerzői üzenetet.Képes a különböző szövegfajták
felismerésére, és a bennük lévő tartalom, információ, érvelés fogadására. Érti a szakmai szövegben rejlő közlést és az irodalmi művek mögöttes jelentését. Képes a szakmai és a szépirodalmi szövegek tartalmi összegzésére.
Képes komplex szövegek értő-érző olvasására és azok önálló értelmezésére. Érti a jelenség mögötti lényeget a különböző műfajú alkotásokban. Természetességgel olvassa a magyarországi romani nyelvű publikációkat, sajtótermékeket, és érti azok nyelvezetét. Nyitott a külföldi romani nyelvű újságcikkek, irodalmi szövegek, internet hírek olvasására. Témák széles körében képes hírek, cikkek tartalmának és fontosságának meghatározására, és annak eldöntésére, hogy a feladat megoldásának céljából mely részleteket kell alaposabban tanulmányoznia.

4. Írás

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Képes szövegek hibátlan másolására és a megtanult szavak helyes írására. Egyszerű mondatait fokozatosan bővíti, majd szöveggé szerkeszti.Képes önálló szövegformálásra, történetek, valós vagy fiktív események leírására. A formai követelmények betartásával tud hivatalos és magánleveleket írni. Írásos munkáiban a tanult szövegszerkesztési és helyesírási szabályok alkalmazására törekszik. Szókincsbeli korlátait megpróbálja körülírással és átfogalmazással kompenzálni.Részletes fogalmazásaiban meg tudja teremteni a szöveg kohézióját, és érthető, gördülékeny stílusban ír. Szókincsének helyes használatával fejti ki véleményét (érveit és ellenérveit) aktuális témákról. Saját emlékeiről és álmairól kifejezően fogalmaz. Értő-érző befogadóként ír olvasmányélményéről, vagy egy-egy cigány/roma szerző alkotásainak mögöttes jelentéséről. A szövegszerkesztésben a nyelvtani, helyesírási szabályokat tudatosan és helyesen alkalmazza. Szövegalkotását jó nyelvtani biztonság jellemzi.Tud bármely témakörben összefüggő, logikusan érvelő szöveget alkotni. Képes önálló műértelmezésre, stilisztikai, nyelvtani, helyesírási szempontból egyaránt igényes dolgozat (értekezés, esszé, referátum stb.) írására. Tanulmányozza a modern szakirodalmat, és szótár segítségével idegen szövegeket is képes lefordítani. Képes érzékeltetni az alapvető stílusbeli különbségeket. Képes romani nyelvű levelezéseket bonyolítani határon innen és túl.

3. Cigány népismeret

(Valamennyi oktatási forma)

Fejlesztési feladatok

1. Ismeretszerzés, tanulás

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Ismeretszerzés személyesA cigány család ésAnyaggyűjtés aA magyarországi cigány
beszélgetésekből:nemzetség szerkezete. Amagyarországi cigányokkisebbség történelmi, tárgyi,
A szülők, rokonok családtávolabbi rokoni és családicsaládi és közösségiés szellemi örökségének,
megnevezése cigányul éskapcsolatokszokásairól. Gyűjtsönértékeinek bemutatása.
magyarul. A családbanmegkülönböztetése éstömegkommunikációsTájékozódás a cigány
űzött foglalkozások amegnevezése. Gyűjtőeszközökből a nemzeti ésművészetben (irodalom,
múltban és a jelenben,tevékenység tanárietnikai kisebbségekrezene, tánc, képzőművészet),
valamint azok nyelvjárásiirányítással a magyarországivonatkozó híreket.történelemben. A
megnevezése.cigányok nemzetségeiSzülőhely (cigánynyelvtudás és az
Ismeretszerzés tárgyak,között.tradicionális szokások) -identitástudat
épületek, képek közvetlenCsaládfa összeállítása.adatgyűjtés könyvtárban,összefüggésének
megfigyeléséből:A földrajzi térkép elemzése,médiatárban, múzeumban.felismerése. A témával
A település jelentősebba cigányságkapcsolatos írások, filmek
épületei. Ismerkedés régi,népvándorlásának útvonala.Ismerje fel azmegtekintetése, könyvek
illetve ma is élőTájékozódás India, Európaellentmondásokat és azolvasása.
hagyományokkal,és Magyarország térképén.egybeeséseket ugyanannakMűvek elemzése.
szokásokkal. RomaA felszíni formák és vizekaz eseménynek különbözőKiselőadás tartása
jelképek: zászló, himnuszmegfigyelése. India ésinformációs forrásokbanmagyarországi cigányok
ismertetése. A történetekMagyarország főbbtalálható leírásában.kulturális életéről, saját
olvasása, a cigányok igazvárosainak elhelyezkedése aTudjon saját szavakkaltapasztalatok
történetei. Emberitérképen.elemezni egy műalkotást.bemutatásával. Ismerjék a
magatartásformák ésAz egyidejű történelmiRádió- és TV műsorokcigány színházi
élethelyzetek megfigyelése:események felismerése,tudatos választása.törekvéseket, a jellemzőbb
A cigány népcsoportugyanabban a korban éltMűsorválasztási stratégiákszíntársulatokat.
életmódja, a család éstörténelmi személyiségekfejlesztése. Alakuljon ki aBetekintés a történelmi
környezet kisebbségimegnevezése. Az írottkülönböző információsmúltba. (Az 1848-as
kötődése. A szülőfalutörténelmi szövegekforrások használatánakforradalom és a cigányok.
lakóinak etnikaifajtáinakképessége: rádió, televízió,Az első világháború és a
hovatartozása. A cigánymegkülönböztetése (pl. ainternet, könyvtárak. Acigányok.)
családi ház jellegzetessége.korabeli és a későbbtömegkommunikációsA nemzetiségek együttélése,
A szülőfaluban ismereteskeletkezettek).közlések helyesegymásrautaltsága a
közmondások, népdalok,A történelmiértelmezésének, kritikusháborúk idején. A cigányok
vallási dalok, mondókák,dokumentumok részleteiről,megfigyelésénektörténelmi szerepének
mesék, találós kérdések,képekből, egyszerűgyakorlása.felismerése. Kisebbségek
népi játékok, időjóslások,táblázatokból információkTörténelemtudományélete és helyzete ma
nyelvtörők, valamint ősigyűjtése.módszereinek (kronológia,Magyarországon és
cigány ételek elnevezése,Tanári kérdésekösszehasonlítás, grafikonok,Európában.
egyszerű ételrecepteksegítségével a történelmicsaládfák, történelmiAktuális kisebbségpolitikai
gyűjtése.események elmondása. Atérképek stb.) alkalmazásakérdések tanulmányozása.
A cigány meséken keresztülcigány népdalok, balladáktanári segítséggel. SajátInformációk szerzése a
az elődök kultúrájánakkülönböző fajtáinakcsaládfa készítése. Akisebbségi önkormányzatok
megismeréséhez való kedvmegfigyelése: ünnepekhezkapitalizmus hatása aszerepéről. Ismeretszerzés a
felébresztése.és szokásokhozmagyarországi cigánymagyarországi cigányok
A hagyományokhozkapcsolódók, mítikus,kisebbségre. Ismerje apolitikai, jogi, kulturális
kapcsolódó gyermekversek,mindennapokról szóló,szomszédos országok romaérdekképviseletéről, az
képeskönyvek bemutatása.történelmi és hősi témájúak.lakosságának jellemzőOrszágos Cigány
Nyelvhasználat a családonA műalkotásnépviseletét.Önkormányzat
belül és kívül. A cigánymegkülönböztetése fajta,megalakulásáról.
nyelv otthon és azműfaj, anyag, technika,A gyűjtött információk
iskolában.kifejezőeszközök alapján. A bemutatott műalkotások felismerése, megnevezése. Hazai cigány népviseletek: motívumok, színek.
A legjellemzőbb férfi és női öltözék tartozékainak megnevezése cigányul és magyarul. A cigány nyelvhasználat sajátosságainak
önálló rendszerezése. Ismerje az állami, kormányzati és társadalmi intézmények a kisebbségi jogokkal kapcsolatos hatáskörét és a kulturális autonómia fogalmát. Ismerjék a régi cigány házak alaprajzát és a jellemző építészeti anyagokat. Ismerjék a cigányok benső
megismerése.igazságszolgáltatás céljára
működtetett Romani Kris-Cigány Törvény szerepét, jelentőségét. Írásbeli és recens források elemzése alapján értsék a vajdák szerepét a roma közösségekben.

2. Kritikai gondolkodás

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Kérdések megfogalmazásaKérdések önállóA cigány-magyarKérdések és vélemények
a cigány népszokásokkalmegfogalmazása a cigányegyüttélés kölcsönhatásánakmegfogalmazása a
kapcsolatban.népcsoportok vándorlásávalismerete. A kisebbségi létcigányság sorsfordulóival
A magyar és a cigányés a magyarországiáltal meghatározottkapcsolatban. A különböző
szokások összehasonlítása,cigányok letelepedéséveltársadalmi és egyénikorszakok alakjainak
különbségek felismerésekapcsolatban.lehetőségek, nehézségektevékenységének és
elsősorban a nyelv és a szo-Híres emberek, történelmiismerete. Önálló véleményeszméinek elemzése.
kásrendszer tekintetében.személyiségek, hétköznapiés kérdésekÁllásfoglalás a különböző, a
A család és a rokonságemberek jellemzése,megfogalmazása a cigánycigány kisebbség
életének fontos eseményeiszerepük a cigány kisebbségkisebbség múltbeli és jelensorsfordulóját meghatározó
(pl. születésnapok, ünnepek,formálásában, identitástudatsorsával kapcsolatban.nézetekről, cselekedetekről.
fontos évfordulók), sajátfelébresztésében.A cigány kultúra, mintIrodalmi alkotások,
élmények feldolgozása.A magyarországi cigányokEurópa és a kereszténypublicisztika, filmek
Mindennapi élethelyzetekélete régen és ma.világ része. Aszövegeinek vizsgálata a
elbeszélése, eljátszása aA különbségek, változásokmegkeresztelkedés okainaktörténelmi hitelesség
különböző szereplőkfelismerése és a cigányságelemzése.szempontjából.
nézőpontjából. Aszempontjából sorsdöntőAz elsajátított tananyaghozA cigányok, mint társadalmi
népköltészeti alkotásokváltozásokfogalmazzon megcsoport, intézmények
szépségének és amegfogalmazása. A cigánykérdéseket, és tegye felviselkedésének elemzése.
hagyományápolásnyelv különböző dialektusaiazokat diáktársainak korrektA magyarországi
fontosságának megértése.között fennállóformában. A cigánykisebbségi és emberjogi
A népköltészetihasonlóságok ésképzőművészet elhelyezéserendszer értékelése.
alkotásokban a pozitív és akülönbségek megértése.Európa és a világMegalapozott, hiteles
negatív hősökBeszélgetés a magyar ésművészeténekkisebbségkép kialakítása.
tulajdonságainak elemzésemás idegen nyelvből történőkontextusában. ANaprakész tájékozottság
(pl. becsületesség, eszesség,jövevényszavak átvételénekgondolkodásmód, aaktuális kisebbségpolitikai
ravaszság, kapzsiság,szükségességéről, okairól.kulturális különbségek és aés emberi jogi jelenségekről
hazugság, tolvajlás stb.). A pozitív és a negatív hősök csoportosítása.mű közötti összefüggés felismerése. A műelemzés legfontosabb módszereinek elsajátítása. Művészeti stílusok és irányzatok összehasonlítása. A cigány motívumok felfedezésének gyakorlása a művészetben. Tudjon saját szavaival elemezni egy műalkotást. A cigány kisebbség szerepe a nemzetközi kapcsolatokban. A település nyelvjárása és a nemzetközi cigány nyelvújítás törekvéseinek ismerete.

3. Kommunikáció

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Különböző családtagokBeszélgetés a cigányokA cigány irodalom szerepeA tanult történelmi
megszólítása különbözőegykori hétköznapjairól.és helye a világban.eseményekkel, eszmékkel
szituációkban. Rajzolja le aBeszélgetés és vita a cigányA legfontosabb cigány írókés fogalmakkal kapcsolatos
családját, a családtagokatgasztronómiai szokásokról.műveinek felsorolása.kérdések önálló
jellemző kort, szakmát,A cigány konyhaA megismert művekenmegfogalmazása.
kedvenc időtöltést arra utalóberendezéseinek, régikeresztül a költő, íróVéleményalkotás és vita
elemeivel. Magyarországonkonyha eszközeinek, azokcéljainak, törekvéseinekegy-egy aktuális
lévő cigány települések éshasználatának bemutatása.felismerése,kisebbségpolitikai
földrajzi adottságainakRajzkészítés a régi konyhaimegfogalmazása. Szóbelikérdésről.
megismerése a tanórákon éseszközökről. Ételreceptekbeszámoló a sajátMások véleményének
az idős személyekkelgyűjtése. A cigány és atapasztalatokról, önállóelfogadása, a tolerancia
történő beszélgetésekből.magyar ételekgyűjtő-, illetvegyakorlása.
A településen gyűjtöttösszehasonlítása.kutatómunkával szerzettBeszámolók készítése a
cigány közmondások,A cigány táncismeretekről. Fogalmazásnéprajzi kutatómunka
dalok, mondókák, versek,alapelemeinekírása Magyarországon élő,eredményéről.
játékok tanulása.megismerése. A páros tánc,nagy és kisegyházi vallásiKiselőadás tartása a cigány
botoló és a körtánc közöttifelekezethez tartozókulturális életről a cigány
Hagyományokkülönbség felismerése.cigányok életéről. Anyelvű sajtó, a rádió- és
felelevenítése.A cigány népviseletnemzeti és etnikaitévéműsorok alapján.
Régi húsvéti és karácsonyiruhadarabjainak cigány éskisebbség, nemzet,Önállóan gyűjtött anyagból
ajándékok, fenyőfadíszekmagyar nyelven történőanyanyelv fogalmánakprojektbemutató vagy
elkészítése. Egyes mesékfelsorolása ...ismerete.kiállítás megrendezése.
dramatizálása. Húsvéti ésSzóbeli beszámoló a sajátBeszámoló az önálló gyűjtő
karácsonyi ünnepekheztapasztalatokról, önállómunkáról tanórán.
kapcsolódó mondókákgyűjtő-, illetveSzínjátékok előadása az
tanulása.kutatómunkával szerzettiskolai rendezvényeken.
A legfontosabb államiismeretekről; ismerje azHazai és külföldi cigány
jelképek értelmezése ésadatok forrásait -népdalok, néptáncok
azokkal kapcsolatos helyesképzeletbeli utazás azokon amegismerése és bemutatása
magatartás. A cigányterületeken, ahol cigányoka település rendezvényein,
himnusz eléneklése.éltek és ennek elmesélése támpontok alapján.hazai és külföldi fesztiválokon.

4. Tájékozódás térben-időben

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Az idő tagolására szolgálóAz idő tagolására szolgálóAz idő tagolására szolgálóA cigány nép élete a
kifejezések használatakifejezések használatakifejezések használataburzsoá Magyarországon.
romani, beás és magyarromani, beás és magyarromani, beás és magyarE történelmi korszak
nyelven. Időmeghatározónyelven.nyelvenelnevezésének használata a
kifejezések használata:Időmeghatározás: másIdőmeghatározás:történelmi idő tagolására.
amikor kicsi (amikorismert eseményre, jelenségre- a cigányok Európába
beszélni tanultam, amikorvaló utalással (pl. Zsigmondérkezésük előtt,Néhány kiemelt esemény,
óvodás voltam, amikorkirály László vajda és népe- a cigányok megjelenésejelenség időpontjának
iskolás lettem ) voltam,számára adományozottEurópa országaiban, különösismerete, mint pl. az első
amikor szüleim gyerekekmenlevele, I. Ferdinándtekintettel a Balkánon.országos cigány összeírás, a
(fiatalok stb.) voltak, amikorrendelkezése a cigányokAz idő ábrázolása téri-cigányok letelepítéséről
nagyszüleim gyerekek stb.adómentességéről, Izabellavizuális eszközökkel,szóló rendeletek, a
voltak, amikor karddalkirálynő rendelkezései akronológiai adatokvándoripar korlátozása. A
harcoltak, amikor autókcigányokról, stb.)rendezése.tanultak időpontokhoz
helyett szekerekkel jártak,Viszonyítások gyakorlása:Néhány kiemelt esemény,történő kötése.
amikor zokni helyett kapcátelőbb, később, ugyanakkor,jelenség időpontjánakEbben a korban ismert
viseltek, stb., nagyon régen.most, régebben, nagyonismerete, mint pl. a cigányokcigányzenészek időrendbe
Viszonyítások gyakorlásarégen.megjelenése a Bizánciállítása.
családi ünnepekhez és jelesBirodalomban,
napokhoz kapcsolódva:Konstantinápolyban. A
előbb, később, ugyanakkor,cigányokra vonatkozó
most, régebben, nagyonnépelnevezések ismerete. A
régen.tanultak elhelyezése az időben a kiemelt időpontokhoz képest.
Ismert roma költők, írók ésA feudális korszak idejénEgyszerű kronológiaiA II. világháború
folklór kutatók időrendbenéhány kiemelt esemény,számítások végzése a cigánykoncentrációs táborainak
állítása.jelenség időpontjánaknép európai megjelenésénekcigány áldozatai Európában.
Az adott településismerete a cigánymajd üldöztetésénekIsmerjék az ezzel
térképének másolása kézikisebbséggel kapcsolatosan.időpontjai között.kapcsolatos politikát,
munkával. A vizek,A tanultak elhelyezése azA magyarországi cigányok arendelkezéseket. Elemezzék
domborzatok jelölése, aidőben a kiemeltfelvilágosodás korában.és értelmezzék a
szomszédos településekidőpontokhoz képest.világtörténet, az európai
határvonalaival.Egyszerű kronológiaiEurópai történelmi atlasztörténelem, a magyar
Az adott településszámítások az említetttanulmányozása, a cigányoktörténelem, valamint a
nevezetesebb épületeinekrendelkezések között.vándorlásának nyomonromákkal és szintikkel
valamint a cigányok és máskövetése. Az útvonal kézzelkapcsolatos történelem eltérő
nemzetiségek általtörténő megrajzolása. Aidőbeli ritmusát és
tömbszerűen lakott részektérkép legfontosabbkölcsönhatásait. A cigányok
modellezése (pl. vázlatrajz,elemeinek felismerése:helyzete 1945 után. A
terepasztal, makett).vizek, domborzati jelölések, államhatárok, települések.cigányok helyzetének változása az 1961-es párthatározat után.
Tájékozódás India EurópaA tanult országok,Az említett időszakok
és Magyarország térképén.ismertebb településektörténelmi térképeinek
A felszíni formák és vizekmegkeresése a térképen.elkészítése, összehasonlítása,
megfigyelése. India ésEsemények, jelenségeka változások hátterének
Magyarország főbbmegjelölése történelmifeltárása.
városainak elhelyezkedése atérképeken. TávolságokA történelmi tér
térképen.becslése és számításaváltozásainak leolvasása
Ismert cigánytörténelmi térképeken.különböző (pl. népsűrűséget,
képzőművészek születésiTörténelmi helyszínekvallási megoszlást ábrázoló)
helyének megkeresése amodellezése.térképekről.
térképen. Események,Események, rendeletekAz adott téma
jelenségek megjelölése akapcsolása a tanulttanulmányozásához
történelmi térképeken.helyekhez.leginkább megfelelő térkép
Távolságok becslése éskiválasztása különféle
számítása történelmiatlaszokból, statisztikákból.
térképeken. EgyszerűHasználják az interneten
alaprajzok készítése.található forrásokat.
Történelmi helyszínek
modellezése.

5. A tartalom kulcselemei

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Legyen alkalmuk aLegyen alkalmuk aLegyen alkalmuk aBetekintés a történelmi
tanulóknak arra, hogytanulóknak arra, hogytanulóknak arra, hogymúltba. A nemzetiségek
- egy-egy hazai és külföldi- további ismereteket- további ismereteketegyüttélése,
roma híres ember (pl.szerezzenek a különbözőszerezzenek a hazai cigányegymásrautaltsága a háborúk
művész, feltaláló, tudós,cigány csoportok népi éshagyományokról,idején. A cigányok történelmi
szent, politikus) életével,magas kultúrát érintőmúltjukról. Továbbá aszerepének felismerése.
tevékenységével,hagyományairól, a lakóhelykörnyék, a lakóhely cigányKisebbségek élete és helyzete
jellemvonásaivalmúltjáról cigánycsoportjairól, cigányma Magyarországon és
megismerkedjenek, és ennekvonatkozásban, továbbáhagyományosEurópában.
kapcsán azt is felismerjék,jellegzetes cigánymesterségekről és maiAktuális kisebbségpolitikai
hogy az emberek régenmesterségekről és maimegélhetési módokról,kérdések tanulmányozása.
másként éltek ésmegélhetési lehetőségekről,természeti értékeiről, azInformációk szerzése a
gondolkodtak, mint ma;az azokat fenyegetőazokat fenyegetőcigányokat támogató állami
Ismerkedés régi, illetve maveszélyekről,veszélyekről és aalapítványok szerepéről. A
is szokásban lévő- a cigányok történelmimegóvásukra tettmagyarországi cigányok
hagyományokkal,múltjának egy-egy térben éserőfeszítésekről;aktivizálódásának
szokásokkal. Romaidőben határolt darabját- a cigányok a felvilágosodásbekapcsolódásáról a
jelképek: zászló, himnuszmélységébenkorában: egy-egy térben ésdemokratizálódási folyamatban.
ismertetése. A Roma Kultúratanulmányozzák (pl. aidőben határolt darabjátIsmeretszerzés a
Napjának megünneplése;cigányok magyarországimélységébenmagyarországi cigányok
megjelenéseinek időpontjai,tanulmányozzák;politikai, jogi, kulturális
hagyományos mesterségei);- egy-egy jelenség változását az időben több korszakot átfogóan is tanulmányozzák;érdekképviseletéről - egy-egy cigányokkal kapcsolatos témát (a politi­ka-, a gazdaság-, a társadalom-, a lakhatás, az egészségügy, a tudomány-, a technika- vagy a művelődéstörténet) mélységében tanulmányozzanak;
- kommunikációt- egy-egy jelenség- további ismereteket- további ismereteket
folytassanak olyanváltozását az időben többszerezzenek a cigányokszerezzenek a magyar állam
kérdésekről, mint akorszakot átfogóan istörténetének fontosabbés a hazai cigányok
hagyományos roma kultúratanulmányozzák (pl.fordulópontjairól,történetének fontosabb
által méltányolt viselkedésicigányokkal kapcsolatosmegismerkedjenek a cigányfordulópontjairól,
és illemszabályok a patyiv-rendelkezések, a tiszta és atörténelem kiemelkedőmegismerkedjenek a magyar
becsület, tisztesség szerint.tisztátalansággal kapcsolatosszemélyiségeivel;történelem kiemelkedő
A kölcsönösség szerepe azszokások alakulása);- további ismereteketcigány személyiségeivel;
illemben, az idősek- ismereteket szerezzenek aszerezzenek a hazai és az- legyenek képesek önálló
tisztelete, a külső és belsőfeudális korszak idejéneurópai cigány zenevélemény megfogalmazására
jellemvonások, a jó és rossznéhány kiemelt eseményről,múltjáról, jelenéről és
tulajdonságok, a rokonság, arendelkezésről,kiemelkedő képviselőiről;a cigány kisebbséget érintő, a
barátság, a rászorulókintézkedésről, ismert ma élő- ismereteket szerezzenekjövőjét meghatározó
segítése; a kisebbségi létcigány képzőművészekarról, milyenek voltak akisebbségpolitikáról. A
megélése;életrajzának ismerete,roma emberek hétköznapjaimagyarországi kisebbségi és
- megismerkedjenek néhánya különböző európaiember jogi rendszer
helyi roma jellegzetesországokban ésértékelése.
hagyománnyal, néhányNaprakész tájékozottság
történettel a lakóhelyaktuális kisebbségpolitikai és
múltjából a cigányok elsőemberi jogi jelenségekről;
megjelenését érintve,
továbbá a környék, a
lakóhely természeti
értékeivel;
korokban, kultúrákban;- további ismereteket
- ismereteket szerezzenek aszerezzenek a romani és a
cigányokat ért negatívbeás nyelv standardizálási
sztereotípiákról, politikaitörekvéseiről, ismerjék a
intézkedésekről,magyar és európai költők
konfliktusokrólcigányokról szóló alkotásait,
(feketeigazolvány,- ismerjenek néhány
üldöztetés), különösen azokcigányokról szóló
hétköznapi, emberi, erkölcsiszociográfiai írást. Tudjanak
vonatkozásairól;azokról következtetéseket
- különbözőképpenmegfogalmazni, önálló
véleményt alkotni;
- különbözőképpenértelmezzenek egyes
értelmezzenek egyestörténeteket a múltból a
történeteket a múltbóltöbbség-kisebbség
aszerint, hogy melyikvonatkozásában;
szereplő nézőpontját- ismerkedjenek a kisebbségi
fogadják el;önkormányzatok
- további ismereteketműködésével, hatáskörével;
szerezzenek cigány és más- felkészültségüknek
nemzetiségi népszokásokról,megfelelő szinten
a hagyományos életmódról;kommunikációt folytassanak
- ismerkedjenek aolyan témakörökről, mint az
lakóhelyen élőemberek
nemzetiségiek életével,
kultúrájával, közösközötti különbségek, a- felkészültségüknek
múltunkkal;rasszizmus, a cigány nőmegfelelő szinten
szerepe a tradicionáliskommunikációt folytassanak
- felkészültségüknekkultúra értékei szerint élőolyan témakörökről, mint az
megfelelő szintencsaládban, az egyén és aerkölcs, a szexualitás
kommunikációt folytassanakközösség viszonya, ahagyományos cigány
olyan témakörökről, mint azgazdálkodás kérdései, aközösségekben és azokon
emberek közötticigány munkanélküliség,kívül, a munkavállalás
különbségek, a kisebbségifoglalkoztatottság, alehetőségei, Magyarország és
lét, az előítélet, az identitás,demokrácia és az emberiaz Európai Unió romákkal
a nemek közötti kapcsolatok,jogok; nemzetközikapcsolatos politikai
a gazdálkodás kérdései;humanitárius jog alapelvei;rendszere, az
- a média szerepe a hazai- ismerkedjenek olyanérdekképviseletek.
kisebbségekköznapi és kiélezett
megismertetésében;élethelyzetekkel,
- a cigányság szempontjábólkonfliktusokkal, amelyek
sorsdöntő változásokrávilágítanak az erkölcsi
megfogalmazása.értékminőségek és az emberi
helytállás jelentőségére,
illetve az azokkal
kapcsolatos problémákra. Legyen képes megfelelő módon érvelni, vitatkozni. Objektívan értékelni, bírálni. Legyen alkalmuk megismerkedni a Néprajzi Múzeum cigány gyűjteményének anyagával.

6. A reflexiót irányító kérdések

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
- Legyen alkalmuk aLegyen alkalmuk aLegyen alkalmuk aLegyen alkalmuk a
tanulóknak arra, hogytanulóknak arra, hogytanulóknak arra, hogytanulóknak arra, hogy
választ keressenek olyanválaszt keressenek olyanválaszt keressenek olyanválaszt keressenek olyan
kérdésekre, mint akérdésekre, mint akérdésekre, mint akérdésekre, mint a
következők.következők.következők.következők.
- Milyen jellemző- Ki a cigány? Ki a magyar?- Mit jelent az, hogy minden- Vannak-e abszolút erkölcsi
tulajdonságai vannak?Ki a francia, Ki az eszkimó,embert egyenlő méltóságértékek? Melyek a cigány
Miben hasonlítokki a busman, stb.?illet meg?kultúra értékei?
másokhoz? Miben- Miben hasonlítunk- Hányféle identitása lehet- Miért kerülhet
különbözöm másoktól?mindannyian? Honnanegy embernek?ellentmondásba erkölcs és
- Mire vagyok képes? Mireerednek az emberek közöttijog? Milyen a megítélése a
nem vagyok képes?különbségek?- Miért nem viselnek háborútCigány Törvénynek (Romani
- Milyen szeretnék lenni?- Miért gondolkodnaka cigányok?Kris) és a Magyar
- Miért van szükségmásként a különböző- Milyen szerepet játszik aIgazságszolgáltatásnak?
szabályokra?életkorú emberek?média a cigányok- Hányféle közösségi
- Mit jelent az, hogy cigány,- Mi mindentől függhet amegítélésében?identitása lehet egy
roma, beás, szinto, gazho,döntések és tettekembernek? Van e szabad
stb.?megítélése?identitásválasztás? Milyen
- Miért vannak szegények ésmegnyilvánulási lehetőségei
gazdagok?vannak a cigány
identitásnak?
- Milyen mértékben- Mitől függnek az egyes- Haladhat-e kényszerpályán
határozza meg aemberek, embercsoportokegy ország történelme?
lakókörnyezet az emberekérdekei?- Hogyan élhetnek együtt
mindennapi életét és- Miért vannak gazdag éskülönböző kultúrák,
kultúráját?szegény országok?vallások, népek? Milyen
Miért vannaklehetőségei és akadályai
munkanélküliek?vannak a kultúrák közötti
- Mi a hit, a vallás szerepe akommunikációnak?
cigányok életében?- Mi az erőszak szerepe a
történelemben?
- Hogyan változott az állam
szerepe a történelemben a
cigányokkal kapcsolatosan?

C) GÖRÖG KISEBBSÉGI OKTATÁS

1. Görög nyelv és irodalom

(Nyelvoktató és kiegészítő kisebbségi oktatási forma)

Fejlesztési feladatok

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
A görög nyelv magyartól eltérő hangjainak helyes kiejtése.
A görög és a magyar mondathangsúly közti különbségek megfigyelése. Különféle mondatfajták helyes hangsúlyozása.Szavak, szókapcsolatok, mondatok helyes hangsúlyozása a közlési szándéknak megfelelően.A görög kiejtés és hangsúlyozás
sajátosságainak ismerete és tudatos használata a hétköznapi beszédben.
A hangsúlyozás tudatos használata a szöveg stílusának függvényében.
A nem verbális kommunikáció alapvető elemeinek (pl. az "igen" és a "nem") megfigyelése, értése.A nem verbális kommunikáció alapvető elemeinek helyes használata.A beszéd és a gesztusok harmonikus és tudatos összehangolása egyszerűbb szituációkban.A beszéd és a gesztusok harmonikus és tudatos összehangolása bármely szituációban.
Alapvető szóbeli közlések, utasítások megértése.A mindennapi élettel kapcsolatos rövid hallott szöveg megértése, összefoglalása.Bonyolultabb hallott szöveg megértése, értelmezése, összefoglalása.Bonyolultabb hallott szöveg megértése, értelmezése, visszaadása a részletekre is kiterjedően.
Napszaknak, alkalomnak megfelelő köszönések, egyszerű társalgási formulák megértése és alkotása.Hétköznapi szituációkban párbeszéd folytatása, szabad beszélgetés. Arra alkalmas szöveg átalakítása párbeszédes formába.Párbeszéd folytatása a tanulót érintő vagy érdeklő témákról. Szabad beszélgetés folytatása.Együttműködés az osztályban zajló beszélgetésben, önálló vélemény nyilvánítása vitában, érvelés. Különféle stílusárnyalatok használata.
Megadott témáról rövid, de igényes referátum készítése, és szabad előadása.
Képes megérteni a tanóra vezetésének kifejezéseit. Egyszerű kérdések intézéseA tanár tananyaggal kapcsolatos görög nyelvű, egyszerű magyarázatainak,A tanár nehezebb görög nyelvű magyarázatainak megértése, követése. EzekreA tanár valamennyi görög nyelvű magyarázatának megértése. Képes
a tanárhoz és az osztálytársakhoz. Megnevezni az iskolában használatos eszközöket. Felsorolni a tanult tárgyakat.utasításainak megértése. Ezekre képes egyszerűen reagálni, kérdést feltenni. Képes egyszerűen kifejezni az iskolához, a tantárgyakhoz, osztálytársakhoz való személyes viszonyát.megfelelően képes reagálni, kérdést feltenni. Beszámolni órarendjéről, osztályáról, továbbtanulási terveiről. Ezekkel kapcsolatos érzelmek, vélemény kifejezése.beszámolni órarendjéről, továbbtanulási szándékairól, beszélni foglalkozásokról, diák és nyári munkáról, ezzel kapcsolatos tapasztalatairól, véleményéről, érzelmeiről.
Képes bemutatkozni és bemutatni más személyeket (név, életkor, lakcím, foglalkozás, hobbi).A tanulóval, családjával, barátokkal történtekről beszámoló.Részletes beszámoló a tanuló szűkebb és tágabb környezetében történtekről.Folyamatos, választékos, pontos beszéd az alábbi témákban: Család, barátok: belső és külső
Szűkebb környezet (családtagok, barátok, lakóhely, iskola stb.) bemutatása.Az alábbi témák rövid, összefüggő kifejtése: család, iskola, otthon, napirend, szabadidő, időjárás, közlekedés, vásárlás,tulajdonságok, családi és nemzeti ünnepek, hagyományok, önéletrajz, személyes tervek, családi szerepek, nemi szerepek.
Egyszerű, de összefüggő beszéd. Események időrendi sorrendjének betartása.egészség, betegség, nyaralás, sport, jövőbeli tervek, stb.
Kulturális programról (színház, mozi, koncert, kiállítás, stb.) beszámoló.
Otthon, lakóhely, időjárás, munka és szabadidő, nyaralás és utazás, egészség-betegség, vidék és város, növény- és állatvilág, környezetvédelem, vallás, stb.
Képek leírása egyszerű szavakkal, mondatokkal.Képek részletes leírása.Bármilyen témájú (kultúra, politika, gazdaság, sport, történelem, földrajz stb.) és jellegű autentikus szöveg, hírek kiértékelése.
A tömegkommunikáció és a művészetek szókincsének ismerete és használata.
Eseményekkel kapcsolatos érzelmek, vélemény egyszerű formában történő kifejezése.Önálló véleményalkotás. Álláspont indoklása. Egyszerű érvelés, részvétel vitában.Összehasonlító elemzés. Önálló állásfoglalás. Logikus érvelés.
Egyszerű versek, párbeszédek betanulása. Egyszerű szerepjátékok.Versek, párbeszédek betanulása. Egyszerű dramatikus formák gyakorlása (szituációs játék, bábjáték)Versek kifejező visszaadása. Dramatikus formák gyakorlása (szerepjáték, rövid jelenetek előadása)Versek tudatos és kifejező visszaadása. Dramatikus formák gyakorlása (diákszínpadi, előadás, improvizáció)
Görögország és Magyarország, továbbá a két főváros megnevezése görögül, helyük megmutatása térképen.Ismeri az európai országok görög neveit, Görög- és Magyarország nagyobb városainak görög nevét.Képes röviden beszélni Görögország és Magyarország földrajzáról, egyes történelmi állomásaikról, megnevezni Európa országait, azok fővárosait, az Európai Unió országait.Képes az európai térképen biztonsággal mozogni, elmondani Európa egyesülésének lényegesebb momentumait, Magyar- és Görögország csatlakozásának idejét és körülményeit, továbbá történelmük főbb állomásait, gazdasági helyzetük főbb jellemzőit.

2. Olvasás, írott szöveg megértése

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
A görög betűk helyes (össze)olvasása.
Szavak, szószerkezetek, mondatok hangos olvasása helyes artikulációval és intonációval. A görög mondatközi és mondatvégi írásjelek megfelelő olvasása.Helyes hangsúly és hanglejtés gyakorlása.
Életkornak megfelelő szövegek olvasása helyes artikulációval és intonációval.Tanult szavak és kifejezések felismerése és megértése. Különböző szövegek (hétköznapi és szépirodalmi) kifejező olvasása.Különböző szövegfajták (hétköznapi és szépirodalmi) felismerése és értelmező, önálló olvasása.Bármely (főleg irodalmi) szöveg kifejező, értelmező felolvasása.
Egyszerű szövegek szó szerinti jelentésének megértése.A metaforikus jelentés létezésének felismerése.Különböző szövegfajták szó szerinti és metaforikus jelentésének megértése. Szövegösszefüggés megfigyeléseA metaforikus jelentés elkülönítése a szó szerinti jelentéstől. A ki nem fejtett tartalmak megértése és kikövetkeztetése szövegösszefüggés alapján.
Aktív szókincs gyarapítása tanári segítséggel.Aktív és passzív szókincs gyarapítása tanári segítséggel.Aktív és passzív szókincs gyarapítása önállóan, kétnyelvű szótár használata.Aktív és passzív szókincs gyarapítása önállóan, egynyelvű szótár használata.
Kulcsinformációk kikeresése a szövegből. Egyszerű kérdésekre válaszadás.Szövegekkel való foglalkozás gyakorlatok alapján: információk kiemelése, olvasottak alapján egyszerű kérdésekre válaszadás, kérdésfeltevés, rövid összefoglalás.Keresett információ kiemelése a szövegből. A szöveggel kapcsolatos egyszerű/nehezebb feladatok megoldása, kérdésfeltevés, vázlatkészítés, tartalom összefoglalása.
Szövegértelmezési technikákkal való ismerkedés.
Bármilyen témájú és jellegű autentikus szöveg, újság- és folyóiratcikk olvasása, az arra vonatkozó kérdések megválaszolása, kérdésfeltevés, vázlatkészítés, tartalom összefoglalása, értelmezése.
Szövegértelmezési technikák körének tágítása.
Egy-két mondatos vélemény megfogalmazása az olvasott szöveg tartalmáról, szereplőiről és helyzetükről.Szöveggel kapcsolatos néhány mondatos vélemény megfogalmazása.Önálló vélemény bővebb kifejtése az olvasott szövegről, vélemény egyszerű indoklása.Önálló véleményalkotás bármilyen fajtájú szövegről, különböző vélemények, kritikák összehasonlítása, logikus érvelés.

3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
A görög abc kis- és nagybetűinek elsajátítása (aMegfelelő tempójú és rendezettségű írás, másolás.Önálló kézírás kialakulása.Lendületes és olvasható önálló kézírás kialakítása.
magyar abc betűitől eltérő betűk biztonságos használata).
A görög nyelv hangjainak, az abc betűinek és ismert szavaknak leírása tollbamondás után.Rövid ismert görög szöveg leírása diktálás után.Tanult témákon alapuló hétköznapi szöveg leírása diktálás után.Bármilyen témájú (hétköznapi és szakszöveg) idegen görög szöveg helyes leírására tollbamondás után.
Hallott vagy olvasott szöveg lejegyzetelése tanári segítséggel.Hallott vagy olvasott szöveg lejegyzetelése önállóan.
Tanult szavak behelyettesítése ismerős szövegbe.
Ismert görög szöveg fordítása görögről magyarra.
Ismert szövegek fordítása görögről magyarra és magyarról görögre kétnyelvű szótárral. Eligazodás a szótárban. A fontosabb szótári jelek ismerete.Görög nyelvű általános témájú szövegek fordítása magyarra szótár segítségével. Magyar nyelvű általános témájú szövegek fordítása görögre szótár segítségével.Önálló fordítás segédeszközök igénybevételével. Magyar szöveg szabad fordítása görög nyelvre szótár nélkül. Műfordítási alapismeretek.
Egyszerű képekről rövid mondatok alkotása, sorba rendezése. Képek vagy kérdések alapján egyszerű nyelvezetű fogalmazás.
Képes röviden bemutatkozni írásban.
Több mondatból álló egyszerű, összefüggő fogalmazás írása képek segítségével vagy megadott kérdések alapján hétköznapi témákban. A szöveggel kapcsolatos egyszerűbb feladatok megoldása.
Rövid leírás, jellemzés.
Fogalmazás írása képek segítségével vagy önállóan. Olvasott, látott, hallott szöveg írásbeli összefoglalása helyes időhasználattal. Lényeg kiemelése. Hiányos történet kiegészítése.
Részletes leírás, jellemzés.
Önálló fogalmazáskor "görögös" nyelvtani szerkezetek és kifejezések használata. A magyar nyelvtani rendszertől eltérő jelenségek bővítése (pl. műveltető és szenvedő igeszemlélet, előidejűség és régmúlt kifejezésére használt múlt idő). Ismeretlen szövegelemek
Rövid írásbeli élménybeszámoló.Részletes élménybeszámoló írásban.jelentésének kikövetkeztetése a szövegösszefüggésből. A szöveggel kapcsolatos feladatok megoldása.
Kreatív írás.
Ünnepi levelezőlap, rövid üdvözlés írása.Diáklevelezés. Rövid levél, üdvözlet írása, egyszerű nyomtatványok kitöltése.Baráti és hivatalos levél írása szabadon vagy megadott téma alapján. Alkalmi üdvözlet írása. Helyes címzés.Rövid önéletrajz megírására formai követelmények alapján, terveinek bemutatására írásban, baráti és hivatalos témájú levél, kérvény, pályázat írása. Sajtóműfajok gyakorlása.

4. Ismeretek a görög nyelvről

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Egyszerűbb, különböző stílusú görög szövegekben az eltérő nyelvhasználat érzékelése, az alapvető különbségek megfigyelése.Konkrét irodalmi példák alapján képes felismerni a nyelv és a nyelvhasználat rétegezettségét.A görög nyelv változásának nyomon követése az ókortól a katharevuszán át a dimotikiig az ismert szókincs és a tanult nyelvtani jelenségek alapján.Képes röviden beszámolni a görög nyelv eredetéről, felsorolni a görög nyelv változásának főbb állomásait az ókortól máig. Képes beszélni a katharevusza (tudós nyelv)
és a dimotiki (népnyelv) híveinek harcáról, arról, hogyan lett a dimotiki Görögország hivatalos nyelve. Bármely görög szöveget elhelyezni korban.

5. Ismeretek a görög irodalomról

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Mesék, állatmesék, mondókák, képregények, versek, rövid elbeszélések olvasása a népköltészet és a műköltészet köréből.Mesék - népmesék és műmesék - olvasása, elmesélése. A görög mítoszok olvasása egyszerűsített formában. Különböző műfajú epikai művek (népmese, műmese, mítosz) felismerése, műfajuk meghatározása. Az olvasott epikai művekben a cselekmény, szereplők; mesélő megnevezése. A népköltészet és a műköltészet megkülönböztetése. Változatos tematikájú versek meghallgatása, olvasása. A vers formai jegyeinek felismerése (versszak, ritmus, rím).Különböző epikai művek legfontosabb fajtáinak felismerése. Művek mondanivalójának, témájának megfogalmazása. Művek elemzése meghatározott szempontok alapján.
Lírai költemények értő olvasása, felolvasása, elemzése.
A görög irodalom történetének áttekintése: az ókori szerzőktől és dialektusoktól napjaink irodalmáig. Képes a tanuló a görög irodalom adott korszakának áttekintő elemzésére, továbbá egy konkrét mű rövid bemutatására. Az irodalmi alkotások három fő műfaji csoportba sorolása. A magyar és a görög irodalom összehasonlítása, párhuzamok, hasonlóságok keresése.

6. A tanulási képesség fejlesztése

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Ismerkedés a könyvtárral (tanári vagy könyvtárosi segítséggel).Ismerkedés a tudatos könyvtárhasználattal. Információgyűjtés tanári segítséggel.Könyvtár önálló, tudatos használata. Információgyűjtés irányítottan és önállóan. Információk rendezése, felhasználása.Önálló és tudatos könyvtárhasználat, információgyűjtés görög nyelvű szakkönyvekből (lexikon-enciklopédia használat, egynyelvű szótárak használata). Információ kreatív felhasználása.
Ismerkedés (képi és hangzó)
információhordozókkal.
Különböző információhordozók irányított használata.Különböző információhordozók célszerű használata az életkornak megfelelően.
Ismerkedés görög nyelvű programok használatával számítógépen.Számítógépen játék- és oktatóprogramok használata tanári segítséggel.Görög nyelvű CD-ROM használata, tanulás görög nyelvű CD-ROM segítségével.Az internet és görög nyelvű oktatóprogramok tudatos használata.
Információgyűjtés az internet görög nyelvű oldalairól tanári segítséggel.
A magyar abc-től eltérő betűk és ékezetek használatának gyakorlása, pár szavas szöveg írása,
Információgyűjtés az internet görög nyelvű oldalairól önállóan.
Egyszerű szövegek megalkotása számítógépes program segítségével.
A magyar abc-től eltérő betűk és ékezetek helyének biztos ismerete a billentyűzeten, a hallott vagy olvasott görög szöveg legépelése és megszerkesztése számítógépen.
Ismerkedés egyszerűbb memorizálási technikákkal.További memorizálási technikák elsajátítása.Tanult memorizálási technikák alkalmazása, önálló technikák kialakítása.Tanult és önálló memorizálási technikák tudatos használata.
Egyszerű vázlat készítése tanári segítséggel.Vázlat bővítése, szűkítése. Összefoglalás vázlat alapján.Vázlatkészítés, összefoglalás önállóan. Jegyzetkészítés tanári segítséggel.Vázlat célirányos felhasználása, összefoglalás tudatos gyakorlása, önálló jegyzetkészítés.

2. Görög népismeret

(Valamennyi oktatási forma)

Fejlesztési feladatok

1. Ismeretszerzés, tanulás

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
A tanulók egyszerű ismeretszerzés céljából, bemutatkoznak egymásnak, elmondják, hogy Magyarországon hol laknak. Megmutatják a térképen, honnan származik családjuk. Behoznak görögországi fényképeket, családi emléktárgyakat, és elmesélik azok történetét.
Rövid történeteket mondanak el a könyvekben, és az osztály falain látható képekről, nemzeti hősökről. A tanulók ókori állatmeséket, rövid mítoszokat, népszokásokról és szentekről szóló legendákat, népmeséket, és gyermekverseket olvasnak. Görög zenét és dalokat hallgatnak, részt
A tanulók ismeretszerzés céljából megtekintik a környezetükben található első görög diaszpóra emlékeit. Megfigyelik az ortodox templomok külső
és belső ismérveit.
Legendák olvasása az ortodox egyház nagy szentjeiről. Történelmi dalok, legendák olvasása Konstantinápoly elestéről, képekből, filmekből és a tömegkommunikációs eszközökből több ismeretet szereznek a kor történelmi eseményeiről. A görög történelem sorsdöntő eseményeit megörökítő, egyszerűbb nyelvű irodalmi alkotások, legendák, kleftisz-dalok olvasása az ókortól napjainkig (pl. perzsa háborúk, Nagy Sándor hódításai, Konstantinápoly
Ismeretszerzés személyes görögországi és magyarországi beszélgetésekből, tárgyak, képek épületek, műemlékek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből.
Információk gyűjtése az első és második görög diaszpóra múlt és jelen életéről, nyelvhasználati sajátosságairól az iskolai könyvtárban, a miskolci Ortodox Múzeumban (ahol régi iskolai füzetek is vannak), az Görög Kisebbségi Önkormányzat folyóirataiban, a Magyar Rádió Görög Nemzetiségi Műsorából. Az írások a görög nyelvhasználati
Ismeretszerzés irányított beszélgetésekből, a görögséghez fűződő tárgyak, képek, épületek közvetlen
megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, tömegkommunikációs eszközökből, filmekből.
Adott témához információk gyűjtése, projekthez könyvtárban, múzeumban, médiatárban, az interneten. A görög történelem áttekintő ismerete, különös hangsúllyal a magyarországi görögség sorsát befolyásoló eseményekre, mint a polgárháború, 67-es diktatúra, illetve minden történelmi korszakot érintő filmek megtekintése.
vesznek a március 25-eleste, 21-essajátosságainak aÖnálló képet tudnak
dikei és az október 28-szabadságharc, kis-ázsiaimegfigyelésére isalkotni a tanulók az
dikai nemzeti ünnepeken.katasztrófa, világháborúsalkalmasak.európai uniós tagság
Megfigyelik, hogyanévek).előnyeiről és képesek az
ünnepelnek, szórakoznak aA tanuló ismeri mindkéteurópai uniós internetes
görögök.Ismereteket szerez azhazájának,portálokon megtalálható,
európaiság fogalmáról,Görögországnak éskorosztályuknak
Lerajzolják aMagyarország ésMagyarországnak, európaimegfelelő programok
Görögország,Görögország helyéről ésuniós történetét ésközött eligazodni (pl.
Magyarország és azszerepéről a kontinensen.ismereteket szerez azkisebbségi nyelvoktatást
Európai Unió zászlóját,integráció folyamatáról.ösztönző
elénekelik a nemzetiA tanultak felhasználásacsereprogramok).
himnuszokat, mondanakprojektek tervezésében ésA gyűjtött adatok
pár szót a költőjükről éskészítésében a görögségfelhasználása projektek,A gyűjtött információk
zeneszerzőjükről.sajátos életmódjával, abemutatókönálló rendszerezése,
család és környezetemegtervezésénél ésértelmezése és bemutatása.
A gyerekek a családdal éskisebbségi kötődésévelvégrehajtásánál. A tanulóMeg tudja magyarázni a
az iskolával együttkapcsolatban.mutassa be a görögséggörögség szimbólumait,
készülnek a karácsonyi ésfőbb lakóhelyeit,bemutatni jelentősebb
húsvéti ünnepekre, ésmagyarázza az életmód ésünnepeit,
ismereteket,környezet közöttinéphagyományait és
tapasztalatokat szereznekfontosabb összefüggéseketszokásait. A tanultak
a görög szokásokról,(kereskedelmi központok,felhasználása új
hagyományokról.ipari, illetve
mezőgazdasági területek).
feladathelyzetben.

2. Kritikai gondolkodás

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
A tanulók kérdéseketKérdések önállóA kisebbség és azKérdések önálló
tesznek fel egymásnak amegfogalmazása a tárgyaltanyanemzet kulturálismegfogalmazása a
családjukról, görögországitémával kapcsolatban. (Azéletének, kiemelkedőgörögség sorsfordulóival
származásukról, jelenlegielső görög diaszpóráról, aeseményeinek megvitatásakapcsolatban. Önálló
lakóhelyükről. Véleménytgörög történelem(hangversenyek, színháziállásfoglalás és érvelés,
nyilvánítanaksorsdöntő eseményeiről, abemutatok, könyv- éskülönböző, a görögség
környezetükről,görög nyelvről ésképzőművészetisorsát meghatározó
tanulmányiirodalomról). Megvitatjákkiállítások, évfordulók,nézetekről,
kirándulásaikról,a görögség ismertsportesemények).cselekedetekről.
anyanyelvi táborokról,képviselőinek tetteit aSzépirodalmi,
görögországi utazásaikrólközösség formálásaAktív részvétel az iskolapublicisztikai
és élményeikről.érdekében. Magyarországigörög nyelvű színjátszókisebbségpolitikai munkák
görög híres emberek,csoportjaiban.összevetése, kritikai
A tanulók eljátsszák aztörténelmi személyiségek,Jelenetek eljátszása,feldolgozása. Szövegek,
ismert ókori állatmeséket,hétköznapi emberekrészvétel regionálisfilmek stb. vizsgálata a
mitológiai történeteket,jellemzése (pl. Szinasz,fesztiválokon, kulturálistörténelmi hitelesség
Jézus születéséről szólóZavirasz, Hadzisz, a görögeseményeken.szempontjából.
legendát, farsangi dalokatnyelv művelői,Részvétel és
és maskarás játékokat.színművészek,Önálló vélemény éskezdeményező kedv a
Karácsonyi és húsvétiképzőművészek,kérdések megfogalmazásaszínjátszó csoportok
kálandák előadásárairodalmárok, sportolok, aa görögség múltját ésmunkájában
készülnek.stb.).jelenét illetően. Érvek(színdarabírás, színjátszás,
gyűjtése a saját véleménykritikák megjelentetése,
Elmondják véleményüket,A különbségekalátámasztására. Aszervezői munka).
hogy hogyan ábrázolják afelismerése és agörögség történelmének,Önálló vélemény
változások nyomontársadalomföldraj zának
könyvek a görög hősöket,követése egy-egyismerete. Jelenségekmegfogalmazása a
s milyennek képzelik őkettörténelmi, a kisebbségtárgyhű és kritikaigörögséget érintő
ők maguk.szempontjából sorsdöntőbemutatása, sorsfordulókeseményről, jelenségekről,
jelenség kapcsán (pl. aértelmezése (pl. kis-ázsiaiismert kisebbségi
katonai diktatúra bukásakatasztrófa, polgárháború).személyekről. A
Görögországban, 1974-Az anyaország történelmemagyarországi kisebbségi
ben, a kisebbségiés társadalomföldrajzaés emberi jogi rendszer
önkormányzatokjellegzetes vonásainakértékelése a saját
megalakulása 1995-ben,bemutatása.értékrendnek megfelelő
Magyarországszempontok alapján. A
csatlakozása az EurópaiA magyarországi göröggörögség nemzetközi
Unióhoz 2004-ben).kisebbséget képviselőkkapcsolatainak kritikai
főbb feladatainak ismeretebemutatása a múltban és
és értékelésema. Naprakész
(Önkormányzatok, iskola,tájékozottság aktuális
ifjúsági szervezetek,kisebbségpolitikai és
tánccsoportok).emberi jogi jelenségekről.
Azok összehasonlítása
strukturális és funkcionális
szempontok alapján. A
jövő trendjének
felvázolása. A görögség
anyaországon kívüli
jelenlétének ismerete,
bemutatása. Alapvető
ismeretek szerzése a
Külföldön Élő Görögök
Titkárságáról, a Görögök
Világszövetségéről, annak
ifjúsági tagozatáról,
tevékenységük kritikai
bemutatása.

3. Kommunikáció

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Beszélgetés a görögBeszélgetés és vita egy-Események, történetekBeszélgetés és vita egy-
közösség problémairól,egy a görög kisebbségetelbeszélése aegy kisebbségpolitikai,
terveiről. A tanulók, haérintő témáról. Sajátkisebbségeket érintőemberi jogi témáról. A
nem értenek valamit,vélemény érthetőtémában, élőszóban. Vitásvita során a
tegyenek fel kérdéseketmegfogalmazása. Másokkérdések, véleményekvéleménykülönbségek
tanítóiknak, szüleiknek, ésvéleményének türelmesfelvetése, megbeszélése.tisztázása, a saját álláspont
nyilvánítsák ki sajátmeghallgatása ésSzóbeli beszámoló a sajátgazdagítása,
véleményüket az adottfigyelembevétele (pl.gyűjtőmunkával szerzetttovábbfejlesztése mások
témáról. Készítsenekmilyen műsorok legyenekismeretekről (pl.véleményének
osztálykiállításokata görög hagyományőrzőhétköznapi szavakfigyelembevételével, a
tanulmányiösszejöveteleken ésdimotiki és katharevuszatolerancia gyakorlása.
kirándulásaikról, nyelvimilyen a nemzetiformáinak a gyűjtése).
táborokról, ünnepiünnepeken). SzóbeliFogalmazás írásaBeszámoló, kiselőadás
szerepléseikről,beszámoló a sajátvalamely görög kisebbségitartása a görög
görögországi utazásaikról,tapasztalatokról, önállótémáról. Események,irodalomból,
stb., és tartsanak kisgyűjtőmunkával szerzetttörténetek, jelenségekműfordításból, a
élménybeszámolókatismeretekről (pl. görögmozgásos, dramatikuspublicisztikából, a sajtó, a
ezekről. Készítsenekközmondások, naptárak,megjelenítése.rádió- és a tévéműsorok
különböző anyagokból:receptek, képeslapok,alapján (görögországi,
zászlókat,növényhatározók stb.).diaszpóra, magyarországi).
kalikancaroszokat,Fogalmazás írásaMutassák be származásiA magyarországi
tavaszköszöntő fecskétvalamely görög kisebbségihelyük (görögországigörögöket ábrázoló
mártisszal, Kiratémáról (pl. a görög iskolafalujuk, megyéjük,önállóan gyűjtött képekből
szarakoszti bábut, húsvétiés a szülők kapcsolata, atájegységük) jellemzőtabló, kiállítás és
gyertyákat, tojásokat stb.család részvétele anépviseletét, táncait ésmagyarázat készítése.
Ezeknek azközösségi életben, nyelvitanítsák is meg azokatGörögország
eseményeknek,táborok értékelése). Rajzosztálytársaiknak.tájegységeinek jellemző
történeteknek,készítése görög kisebbséginépművészeti motívumait
szokásoknak mozgásos,témáról (pl. göröghasonlítsák össze,
táncos, dramatikussportnapok, iskolaikeressen párhuzamokat és
megjelenítése. Rajzokfarsang, báránysütés).hasonlóságokat azok
készítése görögGörög tárgymásolatok,között. Hasonlítsák össze
népviseletekkel,hímzések készítése. Rövidtovábbá a magyar és a
hangszerekkel, másolatoktörténetek, jelenetekgörög népművészeti
tájakról, műemlékekről,eljátszása.alkotásokat is (jellemző
szobrokról, tárgyakról,hangszerek,
stb., és rövid beszámolóknépdalszövegek,
alkotásaikról.népviselet).

4. Tájékozódás térben-időben

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Megtanulják a tanulók azA tanulók bővítik az időAz idő tagolásáraTörténelmi korszakok,
időre vonatkozótagolására szolgálószolgáló kifejezésekperiódusok nevének
kifejezéseket: perc, óra,kifejezések használatát:biztos és gyakorihasználata a történelmi idő
nap, hét, hónap, év ésperc, óra, nap, hét, hónap,használata: pl. hónap, év,tagolására (pl. Bizánc kora,
kifejezéseket ezekkel aév, évtized, évszázad,évtized, évszázad,Török Hódoltság kora).
fogalmakkal kapcsolatbanemberöltő.emberöltő, a múltban,Az idő ábrázolása téri-
és ismerős környezetükreKrisztus előtt, Krisztusvizuális eszközökkel,
vonatkozóan, pl.: amikorKépesek időben elhelyezniután. Ismert eseményekkronológiai adatok
nagyszüleim gyerekekfontosabb görög történelmiidőbeli meghatározása,rendezése.
voltak, nagyon régen azeseményeket (pl. Nagymint pl. a görög diaszpóraFontosabb események,
ókori görögök idejében.Sándor uralkodása idején, aéletének mérföldkövei,jelenségek időpontjának
Idő meghatározása apolgárháború után). KrisztusGörögországismerete, azok elhelyezése
tanulók által készítettelőtt, Krisztus után.történelmének főbbegymáshoz viszonyítva (a
órával (pl. fából, papírból,Viszonyítások gyakorlása:állomásai.görög szabadságharc évei).
műanyagból)előbb, később, ugyanakkor,Az idő ábrázolása téri-
most, régebben, nagyonvizuális eszközökkel,A világtörténet, az európai
Események, jelenségek,régen.kronológiai adatoktörténelem, a görög
személyek stb. időrendbeAz idő ábrázolása játékkalrendezése.történelem és a helytörténet
állítása, pl. családiés vizuális eszközökkel (pl.eltérő időbeli ritmusának és
történések.időszalag készítése).Egyszerű kronológiaikölcsönhatásainak
Események, jelenségek,számítások és különbözőértelmezése (pl. a
Ismerkedés Görögországtárgyak, személyek stb.események, jelenségek,2. világháború és annak
földrajzi térképével, azokidőrendbe állítása.tárgyak, személyekfolytatása görög
másolása, kiszínezése kéziidőrendbe állítása.polgárháborúban).
munkával. A térképenEgyszerű térképek készítéseEurópa, GörögországAz egyes történelmi
felismerik a tengert, avagy másolása kézitérképének másolása kézijelenségek (gazdaság,
hegységeket, Görögországmunkával. A térképmunkával. A térképkultúra, politika stb.) eltérő
fővárosát és az országdomborzati elemeinek biztoselemeinek biztos ismerete:időbeli ritmusának és
határait. települések.ismerete, pl. GörögországGörögország folyóinak éskölcsönhatásainak
határai és az országtengereinek, határainakelemzése.
szomszédjai. A tanult helyekfelismerése.
megkeresése a térképen (pl.Különböző időszakok
történelmi helyek, tanulókA tanult helyektörténelmi térképeinek
felmenőinek szülőhelye, amegkeresése a térképenösszehasonlítása (pl.
görög kisebbség lakóhelyei(pl. a görög diaszpóraBizánc területi változásai
Magyarország térképén).letelepedésének útvonalánaz évszázadok során), a
Események, jelenségeklétesült görög falvak,változások hátterének
leolvasása történelmiközösségek). Események,feltárása.
térképekről (pl. az újkorijelenségek leolvasásaAz adott téma
Görögország első ésEurópa, Magyarország éstanulmányozásához
második fővárosa).Görögország történelmileginkább megfelelő térkép
Távolságok számításatérképéről.kiválasztása különféle
történelmi térképekenTörténelmi helyszínekatlaszokból.
(Görögországon és Európánmodellezése.Vaktérképeken tanult
belül).Események kapcsolása a tanult helyekhez.helyek bejelölése és azokhoz jelentősebb eseményekhez való társítása (pl. Akropolis, Krétai irodalmi és művészeti központja).

5. A tartalom kulcselemei

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy
- egy-egy görög híres ember (pl. művész, felfedező, feltaláló, tudós, szent, uralkodó, politikus) életével, tevékenységével, jellemvonásaival megismerkedjenek, és ennek kapcsán azt is felismerjék, hogy az emberek régen másként éltek és gondolkodtak, mint ma;
- nemzeti ünnepeinkhez és jelképeinkhez kapcsolódó eseményekkel megismerkedjenek (március 25. és október
28.);
- beszélgessenek olyan kérdésekről, mint a viselkedési és illemszabályok a görög és a magyar
viselkedésformák közötti hasonlóságok és különbségek (pl. étkezési szokások), a kölcsönösség szerepe az illemben, külső és belső jellemvonások, a jó és rossz tulajdonságok, a rokonság, a barátság, a rászorulók segítése;
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy
- további ismereteket szerezzenek a görög hagyományokról, a görög diaszpóra lakóhelyének múltjáról, az azokat fenyegető veszélyekről;
- megismerjenek néhány görög történelmi mondát és mítoszt;
- a történelmi múlt egy-egy térben és időben határolt darabját mélységében tanulmányozzák (pl. Athéni aranykor, mükénéi kultúra, az 1823-as szabadságharc éveit);
- ismereteket szerezzenek a görög állam kialakulásának és történetének fontosabb fordulópontjairól és kiemelkedő személyiségeiről;
- ismereteket szerezzenek arról, milyenek voltak az emberek hétköznapjai a
- különböző korokban és országrészekben (pl. kontinensen, szigeteken, a városállamok, Nagy Sándor idejében, a török hódoltság, a 20. században);

megvitathassák melyik történelmi szereplő nézőpontját fogadják el;
- további ismereteket szerezzenek a görög és nemzetiségi népszokásokról, a hagyományos életmódról;
- ismerkedjenek a görög etnikai kisebbségek életével, beszélgetést folytassanak olyan témakörökről, mint az emberek közötti különbségek, a nemek közötti kapcsolatok, az egyén és a közösség viszonya
- ismerjék az alapvető fogyasztói magatartásmintákat, egy konkrét példán keresztül tudják értelmezni a reklám szerepét.
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy
- további mély ismereteket szerezzenek a görög hagyományokról, a görög diaszpóra lakóhelyének múltjáról, az azokat fenyegető veszélyekről és a megóvásukra tett erőfeszítésekről (pl. a görög Beloiannisz falu elnéptelenedése);
- a történelmi múlt egy-egy térben és időben határolt darabját mélységében tanulmányozzák (pl. a Balkán-félsziget, unióinak harcai az egyes időszakokban);
- egy-egy jelenség
változását az időben több korszakot átfogóan is tanulmányozzák;
- további ismereteket szerezzenek a görög állam és nép történetének fontosabb
fordulópontjairól és görög történelem kiemelkedő személyiségeiről;
- további ismereteket szerezzenek az európai történelem jelentős állomásairól és azok hatásáról a görög történelem alakulásában;
- ismereteket szerezzenek arról, milyenek voltak a görög emberek hétköznapjai a különböző korokban (pl. a 1. és 2. diszpóra élete Magyarországon, a tanulók nagyszüleinek élete),
- továbbá politikai konfliktusokról (forradalmakról, háborúkról), különösen azok hétköznapi, emberi, erkölcsi vonatkozásairól;

- önállóan értelmezzenek múltbeli eseményeket saját nézőpontjuk alapján;

- megfelelő szinten tudjanak beszélgetni és vitázni olyan témakörökről, mint az emberek közötti különbségek, a nemek közötti kapcsolatok, az egyén és a közösség viszonya,
- a gazdálkodás kérdései, a demokrácia és az emberi jogok; nemzetközi humanitárius jog alapelvei
- szembesüljenek a szabadság és a felelősség emberi dimenzióival a magán- és a közélet különböző területein;
- egy konkrét példán keresztül tudják értelmezni a reklám és marketinghatások szerepét.
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy
- további ismereteket szerezzenek a görög hagyományokról, a görög diaszpóra lakóhelyének múltjáról, az azokat fenyegető veszélyekről és a megóvásukra tett erőfeszítésekről;
- egy-egy történelmi témát vagy időszakot (a politika-, a gazdaság-, a társadalom-, a tudomány-, a technika­vagy a művelődéstörténet, illetve a történeti ökológia köréből) átfogóan tanulmányozzanak és összehasonlítsanak; Ilyen lehet pl. a demokrácia születése és fejlődése görög földön;
- további ismereteket szerezzenek a görög állam és a görög nép történetének fontosabb
fordulópontjairól, ismerjék a görög ókori, bizánci és újkori történelem kiemelkedő személyeit;

- további ismereteket szerezzenek az európai történelem jelentős eseményeiről és Görögország helyéről azokban, továbbá a görögök szerepéről az Európán kívüli civilizációk életében (görög demokrácia, Nagy Sándor terjeszkedése és városalapításai, a 2. világháborús Antant tagság);

- ismereteket szerezzenek a görög diaszpóra történetéről és kultúrájáról világszerte;
- a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek történetéről;

- megismerkedjenek a 20. század nagy hatalmi, társadalmi és értékkonfliktusaival (pl. gyarmatosítás, világháborúk, nukleáris hatalmak, nemzetközi katonai szövetségek) és azok globális következményeivel (pl. munkaerőpiac alakulása, rasszizmus, terrorizmus);

- vitassanak meg olyan témákat, mint az emberi elme, az erkölcs, a szexualitás, a munkavállalás, Magyarországon, Görögországban és az Európai Unió politikai rendszere, az érdekképviseletek, a demokrácia, az emberi jogok, az alapvető szabadságjogok, a fegyveres konfliktusok és a nemzetközi humanitárius jog alkalmazása;
- szembesüljenek a szabadság és a felelősség emberi dimenzióival a magán- és a közélet különböző területein;
- ismerjék az alapvető fogyasztói
magatartásmintákat és egy konkrét példán keresztül tudják értelmezni a reklám és marketinghatások szerepét.

6. A reflexiót irányító kérdések

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
- Legyen alkalmuk aLegyen alkalmuk aLegyen alkalmuk aLegyen alkalmuk a
tanulóknak arra, hogytanulóknak arra, hogytanulóknak arra, hogytanulóknak arra, hogy
választ keressenek olyanválaszt keressenek olyanválaszt keressenek olyanválaszt keressenek olyan
kérdésekre, mint akérdésekre, mint akérdésekre, mint akérdésekre, mint a
következők.következők.következők.következők.
- Milyen jellemző- Mi az ember? Miben- Mit jelent az, hogy- Vannak-e abszolút
tulajdonságai vannak?különbözik az állatoktól?minden embert egyenlőerkölcsi értékek?
Miben hasonlítok- Miben hasonlítunkméltóság illet meg?- Miért kerülhet
másokhoz? Mibenmindannyian? Honnan- Mit tehet az egyes emberellentmondásba erkölcs és
különbözöm másoktól?erednek az emberek közöttimásokért, a közösségért, ajog?
- Mire vagyok képes?különbségek?rászorulókért?- Milyen útjai vannak az
Mire nem vagyok képes?- Miért gondolkodnak- Van-e fejlődés aönmegvalósításnak?
- Milyen szeretnék lenni?másként a különbözőtörténelemben?- Hányféle közösségi
- Miért van szükségéletkorú emberek?- Miért vannak háborúk?identitása lehet egy
szabályokra?- Mi mindentől függhet a- Milyen szerepet játszik aembernek?
- Mit jelent az, hogydöntések és tettektermészeti környezet az- Milyen értelemben
kétnemzetiségűekmegítélése?egyes országok,beszélhetünk ok-okozati
(görögök és magyarok)- Miért vannak szegények éscivilizációk életében?viszonyokról a
vagyunk?gazdagok?történelemben? Van-e
történelmi determinizmus?
- Milyen mértékben- Mitől függnek az egyes- Haladhat-e
határozza meg a természetiemberek, embercsoportokkényszerpályán egy ország
környezet az emberekérdekei?történelme?
mindennapi életét és- Miért vannak gazdag és- Hogyan élhetnek együtt
kultúráját?szegény országok?különböző kultúrák,
- Miért van az, hogy- Milyen mértékbenvallások, népek? Milyen
ugyanazt a történelmihatnak a "nagy emberek"lehetőségei és akadályai
eseményt vagy jelenségeta történelmi eseményekrevannak a kultúrák közötti
különböző emberekés folyamatokra?kommunikációnak?
különbözőképpen élik át?- Mi a hit, a vallás szerepe- Hogyan lehetséges az,
az egyes ember és ahogy ugyanazt a történelmi
társadalmak életében?eseményt vagy jelenséget
- Van-e célja az emberikülönböző emberek
életnek, illetve az emberikülönbözőképpen
történelemnek?értelmezik?
- Mi az erőszak szerepe a
történelemben?

D) HORVÁT KISEBBSÉGI OKTATÁS

1.1. Horvát nyelv és irodalom

(Anyanyelvű és kétnyelvű kisebbségi oktatási forma)

Fejlesztési feladatok

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

Az önkifejezéshez és a társadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztése. A beszédpartnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelő, artikulált nyelvi magatartás kialakítása. Hangzó szövegek verbális és nem verbális kódjainak megértése és értelmezése, a hangzó szöveg különféle kommunikációs helyzetekben, beszédszándékokkal és célokkal. Törekvés a megértésre, a kommunikációs zavarok felismerése és korrigálása. Nyelvileg magabiztos kommunikáció, a nem verbális eszközök tudatos használata. Törekvés a nyelvileg igényes és helyes írásbeli és szóbeli nyelvhasználatra.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam.7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Gondolatok, információk, érzelmek és vélemények egyszerű, érthető és hatékony közlése.Eligazodás a mindennapi beszédhelyzetekben. Gondolatok, érzelmek, óhajok közlése változatosan és érthetően.Alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezőihez konkrét beszédhelyzetben.A kommunikációs folyamat tényezőinek és funkcióinak ismerete. Alkalmazkodás a megnyilatkozás tárgyához, funkciójához, a hallgatóhoz. Az
írásbeli és élőszóbeli megnyilatkozás, valamint a magán és nyilvános
nyelvhasználat közti különbségek ismerete és tudatos alkalmazása.
Különféle mondatok felismerése (kijelentő, kérdő, felszólító, felkiáltó) helyes használata a közlés szándékának megfelelően (kérés, óhaj, nemtetszés, kérdés).A különböző modalitású mondatok változatos használata a közlés szándékának megfelelően. Kérdések, válaszok megfogalmazása, részvétel a beszélgetésben.Mindennapi élmények összefüggő és önálló elmondása összetett mondatokkal. Olvasott és hallott szöveg reprodukálása.Lényegretörő, pontos kifejezésmód, valamint a lényeg kiemelése a beszédben. Tudatos törekvés a gondolatok választékos kifejezésére változatos formában alkalmazkodva a hallgató (beszédpartner) érdeklődéséhez, figyelméhez (szándékolt hatás).
Törekvés a kifejező, és mások számára érthető beszédre. Törekvés a megfelelő hangképzésre, beszédlégzésre és hangoztatásra.Törekvés a kifejező, mások számára érthető, nyelvileg igényes és helyes beszédre, a nyelv hangzóinak helyes kiejtésére. Elemi udvariassági formák ismerete és használata.A közlés tartalma és a beszélő szándéka közötti kapcsolat felismerése, s ennek érdekében a mondat- és
szövegfonatikai eszközök megfelelő alkalmazására való törekvés (beszédtempó, hanglejtés, szó- és mondathangsúly, hangerő, hangszín, szünet, hanglejtés).
A mindenkori beszédhelyzetnek megfelelő az anyanyelv hangzásbeli és nyelvhelyességi sajátosságait figyelembe vevő igényes, érthető beszéd. A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kifejezésmód eszközeinek biztos alkalmazása.
Élmények elmondása néhány összefüggő, egyszerű mondattal.Hallott szöveg rövid szóbeli összefoglalása. Saját vélemény megfogalmazása és indoklása a témának és beszédhelyzetnek megfelelően. Mások véleményének meghallgatása és megértése.Mások véleményének meghallgatása, megértése, esetleg cáfolása és tömör reprodukálása többszereplős helyzetekben. Önálló véleményalkotás érveléssel.Együttműködés csoportos
beszélgetésben, vitában. Mások véleményének meghallgatása és tisztelete. Saját vélemény megvédése (érvelés), esetleg korrekciója. A kommunikációs zavarok, konfliktusok felismerése, feloldásának képessége.
Nem verbális kommunikáció néhány elemének megfigyelése (pl. testbeszéd). Törekvés a helyes szóhasználatra, kiejtésre, testbeszédre tanári irányítással.A szóhasználat, a gesztusnyelv és a mondatfonetikai eszközök összehangolása a tartalommal a beszédhelyzetnek megfelelően.A gesztusnyelv néhány jelének (mimika" szemkontaktus) ismerete és tudatos használata a különféle
beszédhelyzetekben.
A szóhasználat, a gesztusnyelv és a szövegfonetikai eszközök összehangolt alkalmazása különféle beszédhelyzetben. A gesztusok szerepének ismerete, megértése és azok tudatos használata (a mondanivaló megerősítése, megkérdőjelezése, a szavak helyettesítése).
Megértésük a hétköznapi kommunikációs helyzetekben, valamint a művészi alkotásokban.
Ismert szövegek megjelenítése dramatikus játékkal. Memoriterek (költemények, prózai szövegek) ismerete. Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl. bábjáték, árnyjáték, némajáték, versmondás, helyzetgyakorlat.)
Figyelem a kortárs és a felnőtt beszélgetőtársra. Rövid hallott szövegek lényegének, érzelmi tartalmának megértése tanítói segítséggel.
Mindennapi élmények, mozgóképélmények és olvasmányok tartalmának felidézése, elmondása egyéni sajátosságok figyelembevételével.
Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl. olvasmányok párbeszédeinek eljátszása, versmondás, bábjáték, helyzetgyakorlat).Memoriterek szöveghű kifejező elmondása, interpretációja. Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl. vers- és prózamondás, diákszínpadi előadás, népi szokások előadása).Memoriterek szöveghű elmondása, interpretációja a szövegfonetikai eszközök helyes alkalmazásával.

2. Olvasás, írott szöveg megértése

A különböző korosztályok képességeinek és az oktatási igényeknek megfelelő olvasási és szövegértési képességek folyamatos differenciálása és mélyítése. A hangos és néma olvasás megfelelő tempójának elsajátítása, az ily módon olvasott különböző szintű (terjedelem, bonyolultság, műfaj, cél) szövegek megértése, összehasonlítása. Képesség az olvasott szöveg szóbeli és írásbeli alkalmazására, tartalmának elbírálására (állásfoglalás, önálló véleményalkotás).

1-4. évfolyam5-6. évfolyam.7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Az olvasása
jelrendszerének elsajátítása a tanulók egyéni sajátosságainak figyelembevételével.
A tanult betűk összeolvasása. Szavak, szószerkezetek, mondatok hangos olvasása.
Hangos és néma olvasás gyakorlása különböző rövidebb szövegeken a
Tartalmilag ismert szöveg folyékony, helyes, érthető egyenletes tempójú hangos olvasása, értelmezése. Néma olvasással olvasott szöveg tartalmának elmondása.Ismeretlen prózai szöveg folyékony, érthető olvasása helyes kiejtéssel. Néma olvasás szövegértéssel.Irodalmi és egyéb szövegek értelmező olvasása és megértése.
tanulók egyéni
sajátosságainak
figyelembevételével.
Egyszerű szövegek szószerinti jelentésének megértése tanulók egyéni sajátosságainak figyelembevételével.Ismerkedés a szövegértési technikák alapjaival. Az irodalmi szövegekben megjelenő egyszerűbb képek, alakzatok felismerése (pl. hasonlat, metafora, ismétlés, fokozás).Szépirodalmi szövegek értelmező olvasása, azok önálló és csoportos feldolgozása, megértése tanári irányítással. Ismerkedés a szöveg­értési technikákkal. Az irodalmi szövegekben megjelenő egyszerűbb képek, alakzatok felismerése és értelmezése (pl. hasonlat, metafora, ismétlés, fokozás).A szöveg elsődleges és metaforikus jelentésének megkülönböztetése, a ki nem fejtett tartalmak felismerése. A szövegértési technikákkal kapcsolatos ismeretek bővítése, alkalmazása.
Az aktív szókincs gazdagítása a tanult, feldolgozott szövegeken keresztül.Az aktív és passzív szókincs gazdagítása, az életkori sajátosságokhoz igazodó szak- és irodalmi kifejezések ismerete, azok használata az irodalmi szövegek feldolgozását követően. A mindennapi kommunikációban használatos szókincs biztos használata.Az aktív és passzív szókincs gazdagítása önálló munkával (ajánlott olvasmányok, könyvtári munka, gyermeklapok).A szókincs folyamatos és tudatos gazdagítása valamennyi nyelvi rétegre, stílusfajtára kiterjedően. Törekvés az elsajátított szókészlet pontos, a stílusnak és a megnyilatkozás tárgyának, funkciójának, a hallgatónak megfelelően írásban és szóban.
Olvasmány tartalmának elmondása 4-5 összefüggő mondattal a kép, illetve a vázlat alapján a szövegben előforduló szavak kifejezések használatával.Rövid szépirodalmi és népköltészeti szövegek önálló olvasása, lényegük kiemelése, annak tömör megfogalmazása.Irodalmi,
ismeretterjesztő és publicisztikai szövegek önálló olvasása és megértése. A szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazása (témamegjelölés, lényegkiemelés, adatkeresés, ok-okozati összefüggések, vázlatkészítés).
A különböző műfajú szövegek szerkezetének és jelentésrétegeinek feltárása és értelmezése. A műfajnak megfelelő szöveg-feldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása (kontextus, logikai összefüggések, műfaji jellemzők).
Különböző mondatfajták (pl. kijelentő, kérdő) hanglejtésének megfigyelése és reprodukálása a hangos olvasásban.
Az értelmező hangos olvasás folyamatos gyakorlása.
A hangos és néma olvasás gyakorlása. Rövid szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek önálló megértése csendes olvasással.
Szövegek műfaji különbözőségeinek érzékelése (pl. népmese, lírai költemény, elbeszélés, dokumentum).A különböző szépirodalmi és nem szépirodalmi műfajok közötti különbségek megfigyelése és felismerése (pl. elbeszélés, útleírás, tudósítás).A különböző szépirodalmi és nem szépirodalmi műfajok közötti különbségek felismerése és alkalmazása.
Egy-két mondatos vélemény megfogalmazása az olvasott szövegekben megjelenő szereplőkről, cselekedeteikről, magatartásukról.A feldolgozott olvasmányok cselekményének rövid ismertetése. A főszereplők rövid jellemzése. Saját vélemény megfogalmazása a szereplők cselekedeteiről, a szövegben megjelenő élethelyzetekről.Önálló vélemény alkotása és megfogalmazása az olvasott irodalmi művekről.A különböző olvasott vélemények összevetése, a különbségek és hasonlóságok felismerése és értelmezése.
Rövidebb, a mai köznyelvtől eltérő nyelvhasználatú szövegek (pl. régi, archaizáló) megismerése, megértésük gyakorlása.Rövidebb, a mai köznyelvtől eltérő nyelvhasználatú szövegek (pl. régi, archaizáló) megismerése, megértésében szerzett ismeretek gyarapítása. Régebbi korokból származó szövegek önálló megértése segédeszközök segítségével (pl. szótárak).
Korstílusok,
stílusirányzatok
jellemzőinek, valamint a
stílusrétegek
sajátosságainak
felismerése reprezentatív
szövegekben.

3. Írás, szövegalkotás

A horvát anyanyelvű írásbeliség normáinak megismerése, az életkornak és az oktatás igényeinek megfelelő írástechnika, olvasható betűformák, esztétikus íráskép, lényegkiemelő, áttekinthető jegyzetelés és vázlatkészítés, biztos helyesírás. A szövegtípusok és műfajok alapvető ismerete, normakövető írásmód az alapvető műfajokban. Saját álláspont pontos, változatos kifejtése.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam.7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Betűtanulás, a horvát nyelv alapvető jellemzőinek elsajátítása és alkalmazása a tanulók egyéni sajátosságainak figyelembevételével.Megfelelő tempójú olvasható, rendezett külalakú írás.Az írás használata az önkifejezés eszközeként.Olvasható, esztétikus íráskép.
Az eszközszintű íráshasználat fokozatos kialakítása.A tanult nyelvtani ismeretek tudatos alkalmazása.
Rövid szövegek alkotásának gyakorlása (pl. kisebb leírás, rövid elbeszélés, egy-Rövidebb szövegek alkotása különböző szövegfajtákban (leírás,Szövegalkotási képesség fejlesztése különböző szövegfajtákban (leírás,Jó szövegalkotási és -szerkesztési képesség különböző műfajokban
két soros jellemzés) tanári irányítással.elbeszélés, jellemzés). Személyes és olvasásélmények megfogalmazása a megjelölt szövegfajtákat alkalmazva.különböző nézőpontú elbeszélés, jellemzés, ismertetés).(levél, önéletrajz, kérvény, jellemzés, leírás stb.), témában a magán- és közéletben.
Mondatalkotás, néhány mondat összekapcsolásával szövegalkotás a tanulók egyéni sajátosságának figyelembevételével.Helyesírás diktálás után. A helyesírás szabályainak készségszintű használata az aktív szókincsben.A tanult nyelvtani, helyesírási és nyelvhelyességi ismeretek tudatos alkalmazása a fogalmazásokban.A nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási ismeretek biztos és tudatos használata.
Kreatív szövegalkotás (olvasott művekhez befejezések készítése, a történet folytatása). Önkontroll, helyesírási hibák felfedezése, önálló javítása.Az önkifejezés képessége és kreativitás különböző műfajokban (párbeszédek írása, párbeszédek átírása elbeszélő formába). Gondolatok, érzelmek kifejezése különböző nézőpontból.Az önkifejezés képességének és a kreativitás fejlesztése különböző műfajokban (párbeszédek írása, párbeszédek átírása elbeszélő formába). A publicisztikai műfajok (hír, tudósítás, hirdetés) jellemzőinek ismerete és alkalmazása a gyakorlatban. Törekvés a személyiséget kifejező egyéni stílusra.
Az anyaggyűjtés elrendezése alapjainak megismerése, anyaggyűjtés gyermekek számára készült lexikonokból, egyéb forrásokból tanári irányítással, csoportosan és önállóan.Felkészülés a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő szövegek (pl. beszámoló, ismertetés, esszé) írása. Hosszabb felkészülést igénylő esszé, műértelmezés alkotásának gyakorlása.

4. A tanulási képesség fejlesztése

Az alapműveltség elsajátításához szükséges tudás megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái, ezek megismerése, használatuk gyakorlása.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam.7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Az önálló
feladatvégzés egyes lépéseinek
megalapozása (pl. kép és szöveg kapcsolata, könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés, gyermeklexikonok).
Az önálló feladatvégzés gyakorlása (pl. könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés).Az önálló feladatvégzés, információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek megismerése, gyakorlása (pl. szótárak, lexikonok, egyéb ismerethordozók) használata.Verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk gyűjtésének, szelekciójának, rendszerezésének és felhasználásának gyakorlása. A könyvtárismeret bővítése, múzeumi információk feldolgozása.
Tapasztalatszerzés, ismeretek adatok,Az önálló feladatvégzés gyakorlása (pl. könyvekAdatok, ismeretek gyűjtése különbözőKülönböző információhordozók
információk gyűjtése (könyv- és könyvhasználat, verbális és nem verbális (hangzó és képi ) információk feldolgozásának gyakorlása.keresése megadott
témához).
Tapasztalatszerzés
különböző
információhordozók
működéséről,
használatáról.
ismerethordozókból tanári segédlettel.célszerű használata az életkornak megfelelő önállósággal.
Gyermekeknek szóló ismeretterjesztő művek, lexikonok, szótárak megismerése, használata.Elemi gyakorlottság az információ
felhasználásában, a források megjelölésében.
Az információfelhasználás néhány további normájának megismerése, alkalmazása (pl. a források megjelölése, az idézés formai és etikai szabályai; jegyzetek készítése).
Vázlatkészítés tanári irányítással.Vázlat felhasználása különböző témájú és műfajú szövegek megértéséhez.Önálló vázlatkészítés rövidebb szövegek alapján.Önálló vázlatkészítés adott feladathoz, témához, a vázlat alapján különböző műfajú szövegek alkotása.
Ismerkedés különböző ismerethordozókkal (pl. vizuális, audiovizuális, internet, CD-ROM).Egyszerűbb szövegek vizuális átlátása, ábrák, illusztrációk értelmezése szövegösszefüggésében.Verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk egyszerre való látása(pl. illusztráció, ábra, grafikonok, tipográfia), megértése és értelmezése szövegösszefüggésben.
Az összefoglalás sajátosságainak és szerepének megismerése, megértése.Az összefoglalás sajátosságainak ismerete, összefoglalás készítése, gyakorlása megadott szempontok alapján tanári irányítással, csoportosan és önállóan.Az összefoglalás sajátosságainak gyakorlása és önálló alkalmazása (pl. a lényeg kiemelése, időrend követése, adatok rendszerezése, álláspontok elkülönítése).
Jegyzetkészítés tanári irányítással. A tömörítés és a lényegkiemelés gyakorlása.Az önálló jegyzetkészítés gyakorlása tanári segítséggel (pl. kulcsszavak kiemelése, szerkezeti tagolás).
Az információ kritikus befogadásának megalapozása (azonos tájú különböző forrásból származó rövidebb információk összevetése tanári irányítással csoportosan).Felkészülés az információ jelentőségének felismerésére, értékelésére, kritikájára.

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről

A mai horvát nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek elsajátítása, a szöveg felépítésére működésére, jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása a szövegalkotásban, a szövegek megértésében és elemzésében. Annak felismerése, hogy a nyelv a kommunikáció eszköze, de egyben társadalmi jelenség is, hogy nyelv jelrendszer, melynek közösségi összetartó ereje van, hogy közvetíti a világra vonatkozó tudást, a hagyományt. A nyelvi kultúra birtoklása, fejlesztése megalapozza az egyén sikeres szocializációját, hozzájárul önértékelésünk kialakításához, önbecsülésünk fejlesztéséhez, és biztosítja az igényes önkifejezés lehetőségét is.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Mondat, szó, szótag, magánhangzó és mássalhangzó felismerése; az "r" magánhangzói szerepe. A lj, c, c hangok és az ije/je alternáció helyes kiejtése.A mondatszerkesztés szabályainak ismerete. A különböző nyelvi szintek (hang, szó, szószerkezet, mondat, szöveg) közötti összefüggések felismerése.A nyelvi egységek szerkezeti, jelentéstani összefüggéseinek megfigyelése (az azonos szófajba tartozó szavak jellemzői, alakbeli viselkedésük; az azonos szerkezetű, de különböző modalitású mondatok megfigyelése; szerkezetek átalakítása). A nyelvi egységek szövegbeli viselkedésének megfigyelése.A nyelv több szempontú megközelítése (a nyelv mint jelrendszer, nyelv és gondolkodás, nyelv és társadalom, nyelv és kreativitás). A nyelvtani ismeretek önálló alkalmazása. A horvát nyelv típusához kapcsolódó alapvető ismeretek.
A névszók és az ige helyes alkalmazása a mondatban. A segédige különírása az igétől, a li kérdőszó helyesírása. Az aktív és passzív szókincs folyamatos bővítése, szókincsgyakorlatok. Nyelvileg igényes minta követése a beszédben.A szófajokkal kapcsolatos ismeretek bővítése, szófajok szerepe a mondatban. Ismerkedés a szótárak használatával.A szavak jelentésével kapcsolatos gyakorlatokon keresztül a hangalak és jelentés viszonyának megfigyeltetése.A szó hangalakja és jelentése közti összefüggés felismerése, a jelentés szerkezetének ismerete és alkalmazása a szövegalkotásban (kommunikációban).
Szövegalkotási gyakorlatok a tanulók egyéni sajátosságainak figyelembevételével, életkorának megfelelő nyelvhasználati területeken.A nyelv rétegzettségének megfigyeltetése példákon keresztül és felismerése (nyelvváltozatok) különös tekintettel a szókincsre.A horvát irodalmi nyelv és nyelvjárásai közti alapvető különbségek.Gyakorlottság a szövegtani, jelentéstani, pragmatikai, stilisztikai ismeretek alkalmazásában a különböző szövegtípusokban és műfajokban.
A nyelv változásának felismerése egy korábbi és jelenkori szöveg összehasonlításával, a köztük fennálló (elsősorban szókincsbeli) különbségek megfigyelése útján.Példák alapján a nyelv változásának és állandóságának megfigyelése (elsősorban a szókincs és a tanult nyelvtani jelenségek terén) különböző korokból származó szövegek összehasonlításával.A horvát nyelv eredetének és helyének ismerete az indoeurópai és a szláv nyelvcsaládban.
A horvát és a magyar nyelv közti különbségek felismerése, ezek megfogalmazása az életkornak megfelelően. (pl. horvátul, úgy mondjuk, hogy...)A horvát és a magyar nyelv eltérésével kapcsolatos ismeretek bővítése.A horvát nyelvi és magyar nyelvi ismeretek összevetésének képessége, az egyes jelenségek egyre pontosabb megnevezése.A horvát és a magyar nyelv sajátosságainak összevetése, a különböző nyelvtípusból adódó eltérések megfogalmazása.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

Az irodalom mint művészet befogadásának megalapozása és fejlesztése. Az olvasás mint műélvezet megtapasztalása, az olvasás iránti igény felkeltése. Az irodalmi sajátos kifejezési mód formáinak felismerése, összehasonlítása, megértése és értelmezése. A műnemek és műfajok jellemzőinek megismerése. Érzékenység az irodalmi művekben megjelenő értékek, problémák felfedezésére, ismerkedés horvát, a magyar, az európai és világirodalom alkotásaival, alkotóival, korszakaival.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Az olvasás megszerettetése, az iránta való igény felkeltése.Az olvasás mint esztétikai, érzelmi és gondolati élmény-forrás tudatosítása.Az olvasás mint különböző élményforrás ébrentartása, mely hozzájárul az adott nép szellemiségének megismeréséhez.Az igényes ízlésnek és célnak megfelelő olvasásra való ösztönzés. Annak tudatosítása, hogy az irodalmi élmény az emberi élet folyamatos tapasztalatszerzésének forrása: érzelmek, eszmék, gondolatok, élethelyzetek, konfliktusok, cselekedetek.
Ismerkedés a lírai művekkel (versek, mondókák, kiszámolók az anyaország és hazai horvát mű- és népköltészetből), azonosulás a bennük kifejezett érzelmekkel.A lírai mű témájának, üzenetének, hangulatának és hangnemének felismerése.A lírai mű témájának, üzenetének, hangulatának és hangnemének megfogalmazása. A lírai hős megjelenési formáinak (költői szerep) azonosítása. A tartalom és forma (műfaj) összefüggésének felismerése.A lírai mű témájának, üzenetének, hangulatának és hangnemének, értelmezése, megfogalmazása, személyes értékítélet vele kapcsolatban. A lírai én megkülönböztetése különböző korokban született költeményekben.
A költői nyelv néhány
sajátosságának
megfigyelése.
Néhány fontosabb költői kép és alakzat felismerése, szerepük, hangulati hatásuk megfigyelése.A főbb költői képek és alakzatok szókincsbeli és mondattani jellegzetességek azonosítása a lírai művekben.A főbb költői képek és alakzatok szókincsbeli és mondattani jellegzetességek azonosítása,
jelentéstömörítő szerepük megértése a tanult versekben. A költői nyelvhasználat összetettségének felismerése, a grammatikai eszközök funkciójának értelmezése.
Ismerkedés különböző lírai műfajokkal.Lírai és nem lírai verses műfajok megismerése és azonosítása,
jellegzetességeik, tartalmi és formai sajátosságaik megértése.
Lírai és nem lírai verses műfajok megismerése, jellegzetességeik, tartalmi és formai sajátosságaik megértése. Törekvés a műnemek és műfajok közötti kapcsolatok megértésére.
A versszak felismerése, egyszerű jellemzése (sorok száma,A versszak és a nagyobb szerkezeti egységek viszonyának megértése.A kompozíciós egység és a versszakok viszonyának felismerése (pl. tematikusA lírai művek értékszerkezetének felismerése. Versszervező
hosszúsága, szótagszáma).szerkezet, tér- és időszerkezet, logikai szerkezet).elvek felismerése és értelmezése különböző korok műveiben.
Rövidebb epikai művek olvasása (mű- és népmesék, elbeszélések, gyermekregény-részlet a hazai horvát és az anyaországi irodalomból).Az epikai művek közös és önálló olvasása, feldolgozása tanári segítséggel, csoportosan és egyénileg.Az epikus művek cselekményének elmondása, a szereplők jellemzése, az üzenet megfogalmazása közösen és önállóan példák alapján. Önálló mesealkotás.Az epika jellemzői, epikus műfajok, az epikus kompozíció, a nyelvi sajátosságok ismerete. A megismert formák és stilisztikai, nyelvi sajátosságok alkalmazása a mindennapi történetmondásban és a kreatív írásban.
Az olvasott történetek
főszereplőinek
azonosítása.
A szereplők külső és belső tulajdonságainak megfogalmazása.A jellemzés legfontosabb eszközeinek ismerete a közösen és egyénileg feldolgozott művek alapján.A jellemzés eszközeinek ismerete és alkalmazása az irodalmi művekben, valamint a mindennapi életben. Különböző korok embertípusa jellemzőinek összevetése a kor társadalmának, gazdaságának és politikájának tükrében.
Törekvés a történet idejének és helyszínének azonosítására. Annak megállapítása, hogy ki beszéli el a történetet.
A cselekmény kezdő- és
végpontjának
megállapítása.
Az idő és tér egyértelműen megjelölt mozzanatainak azonosítása.Törekvés az idő- és térmegjelölések értelmezésére. Az elbeszélés és a történet időrendje közötti eltérés érzékelése.Az elbeszélő, tér, idő, cselekmény; az elbeszélő nézőpontja, az epikai közlés formáinak ismerete és alkalmazása az epikus művek értelmezése során.
Az elbeszélő és a drámai művek sajátosságainak megfigyeltetése.Az elbeszélő és a drámai művek sajátosságainak azonosítása példákon keresztül.A dráma jellemzői, a drámai kompozíció, drámai műfajok; a drámai közlés formái, stílusbeli jellemzői; a drámai hős; a drámai tér és idő; a dráma és színház.
Népi játékok, dramatizált formák (mesék, bábjátékok, verses formák) olvasása és előadása.Elbeszélések és elbeszélő költemények részleteinek, valamint köznapi helyzetek dramatizált megjelenítése.Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek közös és önálló olvasása, feldolgozása és előadása. Szituációk és instrukciók értelmezése. Szituációs játékok.Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek önálló olvasása, feldolgozása. Komikus helyzetek és jellemek értelmezése (helyzetkomikum, jellemkomikum, nyelvi komikum). A konfliktus szerepe a drámai műben. A tragikus hős. A katarzis.
Anyaországi és hazai horvát népköltészeti alkotások megismerése (népmese, népdal kiszámoló, találós kérdés, közmondás).A népköltészet és a műköltészet alapvető különbségeinek megtapasztalása példák alapján.A modern kor nyelvi sajátosságai. Az elektronikus kommunikáció (SMS, rövidítések, e-mail stb.) és tömegkommunikáció formáinak megfigyelése.Az elektronikus ismerethordozók (CD-rom, DVD, videó) által nyújtott lehetőségek az ismeretszerzésben. Az elektronikus ismerethordozók és a nyomtatott irodalom viszonya.
A modern kor és a népköltészet kapcsolata.
Néhány alapvető irodalmi téma, élethelyzet felismerése az olvasott művek alapján.További alapvető irodalmi témák megismerése.A horvát, a magyar és a világirodalom néhány jelentős témája és formai hagyománya. Egy-egy mű alapján egy-két korstílus alapvető jegyeinek felismerése.A horvát, a magyar és a világirodalom alkotásaiban megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, formák közötti kapcsolatok felismerése.
Az olvasott művek többféle megközelítésének képessége különböző műértelmezési szempontok alapján (tematikus-motivikus, műfaji, életműbeli, stílusirányzati, eszmetörténeti kontextus).
A mű szó szerinti jelentésének megfogalmazása. A történet, az alapérzés, az alaphangulat megfogalmazása.Törekvés az olvasott művek tartalmának, üzenetének, alapérzésének árnyaltabb megfogalmazására. Személyes tapasztalatok, élethelyzetek összekapcsolása az irodalmi művekben megjelenő élethelyzetekkel.Törekvés az irodalmi művekben megjelenő jellemek, élethelyzetek, attitűdök általánosítására, a mondanivaló árnyalt kifejezésére.Törekvés az irodalmi művekben megjelenő jellemek, élethelyzetek, attitűdök általánosítására, a mondanivaló árnyalt kifejezésére. Tájékozódás az irodalmi folyamatokban. Jártasság és egyéni ízlés érvényre juttatása az összehasonlító műelemzésben. Az irodalmi művek elemző­értelmező tevékenysége révén a személyes ítélet, értékválasztás és érzelem kifejezése.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

Önálló gondolkodás, az önkifejezés kulturáltsága, a kulturális és történeti másság felismerése, megértése és erre épülő tisztelete. A saját kultúra sokrétű ismeretén nyugvó képesség a különbözőség felismerése és megértésére. Annak tudatosítása, hogy a másság elfogadása elsősorban ismereteken alapul. Önálló ítéletalkotás társadalmi, történeti, morális és esztétikai kérdésekről, a vélemény érvelő kifejtésének és védelmének képessége különféle kulturális, etikai, esztétikai normák és kultúrtörténeti ismeretek alapján. A műalkotások aktív befogadása, igény és fogékonyság a műélvezetre, a műalkotás fiktív létmódjának megértése. Képesség a konfliktuskezelésre és az önálló ismeretszerzésre.

1-4. évfolyam5-6. évfolyam.7-8. évfolyam9-12. évfolyam
A szép és a csúnya fogalmának használata a mindennapi élmények kapcsán folytatott beszélgetésben.Rövid, néhány mondatos vélemény
megfogalmazása az élmények és olvasmányok kapcsán.
A tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáinak elsajátítása, az eltérő ízlésítéletek és különbözőségek megértése és elfogadása.Az ízlés kontextuális függőségének megértése (kulturális, történeti, közösségi, családi, egyéni beágyazottság). Annak felismerése, hogy korunk
kultúrájában különböző értékű kulturális elemek vannak jelen, igény és képesség az ízlés önálló fejlesztésére.
A szomorú és vidám megkülönböztetése különféle hangzó és képi szövegekről folytatott beszélgetésben.A humor szerepének érzékelése a mindennapokban (pl. vicc) és a műalkotásokban a korosztály érdeklődésének megfelelő néhány szöveg kapcsán.A helyzet- és jellemkomikum a művészetben, a szerzői kifejezésmód különféle formáinak azonosítása (pl. irónia, gúny).Az összetett modalitású szövegek elemzésének képessége. A humor kommunikációs funkcióinak megismerése és alkalmazása saját szövegek alkotásában.
A szép megtapasztalása a természeti környezetben, a mindennapi élet tárgyaiban és a különféle művészeti ágakhoz tartozó, az életkornak megfelelő néhány műalkotásban.Részvétel a
tanulócsoportban folyó beszélgetésben és vitában a mindennapok, művek és olvasmányok kiváltotta élményekről. Mások véleményének meghallgatása megértése.
Egymástól lényegesen eltérő különböző esztétikai normákhoz kapcsolódó művek összehasonlítása, a művészi és nem művészi szépség különbségének megtapasztalása.A műalkotás mint normakövető és normákat megújító jelenség; az új és a régi egyidejű jelenlétének átélése a művészetben. A mű befogadásának közösségi és egyéni aspektusa.
A műélvezet minél gyakoribb átélése a játék, képzelet, ritmus és zene révén.Az önálló műbefogadás mind teljesebb és gyakoribb élménye, a hatás megfogalmazása csoportos beszélgetésben és önálló
szövegalkotásban.
Különféle műfajú, más­más művészeti ághoz tartozó művek összehasonlítása; a mű hatása, mely függ a műfajtól és médiumtól. Sokoldalú, kifinomult kulturális fogyasztási szokások kialakítása és folyamatos bővítése.
A jó és a rossz fogalmainak használata a mindennapi élmények kapcsán folytatott beszélgetésekben.A jó és a rossz, az igazság és az igazságosság: az ítélkezés mint cselekedet felismerése mindennapi szövegekben és különféle műalkotásokban.Az igazság és a nézőpont, a személyes és a közösségi igazság konfliktusának megértése különféle szövegekben.Az igazság, a morál az egyén életében és a társadalomban. A jog és a morál összefüggéseinek megfogalmazása. A tudatos, jogkövető és morális cselekvés elsajátítása, a morális kérdésekben való tájékozódás igénye és képessége.
Mindennapi konfliktusok átélése dramatikus játékkal (helyzetgyakorlat, bábjáték).Mások álláspontja megjelenítésének átélésének képessége, az empátia fontosságának átélése a közösség életében.Különféle konfliktuskezelési eljárások megfigyelése és reflexiója különböző műalkotások és mindennapi
szövegműfajok kapcsán.
Igény a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok hátterének megértésére. Egyéni konfliktuskezelési eljárások kialakítása.
Más korokban született mindennapi szövegek, tárgyak és műalkotások másságának megtapasztalása.Az életkorfüggő szemlélet megfigyelése irodalmi és mindennapi szövegműfajok kapcsán.A történeti másság befogadói aktivitást követelő szerepének tudatosulása. A történeti érzék tudatos és önálló fejlesztése.
A különböző kultúrákA kulturális különbségA művészet kultúraalkotó
eltérő létmódjának,mint életforma és mintszerepének megfigyelése
szemléleténekérték megismerése, aés tudatosítása. A
megtapasztalása néhánykulturális sokszínűségkultúrák közötti átjárás
példa alapján. A horvátmint közösségépítő erőkorlátainak felismerése,
és a magyar kultúrakincsmegfigyelése különfélemás kultúrák
hasonlóságánakszövegekben. A horvát ésmegismerésének igénye.
megfigyelése néhánymagyar kultúra közös ésA horvát és magyar nép
népszokáson éseltérő vonásainakközös és eltérő kulturális,
műalkotáson keresztül.azonosítása.valamint történeti vonásainak azonosítása több évszázados együttélésük tükrében.

1.2. Horvát nyelv és irodalom

(Nyelvoktató és kiegészítő kisebbségi oktatási forma)

Fejlesztési feladatok

1. Beszédértés

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Egyszerű utasítások, kérdések, szavak megértése. A nem verbális kommunikáció (testbeszéd, mimika...) néhány elemének megfigyelése.Egyszerű megnyilatkozások, kérdések, válaszok megértése. Hallás utáni szövegre adott feladatsor megoldása.Köznyelvi beszéd megértése ismert témáról gyakran előforduló helyzetekben. Ilyen témáról szóló rádió- és tévéműsorok lényegének megértése. Szóbeli üzenetek megértése.Horvát nyelvű előadások gondolatmenetének követése, a rádió, tévé és a digitális technika által közvetített hírek követése és megértése, játékfilmek tartalmának megértése. A horvát irodalmi alkotások (normatív nyelvű és egyes nyelvjárási) megértése. Horvát színházi előadások és irodalmi estek tartalmának megértése és követése.

2. Beszédkészség

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Helyes kiejtés a mindennapi kommunikációban. Törekvés a kifejező, és mások számára érthető beszédre. A kérdésfeltevés és válaszadás gyakorlása megfelelő hanglejtéssel a mindennapi kommunikációban,információkérésHelyes kiejtés és hanglejtés a mindennapi kommunikációban. Egyszerű megnyilatkozás a megjelölt témákban.Részvétel a megjelölt témáról szóló beszélgetésben használva a már tanult kifejezéseket, fordulatokat. Saját élmény, gondolat,Részvétel a
mindennapi
kommunikációban
(párbeszéd,
információcsere)
anyanyelvi partnerrel
az elsajátított szókincs
és adás jellegzetes szófordulatokMemoriterek szöveghűvélemény, érzésfelhasználásával.
alkalmazásával rövidebb irodalmiismerete néhány vers,egyszerű és világosGondolatok, érzelmek,
mű (népköltészeti alkotás) ésközmondás és találóskifejezése,élmények, vélemény
néhány közmondás, népdal, népikérdés ismerete.megfogalmazása amegfogalmazása és
játék és találós kérdés ismerete.Különféle dramatikusbeszédszituációnakkifejezése, valamint
formák (bábjáték,megfelelően egyszerűindoklás, érvelés
árnyjáték, némajátékés összetettösszetett
stb.. ) kipróbálása,mondatokban helyesmondatokban.
helyzetgyakorlatszóhangsúllyal ésTörténet elmondása,
intonációval.olvasottak, látottak,
hallottak kapcsán
Verses és prózaikérdések összeállítása.
művek (vagy azok
részleteinek)Törekvés a
memorizálása.változatosságra,
Törekvés a megfelelőérzékletességre, a
artikulációra, alényeg kiemelésére a
beszédtempó, hangerő,beszédben.
hangmagasság,
hanglejtés
alkalmazása.

3. Olvasásértés

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Megfelelő tempójú hangos olvasás, helyes kiejtéssel. Az egyszerű szöveg megértésének szóban vagy írásban történő visszajelzése. Az adott szöveg (felirat, reklám) egyszerű információinak kiemelése.
Hangos és néma olvasás gyakorlása. Különböző mondatfajták megfigyelése és reprodukálása a hangos olvasásban.
Ismeretlen szöveg megfelelő tempójú olvasása helyes kiejtéssel, valamint a központozás szabályainak betartásával. Az olvasott szövegek tartalmának tömör elmondása, a szövegből információk visszakeresése. Ismert tartalmú szövegek értelmező, hangos olvasása.Hosszabb, nyelvileg összetettebb ismert és ismeretlen szöveg folyékony értő olvasása megfelelő szóhangsúllyal, intonációval. Az olvasott szöveg megértése, valamint lényegének kiemelése, események, érzelmek, vélemények megértése. Ezen szövegek feldolgozása tanári segítséggel. Néhány irodalmi alkotás (vers, novella, regény) értelmezése az anyaországi és a magyarországi horvát irodalomból. Ezen műalkotások bemutatásának képessége. Az aktív és passzív szókincs gazdagítása önálló munkával.Különböző korok olvasott szövegeinek (irodalmi alkotások, egyéb szövegek) lényegének kiemelése, tartalmának
összefoglalása, stílusának felismerése, műfajának megállapítása. A szövegek feldolgozása tanári segítséggel és a nélkül (megadott szempontok alapján). Irodalmi alkotások (vers, novella, regény), publicisztikai művek, értelmezése az anyaországi és a magyarországi horvát irodalomból. Ezen műalkotások bemutatásának képessége.

4. Írás

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
A korosztálynak megfelelő tempójú olvasható írás. Az alapszókincs szavainak helyes írása tollbamondás után, valamint egyszerű szövegek hibátlan másolása. Meghatározott témában bemutatkozás, üdvözlő képeslap, üzenet. Egyszerű mondatos szöveg írása az ismert szavak felhasználásával. A rendezett írásmód kialakításaKép alapján összefüggő szöveg alkotása egyszerű mondatokkal. Rövid fogalmazás készítése valamely személyes - és olvasmányélményről. A horvát helyesírás normáinak követése. Anyaggyűjtés gyermekek számára készült lexikonokból, kézikönyvekből csoportosan vagy önállóan.Leírás készítése, élmény és rövid történet írása a horvát nyelv helyesírási és nyelvhelyességi normáinak betartásával. Levélírás különböző közlésfajták alkalmazásával (élmények, események, jellemzés, párbeszéd). Egyszerű szöveg írásbeli fordítása.Különböző szövegművek alkotása (magán- és hivatalos levél, leírásfajták, önéletrajz). Hosszabb szöveg alkotása a horvát kisebbség aktuális problémáiról. Horvát nyelvű irodalmi művek és publicisztikai alkotások mondanivalójának, hangulatának kifejezése összefüggő szövegben összetett mondatok alkalmazásával. A velük kapcsolatos személyes vélemény, álláspont kifejtése. Fordítási feladatok megoldása mindennapi és aktuális témákban.
Olvasható, áttekinthető íráskép valamint önálló jegyzetelési technika kialakítása.

Bővített nyelvoktató forma

Fejlesztési feladatok

1. Beszédértés

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Rövidebb szövegek megértése, melyek a tanuló közvetlen környezetével (család, otthon, iskola, egészség, természet, közlekedés), a horvát nemzetiség életével és mindennapi tevékenységével kapcsolatosak. Az alapszókincs szavainak megértése, melyek a fenti témakörökkel kapcsolatosak.Az előző évfolyamok témaköreivel kapcsolatos hosszabb szövegek megértése, illetve a következő témakörökben: munka, kultúra, társadalmi élet.Előadások gondolatmenetének követése, a rádió- és tévéműsorok híreinek követése és megértése, játékfilmek tartalmának megértése. A horvát irodalmi alkotások (normatív nyelvű és egyes nyelvjárási) megértése. Horvát színházi előadások és irodalmi estek tartalmának megértése és követése.Különböző témakörű, műfajú szövegek megértése. Az anyaországi és a magyarországi horvát reprezentatív irodalmi alkotások ismerete, a horvát nyelvi sajátosságok felismerése a mindennapi és a művészi
nyelvhasználatban, a tömegkommunikációban. Horvát nyelvű filmek, színházi előadások, irodalmi beszélgetések, szakmai előadások követése és megértése.

2. Beszédkészség

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Részvétel a mindennapi
kommunikációban
(párbeszéd,
információcsere)
az 1. pontban felsorolt
témakörökben. Néhány
állandósult szókapcsolat,
nyelvi fordulat ismerete.
4-5 rövidebb irodalmi mű
(népköltészeti alkotás)
ismerete.
Figyelem a gondos hangképzésre, hangoztatásra, szóképzésre.
A már megjelölt témában 8-10 mondatos összefüggő megnyilatkozás. Élmények, történetek elmondása egyszerű összefüggő mondatokkal. Verses és prózai memoriterek szöveghű ismerete.
Törekvés a megfelelő beszédtempó, hangerő, hangmagasság, hanglejtés alkalmazására.
Részvétel a mindennapi kommunikációban (párbeszéd, információcsere) anyanyelvi partnerrel az elsajátított szókincs felhasználásával. Gondolatok, érzelmek, élmények, vélemény, megfogalmazása és kifejezése, valamint indoklás, érvelés összetett mondatokban a témának megfelelően. Történet elmondása, olvasottak, látottak, hallottak kapcsán kérdések összeállítása és feltevése Nyolc vers és 15 prózai, illetve drámai mű memorizálása, ügyelve a kifejező szövegmondásra.Beszélgetés, személyes élmény, önálló véleményformálás az 1. pontban megjelölt témákban a horvát nyelv sajátosságainak ismeretében 15-20 összetett mondatban szakkifejezések használatával. Törekvés a kifejező, nyelvileg igényes és helyes beszédre, tolmácsolásra.

3. Olvasásértés

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Ismert szöveg folyamatos, értő olvasása megfelelő szóhangsúllyal és hanglejtéssel. Az olvasott szöveg tartalmának elmondása egyszerű mondatokkal, egy-két mondatos vélemény megformálása.Néma olvasás az olvasottak tartalmának értésével. Az olvasmányok feldolgozása szóban és írásban tanári segítséggel. Néhány mondatos vélemény
megfogalmazása szóban és írásban. A különböző segédeszközök (szótárak...) használata.
Különböző korok olvasott szövegeinek (irodalmi alkotások, egyéb szövegek) lényegének kiemelése, tartalmának összefoglalása. A szövegek feldolgozása tanári segítséggel és a nélkül (megadott szempontok alapján). Irodalmi alkotások (vers, novella, regény), publicisztikai művek, értelmezése az anyaországi és a magyarországi horvát irodalomból. Ezen műalkotások bemutatásának képessége. Horvátországi gyermeklapok) cikkeinek értő olvasása.Komplex szövegek, művek értő olvasása, azok önálló feldolgozása a tanórán és házi olvasmányként. A jelentős anyaországi és magyarországi horvát irodalmi alkotások olvasása (vers, novella, elbeszélés, regény, dráma, népköltészeti műfajok), ismerete, azok értékeinek felismerése és megfogalmazása, azokról saját vélemény formálása. Jellegzetes nyelvjárási műalkotások értő olvasása, lényegük megértése, jelentőségük felismerése. Horvátországi folyóiratok, valamint a magyarországi horvátok
Rövidebb szövegek elolvasása házi olvasmányként, ezek -megadott szempontok szerinti - feldolgozása.hetilapjának olvasása és megértése,
véleményformálás róluk. A különböző műveltségi területek szókincsének minél pontosabb használata.

4. Írás

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Az alapszókincs szavainak helyesírása tollbamondás után, valamint egyszerű szövegek hibátlan másolása. Kép alapján 6-8 mondatos összefüggő szöveg alkotása egyszerű mondatokkal. Egyszerű tőmondatok különböző mondatrészek kel való bővítése.
A szöveg tagolásának kialakítása
A horvát helyesírás normáinak követése. Beszédszituációk alkotása. 9-12 mondatos szöveg alkotása személyes élmény, illetve az olvasott szöveg alapján. Egyszerű nyomtatvány kitöltése. Különböző témájú üdvözlet, gratuláció megfogalmazása. Különböző szövegtípusok felismerése és írásaKülönböző szövegművek alkotása (magán- és hivatalos levél, leírásfajták, önéletrajz). Hosszabb szöveg alkotása a horvát kisebbség aktuális problémáiról. Horvát nyelvű irodalmi művek és publicisztikai alkotások mondanivalójának, hangulatának kifejezése összefüggő szövegben összetett mondatok alkalmazásával. A velük kapcsolatos személyes vélemény, álláspont kifejtése. Fordítási feladatok megoldása mindennapi és aktuális témákban.
Rövidebb beszámolók anyagának összegyűjtése, rendezése, írásba foglalása egyénileg vagy csoportosan.
Az anyaországi és magyarországi horvát irodalmi alkotások önálló feldolgozása, értelmezése különböző szempontok alapján (vers, novella, elbeszélés, regény, dráma, népköltészeti műfajok), értékeinek felismerése és megfogalmazása, azokról saját vélemény formálása. Különböző írástechnikák (összefoglalás, adatok rendszerezése, feldolgozása, tömörítés, jegyzetelés) alkalmazása. Nyelvtani, nyelvhelyességi, helyesírási és stilisztikai ismeretek biztos alkalmazása az írásbeli szövegalkotás alkalmával. Szövegek fordítása
szótárhasználattal.

2. Horvát népismeret

(Valamennyi oktatási forma)

Fejlesztési feladatok

1. Ismeretszerzés, tanulás

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Helyi népdalok, népi gyermekjátékok, néptáncok, népszokásokTájékozódás Magyarország térképén: a magyarországi horvát települések horvátA hazai horvátok életmódjával, szellemi és anyagi kultúrájávalKépesség a hazai horvátság, az anyanemzet múltjára és jelenére,
ismerete és előadása.nevének ismerete éskapcsolatos ismeretekszellemi és tárgyi
Helyi népviselet,meghatározása, valamintbővítése személyeskultúrájára, valamint
munkaeszközök, horvátaz adott horvát népcsoportbeszélgetésekből, olvasottnyelvére vonatkozó
elnevezéseinek,(zalai kájhorvát, gradistyeiszövegekből,ismeretszerzésre különféle
valamint népihorvát, bunyevác, sokác,fényképekből, filmekből ésforrásokból, azok
gyermekjátékok,rác, bosnyák) helyhezmás tömegkommunikációsrendszerezése, értelmezése
közmondások és találóskötése. A hazai horvátokeszközökből.és felhasználása.
kérdések gyűjtése.életmódjával, szellemi ésInformációk gyűjtése aKépesség párhuzam
Ünnepekhez (pl.anyagi kultúrájávalmagyarországi horvátokvonására a magyarországi
karácsony, újév)kapcsolatos ismeretszerzésmúltjáról és jelenéről,horvátok és az
kapcsolódó köszöntőkszemélyesnyelvi sajátosságairól.anyanemzet, valamint a
ismerete, előadása.beszélgetésekből, olvasottAz anyaországi történelemmagyarság történelmi
Vallási ünnepekszövegekből,jelentősebb eseményeinek,helyzete, életmódja és
étkezési szokásainakfényképekből, filmekből ésa horvát-magyar ezerkultúrája között.
(pl. asztalterítés),más tömegkommunikációsszázéves együttélésA magyarországi horvátok
jellegzetes ételeknekeszközökből.jelentős kapcsolódásiés az anyanemzet
gyűjtése és ismerete. AzAz egyes horvátpontjainak ismerete.kultúrájának ismerete.
egyes ünnepekheznépcsoportokA megszerzett tudásA magyarországi horvátok
kapcsolódónyelvhasználati(információk, adatok)jogainak, társadalmi
szimbólumoksajátosságainakfelhasználása különbözőszerveződésének (horvát
megismerése.megfigyelése.helyzetekben.kisebbségi
Jellegzetes helyiHorvátországA magyarországi horvátokönkormányzatok, civil
lakóházak és a hozzájukszimbólumainak ismerete.intézményeinek (Országosszervezetek, kulturális
tartozó gazdasági ésA tanultak, tapasztaltakHorvát Önkormányzat,egyesületek) ismerete.
egyéb épületrészekfelhasználásahelyi kisebbségiÉrvelés, személyes
feltérképezése,feladathelyzetekben:önkormányzat,vélemény
megismerése (séta aélmény elmondása,Magyarországi Horvátokmegfogalmazása, annak
faluban, fényképekprojektmunka.Országos Szövetsége,megvédése a hazai
gyűjtése, személyesJelentősebb népszokásokHorvát Színház, Horvátkisebbség életével
beszélgetések).(karácsonyi, húsvéti,Tudományos Intézet, MTVkapcsolatos döntésekkel,
Tapasztalatszerzés apünkösdi) dramatizáltés Rádió Horváteseményekkel,
helyi horvátságelőadása.Szerkesztősége, Croatica,megnyilvánulásokkal
életmódjáról.Népi motívumok,Hrvatski glasnik,kapcsolatban.
Az ünnepekhez kötődőeszközök, lakóházak,múzeumok, iskolák)Kisebbség-tudatos élet,
ajándékok és díszekberendezési tárgyakismerete.magatartás elsajátítása:
készítése.népviseleti ruhadarabokA szűkebb régióhorvátként magyar
Az otthon, a haza, astb. megjelenítésejellemzőinek ismerete,állampolgár vagyok, aki az
szülőföld, azkülönböző képzőművészetiképesség annakEU-ban is érvényesülhetek
anyaország, anyanemzettechnikákkal (pl. rajzolás,bemutatására. Sajátkétkultúrájúságommal,
fogalma.festés, mozaik, magvakbólcsaládfa bemutatása. Azkétnyelvűségemmel, s
való kirakás). Az otthon, aotthon, a haza, a szülőföld,idegennyelv-tudásommal.
haza, a szülőföld, azaz anyaország, anyanemzetSaját kultúrámat,
anyaország, anyanemzetfogalma.anyanyelvemet,
fogalma.megtartom, ápolom, továbbfejlesztem, a többségi és más nemzetét tiszteletben tartom, ápolom. Az otthon, a haza, a szülőföld, az anyaország, anyanemzet fogalma.

2. Kritikai gondolkodás

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Kérdések önállóKérdések önállóKérdések önállóKérdések önálló
megfogalmazása amegfogalmazása a tárgyaltmegfogalmazása a tárgyaltmegfogalmazása a
tárgyalt témávaltémával kapcsolatban.témával kapcsolatban. Atárgyalt témával
kapcsolatban (pl. miértA magyarországi horvátoklényeg kiemelése írott éskapcsolatban. A lényeg
került a karácsonyineves egyéniségeihallott szövegekből.kiemelése írott és hallott
asztalra kalács, szerszám,magatartásának,Az egyes horvátszövegekből. Az
szemtermés), asztal alácselekedeteineknépcsoportok társadalmiinformációforrások
szalma, álarc/busó aértelmezése, melyekhelyzetéből és nyelvikritikus kezelése.
mohácsiak arcára).jelentősen befolyásoltákjellemzőiből következőÁllásfoglalás
A népszokásoknépünk életkörülményeit,sajátosságainakmegfogalmazása és
kapcsolata a népi élettel,társadalmi érvényesülését.megismerése.érvelés a hazai horvátság
a vallással megjelenítettHíres történelmi ésA kisebbségi lét általsorsfordulóival
szokásokon keresztül.közéleti személyiségek,meghatározott társadalmi,kapcsolatban.
Az emberi valóság ésvalamint a hétköznapiés egyéni lehetőségek,A horvát és a magyar
vágyak megjelenése aemberek jelleménekkorlátok ismerete.történelem összefonódása,
szokásokban,legfontosabb elemei.A fentiekkel kapcsolatbanmajd önálló fejlődése
népköltészetiAnnak felismerése, hogy asaját vélemény kialakítása,forrásmunkák alapján. Az
alkotásokban néhányhorvát kisebbség (és azérvekkel valóanyaországi történelem
kifejező példa alapjánanyanemzet) együttélése,alátámasztása.jelentősebb
(népdal, népmese, adoma,kapcsolata soránA horvát-magyareseményeinek, a horvát-
szokás, ünnep).adódhatnak olyanegyüttélésmagyar ezer százéves
helyzetek, melyekkölcsönhatásánakegyüttélés jelentős
megítélése különbözőfelismerése.kapcsolódási pontjainak
lehet. Önálló véleményAz anyaország és a hazaelemzése.
megfogalmazása(Magyarország)A két nép irodalmának
társadalmi eseményekről,állampolgárainak,egymásra hatásának
jelenségekről ésgazdaságának,bizonyítása példákon
személyekről. Érvektermészetének stb. értékei,keresztül
gyűjtése a saját véleményazok védelme,A magyarországi horvátok
alátámasztására.kölcsönhatása, az emberijogainak, társadalmi
Népszokások elbeszélése,jogok védelme. Önállószerveződésének
eljátszása.vélemény megfogalmazásaelemzése, következtetések
társadalmi eseményekről,levonása és
jelenségekről ésmegfogalmazása.
személyekről. ÉrvekÖnálló gondolatok
gyűjtése a saját véleménymegfogalmazása a
alátámasztására.magyarországi horvátok
Ellenérvek gyűjtésejövőjére vonatkozóan.
meghatározott álláspontokJavaslatok
cáfolására.megfogalmazása a hazai
horvátok
identitástudatának
megtartása, fejlesztése és
kialakítása érdekében (pl.
családi nevelés, az iskola
szerepe, horvát
önkormányzatok, civil
szervezetek és kulturális
egyesületek feladatai).
A hazai kisebbségi és
emberjogi rendszer
értékelése a saját
értékrendnek megfelelő
szempontok alapján. A
horvát kisebbség
nemzetközi
kapcsolatainak kritikai
bemutatása múltban és
jelenben.
Naprakész tájékozottság
aktuális kisebbségpolitikai
és emberi jogi
jelenségekről. Azok
összehasonlítása
strukturális és
funkcionális szempontok
alapján.
A horvát kisebbség
anyaországon kívüli
jelenlétének ismerete,
bemutatása, a megismert
jelenségek rendezése okok
és okozatok,
hasonlóságok és
különbségek, szándékok
és következmények
szerint. Önálló vélemény
megfogalmazása
társadalmi eseményekről,
jelenségekről és
személyekről. Érvek
gyűjtése a saját vélemény
alátámasztására.
Ellenérvek gyűjtése
meghatározott álláspontok
cáfolására. Vizuális
rendezők (táblázatok,
ábrák) használata.

3. Kommunikáció

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Beszélgetés horvát kisebbségi témáról. A beszélgetésben a megszerzett ismeretek alkalmazása, felhasználása. Kérdések feltevése, a válaszok megértése a személyes beszélgetések kapcsán, melyek a horvát kisebbség életmódjára, kultúrájára vonatkoznak. Szóbeli beszámoló a gyűjtésekről, személyes beszélgetésekről. A horvát kisebbségBeszélgetés horvát kisebbségi témáról. A beszélgetésben a megszerzett ismeretek alkalmazása, felhasználása. Kérdések feltevése, a válaszok megértése a személyes beszélgetések kapcsán, melyek a horvát kisebbség életmódjára, kultúrájára vonatkoznak. Szóbeli beszámoló a gyűjtésekről, személyes beszélgetésekről. A horvát kisebbség életmódja, szokásaiAz egyes horvát
népcsoportok társadalmi
helyzetéből és nyelvi
jellemzőiből következő
sajátosságainak
bemutatása.
A kisebbségi lét által
meghatározott társadalmi,
és egyéni lehetőségek,
korlátok
megfogalmazása. A fentiekkel kapcsolatban saját vélemény kialakítása, érvekkel való alátámasztása. Beszélgetés a horvát-
Részvétel beszélgetésben és vitában a kisebbségeket érintő politikai és emberjogi témáról. Saját vélemény érthető megfogalmazása. A beszélgetés, vita folyamán önálló vélemény kifejtése, annak érvekkel való alátámasztása, esetleg saját vélemény módosítása mások érvelése következtében. Toleráns magatartás a vita folyamán.
életmódja, szokásaimegjelenítése nyelvimagyar együttélésBeszámoló, kiselőadás
megjelenítése nyelvieszközökkel (dramatikuskölcsönhatásáról.tartása horvát
eszközökkel (dramatikuselőadás,Események, történetek,irodalomból, néprajzi
előadás,élménybeszámoló).jelenségek, népviseletektémából, publicisztikából,
élménybeszámoló).Fogalmazás írása valamelybemutatása iskolaiilletve a tévé- és
Nem nyelvitársadalmi, népismeretirendezvényeken. Szóbelirádióműsorok alapján. A
(képzőművészeti éstémáról.beszámoló a sajátkülönböző
táncművészeti)Nem nyelvitapasztalatokról, önállóinformációforrások
kommunikáció a(képzőművészeti ésgyűjtő-, illetveelemzéséből levont
tapasztaltakról,táncművészeti)kutatómunkával szerzettkövetkeztetések, illetve
gyűjtöttekről (rajzolás,kommunikáció aismeretekről. Fogalmazáskülönféle összefüggések
festés, mozaik, tánc stb.)tapasztaltakról,írása valamelyszóbeli kifejtése.
gyűjtöttekről (rajzolás,társadalmi, népismeretiÖnállóan gyűjtött
festés, mozaik, tánc stb.)témáról. Rajz készítéseképekből esetleg
Versek, mesék, történetek,népismereti témáról.tárgyakból összeállítás,
népdalok előadása tanóránEsemények, népszokásoktabló készítése.
és iskolai rendezvényeken.dramatikus megjelenítése.Események, népszokások dramatikus megjelenítése.

4. Tájékozódás térben-időben

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Az idő tagolására szolgálóAz idő tagolására szolgálóAz idő tagolására szolgálóA horvát történelem
horvát nyelvű kifejezésekhorvát nyelvű kifejezésekhorvát nyelvű kifejezésekkorszakai nevének
helyes használata: perc,bővítése: évtized,bővítése: évtized,ismerete és használata. A
óra, nap, hét, hónap, év.évszázad. Időmeghatározásévszázad.magyarországi horvátok
Időmeghatározómás ismert eseményre,Időmeghatározás mástörténete periódusainak
kifejezések használata:jelenségre való utalássalismert eseményre,megnevezése, a
amikor kicsi voltam,(pl. Krisztus előtt, Krisztusjelenségre való utalássalfontosabb események
amikor szüleim gyerekekután, a horvát honfoglalás(pl. Krisztus előtt, Krisztusidejének meghatározása.
voltak, amikorután).után).Időbeli párhuzam vonása
nagyszüleim fiatalokViszonyítások gyakorlása:A horvát történelema horvát és magyar nép
voltak, valamikor régen.nagyon régen, régebben,néhány kiemelt eseményetörténelme között (pl. a
Viszonyítások gyakorlása:korábban, később, most,időpontjának ismerete.nemzettudat ébredésének
nagyon régen, régebben,előbb; itt, ott, balra, jobbra,Események, tárgyak,kora, jellegzetességei, a
korábban, később, most,előttem, mögöttem,személyek stb. időrendbenemzeti nyelv
előbb; itt, ott, balra,mellettem, távolabb,állítása. A tanult helyekhivatalossá tételének
jobbra, előttem,közelebb.megkeresése térképen.ideje). A horvát és
mögöttem, mellettem,A horvát történelemEsemények kapcsolása amagyar nép történelme,
távolabb, közelebb.néhány kiemelt eseményetanult helyekhez.irodalma időbeli
Események (pl. egy-egyidőpontjának ismerete.Tájékozódás Magyarországritmusának elemzése a
népszokás, tevékenység,Horvátország térképénektérképén: a magyarországinyugat-európaihoz
egyházi ünnepek), tárgyakmásolása kézi munkávalhorvát településekviszonyítva. Az elemzés
(pl. földművelésimegjelölve amegkeresése a térképen, azalapján következtetések
eszközök, fonássallegjelentősebb földrajziadott horvát népcsoportlevonása, a társadalmi-
kapcsolatos szavak),elemeket [nagy folyók,(zalai kájhorvát, gradistyeigazdasági-történelmi
személyek (pl. írók,hegyek, tenger,horvát, bunyevác, sokác,összefüggéseinek
költők, néprajzkutatók)tájegységek (pl. Szlavónia,rác, bosnyák) helyheztükrében.
időrendbe állítása.Dalmácia, Muraköz)kötése. HorvátországKülönböző időszakok
nagyobb városok]. Nevesföldrajzi, éghajlatitörténelmi térképeinek
magyarországi és(kontinentális, mediterrán,összehasonlítása, a
horvátországihegyvidéki) zónáinakváltozások hátterének
személyiségek: írók,meghatározása térképen.feltárása.
költők, festők,A magyarországi
zeneszerzők, tudósok,horvátok helyzetének
feltalálók szülőhelyének megkeresése térképen. A magyarországi horvátok kulturális értékeit gyűjtő múzeumok színhelyének meghatározása térképen. Események kapcsolása a tanult helyekhez.elemzése népszámlálási adatok tükrében
(diagramok, statisztikai adatok).

5. A tartalom kulcselemei

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
• Egy-két horvát• További ismeretek• További ismeretek• További ismeretek
(magyarországi ésszerzése a helyiszerzése a helyiszerzése a helyi
horvátországi) híres emberhagyományokról, ahagyományokról, ahagyományokról, a
(művész, tudós, szent,lakóhely múltjáról, alakóhely múltjáról, alakóhely múltjáról, a
uralkodó, politikus)lakóhely természetilakóhely természetilakóhely természeti
életének,értékeiről, az azokatértékeiről, az azokatértékeiről, az azokat
tevékenységének,fenyegető veszélyekről ésfenyegető veszélyekről és afenyegető veszélyekről
jellemvonásainaka megvalósításukra tettmegvalósításukra tettés a megvalósításukra
megismerése, amelyintézkedésekről.intézkedésekről.tett intézkedésekről.
példaképként szolgálhat.• Néhány monda ismerete• A horvát történelem egy-• A horvát történelem
• Annak láttatása, hogy aa horvát történelemből.egy térben és időbenegy-egy témájának
mai ember másként él,• A horvát történelem egy-határolt darabjának(politikai, gazdasági,
gondolkodik, mint régen.egy térben és időbenmélyebb tanulmányozása.társadalmi tudományos-
• Egy-egy történelmihatárolt darabjának• További ismeretektechnikai,
esemény, különösen amélyebb tanulmányozásaszerzése a horvát állam és aművelődéstörténeti)
nemzeti ünnepeinkhez és(pl. Zvonimir királysága, ahorvát nép történeténekmélyebb
jelképeinkhez kapcsolódóhorvát megújhodás kora -legfontosabbtanulmányozása.
esemény megismerése.illirizmus).fordulópontjairól, a horvát• További ismeretek
• A helyi• Ismeretek szerzése atörténelem kiemelkedőszerzése a horvát állam
hagyományokkal, ahorvát állam és a horvátszemélyiségeinekés a horvát nép
lakóhely múltjával,nép történeténekmegismerése.történetének
természeti értékeivel valólegfontosabb• További ismereteklegfontosabb
ismerkedés.fordulópontjairól, a horvátszerzése a magyarországifordulópontjairól, a
• Horvát népszokásokkal,történelem kiemelkedőhorvátok múltjáról éshorvát történelem
mesterségekkel valószemélyiségeinekjelenéről (életmód,kiemelkedő
ismerkedés.megismerése.mesterségek, népművészet,személyiségeinek
• Az iskolai élet• Ismeretek szerzése anemzeti ételek,megismerése.
legfontosabbmagyarországi horvátoknépszokások).• Ismeretek szerzése a
szabályainak, azokmúltjáról és jelenéről• Ismeretek szerzése a kétHorvátország határain
szerepének és(életmód, mesterségek,állam, a két nép történelmitúl élő horvátság
jelentőségének ismeretenépművészet, nemzetikonfliktusairól.kultúrájáról és
(pl. mindkét nép egyháziételek, népszokások).• Ismerkedés a lakóhelyentörténelméről.
és állami ünnepeinek• Beszélgetés folytatása azélő nemzetiségek életével,• Néhány jelentős horvát
tisztelete ésemberek közöttikultúrájával, közöstörténelmi személyiség
megünneplése, mindkétkülönbségekről, az egyénmúltjával, jövőképével.pályaképének
nép szokásainakés a közösség viszonyáról• Beszélgetés folytatása azmegismerése.
gyakorlása).(az egyén a közösség tagja,emberek közötti• Elemzések alapján
az egyéni és közösségikülönbségekről, az egyénHorvátország helyének
érdek, a lakóhelyés a közösség viszonyárólmegítélése az ökológiai
nemzetiségi összetételéről(az egyén a közösség tagja,válság tükrében (pl.
és a köztük kialakultaz egyéni és közösséginemzeti és
kapcsolatokról, valamintérdek, a lakóhelytermészetvédelmi
kölcsönös egymásranemzetiségi összetételérőlparkjai, vizeinek
hatásáról: nyelv,és a köztük kialakulttisztasága, ökoturizmus
népszokás, ételek stb.)kapcsolatokról, valamintstb.).
kölcsönös egymásra• Beszélgetés folytatása
hatásáról: nyelv,a következő témákról:
népszokás, ételek stb.); aHorvátország jelenlegi
demokrácia, az emberitársadalmi, gazdasági
jogok alapelveirőlhelyzete, magyar
(részletek az Alkotmánybólállampolgárok
és a Kisebbségihorvátországi
törvényből).vállalkozásai, turisztikai
• A magyarországikapcsolatai, a
horvátok politikai,magyarországi horvátok,
kulturális intézményeinek,illetve a magyarországi
valamint sajtójukhorvát oktatásban részt
megismerése.vevő más nemzetiségű
diákok (és szüleik,
hozzátartozóik)
hozzájárulása a két
nemzet közötti
többoldalú
együttműködés
sikerességének
megvalósításába.
• Ismeretek szerzése a
két állam közti
különböző
megállapodásokról
(kulturális, oktatási,
ökológiai stb.).
• A különböző
információforrások
ismerete, az információk
rendszerezése,
feldolgozása.
• A kisebbségek élete és
helyzete a mai
Magyarországon és
Európában

6. A reflexiót irányító kérdések

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Alkalom biztosítása arra, hogy a tanulók választ keressenek a következő kérdésekre:
• Mik a jellemző tulajdonságaim?
• Miben hasonlítok másokhoz, és miben különbözöm tőlük?
• Mit jelent, hogy horvát nemzetiségű vagyok?
• Mire vagyok képes?
Alkalom biztosítása arra, hogy a tanulók választ keressenek a következő kérdésekre:
• Miben hasonlítanak egymásra az emberek? Honnan erednek az emberek közötti különbségek?
• Milyen nemzeti és etnikai kisebbségek élnek Magyarországon és
Alkalom biztosítása arra, hogy a tanulók választ keressenek a következő kérdésekre:
• Mit jelent számomra az otthon, a szülőföld, a haza, az anyaország, Európa?
• Ragaszkodom-e a gyökereimhez? Ez hogyan mutatkozik meg?
• Mit jelent számomra a kétnyelvűség? Létezik-e
Alkalom biztosítása arra, hogy a tanulók választ keressenek a következő kérdésekre:
• Hányféle közösségi identitása lehet egy embernek?
• Van-e különbség a különböző népek, nemzetek erkölcsi normáiban?
• Miért kerülhet
• Mire nem vagyokHorvátországban?egyáltalán? Ismerem-e,ellentmondásba erkölcs és
képes?• Mit jelent számomrabeszélem-e anyanyelvemetjog?
• Mi szeretnék lenni?magyarországi horvátnakés hazám nyelvét?• Milyen útjai vannak az
• Miért van szükséglenni (lehetőségeim,Melyiket milyenönmegvalósításnak?
szabályokra?korlátaim)?mértékben?Hozzájárul-e ehhez a
• Kik voltak elődeim,• Származik-enemzetiségi lét, a
honnan jöttek, mit hoztak(származott-e) előnyöm akétnyelvűség?
magukkal, mit őriztek megkétnyelvűségből (példa• Hogyan élhetnek együtt
ebből?felhozása)?különböző kultúrák,
• Miért ítélünk meg• Milyen szerepe van mavallások, népek? Milyen
bizonyos történelmi,az anyanyelvlehetőségei és akadályai
társadalmi jelenségeketmegőrzésében avannak a kultúrák közötti
másként, mint a korábbicsaládnak, nevelési-kommunikációnak?
generációk?oktatási intézményeknek?• Mennyire vagyok nyitott
• Mennyire változott meg aVáltozott-e ez a szerep, ésmás kultúrák iránt?
mai nemzedékekhogyan az elmúlt• Mennyire jellemző rám:
családfogalma, életviteleidőszakhoz viszonyítvaa kollektív tudat, a népem
(generációk együtt-, illetve(nagyszülők, szülőkiránti önfeláldozó
különélése, párbeszéd aesetéhez mérten)?magatartás és
nemzedékek között).• Van-e szerepe atevékenység, a
vallásnak az anyanyelvdemokratikus magatartás,
megőrzésében?a tolerancia?
• Mit jelent az, hogy• Törekszem-e arra, hogy
minden embert egyenlőmegismerjem más népek
méltóság illeti meg?kultúráját, szokásrendjét?
• Mennyire változott meg• Mennyire változott meg
a mai nemzedékeka mai nemzedékek
családfogalma, életvitelecsaládfogalma, életvitele
(generációk együtt-, illetve(generációk együtt-, illetve
különélése, párbeszéd akülönélése, párbeszéd a
nemzedékek között).nemzedékek között)?
• Van-e jövője, és milyen
feltételek mellett a
magyarországi
horvátoknak?

Hrvatski jezik i knjiľevnost za dvojezične ąkole

Razvojni zahtjevi

1. Komunikacijska sposobnost shvaćanje, razumijevanje i stvaranje govorenog teksta

Razvijanje usmenih jezičnih sposobnosti koje su potrebne za izraľavanje pojedinca i za druątveni dijalog. Oblikovanje jezične sposobnosti koja odgovara govornoj situaciji i sugovornicima. Shvaćanje i razumijevanje verbalnih i neverbalnih kodova govorenih tekstova, govoreni tekstovi u raznim komunikacijskim situacijama s obzirom na ciljnu usmjerenost. Teľnja za shvaćanjem, prepoznavanje komunikacijskih smetnji i njihova korekcija. Jezično sigurna komunikacija, svjesna uporaba neverbalnih sredstava. Teľnja za pretencioznom i pravilnom pismenom i usmenom jezičnom uporabom.

1.-4. razred5.-6. razred7.-8. razred9.-12. razred
Jednostavno, razumljivo i djelotvorno izraľavanje misli, informacija, osjećaja i miąljenja.Snalaľenje u svakodnevnoj govornoj situaciji. Raznovrsno i jasno izraľavanje misli, osjećaja, ľelja.Prilagođavanje komunikacijskim činiteljima u danoj govornoj situaciji.Poznavanje činitelja i funkcije priopćavanja. Prilagođavanje predmetu, funkciji, sluąatelju izjaąnjavanja. Poznavanje i svjesno koriątenje razlika pismenog i usmenog izraľavanja te privatne i javne jezične uporabe.
Prepoznavanje raznih rečenica (izjavna, upitna, zapovjedna, usklična) primjereno ciljnoj usmjerenosti (molba, ľelja, negodovanje, pitanje).Raznovrsna uporaba rečenica raznih modalnosti shodno ciljnoj usmjerenosti. Oblikovanje pitanja, odgovora, sudjelovanje u razgovoru.Samostalno i suvislo pričanje svakodnevnog doľivljaja sloľenim rečenicama.
Reproduciranje pročitanog i sluąanog ( i mađarskog ) teksta.
Egzaktan, točan način izraľavanja i izdvajanje bitnog u govoru. Svjesna teľnja za probranim izraľavanjem misli u raznovrsnim oblicima prilagođavajući se zanimanju i pozornosti sluąatelja (sugovornik).
Teľnja za izraľajnim i drugima razumljivim govorom. Teľnja za pravilnom tvorbom glasova, govornim disanjem i izgovorom.Teľnja k izraľajnom, pravilnom i jezično pretencioznom govoru koji je razumljiv drugima, te k pravilnom izgovoru glasova. Poznavanje i koriątenje osnovnih oblika uljudnog ponaąanja.Prepoznavanje veza između sadrľaja priopćavanja i cilja govornika i u interesu toga teľnja za pravilnom uporabom intonativnih sredstava i govornih vrednota (tempo, intonacija, riječni i rečenični naglasak, jačina glasa, boja glasa, stanka).Razumljiv, pretenciozan govor prilagođen komunikacijskoj situaciji koji se temelji na pravogovornim i pravojezičnim osobnostima materinskog jezika. Sigurna uporaba sredstava načina izgovora prilagođenog sadrľaju teksta i ciljnoj usmjerenosti govornika.
Ispričati doľivljaj u nekoliko suvislih, jednostavnih rečenica.Kratki usmeni saľetak sluąanog teksta. Formuliranje i obrazloľenje vlastitog miąljenja prilagođenog temi i komunikacijskoj situaciji. Sasluąanje i razumijevanje miąljenja drugih osoba. Sluąanje i razumijevanje miąljenja drugih.Sasluąanje i razumijevanje miąljenja drugih osoba, eventualno njihovo opovrgavanje i saľeto reproduciranje u govornim situacijama s viąe osoba. Samostalno iznoąenje osobnog stava s argumentacijom.Suradnja u razgovoru i raspravi s viąe osoba. Sasluąanje i poątivanje miąljenja drugih osoba. Obrana vlastitog miąljenja
(argumentiranje), njegovo eventualno korigiranje. Sposobnost prepoznavanja i razrjeąavanja komunikacijskih nesporazuma i konflikata.
Uočavati nekoliko elemenata nejezične komunikacije (govor tijela). Teľnja za pravilnom uporabom riječi, pravilnim izgovorom i
gestikulacijom, na poticaj nastavnika.
Usuglaąavanje odabira, geste i intonativnih sredstava sa sadrľajem i komunikacijskom situacijom.Poznavanje i savjesno koriątenje znakova geste (mimika, kontakt s očima) u raznovrsnim komunikacijskim situacijama.Usuglaąeno koriątenje sredstava odabira riječi, jezika gesta i tekstualne fonetike u raznovrsnim komunikacijskim situacijama. Poznavanje i razumijevanje uloge gesta i njihova svjesna uporaba (potvrđivanje, osporavanje i zamjenariječi). Njihovo razumijevanje u svakidaąnjim
komunikacijskim situacijama i u umjetničkim djelima.
Predočavanje poznatog teksta dramatiziranom igrom. Znanje memoritera (pjesme, prozni tekstovi). Iskuąavanje različitih dramatskih oblika (npr. lutkarske igre, igre sa sjenom, nijema igra, recitiranje, situacijske vjeľbe).Dramatizacija različitih oblika (primjerice dijaloga ątiva, recitacije, igre s lutkama, situacijskih igara).Tekstu vjerna interpretacija memoriranog teksta. Dramatizacija različitih oblika (npr. govorenje pjesme, proze, izvođenje kazaliąnih komada, narodnih običaja).Tekstu vjerna interpretacija memoriranog teksta uz pravilnu uporabu govornih vrednota.
Pokloniti paľnju vrąnjaku i odraslom sugovorniku. Razumijevanje suątine, emotivnog sadrľaja kratkog sluąanog teksta uz poticaj.
Ispričati svakodnevne i filmske doľivljaje i sadrľaje pročitanih ątiva primjereno učeniku.

2. Čitanje, razumijevanje pisanog teksta

Permanentno diferenciranje i produbljivanje čitateljskih sposobnosti i sposobnosti razumijevanja teksta primjerenim sposobnostima dobnoj skupini i obrazovnim zahtjevima. Usvojiti odgovarajući tempo nijemog i glasnog čitanja, shvaćanje i usporedba na takav način pročitanih tekstova različite razine (obim, sloľenost, vrsta, cilj). Sposobnost usmene i pismene primjene pročitanog teksta, rasuđivanje njihovog sadrľaja (zauzimanje stava, stvaranje samostalnog miąljenja).

1.-4. razred5.-6. razred7.-8. razred9.-12. razred
Usvajanje znakovnog sustava čitanja uvaľavajući sposobnosti učenika.
Povezivanje učenih slova i glasova u cjelovitu riječ.
Glasno čitanje riječi, spojeva riječi, rečenica.
Vjeľbanje glasnog i tihog čitanja na različitim kraćim tekstovimauvaľavajući pojedinačne osobnosti učenika.Pravilno, tečno, razgovijetno glasno čitanje tekstova poznatog sadrľaja izjednačenim tempom i njegova interpretacija. Pričanje sadrľaja nijemim čitanjem pročitanog teksta.Tečno, razgovijetno čitanje nepoznatog proznog teksta s pravilnim izgovorom. Nijemo čitanje teksta i njegovo razumijevanje.Interpretativno čitanje i razumijevanje knjiľevnih i inih tekstova.
Zapaľanje intonacije i reprodukcija prema ciljnoj usmjerenosti različitih rečenica (npr. izjavna, upitna) u glasnom čitanju.
Razumijevanje doslovnog značenja jednostavnih tekstova primjerenih učeniku.Upoznati osnovne tehnike razumijevanja teksta. Prepoznavanje jednostavnijih pjesničkih figura (npr. usporedba, metafora, ponavljanje, gradacija) u knjiľevnim tekstovima.Interpretativno čitanje beletrističkih djela, njihova pojedinačna i skupna obrada, te razumijevanje uz pomoć učiteljevih naputaka. Upoznavanje s tehnikama razumijevanja teksta. Prepoznavanje i shvaćanje jednostavnijih pjesničkih figura (npr. usporedba, metafora, ponavljanje, gradacija) u knjiľevnim tekstovima.Razlikovanje prvotnog i metaforičnog značenja teksta, prepoznavanje neizrečenih sadrľaja. Proąirivanje spoznaja o tehnikama razumijevanja teksta i njihova uporaba.
Obogaćivanje aktivnog rječničkog blaga putem učenih i obrađenih tekstova.Obogaćivanje aktivnog i pasivnog rječničkog blaga, poznavanje stručnih i knjiľevnih izričaja te njihova uporaba poslije obrade knjiľevnih tekstova. Sigurna uporaba rječničkog blaga svakodnevne komunikacije.Obogaćivanje aktivnog i pasivnog rječničkog blaga samostalnim radom (preporučena lektira, rad u knjiľnici, dječji listovi).Neprekidno i svjesno obogaćivanje rječničkog blaga u svim stilovima i jezičnim slojevima. Teľnja k egzaktnom uporabom usvojenog leksika prilagodivąi ga stilu, predmetu i funkciji komunikacije te sluąatelju, u pisanju i govoru.
Ispričati sadrľaj ątiva u 4-5 suvislih rečenica na temelju slike odnosno skice upotrebljavajući izričaje i riječi koje se javljaju u tekstu.Samostalno čitanje kratkih beletrističkih djela i tekstova usmene knjiľevnosti, izlučivanje i saľeto formuliranje njihove suątine.Samostalno čitanje i razumijevanje knjiľevnih, znanstveno-popularnih i publicističkih tekstova. Samostalna uporaba osnovnih postupaka analize (određivanje teme, izlučivanje suątine, traľenje podataka, kauzaliteti, skiciranje).Interpretacija i otkrivanje strukture i značenjskih slojeva tekstova raznih vrsti. Poznavanje i uporaba postupaka obrade teksta adekvatno knjiľevnoj vrsti (kontekst, logička povezanost,
karakteristike knjiľevne vrste).
Kontinuirano vjeľbanje interpretativnog glasnog čitanja.
Vjeľbanje glasnog čitanja. Samostalno razumijevanje knjiľevnih i neknjiľevnih tekstova tihim čitanjem.
Zapaľanje razlika tekstova različite vrste (npr. narodna pripovijetka, lirska pjesma, pripovijetka, dokumentarni tekst).Zapaľanje i prepoznavanje razlika između knjiľevnih i neknjiľevnih tekstova (npr. pripovijetka, putopis, izvjeątaj).Zapaľanje i uporaba razlika u raznim knjiľevnim i
neknjiľevnim tekstovima.
Oblikovanje miąljenja u rečenici ili dvije o likovima, njihovim postupcima i ponaąanju koji se javljaju u pročitanom tekstu.Prepričavanje radnje obrađenog ątiva. Kratka karakterizacija glavnih likova. Formuliranje osobnog miąljenja o postupcima likova i ľivotnim situacijama koje se javljaju u ątivu.Stvaranje i formuliranje samostalnog miąljenja o pročitanim knjiľevnim djelima.Usporedba raznih pročitanih miąljenja, prepoznavanje sličnosti i razlika te njihova interpretacija.
Upoznavanje i vjeľbanje kraćih tekstova (npr. stari arhaičan jezik) koji se razlikuju od razgovornog jezika.Upoznavanje kraćih tekstova koji se razlikuju od razgovornog jezika. (npr. stari arhaičan jezik) i obogaćivanje spoznaja stečenih u njihovom razumijevanju.
Samostalno
razumijevanje tekstova iz ranijih razdoblja pomoću pomoćnih sredstava (npr. rječnik).
Prepoznavanje karakteristika epohalnih stilova, stilskih smjerova te karakteristika stilskih slojeva u reprezentativnim tekstovima.

3. Pisanje i stvaranje tekstova

1.-4. razred5.-6. razred7.-8. razred9.-12. razred
Učenje slova, usvajanje i uporaba osnovnih karakteristika hrvatskog jezika uvaľavajući pojedinačne osobnosti učenika.Čitki, estetski rukopis.
Postupno razvijanje uporabe pisma kao sredstva.Odgovarajući tempo čitkog, urednog pisanja.Uporaba pisanja kao sredstva za izraľavanje pojedinca.
Vjeľbanje oblikovanja kraćih tekstova na poticaj (npr. kraći opis, kratka pripovijetka, karakterizacija u dvije-tri rečenice).
Sastavljanje rečenica. Stvaranje teksta spajanjem nekoliko rečenica uvaľavajući pojedinačne osobnosti učenika.Stvaranje kraćih tekstova raznih vrsta (opis, pripovijedanje, karakterizacija). Oblikovanje osobnih i čitanjem stečenih doľivljaja upotrijebivąi zadane vrste tekstova.Razvijanje sposobnosti stvaranja teksta u raznim vrstama (opis, pripovijedanje na temelju raznih aspekata pripovjedača, karakterizacija, prikaz).Sposobnost stvaranja i strukturiranja tekstova raznih vrsta (pismo, autobiografija, zamolba, karakterizacija, opis, i dr.) u privatnoj i javnoj uporabi.
Pravopis prilikom diktata. Uporaba pravopisnih pravila na razini vjeątine u aktivnom rječniku.Svjesna uporaba učenih gramatičkih, pravopisnih i jezičnopravilnosnih spoznaja u pisanju sastavaka.Svjesna i sigurna uporaba gramatičkih, pravopisnih i jezičnopravilnosnih spoznaja.
Kreativno stvaranje teksta (pisanje zavrąetka pročitanaih djela, nastavak priče). Samokontrola, otkrivanje pravopisnih pogreąaka, njihov samostalni ispravak.Sposobnost izraľavanja pojedinca i kreativno stvaranje u raznim vrstama (pisanje dijaloga, transkripcija dijaloga u oblik pripovijedanja). Izraľavanje misli, osjećaja iz raznih aspekata glediąta.Razvijanje sposobnosti izraľavanja samosvjesnosti i kreativnog stvaranja u raznim vrstama (pisanje dijaloga, transkripcija dijaloga u oblik pripovijedanja). Poznavanje i uporaba karakteristika publicističkih vrsta (vijest, izvjeątaj, oglas). Teľnja za stilom koji izraľava ličnost.
Upoznavanje osnova sistematizacije prikupljenih materijala, prikupljanje materijala iz leksikona za djecu i drugih izvora uz učiteljevu pomoć skupno i samostalno.Pripremanje za pisanje tekstova koji zahtijevaju značajniji prikupljački i samostalni rad (referat, prikaz, esej). Vjeľbanje stvaranja eseja, analize umjetničkog djela koji zahtijeva duľe pripremanje.

4. Razvijanje sposobnosti učenja

Individualne i grupne tehnike stjecanja i obrade znanja potrebnih za temeljnu naobrazbu, njihovo upoznavanje i vjeľbanje.

1.-4. razred5.-6. razred7.-8. razred9.-12. razred
Utemeljenje pojedinihVjeľbanje samostalnog radaUpoznavanje iVjeľbanje prikupljanja,
koraka samostalnog(posjet knjiľnici, naučitivjeľbanje metodaselekcije, sistematizacije i
rada (npr. povezanostposuđivati i vraćati knjige).samostalnog rada,uporabe verbalnih i
slike i teksta, posjetprikupljanjaneverbalnih informacija.
knjiľnici, naučitiinformacija iObogaćivanje spoznaja o
posuđivati i vraćatistjecanja spoznajakoriątenju knjiľnice, obrada
knjige, koristiti dječju(koriątenje rječnika,informacija stečenih u
enciklopediju).leksikona i inihmuzeju.
nosača informacije).
Stjecanje iskustava uVjeľbanje samostalnog radaPrikupljanjeSvrsishodna uporaba raznih
prikupljanju spoznaja,(npr. potraľiti knjige zapodataka i spoznajanositelja
podataka, informacija,zadanu temu).iz raznih nosačainformacijasamostalno
[uporaba knjiľnice,Stjecanje iskustava oinformacije uzprimjereno ľivotnoj dobi.
vjeľbanje obrađivanjadjelovanju i koriątenjupomoć učitelja.
verbalnih i neverbalnihraznih nosača informacije.
(audiovizualnih)
informacija].
Upoznavanje i koriątenjeElementarnaUpoznavanje i primjena
znanstvenopopularnih djela,uvjeľbanost udaljnjih normi uporabe
leksikona, rječnika za djecu.koriątenjuinformacija (npr.
informacija ioznačavanje izvora, formalna
označavanju izvora.i etička prava navođenja,
skiciranje).
Skiciranje uz pomoćRazina koriątenja skice zaSamostalno skiciratiSamostalno skiciranje uz
učitelja.razumijevanje tekstovakraće tekstove.danu zadaću, temu, na
raznih sadrľaja i vrsta.temelju skice stvaranje
tekstova različitih vrsta.
Upoznavanje s raznimVizualno shvatitiIstovremeno viđenje,
nosačima informacijejednostavnijeshvaćanje i razumijevanje
(vizualni, audiovizualni,tekstove,verbalnih i neverbalnih
Internet, CD-ROM).razumijevanje(audiovizualnih i slikovnih)
prikaza, ilustracija uinformacija (npr. prikaza,
kontekstu.ilustracija, grafikona,
tipografije) u kontekstu.
Upoznati i razumjetiPoznavanjeVjeľbanje i samostalna
specifičnosti i ulogu saľetka.specifičnosti saľetka,primjena specifičnosti
praviti saľetak isaľimanja (npr. isticanje
njegovo vjeľbanje uzsuątine, praćenje vremenskog
pomoć učiteljaslijeda, sistematizacija
prema danimpodataka, izdvajanje
aspektima, grupno istajaliąta).
samostalno.
Praviti skicu uzVjeľbanje samostalnog
pomoć učitelja.skiciranja uz pomoć učitelja
Vjeľbanje saľimanja(isticanje ključnih riječi,
i isticanja suątine.strukturalna raąčlamba).
UtemeljivanjePriprema za prepoznavanje
kritičnog primanjaznačaja, vrednovanja i
informacijakritiku informacije.
(usporedba kraćih
informacija
istovjetnih tema iz
različitih izvora)
grupno uz pomoć
učitelja.

5. Kultura materinskog jezika, spoznaje o materinskom jeziku

Usvajanje gramatičkih spoznaja potrebnih za nijansiranu i pretencioznu uporabu suvremenog hrvatskog jezika, primjena spoznaja koje se odnose na strukturu, funkcioniranje, značenje i stil u stvaranju, razumijevanju i analizi teksta. Spoznaja da je jezik sredstvo komunikacije, ali je ujedno i druątvena pojava, da je jezik sustav znakova koji ima snagu zajedniątva, da posreduje znanje i tradiciju o svijetu. Posjedovanje i razvijanje jezične kulture čini temelj uspjeąne socijalizacije pojedinca, pridonosi stvaranju samovrednovanja, razvitku samopoątovanja i osigurava mogućnost pretencioznogsamoizraľavanja.

1.-4. razred5.-6. razred7.-8. razred9.-12. razred
Razlikovati rečenice, riječi, sloga, samoglasnika i suglasnika; samoglasničko "r". Pravilno izgovorati glasove Ij, č, ć te alternacije ije/je.Poznavanje pravila oblikovanja rečenice. Prepoznati povezanosti između različitih jezičnih razina (glas, riječ, spoj riječi, rečenica, tekst).Opaľanje strukturalnih i semiotičkih veza između jezičnih elemenata (karakteristike riječi koje pripadaju istovrsnim vrstama riječi, njihovi oblici; opaľanje rečenica istih struktura, ali razne ciljne usmjerenosti; transformacija jezičnih struktura). Opaľanje toga kako se ponaąaju jezične jedinice u tekstu.Pristup jeziku s različitih aspekata (jezik kao sustav glasova, jezik i razmiąljanje, jezik i druątvo jezik i kreativnost). Samostalna primjena gramatičkih spoznaja. Osnovne spoznaje u svezi s tipom hrvatskog jezika.
Pravilna uporaba imenskih riječi i glagola u rečenici. Odvojeno pisanje pomoćnog glagola od glagola, pisati riječcu li u skladu s pravopisnom normom. Permanentno obogaćivanje aktivnog i pasivnog rječničkog blaga, vjeľbe za obogaćivanje rječničkog blaga. Slijediti jezično zahtjevnog primjera u govoru.Obogaćivanje spoznaja o vrstama riječi, ulozi vrsta riječi u rečenici. Upoznavanje s uporabom rječnika.U vjeľbama u svezi sa značenjima riječi opaľanje odnosa između oblika i značenja riječi.Prepoznavanje veza između oblika i značenja riječi, poznavanje strukture značenja te njena uporaba u sastavljanju teksta (komunikaciji).
Vjeľbe oblikovanja teksta na području jezične uporabe primjerene ľivotnoj dobi učenika uvaľavajući njihove osobnosti.Zapaľanje i prepoznavanje raslojavanja jezika putem primjera posebno s obzirom na leksik.Osnovne razlike između hrvatskog standardnog jezika i njegovih narječja.Uvjeľbanost u uporabi spoznaja o tekstu, semantici, pragmatici, stilistici u raznim tipovima teksta i knjiľevnim vrstama.
Prepoznavanje promjene jezika putem uspoređivanja tekstova pisanih u ranijem razdoblju i u suvremeno doba, uočavanjem razlika posebno s obzirom na razlike u leksiku.Zapaľanje promjene i neprekidnosti jezika na temelju primjera (prvenstveno s obzirom na leksik i učenih gramatičkih pojava) putem usporedbe tekstova nastalih u raznim vremenima.Poznavanje podrijetla i mjesta hrvatskog jezika u indoeuropskoj i slavenskoj jezičnoj porodici.
Prepoznavanje razlika između hrvatskog i mađarskog jezika, njihovo formuliranje adekvatno uzrastu (npr. na hrvatskom jeziku kaľemo ...).Proąirivanje spoznaja o različitosti hrvatskog i mađarskog jezika.Sposobnost usporedbe spoznaja o hrvatskom i mađarskom jeziku, teľnja za ąto točnijem određivanju pojedinih pojava.Usporedba osobnosti hrvatskog i mađarskog jezika, Formuliranje razlika koje proizlaze iz različitosti tipa jezika.

6. Kultura knjiľevnosti, interpretacija knjiľevnih djela

Utemeljiti i razviti primanje knjiľevnosti kao umjetnosti. Iskusiti čitanje kao uľitak, pobuditi interes za čitanjem. Prepoznati, usporediti, razumjeti i interpretirati oblike posebnog izraľajnog načina knjiľevnosti, Upoznati karakteristike knjiľevnih rodova i vrsta. Osjetljivost za otkrivanjem vrijednosti i problema koji se javljaju u knjiľevnim djelima. Upoznati djela, autore, razdoblja hrvatske, mađarske, europske i svjetske knjiľevnosti.

1.-4. razred5.-6. razred7.-8. razred9.-12. razred
Teľiti da učenici zavole čitati i probuditi interes za čitanjem.Utvđivanje spoznaje da je čitanje izvor estetskog, osjećajnog i misaonog doľivljaja.Odrľavanje budnosti svijesti da je čitanje izvor raznih doľivljaja, koje doprinose upoznavanju duhovnosti danog naroda.Poticanje na čitanje s određenim ciljem i ukusom. Osvijestiti da je knjiľevni doľivljaj nepresuąni izvor stjecanja iskustava ljudskog ľivota: osjećaji, ideje, misli, ľivotne situacije, konflikti, postupci.
Primati lirska djela (pjesme, brojalice, djela iz domaće i usmene knjiľevnosti i narodne knjiľevnosti matičnog naroda), poistovjećivanje s osjećajima izraľenih u njima.Prepoznavanje teme, poruke, tona lirskog djela.Oblikovanje teme, poruke, ugođaja i tona lirskog djela. Određivanje načina pojave lirskog subjekta (uloga pjesnika). Prepoznavanje povezanosti sadrľaja i forme (knjiľevna vrsta).Oblikovanje i interpretacija teme, poruke, ugođaja i tona lirskog djela, izraľavanje osobnog suda u svezi s njima.Razlikovati lirskog subjekta u djelima nastalim u različitim razdobljima.
Zamijetiti pojedina obiljeľja pjesničkog izraza.Prepoznati najvaľnije pjesničke slike, zamijetiti njihovu ulogu i djelovanje na stvaranje ugođaja.Određivanje leksičkih i sintaktičkih obiljeľja vaľnijih pjesničkih figura u lirskim djelima.Određivanje leksičkih i sintaktičkih obiljeľja vaľnijih pjesničkih figura u lirskim djelima, shvaćanje njihove uloge u zbijanju značenja na
temelju učenih pjesama. Uočavanje sloľenosti pjesničkog izraza, shvaćanje uloge gramatičkih sredstava.
Upoznati razne vrste lirike.Razlikovati lirske i nelirske knjiľevne vrste u stihu, uočiti njihove sadrľajne i formalne značajke.Razlikovati lirske i nelirske knjiľevne vrste u stihu, shvaćanje njihovih sadrľajnih i formalnih značajki.
Shvaćanje povezanosti između knjiľevnih rodova i vrsta.
Razlikovati kiticu pjesme, njena jednostavna karakteristika (broj stihova, njihova duljina, broj slogova).Razumjeti odnos kitice i većih jedinica strukture.Upoznati odnos kompozicijske jedinice i kitice (npr. tematska struktura, struktura prostora i vremena, logička struktura).Uočavanje strukture lirskih djela. Uočavanje i interpretacija načela građenja pjesme u djelima različitih razdoblja.
Čitanje kraćih epskih djela (umjetničke i narodne pripovijetke, novele, odlomci dječjih romana knjiľevnosti Hrvata u Mađarskoj i knjiľevnosti matične domovine).Skupno i samostalno čitanje te obrada epskih djela uz poticaj i individualno.Prepričavanje radnje epskih djela, karakterizacija likova, skupno i samostalno formuliranje poruke na temelju primjera. Samostalno oblikovanje pripovijetke.Poznavanje obiljeľja epike, epske vrste, epska kompozicija, jezične osobnosti. Primjena upoznatih oblika, stilističkih i jezičnih obiljeľja u svakodnevnom pripovijedanju i kreativnom stvaranju.
Razlikovati glavne likove pročitanih djela, zamijetiti vaľne pojedinosti o njima.Odrediti osnovna obiljeľja lika: vanjski izgled i unutarnje osobine.Poznavanje glavnih odlika karakterizacije lika na temelju skupno i individualno obrađenih djela.Poznavanje i primjena sredstava karakterizacije lika u knjiľevnim djelima i u svakodnevnom ľivotu. Usporedba obiljeľja tipa čovjeka druątva, privrede i politike različitog doba.
Povezati događaje proznoga teksta s vremenom radnje i tekstom. Odrediti tko je pripovjedač. Određivanje početka i zavrąetka radnje.Određivanje
nedvosmisleno označenih detalja vremena i prostora.
Teľnja za tumačenjem označenih detalja vremena i prostora. Uočiti razliku između vremena pripovijedanja i vremena zbivanja.Poznavanje i primjena pojmova: pripovjedač, prostor, vrijeme radnje, događaj, odnos pripovjedača, pripovjedački postupci tijekom interpretacije proznoga teksta.
Zapaľanje obiljeľja pripovjednih i dramskih djela.Određivanje obiljeľja pripovjednih i dramskih djela putem primjera.Obiljeľja drame, dramska kompozicija, dramske vrste; oblici dramskog postupka, stilske osobnosti; dramski lik; dramski prostor i vrijeme: drama i kazaliąte.
Čitanje i ostvarivanje narodnih igara, dramatiziranih oblika (pripovijetke, igre s lutkama, stihovne forme).Dramsko predočavanje dijelova pripovjedaka, epskih pjesama te svakidaąnjih situacija.Skupno i individualno čitanje, obrada i prikazivanje dramatiziranih oblika, dijaloga i dramskih djela. Interpretacija situacija i instrukcija. Situacijske igre.Samostalno čitanje i obrada dramatiziranih oblika, dijaloga i dramskih djela. Interpretacija komičnih i situacija i karaktera (komedija situacije, karaktera, konverzacije). Uloga
konflikta u dramskom djelu. Tragični lik. Katarza.
Primati djela usmene knjiľevnosti Hrvata u Mađarskoj i matične zemlje ( narodna pripovijetka, narodna pjesma, brojalica, zagonetka, poslovica).Uočavanje osnovnih razlika između narodne i umjetničke knjiľevnosti na temelju primjera.Jezične specifičnosti modernog doba. Opaľanje elektronične komunikacije (SMS, skraćenice, e-mail, i dr.) i oblika masovne komunikacije (masmediji).Mogućnosti koje pruľe nosači informacije (CD-Rom, DVD, video) u stjecanju spoznaja. Odnos elektroničnih nosača informacija i tiskane knjiľevnosti. Veza modernog doba i narodne knjiľevnosti.
Prepoznavanje ľivotnih situacija u pročitanim djelima, oblikovanje miąljenja o postupcima glavnih likova.Upoznavanje daljnjih osnovnih knjiľevnih tema.Nekoliko značajnih tema i formalnih tradicija hrvatske, mađarske i svjetske knjiľevnosti. Na temelju nekih knjiľevnih djela prepoznavanje osnovnih obiljeľja epohalnog stila.Prepoznavanje povezanosti između tema, ľivotnih situacija, motiva, oblika djela hrvatske, mađarske i svjetske knjiľevnosti. Sposobnost analize pročitanog djela na viąe načina s različitih aspekata (tematsko-motivski, knjiľevna vrsta, ľivotno djelo, stilski smjer, ideja, kontekst).
Pričanje sadrľaja pročitanih djela, kratko oblikovanje njihove poruke, osjećaja i ugođaja.Teľnja za nijansiranim oblikovanjem sadrľaja, poruke, osjećaja pročitanih djela. Povezivanje osobnih iskustava, ľivotnih situacija sa ľivotnim situacijama prisutnih u knjiľevnim djelima.Teľnja za uopćavanjem (tipiziranjem) karaktera, ľivotnih situacija, ponaąanja predočenih u knjiľevnim djelima i za nijansiranim izraľavanjem sadrľaja.Teľnja za uopćavanjem (tipiziranjem) karaktera, ľivotnih situacija, ponaąanja predočenih u knjiľevnim djelima, i za nijansiranim izraľavanjem sadrľaja. Snalaľenje u tokovima knjiľevnosti. Iskustvo i izraľavanje osobnog miąljenja u komparativnoj analizi. Izraľavanje osobnog osjećaja i suda prilikom analize i interpretacije knjiľevnih djela.

7. Moć rasuđivanja, razvoj etičkih, estetskih i povijesnih sposobnosti

Samostalno razmiąljanje, kultura samoizraľavanja, uočavanje i shvaćanje kulturne i povijesne različitosti te njeno poątivanje. Sposobnost uočavanja i shvaćanja različitosti koja se zasniva na mnogostrukom poznavanju vlastite kulture. Utvrđivanje činjenice da se prihvaćanje različitosti prvenstveno zasniva na posjedovanju spoznaja. Osobni sud o druątvenim, povijesnim, etičkim i estetskim pitanjima, sposobnost iznoąenja i obrane miąljenja dokazima na temelju raznih kulturnih, etičkih, estetskih normi i kulturoloąkih spoznaja. Aktivno prihvaćanje umjetničkih djela, ľelja za uľivanjem u umjetnim djelima, shvaćanje fiktivnosti umjetničkog djela. Sposobnost rjeąavanja konflikata i samostalnog stjecanja spoznaja.

1.-4. razred5.-6. razred7.-8. razred9.-12. razred
Primjena pojmova lijep -ruľan u razgovoru o svakodnevnim doľivljajima.Oblikovanje kratkog miąljenja od nekoliko rečenica na temeljuUsvajanje nijansiranijih jezičnih oblika izraľavanja dopadanja,Shvatiti da ukus ovisi o kontekstu (kulturnim, povijesnim navikama,
doľivljaja i pročitanogshvaćanje i prihvaćanjenavikama zajednice,
ątiva.različitih ukusa iobitelji i pojedinca).
različitosti uopće.Uočiti da su u kulturi
suvremenog doba
prisutni elementi različite
vrijednosti, zahtjev i
sposobnost za samostalno
razvijanje ukusa.
Razlikovanje pojmova veseoUočavanje humora uKomedija situacije iSposobnost analize
- tuľan u razgovorusvakodnevnimkaraktera utekstova sloľene
provedenom o sluąanim isituacijama (npr. vic) iumjetnostima,modalnosti. Upoznati i
viđenim tekstovima.u knjiľevnim djelimaodređivanje raznih oblikaprimijeniti
primjerenim učeniku.izraľavanja autorakomunikacijske uloge
(ironija, poruga).humora u oblikovanju
vlastitih tekstova.
Uočavanje ljepote u prirodi,Sudjelovati u razgovoruUsporedba knjiľevnihUmjetničko djelo kao
u predmetima svakodnevnogi raspravi provedenoj odjela koja pripadaju vrlopojava koja slijedi norme
ľivota i u pojedinimdoľivljajimarazličitim estetskimi koja obnavlja norme;
umjetničkim djelima raznihdoľivljenim unormama, uočavanjedoľivjeti istodobnu
grana umjetnostisvakodnevnom ľivotu,razlike izmeđuprisutnost starog i novog
primjerenim učeniku.umjetničkim djelima iumjetničke iu umjetnosti. Aspekt
pročitanim ątivima.neumjetničke ljepote.individualnog i
Sluąati i razumjetizajedničkog prihvaćanja
miąljenje sugovornika.knjiľevnog djela.
Nastojati ąto čeąće postićiNastojati postići ąto čeąćiUsporedba umjetničkih
doľivljavanje osjećajai potpuniji doľivljajdjela raznih vrsta i raznih
ljepote preko igre, maąte,primanja umjetničkogumjetničkih grana;
ritma i glazbe.djela, oblikovanjeestetsko djelovanje
estetskog djelovanja uumjetničkog djela koje
grupnom razgovoru i uovisi o vrsti i o mediju.
oblikovanju vlastitihRazviti i obogaćivati
tekstova.viąestrane kulturne
potroąačke navike.
Koriątenje pojmova dobar -Dobro i loąe/zlo, pravdaPravda i stajaliąte,Pravda i moral u ľivotu
loą u razgovorimai nepravda: uočitishvaćanje konfliktapojedinca i u druątvu.
provedenim opresuđivanje kao čin uizmeđu osobne pravde iOblikovati povezanost
svakodnevnim doľivljajima.svakodnevnimpravde zajednice uizmeđu prava i morala.
tekstovima i knjiľevnimrazličitim tekstovima.Usvajanje pravnog i
djelima.moralnog djelovanja,
zahtjev i sposobnost
orijentiranja u moralnim
pitanjima.
Doľivljavanje svakodnevnihSposobnostUočavanje i refleksijaZahtjev za razumijevanje
konflikata dramatiziranompredočavanja iraznih postupakapozadine druątvenih
igrom (situacijska igra,doľivljavanja stajaliątarjeąavanja konflikata uzajedničkih i osobnih
lutkarski igrokaz).drugih osoba, uočavanjerazličitim umjetničkimkonflikata. Razviti
značaja empatije udjelima i svakodnevnimindividualne postupke za
ľivotu zajednice.tekstovima.rjeąavanje konflikata.
Uočiti razlike izmeđuUočiti da nazor ovisi oOsvjeąćivanje uloge
svakodnevnih tekstova,ľivotnoj dobi uosobne aktivnosti u
predmeta i umjetničkihknjiľevnim iprihvaćanju povijesnih
djela nastalih u drugimsvakodnevnimrazličitosti. Svjesno i
razdobljima.tekstovima.samostalno razvijati
osjećaj za povijesno.
Uočiti različiti načinUočiti kulturne razlikeUočiti i osvijestiti ulogu
ľivota i nazor raznihkao način ľivota iumjetnosti u građenju
kultura na temelju nekihvrijednost, uočitikulture. Uočiti barijere na
primjera. Uočitikulturnu ąarolikost kaoputu prohodnosti između
sličnosti kulturnesnagu koja gradikultura, zahtjev za
baątine Hrvata i Mađarazajednicu u raznimupoznavanje drugih
na temelju nekolikotekstovima. Određivanjekultura.
običaja i knjiľevnihsličnosti i razlikeOdređivanje sličnih i
djela.hrvatske i mađarskerazličitih crta hrvatske i
kulture.mađarske kulture i
povijesti u zrcalu
viąestoljetnog suľivota.

Hrvatski jezik i knjiľevnost za ąkole s predmetnom nastavom

Razvojne zadaće

Tradicionalni oblik

1. Razumijevanje govora

1.-4. razred5.-6. razred7.-8. razred9.-12. razred
Razumijevanje jednostavnih naputaka, pitanja, riječi. Uočavati nejezične sastavnice u komunikaciji, pokreti, mimika).Razumijevanje jednostavnog priopćenja, pitanja i odgovora Rjeąavanje zadataka na temelju sluąanog teksta.Razumijevanje govora (teksta) o poznatoj temi čestih situacija Razumijevanje suątine radio i TV-emisije o takvim temama. Primiti posluąanu poruka.Praćenje slijeda misli predavanja na hrvatskom jeziku, praćenje i razumijevanje vijesti preko radija, televizije i digitalnih sredstava, razumijevanje sadrľaja igranih filmova. Razumijevanje hrvatskih knjiľevnih djela (pisanih normativnim jezikom i nekih pisanih narječjem). Razumijevanje i slijed sadrľaja hrvatski kazaliąnih predstava i knjiľevnih večeri.

2. Vjeątina govorenja

1.-4. razred5.-6. razred7.-8. razred9.-12. razred
Pravilan izgovor u svakodnevnom priopćavanju. Nastojati izraľajno i za druge razumljivo govoriti. Vjeľbati postavljati pitanje i odgovarati na pitanje s pravilnom intonacijom u svakodnevnoj komunikaciji. Traľiti i dati informacije koristeći karakteristične izraze. Poznavanje kraćihPravilan izgovor i intonacija u svakodnevnoj komunikaciji. Jednostavno izjaąnjavanje u sljedećim temama. Točno znati napamet učena djela, poznavanje nekoliko pjesama, poslovica i zagonetaka. Ostvarivanje dramatiziranih oblika (lutkarski igrokaz, igra sa sjenom, nijema igra), situacijska igra.Sudjelovanje u razgovoru provedenom na zadanu temu koristeći se pri tom već naučenim izričajima, frazemima. Oblikovanje i izraľavanje osobnog doľivljaja, misli, miąljenja, osjećaja, njihovo jednostavno i jasno izraľavanje prikladno govornoj situaciji jednostavnim i sloľenim rečenicamaSudjelovanje u svakodnevnoj komunikaciji (dijalog, razmjena informacija) sluľeći se usvojenim leksikom sa sugovornikom koji na razini materinskog jezika govori hrvatski. Oblikovanje i izraľavanje misli, osjećaja, doľivljaja, miąljenja, odnosno obrazloľenje i
knjiľevnih djela (izpravilnim naglaskom iargumentacija u sloľenim
usmene knjiľevnosti),intonacijom.rečenicama. Ispričati
nekoliko poslovica,Memorizacija stihova,događaj, postavljati
narodnih pjesama, igara iproznog ili dramskogpitanja u svezi s
zagonetaka..teksta (ili ulomaka). Nastojati pravilno izgovarati glasove, primjenjivati tempo, jačinu glasa i intonaciju u skladu s pravopisnom normom.pročitanim, sluąanim, viđenim.
Nastojati raznoliko i plastično se izraľavati u govoru, izdvajati suątinu.

3. Razumijevanje čitanja

1.-4. razred5.-6. razred7.-8. razred9.-12. razred
Glasno čitanje uČitanje nepoznatog tekstaTečno, razgovijetnoIzdvajanje suątine
odgovarajućem tempu su odgovarajućem tempu sčitanje jezično sloľenijegpročitanih tekstova
pravilnim izgovorom.izgovorom pridrľavajući sepoznatog i nepoznatograznih razdoblja
Povratnim informacijamapravila interpunkcije.teksta pravilnim(knjiľevna djela,
pismeno i usmeno o tomeSaľeto ispričati sadrľajnaglaskom i intonacijom.neknjiľevni tekstovi),
da je učenik shvatiotekstova, pronaći traľenuRazumijevanje pročitanogsaľimanje njihovog
jednostavan tekst.obavijest u tekstu. Glasno iteksta, odnosno izdvajanjesadrľaja, prepoznavanje
Izdvajanje jednostavnihizraľajno čitanje poznatihnjegove suątine, shvaćanjenjihova stila i
informacija iz zadanogtekstova.događaja, osjećaja,određivanje njihove
teksta (natpis, reklama).miąljenja. Obrada tihknjiľevne vrste. Obrada
Vjeľbanje glasnog i tihogtekstova uz pomoćtekstova (prema zadanom
čitanja. Zapaľanjeučitelja. Interpretacijaplanu) uz poticaj i bez
rečenica raznihnekoliko knjiľevnih djelanjega. Interpretacija
modalnosti, njihova(pjesma, novela, roman)knjiľevnih (pjesma,
pravilna intonacija pridomaće knjiľevnosti inovela, roman) i
čitanju.knjiľevnosti matičnepublicističkih djela iz
zemlje. Sposobnostdomaće literature i
prikaza tih umjetničkihknjiľevnosti matične
djela.zemlje. Sposobnost
Obogaćivanje aktivnog iprikaza tih umjetničkih
pasivnog rječničkog blagadjela.
samostalnim radom.

4. Pisanje

1.-4. razred5.-6. razred7.-8. razred9.-12. razred
Čitko pisanje u tempu prikladnom uzrastu. Pravilno pisanje diktata čiji se leksik sastoji od općepoznatih riječi, prepisivanje jednostavnih tekstova bez pogreąke. Oblikovanje predstavljanja, pozdrava na razglednici, poruke o zadanoj temi. Stvaranje jednostavnog teksta koristeći se poznatimStvaranje suvislog teksta jednostavnim rečenicama na osnovu slike. Stvaranje kraćeg sastavka o nekom osobnom i knjiľevnom doľivljaju. Slijediti norme hrvatskog pravopisa. Prikupljanje građe iz dječje enciklopedije, priručnika, grupno ili samostalno.Oblikovanje opisa, opisivanje doľivljaja i kratke priče rečenica u skladu s pravopisnom i pravojezičnom normom hrvatskog jezika. Pisanje pisma koristeći se raznim tipovima vezanoga teksta (doľivljaj, događaj, karakterizacija, dijalog). Pismeno prevoditi jednostavne tekstove.Stvaranje raznih tipova vezanoga teksta (privatno i sluľbeno pismo, vrste opisa, autobiografija). Stvaranje poduľih tekstova o aktualnim problemima Hrvata u Mađarskoj. Izraľavanje idejnog sadrľaja, ugođaja hrvatskih knjiľevnih i publicističkih djela u tekstu koristeći se pri tom sloľenim rečenicama.
riječima. Razviti čitko pisanje.Izraľavanje osobnog miąljenja, stava u svezi s njima. Prijevod tekstova svakidaąnjih i aktualnih tema.
Razviti čitko pisanje, i samostalno biljeľenje.

Hrvatski jezik i knjiľevnost za ąkole s predmetnom nastavom

Razvojne zadaće

Proąireni oblik

1. Razumijevanje govora

1.-4. razred5.-6. razred7.-8. razred9.-12. razred
Razumijevanje kraćihRazumijevanje tekstovaSlijediti misli predavanja,Razumijevanje tekstova
tekstova koji su vezani uzvezanih uz temeslijediti i razumjetiraznih tema i knjiľevnih
neposrednu okolicuprethodnih godiąta,radijske i televizijskevrsti. Poznavanje
učenika (obitelj, dom,odnosno uz sljedeće teme:vijesti, razumjeti sadrľajareprezentativnih
ąkola, zdravlje, priroda,posao, kultura, druątveniigranih filmova. Primanjeknjiľevnih djela domaće
promet) te uz ľivot iľivot.hrvatskih knjiľevnih djelaknjiľevnosti i literature
svakidaąnju djelatnost(pisanih normativnimmatičnog naroda.,
hrvatske narodnosti.jezikom i nekih pisanihprepoznavanje
Razumijevanje tekstovana narječju). Razumjeti ispecifičnosti hrvatskog
općeuporabnog leksikaslijediti sadrľaj hrvatskihjezika u općeuporabnom i
vezanih čiji se leksikkazaliąnih predstava ipjesničkom jeziku, u
sastoji od općepoznatihknjiľevnih večeri.masmedijima. Slijediti i
riječi.razumjeti filmove, kazaliąne predstave, knjiľevne razgovore, stručna predavanja na hrvatskom jeziku.

2. Vjeątina govorenja

1.-4. razred 5.-6. razred 7.-8. razred9.-12. razred
Sudjelovanje u svakodnevnoj komunikaciji (dijalog, razmjena informacija) o temama naznačenim u prvoj točki. Poznavanje nekoliko ustaljenih izričaja, i tipičnih izričaja. Poznavanje 4-5 kraćih knjiľevnih djela (iz usmene knjiľevnosti).Izraľavanje u 8-10 suvislih rečenica u svezi s već naznačenim temama. Kazivanje doľivljaja, priča jednostavnim povezanim rečenicama. Točno znati napamet učene stihove, prozna djela Nastojati pravilno izgovarati glasove, primjenjivati tempo, jačinuSudjelovanje u svakodnevnoj komunikaciji (dijalog, razmjena informacija) sluľeći se usvojenim leksikom sa sugovornikom koji na razini materinskog jezika govori hrvatski. Oblikovanje i izraľavanje misli, osjećaja, doľivljaja, miąljenja, odnosnoRazgovor, iznoąenje osobnog doľivljaja i stava u svezis temama naznačenih u prvoj točki u duhu hrvatskog jezika u 15-20 sloľenih rečenica upotrijebivąi stručne izričaje. Nastojati izraľajno i pravilno govoriti
Pravilno izgovaratiglasa i intonaciju u skladuobrazloľenje i
glasove, obratiti posebnus normom.argumentacija u sloľenim
pozornost na govornerečenicama. prikladno
vrednote jezika, pravilnazadanoj temi.
tvorba riječi.Ispričati događaj, postavljati pitanja u svezi s pročitanim, sluąanim, viđenim.
Memorizacija 8 pjesama i 15 redova proznog ili dramskog teksta, pri izvođenju poątujući vrednote govorenoga jezika.

3. Razumijevanje čitanja

1.-4. razred5.-6. razred7.-8. razred9.-12. razred
Tečno i izraľajno čitanjeTiho čitanje i shvaćanjeIzdvajanje suątineRazgovijetno čitanje
poznatog tekstasadrľaja pročitanogpročitanih tekstova raznihkompleksnih tekstova,
odgovarajućim naglaskomteksta. Usmena i pismenarazdoblja (knjiľevna djela,knjiľevnih djela, njihova
i intonacijom. Ispričatiobrada ątiva uz poticaj.neknjiľevni tekstovi) isamostalna obrada na
sadrľaj pročitanog tekstaOblikovanje miąljenja usaľimanje njihovognastavnom satu i kao
jednostavnim rečenicama,nekoliko rečenica.sadrľaja. Obrada tekstovadomaća lektira.
oblikovati miąljenje uUporaba pomoćnih(prema zadanom planu) uzPoznavanje i čitanje
nekoliko rečenica.sredstava (npr. rječnik).poticaj i bez njega.istaknutih knjiľevnih djela
Interpretacija knjiľevnihdomaćih autora i
(pjesma, novela, roman) iknjiľevnosti matičnog
publicističkih djela iznaroda (pjesma, novela,
domaće literature ipripovijetka, roman,
knjiľevnosti matičnedrama, vrste usmene
zemlje. Sposobnostknjiľevnosti).
prikaza tih umjetničkihPrepoznavanje i
djela.oblikovanje njihove
Razgovijetno čitanjevrijednosti, iznoąenje
članaka hrvatskih dječjihosobnog stava o njima.
listova (Smib, Radost).razgovijetno čitanje
Čitanje kraćih tekstovakarakterističnih
kao domaća lektira idijalektalnih knjiľevnih
njihova obrada premadjela, razumijevanje
zadanom planu.njihove suątine,
prepoznavanje njihovog
značaja. Čitanje i
razumijevanje članaka
hrvatskih časopisa,
tjednika Hrvata u
Mađarskoj (Hrvatski
glasnik) te članaka
Hrvatskog kalendara.
Iznoąenje osobnog
miąljenja o njima.

4. Pisanje

1.-4. razred5.-6. razred7,-8. razred9.-12. razred
Pravilno pisanje diktataSlijediti norme hrvatskogStvaranje raznih tipovaSamostalno
čiji se leksik sastoji odpravopisa. oblikovanjevezanog teksta (privatno irazumijevanje i obrada
općepoznatih riječi,govornih situacija.sluľbeno pismo, vrstedomaćih knjiľevnih djela
prepisivanje jednostavnihStvaranje teksta od 9-12opisa, autobiografija).i djela matične
tekstova bez pogreąke.rečenica na temeljuOblikovanje poduľihknjiľevnosti prema
Stvaranje teksta u 6-8osobnog doľivljaja,tekstova o aktualnimzadanom planu (pjesma,
suvislih jednostavnihodnosno pročitanog teksta.problemima Hrvata unovela, pripovijetka,
rečenica na osnovu slike.Ispunjavanje jednostavneMađarskoj. Izraľavanjeroman, drama, vrste
Dopuniti rečenicu riječjutiskanice. Oblikovanjeidejnog sadrľaja, ugođajausmene knjiľevnosti).
koja nedostaje napozdravnog teksta, raznehrvatskih knjiľevnih iPrepoznavanje i
različitim sintaktičkimteme i čestitke.publicističkih djela u tekstuoblikovanje njihovih
mjestima. RazvitiPrepoznavanje ikoristeći se pri tomvrijednosti, iznoąenje
raąčlambu teksta.oblikovanje tekstovasloľenim rečenicama.osobnog stava o njima.
raznih vezanih tipova.Izraľavanje osobnog miąljenja, stava u svezi njih. Prijevod tekstova u svakidaąnjim i aktualnim temama.
Skupljanje građe kraćeg izlaganja, njeno sređivanje i pismeno oblikovanje samostalno i grupno.
Primjena raznih tehnika pisanja (saľimanje, sređivanje i obrada prikupljenih podataka, njihovo saľimanje, vađenje biljeľaka). Prilikom oblikovanja pismenog teksta sigurna primjena gramatičkih, pravopisnih i stilističkih spoznaja. Prevođenje tekstova pomoću rječnika.

Hrvatski narodopis

Razvojne zadaće

Za sve nastavne oblike

1. Stjecanje spoznaja, učenje

1.-4. razred5.-6. razred7.-8. razred9.-12. razred
Poznavanje i izvedba mjesnih narodnih dječjih igara, plesova i običaja. Skupljanje hrvatskih naziva mjesne noąnje, alata te narodnih dječjih igara, poslovica i zagonetaka. Poznavanje i izvedba narodnihOrijentacija na zemljovidu Mađarske: poznavanje hrvatskog naziva hrvatskih naselja i određivanje njihovog poloľaja na zemljovidu te njihovo povezivanje s hrvatskim etničkim skupinama (kajkavski,Obogaćivanje spoznaja o načinu ľivota, duhovne i materijalne kulture domaćih Hrvata putem osobnih razgovora, pročitanih tekstova, fotografija, filmova i drugih izvora masmedija. Skupljanje informacija oSposobnost za stjecanja spoznaja koje se odnose na proąlost i sadaąnjost te duhovnu i materijalnu kulturu Hrvata u Mađarskoj i matičnoj zemlji iz raznovrsnih izvora; njihovo svrstavanje, razumijevanje
čestitaka vezanih zagradiąćanski Hrvati,proąlosti i sadaąnjosti tei uporaba. Sposobnost
razne blagdane (npr.Bunjevci, ©okci, Raci,jezičnim specifičnostimausporedbe povijesnog
Boľić, Nova godina).Boąnjaci). StjecanjeHrvata u Mađarskoj.poloľaja, načina ľivota i
Skupljanje i poznavanjespoznaja o načinu ľivota,Poznavanje značajnijihkulture Hrvata u
hranidbenih običaja (npr.duhovnoj i materijalnojdogađaja povijesti matičneMađarskoj te matične
postavljanje stola) ikulturi domaćih Hrvatazemlje te zajedničkihzemlji.
tipičnih jela vezanih uzputem osobnog razgovora,točaka tisuću-stogodiąnjegPoznavanje kulture
razne blagdane.pročitanih tekstova,suľivota Hrvata i Mađara.domaćih Hrvata i
Upoznavanje simbolafotografija, filmova iUporaba stečenog znanjamatičnog naroda.
vezanih za pojedinedrugih izvora masmedija.(informacije, podaci) uPoznavanje prava,
blagdane. Pronalaľenje iZapaľanje specifičnostirazličitim situacijama.druątvene organizacije
upoznavanje tipičnihjezične uporabe pojedinihPoznavanje ustanova(hrvatske manjinske
mjesnih kuća,hrvatskih etničkihHrvata u Mađarskojsamouprave, civilne
gospodarskih i inihskupina. Poznavanje(Hrvatska drľavnaudruge, kulturna druątava)
građevina (ąetnja po selu,simbola Republikesamouprava, mjesneHrvata u Mađarskoj.
skupljanje fotografija,Hrvatske. Uporabamanjinske samouprave,Argumentacija,
osobni razgovori).stečenih spoznaja uSavez Hrvata u Mađarskoj,formuliranje osobnog
Stjecanje iskustava orjeąavanju raznih zadaća:Hrvatsko kazaliąte,miąljenja, njegova obrana
ľivotu mjesnih Hrvata.kazivanje doľivljaja,Hrvatski znanstveni zavod,u svezi s odlukama ,
Pravljenje poklona,projektni rad.Hrvatska redakcijadogađajima, pojavama
ukrasa vezanih uzDramatizirana izvedbaMađarskog radija idomaće manjine.
blagdane.značajnijih narodnihtelevizije, Croatica,Usvajanje načina ľivota
Pojam doma, domovine,običaja (Boľić, Uskrs,Hrvatski glasnik, muzeji,svjesnog pripadnika
rodnog mjesta, matičneDuhovi). Predočavanjeąkole). Poznavanjemanjini: mađarski
zemlje, matičnog naroda.narodnih motiva, alata,karakteristika uľegdrľavljanin sam hrvatske
kuća, namjeątaja, dijelovazavičaja, sposobnosti zanarodnosti koji se mogu
noąnji, i sl. raznimnjegov prikaz. Prikazafirmirati i u Europskoj
likovnim tehnikama (npr.osobnog porodičnogUniji sa svojom
crtanje, bojanje, mozaik,stabla.dvojezičnoąću,
slika sastavljena odPojam doma, domovine,dvokulturalnoąću i
sjemenki).rodnog mjesta, matičnepoznavanjem stranog
Pojam doma, domovine,zemlje, matičnog naroda.jezika. .Svoju kulturu,
rodnog mjesta, matičnematerinski jezik čuvam,
zemlje, matičnog naroda.njegujem, razvijam, dok ove vrednote većinskog i drugih naroda poątujem i
njegujem.
Pojam doma, domovine, rodnog mjesta, matične zemlje, matičnog naroda.
c

2. Kritičko razmiąljanje

1.-4. razred5.-6. razred7.-8. razred9.-12. razred
Samostalno formuliranje pitanja u svezi s temom (npr. zaąto se stavljaju na boľićni stol kolač, alati, sjemenke, a pod stol slama; buąe na lice Mohačana). Shvaćanje povezanost narodnih običaja sa ľivotom naroda preko vjerskih običaja. Prisutnost ljudske zbilje i čeľnji uSamostalno formuliranje pitanja u svezi s temom. Interpretacija ponaąanja, postupaka poznatih ličnosti mađarskih Hrvata koji su značajno utjecali na način ľivota i druątvenu afirmaciju svog naroda. Poznavanje bitnih elemenata karaktera naąih povijesnih i javnih ličnosti, te običnogSamostalno formuliranje pitanja u svezi s određenom temom. Razlučivanje bitnog od nebitnog u pisanim i sluąanim tekstovima.
Upoznavanje specifičnosti pojedinih hrvatskih etničkih skupina koje proizlaze iz druątvenog poloľaja i jezičnih
Samostalno formuliranje pitanja u svezi s određenom temom. Razlučivanje bitnog od nebitnog u pisanim i sluąanim tekstovima. Kritički pristup izvorima informacija. Formuliranje stava i argumentacije u svezi sa sudbinskim preokretima Hrvata u Mađarskoj.
običajima, djelima usmenečovjeka. Prepoznavanjeosobitosti. PoznavanjeIspreplitanje mađarske i
knjiľevnosti prekosituacije da se u suľivotudruątvenih te individualnihhrvatske povijesti, te
reprezentativnih primjerahrvatske manjine (imogućnosti i ograničenjanjihov poseban razvoj na
(narodna pjesma, narodnamatične drľave) mogukoje proizlaze iztemelju izvora. Analiza
pripovijetka, anegdota,desiti situacije koje semanjinskog bitka. U sveziznačajnijih događaja
običaj, blagdan).različito prosuđuju.s gore navedenimpovijesti matične zemlje i
Formuliranje samostalnogformuliranje osobnogtočaka tisuću
miąljenja o druątvenimmiąljenja i njegovastogodiąnjeg suľivota
događajima, pojavama iargumentacija.Hrvata i Mađara.
ličnostima. PrikupljanjePrepoznavanjeDokazivanje uzajamnog
argumenata zauzajamnosti suľivotadjelovanja dviju
dokazivanje osobnogHrvata i Mađara. Vrednoteknjiľevnosti putem
miąljenja. Pripovijedanje idrľavljana, gospodarstva,primjera. Analiza,
izvedba narodnih običaja.prirode itd. matične zemljeizvođenje posljedica i
i domovine (Republikanjihovo formuliranje o
Mađarska), njihova zaątita,pravima i druątvenoj
uzajamno djelovanje,organizaciji Hrvata u
zaątita ljudskih prava.Mađarskoj. Formuliranje
Formuliranje samostalnogsamostalnog miąljenja u
miąljenja o druątvenimsvezi s budućnosti Hrvata
događajima, pojavama iu Mađarskoj.
ličnostima. PrikupljanjeKoncipiranje prijedloga
argumenata za dokazivanjeradi odrľavanja i
osobnog miąljenja.razvijanja samobitnosti
Pripovijedanje i izvedbadomaćih Hrvata (npr.
narodnih običaja.zadaće obiteljskog
Prikupljanjeodgoja, hrvatskih
protuargumenta zamanjinskih samouprava,
demantiranje određenihcivilnih udruga, kulturnih
stajaliąta.druątava, uloga ąkola).
Vrednovanje sustava
domaćih manjina i
ljudskih prava na temelju
aspekata osobnog
vrednovanja. Kritički
prikaz međunarodnih
veza hrvatske manjine u
proąlosti i sadaąnjosti.
Upućenost u pojave
aktualne manjinske
politike i ljudskih prava.
Njihova usporedba na
temelju funkcionalnih i
strukturalnih aspekata.
Poznavanje i prikaz
pojavnosti hrvatske
manjine izvan granica
matične zemlje,
sistematiziranje
upoznatih pojava prema
kauzalitetu, sličnosti,
različitosti, namjera i
posljedica.
Formuliranje
samostalnog miąljenja o
druątvenim događajima,
pojavama i ličnostima.
Prikupljanje argumenata
za dokazivanje osobnog miąljenja. Pripovijedanje i izvedba narodnih običaja. Prikupljanje protuargumenta za demantiranje određenih stajaliąta. Uporaba vizualnih sredstava (tabela, prikaza, ilustracija).

3. Komunikacija

1.-4. razred5.-6. razred7.-8. razred9.-12. razred
Razgovor o temi u svezi sRazgovor o temi u svezi sUpoznavanje specifičnostiSudjelovanje u razgovoru
hrvatskom manjinom. Uhrvatskom narodnoąću. Upojedinih hrvatskihpovedenog u temama:
razgovoru uporabarazgovoru uporabaetničkih skupina kojemanjinska politika,
stečenih spoznaja.stečenih spoznaja.proizlaze iz druątvenogljudska prava.
Postavljanje pitanja,Postavljanje pitanja,poloľaja i jezičnihRazgovjetno formuliranje
razumijevanje odgovorarazumijevanje odgovoraosobitosti. Formuliranjeosobnog miąljenja. U
prilikom osobnihprilikom osobnihdruątvenih te individualnihrazgovoru, raspravi
razgovora koji se odnoserazgovora koji se odnosemogućnosti i ograničenjaizlaganje osobnog
na način ľivota i kulturuna način ľivota i kulturukoje proizlaze izmiąljenja uz
hrvatske manjine. Usmenohrvatske manjine. Usmenomanjinskog bitka. U sveziargumentaciju,
izvjeąće o sakupljanju iizvjeąće o sakupljanju is gore navedenimeventualno promjena
osobnim razgovorima.osobnim razgovorima.formuliranje osobnogosobnog miąljenja uslijed
Predočavanje načinaPredočavanje načinamiąljenja i njegovaargumenata drugih.
ľivota, običaja hrvatskeľivota, običaja hrvatskeargumentacija. Razgovor oTolerantno ponaąanje
manjine jezičnimmanjine jezičnimuzajamnom djelovanjuprilikom rasprave.
sredstvima (dramatiziranasredstvima (dramatiziranaHrvata i Mađara.Izvjeąće, odrľavanje
scena, iznoąenjescena, iznoąenjePrikazivanje događaja,predavanja iz hrvatske
doľivljaja). Nejezičnadoľivljaja). Pisanje sastavapriča, pojavnosti, narodnihknjiľevnosti, narodopisa,
komunikacija (crtanje,o nekoj druątvenoj,noąnji na ąkolskimpublicistike, odnosno na
bojanje, mozaik, ples i dr.)narodopisnoj temi.priredbama. Usmenitemelju radio- i TV-
o iskuąenom,Nejezična komunikacijareferat o osobnimemisije. Izloľba
sakupljenom.(likovna umjetnost, plesnaiskustvima, o spoznajamasamostalno prikupljenog
umjetnost) o iskuąenom,stečenim prilikommaterijala.
sakupljenom (crtanje,samostalnog prikupljanja,Usmeno izlaganje
bojanje, mozaik, ples iistraľivanja. Pisanjepovezanosti i zaključaka
dr.). Izvedba pjesama,sastava o nekoj druątvenoj,dobivenih na temelju
narodnih pripovijedaka,narodopisnoj temi. Crteľ oanalize raznih
priča, narodnih pjesama nanarodopisnoj temi.informacijskih izvora.
nastavnom satu i ąkolskimDramatizacija događaja,Sastavljanje zbirke od
priredbama.narodnih običaja.samostalno prikupljenih slika, predmeta, pripremanje panoa. Dramatizacija događaja, narodnih običaja.

4. Orijentacija u prostoru i vremenu

1.-4. razred5.-6. razred7.-8. razred9.-12. razred
Pravilna uporaba hrvatskih izričaja koji sluľe za raąčlanjivanje vremena: minuta, sat,Obogaćivanje izraza koji sluľe za raąčlanjivanje vremena: desetljeće, stoljeće. OdređivanjeObogaćivanje izraza koji sluľe za raąčlanjivanje vremena: desetljeće, stoljeće. OdređivanjePoznavanje i koriątenje razdoblja hrvatske povijesti. Imenovanje perioda povijesti Hrvata
dan, tjedan, mjesec,vremena upućivanjem navremena upućivanjem nau Mađarskoj, određivanje
godina. Koriątenje izrazadruge poznate događaje,druge poznate događaje,datuma vaľnijih
za određivanje vremena:pojave (npr. prije Krista,pojave (npr. prije Krista,događaja. Povući
kad sam bio mali/bilaposlije Krista, poslijeposlije Krista).paralelu između povijesti
mala, kad su mojidoseljenja Hrvata).Poznavanje datumahrvatskog i mađarskog
roditelji bili djeca, kad suVjeľbanje uspoređivanja,nekoliko istaknutihnaroda (npr. doba
moji stari roditelji biliodnosa: vrlo davno,događaja hrvatskebuđenja nacionalne
mladi, nekada davno.ranije, kasnije, sada,povijesti. Stavljanjesvijesti, njegove
Vjeľbanje uspoređivanja,prije; ovdje, ondje, lijevo,događaja, predmeta,karakteristike, vrijeme
odnosa: vrlo davno,desno, ispred mene, izaličnosti u kronoloąkikada je nacionalni jezik
ranije, kasnije, sada,mene, pored mene,redoslijed. Pronalaľenjepostao sluľbenim
prije; ovdje, ondje, lijevo,(po)dalje, bliľe.naučenih mjesta na karti.jezikom). Analiza
desno, ispred mene, izaPoznavanje datumaPovezivanje događaja svremenskog ritma
mene, pored mene,nekoliko istaknutihmjestom zbivanja.hrvatske i mađarske
(po)dalje, bliľe.događaja hrvatskeOrijentacija napovijesti i knjiľevnosti u
Stavljanje događaja (npr.povijesti. Ručnozemljopisnoj kartiodnosu na Zapadnu
pojedinih narodnihprecrtavanje karteMađarske: pronalaľenjeEuropu. Na temelju
običaja, djelatnosti,Hrvatske označivanjemhrvatskih naselja na karti,analize donoąenje
vjerskih blagdana),najznačajnijihlociranje ogranakazaključaka o druątvenim,
predmeta (npr.zemljopisnih elemenatahrvatskog naroda (zalskiekonomskim i
poljoprivrednih[velike rijeke, planine,Hrvati, gradiąćanskipovijesnim
sredstava, izrazamore, područja (npr.Hrvati, Bunjevci, ©okci,povezanostima.
predenja), ličnosti (npr.Slavonija, Dalmacija,Raci). OdređivanjeUsporedba povijesnih
pisaca, pjesnika,Međimurje), većizemljopisnih i klimatskihkarata raznih razdoblja,
etnografa) u kronoloąkigradovi]. Pronalaľenjepojaseva (kontinentalni,otkrivanje pozadine
redoslijed.rodnih mjesta istaknutihmediteranski, planinski)njihovih promjena.
Hrvata u Mađarskoj iHrvatske na karti.Analiza poloľaja Hrvata
Hrvatskoj nau Mađarskoj u odnosu na
zemljopisnoj karti:popis pučanstva
pisaca, pjesnika, slikara,(dijagrami, statistički
skladatelja, znanstvenika,podaci).
izumitelja. Određivanje
mjesta muzeja na
zemljopisnoj karti koji
skupljaju kulturnu
baątinu Hrvata u
Mađarskoj. Povezivanje
događaja s mjestom
zbivanja.

5. Ključni elementi sadrľaja

1.-4. razred5.-6. razred7.-8. razred9.-12. razred
• Upoznavanje ľivota,• Stjecanje daljnjih• Stjecanje daljnjih• Stjecanje daljnjih
djelatnosti ispoznaja o mjesnimspoznaja o mjesnimspoznaja o mjesnim
karakteristika nekolikotradicijama, proąlosti itradicijama, proąlosti itradicijama, proąlosti i
hrvatskih (iz Mađarske iprirodnim vrednotamaprirodnim vrednotamaprirodnim vrednotama
Hrvatske) čuvenih ljudiprebivaliąta, oprebivaliąta, oprebivaliąta, o
(umjetnika,opasnostima koje imopasnostima koje imopasnostima koje im
znanstvenika, svetaca,prijete i o poduzetimprijete i o poduzetimprijete i o poduzetim
vladara, političara) kojimjerama radi njihovemjerama radi njihovemjerama radi njihove
mogu postati uzorom.zaątite.zaątite.zaątite.
• Ukazivanje na t oda• Poznavanje nekoliko• Dublje proučavanje• Dublje proučavanje
danaąnji čovjeklegendi iz hrvatskeprostorno i vremenskinekoliko tema hrvatske
drugačije ľivi i razmiąljapovijesti.određenog dijela hrvatskepovijesti (politička,
nego nekad.• Dublje proučavanjepovijesti.gospodarska, druątvena,
• Upoznavanje nekolikoprostorno i vremenski• Stjecanje daljnjihznanstveno-tehnička,
povijesnih događaja,određenog dijela hrvatskespoznaja o najvaľnijimkulturno-povijesna).
osobito događaja vezanihpovijesti (npr. vladanjeprekretnicama hrvatske• Stjecanje daljnjih
za nacionalne blagdane ikralja Zvonimira, hrvatskidrľave i hrvatskogspoznaja o najvaľnijim
simbole.narodni preporod -naroda, upoznavanjeprekretnicama hrvatske
• Upoznavanje silirizam).istaknutih ličnostidrľave i hrvatskog
mjesnim tradicijama,• Stjecanje spoznaja ohrvatske povijesti.naroda, upoznavanje
povijeąću i prirodnimnajvaľnijim• Stjecanje daljnjihistaknutih ličnosti
vrednotama prebivaliąta.prekretnicama hrvatskespoznaja o proąlosti ihrvatske povijesti.
• Upoznavanje sdrľave i hrvatskogsadaąnjosti Hrvata u• Stjecanje spoznaja o
hrvatskim običajima inaroda, upoznavanjeMađarskoj (način ľivota,kulturi i povijesti Hrvata
zanatima.istaknutih ličnostizanati, narodnaizvan Hrvatske.
• Poznavanje najvaľnijihhrvatske povijesti.umjetnost, nacionalna• Upoznavanje
pravila ąkolskog ľivota,• Stjecanje spoznaja ojela, običaji).stvaralaątva nekoliko
poznavanje njihoveproąlosti i sadaąnjosti• Stjecanje spoznaja oistaknutih ličnosti
uloge i značajaHrvata u Mađarskojpovijesnim konfliktimahrvatske povijesti.
(poątovanje i slavljenje(način ľivota, zanati,između dviju drľava i• Na temelju analize
vjerskih i drľavnihnarodna umjetnost,dvaju naroda.prosuđivanje mjesta
blagdana obaju naroda,nacionalna jela, običaji).• Upoznavanje saHrvatske u odnosu na
njegovanje običaja obaju• Razgovor oľivotom, kulturom iekoloąku krizu
naroda).različitostima izmeđupredodľbom o budućnosti(nacionalni i prirodni
ljudi, o odnosu pojedincanarodnosti prebivaliąta.parkovi, čistoća voda,
i zajednice (pojedinac je• Razgovor oekoturizam i dr.).
član zajednice, interesrazličitostima između• Razgovor o sljedećim
pojedinca i zajednice, oljudi, o odnosu pojedincatemama:
nacionalnom sastavui zajednice (pojedinac jesadaąnje druątvene i
stanovnika prebivaliąta, očlan zajednice, interesgospodarske prilike
njihovom odnosu i opojedinca i zajednice, oHrvatske, poduzeća i
njihovom međusobnomnacionalnom sastavuturističke veze mađarskih
utjecaju: jezik, običaju,stanovnika prebivaliąta, odrľavljana u Hrvatskoj,
jela, i sl.).njihovom odnosu i odoprinos Hrvata u
međusobnom utjecaju:Mađarskoj i učenika
jezik, običaju, jela, i sl.);drugih nacionalnosti
o temeljnim načelima( njihovih roditelja i
demokracije i ljudskihrodbine) koji sudjeluju u
prava (detalji iz Ustava inarodnosnom
Zakona o manjinama).obrazovanju ostvarivanju
• Upoznavanje političkih,uspjeąne viąestrane
kulturnih ustanova i tiskasuradnje između dvaju
Hrvata u Mađarskojnaroda.
• Stjecanje spoznaja o
raznim međudrľavnim
sporazumima (kulturnim,
obrazovnim, ekoloąkim i
dr.).
• Poznavanje raznih
izvora informacija,
sistematizacija
informacija i njihova
obrada.
• ®ivot i poloľaj manjina
u danaąnjoj Mađarskoj i
Europi.

6. Pitanja za usmjeravanje refleksije

1.-4. razred5.-6. razred7.-8. razred9.-12. razred
Pruľimo priliku učenicimaPruľimo priliku učenicimaPruľimo prilikuPruľimo priliku
da traľe odgovore nada traľe odgovore naučenicima da traľeučenicima da traľe
sljedeća pitanja:sljedeća pitanja:odgovore na sljedećaodgovore na sljedeća
• Koja su moja osobita• U čemu su slični ljudi?pitanja:pitanja:
obiljeľja?Odakle potječu razlike• ©to znači za mene• Koliko samobitnosti
• U čemu sam sličan/sličnameđu ljudima?dom, rodno mjesto,moľe imati jedan čovjek
drugima, a u čemu• Koje narodnosti i etničkedomovina, matičnau odnosu na pripadanje
različit/a?skupine ľive u Mađarskoj izemlja, Europa?raznim nacionalnim
• ©to znači da samu Hrvatskoj?• Drľim li se svojihzajednicama?
Hrvat/Hrvatica?• ©to znači za mene bitikorijena. U čemu se to• Ima li razlike između
• Za ąto samHrvatom/Hrvaticom uočituje?moralnih normi raznih
sposoban/sposobna?Mađarskoj (mogućnosti,• ©to znači za menenaroda, nacija?
• Za ąto nisamograničenja)?dvojezičnost? Postoji li• Kako moľe doći do
sposoban/sposobna?• Tko su bili moji preci,uopće? Poznajem li isuprotnosti između
• ©to bi htio/htjela postati?odakle su doąli, ąto sugovorim li svojmorala i prava?
• Zaąto su potrebnadonijeli sa sobom, ąto sumaterinski jezik i jezik• Kakvih mogućnosti
pravila?od toga očuvali?svoje domovine? Koji,ima za samoostvarenje?
• Zaąto prosuđujemo nekeu kolikoj mjeri?Doprinosi li tomu
povijesne, druątvene• Imam li (imao/la sammanjinski bitak,
pojave drugačije od ranijihli) koristi oddvojezičnost?
generacija?dvojezičnosti• Kako mogu usporedo
• Koliko se izmijenio(navođenje primjera)?ľivjeti razne kulture,
pojam obitelji, način ľivota• Koju ulogu ima obiteljvjere, narodi? Kakve
danaąnjih generacijau očuvanju materinskogmogućnosti postoje za
(zajednički i odvojen ľivotjezika, odgojno-komunikaciju među
generacija, dijalog međuobrazovne ustanove?raznim kulturama, a
generacijama)?Da li se promijenilakoje su njene prepreke?
njihova uloga i kako u• Stjecanje spoznaja o
odnosu na proąla vre-raznim međudrľavnim
mena (u odnosu na staresporazumima
roditelje i na roditelje)?(kulturnim, obrazovnim,
• Ima li vjera ulogu uekoloąkim i dr.).
očuvanju materinskog• Poznavanje raznih
jezika?izvora informacija,
• ©to znači da svakomsistematizacija
čovjeku pripadainformacija i njihova
jednako dostojanstvo?obrada.
• Koliko se izmijenio• ®ivot i poloľaj
pojam obitelji, načinmanjina u danaąnjoj
ľivota danaąnjihMađarskoj i Europi.
generacija (zajednički i
odvojen ľivot
generacija, dijalog
među generacija)ma?

E) NÉMET KISEBBSÉGI OKTATÁS

1.1. Német nyelv és irodalom

(Anyanyelvű és kétnyelvű kisebbségi oktatási forma)

Fejlesztési feladatok

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Érthető, artikulált beszéd. Helyes kiejtés a mindennapi beszédben, a vers- és prózamondásban. Utasítások, közlések megértése, a
beszédhelyzethez igazodó válaszadás.
Biztonságos eligazodás a hétköznapi kommunikációs helyzetekben. A közlés kifejezése egyszerű, érthető mondatokban.Bekapcsolódás különböző kommunikációs folyamatokba. Saját álláspont kifejtése, indokokkal, érvekkel alátámasztva.A kommunikációs folyamathoz történő rugalmas alkalmazkodás. Választékos beszéd, a gondolatok változatos, lényegkiemelő, pontos megfogalmazása. Érthető, nyelvileg igényes szókincs használata, amely pontosan kifejezi a beszélő szándékát.
Rövid párbeszéd folytatása különböző szituációkban. Megfigyelések, élmények néhány mondatos, összefüggő elmondása. Képekről 6-8 mondat alkotása szóban, tanítói kérdésekre reagálva.A kommunikáció különböző formáinak ismerete és használata: kérdésfeltevés, válaszadás, véleménynyilvánítás, vitában érvelés.Hallott szöveg reprodukálása. Felkészülés után élménybeszámoló tartása átélt eseményekről. Saját vélemény
megfogalmazása, ill. újrafogalmazása adott szempont szerint.
Germanizmusok megfelelő használata. Helyes intonáció minden beszédhelyzetben. A kommunikáció és metakommunikáció összhangja a beszédben. Érvelés elsajátítása, vélemény, állásfoglalás, logikus gondolatmenet kialakítása.
Olvasmányok tartalmának összefoglalása, összefüggő mondatokkalElemi udvariassági formák ismerete és használata. A nem nyelvi kifejezőeszközök helyes használata különböző beszédszituációkban.Tudósítás és interjúkészítés érdekes eseményekről ismert személyekkel.A köznyelv és irodalmi nyelv szókincsének ismerete és használata. A nyelvhelyesség magas foka, önkorrekció képességének kialakítása. Az olvasottak, látottak, hallottak reprodukciója, megfelelő szókincs és szófordulatok alkalmazásával. Különböző szóbeli szövegfajták létrehozása.
Kijelentő, kérdő és felszólító mondatok helyes képzése és hangsúlyozása.Képek és illusztrációk leírása. Rövid tudósítás és interjú készítése az osztályban.Vers- és prózamondás szépirodalmi és nyelvjárási szövegekből.Memoriterek szöveghű előadása.
Dramatikus formák kipróbálása az osztályközösségben pl. mese, bábjáték, zenés­dalos színjáték bemutatása.Nyelvileg igényes szófordulatok használata. Helyes németes intonáció.Szerepmegformálás színjátékban és más műfajokban, mint paródia vagy verses-zenés összeállítás. A testbeszéd és az élőbeszéd összhangjának tudatos megteremtése.Tolmácsolás magyarról németre és németről magyarra a két nyelv sajátosságainak szem előtt tartásával.
A nem verbális kommunikáció néhány elemének (pl. testbeszéd) megfigyelése, azokra való reagálás.Dramatizált jelenetek, helyzetek, életképek csoportos előadása. A mimika és a gesztikuláció összehangolása az élőbeszéddel.Növekvő igényesség az egyéni nyelvhasználatban és intonációban.Az európai hatfokú skálán a mesterfokú nyelvhasználói szintek, ún. C1 és esetenként C2 szint követelményeinek és a Sprachdiplom II. követelményeinek megfelelő szint teljesítése.

2. Olvasás, írott szöveg megértése

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Felkészülés és megértés után hangos és néma olvasás gyakorlása az életkornak megfelelő rövid szövegeken.Ismert szövegek folyamatos, kifejező olvasása, értelmezése, rövid összefoglalása.Különböző szövegek néma és hangos olvasása. Idegen szövegek folyamatos, kifejező olvasása, tartalmának összefoglalása.Irodalmi, publicisztikai és szakszövegek megértése és értelmező felolvasása.
Az olvasott mese jelentésének megértése, mondanivalójának rövid megfogalmazása tanítói segítséggel. Egy-két mondatos vélemény megfogalmazása az olvasott szövegekben megjelenő szereplők cselekedeteiről, helyzetekről, magatartásokról. A megértés ellenőrzése egyszerű feladatokkal, írásban és rajzban.Szövegértési technikák, szövegösszefüggés, szövegkörnyezet tudatos figyelemmel kísérése.A német ifjúsági irodalom alkotásaiból vett részlet értelmező olvasása, csoportmunkában történő feldolgozása.A szövegek szó szerinti és átvitt értelmezésű jelentéstartalmának felismerése és reprodukálása.
Néhány vers szöveghű felidézése.Saját vélemény megfogalmazása az olvasott szöveg cselekményéről, szereplőiről.A tartalom megértése, az írói üzenet megfejtése, önálló vélemény formálása. Emlékezetből néhány vers, esetleg prózarészlet megtanulása.Érvek és ellenérvek világos megfogalmazása.
Különböző szövegfajták felismerése.Olvasmányélmény elmondása, ezáltal az aktív szókincs gyarapítása.Ismeretterjesztő és publicisztikai szövegek önálló olvasása, megértése, tartalmának összefoglalása.A szövegértési és feldolgozási technikák értése és használata, pl. kontextus, logikai összefüggések, jelentésrétegek, a műfaj jellemzői a különböző
korokban íródott művekben.
Az aktív szókincs gyarapítása a mesék és rövid történetek visszatérő kifejezéseinek megjegyzésével.Rövid szépirodalmi és népköltészeti szövegek önálló olvasása és értékeik felismerése.A mai nyelvhasználattól eltérő (régi) szövegek megértésében szerzett tapasztalatok bővítése. Régebbi korokból származó szövegek megértése segítséggel.
Az irodalmi szövegekben megjelenő egyszerűbb képek felismerése és értelmezése. Különböző ábrák és illusztrációk értelmezése.Stílusirányzatok felismerése szövegekben. A vizuális közlés verbális és nem verbális elemei, tipográfia.

3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Betűtanulás, a német nyelvi jelrendszer sajátosságainak megtanulása és alkalmazása.Rendezett, jól olvasható írás követelménye.A szövegalkotás eddig ismert fajtáinak begyakorlása és újak megismerése. A szövegalkotási képesség fejlesztése különböző szövegfajtákban. Olvasható, esztétikus írásmód.Esztétikusan rendezett, jól szerkesztett íráskép. Lényegkiemelő, áttekinthető jegyzetelési technika kialakítása.
Mondatok és rövid szövegek másolása betűtévesztés és kihagyás nélkül.Tollbamondás után jó tempóban írás követelménye. A helyesírási szabályok betartása.Leírás készítés minta alapján, a logikai rend szabályainak betartásával. Beszámoló, tudósítás és interjúkészítés önállóan. A nyelvtani, helyesírási és nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása fogalmazásokban.Választékos szókincs, jó kifejezőkészség a minden napi élet és a műveltségterületek tartalmainak megfogalmazása során.
Adott témáról 6-8 mondat összefüggő leírása, először tanítói segédlettel, majd önállóan.Az önkifejező írás megjelenése: rövid fogalmazás adott témában, leírás és jellemzés olvasmányélmény alapján, levélírás. Az anyaggyűjtés és elrendezés módszerének elsajátítása, vázlatkészítés.Önéletrajzírás tartalmi elemeinek ismerete és alkalmazása. Szabályosan szerkesztett magán és hivatalos levélírás ismerete és alkalmazása. Megfelelő stílusjegyek alkalmazása a különböző műfajú írásokban.A témának megfelelő értekezés, esszé, leírás vagy jellemzés készítése. Önéletrajz, kérvény és pályázat szerkesztése.
Különböző rövid szövegminták pl. levél, üdvözlőlap, leírás, jellemzés szerkesztésének elsajátítása.Fordítás németről magyarra, közben a szótárhasználat gyakorlása. Nyelvtani ismeretek alkalmazása az írásbeli szövegekben.Fordítás szótár segítségével magyarról németre, a nyelvi sajátosságok szem előtt tartásával.Alapos nyelvtani és nyelvhelyességi valamint helyesírási ismeretek és azok tudatos alkalmazása.
A szöveg tagolásának gyakorlása.Kreatív szövegalkotás pl. rímpárok képzése,Tehetséges tanulók kreatív szövegalkotásánakEgy és kétnyelvű szótár használata fordítás
megkezdett történet- rímfaragás, dramatizálásközben. A kreatív
folytatása és befejezése.- felkarolása,szövegalkotás a tehetséges
bemutatkozási lehetőségtanulóktól elvárható.
biztosítása.Felkészülés a nagyobb
anyaggyűjtést, önálló
munkát igénylő szövegek
írására és szerkesztésére.
Projektmunkák
megalkotása.

4. A tanulási képességek fejlesztése

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása (pl. könyvtárlátogatás, kölcsönzés)Az önálló feladatvégzés elsajátítása lépésről lépésre. A tanulási stratégia fokozatos kialakítása. A könyvtárhasználattal kapcsolatos ismeretek bővítése.Az önálló feladatvégzés és ismeretszerzés módszereinek megismerése, segédanyagok használata.Verbális és nem verbális információk célszerű gyűjtésének és rendszerezésének gyakorlása.
Információk gyűjtése és feldolgozása tanári segédlettel.Önálló anyaggyűjtés könyvtárban és interneten.Adatok, ismeretek gyűjtése különböző információhordozókról. A gyűjtött ismeretek elrendezése és felhasználása.Különböző információhordozók célszerű használata. A felhasznált információk jelölése, források megadása.
Az elsajátított ismeretek alkalmazása.Vázlat készítése és felhasználása.Önálló vázlatkészítés rövidebb szövegek alapján.Önálló vázlatkészítés adott feladathoz, ill. témához, a vázlat alapján különböző szövegfajták alkotása.
Az összefoglalás lényegének megértése.Az összefoglalás sajátosságainak ismerete, összefoglalás készítése megadott szempontok szerint.Önálló összefoglalás, lényegkiemelés, adatok rendszerezése, álláspontok elkülönítése.
Jegyzetkészítés tanári
irányítással.
Lényegkiemelés.
Önálló jegyzetkészítés, kulcsszavak kiemelése, tagolás.

5. Ismeretek az anyanyelvről (a kisebbség nyelvéről)

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Az ABC ismerete, a nyelv egyedi jelenségeinek - pl. á, sch, kis és nagy betű magyar nyelvtől eltérő használataA mondatképzés szabályainak ismerete és tudatos alkalmazása.Az 5. és 6. évfolyamon elsajátított nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási ismeretek tudatos alkalmazása.A német nyelv leíró nyelvtanának ismerete, de elsősorban helyes alkalmazása.
- felismerése és alkalmazása.
A szófajok (ige, főnév, melléknév, névmás és számnév) helyes alkalmazása a mondatban. Az egyes és többes szám felismerése és helyes használata. A jelen idő helyes használata önállóan. A többi igeidő felismerése.A szófajok helyes ragozása. A szófaj -mondatrész kapcsolat felismerése.A műfajok
stílusjegyeinek pontos használata szóban és írásban.
Törekvés az írásbeli és szóbeli kifejezés nyelvtani helyességére. Az új német helyesírás szabályainak alkalmazása.
A mondat kezdésének és zárásának helyes jelölése, az írásjegyek önálló alkalmazása. A kijelentő, kérdő és felszólító mondat szórendjének helyes használata beszédben és írásban.A szótárak, kézikönyvek használatának gyakorlása közben a szavak és szóelemek rendszerszerű összefüggésének felismerése.A szavak jelentésének megváltozása különböző szövegösszefüggésben, ennek illusztrálása példákon keresztül.A hétköznapi életből vett alá- és fölérendelő fogalmak egymáshoz rendelése. A köznyelvi és irodalmi fogalmak megértése, definiálása és használata.
A nyelvhasználat rétegezettségének felismerése különböző típusú szövegek segítségével. A nyelvváltozás folyamatának bemutatása régies és mai német szövegek
összehasonlításával.
A magyar és a német nyelv szerkezetének hasonló és eltérő vonásainak érzékeltetése példákon keresztül.A nyelvi állandóság és változás okainak feltárása. Szinonimák stilisztikai különbözőségének érzékelése.
A német és magyar nyelv eltérő és azonos mondatképzése néhány elemének példákon keresztül történő bemutatása. A nyelvek sajátosságainak felismerése, figyelemmel kísérése.A német nyelvjárások megjelenése a mindennapokban és az irodalomban.A nyelvjárások és az irodalmi nyelv kölcsönhatásának bemutatása példákon keresztül.A német irodalmi nyelv és a nyelvjárás valamint a magyar nyelv azonosságainak és eltéréseinek nyelvtörténeti előzményei - tehetséges tanulók kutató munkája nyomán.

6. Ismeretek az irodalomról

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Az olvasás iránti érzelmi és gondolati érdeklődés felkeltése. (Játékosság, képzelet).Rövid terjedelmű epikai művek pl. népmese, állatmese, monda, történet önálló olvasása, tartalmuk összefoglalása és műfajuk rövid jellemzése. Az olvasás örömének felfedezése.Elbeszélések, rövid történetek, anekdoták, példabeszédek önálló olvasása, a művek tartalmának, mondanivalójának rövid bemutatása.A német irodalom nagy íróinak és költőinek művein keresztül a német nép érzelem- és gondolatvilágának, valamint
világszemléletének és erkölcsi felfogásának megismerése.
Véleményalkotás a szereplőkről, aVéleményalkotás, elemzés, jellemzés.A magyarországi német irodalom művein keresztül
cselekményről és a helyszínről. Az értékek felfedezése és a velük való azonosulás.a népcsoport sorskérdéseinek megismerése és a velük való azonosulás elősegítése.
Német mesék, rövid történetek olvasása, mondanivalójuk megértése, a szereplők csoportosítása megadott szempontok szerint.Különböző témájú versek olvasása, a kedvenc vers előadása. 5-6 német vers memorizálása.Egy ifjúsági regény elolvasása, a cselekmény, a szereplők és a mondanivaló elemzése.A három irodalmi alapforma alaki és tartalmi jegyeinek ismerete. A művek műfaj szerinti csoportosítása.
Gyermek és népi játékok olvasása, megértése és előadása.Költemények, balladák értelmező felolvasása és szöveghű felidézése. A mű szépségének és a költő üzenetének megértésére törekvés.Hasonló témájú versek -szerelem,
természetszemlélet, haza, színek összehasonlítása.
Elbeszélések közös olvasása és dramatizálása az osztályban. A műfajok megkülönböztetése, ismertetőjegyeik felismerése.Színdarab megtekintése, hangjáték meghallgatása után beszámoló a látottakról és hallottakról.Az irodalomjegyzékben szereplő művek elolvasása és értelmezése tanórai feldolgozás keretében.
Német népköltészeti alkotások pl. rigmusok, köszöntők ismerete és az alkalomhoz illő elhelyezése.Jelenetek előadása, érdekes részletek dramatizálása, színdarabok előadása.Rövid epikai művek -Kurzgeschichte, kisregény - önálló feldolgozása, megadott szempontok szerint.
Az egyéni
olvasmányélmények tanórai bemutatásával az olvasás megszerettetése.
Az irodalmi művek mondanivalója saját korukban és ma, bemutatása kutató munka alapján.
A német
gyermekirodalom (mese, monda) néhány alkotásán keresztül
véleményformálás az emberi viselkedésről, a jó és a rossz küzdelméről, az emberi értékekről.
Az elektronikus információhordozók szerepe az élményszerű irodalomtanításban.Kapcsolatkeresés a német és a magyar irodalom témaválasztása között, az okok feltárása. Az irodalmi művek elemzéséhez szükséges szókincs használata.
Az irodalom nevelő hatása, az értékekkel való azonosulás tudatosítása. Videofilm a német szókincs bővítésének és mélyítésének forrásaként.Kritikai szemlélet kialakítása.Az irodalmi művek (magyarországi német) érzelmi és gondolati hatása a tanulókra.Az elektronikus ismerethordozók használata tanórán pl. CD, videofilm,
CD-ROM a különböző irodalmi alkotások élményszerű interpretálása során.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
A szép és csúnya fogalmának használata a mindennapi élmények kapcsán.Rövid vélemény megfogalmazása az élmények és olvasmányok hatásáról.A tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáinak elsajátítása.Igény és képesség az ízlés önálló fejlesztésére. Etikai és esztétikai tudatosság. Kreativitás.
A szomorú és vidám
megkülönböztetése
beszédhelyzetekben.
A humor szerepének érzékelése a
korosztálynak megfelelő szövegek kapcsán.
Az önálló műbefogadás mind teljesebb és gyakoribb élménye.Differenciált szövegek elemzésének képessége.
A jó és a rossz megkülönböztetése mindennapi élmények és irodalmi élmények kapcsán.Az önálló gondolkodás és véleményformálás képességének kialakítása.Az önálló gondolkodás és véleménynyilvánítás differenciáltabb képessége.Az önálló gondolkodás és véleménynyilvánítás magas foka. Alkalmazkodás a különböző nyelvi és kommunikációs helyzetekhez.
A mindennapi konfliktusok átélése játékokkal (bábjáték, helyzetgyakorlat).Konfliktuskezelési képességek fejlesztése.Törekvés az egyéni és közösségi konfliktusok kezelésére.Egyéni
konfliktuskezelési stratégiák és eljárások kialakítása.
A másság befogadása, kezelése és reflektálása. Más kultúrák megismerésének és megértésének igénye.

1.2. Német nyelv és irodalom

(Nyelvoktató és kiegészítő kisebbségi oktatási forma)

Hagyományos nyelvoktató forma

Fejlesztési feladatok

1. Beszédértés

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Egyszerű megnyilatkozások, kérdések és feleletek megértése és arra való reagálás a következő témakörökben: család, lakás, iskola, napirendEgyszerű megnyilatkozások, kérdések és feleletek megértése és arra való reagálás a következő témakörökben: egészség, család, szabadidő munka,A köznyelvi beszéd megértése a következő témakörökben: család, oktatás, szabadidő, kultúra, sport, utazások, média, szolgáltatások egészségvédelem,Rádió- és tv-műsorok közléseinek megértése. Ismeretterjesztő és játékfilmek tartalmának megértése. Német irodalmi és nyelvjárási szövegek tartalmának
lakóhely, közlekedés,étkezéstörténetek a németkörnyezet ésmegértése. Irodalmi
környezet, vásárlás,nemzetiség életéből és akörnyezetvédelem,alkotások dramatizált
egészség. A németnémet irodalomból.országismeret, németelőadásainak követése.
nemzetiség életéből vettnemzetiség jogai ésNémet anyanyelvi
rövid történetek.kötelességei. Tartalmak, közlések, információk hallás utáni megértése, reagálás azokra.előadóművészek produkcióinak (hangjáték, színházi előadás, irodalmi est) követése. Viták pro és kontra álláspontjának megértése. A fontos és mellékes információk megkülönböztetése. A beszédstílusból következtetés a beszédpartnerek közti viszonyra.

2. Beszédkészség

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Egyszerű kijelentések, kérdések, kívánságok, kérések megfogalmazása. Köszönés, búcsúzkodás, bemutatkozás formai elemeinek pontos ismerete és használata. Egyszerű felvilágosítás, információadás és kérés szófordulatainak alkalmazása. Ismert témáról, képről néhány mondat mesélése. Képek, illusztrációk segítségével rövid történetek, mesék előadása, dramatizálása. Versek, dalok, rövid mesék, mondókák, nyelvi játékok memorizálása.Bekapcsolódás párbeszédbe, élmények elmesélése egyszerű mondatokban. 10 közmondás és mondóka, valamint 5 vers memorizálása, néhány anekdota elmesélése.Beszélgetés, vitázás különböző partnerekkel, egyszerű, összefüggő fordulatokkal az 1. pontban megadott témakörökben. Élményekről és tapasztalatokról egyszerű mondatszerkezetek alkalmazásával beszámolni. Informálódni, kérdezni, kívánságokat kifejteni, felvilágosítást adni. Helyes kiejtés és hangsúlyozás tudatos alkalmazása.Beszélgetés, vitázás hétköznapi témákról kortársakkal és anyanyelvi partnerrel. Kapcsolatteremtés, véleményformálás, élménybeszámoló, történet elmesélése a megfelelő szókincs alkalmazásával. Képek és ábrák segítségével egy témakörről beszélni. Beszámoló német nemzetiségi
eseményekről, kulturális programokról, a rádió és a tv nemzetiségi adásairól. Hétköznapi szövegek tolmácsolása. 5-6 vers memorizálása.

3. Olvasásértés

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Hangos olvasás jó ritmusban, helyes kiejtéssel és
hangsúlyozással. Egyszerű szövegekből információk nyerése és visszaadása. Új szövegkörnyezetben az
Az első pontban megadott témakörök szövegeinek feldolgozása, különös tekintettel a német nemzetiség életmódját bemutató történetek értelmezésére. Folyékony,Ismert és ismeretlen szöveg folyamatos, helyes hangsúllyal történő olvasása. A már meglévő lexikai tudás használatával az olvasott szöveg összefoglalása, a tartalmiOlvasott szakszövegek és rövid irodalmi művek tartalmának összefoglalása, véleményformálás, érvelés mellette vagy ellene. Ifjúsági folyóiratok
elsajátított szavakhelyes, kifejező olvasáselemekről véleménycikkeinek megértése.
felismerése, megértése.fejlesztése.formálása. HosszabbRövid szépirodalmi
Az értő olvasás fokozatosszövegek esetén a lényegművek önálló elolvasása
elsajátítása.kiemelése. Német versek, elbeszélések olvasás utáni értelmezése. Magyarországi német szerzők rövid műveinek megértése, tartalmuk, mondanivalójuk értelmezése a német nemzetiség életéről és kultúrájáról kialakult kép gazdagítása céljából.utáni értelmezése, értékeik felismerése.

4. Írás

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Az alapszókincs szavainak helyes írása. Mondatok és rövid összefüggő szövegek másolása, diktálás és hallás utáni leírása. Minta alapján több mondatból álló, összefüggő szöveg írása, pl. üdvözlőlap, bemutatkozás.Képleírás, kép történetének
megfogalmazása írásban. Egyszerű nyomtatvány kitöltése. A német helyesírás szabályainak ismerete és alkalmazása.
Az 1. pontban felsorolt témakörökkel kapcsolatos gondolatok kifejezése írásban. Fogalmazás, beszámoló, levélírás a szövegszerkesztési formák betartásával.
Élménybeszámoló írása az önállóan olvasott irodalmi művekből. A nyelvhelyesség és a helyesírás szabályainak alapos ismerete és alkalmazása. Egyszerűbb szövegek fordítása szótár segítségével.
Szövegszerkesztési módszerek továbbfejlesztése (hivatalos levél, önéletrajz, külső és belső jellemzés).
Élménybeszámoló írása egy-egy magyarországi német irodalmi alkotás tartalmáról, mondanivalójáról, értékeiről. Nyelvtani, nyelvhelyességi, stilisztikai és helyesírási alapos ismeretek használata. Fordítás németről magyarra és magyarról németre szótár segítségével.

Bővített nyelvoktató forma

Fejlesztési feladatok

1. Beszédértés

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Szövegek megértése a következő témakörökben: otthon, iskola, szabadidő, természet, német nemzetiség élete.Szövegek megértése a következő témakörökben: munka, kultúra, közlekedés, média, német nemzetiség irodalma.Rádió- és tv-műsorok közléseinek megértése. Ismeretterjesztő és játékfilmek tartalmának megértése. Német irodalmi és nyelvjárási szövegek tartalmának megértése. Irodalmi alkotások dramatizáltA legkülönbözőbb témakörök szövegeinek megértése, pl. fiatalok problémái, természet és környezetvédelem, szolgáltatások, utazás, ünnepek, szabadidő, barátság, szerelem, tolerancia, vallások,
előadásainak követése.művészetek, német nyelvű
Német anyanyelviországok, Európai Unió,
előadóművészeknémet nemzetiség jövője,
produkcióinak (hangjáték,20. századi német
színházi előadás, irodalmiirodalmi alkotások.
est) élvezete.Szövegértés után saját vélemény, állásfoglalás megfogalmazása. Német nyelvű filmek, színházi előadások, felolvasó ülések, szakmai (történelmi, zenei, képzőművészeti) előadások megértése, közléseik, üzeneteik összegzése.

2. Beszédkészség

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Bekapcsolódás hétköznapi beszédszituációkba, megnyilatkozás, véleményformálás. Párbeszéd folytatása a mindennapi élet témaköreiben.Eseményekről információt adni, élményekről mesélni, közösséget bemutatni megfelelő szókincs használatával.Beszélgetés, vitázás hétköznapi témákról kortársakkal és anyanyelvi partnerrel. Kapcsolatteremtés, véleményformálás, élménybeszámoló, történet elmesélése a megfelelő szókincs alkalmazásával. Beszámoló német nemzetiségi
eseményekről, kulturális programokról, a rádió és a tv nemzetiségi adásairól. Hétköznapi szövegek tolmácsolása. Memoriterek.
Álláspont, vélemény hatásos kifejtése bármely fenti témáról, a megfelelő nyelvi formák és germanizmusok alkalmazásával. Kiselőadás (referátum) készítése és nyelvileg igényes megfogalmazású előadása. Ismeretterjesztő és szépirodalmi szövegek lényegének megragadása és visszaadása. Dialógus folytatása bármely témáról német anyanyelvű partnerrel. Tudósítás, interjúkészítés magyarországi német közéleti személyiségekkel (politikusok, írók, költők, képzőművészek, egyházi személyek). Tolmácsolás hétköznapi helyzetekben.

3. Olvasásértés

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Lexikailag ismert szövegek folyamatos, értő olvasása, megfelelő szó-Idegen, ill. autentikus szövegek néma olvasása és megértése, pl.Olvasott szakszövegek és rövid irodalmi művek tartalmánakNémet irodalmi és a magyarországi német irodalom alkotásainak
és mondathangsúllyal,prospektusok, ifjúságiösszefoglalása,olvasása, különösen a
tartalmilag tagoltlapok rövid cikkei.véleményformálás, érveléskövetkező tartalmak és
előadásban.mellette vagy ellene.műfajok ismerete:
Ifjúsági folyóiratokkülönböző korokban
cikkeinek megértése.íródott versek -
Rövid szépirodalmiszerelemről, a
művek önálló elolvasásatermészetről, a hazáról -
utáni értelmezése, értékeikrövid történetek,
felismerése.elbeszélések
(Kurzgeschichte),
balladák, fabulák, egy-két
ifjúsági regény és dráma
elolvasása, főleg a
20. századi irodalom
alkotásaiból. A német
nemzetiségi irodalmi
alkotások közül a nyelv és
identitás, a tájköltészet, a
sorsfordulók és
sorscsapások témáját
bemutató művek
megismerése és értékeik
beépítése az identitástudat
kialakítási folyamatába.
Nyelvjárások felismerése.
Német nyelvű
sajtótermékek olvasása
révén az országismereti
tudás bővítése.

4. Írás

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Olvasott történetek, átélt vagy kitalált események leírása néhány mondatban. Személyek rövid jellemzésének leírása.Levélírás, a formai követelmények betartásával. Nyelvtani, nyelvhelyességi, stilisztikai és helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása a tanult szinten.Szövegszerkesztési módszerek továbbfejlesztése (hivatalos levél, önéletrajz, külső és belső jellemzés).
Élménybeszámoló írása egy-egy magyarországi német irodalmi alkotás tartalmáról, mondanivalójáról, értékeiről. Nyelvtani, nyelvhelyességi, stilisztikai és helyesírási ismeretek használata. Fordítás németről magyarra szótár segítségével.
Különböző írástechnikák (összefoglalás, rendszerezés, tömörítés, jegyzetelés) ismerete és alkalmazása. Olvasott irodalmi, közismereti és szakszöveg adott szempont szerinti megfogalmazása. Referátum írása szakirodalom felhasználásával. Magyarról németre, ill. németről magyarra fordítás szótár segítségével. Nyelvtani, nyelvhelyességi, stilisztikai, szótárhasználati és helyesírási ismeretek biztos alkalmazásával bármely témájú írás megalkotása.

2. Német népismeret

(Valamennyi oktatási forma)

Fejlesztési feladatok

1. Információszerzés és feldolgozás

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Ismeretek a család, aIsmeretek gyűjtése egyIsmeretek bővítése aA német és a magyar
rokonsági viszonyok réginémetek által lakottnémetség történelmérőltörténelem kronologikus
elnevezései és azoktelepülés életéről,tanórán, filmek és mástanórai feldolgozása során
irodalmi megfelelőiről.személyesforrások (elektronikus,a párhuzamok és
Nyelvhasználat: Mundartbeszélgetésekből, olvasottképi ill. szövegforrások)eltérések, valamint a
(felismerés szintjén, ill.anyagokból és filmekbőlanyagának feldolgozásakölcsönhatások
otthonról hozva:vett információksorán.tudatosítása.
alkalmazás szintjén),felhasználásával.A naptári évhez és aA magyarországi
Hochdeutsch.Betekintés nyerésevalláshoz kötődő ünnepeknémetség történelmi
A településen gyűjtöttéletmódba, szokásokba,és szokások ismerete ésszerepének áttekintése, a
közmondások, szólások,konyhaművészetbe,bemutatása.betelepítéstől a jelenkorig.
mondókák,ruházatba, népiA német népdal ésOk és okozati összefüggés
gyermekversek,építészetbe, nyelvjárásba,néptánckincs megismerésefeltárása emberi sorsok
gyermekjátékok ismerete.tájházak kiállításainakés ápolása.bemutatásán keresztül.
Háziállatok, konyhakertimegtekintésével.A népviselet ismerete ésA német kisebbség
növények helyiA szerzett ismeretekbemutatása.kultúrájának bemutatása,
elnevezésénekrendszerezése tanórán ésTematikus nyelvjárásisaját, ill. gyűjtött
megtanulása.bemutatása kiállításonszókincs gyűjtése.élmények és tapasztalatok
Régi foglalkozások,vagy színpadra állítása.Betekintés nyerése abeépítésével.
épületek felfedezése aA német nyelvű országoknémet paraszti és iparosA nyelv és az identitás
lakóhelyen vagyés a magyarországivilág mindennapi életébe,összefüggésének
környékén.németség történelméről,tájházak kiállításainakfelismerése, irodalmi,
Ismerkedés élőföldrajzáról és kultúrájárólmegtekintésével.zenei és képzőművészeti
hagyományokkal ésrendszerezőAlapvető ismeretekalkotások, valamint a
szokásokkal.ismeretszerzés tanórákonbirtoklása a népi építészetmédia és más elektronikus
A helyi népviseletés projektbemutatókon.alkotásairól és egyinformációhordozóinak
ruhadarabjainakA projekteklakóház berendezésisegítségével.
felismerése.kivitelezéséhez a gyűjtötttárgyairól - néprajziKutatómunka a hazai és
Játékkészítés, daltanulás,anyagok és információkmúzeum és tájházeurópai kisebbségpolitika
rövid jelenetekrendszerezése,kiállításainakaktuális kérdéseinek
bemutatása.kommentálása ésmegtekintése révén. Aértelmezéséről és
A fenti témákbanprezentálása.múzeumpedagógiamegjelenési formáiról.
cselekvésközpontúElektronikus és másmódszereinek alkalmazásaKutatómunka az érettségi
ismeretszerzésismerethordozók(ismeretszerzéstémakörei kapcsán
alkalmazása.(könyvek, folyóiratok)cselekedtetéssel).bármely témában: egyéni
A népismerethezhasználata.és csoportos projektek
kapcsolódó rövidA régi és a mai étkezésikivitelezése.
szövegek hangos ill. értőszokások jellegzetességeiSzakirodalom
olvasása, azokhoza német családokban, afeldolgozása, a
kapcsolódóan tanárinagymama konyhájánakjegyzetelés,
irányítással vázlatspecialitásai.lényegkiemelés
készítése.A különböző témákelsajátítása.
Az életkoriprojektalapú feldolgozása.
sajátosságoknak megfelelően tárgyi és szellemi értékek gyűjtése, rendszerezése irányítással. Cselekvésközpontú tanulás kialakítása (Lernen mit allen Sinnen).A kisebbségi önszerveződések lehetősége és megvalósulásuk helyben és országosan. A kisebbségi jogok gyakorlásának lehetőségei a fiatalok és felnőttek számára játékos (szerepjáték) formájában.A szakirodalmi hivatkozások jelölésének alkalmazása.

2. Kritikai gondolkodás

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
A korábbi és a jelenlegiA magyarországiÖsszefüggések feltárása aÁllásfoglalás és érvelés a
életkörülmények közöttinémetségmagyarországi németségnémetség sorsfordulóinak
különbségek felismerése."lakóhagyományainak"múltjának sorsdöntőértékeléséről folytatott
A népek és népcsoportokösszehasonlítása aeseményeiről (pl.vitában.
különbözőségeinekmagyarokéival vagy másbetelepítés, földrajziForrások, történelmi és
tudatos elfogadása.népekéivel.elhelyezkedés... ) éspublicisztikai írások
Az elődök kultúrájánakA német népcsoportkövetkezményeiről.elemzése során az ok-
megismerése aegyéni arculatánakA kisebbségek jogainakokozati viszonyok
hagyományok játékos,jellemzői,ismerete, önszerveződésifeltárása. A történelmi
dramatizáltfejlődéstörténeténeklehetőségeivel élni tudáshitelesség vizsgálata
reprodukálásával.figyelemmel kísérése.ismerete.szépirodalmi művek és
A népköltészet és aMás népcsoportokkalA német anyanemzet, afilmek üzenetében.
hagyományápolás(magyarok, horvátok,magyar nemzet ésÖnálló vélemény
szépségének ésszerbek... ) való békéskisebbségi németkialakítása a német
fontosságánakegyüttélés megvalósulása.történelem és kultúrakisebbség múltjáról és
felismertetése.Saját identitásegymásra hatásánakjelenéről, az életmód, a
A lakóhely vagykialakításánakfelismerése.kultúra és a politika
környékének nyelvjárásaelőmozdítása.Az identitástudattémaköreinek vitás
és az irodalmi nyelvkialakítása.kérdéseiben.
kifejezéseinekMegalapozott, hiteles
összehasonlítása.kisebbségkép kialakítása.
A hazai és nemzetközi
kisebbségpolitika kritikai
bemutatása, az
interkulturális tanulás
lehetőségeinek
kiaknázásával.
Az 1993-as kisebbségi
törvény és módosításainak
ismerete, az abban
megfogalmazott jogok és
kötelezettségek
értelmezése, naprakész
alkalmazása.
A magyarországi
németség és az
anyanemzet
kapcsolatrendszerének a
fiatalokat érintő
lehetőségeinek ismerete és
a velük való élni tudásra
késztetés kialakítása.
A magyarországi
németség szülőföldjén
maradására, nyelvének és
kultúrájának megtartására
irányuló tudatos nevelés
és felkészítés
folyamatának lépései, a
kritikai gondolkodás és
felelősségérzés kialakítása
a család, a közoktatás,
valamint a német
önkormányzatok, az
egyesületek és a média
alapvető, közösen
megoldandó feladata.
A hazai kisebbségi és
emberi jogi rendszer
értékelése a saját
értékrendnek megfelelő
szempontok alapján.
Az adott kisebbség
nemzetközi
kapcsolatainak kritikai
bemutatása múltban és
jelenben.
Naprakész tájékozottság
aktuális kisebbségpolitikai
és emberi jogi
jelenségekről.
Azok összehasonlítása
strukturális és
funkcionális szempontok
alapján. A jövő
trendjeinek felvázolása.
Az adott kisebbség
anyaországon kívüli
jelenlétének ismerete,
bemutatása.

3. Kommunikáció

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Beszélgetés idős és fiatal németajkú személyekkel életükről. Témákhoz kötődő nyelvjárási szavak gyűjtése a korosztálynak megfelelően.
Osztályprojektek kapcsán szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról. Rajzok, modellek, makettek készítése, azok bemutatása. Szokások és
Beszélgetés a német kisebbség életéről, lehetőségeiről az oktatásban régen és ma. Az önazonosság kialakításának első lépései beszélgetésekhez kötve. Gyűjtőmunka bemutatása írásban és szóban. Szokások, történetek, táncok színpadon történő bemutatása.Beszámoló az önálló gyűjtőmunkáról tanórán. Dalok, versek, színjátékok előadása, népviselet bemutatása osztályban,
projektbemutatón, iskolai rendezvényen, svábbálon. Az írott sajtó és egyéb médiák témáinak megbeszélése tanórán.
Kisebbségi témákról folyó vitákban való aktív részvétel, érvelés a saját álláspont mellett. Tudósítás a németség kulturális és politikai eseményeiről. Interjúkészítés művészekkel és politikusokkal aktuális kérdésekről. Kisebbségtörténeti és
népi, ill. gyermekjátékokVersek, mondókák,Beszélgetés azok kapcsánnéprajzi kutatómunka
bemutatása színpadon.történetek, népdaloka korosztálynak megfelelőeredményének előadása
Dalok, mondókák,előadása tanórán és iskolaiszinten aszóban és írásban.
gyermekversek, mesékrendezvényeken.kisebbségpolitikaBeszámoló a német rádió
előadása.Projektekheztémaköreiről.és tévéműsorok, valamint
kapcsolódóan interjúka német nyelvű sajtó
készítése és azoktémaválasztásairól és az
dokumentálása.objektív tájékoztatásáról.
A prezentációkVélemény formálása.
kommentálása.Önálló gyűjtőmunka
feldolgozása
projektbemutatóra vagy
tematikus kiállításra.
Önálló gyűjtőmunka
bemutatása, az
eredmények megvédése.
Szokások dramatizált
előadása iskolai
rendezvényeken.

4. Tájékozódás térben és időben

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Az idő tagolására szolgáló kifejezések helyes használata. Időt és helyet meghatározó kifejezések elsajátítása és gyakorlása. Múltbeli események elmesélése rövid mondatokban. A projektek kapcsán meglátogatott falvak, ill. azokon belüli épületek elhelyezkedése .Az idő tagolására szolgáló kifejezések bővítése: a történelmi időkifejezések (évszázad) alkalmazása. Térkép használat, földrajzi tájékozódás a tanult, ill. gyűjtött ismeretekhez kapcsolódóan. Múzeumlátogatás, azok elhelyezkedése, a falvak elrendezése, alaprajza.Tájékozódás térben és
időben nyomtatott és
elektronikus
ismerethordozók
segítségével.
Magyarország németek
lakta területeinek
ismerete.
A hazai németség
intézményeinek
elhelyezkedése és
funkciója.
Pontos tájékozódás térben és időben: történelmi események helye és ideje. A hazai németség területi elhelyezkedése a betelepítéstől napjainkig. A népcsoport helyzetének elemzése a történelem során és a mai helyzet kapcsán különböző adatok és ismerethordozók tükrében (népszámlálási adatok, sajtó, internet). A népcsoport intézményei honlapjairól információk gyűjtése.

5. A tartalom kulcselemei

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Alapismeretek a magyarországi németek kultúrájáról. Családdal kapcsolatos ismeretek. Naptári ünnepekTovábbi ismeretek a
magyarországi németek
hagyományairól, nyelvéről,
kultúrájáról.
A hazai német írók és
költők műveinek - a
A németek betelepítésével kapcsolatos történelmi ismeretek.A történelmi
sorsfordulók a németség
történetében.
A népcsoport helye és
szerepe az anyaországgal
és Európával való
szokásainakkorosztálynak megfelelőenTájházak, németek laktakapcsolatban.
felelevenítése.- ismerete.vidékek.Művészeti alkotások
Lakóhely és lakóházA magyarországi német(irodalmi,
A lakóhely és közvetlenismerete, berendezkedése,médiák. Írott sajtó,képzőművészeti).
környezet ismerete.tájházak és berendezéseikkiadványok.A népszokások és azok
Irodalmi és népköltészetiismerete. Dűlőnevek.Naptári évhezeredetének mélyebb
alkotások ismerete,Étkezési szokások, a németkapcsolódó népszokásokszintű ismerete.
néhány alkotás recitálása.konyha sajátosságai.ismerete ésJártasság a nyelv és
Néhány népi mesterségMagyarországi németfelelevenítése.identitás témaköreiben.
ismerete, termékekköltők és írók műveinekNépviselet, öltözködés.Kisebbségek
reprodukálása (pl.ismerete. Ház körüliÍrók, költők és egyébMagyarországon:
csuhébabák, tojásfestés).munkálatok.művészekiskolarendszer, a
munkásságánaknépcsoportok helyzete,
Alapismeretek aCsaládi és naptári ünnepekmegismerése.kisebbségpolitika.
magyarországi németekszokásai.Azonosságtudat
nyelvéről: nyelvjárásiNépzene és néptáncA nyelvvel kapcsolatoskifejezése.
szavak gyűjtése témákhozápolása.ismeretek: történetek,
kapcsolódóan, népitémákhoz kapcsolódó
mondókák megtanulása.kifejezések.

6. A reflexiót irányító kérdések: énkép, önismeret, azonosságtudat

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
A tanulókban alakuljon ki az a felismerés, hogy a népcsoporthoz való tartozás kulturális többletet jelent.
Foglalkoztassák olyan kérdések, amelyek arra irányulnak, hogy ő hasonló társaihoz és mégis kicsit más.
A tanulók keressenek választ olyan kérdésekre, amelyek identitásuk kialakulásához vezetnek: kik tartoznak az egyes népcsoportokhoz, kik a németek, hogyan élnek együtt a többségi nemzettel stb.
Foglalkoztassa őket az problematika, hogy mit jelent számára németnek lenni.
Érdeklődjenek családjuk és a népcsoport múltja és gyökerei iránt. Találja meg a korábban élt generációk értékeit.
A tanulókban alakuljon ki az igény az identitás tudatos vállalására: foglalkoztassák olyan kérdések, mint a gyökereik, a népcsoport nyelve, kultúrája, helyzete,
kisebbségpolitikai vonatkozásai. Tudatosuljon bennük, hogy többféle identitása is lehet egy embernek, találják meg a számukra legfontosabb értékeket. Ismerjék fel a nyelvtudás előnyeit és fontosságát a saját maguk és népcsoportjuk számára.
Az azonosságtudat kialakult formája: a tanulók vállalják hovatartozásukat és tudják azt kifejezésre juttatni.
Legyenek nyitottak más nyelvek és kultúrák iránt. Ismerjék saját gyökereiket és legyen pozitív jövőképük. Ismerjék a nyelvtudás és a népcsoporthoz való tartozás lehetőségeit, ezzel kapcsolatos kötelességeiket. Legyen jellemző a tolerancia, alakuljon ki a konfliktuskezelés, problémamegoldás képessége.

Deutsche Sprache und Literatur

Deutsche Sprache und Literatur (für den muttersprachlichen und zweisprachigen Unterricht)

Entwicklung sprachlicher Fertigkeiten

1. Sprechfertigkeit, Verfassen, Verstehen und Produktion mündlicher Texte

Jahrgänge 1-4Jahrgänge 5-6Jahrgänge 7-8Jahrgänge 9-12
Verständliches,Sichere Orientierung inSich in verschiedeneFlexible Anpassung an den
artikuliertes Sprechen.kommunikativenKommunikationsprozesseKommunikations-prozess.
Richtige Aussprache imSituationen des Alltags.einschalten. Den eigenenDifferenzierter
täglichen mündlichenMitteilungen in einfachen,Standpunkt mitSprachgebrauch,
Sprachgebrauch, bei derverständlichen SätzenBegründungen, ArgumentenFormulierung der Gedanken
Rezitation von Gedichtenausdrücken. Verschiedeneunterstützt äußern.in differenzierter, das
und Prosatexten. VerstehenKommunikations-formenReproduktion vonWesentliche
von Anweisungen undkennen und anwenden:Hörtexten. Nachhervorhebender,
Mitteilungen, zurFragen stellen, AntwortenVorbereitung über erlebtesachgerechter Form.
Sprechsituation passendegeben, Meinung äußern, inErlebnisse berichten. MitVerwendung eines
Antworten geben.der Diskussionbekannten Persönlichkeitenverständlichen, sprachlich
In verschiedenenargumentieren.Berichte und Interviewsanspruchsvollen
Situationen kurze DialogeDie grundlegendenüber interessante EreignisseWortschatzes, der die
führen.Höflichkeitsformeln kennenmachen. AusAbsicht des Sprechers
Über Beobachtungen undund anwenden. Gebrauchbelletristischen undgenau ausdrückt.
Erlebnisse in einigender nonverbalenmundartlichen TextenEntsprechender Gebrauch
zusammenhängendenAusdrucksmittel inGedichte und Prosavon Germanismen. Korrekte
Sätzen berichten können.verschiedenenrezitieren. Rollenspiel inIntonation in allen
Bildbeschreibung in 6-8Sprechsituationen.Theaterstücken und anderenSprechsituationen. Einklang
Sätzen, auf die Fragen desBeschreibung von BildernGattungen, wie Parodievon Kommunikation und
Lehrers antworten.und Illustrationen, kurzeoder literarisch-Metakommunikation beim
Den Inhalt von Lektüren inBerichte erstellen,musikalisches Programm.Sprechen. Neben der
zusammenhängendenInterviews führen in derEinen bewussten EinklangStandardsprache auch den
Sätzen zusammenfassen.Klasse.zwischen KörperspracheWortschatz der -
Richtige Bildung undSprachlich anspruchsvolleund gesprochener SpracheHochsprache kennen und
Intonation von Aussage-,Wendungen benutzen.herstellen.verwenden. Gelesenes,
Frage- und Ausrufesätzen.Richtige deutscheSteigende Ansprüche imGesehenes, Gehörtes mit
Ausprobieren von FormenIntonation.eigenen Sprachgebrauchentsprechendem Wortschatz
der Dramatik in der Klasse,Aufführung von Szenen,und bei der Intonation.und passenden Wendungen
z.B. Aufführung vonSituationen, Lebensbilder inwiedergeben. Textgetreue
Märchen, Puppentheater,der Gruppe. Mimik undWiedergabe von auswendig
musikalischenGestik mit der verbalengelernten Texten.
Theaterstücken.Mitteilung in EinklangDolmetschen aus dem
bringen.Ungarischen ins Deutsche
und aus dem Deutschen ins Ungarische unter Einhaltung der Besonderheiten beider Sprachen. Erfüllung der Anforderungen der Stufe C1 und in Einzelfällen C2 des Europäischen
Referenzrahmens, sowie der Anforderungen des Sprachdiploms Stufe II.

2. Lesen, Verstehen geschriebener Texte

Jahrgänge 1-4Jahrgänge 5-6Jahrgänge 7-8Jahrgänge 9-12
Nach Vorbereitung undBekannte Texte fließend,Fremde Texte fließend,Verstehen und
Verstehen das laute undausdrucksvoll lesen,ausdrucksvoll lesen und densinnerfassendes Vorlesen
stumme Lesen von kurzen,interpretieren und kurzInhalt zusammenfassen.von literarischen,
altersgemäßen Texten üben.zusammenfassen.Auszüge aus der deutschenpublizistischen und
Die Bedeutung desTechniken desJugendliteraturFachtexten. Erkennen und
gelesenen MärchensTextverstehens, wiesinnerfassend lesen, inReproduzieren der
verstehen, seine AussageKontext, TextumgebungGruppenarbeit bearbeiten.wortwörtlichen und
mit Hilfe des Lehrersbewusst verfolgen.Den Inhalt verstehen,übertragenen Bedeutung
formulieren. SchriftlichDie eigene Meinung übereigene Meinungvon Texten. Argumente und
oder mit Zeichnungendie Handlung, die Personenformulieren. ZumGegenargumente klar
erfolgende Kontrolle desdes gelesenen TextesAuswendiglernen einigerformulieren. Techniken des
Verstehens mit einfachenformulieren.Gedichte, eventuellTextverstehens und der
Aufgaben.Leseerlebnisse erzählen,Prosawerke.Textarbeit verstehen und
Einige Gedichte textgetreudadurch den aktivenSelbständiges Lesen,anwenden, z.B. Kontext,
wiedergeben. VerschiedeneWortschatz erweitern.Verstehen vonlogische Zusammenhänge,
Textsorten erkennen.Selbständiges Lesen undpopulärwissenschaftlichenBedeutungsschichten,
Erweiterung des aktivenErkennen der Werte vonund publizistischen Texten,Merkmale der Gattungen in
Wortschatzes durch MerkenTexten aus der Belletristikihre InhalteWerken aus verschiedenen
der wiederkehrendenund Volksdichtung.zusammenfassen.Epochen. Erfahrungen
Wendungen in MärchenErkennen und Deutensammeln beim Verstehen
und kurzen Geschichten.einfacher Bilder in belletristischen Werken. Interpretation verschiedener Illustrationen undalter, vom heutigen Sprachgebrauch abweichender Texte mit Hilfe des Lehrers.
Abbildungen.Stilrichtungen in Texten
erkennen.
Verbale und Nonverbale Elemente, Typographie.

3. Textproduktion, Schriftbild, Rechtschreibung

Jahrgänge 1-4Jahrgänge 5-6Jahrgänge 7-8Jahrgänge 9-12
Buchstaben lernen, Besonderheiten des Zeichensystems der deutschen Sprache erlernen und anwenden. Abschreiben von Sätzen und kurzen Texten ohne Buchstaben zu verwechseln oder wegzulassen. 6-8 zusammenhängende Sätze über ein vorgegebenes Thema, zuerst mit Hilfe des Lehrers, dann selbständig verfassen.
Verschiedene kurze, standardisierte Texte verfassen: einfache Nachricht, genaue Anschrift, Personalien,
Anforderung einer gegliederten, gut lesbaren
Schrift.
Diktat mit gutem Tempo schreiben. Einhaltung der Rechtschreibregeln. Erscheinen des selbst ausdrückenden Schreibens: kurzer Aufsatz über ein vorgegebenes Thema, Beschreibung und Charakterisierung aufgrund eines Leseerlebnisses, Briefe schreiben. Übersetzen aus dem Deutschen ins Ungarische, dabei die Benutzung des Wörterbuchs üben. Kreative Textproduktion, z.B. Reimpaare bilden,
Bekannte Arten der Textproduktion üben und neue kennen lernen. Verfassen einer Beschreibung nach einem Muster, dabei die Regeln des logischen Aufbaus einhalten. Referat, Bericht und Interview selbständig schreiben.
Die inhaltlichen Elemente des Verfassens von Lebensläufen kennen und anwenden. Wissen, wie regelmäßig aufgebaute private und offizielle Briefe verfasst werden, und solche schreiben. Anwendung entsprechender Stilelemente in Texten verschiedener
Ästhetisch gegliedertes, gut strukturiertes Schriftbild. Notizen machen. Differenzierter Wortschatz, gute Ausdrucksfertigkeit beim Verfassen von Inhalten des Alltagslebens und der Bildungsgebiete.. Dem Thema und der Textsorte entsprechend Texte verfassen: Aufsatz, Essay, Beschreibung, Charakterisierung schreiben. Lebenslauf, Antrag, Bewerbung verfassen. Gründliche Kenntnis und bewusste Anwendung der Grammatik, der sprachlichen Korrektheit
Brief, Ansichtskarte, Beschreibung, Charakterisierung. Die Textgliederung üben.Geschichten fortsetzen und beenden.Gattungen.
Übersetzen aus dem
Ungarischen ins Deutsche,
mit Wörterbuch, unter
Berücksichtigung der
sprachlichen
Besonderheiten.
Die begabten Schüler in der
kreativen Textproduktion
fördern.
Präsentationsmöglichkeiten sichern.
und der Orthographie. Benutzen von ein- und zweisprachigen Wörterbüchern beim Übersetzen. Eine kreative Textproduktion kann erwartet werden. Vorbereitung zum Verfassen Arbeiten größeren Umfangs: Recherche, Stoffsammlung, Erstellung von Projekten.

4. Entwicklung der Lernfähigkeiten

Jahrgänge 1-4Jahrgänge 5-6Jahrgänge 7-8Jahrgänge 9-12
Erste Schritte zurAufbau der KompetenzMethoden desÜbung der zielgerichteten
selbstständigenselbstständigen Arbeitens.selbstständigen Arbeitens,Sammlung und
Durchführung vonAufbau von Lernstrategien.Gebrauch vonSystematisierung von
Aufgaben (Besuch in derErweiterung der KenntnisseHilfsmitteln.verbalen und nonverbalen
Bibliothek, Ausleihen vonzum Bibliothekgebrauch.Sammeln von Daten undInformationen.
Büchern, offeneSelbstständigesKenntnisse anhandZweckmäßiger Gebrauch
Unterrichtsformen usw.)Recherchieren in derverschiedenervon verschiedenen
Sammeln undBibliothek und aufInformationsträger. DieInformationsträgern.
Bearbeitung vonInternetseiten.gewonnen KenntnisseAngabe der Informationen,
Informationen mit HilfeSkizze schreiben undsystematisieren undQuellennachweis.
des Lehrers.anwenden.anwenden.Selbstständig Skizze
Anwendung derDas Wesen derSelbstständig Skizzeschreiben zu einer
erworbenen Kenntnisse.Zusammenfassungschreiben auf Grundgegebenen Aufgabe, anhand
verstehen.kurzer Texte.von Skizzen verschiedenen
Das Wesen derTextsorten verfassen
Zusammenfassungkönnen.
kennen,Selbstständiges
ZusammenfassungZusammenfassen von
schreiben können nachInhalten, Hervorheben des
angegebenenWesentlichen,
Gesichtspunkten.Systematisierung der
Notizen machen mit HilfeInformationen und
des Lehrers. HervorhebenAuseinanderhalten der
des Wesentlichen.Standpunkte.
Selbstständig Notizen
machen, Hervorheben der
Schlüsselwörter, Gliederung
der Inhalte.

5. Kenntnisse über die Sprache (Sprache der Minderheit)

Jahrgänge 1-4Jahrgänge 5-6Jahrgänge 7-8Jahrgänge 9-12
Kenntnis des Alphabets,Regeln der SatzbildungBewusste Anwendung derDie beschreibende
spezielle sprachlichekennen, diese bewusstin der 5. und 6. KlasseGrammatik der deutschen
Besonderheiten - z.B. ä,anwenden.angeeigneten KenntnisseSprache kennen, aber in
sch, der vom UngarischenRichtige Konjugation undder Grammatik, dererster Linie richtig
abweichende Gebrauch derDeklination der Wortarten.sprachlichen Korrektheitverwenden. Streben nach
Groß- und KleinschreibungDie Beziehung Wortart-und der Rechtschreibung.einem grammatisch
- kennen und anwenden.Satzteil erkennen.Stilelemente der Gattungenkorrekten schriftlichen und
Richtige Anwendung derBenutzung vonim schriftlichen undmündlichen
Wortarten (Verb,Wörterbüchern undmündlichen SprachgebrauchSprachgebrauch. Die neuen
Substantiv, Adjektiv, einigeHandbüchern üben, dabeipräzise anwenden.deutschen
Pronomen, Numerale) imden systematischenVeränderung der BedeutungRechtschreibregeln
Satz. Singular und PluralZusammenhang zwischenvon Wörtern imanwenden können. Unter-
erkennen und richtigWörtern undunterschiedlichen Kontext;und übergeordnete Begriffe
verwenden. Das PräsensWortbauelementendiese an Beispielenaus dem Alltagsleben
selbständig richtigerkennen.erkennen. Ähnliche undeinander zuordnen. Begriffe
anwenden, die anderenDie Merkmale desabweichende Merkmale imder Alltags- und
Zeitformen erkennen.Sprachgebrauchs mit Hilfestrukturellen Aufbau derHochsprache verstehen,
Korrekte Zeichensetzungverschiedener Texteungarischen und deutschendefinieren und benutzen.
am Satzanfang und -ende,erkennen. DenSprache durch BeispieleUrsachen für die
selbstständigeSprachveränderungs-veranschaulichen.Beständigkeit und
Zeichensetzung. Dieprozess mit dem VergleichDie WechselwirkungVeränderung der Sprache
Satzgliedfolge im Aussage-,älterer und heutigerzwischen den Mundartenerschließen. Stilistische
Frage- und Ausrufesatz imdeutschsprachiger Texteund der Hochsprache durchUnterschiede von
schriftlichen undfeststellen.Beispiele veranschaulichen.Synonymen verstehen.
mündlichenForschungsarbeit begabter
Sprachgebrauch richtigSchüler: Unterschiede und
verwenden.Gemeinsamkeiten der
Elemente der ähnlichen undHochsprache, Mundart und
abweichenden Satzbildungdes Ungarischen.
der deutschen undSprachgeschichtliche
ungarischen SpracheHintergründe.
erkennen lassen. machen.

6. Kenntnisse über die Literatur

Jahrgänge 1-4Jahrgänge 5-6Jahrgänge 7-8Jahrgänge 9-12
Das positive Verhältnis zur Literatur durch Lesen von authentischen Texten fördern.
Deutsche Märchen, Kurzgeschichten, Gedichte. Sprüche lesen, ihre Aussage verstehen, die Personen nach vorgegebenen Gesichtspunkten gruppieren. Kindersprüche, -spiele, -reime lesen, verstehen und vortragen. Lesen von Kinderzeitschriften.
Kurze epische Werke z.B. Volksmärchen, Fabel, Sage, Geschichte selbständig lesen, den Inhalt zusammenfassen, die Gattung kurz beschreiben. Meinung über die Personen, die Handlung und den Schauplatz formulieren. Die Werte entdecken und sich mit ihnen identifizieren. Gedichte über unterschiedliche Themen lesen, das Lieblingsgedicht vortragen. 5-6 deutsche Gedichte auswendig lernen.Novellen, Kurzgeschichten, Anekdoten, Parabeln selbständig lesen, Inhalt und Aussage der Werke kurz beschreiben. Meinungsformulierung, Interpretation, Charakterisierung. Einen Jugendroman lesen, die Handlung, die Personen und die Aussage interpretieren. Gedichte, Balladen sinnerfassend vorlesen und textgetreu wiedergeben. Streben nach dem ErfassenDurch Werke der Dichter und Schriftsteller der deutschen Literatur die Gefühls- und Gedankenwelt sowie die Weltanschauung und moralische Auffassung des deutschen Volkes kennen lernen. Durch Werke der ungarndeutschen Literatur die Schicksalsfragen der Volksgruppe kennen lernen und die Identifizierung damit fördern. Kenntnis der formalen und inhaltlichen Merkmale der drei
Werke der Volksdichtung,Erzählungen in der Klasseder Schönheit des Werkesliterarischen Gattungen.
z.B. Reime, Sprüche kennengemeinsam lesen undund der Botschaft desWerke nach der Gattung
und den Anlässen zuordnen.dramatisieren. GattungenDichters.gruppieren. Motivgleiche
Meinungsformulierung überunterscheiden, ihreTheaterstücke anschauen,Gedichte behandeln. Die im
das menschliche Benehmen,Merkmale erkennen. EigeneHörspiele anhören, danachKanon angegebenen
über den Kampf des GutenLeseerlebnisse imüber das Gesehene undRomane und Dramen lesen
gegen das Böse, über dieUnterricht präsentieren undGehörte berichten.und sie im Unterricht
menschlichen Werte anhanddadurch das Lesen beliebtAufführung von Szenen,hinsichtlich des
einiger Werke dermachen.DramatisierungLebenswerks, Themas, der
deutschen Kinderliteratur.Entfaltung der kritischeninteressanter Teile,Motive, Geistesgeschichte,
Die erzieherische WirkungBetrachtungsweise.Aufführung vonStilrichtung interpretieren.
der Literatur, dieTheaterstücken.Nach angegebenen
Identifizierung mit denRolle der elektronischenGesichtspunkten erfolgende
Werten bewusst machen.Informationsträger imselbstständige Bearbeitung
Film zum Bereichern,erlebnisbetontenvon kurzen epischen
Vertiefen des deutschenLiteraturunterricht.Werken, wie
Wortschatzes.Die Auswirkung literarischer Werke auf die Gefühls- und Gedankenwelt der SchülerKurzgeschichte, Novelle. Aussage literarischer Werke in ihrem Zeitalter und heute - Präsentation aufgrund einer Forschungsarbeit. Verbindungen in der Themenwahl der ungarischen und deutschen Literatur suchen, ihre Ursachen aufdecken. Benutzung eines zur Interpretation literarischer Werke erforderlichen Wortschatzes. Benutzung elektronischer Medien im Unterricht.

7. Entwicklung des Beurteilungsvermögens, des historischen und ästhetischen Gefühls

Jahrgänge 1-4Jahrgänge 5-6Jahrgänge 7-8Jahrgänge 9-12
Anhand von Alltagserlebnissen die Begriffe "schön" und "hässlich" verwenden. Unterscheidung von "traurig" und "lustig" in Gesprächssituationen. Unterscheidung von "gut" und "schlecht" anhand von alltäglichen und literarischen Erlebnissen. Alltagskonflikte durch Spiele erleben (Puppenspiel, Situationsübung).Kurze Formulierung eines Erlebnisses und über die Wirkung der Lesestücke. Erkennen der Rolle des Humors in altersgemäßen Texten.
Herausbildung der Fertigkeit des selbstständigen Denkens und der Meinungsäußerung. Entwicklung der Strategien zur Konfliktlösung.
Aneignung differenzierter sprachlicher Formen zum Ausdruck des Gefallens. Selbstständiges Erschließen von Texten.
Differenzierte Fähigkeit des selbstständigen Denkens und der Meinungsäußerung. Streben nach Lösung der individuellen und kollektiven Konflikte.
Anspruch und Fertigkeit herausbilden zur selbstständigen Entwicklung des Geschmacks. Ethische uns Ästhetische Bewusstheit. Kreativität. Fähigkeit zur Analyse differenzierter Texte. Hoher Grad des selbstständigen Denkens und der Meinungsäußerung. Anpassung an verschiedene sprachliche und kommunikative Situationen. Entwicklung persönlicher Strategien zur Konfliktlösung. Annahme der Andersartigkeit, Umgang
mit ihr, Reflexionen. Anspruch auf Kennen lernen anderer Kulturen.

Deutsche Sprache und Literatur

(für den traditionellen Minderheitenunterricht)

Traditioneller Sprachunterricht

Entwicklung sprachlicher Fertigkeiten

1. Hörverstehen

Jahrgänge 1-4Jahrgänge 5-6Jahrgänge 7-8Jahrgänge 9-12
Verstehen von einfachen Äußerungen, Fragen und Antworten, darauf in folgenden Themenkreisen reagieren können: Familie, Wohnung, Schule, Tagesablauf, Kleidung, Wohnort, Verkehr, Umgebung, Gesundheit, Einkauf.
Kurze Geschichten aus dem Leben der Ungarndeutschen.
Verstehen von einfachen Äußerungen, Fragen und Antworten, darauf in folgenden Themenkreisen reagieren können: Beruf, Gesundheit, Familie, Essen Freizeit.
Geschichten aus dem Leben der Ungarndeutschen und der deutschen Literatur.
Die Umgangssprache in folgenden Themenkreisen verstehen: Familie, Unterricht, Berufswahl, Kultur, Sport, Reisen, Medien, Dienstleistungen, " Gesundheitsschutz, Umwelt, -schutz Landeskunde, Rechte und Pflichten der deutschen Minderheit. Inhalte, Mitteilungen, Informationen verstehen und darauf reagieren (Hörverstehen).Verstehen der Mitteilungen von Radio- und Fernsehsendungen. Verstehen der Inhalte von populärwissenschaftlichen und Spielfilmen. Verstehen der Inhalte von Texten der deutschen Literatur und der Mundarten. Verfolgen dramatisierter Aufführungen literarischer Werke. Produktionen muttersprachlicher Künstler (Hörspiel, Theateraufführung, literarischer Abend) folgen können.
In Diskussionen Pro- und Kontraargumente verstehen., zwischen wichtigen und unwichtigen Informationen unterscheiden können. Aus dem Sprachstil auf die Beziehung der Gesprächspartner schließen.

2. Sprechfertigkeit

Jahrgänge 1-4Jahrgänge 5-6Jahrgänge 7-8Jahrgänge 9-12
Einfache Aussagen, Fragen, Glückwünsche, Wünsche formulieren. Formale Elemente der Wendungen zur Begrüßung, zum Abschied, zurSich in Dialoge einschalten, Erlebnisse in einfachen Sätzen erzählen. 10 Sprichwörter und Reime sowie 5 Gedichte auswendig kennen, einigeMit verschiedenen Partnern Gespräche, Diskussionen über die unter Punkt 1 angegebenen Themenkreise mit einfachen und zusammenhängendenGespräche und Diskussionen mit einem Muttersprachler über verschiedene Alltagsthemen führen. Mit Anwendung eines adäquaten
Vorstellung genau kennenAnekdoten erzählenWendungen führen. ÜberWortschatzes Kontakte
und benutzen. Wendungenkönnen.Erlebnisse und Erfahrungenknüpfen, Meinungen
zur Erteilung undin einfachenformulieren, über Erlebnisse
Einholung einfacherSatzkonstruktionenberichten, Geschichten
Auskünfte und Bittenberichten. Sich informieren,erzählen. Mit Hilfe von
anwenden.Fragen formulieren,Bildern und Zeichnungen
Mit Hilfe von Bildern,Wünsche äußern,über ein Themenkreis
Illustrationen kurzeInformationen gebensprechen. Berichten über
Geschichten, MärchenBewusste Anwendung derEreignisse,
vortragen, dramatisieren.richtigen Aussprache undKulturprogramme, Radio-
Gedichte, Lieder, KurzeIntonation.und Fernsehsendungen der
Texte, Märchen, Srüche,Ungarndeutschen.
Sprachspiele einstudieren,Dolmetschen von
memorisieren.Alltagstexten. 5-6 Gedichte rezitieren.

3. Leseverstehen

Jahrgänge 1-4Jahrgänge 5-6Jahrgänge 7-8Jahrgänge 9-12
Lautes Lesen mit dem entsprechenden Rhythmus, mit richtiger Aussprache und Intonation. Aus einfachen Texten Information gewinnen und wiedergeben. Im neuen Kontext die gelernte Lexik erkennen, verstehen.
Das Leseverstehen durch stummes Lesen fördern. Kurze literarische Texte (Märchen, Sagen, Gedichte) lesen.
Texte der unter Punkt 1 genannten Themenkreise bearbeiten können, mit besonderem Hinblick auf die Interpretation von Geschichten, die die Lebensweise der Ungarndeutschen vorstellen.
Entwicklung des fließenden und ausdrucksstarken Lesens.
Bekannte und unbekannte Texte fließend mit richtiger Intonation lesen. Mit Hilfe der gelernten Lexik den gelesenen Text zusammen­fassen, über seinen Inhalt eine Meinung formulieren. Bei längeren Texten das Wesentliche hervorheben. Deutsche Gedichte und Erzählungen nach dem Lesen interpretieren. Werke von ungardeutschen Autoren verstehen, ihren Inhalt und ihre Aussage interpretieren, um das Bild über das Leben und die Kultur der Ungarndeutschen zu erweitern.Den Inhalt von gelesenen Fachtexten und kurzen literarischen Werken mit Hilfe eines Wörterbuches zusammenfassen, Meinungen formulieren, pro oder kontra argumentieren. Verstehen von Artikeln aus Jugendzeitschriften. Kurze belletristische Werke nach dem selbstständigen Lesen interpretieren, ihre Werte erkennen.

4. Schreiben

Jahrgänge 1-4Jahrgänge 5-6Jahrgänge 7-8Jahrgänge 9-12
Richtiges Schreiben der Wörter des
Grundwortschatzes. Sätze und kurze
zusammenhängende Texte abschreiben und nach Diktat und Hören schreiben. Nach vorgegebenem Beispiel einen aus mehreren zusammenhängenden Sätzen bestehenden Text verfassen, z.B.
Bildbeschreibung; die auf einem Bild dargestellte Geschichte schriftlich formulieren können. Ausfüllen eines einfachen Formulars.
Die Regeln der deutschen Rechtschreibung kennen und anwenden.
Gedanken über die unter Punkt 1 angegebenen Themenkreise schriftlich ausdrücken. Aufsätze, Berichte, Briefe nach den (standartisierten) Regeln der Textverfassung schreiben. Einen Erlebnisbericht über selbständig gelesene literarische Werke schreiben. Die Regeln der sprachlichen KorrektheitWeiterentwicklung der Methoden des Verfassens von Texten (offizieller Brief, Lebenslauf, innere und äußere Charakterisierung). Verfassen eines Erlebnisberichts über den Inhalt, die Aussage und die Werte je 1 literarischen Werks ungarndeutscher Autoren. Die Grammatik,
Ansichtskarte, Vorstellung.gründlich kennen und anwenden. Einfache Texte mit Wörterbuch übersetzen.sprachliche Korrektheit, Stilistik, und Orthographie gründlich kennen und anwenden. Übersetzen aus dem Deutschen ins Ungarische und aus dem Ungarischen ins Deutsche mit Wörterbuch.

Deutsche Sprache und Literatur für den erweiterten traditionellen

Sprachunterricht

Entwicklung sprachlicher Fertigkeiten

1. Hörverstehen

Jahrgänge 1-4Jahrgänge 5-6Jahrgänge 7-8Jahrgänge 9-12
Texte in den folgenden Themenkreisen verstehen: Heim, Schule, Freizeit, Natur, Leben der Ungarndeutschen.Texte in folgenden Themenkreisen verstehen: Arbeit, Kultur, Verkehr, Medien, Literatur der Ungarndeutschen.Verstehen der Mitteilungen von Radio- und Fernsehsendungen. Verstehen der Inhalte von populärwissenschaftlichen und Spielfilmen. Verstehen der Inhalte von literarischen und mundartlichen Texten. Verfolgen von dramatisierten Aufführungen literarischer Werke. Produktionen muttersprachlicher Darsteller (Hörspiel, Theateraufführung, literarischer Abend) genießen.Verstehen von Texten verschiedener Themenkreise, z.B. Probleme der Jugendlichen, Natur- und Umweltschutz, Dienstleistungen, Reisen, Feste, Freizeit, Freundschaft, Liebe, Toleranz, Religionen, Künste, deutschsprachige Länder, Europäische Union, Zukunft der Ungarndeutschen, literarische Werke des 20. Jahrhunderts. Nach Verstehen des Textes die eigene Meinung, den eigenen Standpunkt formulieren. Verstehen von deutschen Filmen, Theateraufführungen, Autorenlesungen, von fachlichen Vorträgen (über Geschichte, Musik und Kunst), ihre Mitteilungen und Aussagen zusammenfassen.

2. Sprachfertigkeit

Jahrgänge 1-4Jahrgänge 5-6Jahrgänge 7-8Jahrgänge 9-12
Sich in Sprachsituationen des Alltags einschalten, Aussagen und Meinungen formulieren. Über ThemenÜber Ereignisse informieren, über Erlebnisse erzählen, eine Gemeinschaft mit Anwendung desMit Jugendlichen und muttersprachlichen Partnern Gespräche und Diskussion führen. Mit AnwendungÄußerung des Standpunktes, der Meinung über die oben aufgeführten Themen mit Anwendung
des alltäglichen Lebensentsprechendeneines adäquatenadäquater sprachlicher
Dialoge führen.Wortschatzes vorstellen.Wortschatzes KontakteFormen und Germanismen.
knüpfen, MeinungenEin Referat
formulieren, über Erlebnissezusammenstellen und
berichten, Geschichtensprachlich anspruchsvoll
erzählen. Über Ereignisse,formuliert vortragen. Das
Kulturprogramme, Radio-Wesentliche aus
und Fernsehsendungen derpopulärwissenschaftlichen
Ungarndeutschen berichten.und belletristischen Texten
Dolmetschen vonerfassen und wiedergeben.
Alltagstexten.Dialoge über ein oben
Gedichte vortragen.aufgeführtes Thema mit
einem Muttersprachler
führen. Über prominente
Persönlichkeiten (Politiker,
Dichter, Schriftsteller,
bildende Künstler,
Geistliche) der
Ungarndeutschen berichten,
mit ihnen Interviews führen.
Dolmetschen in
Alltagssituationen.

3. Leseverstehen

Jahrgänge 1-4Jahrgänge 5-6Jahrgänge 7-8Jahrgänge 9-12
Fließendes, ausdruckvolles, inhaltlich gegliedertes Lesen von lexikalisch bekannten Texten mit entsprechender Wort- und Satzintonation.Lesen- und Verstehen von fremden Texten, z.B. Prospekte, kurze Artikel aus Jugendzeitschriften.Den Inhalt von gelesenen Fachtexten und kurzen literarischen Werken zusammenfassen, Meinung formulieren, pro oder kontra argumentieren. Artikel aus Jugendzeitschriften verstehen. Kurze belletristische Werke nach dem selbstständigen Lesen interpretieren, ihre Werte erkennen.Literarische Werke deutscher und ungarndeutscher Autoren lesen, folgende Inhalte und Gattungen kennen: in verschiedenen Epochen geschriebene Gedichte -über Liebe, Natur, Heimat -kurze Lektüren, Kurzgeschichten, Balladen, Fabeln, Lesen von ein-zwei Romanen der Jugendliteratur oder Dramen von den im 20. Jahrhundert geschriebenen Werken deutscher Autoren. Werke ungarndeutscher Autoren, die sich mit der Sprache und Identität, mit der Naturlyrik, mit den Schicksalswegen und Schicksalsschlägen beschäftigen, deren Aussagen und Werte in die Gestaltung des Identitätsprozesses einzubauen sind, kennen lernen. Erkennen der Mundarten. Erweiterung landeskundlicher
Kenntnisse durch das Lesen der deutschsprachigen Presse.

4. Schreiben

Jahrgänge 1-4Jahrgänge 5-6Jahrgänge 7-8Jahrgänge 9-12
Gelesene Geschichten, selbst erlebte oder erfundene Ereignisse in einigen Sätzen beschreiben. Kurze
Personencharakterisie-rung en schreiben.
Briefe schreiben, unter Einhaltung der Formanforderungen. Die Regeln der Grammatik, der sprachlichen Korrektheit, der Stilistik und der Orthographie kennen und auf dem gelernten Niveau anwenden.Methoden der Textformulierung weiterentwickeln (offizieller Brief, Lebenslauf, innere und äußere
Charakterisierung). Einen Erlebnisbericht über den Inhalt, die Aussage und die Werte einiger ungarndeutscher literarischer Werke schreiben. Die Grammatik, sprachliche Korrektheit, Stilistik und Orthographie gründlich kennen und anwenden. Übersetzung aus dem Deutschen ins Ungarische und aus dem Ungarischen ins Deutsche mit Wörterbuch.
Verschiedene Schreibtechniken (Zusammenfassen, Systematisieren, Komprimieren, Anfertigung von Notizen) kennen und anwenden. Gelesene literarische, allgemeine und Fachtexte nach vorgegebenen Gesichtspunkten zusammenfassen. Referate schreiben mit Einbeziehung der Fachliteratur. Fremde Texte mit Wörterbuch übersetzen. Texte über ein beliebiges Thema verfassen, dabei die Kenntnisse der Grammatik, sprachlichen Korrektheit, Stilistik, Wörterbuchbenutzung und Orthographie sicher anwenden.

Minderheitenkunde

(für alle Unterrichtsformen)

Entwicklung sprachlicher Fertigkeiten

1. Erwerben von Kenntnissen, Lernen

Jahrgänge 1-4Jahrgänge 5-6Jahrgänge 7-8Jahrgänge 9-12
Die alten Bezeichnungen der familiären, verwandtschaftlichen Beziehungen kennen. Sprachgebrauch: Mundart, Hochdeutsch erkennen.
Die im Dorf gesammelten Sprichwörter und
Kenntnisse über eine von Deutschen bewohnte Siedlung aus persönlichen Gesprächen, aus Lektüren und mit Anwendung aus Filmen gewonnenen Informationen sammeln. Einblick in dieErweiterung der Kenntnisse über die Geschichte der Ungarndeutschen durch Bearbeitung von Materialien der Quellen und Filme. Kenntnis und Darstellung der Feste des Kalenderjahres und desChronologisches Behandeln der deutschen und ungarischen Geschichte im Unterricht, auf Gemeinsamkeiten und Abweichungen, sowie Wechselwirkungen hinweisen. Verfolgen der
Wendungen, Sprüche,Lebensweise, Bräuche, inKirchenjahres. Kenntnishistorischen Rolle der
Kinderreime, Kinderspieledie Essgewohnheiten,und Pflege desUngarndeutschen von der
kennen. ÖrtlicheKleidung, Bauweise,ungarndeutschen Volkslied-Ansiedlung bis zur
Bezeichnungen derMundart durchund Volkstanzgutes.Gegenwart. Aufdeckung
Haustiere und Pflanzen desBesichtigung vonDie ungarndeutschekausaler Zusammenhänge
Gartens lernen. EntdeckenAusstellungen derVolkstracht kennen unddurch menschliche
alter Berufe, Gebäude amHeimatmuseen.vorstellen können.Schicksale. Vorstellung der
Wohnort und in derSystematisierung derThematisiertes SammelnKultur der deutschen
Umgebung. Die nochgewonnenen Kenntnisse imdes Wortschatzes derMinderheit mit
lebendigen Traditionen undUnterricht und ihreMundart. DurchEinbeziehung eigener
Bräuche kennen lernen.Präsentation durchBesichtigung vonErlebnisse und Erfahrungen.
Kleidungsstücke derAusstellungen oderAusstellungen derErkennen des
örtlichen VolkstrachtBühneninszenierungen.Heimatmuseen Einblick inZusammenhanges von
erkennen. SpielzeugeAneignung vondas Leben der Bauern undSprache und Identität mit
anfertigen, Lieder lernen,systematisiertenHandwerker gewinnen.Hilfe von Werken der
Aufführung von kurzenKenntnissen im UnterrichtGrundlegende KenntnisseLiteratur, der Musik und der
Szenen. In den obigenund beiüber die Bauweise undbildenden Künste, sowie
ThemenProjektpräsentationen überEinrichtung einesvon neuen
handlungsorientiertedie Geschichte, GeographieWohnhauses durch dieInformationsträgern der
Aneignung der Kenntnisse.und Kultur derBesichtigung vonMedien. Forschungsarbeit
Lautes, verstehendes Lesendeutschsprachigen LänderAusstellungen derals Grundlage für Projekte
von kurzen Texten, mitund der Ungarndeutschen.ethnografischen Museenim Bereich der aktuellen
Hilfe des Lehrers SkizzenSystematisieren,und der HeimatmuseenFragen der ungarischen und
anfertigen.Kommentieren undgewinnen. Frühere undeuropäischen
Sammeln vonPräsentieren gewonnenerheutige Essgewohnheiten inMinderheitenpolitik.
Sachgegenständen undKenntnisse bei Projekten.den deutschen Familien,Forschungsarbeit in den
Bräuchen (altersgemäß).Gebrauch elektronischerSpezialitäten inThemenbereichen des
Datenträger.Großmutters Küche.Abiturs: Durchführung
Möglichkeiten dergemeinsamer und
Selbstorganisierung derselbstständiger Projekte.
Minderheiten, ihreBearbeitung der
Verwirklichung auf lokalerFachliteratur, Notieren,
und Landesebene.Hervorheben wichtiger
Möglichkeiten derInformationen.
Ausübung derQuellennachweis in
Minderheitenrechte fürwissenschaftlichen
Jugendliche undArbeiten.
Erwachsene durch
Rollenspiele.

2. Kritisches Denken

Jahrgänge 1-4Jahrgänge 5-6Jahrgänge 7-8Jahrgänge 9-12
Erkennen der Unterschiede zwischen den früheren und den heutigen Lebensumständen. Bewusstes Akzeptieren der Unterschiede zwischen den Völkern und Volksgruppen. Die Kultur der Vorfahren durch spielerisches, dramatisiertes Reproduzieren der Traditionen kennen lernen. Die Schönheit und dieDie "Wohntraditionen" der Ungarndeutschen mit denen der Ungarn oder anderer Völker vergleichen. Die Merkmale des individuellen Erscheinungsbildes der deutschen Volksgruppe und die Geschichte seiner Entwicklung verfolgen. Verwirklichung des friedlichen Zusammenlebens mitZusammenhänge zwischen den, das Schicksal entscheidenden Ereignissen und ihren Folgen (z.B. Ansiedlung, geographische Lage) in der Vergangenheit der Ungarndeutschen entdecken.
Die Rechte der Minderheit kennen. Die Möglichkeiten der Selbstorganisierung kennen. Die aufeinander ausgeübte Wechselwirkung
Stellung nehmen und argumentieren in Diskussionen über die Bewertung der Schicksalswege der Deutschen. Durch Interpretation von Quellen, historischen und publizistischen Schriften Ursachen bestimmter Ereignisse erschließen. Untersuchung der historischen Authentizität
Wichtigkeit deranderen Volksgruppenzwischen Geschichte undvon Aussagen
Volksdichtung und der(Ungarn, Kroaten, Serben... )Kultur der deutschenbelletristischer Werke und
Traditionspflege erkennen.Helfen bei der EntfaltungMutternation, derFilme. Eine eigene Meinung
Die Ausdrucksformen derder eigenen Identität.ungarischen Nation und derüber umstrittene Fragen der
Mundart des WohnortesungarndeutschenVergangenheit und
oder der Umgebung mit derMinderheit erkennen.Gegenwart, der
Hochsprache vergleichen.Entfaltung desLebensweise, Kultur und
Identitätsbewusstseins.Politik der deutschen
Minderheit bilden. Ein
begründetes, authentisches
Minderheitenbild
entwickeln. Kritische
Darstellung der
einheimischen und
internationalen
Minderheitenpolitik mit
Ausschöpfung der
Möglichkeiten des
interkulturellen Lernens.
Kennen des
Minderheitengesetzes vom
Jahre 1993 und dessen
Modifizierungen, der darin
festgehaltenen Rechte und
Pflichten.
Verbindungselemente
zwischen den
Ungarndeutschen und der
Mutternation kennen, die
die Jugendlichen
betreffenden Möglichkeiten
kennen und nutzen können..
Die Schritte des Prozesses
der bewussten Erziehung
und Vorbereitung der
ungarndeutschen Jugend, in
der Heimat zu bleiben, die
Sprache und Kultur zu
behalten, sowie die
Entwicklung des kritischen
Denkens und des
Verantwortungsgefühls
stellen eine gemeinsam zu
lösende Aufgabe der
Familie, der Schule, der
deutschen
Selbstverwaltungen, der
Vereine und der Medien
dar. Bewertung des Systems
der Minderheiten- und der
Menschenrechte nach
Gesichtspunkten des
eigenen Wertesystems.
Kritische Vorstellung der
internationalen
Beziehungen der gegebenen
Minderheit in der
Vergangenheit und heute.
Informationen über aktuelle Erscheinungen der Minderheitenpolitik und der Menschenrechte kennen, Das Dasein der gegebenen Minderheit außerhalb des Mutterlandes kennen, vorstellen.

3. Kommunikation

Jahrgänge 1-4Jahrgänge 5-6Jahrgänge 7-8Jahrgänge 9-12
Mit jungen und älterenGespräch über das LebenBericht über dieAktive Teilnahme an
ungarndeutschen Personender deutschen Minderheitselbständige SammelarbeitDiskussionen über
Gespräche über ihr Lebenund über die Möglichkeitenim Unterricht. VortragenMinderheitenthemen,
führen.der Ausbildung früher undvon Liedern, Gedichten,Argumentieren für den
Fragen stellen überheute.Aufführung voneigenen Standpunkt. Bericht
Lebenssituationen imSchriftliche und mündlicheTheaterstücken,über die kulturellen und
Alltag.Präsentation derTrachtenschau in derpolitischen Ereignisse der
Für KlassenprojekteSammelarbeit. Bräuche,Klasse, beiDeutschen. Mit
Material in der GemeindeGeschichten, Tänze auf derProjektpräsentationen, beiSchauspielern und
oder im Komitat sammeln.Bühne aufführen. ImSchulfesten und auf demPolitikern Interviews über
Mündlicher Bericht imUnterricht und beiSchwabenball.aktuelle Fragen führen.
Unterricht über die eigenenSchulfeiern Gedichte,Besprechung der ThemenSchriftliche und mündliche
Erfahrungen. Zeichnungen,Sprüche, Reime,der Medien. Gespräche überPräsentation der
Modelle und MakettenGeschichten rezitieren,die Bereiche derForschungsarbeit über die
anfertigen. Bräuche undVolkslieder singen.Minderheitenpolitik (demMinderheitengeschichte und
Spiele auf der BühneErste Schritte zur EntfaltungAlter entsprechend)die Volkskunde. Über die
aufführen. Lieder, Reime,des IdentitätsbewusstseinsThemenwahl und die
Kindergedichte, Märchenanhand von Gesprächen. Zuobjektive Informierung in
vortragen.Projekten Interviewsden deutschen Radio- und
durchführen und dokumentieren.Fernsehsendungen sowie der Presse berichten.
Präsentation der Projekte.Bearbeitung der eigenen
Sammelarbeit für Projektpräsentation oder thematische Ausstellung. Präsentation der selbstständigen Forschungsarbeit, Verteidigung der Ergebnisse. Dramatisierte Aufführung von Bräuchen auf Schulveranstaltungen.

4. Orientierung in Raum und Zeit

Jahrgänge 1-4Jahrgänge 5-6Jahrgänge 7-8Jahrgänge 9-12
Adäquater Gebrauch derErweiterung der Begriffe fürOrientierung in Raum undPräzise Orientierung in
Zeitbezeichnungen.die Zeit: Anwendung vonZeit mit HilfeRaum und Zeit: Ort und
Aneignen und Üben vonhistorischen ZeitangabenelektronischerZeit historischer
Begriffen, die sich auf Zeit(z.B. Jahrhundert).Datenträger. Kennen derEreignisse.
und Raum beziehen.Gebrauch der Landkarte,ungarndeutschenTerritoriale Gliederung
Erzählen vongeographische OrientierungSiedlungsgebiete.der Ungarndeutschen von
Vergangenem in kurzenbei gelernten Inhalten.Schauplätze derder Ansiedlung bis heute.
Sätzen.Museumsbesuch,Institutionen derAnalyse der Situation der
Orientierung in denEinrichtung eines Dorfes,Ungarndeutschen und ihreVolksgruppe im Lauf der
Dörfern, die bei ProjektenGrundriss.Funktion.Geschichte und anhand
besucht werden:der heutigen Situation im
Platzierung derSpiegel verschiedener
Einrichtungen einesDatenträger
Dorfes.(Volkszählungsdaten, Medien, Internet). Informationen holen von den Web-Seiten der Institutionen der deutschen Volksgruppe.

5. Schlüsselelemente des Inhalts

Jahrgänge 1-4Jahrgänge 5-6Jahrgänge 7-8Jahrgänge 9-12
Grundkenntnisse über dieWeitere Kenntnisse über dieHistorische Kenntnisse imHistorische Wendepunkte
Kultur derKultur, Bräuche undZusammenhang mit derim Leben des
Ungarndeutschen.Sprache derAnsiedlung.Ungarndeutschtums.
Kenntnisse über dieUngarndeutschen.Heimatmuseen, vonRolle der Volksgruppe in
Familie. Neubelebung derKenntnis der WerkeDeutschen bewohnteEuropa und im
Bräuche desungarndeutscher Autoren.Ortschaften.Mutterland.
Kalenderjahres.(Dem Alter entsprechend.)Ungarndeutsche Medien.Künstlerische Leistungen
Kenntnis des HeimatortesHeimatort, Haus und Hof,Gedruckte Medien,(Literatur, bildende
und seiner Umgebung.Einrichtungen dieser.Ausgaben.Kunst).
Kennen von Werken derFlurnamen.Bräuche im Kalenderjahr,Tiefgehende Kenntnisse
Volksdichtung undEssgewohnheiten,Neubelebung dieser.der Bräuche und ihres
Kunstdichtung, RezitierenEigentümlichkeiten derVolkstracht.Ursprungs.
einiger.ungarndeutschen Küche.Tätigkeit ungarndeutscherBewandertheit im Bereich
Kenntnis einigerArbeiten um das Haus.Autoren und Künstler.der Fragen der Identität
Handwerke, ReproduzierenBräuche in der Familie undKenntnisse imund Sprache.
von Produkten (Puppen ausim Kalenderjahr.Zusammenhang mit derMinderheiten in Ungarn:
Maiskolben, EierfärbenPflege der Volksmusik undSprache: Geschichten,Schulsystem,
usw.).Grundkenntnissedes Volkstanzes.Ausdrücke zu bestimmtenMinderheitenpolitik, Lage
über die Sprache derThemen.der Volksgruppen.
Volksmärchen: SammelnAusdruck der Identität.
von Mundartwörtern zu
bestimmten Themen.
Erlernen von Sprüchen.

6. Reflexion: Selbstbild, Selbstkenntnis, Identität

Jahrgänge 1-4Jahrgänge 5-6Jahrgänge 7-8Jahrgänge 9-12
Die Schüler sollenSuche nach Antworten aufAnspruch auf dieAusgeprägte Form der
erkennen, dass dieFragen, die zurbewusste Identität sollIdentität: die Schüler
Zugehörigkeit zu einerHerausbildung der Identitätentstehen: Fragen sollenbekennen sich zu ihrer
Volksgruppe kulturellführen: wer gehört zu einerdie Schüler beschäftigen,Volksgruppe und bringen
einen Mehrwert bedeutet.Volksgruppe, wer sind diewie die Wurzeln, Sprache,das auch zum Ausdruck.
Fragen sollen sieDeutschen, wie leben sieKultur, Lage und PolitikOffenheit anderen
beschäftigen, die sichmit der Mehrheitsnationder Volksgruppe. Es sollKulturen und Sprachen
darauf beziehen, dass sie inzusammen usw.bewusst werden, dass eingegenüber.
gewisser Hinsicht andersDie Problematik, was esMensch auch eineKenntnis der eigenen
sind, als ihre Mitschülerbedeutet, Ungarndeutschermehrfache IdentitätWurzeln. Ein positives
und doch.zu sein, soll siebesitzen kann. Für dasZukunftsbild besitzen.
beschäftigen.Individuum wichtigeKenntnis der
Interesse an derWerte sollen erkanntMöglichkeiten der
Vergangenheit und denwerden. Vorteile derZugehörigkeit zu einer
Wurzeln der Volksgruppe.Sprachkenntnis für sieVolksgruppe bzw.
Werte der früherenund für die VolksgruppeSprache und die damit
Generationen.entdecken.verbundenen Pflichten. Die Fähigkeit der Toleranz, Konfliktlösung und Problemlösung soll die Schüler charakterisieren.

F) ROMÁN KISEBBSÉGI OKTATÁS

1.1. Román nyelv és irodalom

(Anyanyelvű és kétnyelvű kisebbségi oktatási forma)

Fejlesztési feladatok

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Egyszerű, érthető nyelvi eszközökkel történő gondolatcsere a román nyelvet második nyelvként és anyanyelvként beszélők között. Kellő figyelem a beszélgetőtársra. Figyelem a román nyelvre jellemző gondos hangképzésre, a diftongusok és triftongusok helyes kiejtésére.
Törekvés a kommunikatív nyelvi kompetencia alapjainak az elsajátítására, az artikulált nyelvi magatartás kialakítására.
Gondolatok, szándékok érthető közlése a hétköznapi beszédhelyzetekben. Gondolatközlés egyszerű mondatokban. Törekvés a mások számára érthető beszédre, az érzékletességre. Mások véleményének meghallgatása és a saját vélemény érthető kifejtése egy-egy érvre összpontosítva.Törekvés a megfelelő szókincs elsajátítására, a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismeretére. Aktív bekapcsolódás a különböző kommunikációs folyamatokba. Mások véleményének meghallgatása és figyelembevétele. Saját vélemény megvédése érvekkel és ellenérvekkel. Empatikus viszony kialakítása. Tudatos nyelvi magatartás kialakítása, a nyelvismeret fokozatos fejlesztése.A szókészlet és a nyelvtan olyan szintű ismerete, amellyel a beszélő képes helyt állni a szűkebb
(család, iskola, kisebbség) és a tágabb közösségekben (a két szomszédos nép együttműködése, határon átívelő projektek, vállalkozások, európai nemzetek közössége, egyetemes kontextus). Törekvés a nyelv alapos és reflexív ismeretére. A helyes és kreatív nyelvhasználat igénye a magán-és közélet legkülönbözőbb területein. Különböző szövegműfajok megértése, értelmezése és alkotása.
Logikus, helyes, lényegre törő szövegalkotás. Árnyalt, artikulált kifejezésmód.
Alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezőihez a különböző valós beszédhelyzetekben. Gondolatok, szándékok közlése választékos kifejezéskészlettel. Törekvés a lényeg kiemelésére, a nyelvtani szabályokkal összhangban lévő, pontos és árnyalt megfogalmazásra. Törekvés a beszédpartner igényének a megismerésére, véleményének türelmes meghallgatására és figyelembevételére. Az "el-beszélgetés" helyett a kritikus és építő jellegű párbeszéd kezdeményezése.
A különböző mondatfajták felismerése, és rendeltetésszerű használata. Értelmes párbeszéd folytatása hétköznapi kommunikációs helyzetekben. Gondolatok, élmények összefüggő elmondása, szöveggé formálása. A hangsúly és hanglejtés alkalmazása a különböző mondattípusokban. Törekvés az érthető, tiszta beszédre.
Rövid hallott szöveg lényegének megértése.
A nyelvtudás folyamatos gyarapítására irányuló igény fejlesztése.
A beszélő szándéknak és a célnak legmegfelelőbb mondatfajták használata. Logikus kérdésfeltevés és lényegre törő válaszadás, értelmes véleménynyilvánítás. Tudatos törekvés a nyelv hangzóinak tiszta kiejtésére, a nyelvileg helyes, árnyalt kifejezésre. Figyelem a szünetre, a hanglejtésre, hangerőre, mondatdallamra.
Hallott szövegek reprodukálása. Élménybeszámoló a különféle mondatok tudatos és változatos alkalmazásával. A beszélő szándékának megfelelő mondat- és szövegfonetikai eszközök helyes használata.
A szóbeli érvek meggyőző megfogalmazása és kifejezése (hitelesség, őszinteség).
Különféle beszédműfajok technikáinak helyes alkalmazása.
A beszédpartnerek nyelvtudásának kölcsönös gyarapítása (igényes közlésformák átvétele). A beszédpartner figyelmének lekötése változatos, érzékletes közlésformákkal. A kommunikáció és metakommunikáció összhangjának megteremtése a beszédfolyamatban.
Árnyalt, változatos kifejezésmód. Az értő figyelem alkalmazása. Törekvés az önkorrekcióra. Hangképzési, mondatszerkesztési és szövegformálási szempontból egyaránt érthető, kifejező beszéd. A beszédszándéknak megfelelő hangszínváltozat érzékletes használata.
A gesztusnyelv néhány jelének ismerete. A testbeszéd megfigyelése.A nem nyelvi kifejezőeszközök helyes alkalmazása a különféle beszédszituációkban. Törekvés a szóbeli közlés és a gesztusok összhangjára.Az élőszavas közlés és a gesztusnyelv harmonizálása különböző beszédhelyzetekben. Igény a helyes testbeszédre (pl. szemkontaktus aFigyelem a testbeszéd helyes alkalmazására a kommunikációs folyamatban (pl. szemkontaktus megteremtése a
beszédpartnerrel).beszédpartnerekkel, kifejező arcjátékok). Szöveggel összehangolt gesztikuláció.
Aktív részvétel a közösség dramatikus játékaiban
(pl. egy-egy népszokás megjelenítése, zenés-dalos színjáték bemutatása). Népi szövegek elsajátítása. Memoriterek.
Különböző szövegtípusok megtanulása és szöveghű reprodukálása. Törekvés a helyes kiejtésre. Különféle dramatikus formák kipróbálása (improvizáció, vers- és prózamondás, bábjáték).Vers- és prózamondás nyelvjárási és szépirodalmi szövegekből. Az egyéni adottságok, beszédsajátosságok kihasználása. Szerepvállalás különböző diákszínpadi előadásokban.Memoriterek. Figyelem a hangszínváltozásra, a szünetre, hanglejtésre, mondatdallamra; a
szuggesztív előadásmódra.
Udvariassági formák alkalomhoz, beszédszituációhoz illő használata.
Az IST-hoz kapcsolódó alapismeretek elsajátítása, román kulcskifejezések használata.
Olvasmányok tartalmának összefoglalása saját véleményalkotással. A modern
információhordozók alkalmazásával kapcsolatos ismeretek fokozatos bővítése.
(szövegszerkesztés román nyelven, internet, CD-ROM).
Referátum, tudósítás a hazai románság életéről, interjúkészítés ismert személyekkel. Felkészülés az elektronikus média útján történő kommunikációra: e-mail, hálózati eszközök. A román nyelv egyre gyakoribb használata a korszerű technológia segítségével.A tudományok és művészetek nyelvének ismerete (film, fotó, színház). A művészet kódjainak megfejtése. A művekben rejlő etikai és esztétikai értékek befogadásának az igénye. Az elvonatkoztató képesség, a kritikai gondolkodásmód és a kreativitás fejlesztése. Az információs társadalom technológiájának rendeltetésszerű és interaktív használata etikai elvek követésével.
Tanulópárok párbeszéde, közös nyelvgyakorlása. Egymás szókincsének kölcsönös fejlesztése. Bekapcsolódás a tanulócsoport beszélgetéseibe. Tanúságtétel egészséges vitakészségről, helyes szókincshasználatról. A beszélgetést lezáró közlési formák ismerete.Saját vélemény megfogalmazása és alátámasztása egy többszereplős társalgási folyamatban. A tanuláshoz szükséges köznyelvi, szaknyelvi és irodalmi (alap)szókincs aktivizálása. Valós beszédhelyzetek megjelenítése
csoportbontásban. Törekvés a pontos, helyes és folyamatos előadásra.
Érvelő véleményalkotás többszereplős beszédszituációban. A beszélőtársak véleményének meghallgatása, s az arra való helyes reagálás. Mások érvelésének ésszerű elfogadása vagy elutasítása.Együttműködés és toleráns magatartás tanúsítása csoportmunkában. A vita nyelvi és etikai szabályainak alkalmazása egy többszereplős beszédhelyzetben. A nyelvi (ön)kontroll képességének fejlesztése. A saját vélemény ismételt átgondolása. A helyzetkomikumok felismerése, félreértések tisztázása.
Törekvés a szókincs gyarapítására és a helyes intonációra.Önálló nyelvművelési szándék kifejezése. A diák stílusának színesítése rokon jelentésű szavakkal. Kellő figyelem az összetett mondatok logikus felépítésére, helyes megformálására, majd a logikus
szövegszerkesztésre.
Tolmácsolás
automatizmusokkal.
Felkészülés audiovizuális prezentációra, a korszerű technikai eszközök használatára (laptop, digitális tábla). Felkészülés a korszerű információhordozók célszerű használatára. Prezentáció összeállítása tanári irányítással. Önálló előadás megtartása.

2. Olvasás, írott szöveg megértése

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Bevezetés a román hangzók birodalmába. A jelrendszer elsajátítása a fokozatosság elvével, a tanulók egyéni képességeinek figyelembevételével (hang, szó, szószerkezet, mondat). Ismerkedés a szövegértési technikák alapjaival. A román szótagolási szabályok tudatos alkalmazása ismeretlen szövegben.A szavak konkrét és átvitt jelentéstartalmának felismerése a szöveg kontextusában. Törekvés a szövegértési technikák fokozatos elsajátítására és alkalmazására.A szövegértési technikák tudatos alkalmazása. A szövegben rejlő metaforikus tartalmak megfejtéséhez szükséges képesség fejlesztése gyakorlással.A szövegértési technikák további tökéletesítése, gyakorlása, helyes alkalmazása. A tudásban rejlő hatalom felismerése.
Nyitottság az élethosszig tartó tanulásra. Szókincsgyarapítás a nyelv minden rétegére kiterjedően
(felkészülés a felnőtt létre).
Az olvasási technika folyamatos fejlesztése hangos és csendes olvasással. Szövegértési gyakorlatok, az olvasási képesség fejlesztése. Különböző modalitású mondatok dallamának kifejezése a hangos olvasásban. Olvasás egyéni tempóban, kiegyensúlyozott ritmusban.Különböző szövegfajták értelmező (néma és hangos) olvasása, helyes hangsúllyal és mondatdallammal. Megfelelő olvasási tempó kialakítása. Az önellenőrzés képességének fejlesztése. Irodalmi szövegek közös és egyéni olvasása az iskolában, a könyvtárban vagy otthon. Önálló olvasás igénye: házi olvasmányok; olvasónapló készítése.Eltérő szövegtípusok értelmező felolvasása a szövegfonetikai eszközök helyes alkalmazásával. Az olvasmánytartalmak szóbeli összefoglalása, kérdések megfogalmazása. Kisenciklopédiák, lexikonok rendeltetésszerű használata.Szövegértelmezés a teljes megértés, a helyes hanglejtés és kifejező olvasás igényével.
Az aktív szókincs gyarapítása az olvasmányélmény alapján. Pl.: mese értelmezése, szereplőinek rövid jellemzése (szinonimák, antonímák). Az olvasott szöveg tartalmának elmesélése, megbeszélése tanulópárban.Az aktív és passzív kifejezéskészlet bővítése különböző szövegtípusok megismerésével (tájékoztató, érvelő, kifejező). Önálló véleményalkotás a szöveg tartalmával kapcsolatban. Szókincsbővítés párban vagy csoportmunkában.Szókincsgyarapítás önálló és csoportos munkával. Olvasmányok közös feldolgozása. Szövegértelmezési viták (érvek, ellenérvek). A vitapartner véleményének türelmes meghallgatása és átgondolása. Személyiségépítő gondolatcsere.A szépirodalmi szövegben rejlő jelenség mögötti lényeg megértése. A kifejezéskészlet további aktív bővítése a különböző tudományok és művészetek (szak)szókincsével. Szakszavak beépülése a szókincsbe. Szövegértelmezés összehangolt csoportmunkában.
A szövegszerkesztés alapvető eljárásainak megismerése.Az életkornak megfelelő szövegek feldolgozása (tömörítés, kifejtés, magyarázat). Kohézió, ok-okozati összefüggések felismerése az adott szövegben.Többletjelentések megértésének gyakorlása (a szavak konkrét és átvitt jelentése). Értő szöveginterpretálás. Irodalmi, ismeretterjesztő és publicisztikai szövegek értő olvasása és tartalmának feltárása. A szövegelemzés alapvető eljárásainak gyakorlása, önálló alkalmazása.A szöveg logikai -jelentéstani - formai összefüggéseinek megértése. A különböző műfajú és tartalmú szövegek jelentésrétegeinek feltárása. Műfaji meghatározások. Stílusirányzatok felismerése különböző műfajú alkotásokban. A szöveg-feldolgozási eljárások helyes alkalmazása a különböző szövegtípusokban.

3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
A román betűvetésRendezett, olvashatóAz esztétikus írás mint azA román nyelvi normákat
technikájának elsajátítása.betűformák alkalmazása.önkifejezés eszköze.követő, hatékony, egyéni
Egyéni stílus fokozatosírásmód.
kialakulása.
Néhány mondat logikusTollba mondott szövegA román nyelvhelyességiÁrnyalt szókincs és
összekapcsolása, szöveggéhelyes és szép írása.törvényszerűségek tudatosesztétikus íráskép
formálása.alkalmazása.használata.
Önálló vázlat, szinopszis és
különböző irodalmi és nem
irodalmi szövegek alkotása.
SzövegszerkesztésiAz anyaggyűjtés ésA szövegalkotási ésVilágos és kreatív
alapismeretek, (a szövegelrendezés módszerénekszerkesztési ismeretekszövegalkotás a logikai -
főbb szegmentumai).elsajátítása.további bővítése. Ajelentéstani - formai
Törekvés önálló vázlat ésszövegszerkesztés főbbsajátosságok betartásával (a
A vázlatkészítésfogalmazás készítésére.szempontjainaklegkülönbözőbb
módszerének elsajátítása ésÉlmények, eseményekkészségszintű alkalmazásaszövegtípusokban).
gyakorlása tanárimegfogalmazása különbözőkülönböző
irányítással.szövegtípusokban ésszövegtípusokban
műfajokban(önéletrajz, magán és
(leírás, elbeszélés,hivatalos levél).
jellemzés).
Rövid szövegekReferátum, projektA nyelvtani, stilisztikai és
alkotásának gyakorlása.anyagának összegyűjtése,helyesírási ismeretek
rendezése, formába öntésetudatos, készségszintű
tanári irányítással.alkalmazása a
Önálló vázlatkészítés.terjedelmesebb szövegek
Logikusan, arányosan(értekezés, pályázat, esszé)
felépített dolgozat.alkotásában.
Román és magyar nyelvűFordítás románrólFordítás magyarrólEgy és kétnyelvű szótár
szólások és közmondásokmagyarrarománra (egyre gyorsabbhasználata fordítás közben.
összevetése.(szótárhasználattal).tempójú szótárhasználat).

4. A tanulási képesség fejlesztése

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Az önálló tanulás
alapismereteinek
elsajátítása.
A könyvtárhasználat
alapjai.
Gyermeklexikonok, atlaszok megismerése, forgatása.
Ismerkedés a modern információhordozókkal
(audiovizuális, elektronikus,
A tudásszerzés és feldolgozás technikáinak egyre szélesebb körű ismerete.
A saját tanulási stratégia
fokozatos kialakítása.
A könyvtárhasználattal
kapcsolatos ismeretek
bővítése.
Az IST eszközök
alkalmazása az írási és
A tanulási folyamat ésszerűsítése (hatékony gazdálkodás az idővel és az információval). Ismeretszerzés, feldolgozás, beépülés a személyiségbe. Az önálló feladatmegoldás gyakorlása, különböző információhordozók, segédkönyvek, lexikonok, szótárak rutinos forgatása.Élőszavas és írásos információk gyűjtése, szelekciója, rendszerezése és célszerű felhasználása. Az életkornak megfelelő tájékozódás a könyvtárban, levéltárban, múzeumban.
internet, CD_ROM).olvasási képességekIST eszközök interaktívAz IST alkalmazása a
Az IST eszközök használatafejlesztésében.használata.kritikai gondolkodás, a
az életkornak megfelelően.kreativitás fejlesztésében.
Információk gyűjtése ésÖnálló anyaggyűjtésAz információ felhasználásAnyaggyűjtés könyvtárban,
feldolgozása tanárikönyvtárban, médiatárban,normáinak a megismeréselevéltárban, múzeumban,
segítséggel.interneten.(az idézés formai és etikaimédiatárban, interneten.
Törekvés az önállószabályai, forrásA gyűjtött információk
Vázlatkészítés tanárivázlatkészítésre.megjelölése).rendszerezése, értelmezése
irányítással.Jegyzetkészítés tanáriÖnálló vázlatkészítés.és feldolgozása. Önálló
irányítássalTörekvés a tanárivázlat, szinopszis, dolgozat,
Az elsajátított ismeretek(szelektálás,magyarázat önállóprojekt, beszámoló
alkalmazása újlényegkiemelés, tömörítés).jegyzetelésére (kulcsszavak,készítése.
feladathelyzetekben.kulcsmondatok kiemelése)Előadás önálló jegyzetelése
Összefoglalás tanáriOlvasási napló vezetése,(tömören, lényeglátóan).
irányítással(lényeg kiemelése).
(megadott szempontokEgyéni vagy csoportos
szerint).Törekvés az önállóprojektkészítés az etikai
Az összefoglalás lényegénekösszefoglalásra, aszabályok betartásával
a megértése.szintézisteremtő képesség(bibliográfia, jegyzetek,
fejlesztésére.forrás megjelölése,
adatközlők, mellékletek,
A tanultak felhasználásaillusztrációk, fotók, ábrák).
(dolgozat, előadás,Az ismert módszerekÖnálló összefoglalás ok-
referátum).alkalmazása új feladatok
megoldásában.okozati összefüggések,
(lényeglátás, időrend,
adatok).
Nagy gyakorlottság az
információszerzésben- és
feldolgozásban (újabb és
újabb feladathelyzetben).

5. Ismeretek az anyanyelvről (a kisebbség nyelvéről)

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
A magyar és a román ABCA nyelvi egységekA román nyelv típusáhozA román leíró nyelvtani
eltérése. Az ea, ia, oa, ua,szerkezeti, jelentéstanikötődő alapismeretek. Azismeretek helyes
és a ce, ci, ge, gi, che, chi,összefüggéseinekeddig elsajátított nyelvtani,alkalmazása. Hangtani,
ghe, ghi, z sajátosságai.felismerése (a hangok, astilisztikai és helyesírásiszófajtani, mondattani,
szóelemek, a szavakismeretek tudatosjelentés- és szövegtani
szintjén).alkalmazása.megközelítések.
A helyes szótagolás,A tanult szófajok helyesAz összes szófaj helyesA román nyelv
szóképzés. A szótagoláshasználata ahasználata. Az igeidők és aszabályainak ismerete és
szabályainak helyesközlésfolyamatban.rendhagyó igék helyeshelyes alkalmazása szóban
alkalmazása ismeretlenMondattan. A mondatfajtákhasználata. A mellérendelésés írásban.
szövegben. A szófajok (ige,megfelelő használata aés alárendelés felismerése.
főnév, melléknév, névmás,különböző
számnév). A mondat részei.beszédhelyzetekben.
Az alany és az állítmány
egyeztetése. Az egyes és
többes szám. A jelen idő.
(A többi igeidő felismerése).
Jelentéstani alapismeretek.Jártasság a szavakA jelentéstani ismeretekA szöveg nyelvi és nem
Szókincsbővítésjelentésviszonyaibantovábbi bővítése. A kisebb,nyelvi eszközeiből fakadó
(szinonimák, antonímák).(szinonimák, antonímák,nagyobb nyelvijelentések,
homonimák). Kézikönyvek,egységekhez kötődő kreatívjelentésviszonyok
egynyelvű szótárakgyakorlatok. A szavakfelismerése. Törekvés a
rendeltetésszerű használata.jelentésének változása a különböző kontextusokban.gazdag, árnyalt szókincs helyes használatára.
Mondathalmaz. Szöveg.Szövegformálás a témánakVáltozatos stílusfajtákA kohézió megteremtése a
Életkornak megfelelő rövidmegfelelő szókészletalkalmazása aszövegformálásban (hely,
szövegek alkotása.használatával (a tartalom ésszövegalkotásban.idő, ok-okozati
Néhány mondatosa forma viszonya).Irodalmi és nem irodalmiösszefüggések meglátása).
elbeszélés, jellemzésIrodalmi és nem irodalmiszövegek feldolgozásaIrodalmi és nem irodalmi
leírása.szövegek feldolgozásamegadott szempontokszövegek önálló és helyes
tanári irányítással.szerint.feldolgozása.
Régi és modern szövegekA román és a magyarÁllandóság és változás a
összehasonlítása, a nyelvinyelvtípus összevetése,nyelvben (ok-okozati
állapot változásánakkülönbségének felismerése.összefüggések feltárása).
felismerése.

6. Ismeretek az irodalomról

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Az értő-érző olvasásA(z) (román) irodalomMűvek elemző-értelmezőAnnak felismerése, hogy az
megtapasztalása, aziránti gondolati és érzelmiolvasása, mögöttesirodalom apadhatatlan
élményszerzés öröme.érdeklődés mélyítése. E néptartalmak megragadása.élményforrás (értelmi,
A(z) (román) irodalomszellemiségénekAz alkotásokban rejlőérzelmi, erkölcsi, esztétikai,
iránti érdeklődés felkeltése.megismerése a fokozatosság"szép és igaz" érzékelése ésfilozófiai, önismereti stb.).
elvével.megértése.Fejlett művészetszemlélet
Az önismeret, a népismeretkialakítása.
és az emberismeret iránti
igény kialakulása.
A lírai alkotások gondolati-Lírai művek feldolgozása aA költeményekben rejlőKülönböző műfajú
érzelmi üzenetei. Versek,klasszikus és a kortárstöbbletjelentések egyreköltemények komplex
mondókák, változatosromán magyar és világmélyrehatóbb feltárása. Aelemzése.
ritmusú alkotásokirodalomból, valamint azenei és ritmikai eszközök
megismerése.magyarországi románokszerepének megértése.
verseiből. Az érzelmi
affinitás mélyítése.
Alapismeretek a költőiKöltői képek (metafora,A szóképek jelentés- ésA román verselés
nyelvről (egyszerűbbhasonlat stb.) szerepénekhangulatteremtő hatásánakjellegzetességei. A költői
szóképek felismerése).megértése.felfedezése a verselemzésnyelvhasználat jellemzése.
során.Az alkotás kompozíciós
egységei.
Rövidebb epikus művekEpikus művek közösElbeszélő alkotások önállóKülönböző terjedelmű és
(népi játékok, mesék,olvasása, élményszerűfeldolgozása, értelmezéseműfajú román irodalmi
elbeszélések) olvasása, afeldolgozása, dramatizálása.(elektronikus leckemodellekalkotások komplex
műélvezet megtapasztalása.formájában is).elemzése.
Dramatizált meserészletekElbeszélések dramatizáltSzíndarab megtekintése ésA főbb irodalmi műnemek
előadása.megjelenítése. A műfajoka látottak megvitatásaés műfajok bemutatása,
megkülönböztetése.(érvek, ellenérvek).fejlődésük jellemzése.
Törekvés az esztétikai érzékLírai, epikus, drámai művek
és az előadói készségönálló és csoportos
fejlesztésére.feldolgozása.
A román és a magyar
irodalom néhány
alkotásának összehasonlító
elemzése.
Szövegértési gyakorlatok.Olvasmányok közös tanóraiAlaptémák pl.:Témák, élethelyzetek,
feldolgozása, változatosszülőföldélmény, szerelem,motívumok különböző
formában (egyéni,ifjúság különböző korúértelmezési lehetőségei.
csoportos, frontális).alkotásokban. Stílusirányzatok jegyeinek felismerése.
Az irodalom és a társművészetek kapcsolatának felismerése egy-egy kiemelt motívum alapján (pl. a gyermek az irodalomban és a művészetekben). Irodalmi mű és megfilmesített változat összehasonlítása kritikus látásmóddal. Alapismeretek a román­magyar irodalmi kapcsolatokról (pl. fordítások, levelezések).
A román és a magyar kultúra kölcsönhatásának felismerése. Témák, motívumok a román, a magyar, az európai és az egyetemes irodalomban valamint a társművészetekben. Román magyar irodalmi kapcsolatok (történeti áttekintés).
A szintézisteremtő képesség
A művészi alkotásokfejlesztése.
Az igényes előadásmódTörekvés a kifejező vers- és"Művészeti utazás" az IST
megfigyelése (pl.: versek,prózamondásra, a művésziszerepe a kiegyensúlyozotteszközök használatával
rövid epikus alkotásokelőadásmódra (versek,én-kép kialakulásában.(prezentáció digitális
meghallgatása audiovizuálisolvasmányrészletektáblán).
eszközök segítségével).meghallgatásaA kapcsolódási pontok
A vitatkozási kultúrahangfelvételről művészekfelismerése, az élmények és
normáinak megalapozása.előadásában). Az elemzési készség fokozatosérzések kreatív kifejezése.
Történetek megbeszélése,Esztétikai-művészeti
hősök jellemzése.fejlesztése művektudatosság, gazdag
Mesefilmek vagy másértelmezésével, megadotttudástartalom és igényes
produkciók megtekintése,szempontok alapján. Magatartásformák,kifejezőképesség.
történetek megbeszélése,Különböző nézőpontok,
hősök jellemzése (pozitív éscselekedetek megítélése,ízlések összevetése.
negatív attitűdökmegvitatása, csoportos vagyFelkészülés a kulturális és a
felismerése).frontális munkában (vád-művészeti életben való
védelem; érvek-ellenérvek). Önálló befogadói magatartás fokozatos fejlesztése a korszerű technológiákrészvételre. Az irodalom és a tárművészetek jelentőségének a felismerése a
alkalmazásával (pl. költői,személyiségformálásban és a minőségi lét megteremtésében.
írói életút megismerése
elektronikus feldolgozásban is).

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
A művészi alkotások iránti érdeklődés felkeltése.A művészetszemlélet formálása, az értő-érző befogadóvá nevelés.A művészet iránti lelki, szellemi affinitás mélyítése, különböző alkotások értelmezése.Fejlett művészetszemlélet, élmények és érzések kreatív kifejezése. Etikai és esztétikai tudatosság.
Az etikai és esztétikai érzék fejlesztése, a helyes ítélőképesség kialakítása.
Az olvasás örömének felfedezése
(belefeledkezés, kaland, képzelet).
Az elvonatkoztató képesség fokozatos fejlesztése. A jelenség mögötti lényeg megfejtése. Élmény és
tapasztalatszerzés (elemző­értelmező olvasás, műélvezet
képtárlátogatásokon, múzeumban).
Az esztétikai érzék fejlesztésének igénye.
Az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése.
Annak felismerése, hogy a művészet építi a lelket és a szellemet.
Törekvés az európai országok, nemzetek és kisebbségek művészetének a megismerésére. Annak a felismerése, hogy a művészet megszépíti, minőségivé teszi az emberi létet. Annak a megértése, hogy a műalkotások gazdagítják az önismeretet, segítik a tájékozódást az emberi kapcsolatokban és a világban egyaránt.
Az önálló és a helyes ítéletalkotás megalapozása (etikai, esztétikai normák megismerése). A szép és a rút fogalmainak használata. Felismerésük az alkotásokban és a mindennapokban.
A szomorú és a vidám
megkülönböztetése eltérő
szövegtípusokban és
beszédhelyzetekben, az
egyén és közösség
életében.
A jó és a rossz
megkülönböztetése
művészi alkotásokban, az
egyén és a közösség
életében.
Felkészülés a mindennapi konfliktusok kezelésére (dramatikus játékok, helyzetgyakorlatok).
Az önálló gondolkodás igénye és képessége.
Önálló véleményformálás a látott vagy olvasott műalkotásról. A pozitív élmény megosztása másokkal.
A humor szerepének a megértése és gyakorlása megfelelő
beszédhelyzetekben.
Törekvés a jóra és a szépre, a helyes értékítéletre.
A konfliktuskezelési képesség fejlesztése.
Igény és fogékonyság a műélvezetre.
Törekvés a befogadói ízlés fejlesztésére. Mások ízlésének és véleményének figyelembevétele.
A helyzet- és jellemkomikum különböző művészi alkotásokban.
A morális cselekvés értelmének a felismerése.
Törekvés az egyéni és közösségi konfliktusok kezelésére.
Törekvés a művészet kódjainak minél mélyebb megfejtésére.
Az ízlés kontextuális függőségének megértése
(egyéni, családi, közösségi, kulturális).
A humor történeti és időbeli
változékonyságának
felismerése.
Humoros
megnyilvánulások kellő helyen és időben.
Igazság, igazságosság, erkölcs az egyén és a közösség életében.
Igény a harmonikus, békés együttélésre a szűkebb és tágabb közösségekben egyaránt:
család, iskola, nemzetiség, nemzet(ek).

1.2. Román nyelv és irodalom

(Nyelvoktató és kiegészítő kisebbségi oktatási forma)

Hagyományos nyelvoktató forma

Fejlesztési feladatok

1. Beszédértés

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
A kommunikatív nyelvi kompetencia alapjainak elsajátítása. Játékos ismerkedés a nyelvvel, a mindennapi beszédhelyzetekben előforduló kifejezésekkel: utasítások, kérdések, rövid válaszok.
Köszönések, köszöntések, életszerű közlések megértése. A tanuló személyére, családjára, iskolájára lakókörnyezetére, vonatkozó szavak, szófordulatok megértése. Törekvés a beszélőpartner gesztusnyelvének a megfigyelésére, a jelek megfejtésére a beszédértésben. Az élő és a hangkazettára rögzített egyszerű tartalmú szövegek (gyermekdalok) lényegének a megértése.
A diák megérti a tanult témakörökhöz kötődő szavakat, szófordulatokat, egyszerű kéréseket és utasításokat.
Képes rövid válaszadásra. Egyszerű megnyilatkozásait az alábbi témakörökben fejezi ki:
saját élete (élettörténetek) család, lakás, iskola (sport, hagyományápolás) nemzetiségi fiatalok szülőföld, társadalmi közeg természeti környezet közlekedés. Megérti a természeti filmben gyakran előforduló kifejezéseket (a természet jelenségeiről, a növény- és állatvilágról).
Megérti a köznyelvi beszédet, a standard szövegek fontosabb információit. Beszédértése elsősorban a gyakori, az életszerű témakörökre vonatkozik: szülőföld, család, iskola, szabadidő, sport, kultúra, média, egészségvédelem. Megérti a (nemzetiségi) rádió- és tévéműsorok aktuális híreit, riportjait. A lassúbb tempójú, jól artikulált közlésekben érti a hanglejtés és a beszédszándék összefüggését. Helyesen értelmezi a CD-re, vagy hangkazettára rögzített szövegek tartalmát. Bekapcsolódás interaktív nyelvleckékbe. Szókincsfejlesztés magyar feliratú román filmek megtekintésével.Megérti a legkülönbözőbb témakörök szövegeit pl. globalizáció; Európai Unió nemzetközi és nemzeti kultúrák közötti együttműködés; a két szomszédos nép (román és magyar) közötti együttműködés; a román nemzetiség jövője; román nyelv szerepe a sajátos civilizációs értékek felfedezésében és felismerésében; nemzetiségek Magyarországon és a határon túl; emberi jogok; tolerancia; a másság elfogadása; környezetvédelem; egészségügy; káros szenvedélyek; oktatásügy; művészet; sport; munka és szórakozás; (régen és ma) a fiatalok problémái; barátság, szerelem; felnőtté válás, párválasztás, pályaválasztás. Képes konkrét és elvont témájú szövegek, bonyolultabb érvelések megértésére, azok összegzésére egyéni véleményalkotással. Érti a szakmai (tudományos, művészeti, nyelvi) előadásokat és beszélgetéseket, és önállóan összegzi a közvetített tudástartalmakat. Képes a román nyelvű rendezvények, irodalmi
estek, színházi előadások (irodalmi összeállítások) filmek megértésére. Hallás után a CD-re, hangkazettára rögzített hanganyagokat is jól értelmezi.

2. Beszédkészség

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Képes egyszerű kérdéseketA tanuló képes egyszerűA tanuló feltalálja magát aA román nyelvet képes
feltenni, és azokra ainterakcióra,különböző kommunikációsszemélyes és közéleti
válaszokat megformálni.kérdésfeltevésre ésszituációkban, önállóankontextusban megfelelően
Egyszerű megnyilatkozásaitfeleletadásra, közvetlentársalog, vitatkozik, éshasználni.
helyes kiejtéssel éskörnyezetének a leírására.logikusan érvel, főleg aA fenti témakörökben
hanglejtéssel igyekszikTud köszönni,valós élethelyzetekettermészetes interakciót
kifejezni. Egyszerűbemutatkozni, kívánságokattartalmazó témákban (lásdkezdeményez és tart fenn a
kifejezései életrajzára,és kéréseket1. pont). Egyszerűbbromán nyelvet folyamatosan
családjára, közvetlenmegfogalmazni,mondatszerkesztéssel képesbeszélő partnerrel. Képes a
környezetére és közösségéreinformációkat adni ésbeszámolni a sajátsaját álláspontját
vonatkoznak.befogadni. Képesélményeiről,megindokolni,
Képes rövid, életszerűbekapcsolódni egy-egytapasztalatairól, céljairól,megmagyarázni és
párbeszédre (ismert témárarövidebb párbeszédbe, ésszülőföldjéről ésmegvédeni. Egyedül emeli
és helyzetre vonatkozóan).egyszerű közlésformábannemzetiségéről,ki, és összegzi az irodalmi
Néhány mondatban képeselmesélni saját élményeit.(magán)életéről,és nem-irodalmi szövegek
jellemezni (nagy)szüleit,A beszédhelyzethez és aérdeklődési köréről.lényegét. Tud logikusan
barátait, tanulmányait,beszédpartnerhez igazodvaTájékozódik ésfelépített beszámolót
kedvenc állatait.alkalmazza a gyakorifelvilágosítást ad, kérdez éskészíteni, és azt nyelvileg
Aktívan vesz részt ahasználatú szófordulatokatválaszol, kívánságokat ésigényes formában
társalgásban, ha a partnerés a rövidebbudvarias formulákatközvetíteni. Román nyelvű
lassú tempóban ésközlésformákat.fogalmaz meg. Tudatosaninterjút készít közéleti
kifejezően beszél.törekszik a helyesszemélyiségekkel.
mondatformálásra, azHétköznapi témákban
egyszerű, de összefüggőtolmácsolni képes
szövegszerkesztésre, amagyarról románra,
világos beszédre. Képesrománról magyarra. Helyes
helyes kiejtéssel éshangsúllyal, mondatfűzéssel
hangsúllyal beszélni, önállóés dallammal mesél
véleményt formálni, egytörténeteket,
rövid történetet elmesélni.olvasmányélményeket.
Az elektronikus média útjánTörekszik a korszerű
is megérti a fontosabbinformációhordozók
információkat, és képeshasználatával is gyarapítani
azokat továbbítani.a szókincsét, fejleszteni a
beszédkészségét.

3. Olvasásértés

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Megérti az egyszerű szöveget. Képes az adott szöveg megfelelő tempójú olvasására és egyszerű információinak kiemelésére. Feliratok, reklámok, katalógusok kulcsszavainak a megértése.Jó kiejtéssel,
hangsúlyozással és helyes ritmusban tud olvasni. Megérti az egyszerű mondatokat, feliratokat, reklámokat és a fenti témakörök szövegeit. Ezekből rövidke párbeszédeket alkot. Az első pontban megadott témakörök szövegeit jól értelmezi.
Megérti az egyszerű történetek lényegét.
Jól tájékozódik a román nyelvű nyomtatványokban. Képes helyes hangsúllyal elolvasni nemcsak az ismert, hanem az ismeretlen szövegeket is. Érti a bennük rejlő információ lényegét. Képes a tartalom összegzésére és önálló véleményalkotásra. Érti a hazai román alkotók pl.: gyermekverseit, meséit, elbeszéléseit, valamint a hazai román lapok cikkeit. Hangos olvasáskor jól érzékelteti a szerző szándékát. Törekszik az egyre bonyolultabb tartalmak megértésére.Képes a különböző modern román irodalmi alkotások értő- és érző olvasására, és azok üzenetének megfejtésére. Megérti a (magyarországi) román szerzők műveit, s mély lelki affinitással, de tudatosan átgondolva tárja fel üzenetüket a nyelvről, az identitástudatról, a múltról és a jelenről. Figyelemmel kíséri a román nyelvű sajtót és szakirodalmat is olvas (az internetről is). Jól érti az irodalmi és nem irodalmi szövegeket egyaránt.

4. Írás

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
A tanuló írása olvasható, rendezett. Képes a számára gyakori használatú szavak helyes írására és hibátlan szövegmásolásra. Az ismert kifejezéseket mondatokká, egyszerű szöveggé formálja. Képes különböző feljegyzéseket, üzeneteket írni.
Tud egyszerű megfogalmazású levelet alkotni.
Képes rövid üdvözlet, feljegyzés megírására, s a használt alapszavak helyes írására. Ki tud tölteni egyszerű nyomtatványokat, és meg tud fogalmazni rövidebb üzeneteket. Lassúbb tempójú diktáláskor jól alkalmazza a helyesírási szabályokat. Törekvés az íráskultúra fejlesztésére (másolás), szövegalkotás, nyelvi, helyesírási feladatok megoldása).A fenti témakörökben (lásd 1. pont) képes írásos közlésben kifejezni gondolatait, érzéseit, vágyait, ambícióit. Véleményét érthetően tudja indokolni, magyarázni. Képes önálló fogalmazás, levél, rövidebb referátum megírására a
szövegszerkesztési formák betartásával. Olvasásélményeiből és hétköznapi témákból egyaránt tud rövid, de logikusan felépített fogalmazást írni. A helyesírási szabályokat következetesen alkalmazza. Számítógépen is szerkeszt rövidebb román nyelvű szövegeket.
Képes arányosan tagolt, részletesen kidolgozott fogalmazás megírására. Természetes könnyedséggel ír önéletrajzot, kérvényt, elismervényt, valamint értekezést és esszét is. Tud bármely témakörben összefüggő, jól érvelő szövegeket szerkeszteni, gondolatait nyelvileg helyes formába önteni. Jól ismeri a különböző írástechnikákat, és szakirodalom felhasználásával önálló referátumot állít össze. Szótár segítségével idegen szakszövegeket is képes lefordítani.
Képes különböző műfajú román nyelvű szövegeket alkotni, szerkeszteni és e-mailben továbbítani.

Bővített nyelvoktató forma

Fejlesztési feladatok

1. Beszédértés

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
A tanuló érti a közvetlenA román nyelv és kultúraMegérti a bonyolultabbKépes a legkülönbözőbb
környezetével (szülőföld,iránti pozitív attitűdtartalmú és nyelvezetűtémakörű irodalmi és nem
család, nemzetiség) és akialakulása.valamint a szakmai tartalmúirodalmi szövegek
mindennapiA tanuló képes az alábbirádió- és tévéműsorokat,megértésére. Ismeri és
tevékenységéveltémakörökhöz kapcsolódó(játék)filmeket. Az alábbiönállóan értelmezi a román
kapcsolatos szövegeket.szövegek megértésére: atémakörökben anyanyelvűirodalom különböző műfajú
Főbb vonalaiban megérti alakóhely és környezete,beszélővel képes társalogni:alkotásait. Képes szakmai
tanulmányaihoz,otthon, iskola, barátia hagyományos és a modernszövegek, recenziók,
érdeklődési köréhez,kapcsolatok, szabadidő,társadalom; a nemzedékekelőadások, szónoklatok
kapcsolatrendszeréhezügyintézés, vásárlás,közötti párbeszéd;megértésére. Érti a román
kötődő információkat.betegség, közlekedés,tanulmányok; oktatás, anyelvű filmeket, színházi
A román nyelv irántimédia, kultúra,jövő lehetőségei; azelőadásokat.
motiváció kialakulása.nemzetiségismeret (családiinformatika világa; egyKépes bekapcsolódni a
Megérti a standardünnepek, hagyományok,határok nélküli Európa; aközösség kulturális és
szövegek fontosabbéletvitel).román kultúra helye azközéletébe.
üzeneteit.Felismeri a szavak változóeurópai és egyetemesÉrti a különböző román
Képes a korosztályánakjelentését a különbözőkultúra kontextusában.nyelvű rádió- és
megfelelő román irodalmiszövegkörnyezetben.Jól érti a hosszabbtévéműsorok nyelvezetét.
alkotások tartalmának aÉrzékeli a fő mondanivalóelőadásokat, bonyolultabbNyelvismeretével a
megértésére.és a másodlagosérveléseket, a különbözőlegfontosabb témakörökben
információk közöttitípusú szövegeket. A(lásd. 1. Beszédértés
különbséget.többjelentésű szavakat a szövegkörnyezetben helyesen értelmezi. Érti a román nyelvű szakmai előadásokat, és élvezi a román nyelvű irodalmi esteket, színházi bemutatókat (dramatizált népszokásokat). Az ismeretterjesztő és játékfilmek tartalmát is megérti.9-12.évf.) elboldogul itthon és a határon túl is.

2. Beszédkészség

1-4. évfolyam5-6. évfolyam7-8. évfolyam9-12. évfolyam
Képes egyszerűbb párbeszédre, információcserére (kérdésfeltevésre és válaszadásra). Próbál társalogni a begyakorolt hétköznapi témákról.Képes bekapcsolódni egy hétköznapi társalgásba, információkat befogadni és adni. A beszédhelyzetnek megfelelő kifejezéseket használ. Helyesen ejti ki a román helység és tulajdonneveket.Folyékonyan,
természetesen kommunikál és vitázik a partnerével, sőt az anyanyelvű beszélővel is. Érveit és ellenérveit világosan fogalmazza meg. Élménybeszámolóiban és különböző történek
A román nyelvet jól beszélő partnerrel interakciót kezdeményez és tart fenn az alábbi témakörökben: globalizáció; Európai Unió; környezetvédelem; nemzetközi és nemzeti
Képes bemutatni aTörekvés a nyelvhelyességielmesélésekor a szókincsétkultúrák közötti
családját, a barátait, azszabályok betartásáraváltozatosan alkalmazza, ésegyüttműködés; emberi
iskolát, szülővárosát(egyeztetés, szórend,törekszik a a helyesjogok; a fiatalok problémái;
(faluját).diftongusok, triftongusokszórendre, hangsúlyra ésbarátság; szerelem; a
helyes kiejtése) a jólhanglejtésre.román nemzetiség jövője; a
artikulált kifejezésmódra.Beszédkészségét rögzítettromán nyelv szerepe a
Élménybeszámolóhangzós szövegeksajátos civilizációs értékek
összefüggő nyelvi(hangfelvételek)felfedezésében és
fordulatokkal ameghallgatásával és tudatosfelismerésében; modern
beszédpartnernyelvgyakorlással fejleszti.irodalmi alkotások;
érdeklődésének aPozitív attitűddel gyarapítjaegészségügy; káros
figyelembevételével