32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet
a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
A közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § (1) A nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelést (a továbbiakban: kisebbségi óvodai nevelés) biztosító óvodák e rendelet 1. számú mellékleteként kiadott Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve figyelembevételével készítik el, illetve fogadják el nevelési programjukat.
(2)[1] A nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelést és oktatást (a továbbiakban: kisebbségi iskolai nevelés és oktatás) biztosító iskolák a pedagógiai programjukat és helyi tantervüket a 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelettel kiadott Nemzeti Alaptanterv, valamint az e rendelet 2. számú mellékletével kiadott Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve figyelembevételével készítik el, illetve fogadják el.
(3)[2] Ha a kisebbségi iskolai nevelést és oktatást biztosító iskola helyi tantervében meghatározott követelmények csak a nem kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétellel teljesíthetők, a beiratkozás az iskolába - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a nem kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel vállalását is jelenti, feltéve, hogy erre a tanulók és a szülők figyelmét a felvételi tájékoztatóban, továbbá a beiratkozás előtt írásban felhívták.
(4) Az iskolának lehetőséget kell biztosítania arra, hogy azok is megkezdhessék, illetve folytathassák tanulmányaikat, akik nem vállalják a nem kötelező tanórai foglalkozásokon való részvételt. A tanulónak, illetve a szülőnek a tanítási év utolsó hónapjában írásban kell bejelentenie, amennyiben a tanuló a következő tanítási évben nem kíván részt venni a nem kötelező tanórai foglalkozásokon, illetve be kíván kapcsolódni a nem kötelező tanórai foglalkozásokba.
(5)[3] Az iskola pedagógiai programja és helyi tanterve tartalmazza a kisebbség nyelve és irodalma, valamint a kisebbségi népismeret oktatását az 1. évfolyamtól a 12., illetve 13. évfolyamig. A képzési idő egészére kiterjedő egységes fejlesztési folyamat négy képzési szakaszra oszlik, az Irányelv 2. számú mellékletének III. részében meghatározott fejlesztési feladatok e szakaszokhoz kapcsolódnak. Az egyes szakaszokon belül az életkori sajátosságok figyelembevételével az iskolai évfolyamok tananyaga és fejlesztési feladatai egymásra épülnek. Az iskola a kisebbségi nyelv és irodalom, valamint a kisebbségi népismeret tantárgy tananyagának oktatását az Irányelvben meghatározott időponttól eltérő időpontban is megkezdheti azzal a megkötéssel, hogy az e tantárgyak oktatására előírt időkeret a tanulmányi idő átlagában nem csökkenhet, és az egyes képzési szakaszok végére biztosítania kell a meghatározott fejlesztési feladatok teljesítését, továbbá be kell tartani a tanulók heti és napi terhelésére vonatkozó, a közoktatásról szóló törvény által meghatározott előírásokat.
(6)[4] Ha a kisebbséghez tartozó tanulók szülei kezdeményezik a kisebbségi nyelv és a kisebbségi kultúra tanítását, és ez az (5) bekezdésben meghatározottak szerint nem oldható meg, az iskola a fenntartó által biztosított időkeret, annak hiányában a nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete terhére, a pedagógiai programban meghatározottak szerint, legalább heti két órában megszervezi a felkészítést. A kisebbségi nyelv és kultúra oktatásában való részvételről tanúsítvány állítható ki, illetve e tantárgyból a tanuló saját kérésére osztályozó vizsgát tehet.
2. §[5] (1) Ha a kisebbségi iskolai nevelés és oktatás megszervezésére a településen nincs lehetőség, az ugyanazon kisebbséghez tartozók létszáma alapján a kisebbségi nyelvoktatást kiegészítő kisebbségi oktatás keretében szervezik meg.
(2) A kiegészítő kisebbségi oktatásra a közoktatásról szóló törvény 86. §-ának (5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
3. § A kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban a kisebbség nyelvét és a kisebbség nyelvén tanított tantárgyak oktatását - a helyi tantervben meghatározottak szerint - az osztályok csoportokra bontásával szervezhetik meg.
4. §[6]
5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
6. §[7] E rendeletnek - a 27/2008. (IX. 26.) OKM rendelet 5. és 6. számú mellékletével megállapított - 2. számú melléklet II. és III. része alapján az iskolák a 2009/2010. tanévben vezetik be az átdolgozott helyi tantervüket felmenő rendszerben.
1. számú melléklet az 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelethez[8]
Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve
I.Bevezető
1. A kisebbségi óvodai nevelés hazánk egységes nevelési-oktatási rendszerének része, amely a 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelettel kiadott Óvodai nevelés országos alapprogramjával összhangban valósítja meg sajátos célkitűzéseit és feladatait.
2. A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve (a továbbiakban: kisebbségi óvodai nevelés irányelve) meghatározza a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségi nevelést biztosító óvodákban folyó sajátos pedagógiai munka alapelveit.
3. A kisebbségi óvodai nevelés irányelve megfogalmazza a kisebbségi óvodai nevelés célját és feladatait. Kitér az óvodai élet megszervezésének elveire, a kisebbségi óvodai nevelés formáira és a fejlődés jellemzőire az óvodáskor végére.
II. A kisebbségi óvodai nevelés célja és feladata
1. A kisebbségi óvodai nevelés az óvodás korú gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően a kisebbség nyelvének és kultúrájának megismerését és elsajátítását, a kulturális hagyományok átörökítését és fejlesztését szolgálja.
2. A kisebbségi nevelés célja és feladata, hogy
- biztosítson anyanyelvi környezetet a gyermekek számára;
- ápolja és fejlessze a kisebbségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományokat és szokásokat;
- készítse fel a gyermeket a kisebbségi nyelv iskolai tanulására;
- segítse a kisebbségi identitástudat kialakulását és fejlesztését.
3. A kisebbségi nevelést folytató óvodában törekedni kell arra, hogy a gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése mellett - figyelembe véve a gyermek nyelvismeretét - minél teljesebbé váljon a kisebbség nyelvén folyó kommunikáció. Az óvodapedagógus a rendszeresen visszatérő kommunikációs helyzetekkel biztosítja az utánzáson alapuló nyelvelsajátítást.
4. A kisebbségi kultúrkincsből és az anyanemzet kultúrájából (irodalom, zene, népi játék) tudatosan felépített tematika segítségével változatos módon szervezi meg a nyelvelsajátítást. A kialakult nyelvi szituációk függvényében, a természetes nyelvtanulási eljárásnak megfelelően rugalmasan alakítja csoportjainak heti- és napirendjét.
III. A kisebbségi óvodai nevelés megszervezése
1. A kisebbségi óvodai nevelés a gyermek óvodába lépésétől az iskola megkezdéséig tart.
2. A kisebbségi óvodai nevelésben részt vevő óvodapedagógusnak beszélnie kell a kisebbség nyelvét, ismernie kell a kisebbség szellemi és tárgyi kultúráját, hagyományait, szokásait. Fontos feladata a kultúrkincs továbbörökítése.
3. A kisebbségi óvodai nevelést folytató óvodában jellemzően a kisebbség nyelvén kell szervezni a gyermekek óvodai életét. Törekedni kell arra, hogy a gyermekek gondozásában részt vevő felnőttek is ismerjék és használják a kisebbség nyelvét (tájnyelvét).
4. A kisebbségi óvoda nevelő munkáját kiegészíti a családdal (szülőkkel, nagyszülőkkel stb.), a kisebbségi intézményekkel, szervezetekkel való együttműködés, különösen a gyermekek nyelvi kultúrájának fejlesztése, a hagyományápolás és a kisebbségi identitástudat megalapozása és fejlesztése terén.
5. A kisebbségi óvodai nevelést folytató óvodának a kisebbségi kultúra és nyelv ápolását segítő eszközökkel is rendelkeznie kell.
6. Az óvoda környezete tükrözze a kisebbség kultúráját, a kisebbség életmódját, szokásait, hagyományait és tárgyi emlékeit.
IV. A kisebbségi óvodai nevelés formái
A kisebbségi óvoda a tevékenységi formákat az Óvodai nevelés országos alapprogramja szerint alakítja ki, a tartalmakhoz felhasználja a kisebbségi nyelvi, irodalmi, zenei, szellemi és tárgyi kultúra értékeit. Az óvodai nevelés terjedjen ki a kisebbségi hagyományok, szokások továbbörökítésére és a kisebbségi identitás megalapozására és fejlesztésére.
A) Anyanyelvű (kisebbségi nyelvű) óvoda
Az anyanyelvű óvoda az óvodai élet egészét a kisebbség nyelvén szervezi meg. Az óvodai élet tevékenységi formáiban az anyanyelv (a kisebbség nyelve) használata érvényesül. A kisebbség nyelvén nevelő óvoda adjon lehetőséget arra, hogy a gyermekek a magyar nyelvvel, a magyar irodalmi és zenei kultúra értékeivel is megismerkedjenek.
B) Kisebbségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda
A kisebbségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda mindkét nyelv (a kisebbség nyelve és a magyar nyelv) fejlesztését szolgálja. Az óvodai élet tevékenységi formáiban a két nyelv használata érvényesül. A két nyelv használatának arányát a nevelési programban az óvodai élet kezdetén a gyermekcsoport nyelvismerete határozza meg. A hangsúly a kisebbségi nyelv fejlesztésére helyeződjék.
C) Cigány kulturális nevelést folytató óvoda
1. A cigány kisebbségi óvodai nevelés folyhat
a) a kisebbség nyelvén (romani és beás),
b) két nyelven (magyar és romani vagy beás),
c) cigány kulturális nevelés keretében, magyar nyelven.
2. A cigány kisebbségi óvodai nevelés keretében az óvoda nevelési programja tartalmazza a cigány kultúra, művészetek és hagyományok értékeit. A tevékenységi formákban hangsúlyozottan kell szerepeltetni a cigány játékokat, verseket, meséket és dalokat. A vizuális nevelésben a sajátos szín- és formavilágnak helyet kell kapnia. A mozgáshoz kötődő tevékenységek között szerepeljen a cigány tánckultúra megismertetése.
3. A cigány kisebbségi óvodai nevelés oly módon készítse fel a gyermekeket a sikeres iskolai előmenetelre, hogy tudatosan építsen a cigány kultúra és a többségi kultúra közötti különbözőségekre és hasonlóságokra.
V. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére
A családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként
a) a gyermekben alakuljon ki pozitív érzelmi viszony a kisebbség kultúrája és nyelve iránt;
b) életkorának és egyéni képességeinek megfelelően rendelkezzen olyan szókinccsel, amely lehetővé teszi, hogy a megszerzett ismereteket tudja a kisebbség nyelvén közvetíteni;
c) tudjon tájékozódni a kommunikációs helyzetekben;
d) ismerjen a kisebbség, az anyanemzet (anyaország) kultúrájából merített dalokat, meséket, verseket, mondókákat és játékokat (esetenként tájnyelven is);
e) ismerkedjék meg a helyi kisebbségi szokások, hagyományok és tárgyi kultúra értékeivel; tanulja meg azok tiszteletét és megbecsülését.
2. számú melléklet a 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelethez[9]
NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSÉG ISKOLAI OKTATÁSÁNAK IRÁNYELVE
I. RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A kisebbségi iskolai nevelést és oktatást végző iskola - a 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendeletben kiadott Nemzeti Alaptantervben és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvében (a továbbiakban: kisebbségi iskolai oktatás irányelve) foglaltakkal összhangban valósítja meg célkitűzéseit.
A kisebbségi oktatás - a magyarországi közoktatás részeként - megvalósítja az iskolai nevelés és oktatás általános céljait és feladatait, és e mellett biztosítja a kisebbség nyelvének tanulását, a kisebbség nyelvén való tanulást, a kisebbség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést és -teremtést, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását.
A kisebbségi oktatás segíti a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést.
A kisebbségi oktatást és nevelést folytató intézményekben arra kell törekedni,
a) hogy a tanulók számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei, és alakuljon ki a tanulókban a reális nemzetkép és kisebbségkép,
b) hogy a tanulók felismerjék az előítéletek és kirekesztés megjelenési formáit, és megismerjék a jelenség hátterét, veszélyeit, az emberi, állampolgári és kisebbségi jogok megsértésének jelenségét, és a jelenség elleni fellépés jogi, illetve egyéb eszközeit.
I. A KISEBBSÉGI OKTATÁS FORMÁI
1. A Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek eltérő nyelvállapota és kulturális sajátosságai, valamint a kisebbségek különbözősége miatt a kisebbségi oktatást a következő oktatási formák szerint lehet megszervezni:
a) anyanyelvű oktatás,
b) kétnyelvű kisebbségi oktatás,
c) nyelvoktató kisebbségi oktatás,
d) cigány kisebbségi oktatás,
e) kiegészítő kisebbségi oktatás.
2. A kisebbségi oktatás bármely formája alkalmazható az iskolai nevelés, oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában. A kisebbségi nevelést és oktatást végző, általános műveltséget megalapozó iskola pedagógiai programjába több oktatási forma is beépíthető. Az iskolai nevelés, oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az anyanyelvű, a kétnyelvű, illetve a nyelvoktató kisebbségi oktatás az A) 4., B) 4. és a C) 3. pontokban meghatározott eltérésekkel alkalmazható.
A) Az anyanyelvű oktatás
1. Az anyanyelvű oktatásban - a magyar nyelv és irodalom kivételével - az oktató és nevelő munka a kisebbség nyelvén folyik. A pedagógiai program magába foglalja az anyanyelv és irodalom tantárgy és a népismeret tanterveit.
2. Az anyanyelvű oktatásban a kilencedik évfolyam intenzív nyelvi előkészítő évfolyamként is megszervezhető, amelynek célja, hogy előkészítsen az anyanyelvű középiskolai oktatás keretében folyó tanulmányok megkezdésére. A résztvevő tanulók a kilencedik évfolyamon a kötelező óraszám minimum hetven százalékát a kisebbségi nyelv tanulására fordítják. A tanuló a tizenharmadik évfolyam befejezését követően tehet érettségi vizsgát.
3. Ha az anyanyelvű oktatás hat évfolyamos gimnáziumban folyik, a nyelvi előkészítés a hetedik és a nyolcadik évfolyamon történik. A tanuló kötelező tanórai foglalkozásának legalább harminc százalékát fordítja a nyelv tanulására. A tantárgyak anyanyelven történő tanulása legkésőbb a kilencedik évfolyamon kezdődik. Az oktatás a hetedik évfolyammal kezdődik és a tizenkettedik évfolyammal fejeződik be.
4. Az anyanyelvű oktatást a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszban az intézmény pedagógiai programjához igazodóan azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az összes szakmai tantárgyat a kisebbség nyelvén kell oktatni. A szakképzési évfolyamokon a kisebbségi nyelv és irodalom, illetve a népismeret oktatása nem kötelező.
B) A kétnyelvű kisebbségi oktatás
1. A kétnyelvű kisebbségi oktatás a nyelvismeret elmélyítésével és tanítási nyelvként való alkalmazásával járul hozzá a kisebbségi oktatás céljainak megvalósításához. Ez a forma lehetővé teszi, hogy az iskola teret adjon a nyelv valóságos szituációban való használatához, és biztosítsa a kiegyensúlyozott kétnyelvű nyelvi készség kialakulását. A pedagógiai program tartalmazza az anyanyelv és irodalom tantárgy és a népismeret tantervét is.
2. A kétnyelvű kisebbségi oktatásban a kisebbségi nyelv és a magyar nyelv a tanítás nyelve, s mindkettő tantárgy is. A kisebbség nyelvén oktatott tantárgyakat az iskolák pedagógiai programja határozza meg. A kisebbség nyelve és a kisebbség nyelvén tanított tantárgyak aránya intézményenként és évfolyamonként eltérhet. A magyar nyelv és irodalom kivételével valamennyi tantárgy tanítható a kisebbség nyelvén.
3.A kétnyelvű oktatási formában a pedagógiai program által meghatározott, az anyanyelv és irodalmon kívül, legalább három tantárgyat a kisebbség nyelvén kell oktatni, a heti kötelező órakeret legalább ötven százalékában. A kétnyelvű oktatást ki lehet terjeszteni az összes tantárgyra azzal a feltétellel, hogy az oktatás nyelve a heti kötelező órakeret ötven százalékában a kisebbség nyelve. A nyelvi előkészítő évfolyamra vonatkozó előírásokat a kétnyelvű kisebbségi oktatás e formájában is alkalmazni kell.
4. A kétnyelvű kisebbségi oktatási formában a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszban az intézmény pedagógiai programjához igazodóan a kisebbség nyelvén kell oktatni a heti kötelező órakeret legalább 40%-ában. A szakképzési évfolyamokon a kisebbségi nyelv és irodalom, illetve a népismeret oktatása nem kötelező.
C) A nyelvoktató kisebbségi oktatás
1.A nyelvoktató kisebbségi oktatás a nyelv tanításával, az irodalom és a kisebbségi népismeret témaköreinek elsajátíttatásával hozzájárul a kisebbségi oktatás céljainak megvalósításához.
2.A nyelvoktató kisebbségi oktatás két formában valósítható meg:
a) A hagyományos nyelvoktató kisebbségi oktatás, amelyben a tanítás nyelve a magyar nyelv, a kisebbségi nyelv és irodalom tantárgyat tanítási óra keretében az első évfolyamtól kell oktatni.
b) A bővített nyelvoktató kisebbségi oktatás, amelynek célja a kétnyelvű kisebbségi, illetve az anyanyelvű oktatási formára való felkészítés. A kisebbségi nyelv és irodalom tanulása, illetve a kisebbség nyelvén való tanulás egyidejűleg folyik. Legalább három tantárgy kisebbség nyelvén való tanulását kell lehetővé tenni. A kisebbségi nyelv és irodalom, illetve a kisebbségi nyelvű órák aránya a heti órakeret legalább harmincöt százalékát teszi ki. A bővített nyelvoktató oktatási forma az első évfolyammal kezdődhet és legkésőbb a nyolcadik évfolyammal fejeződhet be.
3. A nyelvoktató kisebbségi oktatást a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszban az intézmény pedagógiai programjához igazodóan azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kisebbségi nyelv és irodalom oktatására az e rendeletben meghatározott időkeretet a szakmai nyelv oktatására kell fordítani. A szakképzési évfolyamokon a kisebbségi nyelv és irodalom, illetve a népismeret oktatása nem kötelező.
D) A cigány kisebbségi oktatás
1. A cigány kisebbségi oktatás biztosítja a cigány tanulók számára a cigányság kulturális értékeinek megismerését, a történelméről, irodalmáról, képzőművészetéről, zenei és tánckultúrájáról, valamint hagyományairól szóló ismeretek oktatását. Biztosítja a cigányság helyzetéről, jogairól, szervezeteiről és intézményeiről szóló ismeretek oktatását. A pedagógia eszközeivel - asszimilációs elvárások nélkül - segíti a cigányság integrációját. E programnak nem kötelező eleme a cigány nyelv tanulása, de a szülők igénye alapján biztosítja a cigány nyelv (romani és beás) oktatását.
2. A cigány kisebbségi oktatásban kötelező a cigány népismeret műveltségi terület oktatása, a kisebbségi önismeret fejlesztése és a folyamatosan szervezett cigány kulturális tevékenység.
3. a) A cigány nyelv (romani, illetve beás) oktatása esetén a hagyományos kisebbségi nyelvoktatási formákra vonatkozó rendelkezéseket - az anyanyelv (kisebbség nyelve) és irodalom, továbbá a népismeret oktatásához szükséges időkeret biztosítása című fejezet 2. a), b), illetve a 3. a) pontjában meghatározott eltérésekkel - kell alkalmazni.
b) Ha az iskolában nem folyik valamely cigány nyelv oktatása, akkor a heti legalább egy tanórára kiterjedő kötelező cigány népismeret oktatása mellett heti legalább két kötelező tanóra (pl. Ének-zene, Tánc és dráma; Vizuális kultúra stb.) keretében kisebbségi kulturális tevékenységet biztosít az iskola.
E) A kiegészítő kisebbségi oktatás
A kiegészítő kisebbségi oktatás a kisebbségi nyelv és irodalom, továbbá a népismeret elsajátítását külön megszervezett kötelező tanórai foglalkozások keretében biztosítja. Tartalmára és időkeretére a nyelvoktató kisebbségi oktatás előírásai érvényesek.
II. A KISEBBSÉGI OKTATÁS FEJLESZTÉSI FELADATAI[10]
A kisebbségi oktatás fejlesztési feladatai a Nemzeti alaptanterv fejlesztési feladatait veszik alapul, egészítik ki, biztosítva ezáltal, hogy a kisebbségi oktatásban részt vevő tanulók a más iskolákba járó tanulókkal azonos esélyek mellett készülhessenek fel az érettségi vizsgára, illetve a felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére. E mellett a kisebbségi oktatás felkészít a kisebbség anyanyelvi és irodalmi és népismereti (történelmi, földrajzi, kulturális) tananyagból is - az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában megfogalmazott kisebbségi anyanyelvi, irodalmi és népismereti fejlesztési feladatokra való figyelemmel - az érettségi vizsgára. Az iskola pedagógiai programja a kisebbségi oktatási formához igazodóan tartalmazza a kisebbség nyelve, az irodalom és a népismeret oktatását felmenő rendszerben, az 1. évfolyamtól a 12., illetve a 13. évfolyamig a rendelkező rész 1. §-ának (5) bekezdésében megengedett eltérések figyelembevételével.
Az anyanyelv (kisebbség nyelve) és irodalom, valamint a kisebbségi népismeret tartalmát közös és kisebbségenként differenciált részletes fejlesztési feladatok határozzák meg.
Az anyanyelv (a kisebbség nyelve) és irodalom, valamint a népismeret oktatásához szükséges részletes fejlesztési feladatokkal nem rendelkező kisebbségek esetében a helyi tanterv az e melléklet II. részében megfogalmazott anyanyelv (a kisebbség nyelve) és irodalom, valamint a kisebbségi népismeret közös fejlesztési feladatai alapján készíthető el.
A) Az anyanyelv (kisebbség nyelve) és irodalom
1. A kisebbségi oktatásban kiemelt szerepe van az anyanyelv (a kisebbség nyelve), irodalom és kultúra tanításának. A nyelv tudása hozzájárul a kisebbségi azonosságtudat formálódásához, lehetővé teszi az irodalmi értékek megismerését. A nyelv közösségalakító és -megtartó erő. E feladatát a kisebbségi népismeret, kultúra megismerésével együtt képes ellátni.
2. A kisebbség nyelvének tanítása gyakorlati nyelvi készségek kialakítására, a kisebbség nyelve szóbeli és írásbeli megértésére, illetve művelt köznyelvi szintű használatára törekszik. Az irodalmi nevelés központi feladata, a kisebbség és az anyaország irodalmának megismertetése, az irodalom (olvasás) megszerettetése, az anyanyelven (a kisebbség nyelvén) az olvasási kedv felébresztése és megerősítése.
3. Az anyanyelv (a kisebbség nyelve) és irodalom oktatása igazodik a kisebbségi oktatás formáihoz.[11]
a) A hagyományos nyelvoktató és a bővített nyelvoktató oktatási formában a kisebbségi nyelv és irodalom helyi tantervét az e rendelet részeként meghatározott kisebbségi nyelv és irodalom közös fejlesztési feladatai, illetve a kisebbség nyelvén és magyar nyelven kisebbségenként meghatározott részletes fejlesztési feladatok alapján kell megalkotni. A fejlesztési feladatok meghatározásának alapja az aktív nyelvhasználat, a szókincsfejlesztés, valamint a tanulók életkori sajátosságait figyelembe vevő kommunikációs képességek fejlesztése.
b) Az anyanyelven (kisebbség nyelvén) és a két nyelven folyó oktatási formában az anyanyelv és irodalom helyi tantervét az e rendelet részeként meghatározott anyanyelv és irodalom közös fejlesztési feladatai, illetve az adott kisebbség nyelvén és magyar nyelven kisebbségenként meghatározott részletes fejlesztési feladatok alapján kell elkészíteni. A fejlesztési feladatok meghatározása a tanulók meglévő nyelvismeretére építve fejleszti a tanulók szóbeli és írásbeli kommunikációs képességét, a hangzó és írott szövegek ismeretét, megértését és gyakorlati alkalmazását. Az irodalmi művek ismeretén keresztül hozzájárul az egyén kulturális önazonosságának kialakításához, a kreativitás és az esztétikai érzék fejlesztéséhez.
B) A magyar nyelv és irodalom és a kisebbségi anyanyelv kapcsolata
Tekintettel arra, hogy a kisebbségi oktatás célja a kisebbségi önazonosság megőrzése és erősítése, a magyar nyelv és irodalom fejlesztési feladatainak az iskola pedagógiai programjában, helyi tantervében történő megjelenítése során figyelembe kell venni, hogy a kisebbség nemzeti identitás szempontjából egy másik nemzet kultúrájához, nyelvéhez, irodalmához kötődhet.[12]
C) A kisebbségi népismeret
1. A kisebbségi népismeret közös, az adott kisebbség nyelvén és magyar nyelven kisebbségenként meghatározott részletes fejlesztési feladatok a Nemzeti alaptanterv több műveltségi területéhez kapcsolódnak (különösen a Magyar nyelv és irodalom, Ember és társadalom, Ember és természet, Természetismeret, Földünk és környezetünk, Művészetek), azok tartalmához és szerkezetéhez igazodnak.[13]
2.A kisebbségi népismeret általános témakörei:
a) A kisebbség nyelve, tárgyi és szellemi kultúrája
-nyelvhasználati sajátosságok, beleértve a nyelvjárásokat, nyelvváltozatokat,
-vizuális kultúra (építészeti emlékek, képzőművészet, iparművészet, népművészet, filmművészet),
-ének-, zenei és tánckultúra (zenei örökség, színház, tánc és játék),
-hagyományok, régi és új szokások, kulturális javak, mesterségek, gazdasági élet, ünnepek és jelképek,
-szociológiai és település-földrajzi ismeretek.
b) A kisebbség történelemalakító és kultúraformáló szerepe, civilizációja
-a kisebbség magyarországi történelme és irodalma, az anyanemzet, nyelvi (anya) országok történelmének, irodalmának korszakai; az anyanemzet, illetve a nyelvi (anya) országok földrajza,
-oktatás-, kultúrtörténet, jelenkor,
-a kisebbségek más országokban élő csoportjai.
c) Kisebbségi és állampolgári jogok
-a kisebbségek jogai, hazai és nemzetközi jogrendszer,
-a kisebbségek intézményrendszere,
-nemzetközi kapcsolatok.
3. A kisebbségi népismeret tanítása önálló tantárgyként, illetve a Nemzeti Alaptanterv műveltségi területeibe integráltan folyhat, és szükséges, hogy tanórán kívüli tevékenységek formájában is - a közoktatásról szóló törvény alapján rendelkezésre álló időkereten belül - (mint pl. a szakkörök, a táborok, a kirándulások, a népdal-és tánckörök, a játszóházak, a színjátszó körök, a zenekarok) megjelenjen. Pedagógiailag kiemelt értékű a tárgyi és szellemi (néprajzi, népdal stb.) gyűjtőmunka, az alkotó tevékenység, az egyéni, illetve csoportos kutatás, projektmunka. Az egyes tantárgyakba integrált oktatás során, az ének-zene, a tánc és a drámaoktatás esetén a hangsúlyt a kisebbségi tartalmakra kell helyezni.
4. Az egyes kisebbségek esetében a kétnyelvű és az anyanyelvű oktatási formában a népismereti követelnlények magasabb szinten is megfogalmazhatók, mint a nyelvoktató oktatási forma esetén. A népismeret önálló tantárgyként történő tanításakor az oktatás nyelve a kisebbség nyelve, integrált feldolgozásakor a kisebbség nyelve, a magyar nyelv vagy mindkettő lehet.
5. A kisebbségi népismeret oktatásának követelményeit össze kell hangolni az anyanyelv (kisebbség nyelve) és irodalom, illetve a többi műveltségi terület követelményeivel.
6.[14]
III. AZ ANYANYELV (KISEBBSÉG NYELVE) ÉS IRODALOM, TOVÁBBÁ A NÉPISMERET OKTATÁSÁHOZ SZÜKSÉGES IDŐKERET BIZTOSÍTÁSA
1. a) Az anyanyelvű és kétnyelvű kisebbségi oktatás esetén az első-negyedik évfolyamon a magyar nyelv és irodalom és az anyanyelv (kisebbségi nyelv) és irodalom oktatására előírt tananyagok és óraszámok a nyelvek és az évfolyamok között átcsoportosíthatók, azzal a feltétellel, hogy mind az anyanyelv (kisebbségi nyelv) és irodalomra, mind a magyar nyelv és irodalomra a négy év alatt összesen legalább hétszáznegyven-hétszáznegyven tanítási órát kell biztosítani, valamint hogy a negyedik évfolyam végére mind a két tantárgyból teljesíteni kell az előírt tananyagot és a meghatározott követelményeket.
b) A felső évfolyamokon a kisebbségi nyelv és irodalomra fordított órák száma nem lehet kevesebb a magyar nyelv és irodalomra fordított óraszámnál.
2. a) A nyelvoktató oktatási formában a heti kötelező órakeretből a kisebbségi nyelv és irodalom oktatására legalább négy, a romani vagy beás nyelv oktatására legalább kettő, a német nyelv oktatására legalább öt tanórát szükséges biztosítani.
b) A kisebbségi nyelv és irodalom oktatására meghatározott heti kötelező tanórák időkerete az egyes évfolyamok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható azzal a megkötéssel, hogy a kötelező tanórák száma egyetlen évfolyamon sem lehet kevesebb heti három óránál. A romani és beás nyelvek oktatása esetén e rendelkezés megkötés nélkül alkalmazható.
3. a) Bármely oktatási forma esetében a negyedik-nyolcadik évfolyamon az idegen nyelv, a kilencediktizenharmadik évfolyamon a második idegen nyelv oktatásához biztosított óraszám - a romani és beás nyelv kivételével - a kisebbségi nyelv oktatására részben vagy egészben átcsoportosítható.
b) Bármely oktatási forma esetében a készségtárgyakra előírt óraszámból évi harminchét óra átcsoportosítható a kisebbségi nyelv és irodalom vagy a népismeret oktatására.
c) Bármely oktatási formában a népismeret oktatására az első négy évfolyamon minimum évi tizennyolc órát, a felsőbb évfolyamokon évi minimum harminchét órát kell fordítani, függetlenül attól, hogy önálló tantárgyként vagy integráltan oktatják azt.
II. RÉSZ[15]
KÖZÖS FEJLESZTÉSI FELADATOK
Anyanyelv (a kisebbség nyelve) és irodalom
(Anyanyelvű és kétnyelvű kisebbségi oktatási forma)
Az anyanyelv és irodalom fejlesztési feladatai megegyeznek a Nemzeti alaptanterv Magyar nyelv és irodalom műveltségterület általános fejlesztési feladataival, azzal az értelemszerű eltéréssel, hogy azokat az adott kisebbség nyelvére és az adott nyelvű irodalomra kell vonatkoztatni. A kerettantervben az adott nyelv irodalmára vonatkozó, minden iskolában kötelezően tanítandó tananyagot kell feltüntetni.
Az anyanyelvű, illetve a kétnyelvű oktatási formában, a világirodalomra vonatkozó ismeretek taníthatók a kisebbség nyel vén.
A fejlesztési feladatok szerkezete
1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása
2. Olvasás, írott szöveg megértése
3. Írás, szövegalkotás
4. A tanulási képesség fejlesztése
5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről
6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése
7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése
1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása
Az önkifejezéshez és a társas-társadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztése. A beszéd partnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelő nyelvi magatartás kialakítása. Hangzó szövegek verbális és nem verbális kódjainak megértése. Törekvés a megértésre, a megértési hibák reflexiója, korrigálása.
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Gondolatok, információk, érzelmek, vélemények egyszerű és hatékony közlése. | Gondolatok, érzelmek, szándékok egyszerű, érthető és hatékony közlése változatos kommunikációs helyzetekben. | Alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezőihez különféle konkrét beszédhelyzetekben. | A kommunikációs folyamat össze te vő i nek fel is me ré se. Árnyalt, rugalmas alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezőihez különféle konkrét beszédhelyzetekben. |
| Törekvés az érzékletességre. A különféle mondatok felismerése, helyes használata a közlési célnak és szándéknak megfelelően. Törekvés a kifejező és mások számára érthető beszédre. | Törekvés a pontosságra, a mondatok változatos használata a közlési célnak és szándéknak megfelelően. Kérdések, válaszok megfogalmazása, a hallottak kiegészítése. Törekvés a jól formált beszédre, a megfelelő artikulációra. | A tudatos nyelvhasználat, a közlési cél és szándék szerint. Mindennapi élmények összefüggő és önálló elmondása. Törekvés a nyelvileg igényes és helyes beszédre. A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző beszéd (helyes mondat és szövegfonetikai eszközök). | Pontosság, érzékletesség és a lényeg kiemelése a beszédben. Szándékos törekvés a változatosságra, a beszédpartnerek figyelmének megragadására és lekötésére. Változatosság. Alkalmazkodás a beszédpartnerek figyelmének, érdeklődésének változásaihoz. |
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A szóhangsúly helyes alkalmazása a mondatok különféle fajtáiban és a közlés szándéka szerint. Törekvés a kifejező és mások számára érthető beszédre. | Törekvés a kifejező és mások számára érthető, nyelvileg igényes és helyes beszédre, a nyelv hangzóinak helyes ejtésére. A kiejtett hang és a betűk közötti kapcsolat, eltérés érzékelése. | A közlés tartalma és a beszélő szándéka közötti kapcsolat felismerése. Az egyéni beszédsajátosságok meg fi gye lé se. | Kifejező és mások számára érthető, nyelvileg igényes és helyes beszéd. A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kiejtésmód eszközeinek biztonságos alkalmazása. A kiejtés egyéni és a nyelvet anyanyelvként beszélők sajátosságainak ismerete, törekvés ezek tudatos használatára és fejlesztésére. |
| A szóhasználat, a kiejtés, testbeszéd összehangolása a kifejezendő tartalommal és a hallgatóval. | A szóhasználat, a kiejtés, a testbeszéd, az arcjáték, a szemkontaktus összehangolása különféle beszédhelyzetekben. | A testbeszéd, az arcjáték néhány jelének ismerete, törekvés ezek tudatos alkalmazására. A gesztusokkal való kommunikáció lehetőségének megtapasztalása. | A testbeszéd, a térközszabályozás és szóhasználat, a szöveg hangzása és a gesztusok összehangolt alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben. A szöveg tartalmát megerősítő és megkérdőjelező gesztusok ismerete és törekvés ezek tudatos használatára. Ezek megértése (dekódolása) hétköznapi kommunikációs helyzetekben, a tömegkommunikációban, verbális, hangzó és képi szövegekben; a művészetben (pl. film, színház, fotó, képzőművészet). |
| Figyelem a kortárs és a felnőtt beszélgető társra. Rövid hallott szöveg lényegének, érzelmi tartalmának megértése. folyó beszélgetésben és vitában. Saját vélemény megfogalmazása. | Hallott szöveg rövid szóbeli összefoglalása. Saját vélemény megfogalmazása és megvédése a témának és beszédhelyzetnek megfelelően. | Beszédpartnerrel való együttműködés. Érvelés: érvek felkutatása. Törekvés empatikus viszony kialakítására beszélgetésben. Mások véleményének meghallgatása, megértése és tömör reprodukálása többszereplős helyzetekben. | Érvelés: érvek felkutatása, rendszerezése. Együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában. Az eltérő vélemény figyelmes és türelmes meghallgatása, tisztelete, adott esetben tömör reprodukciója. Saját vélemény megvédése vagy korrekciója, felismerése. |
| Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl. bábjáték, árnyjáték, némajáték, versmondás, helyzetgyakorlat). Olvasmányok tartalmának felidézése. | Törekvés a hallgatósághoz, beszédhelyzethez való alkalmazkodásra. Dramatikus formák kipróbálása (pl. bábjáték, árnyjáték, némajáték, helyzetgyakorlat, improvizáció, versmondás). Memoriterek szöveghű ismerete. | A látottak (átéltek) és a feltételezések tudatos nyelvi megkülönböztetése. Memoriterek szöveghű tolmácsolása kifejező szövegmondással, megjelenítéssel. Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl. helyzetgyakorlat, improvizáció, versmondás, diákszínpadi előadás). | Élménybeszámolók, különféle beszédműfajok hétköznapi kommunikációs helyzetekben. Memoriterek szöveghű tolmácsolása a szövegfonetikai eszközök helyes alkalmazásával, tudatos szövegmondással. |
2. Olvasás, írott szöveg megértése
A korosztály képességeinek megfelelő olvasási és szövegértési képességek folyamatos differenciálása és mélyítése. Az értő hangos és néma olvasás, a megértés szóbeli és írásbeli alkalmazása, az elemi feladatmegoldástól a beszélgetésen át az önálló írásműig. A szerzői álláspont azonosítása, a mondottakhoz való viszony értékelése, a szövegben kifejtett vélemény bírálata.
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A tanult betűk összeolvasása. Szavak, szószerkezetek, mondatok hangos olvasása. Megfelelő tempójú hangos és néma olvasás gyakorlása különböző rövidebb szövegeken a diákok egyéni sajátosságainak figyelembevételével. | Ismert tartalmú szövegek értelmező hangos olvasása. Szövegértési képességek folyamatos differenciálása és mélyítése. | Különböző szövegek néma és hangos olvasása. Az anyanyelvű (adott nyelvű) irodalom legjelentősebb írói és költői műveiből vett szövegek biztonságos, értelmező felolvasása. | A szöveg minél teljesebb megértését biztosító hangos és néma olvasás folyamatos gyakorlása. |
| Különböző mondatfajták (pl. kijelentő, kérdő) hanglejtésének megfigyelése és reprodukálása. Egyszerű szövegek szó szerinti jelentésének megértése. | Ismerkedés a szövegértési technikák alapjaival. Az aktív szókincs gazdagítása az olvasás által, az olvasottak megjelenítése (az üzenet, élethelyzetek, érzelmek, emberi kapcsolatok kifejezése). | Szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek lehetséges jelentéseinek csoportos, egyéni, irányított és önálló megértése, ennek gyakorlása. A szövegben ki nem fejtett tartalmak kikövetkeztetésének és megértésének gyakorlása, ismerkedés a szövegértési technikákkal. | A szó szerinti és a metaforikus jelentések megkülönböztetése, a ki nem fejtett tartalmak felismerése a szöveg alapján, megértésük, értelmezésük. A szövegértési technikák ismeretének bővítése, gyakorlása, alkalmazása. |
| Az aktív szókincs gazdagítása az olvasott szövegekkel összefüggésben. | Az aktív és passzív szókincs gazdagítása különböző szövegösszefüggésekben. | Az aktív és passzív szókincs gazdagítása önálló munkával. | A szókincs folyamatos gazdagítása a nyelv minden rétegére kiterjedően. |
| Rövidebb szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek önálló olvasása, a fontosabb gondolatok kiemelése, összefoglalása. | Irodalmi, ismeretterjesztő és publicisztikai szövegek önálló olvasása és megértése, a szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazása (pl. a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, adatkeresés, ok-okozati kapcsolatok, válasz kérdésekre, vázlatkészítés, összefoglalás). Irodalmi szövegekben megjelenő egyszerűbb képek felismerése. Szöveg és kép összjátékának, viszonyának megfigyelése. Ábrák, illusztrációk értelmezése. | Különböző műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének és jelentésrétegeinek feltárása és értelmezése. A művek műfaji természetének meg felelő szöveg feldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása (pl. a kontextus, a téma, a műfaj megállapítása, új és ismert közléselem elkülönítése, logikai összefüggések felismerése, jelentésrétegek feltárása). A vizuális közlés verbális és nem verbális elemei, tipográfia. Az IST (információs társadalom technológiái) műfajainak megfelelő olvasási szokások gyakorlása. |
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Egy-két mondatos vélemény megfogalmazása az olvasott szövegekben megjelenő szereplők cselekedeteiről, helyzetekről, magatartásokról. | Néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazása az olvasott szövegek szereplőinek cselekedeteiről, nézeteiről, a szövegekben megjelenő emberi helyzetekről. | Különböző vélemények összevetése, különbségek és hasonlóságok megfigyelése, vélemény megfogalmazása szóban és írásban. A tájékoztató és véleményközlő műfajok közötti különbség (pl. hír, kommentár). | Szövegek kapcsolatának és különbségének felismerése és értelmezése a hasonlóságok felismerése, értelmezése és kritikája szóban és írásban. |
| Különböző korstílusokat, stílusirányzatokat, nyelvi stílusrétegeket reprezentáló szövegek megismerése, sajátosságaik felismerése, értelmezése. |
3. Írás szövegalkotás
Az anyanyelvű írásbeliség normáinak megismerése, az életkornak és az oktatás igényeinek megfelelő írástechnika, olvasható betűformák, esztétikus íráskép, lényegkiemelő, áttekinthető jegyzetelés és vázlatkészítés. Biztos probléma látás, érzékeny helyesírás. Szövegtípusok és műfajok széles körének alapos ismerete. Saját álláspont pontos, önálló kifejtése, kiegészítés, újraírás, kreatív írás.
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Az írás jelrendszerének elsajátítása a diákok egyéni sajátosságainak figyelembevételével. | Megfelelő tempójú, rendezett írásmód gyakorlása. | Az írás használata az önkifejezés eszközeként. | Olvasható, esztétikus, hatékony egyéni írásmód. |
| Mondatalkotás, néhány mondat összekapcsolásával szövegalkotás. | Az írástechnika továbbfejlesztése, tanulási igényeknek megfelelő alkalmazása. | A jegyzetelés alapjainak elsajátítása. | Lényegkiemelő áttekinthető önálló jegyzetelési technika kialakítása. |
| Különböző szövegminták megfigyelése műfaji és szövegszerkesztési szempontból. A szöveg tagolásának gyakorlása. Rövid szövegek alkotásának gyakorlása (pl. kisebb leírás, rövid elbeszélés, egy-kétsoros jellemzés). | Rövidebb szövegek alkotása különböző szövegtípusokban és műfajokban (pl. rövid leírás, kisebb elbeszélés, néhány soros jellemzés). Személyes és olvasmányélmények megfogalmazása a rövidebb leírás, elbeszélés, jellemzés műfajában. | Szövegalkotási képesség fejlesztése különböző szövegtípusokban és műfajokban (a leírás, a különböző nézőpontú elbeszélés és jellemzés gyakorlása, ismertetés és vélemény készítése stb.). | Világos szövegalkotás, kifejezőkészség a hétköznapi és társadalmi (közösségi) élet minden fontos területén és műfajában (pl. levél, önéletrajz, kérvény, pályázat, jellemzés, leírás). |
| A tanultak alkalmazása rövid fogalmazásokban. | Nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása fogalmazásokban, írásbeli szövegekben. Helyesírás diktálás után. | A nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek és a nyelvi elemek különböző stílusértékéről tapasztaltak tudatos alkalmazása a fogalmazásokban, kreatív szövegalkotásban. | A nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási biztonság fejlesztése, gyakorlása az írásbeli szövegalkotásban. A helyesírás értelem tükröző szerepének megértése és tudatos alkalmazása. |
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Az önkifejezés képessége, kreativitás különböző műfajokban (szövegek átírása, olvasott művekhez különböző befejezések készítése, a történet folytatása, rímes játékok stb.). Önkontroll, szövegjavítás fokozott önállósággal. | Az önkifejezés képessége és a kreativitás különböző műfajokban (párbeszédek írása, dramatizálás, párbeszédes forma átírása epikus formába, érvelés stb.). Gondolatok, érzelmek, képzetek kifejezése különböző nézőpontból. A helyzetnek, szándéknak megfelelő stílus, forma biztonságos használata. | Önkifejező és kreatív szövegalkotás (pl. él mény-szerű személyes történet elbeszélése, verses-rímes szövegek alkotása, szövegek átírása különböző nézőpontokból stílus- és hangnemváltással, sajtóműfajok gyakorlása) Törekvés a személyiséget kifejező egyéni stílusra. |
4. A tanulási képesség fejlesztése
Az alapműveltség elsajátításához szükséges tudás megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái, a technikák megismerése és gyakorlása.
| 1-4. év folyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása (pl. kép és szöveg kapcsolata, könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés). | Az önálló feladatvégzés lépései. A tanulási stratégia fokozatos kialakítása. A könyvtárhasználattal kapcsolatos ismeretek bővítése. | Az önálló feladatvégzés, információszerzés a korosztálynak készült segédkönyvek használata (szótárak, lexikonok). | Verbális és nem verbális információk célszerű gyűjtésének és rendszerezésének gyakorlása. Múzeumi információk feldolgozása. |
| Ismeretek, adatok (hangzó és képi) információk feldolgozásának gyakorlása. | Önálló ismeretszerzés gyakorlása (megadott témához könyvek keresése). | Adatok, ismeretek gyűjtése különböző információhordozókról csoportosan és önállóan. A gyűjtött ismeretek rendezése. | Különböző információhordozók célszerű használata. A felhasznált információk jelölése, források megadása. |
| Vázlatkészítés irányítással. Vázlatok szűkítése, önálló bővítése megadott szempontok szerint. | Vázlat felhasználása különböző témájú szövegek megértéséhez, megfogalmazásához. | Önálló vázlatkészítés rövidebb szövegek alapján. | Önálló vázlatkészítés adott feladathoz illetve témához, a vázlat alapján különböző szövegfajták alkotása. |
| Ismerkedés különböző információhordozókkal (vizuális, audiovizuális, elektronikus, Internet, CD-ROM). | Az összefoglalás sajátosságainak ismerete, készítése különböző szempontok szerint. | Önálló összefoglalás, lényegkiemelés, adatok rendszerezése, álláspontok elkülönítése. | |
| Jegyzetkészítés tanári irányítással. A tömörítés és lényegkiemelés gyakorlása. | Önálló jegyzetkészítés, kulcsszavak kiemelése, tagolás. |
5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről (a kisebbség nyelvéről)
A szövegre, annak felépítésére, működésére, jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása a szövegalkotásban és a szövegek megértésében, elemzésében. A nyelvi kultúra fejlesztése, birtoklása megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelő önértékelésük kialakulásához, biztosítja az igényes önkifejezés lehetőségét.
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Nyelvi-nyelvtani jelenségek felismerése a gyakorlati tudás alapján (pl. hang, szó, mondat; rövid és hosszú hangok, magán- és mássalhangzók). | A nyelvi egységek közötti egyszerűbb összefüggések felismerése (pl. rendszerszerű összefüggések felfedezése a hangok között, a szavak között, a szavakat alkotó szóelemek között). | A nyelvi egységek szövegbeli (kommunikációbeli) szerepének a megfigyelése. | A nyelv több szempontú megközelítése (a nyelv mint jel rend szer, nyelv és gondolkodásnyelv és cselekvés, nyelv és kreativitás) A nyelvtani ismeretek önálló alkalmazása a nyelvi-nyelvhasználati jelenségek megközelítésében. |
| Jelentések megadása a diák saját szavaival. Az aktív és a passzív szókincs folyamatos bővítése, szókincsgyakorlatok. | Ismerkedés egynyelvű szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek használatával. | A szavak jelentésére vonatkozó kreatív gyakorlatok, a szónál kisebb és nagyobb nyelvi egységek jelentésének, valamint a nyelvi szerkezetből, formából fakadó jelentésnek a megismerése. | Jelentéstani és pragmatikai alapfogalmak önálló használata szövegek, kommunikációs események kritikai megközelítésében. |
| Gyakorlottság a szövegalkotásban a korosztály által jól ismert nyelvhasználati színtereken. Különböző műfajú, hangnemű szövegekben az eltérő nyelvhasználat érzékelése, a jól felismerhető különbségek meg fi gye lé se. | Különféle nyelvváltozatokat képviselő konkrét példák alapján a nyelv és a nyelvhasználat rétegzettségének a megtapasztalása, felismerése (különösen a szókincs területén). | Alapvető tájékozottság a mindennapi kommunikációs és az irodalmi stílusjelenségek körében. | A kommunikációs események és a szövegalkotás önálló elemzése-értékelése az elsajátított (szövegtani, jelentéstani-pragmatikai, stilisztikai, retorikai) ismeretek kreatív alkalmazásával. Gyakorlottság az ismeretek alkalmazásában különböző típusú és műfajú szövegek alkotása során. |
| Egy-egy korábbi évszázadban született szöveg megfigyelése, a mai és a korábbi nyelvállapot különbségének a felismerése a korosztálynak megfelelő szinten. | Példák (régebbi korok szövegei, szövegrészei) alapján a nyelvi állandóság és változás megfigyelése a mai állapottal való összevetés során, elsősorban a szókincsben és a tanult nyelvtani jelenségek szintjén. | Az adott nyelv eredetének, a nyelvcsaládba tartozás bizonyító eljárásainak a meg is me ré se. A nyel vi állandóság és változás okainak kutatása adatok alapján (pl. forrásokkal, kézikönyvhasználattal). | |
| Az anyanyelv (kisebbség nyelve) és a magyar nyelv különbségének a felismerése, ennek megfogalmazása a diák saját szavaival (pl. ezt magyarul úgy mondjuk, hogy...). | Annak felismerése, hogy az anyanyelv (kisebbségi nyelv) nyelv ismerete miben segíti, miben nehezíti a magyar nyelv elsajátítását. | Az anyanyelvi (kisebbségi nyelvi) és a magyar nyelvi ismeretek összevetésének a képessége, az egyes jelenségek egyre pontosabb megnevezése. | Az anyanyelvhez (kisebbségi nyelvhez) és a magyar nyelvhez kötődő sajátosságok összevetése. |
6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése
Az olvasás, mint műélvezet megtapasztalása, az olvasás iránti igény felkeltése. Az irodalom sajátos kifejezési formáinak felismerése, megértése és értelmezése. A művek és a műfajok hagyományai, mint a műalkotás megértésének egyik vonatkozási pontja. Érzékenység az irodalmi művekben megjelenő értékek, problémák, kérdések és kétségek felfedezésére.
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Az olvasás iránti igény | Az olvasással kapcsolatos | Annak megtapasztalása és | Annak megtapasztalása és |
| felkeltése. | érzelmi és gondolati | tudatosítása, hogy az | tudatosítása, hogy az |
| érdeklődés fenntartása. Az | elemző, értelmező olvasás | irodalomolvasás érzelmi, | |
| irodalmi alkotások és az | elmélyíti az élmény- és | gondolati, erkölcsi, | |
| adott nép szellemisége | tapasztalatszerzést, | esztétikai élmények, a | |
| közötti összefüggés | hozzájárul az adott nép | károsodásmentes | |
| fel is me ré se. | szellemiségének megismeréséhez. | tapasztalatszerzés forrása, amely az ön- és világértelmezés, az önmeghatározás mással kevéssé helyettesíthető lehetőségét kínálja. | |
| Ismerkedés változatos | A lírai művek közös és | A lírai mű beszédhelyzete, a | A lírai beszédmód |
| ritmikai, zenei formálású | önálló olvasása. Témájának | megszólító-megszólított | változatainak általános |
| lírai művekkel. | és hangulatának, | viszony néhány jellegzetes | értelmezése. A költői én |
| hangnemének felismerése. | típusának megismerése és azonosítása. Téma, hangnem, beszédhelyzet és műfaj összefüggéseinek megfogalmazása néhány jellegzetes példán. | megkülönböztetése néhány, különböző korban született költeményben. | |
| A költői nyelv néhány | Néhány fontosabb költői | Elbeszélő művek önálló | A költői nyelvhasználat |
| sajátosságának | kép felismerése. Elbeszélő | olvasása, feldolgozása a | összetettségének |
| megfigyelése. Rövidebb | művek közös és önálló | klasszikus és a kortárs | felismerése, értelmezése. A |
| epikai művek, népköltészeti | olvasása, feldolgozása | felnőtt és ifjúsági irodalom | megtapasztalt formák és |
| alkotások, elbeszélések | tanári segítséggel, | köréből. | stilisztikai, nyelvi |
| olvasása. | csoportosan és egyénileg. A megtapasztalt formák alkalmazása a mindennapi történetmondásban, a kreatív írásban. | sajátosságok alkalmazása a mindennapi történetmondásban és a kreatív írásban. | |
| Történetek főszereplőinek | A szereplők külső és belső | A jellemzés főbb | A tettek és a szavak közötti |
| azonosítása. | jellemzőinek azonosítása. | eszközeinek azonosítása. | viszony szerepének felismerése a jellemzésben; az irónia. Az elbeszélői szólam és a szereplői szólam viszonyának vizsgálata. |
| Törekvés a történet idejének | Az idő és tér egyértelműen | A közvetett idő- és | Az idő- és |
| és helyszínének | megelölt mozzanatainak | térmegelölések azonosítása, | térmegjelöléseknek vagy |
| azonosítására. | azonosítására. A tetőpontok, | ebből következtetések | ezek hiányának értelmezése. |
| A cselekmény kezdő- és | fordulópontok és kitérők | levonása. Az elbeszélés és a | A történetmondás, idő-, tér- |
| végpontjának megállapítása. | érzékelése. | történet időrendje közötti eltérés. | és cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése. |
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Népi játékok, dramatizált formák (pl. meserészletek) olvasása, illetve előadása. | Elbeszélések és elbeszélő költemények részleteinek, illetve köznapi helyzeteknek a dramatizált megjelenítése. | Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek közös és önálló olvasása, feldolgozása. Szituációk és instrukciók értelmezése és megjelenítése. | Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek önálló olvasása, feldolgozása. Komikus helyzetek és jellemek értelmezése. Drámai szituációk feszültségforrásainak azonosítása. |
| A szóbeli költészet és az írásbeliség, a népköltészet és a műköltészet különbségeinek megtapasztalása néhány példa alapján. | Az új szóbeliség, az elektronikus kommunikáció és tömegkommunikáció néhány új formájának megfigyelése. | A reklám és a popzene új szóbeli költészete. Annak érzékelése, hogy az irodalom szóbelisége nem pusztán archaikus jelenség. | Tájékozódás az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új jelenségeiről. A szóbeli költészet, a népköltészeti hagyomány hatásainak ismerete. Regiszterkeverés, adaptációk. |
| Néhány alapvető irodalmi téma, emberi alaphelyzet felismerése az olvasott művek alapján. | További alapvető témák megismerése, újabb olvasmányok a már megismert témakörökből. | A kisebbségi, a magyar és a világ irodalom néhány jelentős témája és formai hagyománya. Ismerkedés egy-két kor stílus sal, a korstílus és egy-egy mű közötti összefüggéssel. | Az olvasott, különböző korú és világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, formai megoldások közötti kapcsolódási pontok felismerése. Az olvasott művek többféle értelmezési kontextusban való elhelyezésének képessége (pl. tematikus-motivikus, műfaji, életműbeli, konvenciótörténeti, stílusirányzati, eszmetörténeti elhelyezés). Történeti és aktuális olvasatok. |
| A mű számunkra közvetlenül adott (szó szerinti) jelentésének megfogalmazása. A történet, az alapérzés, alaphangulat megfogalmazása. | Törekvés a közvetlenül adott jelentés árnyalására, általánosítására személyes tapasztalatok, más irodalmi és nem irodalmi, verbális, hangzó és képi szövegek bevonásának segítségével. | Törekvés a közvetlenül adott jelentés árnyalására, általánosítására személyes tapasztalatok és más tanult irodalmi művek bevonásának segítségével. | Törekvés a közvetlenül adott jelentés árnyalására, általánosítására személyes tapasztalatok és más tanult irodalmi művek, megismert irodalmi konvenciók és elemzési technikák bevonásának segítségével. A jelentés tulajdonítás során kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, kódjaival. |
7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése
Önálló gondolkodás, az önkifejezés kultúráltsága, a kulturális és történeti másság felismerése, megértése és erre épülő tisztelete. A saját kultúra sokrétű ismeretén nyugvó képesség a különbözőség felismerésére és megértésére. Önálló ítéletalkotás társadalmi, történeti, morális és esztétikai kérdésekről. Képesség a konfliktuskezelésre és az önálló ismeretszerzés re.
| 1-4. év folyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A szép és csúnya fogalmának használata a mindennapi élmények kapcsán. | Rövid vélemény megfogalmazása az élmények és olvasmányok hatásáról. | A tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáinak elsajátítása. | Igény és képesség az ízlés önálló fejlesztésére. Etikai és esztétikai tudatosság. Az ízlés kontextuális függőségének megértése (kultúrális, történeti, közösségi, családi, egyéni beágyazottság). |
| A szomorú és vidám megkülönböztetése beszédhelyzetekben. | A humor szerepének érzékelése a korosztálynak megfelelő szövegek kapcsán. | Az önálló műbefogadás mind teljesebb és gyakoribb élménye. | Differenciált szövegek elemzésének képessége. |
| A jó és a rossz megkülönböztetése mindennapi élmények és irodalmi élmények kapcsán. | Az önálló gondolkodás és véleményformálás képességének kialakítása. | Az önálló gondolkodás és véleménynyilvánítás, különböző esztétikai normákhoz kapcsolódó művek összehasonlítása. | A mű befogadásának közösségi és egyéni aspektusa: az elsajátítás és a kreativitás kettősségének megértése a művek befogadásában. |
| A jó és a rossz fogalmainak használata. | A jó és a rossz, az igazság és az igazságosság: az ítélkezés mint cselekedet felismerése különféle műalkotásokban. | Az igazság és a nézőpont, a személyes és közösségi igazság konfliktusainak megértése különféle szövegekben. | Az igazság, a morál az egyén és a társadalom életében. A tudatos, jogkövető és morális cselekvés elsajátítása, a morális kérdésekben való tájékozódás igénye és képessége. |
| A mindennapi konfliktusok átélése játékokkal (bábjáték, helyzetgyakorlat). | Konfliktuskezelési képességek fejlesztése. | Törekvés az egyéni és közösségi konfliktusok kezelésére. | Egyéni konfliktuskezelési stratégiák és eljárások kialakítása. |
| Kultúrális különbség mint világlátás és mint életforma, az identitás mint konfliktusforrás különféle szövegekben. | A másság befogadása, kezelése. Más kultúrák megismerésének igénye. |
A kisebbségi nyelv és irodalom
(Hagyományos nyelvoktató és bővített nyelvoktató forma)
A fejlesztési feladatok szerkezete
A fejlesztési feladatok minden nyelvelsajátítási szinten a következő egységekből állnak:
- beszédértés,
- beszédkészség,
- olvasásértés,
- írás.
Fejlesztési feladatok
A kisebbségi nyelv tanításának és tanulásának alapvető célja a kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítása. A kommunikatív nyelvi kompetencia fogalma azonos a használható nyelvtudással. Az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati képességet jelentik, amelyek mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészségen (hallás, beszéd, olvasás és írás) keresztül lehetséges. A kommunikatív nyelvi kompetenciák fejlesztése a következőket jelenti:
(1) a kötelező oktatás végére a tanulók legyenek képesek a kisebbségi nyelvet másodnyelvként személyes, oktatási, közéleti és szakmai kontextusban megfelelően használni;
(2) a nyelvtanulás során a tanulókban alakuljon ki és maradjon ébren a kedvező attitűd és motiváció a nyelvtanulás, a kisebbségi nyelv, az azon a nyelven beszélő emberek és kultúrájuk megismerésére, az identitástudat fejlesztésére;
(3) a tanulók legyenek képesek nyelvtudásukat egész életükön át önállóan fenntartani, fejleszteni.
A nyelvtanulás folyamata a NAT bevezetőben megfogalmazott kulcskompetenciákra épül, melyek magukba foglalják az alaptanterv műveltségi területeinek tartalmait, ismereteit és a fejlesztendő készségeket, képességeket. A kommunikatív nyelvi kompetencia integrálja a tanulási képességet és az anyanyelvi kompetenciát.
Az alaptanterv a közoktatás kétéves szakaszaira (6., 8., 10. és 12. évfolyamok végére) minden diák számára a minimális szintet határozza meg, melyet a négy alapkészség területén kell teljesíteni. A helyi tantervekben a lehetőségeknek megfelelően ennél magasabb szint is előírható egy vagy több alapkészség területén. A kisebbségi nyelv követelményeit szintén a helyi tantervekben kell meghatározni. A témaköröket és a tanterv egyéb tartalmait az alaptantervre épülő programoknak kell meghatározniuk.
A szintek összhangban vannak az európai hatfokú skálán meghatározott szintekkel. A hagyományos kisebbségi nyelvoktatás esetén a tankötelezettség végére a tanulónak magasabb szintű, önálló nyelvhasználóvá kell válnia (B2). A bővített kisebbségi nyelvoktatás esetén az európai hatfokú skálán a mesterfokú nyelvhasználói szintek elérése (C1, C2) a közoktatásban alapfeladat. Az alaptantervi követelmények az általános iskola végére minden diák számára legalább a B1 vagy B2 szint elérését tűzik ki célul. A 9-12. évfolyamra az európai középszint (B2) vagy a mesterfokú nyelvhasználói szint (C1 vagy C2) elérése a cél.
| Kisebbségi nyelv | 6. évfolyam | 8. évfolyam | 12. év folyam |
| Hagyományos nyelvoktató forma | A1 | B1 | B2 |
| Bővített nyelvoktató forma | A2 | B2 | C1, C2 |
Az európai minimumszint fele: A1
Ezen a szinten a diák megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni, és be tud mutatni másokat. Képes egyszerű interakcióra, amennyiben a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész.
Beszédértés
Megérti a tanár egyszerű utasításait, az ismerős szavakat, fordulatokat, melyek személyére, családjára, közvetlen környezetére, a kisebbségre vonatkoznak. Legyen képes megoldani a hallás utáni értési feladatokat.
Beszédkészség
Képes legyen megszólalni a kisebbség nyelvén, fokozatosan növekedjen beszédbátorsága és önbizalma. Képes legyen egyszerű beszélgetésben részt venni, amennyiben a partner lassan, jól artikulálva beszél. Képes feltenni és megválaszolni egyszerű kérdéseket ismerős témára és helyzetre vonatkozóan. Lakóhelyét, ismerőseit képes egyszerű fordulatokkal leírni, információt adni és kérni valós beszédhelyzetekben. Megértési problémák esetén tudjon segítséget kérni. Mondjon el emlékezetből néhány dalt, mondókát, verset az adott nyelven.
Olvasásértés
Megérti az ismerős szavakat, egyszerű mondatokat feliratokon, reklámokban, katalógusokban. Ébredjen fel érdeklődése népcsoportja kultúrája iránt. A megértést cselekvéssel, szóban vagy írásban jelezze vissza. Legyen gyakorlata egyszerű, ismert nyelvi elemekből álló szöveg néma olvasással történő megértésére. Tudjon egy adott szövegből egyszerű információkat kiemelni.
Írás
Képes a kisebbségi nyelven egyszerű szöveg lemásolására és tollbamondás után helyes leírására. Tudjon egyszerű, tényszerű információkat írni az adott nyelven. Képes minta alapján több mondatból álló, összefüggő szöveget írni (párbeszéd, üzenet, üdvözlő képeslap, bemutatkozás). Képes egyszerű nyomtatványt kitölteni.
Az európai alapszint: A2
Ezen a szinten a diák megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak: nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információk, a kisebbségre vonatkozó információk, vásárlás, helyismeret, állás, foglalkozás. Az egyszerű és begyakorolt nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információt cserél családi, kisebbségi vagy mindennapi dolgokról. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni saját hátteréről, szűkebb környezetéről, a kisebbségi közösségről és a közvetlen szükségleteivel kapcsolatos dolgokról.
Beszédértés
Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset, ha számára ismert, közvetlen dologról és a kisebbségi közösségről van szó. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek lényegét.
Beszédkészség
Részt tud venni egyszerű, begyakorolt, hétköznapi témáról szóló beszélgetésben, mely közvetlen információcserét igényel ismert tevékenységgel kapcsolatban. Képes magát megértetni társasági beszélgetésben. Röviden le tudja írni például családját, lakóhelyét, a kisebbségi közösséget, tanulmányait.
Olvasásértés
Megérti rövid, egyszerű szövegek, köztük történetek lényegét. A kért információt ki tudja keresni. Képes a kisebbség nyelvén való kifejező olvasásra (megfelelő hangsúlyokkal, a szöveg lényegének visszaadásával).
írás
Rövid feljegyzéseket, üzeneteket, magánlevelet tud írni.
Az európai küszöbszint: B1 (önálló nyelvhasználó)
Ezen a szinten a diák megérti a fontosabb információkat a világos, standard szövegekben, amelyek ismert témáról szólnak és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola, a szabadidő, a kisebbség helyzete terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni ismert vagy az érdeklődési körébe tartozó témában. Le tudja írni az élményeit, a különböző eseményeket, álmokat, a reményeit és ambícióit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket.
Beszédértés
A köznyelvi beszédet főbb vonalaiban megérti, ha az rendszeresen előforduló, számára ismert témáról szól. Megérti a legfontosabb információkat olyan rádió- és tévéműsorokban, melyek aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési köréhez vagy tanulmányaihoz kapcsolódó témákról, a kisebbségről szólnak, és melyekben viszonylag lassan és világosan beszélnek.
Beszédkészség
Részt tud venni a nyelvterületen utazás közben felmerülő helyzetekben, valamint ismerős, mindennapi témákról adódó beszélgetésekben felkészülés nélkül. Egyszerű, összefüggő fordulatokkal el tudja mondani élményeit, céljait. Röviden meg tudja indokolni és magyarázni a véleményét, el tud mondani egy történetet, és véleményét megtudja fogalmazni.
Olvasásértés
Megérti olyan nyelvileg összetettebb szövegek lényegét, illetve a bennük lévő információt, melyek hétköznapi témákkal kapcsolatosak, gyakori témákkal foglalkoznak. Képes a szövegeket feldolgozni (tanórán tanári segítséggel, illetve házi olvasmányként). Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló írásokat. Képes néhány irodalmi alkotás (vers, novella, elbeszélés, regény) értelmezésére az adott népcsoport kultúrájából. A kisebbségi népcsoport nyelvén olvassa a hazai és az anyanemzet irodalmát, annak fontosabb témáit be tudja mutatni.
Írás
Meg tud fogalmazni egyszerű, rövid, összefüggő szöveget ismert, hétköznapi témákban. Képes az adott nyelv alapvető nyelvi és nyelvhelyességi törvényszerűségeinek alkalmazására. Össze tudja hasonlítani a magyar nyelvet és a kisebbségi nyelvet. Be tud számolni élményeiről, véleményéről. Az adott nép kultúrájáról szóló alkotásokon keresztül be tudja mutatni az adott nép szellemiségét. Tudásszintjének megfelelően képes egyszerűbb szövegek fordítására.
Az európai középszint: B2 (önálló nyelvhasználó)
Ezen a szinten a diák megérti az összetett konkrét vagy elvont témájú szövegek gondolatmenetét, beleértve a szakterületének megfelelő szakmai beszélgetéseket, a kisebbségpolitikai aktuális témákat is. Folyamatos és természetes interakciót tud kezdeményezni és fenntartani anyanyelvű és kisebbségi autentikus beszélővel, mely egyik félnek sem megterhelő. Képes világos és részletes szöveget alkotni széles témakörben, véleményét képes aktuális témákról kifejteni a lehetséges előnyök és hátrányok részletezésével.
Beszédértés
Megérti a hosszabb előadást, képes követni az összetett érvelést. Megérti a rádió és tévé aktuális eseményekről szóló hírműsorait, valamint a köznyelvet használó játékfilmek többségét. Követni tudja az autentikus kisebbségi vagy anyanemzetből származó beszélő gondolatmenetét.
Beszédkészség
Folyékonyan és természetesen tud beszélgetést folytatni kisebbségi és anyanemzetből származó beszélőkkel mindennapi témákról felkészülés nélkül. Részletesen ki tudja fejteni, meg tudja indokolni, magyarázni és védeni a véleményét, el tud mondani egy történetet, be tud számolni aktuális kisebbségpolitikai eseményekről.
Olvasásértés
Megérti a jelenkor problémáival kapcsolatos szövegek (cikkek, beszámolók, narratívák) lényegét, illetve a bennük lévő információt, érvelést. Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló irodalmi prózai szövegeket.
írás
Képes világosan fogalmazni részletes, összefüggő szöveget a jelenkor problémáival és érdeklődésével kapcsolatos témákban. Vissza tudja adni írásban is egy-egy a kisebbség nyelvén írt irodalmi alkotás lényegét. Be tud számolni élményeiről, képes kifejteni véleményét, érvelni egy álláspont mellett és ellen. Fordítási feladatok megoldásokra képes mindennapi és aktuális témákban.
A mesterfokú nyelvhasználói szintek (C1-C2)
Elérésük a bővített kisebbségi nyelvoktatás célja a kötelező iskoláztatás végére. A követelményeket a helyi tantervekben kell meghatározni úgy, hogy a kompetenciák legalább negyven százalékát az adott kisebbség nyelvével, irodalmával, kultúrájával kapcsolatos témakörök követelményei szerint lehessen mérni.
A kisebbségi népismeret
(Minden oktatási forma számára)
A fejlesztési feladatok szerkezete
1. Ismeretszerzés, tanulás
2. Kritikai gondolkodás
3. Kommunikáció
4. Tájékozódás térben-időben
5. A tartalom kulcselemei
6. Reflexiót irányító kérdések
Fejlesztési feladatok
1. Ismeretszerzés, tanulás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből. Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése: a népcsoport életmódja, a család és környezet kisebbségi kötődése, a zenei és a tradicionális népi kultúra. Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése szövegekben. Segédkönyvek, atlaszok, gyermeklexikonok használata. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben. | Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése: a népcsoport nyelvhasználati sajátosságai. Információk gyűjtése adott témához. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben: projektek tervezése és végrehajtása a népcsoport sajátos életmódjával, a család és környezete kisebbségi kötődésével kapcsolatban. | Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. Információk gyűjtése a kisebbség múlt és jelen életéről, nyelvhasználati sajátosságairól az iskolai vagy más könyvtárban, médiatárban, múzeumban, a kisebbség lakóhelyein. A gyűjtött adatok felhasználása projektek, bemutatók tervezésénél és végrehajtásánál. Mutassa be a kisebbség lakóhelyeit, magyarázza az életmód és környezet közötti fontosabb összefüggéseket. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben. | Ismeretszerzés irányított beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. Információk gyűjtése adott témához, projekthez könyvtárban, médiatárban, múzeumban, az interneten. A gyűjtött információk önálló rendszerezése, értelmezése és bemutatása. Tudja magyarázni a kisebbség szimbólumait, bemutatni jelentősebb ünnepeit, szokásait. A történelmi múlt rekonstruálása különböző jellegű források alapján. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben. |
2. Kritikai gondolkodás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása a különböző szereplők nézőpontjából. Tapasztalatok szerzése a valós, a lehetséges és a lehetetlen megítéléséről (pl. helyszín, idő, szereplők, események kapcsán). Önálló vélemény megfogalmazása eseményekről, jelenségekről és személyekről. | Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. A kisebbség híres képviselőinek tettei a közösség formálása érdekében. Híres emberek, történelmi személyiségek, hétköznapi emberek jellemzése. A kisebbség életéből vett jelenetek elbeszélése, eljátszása különböző szempontokból. A különbségek felismerése és a változások nyomon követése egy-egy történelmi, a kisebbség szempontjából sorsdöntő jelenség kapcsán. Érvek és ellenérvek gyűjtése. | A kisebbség (és az anyanemzet) kulturális életének, kiemelkedő eseményeinek elbeszélése. Jelenetek eljátszása különböző szempontokból, részvétel regionális fesztiválokon, kulturális eseményeken. Önálló vélemény és kérdések megfogalmazása a kisebbség elmúlt és jelen sorsával, sorsfordulóival kapcsolatban. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására. A kisebbség történelmének, társadalomföldrajzának ismerete. Jelenségek tárgyhű és kritikai bemutatása, sorsfordulók értelmezése. Az anyaország történelme és társadalomföldrajza jellegzetes vonásainak bemutatása. | Társadalmi-történelmi problémák felismerése és megfogalmazása, a tanult ismeretek problémaközpontú elrendezése. Önálló állásfoglalás és érvelés, különböző, a kisebbség sorsát meghatározó nézetekről, cselekedetekről. Szépirodalmi, publicisztikai, kisebbségpolitikai munkák összevetése, kritikai feldolgozása. Szövegek, filmek stb. vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. Kisebbségi társadalmi csoportok, intézmények viselkedésének elemzése. A hazai kisebbségi és emberi jogi rendszer értékelése a saját értékrendnek megfelelő szempontok alapján. |
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Az adott kisebbség nemzetköz kapcsolatainak kritikai bemutatása múltban és jelenben. Naprakész tájékozottság aktuális kisebbségpolitikai és emberi jogi jelenségekről. Azok összehasonlítása strukturális és funkcionális szempontok alapján. A jövő trendjeinek felvázolása. Az adott kisebbség anyaországon kívüli jelenlétének ismerete, bemutatása, a megismert jelenségek rendezése okok és okozatok, hasonlóságok és különbségek, szándékok és következmények szerint. |
3. Kommunikáció
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Beszélgetés az adott kisebbség életével kapcsolatos témáról. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása. Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, gyűjtőmunkával szerzett ismeretekről. Rajz készítése kisebbségi témáról. Modellek, makettek, tárgymásolatok készítése. Tárgyak készítése hagyományos kézműves technikákkal. Események, történetek, jelenségek mozgásos, táncos, dramatikus megjelenítése. | Beszélgetés és vita egy-egy kisebbséget érintő témáról. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása és figyelembevétele. Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, önálló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretekről. Fogalmazás írása valamely kisebbségi témáról. Rajz készítése kisebbségi témáról. Rajzos vázlat készítése. Modellek, makettek, tárgymásolatok készítése. Tárgyak készítése hagyományos kézműves technikákkal. Események, történetek, jelenségek mozgásos, dramatikus megjelenítése. | Események, történetek elbeszélése a kisebbséget érintő témában emlékezetből élőszóban. Vitás kérdések, vélemények felvetése, megbeszélése. Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, önálló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretekről. Fogalmazás írása valamely kisebbségi témáról. Események, történetek, jelenségek mozgásos, dramatikus megjelenítése. | Beszélgetés és vita egy-egy kisebbségpolitikai, emberi jogi témáról. A vita során a véleménykülönb ségek tisztázása, a saját álláspont gazdagítása, továbbfejlesztése mások véleményének figyelembevételével, a tolerancia gyakorlása. Beszámoló, kiselőadás tartása a kisebbségi irodalomból, a kisebbségi publicisztikából, a sajtó, a rádió- és a tévéműsorok alapján. Önállóan gyűjtött képekből összeállítás, tabló és magyarázat készítése. |
4. Tájékozódás térben - időben
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata: óra, perc, év, hónap, hét, nap. Korosztályokra vonatkozó meghatározások megismerése, alkalmazása (kicsi, fiatal, öreg). Viszonyítások gyakorlása: most, előbb, később, régebben. Események időrendbe állítása. Egyszerű térképek legfontosabb elemeinek felismerése: államhatárok, települések, vizek, domborzati jelölések. Helyszínek modellezése (pl. vázlatrajz, terepasztal, makett) | Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata: hónap, év, évtized, évszázad, emberöltő. Rokonsági fokok, elnevezések ismerete a kisebbség nyelvén. Időmeghatározás más ismert eseményre, jelenségre való utalással. Krisztus előtt, Krisztus után. Az idő ábrázolása téri-vizuális eszközökkel. Néhány kiemelt esemény, jelenség időpontjának ismerete. A tanultak elhelyezése az időben a kiemelt időpontokhoz képest. | A történelmi korszakok nevének használata. A kisebbségi történelem kiemelkedő történelmi és társadalmi eseményeinek ismerete. Az idő ábrázolása téri-vizuális eszközökkel, kronológiai adatok rendezése. Néhány kiemelt esemény, jelenség időpontjának ismerete. A tanultak elhelyezése az időben a kiemelt időpontokhoz képest. | A történelmi korszakok nevének használata. Az idő ábrázolása téri-vizuális eszközökkel. Néhány kiemelt esemény időpontjának ismerete. A tanultak elhelyezése az időben a kiemelt időponthoz képest. Események, jelenségek, személyek időrendbe állítása. Különböző időszakok történelmi térképeinek összehasonlítása, a változások hátterének feltárása. A történelmi tér változásainak leolvasása (pl. nemzetiségek megoszlását ábrázoló) térképekről. Egyszerű térképvázlatok rajzolása szöveges információforrások alapján. |
| Egyszerű kronológiai számítások. Események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítása. Egyszerű térképek másolása kézi munkával. A térkép legfontosabb elemeinek felismerése: vizek, domborzati jelölések, államhatárok, települések. | Egyszerű kronológiai számítások. Események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítása. Egyszerű térképek másolása kézi munkával. A térkép legfontosabb elemeinek felismerése: vizek, domborzati jelölések, államhatárok, települések. | ||
| A tanult helyek megkeresése a térképen. Események, jelenségek leolvasása történelmi térképekről. Egyszerű alaprajzok készítése. Események kapcsolása a tanult helyekhez. | A tanult helyek megkeresése a térképen. Események, jelenségek leolvasása történelmi térképekről. Távolságok becslése és számítása történelmi térképeken. Egyszerű alaprajzok készítése (pl. régi falusi házak, településrajzok) Történelmi helyszínek modellezése. Események kapcsolása a tanult helyekhez. | Különböző időszakok történelmi térképeinek összehasonlítása, a változások hátterének feltárása. |
5. A tartalom kulcselemei
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Legyen alkalom néhány híres | Legyen alkalmuk a tanulóknak | Legyen alkalmuk a tanulóknak | Legyen alkalmuk a tanulóknak |
| ember (tudósok, feltalálók, | ismereteket szerezni a | ismereteket szerezni a | ismereteket szerezni a |
| művészek, írók, költők) | nemzetiségi helyi | kisebbség helyi és | nemzetiségi helyi |
| tevékenységével, | hagyományokról, kulturális | magyarországi | hagyományokról, kulturális |
| jellemvonásával való | emlékhelyekről, a lakóhely | hagyományairól, kulturális | emlékhelyekről, a lakóhely |
| megismerkedésre. A mai | múltjáról. A történelmi múlt | emlékhelyeiről, múltjáról és a | múltjáról, országos rendezvényekről. Ismerjék a |
| gondolkodás és életmód | egy-egy térben és időben | megóvásukra tett | |
| összehasonlítása a korábban | határolt darabját mélységében | erőfeszítésekről (fenntartásuk | művelődéstörténetet, a kisebbség történetének |
| élő emberekével. A nemzeti | tanulmányozzák. A mai | problémái, asszimiláció). | |
| ünnepekhez és jelképeikhez | gondolkodás, életfelfogás és | A történelmi múlt és | fontosabb fordulópontjait. |
| kapcsolódó eseményekkel való | életmód összehasonlítása a | művelődéstörténet egy-egy | Ismerjék meg a 20. század |
| megismerkedés. Beszélgetések | korábban élő emberekével (pl. | térben és időben határolt | néhány jelentős történelmi, irodalmi személyiség átfogó pályaképét. Folytassanak kommunikációt olyan témakörökről, mint érdekérvényesítés, az érdekképviselet lehetőségei, az önazonosság vállalása és a |
| az illemszabályokról, külső és | lakóhely típusa, családi élet, | darabját mélységében. | |
| belső jellemvonásokról, a | több generáció együttélése). | Ismerkedés a kisebbségi | |
| barátságról és a rászorulók | A kisebbségi népszokások | történelem és tudomány | |
| segítéséről. Ismeretszerzés a lakóhely múltjáról, természeti | ápolása, valamint a hagyományos mesterségek | kiemelkedő személyiségeivel. A szabadság és a felelősség | |
| értékeiről, a helyi | megismerése, jellemzése. | emberi dimenzióival a | |
| hagyományokról. A kisebbségi | Ismerkedés a történelem és | közösségen belül (pl. vegyes | kettős kötődés kérdése, a hagyományok ápolásának és átadásának nehézségei (pl. vegyes házasságban, |
| népszokásokkal, valamint a | tudomány egy-két kiemelkedő | házasságok, anyanyelv | |
| hagyományos mesterségekkel | személyiségével. | ápolása. A kisebbség | |
| való ismerkedés. Beszélgetés | érdekképviseletei feladatainak | ||
| az iskolai élet legfontosabb | ismeret. Nemzetiségi nyelvű | szórványban). Ismerjék meg a | |
| szabályairól. | médiák ismerete (pl. újság, rádió- és televíziós program). | nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényt, továbbá az állami, társadalmi intézmények a kisebbségi jogokkal kapcsolatos hatáskörét és a kulturális autonómia fogalmát. |
6. A reflexiót irányító kérdések
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Válaszkeresés kérdésekre: -jellemző tulajdonságok -hasonlóságok és különbségek keresése másokhoz képest -saját képességeim -nem vagyok képes -milyen szeretnék lenni -a szabályok fontossága | Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek az alábbi és hasonló kérdésekre: -Melyek az egyéni és családi (öröklött) tulajdonságaim? Kire hasonlítok? -Emberek közti hasonlóságok és különbségek -Hogyan nyilvánulnak meg a kommunikációban, öltözködésben az életkorok sajátosságai? -Hogyan lehet a hagyományokat továbbadni? -Lehet-e helye a régi tárgyaknak a modern lakásban? -Melyek a nemzetiség jellemzői? | Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek az alábbi és hasonló kérdésekre: -Miként élhetnek együtt különböző kultúrák, népek? -Milyen lehetőségei és akadályai vannak a kultúrák közötti kapcsolatoknak? -Mi a hit, a vallás szerepe a szórványban élő kisebbségek életében? -Hogyan lehet a hagyományokat megőrizni és továbbadni? -Hogyan lehet fenntartani a kapcsolatot az anyanemzettel? | Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők: -Hogyan élhetnek együtt különböző kultúrák, vallások, népek? Milyen lehetőségei és akadályai vannak a kultúrák közötti kommunikációnak? -Hányféle közösségi identitása lehet egy embernek? -Melyek az érdekképviselet lehetőségei -Milyen lehetőségek vannak az anyanemzettel való kapcsolattartásra? -Hogyan lehet a hagyományokat továbbadni? Lehet-e helye a régi tárgyaknak a modern lakásban? -Milyen útjai vannak az önmegvalósításnak? |
III. rész[16]
RÉSZLETES FEJLESZTÉSI FELADATOK KISEBBSÉGENKÉNT
A) BOLGÁR KISEBBSÉGI OKTATÁS
1.1. Bolgár nyelv és irodalom
(Anyanyelvű és kétnyelvű kisebbségi oktatási forma)
Fejlesztési feladatok
1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Gondolatok, információk, érzelmek és vélemények egyszerű, érthető és hatékony közlése, részvétel párbeszédekben a beszélő szándékának megértésével. | Egyszerű, érthető és hatékony közlés változatos kommunikációs helyzetekben. Tájékozódás a beszédszituációban - a kommunikáció tárgyának és céljának meghatározása. | Alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezőihez különféle konkrét beszédhelyzetekben. Vitakészség problémamegoldás céljából. | A kommunikációs folyamat összetevőinek felismerése, alkalmazkodás különféle beszédhelyzetekhez. A szöveg műfaji sajátosságainak felismerése és elemzése. Részvétel problémamegoldó vitában. |
| A különféle mondatok felismerése, helyes használata a közlési célnak és szándéknak megfelelően, egyszerű mondatok összetetté fűzésének készsége. | Törekvés a pontosságra és a lényeg kiemelésére. A különféle mondatok változatos használata a közlési célnak és szándéknak megfelelően. Adekvát beszédviselkedés eltérő körülmények között. A bolgár beszédetikett fordulatainak elsajátítása. | A különféle mondatok változatos és tudatos használata a közlési célnak és szándéknak megfelelően. Adekvát válasz irodalmi kérdésre, annak műfaji sajátosságainak figyelembevételével. A szövegszerkezet és a nyelvi fordulatok ismerete. | Pontosság, érzékletesség és a lényeg kiemelése a beszédben. Törekvés a változatosságra, a beszédpartnerek figyelmének lekötésére. A bolgár irodalmi nyelv és a funkcionális stílusok ismerete. A bolgár nyelv rétegnyelveinek megkülönböztetése. Stílus és beszédműfaj helyes használata. |
| Törekvés a kifejező és mások számára érthető beszédre, a megfelelő hangképzésre, beszédlégzésre és hangoztatásra. | Törekvés a jól formált beszédre és a megfelelő artikulációra. Figyelem a beszédtempó, a hangmagasság, a hangerő és a hanglejtés alkalmazására. A bolgár intonáció használata a különböző mondatfajtákban. | Törekvés a nyelvileg igényes és helyes beszédre. A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kiejtésmód eszközeinek alkalmazása. A bolgár szórend, illetve mondat helyes intonációjának ismerete. | Kifejező és mások számára érthető, nyelvileg igényes és helyes beszéd. Az egyéni beszédsajátosságok ismerete, törekvés az egyéni adottságok kihasználására. A szünet, a hangsúly, a beszédtempó, a hangmagasság tudatos használata és az abban rejlő |
| A bolgár és a magyar hangrendszer azonosságainak és eltéréseinek ismerete. A bolgár hangtörvények alkalmazása a beszédben. | kommunikációs lehetőségek megfigyelése és alkalmazása. Metakommunikációs jelek összehasonlítása és megkülönböztetése a bolgár és a magyar nyelvben. | ||
| A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kiejtésmód eszközeinek adekvát alkalmazása. | |||
| A nem verbális kommunikáció néhány elemének megfigyelése (pl. a testbeszéd). Törekvés a helyes szóhasználatra, a kiejtésre, testbeszédre. Hasonlóságok és eltérések felismerése a bolgár és a magyar udvariassági beszédfordulatok között. | A testbeszéd, az arcjáték, a szemkontaktus működésének megfigyelése. A szóhasználat, a kiejtés, a testbeszéd összehangolása különféle beszédhelyzetekben. | A testbeszéd, az arcjáték néhány jelének ismerete, törekvés ezek tudatos alkalmazására. | A szóhasználat, a szöveg hangzása és a gesztusok összehangolt alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben. A szöveg tartalmát megerősítő és megkérdőjelező gesztusok ismerete, törekvés ezek tudatos használatára. |
| Figyelem a kortárs és a felnőtt beszélgetőtársra. Rövid hallott szöveg lényegének, érzelmi tartalmának megértése. Egyenes beszéd függő beszéddé alakítása. A megfelelő nyelvi eszközök használatának a saját gondolatok kifejezésére új szituációban. | Hallott szöveg rövid szóbeli összefoglalása. Az információ tartalmi összefoglalásának készsége. | A beszédpartnerrel való együttműködés. Érvelés: érvek felkutatása, vélemény, állásfoglalás kialakítása. Törekvés empatikus viszony kialakítására a beszédpartnerrel. Állandó szókapcsolatok megértése és használata; ekvivalensek találása a magyar nyelvben. | Érvelés: érvek felkutatása, rendszerezése, vélemény, állásfoglalás kialakítása, továbbfejlesztése, logikus gondolatmenet kialakítása. Az értő figyelem alkalmazása. |
| Mindennapi élmények, mozgóképélmények és olvasmányok tartalmának felidézése, elmondása. Elbeszélő szöveg részletes és rövid elmondása; szövegalkotás képsorozat alapján, irányított szöveg fogalmazása. | Törekvés a hallgatósághoz, a beszédhelyzethez való alkalmazkodásra. A beszélő fellépésének, szóbeli viselkedésének megfigyelése. Ismert szöveg részletes tartalmi összefoglalásának készsége. Tudományos és művészi leírás megértése, fontosabb elemeinek reprodukálása. | A látottak (átéltek) és a feltételezések tudatos, nyelvi megkülönböztetése. Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése. Tájékozódás tömegkommunikációs szituációban. | A látottak (átéltek) és a feltételezések megkülönböztetése élménybeszámolókban. Tolmácsolás magyarról bolgárra és bolgárról magyarra a két nyelv sajátosságainak szem előtt tartásával. |
| Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben és vitában. Saját vélemény megfogalmazása. A társadalmi érintkezés alapszókincsének használata. | Saját vélemény megfogalmazása és megvédése egy-egy érv említésével a témának és a beszédhelyzetnek megfelelően. Mások véleményének meghallgatása, megértése többszereplős helyzetekben. | Mások véleményének meghallgatása, megértése és tömör reprodukálása többszereplős helyzetekben. A saját vélemény újrafogalmazása adott szempont szerint. Szabad elmélkedés erkölcsi-etikai vagy | Együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában. Az eltérő vélemény figyelmes meghallgatása, tömör reprodukciója. Saját vélemény megvédése vagy korrekciója, a hibás következtetések, megalapozatlan ítéletek felismerése. |
| általános kulturális problémáról. | |||
| Ismert szövegek megjelenítése dramatikus játékkal. Memoriterek ismerete és különféle dramatikus formák kipróbálása. A bolgár és a magyar szókincs közös jellemzőinek felismerése. A szavak közvetlen és átvitt értelmének megértése. | Memoriterek szöveghű ismerete. Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl. bábjáték, versmondás). | Memoriterek szöveghű tolmácsolása kifejező szövegmondással, megjelenítéssel. Különféle dramatikus formák kipróbálása. Különböző stílusú és műfajú szövegek befogadása és alkotása. | Memoriterek szöveghű tolmácsolása a szövegfonetikai eszközök helyes alkalmazásával, tudatos szövegmondással. Az európai hatfokú skálán a mesterfokú nyelvhasználói szintek, ún. C1 és C2 szint követelményeinek teljesítése. |
2. Olvasás, írott szöveg megértése
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Az olvasás jelrendszerének elsajátítása, a tanult betűk összeolvasása, szavak, szószerkezetek, mondatok hangos olvasása. | |||
| Az életkornak megfelelő olvasási tempó néma és hangos olvasásnál. Értő és kifejező olvasás bolgár kiejtéssel. | Különböző szövegek néma és hangos olvasása. Ismert tartalmú szövegek értelmező hangos olvasása. | Különböző szövegek néma és hangos olvasása. Ismert tartalmú szövegek biztonságos, értelmező felolvasása. | A szöveg minél teljesebb megértését biztosító hangos és néma olvasás folyamatos gyakorlása. A szerző kommunikatív szándékának megértése. |
| Kétnyelvű és helyesírási szótár használatának készsége. A bolgár és a magyar szókincs közös jellemzőinek felismerése. | Szótár (kétnyelvű, értelmező, szinonima stb.) és enciklopédia használata. Szinonimák, antonímák, homonimák működése a tanulók aktív szókincsében. | Idegen szavak szótárának és enciklopédiák használata. | Készség a tudományos stílus műfajainak megértésére és alkotására: annotáció, rezümé. Az érvelő, leíró és elbeszélő (narratív) szöveg funkciójának megértése. |
| A különböző mondatfajták hanglejtésének megfigyelése és reprodukálása a hangos olvasásban. | Elmélkedés szövegének felépítési készsége - a téma meghatározása és megfogalmazása, tézis, érvelés, összegzés. Tananyag elemzésének készsége. | Érvek kiválogatásának és rendezésének készsége egyes témák bizonyítására; tézisek meghatározása, összegzése a tudományos szöveg elemzésében. | |
| Egyszerű szövegek szó szerinti jelentésének megértése. | A szó szerinti jelentésen túli jelentések megértésének gyakorlása. A szövegben kifejtett információk visszakeresése. Ismerkedés a szövegértési technikák alapjaival. A szavak alap- és átvitt jelentésének megértése és | Szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek jelentéseinek irányított és önálló megértése. A szövegben ki nem fejtett tartalmak kikövetkeztetése és megértése, ismerkedés a szövegértési technikákkal. | A szó szerinti és a metaforikus jelentések megkülönböztetése, a ki nem fejtett tartalmak felismerése a szöveg alapján, megértésük, értelmezésük. A szövegértési technikák ismeretének bővítése, gyakorlása, alkalmazása. |
| helyes használata bolgár szövegekben. | |||
| A nyelvi eszközök és a jelentés összefüggésének megtapasztalása szépirodalmi és nem szépirodalmi olvasmányokban tanári irányítással, csoportosan és egyéni munkával. | A nyelvi eszközök és a jelentés összefüggésének felismerése szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben tanári irányítással és önállóan. | ||
| Az aktív szókincs gazdagítása az olvasott szövegekkel összefüggésben. | Az aktív és a passzív szókincs gazdagítása különböző szövegösszefüggésekben. A bolgár és a magyar nyelv szókincse közötti interferencia leküzdése. | Az aktív és a passzív szókincs gazdagítása önálló munkával. | A szókincs folyamatos gazdagítása a nyelv minden rétegére kiterjedően. Kevéssé ismert szókincsű szövegek megértése egyéni munkával. |
| A hangos és a néma értő olvasás gyakorlása. Rövid szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek önálló megértése néma olvasással. | Rövidebb szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek önálló olvasása, a fontosabb gondolatok kiemelése, összefoglalása. | Irodalmi, ismeretterjesztő és publicisztikai szövegek önálló olvasása és megértése, a szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazása. | Különböző műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárása és értelmezése. A művek műfaji természetének megfelelő szöveg-feldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása. |
| Az irodalmi szövegben megjelenő egyszerűbb alakzatok felismerése és értelmezése (pl. hasonlat, metafora; ismétlés, fokozás). Szövegek műfaji különbségének érzékelése. | Az irodalmi szövegekben megjelenő egyszerűbb képek, alakzatok felismerése és értelmezése. Szöveg és kép viszonyának megfigyelése. Ábrák, illusztrációk értelmezése. Különböző szépirodalmi és nem szépirodalmi műfajok közötti különbség megfigyelése. | Különböző stílusok és stílusrétegek felismerésének gyakorlása különböző rendeltetésű szövegekben, alkalmazásuk a szóbeli és írásbeli kommunikációban. A vizuális közlés verbális és nem verbális elemei, tipográfia. Az IST (információs társadalom technológiái) műfajainak megfelelő olvasási szokások gyakorlása. | |
| Rövidebb és hosszabb művek önálló elolvasása házi olvasmányként, a cselekmény utólagos felidézése, a szereplők cselekedeteinek, jellemének megértése. Az olvasás örömének megtapasztalása. | Rövidebb és hosszabb irodalmi és nem irodalmi szövegek önálló olvasása házi olvasmányként, a szöveg feldolgozása megadott szempontok szerint. | A művek műfaji természetének megfelelő szöveg-feldolgozási eljárások, megközelítési módok gyakorlása. A szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése. | |
| Rövidebb, a mai köznyelvtől eltérő nyelvhasználatú (régi, archaizáló) szövegek megismerése, megértésük gyakorlása. | A mai nyelvhasználattól eltérő (régi, archaizáló) szövegek megértésében szerzett tapasztalatok bővítése. Régebbi korokból származó |
| szövegek önálló megértése szótár, lexikon használatával. | |||
| Egy-két mondatos vélemény megfogalmazása az olvasott szövegekben megjelenő szereplők cselekedeteiről, helyzetekről, magatartásokról. | Néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazása az olvasott szövegek szereplőinek cselekedeteiről, nézeteiről, a szövegekben megjelenő emberi helyzetekről. | Különböző vélemények összevetése, különbségek és hasonlóságok megfigyelése, vélemény megfogalmazása szóban és írásban. | Különböző olvasott vélemények összevetése, különbségek és hasonlóságok felismerése, értelmezése és kritikája különféle műfajokban. |
3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Az írás jelrendszerének (cirill ábécé) elsajátítása a diákok egyéni sajátosságainak figyelembevételével. | |||
| Az eszközszintű íráshasználat fokozatos kialakítása. A szavak helyes elválasztásának elsajátítása. | Az írástechnika továbbfejlesztése: a tanulási igényeknek megfelelő és rendezett írásmód gyakorlása. | Olvasható, esztétikus írásmód a tanulási szintnek megfelelően. A jegyzetelés alapjainak elsajátítása. | Olvasható, esztétikus, hatékony egyéni írásmód. Lényegkiemelő, áttekinthető önálló jegyzetelési technika kialakítása. |
| Mondatalkotás, ill. szövegalkotás néhány mondat összekapcsolásával. | Vázlat összeállításának és a szöveg felépítésének készsége. Saját és idegen szöveg szerkesztésének készsége. | ||
| A szöveg tagolásának gyakorlása. Rövid szövegek alkotásának gyakorlása (pl. kisebb leírás, rövid elbeszélés, egy-két soros jellemzés). | Rövidebb szövegek alkotása különböző szövegtípusokban és műfajokban (pl. rövid leírás, kisebb elbeszélés, néhány soros jellemzés, illetve üdvözlés, meghívó, hirdetés, távirat megfogalmazása). Személyes és olvasmányélmények megfogalmazása a rövidebb leírás, elbeszélés, jellemzés műfajában. | A szövegalkotási képesség fejlesztése különböző szövegtípusokban és műfajokban (pl. a leírás, a különböző nézőpontú elbeszélés és jellemzés gyakorlása, ismertetés és vélemény készítése). Idézetek helyes alkalmazása. | Világos szövegalkotás, kifejezőkészség a hétköznapi és a társadalmi (közösségi) élet minden fontos területén és műfajában (pl. levél, önéletrajz, kérvény, pályázat, jellemzés, leírás). A tudományos stílus megértése és létrehozása (rezümé, recenzió bibliográfia készítése). Publicisztikai műfajok megértésének és alkotásának készsége. A művészi stílus eszközeinek megértése. |
| A tanultak alkalmazása rövid fogalmazásokban. Különböző szövegminták (levél, üdvözlőlap, leírás) írásának elsajátítása. | Nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása a fogalmazásokban, írásbeli szövegekben. Fordítás magyarról bolgárra szótár segítségével. | A nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek és a nyelvi elemek tudatos alkalmazása a fogalmazásokban, a kreatív szövegalkotásban. Fordítás szótár | A nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási biztonság fejlesztése, gyakorlása az írásbeli szövegalkotásban. A helyesírás értelemtükröző szerepének megértése és |
| segítségével, nyelvi fordulatok helyes átültetése magyarról bolgárra. | tudatos alkalmazása. Szóképek és alakzatok felismerésének készsége a művészi stílusban. | ||
| Az anyaggyűjtés és -elrendezés alapjainak megismerése, anyaggyűjtés gyermekek számára készült lexikonokból, kézikönyvekből, tanári irányítással, csoportosan és önállóan. | Rövidebb beszámolók anyagának összegyűjtése, rendezése és írásba foglalása tanári irányítással, csoportosan és önállóan. Kreatív szövegalkotás. | Felkészülés a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szövegek írására. Hosszabb felkészülést igénylő esszé, pályázat, értekezés, műértelmezés megalkotásának gyakorlása. |
4. A tanulási képesség fejlesztése
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása (könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés, gyermeklexikonok). | Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek elkülönítése és gyakorlása (a könyvtárhasználat alapjai). | Az önálló feladatvégzés, információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek megismerése, gyakorlása. | Verbális és nem verbális információk célszerű gyűjtésének, rendszerezésének és felhasználásának gyakorlása. A könyvtárismeret bővítése, gyakorlása, múzeumi információk. |
| Gyermekeknek szóló ismeretterjesztő művek, lexikonok, szótárak megismerése, használata. | Elemi gyakorlottság az információ felhasználásában, a források megjelölésében. | Az információ-felhasználás további normáinak megismerése, alkalmazása (a források megjelölése, az idézés szabályai, jegyzetek készítése). | |
| Vázlatkészítés tanári irányítással. Vázlatok önálló bővítése, szűkítése megadott szempontok szerint. | Vázlat felhasználása különböző témájú, műfajú szövegek megértéséhez, megfogalmazásához. | Önálló vázlatkészítés rövidebb szövegek alapján. | Önálló vázlatkészítés adott feladathoz, témához, a vázlat alapján különböző műfajú szövegek alkotása. |
| Az összefoglalás sajátosságainak és szerepének megismerése, megértése. | Az összefoglalás sajátosságainak ismerete, összefoglalás készítése megadott szempontok alapján tanári irányítással, csoportosan és önállóan. | Az összefoglalás műveletének gyakorlása, önálló alkalmazása (pl. a lényeg kiemelése, időrend követése, adatok rendszerezése, álláspontok elkülönítése). | |
| Jegyzetkészítés tanári irányítással. A tömörítés és a lényegkiemelés gyakorlása. | Az önálló jegyzetkészítés gyakorlása tanári segítséggel és a nélkül (pl. kulcsszavak kiemelése, szerkezeti tagolás). | ||
| Az információ kritikai befogadásának megalapozása. | Felkészülés az információ értékének, jelentőségének felismerésére, értékelésére, kritikájára. |
5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A névszók megértése és helyes használata tárgyak és jelenségek leírásánál. A bolgár és a magyar névszók összehasonlítása gyakorlati szinten. | A magyar nyelv és a bolgár nyelv tantárgyból tanult alapvető nyelvi fogalmak jelölésére szolgáló bolgár terminusok megértése. | A bolgár nyelv alapfogalmainak és törvényszerűségeinek helyes alkalmazása. | A bolgár nyelv nyelvtanának ismerete és helyes alkalmazása. |
| Az igék használatának megértése a bolgár nyelvben. Az ige személyéről, számáról és idejéről tanultak felhasználása új beszédszituációkban. A jelen, jövő, befejezett és folyamatos múlt idő használata. Igeidők együttes használata hétköznapi szituációk elmondásakor. | Az ige személyéről, számáról és idejéről tanultak felhasználása új beszédszituációkban. Szóképzés igekötők és főnévképzők segítségével. Egy szó több alakjának megkülönböztetése. A szó alapalakjának meghatározása; ismeretlen szavak alapalakjának felismerése kétnyelvű és helyesírási szótárban. | A műfajok stílusjegyeinek pontos használata szóban és írásban. | A köznyelvi és irodalmi fogalmak megértése, meghatározása és helyes használata. A szókincs gazdagítása a szinonimák, antonímák, homonimák használata segítségével. |
| Kijelentő, kérdő, felszólító és felkiáltó mondatok képzése és használata. A bolgár szórend és intonáció használata a mondatban. | A névszók nem és szám szerinti egyeztetése; hátravetett névelős alakok helyes használata. A névszók és az ismert összetett névszói alakok helyes kiejtése és írása. A bolgár nyelv hangtörvényeinek alkalmazása. | A magyar és a bolgár nyelv nyelvtani szerkezetének összehasonlítása és megkülönböztetése. | A bolgár irodalmi nyelvi fejlődés főszakaszainak ismerete a középkortól a napjainkig. |
| Jelentések megadása a diák saját szavaival. Az aktív és a passzív szókincs folyamatos bővítése, szókincsgyakorlatok. | Gyakorlottság a szavak jelentésviszonyainak a feltérképezésében a korosztály szintjén (pl. az egy- és többjelentésű szavak felismerése, rokon értelmű szavak gyűjtése). | A szavak jelentésére vonatkozó kreatív gyakorlatok, a szónál kisebb és nagyobb nyelvi egységek jelentésének, valamint a nyelvi szerkezetből, formából fakadó jelentések megismerése. | A szöveg nyelvi egységeinek és szerkezeteinek jelentéséből, illetve a kommunikáció nem nyelvi eszközeiből és egyéb tényezőiből fakadó jelentések, jelentésviszonyok feltérképezése, alkalmazása. |
| Az írás jelrendszerének a megismerése, a kiejtés és az írás megfelelésének, illetve különbözésének a megfigyelése, néhány alapvető helyesírási szabály megismerése. | A helyesírás további alapvető szabályainak a megismerése és alkalmazása. Ismerkedés helyesírási kézikönyvekkel. Javítás tanári irányítással és önállóan. | A helyesírási rendszer grammatikai meghatározottságának felismerése, az ismeretek bővítése. Gyakorlottság a helyesírási kézikönyvek használatában. Javítás tanári irányítással és önállóan. | Nyelvhelyességi problémák önálló megoldása (szóban és írásban egyaránt). Önálló kézikönyvhasználat mellett törekvés a kifogástalan helyesírású szöveg megírására. |
6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Érdeklődés felkeltése a bolgár népköltészeti | Bolgár népmesék befogadása. A mesélő és a | A bolgár középkori kultúra esztétikai és poétikai | Szépirodalmi szövegek megértése és értelmezése. |
| hagyomány, a mesék és a | hallgató szerepének | elveinek megértése. A | Erkölcsi-etikai |
| gyermekirodalom alkotásai | megértése. A tanulság | szépprózai és költői | problémamegoldó |
| iránt. | levonása. Mesék elmesélése, fogalmazása. A bolgár és a magyar népmesék tartalmának összehasonlítása. Az egyes népmesefajták sajátosságainak megismerése. | alkotások műfaji sajátosságainak felismerése. | vitakészség gyakorlása. |
| Ismerkedés változatos ritmikai, zenei formálású | Változatos ritmikai, zenei formálású lírai művek közös | Változatos ritmikai, zenei formálású lírai művek | A líra különböző műfajainak megismerése, |
| lírai művekkel. | és önálló olvasása a bolgár, | olvasása és feldolgozása, a | válogatott művek olvasása, |
| a magyar és világirodalom | zenei és ritmikai eszközök | feldolgozása. | |
| köréből. | típusainak azonosítása, funkciójuk, hangulati hatásuk felismerése a tanult művekben. | A lírai beszédmód változatainak értelmezése. | |
| A költői nyelv néhány sajátosságának | Néhány fontosabb költői kép és alakzat felismerése, | A főbb költői képek és alakzatok jellegzetességek | Költői képek és alakzatok, szókincsbeli és mondattani |
| megfigyelése. A versszak | szerepük megfigyelése. | azonosítása, jelentésteremtő | jellegzetességek |
| felismerése, egyszerű | Ismerkedés különböző lírai | szerepének megértése a lírai | azonosítása, megértése. A |
| jellemzése. | műfajokkal. A versszak és a | szövegben. A verses | költői nyelvhasználat |
| nagyobb szerkezeti | műfajok megismerése és | összetettségének | |
| egységek viszonyának | azonosítása, tartalmi és | megismerése. Törekvés a | |
| megértése. | formai sajátosságaik megértése. A kompozíciós egység és a versszakok viszonyának, ill. kompozíciós elemeinek felismerése. | műnemek és a műfajok közötti kapcsolatok megértésére. Versszervező elvek felismerése és értelmezése. | |
| Olvasónapló készítése. | A műalkotás teljes értékű befogadásának előkészítése. | Az irodalmi műben tárgyalt erkölcsi problémák | Az európai kulturális folyamat fejlődési |
| A műalkotás részleges | megértése és feltárása. A | szakaszainak értelmezése és | |
| megértése, tartalmi vázlat | konfliktusok elemzése; a | a bolgár irodalom helyének | |
| összeállításának elsajátítása. | szereplők tulajdonságainak | meghatározása. A bolgár | |
| Együttérzés és morális | és viselkedésének | irodalom irányzatainak | |
| választás, a jó és a rossz elkülönítése. | kommentálása. | megismerése. | |
| Törekvés az önkifejezésre versmondás, mesék és | A bolgár szépirodalom elbeszéléseinek befogadása. | Saját vélemény megfogalmazása a mű | A szép, a tragikus, a komikus alapvető esztétikai |
| gyermekirodalmi művek dramatizálásával. | Az elbeszélés sajátosságainak elemzése. | szereplőivel kapcsolatban. | kategóriáinak értelmezése. |
| Annak megállapítása, hogy ki beszéli el a történetet. | A szerzői beszéd és a szereplők monológjainak | Igazság, fikció, valóság elkülönítése és az irodalom | A bolgár és magyar irodalmi folyamatok |
| funkcionális elkülönítése. Az irodalmi hős jellemzése. | világának megértése. | összehasonlító elemzése az európai kulturális irányzatok keretein belül. | |
| Történetek főszereplőinek azonosítása. | Epikai művekben a helyzet, a helyszín, a szereplők, a | A jellemzés főbb eszközeinek azonosítása. | A művészi szövegkörnyezet |
| cselekményelemek megnevezése. | kommunikatív felépítésének feltárása, a művészi tér és idő értelmezése, valamint a történet és elbeszélés menetének meghatározása. | ||
| A cselekmény kezdő- és végpontjának megállapítása. | A szerkezetet alkotó elemek felismerése az olvasmányélmény és az olvasottakról való beszélgetés során: a szereplők, a főhős életútja, a cselekmény menete, fordulatai, a mű kezdete és befejezése. | A közvetett idő- és térmegjelölések azonosítása, ebből következtetések levonása. Törekvés az idő- és térmegjelölések értelmezésére. Az elbeszélés és a történet időrendje közötti eltérés érzékelése. | Az előreutalások, késleltetések és az elbeszélő művek motivikus-metaforikus szintjének értelmezésére való törekvés. A művészi megnyilatkozás szerkezetének megértése a szóképeken és alakzatokon, valamint prozódiai eszközökön keresztül. |
| Népi játékok, dramatizált formák (pl. meserészletek) olvasása, illetve előadása. | Néhány bolgár közmondás ismerete. Versek memorizálása. Elbeszélések és elbeszélő költemények részleteinek, illetve köznapi helyzeteknek a dramatizált megjelenítése. | Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek közös és önálló olvasása, feldolgozása. Szituációk és instrukciók értelmezése és megjelenítése. Jelenetek dramatizálása, megzenésített versek ismerete. | Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek önálló olvasása, feldolgozása. Komikus helyzetek és jellemek értelmezése. |
| A szóbeli költészet és az írásbeliség, a népköltészet és a műköltészet különbségeinek megtapasztalása néhány példa alapján. | Az új szóbeliség, az elektronikus kommunikáció és tömegkommunikáció néhány új formájának megfigyelése. | Annak érzékelése, hogy az irodalom szóbelisége nem pusztán archaikus jelenség. Az elektronikus információhordozók szerepe az élményszerű irodalomtanításban. | Tájékozódás az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új jelenségeiről. A szóbeli költészet, a népköltészeti hagyomány hatásainak ismerete. |
| A mű közvetlenül adódó (szó szerinti) jelentésének, ill. a történet, az alapérzés, alaphangulat megfogalmazása. | Törekvés a közvetlenül adódó jelentés árnyalására, általánosítására személyes tapasztalatok, illetve más olvasmányélmények vagy hangzó és képi szövegek bevonásával. | Törekvés a közvetlenül adódó jelentés árnyalására, általánosítására személyes tapasztalatok és más tanult irodalmi művek bevonásával. | Törekvés a közvetlenül adódó jelentés árnyalására, általánosítására személyes tapasztalatok és más tanult irodalmi művek, megismert irodalmi konvenciók és elemzési technikák bevonásával. Kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, kódjaival. |
7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A szép és a csúnya fogalmainak használata mindennapi élmények kapcsán folytatott beszélgetésekben. | Rövid, néhány mondatos vélemény megfogalmazása az élmények és olvasmányok hatásáról. | A tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáinak elsajátítása, az eltérő ízlésítéletek különbözőségének megértése és elfogadása. | Az ízlés kontextuális függőségének megértése (kulturális, történeti, közösségi, családi, egyéni beágyazottság). A bolgár és a magyar, ill. más kulturális regiszterek keveredésének felismerése korunk kultúrájában, igény |
| és képesség az ízlés önálló fejlesztésére. | |||
| A szomorú és a vidám megkülönböztetése különféle verbális, hangzó | A humor kiemelt szerepének érzékelése a mindennapokban (pl. vicc) | A helyzet- és jellemkomikum a művészetben, a szerzői | Az összetett modalitású szövegek elemzésének képessége, a humor |
| és képi szövegekről | és a műalkotásokban a | modalitás különféle | kulturális és időbeli |
| folytatott beszélgetésekben. | korosztály érdeklődésének | formáinak azonosítása, | változékonyságának |
| megfelelő néhány szöveg | jelentésteremtő szerepük | felismerése (azonosságok és | |
| kapcsán. | felismerése (pl. irónia, gúny). | eltérések a bolgár-magyar viszonylatban). A humor kommunikációs funkcióinak megismerése és alkalmazása saját szövegek alkotásában. | |
| Az esztétikai nézőpont megalapozása: a szép | Részvétel a tanulócsoportban folyó | Egymástól lényegesen különböző esztétikai | A műalkotás mint normakövető és normákat |
| megtapasztalása a természeti környezetben, a | beszélgetésben és vitában a mindennapok, művek és | normákhoz kapcsolódó művek összehasonlítása, a | megújító jelenség; új és régi párbeszédének átélése a |
| mindennapi élet tárgyaiban | olvasmányok kiváltotta | művészi és nem művészi | művészetben. |
| és különféle művészeti | élményekről. Mások | szépség | A mű befogadásának |
| ágakhoz tartozó, az | véleményének | változékonyságának | közösségi és egyéni |
| életkornak megfelelő | meghallgatása, megértése. | megtapasztalása. | aspektusa; az elsajátítás és a |
| néhány műalkotásban. | kreativitás kettősségének megértése a művek befogadásában. | ||
| A műélvezet minél gyakoribb átélése a | Az önálló műbefogadás mind teljesebb és | Különféle műfajú, más-más művészeti ághoz tartózó | |
| belefeledkezés, a játék, a | gyakoribb élménye, a hatás | művek összehasonlítása, a | |
| kaland, a képzelet, a ritmus | reflektálása csoportos | mű hatása mint műfaj - és | |
| és a zene révén. | beszélgetésben és önálló szöveg alkotásával. | médiumfüggő tapasztalat. | |
| A jó és a rossz fogalmainak használata mindennapi | A jó és a rossz, az igazság és az igazságosság: az | Az igazság és a nézőpont, a személyes és a közösségi | Az igazság, a morál az egyén életében és a |
| élmények kapcsán folytatott | ítélkezés mint cselekedet | igazság konfliktusának | társadalomban. Jog és |
| beszélgetésekben. | felismerése mindennapi | megértése különféle | erkölcs kapcsolata. |
| szövegekben és különféle | szövegekben. | A tudatos, jogkövető és | |
| műalkotásokban. | reflektáltan morális cselekvés elsajátítása, a morális kérdésekben való tájékozódás igénye és képessége. | ||
| Mindennapi konfliktusok átélése dramatikus játékkal, | A nem saját álláspont megjelenítésének, | Különféle konfliktuskezelési eljárások | Igény a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok |
| különféle dramatikus | átélésének képessége, az | megfigyelése és reflexiója | hátterének megértésére. |
| formák kipróbálása révén | empátia fontosságának | különböző műalkotások és | Egyéni konfliktuskezelési |
| (pl. bábjáték, helyzetgyakorlat). | átélése a közösség életében. | mindennapi szövegműfajok kapcsán. | eljárások kialakítása. |
| Más korokban született mindennapi szövegek, | Az életkorfüggő szemlélet megfigyelése irodalmi és | A történeti másság befogadói aktivitást követelő | |
| tárgyak és műalkotások | mindennapi szövegműfajok | szerepének tudatosulása. | |
| idegenségének megtapasztalása. | kapcsán. | A történeti érzék tudatos és önálló fejlesztése. | |
| A különböző kultúrák eltérő létmódjának, | A kulturális különbség mint világlátás, mint életforma | A művészet kultúraalkotó szerepének megfigyelése és | |
| szemléletének | és mint érték megismerése, | tudatosítása. A kultúrák | |
| megtapasztalása néhány | a kulturális sokszínűség, | közötti átjárás korlátainak | |
| példa alapján (bolgár és | mint közösségépítő erő | felismerése, más kultúrák | |
| magyar viszonylatban). | megfigyelése különféle | megismerésének igénye. |
| szövegekben, illetve a helyi bolgár közösség példáján. | A kulturális értékképződés folyamatára való reflektálás, az abban való részvétel igénye. |
1.2 Bolgár nyelv és irodalom
(Nyelvoktató és kiegészítő kisebbségi oktatási forma)
Fejlesztési feladatok
1. Beszédértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Rövid szóbeli közlések megértése. A szavak jelentésének megértése mondatban és rövid szövegben. Legalább 10 bolgár közmondás és szólás ismerete. Az elemi társalgás alapvető szókészletének ismerete. Válasz a feltett kérdésekre néhány egyszerű mondattal. A kijelentő, kérdő, felkiáltó és felszólító mondatok felismerése. Témakörök: ismerkedés: bemutatkozás, köszönés, közvetlen környezet: család, lakás, iskola, évszakok, a bolgárkertész fogalma. | Gondolatok befogadása és átadása párbeszédes formában a hivatalos és nem hivatalos kommunikációban. Párbeszédek megértése és összeállítása a mindennapos kommunikációs helyzetekben. Élmények szóbeli elbeszélése. Közbeszédi közlések megértése - hivatalos és nem hivatalos kommunikáció. Tájékozódási készség egy adott beszédszituációban. A szavak jelentésének megértése mondatban és rövid szövegben. Olyan szavak, amelyek nem fordíthatók le magyar nyelvre - személynevek, városok, folyók, hegyek stb. nevei; a bolgár pénznevek. Témakörök: ismerkedés: bemutatkozás, köszönés, közvetlen környezet: család, lakás, iskola, évszakok, szakmák, magyarországi bolgárok hagyományos szakmai, a bolgárkertész fogalma. | Gondolatok befogadása és átadása párbeszédes formában a hivatalos és nem hivatalos kommunikációban. Beszédfordulatok elsajátítása a bolgár beszéd etikett köréből. A bolgár és magyar folklórban közös mesék megértése; közmondások és szólások. Témakörök: Család, iskola, pályaválasztás, hagyományos és modern szakmák, utazás, egészség, sport, kultúra, a bolgár kisebbség intézményei és közösségei. | Bolgár anyanyelvű előadások szövegének követése (film, színház, hírek, rádió- és TV műsor). Hazai és idegen szavak. Nemzetközi kulturális szókincs. |
2. Beszédkészség
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Ismerkedés - | Részt vesz egyszerű | Megérteti magát társasági | Szövegalkotás |
| beszédfordulatok. Hivatalos | beszélgetésekben. Feltesz és | beszélgetésekben. | meghatározott stílusban és |
| és nem hivatalos | megválaszol kérdéseket. | Valamely esemény | műfajban tekintettel a |
| megszólítások. Önmaga és a | Beszédfordulatok | előadásának készsége | tanulók kommunikatív |
| család bemutatásának | elsajátítása a bolgár beszéd | néhány mondatban. Saját | szükségleteire. A két nyelv |
| készsége. Néhány | etikett köréből. Saját | megnyilatkozás felépítése - | lexémái közötti |
| gyermekvers előadása | megnyilatkozás felépítése - | bevezető mondat, rövid | interferencia leküzdése. |
| könyv nélkül. Kérdezés és | bevezető mondat, rövid | tárgyalás, összegzés. | Helyes intonáció. Önálló |
| válasz az időponttal | tárgyalás, összegzés. | Fogalmazás szóban kép | kapcsolatteremtés, |
| kapcsolatban. Bolgár | Ismerkedés - | alapján néhány mondatban. | vélemény fogalmazása és |
| mintájú dátum írása és | beszédfordulatok. Hivatalos | A hangsúlyos és | védése, esemény elmesélése |
| kimondása. Kérdésfeltevés | és nem hivatalos | hangsúlytalan | a megfelelő szókincs |
| kérdőszavakkal. | megszólítások. Kérés, | magánhangzók tiszta | használatával. |
| Kérdésfeltevés | köszönet, felszólítás | kiejtésének készsége. A | Részletesen kifejti, |
| kérdőszavakkal. Kérés, | kifejezésének módjai. | homonimák jelentésének | megindokolja és megvédi |
| köszönet, felszólítás | Udvariassági fordulatok - | megértése. Ismert szavak | véleményét. |
| kifejezésének módjai. Az | kérem, szíveskedjék stb. | átvitt jelentésének | Tolmácsolási gyakorlatok. |
| igenlés és tagadás formái. | Szokványos kifejezések | megértése. Rövid | |
| Rövid párbeszédek | vásárláskor. Fogalmazás | párbeszédek összeállítása. | |
| összeállítása. Részvétel | saját élményről. Különböző | Versek kifejező előadása | |
| rövid párbeszédekben. | mondatfajták használata: | könyv nélkül. Helyes kiejtés | |
| Versek kifejező előadása | kijelentő, kérdő, felkiáltó és | és hangsúlyozás. | |
| könyv nélkül. Számolási | felszólító. Rövid | ||
| készség és a sorrendiség | párbeszédek összeállítása. | ||
| jelölése. | Versek kifejező előadása könyv nélkül. Számolási készség és a sorrendiség jelölése. A szókincs aktivizálása szinonimák, antonímák és homonimák segítségével. Szinonimák használata. Ellentétes jelentésű szópárok felismerése. A melléknevek fokozásának megértése és használata. A nembeli különbségek érzékelése végződés nélküli névszóknál. Kicsinyítő képzős névszók képzésének és használatának készsége. Névszók helyes használata számnevek után. |
3. Olvasásértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Az életkornak megfelelő optimális olvasási tempó hangtalanul és fennhangon. Olvasás bolgár kiejtéssel -pontosan és folyékonyan. Kifejező olvasás. Rövid szöveg témájának meghatározása, a szöveg alapgondolatának megértése. | Az életkornak megfelelő optimális olvasási tempó hangtalanul és fennhangon. Olvasás bolgár kiejtéssel -pontosan és folyékonyan. Kifejező olvasás. Rövid szöveg témájának meghatározása. A szöveg alapgondolatának megértése. A szöveg bekezdésekre osztása. Népköltési és rövid gyermekirodalmi művek szövegének megértése. Tájékozódás bolgár tankönyvekben, segédletekben stb. Rövid tudományos-tankönyvi szöveg megértése. | Megérti a rövid, egyszerű szövegek, történetek lényegét. Tájékozódás bolgár tankönyvekben, segédletekben stb. A szavak átvitt értelmének megértése a bolgár nyelvben. Értelmező szótár használata. Rövid tudományos-tankönyvi szöveg megértése. Kifejező olvasás, versek, dalok, játékok előadása könyv nélkül. Irodalmi mű részletének dramatizálása. | Megérti a jelenkor problémáival kapcsolatos szövegek lényegét, a bennük lévő információt, érvelést. Szépirodalmi szövegek megértése és értelmezése. A lényeg kiemelése. Összegzés. Ismeretlen szépirodalmi szöveg folyékony olvasása. Megértése szótár segítségével. Szótár használata tudományos és szépirodalmi szövegek fordítására. Tankönyvi szöveg fordítása szótárral tanult tantárgyból. Tudományos és szépirodalmi szöveg fordítása. |
4. Írás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A bolgár ábécé ismerete. A hangok helyes jelölése betűkkel. A cirill ábécé grafikus jeleinek megfelelő használata. A zöngés mássalhangzók helyes kiejtése és írása a szó végén. Rövid szöveg hibátlan leírása tollbamondással. A szavak helyesírása többes számban. Helyes intonáció és az írásjelek használatának készsége a különböző mondatfajták végén. A vessző az egyszerű mondatban. | Képes egyszerű nyomtatványt kitölteni, rövid üdvözletet megírni. Szöveg írásos megformálásának készsége a bolgár beszéd etikettnek megfelelően - gratuláció meghívás, hirdetés, levél stb. Saját szöveg szerkesztésének készsége. Helyesírási szótár használatának készsége. A bolgár nyelv helyesírási normáinak betartása. Vessző az összetett mondatban a viszonyító névmások és határozószók előtt. | Szöveg írásos megformálásának készsége a bolgár beszéd etikettnek megfelelően - gratuláció meghívás, hirdetés, levél, rövid feljegyezés, üzenetek stb. Vessző az összetett mondatban a viszonyító névmások és határozószók előtt. Saját szöveg szerkesztésének készsége. Helyesírási hibák kijavításának készsége. Helyesírási szótár használatának készsége. | Képes világosan fogalmazni részletes, összefüggő szöveget a jelenkor problémáival és érdeklődésével kapcsolatos témákban. Beszámol élményeiről, kifejti véleményét, érvel egy álláspont mellett és ellen. Önállóan jegyzetel. A tanult nyelvhelyességi és helyesírási normákat betartja a bolgár nyelvben. Írásjeleket helyes használja az összetett mondatban. Helyes intonáció és az egyenes beszéd rögzítése írott szövegben különböző módokon. Fordítás szótár segítségével. |
2. Bolgár népismeret
(Valamennyi oktatási forma)
Fejlesztési feladatok
1. Ismeretszerzés, tanulás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Ismeretszerzés a személyes | Ismeretszerzés személyes | Emberi magatartásformák | Anyaggyűjtés a bolgárok |
| beszélgetésekből, képek | beszélgetésekből, hallott és | és élethelyzetek | hagyományos |
| megfigyeléséből, valamint | olvasott elbeszélő | megfigyelése. A műveltségi | szokásrendszeréről: Családi |
| hallott vagy olvasott | szövegekből, filmekből, | területhez kapcsolódó | szokások (pl. születés, |
| szövegekből. Kulcsszavak | tömegkommunikációs | szövegek értő olvasása. | esküvő, temetés). Naptári |
| keresése szövegben. | eszközökből. Emberi | Kulcsszavak és | ünnepekhez kapcsolódó |
| Élethelyzetek megfigyelése. | magatartásformák és | kulcsmondatok keresése | szokások (pl. karácsony, |
| Atlaszok, lexikonok | élethelyzetek megfigyelése. | szövegekben. | újév, tavaszi ünnepi ciklus - |
| használata. | A műveltségi területhez | A tanultak felhasználása új | Trifon-nap, Baba Marta, |
| Szülők, rokonok, család | kapcsolódó szövegek értő | feladathelyzetekben. | Lázár-nap, húsvét, Szent |
| megnevezése. Önálló | olvasása. Kulcsszavak és | Anyaggyűjtés a | György-nap, nyári-őszi |
| tájékozódás ismert | kulcsmondatok keresése | magyarországi bolgárok | ünnepi ciklus - Enjo-nap, |
| környezetben. Útmutatás | szövegekben. Információk | családi és közösségi | Illés-nap, Dimitar-nap). |
| alapján az ismeretlen | gyűjtése adott témához. | szokásairól. Gyűjtsön a | Hivatalos bolgár ünnepek: |
| környezetben való | A bolgár család és | tömegkommunikációs | történelmi esemény és az |
| tájékozódásra vonatkozó | nemzetség szerkezete. A | eszközökből nemzeti és | ünneppel kapcsolatos |
| feladatok megoldása. | távolabbi rokoni és családi | etnikai kisebbségekre | szimbolika. (Pl. március 3. - |
| Információ szerzése a | kapcsolatok | vonatkozó híreket. | a felszabadulás napja, május |
| közvetlen közösségről (pl. | megkülönböztetése és | Szülőhely (melyik bolgár | 24. - a bolgár kultúra és a |
| kik a tagjai, mikor és hol | megnevezése. Tanúsítson | vidékről származik a | szláv írásbeliség ünnepe, |
| találkoznak, mivel | érdeklődést saját és híres | családom) - adatgyűjtés | szeptember 6. - Bulgária |
| foglalkoznak). | bolgár személyek | könyvtárban, médiatárban, | egyesítése, szeptember 22. - |
| A családban | nemzetsége iránt. | múzeumban. | Bulgária függetlenségének |
| hagyományosan megült | Gyűjtőtevékenység a | Információgyűjtés egy adott | napja). |
| ünnepekhez kapcsolódó | magyarországi bolgárok | problémáról | |
| szokások gyűjtése. | nemzetségei között. | segédkönyvekből, azok | Olvasson és magyarázzon |
| Családfa összeállítása. | rendszerezése szóban. | különböző forrásokat, | |
| Információk gyűjtése a | Információk gyűjtése a | történelmi térképeket, képes | |
| bolgár nép történetéről | környezetről (pl. falurész, | A férfi és női népviselethez | és elektronikus adatok. |
| családból és történelmi | piactér, templom, temető, | kapcsolódó fogalmak | Értelmezze az információk |
| olvasmányokból. | erdő, szántóföld, rét, folyó, | elsajátítása és a különböző | és fogalmak tartalmát a |
| hegy stb.). | régiók viseleteinek | tanult eseményeket ábrázoló | |
| A bolgár népdalok | megkülönböztetése. Ismerje | festmények és karikatúrák, | |
| különböző fajtáinak | el az összefüggéseket a | film és videó anyagok | |
| megfigyelése: ünnepekhez | település típusa és a | alapján. | |
| és szokásokhoz | lakosság foglalkozása, az | ||
| kapcsolódók, mitikus, | életmód és a lakás | Információgyűjtés adott | |
| mindennapokról szólók, | berendezése, az épület | témához, projekthez | |
| történelmi és hősi témájúak. | rendeltetése és annak | könyvtárban, médiatárban, | |
| A műalkotások | szerkezete között. | múzeumban, az interneten. | |
| megkülönböztetése fajta, | A gyűjtött információk | ||
| műfaj, anyag, technika, | Tudjon saját szavaival | önálló rendszerezése. | |
| kifejezőeszközök alapján. | elemezni egy műalkotást. | A tanultakat új | |
| A bemutatott műalkotások | feladathelyzetekben is | ||
| felismerése, megnevezése. | használni tudja. |
| Rádió- és TV műsorok | |||
| tudatos választása. | |||
| Műsorválasztási stratégiák | |||
| fejlesztése. Alakuljon ki a | |||
| különböző információs | |||
| források használatának | |||
| képessége: | |||
| sajtó, rádió, televízió, | |||
| internet, könyvtárak. | |||
| A tömegkommunikációs | |||
| közlések helyes | |||
| értelmezésének, kritikus | |||
| megfigyelésének | |||
| gyakorlása. | |||
| A történelemtudomány | |||
| módszereinek (kronológia, | |||
| összehasonlítás, grafikonok, | |||
| családfák, történelmi | |||
| térképek stb.) alkalmazása | |||
| tanári segítséggel. |
2. Kritikai gondolkodás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Kérdések önálló | Kérdések önálló | A lényeg kiemelése írott és | Tételmondat |
| megfogalmazása a tárgyalt | megfogalmazása a tárgyalt | hallott szövegekből, | meghatározása, |
| témával kapcsolatban. | témával kapcsolatban. | tételmondat meghatározása, | szövegtömörítés, szöveg |
| Mesehősök és történelmi | A lényeg kiemelése írott és | szövegtömörítés, szöveg | átfogalmazása adott |
| szereplők | hallott szövegekből. | átfogalmazása adott | szempont szerint. |
| megkülönböztetése. | A cselekvés és annak | szempont szerint. | Többféleképpen |
| Feltevések megfogalmazása | következménye közötti | Adott történetben a valós és | értelmezhető szövegek |
| igaz történetek szereplői | kapcsolat felismerésének | a fiktív elemek | jelentésrétegeinek feltárása. |
| cselekedeteinek, | gyakorlása. | megkülönböztetése. | Különféle társadalmi- |
| viselkedésének | Érvek gyűjtése a saját | Feltevések megfogalmazása | történelmi jelenségek |
| mozgatórugóiról. | vélemény alátámasztására. | a történelmi személyiségek | összehasonlítása. |
| A cselekvés és annak | Ellenérvek gyűjtése az | cselekedeteinek, | Az információforrások |
| következménye közötti | ellenvélemények cáfolására. | viselkedésének | kritikus kezelése. |
| kapcsolat felismerésének | mozgatórugóiról. | Szépirodalmi szövegek, | |
| gyakorlása. | A bolgár népviselet | Feltevések megfogalmazása | filmek stb. vizsgálata a |
| Önálló vélemény | jellemző sajátosságainak | egyes társadalmi-történelmi | történelmi hitelesség |
| megfogalmazása | megkülönböztetése, | jelenségek hátteréről, | szempontjából. |
| eseményekről, jelenségekről | összehasonlítása más népek | feltételeiről, okairól. Érvek | Feltevések megfogalmazása |
| és személyekről. Érvek | viseletével. | gyűjtése a feltevések mellett | az egyének, csoportok és |
| gyűjtése a saját vélemény | Fiatalabbak és idősebbek | és ellen. | intézmények viselkedésének |
| alátámasztására. | öltözködésének | mozgatórugóiról. | |
| különbségei, a múlt és a | Ismerje és használja az | Különféle értékrendek | |
| A család és a rokonság | jelen összehasonlítása: az | alapvető történelmi | összehasonlítása, saját |
| életének fontos eseményei | öltözködés kultúrája. A | fogalmakat a feladatok | értékek tisztázása. |
| (pl. születésnapok, ünnepek, | bolgár és a magyar családok | leírásánál és megoldásánál. | |
| fontos évfordulók), saját | szokásainak | Ismerje fel az | A hagyományos és a mai |
| élmények feldolgozása. | összehasonlítása saját | ellentmondásokat és az | szokásrendszer összevetése. |
| Mindennapi élethelyzetek | tapasztalatok, elbeszélések, | egybeeséseket ugyanannak | Mutasson rá a bolgár |
| elbeszélése, eljátszása a | képek alapján. | az eseménynek különböző | elemekre az |
| különböző szereplők | Egy adott személy (pl. | információs forrásokban | ünneprendszerben, és vonja |
| nézőpontjából. | történelmi személy, | található leírásában. | le a következtetést az |
| A megkeresztelkedés | irodalmi hős) jellemzése, | A bolgár diaszpóra | asszimiláció mértékéről. |
| okainak elemzése. A | környezeti tényezők | fogalmának értelmezése. A | A megemlékezések és az |
| különböző etnikai | elemzése a személyiség | bolgár és a magyar | ünnepek értelmezése (pl. |
| csoportok, amelyek a | kialakulásában. | szokások interferenciájának | szertartások, dalok, táncok, |
| nemzet kialakításában részt | A nemzet, nemzeti | megfigyelése. Az | viselet, szimbolika, helye a |
| vettek, szerepe, | kisebbség fogalmának | asszimiláció fogalmának | szertartásrendszerben |
| együttélésének tárgyalása. | tisztázása és helyes használata. A különböző | megvitatása. A bolgár kultúra, mint | szempontjából). |
| népcsoportok - trákok | Európa és a keresztény | Elemezze Bulgária | |
| (őslakosság), szlávok, | világ része. | természeti kincsekkel való | |
| bolgárok - szerepének | Az elsajátított tananyaghoz | ellátottságát és a | |
| tárgyalása a bolgár nemzet | fogalmazzon meg | világgazdaságtól való | |
| kialakításában. A környezet | kérdéseket, és tegye fel | függését. Magyarázza meg | |
| és a gazdasági helyzet | azokat diáktársainak korrekt | a gazdaság ágazati és | |
| összefüggéseinek | formában. | területi struktúráját. A | |
| felismerése. | Legyen fogalma az ember | gazdasági ágazat, város, | |
| Történelmi fogalmak. | szerepéről a környezet | ország, régió földrajzi | |
| A bolgár múltról szóló | átalakításában. A bolgár | jellemzése. Fejtse ki | |
| elbeszélések elemzése, | képzőművészet elhelyezése | véleményét a tanult | |
| személyiségek történelmi | Európa és a világ | földrajzi objektumok | |
| szerepének jellemzése. A | művészetének | alapján, és tudja azt | |
| monda, a legenda | kontextusába. | racionálisan és | |
| megkülönböztetése a | A gondolkodásmód, a | emocionálisan bizonyítani | |
| valóságtól. | kulturális különbségek és a | és megvédeni. | |
| Különböző források | mű közötti összefüggés | ||
| adatainak összehasonlítása, | felismerése. A műelemzés | Helyezze el az időben a | |
| a bennük rejlő hasonlóságok | legfontosabb módszereinek | kultúra területén | |
| és különbségek felismerése. | elsajátítása. | kiemelkedő alkotókat, és | |
| Megadott mutatók alapján | Művészeti stílusok és | kösse őket konkrét | |
| történelmi események | irányzatok összehasonlítása. | történelmi szöveghez. | |
| összehasonlítása. | A bolgár motívumok | Konkrét történelmi kérdés | |
| Népköltészeti alkotásokban | felfedezésének gyakorlása a | szóbeli és írásbeli | |
| pozitív és negatív hősök | művészetben. | kidolgozásához tudjon | |
| tulajdonságainak elemzése | Tudjon saját szavaival | érveket megfogalmazni, és | |
| (pl. becsületesség, eszesség, | elemezni egy műalkotást. | tudjon azokat bizonyítani. | |
| ravaszság, kapzsiság, | Fogalmazzon meg a tanult | A hagyomány és a | |
| hazugság, tolvajlás stb.). | történelmi eseményekkel, | modernitás fogalmának | |
| Pozitív és negatív hősök | alakokkal, eszmékkel, | pontosítása, azok | |
| csoportosítása. | fogalmakkal kapcsolatos | összefüggése. | |
| Művekről megalkotott | kérdéseket. | Kelet és Nyugat, centrum és | |
| vélemény megfogalmazása. | periféria fogalmának eredetének és jelentésének értelmezése. Az oktatási és kulturális intézmények szerepének értékelése a kisebbség kulturális autonómiájának biztosításában. |
3. Kommunikáció
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi témáról. Saját | Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi témáról. | Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi témáról. | Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi témáról. |
| vélemény érthető | A tárgyilagos érvelés és a | A tárgyilagos érvelés és a | A tárgyilagos érvelés és a |
| megfogalmazása. | személyeskedés | személyeskedés | személyeskedés |
| Események, történetek | megkülönböztetése. Mások | megkülönböztetése. Saját | megkülönböztetése. Saját |
| elbeszélése élőszóban. | véleményének türelmes | vélemény érthető | vélemény érthető |
| Tárgyak készítése | meghallgatása és | megfogalmazása. Mások | megfogalmazása. Mások |
| hagyományos kézműves | figyelembevétele. | véleményének türelmes | véleményének türelmes |
| technikákkal. | Fogalmazás írása valamely | meghallgatása és | meghallgatása, érvelésének |
| Események, történetek, | történelmi-társadalmi | figyelembevétele. | összefoglalása és |
| jelenségek mozgásos | témáról. Rajzos vázlat | Fogalmazás írása, rajz | figyelembevétele. |
| megjelenítése. | készítése. Modellek, | készítése történelmi vagy | A vita során a |
| makettek, tárgymásolatok | társadalmi témáról. Tárgyak | véleménykülönbségek | |
| Különböző családtagok | készítése. Tárgyak készítése | készítése hagyományos | tisztázása, a saját álláspont |
| megszólítása különböző | hagyományos kézműves | kézműves technikákkal. | továbbfejlesztése mások |
| szituációkban. Rajzolja le a | technikákkal. | véleményének | |
| családot és a családtagokat | Tudja elmesélni egy | figyelembevételével. | |
| jellemző kort, szakmát, | Ünnepek és hagyományok | közösségi ünnep fő | Események, történetek |
| kedvenc időtöltést arra utaló | betartása a közösségi és a | mozzanatait emlékezetből. | elbeszélése emlékezetből |
| elemeivel. | magán életben: ünnepi és | A különböző régiókból | élőszóban. |
| mindennapi viselet, ünnepi | idetelepült bolgárok | A különböző | |
| A legfontosabb állami | ételek, családi ünnepek, a | szokásainak tárgyalása | információforrások, |
| jelképek értelmezése és az | (mező) gazdasági évvel | (közös vonások, | történelmi összefüggések |
| azokkal kapcsolatos helyes | kapcsolatos ünnepek - a | különbözőségek), a | szóbeli kifejtése. |
| magatartás. Bulgária | magyarországi bolgárok | közösség fogalmának | Beszámoló, kiselőadás |
| himnuszának eléneklése. | ünnepei (pl. Trifon-nap, | megfogalmazása. | megtartása. |
| Ismerje a bolgárok | Dimitar-nap stb.). | Esszé írása történelmi- | |
| hagyományait és ünnepeit, | Alapvető történelmi | Hagyományos és | társadalmi témákról, |
| és tudjon mesélni róluk. | szókincs segítségével | elektronikus média. Bolgár | cáfolatok kifejtése, |
| mesélje el a történelmi | nyelvű médiák | következtetések levonása. | |
| A bolgár népzene és | eseményeket; ismerje az | Magyarországon. Az | Történelmi, társadalmi |
| műzene hallgatása, | adatok forrásait. | anyaország médiái | témák vizuális ábrázolása. |
| összehasonlítása. Tetszés- | Képzeletbeli utazás | ismerése. Információ- | Rajzos vázlat, folyamatábra, |
| nem tetszés kifejezése | Bulgáriában és azokon a | hozzáférés módszereinek | diagram készítése. Önállóan |
| kulturált módon. Ritmikus | területeken, ahol bolgárok | gyakorlása. Anyanyelvű | gyűjtött képekből |
| mozdulatok zenére, | élnek és ennek elmesélése | információhoz való jog | összeállítás, tabló készítése. |
| táncmozdulatok. | támpontok alapján. A | megfogalmazása. | |
| Az alapvető mozdulatok és | bolgár népzenére jellemző | Rendelkezzen a | |
| lépések elsajátítása és | egyenetlen 5/8-os és 7/8-os | A bolgár tánc alapvető | tömegkommunikációs |
| gyakorlása. Érdeklődés | ritmusok megfigyelése és | ritmikus mozdulatainak | eszközök tudatos |
| kialakulása a leghíresebb | utánzása mozgással és | elsajátítása. Egyes, páros és | használatának képességével. |
| bolgár együttesek iránt. | hangzással. | körtáncok gyakorlása. | A pravoszláv vallás, mint a |
| A népi horók táncolása. | A bolgárok újjászületéskori mindennapjai (pl. oktatás, ruházkodás, viselkedés, érdeklődési kör, modernizációs törekvések, európai integrálódás), valamint történelmi események elmesélése és jellemzése. A polgárosodás korának jellegzetes szereplői (pl. a kereskedő, a tanár, az iparos, a pap, a forradalmár, az újságíró) pozícióiból való helyzetelemzés, érvelés. | nemzeti identitás történelmi megőrzője. A nemzeti egyház szerepe a közösség formálásában. A civil szervezetek szerepe a modern társadalomban. Jogok és kötelességek, a jogbiztosítékok, az állami és a civil szféra közötti kapcsolat. A tömegtájékoztatás (pl. sajtó, rádió, televízió, információs és interaktív hálózatok) és a közvélemény. A média hatása a közösségek formálódása és az emberi érintkezésre. |
| Tömegtájékoztatási | |||
| eszközök használata a múlt | |||
| és a ma megismeréséhez. | |||
| Könyvtárhasználati | |||
| ismeretek elsajátítása, | |||
| információkeresés | |||
| katalógusban és | |||
| kézikönyvekben. | |||
| A hagyományos és | |||
| elektronikus médiában az | |||
| értelmes kifejezés és a | |||
| helyes értelmezés | |||
| elsajátítása. |
4. Tájékozódás térben-időben
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata: perc, óra, nap, hét, hónap, év. Időhatározó kifejezések használata: amikor kicsi (óvodás stb.) voltam, amikor szüleim gyerekek (fiatalok stb.) voltak, amikor nagyszüleim gyerekek stb. voltak, amikor karddal harcoltak stb., nagyon régen. Viszonyítások gyakorlása: előbb, később, ugyanakkor, most, régebben, nagyon régen. | Viszonyítások gyakorlása: előbb, később, ugyanakkor, most, régebben, nagyon régen. | Időmeghatározás más ismert eseményre, jelenségre való utalással. Néhány kiemelt esemény, jelenség időpontjának ismerete. A tanultak elhelyezése az időben a kiemelt időpontokhoz képest. | Történelmi korszakok, periódusok nevének használata a történelmi idő tagolására. Az idő ábrázolása térivizuális eszközökkel, kronológiai adatok rendezése. Néhány kiemelt esemény, jelenség időpontjának ismerete. A tanultak elhelyezése az időben a kiemelt időpontokhoz képest. Események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítása. |
| Események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítása. Tájékozódás Európa és Bulgária térképén. A felszíni formák és vizek megfigyelése. Bulgária főbb városainak elhelyezkedése a térképen. Tájékozódás a domborzati és vízrajzi térképen és főbb jelek használata. | A bolgár társadalmi fejlődés egyes szakaszainak megkülönböztetése az évtized, század, korszak fogalmak segítségével. A fontosabb történelmi események és korszakok kronológiai sorrendbe állítása. Az egyidejű történelmi események felismerése, ugyanabban a korban élt történelmi személyiségek megnevezése. Az írott történelmi szövegek fajtáinak megkülönböztetése (pl. a korabeli és a később keletkezettek). A történelmi dokumentumok részleteiből, képekből, egyszerű | Egyszerű térképek másolása kézi munkával. A térkép legfontosabb elemeinek felismerése: vizek, domborzati jelölések, államhatárok, települések. Állítson össze kronológiai és szinkrontáblázatokat a tanult eseményekről és személyiségekről. Állapítsa meg a bolgár, magyar és a világtörténelem eseményeinek egyidejűségét és vesse össze azokat. | A világtörténet, az európai történelem, a magyar és a bolgár történelem eltérő időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése. |
| táblázatokból információk | |||
| gyűjtése. | |||
| Események elhelyezése a | |||
| történelmi sorrendben. A | |||
| megismert események | |||
| helyének megmutatása a | |||
| történelmi térképen, | |||
| értelmezése. | |||
| A történelmi események | |||
| egyidejűségének felismerése | |||
| grafikus ábrázolása | |||
| (idővonal, táblázatok, | |||
| oszlopok) és az információk | |||
| leolvasása. | |||
| Tanári kérdések segítségével | |||
| a történelmi események | |||
| elmondása. | |||
| A földrajzi térkép elemzése, | A tanult helyek megkeresése | Különböző időszakok | |
| a földrajzi objektumok | a térképen. Események, | történelmi térképeinek | |
| felismerése. Vaktérkép | jelenségek leolvasása | összehasonlítása, a | |
| rajzolása és kitöltése. | történelmi térképekről. | változások hátterének | |
| Bulgária jellemző | Egyszerű alaprajzok | feltárása. | |
| domborzati formái (pl. | készítése. | Az adott téma | |
| síkságok, hegységek, folyók, | Események kapcsolása a | tanulmányozásához | |
| természeti tájak) jellemzése | tanult helyekhez. | leginkább megfelelő térkép | |
| és összehasonlítása. A | kiválasztása különféle | ||
| tények és az események | atlaszokból. | ||
| felismerése új információk | Egyszerű térképvázlatok | ||
| alapján. | rajzolása szöveges információforrások alapján. |
5. A tartalom kulcselemei
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy - egy-egy bolgár híres ember (pl. művész, feltaláló, tudós, szent, uralkodó, politikus) életével, tevékenységével, jellemvonásaival megismerkedjenek, és ennek kapcsán azt is felismerjék, hogy az emberek régen másként éltek és gondolkodtak, mint ma; - egy-egy történelmi eseménnyel, különösen a nemzeti ünnepeinkhez és jelképeinkhez kapcsolódó eseményekkel megismerkedjenek; - kommunikációt folytassanak olyan kérdésekről, mint a általános | Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy - további ismereteket szerezzenek a helyi bolgár hagyományokról, a bolgárok múltjáról; - megismerjenek néhány mondát, elsősorban a bolgártörténelemből; - a történelmi múlt egy-egy térben és időben határolt darabját mélységében tanulmányozzák (pl. felvilágosodás-kori bolgár város jellegzetes szereplőivel, mindennapjaival); - egy-egy jelenség változását az időben több korszakot átfogóan is tanulmányozzák | Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy - további ismereteket szerezzenek a helyi bolgárok, múltjáról; - a történelmi múlt egy-egy térben és időben határolt darabját mélységében tanulmányozzák; - további ismereteket szerezzenek a bolgár állam és a bolgár nép történetének | Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy - további ismereteket szerezzenek a helyi bolgár hagyományokról; - egy-egy történelmi témát (a politika-, a gazdaság-, a társadalom-, a tudomány-, a technika- vagy a művelődéstörténet, illetve a történeti ökológia köréből -különös tekintettel a kisebbségi létre vonatkozó kérdés körben) mélységében tanulmányozzanak; - további ismereteket szerezzenek a bolgár állam és a bolgár nép történetének |
| és egyes nemzetekre | (pl. lakóhelyek fejlődése, az | fontosabb fordulópontjairól, | fontosabb fordulópontjairól, |
| vonatkozó (bolgár, magyar) | öltözködés különböző | megismerkedjenek a bolgár | megismerkedjenek a bolgár |
| viselkedési és | korszákokban, a higiéniai | történelem kiemelkedő | történelem kiemelkedő |
| illemszabályok, és ebből | szokások); | személyiségeivel; | személyiségeivel; |
| fakadó félreértések, a | - ismereteket szerezzenek a | - ismereteket szerezzenek | - ismereteket szerezzenek a |
| kölcsönösség szerepe az | bolgár állam és a bolgár nép | arról, milyenek voltak az | határon túli bolgárok |
| illemben, a külső és belső | történetének fontosabb | emberek hétköznapjai a | történetéről és kultúrájáról; |
| jellemvonások, a jó és rossz | fordulópontjairól, | különböző korokban és | |
| tulajdonságok, a rokonság, a | megismerkedjenek a bolgár | kultúrákban; | |
| barátság, a rászorulók | történelem kiemelkedő | ||
| segítése; | személyiségeivel; | ||
| - megismerkedjenek a helyi | |||
| bolgár hagyományokkal, | |||
| néhány történettel a | |||
| magyarországi bolgárok | |||
| múltjából; | |||
| - megismerkedjenek néhány | - ismereteket szerezzenek az | - ismereteket szerezzenek a | - ismereteket szerezzenek a |
| bolgár népszokással, a | európai történelem jelentős | politikai konfliktusokról | magyarországi nemzeti és |
| hagyományos | eseményeiről és ezen belül a | (forradalmakról, | etnikai kisebbségek |
| mesterségekkel; | Balkán (Bizánc, Oszmán | háborúkról), különösen azok | történetéről; |
| - megismerjék az iskolai élet | birodalom) fejlődésének | hétköznapi, emberi, erkölcsi | - megismerkedjenek a |
| legfontosabb szabályait, és | egyes állomásaival; | vonatkozásairól; | 20. század nagy hatalmi, |
| megvitassák azok szerepét, | - ismereteket szerezzenek | társadalmi és | |
| jelentőségét. | arról, milyenek voltak az emberek hétköznapjai a különböző korokban és kultúrákban; | értékkonfliktusaival, az európai kisebbségek helyzetével és védelmével; | |
| - különbözőképpen | - különbözőképpen | - megismerjék néhány | |
| értelmezzenek egyes | értelmezzenek egyes | jelentős történelmi | |
| történeteket a múltból | történeteket a múltból | személyiség átfogó | |
| aszerint, hogy melyik | aszerint, hogy melyik | pályaképét; | |
| szereplő nézőpontját | szereplő nézőpontját | - elemezzék a globális | |
| fogadják el; | fogadják el; | problémák, mindenekelőtt az | |
| - további ismereteket | - felkészültségüknek | ökológiai válság és az | |
| szerezzenek a bolgár | megfelelő szinten | információs forradalom | |
| népszokásokról, a | kommunikációt folytassanak | társadalmi-történelmi | |
| hagyományos életmódról; - ismerkedjenek a | olyan témakörökről, mint az emberek közötti különbségek, a nemek közötti kapcsolatok, | összefüggéseit; és ezeknek ráhatása a kisebbségi létre. | |
| magyarországi bolgárok | az egyén és a közösség | ||
| életével, kultúrájával; | viszonya, a gazdálkodás kérdései, a demokrácia és az emberi és kisebbségi jogok; nemzetközi humanitárius jog alapelvei; | ||
| - tájékozódjanak arról, | - szembesüljenek a | - felkészültségüknek | |
| hogyan élnek napjainkban az | szabadság és a felelősség | megfelelő szinten | |
| emberek - és különösen a | emberi dimenzióival a | kommunikációt folytassanak | |
| gyerekek - különböző | magán- és a közélet | olyan témakörökről, mint az | |
| országokban, pl. | különböző területein; | emberi elme, az erkölcs, a | |
| Bulgáriában; | - ismerkedjenek olyan | szexualitás, a mai magyar és | |
| - ismerjék az alapvető | köznapi és kiélezett | bolgár (európai, kelet- | |
| fogyasztói | élethelyzetekkel, | európai) társadalom és | |
| magatartásmintákat; | konfliktusokkal, amelyek | gazdaság, a vállalkozás, a | |
| - egy konkrét példán | rávilágítanak az erkölcsi | munkavállalás, Bulgária, | |
| keresztül tudják értelmezni a | értékminőségek és az emberi | Magyarország és az Európai | |
| reklám és marketinghatások | helytállás jelentőségére, | Unió politikai rendszere, az | |
| szerepét. | illetve az azokkal kapcsolatos problémákra. | érdekképviseletek; - ugyancsak kommunikációt |
| - ismerjék az alapvető | folytassanak olyan | ||
| fogyasztói | témakörökről, mint napjaink | ||
| magatartásmintákat; | nemzetközi konfliktusai, | ||
| - egy konkrét példán | továbbá a demokrácia, az | ||
| keresztül tudják értelmezni a | emberi jogok, az alapvető | ||
| reklám és marketinghatások | szabadságjogok, a fegyveres | ||
| szerepét. | konfliktusok és a nemzetközi humanitárius jog alkalmazása, továbbá a természeti és az emberek által okozott katasztrófák és a humanitárius segítségnyújtás. |
6. A reflexiót irányító kérdések
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| - Legyen alkalmuk a | Legyen alkalmuk a | Legyen alkalmuk a | Legyen alkalmuk a |
| tanulóknak arra, hogy | tanulóknak arra, hogy | tanulóknak arra, hogy | tanulóknak arra, hogy |
| választ keressenek olyan | választ keressenek olyan | választ keressenek olyan | választ keressenek olyan |
| kérdésekre, mint a | kérdésekre, mint a | kérdésekre, mint a | kérdésekre, mint a |
| következők. | következők. | következők. | következők. |
| - Milyen jellemző | - Mi az ember? Miben | - Mit jelent az, hogy minden | - Vannak-e abszolút erkölcsi |
| tulajdonságai vannak? | különbözik az állatoktól? | embert egyenlő méltóság | értékek? |
| Miben hasonlítok | - Miben hasonlítunk | illet meg? | - Miért kerülhet |
| másokhoz? Miben | mindannyian? Honnan | - Mit tehet az egyes ember | ellentmondásba erkölcs és |
| különbözöm másoktól? | erednek az emberek közötti | másokért, a közösségért, a | jog? |
| - Mire vagyok képes? Mire | különbségek? | rászorulókért? | - Milyen útjai vannak az |
| nem vagyok képes? | - Miért gondolkodnak | - Van-e fejlődés a | önmegvalósításnak? |
| - Milyen szeretnék lenni? | másként a különböző | történelemben? | - Hányféle közösségi |
| - Miért van szükség | életkorú emberek? | - Miért vannak háborúk? | identitása lehet egy |
| szabályokra? | - Mi mindentől függhet a | - Milyen szerepet játszik a | embernek? |
| - Mit jelent az, hogy | döntések és tettek | természeti környezet az | - Milyen értelemben |
| bolgárok vagyunk? | megítélése? | egyes országok, civilizációk | beszélhetünk ok-okozati |
| - Miért vannak szegények és | életében? | viszonyokról a | |
| gazdagok? | történelemben? Van-e | ||
| történelmi determinizmus? | |||
| - Milyen mértékben | - Mitől függnek az egyes | ||
| határozza meg a természeti | emberek, embercsoportok | - Hogyan élhetnek együtt | |
| környezet az emberek | érdekei? | különböző kultúrák, | |
| mindennapi életét és | - Miért vannak gazdag és | vallások, népek? Milyen | |
| kultúráját? | szegény országok? | lehetőségei és akadályai | |
| - Miért van az, hogy | - Milyen mértékben hatnak a | vannak a kultúrák közötti | |
| ugyanazt a történelmi | "nagy emberek" a történelmi | kommunikációnak? | |
| eseményt vagy jelenséget | eseményekre és | - Hogyan lehetséges az, | |
| különböző emberek | folyamatokra? | hogy ugyanazt a történelmi | |
| különbözőképpen élik át? | - Mi a hit, a vallás szerepe az | eseményt vagy jelenséget | |
| egyes ember és a | különböző emberek | ||
| társadalmak életében? | különbözőképpen | ||
| - Van-e célja az emberi | értelmezik? | ||
| életnek, illetve az emberi | - Mi az erőszak szerepe a | ||
| történelemnek? | történelemben? |
B) CIGÁNY KISEBBSÉGI OKTATÁS
1. Beás nyelv és irodalom
(Nyelvoktató és kisebbségi kiegészítő oktatási forma)
Fejlesztési feladatok
1. Beszédértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A tanuló legyen képes gondolatok, információk, érzelmek és vélemények egyszerű, érthető és hatékony közlésére. Merjen a tanuló az adott nyelven megszólalni, fokozatosan növekedjen beszédbátorsága és önbizalma. Értse meg és tudja követni | A tanuló képes egyszerű, érthető és hatékony közlésre változatos kommunikációs helyzetekben. A tanuló legyen képes hétköznapi beszédszituációk feldolgozására, beszélgetésben való részvételre és, | Legyen képes alkalmazkodni a kommunikációs folyamat tényezőihez különféle konkrét beszédhelyzetekben. Legyen képes a tanuló beás nyelven egyszerű szöveg lemásolására és tollbamondás után annak helyes leírására. | A kommunikációs folyamat összetevőit ismerje fel a tanuló Tudjon árnyaltan, rugalmasan alkalmazkodni a kommunikációs folyamat tényezőihez különféle konkrét beszédhelyzetekben. Legyen képes beszélgetni |
| a tanár egyszerű | megnyilatkozásra | Tudjon egyszerű, | különböző partnerekkel, |
| utasításait. | valamint és | tényleges információkat | információkat szerezni, |
| Tudjon egyszerű módon | ellentmondásra. | írni beás nyelven. | azokat pontosan átadni. |
| kérdezni, válaszolni, | Tudjon részt venni | Legyen képes minta | Tudjon látottakkal, |
| információt adni, kérni | hétköznapi témák - | alapján több mondatból | hallottakkal kapcsolatos |
| valós beszéd- | kommunikációs | álló, összefüggő szöveget | véleményeket beszerezni. |
| helyzetekben. | helyzetgyakorlataiban. | írni (párbeszéd, üzenet, | Legyen képes érdeklődés, |
| Legyen képes megoldani | Legyen képes információ | üdvözlő képeslap, | kívánság, igény |
| hallás utáni értési | átadására, élmények | bemutatkozás). | megfogalmazására |
| feladatokat. Megértési | elmesélésére. | Értse meg a leggyakoribb | Tudjon magáról |
| problémák esetén tudjon | Tudjon tárgyakról, | fordulatokat és szókincset, | információkat átadni. |
| segítséget kérni. | állatokról, személyekről | ha számára ismert, | Ismerje az udvarias |
| rövid leírást készíteni. | közvetlen dologról van | kifejezésmód verbális és | |
| Tanuljon meg | Értse meg az ismerős | szó. Értse meg a rövid, | nonverbális eszközeit. |
| emlékezetből néhány dalt, | világos és egyszerű | Tudjon röviden | |
| mondókát, verset beás | szavakat, fordulatokat, | üzenetek, bejelentések, | beszámolni, tudósítani |
| nyelven. | amelyek személyére, | egyéb gyakori szövegek | fontos, érdekes iskolai |
| Értse meg a tanult | családjára, közvetlen | lényegét. | vagy egyéb eseményekről. |
| témákhoz kapcsolódó | környezetére vonatkoznak. | Ismerje az informatív és | |
| ismerős szavakat, | "csevegő" beszélgetés | ||
| fordulatokat. | közti különbséget. | ||
| A továbbtanulás, az | |||
| önéletrajz, a kérelem | |||
| szókincsét ismerje. | |||
| Főbb vonalaiban értse | |||
| meg a köznyelvi beszédet, | |||
| különösen, ha gyakran | |||
| előforduló, számára | |||
| ismert témáról szól. Értse | |||
| meg a legfontosabb | |||
| információkat olyan | |||
| rádió- és tévéműsorokban, | |||
| amelyek aktuális | |||
| eseményekről, illetve az | |||
| érdeklődési köréhez vagy | |||
| tanulmányaihoz | |||
| kapcsolódó témákról | |||
| szólnak, és amelyekben | |||
| viszonylag lassan és | |||
| világosan beszélnek. |
2. Beszédkészség
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Törekedjen a tanuló az érzékletességre. Legyen képes a különféle mondatok felismerésére, azok helyes használatára a közlési célnak és szándéknak megfelelően. Törekedjen a tanuló a kifejező és mások számára érthető beszédre. | A tanuló törekedjen a pontosságra, az érzékletességre és a lényeg kiemelésére. Legyen képes a különféle mondatok változatos használatára a közlési célnak és szándéknak megfelelően. Törekedjen jól formált | A tanuló törekedjen különféle mondatok változatos és tudatos használatára a közlési célnak és szándéknak megfelelően. Törekedjen a nyelvileg igényes és helyes beszédre. Törekedjen a szöveg tartalmát és a | A tanuló legyen pontos, érzékletes és tudja kiemelni a lényeget a beszédben. Szándékosan törekedjen a változatosságra, a beszédpartnerek figyelmének megragadására és lekötésére. |
| Igazodjon el a hétköznapi | beszédre és megfelelő | beszélő szándékát tükröző | Törekedjen a |
| élethelyzetekben. Legyen | artikulációra. Figyeljen a | kiejtésmód eszközeinek | változatosságra és legyen |
| képes ismert szövegek | beszédtempó, a | alkalmazására (helyes | képes alkalmazkodni a |
| rövid összefoglalására. | hangmagasság, a hangerő | hangképzés, a mondat- és | beszédpartnerek |
| Tudjon képekről röviden | és a hanglejtés megfelelő | szövegfonetikai eszközök | figyelmének, |
| beszélni, egyszerű szóbeli | alkalmazására. | megfelelő alkalmazása). | érdeklődésének |
| leírást készíteni. | Az üdvözlés, búcsúzás, | Az egyéni | változásaihoz. |
| A mesélő személyét tudja | beszédsajátosságok | Tudjon kifejezően és | |
| változtatni. | jókívánság kifejezésében | megfigyelésére legyen | mások számára érthetően, |
| A gyakran használt igék | jártas legyen. | képes. Tudjon rövid | nyelvileg igényesen és |
| ragozását, a ragozott | Tudjon röviden | beszámolót adni, | helyesen beszélni. Tudjon |
| igealakokat, a segédigéket | bemutatkozni. | tudósítani hallott, olvasott | megfelelően gazdálkodni |
| helyesen használja. | Mondatok, rövid | vagy átélt aktuális és | a hangerejével. Az egyéni |
| Különböző igeidejű | szövegek megértésére | érdekes eseményről - | beszédsajátosságokat |
| alakok képzésében | legyen képes és tudjon | utalás érzelmekre, | ismerje, törekedjen az |
| szerezzen egyre nagyobb | válaszolni a szövegekre | lelkiállapotra. | egyéni adottságok |
| jártaságot. | vonatkozó kérdésekre. | Szövegfajtákat ismerje | kihasználására és a beszéd |
| Legyen képes az olvasott | Képek alapján legyen | fel. | lehetőségeinek tágítására. |
| művek (mesék, mondák, | képes összefüggő leírást | Tudjon egyes nyelvi | A szünet, a hang- |
| történetek) tartalmának | adni. | eszközöket udvarias | súlyváltás, a |
| összefoglalására, a | A tárgyalt témákkal | kifejezéseket, kötőmódot | beszédtempóváltás, a |
| cselekmény rövid, | kapcsolatban tudjon | használni. | hangmagasságváltás és a |
| vázlatos ismertetésére az | összefüggő mondatokat | Egyszerű, összetett | hanglejtés |
| igeidők helyes | alkotni. | mondatok képzésével és | modulációjának |
| használatával | Legyen képes egyszerű | használatával legyen | használatában rejlő |
| Tudjon rövid meséket, | nyelvi kontaktust | tisztában. | kommunikációs |
| meserészleteket | teremteni, és párbeszédet | Az elöljárószókat és | lehetőségek |
| elmondani | alkotni. | kötőszókat ismerje és | megfigyelésére legyen |
| Tudjon egyszerű | Tudjon képről, rajzról | helyesen használja. | képes és tudja ezeket |
| kérdéseket feltenni és | összefüggően beszélni, | Különböző igemódok | alkalmazni. |
| azokra válaszolni. | elkezdett történetet folytatni. | közötti különbségeket | A szöveg tartalmát és a |
| ismerje. | beszélő szándékát tükröző | ||
| Rövid történetek, mesék | Vegyen részt egyszerű, | kiejtésmód eszközeit | |
| eljátszására legyen képes. | begyakorolt, hétköznapi | biztonságosan | |
| Vegyen részt egyszerű | témáról szóló | alkalmazza. Kiejtésének | |
| beszélgetésekben, ha a | beszélgetésben, amely | egyéni sajátosságait | |
| partner lassan, jól | közvetlen | ismerje és törekedjen azok | |
| artikulálva beszél. Tudjon | információcserét igényel | tudatos használatára és | |
| feltenni és megválaszolni | ismert tevékenységgel | fejlesztésére. Hétköznapi | |
| egyszerű kérdéseket | kapcsolatban. Értesse meg | témákban kötetlen | |
| ismerős témára és | magát a társasági | beszélgetés folytatásában | |
| helyzetre vonatkozóan. | beszélgetésekben. | legyen egyre biztosabb és | |
| Lakóhelyét, ismerőseit | Röviden tudja leírni | önállóbb. | |
| egyszerű fordulatokkal | például a családját, | Tudja részletesen | |
| tudja leírni. | lakóhelyét, tanulmányait. | bemutatni magát és családját. Kapcsolatteremtések, beszélgetések során tudjon kérdéseket feltenni, érdeklődést, kívánságot kifejezni, információt kérni és adni saját magával és másokkal kapcsolatban. Eseményekről, saját élményekről, a benyomások érzelmek, lelkiállapot bemutatásával |
| szóban és írásban mesélni | |||
| legyen képes, és tudja | |||
| használni a | |||
| metakommunikációs | |||
| jeleket. | |||
| Az elbeszélés, tudósítás és | |||
| leírás jellemzőinek | |||
| ismerje fel tudja a, | |||
| szövegfajtákat | |||
| megkülönböztetni. | |||
| Elbeszélések, rövid | |||
| történetek, filmek tartalmi | |||
| összefoglalójára legyen | |||
| képes. | |||
| Egyéni véleményét tudja | |||
| kifejteni és megvédeni. | |||
| Az udvarias kifejezéseket, | |||
| fordulatokat gyűjtse és , | |||
| memorizálja különböző | |||
| szituációkban. | |||
| Tudjon ismeretlen | |||
| szöveget folyamatosan, és | |||
| helyesen hangsúlyozni. | |||
| Tudjon beásul interjút | |||
| készíteni - az alanyhoz | |||
| illő szavak és | |||
| stíluseszközök | |||
| kiválasztásával. | |||
| Az igemódokat helyesen | |||
| használja a módbeli | |||
| segédigékkel. | |||
| Legyen kész tolmácsolási | |||
| feladatok végzésére | |||
| egyszerű helyzetekben. | |||
| Tudjon részt venni a | |||
| nyelvterületen utazás | |||
| közben felmerülő | |||
| helyzetekben, valamint | |||
| ismerős, mindennapi | |||
| témákról adódó | |||
| beszélgetésekben | |||
| felkészülés nélkül. | |||
| Egyszerű, összefüggő | |||
| fordulatokkal tudja | |||
| elmondani élményeit, | |||
| céljait. Röviden indokolja | |||
| meg és magyarázza meg a | |||
| véleményét. Tudjon | |||
| elmondani egy történetet, | |||
| és véleményét tudja meg | |||
| tudja fogalmazni. |
3. Olvasásértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Legyen képes a tanuló az | A tanuló legyen képes | A tanuló legyen jártas a | A tanuló képes egy |
| olvasás jelrendszerének | különböző szövegek néma | különböző szövegek néma | szöveg minél teljesebb |
| elsajátítására egyéni | és hangos olvasására, | és hangos olvasásában, | megértését biztosító |
| sajátosságainak | ismert tartalmú szövegek | ismert tartalmú szövegek | hangos és néma olvasásra. |
| figyelembevételével. | értelmező hangos | biztonságos, értelmező | A szó szerinti és a |
| A tanult betűket tudja | olvasására, a szó szerinti | felolvasásában. | metaforikus jelentéseket |
| összeolvasni. | jelentésen túli lehetséges | Szépirodalmi és nem | meg tudja különböztetni, |
| Szavak, szószerkezetek, | jelentések létezésének | szépirodalmi szövegek | a ki nem fejtett |
| mondatok hangos | megtapasztalására, | lehetséges jelentéseinek | tartalmakat felismeri a |
| olvasására legyen képes. | megértésük gyakorlására, | csoportos, egyéni, | szöveg alapján, megérti és |
| Gyakorolja a hangos és a | a szövegben kifejtett | irányított és önálló | értelmezni is képes. |
| néma olvasást különböző | információk | megértésében és | A szövegértési technikák |
| rövidebb szövegeken | visszakeresésére. | gyakorlásában. | ismeretének bővítésére, |
| egyéni sajátosságainak | Ismerkedjen meg a | A szövegben ki nem | gyakorlására, |
| figyelembevételével. | szövegértési technikák | fejtett tartalmak | alkalmazásárára képes. |
| alapjaival. | kikövetkeztetésének és | Szókincsét folyamatosan | |
| Legyen képes a szöveg | Legyen képes az aktív és | megértésének gyakorlása, | gazdagítja a nyelv minden |
| minél teljesebb | a passzív szókincs | ismerkedés a szövegértési | rétegére kiterjedően. A |
| megértését biztosító | gazdagítására különböző | technikákkal. | különböző műveltségi |
| hangos és néma olvasás | szövegösszefüggésekben. | Az aktív és a passzív | területek szókincsét minél |
| folyamatos gyakorlására | Törekedjen rövidebb | szókincs gazdagítása | pontosabban használja |
| Gazdagítsa aktív | szépirodalmi és nem | önálló munkával. | írásban és szóban. |
| szókincsét az olvasott | szépirodalmi szövegek | Irodalmi, ismeretterjesztő | Kevéssé ismert szókincsű |
| szövegekkel | önálló olvasására, a | és publicisztikai szövegek | szövegeket megért egyéni |
| összefüggésben. | fontosabb gondolatok | önálló olvasása és | munkával; felkészül az |
| Legyen képes az | kiemelésére, | megértése, a | élethosszig tartó tanulás |
| értelmező hangos olvasás | összefoglalására. | szövegelemzés alapvető | feladataira. |
| folyamatos gyakorlására. | Az irodalmi szövegben | eljárásainak önálló | Különböző műfajú és |
| Ébredjen fel a tanuló | megjelenő egyszerűbb | alkalmazása (pl. a téma | rendeltetésű szövegek |
| érdeklődése népcsoportja | képeket, alakzatokat | megállapítása, a lényeg | szerkezetének, |
| kultúrája iránt. | ismerje fel és tudja őket | kiemelése, adatkeresés, | jelentésrétegeinek |
| Ismerje fel és értse meg a | értelmezni (pl. hasonlat, | ok-okozati kapcsolatok, | feltárására és |
| leírt szavakat, | metafora; ismétlés, | válaszadás kérdésekre, | értelmezésére alkalmas |
| kifejezéseket. A megértést | fokozás). Legyen képes | vázlatkészítés, | kompetenciákkal |
| cselekvéssel, szóban, | ismert és ismeretlen | összefoglalás). | rendelkezik. |
| írásban jelezze vissza. | szöveg (vers és próza | Legyen képes az irodalmi | A művek műfaji |
| Legyen képes beás | olvasására, előadására, | szövegekben megjelenő | természetének megfelelő |
| nyelven szöveg | dramatizálására). | egyszerűbb képek, | szöveg-feldolgozási |
| felolvasására életkorának | Tudjon történeteket, | alakzatok felismerésére és | eljárásokat ismeri és |
| megfelelően. | meséket, mondákat | értelmezésére. | alkalmazni tudja (pl. a |
| Tudjon a szövegből | olvasni, értse meg őket, | Szöveg és kép | kontextus, a téma, a műfaj |
| egyszerű információkat | valamint tudjon erről | összjátékának, | megállapítása, új és ismert |
| kiemelni. | beszélni. | viszonyának | közléselemek |
| Legyen gyakorlata | Rövid, személyesen átélt | megfigyelésére, különféle | elkülönítése, logikai |
| egyszerű, ismert nyelvi | események elmesélésére | ábrák, illusztrációk | összefüggések |
| elemekből álló szöveg | legyen képes. | értelmezésére. | felismerése, |
| néma olvasással való | Mondások, nyelvi | Tudjon a tanuló nyelvileg | jelentésrétegek feltárása). |
| megértésében. | játékok, történetek | összetettebb szöveget is | Az irodalmi szövegekben |
| Ismerje fel és értse meg az | feldolgozásában legyenek | feldolgozni (tanórán | megjelenő egyszerűbb |
| ismerős szavakat, és a | tapasztalatai. | tanári segítséggel, illetve | képeket, alakzatokat |
| viszonylag igen egyszerű | házi olvasmányként). | felismerni és értelmezni | |
| mondatokat. | Tudjon információkat | Ismerjen meg néhány | tudja. |
| kigyűjteni irodalmi | irodalmi alkotást (verset, | A szöveg és a kép |
| művekből egy adott | népmesét, mondókát, | összjátékának, | |
| témához. | népdalt, novellát, | viszonyának | |
| A szótár használatával | elbeszélést, regényt) a | megfigyelésére, a | |
| ismerkedjen. | beás népcsoport | különféle ábrák, | |
| Értse meg az ismerős | kultúrájából. | illusztrációk | |
| szavakat, egyszerű | Legyen igénye beás | értelmezésére felkészült. | |
| mondatokat feliratokon. | nyelven való olvasásra. | Különféle szövegek | |
| Legyen képes a tanultak | olvasására, feldolgozására | ||
| köréből bármelyik típusú | képes. | ||
| szövete kifejezően | Az értelem szerinti | ||
| felolvasni (megfelelő | hangsúlyozást, | ||
| hangsúlyokkal, a szöveg | lényegkiemelést jól | ||
| lényegének | alkalmazza. | ||
| visszaadásával). | Az elkezdett szövegek | ||
| Megérti rövid, egyszerű | kiegészítésére, | ||
| szövegek, köztük | átalakítására, befejezésére | ||
| történetek lényegét. A | képes. | ||
| kért információt ki tudja | Fontos és mellékes | ||
| keresni. | események információkat | ||
| ki tud a szövegből emelni | |||
| és azokat értelmezni is | |||
| képes. | |||
| Megérti olyan szövegek | |||
| lényegét, illetve a bennük | |||
| lévő információt, amelyek | |||
| hétköznapi témákkal | |||
| kapcsolatosak, gyakori | |||
| témákkal foglalkoznak. | |||
| Megérti az eseményekről, | |||
| érzelmekről, vélemé- | |||
| nyekről szóló írásokat. |
4. Írás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Az írás jelrendszerét elsajátította egyéni sajátosságainak figyelembevételével. Az eszközszintű íráshasználat fokozatos kialakult a tanulónál. A mondatalkotásban, néhány mondat összekapcsolásában és egyszerű szövegek alkotásában jártas. Különböző szövegmintákat képes megfigyelni és műfaji és szövegszerkesztési szempontból. Megkülönböztetni. A szöveg tagolásában jártasságot szerez. | A tanuló képes írástechnikáját továbbfejleszteni: a tanulási igényeknek megfelelő és rendezett az írásmódra törekszik. Tud rövidebb szövegeket alkotni különböző szövegtípusokban és műfajokban (pl. rövid leírás, kisebb elbeszélés, néhány soros jellemzés). Személyes és olvasmányélményeit képes megfogalmazni a rövidebb leírás, elbeszélés, jellemzés műfajában. Személyesen átélt vagy hallott események | A tanuló írásmódja olvasható, esztétikus a tanulási szintnek megfelelően. A jegyzetelés alapjait elsajátította Rendelkezik szövegalkotási képességgel különböző szövegtípusokban és műfajokban (pl. a leírás, a különböző nézőpontú elbeszélés és jellemzés gyakorlása, ismertetés és vélemény készítése). A tanuló képes a beás nyelv alapvető nyelvi és nyelvhelyességi törvényszerűségeinek alkalmazására. Tud | A tanuló írásmódja olvasható, esztétikus a tanulási szintnek megfelelően. A jegyzetelés alapjait elsajátította. Szövegalkotása világos, kifejezőkészsége kialakult a hétköznapi és a társadalmi (közösségi) élet minden fontos területén és műfajában (pl. levél, önéletrajz, kérvény, pályázat, jellemzés, leírás). Beszámolók írásos megfogalmazására felkészült, az interjú készítésének alapjait elsajátította. |
| Rövid szövegek | reprodukálásában | összehasonlítást tenni a | Tények valósághű és |
| alkotására képes (pl. | jártasságot szerez szóban | magyar, a beás és az általa | pontos leírására képes az |
| kisebb leírás, rövid | és írásban egyaránt. | tanult más nyelv(ek) | időrendi betartásával. |
| elbeszélés, egy-két soros | Rövid leírás készítésében | között. | A beszélt és az írott nyelv |
| jellemzés). | jártas. A különböző | A beás nép kultúrájáról | közötti különbséget |
| A tanuló képes beás nyelven egyszerű szöveg lemásolására és tollbamondás után annak helyes leírására. Tud egyszerű, tényleges információkat írni beás nyelven. Képes minta alapján több mondatból álló, összefüggő szöveget írni (párbeszéd, üzenet, üdvözlő képeslap, bemutatkozás). | események, folyamatok | szóló alkotásokon | felismeri. |
| leírásánál az időrendiséget betartja. | keresztül ismeri a beás kultúrát, a kétnyelvűség | Meg tud fogalmazni egyszerű, rövid, | |
| A fogalmazás szerkezeti | előnyeit. Képes legyen | összefüggő szöveget | |
| elemeinek ismerje | tudásszintjének | ismert, hétköznapi | |
| (bevezetés, tárgyalás, befejezés). A levélírás, a levél | megfelelően egyszerűbb szövegek fordítását megoldani. | témákban. Beszámol élményeiről, véleményéről. | |
| szerkezeti felépítését elméletben ismerje és a | Legyen képes visszaadni írásban is egy-egy | ||
| gyakorlatban is tudja alkalmazni. A személyes és hivatalos | irodalmi alkotás lényegét, mondanivalóját. Rövid feljegyzéseket, | ||
| levél, a kérvény műfajának ismérveit | üzeneteket, magánlevelet tudjon írni. | ||
| A tanult szavakat le tudja | tudja. Levelezést tudjon folytatni magyarországi és külföldi beás gyerekekkel - egyelőre közösségi formában. Képes egyszerű nyomtatványt kitölteni, rövid üdvözletet megírni. | ||
| írni, ismerős szövegbe be tudja írni. |
Bővített nyelvoktató forma
Fejlesztési feladatok
1. Beszédértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A tanuló törekedjen a helyes szóhasználatra, a kiejtésre, testbeszédre. Tudjon figyelni a kortárs és a felnőtt beszélgetőtársra. Rövid hallott szövegek lényegének, érzelmi tartalmának megértésére felkészült. Ismerje a napszaknak megfelelő, s a napszaktól függetlenül használatos üdvözlési és búcsúzkodási formákat. | A tanuló legyen képes ismert és ismeretlen szöveg (vers és próza) olvasására, előadására, dramatizálására). Szerezzen egyre nagyobb jártasságot történetek, mesék, mondák, olvasásában és tartalmi megértésében, valamint az erről való beszédben. Személyesen átélt események elmesélésére legyen képes. Mondások, nyelvi játékok, | Tudjon beszélni magáról, családjáról valamint életének, eddigi pályafutásának fontosabb állomásairól. Legyenek információi közvetlen lakókörnyezetéről, tudjon említést tenni az ott található nevezetességekről, szolgáltatásokról és szórakozási lehetőségekről. Képes iskolájáról, | A tanuló tudjon az élet hétköznapi témáiról beszélgetni, könnyen tudja követni a mások között folyó beszélgetést elvont, összetett, ismeretlen témákban. Viszonylag könnyen tudjon követni: előadást, beszélgetést, vitát, s az élénk társalgásba képes kapcsolódni. Tudja a beás nyelv különböző dialektális |
| Az óravezetés kifejezéseit | történetek | érdeklődéséről, | változatain folyó |
| értse meg. | feldolgozásában minél | időbeosztásáról és | beszélgetést követni. |
| Tudjon bemutatkozni, | nagyobb jártasságot | szabadidős | Megérti a konkrét és |
| másokat bemutatni. | szerezzen. | elfoglaltságairól szót | elvont témájú átlagos |
| A mindennapi élet | Tudjon információkat | ejteni. | sebességű bejelentéseket. |
| leggyakoribb szavait | gyűjteni irodalmi | Tudjon utazási | A rádió vagy egyéb |
| ismeri és alkalmazni | művekből egy-egy adott | szokásairól beszélni, egy- | hangzó felvételt képes |
| képes. | témához. | egy utazás | legyen megérteni és |
| Különböző személyekkel | A szótár használatában | előkészületeinek | érzékelni a beszélő |
| kapcsolatos információk | egyre nagyobb jártasságot | folyamatáról reális | hangulatát. |
| átadására képes | szerezzen. | beszámolót adni. A | A vele társalgást folytató |
| A beás nyelv | technikai eszközök | beszélő attitűdjét és | |
| hangzókészletét ismeri, a | mindennapjainkban, | üzeneteit érezze, melyekre | |
| nyelv hanglejtését, | valamint az ő életében | ha kell, verbális választ is | |
| ritmusát érzi, érzékeltetni | betöltött szerepéről is | tudjon adni. | |
| képes auditív és vizuális | lehessen vele beszélgetést | Világos, részletes leírást, | |
| eszközök | folytatni. | bemutatást tudjon adni | |
| felhasználásával. | összetett témákkal | ||
| A helyes artikuláció | kapcsolatban. | ||
| fokozatos elsajátítására | A megadott témákat képes | ||
| törekszik. | legyen általánosabb | ||
| Megfigyelések, élmények | nézőpontból is tárgyalni. | ||
| rövid szóbeli közlésében | Képes legyen | ||
| jártas. | elmagyarázni álláspontját, | ||
| Képes az ismerethordozók | világosan érvelni | ||
| képeinek, ábráinak | különböző témákban. | ||
| leírására. | Folyamatosan és | ||
| A szűkebb | természetesen részt tudjon | ||
| környezetünkhöz tartozó | venni a különböző témájú | ||
| személyek/szülők, | társalgásokban. | ||
| testvérek egyszerű külső | Folyékonyan, erőfeszítés | ||
| jellemzését meg tudja | nélkül bejelentést tudjon | ||
| tenni. | tenni, hangsúllyal és | ||
| A szűkebb környezetét le | hanglejtéssel kifejezve a | ||
| tudja írni. | jelentés finomabb | ||
| Rövid jókívánságokat ki | árnyalatait. | ||
| tud fejezni. | A gondolati és formai | ||
| Hétköznapi szituációkban | tagolás beszédében | ||
| rövid párbeszédek | megfelelő legyen: legyen | ||
| alkotásában, eljátszásában | bevezetés, tárgyalás és | ||
| egyre nagyobb jártasságot | befejezés előadásában. | ||
| szerez. | Képes legyen | ||
| Képes adott témáról való | folyékonyan, helyesen és | ||
| beszélgetni, képekről, | hatékonyan használni a | ||
| rajzokról rövid | beás nyelvet, gondolatait, | ||
| szövegeket alkotni. | álláspontját | ||
| Az események | következetesen, | ||
| elmondásakor az | folyamatosan ki tudja | ||
| időrendet be tudja tartani. | fejteni. | ||
| Tud néhány rövid beás | Bonyolultabb, váratlan | ||
| mondókát, mesét, verset | elemeket is tartalmazó | ||
| és dalt. | feladatokat sikeresen meg | ||
| Egyszerűbb számolási | tudjon oldani. | ||
| feladatok elvégzésére | Értse meg a hosszabb | ||
| képes beás nyelven. | előadást, képes legyen követni az összetett érvelést. Értse meg a rádió és tévé aktuális |
| eseményekről szóló hírműsorait, valamint a köznyelvet használó játékfilmek többségét. |
2. Beszédkészség
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Mindennapi élmények, | Egyre nagyobb | A beszédpartnerrel legyen | A tanuló képes legyen |
| mozgóképélmények és | jártasságot szerezzen | képes együttműködni. | érvelés: érvek |
| olvasmányok tartalmának | hallott szöveg rövid | Tudjon érvelni, legyen | felkutatására, |
| felidézésére, elmondására | szóbeli | képes: érvek felkutatására, | rendszerezésére, |
| felkészült legyen | összefoglalásában. | vélemény, állásfoglalás | vélemény, állásfoglalás |
| Képes legyen ismert | Törekedjen a | kialakítására.. Törekedjen | kialakítására, |
| szövegek megjelenítésére | hallgatósághoz, a | empatikus viszony | továbbfejlesztésére, |
| dramatikus játékkal. | beszédhelyzetekhez | kialakítására a | logikus gondolatmenet |
| Memoritereket | alkalmazkodni az | beszédpartnerrel. | kialakítására. Törekedjen |
| (költemények, prózai | árnyalatok | A látottak (átéltek) és a | a rendszeres önreflexióra |
| szövegek) ismerjen. | érzékeltetésével. | feltételezések (pl. | és önkorrekcióra. Az értő |
| Különféle dramatikus | Képes legyen a beszélő | következtetések, | figyelem alkalmazása. |
| formák kipróbálására | fellépését, szóbeli | hipotézisek) tudatos, | Képes legyen a látottak |
| képes legyen (pl. | viselkedését megfigyelni. | nyelvi | (átéltek) és a |
| bábjáték, árnyjáték, | Saját vélemény | megkülönböztetésére | feltételezések (pl. |
| némajáték, versmondás, | megfogalmazására és | legyen képes. | következtetések, |
| helyzetgyakorlat). | megvédésére képes egy- | Különféle beszédműfajok | hipotézisek) |
| A tanuló tudjon | egy érv említésével | kommunikációs | megkülönböztetésére az |
| kérdésekre válaszolni, | képes legyen a témának | technikáinak | élménybeszámolókban. |
| amelyek saját | és a beszédhelyzetnek | alkalmazásában és | Különféle beszédműfajok |
| személyéhez, közvetlen | megfelelően. Mások | értékelésében szerezzen | kommunikációs technikáit |
| környezetéhez és | véleményét tudja | jártasságot (pl. a szándék, | és értékelését hétköznapi |
| hétköznapi | meghallgatni, megérteni | a hatáskeltés eszközei a | kommunikációs |
| tevékenységeihez | többszereplős | kommunikáció | helyzetekben, a |
| kapcsolódnak. | helyzetekben | eredményessége | tömegkommunikációban, |
| Memoritereket. | szempontjából). | verbális, hangzó és képi, | |
| Képes legyen lassú | szöveghűen ismerjen. | Mások véleményét | valamint digitális |
| beszédtempójú általános | Különféle dramatikus | hallgassa meg, értse meg | szövegekben; a |
| párbeszéd (eladó-vásárló, | formák kipróbálására | és tömören reprodukálni | művészetben (pl. film, |
| orvos-beteg, szülő-gyerek | képes legyen (pl. | is tudja többszereplős | színház, fotó, |
| stb.) tényszerű | bábjáték, árnyjáték, | helyzetekben. A saját | képzőművészet) |
| információinak | némajáték, | véleményét újra tudja | alkalmazni tudja. |
| megértésére. | helyzetgyakorlat, | fogalmazni adott | Alakuljon ki jártassága a |
| Jártasságot szerezzen beás | improvizáció, | szempont szerint. | memoriterek szöveghű |
| nyelven hallott szövegek | versmondás). | Memoritereket | tolmácsolásában a |
| megértésében. Képes | A helyes mondatlejtés és | szöveghűen tudja | szövegfonetikai eszközök |
| legyen lassú | artikuláció fokozatos | visszaadni kifejező | helyes alkalmazásában, |
| beszédtempójú narratív | elsajátítására törekedjen. | szövegmondással, | tudatos |
| szöveg tényszerű | Az üdvözlés, búcsúzás, | megjelenítéssel. | szövegmondásban. A |
| információinak | jókívánság kifejezésében | Különféle dramatikus | tanuló az elhangzott |
| megértésére. Képes | jártassága legyen. | formák kipróbálására | kérdésekre megfelelően |
| legyen a kulcsinformációk | Be tudjon mutatkozni pár | legyen képes (pl. | tudjon válaszolni. A |
| kiszűrésére, valamint az | mondatban. | helyzetgyakorlat, | tanuló törekedjen aktívan |
| elhangzott szövegekkel | Mondatok, rövid | improvizáció, | részt venni a |
| kapcsolatos feladatok | szövegek megértésére | versmondás, diákszínpadi | beszélgetésben, és a |
| megoldására. | legyen felkészült, tudjon | előadás). A tanuló érje el | kommunikációs |
| Tudjon magyar nyelven | válaszolni a szövegekre | kommunikációs célját, a | stratégiákat megfelelően |
| megadott irányítási | vonatkozó kérdésekre. | lényeges információkat | alkalmazza. |
| szempontok alapján | Képek alapján néhány | tudja közölni partnerével. | A tanuló legyen képes a |
| beszélgetést | mondatos összefüggő | A beszélgetésben | nyelvtani struktúrákat |
| kezdeményezni egyszerű | beszédre legyen képes. | igyekezzen aktívan részt | minél jobban használni. A |
| szituációkban egyenrangú | A tárgyalt témákkal | venni, és általában | tanuló a képi információ |
| partnerek között | kapcsolatban tudjon | megfelelően alkalmazza a | és az irányító szempontok |
| (tényközlés, helyzetleírás, | összefüggő mondatokat | kommunikációs | felhasználásával tudja |
| utasítás kérése), illetve | alkotni. | stratégiákat. | önállóan bemutatni a |
| alá-fölérendeltségi | Képes legyen egyszerű | A tanuló törekedjen a | témát. |
| viszonyban álló partnerek | nyelvi kontaktust | témának és a közlési | Mondanivalóját általában |
| (helybéli-idegen, tanár- | teremteni, és párbeszédet | szándéknak megfelelő | logikusan és |
| diák útbaigazítás, | alkotni. | szókincs használatára. | összefüggően tudja |
| kikérdezés, egyszerű | Tudjon képről, rajzról | A célnyelvi udvariasság | kifejteni. |
| utasítások adása, | összefüggően beszélni, | alapszabályait általában | A tanuló törekedjen a |
| tájékoztatás, tanácsadás) | elkezdett történetet | megfelelően legyen képes | megfelelő beszédtempó |
| közreműködésével. | folytatni. | alkalmazni. | használatára, a helyes |
| Képes legyen egyszerű | Rövid történetek, mesék | Az egyszerű nyelvtani | kiejtés és hanglejtés |
| bemutatást igénylő önálló | eljátszásában legyen | struktúrák helyes | elsajátítására. |
| beszédproduktumra - | egye nagyobb a | használatára törekedjen. | A tanuló beszéde legyen |
| nyelvi stimulus alapján | jártassága. | Tudjon megfelelő | érthető és követhető. |
| (kép, ábra). | beszédtempóval minél kifogástalanabb kiejtéssel és hanglejtéssel, az egyre jobban érzékelhető anyanyelvi hatás elérésére törekedni. Legyen képes az érthető és követhető beszédre. | Folyékonyan és természetesen vegyen részt anyanyelvű beszélőkkel folytatott beszélgetésben mindennapi témákról felkészülés nélkül. Részletesen tudja kifejti, megindokolni, megmagyarázni és megvédeni a véleményét, el tudjon mondani egy történetet. |
3. Olvasásértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A tanuló legyen jártas a hangos és néma értő olvasásban. Legyen képes rövid szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek önálló megértésére csendes olvasással. Legyen képes egy-két mondatos vélemény megfogalmazására az olvasott szövegekben megjelenő szereplők cselekedeteiről, helyzetekről, | A tanuló egyre nagyobb jártassággal rendelkezzen a hangos és néma értő olvasás gyakorlásában. Rövid szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek önálló megértésére legyen képes csendes olvasással. Rövidebb szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek önálló olvasására legyen képes, a fontosabb gondolatok kiemelését, | A tanuló legyen képes irodalmi, ismeretterjesztő és publicisztikai szövegek önálló olvasására és megértésére, a szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazására (pl. a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, adatkeresés, ok-okozati kapcsolatok, válaszadás kérdésekre, vázlatkészítés, összefoglalás). Tudjon összevetni különböző | Tudja szókincsét folyamatosan gazdagítani a nyelv minden rétegére kiterjedően. A különböző műveltségi területek szókincsét minél pontosabban használja írásban és szóban. Kevéssé ismert szókincsű szövegeket legyen képes megérteni egyéni munkával; készüljön fel az élethosszig tartó tanulás feladataira. Gazdagítsa folyamatosan |
| magatartásokról. | összefoglalását egyre | véleményeket, ismerje fel | szókincsét a nyelv minden |
| A beás nyelv hangjait | nagyobb pontossággal | és figyelje meg a | rétegére kiterjedően. A |
| ismerje fel, | tudja elvégezni. | különbségeket és | különböző műveltségi |
| A beás nyelv szavait | Szövegek műfaji | hasonlóságokat, legyen | területek szókincsét tudja |
| hangsúlyait érezze és | különbségét érzékelje (pl. | képes vélemény | minél pontosabban |
| egyre nagyobb | mese és dokumentum, | megfogalmazására szóban | használni írásban és |
| biztonsággal és | lírai költemény és | és írásban. | szóban. Kevéssé ismert |
| pontossággal alkalmazza. | elbeszélés). Legyen képes | Ismerjen rövidebb, a mai | szókincsű szövegeket |
| A magyartól eltérő beás | rövidebb és hosszabb | köznyelvtől eltérő | képes legyen megérteni |
| hangokat pontosan ejtse | művek (pl. mesék, igaz | nyelvhasználatú (pl. régi, | egyéni munkával; |
| (á, i) a betűket pontosan | történek) önálló | archaizáló beás mesék) | készüljön fel az |
| ismerje fel. | elolvasására házi | szövegeket, megértésüket | élethosszig tartó tanulás |
| A beás abc-t ismerje. | olvasmányként, a | gyakorolja | feladataira. |
| Legyen képes rövid | cselekmény utólagos | segédeszközökkel (pl. | Tudja szókincsét |
| szótagok, szavak | felidézésére, a szereplők | egynyelvű szótárak, | folyamatosan gazdagítani |
| képzésére. | cselekedeteinek, | jegyzetek). | a nyelv minden rétegére |
| Törekedjen a helyes | jellemének, kifejtett és ki | Különböző véleményeket | kiterjedően. A különböző |
| mondatintonáció | nem fejtett nézeteinek | tudjon összevetni, | műveltségi területek |
| fokozatos elsajátítására. | megértésére. | különbségeket és | szókincsét tudja minél |
| Törekedjen az értő | Tapasztalja meg az | hasonlóságokat | pontosabban használni |
| olvasásra és annak | olvasás örömét. | megfigyelni, véleményt | írásban és szóban. |
| fejlesztésére. | Legyen képes néhány | megfogalmazni szóban és | Kevéssé ismert szókincsű |
| Az életkornak meg-felelő | mondatos vélemény | írásban. | szövegeket értsen meg |
| szöveg néma olvasására | szóbeli és írásbeli | A tanuló az olvasás során | egyéni munkával. |
| legyen képes. | megfogalmazása az | tudja az egyszerű nyelvi | Készüljön fel az |
| A megértés ellenőrzését | olvasott szövegek | eszközök széles skáláját | élethosszig tartó tanulás |
| egyszerű feladatokkal | szereplőinek | rugalmasan alkalmazni. | feladataira. Különböző |
| tudja egyre önállóbban | cselekedeteiről, | Értsen meg igényesebb, | olvasott véleményeket |
| elvégezni. | nézeteiről, a szövegekben | hosszabb szövegeket. | tudjon összevetni a |
| Törekedjen a folyamatos | megjelenő emberi | Egy-egy szöveg rejtett | különbségeket és |
| olvasásra. | helyzetekről. | jelentéstartalmait is | hasonlóságokat ismerje |
| Ismerjen az életkorának | A tanuló tudjon nyelvileg | érzékelje. | fel, értelmezze és |
| megfelelő mesék, versek, | összetettebb szöveget is | Gyorsan át tudjon olvasni | kritizálja a különféle |
| fordítások közül néhányat | feldolgozni (tanórán | hosszú és összetett | műfajokban. A tanuló |
| és azok feldolgozásában | tanári segítséggel, illetve | szövegeket és találja meg | legyen képes átlagos |
| legyen jártas. | házi olvasmányként). | a lényeges részleteket | beszédtempóban narratív, |
| Ismer néhány irodalmi | Viszonylag folyékonyan | leíró vagy érvelő általános | |
| alkotást (verset, népmesét, | legyen képes elolvasni | szöveg értő olvasására. | |
| mondókát, népdalt, | ismeretlen történeteket, | Képes legyen az általános | |
| novellát, elbeszélést, | törekedjen megfelelő | szöveg tényszerű és | |
| regényt) a beás | kiejtést, beszédtempót | implikált információinak | |
| népcsoport kultúrájából. | alkalmazni. | megértésére. | |
| Fokozatos igénye legyen | Gyorsan át tudjon olvasni | ||
| beás nyelven való | hosszabb és összetettebb | ||
| olvasásra. | szövegeket is, melyekben | ||
| Legyen képes a tanultak | megtalálja a lényeges | ||
| köréből bármelyik típusú | részleteket. | ||
| szöveget kifejezően | A rejtett jelentés- | ||
| felolvasni (megfelelő | tartalmakat is érzékelje az | ||
| hangsúlyokkal, a szöveg | olvasott szövegben. | ||
| lényegének | A tanuló olvasási | ||
| visszaadásával). | tempója, kiejtése és hanglejtése legyen megfelelő. Olvasása legyen érthető és követhető. Értse meg a jelenkor problémáival kapcsolatos |
| szövegek (cikkek, beszámolók, narratívák) lényegét, illetve a bennük lévő információt, érvelést. Értse meg az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló irodalmi prózai szövegeket. |
4. Írás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A tanuló legyen képes a | Képes legyen képes a beás | Képes legyen a beás | Képes legyen a beás |
| tanultak alkalmazására | nyelv nyelvtani, | nyelv nyelvtani, | nyelv nyelvtani, |
| rövid fogalmazásokban. | helyesírási, | helyesírási, | nyelvhelyességi és |
| A beás nyelv | nyelvhelyességi | nyelvhelyességi | helyesírási szabályait |
| alapszókincséhez tartozó | ismereteinek | ismereteinek | pontosan alkalmazni |
| szavakat tudja leírni. | alkalmazására. | alkalmazására a | a szövegalkotásban. |
| Rövid mondatokat tudjon | fogalmazásokban, a | Képes legyen a | |
| másolni. Írott szövegek, | Ismerje meg az | kreatív | helyesírás |
| nyomtatott szövegek | anyaggyűjtés és | szövegalkotásban. | értelemtükröző |
| másolására, szövegek | elrendezés alapjait. | Kreatívan ki tudja | szerepének megértésére |
| tollbamondás utáni írására | Tudjon anyaggyűjtés | magát fejezni | és tudatos |
| és emlékezetből való | végezni gyermekek | különböző műfajokban | alkalmazására. |
| írásra legyen képes. | számára készült | (pl. párbeszédek írása, | Törekedjen az |
| Tudja helyesen a | szótárakból, | dramatizálás, | önkifejező és kreatív |
| vonalvezetést és a | kézikönyvekből, tanári | párbeszédes forma | szövegalkotásra (pl. |
| betűkötést. | irányítással, csoportosan | átírása epikus formába, | élményszerű személyes |
| Tudjon képekről szavakat, | és önállóan. | érvelés). Gondolatok, | történet elbeszélése, |
| kifejezéseket írni. | érzelmek, képzetek | verses-rímes szövegek | |
| Ismerje a sorba rendezés, | A tanuló képes legyen | kifejezésében jártas | alkotása, szövegek |
| mondatalkotás, | egyszerű, összefüggő | különböző nézőpontok | átírása különböző |
| központozás fogalmait. | szöveget alkotni ismert | figyelembe vételével. | nézőpontokból stílus- és |
| Egyszerű hétköznapi | témában. | Legyen képes emberi magatartásformák leírására, jellemzésére. | hangnemváltással, |
| események, ismeretközlő | Képes legyen leírni | sajtóműfajok | |
| szövegek leírására legyen képes. | élményeket, eseményeket, ambíciókat. | gyakorlása). Törekedjen a személyiséget kifejező | |
| A levél, a levélforma, a | Tudjon leírni egy | A magán- és közéletben | egyéni stílusra. |
| levélírás módjait ismerje. | történetet. Ki tudja fejteni | használatos különböző | Készüljön fel a nagyobb |
| Rövid üdvözletek, | véleményét egy adott | szövegek: hivatalos és | anyaggyűjtést, önálló |
| jókívánságok | témáról. | magánlevél, kérvény, | munkát igénylő, |
| kifejezésében legyen | Ismerős témában lényegre | pályázat, kérdőív | terjedelmesebb |
| jártas. | koncentráló részletes | elkészítésben szerezzen | szövegek (pl. |
| leírást tudjon adni, | jártasságot. | beszámoló, ismertetés, | |
| amelyben kifejti érvelését és érveket szolgáltat az olvasó számára. Írásművének formai | Tudjon szótár segítségével fordítási gyakorlatokat végezni. | mese) leírására. Hosszabb felkészülést igénylő munkák, pályázatok, | |
| tagolása legyen | megalkotásában legyen | ||
| megfelelő. A szöveg | jártassága. | ||
| felépítését, az irányító | A tanuló tudjon világos, | ||
| szempontok elrendezését | jól szerkesztett részletes |
| legyen képes logikusan | szöveget alkotni összetett | ||
| elkészíteni. | témákban. | ||
| A tanuló megfelelő nyelvi | A szövegalkotás során | ||
| eszközök használatával | megbízhatóan alkalmazza | ||
| valódi szöveget hozzon | a kohéziós eszközöket. | ||
| létre. | Összetett témákat világos, | ||
| jól szerkesztett módon | |||
| tudjon kifejteni. | |||
| Kiegészítő gondolatok, | |||
| érvek és megfelelő példák | |||
| felhasználásával tudja | |||
| kifejteni és tudja | |||
| alátámasztani nézeteit. | |||
| A tanuló tudja | |||
| megfelelően használni a | |||
| szövegösszefüggés | |||
| tartalmi és nyelvi elemeit: | |||
| jöjjön létre a | |||
| szövegkohézió. | |||
| A szöveg formai jegyei | |||
| teljesen megfeleljenek a | |||
| szövegfajtának, hangneme | |||
| a közlési szándéknak és a | |||
| címzetthez való | |||
| viszonynak. A szöveget a | |||
| témának és a közlési | |||
| szándéknak megfelelő | |||
| változatos szókincs | |||
| jellemezze. | |||
| A tanuló változatos | |||
| nyelvtani struktúrákat | |||
| használjon, valamint | |||
| mondatszerkesztése is | |||
| változatos legyen. | |||
| A komplex | |||
| kommunikációs | |||
| készségeket feltételező | |||
| műfajokban képes legyen | |||
| szövegek közvetítésére | |||
| anyanyelvről célnyelvre. | |||
| Képes legyen világosan | |||
| fogalmazni részletes, | |||
| összefüggő szöveget a | |||
| jelenkor problémáival és | |||
| érdeklődésével | |||
| kapcsolatos témákban. | |||
| Tudjon beszámolni | |||
| élményeiről, tudja kifejti | |||
| véleményét, érveljen egy | |||
| álláspont mellett és ellen. |
2. Cigány/Romani nyelv és irodalom
(Nyelvoktató és kisebbségi kiegészítő oktatási forma)
Fejlesztési feladatok
1. Beszédértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A tanuló lakókörnyezetére, családjára, iskolájára vonatkozó szavak, szófordulatok megértése. | A diák megérti a tanult témakörökhöz kötődő szavakat, szófordulatokat, egyszerű kérdéseket és utasításokat. Képes rövid válaszadásra. Egyszerű megnyilatkozásait az alábbi témakörökben fejezi ki: lakás, család, közlekedés, iskola, tevékenységek, természeti környezet, idő, időjárás, társadalmi közeg, nemzetiség(i) fiatalok élete, saját élettörténetek. | Megérti a köznyelvi beszédet, a standard szövegek fontosabb információit. Beszédértése elsősorban a gyakori, az életszerű témakörökre vonatkozik: család, iskola, munka, szabadidő, sport, kultúra, média, közlekedés, egészségvédelem. Megérti a (nemzetiségi; cigány) rádió- és tévéműsorok aktuális híreit, riportjait. A lassúbb tempójú, jól artikulált közlésekben érti a hanglejtést és a beszédszándék összefüggését. Érdeklődési köréhez tartozó témákban a szövegösszefüggésből jól ki tudja következtetni beszélgetőtársa mondanivalóját. Helyesen értelmezi a CD-re, vagy hangkazettára rögzített szövegek tartalmát. | Megérti a mindennapi életben előforduló ismerős vagy ismeretlen, konkrét vagy absztrakt témakörök szövegeit pl. munka világa, kapcsolatok más emberekkel (magánélet és közélet), szolgáltatások és kereskedelem, környezetvédelem, globalizáció, Európai Unió nemzetközi és nemzeti kultúrák közötti együttműködés, emberi jogok, a fiatalok problémái, barátság, szerelem a cigányság jövője, a cigány nyelv szerepe a sajátos civilizációs értékek felfedezésében és felismerésében, modern irodalmi alkotások, egészségügy, oktatásügy, munka és szórakozás (régen és ma). Képes konkrét és elvont témájú szövegek, bonyolultabb érvelések megértésére, azok összegzésére egyéni véleményalkotással. Érti a szakmai (tudományos, művészeti, nyelvi) előadásokat és beszélgetéseket, és önállóan összegzi a közvetített tudástartalmakat. Képes a cigány nyelvű rendezvények, irodalmi estek, színházi előadások (irodalmi összeállítások) filmek megértésére. Hallás után a CD-re, hangkazettára rögzített hanganyagokat is jól értelmezi. |
2. Beszédkészség
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Képes egyszerű kérdéseket feltenni, és azokra a válaszokat megformálni. Egyszerű megnyilatkozásait helyes kiejtéssel és hanglejtéssel fejezi ki. Egyszerű kifejezései életrajzára, családjára, közvetlen környezetére és közösségére vonatkoznak. | A tanuló képes egyszerű interakcióra, kérdésfeltevésre és feleletadásra, közvetlen környezetének a leírására. Tud köszönni, bemutatkozni, kívánságokat és kéréseket megfogalmazni, információkat adni és befogadni. Képes bekapcsolódni egy-egy rövidebb párbeszédbe, és egyszerű közlésformában elmesélni saját élményeit. | A tanuló feltalálja magát a különböző kommunikációs szituációkban, önállóan társalog, vitatkozik, és logikusan érvel, főleg a valós élethelyzeteket tartalmazó témákban (lásd 1. pont). Egyszerűbb mondatszerkesztéssel képes beszámolni a saját élményeiről, tapasztalatairól, céljairól, szülőföldjéről és nemzetiségéről, etnikumi hovatartozásáról (magán) életéről, érdeklődési köréről. Tájékozódik és felvilágosítást ad, kérdez és válaszol, kívánságokat és udvarias formulákat fogalmaz meg. Tudatosan törekszik a helyes mondatformálásra, az egyszerű, de összefüggő szövegszerkesztésre, a világos beszédre. Képes helyes kiejtéssel és hangsúllyal beszélni, önálló véleményt formálni, egy rövid történetet elmesélni. A szóbeli kommunikációban a romani nyelv leglényegesebb szociolingvisztikai normáihoz igazodva vesz részt. | A fenti témakörökben természetes interakciót kezdeményez és tart fenn a romani nyelvet folyamatosan beszélő partnerrel. A szóbeli kommunikációban mindig a romani nyelv releváns szociolingvisztikai normáihoz igazodva vesz részt. Az anyanyelv és a célnyelvi kultúra általában előforduló eltérő fogalmait, jelenségeit, tárgyait mindig képes az idegen nyelven összehasonlítani, elmagyarázni vagy körülírni. Képes saját álláspontját megindokolni, megmagyarázni és megvédeni. Egyedül emeli ki, és összegzi az irodalmi és nemirodalmi szövegek lényegét. Tud logikusan felépített beszámolót készíteni, és azt nyelvileg igényes formában közvetíteni. Romani nyelvű interjút készít közéleti személyiségekkel. Hétköznapi témákban tolmácsolni képes magyarról romanira, romaniról magyarra. Helyes hangsúllyal, mondatfűzéssel és dallammal mesél történeteket, olvasmányélményeket. |
3. Olvasásértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Megérti a mindennapi élethez tartozó, egyszerű szöveget. Képes az adott szöveg megfelelő tempójú olvasására és egyszerű információinak kiemelésére. | Jó kiejtéssel, hangsúlyozással és helyes ritmusban tud olvasni. Megérti az egyszerű mondatokat, feliratokat, reklámokat és a fenti témakörök szövegeit. Ezekből rövidke párbeszédeket alkot. Az első pontban megadott témakörök szövegeit jól értelmezi. Össze tudja foglalni, miről szól a szöveg, és ki tudja emelni a legfontosabb információkat. | Jól tájékozódik a romani nyelvű nyomtatványokban. Képes helyes hangsúllyal elolvasni nemcsak az ismert, hanem az ismeretlen szövegeket is. Érti a bennük rejlő információ lényegét. Képes a tartalom összegzésére és önálló véleményalkotásra. Érti a hazai cigány/roma alkotók pl. gyermekverseit, meséit, elbeszéléseit, valamint a hazai cigány/roma lapok romani nyelvű cikkeit. Hangos olvasáskor jól érzékelteti a szerző szándékát. | Biztonsággal olvas átlagos nehézségű, mindennapi és általános témákhoz kapcsolódó szövegeket. Képes a különböző modern romani nyelvű irodalmi alkotások értő- és érző olvasására, s azok üzenetének megfejtésére. Megérti a (magyarországi) cigány/roma szerzők műveit, s mély lelki affinitással, de tudatosan átgondolva tárja fel üzeneteket a nyelvről, az identitástudatról, a múltról és a jelenről. Figyelemmel kíséri a romani nyelvű sajtót és szakirodalmat is olvas (az internetről is). |
4. Írás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A tanuló írása olvasható, rendezett. Képes a számára gyakori használatú szavak helyes írására és hibátlan szövegmásolásra. Az ismert kifejezéseket mondatokká, egyszerű szöveggé formálja. | Képes rövid üdvözlet, kifejezés megírására, s a használt alapszavak helyes írására. Ki tud tölteni egyszerű nyomtatványokat, és meg tud fogalmazni rövidebb üzeneteket. Lassúbb tempójú diktáláskor jól alkalmazza a helyesírási szabályokat. Törekedjen az egyszerű gondolatokra és egyszerű megfogalmazásokra. Ha úgy érzi, hogy valamit nem tud helyesen kifejezni, próbálja meg másképpen megfogalmazni, körülírni. | A fenti témakörökben (lásd 1. pont) képes írásos közlésben kifejezni gondolatait, érzéseit, vágyait, ambícióit. Véleményét érthetően tudja indokolni, magyarázni. Képes önálló fogalmazás, levél, rövidebb referátum megírására a szövegszerkesztési formák betartásával. Olvasásélményeiből és hétköznapi témákból egyaránt tud rövid, de logikusan felépített fogalmazást írni. A helyesírási szabályokat következetesen alkalmazza. Szövegalkotását jó nyelvtani biztonság jellemzi. | Képes arányosan tagolt, részletesen kidolgozott, beszédszándékát világosan közlő fogalmazás megírására. Természetes könnyedséggel ír önéletrajzot, kérvényt, elismervényt, valamint értekezést és esszét is. Tud bármely témakörben összefüggő, jól érvelő szövegeket szerkeszteni, gondolatait nyelvileg helyes formába önteni. Szóhasználata igényes. Jól ismeri a különböző írástechnikákat, és a szakirodalom felhasználásával önálló referátumot állít össze. Szótársegítségével idegen szakszövegeket is képes lefordítani. |
Bővített nyelvoktató forma
Fejlesztési feladatok
1. Beszédértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A tanuló érti a közvetlen környezetével (szülőföld, család, nemzetisége, etnikum) és a mindennapi tevékenységével kapcsolatos szövegeket. | A tanuló képes az alábbi témakörökhöz kapcsolódó szövegek megértésére: a lakóhely és környezete, otthon, iskola, baráti kapcsolatok, szabadidő, ügyintézés, vásárlás, betegség, közlekedés, média, kultúra, kisebbségismeret (családi ünnepek, hagyományok, életvitel). Felismeri a szavak változó jelentését a különböző szövegkörnyezetben. Érzékeli a fő mondanivaló és a másodlagos információk közötti különbséget. | Megérti a bonyolultabb tartalmú és nyelvezetű, valamint a szakmai tartalmú rádió- és televíziós műsorokat, filmeket. Az alábbi témakörökben anyanyelvű beszélővel képes társalogni: a hagyományos és a modern társadalom; a nemzedékek közötti párbeszéd; tanulmányok; oktatás, a jövő lehetőségei; az informatika világa; egy határok nélküli Európa; a cigány/roma kultúra helye és értékei az európai és egyetemes kultúra kontextusában. Jól érti a hosszabb előadásokat, bonyolultabb érveléseket, a különböző típusú szövegeket. A többjelentésű szavakat a szövegkörnyezetben helyesen értelmezi. Érti a romani nyelvű szakmai előadásokat, és esteket, színházi bemutatókat. Élvezi a romani nyelvű irodalmi esteket, színházi bemutatókat (dramatizált népszokásokat, népjátékokat). Az ismeretterjesztő és játékfilmek tartalmát is megérti. A nem megfelelő szöveg-felépítés szinte sohasem gátolja az értésben. | Képes a legkülönbözőbb témakörű konkrét vagy absztrakt szövegek megértésére. Ismeri és önállóan értelmezi a cigány/romani irodalom különböző műfajú alkotásait. Képes szakmai szövegek, recenziók megértésére. Érti a cigány nyelvű filmeket, színházi előadásokat. A nyelvi kontextusból jól ki tudja következtetni beszélgetőtársa mondanivalóját, még nem világosan tagolt szöveg esetén is, ezért nem vagy alig kell visszakérdezni. Az övétől eltérő beszédritmus, hanglejtés nem okozhat megértésbeli nehézséget. |
2. Beszédkészség
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Képes egyszerűbb párbeszédre, információcserére (kérdésfeltevésre és válaszadásra). | Képes bekapcsolódni egy hétköznapi társalgásba, információkat befogadni és átadni. A beszédhelyzetnek megfelelő kifejezéseket használ. Helyesen ejti ki a romani főneveket; helység és tulajdonneveket. | Folyékonyan, természetesen kommunikál és vitázik a partnerével, sőt az anyanyelvű beszélővel is. Érveit és ellenérveit világosan fogalmazza meg. Élménybeszámolóiban és különböző történetek elmesélésekor a szókincsét változatosan alkalmazza, és törekszik az árnyalt kifejezésmódra. Törekszik a helyes szórendre, hangsúlyra és hanglejtésre. A szóbeli kommunikációban a romani nyelv leglényegesebb szociolingvisztikai normáihoz igazodva vesz részt. Beszédszándékait képes megfelelő módon kifejezni a kommunikációs célnak megfelelően kiválasztott nyelvi funkciók segítségével. | A cigány/romani nyelvet jól beszélő partnerrel interakciót kezdeményez és tart fenn az alábbi témakörökben: munka világa, kapcsolatok más emberekkel (magánélet és közélet), szolgáltatások és kereskedelem, globalizáció; Európai Unió; környezetvédelem; nemzetközi és nemzeti kultúrák közötti együttműködés; emberi jogok; a fiatalok problémái; barátság; szerelem; a cigány/roma etnikum jövője; a romani nyelv szerepe a sajátos civilizációs értékek felfedezésében és felismerésében; modern irodalmi alkotások; egészségügy; oktatásügy; munka és szórakozás. Szövegformálás szakkifejezések használatával. A szóbeli kommunikációban mindig a romani nyelv releváns szociolingvisztikai normáihoz igazodva vesz részt. A stílus változatok széles skáláját az udvariasság és a társas érintkezés fontos szabályainak megfelelően valamint a társadalmi kapcsolatok különbségeinek figyelembevételével alkalmazza. Az anyanyelv és a célnyelvi kultúra általában előforduló eltérő fogalmait, jelenségeit, tárgyait mindig képes az idegen nyelven összehasonlítani, elmagyarázni vagy körülírni. |
3. Olvasásértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Egyszerű nyelvezetű szövegeket képes folyamatosan és helyes mondatdallammal olvasni. Megpróbálja összefoglalni, hogy miről szól a szöveg. | Az ismert szövegeket helyes hangsúllyal és mondatdallammal olvassa el. Idegen szövegekből is képes kiemelni a lényegi elemeket, felismeri a szerzői üzenetet. | Képes a különböző szövegfajták felismerésére, és a bennük lévő tartalom, információ, érvelés fogadására. Érti a szakmai szövegben rejlő közlést és az irodalmi művek mögöttes jelentését. Képes a szakmai és a szépirodalmi szövegek tartalmi összegzésére. | Képes komplex szövegek értő-érző olvasására és azok önálló értelmezésére. Érti a jelenség mögötti lényeget a különböző műfajú alkotásokban. Természetességgel olvassa a magyarországi romani nyelvű publikációkat, sajtótermékeket, és érti azok nyelvezetét. Nyitott a külföldi romani nyelvű újságcikkek, irodalmi szövegek, internet hírek olvasására. Témák széles körében képes hírek, cikkek tartalmának és fontosságának meghatározására, és annak eldöntésére, hogy a feladat megoldásának céljából mely részleteket kell alaposabban tanulmányoznia. |
4. Írás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Képes szövegek hibátlan másolására és a megtanult szavak helyes írására. Egyszerű mondatait fokozatosan bővíti, majd szöveggé szerkeszti. | Képes önálló szövegformálásra, történetek, valós vagy fiktív események leírására. A formai követelmények betartásával tud hivatalos és magánleveleket írni. Írásos munkáiban a tanult szövegszerkesztési és helyesírási szabályok alkalmazására törekszik. Szókincsbeli korlátait megpróbálja körülírással és átfogalmazással kompenzálni. | Részletes fogalmazásaiban meg tudja teremteni a szöveg kohézióját, és érthető, gördülékeny stílusban ír. Szókincsének helyes használatával fejti ki véleményét (érveit és ellenérveit) aktuális témákról. Saját emlékeiről és álmairól kifejezően fogalmaz. Értő-érző befogadóként ír olvasmányélményéről, vagy egy-egy cigány/roma szerző alkotásainak mögöttes jelentéséről. A szövegszerkesztésben a nyelvtani, helyesírási szabályokat tudatosan és helyesen alkalmazza. Szövegalkotását jó nyelvtani biztonság jellemzi. | Tud bármely témakörben összefüggő, logikusan érvelő szöveget alkotni. Képes önálló műértelmezésre, stilisztikai, nyelvtani, helyesírási szempontból egyaránt igényes dolgozat (értekezés, esszé, referátum stb.) írására. Tanulmányozza a modern szakirodalmat, és szótár segítségével idegen szövegeket is képes lefordítani. Képes érzékeltetni az alapvető stílusbeli különbségeket. Képes romani nyelvű levelezéseket bonyolítani határon innen és túl. |
3. Cigány népismeret
(Valamennyi oktatási forma)
Fejlesztési feladatok
1. Ismeretszerzés, tanulás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Ismeretszerzés személyes | A cigány család és | Anyaggyűjtés a | A magyarországi cigány |
| beszélgetésekből: | nemzetség szerkezete. A | magyarországi cigányok | kisebbség történelmi, tárgyi, |
| A szülők, rokonok család | távolabbi rokoni és családi | családi és közösségi | és szellemi örökségének, |
| megnevezése cigányul és | kapcsolatok | szokásairól. Gyűjtsön | értékeinek bemutatása. |
| magyarul. A családban | megkülönböztetése és | tömegkommunikációs | Tájékozódás a cigány |
| űzött foglalkozások a | megnevezése. Gyűjtő | eszközökből a nemzeti és | művészetben (irodalom, |
| múltban és a jelenben, | tevékenység tanári | etnikai kisebbségekre | zene, tánc, képzőművészet), |
| valamint azok nyelvjárási | irányítással a magyarországi | vonatkozó híreket. | történelemben. A |
| megnevezése. | cigányok nemzetségei | Szülőhely (cigány | nyelvtudás és az |
| Ismeretszerzés tárgyak, | között. | tradicionális szokások) - | identitástudat |
| épületek, képek közvetlen | Családfa összeállítása. | adatgyűjtés könyvtárban, | összefüggésének |
| megfigyeléséből: | A földrajzi térkép elemzése, | médiatárban, múzeumban. | felismerése. A témával |
| A település jelentősebb | a cigányság | kapcsolatos írások, filmek | |
| épületei. Ismerkedés régi, | népvándorlásának útvonala. | Ismerje fel az | megtekintetése, könyvek |
| illetve ma is élő | Tájékozódás India, Európa | ellentmondásokat és az | olvasása. |
| hagyományokkal, | és Magyarország térképén. | egybeeséseket ugyanannak | Művek elemzése. |
| szokásokkal. Roma | A felszíni formák és vizek | az eseménynek különböző | Kiselőadás tartása |
| jelképek: zászló, himnusz | megfigyelése. India és | információs forrásokban | magyarországi cigányok |
| ismertetése. A történetek | Magyarország főbb | található leírásában. | kulturális életéről, saját |
| olvasása, a cigányok igaz | városainak elhelyezkedése a | Tudjon saját szavakkal | tapasztalatok |
| történetei. Emberi | térképen. | elemezni egy műalkotást. | bemutatásával. Ismerjék a |
| magatartásformák és | Az egyidejű történelmi | Rádió- és TV műsorok | cigány színházi |
| élethelyzetek megfigyelése: | események felismerése, | tudatos választása. | törekvéseket, a jellemzőbb |
| A cigány népcsoport | ugyanabban a korban élt | Műsorválasztási stratégiák | színtársulatokat. |
| életmódja, a család és | történelmi személyiségek | fejlesztése. Alakuljon ki a | Betekintés a történelmi |
| környezet kisebbségi | megnevezése. Az írott | különböző információs | múltba. (Az 1848-as |
| kötődése. A szülőfalu | történelmi szövegek | források használatának | forradalom és a cigányok. |
| lakóinak etnikai | fajtáinak | képessége: rádió, televízió, | Az első világháború és a |
| hovatartozása. A cigány | megkülönböztetése (pl. a | internet, könyvtárak. A | cigányok.) |
| családi ház jellegzetessége. | korabeli és a később | tömegkommunikációs | A nemzetiségek együttélése, |
| A szülőfaluban ismeretes | keletkezettek). | közlések helyes | egymásrautaltsága a |
| közmondások, népdalok, | A történelmi | értelmezésének, kritikus | háborúk idején. A cigányok |
| vallási dalok, mondókák, | dokumentumok részleteiről, | megfigyelésének | történelmi szerepének |
| mesék, találós kérdések, | képekből, egyszerű | gyakorlása. | felismerése. Kisebbségek |
| népi játékok, időjóslások, | táblázatokból információk | Történelemtudomány | élete és helyzete ma |
| nyelvtörők, valamint ősi | gyűjtése. | módszereinek (kronológia, | Magyarországon és |
| cigány ételek elnevezése, | Tanári kérdések | összehasonlítás, grafikonok, | Európában. |
| egyszerű ételreceptek | segítségével a történelmi | családfák, történelmi | Aktuális kisebbségpolitikai |
| gyűjtése. | események elmondása. A | térképek stb.) alkalmazása | kérdések tanulmányozása. |
| A cigány meséken keresztül | cigány népdalok, balladák | tanári segítséggel. Saját | Információk szerzése a |
| az elődök kultúrájának | különböző fajtáinak | családfa készítése. A | kisebbségi önkormányzatok |
| megismeréséhez való kedv | megfigyelése: ünnepekhez | kapitalizmus hatása a | szerepéről. Ismeretszerzés a |
| felébresztése. | és szokásokhoz | magyarországi cigány | magyarországi cigányok |
| A hagyományokhoz | kapcsolódók, mítikus, | kisebbségre. Ismerje a | politikai, jogi, kulturális |
| kapcsolódó gyermekversek, | mindennapokról szóló, | szomszédos országok roma | érdekképviseletéről, az |
| képeskönyvek bemutatása. | történelmi és hősi témájúak. | lakosságának jellemző | Országos Cigány |
| Nyelvhasználat a családon | A műalkotás | népviseletét. | Önkormányzat |
| belül és kívül. A cigány | megkülönböztetése fajta, | megalakulásáról. | |
| nyelv otthon és az | műfaj, anyag, technika, | A gyűjtött információk | |
| iskolában. | kifejezőeszközök alapján. A bemutatott műalkotások felismerése, megnevezése. Hazai cigány népviseletek: motívumok, színek. A legjellemzőbb férfi és női öltözék tartozékainak megnevezése cigányul és magyarul. A cigány nyelvhasználat sajátosságainak | önálló rendszerezése. Ismerje az állami, kormányzati és társadalmi intézmények a kisebbségi jogokkal kapcsolatos hatáskörét és a kulturális autonómia fogalmát. Ismerjék a régi cigány házak alaprajzát és a jellemző építészeti anyagokat. Ismerjék a cigányok benső | |
| megismerése. | igazságszolgáltatás céljára | ||
| működtetett Romani Kris-Cigány Törvény szerepét, jelentőségét. Írásbeli és recens források elemzése alapján értsék a vajdák szerepét a roma közösségekben. |
2. Kritikai gondolkodás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Kérdések megfogalmazása | Kérdések önálló | A cigány-magyar | Kérdések és vélemények |
| a cigány népszokásokkal | megfogalmazása a cigány | együttélés kölcsönhatásának | megfogalmazása a |
| kapcsolatban. | népcsoportok vándorlásával | ismerete. A kisebbségi lét | cigányság sorsfordulóival |
| A magyar és a cigány | és a magyarországi | által meghatározott | kapcsolatban. A különböző |
| szokások összehasonlítása, | cigányok letelepedésével | társadalmi és egyéni | korszakok alakjainak |
| különbségek felismerése | kapcsolatban. | lehetőségek, nehézségek | tevékenységének és |
| elsősorban a nyelv és a szo- | Híres emberek, történelmi | ismerete. Önálló vélemény | eszméinek elemzése. |
| kásrendszer tekintetében. | személyiségek, hétköznapi | és kérdések | Állásfoglalás a különböző, a |
| A család és a rokonság | emberek jellemzése, | megfogalmazása a cigány | cigány kisebbség |
| életének fontos eseményei | szerepük a cigány kisebbség | kisebbség múltbeli és jelen | sorsfordulóját meghatározó |
| (pl. születésnapok, ünnepek, | formálásában, identitástudat | sorsával kapcsolatban. | nézetekről, cselekedetekről. |
| fontos évfordulók), saját | felébresztésében. | A cigány kultúra, mint | Irodalmi alkotások, |
| élmények feldolgozása. | A magyarországi cigányok | Európa és a keresztény | publicisztika, filmek |
| Mindennapi élethelyzetek | élete régen és ma. | világ része. A | szövegeinek vizsgálata a |
| elbeszélése, eljátszása a | A különbségek, változások | megkeresztelkedés okainak | történelmi hitelesség |
| különböző szereplők | felismerése és a cigányság | elemzése. | szempontjából. |
| nézőpontjából. A | szempontjából sorsdöntő | Az elsajátított tananyaghoz | A cigányok, mint társadalmi |
| népköltészeti alkotások | változások | fogalmazzon meg | csoport, intézmények |
| szépségének és a | megfogalmazása. A cigány | kérdéseket, és tegye fel | viselkedésének elemzése. |
| hagyományápolás | nyelv különböző dialektusai | azokat diáktársainak korrekt | A magyarországi |
| fontosságának megértése. | között fennálló | formában. A cigány | kisebbségi és emberjogi |
| A népköltészeti | hasonlóságok és | képzőművészet elhelyezése | rendszer értékelése. |
| alkotásokban a pozitív és a | különbségek megértése. | Európa és a világ | Megalapozott, hiteles |
| negatív hősök | Beszélgetés a magyar és | művészetének | kisebbségkép kialakítása. |
| tulajdonságainak elemzése | más idegen nyelvből történő | kontextusában. A | Naprakész tájékozottság |
| (pl. becsületesség, eszesség, | jövevényszavak átvételének | gondolkodásmód, a | aktuális kisebbségpolitikai |
| ravaszság, kapzsiság, | szükségességéről, okairól. | kulturális különbségek és a | és emberi jogi jelenségekről |
| hazugság, tolvajlás stb.). A pozitív és a negatív hősök csoportosítása. | mű közötti összefüggés felismerése. A műelemzés legfontosabb módszereinek elsajátítása. Művészeti stílusok és irányzatok összehasonlítása. A cigány motívumok felfedezésének gyakorlása a művészetben. Tudjon saját szavaival elemezni egy műalkotást. A cigány kisebbség szerepe a nemzetközi kapcsolatokban. A település nyelvjárása és a nemzetközi cigány nyelvújítás törekvéseinek ismerete. |
3. Kommunikáció
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Különböző családtagok | Beszélgetés a cigányok | A cigány irodalom szerepe | A tanult történelmi |
| megszólítása különböző | egykori hétköznapjairól. | és helye a világban. | eseményekkel, eszmékkel |
| szituációkban. Rajzolja le a | Beszélgetés és vita a cigány | A legfontosabb cigány írók | és fogalmakkal kapcsolatos |
| családját, a családtagokat | gasztronómiai szokásokról. | műveinek felsorolása. | kérdések önálló |
| jellemző kort, szakmát, | A cigány konyha | A megismert műveken | megfogalmazása. |
| kedvenc időtöltést arra utaló | berendezéseinek, régi | keresztül a költő, író | Véleményalkotás és vita |
| elemeivel. Magyarországon | konyha eszközeinek, azok | céljainak, törekvéseinek | egy-egy aktuális |
| lévő cigány települések és | használatának bemutatása. | felismerése, | kisebbségpolitikai |
| földrajzi adottságainak | Rajzkészítés a régi konyhai | megfogalmazása. Szóbeli | kérdésről. |
| megismerése a tanórákon és | eszközökről. Ételreceptek | beszámoló a saját | Mások véleményének |
| az idős személyekkel | gyűjtése. A cigány és a | tapasztalatokról, önálló | elfogadása, a tolerancia |
| történő beszélgetésekből. | magyar ételek | gyűjtő-, illetve | gyakorlása. |
| A településen gyűjtött | összehasonlítása. | kutatómunkával szerzett | Beszámolók készítése a |
| cigány közmondások, | A cigány tánc | ismeretekről. Fogalmazás | néprajzi kutatómunka |
| dalok, mondókák, versek, | alapelemeinek | írása Magyarországon élő, | eredményéről. |
| játékok tanulása. | megismerése. A páros tánc, | nagy és kisegyházi vallási | Kiselőadás tartása a cigány |
| botoló és a körtánc közötti | felekezethez tartozó | kulturális életről a cigány | |
| Hagyományok | különbség felismerése. | cigányok életéről. A | nyelvű sajtó, a rádió- és |
| felelevenítése. | A cigány népviselet | nemzeti és etnikai | tévéműsorok alapján. |
| Régi húsvéti és karácsonyi | ruhadarabjainak cigány és | kisebbség, nemzet, | Önállóan gyűjtött anyagból |
| ajándékok, fenyőfadíszek | magyar nyelven történő | anyanyelv fogalmának | projektbemutató vagy |
| elkészítése. Egyes mesék | felsorolása ... | ismerete. | kiállítás megrendezése. |
| dramatizálása. Húsvéti és | Szóbeli beszámoló a saját | Beszámoló az önálló gyűjtő | |
| karácsonyi ünnepekhez | tapasztalatokról, önálló | munkáról tanórán. | |
| kapcsolódó mondókák | gyűjtő-, illetve | Színjátékok előadása az | |
| tanulása. | kutatómunkával szerzett | iskolai rendezvényeken. | |
| A legfontosabb állami | ismeretekről; ismerje az | Hazai és külföldi cigány | |
| jelképek értelmezése és | adatok forrásait - | népdalok, néptáncok | |
| azokkal kapcsolatos helyes | képzeletbeli utazás azokon a | megismerése és bemutatása | |
| magatartás. A cigány | területeken, ahol cigányok | a település rendezvényein, | |
| himnusz eléneklése. | éltek és ennek elmesélése támpontok alapján. | hazai és külföldi fesztiválokon. |
4. Tájékozódás térben-időben
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Az idő tagolására szolgáló | Az idő tagolására szolgáló | Az idő tagolására szolgáló | A cigány nép élete a |
| kifejezések használata | kifejezések használata | kifejezések használata | burzsoá Magyarországon. |
| romani, beás és magyar | romani, beás és magyar | romani, beás és magyar | E történelmi korszak |
| nyelven. Időmeghatározó | nyelven. | nyelven | elnevezésének használata a |
| kifejezések használata: | Időmeghatározás: más | Időmeghatározás: | történelmi idő tagolására. |
| amikor kicsi (amikor | ismert eseményre, jelenségre | - a cigányok Európába | |
| beszélni tanultam, amikor | való utalással (pl. Zsigmond | érkezésük előtt, | Néhány kiemelt esemény, |
| óvodás voltam, amikor | király László vajda és népe | - a cigányok megjelenése | jelenség időpontjának |
| iskolás lettem ) voltam, | számára adományozott | Európa országaiban, különös | ismerete, mint pl. az első |
| amikor szüleim gyerekek | menlevele, I. Ferdinánd | tekintettel a Balkánon. | országos cigány összeírás, a |
| (fiatalok stb.) voltak, amikor | rendelkezése a cigányok | Az idő ábrázolása téri- | cigányok letelepítéséről |
| nagyszüleim gyerekek stb. | adómentességéről, Izabella | vizuális eszközökkel, | szóló rendeletek, a |
| voltak, amikor karddal | királynő rendelkezései a | kronológiai adatok | vándoripar korlátozása. A |
| harcoltak, amikor autók | cigányokról, stb.) | rendezése. | tanultak időpontokhoz |
| helyett szekerekkel jártak, | Viszonyítások gyakorlása: | Néhány kiemelt esemény, | történő kötése. |
| amikor zokni helyett kapcát | előbb, később, ugyanakkor, | jelenség időpontjának | Ebben a korban ismert |
| viseltek, stb., nagyon régen. | most, régebben, nagyon | ismerete, mint pl. a cigányok | cigányzenészek időrendbe |
| Viszonyítások gyakorlása | régen. | megjelenése a Bizánci | állítása. |
| családi ünnepekhez és jeles | Birodalomban, | ||
| napokhoz kapcsolódva: | Konstantinápolyban. A | ||
| előbb, később, ugyanakkor, | cigányokra vonatkozó | ||
| most, régebben, nagyon | népelnevezések ismerete. A | ||
| régen. | tanultak elhelyezése az időben a kiemelt időpontokhoz képest. | ||
| Ismert roma költők, írók és | A feudális korszak idején | Egyszerű kronológiai | A II. világháború |
| folklór kutatók időrendbe | néhány kiemelt esemény, | számítások végzése a cigány | koncentrációs táborainak |
| állítása. | jelenség időpontjának | nép európai megjelenésének | cigány áldozatai Európában. |
| Az adott település | ismerete a cigány | majd üldöztetésének | Ismerjék az ezzel |
| térképének másolása kézi | kisebbséggel kapcsolatosan. | időpontjai között. | kapcsolatos politikát, |
| munkával. A vizek, | A tanultak elhelyezése az | A magyarországi cigányok a | rendelkezéseket. Elemezzék |
| domborzatok jelölése, a | időben a kiemelt | felvilágosodás korában. | és értelmezzék a |
| szomszédos települések | időpontokhoz képest. | világtörténet, az európai | |
| határvonalaival. | Egyszerű kronológiai | Európai történelmi atlasz | történelem, a magyar |
| Az adott település | számítások az említett | tanulmányozása, a cigányok | történelem, valamint a |
| nevezetesebb épületeinek | rendelkezések között. | vándorlásának nyomon | romákkal és szintikkel |
| valamint a cigányok és más | követése. Az útvonal kézzel | kapcsolatos történelem eltérő | |
| nemzetiségek által | történő megrajzolása. A | időbeli ritmusát és | |
| tömbszerűen lakott részek | térkép legfontosabb | kölcsönhatásait. A cigányok | |
| modellezése (pl. vázlatrajz, | elemeinek felismerése: | helyzete 1945 után. A | |
| terepasztal, makett). | vizek, domborzati jelölések, államhatárok, települések. | cigányok helyzetének változása az 1961-es párthatározat után. | |
| Tájékozódás India Európa | A tanult országok, | Az említett időszakok | |
| és Magyarország térképén. | ismertebb települések | történelmi térképeinek | |
| A felszíni formák és vizek | megkeresése a térképen. | elkészítése, összehasonlítása, | |
| megfigyelése. India és | Események, jelenségek | a változások hátterének | |
| Magyarország főbb | megjelölése történelmi | feltárása. | |
| városainak elhelyezkedése a | térképeken. Távolságok | A történelmi tér | |
| térképen. | becslése és számítása | változásainak leolvasása | |
| Ismert cigány | történelmi térképeken. | különböző (pl. népsűrűséget, | |
| képzőművészek születési | Történelmi helyszínek | vallási megoszlást ábrázoló) | |
| helyének megkeresése a | modellezése. | térképekről. |
| térképen. Események, | Események, rendeletek | Az adott téma | |
| jelenségek megjelölése a | kapcsolása a tanult | tanulmányozásához | |
| történelmi térképeken. | helyekhez. | leginkább megfelelő térkép | |
| Távolságok becslése és | kiválasztása különféle | ||
| számítása történelmi | atlaszokból, statisztikákból. | ||
| térképeken. Egyszerű | Használják az interneten | ||
| alaprajzok készítése. | található forrásokat. | ||
| Történelmi helyszínek | |||
| modellezése. |
5. A tartalom kulcselemei
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Legyen alkalmuk a | Legyen alkalmuk a | Legyen alkalmuk a | Betekintés a történelmi |
| tanulóknak arra, hogy | tanulóknak arra, hogy | tanulóknak arra, hogy | múltba. A nemzetiségek |
| - egy-egy hazai és külföldi | - további ismereteket | - további ismereteket | együttélése, |
| roma híres ember (pl. | szerezzenek a különböző | szerezzenek a hazai cigány | egymásrautaltsága a háborúk |
| művész, feltaláló, tudós, | cigány csoportok népi és | hagyományokról, | idején. A cigányok történelmi |
| szent, politikus) életével, | magas kultúrát érintő | múltjukról. Továbbá a | szerepének felismerése. |
| tevékenységével, | hagyományairól, a lakóhely | környék, a lakóhely cigány | Kisebbségek élete és helyzete |
| jellemvonásaival | múltjáról cigány | csoportjairól, cigány | ma Magyarországon és |
| megismerkedjenek, és ennek | vonatkozásban, továbbá | hagyományos | Európában. |
| kapcsán azt is felismerjék, | jellegzetes cigány | mesterségekről és mai | Aktuális kisebbségpolitikai |
| hogy az emberek régen | mesterségekről és mai | megélhetési módokról, | kérdések tanulmányozása. |
| másként éltek és | megélhetési lehetőségekről, | természeti értékeiről, az | Információk szerzése a |
| gondolkodtak, mint ma; | az azokat fenyegető | azokat fenyegető | cigányokat támogató állami |
| Ismerkedés régi, illetve ma | veszélyekről, | veszélyekről és a | alapítványok szerepéről. A |
| is szokásban lévő | - a cigányok történelmi | megóvásukra tett | magyarországi cigányok |
| hagyományokkal, | múltjának egy-egy térben és | erőfeszítésekről; | aktivizálódásának |
| szokásokkal. Roma | időben határolt darabját | - a cigányok a felvilágosodás | bekapcsolódásáról a |
| jelképek: zászló, himnusz | mélységében | korában: egy-egy térben és | demokratizálódási folyamatban. |
| ismertetése. A Roma Kultúra | tanulmányozzák (pl. a | időben határolt darabját | Ismeretszerzés a |
| Napjának megünneplése; | cigányok magyarországi | mélységében | magyarországi cigányok |
| megjelenéseinek időpontjai, | tanulmányozzák; | politikai, jogi, kulturális | |
| hagyományos mesterségei); | - egy-egy jelenség változását az időben több korszakot átfogóan is tanulmányozzák; | érdekképviseletéről - egy-egy cigányokkal kapcsolatos témát (a politika-, a gazdaság-, a társadalom-, a lakhatás, az egészségügy, a tudomány-, a technika- vagy a művelődéstörténet) mélységében tanulmányozzanak; | |
| - kommunikációt | - egy-egy jelenség | - további ismereteket | - további ismereteket |
| folytassanak olyan | változását az időben több | szerezzenek a cigányok | szerezzenek a magyar állam |
| kérdésekről, mint a | korszakot átfogóan is | történetének fontosabb | és a hazai cigányok |
| hagyományos roma kultúra | tanulmányozzák (pl. | fordulópontjairól, | történetének fontosabb |
| által méltányolt viselkedési | cigányokkal kapcsolatos | megismerkedjenek a cigány | fordulópontjairól, |
| és illemszabályok a patyiv- | rendelkezések, a tiszta és a | történelem kiemelkedő | megismerkedjenek a magyar |
| becsület, tisztesség szerint. | tisztátalansággal kapcsolatos | személyiségeivel; | történelem kiemelkedő |
| A kölcsönösség szerepe az | szokások alakulása); | - további ismereteket | cigány személyiségeivel; |
| illemben, az idősek | - ismereteket szerezzenek a | szerezzenek a hazai és az | - legyenek képesek önálló |
| tisztelete, a külső és belső | feudális korszak idején | európai cigány zene | vélemény megfogalmazására |
| jellemvonások, a jó és rossz | néhány kiemelt eseményről, | múltjáról, jelenéről és |
| tulajdonságok, a rokonság, a | rendelkezésről, | kiemelkedő képviselőiről; | a cigány kisebbséget érintő, a |
| barátság, a rászorulók | intézkedésről, ismert ma élő | - ismereteket szerezzenek | jövőjét meghatározó |
| segítése; a kisebbségi lét | cigány képzőművészek | arról, milyenek voltak a | kisebbségpolitikáról. A |
| megélése; | életrajzának ismerete, | roma emberek hétköznapjai | magyarországi kisebbségi és |
| - megismerkedjenek néhány | a különböző európai | ember jogi rendszer | |
| helyi roma jellegzetes | országokban és | értékelése. | |
| hagyománnyal, néhány | Naprakész tájékozottság | ||
| történettel a lakóhely | aktuális kisebbségpolitikai és | ||
| múltjából a cigányok első | emberi jogi jelenségekről; | ||
| megjelenését érintve, | |||
| továbbá a környék, a | |||
| lakóhely természeti | |||
| értékeivel; | |||
| korokban, kultúrákban; | - további ismereteket | ||
| - ismereteket szerezzenek a | szerezzenek a romani és a | ||
| cigányokat ért negatív | beás nyelv standardizálási | ||
| sztereotípiákról, politikai | törekvéseiről, ismerjék a | ||
| intézkedésekről, | magyar és európai költők | ||
| konfliktusokról | cigányokról szóló alkotásait, | ||
| (feketeigazolvány, | - ismerjenek néhány | ||
| üldöztetés), különösen azok | cigányokról szóló | ||
| hétköznapi, emberi, erkölcsi | szociográfiai írást. Tudjanak | ||
| vonatkozásairól; | azokról következtetéseket | ||
| - különbözőképpen | megfogalmazni, önálló | ||
| véleményt alkotni; | |||
| - különbözőképpen | értelmezzenek egyes | ||
| értelmezzenek egyes | történeteket a múltból a | ||
| történeteket a múltból | többség-kisebbség | ||
| aszerint, hogy melyik | vonatkozásában; | ||
| szereplő nézőpontját | - ismerkedjenek a kisebbségi | ||
| fogadják el; | önkormányzatok | ||
| - további ismereteket | működésével, hatáskörével; | ||
| szerezzenek cigány és más | - felkészültségüknek | ||
| nemzetiségi népszokásokról, | megfelelő szinten | ||
| a hagyományos életmódról; | kommunikációt folytassanak | ||
| - ismerkedjenek a | olyan témakörökről, mint az | ||
| lakóhelyen élő | emberek | ||
| nemzetiségiek életével, | |||
| kultúrájával, közös | közötti különbségek, a | - felkészültségüknek | |
| múltunkkal; | rasszizmus, a cigány nő | megfelelő szinten | |
| szerepe a tradicionális | kommunikációt folytassanak | ||
| - felkészültségüknek | kultúra értékei szerint élő | olyan témakörökről, mint az | |
| megfelelő szinten | családban, az egyén és a | erkölcs, a szexualitás | |
| kommunikációt folytassanak | közösség viszonya, a | hagyományos cigány | |
| olyan témakörökről, mint az | gazdálkodás kérdései, a | közösségekben és azokon | |
| emberek közötti | cigány munkanélküliség, | kívül, a munkavállalás | |
| különbségek, a kisebbségi | foglalkoztatottság, a | lehetőségei, Magyarország és | |
| lét, az előítélet, az identitás, | demokrácia és az emberi | az Európai Unió romákkal | |
| a nemek közötti kapcsolatok, | jogok; nemzetközi | kapcsolatos politikai | |
| a gazdálkodás kérdései; | humanitárius jog alapelvei; | rendszere, az | |
| - a média szerepe a hazai | - ismerkedjenek olyan | érdekképviseletek. | |
| kisebbségek | köznapi és kiélezett | ||
| megismertetésében; | élethelyzetekkel, | ||
| - a cigányság szempontjából | konfliktusokkal, amelyek | ||
| sorsdöntő változások | rávilágítanak az erkölcsi | ||
| megfogalmazása. | értékminőségek és az emberi | ||
| helytállás jelentőségére, | |||
| illetve az azokkal |
| kapcsolatos problémákra. Legyen képes megfelelő módon érvelni, vitatkozni. Objektívan értékelni, bírálni. Legyen alkalmuk megismerkedni a Néprajzi Múzeum cigány gyűjteményének anyagával. |
6. A reflexiót irányító kérdések
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| - Legyen alkalmuk a | Legyen alkalmuk a | Legyen alkalmuk a | Legyen alkalmuk a |
| tanulóknak arra, hogy | tanulóknak arra, hogy | tanulóknak arra, hogy | tanulóknak arra, hogy |
| választ keressenek olyan | választ keressenek olyan | választ keressenek olyan | választ keressenek olyan |
| kérdésekre, mint a | kérdésekre, mint a | kérdésekre, mint a | kérdésekre, mint a |
| következők. | következők. | következők. | következők. |
| - Milyen jellemző | - Ki a cigány? Ki a magyar? | - Mit jelent az, hogy minden | - Vannak-e abszolút erkölcsi |
| tulajdonságai vannak? | Ki a francia, Ki az eszkimó, | embert egyenlő méltóság | értékek? Melyek a cigány |
| Miben hasonlítok | ki a busman, stb.? | illet meg? | kultúra értékei? |
| másokhoz? Miben | - Miben hasonlítunk | - Hányféle identitása lehet | - Miért kerülhet |
| különbözöm másoktól? | mindannyian? Honnan | egy embernek? | ellentmondásba erkölcs és |
| - Mire vagyok képes? Mire | erednek az emberek közötti | jog? Milyen a megítélése a | |
| nem vagyok képes? | különbségek? | - Miért nem viselnek háborút | Cigány Törvénynek (Romani |
| - Milyen szeretnék lenni? | - Miért gondolkodnak | a cigányok? | Kris) és a Magyar |
| - Miért van szükség | másként a különböző | - Milyen szerepet játszik a | Igazságszolgáltatásnak? |
| szabályokra? | életkorú emberek? | média a cigányok | - Hányféle közösségi |
| - Mit jelent az, hogy cigány, | - Mi mindentől függhet a | megítélésében? | identitása lehet egy |
| roma, beás, szinto, gazho, | döntések és tettek | embernek? Van e szabad | |
| stb.? | megítélése? | identitásválasztás? Milyen | |
| - Miért vannak szegények és | megnyilvánulási lehetőségei | ||
| gazdagok? | vannak a cigány | ||
| identitásnak? | |||
| - Milyen mértékben | - Mitől függnek az egyes | - Haladhat-e kényszerpályán | |
| határozza meg a | emberek, embercsoportok | egy ország történelme? | |
| lakókörnyezet az emberek | érdekei? | - Hogyan élhetnek együtt | |
| mindennapi életét és | - Miért vannak gazdag és | különböző kultúrák, | |
| kultúráját? | szegény országok? | vallások, népek? Milyen | |
| Miért vannak | lehetőségei és akadályai | ||
| munkanélküliek? | vannak a kultúrák közötti | ||
| - Mi a hit, a vallás szerepe a | kommunikációnak? | ||
| cigányok életében? | - Mi az erőszak szerepe a | ||
| történelemben? | |||
| - Hogyan változott az állam | |||
| szerepe a történelemben a | |||
| cigányokkal kapcsolatosan? |
C) GÖRÖG KISEBBSÉGI OKTATÁS
1. Görög nyelv és irodalom
(Nyelvoktató és kiegészítő kisebbségi oktatási forma)
Fejlesztési feladatok
1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A görög nyelv magyartól eltérő hangjainak helyes kiejtése. | |||
| A görög és a magyar mondathangsúly közti különbségek megfigyelése. Különféle mondatfajták helyes hangsúlyozása. | Szavak, szókapcsolatok, mondatok helyes hangsúlyozása a közlési szándéknak megfelelően. | A görög kiejtés és hangsúlyozás sajátosságainak ismerete és tudatos használata a hétköznapi beszédben. | A hangsúlyozás tudatos használata a szöveg stílusának függvényében. |
| A nem verbális kommunikáció alapvető elemeinek (pl. az "igen" és a "nem") megfigyelése, értése. | A nem verbális kommunikáció alapvető elemeinek helyes használata. | A beszéd és a gesztusok harmonikus és tudatos összehangolása egyszerűbb szituációkban. | A beszéd és a gesztusok harmonikus és tudatos összehangolása bármely szituációban. |
| Alapvető szóbeli közlések, utasítások megértése. | A mindennapi élettel kapcsolatos rövid hallott szöveg megértése, összefoglalása. | Bonyolultabb hallott szöveg megértése, értelmezése, összefoglalása. | Bonyolultabb hallott szöveg megértése, értelmezése, visszaadása a részletekre is kiterjedően. |
| Napszaknak, alkalomnak megfelelő köszönések, egyszerű társalgási formulák megértése és alkotása. | Hétköznapi szituációkban párbeszéd folytatása, szabad beszélgetés. Arra alkalmas szöveg átalakítása párbeszédes formába. | Párbeszéd folytatása a tanulót érintő vagy érdeklő témákról. Szabad beszélgetés folytatása. | Együttműködés az osztályban zajló beszélgetésben, önálló vélemény nyilvánítása vitában, érvelés. Különféle stílusárnyalatok használata. Megadott témáról rövid, de igényes referátum készítése, és szabad előadása. |
| Képes megérteni a tanóra vezetésének kifejezéseit. Egyszerű kérdések intézése | A tanár tananyaggal kapcsolatos görög nyelvű, egyszerű magyarázatainak, | A tanár nehezebb görög nyelvű magyarázatainak megértése, követése. Ezekre | A tanár valamennyi görög nyelvű magyarázatának megértése. Képes |
| a tanárhoz és az osztálytársakhoz. Megnevezni az iskolában használatos eszközöket. Felsorolni a tanult tárgyakat. | utasításainak megértése. Ezekre képes egyszerűen reagálni, kérdést feltenni. Képes egyszerűen kifejezni az iskolához, a tantárgyakhoz, osztálytársakhoz való személyes viszonyát. | megfelelően képes reagálni, kérdést feltenni. Beszámolni órarendjéről, osztályáról, továbbtanulási terveiről. Ezekkel kapcsolatos érzelmek, vélemény kifejezése. | beszámolni órarendjéről, továbbtanulási szándékairól, beszélni foglalkozásokról, diák és nyári munkáról, ezzel kapcsolatos tapasztalatairól, véleményéről, érzelmeiről. |
| Képes bemutatkozni és bemutatni más személyeket (név, életkor, lakcím, foglalkozás, hobbi). | A tanulóval, családjával, barátokkal történtekről beszámoló. | Részletes beszámoló a tanuló szűkebb és tágabb környezetében történtekről. | Folyamatos, választékos, pontos beszéd az alábbi témákban: Család, barátok: belső és külső |
| Szűkebb környezet (családtagok, barátok, lakóhely, iskola stb.) bemutatása. | Az alábbi témák rövid, összefüggő kifejtése: család, iskola, otthon, napirend, szabadidő, időjárás, közlekedés, vásárlás, | tulajdonságok, családi és nemzeti ünnepek, hagyományok, önéletrajz, személyes tervek, családi szerepek, nemi szerepek. | |
| Egyszerű, de összefüggő beszéd. Események időrendi sorrendjének betartása. | egészség, betegség, nyaralás, sport, jövőbeli tervek, stb. Kulturális programról (színház, mozi, koncert, kiállítás, stb.) beszámoló. | Otthon, lakóhely, időjárás, munka és szabadidő, nyaralás és utazás, egészség-betegség, vidék és város, növény- és állatvilág, környezetvédelem, vallás, stb. | |
| Képek leírása egyszerű szavakkal, mondatokkal. | Képek részletes leírása. | Bármilyen témájú (kultúra, politika, gazdaság, sport, történelem, földrajz stb.) és jellegű autentikus szöveg, hírek kiértékelése. | |
| A tömegkommunikáció és a művészetek szókincsének ismerete és használata. | |||
| Eseményekkel kapcsolatos érzelmek, vélemény egyszerű formában történő kifejezése. | Önálló véleményalkotás. Álláspont indoklása. Egyszerű érvelés, részvétel vitában. | Összehasonlító elemzés. Önálló állásfoglalás. Logikus érvelés. | |
| Egyszerű versek, párbeszédek betanulása. Egyszerű szerepjátékok. | Versek, párbeszédek betanulása. Egyszerű dramatikus formák gyakorlása (szituációs játék, bábjáték) | Versek kifejező visszaadása. Dramatikus formák gyakorlása (szerepjáték, rövid jelenetek előadása) | Versek tudatos és kifejező visszaadása. Dramatikus formák gyakorlása (diákszínpadi, előadás, improvizáció) |
| Görögország és Magyarország, továbbá a két főváros megnevezése görögül, helyük megmutatása térképen. | Ismeri az európai országok görög neveit, Görög- és Magyarország nagyobb városainak görög nevét. | Képes röviden beszélni Görögország és Magyarország földrajzáról, egyes történelmi állomásaikról, megnevezni Európa országait, azok fővárosait, az Európai Unió országait. | Képes az európai térképen biztonsággal mozogni, elmondani Európa egyesülésének lényegesebb momentumait, Magyar- és Görögország csatlakozásának idejét és körülményeit, továbbá történelmük főbb állomásait, gazdasági helyzetük főbb jellemzőit. |
2. Olvasás, írott szöveg megértése
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A görög betűk helyes (össze)olvasása. | |||
| Szavak, szószerkezetek, mondatok hangos olvasása helyes artikulációval és intonációval. A görög mondatközi és mondatvégi írásjelek megfelelő olvasása. | Helyes hangsúly és hanglejtés gyakorlása. | ||
| Életkornak megfelelő szövegek olvasása helyes artikulációval és intonációval. | Tanult szavak és kifejezések felismerése és megértése. Különböző szövegek (hétköznapi és szépirodalmi) kifejező olvasása. | Különböző szövegfajták (hétköznapi és szépirodalmi) felismerése és értelmező, önálló olvasása. | Bármely (főleg irodalmi) szöveg kifejező, értelmező felolvasása. |
| Egyszerű szövegek szó szerinti jelentésének megértése. | A metaforikus jelentés létezésének felismerése. | Különböző szövegfajták szó szerinti és metaforikus jelentésének megértése. Szövegösszefüggés megfigyelése | A metaforikus jelentés elkülönítése a szó szerinti jelentéstől. A ki nem fejtett tartalmak megértése és kikövetkeztetése szövegösszefüggés alapján. |
| Aktív szókincs gyarapítása tanári segítséggel. | Aktív és passzív szókincs gyarapítása tanári segítséggel. | Aktív és passzív szókincs gyarapítása önállóan, kétnyelvű szótár használata. | Aktív és passzív szókincs gyarapítása önállóan, egynyelvű szótár használata. |
| Kulcsinformációk kikeresése a szövegből. Egyszerű kérdésekre válaszadás. | Szövegekkel való foglalkozás gyakorlatok alapján: információk kiemelése, olvasottak alapján egyszerű kérdésekre válaszadás, kérdésfeltevés, rövid összefoglalás. | Keresett információ kiemelése a szövegből. A szöveggel kapcsolatos egyszerű/nehezebb feladatok megoldása, kérdésfeltevés, vázlatkészítés, tartalom összefoglalása. Szövegértelmezési technikákkal való ismerkedés. | Bármilyen témájú és jellegű autentikus szöveg, újság- és folyóiratcikk olvasása, az arra vonatkozó kérdések megválaszolása, kérdésfeltevés, vázlatkészítés, tartalom összefoglalása, értelmezése. Szövegértelmezési technikák körének tágítása. |
| Egy-két mondatos vélemény megfogalmazása az olvasott szöveg tartalmáról, szereplőiről és helyzetükről. | Szöveggel kapcsolatos néhány mondatos vélemény megfogalmazása. | Önálló vélemény bővebb kifejtése az olvasott szövegről, vélemény egyszerű indoklása. | Önálló véleményalkotás bármilyen fajtájú szövegről, különböző vélemények, kritikák összehasonlítása, logikus érvelés. |
3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A görög abc kis- és nagybetűinek elsajátítása (a | Megfelelő tempójú és rendezettségű írás, másolás. | Önálló kézírás kialakulása. | Lendületes és olvasható önálló kézírás kialakítása. |
| magyar abc betűitől eltérő betűk biztonságos használata). | |||
| A görög nyelv hangjainak, az abc betűinek és ismert szavaknak leírása tollbamondás után. | Rövid ismert görög szöveg leírása diktálás után. | Tanult témákon alapuló hétköznapi szöveg leírása diktálás után. | Bármilyen témájú (hétköznapi és szakszöveg) idegen görög szöveg helyes leírására tollbamondás után. |
| Hallott vagy olvasott szöveg lejegyzetelése tanári segítséggel. | Hallott vagy olvasott szöveg lejegyzetelése önállóan. | ||
| Tanult szavak behelyettesítése ismerős szövegbe. Ismert görög szöveg fordítása görögről magyarra. | Ismert szövegek fordítása görögről magyarra és magyarról görögre kétnyelvű szótárral. Eligazodás a szótárban. A fontosabb szótári jelek ismerete. | Görög nyelvű általános témájú szövegek fordítása magyarra szótár segítségével. Magyar nyelvű általános témájú szövegek fordítása görögre szótár segítségével. | Önálló fordítás segédeszközök igénybevételével. Magyar szöveg szabad fordítása görög nyelvre szótár nélkül. Műfordítási alapismeretek. |
| Egyszerű képekről rövid mondatok alkotása, sorba rendezése. Képek vagy kérdések alapján egyszerű nyelvezetű fogalmazás. Képes röviden bemutatkozni írásban. | Több mondatból álló egyszerű, összefüggő fogalmazás írása képek segítségével vagy megadott kérdések alapján hétköznapi témákban. A szöveggel kapcsolatos egyszerűbb feladatok megoldása. Rövid leírás, jellemzés. | Fogalmazás írása képek segítségével vagy önállóan. Olvasott, látott, hallott szöveg írásbeli összefoglalása helyes időhasználattal. Lényeg kiemelése. Hiányos történet kiegészítése. Részletes leírás, jellemzés. | Önálló fogalmazáskor "görögös" nyelvtani szerkezetek és kifejezések használata. A magyar nyelvtani rendszertől eltérő jelenségek bővítése (pl. műveltető és szenvedő igeszemlélet, előidejűség és régmúlt kifejezésére használt múlt idő). Ismeretlen szövegelemek |
| Rövid írásbeli élménybeszámoló. | Részletes élménybeszámoló írásban. | jelentésének kikövetkeztetése a szövegösszefüggésből. A szöveggel kapcsolatos feladatok megoldása. Kreatív írás. | |
| Ünnepi levelezőlap, rövid üdvözlés írása. | Diáklevelezés. Rövid levél, üdvözlet írása, egyszerű nyomtatványok kitöltése. | Baráti és hivatalos levél írása szabadon vagy megadott téma alapján. Alkalmi üdvözlet írása. Helyes címzés. | Rövid önéletrajz megírására formai követelmények alapján, terveinek bemutatására írásban, baráti és hivatalos témájú levél, kérvény, pályázat írása. Sajtóműfajok gyakorlása. |
4. Ismeretek a görög nyelvről
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Egyszerűbb, különböző stílusú görög szövegekben az eltérő nyelvhasználat érzékelése, az alapvető különbségek megfigyelése. | Konkrét irodalmi példák alapján képes felismerni a nyelv és a nyelvhasználat rétegezettségét. | A görög nyelv változásának nyomon követése az ókortól a katharevuszán át a dimotikiig az ismert szókincs és a tanult nyelvtani jelenségek alapján. | Képes röviden beszámolni a görög nyelv eredetéről, felsorolni a görög nyelv változásának főbb állomásait az ókortól máig. Képes beszélni a katharevusza (tudós nyelv) |
| és a dimotiki (népnyelv) híveinek harcáról, arról, hogyan lett a dimotiki Görögország hivatalos nyelve. Bármely görög szöveget elhelyezni korban. |
5. Ismeretek a görög irodalomról
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Mesék, állatmesék, mondókák, képregények, versek, rövid elbeszélések olvasása a népköltészet és a műköltészet köréből. | Mesék - népmesék és műmesék - olvasása, elmesélése. A görög mítoszok olvasása egyszerűsített formában. Különböző műfajú epikai művek (népmese, műmese, mítosz) felismerése, műfajuk meghatározása. Az olvasott epikai művekben a cselekmény, szereplők; mesélő megnevezése. A népköltészet és a műköltészet megkülönböztetése. Változatos tematikájú versek meghallgatása, olvasása. A vers formai jegyeinek felismerése (versszak, ritmus, rím). | Különböző epikai művek legfontosabb fajtáinak felismerése. Művek mondanivalójának, témájának megfogalmazása. Művek elemzése meghatározott szempontok alapján. Lírai költemények értő olvasása, felolvasása, elemzése. | A görög irodalom történetének áttekintése: az ókori szerzőktől és dialektusoktól napjaink irodalmáig. Képes a tanuló a görög irodalom adott korszakának áttekintő elemzésére, továbbá egy konkrét mű rövid bemutatására. Az irodalmi alkotások három fő műfaji csoportba sorolása. A magyar és a görög irodalom összehasonlítása, párhuzamok, hasonlóságok keresése. |
6. A tanulási képesség fejlesztése
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Ismerkedés a könyvtárral (tanári vagy könyvtárosi segítséggel). | Ismerkedés a tudatos könyvtárhasználattal. Információgyűjtés tanári segítséggel. | Könyvtár önálló, tudatos használata. Információgyűjtés irányítottan és önállóan. Információk rendezése, felhasználása. | Önálló és tudatos könyvtárhasználat, információgyűjtés görög nyelvű szakkönyvekből (lexikon-enciklopédia használat, egynyelvű szótárak használata). Információ kreatív felhasználása. |
| Ismerkedés (képi és hangzó) információhordozókkal. | Különböző információhordozók irányított használata. | Különböző információhordozók célszerű használata az életkornak megfelelően. | |
| Ismerkedés görög nyelvű programok használatával számítógépen. | Számítógépen játék- és oktatóprogramok használata tanári segítséggel. | Görög nyelvű CD-ROM használata, tanulás görög nyelvű CD-ROM segítségével. | Az internet és görög nyelvű oktatóprogramok tudatos használata. |
| Információgyűjtés az internet görög nyelvű oldalairól tanári segítséggel. A magyar abc-től eltérő betűk és ékezetek használatának gyakorlása, pár szavas szöveg írása, | Információgyűjtés az internet görög nyelvű oldalairól önállóan. Egyszerű szövegek megalkotása számítógépes program segítségével. | A magyar abc-től eltérő betűk és ékezetek helyének biztos ismerete a billentyűzeten, a hallott vagy olvasott görög szöveg legépelése és megszerkesztése számítógépen. | |
| Ismerkedés egyszerűbb memorizálási technikákkal. | További memorizálási technikák elsajátítása. | Tanult memorizálási technikák alkalmazása, önálló technikák kialakítása. | Tanult és önálló memorizálási technikák tudatos használata. |
| Egyszerű vázlat készítése tanári segítséggel. | Vázlat bővítése, szűkítése. Összefoglalás vázlat alapján. | Vázlatkészítés, összefoglalás önállóan. Jegyzetkészítés tanári segítséggel. | Vázlat célirányos felhasználása, összefoglalás tudatos gyakorlása, önálló jegyzetkészítés. |
2. Görög népismeret
(Valamennyi oktatási forma)
Fejlesztési feladatok
1. Ismeretszerzés, tanulás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A tanulók egyszerű ismeretszerzés céljából, bemutatkoznak egymásnak, elmondják, hogy Magyarországon hol laknak. Megmutatják a térképen, honnan származik családjuk. Behoznak görögországi fényképeket, családi emléktárgyakat, és elmesélik azok történetét. Rövid történeteket mondanak el a könyvekben, és az osztály falain látható képekről, nemzeti hősökről. A tanulók ókori állatmeséket, rövid mítoszokat, népszokásokról és szentekről szóló legendákat, népmeséket, és gyermekverseket olvasnak. Görög zenét és dalokat hallgatnak, részt | A tanulók ismeretszerzés céljából megtekintik a környezetükben található első görög diaszpóra emlékeit. Megfigyelik az ortodox templomok külső és belső ismérveit. Legendák olvasása az ortodox egyház nagy szentjeiről. Történelmi dalok, legendák olvasása Konstantinápoly elestéről, képekből, filmekből és a tömegkommunikációs eszközökből több ismeretet szereznek a kor történelmi eseményeiről. A görög történelem sorsdöntő eseményeit megörökítő, egyszerűbb nyelvű irodalmi alkotások, legendák, kleftisz-dalok olvasása az ókortól napjainkig (pl. perzsa háborúk, Nagy Sándor hódításai, Konstantinápoly | Ismeretszerzés személyes görögországi és magyarországi beszélgetésekből, tárgyak, képek épületek, műemlékek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. Információk gyűjtése az első és második görög diaszpóra múlt és jelen életéről, nyelvhasználati sajátosságairól az iskolai könyvtárban, a miskolci Ortodox Múzeumban (ahol régi iskolai füzetek is vannak), az Görög Kisebbségi Önkormányzat folyóirataiban, a Magyar Rádió Görög Nemzetiségi Műsorából. Az írások a görög nyelvhasználati | Ismeretszerzés irányított beszélgetésekből, a görögséghez fűződő tárgyak, képek, épületek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, tömegkommunikációs eszközökből, filmekből. Adott témához információk gyűjtése, projekthez könyvtárban, múzeumban, médiatárban, az interneten. A görög történelem áttekintő ismerete, különös hangsúllyal a magyarországi görögség sorsát befolyásoló eseményekre, mint a polgárháború, 67-es diktatúra, illetve minden történelmi korszakot érintő filmek megtekintése. |
| vesznek a március 25- | eleste, 21-es | sajátosságainak a | Önálló képet tudnak |
| dikei és az október 28- | szabadságharc, kis-ázsiai | megfigyelésére is | alkotni a tanulók az |
| dikai nemzeti ünnepeken. | katasztrófa, világháborús | alkalmasak. | európai uniós tagság |
| Megfigyelik, hogyan | évek). | előnyeiről és képesek az | |
| ünnepelnek, szórakoznak a | A tanuló ismeri mindkét | európai uniós internetes | |
| görögök. | Ismereteket szerez az | hazájának, | portálokon megtalálható, |
| európaiság fogalmáról, | Görögországnak és | korosztályuknak | |
| Lerajzolják a | Magyarország és | Magyarországnak, európai | megfelelő programok |
| Görögország, | Görögország helyéről és | uniós történetét és | között eligazodni (pl. |
| Magyarország és az | szerepéről a kontinensen. | ismereteket szerez az | kisebbségi nyelvoktatást |
| Európai Unió zászlóját, | integráció folyamatáról. | ösztönző | |
| elénekelik a nemzeti | A tanultak felhasználása | csereprogramok). | |
| himnuszokat, mondanak | projektek tervezésében és | A gyűjtött adatok | |
| pár szót a költőjükről és | készítésében a görögség | felhasználása projektek, | A gyűjtött információk |
| zeneszerzőjükről. | sajátos életmódjával, a | bemutatók | önálló rendszerezése, |
| család és környezete | megtervezésénél és | értelmezése és bemutatása. | |
| A gyerekek a családdal és | kisebbségi kötődésével | végrehajtásánál. A tanuló | Meg tudja magyarázni a |
| az iskolával együtt | kapcsolatban. | mutassa be a görögség | görögség szimbólumait, |
| készülnek a karácsonyi és | főbb lakóhelyeit, | bemutatni jelentősebb | |
| húsvéti ünnepekre, és | magyarázza az életmód és | ünnepeit, | |
| ismereteket, | környezet közötti | néphagyományait és | |
| tapasztalatokat szereznek | fontosabb összefüggéseket | szokásait. A tanultak | |
| a görög szokásokról, | (kereskedelmi központok, | felhasználása új | |
| hagyományokról. | ipari, illetve mezőgazdasági területek). | feladathelyzetben. |
2. Kritikai gondolkodás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A tanulók kérdéseket | Kérdések önálló | A kisebbség és az | Kérdések önálló |
| tesznek fel egymásnak a | megfogalmazása a tárgyalt | anyanemzet kulturális | megfogalmazása a |
| családjukról, görögországi | témával kapcsolatban. (Az | életének, kiemelkedő | görögség sorsfordulóival |
| származásukról, jelenlegi | első görög diaszpóráról, a | eseményeinek megvitatása | kapcsolatban. Önálló |
| lakóhelyükről. Véleményt | görög történelem | (hangversenyek, színházi | állásfoglalás és érvelés, |
| nyilvánítanak | sorsdöntő eseményeiről, a | bemutatok, könyv- és | különböző, a görögség |
| környezetükről, | görög nyelvről és | képzőművészeti | sorsát meghatározó |
| tanulmányi | irodalomról). Megvitatják | kiállítások, évfordulók, | nézetekről, |
| kirándulásaikról, | a görögség ismert | sportesemények). | cselekedetekről. |
| anyanyelvi táborokról, | képviselőinek tetteit a | Szépirodalmi, | |
| görögországi utazásaikról | közösség formálása | Aktív részvétel az iskola | publicisztikai |
| és élményeikről. | érdekében. Magyarországi | görög nyelvű színjátszó | kisebbségpolitikai munkák |
| görög híres emberek, | csoportjaiban. | összevetése, kritikai | |
| A tanulók eljátsszák az | történelmi személyiségek, | Jelenetek eljátszása, | feldolgozása. Szövegek, |
| ismert ókori állatmeséket, | hétköznapi emberek | részvétel regionális | filmek stb. vizsgálata a |
| mitológiai történeteket, | jellemzése (pl. Szinasz, | fesztiválokon, kulturális | történelmi hitelesség |
| Jézus születéséről szóló | Zavirasz, Hadzisz, a görög | eseményeken. | szempontjából. |
| legendát, farsangi dalokat | nyelv művelői, | Részvétel és | |
| és maskarás játékokat. | színművészek, | Önálló vélemény és | kezdeményező kedv a |
| Karácsonyi és húsvéti | képzőművészek, | kérdések megfogalmazása | színjátszó csoportok |
| kálandák előadására | irodalmárok, sportolok, a | a görögség múltját és | munkájában |
| készülnek. | stb.). | jelenét illetően. Érvek | (színdarabírás, színjátszás, |
| gyűjtése a saját vélemény | kritikák megjelentetése, | ||
| Elmondják véleményüket, | A különbségek | alátámasztására. A | szervezői munka). |
| hogy hogyan ábrázolják a | felismerése és a | görögség történelmének, | Önálló vélemény |
| változások nyomon | társadalomföldraj zának |
| könyvek a görög hősöket, | követése egy-egy | ismerete. Jelenségek | megfogalmazása a |
| s milyennek képzelik őket | történelmi, a kisebbség | tárgyhű és kritikai | görögséget érintő |
| ők maguk. | szempontjából sorsdöntő | bemutatása, sorsfordulók | eseményről, jelenségekről, |
| jelenség kapcsán (pl. a | értelmezése (pl. kis-ázsiai | ismert kisebbségi | |
| katonai diktatúra bukása | katasztrófa, polgárháború). | személyekről. A | |
| Görögországban, 1974- | Az anyaország történelme | magyarországi kisebbségi | |
| ben, a kisebbségi | és társadalomföldrajza | és emberi jogi rendszer | |
| önkormányzatok | jellegzetes vonásainak | értékelése a saját | |
| megalakulása 1995-ben, | bemutatása. | értékrendnek megfelelő | |
| Magyarország | szempontok alapján. A | ||
| csatlakozása az Európai | A magyarországi görög | görögség nemzetközi | |
| Unióhoz 2004-ben). | kisebbséget képviselők | kapcsolatainak kritikai | |
| főbb feladatainak ismerete | bemutatása a múltban és | ||
| és értékelése | ma. Naprakész | ||
| (Önkormányzatok, iskola, | tájékozottság aktuális | ||
| ifjúsági szervezetek, | kisebbségpolitikai és | ||
| tánccsoportok). | emberi jogi jelenségekről. | ||
| Azok összehasonlítása | |||
| strukturális és funkcionális | |||
| szempontok alapján. A | |||
| jövő trendjének | |||
| felvázolása. A görögség | |||
| anyaországon kívüli | |||
| jelenlétének ismerete, | |||
| bemutatása. Alapvető | |||
| ismeretek szerzése a | |||
| Külföldön Élő Görögök | |||
| Titkárságáról, a Görögök | |||
| Világszövetségéről, annak | |||
| ifjúsági tagozatáról, | |||
| tevékenységük kritikai | |||
| bemutatása. |
3. Kommunikáció
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Beszélgetés a görög | Beszélgetés és vita egy- | Események, történetek | Beszélgetés és vita egy- |
| közösség problémairól, | egy a görög kisebbséget | elbeszélése a | egy kisebbségpolitikai, |
| terveiről. A tanulók, ha | érintő témáról. Saját | kisebbségeket érintő | emberi jogi témáról. A |
| nem értenek valamit, | vélemény érthető | témában, élőszóban. Vitás | vita során a |
| tegyenek fel kérdéseket | megfogalmazása. Mások | kérdések, vélemények | véleménykülönbségek |
| tanítóiknak, szüleiknek, és | véleményének türelmes | felvetése, megbeszélése. | tisztázása, a saját álláspont |
| nyilvánítsák ki saját | meghallgatása és | Szóbeli beszámoló a saját | gazdagítása, |
| véleményüket az adott | figyelembevétele (pl. | gyűjtőmunkával szerzett | továbbfejlesztése mások |
| témáról. Készítsenek | milyen műsorok legyenek | ismeretekről (pl. | véleményének |
| osztálykiállításokat | a görög hagyományőrző | hétköznapi szavak | figyelembevételével, a |
| tanulmányi | összejöveteleken és | dimotiki és katharevusza | tolerancia gyakorlása. |
| kirándulásaikról, nyelvi | milyen a nemzeti | formáinak a gyűjtése). | |
| táborokról, ünnepi | ünnepeken). Szóbeli | Fogalmazás írása | Beszámoló, kiselőadás |
| szerepléseikről, | beszámoló a saját | valamely görög kisebbségi | tartása a görög |
| görögországi utazásaikról, | tapasztalatokról, önálló | témáról. Események, | irodalomból, |
| stb., és tartsanak kis | gyűjtőmunkával szerzett | történetek, jelenségek | műfordításból, a |
| élménybeszámolókat | ismeretekről (pl. görög | mozgásos, dramatikus | publicisztikából, a sajtó, a |
| ezekről. Készítsenek | közmondások, naptárak, | megjelenítése. | rádió- és a tévéműsorok |
| különböző anyagokból: | receptek, képeslapok, | alapján (görögországi, | |
| zászlókat, | növényhatározók stb.). | diaszpóra, magyarországi). |
| kalikancaroszokat, | Fogalmazás írása | Mutassák be származási | A magyarországi |
| tavaszköszöntő fecskét | valamely görög kisebbségi | helyük (görögországi | görögöket ábrázoló |
| mártisszal, Kira | témáról (pl. a görög iskola | falujuk, megyéjük, | önállóan gyűjtött képekből |
| szarakoszti bábut, húsvéti | és a szülők kapcsolata, a | tájegységük) jellemző | tabló, kiállítás és |
| gyertyákat, tojásokat stb. | család részvétele a | népviseletét, táncait és | magyarázat készítése. |
| Ezeknek az | közösségi életben, nyelvi | tanítsák is meg azokat | Görögország |
| eseményeknek, | táborok értékelése). Rajz | osztálytársaiknak. | tájegységeinek jellemző |
| történeteknek, | készítése görög kisebbségi | népművészeti motívumait | |
| szokásoknak mozgásos, | témáról (pl. görög | hasonlítsák össze, | |
| táncos, dramatikus | sportnapok, iskolai | keressen párhuzamokat és | |
| megjelenítése. Rajzok | farsang, báránysütés). | hasonlóságokat azok | |
| készítése görög | Görög tárgymásolatok, | között. Hasonlítsák össze | |
| népviseletekkel, | hímzések készítése. Rövid | továbbá a magyar és a | |
| hangszerekkel, másolatok | történetek, jelenetek | görög népművészeti | |
| tájakról, műemlékekről, | eljátszása. | alkotásokat is (jellemző | |
| szobrokról, tárgyakról, | hangszerek, | ||
| stb., és rövid beszámolók | népdalszövegek, | ||
| alkotásaikról. | népviselet). |
4. Tájékozódás térben-időben
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Megtanulják a tanulók az | A tanulók bővítik az idő | Az idő tagolására | Történelmi korszakok, |
| időre vonatkozó | tagolására szolgáló | szolgáló kifejezések | periódusok nevének |
| kifejezéseket: perc, óra, | kifejezések használatát: | biztos és gyakori | használata a történelmi idő |
| nap, hét, hónap, év és | perc, óra, nap, hét, hónap, | használata: pl. hónap, év, | tagolására (pl. Bizánc kora, |
| kifejezéseket ezekkel a | év, évtized, évszázad, | évtized, évszázad, | Török Hódoltság kora). |
| fogalmakkal kapcsolatban | emberöltő. | emberöltő, a múltban, | Az idő ábrázolása téri- |
| és ismerős környezetükre | Krisztus előtt, Krisztus | vizuális eszközökkel, | |
| vonatkozóan, pl.: amikor | Képesek időben elhelyezni | után. Ismert események | kronológiai adatok |
| nagyszüleim gyerekek | fontosabb görög történelmi | időbeli meghatározása, | rendezése. |
| voltak, nagyon régen az | eseményeket (pl. Nagy | mint pl. a görög diaszpóra | Fontosabb események, |
| ókori görögök idejében. | Sándor uralkodása idején, a | életének mérföldkövei, | jelenségek időpontjának |
| Idő meghatározása a | polgárháború után). Krisztus | Görögország | ismerete, azok elhelyezése |
| tanulók által készített | előtt, Krisztus után. | történelmének főbb | egymáshoz viszonyítva (a |
| órával (pl. fából, papírból, | Viszonyítások gyakorlása: | állomásai. | görög szabadságharc évei). |
| műanyagból) | előbb, később, ugyanakkor, | Az idő ábrázolása téri- | |
| most, régebben, nagyon | vizuális eszközökkel, | A világtörténet, az európai | |
| Események, jelenségek, | régen. | kronológiai adatok | történelem, a görög |
| személyek stb. időrendbe | Az idő ábrázolása játékkal | rendezése. | történelem és a helytörténet |
| állítása, pl. családi | és vizuális eszközökkel (pl. | eltérő időbeli ritmusának és | |
| történések. | időszalag készítése). | Egyszerű kronológiai | kölcsönhatásainak |
| Események, jelenségek, | számítások és különböző | értelmezése (pl. a | |
| Ismerkedés Görögország | tárgyak, személyek stb. | események, jelenségek, | 2. világháború és annak |
| földrajzi térképével, azok | időrendbe állítása. | tárgyak, személyek | folytatása görög |
| másolása, kiszínezése kézi | időrendbe állítása. | polgárháborúban). | |
| munkával. A térképen | Egyszerű térképek készítése | Európa, Görögország | Az egyes történelmi |
| felismerik a tengert, a | vagy másolása kézi | térképének másolása kézi | jelenségek (gazdaság, |
| hegységeket, Görögország | munkával. A térkép | munkával. A térkép | kultúra, politika stb.) eltérő |
| fővárosát és az ország | domborzati elemeinek biztos | elemeinek biztos ismerete: | időbeli ritmusának és |
| határait. települések. | ismerete, pl. Görögország | Görögország folyóinak és | kölcsönhatásainak |
| határai és az ország | tengereinek, határainak | elemzése. | |
| szomszédjai. A tanult helyek | felismerése. | ||
| megkeresése a térképen (pl. | Különböző időszakok | ||
| történelmi helyek, tanulók | A tanult helyek | történelmi térképeinek |
| felmenőinek szülőhelye, a | megkeresése a térképen | összehasonlítása (pl. | |
| görög kisebbség lakóhelyei | (pl. a görög diaszpóra | Bizánc területi változásai | |
| Magyarország térképén). | letelepedésének útvonalán | az évszázadok során), a | |
| Események, jelenségek | létesült görög falvak, | változások hátterének | |
| leolvasása történelmi | közösségek). Események, | feltárása. | |
| térképekről (pl. az újkori | jelenségek leolvasása | Az adott téma | |
| Görögország első és | Európa, Magyarország és | tanulmányozásához | |
| második fővárosa). | Görögország történelmi | leginkább megfelelő térkép | |
| Távolságok számítása | térképéről. | kiválasztása különféle | |
| történelmi térképeken | Történelmi helyszínek | atlaszokból. | |
| (Görögországon és Európán | modellezése. | Vaktérképeken tanult | |
| belül). | Események kapcsolása a tanult helyekhez. | helyek bejelölése és azokhoz jelentősebb eseményekhez való társítása (pl. Akropolis, Krétai irodalmi és művészeti központja). |
5. A tartalom kulcselemei
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy - egy-egy görög híres ember (pl. művész, felfedező, feltaláló, tudós, szent, uralkodó, politikus) életével, tevékenységével, jellemvonásaival megismerkedjenek, és ennek kapcsán azt is felismerjék, hogy az emberek régen másként éltek és gondolkodtak, mint ma; - nemzeti ünnepeinkhez és jelképeinkhez kapcsolódó eseményekkel megismerkedjenek (március 25. és október 28.); - beszélgessenek olyan kérdésekről, mint a viselkedési és illemszabályok a görög és a magyar viselkedésformák közötti hasonlóságok és különbségek (pl. étkezési szokások), a kölcsönösség szerepe az illemben, külső és belső jellemvonások, a jó és rossz tulajdonságok, a rokonság, a barátság, a rászorulók segítése; | Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy - további ismereteket szerezzenek a görög hagyományokról, a görög diaszpóra lakóhelyének múltjáról, az azokat fenyegető veszélyekről; - megismerjenek néhány görög történelmi mondát és mítoszt; - a történelmi múlt egy-egy térben és időben határolt darabját mélységében tanulmányozzák (pl. Athéni aranykor, mükénéi kultúra, az 1823-as szabadságharc éveit); - ismereteket szerezzenek a görög állam kialakulásának és történetének fontosabb fordulópontjairól és kiemelkedő személyiségeiről; - ismereteket szerezzenek arról, milyenek voltak az emberek hétköznapjai a - különböző korokban és országrészekben (pl. kontinensen, szigeteken, a városállamok, Nagy Sándor idejében, a török hódoltság, a 20. században); megvitathassák melyik történelmi szereplő nézőpontját fogadják el; - további ismereteket szerezzenek a görög és nemzetiségi népszokásokról, a hagyományos életmódról; - ismerkedjenek a görög etnikai kisebbségek életével, beszélgetést folytassanak olyan témakörökről, mint az emberek közötti különbségek, a nemek közötti kapcsolatok, az egyén és a közösség viszonya - ismerjék az alapvető fogyasztói magatartásmintákat, egy konkrét példán keresztül tudják értelmezni a reklám szerepét. | Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy - további mély ismereteket szerezzenek a görög hagyományokról, a görög diaszpóra lakóhelyének múltjáról, az azokat fenyegető veszélyekről és a megóvásukra tett erőfeszítésekről (pl. a görög Beloiannisz falu elnéptelenedése); - a történelmi múlt egy-egy térben és időben határolt darabját mélységében tanulmányozzák (pl. a Balkán-félsziget, unióinak harcai az egyes időszakokban); - egy-egy jelenség változását az időben több korszakot átfogóan is tanulmányozzák; - további ismereteket szerezzenek a görög állam és nép történetének fontosabb fordulópontjairól és görög történelem kiemelkedő személyiségeiről; - további ismereteket szerezzenek az európai történelem jelentős állomásairól és azok hatásáról a görög történelem alakulásában; - ismereteket szerezzenek arról, milyenek voltak a görög emberek hétköznapjai a különböző korokban (pl. a 1. és 2. diszpóra élete Magyarországon, a tanulók nagyszüleinek élete), - továbbá politikai konfliktusokról (forradalmakról, háborúkról), különösen azok hétköznapi, emberi, erkölcsi vonatkozásairól; - önállóan értelmezzenek múltbeli eseményeket saját nézőpontjuk alapján; - megfelelő szinten tudjanak beszélgetni és vitázni olyan témakörökről, mint az emberek közötti különbségek, a nemek közötti kapcsolatok, az egyén és a közösség viszonya, - a gazdálkodás kérdései, a demokrácia és az emberi jogok; nemzetközi humanitárius jog alapelvei - szembesüljenek a szabadság és a felelősség emberi dimenzióival a magán- és a közélet különböző területein; - egy konkrét példán keresztül tudják értelmezni a reklám és marketinghatások szerepét. | Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy - további ismereteket szerezzenek a görög hagyományokról, a görög diaszpóra lakóhelyének múltjáról, az azokat fenyegető veszélyekről és a megóvásukra tett erőfeszítésekről; - egy-egy történelmi témát vagy időszakot (a politika-, a gazdaság-, a társadalom-, a tudomány-, a technikavagy a művelődéstörténet, illetve a történeti ökológia köréből) átfogóan tanulmányozzanak és összehasonlítsanak; Ilyen lehet pl. a demokrácia születése és fejlődése görög földön; - további ismereteket szerezzenek a görög állam és a görög nép történetének fontosabb fordulópontjairól, ismerjék a görög ókori, bizánci és újkori történelem kiemelkedő személyeit; - további ismereteket szerezzenek az európai történelem jelentős eseményeiről és Görögország helyéről azokban, továbbá a görögök szerepéről az Európán kívüli civilizációk életében (görög demokrácia, Nagy Sándor terjeszkedése és városalapításai, a 2. világháborús Antant tagság); - ismereteket szerezzenek a görög diaszpóra történetéről és kultúrájáról világszerte; - a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek történetéről; - megismerkedjenek a 20. század nagy hatalmi, társadalmi és értékkonfliktusaival (pl. gyarmatosítás, világháborúk, nukleáris hatalmak, nemzetközi katonai szövetségek) és azok globális következményeivel (pl. munkaerőpiac alakulása, rasszizmus, terrorizmus); - vitassanak meg olyan témákat, mint az emberi elme, az erkölcs, a szexualitás, a munkavállalás, Magyarországon, Görögországban és az Európai Unió politikai rendszere, az érdekképviseletek, a demokrácia, az emberi jogok, az alapvető szabadságjogok, a fegyveres konfliktusok és a nemzetközi humanitárius jog alkalmazása; - szembesüljenek a szabadság és a felelősség emberi dimenzióival a magán- és a közélet különböző területein; - ismerjék az alapvető fogyasztói |
| magatartásmintákat és egy konkrét példán keresztül tudják értelmezni a reklám és marketinghatások szerepét. |
6. A reflexiót irányító kérdések
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| - Legyen alkalmuk a | Legyen alkalmuk a | Legyen alkalmuk a | Legyen alkalmuk a |
| tanulóknak arra, hogy | tanulóknak arra, hogy | tanulóknak arra, hogy | tanulóknak arra, hogy |
| választ keressenek olyan | választ keressenek olyan | választ keressenek olyan | választ keressenek olyan |
| kérdésekre, mint a | kérdésekre, mint a | kérdésekre, mint a | kérdésekre, mint a |
| következők. | következők. | következők. | következők. |
| - Milyen jellemző | - Mi az ember? Miben | - Mit jelent az, hogy | - Vannak-e abszolút |
| tulajdonságai vannak? | különbözik az állatoktól? | minden embert egyenlő | erkölcsi értékek? |
| Miben hasonlítok | - Miben hasonlítunk | méltóság illet meg? | - Miért kerülhet |
| másokhoz? Miben | mindannyian? Honnan | - Mit tehet az egyes ember | ellentmondásba erkölcs és |
| különbözöm másoktól? | erednek az emberek közötti | másokért, a közösségért, a | jog? |
| - Mire vagyok képes? | különbségek? | rászorulókért? | - Milyen útjai vannak az |
| Mire nem vagyok képes? | - Miért gondolkodnak | - Van-e fejlődés a | önmegvalósításnak? |
| - Milyen szeretnék lenni? | másként a különböző | történelemben? | - Hányféle közösségi |
| - Miért van szükség | életkorú emberek? | - Miért vannak háborúk? | identitása lehet egy |
| szabályokra? | - Mi mindentől függhet a | - Milyen szerepet játszik a | embernek? |
| - Mit jelent az, hogy | döntések és tettek | természeti környezet az | - Milyen értelemben |
| kétnemzetiségűek | megítélése? | egyes országok, | beszélhetünk ok-okozati |
| (görögök és magyarok) | - Miért vannak szegények és | civilizációk életében? | viszonyokról a |
| vagyunk? | gazdagok? | történelemben? Van-e | |
| történelmi determinizmus? | |||
| - Milyen mértékben | - Mitől függnek az egyes | - Haladhat-e | |
| határozza meg a természeti | emberek, embercsoportok | kényszerpályán egy ország | |
| környezet az emberek | érdekei? | történelme? | |
| mindennapi életét és | - Miért vannak gazdag és | - Hogyan élhetnek együtt | |
| kultúráját? | szegény országok? | különböző kultúrák, | |
| - Miért van az, hogy | - Milyen mértékben | vallások, népek? Milyen | |
| ugyanazt a történelmi | hatnak a "nagy emberek" | lehetőségei és akadályai | |
| eseményt vagy jelenséget | a történelmi eseményekre | vannak a kultúrák közötti | |
| különböző emberek | és folyamatokra? | kommunikációnak? | |
| különbözőképpen élik át? | - Mi a hit, a vallás szerepe | - Hogyan lehetséges az, | |
| az egyes ember és a | hogy ugyanazt a történelmi | ||
| társadalmak életében? | eseményt vagy jelenséget | ||
| - Van-e célja az emberi | különböző emberek | ||
| életnek, illetve az emberi | különbözőképpen | ||
| történelemnek? | értelmezik? | ||
| - Mi az erőszak szerepe a | |||
| történelemben? |
D) HORVÁT KISEBBSÉGI OKTATÁS
1.1. Horvát nyelv és irodalom
(Anyanyelvű és kétnyelvű kisebbségi oktatási forma)
Fejlesztési feladatok
1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása
Az önkifejezéshez és a társadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztése. A beszédpartnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelő, artikulált nyelvi magatartás kialakítása. Hangzó szövegek verbális és nem verbális kódjainak megértése és értelmezése, a hangzó szöveg különféle kommunikációs helyzetekben, beszédszándékokkal és célokkal. Törekvés a megértésre, a kommunikációs zavarok felismerése és korrigálása. Nyelvileg magabiztos kommunikáció, a nem verbális eszközök tudatos használata. Törekvés a nyelvileg igényes és helyes írásbeli és szóbeli nyelvhasználatra.
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam. | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Gondolatok, információk, érzelmek és vélemények egyszerű, érthető és hatékony közlése. | Eligazodás a mindennapi beszédhelyzetekben. Gondolatok, érzelmek, óhajok közlése változatosan és érthetően. | Alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezőihez konkrét beszédhelyzetben. | A kommunikációs folyamat tényezőinek és funkcióinak ismerete. Alkalmazkodás a megnyilatkozás tárgyához, funkciójához, a hallgatóhoz. Az |
| írásbeli és élőszóbeli megnyilatkozás, valamint a magán és nyilvános nyelvhasználat közti különbségek ismerete és tudatos alkalmazása. | |||
| Különféle mondatok felismerése (kijelentő, kérdő, felszólító, felkiáltó) helyes használata a közlés szándékának megfelelően (kérés, óhaj, nemtetszés, kérdés). | A különböző modalitású mondatok változatos használata a közlés szándékának megfelelően. Kérdések, válaszok megfogalmazása, részvétel a beszélgetésben. | Mindennapi élmények összefüggő és önálló elmondása összetett mondatokkal. Olvasott és hallott szöveg reprodukálása. | Lényegretörő, pontos kifejezésmód, valamint a lényeg kiemelése a beszédben. Tudatos törekvés a gondolatok választékos kifejezésére változatos formában alkalmazkodva a hallgató (beszédpartner) érdeklődéséhez, figyelméhez (szándékolt hatás). |
| Törekvés a kifejező, és mások számára érthető beszédre. Törekvés a megfelelő hangképzésre, beszédlégzésre és hangoztatásra. | Törekvés a kifejező, mások számára érthető, nyelvileg igényes és helyes beszédre, a nyelv hangzóinak helyes kiejtésére. Elemi udvariassági formák ismerete és használata. | A közlés tartalma és a beszélő szándéka közötti kapcsolat felismerése, s ennek érdekében a mondat- és szövegfonatikai eszközök megfelelő alkalmazására való törekvés (beszédtempó, hanglejtés, szó- és mondathangsúly, hangerő, hangszín, szünet, hanglejtés). | A mindenkori beszédhelyzetnek megfelelő az anyanyelv hangzásbeli és nyelvhelyességi sajátosságait figyelembe vevő igényes, érthető beszéd. A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kifejezésmód eszközeinek biztos alkalmazása. |
| Élmények elmondása néhány összefüggő, egyszerű mondattal. | Hallott szöveg rövid szóbeli összefoglalása. Saját vélemény megfogalmazása és indoklása a témának és beszédhelyzetnek megfelelően. Mások véleményének meghallgatása és megértése. | Mások véleményének meghallgatása, megértése, esetleg cáfolása és tömör reprodukálása többszereplős helyzetekben. Önálló véleményalkotás érveléssel. | Együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában. Mások véleményének meghallgatása és tisztelete. Saját vélemény megvédése (érvelés), esetleg korrekciója. A kommunikációs zavarok, konfliktusok felismerése, feloldásának képessége. |
| Nem verbális kommunikáció néhány elemének megfigyelése (pl. testbeszéd). Törekvés a helyes szóhasználatra, kiejtésre, testbeszédre tanári irányítással. | A szóhasználat, a gesztusnyelv és a mondatfonetikai eszközök összehangolása a tartalommal a beszédhelyzetnek megfelelően. | A gesztusnyelv néhány jelének (mimika" szemkontaktus) ismerete és tudatos használata a különféle beszédhelyzetekben. | A szóhasználat, a gesztusnyelv és a szövegfonetikai eszközök összehangolt alkalmazása különféle beszédhelyzetben. A gesztusok szerepének ismerete, megértése és azok tudatos használata (a mondanivaló megerősítése, megkérdőjelezése, a szavak helyettesítése). |
| Megértésük a hétköznapi kommunikációs helyzetekben, valamint a művészi alkotásokban. | |||
| Ismert szövegek megjelenítése dramatikus játékkal. Memoriterek (költemények, prózai szövegek) ismerete. Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl. bábjáték, árnyjáték, némajáték, versmondás, helyzetgyakorlat.) Figyelem a kortárs és a felnőtt beszélgetőtársra. Rövid hallott szövegek lényegének, érzelmi tartalmának megértése tanítói segítséggel. Mindennapi élmények, mozgóképélmények és olvasmányok tartalmának felidézése, elmondása egyéni sajátosságok figyelembevételével. | Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl. olvasmányok párbeszédeinek eljátszása, versmondás, bábjáték, helyzetgyakorlat). | Memoriterek szöveghű kifejező elmondása, interpretációja. Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl. vers- és prózamondás, diákszínpadi előadás, népi szokások előadása). | Memoriterek szöveghű elmondása, interpretációja a szövegfonetikai eszközök helyes alkalmazásával. |
2. Olvasás, írott szöveg megértése
A különböző korosztályok képességeinek és az oktatási igényeknek megfelelő olvasási és szövegértési képességek folyamatos differenciálása és mélyítése. A hangos és néma olvasás megfelelő tempójának elsajátítása, az ily módon olvasott különböző szintű (terjedelem, bonyolultság, műfaj, cél) szövegek megértése, összehasonlítása. Képesség az olvasott szöveg szóbeli és írásbeli alkalmazására, tartalmának elbírálására (állásfoglalás, önálló véleményalkotás).
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam. | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Az olvasása jelrendszerének elsajátítása a tanulók egyéni sajátosságainak figyelembevételével. A tanult betűk összeolvasása. Szavak, szószerkezetek, mondatok hangos olvasása. Hangos és néma olvasás gyakorlása különböző rövidebb szövegeken a | Tartalmilag ismert szöveg folyékony, helyes, érthető egyenletes tempójú hangos olvasása, értelmezése. Néma olvasással olvasott szöveg tartalmának elmondása. | Ismeretlen prózai szöveg folyékony, érthető olvasása helyes kiejtéssel. Néma olvasás szövegértéssel. | Irodalmi és egyéb szövegek értelmező olvasása és megértése. |
| tanulók egyéni sajátosságainak figyelembevételével. | |||
| Egyszerű szövegek szószerinti jelentésének megértése tanulók egyéni sajátosságainak figyelembevételével. | Ismerkedés a szövegértési technikák alapjaival. Az irodalmi szövegekben megjelenő egyszerűbb képek, alakzatok felismerése (pl. hasonlat, metafora, ismétlés, fokozás). | Szépirodalmi szövegek értelmező olvasása, azok önálló és csoportos feldolgozása, megértése tanári irányítással. Ismerkedés a szövegértési technikákkal. Az irodalmi szövegekben megjelenő egyszerűbb képek, alakzatok felismerése és értelmezése (pl. hasonlat, metafora, ismétlés, fokozás). | A szöveg elsődleges és metaforikus jelentésének megkülönböztetése, a ki nem fejtett tartalmak felismerése. A szövegértési technikákkal kapcsolatos ismeretek bővítése, alkalmazása. |
| Az aktív szókincs gazdagítása a tanult, feldolgozott szövegeken keresztül. | Az aktív és passzív szókincs gazdagítása, az életkori sajátosságokhoz igazodó szak- és irodalmi kifejezések ismerete, azok használata az irodalmi szövegek feldolgozását követően. A mindennapi kommunikációban használatos szókincs biztos használata. | Az aktív és passzív szókincs gazdagítása önálló munkával (ajánlott olvasmányok, könyvtári munka, gyermeklapok). | A szókincs folyamatos és tudatos gazdagítása valamennyi nyelvi rétegre, stílusfajtára kiterjedően. Törekvés az elsajátított szókészlet pontos, a stílusnak és a megnyilatkozás tárgyának, funkciójának, a hallgatónak megfelelően írásban és szóban. |
| Olvasmány tartalmának elmondása 4-5 összefüggő mondattal a kép, illetve a vázlat alapján a szövegben előforduló szavak kifejezések használatával. | Rövid szépirodalmi és népköltészeti szövegek önálló olvasása, lényegük kiemelése, annak tömör megfogalmazása. | Irodalmi, ismeretterjesztő és publicisztikai szövegek önálló olvasása és megértése. A szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazása (témamegjelölés, lényegkiemelés, adatkeresés, ok-okozati összefüggések, vázlatkészítés). | A különböző műfajú szövegek szerkezetének és jelentésrétegeinek feltárása és értelmezése. A műfajnak megfelelő szöveg-feldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása (kontextus, logikai összefüggések, műfaji jellemzők). |
| Különböző mondatfajták (pl. kijelentő, kérdő) hanglejtésének megfigyelése és reprodukálása a hangos olvasásban. Az értelmező hangos olvasás folyamatos gyakorlása. A hangos és néma olvasás gyakorlása. Rövid szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek önálló megértése csendes olvasással. | Szövegek műfaji különbözőségeinek érzékelése (pl. népmese, lírai költemény, elbeszélés, dokumentum). | A különböző szépirodalmi és nem szépirodalmi műfajok közötti különbségek megfigyelése és felismerése (pl. elbeszélés, útleírás, tudósítás). | A különböző szépirodalmi és nem szépirodalmi műfajok közötti különbségek felismerése és alkalmazása. |
| Egy-két mondatos vélemény megfogalmazása az olvasott szövegekben megjelenő szereplőkről, cselekedeteikről, magatartásukról. | A feldolgozott olvasmányok cselekményének rövid ismertetése. A főszereplők rövid jellemzése. Saját vélemény megfogalmazása a szereplők cselekedeteiről, a szövegben megjelenő élethelyzetekről. | Önálló vélemény alkotása és megfogalmazása az olvasott irodalmi művekről. | A különböző olvasott vélemények összevetése, a különbségek és hasonlóságok felismerése és értelmezése. |
| Rövidebb, a mai köznyelvtől eltérő nyelvhasználatú szövegek (pl. régi, archaizáló) megismerése, megértésük gyakorlása. | Rövidebb, a mai köznyelvtől eltérő nyelvhasználatú szövegek (pl. régi, archaizáló) megismerése, megértésében szerzett ismeretek gyarapítása. Régebbi korokból származó szövegek önálló megértése segédeszközök segítségével (pl. szótárak). | ||
| Korstílusok, stílusirányzatok jellemzőinek, valamint a stílusrétegek sajátosságainak felismerése reprezentatív szövegekben. |
3. Írás, szövegalkotás
A horvát anyanyelvű írásbeliség normáinak megismerése, az életkornak és az oktatás igényeinek megfelelő írástechnika, olvasható betűformák, esztétikus íráskép, lényegkiemelő, áttekinthető jegyzetelés és vázlatkészítés, biztos helyesírás. A szövegtípusok és műfajok alapvető ismerete, normakövető írásmód az alapvető műfajokban. Saját álláspont pontos, változatos kifejtése.
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam. | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Betűtanulás, a horvát nyelv alapvető jellemzőinek elsajátítása és alkalmazása a tanulók egyéni sajátosságainak figyelembevételével. | Megfelelő tempójú olvasható, rendezett külalakú írás. | Az írás használata az önkifejezés eszközeként. | Olvasható, esztétikus íráskép. |
| Az eszközszintű íráshasználat fokozatos kialakítása. | A tanult nyelvtani ismeretek tudatos alkalmazása. | ||
| Rövid szövegek alkotásának gyakorlása (pl. kisebb leírás, rövid elbeszélés, egy- | Rövidebb szövegek alkotása különböző szövegfajtákban (leírás, | Szövegalkotási képesség fejlesztése különböző szövegfajtákban (leírás, | Jó szövegalkotási és -szerkesztési képesség különböző műfajokban |
| két soros jellemzés) tanári irányítással. | elbeszélés, jellemzés). Személyes és olvasásélmények megfogalmazása a megjelölt szövegfajtákat alkalmazva. | különböző nézőpontú elbeszélés, jellemzés, ismertetés). | (levél, önéletrajz, kérvény, jellemzés, leírás stb.), témában a magán- és közéletben. |
| Mondatalkotás, néhány mondat összekapcsolásával szövegalkotás a tanulók egyéni sajátosságának figyelembevételével. | Helyesírás diktálás után. A helyesírás szabályainak készségszintű használata az aktív szókincsben. | A tanult nyelvtani, helyesírási és nyelvhelyességi ismeretek tudatos alkalmazása a fogalmazásokban. | A nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási ismeretek biztos és tudatos használata. |
| Kreatív szövegalkotás (olvasott művekhez befejezések készítése, a történet folytatása). Önkontroll, helyesírási hibák felfedezése, önálló javítása. | Az önkifejezés képessége és kreativitás különböző műfajokban (párbeszédek írása, párbeszédek átírása elbeszélő formába). Gondolatok, érzelmek kifejezése különböző nézőpontból. | Az önkifejezés képességének és a kreativitás fejlesztése különböző műfajokban (párbeszédek írása, párbeszédek átírása elbeszélő formába). A publicisztikai műfajok (hír, tudósítás, hirdetés) jellemzőinek ismerete és alkalmazása a gyakorlatban. Törekvés a személyiséget kifejező egyéni stílusra. | |
| Az anyaggyűjtés elrendezése alapjainak megismerése, anyaggyűjtés gyermekek számára készült lexikonokból, egyéb forrásokból tanári irányítással, csoportosan és önállóan. | Felkészülés a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő szövegek (pl. beszámoló, ismertetés, esszé) írása. Hosszabb felkészülést igénylő esszé, műértelmezés alkotásának gyakorlása. |
4. A tanulási képesség fejlesztése
Az alapműveltség elsajátításához szükséges tudás megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái, ezek megismerése, használatuk gyakorlása.
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam. | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása (pl. kép és szöveg kapcsolata, könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés, gyermeklexikonok). | Az önálló feladatvégzés gyakorlása (pl. könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés). | Az önálló feladatvégzés, információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek megismerése, gyakorlása (pl. szótárak, lexikonok, egyéb ismerethordozók) használata. | Verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk gyűjtésének, szelekciójának, rendszerezésének és felhasználásának gyakorlása. A könyvtárismeret bővítése, múzeumi információk feldolgozása. |
| Tapasztalatszerzés, ismeretek adatok, | Az önálló feladatvégzés gyakorlása (pl. könyvek | Adatok, ismeretek gyűjtése különböző | Különböző információhordozók |
| információk gyűjtése (könyv- és könyvhasználat, verbális és nem verbális (hangzó és képi ) információk feldolgozásának gyakorlása. | keresése megadott témához). Tapasztalatszerzés különböző információhordozók működéséről, használatáról. | ismerethordozókból tanári segédlettel. | célszerű használata az életkornak megfelelő önállósággal. |
| Gyermekeknek szóló ismeretterjesztő művek, lexikonok, szótárak megismerése, használata. | Elemi gyakorlottság az információ felhasználásában, a források megjelölésében. | Az információfelhasználás néhány további normájának megismerése, alkalmazása (pl. a források megjelölése, az idézés formai és etikai szabályai; jegyzetek készítése). | |
| Vázlatkészítés tanári irányítással. | Vázlat felhasználása különböző témájú és műfajú szövegek megértéséhez. | Önálló vázlatkészítés rövidebb szövegek alapján. | Önálló vázlatkészítés adott feladathoz, témához, a vázlat alapján különböző műfajú szövegek alkotása. |
| Ismerkedés különböző ismerethordozókkal (pl. vizuális, audiovizuális, internet, CD-ROM). | Egyszerűbb szövegek vizuális átlátása, ábrák, illusztrációk értelmezése szövegösszefüggésében. | Verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk egyszerre való látása(pl. illusztráció, ábra, grafikonok, tipográfia), megértése és értelmezése szövegösszefüggésben. | |
| Az összefoglalás sajátosságainak és szerepének megismerése, megértése. | Az összefoglalás sajátosságainak ismerete, összefoglalás készítése, gyakorlása megadott szempontok alapján tanári irányítással, csoportosan és önállóan. | Az összefoglalás sajátosságainak gyakorlása és önálló alkalmazása (pl. a lényeg kiemelése, időrend követése, adatok rendszerezése, álláspontok elkülönítése). | |
| Jegyzetkészítés tanári irányítással. A tömörítés és a lényegkiemelés gyakorlása. | Az önálló jegyzetkészítés gyakorlása tanári segítséggel (pl. kulcsszavak kiemelése, szerkezeti tagolás). | ||
| Az információ kritikus befogadásának megalapozása (azonos tájú különböző forrásból származó rövidebb információk összevetése tanári irányítással csoportosan). | Felkészülés az információ jelentőségének felismerésére, értékelésére, kritikájára. |
5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről
A mai horvát nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek elsajátítása, a szöveg felépítésére működésére, jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása a szövegalkotásban, a szövegek megértésében és elemzésében. Annak felismerése, hogy a nyelv a kommunikáció eszköze, de egyben társadalmi jelenség is, hogy nyelv jelrendszer, melynek közösségi összetartó ereje van, hogy közvetíti a világra vonatkozó tudást, a hagyományt. A nyelvi kultúra birtoklása, fejlesztése megalapozza az egyén sikeres szocializációját, hozzájárul önértékelésünk kialakításához, önbecsülésünk fejlesztéséhez, és biztosítja az igényes önkifejezés lehetőségét is.
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Mondat, szó, szótag, magánhangzó és mássalhangzó felismerése; az "r" magánhangzói szerepe. A lj, c, c hangok és az ije/je alternáció helyes kiejtése. | A mondatszerkesztés szabályainak ismerete. A különböző nyelvi szintek (hang, szó, szószerkezet, mondat, szöveg) közötti összefüggések felismerése. | A nyelvi egységek szerkezeti, jelentéstani összefüggéseinek megfigyelése (az azonos szófajba tartozó szavak jellemzői, alakbeli viselkedésük; az azonos szerkezetű, de különböző modalitású mondatok megfigyelése; szerkezetek átalakítása). A nyelvi egységek szövegbeli viselkedésének megfigyelése. | A nyelv több szempontú megközelítése (a nyelv mint jelrendszer, nyelv és gondolkodás, nyelv és társadalom, nyelv és kreativitás). A nyelvtani ismeretek önálló alkalmazása. A horvát nyelv típusához kapcsolódó alapvető ismeretek. |
| A névszók és az ige helyes alkalmazása a mondatban. A segédige különírása az igétől, a li kérdőszó helyesírása. Az aktív és passzív szókincs folyamatos bővítése, szókincsgyakorlatok. Nyelvileg igényes minta követése a beszédben. | A szófajokkal kapcsolatos ismeretek bővítése, szófajok szerepe a mondatban. Ismerkedés a szótárak használatával. | A szavak jelentésével kapcsolatos gyakorlatokon keresztül a hangalak és jelentés viszonyának megfigyeltetése. | A szó hangalakja és jelentése közti összefüggés felismerése, a jelentés szerkezetének ismerete és alkalmazása a szövegalkotásban (kommunikációban). |
| Szövegalkotási gyakorlatok a tanulók egyéni sajátosságainak figyelembevételével, életkorának megfelelő nyelvhasználati területeken. | A nyelv rétegzettségének megfigyeltetése példákon keresztül és felismerése (nyelvváltozatok) különös tekintettel a szókincsre. | A horvát irodalmi nyelv és nyelvjárásai közti alapvető különbségek. | Gyakorlottság a szövegtani, jelentéstani, pragmatikai, stilisztikai ismeretek alkalmazásában a különböző szövegtípusokban és műfajokban. |
| A nyelv változásának felismerése egy korábbi és jelenkori szöveg összehasonlításával, a köztük fennálló (elsősorban szókincsbeli) különbségek megfigyelése útján. | Példák alapján a nyelv változásának és állandóságának megfigyelése (elsősorban a szókincs és a tanult nyelvtani jelenségek terén) különböző korokból származó szövegek összehasonlításával. | A horvát nyelv eredetének és helyének ismerete az indoeurópai és a szláv nyelvcsaládban. | |
| A horvát és a magyar nyelv közti különbségek felismerése, ezek megfogalmazása az életkornak megfelelően. (pl. horvátul, úgy mondjuk, hogy...) | A horvát és a magyar nyelv eltérésével kapcsolatos ismeretek bővítése. | A horvát nyelvi és magyar nyelvi ismeretek összevetésének képessége, az egyes jelenségek egyre pontosabb megnevezése. | A horvát és a magyar nyelv sajátosságainak összevetése, a különböző nyelvtípusból adódó eltérések megfogalmazása. |
6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése
Az irodalom mint művészet befogadásának megalapozása és fejlesztése. Az olvasás mint műélvezet megtapasztalása, az olvasás iránti igény felkeltése. Az irodalmi sajátos kifejezési mód formáinak felismerése, összehasonlítása, megértése és értelmezése. A műnemek és műfajok jellemzőinek megismerése. Érzékenység az irodalmi művekben megjelenő értékek, problémák felfedezésére, ismerkedés horvát, a magyar, az európai és világirodalom alkotásaival, alkotóival, korszakaival.
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Az olvasás megszerettetése, az iránta való igény felkeltése. | Az olvasás mint esztétikai, érzelmi és gondolati élmény-forrás tudatosítása. | Az olvasás mint különböző élményforrás ébrentartása, mely hozzájárul az adott nép szellemiségének megismeréséhez. | Az igényes ízlésnek és célnak megfelelő olvasásra való ösztönzés. Annak tudatosítása, hogy az irodalmi élmény az emberi élet folyamatos tapasztalatszerzésének forrása: érzelmek, eszmék, gondolatok, élethelyzetek, konfliktusok, cselekedetek. |
| Ismerkedés a lírai művekkel (versek, mondókák, kiszámolók az anyaország és hazai horvát mű- és népköltészetből), azonosulás a bennük kifejezett érzelmekkel. | A lírai mű témájának, üzenetének, hangulatának és hangnemének felismerése. | A lírai mű témájának, üzenetének, hangulatának és hangnemének megfogalmazása. A lírai hős megjelenési formáinak (költői szerep) azonosítása. A tartalom és forma (műfaj) összefüggésének felismerése. | A lírai mű témájának, üzenetének, hangulatának és hangnemének, értelmezése, megfogalmazása, személyes értékítélet vele kapcsolatban. A lírai én megkülönböztetése különböző korokban született költeményekben. |
| A költői nyelv néhány sajátosságának megfigyelése. | Néhány fontosabb költői kép és alakzat felismerése, szerepük, hangulati hatásuk megfigyelése. | A főbb költői képek és alakzatok szókincsbeli és mondattani jellegzetességek azonosítása a lírai művekben. | A főbb költői képek és alakzatok szókincsbeli és mondattani jellegzetességek azonosítása, jelentéstömörítő szerepük megértése a tanult versekben. A költői nyelvhasználat összetettségének felismerése, a grammatikai eszközök funkciójának értelmezése. |
| Ismerkedés különböző lírai műfajokkal. | Lírai és nem lírai verses műfajok megismerése és azonosítása, jellegzetességeik, tartalmi és formai sajátosságaik megértése. | Lírai és nem lírai verses műfajok megismerése, jellegzetességeik, tartalmi és formai sajátosságaik megértése. Törekvés a műnemek és műfajok közötti kapcsolatok megértésére. | |
| A versszak felismerése, egyszerű jellemzése (sorok száma, | A versszak és a nagyobb szerkezeti egységek viszonyának megértése. | A kompozíciós egység és a versszakok viszonyának felismerése (pl. tematikus | A lírai művek értékszerkezetének felismerése. Versszervező |
| hosszúsága, szótagszáma). | szerkezet, tér- és időszerkezet, logikai szerkezet). | elvek felismerése és értelmezése különböző korok műveiben. | |
| Rövidebb epikai művek olvasása (mű- és népmesék, elbeszélések, gyermekregény-részlet a hazai horvát és az anyaországi irodalomból). | Az epikai művek közös és önálló olvasása, feldolgozása tanári segítséggel, csoportosan és egyénileg. | Az epikus művek cselekményének elmondása, a szereplők jellemzése, az üzenet megfogalmazása közösen és önállóan példák alapján. Önálló mesealkotás. | Az epika jellemzői, epikus műfajok, az epikus kompozíció, a nyelvi sajátosságok ismerete. A megismert formák és stilisztikai, nyelvi sajátosságok alkalmazása a mindennapi történetmondásban és a kreatív írásban. |
| Az olvasott történetek főszereplőinek azonosítása. | A szereplők külső és belső tulajdonságainak megfogalmazása. | A jellemzés legfontosabb eszközeinek ismerete a közösen és egyénileg feldolgozott művek alapján. | A jellemzés eszközeinek ismerete és alkalmazása az irodalmi művekben, valamint a mindennapi életben. Különböző korok embertípusa jellemzőinek összevetése a kor társadalmának, gazdaságának és politikájának tükrében. |
| Törekvés a történet idejének és helyszínének azonosítására. Annak megállapítása, hogy ki beszéli el a történetet. A cselekmény kezdő- és végpontjának megállapítása. | Az idő és tér egyértelműen megjelölt mozzanatainak azonosítása. | Törekvés az idő- és térmegjelölések értelmezésére. Az elbeszélés és a történet időrendje közötti eltérés érzékelése. | Az elbeszélő, tér, idő, cselekmény; az elbeszélő nézőpontja, az epikai közlés formáinak ismerete és alkalmazása az epikus művek értelmezése során. |
| Az elbeszélő és a drámai művek sajátosságainak megfigyeltetése. | Az elbeszélő és a drámai művek sajátosságainak azonosítása példákon keresztül. | A dráma jellemzői, a drámai kompozíció, drámai műfajok; a drámai közlés formái, stílusbeli jellemzői; a drámai hős; a drámai tér és idő; a dráma és színház. | |
| Népi játékok, dramatizált formák (mesék, bábjátékok, verses formák) olvasása és előadása. | Elbeszélések és elbeszélő költemények részleteinek, valamint köznapi helyzetek dramatizált megjelenítése. | Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek közös és önálló olvasása, feldolgozása és előadása. Szituációk és instrukciók értelmezése. Szituációs játékok. | Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek önálló olvasása, feldolgozása. Komikus helyzetek és jellemek értelmezése (helyzetkomikum, jellemkomikum, nyelvi komikum). A konfliktus szerepe a drámai műben. A tragikus hős. A katarzis. |
| Anyaországi és hazai horvát népköltészeti alkotások megismerése (népmese, népdal kiszámoló, találós kérdés, közmondás). | A népköltészet és a műköltészet alapvető különbségeinek megtapasztalása példák alapján. | A modern kor nyelvi sajátosságai. Az elektronikus kommunikáció (SMS, rövidítések, e-mail stb.) és tömegkommunikáció formáinak megfigyelése. | Az elektronikus ismerethordozók (CD-rom, DVD, videó) által nyújtott lehetőségek az ismeretszerzésben. Az elektronikus ismerethordozók és a nyomtatott irodalom viszonya. |
| A modern kor és a népköltészet kapcsolata. | |||
| Néhány alapvető irodalmi téma, élethelyzet felismerése az olvasott művek alapján. | További alapvető irodalmi témák megismerése. | A horvát, a magyar és a világirodalom néhány jelentős témája és formai hagyománya. Egy-egy mű alapján egy-két korstílus alapvető jegyeinek felismerése. | A horvát, a magyar és a világirodalom alkotásaiban megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, formák közötti kapcsolatok felismerése. Az olvasott művek többféle megközelítésének képessége különböző műértelmezési szempontok alapján (tematikus-motivikus, műfaji, életműbeli, stílusirányzati, eszmetörténeti kontextus). |
| A mű szó szerinti jelentésének megfogalmazása. A történet, az alapérzés, az alaphangulat megfogalmazása. | Törekvés az olvasott művek tartalmának, üzenetének, alapérzésének árnyaltabb megfogalmazására. Személyes tapasztalatok, élethelyzetek összekapcsolása az irodalmi művekben megjelenő élethelyzetekkel. | Törekvés az irodalmi művekben megjelenő jellemek, élethelyzetek, attitűdök általánosítására, a mondanivaló árnyalt kifejezésére. | Törekvés az irodalmi művekben megjelenő jellemek, élethelyzetek, attitűdök általánosítására, a mondanivaló árnyalt kifejezésére. Tájékozódás az irodalmi folyamatokban. Jártasság és egyéni ízlés érvényre juttatása az összehasonlító műelemzésben. Az irodalmi művek elemzőértelmező tevékenysége révén a személyes ítélet, értékválasztás és érzelem kifejezése. |
7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése
Önálló gondolkodás, az önkifejezés kulturáltsága, a kulturális és történeti másság felismerése, megértése és erre épülő tisztelete. A saját kultúra sokrétű ismeretén nyugvó képesség a különbözőség felismerése és megértésére. Annak tudatosítása, hogy a másság elfogadása elsősorban ismereteken alapul. Önálló ítéletalkotás társadalmi, történeti, morális és esztétikai kérdésekről, a vélemény érvelő kifejtésének és védelmének képessége különféle kulturális, etikai, esztétikai normák és kultúrtörténeti ismeretek alapján. A műalkotások aktív befogadása, igény és fogékonyság a műélvezetre, a műalkotás fiktív létmódjának megértése. Képesség a konfliktuskezelésre és az önálló ismeretszerzésre.
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam. | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A szép és a csúnya fogalmának használata a mindennapi élmények kapcsán folytatott beszélgetésben. | Rövid, néhány mondatos vélemény megfogalmazása az élmények és olvasmányok kapcsán. | A tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáinak elsajátítása, az eltérő ízlésítéletek és különbözőségek megértése és elfogadása. | Az ízlés kontextuális függőségének megértése (kulturális, történeti, közösségi, családi, egyéni beágyazottság). Annak felismerése, hogy korunk |
| kultúrájában különböző értékű kulturális elemek vannak jelen, igény és képesség az ízlés önálló fejlesztésére. | |||
| A szomorú és vidám megkülönböztetése különféle hangzó és képi szövegekről folytatott beszélgetésben. | A humor szerepének érzékelése a mindennapokban (pl. vicc) és a műalkotásokban a korosztály érdeklődésének megfelelő néhány szöveg kapcsán. | A helyzet- és jellemkomikum a művészetben, a szerzői kifejezésmód különféle formáinak azonosítása (pl. irónia, gúny). | Az összetett modalitású szövegek elemzésének képessége. A humor kommunikációs funkcióinak megismerése és alkalmazása saját szövegek alkotásában. |
| A szép megtapasztalása a természeti környezetben, a mindennapi élet tárgyaiban és a különféle művészeti ágakhoz tartozó, az életkornak megfelelő néhány műalkotásban. | Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben és vitában a mindennapok, művek és olvasmányok kiváltotta élményekről. Mások véleményének meghallgatása megértése. | Egymástól lényegesen eltérő különböző esztétikai normákhoz kapcsolódó művek összehasonlítása, a művészi és nem művészi szépség különbségének megtapasztalása. | A műalkotás mint normakövető és normákat megújító jelenség; az új és a régi egyidejű jelenlétének átélése a művészetben. A mű befogadásának közösségi és egyéni aspektusa. |
| A műélvezet minél gyakoribb átélése a játék, képzelet, ritmus és zene révén. | Az önálló műbefogadás mind teljesebb és gyakoribb élménye, a hatás megfogalmazása csoportos beszélgetésben és önálló szövegalkotásban. | Különféle műfajú, másmás művészeti ághoz tartozó művek összehasonlítása; a mű hatása, mely függ a műfajtól és médiumtól. Sokoldalú, kifinomult kulturális fogyasztási szokások kialakítása és folyamatos bővítése. | |
| A jó és a rossz fogalmainak használata a mindennapi élmények kapcsán folytatott beszélgetésekben. | A jó és a rossz, az igazság és az igazságosság: az ítélkezés mint cselekedet felismerése mindennapi szövegekben és különféle műalkotásokban. | Az igazság és a nézőpont, a személyes és a közösségi igazság konfliktusának megértése különféle szövegekben. | Az igazság, a morál az egyén életében és a társadalomban. A jog és a morál összefüggéseinek megfogalmazása. A tudatos, jogkövető és morális cselekvés elsajátítása, a morális kérdésekben való tájékozódás igénye és képessége. |
| Mindennapi konfliktusok átélése dramatikus játékkal (helyzetgyakorlat, bábjáték). | Mások álláspontja megjelenítésének átélésének képessége, az empátia fontosságának átélése a közösség életében. | Különféle konfliktuskezelési eljárások megfigyelése és reflexiója különböző műalkotások és mindennapi szövegműfajok kapcsán. | Igény a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok hátterének megértésére. Egyéni konfliktuskezelési eljárások kialakítása. |
| Más korokban született mindennapi szövegek, tárgyak és műalkotások másságának megtapasztalása. | Az életkorfüggő szemlélet megfigyelése irodalmi és mindennapi szövegműfajok kapcsán. | A történeti másság befogadói aktivitást követelő szerepének tudatosulása. A történeti érzék tudatos és önálló fejlesztése. |
| A különböző kultúrák | A kulturális különbség | A művészet kultúraalkotó | |
| eltérő létmódjának, | mint életforma és mint | szerepének megfigyelése | |
| szemléletének | érték megismerése, a | és tudatosítása. A | |
| megtapasztalása néhány | kulturális sokszínűség | kultúrák közötti átjárás | |
| példa alapján. A horvát | mint közösségépítő erő | korlátainak felismerése, | |
| és a magyar kultúrakincs | megfigyelése különféle | más kultúrák | |
| hasonlóságának | szövegekben. A horvát és | megismerésének igénye. | |
| megfigyelése néhány | magyar kultúra közös és | A horvát és magyar nép | |
| népszokáson és | eltérő vonásainak | közös és eltérő kulturális, | |
| műalkotáson keresztül. | azonosítása. | valamint történeti vonásainak azonosítása több évszázados együttélésük tükrében. |
1.2. Horvát nyelv és irodalom
(Nyelvoktató és kiegészítő kisebbségi oktatási forma)
Fejlesztési feladatok
1. Beszédértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Egyszerű utasítások, kérdések, szavak megértése. A nem verbális kommunikáció (testbeszéd, mimika...) néhány elemének megfigyelése. | Egyszerű megnyilatkozások, kérdések, válaszok megértése. Hallás utáni szövegre adott feladatsor megoldása. | Köznyelvi beszéd megértése ismert témáról gyakran előforduló helyzetekben. Ilyen témáról szóló rádió- és tévéműsorok lényegének megértése. Szóbeli üzenetek megértése. | Horvát nyelvű előadások gondolatmenetének követése, a rádió, tévé és a digitális technika által közvetített hírek követése és megértése, játékfilmek tartalmának megértése. A horvát irodalmi alkotások (normatív nyelvű és egyes nyelvjárási) megértése. Horvát színházi előadások és irodalmi estek tartalmának megértése és követése. |
2. Beszédkészség
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Helyes kiejtés a mindennapi kommunikációban. Törekvés a kifejező, és mások számára érthető beszédre. A kérdésfeltevés és válaszadás gyakorlása megfelelő hanglejtéssel a mindennapi kommunikációban,információkérés | Helyes kiejtés és hanglejtés a mindennapi kommunikációban. Egyszerű megnyilatkozás a megjelölt témákban. | Részvétel a megjelölt témáról szóló beszélgetésben használva a már tanult kifejezéseket, fordulatokat. Saját élmény, gondolat, | Részvétel a mindennapi kommunikációban (párbeszéd, információcsere) anyanyelvi partnerrel az elsajátított szókincs |
| és adás jellegzetes szófordulatok | Memoriterek szöveghű | vélemény, érzés | felhasználásával. |
| alkalmazásával rövidebb irodalmi | ismerete néhány vers, | egyszerű és világos | Gondolatok, érzelmek, |
| mű (népköltészeti alkotás) és | közmondás és találós | kifejezése, | élmények, vélemény |
| néhány közmondás, népdal, népi | kérdés ismerete. | megfogalmazása a | megfogalmazása és |
| játék és találós kérdés ismerete. | Különféle dramatikus | beszédszituációnak | kifejezése, valamint |
| formák (bábjáték, | megfelelően egyszerű | indoklás, érvelés | |
| árnyjáték, némajáték | és összetett | összetett | |
| stb.. ) kipróbálása, | mondatokban helyes | mondatokban. | |
| helyzetgyakorlat | szóhangsúllyal és | Történet elmondása, | |
| intonációval. | olvasottak, látottak, | ||
| hallottak kapcsán | |||
| Verses és prózai | kérdések összeállítása. | ||
| művek (vagy azok | |||
| részleteinek) | Törekvés a | ||
| memorizálása. | változatosságra, | ||
| Törekvés a megfelelő | érzékletességre, a | ||
| artikulációra, a | lényeg kiemelésére a | ||
| beszédtempó, hangerő, | beszédben. | ||
| hangmagasság, | |||
| hanglejtés | |||
| alkalmazása. |
3. Olvasásértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Megfelelő tempójú hangos olvasás, helyes kiejtéssel. Az egyszerű szöveg megértésének szóban vagy írásban történő visszajelzése. Az adott szöveg (felirat, reklám) egyszerű információinak kiemelése. Hangos és néma olvasás gyakorlása. Különböző mondatfajták megfigyelése és reprodukálása a hangos olvasásban. | Ismeretlen szöveg megfelelő tempójú olvasása helyes kiejtéssel, valamint a központozás szabályainak betartásával. Az olvasott szövegek tartalmának tömör elmondása, a szövegből információk visszakeresése. Ismert tartalmú szövegek értelmező, hangos olvasása. | Hosszabb, nyelvileg összetettebb ismert és ismeretlen szöveg folyékony értő olvasása megfelelő szóhangsúllyal, intonációval. Az olvasott szöveg megértése, valamint lényegének kiemelése, események, érzelmek, vélemények megértése. Ezen szövegek feldolgozása tanári segítséggel. Néhány irodalmi alkotás (vers, novella, regény) értelmezése az anyaországi és a magyarországi horvát irodalomból. Ezen műalkotások bemutatásának képessége. Az aktív és passzív szókincs gazdagítása önálló munkával. | Különböző korok olvasott szövegeinek (irodalmi alkotások, egyéb szövegek) lényegének kiemelése, tartalmának összefoglalása, stílusának felismerése, műfajának megállapítása. A szövegek feldolgozása tanári segítséggel és a nélkül (megadott szempontok alapján). Irodalmi alkotások (vers, novella, regény), publicisztikai művek, értelmezése az anyaországi és a magyarországi horvát irodalomból. Ezen műalkotások bemutatásának képessége. |
4. Írás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A korosztálynak megfelelő tempójú olvasható írás. Az alapszókincs szavainak helyes írása tollbamondás után, valamint egyszerű szövegek hibátlan másolása. Meghatározott témában bemutatkozás, üdvözlő képeslap, üzenet. Egyszerű mondatos szöveg írása az ismert szavak felhasználásával. A rendezett írásmód kialakítása | Kép alapján összefüggő szöveg alkotása egyszerű mondatokkal. Rövid fogalmazás készítése valamely személyes - és olvasmányélményről. A horvát helyesírás normáinak követése. Anyaggyűjtés gyermekek számára készült lexikonokból, kézikönyvekből csoportosan vagy önállóan. | Leírás készítése, élmény és rövid történet írása a horvát nyelv helyesírási és nyelvhelyességi normáinak betartásával. Levélírás különböző közlésfajták alkalmazásával (élmények, események, jellemzés, párbeszéd). Egyszerű szöveg írásbeli fordítása. | Különböző szövegművek alkotása (magán- és hivatalos levél, leírásfajták, önéletrajz). Hosszabb szöveg alkotása a horvát kisebbség aktuális problémáiról. Horvát nyelvű irodalmi művek és publicisztikai alkotások mondanivalójának, hangulatának kifejezése összefüggő szövegben összetett mondatok alkalmazásával. A velük kapcsolatos személyes vélemény, álláspont kifejtése. Fordítási feladatok megoldása mindennapi és aktuális témákban. Olvasható, áttekinthető íráskép valamint önálló jegyzetelési technika kialakítása. |
Bővített nyelvoktató forma
Fejlesztési feladatok
1. Beszédértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Rövidebb szövegek megértése, melyek a tanuló közvetlen környezetével (család, otthon, iskola, egészség, természet, közlekedés), a horvát nemzetiség életével és mindennapi tevékenységével kapcsolatosak. Az alapszókincs szavainak megértése, melyek a fenti témakörökkel kapcsolatosak. | Az előző évfolyamok témaköreivel kapcsolatos hosszabb szövegek megértése, illetve a következő témakörökben: munka, kultúra, társadalmi élet. | Előadások gondolatmenetének követése, a rádió- és tévéműsorok híreinek követése és megértése, játékfilmek tartalmának megértése. A horvát irodalmi alkotások (normatív nyelvű és egyes nyelvjárási) megértése. Horvát színházi előadások és irodalmi estek tartalmának megértése és követése. | Különböző témakörű, műfajú szövegek megértése. Az anyaországi és a magyarországi horvát reprezentatív irodalmi alkotások ismerete, a horvát nyelvi sajátosságok felismerése a mindennapi és a művészi nyelvhasználatban, a tömegkommunikációban. Horvát nyelvű filmek, színházi előadások, irodalmi beszélgetések, szakmai előadások követése és megértése. |
2. Beszédkészség
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Részvétel a mindennapi kommunikációban (párbeszéd, információcsere) az 1. pontban felsorolt témakörökben. Néhány állandósult szókapcsolat, nyelvi fordulat ismerete. 4-5 rövidebb irodalmi mű (népköltészeti alkotás) ismerete. Figyelem a gondos hangképzésre, hangoztatásra, szóképzésre. | A már megjelölt témában 8-10 mondatos összefüggő megnyilatkozás. Élmények, történetek elmondása egyszerű összefüggő mondatokkal. Verses és prózai memoriterek szöveghű ismerete. Törekvés a megfelelő beszédtempó, hangerő, hangmagasság, hanglejtés alkalmazására. | Részvétel a mindennapi kommunikációban (párbeszéd, információcsere) anyanyelvi partnerrel az elsajátított szókincs felhasználásával. Gondolatok, érzelmek, élmények, vélemény, megfogalmazása és kifejezése, valamint indoklás, érvelés összetett mondatokban a témának megfelelően. Történet elmondása, olvasottak, látottak, hallottak kapcsán kérdések összeállítása és feltevése Nyolc vers és 15 prózai, illetve drámai mű memorizálása, ügyelve a kifejező szövegmondásra. | Beszélgetés, személyes élmény, önálló véleményformálás az 1. pontban megjelölt témákban a horvát nyelv sajátosságainak ismeretében 15-20 összetett mondatban szakkifejezések használatával. Törekvés a kifejező, nyelvileg igényes és helyes beszédre, tolmácsolásra. |
3. Olvasásértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Ismert szöveg folyamatos, értő olvasása megfelelő szóhangsúllyal és hanglejtéssel. Az olvasott szöveg tartalmának elmondása egyszerű mondatokkal, egy-két mondatos vélemény megformálása. | Néma olvasás az olvasottak tartalmának értésével. Az olvasmányok feldolgozása szóban és írásban tanári segítséggel. Néhány mondatos vélemény megfogalmazása szóban és írásban. A különböző segédeszközök (szótárak...) használata. | Különböző korok olvasott szövegeinek (irodalmi alkotások, egyéb szövegek) lényegének kiemelése, tartalmának összefoglalása. A szövegek feldolgozása tanári segítséggel és a nélkül (megadott szempontok alapján). Irodalmi alkotások (vers, novella, regény), publicisztikai művek, értelmezése az anyaországi és a magyarországi horvát irodalomból. Ezen műalkotások bemutatásának képessége. Horvátországi gyermeklapok) cikkeinek értő olvasása. | Komplex szövegek, művek értő olvasása, azok önálló feldolgozása a tanórán és házi olvasmányként. A jelentős anyaországi és magyarországi horvát irodalmi alkotások olvasása (vers, novella, elbeszélés, regény, dráma, népköltészeti műfajok), ismerete, azok értékeinek felismerése és megfogalmazása, azokról saját vélemény formálása. Jellegzetes nyelvjárási műalkotások értő olvasása, lényegük megértése, jelentőségük felismerése. Horvátországi folyóiratok, valamint a magyarországi horvátok |
| Rövidebb szövegek elolvasása házi olvasmányként, ezek -megadott szempontok szerinti - feldolgozása. | hetilapjának olvasása és megértése, véleményformálás róluk. A különböző műveltségi területek szókincsének minél pontosabb használata. |
4. Írás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Az alapszókincs szavainak helyesírása tollbamondás után, valamint egyszerű szövegek hibátlan másolása. Kép alapján 6-8 mondatos összefüggő szöveg alkotása egyszerű mondatokkal. Egyszerű tőmondatok különböző mondatrészek kel való bővítése. A szöveg tagolásának kialakítása | A horvát helyesírás normáinak követése. Beszédszituációk alkotása. 9-12 mondatos szöveg alkotása személyes élmény, illetve az olvasott szöveg alapján. Egyszerű nyomtatvány kitöltése. Különböző témájú üdvözlet, gratuláció megfogalmazása. Különböző szövegtípusok felismerése és írása | Különböző szövegművek alkotása (magán- és hivatalos levél, leírásfajták, önéletrajz). Hosszabb szöveg alkotása a horvát kisebbség aktuális problémáiról. Horvát nyelvű irodalmi művek és publicisztikai alkotások mondanivalójának, hangulatának kifejezése összefüggő szövegben összetett mondatok alkalmazásával. A velük kapcsolatos személyes vélemény, álláspont kifejtése. Fordítási feladatok megoldása mindennapi és aktuális témákban. Rövidebb beszámolók anyagának összegyűjtése, rendezése, írásba foglalása egyénileg vagy csoportosan. | Az anyaországi és magyarországi horvát irodalmi alkotások önálló feldolgozása, értelmezése különböző szempontok alapján (vers, novella, elbeszélés, regény, dráma, népköltészeti műfajok), értékeinek felismerése és megfogalmazása, azokról saját vélemény formálása. Különböző írástechnikák (összefoglalás, adatok rendszerezése, feldolgozása, tömörítés, jegyzetelés) alkalmazása. Nyelvtani, nyelvhelyességi, helyesírási és stilisztikai ismeretek biztos alkalmazása az írásbeli szövegalkotás alkalmával. Szövegek fordítása szótárhasználattal. |
2. Horvát népismeret
(Valamennyi oktatási forma)
Fejlesztési feladatok
1. Ismeretszerzés, tanulás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Helyi népdalok, népi gyermekjátékok, néptáncok, népszokások | Tájékozódás Magyarország térképén: a magyarországi horvát települések horvát | A hazai horvátok életmódjával, szellemi és anyagi kultúrájával | Képesség a hazai horvátság, az anyanemzet múltjára és jelenére, |
| ismerete és előadása. | nevének ismerete és | kapcsolatos ismeretek | szellemi és tárgyi |
| Helyi népviselet, | meghatározása, valamint | bővítése személyes | kultúrájára, valamint |
| munkaeszközök, horvát | az adott horvát népcsoport | beszélgetésekből, olvasott | nyelvére vonatkozó |
| elnevezéseinek, | (zalai kájhorvát, gradistyei | szövegekből, | ismeretszerzésre különféle |
| valamint népi | horvát, bunyevác, sokác, | fényképekből, filmekből és | forrásokból, azok |
| gyermekjátékok, | rác, bosnyák) helyhez | más tömegkommunikációs | rendszerezése, értelmezése |
| közmondások és találós | kötése. A hazai horvátok | eszközökből. | és felhasználása. |
| kérdések gyűjtése. | életmódjával, szellemi és | Információk gyűjtése a | Képesség párhuzam |
| Ünnepekhez (pl. | anyagi kultúrájával | magyarországi horvátok | vonására a magyarországi |
| karácsony, újév) | kapcsolatos ismeretszerzés | múltjáról és jelenéről, | horvátok és az |
| kapcsolódó köszöntők | személyes | nyelvi sajátosságairól. | anyanemzet, valamint a |
| ismerete, előadása. | beszélgetésekből, olvasott | Az anyaországi történelem | magyarság történelmi |
| Vallási ünnepek | szövegekből, | jelentősebb eseményeinek, | helyzete, életmódja és |
| étkezési szokásainak | fényképekből, filmekből és | a horvát-magyar ezer | kultúrája között. |
| (pl. asztalterítés), | más tömegkommunikációs | százéves együttélés | A magyarországi horvátok |
| jellegzetes ételeknek | eszközökből. | jelentős kapcsolódási | és az anyanemzet |
| gyűjtése és ismerete. Az | Az egyes horvát | pontjainak ismerete. | kultúrájának ismerete. |
| egyes ünnepekhez | népcsoportok | A megszerzett tudás | A magyarországi horvátok |
| kapcsolódó | nyelvhasználati | (információk, adatok) | jogainak, társadalmi |
| szimbólumok | sajátosságainak | felhasználása különböző | szerveződésének (horvát |
| megismerése. | megfigyelése. | helyzetekben. | kisebbségi |
| Jellegzetes helyi | Horvátország | A magyarországi horvátok | önkormányzatok, civil |
| lakóházak és a hozzájuk | szimbólumainak ismerete. | intézményeinek (Országos | szervezetek, kulturális |
| tartozó gazdasági és | A tanultak, tapasztaltak | Horvát Önkormányzat, | egyesületek) ismerete. |
| egyéb épületrészek | felhasználása | helyi kisebbségi | Érvelés, személyes |
| feltérképezése, | feladathelyzetekben: | önkormányzat, | vélemény |
| megismerése (séta a | élmény elmondása, | Magyarországi Horvátok | megfogalmazása, annak |
| faluban, fényképek | projektmunka. | Országos Szövetsége, | megvédése a hazai |
| gyűjtése, személyes | Jelentősebb népszokások | Horvát Színház, Horvát | kisebbség életével |
| beszélgetések). | (karácsonyi, húsvéti, | Tudományos Intézet, MTV | kapcsolatos döntésekkel, |
| Tapasztalatszerzés a | pünkösdi) dramatizált | és Rádió Horvát | eseményekkel, |
| helyi horvátság | előadása. | Szerkesztősége, Croatica, | megnyilvánulásokkal |
| életmódjáról. | Népi motívumok, | Hrvatski glasnik, | kapcsolatban. |
| Az ünnepekhez kötődő | eszközök, lakóházak, | múzeumok, iskolák) | Kisebbség-tudatos élet, |
| ajándékok és díszek | berendezési tárgyak | ismerete. | magatartás elsajátítása: |
| készítése. | népviseleti ruhadarabok | A szűkebb régió | horvátként magyar |
| Az otthon, a haza, a | stb. megjelenítése | jellemzőinek ismerete, | állampolgár vagyok, aki az |
| szülőföld, az | különböző képzőművészeti | képesség annak | EU-ban is érvényesülhetek |
| anyaország, anyanemzet | technikákkal (pl. rajzolás, | bemutatására. Saját | kétkultúrájúságommal, |
| fogalma. | festés, mozaik, magvakból | családfa bemutatása. Az | kétnyelvűségemmel, s |
| való kirakás). Az otthon, a | otthon, a haza, a szülőföld, | idegennyelv-tudásommal. | |
| haza, a szülőföld, az | az anyaország, anyanemzet | Saját kultúrámat, | |
| anyaország, anyanemzet | fogalma. | anyanyelvemet, | |
| fogalma. | megtartom, ápolom, továbbfejlesztem, a többségi és más nemzetét tiszteletben tartom, ápolom. Az otthon, a haza, a szülőföld, az anyaország, anyanemzet fogalma. |
2. Kritikai gondolkodás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Kérdések önálló | Kérdések önálló | Kérdések önálló | Kérdések önálló |
| megfogalmazása a | megfogalmazása a tárgyalt | megfogalmazása a tárgyalt | megfogalmazása a |
| tárgyalt témával | témával kapcsolatban. | témával kapcsolatban. A | tárgyalt témával |
| kapcsolatban (pl. miért | A magyarországi horvátok | lényeg kiemelése írott és | kapcsolatban. A lényeg |
| került a karácsonyi | neves egyéniségei | hallott szövegekből. | kiemelése írott és hallott |
| asztalra kalács, szerszám, | magatartásának, | Az egyes horvát | szövegekből. Az |
| szemtermés), asztal alá | cselekedeteinek | népcsoportok társadalmi | információforrások |
| szalma, álarc/busó a | értelmezése, melyek | helyzetéből és nyelvi | kritikus kezelése. |
| mohácsiak arcára). | jelentősen befolyásolták | jellemzőiből következő | Állásfoglalás |
| A népszokások | népünk életkörülményeit, | sajátosságainak | megfogalmazása és |
| kapcsolata a népi élettel, | társadalmi érvényesülését. | megismerése. | érvelés a hazai horvátság |
| a vallással megjelenített | Híres történelmi és | A kisebbségi lét által | sorsfordulóival |
| szokásokon keresztül. | közéleti személyiségek, | meghatározott társadalmi, | kapcsolatban. |
| Az emberi valóság és | valamint a hétköznapi | és egyéni lehetőségek, | A horvát és a magyar |
| vágyak megjelenése a | emberek jellemének | korlátok ismerete. | történelem összefonódása, |
| szokásokban, | legfontosabb elemei. | A fentiekkel kapcsolatban | majd önálló fejlődése |
| népköltészeti | Annak felismerése, hogy a | saját vélemény kialakítása, | forrásmunkák alapján. Az |
| alkotásokban néhány | horvát kisebbség (és az | érvekkel való | anyaországi történelem |
| kifejező példa alapján | anyanemzet) együttélése, | alátámasztása. | jelentősebb |
| (népdal, népmese, adoma, | kapcsolata során | A horvát-magyar | eseményeinek, a horvát- |
| szokás, ünnep). | adódhatnak olyan | együttélés | magyar ezer százéves |
| helyzetek, melyek | kölcsönhatásának | együttélés jelentős | |
| megítélése különböző | felismerése. | kapcsolódási pontjainak | |
| lehet. Önálló vélemény | Az anyaország és a haza | elemzése. | |
| megfogalmazása | (Magyarország) | A két nép irodalmának | |
| társadalmi eseményekről, | állampolgárainak, | egymásra hatásának | |
| jelenségekről és | gazdaságának, | bizonyítása példákon | |
| személyekről. Érvek | természetének stb. értékei, | keresztül | |
| gyűjtése a saját vélemény | azok védelme, | A magyarországi horvátok | |
| alátámasztására. | kölcsönhatása, az emberi | jogainak, társadalmi | |
| Népszokások elbeszélése, | jogok védelme. Önálló | szerveződésének | |
| eljátszása. | vélemény megfogalmazása | elemzése, következtetések | |
| társadalmi eseményekről, | levonása és | ||
| jelenségekről és | megfogalmazása. | ||
| személyekről. Érvek | Önálló gondolatok | ||
| gyűjtése a saját vélemény | megfogalmazása a | ||
| alátámasztására. | magyarországi horvátok | ||
| Ellenérvek gyűjtése | jövőjére vonatkozóan. | ||
| meghatározott álláspontok | Javaslatok | ||
| cáfolására. | megfogalmazása a hazai | ||
| horvátok | |||
| identitástudatának | |||
| megtartása, fejlesztése és | |||
| kialakítása érdekében (pl. | |||
| családi nevelés, az iskola | |||
| szerepe, horvát | |||
| önkormányzatok, civil | |||
| szervezetek és kulturális | |||
| egyesületek feladatai). | |||
| A hazai kisebbségi és | |||
| emberjogi rendszer | |||
| értékelése a saját | |||
| értékrendnek megfelelő |
| szempontok alapján. A | |||
| horvát kisebbség | |||
| nemzetközi | |||
| kapcsolatainak kritikai | |||
| bemutatása múltban és | |||
| jelenben. | |||
| Naprakész tájékozottság | |||
| aktuális kisebbségpolitikai | |||
| és emberi jogi | |||
| jelenségekről. Azok | |||
| összehasonlítása | |||
| strukturális és | |||
| funkcionális szempontok | |||
| alapján. | |||
| A horvát kisebbség | |||
| anyaországon kívüli | |||
| jelenlétének ismerete, | |||
| bemutatása, a megismert | |||
| jelenségek rendezése okok | |||
| és okozatok, | |||
| hasonlóságok és | |||
| különbségek, szándékok | |||
| és következmények | |||
| szerint. Önálló vélemény | |||
| megfogalmazása | |||
| társadalmi eseményekről, | |||
| jelenségekről és | |||
| személyekről. Érvek | |||
| gyűjtése a saját vélemény | |||
| alátámasztására. | |||
| Ellenérvek gyűjtése | |||
| meghatározott álláspontok | |||
| cáfolására. Vizuális | |||
| rendezők (táblázatok, | |||
| ábrák) használata. |
3. Kommunikáció
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Beszélgetés horvát kisebbségi témáról. A beszélgetésben a megszerzett ismeretek alkalmazása, felhasználása. Kérdések feltevése, a válaszok megértése a személyes beszélgetések kapcsán, melyek a horvát kisebbség életmódjára, kultúrájára vonatkoznak. Szóbeli beszámoló a gyűjtésekről, személyes beszélgetésekről. A horvát kisebbség | Beszélgetés horvát kisebbségi témáról. A beszélgetésben a megszerzett ismeretek alkalmazása, felhasználása. Kérdések feltevése, a válaszok megértése a személyes beszélgetések kapcsán, melyek a horvát kisebbség életmódjára, kultúrájára vonatkoznak. Szóbeli beszámoló a gyűjtésekről, személyes beszélgetésekről. A horvát kisebbség életmódja, szokásai | Az egyes horvát népcsoportok társadalmi helyzetéből és nyelvi jellemzőiből következő sajátosságainak bemutatása. A kisebbségi lét által meghatározott társadalmi, és egyéni lehetőségek, korlátok megfogalmazása. A fentiekkel kapcsolatban saját vélemény kialakítása, érvekkel való alátámasztása. Beszélgetés a horvát- | Részvétel beszélgetésben és vitában a kisebbségeket érintő politikai és emberjogi témáról. Saját vélemény érthető megfogalmazása. A beszélgetés, vita folyamán önálló vélemény kifejtése, annak érvekkel való alátámasztása, esetleg saját vélemény módosítása mások érvelése következtében. Toleráns magatartás a vita folyamán. |
| életmódja, szokásai | megjelenítése nyelvi | magyar együttélés | Beszámoló, kiselőadás |
| megjelenítése nyelvi | eszközökkel (dramatikus | kölcsönhatásáról. | tartása horvát |
| eszközökkel (dramatikus | előadás, | Események, történetek, | irodalomból, néprajzi |
| előadás, | élménybeszámoló). | jelenségek, népviseletek | témából, publicisztikából, |
| élménybeszámoló). | Fogalmazás írása valamely | bemutatása iskolai | illetve a tévé- és |
| Nem nyelvi | társadalmi, népismereti | rendezvényeken. Szóbeli | rádióműsorok alapján. A |
| (képzőművészeti és | témáról. | beszámoló a saját | különböző |
| táncművészeti) | Nem nyelvi | tapasztalatokról, önálló | információforrások |
| kommunikáció a | (képzőművészeti és | gyűjtő-, illetve | elemzéséből levont |
| tapasztaltakról, | táncművészeti) | kutatómunkával szerzett | következtetések, illetve |
| gyűjtöttekről (rajzolás, | kommunikáció a | ismeretekről. Fogalmazás | különféle összefüggések |
| festés, mozaik, tánc stb.) | tapasztaltakról, | írása valamely | szóbeli kifejtése. |
| gyűjtöttekről (rajzolás, | társadalmi, népismereti | Önállóan gyűjtött | |
| festés, mozaik, tánc stb.) | témáról. Rajz készítése | képekből esetleg | |
| Versek, mesék, történetek, | népismereti témáról. | tárgyakból összeállítás, | |
| népdalok előadása tanórán | Események, népszokások | tabló készítése. | |
| és iskolai rendezvényeken. | dramatikus megjelenítése. | Események, népszokások dramatikus megjelenítése. |
4. Tájékozódás térben-időben
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Az idő tagolására szolgáló | Az idő tagolására szolgáló | Az idő tagolására szolgáló | A horvát történelem |
| horvát nyelvű kifejezések | horvát nyelvű kifejezések | horvát nyelvű kifejezések | korszakai nevének |
| helyes használata: perc, | bővítése: évtized, | bővítése: évtized, | ismerete és használata. A |
| óra, nap, hét, hónap, év. | évszázad. Időmeghatározás | évszázad. | magyarországi horvátok |
| Időmeghatározó | más ismert eseményre, | Időmeghatározás más | története periódusainak |
| kifejezések használata: | jelenségre való utalással | ismert eseményre, | megnevezése, a |
| amikor kicsi voltam, | (pl. Krisztus előtt, Krisztus | jelenségre való utalással | fontosabb események |
| amikor szüleim gyerekek | után, a horvát honfoglalás | (pl. Krisztus előtt, Krisztus | idejének meghatározása. |
| voltak, amikor | után). | után). | Időbeli párhuzam vonása |
| nagyszüleim fiatalok | Viszonyítások gyakorlása: | A horvát történelem | a horvát és magyar nép |
| voltak, valamikor régen. | nagyon régen, régebben, | néhány kiemelt eseménye | történelme között (pl. a |
| Viszonyítások gyakorlása: | korábban, később, most, | időpontjának ismerete. | nemzettudat ébredésének |
| nagyon régen, régebben, | előbb; itt, ott, balra, jobbra, | Események, tárgyak, | kora, jellegzetességei, a |
| korábban, később, most, | előttem, mögöttem, | személyek stb. időrendbe | nemzeti nyelv |
| előbb; itt, ott, balra, | mellettem, távolabb, | állítása. A tanult helyek | hivatalossá tételének |
| jobbra, előttem, | közelebb. | megkeresése térképen. | ideje). A horvát és |
| mögöttem, mellettem, | A horvát történelem | Események kapcsolása a | magyar nép történelme, |
| távolabb, közelebb. | néhány kiemelt eseménye | tanult helyekhez. | irodalma időbeli |
| Események (pl. egy-egy | időpontjának ismerete. | Tájékozódás Magyarország | ritmusának elemzése a |
| népszokás, tevékenység, | Horvátország térképének | térképén: a magyarországi | nyugat-európaihoz |
| egyházi ünnepek), tárgyak | másolása kézi munkával | horvát települések | viszonyítva. Az elemzés |
| (pl. földművelési | megjelölve a | megkeresése a térképen, az | alapján következtetések |
| eszközök, fonással | legjelentősebb földrajzi | adott horvát népcsoport | levonása, a társadalmi- |
| kapcsolatos szavak), | elemeket [nagy folyók, | (zalai kájhorvát, gradistyei | gazdasági-történelmi |
| személyek (pl. írók, | hegyek, tenger, | horvát, bunyevác, sokác, | összefüggéseinek |
| költők, néprajzkutatók) | tájegységek (pl. Szlavónia, | rác, bosnyák) helyhez | tükrében. |
| időrendbe állítása. | Dalmácia, Muraköz) | kötése. Horvátország | Különböző időszakok |
| nagyobb városok]. Neves | földrajzi, éghajlati | történelmi térképeinek | |
| magyarországi és | (kontinentális, mediterrán, | összehasonlítása, a | |
| horvátországi | hegyvidéki) zónáinak | változások hátterének | |
| személyiségek: írók, | meghatározása térképen. | feltárása. | |
| költők, festők, | A magyarországi | ||
| zeneszerzők, tudósok, | horvátok helyzetének |
| feltalálók szülőhelyének megkeresése térképen. A magyarországi horvátok kulturális értékeit gyűjtő múzeumok színhelyének meghatározása térképen. Események kapcsolása a tanult helyekhez. | elemzése népszámlálási adatok tükrében (diagramok, statisztikai adatok). |
5. A tartalom kulcselemei
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| • Egy-két horvát | • További ismeretek | • További ismeretek | • További ismeretek |
| (magyarországi és | szerzése a helyi | szerzése a helyi | szerzése a helyi |
| horvátországi) híres ember | hagyományokról, a | hagyományokról, a | hagyományokról, a |
| (művész, tudós, szent, | lakóhely múltjáról, a | lakóhely múltjáról, a | lakóhely múltjáról, a |
| uralkodó, politikus) | lakóhely természeti | lakóhely természeti | lakóhely természeti |
| életének, | értékeiről, az azokat | értékeiről, az azokat | értékeiről, az azokat |
| tevékenységének, | fenyegető veszélyekről és | fenyegető veszélyekről és a | fenyegető veszélyekről |
| jellemvonásainak | a megvalósításukra tett | megvalósításukra tett | és a megvalósításukra |
| megismerése, amely | intézkedésekről. | intézkedésekről. | tett intézkedésekről. |
| példaképként szolgálhat. | • Néhány monda ismerete | • A horvát történelem egy- | • A horvát történelem |
| • Annak láttatása, hogy a | a horvát történelemből. | egy térben és időben | egy-egy témájának |
| mai ember másként él, | • A horvát történelem egy- | határolt darabjának | (politikai, gazdasági, |
| gondolkodik, mint régen. | egy térben és időben | mélyebb tanulmányozása. | társadalmi tudományos- |
| • Egy-egy történelmi | határolt darabjának | • További ismeretek | technikai, |
| esemény, különösen a | mélyebb tanulmányozása | szerzése a horvát állam és a | művelődéstörténeti) |
| nemzeti ünnepeinkhez és | (pl. Zvonimir királysága, a | horvát nép történetének | mélyebb |
| jelképeinkhez kapcsolódó | horvát megújhodás kora - | legfontosabb | tanulmányozása. |
| esemény megismerése. | illirizmus). | fordulópontjairól, a horvát | • További ismeretek |
| • A helyi | • Ismeretek szerzése a | történelem kiemelkedő | szerzése a horvát állam |
| hagyományokkal, a | horvát állam és a horvát | személyiségeinek | és a horvát nép |
| lakóhely múltjával, | nép történetének | megismerése. | történetének |
| természeti értékeivel való | legfontosabb | • További ismeretek | legfontosabb |
| ismerkedés. | fordulópontjairól, a horvát | szerzése a magyarországi | fordulópontjairól, a |
| • Horvát népszokásokkal, | történelem kiemelkedő | horvátok múltjáról és | horvát történelem |
| mesterségekkel való | személyiségeinek | jelenéről (életmód, | kiemelkedő |
| ismerkedés. | megismerése. | mesterségek, népművészet, | személyiségeinek |
| • Az iskolai élet | • Ismeretek szerzése a | nemzeti ételek, | megismerése. |
| legfontosabb | magyarországi horvátok | népszokások). | • Ismeretek szerzése a |
| szabályainak, azok | múltjáról és jelenéről | • Ismeretek szerzése a két | Horvátország határain |
| szerepének és | (életmód, mesterségek, | állam, a két nép történelmi | túl élő horvátság |
| jelentőségének ismerete | népművészet, nemzeti | konfliktusairól. | kultúrájáról és |
| (pl. mindkét nép egyházi | ételek, népszokások). | • Ismerkedés a lakóhelyen | történelméről. |
| és állami ünnepeinek | • Beszélgetés folytatása az | élő nemzetiségek életével, | • Néhány jelentős horvát |
| tisztelete és | emberek közötti | kultúrájával, közös | történelmi személyiség |
| megünneplése, mindkét | különbségekről, az egyén | múltjával, jövőképével. | pályaképének |
| nép szokásainak | és a közösség viszonyáról | • Beszélgetés folytatása az | megismerése. |
| gyakorlása). | (az egyén a közösség tagja, | emberek közötti | • Elemzések alapján |
| az egyéni és közösségi | különbségekről, az egyén | Horvátország helyének | |
| érdek, a lakóhely | és a közösség viszonyáról | megítélése az ökológiai | |
| nemzetiségi összetételéről | (az egyén a közösség tagja, | válság tükrében (pl. | |
| és a köztük kialakult | az egyéni és közösségi | nemzeti és | |
| kapcsolatokról, valamint | érdek, a lakóhely | természetvédelmi |
| kölcsönös egymásra | nemzetiségi összetételéről | parkjai, vizeinek | |
| hatásáról: nyelv, | és a köztük kialakult | tisztasága, ökoturizmus | |
| népszokás, ételek stb.) | kapcsolatokról, valamint | stb.). | |
| kölcsönös egymásra | • Beszélgetés folytatása | ||
| hatásáról: nyelv, | a következő témákról: | ||
| népszokás, ételek stb.); a | Horvátország jelenlegi | ||
| demokrácia, az emberi | társadalmi, gazdasági | ||
| jogok alapelveiről | helyzete, magyar | ||
| (részletek az Alkotmányból | állampolgárok | ||
| és a Kisebbségi | horvátországi | ||
| törvényből). | vállalkozásai, turisztikai | ||
| • A magyarországi | kapcsolatai, a | ||
| horvátok politikai, | magyarországi horvátok, | ||
| kulturális intézményeinek, | illetve a magyarországi | ||
| valamint sajtójuk | horvát oktatásban részt | ||
| megismerése. | vevő más nemzetiségű | ||
| diákok (és szüleik, | |||
| hozzátartozóik) | |||
| hozzájárulása a két | |||
| nemzet közötti | |||
| többoldalú | |||
| együttműködés | |||
| sikerességének | |||
| megvalósításába. | |||
| • Ismeretek szerzése a | |||
| két állam közti | |||
| különböző | |||
| megállapodásokról | |||
| (kulturális, oktatási, | |||
| ökológiai stb.). | |||
| • A különböző | |||
| információforrások | |||
| ismerete, az információk | |||
| rendszerezése, | |||
| feldolgozása. | |||
| • A kisebbségek élete és | |||
| helyzete a mai | |||
| Magyarországon és | |||
| Európában |
6. A reflexiót irányító kérdések
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Alkalom biztosítása arra, hogy a tanulók választ keressenek a következő kérdésekre: • Mik a jellemző tulajdonságaim? • Miben hasonlítok másokhoz, és miben különbözöm tőlük? • Mit jelent, hogy horvát nemzetiségű vagyok? • Mire vagyok képes? | Alkalom biztosítása arra, hogy a tanulók választ keressenek a következő kérdésekre: • Miben hasonlítanak egymásra az emberek? Honnan erednek az emberek közötti különbségek? • Milyen nemzeti és etnikai kisebbségek élnek Magyarországon és | Alkalom biztosítása arra, hogy a tanulók választ keressenek a következő kérdésekre: • Mit jelent számomra az otthon, a szülőföld, a haza, az anyaország, Európa? • Ragaszkodom-e a gyökereimhez? Ez hogyan mutatkozik meg? • Mit jelent számomra a kétnyelvűség? Létezik-e | Alkalom biztosítása arra, hogy a tanulók választ keressenek a következő kérdésekre: • Hányféle közösségi identitása lehet egy embernek? • Van-e különbség a különböző népek, nemzetek erkölcsi normáiban? • Miért kerülhet |
| • Mire nem vagyok | Horvátországban? | egyáltalán? Ismerem-e, | ellentmondásba erkölcs és |
| képes? | • Mit jelent számomra | beszélem-e anyanyelvemet | jog? |
| • Mi szeretnék lenni? | magyarországi horvátnak | és hazám nyelvét? | • Milyen útjai vannak az |
| • Miért van szükség | lenni (lehetőségeim, | Melyiket milyen | önmegvalósításnak? |
| szabályokra? | korlátaim)? | mértékben? | Hozzájárul-e ehhez a |
| • Kik voltak elődeim, | • Származik-e | nemzetiségi lét, a | |
| honnan jöttek, mit hoztak | (származott-e) előnyöm a | kétnyelvűség? | |
| magukkal, mit őriztek meg | kétnyelvűségből (példa | • Hogyan élhetnek együtt | |
| ebből? | felhozása)? | különböző kultúrák, | |
| • Miért ítélünk meg | • Milyen szerepe van ma | vallások, népek? Milyen | |
| bizonyos történelmi, | az anyanyelv | lehetőségei és akadályai | |
| társadalmi jelenségeket | megőrzésében a | vannak a kultúrák közötti | |
| másként, mint a korábbi | családnak, nevelési- | kommunikációnak? | |
| generációk? | oktatási intézményeknek? | • Mennyire vagyok nyitott | |
| • Mennyire változott meg a | Változott-e ez a szerep, és | más kultúrák iránt? | |
| mai nemzedékek | hogyan az elmúlt | • Mennyire jellemző rám: | |
| családfogalma, életvitele | időszakhoz viszonyítva | a kollektív tudat, a népem | |
| (generációk együtt-, illetve | (nagyszülők, szülők | iránti önfeláldozó | |
| különélése, párbeszéd a | esetéhez mérten)? | magatartás és | |
| nemzedékek között). | • Van-e szerepe a | tevékenység, a | |
| vallásnak az anyanyelv | demokratikus magatartás, | ||
| megőrzésében? | a tolerancia? | ||
| • Mit jelent az, hogy | • Törekszem-e arra, hogy | ||
| minden embert egyenlő | megismerjem más népek | ||
| méltóság illeti meg? | kultúráját, szokásrendjét? | ||
| • Mennyire változott meg | • Mennyire változott meg | ||
| a mai nemzedékek | a mai nemzedékek | ||
| családfogalma, életvitele | családfogalma, életvitele | ||
| (generációk együtt-, illetve | (generációk együtt-, illetve | ||
| különélése, párbeszéd a | különélése, párbeszéd a | ||
| nemzedékek között). | nemzedékek között)? | ||
| • Van-e jövője, és milyen | |||
| feltételek mellett a | |||
| magyarországi | |||
| horvátoknak? |
Hrvatski jezik i knjiľevnost za dvojezične ąkole
Razvojni zahtjevi
1. Komunikacijska sposobnost shvaćanje, razumijevanje i stvaranje govorenog teksta
Razvijanje usmenih jezičnih sposobnosti koje su potrebne za izraľavanje pojedinca i za druątveni dijalog. Oblikovanje jezične sposobnosti koja odgovara govornoj situaciji i sugovornicima. Shvaćanje i razumijevanje verbalnih i neverbalnih kodova govorenih tekstova, govoreni tekstovi u raznim komunikacijskim situacijama s obzirom na ciljnu usmjerenost. Teľnja za shvaćanjem, prepoznavanje komunikacijskih smetnji i njihova korekcija. Jezično sigurna komunikacija, svjesna uporaba neverbalnih sredstava. Teľnja za pretencioznom i pravilnom pismenom i usmenom jezičnom uporabom.
| 1.-4. razred | 5.-6. razred | 7.-8. razred | 9.-12. razred |
| Jednostavno, razumljivo i djelotvorno izraľavanje misli, informacija, osjećaja i miąljenja. | Snalaľenje u svakodnevnoj govornoj situaciji. Raznovrsno i jasno izraľavanje misli, osjećaja, ľelja. | Prilagođavanje komunikacijskim činiteljima u danoj govornoj situaciji. | Poznavanje činitelja i funkcije priopćavanja. Prilagođavanje predmetu, funkciji, sluąatelju izjaąnjavanja. Poznavanje i svjesno koriątenje razlika pismenog i usmenog izraľavanja te privatne i javne jezične uporabe. |
| Prepoznavanje raznih rečenica (izjavna, upitna, zapovjedna, usklična) primjereno ciljnoj usmjerenosti (molba, ľelja, negodovanje, pitanje). | Raznovrsna uporaba rečenica raznih modalnosti shodno ciljnoj usmjerenosti. Oblikovanje pitanja, odgovora, sudjelovanje u razgovoru. | Samostalno i suvislo pričanje svakodnevnog doľivljaja sloľenim rečenicama. Reproduciranje pročitanog i sluąanog ( i mađarskog ) teksta. | Egzaktan, točan način izraľavanja i izdvajanje bitnog u govoru. Svjesna teľnja za probranim izraľavanjem misli u raznovrsnim oblicima prilagođavajući se zanimanju i pozornosti sluąatelja (sugovornik). |
| Teľnja za izraľajnim i drugima razumljivim govorom. Teľnja za pravilnom tvorbom glasova, govornim disanjem i izgovorom. | Teľnja k izraľajnom, pravilnom i jezično pretencioznom govoru koji je razumljiv drugima, te k pravilnom izgovoru glasova. Poznavanje i koriątenje osnovnih oblika uljudnog ponaąanja. | Prepoznavanje veza između sadrľaja priopćavanja i cilja govornika i u interesu toga teľnja za pravilnom uporabom intonativnih sredstava i govornih vrednota (tempo, intonacija, riječni i rečenični naglasak, jačina glasa, boja glasa, stanka). | Razumljiv, pretenciozan govor prilagođen komunikacijskoj situaciji koji se temelji na pravogovornim i pravojezičnim osobnostima materinskog jezika. Sigurna uporaba sredstava načina izgovora prilagođenog sadrľaju teksta i ciljnoj usmjerenosti govornika. |
| Ispričati doľivljaj u nekoliko suvislih, jednostavnih rečenica. | Kratki usmeni saľetak sluąanog teksta. Formuliranje i obrazloľenje vlastitog miąljenja prilagođenog temi i komunikacijskoj situaciji. Sasluąanje i razumijevanje miąljenja drugih osoba. Sluąanje i razumijevanje miąljenja drugih. | Sasluąanje i razumijevanje miąljenja drugih osoba, eventualno njihovo opovrgavanje i saľeto reproduciranje u govornim situacijama s viąe osoba. Samostalno iznoąenje osobnog stava s argumentacijom. | Suradnja u razgovoru i raspravi s viąe osoba. Sasluąanje i poątivanje miąljenja drugih osoba. Obrana vlastitog miąljenja (argumentiranje), njegovo eventualno korigiranje. Sposobnost prepoznavanja i razrjeąavanja komunikacijskih nesporazuma i konflikata. |
| Uočavati nekoliko elemenata nejezične komunikacije (govor tijela). Teľnja za pravilnom uporabom riječi, pravilnim izgovorom i gestikulacijom, na poticaj nastavnika. | Usuglaąavanje odabira, geste i intonativnih sredstava sa sadrľajem i komunikacijskom situacijom. | Poznavanje i savjesno koriątenje znakova geste (mimika, kontakt s očima) u raznovrsnim komunikacijskim situacijama. | Usuglaąeno koriątenje sredstava odabira riječi, jezika gesta i tekstualne fonetike u raznovrsnim komunikacijskim situacijama. Poznavanje i razumijevanje uloge gesta i njihova svjesna uporaba (potvrđivanje, osporavanje i zamjenariječi). Njihovo razumijevanje u svakidaąnjim |
| komunikacijskim situacijama i u umjetničkim djelima. | |||
| Predočavanje poznatog teksta dramatiziranom igrom. Znanje memoritera (pjesme, prozni tekstovi). Iskuąavanje različitih dramatskih oblika (npr. lutkarske igre, igre sa sjenom, nijema igra, recitiranje, situacijske vjeľbe). | Dramatizacija različitih oblika (primjerice dijaloga ątiva, recitacije, igre s lutkama, situacijskih igara). | Tekstu vjerna interpretacija memoriranog teksta. Dramatizacija različitih oblika (npr. govorenje pjesme, proze, izvođenje kazaliąnih komada, narodnih običaja). | Tekstu vjerna interpretacija memoriranog teksta uz pravilnu uporabu govornih vrednota. |
| Pokloniti paľnju vrąnjaku i odraslom sugovorniku. Razumijevanje suątine, emotivnog sadrľaja kratkog sluąanog teksta uz poticaj. | |||
| Ispričati svakodnevne i filmske doľivljaje i sadrľaje pročitanih ątiva primjereno učeniku. |
2. Čitanje, razumijevanje pisanog teksta
Permanentno diferenciranje i produbljivanje čitateljskih sposobnosti i sposobnosti razumijevanja teksta primjerenim sposobnostima dobnoj skupini i obrazovnim zahtjevima. Usvojiti odgovarajući tempo nijemog i glasnog čitanja, shvaćanje i usporedba na takav način pročitanih tekstova različite razine (obim, sloľenost, vrsta, cilj). Sposobnost usmene i pismene primjene pročitanog teksta, rasuđivanje njihovog sadrľaja (zauzimanje stava, stvaranje samostalnog miąljenja).
| 1.-4. razred | 5.-6. razred | 7.-8. razred | 9.-12. razred |
| Usvajanje znakovnog sustava čitanja uvaľavajući sposobnosti učenika. | |||
| Povezivanje učenih slova i glasova u cjelovitu riječ. | |||
| Glasno čitanje riječi, spojeva riječi, rečenica. | |||
| Vjeľbanje glasnog i tihog čitanja na različitim kraćim tekstovimauvaľavajući pojedinačne osobnosti učenika. | Pravilno, tečno, razgovijetno glasno čitanje tekstova poznatog sadrľaja izjednačenim tempom i njegova interpretacija. Pričanje sadrľaja nijemim čitanjem pročitanog teksta. | Tečno, razgovijetno čitanje nepoznatog proznog teksta s pravilnim izgovorom. Nijemo čitanje teksta i njegovo razumijevanje. | Interpretativno čitanje i razumijevanje knjiľevnih i inih tekstova. |
| Zapaľanje intonacije i reprodukcija prema ciljnoj usmjerenosti različitih rečenica (npr. izjavna, upitna) u glasnom čitanju. |
| Razumijevanje doslovnog značenja jednostavnih tekstova primjerenih učeniku. | Upoznati osnovne tehnike razumijevanja teksta. Prepoznavanje jednostavnijih pjesničkih figura (npr. usporedba, metafora, ponavljanje, gradacija) u knjiľevnim tekstovima. | Interpretativno čitanje beletrističkih djela, njihova pojedinačna i skupna obrada, te razumijevanje uz pomoć učiteljevih naputaka. Upoznavanje s tehnikama razumijevanja teksta. Prepoznavanje i shvaćanje jednostavnijih pjesničkih figura (npr. usporedba, metafora, ponavljanje, gradacija) u knjiľevnim tekstovima. | Razlikovanje prvotnog i metaforičnog značenja teksta, prepoznavanje neizrečenih sadrľaja. Proąirivanje spoznaja o tehnikama razumijevanja teksta i njihova uporaba. |
| Obogaćivanje aktivnog rječničkog blaga putem učenih i obrađenih tekstova. | Obogaćivanje aktivnog i pasivnog rječničkog blaga, poznavanje stručnih i knjiľevnih izričaja te njihova uporaba poslije obrade knjiľevnih tekstova. Sigurna uporaba rječničkog blaga svakodnevne komunikacije. | Obogaćivanje aktivnog i pasivnog rječničkog blaga samostalnim radom (preporučena lektira, rad u knjiľnici, dječji listovi). | Neprekidno i svjesno obogaćivanje rječničkog blaga u svim stilovima i jezičnim slojevima. Teľnja k egzaktnom uporabom usvojenog leksika prilagodivąi ga stilu, predmetu i funkciji komunikacije te sluąatelju, u pisanju i govoru. |
| Ispričati sadrľaj ątiva u 4-5 suvislih rečenica na temelju slike odnosno skice upotrebljavajući izričaje i riječi koje se javljaju u tekstu. | Samostalno čitanje kratkih beletrističkih djela i tekstova usmene knjiľevnosti, izlučivanje i saľeto formuliranje njihove suątine. | Samostalno čitanje i razumijevanje knjiľevnih, znanstveno-popularnih i publicističkih tekstova. Samostalna uporaba osnovnih postupaka analize (određivanje teme, izlučivanje suątine, traľenje podataka, kauzaliteti, skiciranje). | Interpretacija i otkrivanje strukture i značenjskih slojeva tekstova raznih vrsti. Poznavanje i uporaba postupaka obrade teksta adekvatno knjiľevnoj vrsti (kontekst, logička povezanost, karakteristike knjiľevne vrste). |
| Kontinuirano vjeľbanje interpretativnog glasnog čitanja. Vjeľbanje glasnog čitanja. Samostalno razumijevanje knjiľevnih i neknjiľevnih tekstova tihim čitanjem. | Zapaľanje razlika tekstova različite vrste (npr. narodna pripovijetka, lirska pjesma, pripovijetka, dokumentarni tekst). | Zapaľanje i prepoznavanje razlika između knjiľevnih i neknjiľevnih tekstova (npr. pripovijetka, putopis, izvjeątaj). | Zapaľanje i uporaba razlika u raznim knjiľevnim i neknjiľevnim tekstovima. |
| Oblikovanje miąljenja u rečenici ili dvije o likovima, njihovim postupcima i ponaąanju koji se javljaju u pročitanom tekstu. | Prepričavanje radnje obrađenog ątiva. Kratka karakterizacija glavnih likova. Formuliranje osobnog miąljenja o postupcima likova i ľivotnim situacijama koje se javljaju u ątivu. | Stvaranje i formuliranje samostalnog miąljenja o pročitanim knjiľevnim djelima. | Usporedba raznih pročitanih miąljenja, prepoznavanje sličnosti i razlika te njihova interpretacija. |
| Upoznavanje i vjeľbanje kraćih tekstova (npr. stari arhaičan jezik) koji se razlikuju od razgovornog jezika. | Upoznavanje kraćih tekstova koji se razlikuju od razgovornog jezika. (npr. stari arhaičan jezik) i obogaćivanje spoznaja stečenih u njihovom razumijevanju. |
| Samostalno razumijevanje tekstova iz ranijih razdoblja pomoću pomoćnih sredstava (npr. rječnik). | |||
| Prepoznavanje karakteristika epohalnih stilova, stilskih smjerova te karakteristika stilskih slojeva u reprezentativnim tekstovima. |
3. Pisanje i stvaranje tekstova
| 1.-4. razred | 5.-6. razred | 7.-8. razred | 9.-12. razred |
| Učenje slova, usvajanje i uporaba osnovnih karakteristika hrvatskog jezika uvaľavajući pojedinačne osobnosti učenika. | Čitki, estetski rukopis. | ||
| Postupno razvijanje uporabe pisma kao sredstva. | Odgovarajući tempo čitkog, urednog pisanja. | Uporaba pisanja kao sredstva za izraľavanje pojedinca. | |
| Vjeľbanje oblikovanja kraćih tekstova na poticaj (npr. kraći opis, kratka pripovijetka, karakterizacija u dvije-tri rečenice). | |||
| Sastavljanje rečenica. Stvaranje teksta spajanjem nekoliko rečenica uvaľavajući pojedinačne osobnosti učenika. | Stvaranje kraćih tekstova raznih vrsta (opis, pripovijedanje, karakterizacija). Oblikovanje osobnih i čitanjem stečenih doľivljaja upotrijebivąi zadane vrste tekstova. | Razvijanje sposobnosti stvaranja teksta u raznim vrstama (opis, pripovijedanje na temelju raznih aspekata pripovjedača, karakterizacija, prikaz). | Sposobnost stvaranja i strukturiranja tekstova raznih vrsta (pismo, autobiografija, zamolba, karakterizacija, opis, i dr.) u privatnoj i javnoj uporabi. |
| Pravopis prilikom diktata. Uporaba pravopisnih pravila na razini vjeątine u aktivnom rječniku. | Svjesna uporaba učenih gramatičkih, pravopisnih i jezičnopravilnosnih spoznaja u pisanju sastavaka. | Svjesna i sigurna uporaba gramatičkih, pravopisnih i jezičnopravilnosnih spoznaja. | |
| Kreativno stvaranje teksta (pisanje zavrąetka pročitanaih djela, nastavak priče). Samokontrola, otkrivanje pravopisnih pogreąaka, njihov samostalni ispravak. | Sposobnost izraľavanja pojedinca i kreativno stvaranje u raznim vrstama (pisanje dijaloga, transkripcija dijaloga u oblik pripovijedanja). Izraľavanje misli, osjećaja iz raznih aspekata glediąta. | Razvijanje sposobnosti izraľavanja samosvjesnosti i kreativnog stvaranja u raznim vrstama (pisanje dijaloga, transkripcija dijaloga u oblik pripovijedanja). Poznavanje i uporaba karakteristika publicističkih vrsta (vijest, izvjeątaj, oglas). Teľnja za stilom koji izraľava ličnost. |
| Upoznavanje osnova sistematizacije prikupljenih materijala, prikupljanje materijala iz leksikona za djecu i drugih izvora uz učiteljevu pomoć skupno i samostalno. | Pripremanje za pisanje tekstova koji zahtijevaju značajniji prikupljački i samostalni rad (referat, prikaz, esej). Vjeľbanje stvaranja eseja, analize umjetničkog djela koji zahtijeva duľe pripremanje. |
4. Razvijanje sposobnosti učenja
Individualne i grupne tehnike stjecanja i obrade znanja potrebnih za temeljnu naobrazbu, njihovo upoznavanje i vjeľbanje.
| 1.-4. razred | 5.-6. razred | 7.-8. razred | 9.-12. razred |
| Utemeljenje pojedinih | Vjeľbanje samostalnog rada | Upoznavanje i | Vjeľbanje prikupljanja, |
| koraka samostalnog | (posjet knjiľnici, naučiti | vjeľbanje metoda | selekcije, sistematizacije i |
| rada (npr. povezanost | posuđivati i vraćati knjige). | samostalnog rada, | uporabe verbalnih i |
| slike i teksta, posjet | prikupljanja | neverbalnih informacija. | |
| knjiľnici, naučiti | informacija i | Obogaćivanje spoznaja o | |
| posuđivati i vraćati | stjecanja spoznaja | koriątenju knjiľnice, obrada | |
| knjige, koristiti dječju | (koriątenje rječnika, | informacija stečenih u | |
| enciklopediju). | leksikona i inih | muzeju. | |
| nosača informacije). | |||
| Stjecanje iskustava u | Vjeľbanje samostalnog rada | Prikupljanje | Svrsishodna uporaba raznih |
| prikupljanju spoznaja, | (npr. potraľiti knjige za | podataka i spoznaja | nositelja |
| podataka, informacija, | zadanu temu). | iz raznih nosača | informacijasamostalno |
| [uporaba knjiľnice, | Stjecanje iskustava o | informacije uz | primjereno ľivotnoj dobi. |
| vjeľbanje obrađivanja | djelovanju i koriątenju | pomoć učitelja. | |
| verbalnih i neverbalnih | raznih nosača informacije. | ||
| (audiovizualnih) | |||
| informacija]. | |||
| Upoznavanje i koriątenje | Elementarna | Upoznavanje i primjena | |
| znanstvenopopularnih djela, | uvjeľbanost u | daljnjih normi uporabe | |
| leksikona, rječnika za djecu. | koriątenju | informacija (npr. | |
| informacija i | označavanje izvora, formalna | ||
| označavanju izvora. | i etička prava navođenja, | ||
| skiciranje). | |||
| Skiciranje uz pomoć | Razina koriątenja skice za | Samostalno skicirati | Samostalno skiciranje uz |
| učitelja. | razumijevanje tekstova | kraće tekstove. | danu zadaću, temu, na |
| raznih sadrľaja i vrsta. | temelju skice stvaranje | ||
| tekstova različitih vrsta. | |||
| Upoznavanje s raznim | Vizualno shvatiti | Istovremeno viđenje, | |
| nosačima informacije | jednostavnije | shvaćanje i razumijevanje | |
| (vizualni, audiovizualni, | tekstove, | verbalnih i neverbalnih | |
| Internet, CD-ROM). | razumijevanje | (audiovizualnih i slikovnih) | |
| prikaza, ilustracija u | informacija (npr. prikaza, | ||
| kontekstu. | ilustracija, grafikona, | ||
| tipografije) u kontekstu. | |||
| Upoznati i razumjeti | Poznavanje | Vjeľbanje i samostalna | |
| specifičnosti i ulogu saľetka. | specifičnosti saľetka, | primjena specifičnosti | |
| praviti saľetak i | saľimanja (npr. isticanje | ||
| njegovo vjeľbanje uz | suątine, praćenje vremenskog | ||
| pomoć učitelja | slijeda, sistematizacija |
| prema danim | podataka, izdvajanje | ||
| aspektima, grupno i | stajaliąta). | ||
| samostalno. | |||
| Praviti skicu uz | Vjeľbanje samostalnog | ||
| pomoć učitelja. | skiciranja uz pomoć učitelja | ||
| Vjeľbanje saľimanja | (isticanje ključnih riječi, | ||
| i isticanja suątine. | strukturalna raąčlamba). | ||
| Utemeljivanje | Priprema za prepoznavanje | ||
| kritičnog primanja | značaja, vrednovanja i | ||
| informacija | kritiku informacije. | ||
| (usporedba kraćih | |||
| informacija | |||
| istovjetnih tema iz | |||
| različitih izvora) | |||
| grupno uz pomoć | |||
| učitelja. |
5. Kultura materinskog jezika, spoznaje o materinskom jeziku
Usvajanje gramatičkih spoznaja potrebnih za nijansiranu i pretencioznu uporabu suvremenog hrvatskog jezika, primjena spoznaja koje se odnose na strukturu, funkcioniranje, značenje i stil u stvaranju, razumijevanju i analizi teksta. Spoznaja da je jezik sredstvo komunikacije, ali je ujedno i druątvena pojava, da je jezik sustav znakova koji ima snagu zajedniątva, da posreduje znanje i tradiciju o svijetu. Posjedovanje i razvijanje jezične kulture čini temelj uspjeąne socijalizacije pojedinca, pridonosi stvaranju samovrednovanja, razvitku samopoątovanja i osigurava mogućnost pretencioznogsamoizraľavanja.
| 1.-4. razred | 5.-6. razred | 7.-8. razred | 9.-12. razred |
| Razlikovati rečenice, riječi, sloga, samoglasnika i suglasnika; samoglasničko "r". Pravilno izgovorati glasove Ij, č, ć te alternacije ije/je. | Poznavanje pravila oblikovanja rečenice. Prepoznati povezanosti između različitih jezičnih razina (glas, riječ, spoj riječi, rečenica, tekst). | Opaľanje strukturalnih i semiotičkih veza između jezičnih elemenata (karakteristike riječi koje pripadaju istovrsnim vrstama riječi, njihovi oblici; opaľanje rečenica istih struktura, ali razne ciljne usmjerenosti; transformacija jezičnih struktura). Opaľanje toga kako se ponaąaju jezične jedinice u tekstu. | Pristup jeziku s različitih aspekata (jezik kao sustav glasova, jezik i razmiąljanje, jezik i druątvo jezik i kreativnost). Samostalna primjena gramatičkih spoznaja. Osnovne spoznaje u svezi s tipom hrvatskog jezika. |
| Pravilna uporaba imenskih riječi i glagola u rečenici. Odvojeno pisanje pomoćnog glagola od glagola, pisati riječcu li u skladu s pravopisnom normom. Permanentno obogaćivanje aktivnog i pasivnog rječničkog blaga, vjeľbe za obogaćivanje rječničkog blaga. Slijediti jezično zahtjevnog primjera u govoru. | Obogaćivanje spoznaja o vrstama riječi, ulozi vrsta riječi u rečenici. Upoznavanje s uporabom rječnika. | U vjeľbama u svezi sa značenjima riječi opaľanje odnosa između oblika i značenja riječi. | Prepoznavanje veza između oblika i značenja riječi, poznavanje strukture značenja te njena uporaba u sastavljanju teksta (komunikaciji). |
| Vjeľbe oblikovanja teksta na području jezične uporabe primjerene ľivotnoj dobi učenika uvaľavajući njihove osobnosti. | Zapaľanje i prepoznavanje raslojavanja jezika putem primjera posebno s obzirom na leksik. | Osnovne razlike između hrvatskog standardnog jezika i njegovih narječja. | Uvjeľbanost u uporabi spoznaja o tekstu, semantici, pragmatici, stilistici u raznim tipovima teksta i knjiľevnim vrstama. |
| Prepoznavanje promjene jezika putem uspoređivanja tekstova pisanih u ranijem razdoblju i u suvremeno doba, uočavanjem razlika posebno s obzirom na razlike u leksiku. | Zapaľanje promjene i neprekidnosti jezika na temelju primjera (prvenstveno s obzirom na leksik i učenih gramatičkih pojava) putem usporedbe tekstova nastalih u raznim vremenima. | Poznavanje podrijetla i mjesta hrvatskog jezika u indoeuropskoj i slavenskoj jezičnoj porodici. | |
| Prepoznavanje razlika između hrvatskog i mađarskog jezika, njihovo formuliranje adekvatno uzrastu (npr. na hrvatskom jeziku kaľemo ...). | Proąirivanje spoznaja o različitosti hrvatskog i mađarskog jezika. | Sposobnost usporedbe spoznaja o hrvatskom i mađarskom jeziku, teľnja za ąto točnijem određivanju pojedinih pojava. | Usporedba osobnosti hrvatskog i mađarskog jezika, Formuliranje razlika koje proizlaze iz različitosti tipa jezika. |
6. Kultura knjiľevnosti, interpretacija knjiľevnih djela
Utemeljiti i razviti primanje knjiľevnosti kao umjetnosti. Iskusiti čitanje kao uľitak, pobuditi interes za čitanjem. Prepoznati, usporediti, razumjeti i interpretirati oblike posebnog izraľajnog načina knjiľevnosti, Upoznati karakteristike knjiľevnih rodova i vrsta. Osjetljivost za otkrivanjem vrijednosti i problema koji se javljaju u knjiľevnim djelima. Upoznati djela, autore, razdoblja hrvatske, mađarske, europske i svjetske knjiľevnosti.
| 1.-4. razred | 5.-6. razred | 7.-8. razred | 9.-12. razred |
| Teľiti da učenici zavole čitati i probuditi interes za čitanjem. | Utvđivanje spoznaje da je čitanje izvor estetskog, osjećajnog i misaonog doľivljaja. | Odrľavanje budnosti svijesti da je čitanje izvor raznih doľivljaja, koje doprinose upoznavanju duhovnosti danog naroda. | Poticanje na čitanje s određenim ciljem i ukusom. Osvijestiti da je knjiľevni doľivljaj nepresuąni izvor stjecanja iskustava ljudskog ľivota: osjećaji, ideje, misli, ľivotne situacije, konflikti, postupci. |
| Primati lirska djela (pjesme, brojalice, djela iz domaće i usmene knjiľevnosti i narodne knjiľevnosti matičnog naroda), poistovjećivanje s osjećajima izraľenih u njima. | Prepoznavanje teme, poruke, tona lirskog djela. | Oblikovanje teme, poruke, ugođaja i tona lirskog djela. Određivanje načina pojave lirskog subjekta (uloga pjesnika). Prepoznavanje povezanosti sadrľaja i forme (knjiľevna vrsta). | Oblikovanje i interpretacija teme, poruke, ugođaja i tona lirskog djela, izraľavanje osobnog suda u svezi s njima.Razlikovati lirskog subjekta u djelima nastalim u različitim razdobljima. |
| Zamijetiti pojedina obiljeľja pjesničkog izraza. | Prepoznati najvaľnije pjesničke slike, zamijetiti njihovu ulogu i djelovanje na stvaranje ugođaja. | Određivanje leksičkih i sintaktičkih obiljeľja vaľnijih pjesničkih figura u lirskim djelima. | Određivanje leksičkih i sintaktičkih obiljeľja vaľnijih pjesničkih figura u lirskim djelima, shvaćanje njihove uloge u zbijanju značenja na |
| temelju učenih pjesama. Uočavanje sloľenosti pjesničkog izraza, shvaćanje uloge gramatičkih sredstava. | |||
| Upoznati razne vrste lirike. | Razlikovati lirske i nelirske knjiľevne vrste u stihu, uočiti njihove sadrľajne i formalne značajke. | Razlikovati lirske i nelirske knjiľevne vrste u stihu, shvaćanje njihovih sadrľajnih i formalnih značajki. Shvaćanje povezanosti između knjiľevnih rodova i vrsta. | |
| Razlikovati kiticu pjesme, njena jednostavna karakteristika (broj stihova, njihova duljina, broj slogova). | Razumjeti odnos kitice i većih jedinica strukture. | Upoznati odnos kompozicijske jedinice i kitice (npr. tematska struktura, struktura prostora i vremena, logička struktura). | Uočavanje strukture lirskih djela. Uočavanje i interpretacija načela građenja pjesme u djelima različitih razdoblja. |
| Čitanje kraćih epskih djela (umjetničke i narodne pripovijetke, novele, odlomci dječjih romana knjiľevnosti Hrvata u Mađarskoj i knjiľevnosti matične domovine). | Skupno i samostalno čitanje te obrada epskih djela uz poticaj i individualno. | Prepričavanje radnje epskih djela, karakterizacija likova, skupno i samostalno formuliranje poruke na temelju primjera. Samostalno oblikovanje pripovijetke. | Poznavanje obiljeľja epike, epske vrste, epska kompozicija, jezične osobnosti. Primjena upoznatih oblika, stilističkih i jezičnih obiljeľja u svakodnevnom pripovijedanju i kreativnom stvaranju. |
| Razlikovati glavne likove pročitanih djela, zamijetiti vaľne pojedinosti o njima. | Odrediti osnovna obiljeľja lika: vanjski izgled i unutarnje osobine. | Poznavanje glavnih odlika karakterizacije lika na temelju skupno i individualno obrađenih djela. | Poznavanje i primjena sredstava karakterizacije lika u knjiľevnim djelima i u svakodnevnom ľivotu. Usporedba obiljeľja tipa čovjeka druątva, privrede i politike različitog doba. |
| Povezati događaje proznoga teksta s vremenom radnje i tekstom. Odrediti tko je pripovjedač. Određivanje početka i zavrąetka radnje. | Određivanje nedvosmisleno označenih detalja vremena i prostora. | Teľnja za tumačenjem označenih detalja vremena i prostora. Uočiti razliku između vremena pripovijedanja i vremena zbivanja. | Poznavanje i primjena pojmova: pripovjedač, prostor, vrijeme radnje, događaj, odnos pripovjedača, pripovjedački postupci tijekom interpretacije proznoga teksta. |
| Zapaľanje obiljeľja pripovjednih i dramskih djela. | Određivanje obiljeľja pripovjednih i dramskih djela putem primjera. | Obiljeľja drame, dramska kompozicija, dramske vrste; oblici dramskog postupka, stilske osobnosti; dramski lik; dramski prostor i vrijeme: drama i kazaliąte. | |
| Čitanje i ostvarivanje narodnih igara, dramatiziranih oblika (pripovijetke, igre s lutkama, stihovne forme). | Dramsko predočavanje dijelova pripovjedaka, epskih pjesama te svakidaąnjih situacija. | Skupno i individualno čitanje, obrada i prikazivanje dramatiziranih oblika, dijaloga i dramskih djela. Interpretacija situacija i instrukcija. Situacijske igre. | Samostalno čitanje i obrada dramatiziranih oblika, dijaloga i dramskih djela. Interpretacija komičnih i situacija i karaktera (komedija situacije, karaktera, konverzacije). Uloga |
| konflikta u dramskom djelu. Tragični lik. Katarza. | |||
| Primati djela usmene knjiľevnosti Hrvata u Mađarskoj i matične zemlje ( narodna pripovijetka, narodna pjesma, brojalica, zagonetka, poslovica). | Uočavanje osnovnih razlika između narodne i umjetničke knjiľevnosti na temelju primjera. | Jezične specifičnosti modernog doba. Opaľanje elektronične komunikacije (SMS, skraćenice, e-mail, i dr.) i oblika masovne komunikacije (masmediji). | Mogućnosti koje pruľe nosači informacije (CD-Rom, DVD, video) u stjecanju spoznaja. Odnos elektroničnih nosača informacija i tiskane knjiľevnosti. Veza modernog doba i narodne knjiľevnosti. |
| Prepoznavanje ľivotnih situacija u pročitanim djelima, oblikovanje miąljenja o postupcima glavnih likova. | Upoznavanje daljnjih osnovnih knjiľevnih tema. | Nekoliko značajnih tema i formalnih tradicija hrvatske, mađarske i svjetske knjiľevnosti. Na temelju nekih knjiľevnih djela prepoznavanje osnovnih obiljeľja epohalnog stila. | Prepoznavanje povezanosti između tema, ľivotnih situacija, motiva, oblika djela hrvatske, mađarske i svjetske knjiľevnosti. Sposobnost analize pročitanog djela na viąe načina s različitih aspekata (tematsko-motivski, knjiľevna vrsta, ľivotno djelo, stilski smjer, ideja, kontekst). |
| Pričanje sadrľaja pročitanih djela, kratko oblikovanje njihove poruke, osjećaja i ugođaja. | Teľnja za nijansiranim oblikovanjem sadrľaja, poruke, osjećaja pročitanih djela. Povezivanje osobnih iskustava, ľivotnih situacija sa ľivotnim situacijama prisutnih u knjiľevnim djelima. | Teľnja za uopćavanjem (tipiziranjem) karaktera, ľivotnih situacija, ponaąanja predočenih u knjiľevnim djelima i za nijansiranim izraľavanjem sadrľaja. | Teľnja za uopćavanjem (tipiziranjem) karaktera, ľivotnih situacija, ponaąanja predočenih u knjiľevnim djelima, i za nijansiranim izraľavanjem sadrľaja. Snalaľenje u tokovima knjiľevnosti. Iskustvo i izraľavanje osobnog miąljenja u komparativnoj analizi. Izraľavanje osobnog osjećaja i suda prilikom analize i interpretacije knjiľevnih djela. |
7. Moć rasuđivanja, razvoj etičkih, estetskih i povijesnih sposobnosti
Samostalno razmiąljanje, kultura samoizraľavanja, uočavanje i shvaćanje kulturne i povijesne različitosti te njeno poątivanje. Sposobnost uočavanja i shvaćanja različitosti koja se zasniva na mnogostrukom poznavanju vlastite kulture. Utvrđivanje činjenice da se prihvaćanje različitosti prvenstveno zasniva na posjedovanju spoznaja. Osobni sud o druątvenim, povijesnim, etičkim i estetskim pitanjima, sposobnost iznoąenja i obrane miąljenja dokazima na temelju raznih kulturnih, etičkih, estetskih normi i kulturoloąkih spoznaja. Aktivno prihvaćanje umjetničkih djela, ľelja za uľivanjem u umjetnim djelima, shvaćanje fiktivnosti umjetničkog djela. Sposobnost rjeąavanja konflikata i samostalnog stjecanja spoznaja.
| 1.-4. razred | 5.-6. razred | 7.-8. razred | 9.-12. razred |
| Primjena pojmova lijep -ruľan u razgovoru o svakodnevnim doľivljajima. | Oblikovanje kratkog miąljenja od nekoliko rečenica na temelju | Usvajanje nijansiranijih jezičnih oblika izraľavanja dopadanja, | Shvatiti da ukus ovisi o kontekstu (kulturnim, povijesnim navikama, |
| doľivljaja i pročitanog | shvaćanje i prihvaćanje | navikama zajednice, | |
| ątiva. | različitih ukusa i | obitelji i pojedinca). | |
| različitosti uopće. | Uočiti da su u kulturi | ||
| suvremenog doba | |||
| prisutni elementi različite | |||
| vrijednosti, zahtjev i | |||
| sposobnost za samostalno | |||
| razvijanje ukusa. | |||
| Razlikovanje pojmova veseo | Uočavanje humora u | Komedija situacije i | Sposobnost analize |
| - tuľan u razgovoru | svakodnevnim | karaktera u | tekstova sloľene |
| provedenom o sluąanim i | situacijama (npr. vic) i | umjetnostima, | modalnosti. Upoznati i |
| viđenim tekstovima. | u knjiľevnim djelima | određivanje raznih oblika | primijeniti |
| primjerenim učeniku. | izraľavanja autora | komunikacijske uloge | |
| (ironija, poruga). | humora u oblikovanju | ||
| vlastitih tekstova. | |||
| Uočavanje ljepote u prirodi, | Sudjelovati u razgovoru | Usporedba knjiľevnih | Umjetničko djelo kao |
| u predmetima svakodnevnog | i raspravi provedenoj o | djela koja pripadaju vrlo | pojava koja slijedi norme |
| ľivota i u pojedinim | doľivljajima | različitim estetskim | i koja obnavlja norme; |
| umjetničkim djelima raznih | doľivljenim u | normama, uočavanje | doľivjeti istodobnu |
| grana umjetnosti | svakodnevnom ľivotu, | razlike između | prisutnost starog i novog |
| primjerenim učeniku. | umjetničkim djelima i | umjetničke i | u umjetnosti. Aspekt |
| pročitanim ątivima. | neumjetničke ljepote. | individualnog i | |
| Sluąati i razumjeti | zajedničkog prihvaćanja | ||
| miąljenje sugovornika. | knjiľevnog djela. | ||
| Nastojati ąto čeąće postići | Nastojati postići ąto čeąći | Usporedba umjetničkih | |
| doľivljavanje osjećaja | i potpuniji doľivljaj | djela raznih vrsta i raznih | |
| ljepote preko igre, maąte, | primanja umjetničkog | umjetničkih grana; | |
| ritma i glazbe. | djela, oblikovanje | estetsko djelovanje | |
| estetskog djelovanja u | umjetničkog djela koje | ||
| grupnom razgovoru i u | ovisi o vrsti i o mediju. | ||
| oblikovanju vlastitih | Razviti i obogaćivati | ||
| tekstova. | viąestrane kulturne | ||
| potroąačke navike. | |||
| Koriątenje pojmova dobar - | Dobro i loąe/zlo, pravda | Pravda i stajaliąte, | Pravda i moral u ľivotu |
| loą u razgovorima | i nepravda: uočiti | shvaćanje konflikta | pojedinca i u druątvu. |
| provedenim o | presuđivanje kao čin u | između osobne pravde i | Oblikovati povezanost |
| svakodnevnim doľivljajima. | svakodnevnim | pravde zajednice u | između prava i morala. |
| tekstovima i knjiľevnim | različitim tekstovima. | Usvajanje pravnog i | |
| djelima. | moralnog djelovanja, | ||
| zahtjev i sposobnost | |||
| orijentiranja u moralnim | |||
| pitanjima. | |||
| Doľivljavanje svakodnevnih | Sposobnost | Uočavanje i refleksija | Zahtjev za razumijevanje |
| konflikata dramatiziranom | predočavanja i | raznih postupaka | pozadine druątvenih |
| igrom (situacijska igra, | doľivljavanja stajaliąta | rjeąavanja konflikata u | zajedničkih i osobnih |
| lutkarski igrokaz). | drugih osoba, uočavanje | različitim umjetničkim | konflikata. Razviti |
| značaja empatije u | djelima i svakodnevnim | individualne postupke za | |
| ľivotu zajednice. | tekstovima. | rjeąavanje konflikata. | |
| Uočiti razlike između | Uočiti da nazor ovisi o | Osvjeąćivanje uloge | |
| svakodnevnih tekstova, | ľivotnoj dobi u | osobne aktivnosti u | |
| predmeta i umjetničkih | knjiľevnim i | prihvaćanju povijesnih | |
| djela nastalih u drugim | svakodnevnim | različitosti. Svjesno i | |
| razdobljima. | tekstovima. | samostalno razvijati | |
| osjećaj za povijesno. | |||
| Uočiti različiti način | Uočiti kulturne razlike | Uočiti i osvijestiti ulogu | |
| ľivota i nazor raznih | kao način ľivota i | umjetnosti u građenju | |
| kultura na temelju nekih | vrijednost, uočiti | kulture. Uočiti barijere na | |
| primjera. Uočiti | kulturnu ąarolikost kao | putu prohodnosti između |
| sličnosti kulturne | snagu koja gradi | kultura, zahtjev za | |
| baątine Hrvata i Mađara | zajednicu u raznim | upoznavanje drugih | |
| na temelju nekoliko | tekstovima. Određivanje | kultura. | |
| običaja i knjiľevnih | sličnosti i razlike | Određivanje sličnih i | |
| djela. | hrvatske i mađarske | različitih crta hrvatske i | |
| kulture. | mađarske kulture i | ||
| povijesti u zrcalu | |||
| viąestoljetnog suľivota. |
Hrvatski jezik i knjiľevnost za ąkole s predmetnom nastavom
Razvojne zadaće
Tradicionalni oblik
1. Razumijevanje govora
| 1.-4. razred | 5.-6. razred | 7.-8. razred | 9.-12. razred |
| Razumijevanje jednostavnih naputaka, pitanja, riječi. Uočavati nejezične sastavnice u komunikaciji, pokreti, mimika). | Razumijevanje jednostavnog priopćenja, pitanja i odgovora Rjeąavanje zadataka na temelju sluąanog teksta. | Razumijevanje govora (teksta) o poznatoj temi čestih situacija Razumijevanje suątine radio i TV-emisije o takvim temama. Primiti posluąanu poruka. | Praćenje slijeda misli predavanja na hrvatskom jeziku, praćenje i razumijevanje vijesti preko radija, televizije i digitalnih sredstava, razumijevanje sadrľaja igranih filmova. Razumijevanje hrvatskih knjiľevnih djela (pisanih normativnim jezikom i nekih pisanih narječjem). Razumijevanje i slijed sadrľaja hrvatski kazaliąnih predstava i knjiľevnih večeri. |
2. Vjeątina govorenja
| 1.-4. razred | 5.-6. razred | 7.-8. razred | 9.-12. razred |
| Pravilan izgovor u svakodnevnom priopćavanju. Nastojati izraľajno i za druge razumljivo govoriti. Vjeľbati postavljati pitanje i odgovarati na pitanje s pravilnom intonacijom u svakodnevnoj komunikaciji. Traľiti i dati informacije koristeći karakteristične izraze. Poznavanje kraćih | Pravilan izgovor i intonacija u svakodnevnoj komunikaciji. Jednostavno izjaąnjavanje u sljedećim temama. Točno znati napamet učena djela, poznavanje nekoliko pjesama, poslovica i zagonetaka. Ostvarivanje dramatiziranih oblika (lutkarski igrokaz, igra sa sjenom, nijema igra), situacijska igra. | Sudjelovanje u razgovoru provedenom na zadanu temu koristeći se pri tom već naučenim izričajima, frazemima. Oblikovanje i izraľavanje osobnog doľivljaja, misli, miąljenja, osjećaja, njihovo jednostavno i jasno izraľavanje prikladno govornoj situaciji jednostavnim i sloľenim rečenicama | Sudjelovanje u svakodnevnoj komunikaciji (dijalog, razmjena informacija) sluľeći se usvojenim leksikom sa sugovornikom koji na razini materinskog jezika govori hrvatski. Oblikovanje i izraľavanje misli, osjećaja, doľivljaja, miąljenja, odnosno obrazloľenje i |
| knjiľevnih djela (iz | pravilnim naglaskom i | argumentacija u sloľenim | |
| usmene knjiľevnosti), | intonacijom. | rečenicama. Ispričati | |
| nekoliko poslovica, | Memorizacija stihova, | događaj, postavljati | |
| narodnih pjesama, igara i | proznog ili dramskog | pitanja u svezi s | |
| zagonetaka.. | teksta (ili ulomaka). Nastojati pravilno izgovarati glasove, primjenjivati tempo, jačinu glasa i intonaciju u skladu s pravopisnom normom. | pročitanim, sluąanim, viđenim. Nastojati raznoliko i plastično se izraľavati u govoru, izdvajati suątinu. |
3. Razumijevanje čitanja
| 1.-4. razred | 5.-6. razred | 7.-8. razred | 9.-12. razred |
| Glasno čitanje u | Čitanje nepoznatog teksta | Tečno, razgovijetno | Izdvajanje suątine |
| odgovarajućem tempu s | u odgovarajućem tempu s | čitanje jezično sloľenijeg | pročitanih tekstova |
| pravilnim izgovorom. | izgovorom pridrľavajući se | poznatog i nepoznatog | raznih razdoblja |
| Povratnim informacijama | pravila interpunkcije. | teksta pravilnim | (knjiľevna djela, |
| pismeno i usmeno o tome | Saľeto ispričati sadrľaj | naglaskom i intonacijom. | neknjiľevni tekstovi), |
| da je učenik shvatio | tekstova, pronaći traľenu | Razumijevanje pročitanog | saľimanje njihovog |
| jednostavan tekst. | obavijest u tekstu. Glasno i | teksta, odnosno izdvajanje | sadrľaja, prepoznavanje |
| Izdvajanje jednostavnih | izraľajno čitanje poznatih | njegove suątine, shvaćanje | njihova stila i |
| informacija iz zadanog | tekstova. | događaja, osjećaja, | određivanje njihove |
| teksta (natpis, reklama). | miąljenja. Obrada tih | knjiľevne vrste. Obrada | |
| Vjeľbanje glasnog i tihog | tekstova uz pomoć | tekstova (prema zadanom | |
| čitanja. Zapaľanje | učitelja. Interpretacija | planu) uz poticaj i bez | |
| rečenica raznih | nekoliko knjiľevnih djela | njega. Interpretacija | |
| modalnosti, njihova | (pjesma, novela, roman) | knjiľevnih (pjesma, | |
| pravilna intonacija pri | domaće knjiľevnosti i | novela, roman) i | |
| čitanju. | knjiľevnosti matične | publicističkih djela iz | |
| zemlje. Sposobnost | domaće literature i | ||
| prikaza tih umjetničkih | knjiľevnosti matične | ||
| djela. | zemlje. Sposobnost | ||
| Obogaćivanje aktivnog i | prikaza tih umjetničkih | ||
| pasivnog rječničkog blaga | djela. | ||
| samostalnim radom. |
4. Pisanje
| 1.-4. razred | 5.-6. razred | 7.-8. razred | 9.-12. razred |
| Čitko pisanje u tempu prikladnom uzrastu. Pravilno pisanje diktata čiji se leksik sastoji od općepoznatih riječi, prepisivanje jednostavnih tekstova bez pogreąke. Oblikovanje predstavljanja, pozdrava na razglednici, poruke o zadanoj temi. Stvaranje jednostavnog teksta koristeći se poznatim | Stvaranje suvislog teksta jednostavnim rečenicama na osnovu slike. Stvaranje kraćeg sastavka o nekom osobnom i knjiľevnom doľivljaju. Slijediti norme hrvatskog pravopisa. Prikupljanje građe iz dječje enciklopedije, priručnika, grupno ili samostalno. | Oblikovanje opisa, opisivanje doľivljaja i kratke priče rečenica u skladu s pravopisnom i pravojezičnom normom hrvatskog jezika. Pisanje pisma koristeći se raznim tipovima vezanoga teksta (doľivljaj, događaj, karakterizacija, dijalog). Pismeno prevoditi jednostavne tekstove. | Stvaranje raznih tipova vezanoga teksta (privatno i sluľbeno pismo, vrste opisa, autobiografija). Stvaranje poduľih tekstova o aktualnim problemima Hrvata u Mađarskoj. Izraľavanje idejnog sadrľaja, ugođaja hrvatskih knjiľevnih i publicističkih djela u tekstu koristeći se pri tom sloľenim rečenicama. |
| riječima. Razviti čitko pisanje. | Izraľavanje osobnog miąljenja, stava u svezi s njima. Prijevod tekstova svakidaąnjih i aktualnih tema. Razviti čitko pisanje, i samostalno biljeľenje. |
Hrvatski jezik i knjiľevnost za ąkole s predmetnom nastavom
Razvojne zadaće
Proąireni oblik
1. Razumijevanje govora
| 1.-4. razred | 5.-6. razred | 7.-8. razred | 9.-12. razred |
| Razumijevanje kraćih | Razumijevanje tekstova | Slijediti misli predavanja, | Razumijevanje tekstova |
| tekstova koji su vezani uz | vezanih uz teme | slijediti i razumjeti | raznih tema i knjiľevnih |
| neposrednu okolicu | prethodnih godiąta, | radijske i televizijske | vrsti. Poznavanje |
| učenika (obitelj, dom, | odnosno uz sljedeće teme: | vijesti, razumjeti sadrľaja | reprezentativnih |
| ąkola, zdravlje, priroda, | posao, kultura, druątveni | igranih filmova. Primanje | knjiľevnih djela domaće |
| promet) te uz ľivot i | ľivot. | hrvatskih knjiľevnih djela | knjiľevnosti i literature |
| svakidaąnju djelatnost | (pisanih normativnim | matičnog naroda., | |
| hrvatske narodnosti. | jezikom i nekih pisanih | prepoznavanje | |
| Razumijevanje tekstova | na narječju). Razumjeti i | specifičnosti hrvatskog | |
| općeuporabnog leksika | slijediti sadrľaj hrvatskih | jezika u općeuporabnom i | |
| vezanih čiji se leksik | kazaliąnih predstava i | pjesničkom jeziku, u | |
| sastoji od općepoznatih | knjiľevnih večeri. | masmedijima. Slijediti i | |
| riječi. | razumjeti filmove, kazaliąne predstave, knjiľevne razgovore, stručna predavanja na hrvatskom jeziku. |
2. Vjeątina govorenja
| 1.-4. razred 5.-6. razred 7.-8. razred | 9.-12. razred | ||
| Sudjelovanje u svakodnevnoj komunikaciji (dijalog, razmjena informacija) o temama naznačenim u prvoj točki. Poznavanje nekoliko ustaljenih izričaja, i tipičnih izričaja. Poznavanje 4-5 kraćih knjiľevnih djela (iz usmene knjiľevnosti). | Izraľavanje u 8-10 suvislih rečenica u svezi s već naznačenim temama. Kazivanje doľivljaja, priča jednostavnim povezanim rečenicama. Točno znati napamet učene stihove, prozna djela Nastojati pravilno izgovarati glasove, primjenjivati tempo, jačinu | Sudjelovanje u svakodnevnoj komunikaciji (dijalog, razmjena informacija) sluľeći se usvojenim leksikom sa sugovornikom koji na razini materinskog jezika govori hrvatski. Oblikovanje i izraľavanje misli, osjećaja, doľivljaja, miąljenja, odnosno | Razgovor, iznoąenje osobnog doľivljaja i stava u svezis temama naznačenih u prvoj točki u duhu hrvatskog jezika u 15-20 sloľenih rečenica upotrijebivąi stručne izričaje. Nastojati izraľajno i pravilno govoriti |
| Pravilno izgovarati | glasa i intonaciju u skladu | obrazloľenje i | |
| glasove, obratiti posebnu | s normom. | argumentacija u sloľenim | |
| pozornost na govorne | rečenicama. prikladno | ||
| vrednote jezika, pravilna | zadanoj temi. | ||
| tvorba riječi. | Ispričati događaj, postavljati pitanja u svezi s pročitanim, sluąanim, viđenim. Memorizacija 8 pjesama i 15 redova proznog ili dramskog teksta, pri izvođenju poątujući vrednote govorenoga jezika. |
3. Razumijevanje čitanja
| 1.-4. razred | 5.-6. razred | 7.-8. razred | 9.-12. razred |
| Tečno i izraľajno čitanje | Tiho čitanje i shvaćanje | Izdvajanje suątine | Razgovijetno čitanje |
| poznatog teksta | sadrľaja pročitanog | pročitanih tekstova raznih | kompleksnih tekstova, |
| odgovarajućim naglaskom | teksta. Usmena i pismena | razdoblja (knjiľevna djela, | knjiľevnih djela, njihova |
| i intonacijom. Ispričati | obrada ątiva uz poticaj. | neknjiľevni tekstovi) i | samostalna obrada na |
| sadrľaj pročitanog teksta | Oblikovanje miąljenja u | saľimanje njihovog | nastavnom satu i kao |
| jednostavnim rečenicama, | nekoliko rečenica. | sadrľaja. Obrada tekstova | domaća lektira. |
| oblikovati miąljenje u | Uporaba pomoćnih | (prema zadanom planu) uz | Poznavanje i čitanje |
| nekoliko rečenica. | sredstava (npr. rječnik). | poticaj i bez njega. | istaknutih knjiľevnih djela |
| Interpretacija knjiľevnih | domaćih autora i | ||
| (pjesma, novela, roman) i | knjiľevnosti matičnog | ||
| publicističkih djela iz | naroda (pjesma, novela, | ||
| domaće literature i | pripovijetka, roman, | ||
| knjiľevnosti matične | drama, vrste usmene | ||
| zemlje. Sposobnost | knjiľevnosti). | ||
| prikaza tih umjetničkih | Prepoznavanje i | ||
| djela. | oblikovanje njihove | ||
| Razgovijetno čitanje | vrijednosti, iznoąenje | ||
| članaka hrvatskih dječjih | osobnog stava o njima. | ||
| listova (Smib, Radost). | razgovijetno čitanje | ||
| Čitanje kraćih tekstova | karakterističnih | ||
| kao domaća lektira i | dijalektalnih knjiľevnih | ||
| njihova obrada prema | djela, razumijevanje | ||
| zadanom planu. | njihove suątine, | ||
| prepoznavanje njihovog | |||
| značaja. Čitanje i | |||
| razumijevanje članaka | |||
| hrvatskih časopisa, | |||
| tjednika Hrvata u | |||
| Mađarskoj (Hrvatski | |||
| glasnik) te članaka | |||
| Hrvatskog kalendara. | |||
| Iznoąenje osobnog | |||
| miąljenja o njima. |
4. Pisanje
| 1.-4. razred | 5.-6. razred | 7,-8. razred | 9.-12. razred |
| Pravilno pisanje diktata | Slijediti norme hrvatskog | Stvaranje raznih tipova | Samostalno |
| čiji se leksik sastoji od | pravopisa. oblikovanje | vezanog teksta (privatno i | razumijevanje i obrada |
| općepoznatih riječi, | govornih situacija. | sluľbeno pismo, vrste | domaćih knjiľevnih djela |
| prepisivanje jednostavnih | Stvaranje teksta od 9-12 | opisa, autobiografija). | i djela matične |
| tekstova bez pogreąke. | rečenica na temelju | Oblikovanje poduľih | knjiľevnosti prema |
| Stvaranje teksta u 6-8 | osobnog doľivljaja, | tekstova o aktualnim | zadanom planu (pjesma, |
| suvislih jednostavnih | odnosno pročitanog teksta. | problemima Hrvata u | novela, pripovijetka, |
| rečenica na osnovu slike. | Ispunjavanje jednostavne | Mađarskoj. Izraľavanje | roman, drama, vrste |
| Dopuniti rečenicu riječju | tiskanice. Oblikovanje | idejnog sadrľaja, ugođaja | usmene knjiľevnosti). |
| koja nedostaje na | pozdravnog teksta, razne | hrvatskih knjiľevnih i | Prepoznavanje i |
| različitim sintaktičkim | teme i čestitke. | publicističkih djela u tekstu | oblikovanje njihovih |
| mjestima. Razviti | Prepoznavanje i | koristeći se pri tom | vrijednosti, iznoąenje |
| raąčlambu teksta. | oblikovanje tekstova | sloľenim rečenicama. | osobnog stava o njima. |
| raznih vezanih tipova. | Izraľavanje osobnog miąljenja, stava u svezi njih. Prijevod tekstova u svakidaąnjim i aktualnim temama. Skupljanje građe kraćeg izlaganja, njeno sređivanje i pismeno oblikovanje samostalno i grupno. | Primjena raznih tehnika pisanja (saľimanje, sređivanje i obrada prikupljenih podataka, njihovo saľimanje, vađenje biljeľaka). Prilikom oblikovanja pismenog teksta sigurna primjena gramatičkih, pravopisnih i stilističkih spoznaja. Prevođenje tekstova pomoću rječnika. |
Hrvatski narodopis
Razvojne zadaće
Za sve nastavne oblike
1. Stjecanje spoznaja, učenje
| 1.-4. razred | 5.-6. razred | 7.-8. razred | 9.-12. razred |
| Poznavanje i izvedba mjesnih narodnih dječjih igara, plesova i običaja. Skupljanje hrvatskih naziva mjesne noąnje, alata te narodnih dječjih igara, poslovica i zagonetaka. Poznavanje i izvedba narodnih | Orijentacija na zemljovidu Mađarske: poznavanje hrvatskog naziva hrvatskih naselja i određivanje njihovog poloľaja na zemljovidu te njihovo povezivanje s hrvatskim etničkim skupinama (kajkavski, | Obogaćivanje spoznaja o načinu ľivota, duhovne i materijalne kulture domaćih Hrvata putem osobnih razgovora, pročitanih tekstova, fotografija, filmova i drugih izvora masmedija. Skupljanje informacija o | Sposobnost za stjecanja spoznaja koje se odnose na proąlost i sadaąnjost te duhovnu i materijalnu kulturu Hrvata u Mađarskoj i matičnoj zemlji iz raznovrsnih izvora; njihovo svrstavanje, razumijevanje |
| čestitaka vezanih za | gradiąćanski Hrvati, | proąlosti i sadaąnjosti te | i uporaba. Sposobnost |
| razne blagdane (npr. | Bunjevci, ©okci, Raci, | jezičnim specifičnostima | usporedbe povijesnog |
| Boľić, Nova godina). | Boąnjaci). Stjecanje | Hrvata u Mađarskoj. | poloľaja, načina ľivota i |
| Skupljanje i poznavanje | spoznaja o načinu ľivota, | Poznavanje značajnijih | kulture Hrvata u |
| hranidbenih običaja (npr. | duhovnoj i materijalnoj | događaja povijesti matične | Mađarskoj te matične |
| postavljanje stola) i | kulturi domaćih Hrvata | zemlje te zajedničkih | zemlji. |
| tipičnih jela vezanih uz | putem osobnog razgovora, | točaka tisuću-stogodiąnjeg | Poznavanje kulture |
| razne blagdane. | pročitanih tekstova, | suľivota Hrvata i Mađara. | domaćih Hrvata i |
| Upoznavanje simbola | fotografija, filmova i | Uporaba stečenog znanja | matičnog naroda. |
| vezanih za pojedine | drugih izvora masmedija. | (informacije, podaci) u | Poznavanje prava, |
| blagdane. Pronalaľenje i | Zapaľanje specifičnosti | različitim situacijama. | druątvene organizacije |
| upoznavanje tipičnih | jezične uporabe pojedinih | Poznavanje ustanova | (hrvatske manjinske |
| mjesnih kuća, | hrvatskih etničkih | Hrvata u Mađarskoj | samouprave, civilne |
| gospodarskih i inih | skupina. Poznavanje | (Hrvatska drľavna | udruge, kulturna druątava) |
| građevina (ąetnja po selu, | simbola Republike | samouprava, mjesne | Hrvata u Mađarskoj. |
| skupljanje fotografija, | Hrvatske. Uporaba | manjinske samouprave, | Argumentacija, |
| osobni razgovori). | stečenih spoznaja u | Savez Hrvata u Mađarskoj, | formuliranje osobnog |
| Stjecanje iskustava o | rjeąavanju raznih zadaća: | Hrvatsko kazaliąte, | miąljenja, njegova obrana |
| ľivotu mjesnih Hrvata. | kazivanje doľivljaja, | Hrvatski znanstveni zavod, | u svezi s odlukama , |
| Pravljenje poklona, | projektni rad. | Hrvatska redakcija | događajima, pojavama |
| ukrasa vezanih uz | Dramatizirana izvedba | Mađarskog radija i | domaće manjine. |
| blagdane. | značajnijih narodnih | televizije, Croatica, | Usvajanje načina ľivota |
| Pojam doma, domovine, | običaja (Boľić, Uskrs, | Hrvatski glasnik, muzeji, | svjesnog pripadnika |
| rodnog mjesta, matične | Duhovi). Predočavanje | ąkole). Poznavanje | manjini: mađarski |
| zemlje, matičnog naroda. | narodnih motiva, alata, | karakteristika uľeg | drľavljanin sam hrvatske |
| kuća, namjeątaja, dijelova | zavičaja, sposobnosti za | narodnosti koji se mogu | |
| noąnji, i sl. raznim | njegov prikaz. Prikaz | afirmirati i u Europskoj | |
| likovnim tehnikama (npr. | osobnog porodičnog | Uniji sa svojom | |
| crtanje, bojanje, mozaik, | stabla. | dvojezičnoąću, | |
| slika sastavljena od | Pojam doma, domovine, | dvokulturalnoąću i | |
| sjemenki). | rodnog mjesta, matične | poznavanjem stranog | |
| Pojam doma, domovine, | zemlje, matičnog naroda. | jezika. .Svoju kulturu, | |
| rodnog mjesta, matične | materinski jezik čuvam, | ||
| zemlje, matičnog naroda. | njegujem, razvijam, dok ove vrednote većinskog i drugih naroda poątujem i njegujem. Pojam doma, domovine, rodnog mjesta, matične zemlje, matičnog naroda. |
| c |
2. Kritičko razmiąljanje
| 1.-4. razred | 5.-6. razred | 7.-8. razred | 9.-12. razred |
| Samostalno formuliranje pitanja u svezi s temom (npr. zaąto se stavljaju na boľićni stol kolač, alati, sjemenke, a pod stol slama; buąe na lice Mohačana). Shvaćanje povezanost narodnih običaja sa ľivotom naroda preko vjerskih običaja. Prisutnost ljudske zbilje i čeľnji u | Samostalno formuliranje pitanja u svezi s temom. Interpretacija ponaąanja, postupaka poznatih ličnosti mađarskih Hrvata koji su značajno utjecali na način ľivota i druątvenu afirmaciju svog naroda. Poznavanje bitnih elemenata karaktera naąih povijesnih i javnih ličnosti, te običnog | Samostalno formuliranje pitanja u svezi s određenom temom. Razlučivanje bitnog od nebitnog u pisanim i sluąanim tekstovima. Upoznavanje specifičnosti pojedinih hrvatskih etničkih skupina koje proizlaze iz druątvenog poloľaja i jezičnih | Samostalno formuliranje pitanja u svezi s određenom temom. Razlučivanje bitnog od nebitnog u pisanim i sluąanim tekstovima. Kritički pristup izvorima informacija. Formuliranje stava i argumentacije u svezi sa sudbinskim preokretima Hrvata u Mađarskoj. |
| običajima, djelima usmene | čovjeka. Prepoznavanje | osobitosti. Poznavanje | Ispreplitanje mađarske i |
| knjiľevnosti preko | situacije da se u suľivotu | druątvenih te individualnih | hrvatske povijesti, te |
| reprezentativnih primjera | hrvatske manjine (i | mogućnosti i ograničenja | njihov poseban razvoj na |
| (narodna pjesma, narodna | matične drľave) mogu | koje proizlaze iz | temelju izvora. Analiza |
| pripovijetka, anegdota, | desiti situacije koje se | manjinskog bitka. U svezi | značajnijih događaja |
| običaj, blagdan). | različito prosuđuju. | s gore navedenim | povijesti matične zemlje i |
| Formuliranje samostalnog | formuliranje osobnog | točaka tisuću | |
| miąljenja o druątvenim | miąljenja i njegova | stogodiąnjeg suľivota | |
| događajima, pojavama i | argumentacija. | Hrvata i Mađara. | |
| ličnostima. Prikupljanje | Prepoznavanje | Dokazivanje uzajamnog | |
| argumenata za | uzajamnosti suľivota | djelovanja dviju | |
| dokazivanje osobnog | Hrvata i Mađara. Vrednote | knjiľevnosti putem | |
| miąljenja. Pripovijedanje i | drľavljana, gospodarstva, | primjera. Analiza, | |
| izvedba narodnih običaja. | prirode itd. matične zemlje | izvođenje posljedica i | |
| i domovine (Republika | njihovo formuliranje o | ||
| Mađarska), njihova zaątita, | pravima i druątvenoj | ||
| uzajamno djelovanje, | organizaciji Hrvata u | ||
| zaątita ljudskih prava. | Mađarskoj. Formuliranje | ||
| Formuliranje samostalnog | samostalnog miąljenja u | ||
| miąljenja o druątvenim | svezi s budućnosti Hrvata | ||
| događajima, pojavama i | u Mađarskoj. | ||
| ličnostima. Prikupljanje | Koncipiranje prijedloga | ||
| argumenata za dokazivanje | radi odrľavanja i | ||
| osobnog miąljenja. | razvijanja samobitnosti | ||
| Pripovijedanje i izvedba | domaćih Hrvata (npr. | ||
| narodnih običaja. | zadaće obiteljskog | ||
| Prikupljanje | odgoja, hrvatskih | ||
| protuargumenta za | manjinskih samouprava, | ||
| demantiranje određenih | civilnih udruga, kulturnih | ||
| stajaliąta. | druątava, uloga ąkola). | ||
| Vrednovanje sustava | |||
| domaćih manjina i | |||
| ljudskih prava na temelju | |||
| aspekata osobnog | |||
| vrednovanja. Kritički | |||
| prikaz međunarodnih | |||
| veza hrvatske manjine u | |||
| proąlosti i sadaąnjosti. | |||
| Upućenost u pojave | |||
| aktualne manjinske | |||
| politike i ljudskih prava. | |||
| Njihova usporedba na | |||
| temelju funkcionalnih i | |||
| strukturalnih aspekata. | |||
| Poznavanje i prikaz | |||
| pojavnosti hrvatske | |||
| manjine izvan granica | |||
| matične zemlje, | |||
| sistematiziranje | |||
| upoznatih pojava prema | |||
| kauzalitetu, sličnosti, | |||
| različitosti, namjera i | |||
| posljedica. | |||
| Formuliranje | |||
| samostalnog miąljenja o | |||
| druątvenim događajima, | |||
| pojavama i ličnostima. | |||
| Prikupljanje argumenata |
| za dokazivanje osobnog miąljenja. Pripovijedanje i izvedba narodnih običaja. Prikupljanje protuargumenta za demantiranje određenih stajaliąta. Uporaba vizualnih sredstava (tabela, prikaza, ilustracija). |
3. Komunikacija
| 1.-4. razred | 5.-6. razred | 7.-8. razred | 9.-12. razred |
| Razgovor o temi u svezi s | Razgovor o temi u svezi s | Upoznavanje specifičnosti | Sudjelovanje u razgovoru |
| hrvatskom manjinom. U | hrvatskom narodnoąću. U | pojedinih hrvatskih | povedenog u temama: |
| razgovoru uporaba | razgovoru uporaba | etničkih skupina koje | manjinska politika, |
| stečenih spoznaja. | stečenih spoznaja. | proizlaze iz druątvenog | ljudska prava. |
| Postavljanje pitanja, | Postavljanje pitanja, | poloľaja i jezičnih | Razgovjetno formuliranje |
| razumijevanje odgovora | razumijevanje odgovora | osobitosti. Formuliranje | osobnog miąljenja. U |
| prilikom osobnih | prilikom osobnih | druątvenih te individualnih | razgovoru, raspravi |
| razgovora koji se odnose | razgovora koji se odnose | mogućnosti i ograničenja | izlaganje osobnog |
| na način ľivota i kulturu | na način ľivota i kulturu | koje proizlaze iz | miąljenja uz |
| hrvatske manjine. Usmeno | hrvatske manjine. Usmeno | manjinskog bitka. U svezi | argumentaciju, |
| izvjeąće o sakupljanju i | izvjeąće o sakupljanju i | s gore navedenim | eventualno promjena |
| osobnim razgovorima. | osobnim razgovorima. | formuliranje osobnog | osobnog miąljenja uslijed |
| Predočavanje načina | Predočavanje načina | miąljenja i njegova | argumenata drugih. |
| ľivota, običaja hrvatske | ľivota, običaja hrvatske | argumentacija. Razgovor o | Tolerantno ponaąanje |
| manjine jezičnim | manjine jezičnim | uzajamnom djelovanju | prilikom rasprave. |
| sredstvima (dramatizirana | sredstvima (dramatizirana | Hrvata i Mađara. | Izvjeąće, odrľavanje |
| scena, iznoąenje | scena, iznoąenje | Prikazivanje događaja, | predavanja iz hrvatske |
| doľivljaja). Nejezična | doľivljaja). Pisanje sastava | priča, pojavnosti, narodnih | knjiľevnosti, narodopisa, |
| komunikacija (crtanje, | o nekoj druątvenoj, | noąnji na ąkolskim | publicistike, odnosno na |
| bojanje, mozaik, ples i dr.) | narodopisnoj temi. | priredbama. Usmeni | temelju radio- i TV- |
| o iskuąenom, | Nejezična komunikacija | referat o osobnim | emisije. Izloľba |
| sakupljenom. | (likovna umjetnost, plesna | iskustvima, o spoznajama | samostalno prikupljenog |
| umjetnost) o iskuąenom, | stečenim prilikom | materijala. | |
| sakupljenom (crtanje, | samostalnog prikupljanja, | Usmeno izlaganje | |
| bojanje, mozaik, ples i | istraľivanja. Pisanje | povezanosti i zaključaka | |
| dr.). Izvedba pjesama, | sastava o nekoj druątvenoj, | dobivenih na temelju | |
| narodnih pripovijedaka, | narodopisnoj temi. Crteľ o | analize raznih | |
| priča, narodnih pjesama na | narodopisnoj temi. | informacijskih izvora. | |
| nastavnom satu i ąkolskim | Dramatizacija događaja, | Sastavljanje zbirke od | |
| priredbama. | narodnih običaja. | samostalno prikupljenih slika, predmeta, pripremanje panoa. Dramatizacija događaja, narodnih običaja. |
4. Orijentacija u prostoru i vremenu
| 1.-4. razred | 5.-6. razred | 7.-8. razred | 9.-12. razred |
| Pravilna uporaba hrvatskih izričaja koji sluľe za raąčlanjivanje vremena: minuta, sat, | Obogaćivanje izraza koji sluľe za raąčlanjivanje vremena: desetljeće, stoljeće. Određivanje | Obogaćivanje izraza koji sluľe za raąčlanjivanje vremena: desetljeće, stoljeće. Određivanje | Poznavanje i koriątenje razdoblja hrvatske povijesti. Imenovanje perioda povijesti Hrvata |
| dan, tjedan, mjesec, | vremena upućivanjem na | vremena upućivanjem na | u Mađarskoj, određivanje |
| godina. Koriątenje izraza | druge poznate događaje, | druge poznate događaje, | datuma vaľnijih |
| za određivanje vremena: | pojave (npr. prije Krista, | pojave (npr. prije Krista, | događaja. Povući |
| kad sam bio mali/bila | poslije Krista, poslije | poslije Krista). | paralelu između povijesti |
| mala, kad su moji | doseljenja Hrvata). | Poznavanje datuma | hrvatskog i mađarskog |
| roditelji bili djeca, kad su | Vjeľbanje uspoređivanja, | nekoliko istaknutih | naroda (npr. doba |
| moji stari roditelji bili | odnosa: vrlo davno, | događaja hrvatske | buđenja nacionalne |
| mladi, nekada davno. | ranije, kasnije, sada, | povijesti. Stavljanje | svijesti, njegove |
| Vjeľbanje uspoređivanja, | prije; ovdje, ondje, lijevo, | događaja, predmeta, | karakteristike, vrijeme |
| odnosa: vrlo davno, | desno, ispred mene, iza | ličnosti u kronoloąki | kada je nacionalni jezik |
| ranije, kasnije, sada, | mene, pored mene, | redoslijed. Pronalaľenje | postao sluľbenim |
| prije; ovdje, ondje, lijevo, | (po)dalje, bliľe. | naučenih mjesta na karti. | jezikom). Analiza |
| desno, ispred mene, iza | Poznavanje datuma | Povezivanje događaja s | vremenskog ritma |
| mene, pored mene, | nekoliko istaknutih | mjestom zbivanja. | hrvatske i mađarske |
| (po)dalje, bliľe. | događaja hrvatske | Orijentacija na | povijesti i knjiľevnosti u |
| Stavljanje događaja (npr. | povijesti. Ručno | zemljopisnoj karti | odnosu na Zapadnu |
| pojedinih narodnih | precrtavanje karte | Mađarske: pronalaľenje | Europu. Na temelju |
| običaja, djelatnosti, | Hrvatske označivanjem | hrvatskih naselja na karti, | analize donoąenje |
| vjerskih blagdana), | najznačajnijih | lociranje ogranaka | zaključaka o druątvenim, |
| predmeta (npr. | zemljopisnih elemenata | hrvatskog naroda (zalski | ekonomskim i |
| poljoprivrednih | [velike rijeke, planine, | Hrvati, gradiąćanski | povijesnim |
| sredstava, izraza | more, područja (npr. | Hrvati, Bunjevci, ©okci, | povezanostima. |
| predenja), ličnosti (npr. | Slavonija, Dalmacija, | Raci). Određivanje | Usporedba povijesnih |
| pisaca, pjesnika, | Međimurje), veći | zemljopisnih i klimatskih | karata raznih razdoblja, |
| etnografa) u kronoloąki | gradovi]. Pronalaľenje | pojaseva (kontinentalni, | otkrivanje pozadine |
| redoslijed. | rodnih mjesta istaknutih | mediteranski, planinski) | njihovih promjena. |
| Hrvata u Mađarskoj i | Hrvatske na karti. | Analiza poloľaja Hrvata | |
| Hrvatskoj na | u Mađarskoj u odnosu na | ||
| zemljopisnoj karti: | popis pučanstva | ||
| pisaca, pjesnika, slikara, | (dijagrami, statistički | ||
| skladatelja, znanstvenika, | podaci). | ||
| izumitelja. Određivanje | |||
| mjesta muzeja na | |||
| zemljopisnoj karti koji | |||
| skupljaju kulturnu | |||
| baątinu Hrvata u | |||
| Mađarskoj. Povezivanje | |||
| događaja s mjestom | |||
| zbivanja. |
5. Ključni elementi sadrľaja
| 1.-4. razred | 5.-6. razred | 7.-8. razred | 9.-12. razred |
| • Upoznavanje ľivota, | • Stjecanje daljnjih | • Stjecanje daljnjih | • Stjecanje daljnjih |
| djelatnosti i | spoznaja o mjesnim | spoznaja o mjesnim | spoznaja o mjesnim |
| karakteristika nekoliko | tradicijama, proąlosti i | tradicijama, proąlosti i | tradicijama, proąlosti i |
| hrvatskih (iz Mađarske i | prirodnim vrednotama | prirodnim vrednotama | prirodnim vrednotama |
| Hrvatske) čuvenih ljudi | prebivaliąta, o | prebivaliąta, o | prebivaliąta, o |
| (umjetnika, | opasnostima koje im | opasnostima koje im | opasnostima koje im |
| znanstvenika, svetaca, | prijete i o poduzetim | prijete i o poduzetim | prijete i o poduzetim |
| vladara, političara) koji | mjerama radi njihove | mjerama radi njihove | mjerama radi njihove |
| mogu postati uzorom. | zaątite. | zaątite. | zaątite. |
| • Ukazivanje na t oda | • Poznavanje nekoliko | • Dublje proučavanje | • Dublje proučavanje |
| danaąnji čovjek | legendi iz hrvatske | prostorno i vremenski | nekoliko tema hrvatske |
| drugačije ľivi i razmiąlja | povijesti. | određenog dijela hrvatske | povijesti (politička, |
| nego nekad. | • Dublje proučavanje | povijesti. | gospodarska, druątvena, |
| • Upoznavanje nekoliko | prostorno i vremenski | • Stjecanje daljnjih | znanstveno-tehnička, |
| povijesnih događaja, | određenog dijela hrvatske | spoznaja o najvaľnijim | kulturno-povijesna). |
| osobito događaja vezanih | povijesti (npr. vladanje | prekretnicama hrvatske | • Stjecanje daljnjih |
| za nacionalne blagdane i | kralja Zvonimira, hrvatski | drľave i hrvatskog | spoznaja o najvaľnijim |
| simbole. | narodni preporod - | naroda, upoznavanje | prekretnicama hrvatske |
| • Upoznavanje s | ilirizam). | istaknutih ličnosti | drľave i hrvatskog |
| mjesnim tradicijama, | • Stjecanje spoznaja o | hrvatske povijesti. | naroda, upoznavanje |
| povijeąću i prirodnim | najvaľnijim | • Stjecanje daljnjih | istaknutih ličnosti |
| vrednotama prebivaliąta. | prekretnicama hrvatske | spoznaja o proąlosti i | hrvatske povijesti. |
| • Upoznavanje s | drľave i hrvatskog | sadaąnjosti Hrvata u | • Stjecanje spoznaja o |
| hrvatskim običajima i | naroda, upoznavanje | Mađarskoj (način ľivota, | kulturi i povijesti Hrvata |
| zanatima. | istaknutih ličnosti | zanati, narodna | izvan Hrvatske. |
| • Poznavanje najvaľnijih | hrvatske povijesti. | umjetnost, nacionalna | • Upoznavanje |
| pravila ąkolskog ľivota, | • Stjecanje spoznaja o | jela, običaji). | stvaralaątva nekoliko |
| poznavanje njihove | proąlosti i sadaąnjosti | • Stjecanje spoznaja o | istaknutih ličnosti |
| uloge i značaja | Hrvata u Mađarskoj | povijesnim konfliktima | hrvatske povijesti. |
| (poątovanje i slavljenje | (način ľivota, zanati, | između dviju drľava i | • Na temelju analize |
| vjerskih i drľavnih | narodna umjetnost, | dvaju naroda. | prosuđivanje mjesta |
| blagdana obaju naroda, | nacionalna jela, običaji). | • Upoznavanje sa | Hrvatske u odnosu na |
| njegovanje običaja obaju | • Razgovor o | ľivotom, kulturom i | ekoloąku krizu |
| naroda). | različitostima između | predodľbom o budućnosti | (nacionalni i prirodni |
| ljudi, o odnosu pojedinca | narodnosti prebivaliąta. | parkovi, čistoća voda, | |
| i zajednice (pojedinac je | • Razgovor o | ekoturizam i dr.). | |
| član zajednice, interes | različitostima između | • Razgovor o sljedećim | |
| pojedinca i zajednice, o | ljudi, o odnosu pojedinca | temama: | |
| nacionalnom sastavu | i zajednice (pojedinac je | sadaąnje druątvene i | |
| stanovnika prebivaliąta, o | član zajednice, interes | gospodarske prilike | |
| njihovom odnosu i o | pojedinca i zajednice, o | Hrvatske, poduzeća i | |
| njihovom međusobnom | nacionalnom sastavu | turističke veze mađarskih | |
| utjecaju: jezik, običaju, | stanovnika prebivaliąta, o | drľavljana u Hrvatskoj, | |
| jela, i sl.). | njihovom odnosu i o | doprinos Hrvata u | |
| međusobnom utjecaju: | Mađarskoj i učenika | ||
| jezik, običaju, jela, i sl.); | drugih nacionalnosti | ||
| o temeljnim načelima | ( njihovih roditelja i | ||
| demokracije i ljudskih | rodbine) koji sudjeluju u | ||
| prava (detalji iz Ustava i | narodnosnom | ||
| Zakona o manjinama). | obrazovanju ostvarivanju | ||
| • Upoznavanje političkih, | uspjeąne viąestrane | ||
| kulturnih ustanova i tiska | suradnje između dvaju | ||
| Hrvata u Mađarskoj | naroda. | ||
| • Stjecanje spoznaja o | |||
| raznim međudrľavnim | |||
| sporazumima (kulturnim, | |||
| obrazovnim, ekoloąkim i | |||
| dr.). | |||
| • Poznavanje raznih | |||
| izvora informacija, | |||
| sistematizacija | |||
| informacija i njihova | |||
| obrada. | |||
| • ®ivot i poloľaj manjina | |||
| u danaąnjoj Mađarskoj i | |||
| Europi. |
6. Pitanja za usmjeravanje refleksije
| 1.-4. razred | 5.-6. razred | 7.-8. razred | 9.-12. razred |
| Pruľimo priliku učenicima | Pruľimo priliku učenicima | Pruľimo priliku | Pruľimo priliku |
| da traľe odgovore na | da traľe odgovore na | učenicima da traľe | učenicima da traľe |
| sljedeća pitanja: | sljedeća pitanja: | odgovore na sljedeća | odgovore na sljedeća |
| • Koja su moja osobita | • U čemu su slični ljudi? | pitanja: | pitanja: |
| obiljeľja? | Odakle potječu razlike | • ©to znači za mene | • Koliko samobitnosti |
| • U čemu sam sličan/slična | među ljudima? | dom, rodno mjesto, | moľe imati jedan čovjek |
| drugima, a u čemu | • Koje narodnosti i etničke | domovina, matična | u odnosu na pripadanje |
| različit/a? | skupine ľive u Mađarskoj i | zemlja, Europa? | raznim nacionalnim |
| • ©to znači da sam | u Hrvatskoj? | • Drľim li se svojih | zajednicama? |
| Hrvat/Hrvatica? | • ©to znači za mene biti | korijena. U čemu se to | • Ima li razlike između |
| • Za ąto sam | Hrvatom/Hrvaticom u | očituje? | moralnih normi raznih |
| sposoban/sposobna? | Mađarskoj (mogućnosti, | • ©to znači za mene | naroda, nacija? |
| • Za ąto nisam | ograničenja)? | dvojezičnost? Postoji li | • Kako moľe doći do |
| sposoban/sposobna? | • Tko su bili moji preci, | uopće? Poznajem li i | suprotnosti između |
| • ©to bi htio/htjela postati? | odakle su doąli, ąto su | govorim li svoj | morala i prava? |
| • Zaąto su potrebna | donijeli sa sobom, ąto su | materinski jezik i jezik | • Kakvih mogućnosti |
| pravila? | od toga očuvali? | svoje domovine? Koji, | ima za samoostvarenje? |
| • Zaąto prosuđujemo neke | u kolikoj mjeri? | Doprinosi li tomu | |
| povijesne, druątvene | • Imam li (imao/la sam | manjinski bitak, | |
| pojave drugačije od ranijih | li) koristi od | dvojezičnost? | |
| generacija? | dvojezičnosti | • Kako mogu usporedo | |
| • Koliko se izmijenio | (navođenje primjera)? | ľivjeti razne kulture, | |
| pojam obitelji, način ľivota | • Koju ulogu ima obitelj | vjere, narodi? Kakve | |
| danaąnjih generacija | u očuvanju materinskog | mogućnosti postoje za | |
| (zajednički i odvojen ľivot | jezika, odgojno- | komunikaciju među | |
| generacija, dijalog među | obrazovne ustanove? | raznim kulturama, a | |
| generacijama)? | Da li se promijenila | koje su njene prepreke? | |
| njihova uloga i kako u | • Stjecanje spoznaja o | ||
| odnosu na proąla vre- | raznim međudrľavnim | ||
| mena (u odnosu na stare | sporazumima | ||
| roditelje i na roditelje)? | (kulturnim, obrazovnim, | ||
| • Ima li vjera ulogu u | ekoloąkim i dr.). | ||
| očuvanju materinskog | • Poznavanje raznih | ||
| jezika? | izvora informacija, | ||
| • ©to znači da svakom | sistematizacija | ||
| čovjeku pripada | informacija i njihova | ||
| jednako dostojanstvo? | obrada. | ||
| • Koliko se izmijenio | • ®ivot i poloľaj | ||
| pojam obitelji, način | manjina u danaąnjoj | ||
| ľivota danaąnjih | Mađarskoj i Europi. | ||
| generacija (zajednički i | |||
| odvojen ľivot | |||
| generacija, dijalog | |||
| među generacija)ma? |
E) NÉMET KISEBBSÉGI OKTATÁS
1.1. Német nyelv és irodalom
(Anyanyelvű és kétnyelvű kisebbségi oktatási forma)
Fejlesztési feladatok
1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Érthető, artikulált beszéd. Helyes kiejtés a mindennapi beszédben, a vers- és prózamondásban. Utasítások, közlések megértése, a beszédhelyzethez igazodó válaszadás. | Biztonságos eligazodás a hétköznapi kommunikációs helyzetekben. A közlés kifejezése egyszerű, érthető mondatokban. | Bekapcsolódás különböző kommunikációs folyamatokba. Saját álláspont kifejtése, indokokkal, érvekkel alátámasztva. | A kommunikációs folyamathoz történő rugalmas alkalmazkodás. Választékos beszéd, a gondolatok változatos, lényegkiemelő, pontos megfogalmazása. Érthető, nyelvileg igényes szókincs használata, amely pontosan kifejezi a beszélő szándékát. |
| Rövid párbeszéd folytatása különböző szituációkban. Megfigyelések, élmények néhány mondatos, összefüggő elmondása. Képekről 6-8 mondat alkotása szóban, tanítói kérdésekre reagálva. | A kommunikáció különböző formáinak ismerete és használata: kérdésfeltevés, válaszadás, véleménynyilvánítás, vitában érvelés. | Hallott szöveg reprodukálása. Felkészülés után élménybeszámoló tartása átélt eseményekről. Saját vélemény megfogalmazása, ill. újrafogalmazása adott szempont szerint. | Germanizmusok megfelelő használata. Helyes intonáció minden beszédhelyzetben. A kommunikáció és metakommunikáció összhangja a beszédben. Érvelés elsajátítása, vélemény, állásfoglalás, logikus gondolatmenet kialakítása. |
| Olvasmányok tartalmának összefoglalása, összefüggő mondatokkal | Elemi udvariassági formák ismerete és használata. A nem nyelvi kifejezőeszközök helyes használata különböző beszédszituációkban. | Tudósítás és interjúkészítés érdekes eseményekről ismert személyekkel. | A köznyelv és irodalmi nyelv szókincsének ismerete és használata. A nyelvhelyesség magas foka, önkorrekció képességének kialakítása. Az olvasottak, látottak, hallottak reprodukciója, megfelelő szókincs és szófordulatok alkalmazásával. Különböző szóbeli szövegfajták létrehozása. |
| Kijelentő, kérdő és felszólító mondatok helyes képzése és hangsúlyozása. | Képek és illusztrációk leírása. Rövid tudósítás és interjú készítése az osztályban. | Vers- és prózamondás szépirodalmi és nyelvjárási szövegekből. | Memoriterek szöveghű előadása. |
| Dramatikus formák kipróbálása az osztályközösségben pl. mese, bábjáték, zenésdalos színjáték bemutatása. | Nyelvileg igényes szófordulatok használata. Helyes németes intonáció. | Szerepmegformálás színjátékban és más műfajokban, mint paródia vagy verses-zenés összeállítás. A testbeszéd és az élőbeszéd összhangjának tudatos megteremtése. | Tolmácsolás magyarról németre és németről magyarra a két nyelv sajátosságainak szem előtt tartásával. |
| A nem verbális kommunikáció néhány elemének (pl. testbeszéd) megfigyelése, azokra való reagálás. | Dramatizált jelenetek, helyzetek, életképek csoportos előadása. A mimika és a gesztikuláció összehangolása az élőbeszéddel. | Növekvő igényesség az egyéni nyelvhasználatban és intonációban. | Az európai hatfokú skálán a mesterfokú nyelvhasználói szintek, ún. C1 és esetenként C2 szint követelményeinek és a Sprachdiplom II. követelményeinek megfelelő szint teljesítése. |
2. Olvasás, írott szöveg megértése
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Felkészülés és megértés után hangos és néma olvasás gyakorlása az életkornak megfelelő rövid szövegeken. | Ismert szövegek folyamatos, kifejező olvasása, értelmezése, rövid összefoglalása. | Különböző szövegek néma és hangos olvasása. Idegen szövegek folyamatos, kifejező olvasása, tartalmának összefoglalása. | Irodalmi, publicisztikai és szakszövegek megértése és értelmező felolvasása. |
| Az olvasott mese jelentésének megértése, mondanivalójának rövid megfogalmazása tanítói segítséggel. Egy-két mondatos vélemény megfogalmazása az olvasott szövegekben megjelenő szereplők cselekedeteiről, helyzetekről, magatartásokról. A megértés ellenőrzése egyszerű feladatokkal, írásban és rajzban. | Szövegértési technikák, szövegösszefüggés, szövegkörnyezet tudatos figyelemmel kísérése. | A német ifjúsági irodalom alkotásaiból vett részlet értelmező olvasása, csoportmunkában történő feldolgozása. | A szövegek szó szerinti és átvitt értelmezésű jelentéstartalmának felismerése és reprodukálása. |
| Néhány vers szöveghű felidézése. | Saját vélemény megfogalmazása az olvasott szöveg cselekményéről, szereplőiről. | A tartalom megértése, az írói üzenet megfejtése, önálló vélemény formálása. Emlékezetből néhány vers, esetleg prózarészlet megtanulása. | Érvek és ellenérvek világos megfogalmazása. |
| Különböző szövegfajták felismerése. | Olvasmányélmény elmondása, ezáltal az aktív szókincs gyarapítása. | Ismeretterjesztő és publicisztikai szövegek önálló olvasása, megértése, tartalmának összefoglalása. | A szövegértési és feldolgozási technikák értése és használata, pl. kontextus, logikai összefüggések, jelentésrétegek, a műfaj jellemzői a különböző |
| korokban íródott művekben. | |||
| Az aktív szókincs gyarapítása a mesék és rövid történetek visszatérő kifejezéseinek megjegyzésével. | Rövid szépirodalmi és népköltészeti szövegek önálló olvasása és értékeik felismerése. | A mai nyelvhasználattól eltérő (régi) szövegek megértésében szerzett tapasztalatok bővítése. Régebbi korokból származó szövegek megértése segítséggel. | |
| Az irodalmi szövegekben megjelenő egyszerűbb képek felismerése és értelmezése. Különböző ábrák és illusztrációk értelmezése. | Stílusirányzatok felismerése szövegekben. A vizuális közlés verbális és nem verbális elemei, tipográfia. |
3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Betűtanulás, a német nyelvi jelrendszer sajátosságainak megtanulása és alkalmazása. | Rendezett, jól olvasható írás követelménye. | A szövegalkotás eddig ismert fajtáinak begyakorlása és újak megismerése. A szövegalkotási képesség fejlesztése különböző szövegfajtákban. Olvasható, esztétikus írásmód. | Esztétikusan rendezett, jól szerkesztett íráskép. Lényegkiemelő, áttekinthető jegyzetelési technika kialakítása. |
| Mondatok és rövid szövegek másolása betűtévesztés és kihagyás nélkül. | Tollbamondás után jó tempóban írás követelménye. A helyesírási szabályok betartása. | Leírás készítés minta alapján, a logikai rend szabályainak betartásával. Beszámoló, tudósítás és interjúkészítés önállóan. A nyelvtani, helyesírási és nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása fogalmazásokban. | Választékos szókincs, jó kifejezőkészség a minden napi élet és a műveltségterületek tartalmainak megfogalmazása során. |
| Adott témáról 6-8 mondat összefüggő leírása, először tanítói segédlettel, majd önállóan. | Az önkifejező írás megjelenése: rövid fogalmazás adott témában, leírás és jellemzés olvasmányélmény alapján, levélírás. Az anyaggyűjtés és elrendezés módszerének elsajátítása, vázlatkészítés. | Önéletrajzírás tartalmi elemeinek ismerete és alkalmazása. Szabályosan szerkesztett magán és hivatalos levélírás ismerete és alkalmazása. Megfelelő stílusjegyek alkalmazása a különböző műfajú írásokban. | A témának megfelelő értekezés, esszé, leírás vagy jellemzés készítése. Önéletrajz, kérvény és pályázat szerkesztése. |
| Különböző rövid szövegminták pl. levél, üdvözlőlap, leírás, jellemzés szerkesztésének elsajátítása. | Fordítás németről magyarra, közben a szótárhasználat gyakorlása. Nyelvtani ismeretek alkalmazása az írásbeli szövegekben. | Fordítás szótár segítségével magyarról németre, a nyelvi sajátosságok szem előtt tartásával. | Alapos nyelvtani és nyelvhelyességi valamint helyesírási ismeretek és azok tudatos alkalmazása. |
| A szöveg tagolásának gyakorlása. | Kreatív szövegalkotás pl. rímpárok képzése, | Tehetséges tanulók kreatív szövegalkotásának | Egy és kétnyelvű szótár használata fordítás |
| megkezdett történet | - rímfaragás, dramatizálás | közben. A kreatív | |
| folytatása és befejezése. | - felkarolása, | szövegalkotás a tehetséges | |
| bemutatkozási lehetőség | tanulóktól elvárható. | ||
| biztosítása. | Felkészülés a nagyobb | ||
| anyaggyűjtést, önálló | |||
| munkát igénylő szövegek | |||
| írására és szerkesztésére. | |||
| Projektmunkák | |||
| megalkotása. |
4. A tanulási képességek fejlesztése
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása (pl. könyvtárlátogatás, kölcsönzés) | Az önálló feladatvégzés elsajátítása lépésről lépésre. A tanulási stratégia fokozatos kialakítása. A könyvtárhasználattal kapcsolatos ismeretek bővítése. | Az önálló feladatvégzés és ismeretszerzés módszereinek megismerése, segédanyagok használata. | Verbális és nem verbális információk célszerű gyűjtésének és rendszerezésének gyakorlása. |
| Információk gyűjtése és feldolgozása tanári segédlettel. | Önálló anyaggyűjtés könyvtárban és interneten. | Adatok, ismeretek gyűjtése különböző információhordozókról. A gyűjtött ismeretek elrendezése és felhasználása. | Különböző információhordozók célszerű használata. A felhasznált információk jelölése, források megadása. |
| Az elsajátított ismeretek alkalmazása. | Vázlat készítése és felhasználása. | Önálló vázlatkészítés rövidebb szövegek alapján. | Önálló vázlatkészítés adott feladathoz, ill. témához, a vázlat alapján különböző szövegfajták alkotása. |
| Az összefoglalás lényegének megértése. | Az összefoglalás sajátosságainak ismerete, összefoglalás készítése megadott szempontok szerint. | Önálló összefoglalás, lényegkiemelés, adatok rendszerezése, álláspontok elkülönítése. | |
| Jegyzetkészítés tanári irányítással. Lényegkiemelés. | Önálló jegyzetkészítés, kulcsszavak kiemelése, tagolás. |
5. Ismeretek az anyanyelvről (a kisebbség nyelvéről)
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Az ABC ismerete, a nyelv egyedi jelenségeinek - pl. á, sch, kis és nagy betű magyar nyelvtől eltérő használata | A mondatképzés szabályainak ismerete és tudatos alkalmazása. | Az 5. és 6. évfolyamon elsajátított nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási ismeretek tudatos alkalmazása. | A német nyelv leíró nyelvtanának ismerete, de elsősorban helyes alkalmazása. |
| - felismerése és alkalmazása. | |||
| A szófajok (ige, főnév, melléknév, névmás és számnév) helyes alkalmazása a mondatban. Az egyes és többes szám felismerése és helyes használata. A jelen idő helyes használata önállóan. A többi igeidő felismerése. | A szófajok helyes ragozása. A szófaj -mondatrész kapcsolat felismerése. | A műfajok stílusjegyeinek pontos használata szóban és írásban. | Törekvés az írásbeli és szóbeli kifejezés nyelvtani helyességére. Az új német helyesírás szabályainak alkalmazása. |
| A mondat kezdésének és zárásának helyes jelölése, az írásjegyek önálló alkalmazása. A kijelentő, kérdő és felszólító mondat szórendjének helyes használata beszédben és írásban. | A szótárak, kézikönyvek használatának gyakorlása közben a szavak és szóelemek rendszerszerű összefüggésének felismerése. | A szavak jelentésének megváltozása különböző szövegösszefüggésben, ennek illusztrálása példákon keresztül. | A hétköznapi életből vett alá- és fölérendelő fogalmak egymáshoz rendelése. A köznyelvi és irodalmi fogalmak megértése, definiálása és használata. |
| A nyelvhasználat rétegezettségének felismerése különböző típusú szövegek segítségével. A nyelvváltozás folyamatának bemutatása régies és mai német szövegek összehasonlításával. | A magyar és a német nyelv szerkezetének hasonló és eltérő vonásainak érzékeltetése példákon keresztül. | A nyelvi állandóság és változás okainak feltárása. Szinonimák stilisztikai különbözőségének érzékelése. | |
| A német és magyar nyelv eltérő és azonos mondatképzése néhány elemének példákon keresztül történő bemutatása. A nyelvek sajátosságainak felismerése, figyelemmel kísérése. | A német nyelvjárások megjelenése a mindennapokban és az irodalomban. | A nyelvjárások és az irodalmi nyelv kölcsönhatásának bemutatása példákon keresztül. | A német irodalmi nyelv és a nyelvjárás valamint a magyar nyelv azonosságainak és eltéréseinek nyelvtörténeti előzményei - tehetséges tanulók kutató munkája nyomán. |
6. Ismeretek az irodalomról
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Az olvasás iránti érzelmi és gondolati érdeklődés felkeltése. (Játékosság, képzelet). | Rövid terjedelmű epikai művek pl. népmese, állatmese, monda, történet önálló olvasása, tartalmuk összefoglalása és műfajuk rövid jellemzése. Az olvasás örömének felfedezése. | Elbeszélések, rövid történetek, anekdoták, példabeszédek önálló olvasása, a művek tartalmának, mondanivalójának rövid bemutatása. | A német irodalom nagy íróinak és költőinek művein keresztül a német nép érzelem- és gondolatvilágának, valamint világszemléletének és erkölcsi felfogásának megismerése. |
| Véleményalkotás a szereplőkről, a | Véleményalkotás, elemzés, jellemzés. | A magyarországi német irodalom művein keresztül |
| cselekményről és a helyszínről. Az értékek felfedezése és a velük való azonosulás. | a népcsoport sorskérdéseinek megismerése és a velük való azonosulás elősegítése. | ||
| Német mesék, rövid történetek olvasása, mondanivalójuk megértése, a szereplők csoportosítása megadott szempontok szerint. | Különböző témájú versek olvasása, a kedvenc vers előadása. 5-6 német vers memorizálása. | Egy ifjúsági regény elolvasása, a cselekmény, a szereplők és a mondanivaló elemzése. | A három irodalmi alapforma alaki és tartalmi jegyeinek ismerete. A művek műfaj szerinti csoportosítása. |
| Gyermek és népi játékok olvasása, megértése és előadása. | Költemények, balladák értelmező felolvasása és szöveghű felidézése. A mű szépségének és a költő üzenetének megértésére törekvés. | Hasonló témájú versek -szerelem, természetszemlélet, haza, színek összehasonlítása. | |
| Elbeszélések közös olvasása és dramatizálása az osztályban. A műfajok megkülönböztetése, ismertetőjegyeik felismerése. | Színdarab megtekintése, hangjáték meghallgatása után beszámoló a látottakról és hallottakról. | Az irodalomjegyzékben szereplő művek elolvasása és értelmezése tanórai feldolgozás keretében. | |
| Német népköltészeti alkotások pl. rigmusok, köszöntők ismerete és az alkalomhoz illő elhelyezése. | Jelenetek előadása, érdekes részletek dramatizálása, színdarabok előadása. | Rövid epikai művek -Kurzgeschichte, kisregény - önálló feldolgozása, megadott szempontok szerint. | |
| Az egyéni olvasmányélmények tanórai bemutatásával az olvasás megszerettetése. | Az irodalmi művek mondanivalója saját korukban és ma, bemutatása kutató munka alapján. | ||
| A német gyermekirodalom (mese, monda) néhány alkotásán keresztül véleményformálás az emberi viselkedésről, a jó és a rossz küzdelméről, az emberi értékekről. | Az elektronikus információhordozók szerepe az élményszerű irodalomtanításban. | Kapcsolatkeresés a német és a magyar irodalom témaválasztása között, az okok feltárása. Az irodalmi művek elemzéséhez szükséges szókincs használata. | |
| Az irodalom nevelő hatása, az értékekkel való azonosulás tudatosítása. Videofilm a német szókincs bővítésének és mélyítésének forrásaként. | Kritikai szemlélet kialakítása. | Az irodalmi művek (magyarországi német) érzelmi és gondolati hatása a tanulókra. | Az elektronikus ismerethordozók használata tanórán pl. CD, videofilm, CD-ROM a különböző irodalmi alkotások élményszerű interpretálása során. |
7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A szép és csúnya fogalmának használata a mindennapi élmények kapcsán. | Rövid vélemény megfogalmazása az élmények és olvasmányok hatásáról. | A tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáinak elsajátítása. | Igény és képesség az ízlés önálló fejlesztésére. Etikai és esztétikai tudatosság. Kreativitás. |
| A szomorú és vidám megkülönböztetése beszédhelyzetekben. | A humor szerepének érzékelése a korosztálynak megfelelő szövegek kapcsán. | Az önálló műbefogadás mind teljesebb és gyakoribb élménye. | Differenciált szövegek elemzésének képessége. |
| A jó és a rossz megkülönböztetése mindennapi élmények és irodalmi élmények kapcsán. | Az önálló gondolkodás és véleményformálás képességének kialakítása. | Az önálló gondolkodás és véleménynyilvánítás differenciáltabb képessége. | Az önálló gondolkodás és véleménynyilvánítás magas foka. Alkalmazkodás a különböző nyelvi és kommunikációs helyzetekhez. |
| A mindennapi konfliktusok átélése játékokkal (bábjáték, helyzetgyakorlat). | Konfliktuskezelési képességek fejlesztése. | Törekvés az egyéni és közösségi konfliktusok kezelésére. | Egyéni konfliktuskezelési stratégiák és eljárások kialakítása. |
| A másság befogadása, kezelése és reflektálása. Más kultúrák megismerésének és megértésének igénye. |
1.2. Német nyelv és irodalom
(Nyelvoktató és kiegészítő kisebbségi oktatási forma)
Hagyományos nyelvoktató forma
Fejlesztési feladatok
1. Beszédértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Egyszerű megnyilatkozások, kérdések és feleletek megértése és arra való reagálás a következő témakörökben: család, lakás, iskola, napirend | Egyszerű megnyilatkozások, kérdések és feleletek megértése és arra való reagálás a következő témakörökben: egészség, család, szabadidő munka, | A köznyelvi beszéd megértése a következő témakörökben: család, oktatás, szabadidő, kultúra, sport, utazások, média, szolgáltatások egészségvédelem, | Rádió- és tv-műsorok közléseinek megértése. Ismeretterjesztő és játékfilmek tartalmának megértése. Német irodalmi és nyelvjárási szövegek tartalmának |
| lakóhely, közlekedés, | étkezéstörténetek a német | környezet és | megértése. Irodalmi |
| környezet, vásárlás, | nemzetiség életéből és a | környezetvédelem, | alkotások dramatizált |
| egészség. A német | német irodalomból. | országismeret, német | előadásainak követése. |
| nemzetiség életéből vett | nemzetiség jogai és | Német anyanyelvi | |
| rövid történetek. | kötelességei. Tartalmak, közlések, információk hallás utáni megértése, reagálás azokra. | előadóművészek produkcióinak (hangjáték, színházi előadás, irodalmi est) követése. Viták pro és kontra álláspontjának megértése. A fontos és mellékes információk megkülönböztetése. A beszédstílusból következtetés a beszédpartnerek közti viszonyra. |
2. Beszédkészség
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Egyszerű kijelentések, kérdések, kívánságok, kérések megfogalmazása. Köszönés, búcsúzkodás, bemutatkozás formai elemeinek pontos ismerete és használata. Egyszerű felvilágosítás, információadás és kérés szófordulatainak alkalmazása. Ismert témáról, képről néhány mondat mesélése. Képek, illusztrációk segítségével rövid történetek, mesék előadása, dramatizálása. Versek, dalok, rövid mesék, mondókák, nyelvi játékok memorizálása. | Bekapcsolódás párbeszédbe, élmények elmesélése egyszerű mondatokban. 10 közmondás és mondóka, valamint 5 vers memorizálása, néhány anekdota elmesélése. | Beszélgetés, vitázás különböző partnerekkel, egyszerű, összefüggő fordulatokkal az 1. pontban megadott témakörökben. Élményekről és tapasztalatokról egyszerű mondatszerkezetek alkalmazásával beszámolni. Informálódni, kérdezni, kívánságokat kifejteni, felvilágosítást adni. Helyes kiejtés és hangsúlyozás tudatos alkalmazása. | Beszélgetés, vitázás hétköznapi témákról kortársakkal és anyanyelvi partnerrel. Kapcsolatteremtés, véleményformálás, élménybeszámoló, történet elmesélése a megfelelő szókincs alkalmazásával. Képek és ábrák segítségével egy témakörről beszélni. Beszámoló német nemzetiségi eseményekről, kulturális programokról, a rádió és a tv nemzetiségi adásairól. Hétköznapi szövegek tolmácsolása. 5-6 vers memorizálása. |
3. Olvasásértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Hangos olvasás jó ritmusban, helyes kiejtéssel és hangsúlyozással. Egyszerű szövegekből információk nyerése és visszaadása. Új szövegkörnyezetben az | Az első pontban megadott témakörök szövegeinek feldolgozása, különös tekintettel a német nemzetiség életmódját bemutató történetek értelmezésére. Folyékony, | Ismert és ismeretlen szöveg folyamatos, helyes hangsúllyal történő olvasása. A már meglévő lexikai tudás használatával az olvasott szöveg összefoglalása, a tartalmi | Olvasott szakszövegek és rövid irodalmi művek tartalmának összefoglalása, véleményformálás, érvelés mellette vagy ellene. Ifjúsági folyóiratok |
| elsajátított szavak | helyes, kifejező olvasás | elemekről vélemény | cikkeinek megértése. |
| felismerése, megértése. | fejlesztése. | formálása. Hosszabb | Rövid szépirodalmi |
| Az értő olvasás fokozatos | szövegek esetén a lényeg | művek önálló elolvasása | |
| elsajátítása. | kiemelése. Német versek, elbeszélések olvasás utáni értelmezése. Magyarországi német szerzők rövid műveinek megértése, tartalmuk, mondanivalójuk értelmezése a német nemzetiség életéről és kultúrájáról kialakult kép gazdagítása céljából. | utáni értelmezése, értékeik felismerése. |
4. Írás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Az alapszókincs szavainak helyes írása. Mondatok és rövid összefüggő szövegek másolása, diktálás és hallás utáni leírása. Minta alapján több mondatból álló, összefüggő szöveg írása, pl. üdvözlőlap, bemutatkozás. | Képleírás, kép történetének megfogalmazása írásban. Egyszerű nyomtatvány kitöltése. A német helyesírás szabályainak ismerete és alkalmazása. | Az 1. pontban felsorolt témakörökkel kapcsolatos gondolatok kifejezése írásban. Fogalmazás, beszámoló, levélírás a szövegszerkesztési formák betartásával. Élménybeszámoló írása az önállóan olvasott irodalmi művekből. A nyelvhelyesség és a helyesírás szabályainak alapos ismerete és alkalmazása. Egyszerűbb szövegek fordítása szótár segítségével. | Szövegszerkesztési módszerek továbbfejlesztése (hivatalos levél, önéletrajz, külső és belső jellemzés). Élménybeszámoló írása egy-egy magyarországi német irodalmi alkotás tartalmáról, mondanivalójáról, értékeiről. Nyelvtani, nyelvhelyességi, stilisztikai és helyesírási alapos ismeretek használata. Fordítás németről magyarra és magyarról németre szótár segítségével. |
Bővített nyelvoktató forma
Fejlesztési feladatok
1. Beszédértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Szövegek megértése a következő témakörökben: otthon, iskola, szabadidő, természet, német nemzetiség élete. | Szövegek megértése a következő témakörökben: munka, kultúra, közlekedés, média, német nemzetiség irodalma. | Rádió- és tv-műsorok közléseinek megértése. Ismeretterjesztő és játékfilmek tartalmának megértése. Német irodalmi és nyelvjárási szövegek tartalmának megértése. Irodalmi alkotások dramatizált | A legkülönbözőbb témakörök szövegeinek megértése, pl. fiatalok problémái, természet és környezetvédelem, szolgáltatások, utazás, ünnepek, szabadidő, barátság, szerelem, tolerancia, vallások, |
| előadásainak követése. | művészetek, német nyelvű | ||
| Német anyanyelvi | országok, Európai Unió, | ||
| előadóművészek | német nemzetiség jövője, | ||
| produkcióinak (hangjáték, | 20. századi német | ||
| színházi előadás, irodalmi | irodalmi alkotások. | ||
| est) élvezete. | Szövegértés után saját vélemény, állásfoglalás megfogalmazása. Német nyelvű filmek, színházi előadások, felolvasó ülések, szakmai (történelmi, zenei, képzőművészeti) előadások megértése, közléseik, üzeneteik összegzése. |
2. Beszédkészség
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Bekapcsolódás hétköznapi beszédszituációkba, megnyilatkozás, véleményformálás. Párbeszéd folytatása a mindennapi élet témaköreiben. | Eseményekről információt adni, élményekről mesélni, közösséget bemutatni megfelelő szókincs használatával. | Beszélgetés, vitázás hétköznapi témákról kortársakkal és anyanyelvi partnerrel. Kapcsolatteremtés, véleményformálás, élménybeszámoló, történet elmesélése a megfelelő szókincs alkalmazásával. Beszámoló német nemzetiségi eseményekről, kulturális programokról, a rádió és a tv nemzetiségi adásairól. Hétköznapi szövegek tolmácsolása. Memoriterek. | Álláspont, vélemény hatásos kifejtése bármely fenti témáról, a megfelelő nyelvi formák és germanizmusok alkalmazásával. Kiselőadás (referátum) készítése és nyelvileg igényes megfogalmazású előadása. Ismeretterjesztő és szépirodalmi szövegek lényegének megragadása és visszaadása. Dialógus folytatása bármely témáról német anyanyelvű partnerrel. Tudósítás, interjúkészítés magyarországi német közéleti személyiségekkel (politikusok, írók, költők, képzőművészek, egyházi személyek). Tolmácsolás hétköznapi helyzetekben. |
3. Olvasásértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Lexikailag ismert szövegek folyamatos, értő olvasása, megfelelő szó- | Idegen, ill. autentikus szövegek néma olvasása és megértése, pl. | Olvasott szakszövegek és rövid irodalmi művek tartalmának | Német irodalmi és a magyarországi német irodalom alkotásainak |
| és mondathangsúllyal, | prospektusok, ifjúsági | összefoglalása, | olvasása, különösen a |
| tartalmilag tagolt | lapok rövid cikkei. | véleményformálás, érvelés | következő tartalmak és |
| előadásban. | mellette vagy ellene. | műfajok ismerete: | |
| Ifjúsági folyóiratok | különböző korokban | ||
| cikkeinek megértése. | íródott versek - | ||
| Rövid szépirodalmi | szerelemről, a | ||
| művek önálló elolvasása | természetről, a hazáról - | ||
| utáni értelmezése, értékeik | rövid történetek, | ||
| felismerése. | elbeszélések | ||
| (Kurzgeschichte), | |||
| balladák, fabulák, egy-két | |||
| ifjúsági regény és dráma | |||
| elolvasása, főleg a | |||
| 20. századi irodalom | |||
| alkotásaiból. A német | |||
| nemzetiségi irodalmi | |||
| alkotások közül a nyelv és | |||
| identitás, a tájköltészet, a | |||
| sorsfordulók és | |||
| sorscsapások témáját | |||
| bemutató művek | |||
| megismerése és értékeik | |||
| beépítése az identitástudat | |||
| kialakítási folyamatába. | |||
| Nyelvjárások felismerése. | |||
| Német nyelvű | |||
| sajtótermékek olvasása | |||
| révén az országismereti | |||
| tudás bővítése. |
4. Írás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Olvasott történetek, átélt vagy kitalált események leírása néhány mondatban. Személyek rövid jellemzésének leírása. | Levélírás, a formai követelmények betartásával. Nyelvtani, nyelvhelyességi, stilisztikai és helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása a tanult szinten. | Szövegszerkesztési módszerek továbbfejlesztése (hivatalos levél, önéletrajz, külső és belső jellemzés). Élménybeszámoló írása egy-egy magyarországi német irodalmi alkotás tartalmáról, mondanivalójáról, értékeiről. Nyelvtani, nyelvhelyességi, stilisztikai és helyesírási ismeretek használata. Fordítás németről magyarra szótár segítségével. | Különböző írástechnikák (összefoglalás, rendszerezés, tömörítés, jegyzetelés) ismerete és alkalmazása. Olvasott irodalmi, közismereti és szakszöveg adott szempont szerinti megfogalmazása. Referátum írása szakirodalom felhasználásával. Magyarról németre, ill. németről magyarra fordítás szótár segítségével. Nyelvtani, nyelvhelyességi, stilisztikai, szótárhasználati és helyesírási ismeretek biztos alkalmazásával bármely témájú írás megalkotása. |
2. Német népismeret
(Valamennyi oktatási forma)
Fejlesztési feladatok
1. Információszerzés és feldolgozás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Ismeretek a család, a | Ismeretek gyűjtése egy | Ismeretek bővítése a | A német és a magyar |
| rokonsági viszonyok régi | németek által lakott | németség történelméről | történelem kronologikus |
| elnevezései és azok | település életéről, | tanórán, filmek és más | tanórai feldolgozása során |
| irodalmi megfelelőiről. | személyes | források (elektronikus, | a párhuzamok és |
| Nyelvhasználat: Mundart | beszélgetésekből, olvasott | képi ill. szövegforrások) | eltérések, valamint a |
| (felismerés szintjén, ill. | anyagokból és filmekből | anyagának feldolgozása | kölcsönhatások |
| otthonról hozva: | vett információk | során. | tudatosítása. |
| alkalmazás szintjén), | felhasználásával. | A naptári évhez és a | A magyarországi |
| Hochdeutsch. | Betekintés nyerése | valláshoz kötődő ünnepek | németség történelmi |
| A településen gyűjtött | életmódba, szokásokba, | és szokások ismerete és | szerepének áttekintése, a |
| közmondások, szólások, | konyhaművészetbe, | bemutatása. | betelepítéstől a jelenkorig. |
| mondókák, | ruházatba, népi | A német népdal és | Ok és okozati összefüggés |
| gyermekversek, | építészetbe, nyelvjárásba, | néptánckincs megismerése | feltárása emberi sorsok |
| gyermekjátékok ismerete. | tájházak kiállításainak | és ápolása. | bemutatásán keresztül. |
| Háziállatok, konyhakerti | megtekintésével. | A népviselet ismerete és | A német kisebbség |
| növények helyi | A szerzett ismeretek | bemutatása. | kultúrájának bemutatása, |
| elnevezésének | rendszerezése tanórán és | Tematikus nyelvjárási | saját, ill. gyűjtött |
| megtanulása. | bemutatása kiállításon | szókincs gyűjtése. | élmények és tapasztalatok |
| Régi foglalkozások, | vagy színpadra állítása. | Betekintés nyerése a | beépítésével. |
| épületek felfedezése a | A német nyelvű országok | német paraszti és iparos | A nyelv és az identitás |
| lakóhelyen vagy | és a magyarországi | világ mindennapi életébe, | összefüggésének |
| környékén. | németség történelméről, | tájházak kiállításainak | felismerése, irodalmi, |
| Ismerkedés élő | földrajzáról és kultúrájáról | megtekintésével. | zenei és képzőművészeti |
| hagyományokkal és | rendszerező | Alapvető ismeretek | alkotások, valamint a |
| szokásokkal. | ismeretszerzés tanórákon | birtoklása a népi építészet | média és más elektronikus |
| A helyi népviselet | és projektbemutatókon. | alkotásairól és egy | információhordozóinak |
| ruhadarabjainak | A projektek | lakóház berendezési | segítségével. |
| felismerése. | kivitelezéséhez a gyűjtött | tárgyairól - néprajzi | Kutatómunka a hazai és |
| Játékkészítés, daltanulás, | anyagok és információk | múzeum és tájház | európai kisebbségpolitika |
| rövid jelenetek | rendszerezése, | kiállításainak | aktuális kérdéseinek |
| bemutatása. | kommentálása és | megtekintése révén. A | értelmezéséről és |
| A fenti témákban | prezentálása. | múzeumpedagógia | megjelenési formáiról. |
| cselekvésközpontú | Elektronikus és más | módszereinek alkalmazása | Kutatómunka az érettségi |
| ismeretszerzés | ismerethordozók | (ismeretszerzés | témakörei kapcsán |
| alkalmazása. | (könyvek, folyóiratok) | cselekedtetéssel). | bármely témában: egyéni |
| A népismerethez | használata. | és csoportos projektek | |
| kapcsolódó rövid | A régi és a mai étkezési | kivitelezése. | |
| szövegek hangos ill. értő | szokások jellegzetességei | Szakirodalom | |
| olvasása, azokhoz | a német családokban, a | feldolgozása, a | |
| kapcsolódóan tanári | nagymama konyhájának | jegyzetelés, | |
| irányítással vázlat | specialitásai. | lényegkiemelés | |
| készítése. | A különböző témák | elsajátítása. | |
| Az életkori | projektalapú feldolgozása. |
| sajátosságoknak megfelelően tárgyi és szellemi értékek gyűjtése, rendszerezése irányítással. Cselekvésközpontú tanulás kialakítása (Lernen mit allen Sinnen). | A kisebbségi önszerveződések lehetősége és megvalósulásuk helyben és országosan. A kisebbségi jogok gyakorlásának lehetőségei a fiatalok és felnőttek számára játékos (szerepjáték) formájában. | A szakirodalmi hivatkozások jelölésének alkalmazása. |
2. Kritikai gondolkodás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A korábbi és a jelenlegi | A magyarországi | Összefüggések feltárása a | Állásfoglalás és érvelés a |
| életkörülmények közötti | németség | magyarországi németség | németség sorsfordulóinak |
| különbségek felismerése. | "lakóhagyományainak" | múltjának sorsdöntő | értékeléséről folytatott |
| A népek és népcsoportok | összehasonlítása a | eseményeiről (pl. | vitában. |
| különbözőségeinek | magyarokéival vagy más | betelepítés, földrajzi | Források, történelmi és |
| tudatos elfogadása. | népekéivel. | elhelyezkedés... ) és | publicisztikai írások |
| Az elődök kultúrájának | A német népcsoport | következményeiről. | elemzése során az ok- |
| megismerése a | egyéni arculatának | A kisebbségek jogainak | okozati viszonyok |
| hagyományok játékos, | jellemzői, | ismerete, önszerveződési | feltárása. A történelmi |
| dramatizált | fejlődéstörténetének | lehetőségeivel élni tudás | hitelesség vizsgálata |
| reprodukálásával. | figyelemmel kísérése. | ismerete. | szépirodalmi művek és |
| A népköltészet és a | Más népcsoportokkal | A német anyanemzet, a | filmek üzenetében. |
| hagyományápolás | (magyarok, horvátok, | magyar nemzet és | Önálló vélemény |
| szépségének és | szerbek... ) való békés | kisebbségi német | kialakítása a német |
| fontosságának | együttélés megvalósulása. | történelem és kultúra | kisebbség múltjáról és |
| felismertetése. | Saját identitás | egymásra hatásának | jelenéről, az életmód, a |
| A lakóhely vagy | kialakításának | felismerése. | kultúra és a politika |
| környékének nyelvjárása | előmozdítása. | Az identitástudat | témaköreinek vitás |
| és az irodalmi nyelv | kialakítása. | kérdéseiben. | |
| kifejezéseinek | Megalapozott, hiteles | ||
| összehasonlítása. | kisebbségkép kialakítása. | ||
| A hazai és nemzetközi | |||
| kisebbségpolitika kritikai | |||
| bemutatása, az | |||
| interkulturális tanulás | |||
| lehetőségeinek | |||
| kiaknázásával. | |||
| Az 1993-as kisebbségi | |||
| törvény és módosításainak | |||
| ismerete, az abban | |||
| megfogalmazott jogok és | |||
| kötelezettségek | |||
| értelmezése, naprakész | |||
| alkalmazása. | |||
| A magyarországi | |||
| németség és az | |||
| anyanemzet | |||
| kapcsolatrendszerének a | |||
| fiatalokat érintő | |||
| lehetőségeinek ismerete és | |||
| a velük való élni tudásra |
| késztetés kialakítása. | |||
| A magyarországi | |||
| németség szülőföldjén | |||
| maradására, nyelvének és | |||
| kultúrájának megtartására | |||
| irányuló tudatos nevelés | |||
| és felkészítés | |||
| folyamatának lépései, a | |||
| kritikai gondolkodás és | |||
| felelősségérzés kialakítása | |||
| a család, a közoktatás, | |||
| valamint a német | |||
| önkormányzatok, az | |||
| egyesületek és a média | |||
| alapvető, közösen | |||
| megoldandó feladata. | |||
| A hazai kisebbségi és | |||
| emberi jogi rendszer | |||
| értékelése a saját | |||
| értékrendnek megfelelő | |||
| szempontok alapján. | |||
| Az adott kisebbség | |||
| nemzetközi | |||
| kapcsolatainak kritikai | |||
| bemutatása múltban és | |||
| jelenben. | |||
| Naprakész tájékozottság | |||
| aktuális kisebbségpolitikai | |||
| és emberi jogi | |||
| jelenségekről. | |||
| Azok összehasonlítása | |||
| strukturális és | |||
| funkcionális szempontok | |||
| alapján. A jövő | |||
| trendjeinek felvázolása. | |||
| Az adott kisebbség | |||
| anyaországon kívüli | |||
| jelenlétének ismerete, | |||
| bemutatása. |
3. Kommunikáció
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Beszélgetés idős és fiatal németajkú személyekkel életükről. Témákhoz kötődő nyelvjárási szavak gyűjtése a korosztálynak megfelelően. Osztályprojektek kapcsán szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról. Rajzok, modellek, makettek készítése, azok bemutatása. Szokások és | Beszélgetés a német kisebbség életéről, lehetőségeiről az oktatásban régen és ma. Az önazonosság kialakításának első lépései beszélgetésekhez kötve. Gyűjtőmunka bemutatása írásban és szóban. Szokások, történetek, táncok színpadon történő bemutatása. | Beszámoló az önálló gyűjtőmunkáról tanórán. Dalok, versek, színjátékok előadása, népviselet bemutatása osztályban, projektbemutatón, iskolai rendezvényen, svábbálon. Az írott sajtó és egyéb médiák témáinak megbeszélése tanórán. | Kisebbségi témákról folyó vitákban való aktív részvétel, érvelés a saját álláspont mellett. Tudósítás a németség kulturális és politikai eseményeiről. Interjúkészítés művészekkel és politikusokkal aktuális kérdésekről. Kisebbségtörténeti és |
| népi, ill. gyermekjátékok | Versek, mondókák, | Beszélgetés azok kapcsán | néprajzi kutatómunka |
| bemutatása színpadon. | történetek, népdalok | a korosztálynak megfelelő | eredményének előadása |
| Dalok, mondókák, | előadása tanórán és iskolai | szinten a | szóban és írásban. |
| gyermekversek, mesék | rendezvényeken. | kisebbségpolitika | Beszámoló a német rádió |
| előadása. | Projektekhez | témaköreiről. | és tévéműsorok, valamint |
| kapcsolódóan interjúk | a német nyelvű sajtó | ||
| készítése és azok | témaválasztásairól és az | ||
| dokumentálása. | objektív tájékoztatásáról. | ||
| A prezentációk | Vélemény formálása. | ||
| kommentálása. | Önálló gyűjtőmunka | ||
| feldolgozása | |||
| projektbemutatóra vagy | |||
| tematikus kiállításra. | |||
| Önálló gyűjtőmunka | |||
| bemutatása, az | |||
| eredmények megvédése. | |||
| Szokások dramatizált | |||
| előadása iskolai | |||
| rendezvényeken. |
4. Tájékozódás térben és időben
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Az idő tagolására szolgáló kifejezések helyes használata. Időt és helyet meghatározó kifejezések elsajátítása és gyakorlása. Múltbeli események elmesélése rövid mondatokban. A projektek kapcsán meglátogatott falvak, ill. azokon belüli épületek elhelyezkedése . | Az idő tagolására szolgáló kifejezések bővítése: a történelmi időkifejezések (évszázad) alkalmazása. Térkép használat, földrajzi tájékozódás a tanult, ill. gyűjtött ismeretekhez kapcsolódóan. Múzeumlátogatás, azok elhelyezkedése, a falvak elrendezése, alaprajza. | Tájékozódás térben és időben nyomtatott és elektronikus ismerethordozók segítségével. Magyarország németek lakta területeinek ismerete. A hazai németség intézményeinek elhelyezkedése és funkciója. | Pontos tájékozódás térben és időben: történelmi események helye és ideje. A hazai németség területi elhelyezkedése a betelepítéstől napjainkig. A népcsoport helyzetének elemzése a történelem során és a mai helyzet kapcsán különböző adatok és ismerethordozók tükrében (népszámlálási adatok, sajtó, internet). A népcsoport intézményei honlapjairól információk gyűjtése. |
5. A tartalom kulcselemei
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Alapismeretek a magyarországi németek kultúrájáról. Családdal kapcsolatos ismeretek. Naptári ünnepek | További ismeretek a magyarországi németek hagyományairól, nyelvéről, kultúrájáról. A hazai német írók és költők műveinek - a | A németek betelepítésével kapcsolatos történelmi ismeretek. | A történelmi sorsfordulók a németség történetében. A népcsoport helye és szerepe az anyaországgal és Európával való |
| szokásainak | korosztálynak megfelelően | Tájházak, németek lakta | kapcsolatban. |
| felelevenítése. | - ismerete. | vidékek. | Művészeti alkotások |
| Lakóhely és lakóház | A magyarországi német | (irodalmi, | |
| A lakóhely és közvetlen | ismerete, berendezkedése, | médiák. Írott sajtó, | képzőművészeti). |
| környezet ismerete. | tájházak és berendezéseik | kiadványok. | A népszokások és azok |
| Irodalmi és népköltészeti | ismerete. Dűlőnevek. | Naptári évhez | eredetének mélyebb |
| alkotások ismerete, | Étkezési szokások, a német | kapcsolódó népszokások | szintű ismerete. |
| néhány alkotás recitálása. | konyha sajátosságai. | ismerete és | Jártasság a nyelv és |
| Néhány népi mesterség | Magyarországi német | felelevenítése. | identitás témaköreiben. |
| ismerete, termékek | költők és írók műveinek | Népviselet, öltözködés. | Kisebbségek |
| reprodukálása (pl. | ismerete. Ház körüli | Írók, költők és egyéb | Magyarországon: |
| csuhébabák, tojásfestés). | munkálatok. | művészek | iskolarendszer, a |
| munkásságának | népcsoportok helyzete, | ||
| Alapismeretek a | Családi és naptári ünnepek | megismerése. | kisebbségpolitika. |
| magyarországi németek | szokásai. | Azonosságtudat | |
| nyelvéről: nyelvjárási | Népzene és néptánc | A nyelvvel kapcsolatos | kifejezése. |
| szavak gyűjtése témákhoz | ápolása. | ismeretek: történetek, | |
| kapcsolódóan, népi | témákhoz kapcsolódó | ||
| mondókák megtanulása. | kifejezések. |
6. A reflexiót irányító kérdések: énkép, önismeret, azonosságtudat
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A tanulókban alakuljon ki az a felismerés, hogy a népcsoporthoz való tartozás kulturális többletet jelent. Foglalkoztassák olyan kérdések, amelyek arra irányulnak, hogy ő hasonló társaihoz és mégis kicsit más. | A tanulók keressenek választ olyan kérdésekre, amelyek identitásuk kialakulásához vezetnek: kik tartoznak az egyes népcsoportokhoz, kik a németek, hogyan élnek együtt a többségi nemzettel stb. Foglalkoztassa őket az problematika, hogy mit jelent számára németnek lenni. Érdeklődjenek családjuk és a népcsoport múltja és gyökerei iránt. Találja meg a korábban élt generációk értékeit. | A tanulókban alakuljon ki az igény az identitás tudatos vállalására: foglalkoztassák olyan kérdések, mint a gyökereik, a népcsoport nyelve, kultúrája, helyzete, kisebbségpolitikai vonatkozásai. Tudatosuljon bennük, hogy többféle identitása is lehet egy embernek, találják meg a számukra legfontosabb értékeket. Ismerjék fel a nyelvtudás előnyeit és fontosságát a saját maguk és népcsoportjuk számára. | Az azonosságtudat kialakult formája: a tanulók vállalják hovatartozásukat és tudják azt kifejezésre juttatni. Legyenek nyitottak más nyelvek és kultúrák iránt. Ismerjék saját gyökereiket és legyen pozitív jövőképük. Ismerjék a nyelvtudás és a népcsoporthoz való tartozás lehetőségeit, ezzel kapcsolatos kötelességeiket. Legyen jellemző a tolerancia, alakuljon ki a konfliktuskezelés, problémamegoldás képessége. |
Deutsche Sprache und Literatur
Deutsche Sprache und Literatur (für den muttersprachlichen und zweisprachigen Unterricht)
Entwicklung sprachlicher Fertigkeiten
1. Sprechfertigkeit, Verfassen, Verstehen und Produktion mündlicher Texte
| Jahrgänge 1-4 | Jahrgänge 5-6 | Jahrgänge 7-8 | Jahrgänge 9-12 |
| Verständliches, | Sichere Orientierung in | Sich in verschiedene | Flexible Anpassung an den |
| artikuliertes Sprechen. | kommunikativen | Kommunikationsprozesse | Kommunikations-prozess. |
| Richtige Aussprache im | Situationen des Alltags. | einschalten. Den eigenen | Differenzierter |
| täglichen mündlichen | Mitteilungen in einfachen, | Standpunkt mit | Sprachgebrauch, |
| Sprachgebrauch, bei der | verständlichen Sätzen | Begründungen, Argumenten | Formulierung der Gedanken |
| Rezitation von Gedichten | ausdrücken. Verschiedene | unterstützt äußern. | in differenzierter, das |
| und Prosatexten. Verstehen | Kommunikations-formen | Reproduktion von | Wesentliche |
| von Anweisungen und | kennen und anwenden: | Hörtexten. Nach | hervorhebender, |
| Mitteilungen, zur | Fragen stellen, Antworten | Vorbereitung über erlebte | sachgerechter Form. |
| Sprechsituation passende | geben, Meinung äußern, in | Erlebnisse berichten. Mit | Verwendung eines |
| Antworten geben. | der Diskussion | bekannten Persönlichkeiten | verständlichen, sprachlich |
| In verschiedenen | argumentieren. | Berichte und Interviews | anspruchsvollen |
| Situationen kurze Dialoge | Die grundlegenden | über interessante Ereignisse | Wortschatzes, der die |
| führen. | Höflichkeitsformeln kennen | machen. Aus | Absicht des Sprechers |
| Über Beobachtungen und | und anwenden. Gebrauch | belletristischen und | genau ausdrückt. |
| Erlebnisse in einigen | der nonverbalen | mundartlichen Texten | Entsprechender Gebrauch |
| zusammenhängenden | Ausdrucksmittel in | Gedichte und Prosa | von Germanismen. Korrekte |
| Sätzen berichten können. | verschiedenen | rezitieren. Rollenspiel in | Intonation in allen |
| Bildbeschreibung in 6-8 | Sprechsituationen. | Theaterstücken und anderen | Sprechsituationen. Einklang |
| Sätzen, auf die Fragen des | Beschreibung von Bildern | Gattungen, wie Parodie | von Kommunikation und |
| Lehrers antworten. | und Illustrationen, kurze | oder literarisch- | Metakommunikation beim |
| Den Inhalt von Lektüren in | Berichte erstellen, | musikalisches Programm. | Sprechen. Neben der |
| zusammenhängenden | Interviews führen in der | Einen bewussten Einklang | Standardsprache auch den |
| Sätzen zusammenfassen. | Klasse. | zwischen Körpersprache | Wortschatz der - |
| Richtige Bildung und | Sprachlich anspruchsvolle | und gesprochener Sprache | Hochsprache kennen und |
| Intonation von Aussage-, | Wendungen benutzen. | herstellen. | verwenden. Gelesenes, |
| Frage- und Ausrufesätzen. | Richtige deutsche | Steigende Ansprüche im | Gesehenes, Gehörtes mit |
| Ausprobieren von Formen | Intonation. | eigenen Sprachgebrauch | entsprechendem Wortschatz |
| der Dramatik in der Klasse, | Aufführung von Szenen, | und bei der Intonation. | und passenden Wendungen |
| z.B. Aufführung von | Situationen, Lebensbilder in | wiedergeben. Textgetreue | |
| Märchen, Puppentheater, | der Gruppe. Mimik und | Wiedergabe von auswendig | |
| musikalischen | Gestik mit der verbalen | gelernten Texten. | |
| Theaterstücken. | Mitteilung in Einklang | Dolmetschen aus dem | |
| bringen. | Ungarischen ins Deutsche | ||
| und aus dem Deutschen ins Ungarische unter Einhaltung der Besonderheiten beider Sprachen. Erfüllung der Anforderungen der Stufe C1 und in Einzelfällen C2 des Europäischen Referenzrahmens, sowie der Anforderungen des Sprachdiploms Stufe II. |
2. Lesen, Verstehen geschriebener Texte
| Jahrgänge 1-4 | Jahrgänge 5-6 | Jahrgänge 7-8 | Jahrgänge 9-12 |
| Nach Vorbereitung und | Bekannte Texte fließend, | Fremde Texte fließend, | Verstehen und |
| Verstehen das laute und | ausdrucksvoll lesen, | ausdrucksvoll lesen und den | sinnerfassendes Vorlesen |
| stumme Lesen von kurzen, | interpretieren und kurz | Inhalt zusammenfassen. | von literarischen, |
| altersgemäßen Texten üben. | zusammenfassen. | Auszüge aus der deutschen | publizistischen und |
| Die Bedeutung des | Techniken des | Jugendliteratur | Fachtexten. Erkennen und |
| gelesenen Märchens | Textverstehens, wie | sinnerfassend lesen, in | Reproduzieren der |
| verstehen, seine Aussage | Kontext, Textumgebung | Gruppenarbeit bearbeiten. | wortwörtlichen und |
| mit Hilfe des Lehrers | bewusst verfolgen. | Den Inhalt verstehen, | übertragenen Bedeutung |
| formulieren. Schriftlich | Die eigene Meinung über | eigene Meinung | von Texten. Argumente und |
| oder mit Zeichnungen | die Handlung, die Personen | formulieren. Zum | Gegenargumente klar |
| erfolgende Kontrolle des | des gelesenen Textes | Auswendiglernen einiger | formulieren. Techniken des |
| Verstehens mit einfachen | formulieren. | Gedichte, eventuell | Textverstehens und der |
| Aufgaben. | Leseerlebnisse erzählen, | Prosawerke. | Textarbeit verstehen und |
| Einige Gedichte textgetreu | dadurch den aktiven | Selbständiges Lesen, | anwenden, z.B. Kontext, |
| wiedergeben. Verschiedene | Wortschatz erweitern. | Verstehen von | logische Zusammenhänge, |
| Textsorten erkennen. | Selbständiges Lesen und | populärwissenschaftlichen | Bedeutungsschichten, |
| Erweiterung des aktiven | Erkennen der Werte von | und publizistischen Texten, | Merkmale der Gattungen in |
| Wortschatzes durch Merken | Texten aus der Belletristik | ihre Inhalte | Werken aus verschiedenen |
| der wiederkehrenden | und Volksdichtung. | zusammenfassen. | Epochen. Erfahrungen |
| Wendungen in Märchen | Erkennen und Deuten | sammeln beim Verstehen | |
| und kurzen Geschichten. | einfacher Bilder in belletristischen Werken. Interpretation verschiedener Illustrationen und | alter, vom heutigen Sprachgebrauch abweichender Texte mit Hilfe des Lehrers. | |
| Abbildungen. | Stilrichtungen in Texten | ||
| erkennen. Verbale und Nonverbale Elemente, Typographie. |
3. Textproduktion, Schriftbild, Rechtschreibung
| Jahrgänge 1-4 | Jahrgänge 5-6 | Jahrgänge 7-8 | Jahrgänge 9-12 |
| Buchstaben lernen, Besonderheiten des Zeichensystems der deutschen Sprache erlernen und anwenden. Abschreiben von Sätzen und kurzen Texten ohne Buchstaben zu verwechseln oder wegzulassen. 6-8 zusammenhängende Sätze über ein vorgegebenes Thema, zuerst mit Hilfe des Lehrers, dann selbständig verfassen. Verschiedene kurze, standardisierte Texte verfassen: einfache Nachricht, genaue Anschrift, Personalien, | Anforderung einer gegliederten, gut lesbaren Schrift. Diktat mit gutem Tempo schreiben. Einhaltung der Rechtschreibregeln. Erscheinen des selbst ausdrückenden Schreibens: kurzer Aufsatz über ein vorgegebenes Thema, Beschreibung und Charakterisierung aufgrund eines Leseerlebnisses, Briefe schreiben. Übersetzen aus dem Deutschen ins Ungarische, dabei die Benutzung des Wörterbuchs üben. Kreative Textproduktion, z.B. Reimpaare bilden, | Bekannte Arten der Textproduktion üben und neue kennen lernen. Verfassen einer Beschreibung nach einem Muster, dabei die Regeln des logischen Aufbaus einhalten. Referat, Bericht und Interview selbständig schreiben. Die inhaltlichen Elemente des Verfassens von Lebensläufen kennen und anwenden. Wissen, wie regelmäßig aufgebaute private und offizielle Briefe verfasst werden, und solche schreiben. Anwendung entsprechender Stilelemente in Texten verschiedener | Ästhetisch gegliedertes, gut strukturiertes Schriftbild. Notizen machen. Differenzierter Wortschatz, gute Ausdrucksfertigkeit beim Verfassen von Inhalten des Alltagslebens und der Bildungsgebiete.. Dem Thema und der Textsorte entsprechend Texte verfassen: Aufsatz, Essay, Beschreibung, Charakterisierung schreiben. Lebenslauf, Antrag, Bewerbung verfassen. Gründliche Kenntnis und bewusste Anwendung der Grammatik, der sprachlichen Korrektheit |
| Brief, Ansichtskarte, Beschreibung, Charakterisierung. Die Textgliederung üben. | Geschichten fortsetzen und beenden. | Gattungen. Übersetzen aus dem Ungarischen ins Deutsche, mit Wörterbuch, unter Berücksichtigung der sprachlichen Besonderheiten. Die begabten Schüler in der kreativen Textproduktion fördern. Präsentationsmöglichkeiten sichern. | und der Orthographie. Benutzen von ein- und zweisprachigen Wörterbüchern beim Übersetzen. Eine kreative Textproduktion kann erwartet werden. Vorbereitung zum Verfassen Arbeiten größeren Umfangs: Recherche, Stoffsammlung, Erstellung von Projekten. |
4. Entwicklung der Lernfähigkeiten
| Jahrgänge 1-4 | Jahrgänge 5-6 | Jahrgänge 7-8 | Jahrgänge 9-12 |
| Erste Schritte zur | Aufbau der Kompetenz | Methoden des | Übung der zielgerichteten |
| selbstständigen | selbstständigen Arbeitens. | selbstständigen Arbeitens, | Sammlung und |
| Durchführung von | Aufbau von Lernstrategien. | Gebrauch von | Systematisierung von |
| Aufgaben (Besuch in der | Erweiterung der Kenntnisse | Hilfsmitteln. | verbalen und nonverbalen |
| Bibliothek, Ausleihen von | zum Bibliothekgebrauch. | Sammeln von Daten und | Informationen. |
| Büchern, offene | Selbstständiges | Kenntnisse anhand | Zweckmäßiger Gebrauch |
| Unterrichtsformen usw.) | Recherchieren in der | verschiedener | von verschiedenen |
| Sammeln und | Bibliothek und auf | Informationsträger. Die | Informationsträgern. |
| Bearbeitung von | Internetseiten. | gewonnen Kenntnisse | Angabe der Informationen, |
| Informationen mit Hilfe | Skizze schreiben und | systematisieren und | Quellennachweis. |
| des Lehrers. | anwenden. | anwenden. | Selbstständig Skizze |
| Anwendung der | Das Wesen der | Selbstständig Skizze | schreiben zu einer |
| erworbenen Kenntnisse. | Zusammenfassung | schreiben auf Grund | gegebenen Aufgabe, anhand |
| verstehen. | kurzer Texte. | von Skizzen verschiedenen | |
| Das Wesen der | Textsorten verfassen | ||
| Zusammenfassung | können. | ||
| kennen, | Selbstständiges | ||
| Zusammenfassung | Zusammenfassen von | ||
| schreiben können nach | Inhalten, Hervorheben des | ||
| angegebenen | Wesentlichen, | ||
| Gesichtspunkten. | Systematisierung der | ||
| Notizen machen mit Hilfe | Informationen und | ||
| des Lehrers. Hervorheben | Auseinanderhalten der | ||
| des Wesentlichen. | Standpunkte. | ||
| Selbstständig Notizen | |||
| machen, Hervorheben der | |||
| Schlüsselwörter, Gliederung | |||
| der Inhalte. |
5. Kenntnisse über die Sprache (Sprache der Minderheit)
| Jahrgänge 1-4 | Jahrgänge 5-6 | Jahrgänge 7-8 | Jahrgänge 9-12 |
| Kenntnis des Alphabets, | Regeln der Satzbildung | Bewusste Anwendung der | Die beschreibende |
| spezielle sprachliche | kennen, diese bewusst | in der 5. und 6. Klasse | Grammatik der deutschen |
| Besonderheiten - z.B. ä, | anwenden. | angeeigneten Kenntnisse | Sprache kennen, aber in |
| sch, der vom Ungarischen | Richtige Konjugation und | der Grammatik, der | erster Linie richtig |
| abweichende Gebrauch der | Deklination der Wortarten. | sprachlichen Korrektheit | verwenden. Streben nach |
| Groß- und Kleinschreibung | Die Beziehung Wortart- | und der Rechtschreibung. | einem grammatisch |
| - kennen und anwenden. | Satzteil erkennen. | Stilelemente der Gattungen | korrekten schriftlichen und |
| Richtige Anwendung der | Benutzung von | im schriftlichen und | mündlichen |
| Wortarten (Verb, | Wörterbüchern und | mündlichen Sprachgebrauch | Sprachgebrauch. Die neuen |
| Substantiv, Adjektiv, einige | Handbüchern üben, dabei | präzise anwenden. | deutschen |
| Pronomen, Numerale) im | den systematischen | Veränderung der Bedeutung | Rechtschreibregeln |
| Satz. Singular und Plural | Zusammenhang zwischen | von Wörtern im | anwenden können. Unter- |
| erkennen und richtig | Wörtern und | unterschiedlichen Kontext; | und übergeordnete Begriffe |
| verwenden. Das Präsens | Wortbauelementen | diese an Beispielen | aus dem Alltagsleben |
| selbständig richtig | erkennen. | erkennen. Ähnliche und | einander zuordnen. Begriffe |
| anwenden, die anderen | Die Merkmale des | abweichende Merkmale im | der Alltags- und |
| Zeitformen erkennen. | Sprachgebrauchs mit Hilfe | strukturellen Aufbau der | Hochsprache verstehen, |
| Korrekte Zeichensetzung | verschiedener Texte | ungarischen und deutschen | definieren und benutzen. |
| am Satzanfang und -ende, | erkennen. Den | Sprache durch Beispiele | Ursachen für die |
| selbstständige | Sprachveränderungs- | veranschaulichen. | Beständigkeit und |
| Zeichensetzung. Die | prozess mit dem Vergleich | Die Wechselwirkung | Veränderung der Sprache |
| Satzgliedfolge im Aussage-, | älterer und heutiger | zwischen den Mundarten | erschließen. Stilistische |
| Frage- und Ausrufesatz im | deutschsprachiger Texte | und der Hochsprache durch | Unterschiede von |
| schriftlichen und | feststellen. | Beispiele veranschaulichen. | Synonymen verstehen. |
| mündlichen | Forschungsarbeit begabter | ||
| Sprachgebrauch richtig | Schüler: Unterschiede und | ||
| verwenden. | Gemeinsamkeiten der | ||
| Elemente der ähnlichen und | Hochsprache, Mundart und | ||
| abweichenden Satzbildung | des Ungarischen. | ||
| der deutschen und | Sprachgeschichtliche | ||
| ungarischen Sprache | Hintergründe. | ||
| erkennen lassen. machen. |
6. Kenntnisse über die Literatur
| Jahrgänge 1-4 | Jahrgänge 5-6 | Jahrgänge 7-8 | Jahrgänge 9-12 |
| Das positive Verhältnis zur Literatur durch Lesen von authentischen Texten fördern. Deutsche Märchen, Kurzgeschichten, Gedichte. Sprüche lesen, ihre Aussage verstehen, die Personen nach vorgegebenen Gesichtspunkten gruppieren. Kindersprüche, -spiele, -reime lesen, verstehen und vortragen. Lesen von Kinderzeitschriften. | Kurze epische Werke z.B. Volksmärchen, Fabel, Sage, Geschichte selbständig lesen, den Inhalt zusammenfassen, die Gattung kurz beschreiben. Meinung über die Personen, die Handlung und den Schauplatz formulieren. Die Werte entdecken und sich mit ihnen identifizieren. Gedichte über unterschiedliche Themen lesen, das Lieblingsgedicht vortragen. 5-6 deutsche Gedichte auswendig lernen. | Novellen, Kurzgeschichten, Anekdoten, Parabeln selbständig lesen, Inhalt und Aussage der Werke kurz beschreiben. Meinungsformulierung, Interpretation, Charakterisierung. Einen Jugendroman lesen, die Handlung, die Personen und die Aussage interpretieren. Gedichte, Balladen sinnerfassend vorlesen und textgetreu wiedergeben. Streben nach dem Erfassen | Durch Werke der Dichter und Schriftsteller der deutschen Literatur die Gefühls- und Gedankenwelt sowie die Weltanschauung und moralische Auffassung des deutschen Volkes kennen lernen. Durch Werke der ungarndeutschen Literatur die Schicksalsfragen der Volksgruppe kennen lernen und die Identifizierung damit fördern. Kenntnis der formalen und inhaltlichen Merkmale der drei |
| Werke der Volksdichtung, | Erzählungen in der Klasse | der Schönheit des Werkes | literarischen Gattungen. |
| z.B. Reime, Sprüche kennen | gemeinsam lesen und | und der Botschaft des | Werke nach der Gattung |
| und den Anlässen zuordnen. | dramatisieren. Gattungen | Dichters. | gruppieren. Motivgleiche |
| Meinungsformulierung über | unterscheiden, ihre | Theaterstücke anschauen, | Gedichte behandeln. Die im |
| das menschliche Benehmen, | Merkmale erkennen. Eigene | Hörspiele anhören, danach | Kanon angegebenen |
| über den Kampf des Guten | Leseerlebnisse im | über das Gesehene und | Romane und Dramen lesen |
| gegen das Böse, über die | Unterricht präsentieren und | Gehörte berichten. | und sie im Unterricht |
| menschlichen Werte anhand | dadurch das Lesen beliebt | Aufführung von Szenen, | hinsichtlich des |
| einiger Werke der | machen. | Dramatisierung | Lebenswerks, Themas, der |
| deutschen Kinderliteratur. | Entfaltung der kritischen | interessanter Teile, | Motive, Geistesgeschichte, |
| Die erzieherische Wirkung | Betrachtungsweise. | Aufführung von | Stilrichtung interpretieren. |
| der Literatur, die | Theaterstücken. | Nach angegebenen | |
| Identifizierung mit den | Rolle der elektronischen | Gesichtspunkten erfolgende | |
| Werten bewusst machen. | Informationsträger im | selbstständige Bearbeitung | |
| Film zum Bereichern, | erlebnisbetonten | von kurzen epischen | |
| Vertiefen des deutschen | Literaturunterricht. | Werken, wie | |
| Wortschatzes. | Die Auswirkung literarischer Werke auf die Gefühls- und Gedankenwelt der Schüler | Kurzgeschichte, Novelle. Aussage literarischer Werke in ihrem Zeitalter und heute - Präsentation aufgrund einer Forschungsarbeit. Verbindungen in der Themenwahl der ungarischen und deutschen Literatur suchen, ihre Ursachen aufdecken. Benutzung eines zur Interpretation literarischer Werke erforderlichen Wortschatzes. Benutzung elektronischer Medien im Unterricht. |
7. Entwicklung des Beurteilungsvermögens, des historischen und ästhetischen Gefühls
| Jahrgänge 1-4 | Jahrgänge 5-6 | Jahrgänge 7-8 | Jahrgänge 9-12 |
| Anhand von Alltagserlebnissen die Begriffe "schön" und "hässlich" verwenden. Unterscheidung von "traurig" und "lustig" in Gesprächssituationen. Unterscheidung von "gut" und "schlecht" anhand von alltäglichen und literarischen Erlebnissen. Alltagskonflikte durch Spiele erleben (Puppenspiel, Situationsübung). | Kurze Formulierung eines Erlebnisses und über die Wirkung der Lesestücke. Erkennen der Rolle des Humors in altersgemäßen Texten. Herausbildung der Fertigkeit des selbstständigen Denkens und der Meinungsäußerung. Entwicklung der Strategien zur Konfliktlösung. | Aneignung differenzierter sprachlicher Formen zum Ausdruck des Gefallens. Selbstständiges Erschließen von Texten. Differenzierte Fähigkeit des selbstständigen Denkens und der Meinungsäußerung. Streben nach Lösung der individuellen und kollektiven Konflikte. | Anspruch und Fertigkeit herausbilden zur selbstständigen Entwicklung des Geschmacks. Ethische uns Ästhetische Bewusstheit. Kreativität. Fähigkeit zur Analyse differenzierter Texte. Hoher Grad des selbstständigen Denkens und der Meinungsäußerung. Anpassung an verschiedene sprachliche und kommunikative Situationen. Entwicklung persönlicher Strategien zur Konfliktlösung. Annahme der Andersartigkeit, Umgang |
| mit ihr, Reflexionen. Anspruch auf Kennen lernen anderer Kulturen. |
Deutsche Sprache und Literatur
(für den traditionellen Minderheitenunterricht)
Traditioneller Sprachunterricht
Entwicklung sprachlicher Fertigkeiten
1. Hörverstehen
| Jahrgänge 1-4 | Jahrgänge 5-6 | Jahrgänge 7-8 | Jahrgänge 9-12 |
| Verstehen von einfachen Äußerungen, Fragen und Antworten, darauf in folgenden Themenkreisen reagieren können: Familie, Wohnung, Schule, Tagesablauf, Kleidung, Wohnort, Verkehr, Umgebung, Gesundheit, Einkauf. Kurze Geschichten aus dem Leben der Ungarndeutschen. | Verstehen von einfachen Äußerungen, Fragen und Antworten, darauf in folgenden Themenkreisen reagieren können: Beruf, Gesundheit, Familie, Essen Freizeit. Geschichten aus dem Leben der Ungarndeutschen und der deutschen Literatur. | Die Umgangssprache in folgenden Themenkreisen verstehen: Familie, Unterricht, Berufswahl, Kultur, Sport, Reisen, Medien, Dienstleistungen, " Gesundheitsschutz, Umwelt, -schutz Landeskunde, Rechte und Pflichten der deutschen Minderheit. Inhalte, Mitteilungen, Informationen verstehen und darauf reagieren (Hörverstehen). | Verstehen der Mitteilungen von Radio- und Fernsehsendungen. Verstehen der Inhalte von populärwissenschaftlichen und Spielfilmen. Verstehen der Inhalte von Texten der deutschen Literatur und der Mundarten. Verfolgen dramatisierter Aufführungen literarischer Werke. Produktionen muttersprachlicher Künstler (Hörspiel, Theateraufführung, literarischer Abend) folgen können. In Diskussionen Pro- und Kontraargumente verstehen., zwischen wichtigen und unwichtigen Informationen unterscheiden können. Aus dem Sprachstil auf die Beziehung der Gesprächspartner schließen. |
2. Sprechfertigkeit
| Jahrgänge 1-4 | Jahrgänge 5-6 | Jahrgänge 7-8 | Jahrgänge 9-12 |
| Einfache Aussagen, Fragen, Glückwünsche, Wünsche formulieren. Formale Elemente der Wendungen zur Begrüßung, zum Abschied, zur | Sich in Dialoge einschalten, Erlebnisse in einfachen Sätzen erzählen. 10 Sprichwörter und Reime sowie 5 Gedichte auswendig kennen, einige | Mit verschiedenen Partnern Gespräche, Diskussionen über die unter Punkt 1 angegebenen Themenkreise mit einfachen und zusammenhängenden | Gespräche und Diskussionen mit einem Muttersprachler über verschiedene Alltagsthemen führen. Mit Anwendung eines adäquaten |
| Vorstellung genau kennen | Anekdoten erzählen | Wendungen führen. Über | Wortschatzes Kontakte |
| und benutzen. Wendungen | können. | Erlebnisse und Erfahrungen | knüpfen, Meinungen |
| zur Erteilung und | in einfachen | formulieren, über Erlebnisse | |
| Einholung einfacher | Satzkonstruktionen | berichten, Geschichten | |
| Auskünfte und Bitten | berichten. Sich informieren, | erzählen. Mit Hilfe von | |
| anwenden. | Fragen formulieren, | Bildern und Zeichnungen | |
| Mit Hilfe von Bildern, | Wünsche äußern, | über ein Themenkreis | |
| Illustrationen kurze | Informationen geben | sprechen. Berichten über | |
| Geschichten, Märchen | Bewusste Anwendung der | Ereignisse, | |
| vortragen, dramatisieren. | richtigen Aussprache und | Kulturprogramme, Radio- | |
| Gedichte, Lieder, Kurze | Intonation. | und Fernsehsendungen der | |
| Texte, Märchen, Srüche, | Ungarndeutschen. | ||
| Sprachspiele einstudieren, | Dolmetschen von | ||
| memorisieren. | Alltagstexten. 5-6 Gedichte rezitieren. |
3. Leseverstehen
| Jahrgänge 1-4 | Jahrgänge 5-6 | Jahrgänge 7-8 | Jahrgänge 9-12 |
| Lautes Lesen mit dem entsprechenden Rhythmus, mit richtiger Aussprache und Intonation. Aus einfachen Texten Information gewinnen und wiedergeben. Im neuen Kontext die gelernte Lexik erkennen, verstehen. Das Leseverstehen durch stummes Lesen fördern. Kurze literarische Texte (Märchen, Sagen, Gedichte) lesen. | Texte der unter Punkt 1 genannten Themenkreise bearbeiten können, mit besonderem Hinblick auf die Interpretation von Geschichten, die die Lebensweise der Ungarndeutschen vorstellen. Entwicklung des fließenden und ausdrucksstarken Lesens. | Bekannte und unbekannte Texte fließend mit richtiger Intonation lesen. Mit Hilfe der gelernten Lexik den gelesenen Text zusammenfassen, über seinen Inhalt eine Meinung formulieren. Bei längeren Texten das Wesentliche hervorheben. Deutsche Gedichte und Erzählungen nach dem Lesen interpretieren. Werke von ungardeutschen Autoren verstehen, ihren Inhalt und ihre Aussage interpretieren, um das Bild über das Leben und die Kultur der Ungarndeutschen zu erweitern. | Den Inhalt von gelesenen Fachtexten und kurzen literarischen Werken mit Hilfe eines Wörterbuches zusammenfassen, Meinungen formulieren, pro oder kontra argumentieren. Verstehen von Artikeln aus Jugendzeitschriften. Kurze belletristische Werke nach dem selbstständigen Lesen interpretieren, ihre Werte erkennen. |
4. Schreiben
| Jahrgänge 1-4 | Jahrgänge 5-6 | Jahrgänge 7-8 | Jahrgänge 9-12 |
| Richtiges Schreiben der Wörter des Grundwortschatzes. Sätze und kurze zusammenhängende Texte abschreiben und nach Diktat und Hören schreiben. Nach vorgegebenem Beispiel einen aus mehreren zusammenhängenden Sätzen bestehenden Text verfassen, z.B. | Bildbeschreibung; die auf einem Bild dargestellte Geschichte schriftlich formulieren können. Ausfüllen eines einfachen Formulars. Die Regeln der deutschen Rechtschreibung kennen und anwenden. | Gedanken über die unter Punkt 1 angegebenen Themenkreise schriftlich ausdrücken. Aufsätze, Berichte, Briefe nach den (standartisierten) Regeln der Textverfassung schreiben. Einen Erlebnisbericht über selbständig gelesene literarische Werke schreiben. Die Regeln der sprachlichen Korrektheit | Weiterentwicklung der Methoden des Verfassens von Texten (offizieller Brief, Lebenslauf, innere und äußere Charakterisierung). Verfassen eines Erlebnisberichts über den Inhalt, die Aussage und die Werte je 1 literarischen Werks ungarndeutscher Autoren. Die Grammatik, |
| Ansichtskarte, Vorstellung. | gründlich kennen und anwenden. Einfache Texte mit Wörterbuch übersetzen. | sprachliche Korrektheit, Stilistik, und Orthographie gründlich kennen und anwenden. Übersetzen aus dem Deutschen ins Ungarische und aus dem Ungarischen ins Deutsche mit Wörterbuch. |
Deutsche Sprache und Literatur für den erweiterten traditionellen
Sprachunterricht
Entwicklung sprachlicher Fertigkeiten
1. Hörverstehen
| Jahrgänge 1-4 | Jahrgänge 5-6 | Jahrgänge 7-8 | Jahrgänge 9-12 |
| Texte in den folgenden Themenkreisen verstehen: Heim, Schule, Freizeit, Natur, Leben der Ungarndeutschen. | Texte in folgenden Themenkreisen verstehen: Arbeit, Kultur, Verkehr, Medien, Literatur der Ungarndeutschen. | Verstehen der Mitteilungen von Radio- und Fernsehsendungen. Verstehen der Inhalte von populärwissenschaftlichen und Spielfilmen. Verstehen der Inhalte von literarischen und mundartlichen Texten. Verfolgen von dramatisierten Aufführungen literarischer Werke. Produktionen muttersprachlicher Darsteller (Hörspiel, Theateraufführung, literarischer Abend) genießen. | Verstehen von Texten verschiedener Themenkreise, z.B. Probleme der Jugendlichen, Natur- und Umweltschutz, Dienstleistungen, Reisen, Feste, Freizeit, Freundschaft, Liebe, Toleranz, Religionen, Künste, deutschsprachige Länder, Europäische Union, Zukunft der Ungarndeutschen, literarische Werke des 20. Jahrhunderts. Nach Verstehen des Textes die eigene Meinung, den eigenen Standpunkt formulieren. Verstehen von deutschen Filmen, Theateraufführungen, Autorenlesungen, von fachlichen Vorträgen (über Geschichte, Musik und Kunst), ihre Mitteilungen und Aussagen zusammenfassen. |
2. Sprachfertigkeit
| Jahrgänge 1-4 | Jahrgänge 5-6 | Jahrgänge 7-8 | Jahrgänge 9-12 |
| Sich in Sprachsituationen des Alltags einschalten, Aussagen und Meinungen formulieren. Über Themen | Über Ereignisse informieren, über Erlebnisse erzählen, eine Gemeinschaft mit Anwendung des | Mit Jugendlichen und muttersprachlichen Partnern Gespräche und Diskussion führen. Mit Anwendung | Äußerung des Standpunktes, der Meinung über die oben aufgeführten Themen mit Anwendung |
| des alltäglichen Lebens | entsprechenden | eines adäquaten | adäquater sprachlicher |
| Dialoge führen. | Wortschatzes vorstellen. | Wortschatzes Kontakte | Formen und Germanismen. |
| knüpfen, Meinungen | Ein Referat | ||
| formulieren, über Erlebnisse | zusammenstellen und | ||
| berichten, Geschichten | sprachlich anspruchsvoll | ||
| erzählen. Über Ereignisse, | formuliert vortragen. Das | ||
| Kulturprogramme, Radio- | Wesentliche aus | ||
| und Fernsehsendungen der | populärwissenschaftlichen | ||
| Ungarndeutschen berichten. | und belletristischen Texten | ||
| Dolmetschen von | erfassen und wiedergeben. | ||
| Alltagstexten. | Dialoge über ein oben | ||
| Gedichte vortragen. | aufgeführtes Thema mit | ||
| einem Muttersprachler | |||
| führen. Über prominente | |||
| Persönlichkeiten (Politiker, | |||
| Dichter, Schriftsteller, | |||
| bildende Künstler, | |||
| Geistliche) der | |||
| Ungarndeutschen berichten, | |||
| mit ihnen Interviews führen. | |||
| Dolmetschen in | |||
| Alltagssituationen. |
3. Leseverstehen
| Jahrgänge 1-4 | Jahrgänge 5-6 | Jahrgänge 7-8 | Jahrgänge 9-12 |
| Fließendes, ausdruckvolles, inhaltlich gegliedertes Lesen von lexikalisch bekannten Texten mit entsprechender Wort- und Satzintonation. | Lesen- und Verstehen von fremden Texten, z.B. Prospekte, kurze Artikel aus Jugendzeitschriften. | Den Inhalt von gelesenen Fachtexten und kurzen literarischen Werken zusammenfassen, Meinung formulieren, pro oder kontra argumentieren. Artikel aus Jugendzeitschriften verstehen. Kurze belletristische Werke nach dem selbstständigen Lesen interpretieren, ihre Werte erkennen. | Literarische Werke deutscher und ungarndeutscher Autoren lesen, folgende Inhalte und Gattungen kennen: in verschiedenen Epochen geschriebene Gedichte -über Liebe, Natur, Heimat -kurze Lektüren, Kurzgeschichten, Balladen, Fabeln, Lesen von ein-zwei Romanen der Jugendliteratur oder Dramen von den im 20. Jahrhundert geschriebenen Werken deutscher Autoren. Werke ungarndeutscher Autoren, die sich mit der Sprache und Identität, mit der Naturlyrik, mit den Schicksalswegen und Schicksalsschlägen beschäftigen, deren Aussagen und Werte in die Gestaltung des Identitätsprozesses einzubauen sind, kennen lernen. Erkennen der Mundarten. Erweiterung landeskundlicher |
| Kenntnisse durch das Lesen der deutschsprachigen Presse. |
4. Schreiben
| Jahrgänge 1-4 | Jahrgänge 5-6 | Jahrgänge 7-8 | Jahrgänge 9-12 |
| Gelesene Geschichten, selbst erlebte oder erfundene Ereignisse in einigen Sätzen beschreiben. Kurze Personencharakterisie-rung en schreiben. | Briefe schreiben, unter Einhaltung der Formanforderungen. Die Regeln der Grammatik, der sprachlichen Korrektheit, der Stilistik und der Orthographie kennen und auf dem gelernten Niveau anwenden. | Methoden der Textformulierung weiterentwickeln (offizieller Brief, Lebenslauf, innere und äußere Charakterisierung). Einen Erlebnisbericht über den Inhalt, die Aussage und die Werte einiger ungarndeutscher literarischer Werke schreiben. Die Grammatik, sprachliche Korrektheit, Stilistik und Orthographie gründlich kennen und anwenden. Übersetzung aus dem Deutschen ins Ungarische und aus dem Ungarischen ins Deutsche mit Wörterbuch. | Verschiedene Schreibtechniken (Zusammenfassen, Systematisieren, Komprimieren, Anfertigung von Notizen) kennen und anwenden. Gelesene literarische, allgemeine und Fachtexte nach vorgegebenen Gesichtspunkten zusammenfassen. Referate schreiben mit Einbeziehung der Fachliteratur. Fremde Texte mit Wörterbuch übersetzen. Texte über ein beliebiges Thema verfassen, dabei die Kenntnisse der Grammatik, sprachlichen Korrektheit, Stilistik, Wörterbuchbenutzung und Orthographie sicher anwenden. |
Minderheitenkunde
(für alle Unterrichtsformen)
Entwicklung sprachlicher Fertigkeiten
1. Erwerben von Kenntnissen, Lernen
| Jahrgänge 1-4 | Jahrgänge 5-6 | Jahrgänge 7-8 | Jahrgänge 9-12 |
| Die alten Bezeichnungen der familiären, verwandtschaftlichen Beziehungen kennen. Sprachgebrauch: Mundart, Hochdeutsch erkennen. Die im Dorf gesammelten Sprichwörter und | Kenntnisse über eine von Deutschen bewohnte Siedlung aus persönlichen Gesprächen, aus Lektüren und mit Anwendung aus Filmen gewonnenen Informationen sammeln. Einblick in die | Erweiterung der Kenntnisse über die Geschichte der Ungarndeutschen durch Bearbeitung von Materialien der Quellen und Filme. Kenntnis und Darstellung der Feste des Kalenderjahres und des | Chronologisches Behandeln der deutschen und ungarischen Geschichte im Unterricht, auf Gemeinsamkeiten und Abweichungen, sowie Wechselwirkungen hinweisen. Verfolgen der |
| Wendungen, Sprüche, | Lebensweise, Bräuche, in | Kirchenjahres. Kenntnis | historischen Rolle der |
| Kinderreime, Kinderspiele | die Essgewohnheiten, | und Pflege des | Ungarndeutschen von der |
| kennen. Örtliche | Kleidung, Bauweise, | ungarndeutschen Volkslied- | Ansiedlung bis zur |
| Bezeichnungen der | Mundart durch | und Volkstanzgutes. | Gegenwart. Aufdeckung |
| Haustiere und Pflanzen des | Besichtigung von | Die ungarndeutsche | kausaler Zusammenhänge |
| Gartens lernen. Entdecken | Ausstellungen der | Volkstracht kennen und | durch menschliche |
| alter Berufe, Gebäude am | Heimatmuseen. | vorstellen können. | Schicksale. Vorstellung der |
| Wohnort und in der | Systematisierung der | Thematisiertes Sammeln | Kultur der deutschen |
| Umgebung. Die noch | gewonnenen Kenntnisse im | des Wortschatzes der | Minderheit mit |
| lebendigen Traditionen und | Unterricht und ihre | Mundart. Durch | Einbeziehung eigener |
| Bräuche kennen lernen. | Präsentation durch | Besichtigung von | Erlebnisse und Erfahrungen. |
| Kleidungsstücke der | Ausstellungen oder | Ausstellungen der | Erkennen des |
| örtlichen Volkstracht | Bühneninszenierungen. | Heimatmuseen Einblick in | Zusammenhanges von |
| erkennen. Spielzeuge | Aneignung von | das Leben der Bauern und | Sprache und Identität mit |
| anfertigen, Lieder lernen, | systematisierten | Handwerker gewinnen. | Hilfe von Werken der |
| Aufführung von kurzen | Kenntnissen im Unterricht | Grundlegende Kenntnisse | Literatur, der Musik und der |
| Szenen. In den obigen | und bei | über die Bauweise und | bildenden Künste, sowie |
| Themen | Projektpräsentationen über | Einrichtung eines | von neuen |
| handlungsorientierte | die Geschichte, Geographie | Wohnhauses durch die | Informationsträgern der |
| Aneignung der Kenntnisse. | und Kultur der | Besichtigung von | Medien. Forschungsarbeit |
| Lautes, verstehendes Lesen | deutschsprachigen Länder | Ausstellungen der | als Grundlage für Projekte |
| von kurzen Texten, mit | und der Ungarndeutschen. | ethnografischen Museen | im Bereich der aktuellen |
| Hilfe des Lehrers Skizzen | Systematisieren, | und der Heimatmuseen | Fragen der ungarischen und |
| anfertigen. | Kommentieren und | gewinnen. Frühere und | europäischen |
| Sammeln von | Präsentieren gewonnener | heutige Essgewohnheiten in | Minderheitenpolitik. |
| Sachgegenständen und | Kenntnisse bei Projekten. | den deutschen Familien, | Forschungsarbeit in den |
| Bräuchen (altersgemäß). | Gebrauch elektronischer | Spezialitäten in | Themenbereichen des |
| Datenträger. | Großmutters Küche. | Abiturs: Durchführung | |
| Möglichkeiten der | gemeinsamer und | ||
| Selbstorganisierung der | selbstständiger Projekte. | ||
| Minderheiten, ihre | Bearbeitung der | ||
| Verwirklichung auf lokaler | Fachliteratur, Notieren, | ||
| und Landesebene. | Hervorheben wichtiger | ||
| Möglichkeiten der | Informationen. | ||
| Ausübung der | Quellennachweis in | ||
| Minderheitenrechte für | wissenschaftlichen | ||
| Jugendliche und | Arbeiten. | ||
| Erwachsene durch | |||
| Rollenspiele. |
2. Kritisches Denken
| Jahrgänge 1-4 | Jahrgänge 5-6 | Jahrgänge 7-8 | Jahrgänge 9-12 |
| Erkennen der Unterschiede zwischen den früheren und den heutigen Lebensumständen. Bewusstes Akzeptieren der Unterschiede zwischen den Völkern und Volksgruppen. Die Kultur der Vorfahren durch spielerisches, dramatisiertes Reproduzieren der Traditionen kennen lernen. Die Schönheit und die | Die "Wohntraditionen" der Ungarndeutschen mit denen der Ungarn oder anderer Völker vergleichen. Die Merkmale des individuellen Erscheinungsbildes der deutschen Volksgruppe und die Geschichte seiner Entwicklung verfolgen. Verwirklichung des friedlichen Zusammenlebens mit | Zusammenhänge zwischen den, das Schicksal entscheidenden Ereignissen und ihren Folgen (z.B. Ansiedlung, geographische Lage) in der Vergangenheit der Ungarndeutschen entdecken. Die Rechte der Minderheit kennen. Die Möglichkeiten der Selbstorganisierung kennen. Die aufeinander ausgeübte Wechselwirkung | Stellung nehmen und argumentieren in Diskussionen über die Bewertung der Schicksalswege der Deutschen. Durch Interpretation von Quellen, historischen und publizistischen Schriften Ursachen bestimmter Ereignisse erschließen. Untersuchung der historischen Authentizität |
| Wichtigkeit der | anderen Volksgruppen | zwischen Geschichte und | von Aussagen |
| Volksdichtung und der | (Ungarn, Kroaten, Serben... ) | Kultur der deutschen | belletristischer Werke und |
| Traditionspflege erkennen. | Helfen bei der Entfaltung | Mutternation, der | Filme. Eine eigene Meinung |
| Die Ausdrucksformen der | der eigenen Identität. | ungarischen Nation und der | über umstrittene Fragen der |
| Mundart des Wohnortes | ungarndeutschen | Vergangenheit und | |
| oder der Umgebung mit der | Minderheit erkennen. | Gegenwart, der | |
| Hochsprache vergleichen. | Entfaltung des | Lebensweise, Kultur und | |
| Identitätsbewusstseins. | Politik der deutschen | ||
| Minderheit bilden. Ein | |||
| begründetes, authentisches | |||
| Minderheitenbild | |||
| entwickeln. Kritische | |||
| Darstellung der | |||
| einheimischen und | |||
| internationalen | |||
| Minderheitenpolitik mit | |||
| Ausschöpfung der | |||
| Möglichkeiten des | |||
| interkulturellen Lernens. | |||
| Kennen des | |||
| Minderheitengesetzes vom | |||
| Jahre 1993 und dessen | |||
| Modifizierungen, der darin | |||
| festgehaltenen Rechte und | |||
| Pflichten. | |||
| Verbindungselemente | |||
| zwischen den | |||
| Ungarndeutschen und der | |||
| Mutternation kennen, die | |||
| die Jugendlichen | |||
| betreffenden Möglichkeiten | |||
| kennen und nutzen können.. | |||
| Die Schritte des Prozesses | |||
| der bewussten Erziehung | |||
| und Vorbereitung der | |||
| ungarndeutschen Jugend, in | |||
| der Heimat zu bleiben, die | |||
| Sprache und Kultur zu | |||
| behalten, sowie die | |||
| Entwicklung des kritischen | |||
| Denkens und des | |||
| Verantwortungsgefühls | |||
| stellen eine gemeinsam zu | |||
| lösende Aufgabe der | |||
| Familie, der Schule, der | |||
| deutschen | |||
| Selbstverwaltungen, der | |||
| Vereine und der Medien | |||
| dar. Bewertung des Systems | |||
| der Minderheiten- und der | |||
| Menschenrechte nach | |||
| Gesichtspunkten des | |||
| eigenen Wertesystems. | |||
| Kritische Vorstellung der | |||
| internationalen | |||
| Beziehungen der gegebenen | |||
| Minderheit in der | |||
| Vergangenheit und heute. |
| Informationen über aktuelle Erscheinungen der Minderheitenpolitik und der Menschenrechte kennen, Das Dasein der gegebenen Minderheit außerhalb des Mutterlandes kennen, vorstellen. |
3. Kommunikation
| Jahrgänge 1-4 | Jahrgänge 5-6 | Jahrgänge 7-8 | Jahrgänge 9-12 |
| Mit jungen und älteren | Gespräch über das Leben | Bericht über die | Aktive Teilnahme an |
| ungarndeutschen Personen | der deutschen Minderheit | selbständige Sammelarbeit | Diskussionen über |
| Gespräche über ihr Leben | und über die Möglichkeiten | im Unterricht. Vortragen | Minderheitenthemen, |
| führen. | der Ausbildung früher und | von Liedern, Gedichten, | Argumentieren für den |
| Fragen stellen über | heute. | Aufführung von | eigenen Standpunkt. Bericht |
| Lebenssituationen im | Schriftliche und mündliche | Theaterstücken, | über die kulturellen und |
| Alltag. | Präsentation der | Trachtenschau in der | politischen Ereignisse der |
| Für Klassenprojekte | Sammelarbeit. Bräuche, | Klasse, bei | Deutschen. Mit |
| Material in der Gemeinde | Geschichten, Tänze auf der | Projektpräsentationen, bei | Schauspielern und |
| oder im Komitat sammeln. | Bühne aufführen. Im | Schulfesten und auf dem | Politikern Interviews über |
| Mündlicher Bericht im | Unterricht und bei | Schwabenball. | aktuelle Fragen führen. |
| Unterricht über die eigenen | Schulfeiern Gedichte, | Besprechung der Themen | Schriftliche und mündliche |
| Erfahrungen. Zeichnungen, | Sprüche, Reime, | der Medien. Gespräche über | Präsentation der |
| Modelle und Maketten | Geschichten rezitieren, | die Bereiche der | Forschungsarbeit über die |
| anfertigen. Bräuche und | Volkslieder singen. | Minderheitenpolitik (dem | Minderheitengeschichte und |
| Spiele auf der Bühne | Erste Schritte zur Entfaltung | Alter entsprechend) | die Volkskunde. Über die |
| aufführen. Lieder, Reime, | des Identitätsbewusstseins | Themenwahl und die | |
| Kindergedichte, Märchen | anhand von Gesprächen. Zu | objektive Informierung in | |
| vortragen. | Projekten Interviews | den deutschen Radio- und | |
| durchführen und dokumentieren. | Fernsehsendungen sowie der Presse berichten. | ||
| Präsentation der Projekte. | Bearbeitung der eigenen | ||
| Sammelarbeit für Projektpräsentation oder thematische Ausstellung. Präsentation der selbstständigen Forschungsarbeit, Verteidigung der Ergebnisse. Dramatisierte Aufführung von Bräuchen auf Schulveranstaltungen. |
4. Orientierung in Raum und Zeit
| Jahrgänge 1-4 | Jahrgänge 5-6 | Jahrgänge 7-8 | Jahrgänge 9-12 |
| Adäquater Gebrauch der | Erweiterung der Begriffe für | Orientierung in Raum und | Präzise Orientierung in |
| Zeitbezeichnungen. | die Zeit: Anwendung von | Zeit mit Hilfe | Raum und Zeit: Ort und |
| Aneignen und Üben von | historischen Zeitangaben | elektronischer | Zeit historischer |
| Begriffen, die sich auf Zeit | (z.B. Jahrhundert). | Datenträger. Kennen der | Ereignisse. |
| und Raum beziehen. | Gebrauch der Landkarte, | ungarndeutschen | Territoriale Gliederung |
| Erzählen von | geographische Orientierung | Siedlungsgebiete. | der Ungarndeutschen von |
| Vergangenem in kurzen | bei gelernten Inhalten. | Schauplätze der | der Ansiedlung bis heute. |
| Sätzen. | Museumsbesuch, | Institutionen der | Analyse der Situation der |
| Orientierung in den | Einrichtung eines Dorfes, | Ungarndeutschen und ihre | Volksgruppe im Lauf der |
| Dörfern, die bei Projekten | Grundriss. | Funktion. | Geschichte und anhand |
| besucht werden: | der heutigen Situation im | ||
| Platzierung der | Spiegel verschiedener | ||
| Einrichtungen eines | Datenträger | ||
| Dorfes. | (Volkszählungsdaten, Medien, Internet). Informationen holen von den Web-Seiten der Institutionen der deutschen Volksgruppe. |
5. Schlüsselelemente des Inhalts
| Jahrgänge 1-4 | Jahrgänge 5-6 | Jahrgänge 7-8 | Jahrgänge 9-12 |
| Grundkenntnisse über die | Weitere Kenntnisse über die | Historische Kenntnisse im | Historische Wendepunkte |
| Kultur der | Kultur, Bräuche und | Zusammenhang mit der | im Leben des |
| Ungarndeutschen. | Sprache der | Ansiedlung. | Ungarndeutschtums. |
| Kenntnisse über die | Ungarndeutschen. | Heimatmuseen, von | Rolle der Volksgruppe in |
| Familie. Neubelebung der | Kenntnis der Werke | Deutschen bewohnte | Europa und im |
| Bräuche des | ungarndeutscher Autoren. | Ortschaften. | Mutterland. |
| Kalenderjahres. | (Dem Alter entsprechend.) | Ungarndeutsche Medien. | Künstlerische Leistungen |
| Kenntnis des Heimatortes | Heimatort, Haus und Hof, | Gedruckte Medien, | (Literatur, bildende |
| und seiner Umgebung. | Einrichtungen dieser. | Ausgaben. | Kunst). |
| Kennen von Werken der | Flurnamen. | Bräuche im Kalenderjahr, | Tiefgehende Kenntnisse |
| Volksdichtung und | Essgewohnheiten, | Neubelebung dieser. | der Bräuche und ihres |
| Kunstdichtung, Rezitieren | Eigentümlichkeiten der | Volkstracht. | Ursprungs. |
| einiger. | ungarndeutschen Küche. | Tätigkeit ungarndeutscher | Bewandertheit im Bereich |
| Kenntnis einiger | Arbeiten um das Haus. | Autoren und Künstler. | der Fragen der Identität |
| Handwerke, Reproduzieren | Bräuche in der Familie und | Kenntnisse im | und Sprache. |
| von Produkten (Puppen aus | im Kalenderjahr. | Zusammenhang mit der | Minderheiten in Ungarn: |
| Maiskolben, Eierfärben | Pflege der Volksmusik und | Sprache: Geschichten, | Schulsystem, |
| usw.).Grundkenntnisse | des Volkstanzes. | Ausdrücke zu bestimmten | Minderheitenpolitik, Lage |
| über die Sprache der | Themen. | der Volksgruppen. | |
| Volksmärchen: Sammeln | Ausdruck der Identität. | ||
| von Mundartwörtern zu | |||
| bestimmten Themen. | |||
| Erlernen von Sprüchen. |
6. Reflexion: Selbstbild, Selbstkenntnis, Identität
| Jahrgänge 1-4 | Jahrgänge 5-6 | Jahrgänge 7-8 | Jahrgänge 9-12 |
| Die Schüler sollen | Suche nach Antworten auf | Anspruch auf die | Ausgeprägte Form der |
| erkennen, dass die | Fragen, die zur | bewusste Identität soll | Identität: die Schüler |
| Zugehörigkeit zu einer | Herausbildung der Identität | entstehen: Fragen sollen | bekennen sich zu ihrer |
| Volksgruppe kulturell | führen: wer gehört zu einer | die Schüler beschäftigen, | Volksgruppe und bringen |
| einen Mehrwert bedeutet. | Volksgruppe, wer sind die | wie die Wurzeln, Sprache, | das auch zum Ausdruck. |
| Fragen sollen sie | Deutschen, wie leben sie | Kultur, Lage und Politik | Offenheit anderen |
| beschäftigen, die sich | mit der Mehrheitsnation | der Volksgruppe. Es soll | Kulturen und Sprachen |
| darauf beziehen, dass sie in | zusammen usw. | bewusst werden, dass ein | gegenüber. |
| gewisser Hinsicht anders | Die Problematik, was es | Mensch auch eine | Kenntnis der eigenen |
| sind, als ihre Mitschüler | bedeutet, Ungarndeutscher | mehrfache Identität | Wurzeln. Ein positives |
| und doch. | zu sein, soll sie | besitzen kann. Für das | Zukunftsbild besitzen. |
| beschäftigen. | Individuum wichtige | Kenntnis der | |
| Interesse an der | Werte sollen erkannt | Möglichkeiten der | |
| Vergangenheit und den | werden. Vorteile der | Zugehörigkeit zu einer | |
| Wurzeln der Volksgruppe. | Sprachkenntnis für sie | Volksgruppe bzw. | |
| Werte der früheren | und für die Volksgruppe | Sprache und die damit | |
| Generationen. | entdecken. | verbundenen Pflichten. Die Fähigkeit der Toleranz, Konfliktlösung und Problemlösung soll die Schüler charakterisieren. |
F) ROMÁN KISEBBSÉGI OKTATÁS
1.1. Román nyelv és irodalom
(Anyanyelvű és kétnyelvű kisebbségi oktatási forma)
Fejlesztési feladatok
1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Egyszerű, érthető nyelvi eszközökkel történő gondolatcsere a román nyelvet második nyelvként és anyanyelvként beszélők között. Kellő figyelem a beszélgetőtársra. Figyelem a román nyelvre jellemző gondos hangképzésre, a diftongusok és triftongusok helyes kiejtésére. Törekvés a kommunikatív nyelvi kompetencia alapjainak az elsajátítására, az artikulált nyelvi magatartás kialakítására. | Gondolatok, szándékok érthető közlése a hétköznapi beszédhelyzetekben. Gondolatközlés egyszerű mondatokban. Törekvés a mások számára érthető beszédre, az érzékletességre. Mások véleményének meghallgatása és a saját vélemény érthető kifejtése egy-egy érvre összpontosítva. | Törekvés a megfelelő szókincs elsajátítására, a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismeretére. Aktív bekapcsolódás a különböző kommunikációs folyamatokba. Mások véleményének meghallgatása és figyelembevétele. Saját vélemény megvédése érvekkel és ellenérvekkel. Empatikus viszony kialakítása. Tudatos nyelvi magatartás kialakítása, a nyelvismeret fokozatos fejlesztése. | A szókészlet és a nyelvtan olyan szintű ismerete, amellyel a beszélő képes helyt állni a szűkebb (család, iskola, kisebbség) és a tágabb közösségekben (a két szomszédos nép együttműködése, határon átívelő projektek, vállalkozások, európai nemzetek közössége, egyetemes kontextus). Törekvés a nyelv alapos és reflexív ismeretére. A helyes és kreatív nyelvhasználat igénye a magán-és közélet legkülönbözőbb területein. Különböző szövegműfajok megértése, értelmezése és alkotása. Logikus, helyes, lényegre törő szövegalkotás. Árnyalt, artikulált kifejezésmód. |
| Alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezőihez a különböző valós beszédhelyzetekben. Gondolatok, szándékok közlése választékos kifejezéskészlettel. Törekvés a lényeg kiemelésére, a nyelvtani szabályokkal összhangban lévő, pontos és árnyalt megfogalmazásra. Törekvés a beszédpartner igényének a megismerésére, véleményének türelmes meghallgatására és figyelembevételére. Az "el-beszélgetés" helyett a kritikus és építő jellegű párbeszéd kezdeményezése. | |||
| A különböző mondatfajták felismerése, és rendeltetésszerű használata. Értelmes párbeszéd folytatása hétköznapi kommunikációs helyzetekben. Gondolatok, élmények összefüggő elmondása, szöveggé formálása. A hangsúly és hanglejtés alkalmazása a különböző mondattípusokban. Törekvés az érthető, tiszta beszédre. Rövid hallott szöveg lényegének megértése. | A nyelvtudás folyamatos gyarapítására irányuló igény fejlesztése. A beszélő szándéknak és a célnak legmegfelelőbb mondatfajták használata. Logikus kérdésfeltevés és lényegre törő válaszadás, értelmes véleménynyilvánítás. Tudatos törekvés a nyelv hangzóinak tiszta kiejtésére, a nyelvileg helyes, árnyalt kifejezésre. Figyelem a szünetre, a hanglejtésre, hangerőre, mondatdallamra. | Hallott szövegek reprodukálása. Élménybeszámoló a különféle mondatok tudatos és változatos alkalmazásával. A beszélő szándékának megfelelő mondat- és szövegfonetikai eszközök helyes használata. A szóbeli érvek meggyőző megfogalmazása és kifejezése (hitelesség, őszinteség). Különféle beszédműfajok technikáinak helyes alkalmazása. | A beszédpartnerek nyelvtudásának kölcsönös gyarapítása (igényes közlésformák átvétele). A beszédpartner figyelmének lekötése változatos, érzékletes közlésformákkal. A kommunikáció és metakommunikáció összhangjának megteremtése a beszédfolyamatban. Árnyalt, változatos kifejezésmód. Az értő figyelem alkalmazása. Törekvés az önkorrekcióra. Hangképzési, mondatszerkesztési és szövegformálási szempontból egyaránt érthető, kifejező beszéd. A beszédszándéknak megfelelő hangszínváltozat érzékletes használata. |
| A gesztusnyelv néhány jelének ismerete. A testbeszéd megfigyelése. | A nem nyelvi kifejezőeszközök helyes alkalmazása a különféle beszédszituációkban. Törekvés a szóbeli közlés és a gesztusok összhangjára. | Az élőszavas közlés és a gesztusnyelv harmonizálása különböző beszédhelyzetekben. Igény a helyes testbeszédre (pl. szemkontaktus a | Figyelem a testbeszéd helyes alkalmazására a kommunikációs folyamatban (pl. szemkontaktus megteremtése a |
| beszédpartnerrel). | beszédpartnerekkel, kifejező arcjátékok). Szöveggel összehangolt gesztikuláció. | ||
| Aktív részvétel a közösség dramatikus játékaiban (pl. egy-egy népszokás megjelenítése, zenés-dalos színjáték bemutatása). Népi szövegek elsajátítása. Memoriterek. | Különböző szövegtípusok megtanulása és szöveghű reprodukálása. Törekvés a helyes kiejtésre. Különféle dramatikus formák kipróbálása (improvizáció, vers- és prózamondás, bábjáték). | Vers- és prózamondás nyelvjárási és szépirodalmi szövegekből. Az egyéni adottságok, beszédsajátosságok kihasználása. Szerepvállalás különböző diákszínpadi előadásokban. | Memoriterek. Figyelem a hangszínváltozásra, a szünetre, hanglejtésre, mondatdallamra; a szuggesztív előadásmódra. |
| Udvariassági formák alkalomhoz, beszédszituációhoz illő használata. Az IST-hoz kapcsolódó alapismeretek elsajátítása, román kulcskifejezések használata. | Olvasmányok tartalmának összefoglalása saját véleményalkotással. A modern információhordozók alkalmazásával kapcsolatos ismeretek fokozatos bővítése. (szövegszerkesztés román nyelven, internet, CD-ROM). | Referátum, tudósítás a hazai románság életéről, interjúkészítés ismert személyekkel. Felkészülés az elektronikus média útján történő kommunikációra: e-mail, hálózati eszközök. A román nyelv egyre gyakoribb használata a korszerű technológia segítségével. | A tudományok és művészetek nyelvének ismerete (film, fotó, színház). A művészet kódjainak megfejtése. A művekben rejlő etikai és esztétikai értékek befogadásának az igénye. Az elvonatkoztató képesség, a kritikai gondolkodásmód és a kreativitás fejlesztése. Az információs társadalom technológiájának rendeltetésszerű és interaktív használata etikai elvek követésével. |
| Tanulópárok párbeszéde, közös nyelvgyakorlása. Egymás szókincsének kölcsönös fejlesztése. Bekapcsolódás a tanulócsoport beszélgetéseibe. Tanúságtétel egészséges vitakészségről, helyes szókincshasználatról. A beszélgetést lezáró közlési formák ismerete. | Saját vélemény megfogalmazása és alátámasztása egy többszereplős társalgási folyamatban. A tanuláshoz szükséges köznyelvi, szaknyelvi és irodalmi (alap)szókincs aktivizálása. Valós beszédhelyzetek megjelenítése csoportbontásban. Törekvés a pontos, helyes és folyamatos előadásra. | Érvelő véleményalkotás többszereplős beszédszituációban. A beszélőtársak véleményének meghallgatása, s az arra való helyes reagálás. Mások érvelésének ésszerű elfogadása vagy elutasítása. | Együttműködés és toleráns magatartás tanúsítása csoportmunkában. A vita nyelvi és etikai szabályainak alkalmazása egy többszereplős beszédhelyzetben. A nyelvi (ön)kontroll képességének fejlesztése. A saját vélemény ismételt átgondolása. A helyzetkomikumok felismerése, félreértések tisztázása. |
| Törekvés a szókincs gyarapítására és a helyes intonációra. | Önálló nyelvművelési szándék kifejezése. A diák stílusának színesítése rokon jelentésű szavakkal. Kellő figyelem az összetett mondatok logikus felépítésére, helyes megformálására, majd a logikus szövegszerkesztésre. Tolmácsolás automatizmusokkal. | Felkészülés audiovizuális prezentációra, a korszerű technikai eszközök használatára (laptop, digitális tábla). Felkészülés a korszerű információhordozók célszerű használatára. Prezentáció összeállítása tanári irányítással. Önálló előadás megtartása. |
2. Olvasás, írott szöveg megértése
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Bevezetés a román hangzók birodalmába. A jelrendszer elsajátítása a fokozatosság elvével, a tanulók egyéni képességeinek figyelembevételével (hang, szó, szószerkezet, mondat). Ismerkedés a szövegértési technikák alapjaival. A román szótagolási szabályok tudatos alkalmazása ismeretlen szövegben. | A szavak konkrét és átvitt jelentéstartalmának felismerése a szöveg kontextusában. Törekvés a szövegértési technikák fokozatos elsajátítására és alkalmazására. | A szövegértési technikák tudatos alkalmazása. A szövegben rejlő metaforikus tartalmak megfejtéséhez szükséges képesség fejlesztése gyakorlással. | A szövegértési technikák további tökéletesítése, gyakorlása, helyes alkalmazása. A tudásban rejlő hatalom felismerése. Nyitottság az élethosszig tartó tanulásra. Szókincsgyarapítás a nyelv minden rétegére kiterjedően (felkészülés a felnőtt létre). |
| Az olvasási technika folyamatos fejlesztése hangos és csendes olvasással. Szövegértési gyakorlatok, az olvasási képesség fejlesztése. Különböző modalitású mondatok dallamának kifejezése a hangos olvasásban. Olvasás egyéni tempóban, kiegyensúlyozott ritmusban. | Különböző szövegfajták értelmező (néma és hangos) olvasása, helyes hangsúllyal és mondatdallammal. Megfelelő olvasási tempó kialakítása. Az önellenőrzés képességének fejlesztése. Irodalmi szövegek közös és egyéni olvasása az iskolában, a könyvtárban vagy otthon. Önálló olvasás igénye: házi olvasmányok; olvasónapló készítése. | Eltérő szövegtípusok értelmező felolvasása a szövegfonetikai eszközök helyes alkalmazásával. Az olvasmánytartalmak szóbeli összefoglalása, kérdések megfogalmazása. Kisenciklopédiák, lexikonok rendeltetésszerű használata. | Szövegértelmezés a teljes megértés, a helyes hanglejtés és kifejező olvasás igényével. |
| Az aktív szókincs gyarapítása az olvasmányélmény alapján. Pl.: mese értelmezése, szereplőinek rövid jellemzése (szinonimák, antonímák). Az olvasott szöveg tartalmának elmesélése, megbeszélése tanulópárban. | Az aktív és passzív kifejezéskészlet bővítése különböző szövegtípusok megismerésével (tájékoztató, érvelő, kifejező). Önálló véleményalkotás a szöveg tartalmával kapcsolatban. Szókincsbővítés párban vagy csoportmunkában. | Szókincsgyarapítás önálló és csoportos munkával. Olvasmányok közös feldolgozása. Szövegértelmezési viták (érvek, ellenérvek). A vitapartner véleményének türelmes meghallgatása és átgondolása. Személyiségépítő gondolatcsere. | A szépirodalmi szövegben rejlő jelenség mögötti lényeg megértése. A kifejezéskészlet további aktív bővítése a különböző tudományok és művészetek (szak)szókincsével. Szakszavak beépülése a szókincsbe. Szövegértelmezés összehangolt csoportmunkában. |
| A szövegszerkesztés alapvető eljárásainak megismerése. | Az életkornak megfelelő szövegek feldolgozása (tömörítés, kifejtés, magyarázat). Kohézió, ok-okozati összefüggések felismerése az adott szövegben. | Többletjelentések megértésének gyakorlása (a szavak konkrét és átvitt jelentése). Értő szöveginterpretálás. Irodalmi, ismeretterjesztő és publicisztikai szövegek értő olvasása és tartalmának feltárása. A szövegelemzés alapvető eljárásainak gyakorlása, önálló alkalmazása. | A szöveg logikai -jelentéstani - formai összefüggéseinek megértése. A különböző műfajú és tartalmú szövegek jelentésrétegeinek feltárása. Műfaji meghatározások. Stílusirányzatok felismerése különböző műfajú alkotásokban. A szöveg-feldolgozási eljárások helyes alkalmazása a különböző szövegtípusokban. |
3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A román betűvetés | Rendezett, olvasható | Az esztétikus írás mint az | A román nyelvi normákat |
| technikájának elsajátítása. | betűformák alkalmazása. | önkifejezés eszköze. | követő, hatékony, egyéni |
| Egyéni stílus fokozatos | írásmód. | ||
| kialakulása. | |||
| Néhány mondat logikus | Tollba mondott szöveg | A román nyelvhelyességi | Árnyalt szókincs és |
| összekapcsolása, szöveggé | helyes és szép írása. | törvényszerűségek tudatos | esztétikus íráskép |
| formálása. | alkalmazása. | használata. | |
| Önálló vázlat, szinopszis és | |||
| különböző irodalmi és nem | |||
| irodalmi szövegek alkotása. | |||
| Szövegszerkesztési | Az anyaggyűjtés és | A szövegalkotási és | Világos és kreatív |
| alapismeretek, (a szöveg | elrendezés módszerének | szerkesztési ismeretek | szövegalkotás a logikai - |
| főbb szegmentumai). | elsajátítása. | további bővítése. A | jelentéstani - formai |
| Törekvés önálló vázlat és | szövegszerkesztés főbb | sajátosságok betartásával (a | |
| A vázlatkészítés | fogalmazás készítésére. | szempontjainak | legkülönbözőbb |
| módszerének elsajátítása és | Élmények, események | készségszintű alkalmazása | szövegtípusokban). |
| gyakorlása tanári | megfogalmazása különböző | különböző | |
| irányítással. | szövegtípusokban és | szövegtípusokban | |
| műfajokban | (önéletrajz, magán és | ||
| (leírás, elbeszélés, | hivatalos levél). | ||
| jellemzés). | |||
| Rövid szövegek | Referátum, projekt | A nyelvtani, stilisztikai és | |
| alkotásának gyakorlása. | anyagának összegyűjtése, | helyesírási ismeretek | |
| rendezése, formába öntése | tudatos, készségszintű | ||
| tanári irányítással. | alkalmazása a | ||
| Önálló vázlatkészítés. | terjedelmesebb szövegek | ||
| Logikusan, arányosan | (értekezés, pályázat, esszé) | ||
| felépített dolgozat. | alkotásában. | ||
| Román és magyar nyelvű | Fordítás románról | Fordítás magyarról | Egy és kétnyelvű szótár |
| szólások és közmondások | magyarra | románra (egyre gyorsabb | használata fordítás közben. |
| összevetése. | (szótárhasználattal). | tempójú szótárhasználat). |
4. A tanulási képesség fejlesztése
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Az önálló tanulás alapismereteinek elsajátítása. A könyvtárhasználat alapjai. Gyermeklexikonok, atlaszok megismerése, forgatása. Ismerkedés a modern információhordozókkal (audiovizuális, elektronikus, | A tudásszerzés és feldolgozás technikáinak egyre szélesebb körű ismerete. A saját tanulási stratégia fokozatos kialakítása. A könyvtárhasználattal kapcsolatos ismeretek bővítése. Az IST eszközök alkalmazása az írási és | A tanulási folyamat ésszerűsítése (hatékony gazdálkodás az idővel és az információval). Ismeretszerzés, feldolgozás, beépülés a személyiségbe. Az önálló feladatmegoldás gyakorlása, különböző információhordozók, segédkönyvek, lexikonok, szótárak rutinos forgatása. | Élőszavas és írásos információk gyűjtése, szelekciója, rendszerezése és célszerű felhasználása. Az életkornak megfelelő tájékozódás a könyvtárban, levéltárban, múzeumban. |
| internet, CD_ROM). | olvasási képességek | IST eszközök interaktív | Az IST alkalmazása a |
| Az IST eszközök használata | fejlesztésében. | használata. | kritikai gondolkodás, a |
| az életkornak megfelelően. | kreativitás fejlesztésében. | ||
| Információk gyűjtése és | Önálló anyaggyűjtés | Az információ felhasználás | Anyaggyűjtés könyvtárban, |
| feldolgozása tanári | könyvtárban, médiatárban, | normáinak a megismerése | levéltárban, múzeumban, |
| segítséggel. | interneten. | (az idézés formai és etikai | médiatárban, interneten. |
| Törekvés az önálló | szabályai, forrás | A gyűjtött információk | |
| Vázlatkészítés tanári | vázlatkészítésre. | megjelölése). | rendszerezése, értelmezése |
| irányítással. | Jegyzetkészítés tanári | Önálló vázlatkészítés. | és feldolgozása. Önálló |
| irányítással | Törekvés a tanári | vázlat, szinopszis, dolgozat, | |
| Az elsajátított ismeretek | (szelektálás, | magyarázat önálló | projekt, beszámoló |
| alkalmazása új | lényegkiemelés, tömörítés). | jegyzetelésére (kulcsszavak, | készítése. |
| feladathelyzetekben. | kulcsmondatok kiemelése) | Előadás önálló jegyzetelése | |
| Összefoglalás tanári | Olvasási napló vezetése, | (tömören, lényeglátóan). | |
| irányítással | (lényeg kiemelése). | ||
| (megadott szempontok | Egyéni vagy csoportos | ||
| szerint). | Törekvés az önálló | projektkészítés az etikai | |
| Az összefoglalás lényegének | összefoglalásra, a | szabályok betartásával | |
| a megértése. | szintézisteremtő képesség | (bibliográfia, jegyzetek, | |
| fejlesztésére. | forrás megjelölése, | ||
| adatközlők, mellékletek, | |||
| A tanultak felhasználása | illusztrációk, fotók, ábrák). | ||
| (dolgozat, előadás, | Az ismert módszerek | Önálló összefoglalás ok- | |
| referátum). | alkalmazása új feladatok | ||
| megoldásában. | okozati összefüggések, | ||
| (lényeglátás, időrend, | |||
| adatok). | |||
| Nagy gyakorlottság az | |||
| információszerzésben- és | |||
| feldolgozásban (újabb és | |||
| újabb feladathelyzetben). |
5. Ismeretek az anyanyelvről (a kisebbség nyelvéről)
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A magyar és a román ABC | A nyelvi egységek | A román nyelv típusához | A román leíró nyelvtani |
| eltérése. Az ea, ia, oa, ua, | szerkezeti, jelentéstani | kötődő alapismeretek. Az | ismeretek helyes |
| és a ce, ci, ge, gi, che, chi, | összefüggéseinek | eddig elsajátított nyelvtani, | alkalmazása. Hangtani, |
| ghe, ghi, z sajátosságai. | felismerése (a hangok, a | stilisztikai és helyesírási | szófajtani, mondattani, |
| szóelemek, a szavak | ismeretek tudatos | jelentés- és szövegtani | |
| szintjén). | alkalmazása. | megközelítések. | |
| A helyes szótagolás, | A tanult szófajok helyes | Az összes szófaj helyes | A román nyelv |
| szóképzés. A szótagolás | használata a | használata. Az igeidők és a | szabályainak ismerete és |
| szabályainak helyes | közlésfolyamatban. | rendhagyó igék helyes | helyes alkalmazása szóban |
| alkalmazása ismeretlen | Mondattan. A mondatfajták | használata. A mellérendelés | és írásban. |
| szövegben. A szófajok (ige, | megfelelő használata a | és alárendelés felismerése. | |
| főnév, melléknév, névmás, | különböző | ||
| számnév). A mondat részei. | beszédhelyzetekben. | ||
| Az alany és az állítmány | |||
| egyeztetése. Az egyes és | |||
| többes szám. A jelen idő. | |||
| (A többi igeidő felismerése). |
| Jelentéstani alapismeretek. | Jártasság a szavak | A jelentéstani ismeretek | A szöveg nyelvi és nem |
| Szókincsbővítés | jelentésviszonyaiban | további bővítése. A kisebb, | nyelvi eszközeiből fakadó |
| (szinonimák, antonímák). | (szinonimák, antonímák, | nagyobb nyelvi | jelentések, |
| homonimák). Kézikönyvek, | egységekhez kötődő kreatív | jelentésviszonyok | |
| egynyelvű szótárak | gyakorlatok. A szavak | felismerése. Törekvés a | |
| rendeltetésszerű használata. | jelentésének változása a különböző kontextusokban. | gazdag, árnyalt szókincs helyes használatára. | |
| Mondathalmaz. Szöveg. | Szövegformálás a témának | Változatos stílusfajták | A kohézió megteremtése a |
| Életkornak megfelelő rövid | megfelelő szókészlet | alkalmazása a | szövegformálásban (hely, |
| szövegek alkotása. | használatával (a tartalom és | szövegalkotásban. | idő, ok-okozati |
| Néhány mondatos | a forma viszonya). | Irodalmi és nem irodalmi | összefüggések meglátása). |
| elbeszélés, jellemzés | Irodalmi és nem irodalmi | szövegek feldolgozása | Irodalmi és nem irodalmi |
| leírása. | szövegek feldolgozása | megadott szempontok | szövegek önálló és helyes |
| tanári irányítással. | szerint. | feldolgozása. | |
| Régi és modern szövegek | A román és a magyar | Állandóság és változás a | |
| összehasonlítása, a nyelvi | nyelvtípus összevetése, | nyelvben (ok-okozati | |
| állapot változásának | különbségének felismerése. | összefüggések feltárása). | |
| felismerése. |
6. Ismeretek az irodalomról
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Az értő-érző olvasás | A(z) (román) irodalom | Művek elemző-értelmező | Annak felismerése, hogy az |
| megtapasztalása, az | iránti gondolati és érzelmi | olvasása, mögöttes | irodalom apadhatatlan |
| élményszerzés öröme. | érdeklődés mélyítése. E nép | tartalmak megragadása. | élményforrás (értelmi, |
| A(z) (román) irodalom | szellemiségének | Az alkotásokban rejlő | érzelmi, erkölcsi, esztétikai, |
| iránti érdeklődés felkeltése. | megismerése a fokozatosság | "szép és igaz" érzékelése és | filozófiai, önismereti stb.). |
| elvével. | megértése. | Fejlett művészetszemlélet | |
| Az önismeret, a népismeret | kialakítása. | ||
| és az emberismeret iránti | |||
| igény kialakulása. | |||
| A lírai alkotások gondolati- | Lírai művek feldolgozása a | A költeményekben rejlő | Különböző műfajú |
| érzelmi üzenetei. Versek, | klasszikus és a kortárs | többletjelentések egyre | költemények komplex |
| mondókák, változatos | román magyar és világ | mélyrehatóbb feltárása. A | elemzése. |
| ritmusú alkotások | irodalomból, valamint a | zenei és ritmikai eszközök | |
| megismerése. | magyarországi románok | szerepének megértése. | |
| verseiből. Az érzelmi | |||
| affinitás mélyítése. | |||
| Alapismeretek a költői | Költői képek (metafora, | A szóképek jelentés- és | A román verselés |
| nyelvről (egyszerűbb | hasonlat stb.) szerepének | hangulatteremtő hatásának | jellegzetességei. A költői |
| szóképek felismerése). | megértése. | felfedezése a verselemzés | nyelvhasználat jellemzése. |
| során. | Az alkotás kompozíciós | ||
| egységei. | |||
| Rövidebb epikus művek | Epikus művek közös | Elbeszélő alkotások önálló | Különböző terjedelmű és |
| (népi játékok, mesék, | olvasása, élményszerű | feldolgozása, értelmezése | műfajú román irodalmi |
| elbeszélések) olvasása, a | feldolgozása, dramatizálása. | (elektronikus leckemodellek | alkotások komplex |
| műélvezet megtapasztalása. | formájában is). | elemzése. | |
| Dramatizált meserészletek | Elbeszélések dramatizált | Színdarab megtekintése és | A főbb irodalmi műnemek |
| előadása. | megjelenítése. A műfajok | a látottak megvitatása | és műfajok bemutatása, |
| megkülönböztetése. | (érvek, ellenérvek). | fejlődésük jellemzése. | |
| Törekvés az esztétikai érzék | Lírai, epikus, drámai művek | ||
| és az előadói készség | önálló és csoportos | ||
| fejlesztésére. | feldolgozása. |
| A román és a magyar | |||
| irodalom néhány | |||
| alkotásának összehasonlító | |||
| elemzése. | |||
| Szövegértési gyakorlatok. | Olvasmányok közös tanórai | Alaptémák pl.: | Témák, élethelyzetek, |
| feldolgozása, változatos | szülőföldélmény, szerelem, | motívumok különböző | |
| formában (egyéni, | ifjúság különböző korú | értelmezési lehetőségei. | |
| csoportos, frontális). | alkotásokban. Stílusirányzatok jegyeinek felismerése. Az irodalom és a társművészetek kapcsolatának felismerése egy-egy kiemelt motívum alapján (pl. a gyermek az irodalomban és a művészetekben). Irodalmi mű és megfilmesített változat összehasonlítása kritikus látásmóddal. Alapismeretek a románmagyar irodalmi kapcsolatokról (pl. fordítások, levelezések). | A román és a magyar kultúra kölcsönhatásának felismerése. Témák, motívumok a román, a magyar, az európai és az egyetemes irodalomban valamint a társművészetekben. Román magyar irodalmi kapcsolatok (történeti áttekintés). A szintézisteremtő képesség | |
| A művészi alkotások | fejlesztése. | ||
| Az igényes előadásmód | Törekvés a kifejező vers- és | "Művészeti utazás" az IST | |
| megfigyelése (pl.: versek, | prózamondásra, a művészi | szerepe a kiegyensúlyozott | eszközök használatával |
| rövid epikus alkotások | előadásmódra (versek, | én-kép kialakulásában. | (prezentáció digitális |
| meghallgatása audiovizuális | olvasmányrészletek | táblán). | |
| eszközök segítségével). | meghallgatása | A kapcsolódási pontok | |
| A vitatkozási kultúra | hangfelvételről művészek | felismerése, az élmények és | |
| normáinak megalapozása. | előadásában). Az elemzési készség fokozatos | érzések kreatív kifejezése. | |
| Történetek megbeszélése, | Esztétikai-művészeti | ||
| hősök jellemzése. | fejlesztése művek | tudatosság, gazdag | |
| Mesefilmek vagy más | értelmezésével, megadott | tudástartalom és igényes | |
| produkciók megtekintése, | szempontok alapján. Magatartásformák, | kifejezőképesség. | |
| történetek megbeszélése, | Különböző nézőpontok, | ||
| hősök jellemzése (pozitív és | cselekedetek megítélése, | ízlések összevetése. | |
| negatív attitűdök | megvitatása, csoportos vagy | Felkészülés a kulturális és a | |
| felismerése). | frontális munkában (vád- | művészeti életben való | |
| védelem; érvek-ellenérvek). Önálló befogadói magatartás fokozatos fejlesztése a korszerű technológiák | részvételre. Az irodalom és a tárművészetek jelentőségének a felismerése a | ||
| alkalmazásával (pl. költői, | személyiségformálásban és a minőségi lét megteremtésében. | ||
| írói életút megismerése | |||
| elektronikus feldolgozásban is). |
7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A művészi alkotások iránti érdeklődés felkeltése. | A művészetszemlélet formálása, az értő-érző befogadóvá nevelés. | A művészet iránti lelki, szellemi affinitás mélyítése, különböző alkotások értelmezése. | Fejlett művészetszemlélet, élmények és érzések kreatív kifejezése. Etikai és esztétikai tudatosság. |
| Az etikai és esztétikai érzék fejlesztése, a helyes ítélőképesség kialakítása. Az olvasás örömének felfedezése (belefeledkezés, kaland, képzelet). | Az elvonatkoztató képesség fokozatos fejlesztése. A jelenség mögötti lényeg megfejtése. Élmény és tapasztalatszerzés (elemzőértelmező olvasás, műélvezet képtárlátogatásokon, múzeumban). | Az esztétikai érzék fejlesztésének igénye. Az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Annak felismerése, hogy a művészet építi a lelket és a szellemet. | Törekvés az európai országok, nemzetek és kisebbségek művészetének a megismerésére. Annak a felismerése, hogy a művészet megszépíti, minőségivé teszi az emberi létet. Annak a megértése, hogy a műalkotások gazdagítják az önismeretet, segítik a tájékozódást az emberi kapcsolatokban és a világban egyaránt. |
| Az önálló és a helyes ítéletalkotás megalapozása (etikai, esztétikai normák megismerése). A szép és a rút fogalmainak használata. Felismerésük az alkotásokban és a mindennapokban. A szomorú és a vidám megkülönböztetése eltérő szövegtípusokban és beszédhelyzetekben, az egyén és közösség életében. A jó és a rossz megkülönböztetése művészi alkotásokban, az egyén és a közösség életében. Felkészülés a mindennapi konfliktusok kezelésére (dramatikus játékok, helyzetgyakorlatok). | Az önálló gondolkodás igénye és képessége. Önálló véleményformálás a látott vagy olvasott műalkotásról. A pozitív élmény megosztása másokkal. A humor szerepének a megértése és gyakorlása megfelelő beszédhelyzetekben. Törekvés a jóra és a szépre, a helyes értékítéletre. A konfliktuskezelési képesség fejlesztése. | Igény és fogékonyság a műélvezetre. Törekvés a befogadói ízlés fejlesztésére. Mások ízlésének és véleményének figyelembevétele. A helyzet- és jellemkomikum különböző művészi alkotásokban. A morális cselekvés értelmének a felismerése. Törekvés az egyéni és közösségi konfliktusok kezelésére. | Törekvés a művészet kódjainak minél mélyebb megfejtésére. Az ízlés kontextuális függőségének megértése (egyéni, családi, közösségi, kulturális). A humor történeti és időbeli változékonyságának felismerése. Humoros megnyilvánulások kellő helyen és időben. Igazság, igazságosság, erkölcs az egyén és a közösség életében. Igény a harmonikus, békés együttélésre a szűkebb és tágabb közösségekben egyaránt: család, iskola, nemzetiség, nemzet(ek). |
1.2. Román nyelv és irodalom
(Nyelvoktató és kiegészítő kisebbségi oktatási forma)
Hagyományos nyelvoktató forma
Fejlesztési feladatok
1. Beszédértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A kommunikatív nyelvi kompetencia alapjainak elsajátítása. Játékos ismerkedés a nyelvvel, a mindennapi beszédhelyzetekben előforduló kifejezésekkel: utasítások, kérdések, rövid válaszok. Köszönések, köszöntések, életszerű közlések megértése. A tanuló személyére, családjára, iskolájára lakókörnyezetére, vonatkozó szavak, szófordulatok megértése. Törekvés a beszélőpartner gesztusnyelvének a megfigyelésére, a jelek megfejtésére a beszédértésben. Az élő és a hangkazettára rögzített egyszerű tartalmú szövegek (gyermekdalok) lényegének a megértése. | A diák megérti a tanult témakörökhöz kötődő szavakat, szófordulatokat, egyszerű kéréseket és utasításokat. Képes rövid válaszadásra. Egyszerű megnyilatkozásait az alábbi témakörökben fejezi ki: saját élete (élettörténetek) család, lakás, iskola (sport, hagyományápolás) nemzetiségi fiatalok szülőföld, társadalmi közeg természeti környezet közlekedés. Megérti a természeti filmben gyakran előforduló kifejezéseket (a természet jelenségeiről, a növény- és állatvilágról). | Megérti a köznyelvi beszédet, a standard szövegek fontosabb információit. Beszédértése elsősorban a gyakori, az életszerű témakörökre vonatkozik: szülőföld, család, iskola, szabadidő, sport, kultúra, média, egészségvédelem. Megérti a (nemzetiségi) rádió- és tévéműsorok aktuális híreit, riportjait. A lassúbb tempójú, jól artikulált közlésekben érti a hanglejtés és a beszédszándék összefüggését. Helyesen értelmezi a CD-re, vagy hangkazettára rögzített szövegek tartalmát. Bekapcsolódás interaktív nyelvleckékbe. Szókincsfejlesztés magyar feliratú román filmek megtekintésével. | Megérti a legkülönbözőbb témakörök szövegeit pl. globalizáció; Európai Unió nemzetközi és nemzeti kultúrák közötti együttműködés; a két szomszédos nép (román és magyar) közötti együttműködés; a román nemzetiség jövője; román nyelv szerepe a sajátos civilizációs értékek felfedezésében és felismerésében; nemzetiségek Magyarországon és a határon túl; emberi jogok; tolerancia; a másság elfogadása; környezetvédelem; egészségügy; káros szenvedélyek; oktatásügy; művészet; sport; munka és szórakozás; (régen és ma) a fiatalok problémái; barátság, szerelem; felnőtté válás, párválasztás, pályaválasztás. Képes konkrét és elvont témájú szövegek, bonyolultabb érvelések megértésére, azok összegzésére egyéni véleményalkotással. Érti a szakmai (tudományos, művészeti, nyelvi) előadásokat és beszélgetéseket, és önállóan összegzi a közvetített tudástartalmakat. Képes a román nyelvű rendezvények, irodalmi |
| estek, színházi előadások (irodalmi összeállítások) filmek megértésére. Hallás után a CD-re, hangkazettára rögzített hanganyagokat is jól értelmezi. |
2. Beszédkészség
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Képes egyszerű kérdéseket | A tanuló képes egyszerű | A tanuló feltalálja magát a | A román nyelvet képes |
| feltenni, és azokra a | interakcióra, | különböző kommunikációs | személyes és közéleti |
| válaszokat megformálni. | kérdésfeltevésre és | szituációkban, önállóan | kontextusban megfelelően |
| Egyszerű megnyilatkozásait | feleletadásra, közvetlen | társalog, vitatkozik, és | használni. |
| helyes kiejtéssel és | környezetének a leírására. | logikusan érvel, főleg a | A fenti témakörökben |
| hanglejtéssel igyekszik | Tud köszönni, | valós élethelyzeteket | természetes interakciót |
| kifejezni. Egyszerű | bemutatkozni, kívánságokat | tartalmazó témákban (lásd | kezdeményez és tart fenn a |
| kifejezései életrajzára, | és kéréseket | 1. pont). Egyszerűbb | román nyelvet folyamatosan |
| családjára, közvetlen | megfogalmazni, | mondatszerkesztéssel képes | beszélő partnerrel. Képes a |
| környezetére és közösségére | információkat adni és | beszámolni a saját | saját álláspontját |
| vonatkoznak. | befogadni. Képes | élményeiről, | megindokolni, |
| Képes rövid, életszerű | bekapcsolódni egy-egy | tapasztalatairól, céljairól, | megmagyarázni és |
| párbeszédre (ismert témára | rövidebb párbeszédbe, és | szülőföldjéről és | megvédeni. Egyedül emeli |
| és helyzetre vonatkozóan). | egyszerű közlésformában | nemzetiségéről, | ki, és összegzi az irodalmi |
| Néhány mondatban képes | elmesélni saját élményeit. | (magán)életéről, | és nem-irodalmi szövegek |
| jellemezni (nagy)szüleit, | A beszédhelyzethez és a | érdeklődési köréről. | lényegét. Tud logikusan |
| barátait, tanulmányait, | beszédpartnerhez igazodva | Tájékozódik és | felépített beszámolót |
| kedvenc állatait. | alkalmazza a gyakori | felvilágosítást ad, kérdez és | készíteni, és azt nyelvileg |
| Aktívan vesz részt a | használatú szófordulatokat | válaszol, kívánságokat és | igényes formában |
| társalgásban, ha a partner | és a rövidebb | udvarias formulákat | közvetíteni. Román nyelvű |
| lassú tempóban és | közlésformákat. | fogalmaz meg. Tudatosan | interjút készít közéleti |
| kifejezően beszél. | törekszik a helyes | személyiségekkel. | |
| mondatformálásra, az | Hétköznapi témákban | ||
| egyszerű, de összefüggő | tolmácsolni képes | ||
| szövegszerkesztésre, a | magyarról románra, | ||
| világos beszédre. Képes | románról magyarra. Helyes | ||
| helyes kiejtéssel és | hangsúllyal, mondatfűzéssel | ||
| hangsúllyal beszélni, önálló | és dallammal mesél | ||
| véleményt formálni, egy | történeteket, | ||
| rövid történetet elmesélni. | olvasmányélményeket. | ||
| Az elektronikus média útján | Törekszik a korszerű | ||
| is megérti a fontosabb | információhordozók | ||
| információkat, és képes | használatával is gyarapítani | ||
| azokat továbbítani. | a szókincsét, fejleszteni a | ||
| beszédkészségét. |
3. Olvasásértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Megérti az egyszerű szöveget. Képes az adott szöveg megfelelő tempójú olvasására és egyszerű információinak kiemelésére. Feliratok, reklámok, katalógusok kulcsszavainak a megértése. | Jó kiejtéssel, hangsúlyozással és helyes ritmusban tud olvasni. Megérti az egyszerű mondatokat, feliratokat, reklámokat és a fenti témakörök szövegeit. Ezekből rövidke párbeszédeket alkot. Az első pontban megadott témakörök szövegeit jól értelmezi. Megérti az egyszerű történetek lényegét. | Jól tájékozódik a román nyelvű nyomtatványokban. Képes helyes hangsúllyal elolvasni nemcsak az ismert, hanem az ismeretlen szövegeket is. Érti a bennük rejlő információ lényegét. Képes a tartalom összegzésére és önálló véleményalkotásra. Érti a hazai román alkotók pl.: gyermekverseit, meséit, elbeszéléseit, valamint a hazai román lapok cikkeit. Hangos olvasáskor jól érzékelteti a szerző szándékát. Törekszik az egyre bonyolultabb tartalmak megértésére. | Képes a különböző modern román irodalmi alkotások értő- és érző olvasására, és azok üzenetének megfejtésére. Megérti a (magyarországi) román szerzők műveit, s mély lelki affinitással, de tudatosan átgondolva tárja fel üzenetüket a nyelvről, az identitástudatról, a múltról és a jelenről. Figyelemmel kíséri a román nyelvű sajtót és szakirodalmat is olvas (az internetről is). Jól érti az irodalmi és nem irodalmi szövegeket egyaránt. |
4. Írás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A tanuló írása olvasható, rendezett. Képes a számára gyakori használatú szavak helyes írására és hibátlan szövegmásolásra. Az ismert kifejezéseket mondatokká, egyszerű szöveggé formálja. Képes különböző feljegyzéseket, üzeneteket írni. Tud egyszerű megfogalmazású levelet alkotni. | Képes rövid üdvözlet, feljegyzés megírására, s a használt alapszavak helyes írására. Ki tud tölteni egyszerű nyomtatványokat, és meg tud fogalmazni rövidebb üzeneteket. Lassúbb tempójú diktáláskor jól alkalmazza a helyesírási szabályokat. Törekvés az íráskultúra fejlesztésére (másolás), szövegalkotás, nyelvi, helyesírási feladatok megoldása). | A fenti témakörökben (lásd 1. pont) képes írásos közlésben kifejezni gondolatait, érzéseit, vágyait, ambícióit. Véleményét érthetően tudja indokolni, magyarázni. Képes önálló fogalmazás, levél, rövidebb referátum megírására a szövegszerkesztési formák betartásával. Olvasásélményeiből és hétköznapi témákból egyaránt tud rövid, de logikusan felépített fogalmazást írni. A helyesírási szabályokat következetesen alkalmazza. Számítógépen is szerkeszt rövidebb román nyelvű szövegeket. | Képes arányosan tagolt, részletesen kidolgozott fogalmazás megírására. Természetes könnyedséggel ír önéletrajzot, kérvényt, elismervényt, valamint értekezést és esszét is. Tud bármely témakörben összefüggő, jól érvelő szövegeket szerkeszteni, gondolatait nyelvileg helyes formába önteni. Jól ismeri a különböző írástechnikákat, és szakirodalom felhasználásával önálló referátumot állít össze. Szótár segítségével idegen szakszövegeket is képes lefordítani. Képes különböző műfajú román nyelvű szövegeket alkotni, szerkeszteni és e-mailben továbbítani. |
Bővített nyelvoktató forma
Fejlesztési feladatok
1. Beszédértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A tanuló érti a közvetlen | A román nyelv és kultúra | Megérti a bonyolultabb | Képes a legkülönbözőbb |
| környezetével (szülőföld, | iránti pozitív attitűd | tartalmú és nyelvezetű | témakörű irodalmi és nem |
| család, nemzetiség) és a | kialakulása. | valamint a szakmai tartalmú | irodalmi szövegek |
| mindennapi | A tanuló képes az alábbi | rádió- és tévéműsorokat, | megértésére. Ismeri és |
| tevékenységével | témakörökhöz kapcsolódó | (játék)filmeket. Az alábbi | önállóan értelmezi a román |
| kapcsolatos szövegeket. | szövegek megértésére: a | témakörökben anyanyelvű | irodalom különböző műfajú |
| Főbb vonalaiban megérti a | lakóhely és környezete, | beszélővel képes társalogni: | alkotásait. Képes szakmai |
| tanulmányaihoz, | otthon, iskola, baráti | a hagyományos és a modern | szövegek, recenziók, |
| érdeklődési köréhez, | kapcsolatok, szabadidő, | társadalom; a nemzedékek | előadások, szónoklatok |
| kapcsolatrendszeréhez | ügyintézés, vásárlás, | közötti párbeszéd; | megértésére. Érti a román |
| kötődő információkat. | betegség, közlekedés, | tanulmányok; oktatás, a | nyelvű filmeket, színházi |
| A román nyelv iránti | média, kultúra, | jövő lehetőségei; az | előadásokat. |
| motiváció kialakulása. | nemzetiségismeret (családi | informatika világa; egy | Képes bekapcsolódni a |
| Megérti a standard | ünnepek, hagyományok, | határok nélküli Európa; a | közösség kulturális és |
| szövegek fontosabb | életvitel). | román kultúra helye az | közéletébe. |
| üzeneteit. | Felismeri a szavak változó | európai és egyetemes | Érti a különböző román |
| Képes a korosztályának | jelentését a különböző | kultúra kontextusában. | nyelvű rádió- és |
| megfelelő román irodalmi | szövegkörnyezetben. | Jól érti a hosszabb | tévéműsorok nyelvezetét. |
| alkotások tartalmának a | Érzékeli a fő mondanivaló | előadásokat, bonyolultabb | Nyelvismeretével a |
| megértésére. | és a másodlagos | érveléseket, a különböző | legfontosabb témakörökben |
| információk közötti | típusú szövegeket. A | (lásd. 1. Beszédértés | |
| különbséget. | többjelentésű szavakat a szövegkörnyezetben helyesen értelmezi. Érti a román nyelvű szakmai előadásokat, és élvezi a román nyelvű irodalmi esteket, színházi bemutatókat (dramatizált népszokásokat). Az ismeretterjesztő és játékfilmek tartalmát is megérti. | 9-12.évf.) elboldogul itthon és a határon túl is. |
2. Beszédkészség
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Képes egyszerűbb párbeszédre, információcserére (kérdésfeltevésre és válaszadásra). Próbál társalogni a begyakorolt hétköznapi témákról. | Képes bekapcsolódni egy hétköznapi társalgásba, információkat befogadni és adni. A beszédhelyzetnek megfelelő kifejezéseket használ. Helyesen ejti ki a román helység és tulajdonneveket. | Folyékonyan, természetesen kommunikál és vitázik a partnerével, sőt az anyanyelvű beszélővel is. Érveit és ellenérveit világosan fogalmazza meg. Élménybeszámolóiban és különböző történek | A román nyelvet jól beszélő partnerrel interakciót kezdeményez és tart fenn az alábbi témakörökben: globalizáció; Európai Unió; környezetvédelem; nemzetközi és nemzeti |
| Képes bemutatni a | Törekvés a nyelvhelyességi | elmesélésekor a szókincsét | kultúrák közötti |
| családját, a barátait, az | szabályok betartására | változatosan alkalmazza, és | együttműködés; emberi |
| iskolát, szülővárosát | (egyeztetés, szórend, | törekszik a a helyes | jogok; a fiatalok problémái; |
| (faluját). | diftongusok, triftongusok | szórendre, hangsúlyra és | barátság; szerelem; a |
| helyes kiejtése) a jól | hanglejtésre. | román nemzetiség jövője; a | |
| artikulált kifejezésmódra. | Beszédkészségét rögzített | román nyelv szerepe a | |
| Élménybeszámoló | hangzós szövegek | sajátos civilizációs értékek | |
| összefüggő nyelvi | (hangfelvételek) | felfedezésében és | |
| fordulatokkal a | meghallgatásával és tudatos | felismerésében; modern | |
| beszédpartner | nyelvgyakorlással fejleszti. | irodalmi alkotások; | |
| érdeklődésének a | Pozitív attitűddel gyarapítja | egészségügy; káros | |
| figyelembevételével. Önálló | a román nyelv és kultúrával | szenvedélyek; oktatásügy; | |
| vélemény megfogalmazása. | kapcsolatos ismereteit. | munka és szórakozás. | |
| Az IST eszközök használata | Szövegformálás | ||
| a nyelvi kultúra | szakkifejezések | ||
| fejlesztésében. | használatával. Könnyeden és természetesen tud társalogni az anyanyelvű beszélővel. Képes a nyelvi komplexus leküzdésére. Felkészülés a hazát és a szomszédos országot összekötő szellemi híd építésére, az európai és a világpolgárrá válásra. |
3. Olvasásértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Egyszerű nyelvezetű szövegeket képes folyamatosan és helyes mondatdallammal olvasni. Megérti a hétköznapi témákkal kapcsolatos szövegek lényegét. Törekvés az olvasmány értelmezésére tanári segítséggel. | Az ismert szövegeket helyes hangsúllyal és mondatdallammal olvassa el. Idegen szövegből is képes kiemelni a lényegi elemeket, felismerni a szerzői üzenetet. Törekvés az irodalmi műben rejlő többletjelentés megfejtésére, az etikai és esztétikai érzék fejlesztésére. | Képes a különböző szövegfajták felismerésére, és a bennük lévő tartalom, információ, érvelés befogadására. Érti a szakmai szövegben rejlő közlést és az irodalmi mű(vek) mögöttes jelentését (tanári segítséggel). Képes a szakmai és a szépirodalmi szövegek tartalmi összegzésére. Tájékozódó olvasás az IST eszközök célszerű használatával. | Képes komplex szövegek értő-érző olvasására és azok önálló értelmezésére. Érti a jelenség mögötti lényeget a különböző műfajú alkotásokban. Természetességgel olvassa a magyarországi román publikációkat, sajtótermékeket, és érti azok nyelvezetét. Érdeklődik a román-magyar irodalmi kapcsolatok iránt. Műveket olvas és értelmez a mai román irodalomból. Megérti a bonyolultabb (konkrét vagy elvont) témájú szövegek tartalmát. Érti a mai kor problémáival kapcsolatos írások lényegét és önálló véleményt formál. Képes a gondolatait másokkal is megosztani és mások érveléseit is elfogadni. |
| Csoportmunkában együttműködően dolgozik. Az Interneten különböző típusú szövegeket olvas kritikus látásmóddal. |
4. Írás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Képes szövegek hibátlan másolására és a megtanult szavak helyes írására. Egyszerű mondatait fokozatosan bővíti, majd szöveggé szerkeszti. | Képes önálló szövegformálásra, történetek, valós vagy fiktív események leírására. A formai követelmények betartásával tud hivatalos és magánleveleket írni. Írásos munkáiban a tanult szövegszerkesztési és helyesírási szabályok alkalmazására törekszik. | Részletes fogalmazásaiban meg tudja teremteni a szöveg kohézióját, és érthető, gördülékeny stílusban ír. Szókincsének helyes használatával fejti ki véleményét (érveit és ellenérveit) aktuális témákról. Saját emlékeiről és álmairól kifejezően fogalmaz. Értő-érző befogadóként ír olvasmányélményéről, vagy egy-egy (magyarországi) román szerző alkotásának mögöttes jelentéséről. A szövegszerkesztésben a nyelvtani, helyesírási szabályokat tudatosan és helyesen alkalmazza. Képes számítógépen is megszerkeszteni különböző román nyelvű szövegeket. | Tud bármely témakörben összefüggő, logikusan érvelő szövegeket alkotni. Képes önálló műértelmezésre, stilisztikai, nyelvtani, helyesírási szempontból egyaránt igényes dolgozat (értekezés, esszé, referátum stb.) írására. Tanulmányozza a modern szakirodalmat, és szótár segítségével idegen szakszövegeket is képes lefordítani. Képes összefüggő szöveget írni egyrészt a személyes élményeiről, másrészt a mai szűkebb és tágabb közösség életéről, az egész emberiséget érintő problémákról. Álláspontját érvekkel és ellenérvekkel támasztja alá. |
2. Román népismeret
(Valamennyi oktatási forma)
Fejlesztési feladatok
1. Információszerzés és -feldolgozás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Tájékozódás a lakóhelyen, valamint annak szűkebb és tágabb környékén. Az egyén és a kisebb-nagyobb közösségek: | Földrajzi, történelmi, néprajzi, művészeti alapismeretek a hazai románságról és Románia különböző tájegységeiről. | Helytörténeti alapismeretek a magyarországi románok által is lakott településekről. Ismeretszerzés | A földrajzi, történelmi, etnológiai és filozófiai ismeretek összekapcsolása. Ismeretek a négy alaptudományról földrajz, |
| család, lakóközösség, nemzetiség, nemzetiségi népcsoport(ok) összetétele. Alapismeretek a falusi közösségek életéről. Információszerzés személyes beszélgetésekből, régi parasztházak, tárgyak, képek közvetlen megfigyeléséből. A népismerethez kapcsolódó szövegek értő olvasása. A műveltségi területhez kapcsolódó információhordozók (pl. térképek, régi dokumentumok, tárgyak, népi szőttesek, eszközök, fotók) kiválasztása tanári irányítással. Tájékozódás a román népismereti tartalmú szövegekben. Az információ értelmezése tanári irányítással egyéni és csoportmunkában: • Lényegkiemelés a szövegből, (kulcsszavak, kulcsmondatok) • Rövid vázlat készítése • Az iskolai (esetleg tanulói) gyűjtemény tematikus csoportosítása tanári irányítással. A tanuló lakóhelyére jellemző népi gyermekjátékok- és -dalok elsajátítása, egyéni vagy csoportos előadása. Román népszokások dramatizálása (pl. téli ünnepkör) mozgással, tánccal, dallal. Memória és koncentrációfejlesztő játékok gyakorlása. Mese megjelenítése bábjátékokkal. A gyermek és a játék(készítés) a múltban és napjainkban. | Információszerzés közvetlen megfigyelésekből, adatközlők elbeszéléseiből, olvasott (szak)irodalomból, filmekből, (CD-ROM, tömegkommunikáció források, internet). Témaközpontú ismeretanyag levéltárban, egyházi archívumban, kiállításon, múzeumban és világhálón. Atlaszok, albumok lexikonok helyes használata. A gyűjtött anyag válogatása, rendszerezése, feldolgozása tanári irányítással egyéni vagy csoportmunkában. Önálló vázlatkészítés. Tapasztalatok, gondolatok, ismeretek megfogalmazása segédeszközök használatával és tanári irányítással. Hagyomány és újítás, régi és új világ összehasonlítása (pl. életmód, munka és szórakozás, népszokások, konyhaművészet). Néphagyományok színpadi feldolgozása tánccal, dallal és mozgással. | a román kultúra és civilizáció fejlődéséről. Tájékozódás a hazánkban élő más ajkú nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájáról. A figyelem irányítása a kultúrák kölcsönhatásaira. Információforrások: Olvasmányok, filmek, történelmi lexikonok, múzeumi kiállítások. Az IST eszközeinek célszerű használata az információszerzésben és -feldolgozásban. Önálló vázlat, szinopszis, referátum készítése megfigyelésekről, tapasztalatokról. A projektkészítés módszertani alapismereteinek elsajátítása. A hagyomány-és újítás kölcsönhatásának megértése. Régi és új életmód, életszemlélet, szokások összehasonlítása. Egyre komplexebb drámajátékok bemutatása, | történelem, etnológia, filológia. Tudásszerzés a magyarországi románságról, a két nép, az európai és az egyetemes kultúra kontextusában. A magyarok és a románok összefonódása történelmi események tükrében. Tájékozódás a határon belül és határon kívül élő nemzetiségek életéről, kulturális értékeiről. A román, a magyar, a német és a szerb hagyományok kölcsönhatásának felismerése. A témák feldolgozását segítő információhordozók: (térképek, albumok, lexikonok, filmek, CD-ROM, ismeretterjesztő szakirodalom) kiválasztása. Anyaggyűjtés különböző településeken. Anyagválogatás az interneten, könyvtárban és múzeumban. Az információk értelmezése és feldolgozása egyéni vagy csoportmunkában. Tájékozódás a több tudomány és művészeti ágat érintő tudásanyagban. Felkészülés az egyéni vagy csoportos projektmunkára. • Témaválasztás, anyaggyűjtés a régi és új információhordozók használatával. • Az anyag szelektálása, rendszerezése, leírása és feldolgozása, véleményalkotás. A dolgozat logikus felépítése. Kiegészítése gazdag mellékletekkel (kép, ábra, illusztráció). A projekt bemutatása. |
| Az élmény és cselekvésközpontú ismeretszerzés alkalmazása. A tudásszerzés örömének a megismerése. Az IST egyszerű eszközeinek megismertetése, a digitalizált anyagok tanulmányozása tanári irányítással. Az információk felhasználása újabb és újabb feladathelyzetekben. | A megszerzett tudás megosztása másokkal. | színpadi feldolgozása. Tapasztalatok, megszerzett ismeretek megosztása a közösséggel. | Múlt-jelen-jövő összefonódásának megértése. A múltból fakadó tanulságok személyes élményként való feldolgozása, az identitástudat formálása, erősödése. A tanultak konstruktív alkalmazása. A tanuló elsajátítja az együttélés és együttműködés képességét, a konfliktuskezelést, a szolidaritás érzését, az autonóm és felelősségteljes cselekvést. |
2. Kritikai gondolkodás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A hagyományápolás és | Kérdések önálló | Földrajzi és történelmi | Tájékozódás a modern |
| -újítás, az értékmentés és | megfogalmazása a tárgyalt | ismeretekhez kötődő | szakirodalomban |
| -teremtés kölcsönhatásának | témákkal kapcsolatban. A | kérdések önálló | (lényeglátó válogatás). |
| megértése. A tolerancia | román népcsoport sajátos | megfogalmazása. Érvekkel | Földrajzi, történelmi, |
| problémaköre. A gyermek | arculatának felismerése, | alátámasztott | vallástörténeti, néprajzi, |
| jogai és kötelességei régen | fejlődéstörténetének | véleményalkotás történelmi | művészeti, filológiai |
| és ma. A népi bölcsesség | megértése. A hagyományos | eseményekről, | ismeretek összekapcsolása, |
| felismerése a szólásokban | tárgyak felismerése a | személyiségekről. Érvek és | és egyidejű alkalmazása. A |
| és a közmondásokban. | néprajzi atlaszban, a | ellenérvek gyűjtése az | román nép és nyelv |
| Viselkedési és | tájházakban és a | aktuális téma tárgyalásakor. | kialakulásához kötődő |
| illemszabályok a mai | múzeumokban. | A zárt és a nyílt közösségek | eltérő szemléletű elméletek |
| fiatalok életében. A | Népköltészet - műköltészet | jellemzése. | megismerése. |
| mesehősök jellemzése a vád | (azonosságok és eltérések). | A hagyományos és a mai | Önálló vélemény alkotása |
| és a védelem szemszögéből. | Az egyetemes, a nemzeti és | életmód közötti különbség | kritikus látásmóddal. |
| Érvek gyűjtése a saját | a helyi értékek tükröződése | megértése. A | A neolatin nyelveket |
| vélemény alátámasztására. | a román népmesékben. | szokásváltozások | beszélő országok (népek, |
| Az álom és a valóság | Jellemábrázolás kritikai | felismerése. Azonos | etnikumok és kisebbségek) |
| összefonódásának | látásmóddal. | motívumok felismerése | életterének bemutatása |
| megértése a mesékben. | román és magyar | (térképhasználattal). Az | |
| Érvelés a másság | népkölteményekben. | egyetemes és a két nép | |
| elfogadásáról. | Vegyes lakosságú település | (román-magyar) | |
| építészeti stílusainak | együttéléséből adódó ok- | ||
| felismerése. Az | okozati összefüggések | ||
| alapfogalmak megértése: | feltárása. A társművészetek | ||
| kisebbség - többség, nemzeti | közötti kölcsönhatások | ||
| nyelv - anyanyelv. A | bemutatása művek | ||
| társadalmi, kulturális és | tükrében. Tudományok és | ||
| vallási szerveződések | művészetek közötti | ||
| szerepe az identitástudat | összefüggések megértése és | ||
| formálásában. | feltárása. A magyarországi | ||
| Önálló vélemény | románság szokás- és | ||
| megformálása nemzetiségi | hagyományvilágának | ||
| eseményekről. | változása. A |
| szokásváltozások okainak | |||
| feltárása. Az endogám és az | |||
| exogám közösségek | |||
| jellemzése. A vallások és az | |||
| egyházak szerepének | |||
| lényeglátó bemutatása. A | |||
| profán és szakrális | |||
| jelképrendszer megfejtése | |||
| (átmeneti rítusok, | |||
| ünnepek). | |||
| Önálló vélemény a | |||
| románság múltjáról és | |||
| jelenéről, elképzelés a | |||
| jövőről. A család, az iskola | |||
| és a mass média szerepe a | |||
| nyelvápolásban és az | |||
| identitásformálásban. | |||
| Önálló vélemény a | |||
| kétnyelvűségről, a | |||
| kisebbségi nyelv | |||
| pozícióvesztésének okairól; | |||
| érvek és ellenérvek | |||
| gyűjtése. Kultúrtörténeti | |||
| összefüggések megértése. | |||
| Közéleti szereplők | |||
| nemzetiségi közösség, | |||
| intézmények viselkedésének | |||
| elemzése. | |||
| Az információforrások | |||
| kritikus kezelése. |
3. Kommunikáció
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Beszélgetés a (nagy)szülőkkel a régmúlt időkről, az elődök életéről. Minden részterületet érintő saját vélemény érthető megfogalmazása (szóban és írásban). Népköltészeti alkotások ismertetése előszóban. Dramatizált (nép)mesék és szokások. Egyéni gyűjtőmunkával kapcsolatos szóbeli beszámoló. Tánc- és rigmusköltészet gyakorlása. Fogalmazás írása valamelyik kedvenc hősről vagy történelmi személyiségről. Rajz- és tárgykészítés a népismeret köréből. | Interjúkészítés (megadott szempontok szerint) egy idősebb adatközlővel. Népismereti téma megvitatása tárgyilagos érveléssel. Fogalmazás írása jelentősebb népszokásról. Szóbeli beszámoló önálló gyűjtőmunkáról. Szokások, történetek dramatikus megjelenítése. Modellek, makettek, rajzok készítése. Kiállítás gyűjtött tárgyakból, vagy a gyermekek munkáiból (rajzok, játékszerek, fotók). Anyaggyűjtés osztályprojekthez. Tervezés, rendszerezés, feldolgozás tanári irányítással. | Beszélgetés a nemzetiségi létről, a többség-kisebbség viszonyáról, a román nyelv pozícióvesztésének okairól. Interjúkészítés idősebb adatközlőkkel, etnográfusokkal, folkloristákkal. Projektmunka összeállítása és illusztrálása. Rajz készítése népismereti témáról. Történelmi -társadalmi és kulturális összefüggések élőszavas (vagy) írásos kifejtése. | Kiselőadások, vitaindítók a különböző tudományágakhoz (földrajz, történelem, etnológia, filológia) kapcsolódó témákból. Válogatott bibliográfia összeállítása a fenti témakörökből. Projekt megírása a magyarországi románság (művelődés)történetéből, szokás- és hagyományvilágából. Önálló gyűjtőmunka. (Lásd 1. rész információfeldolgozás) Vita a kisebbségi jogokról, állampolgári ismeretekről, a nyelv és identitás kérdéseiről. Források, |
| Kézműves technikák alkalmazása. | Rövid referátumok, beszámolók készítése. | történelmi, publicisztikai, szépirodalmi írások elemzése szóban és írásban. Interjúkészítés művészekkel, idős adatközlőkkel. Önálló véleményalkotás a nemzetiségi tévé és rádió műsorairól. Az iskolai újság, rádió, színjátszó kör és táncegyüttes értékmentő és teremtő szerepe. Értékközvetítés kiállításokkal és különböző kulturális bemutatókkal. | |
| Az információs társadalom egyszerű technológiájának megismerése. | Internet-alapú ismeretek (pl. Románia különböző tájegységeinek megtekintése, adatok, képek). | Digitális tananyagok megbeszélése. Prezentációs anyag készítése tanári irányítással. | Önálló prezentációs anyag készítése, bemutatása laptoppal (csoportban), digitális táblán (osztályban) az iskolai, esetleg a helyi román közösségnek. |
4. Tájékozódás térben és időben
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Az idő tagolására szolgáló román nyelvű kifejezések helyes használata: perc, óra, nap, hét, hónap, év. Az időt meghatározó kifejezések elsajátítása és gyakorlása: Kicsi koromban, amikor járni és beszélni tanultam; amikor iskolás lettem; Amikor a (nagy)szüleim gyerekek voltak; Amikor ekével szántottak; amikor szőttek és fontak; amikor népviseletben jártak ; amikor lovasszekéren utaztak; hajdan, a régmúltban régen, a közelmúltban. Néprajzkutatók, írók, költők munkásságának bemutatása kronológiai sorrendben. | Az idő tagolására vonatkozó kifejezések bővítése: év, évtized, évszázad, emberöltő. Kr. e., Kr. u. (esemény). Románia hegységei és vizei (térkép). A különböző történelmi provinciák felismerése térkép segítségével. Románia városainak elhelyezése. Neves személyiségek.: írók, költők, festők, zeneszerzők szülőházainak megkeresése térképen. Falumúzeumok, néprajzi múzeumok, tájházak mint az értékmegőrzés színhelyei. A románok tárgyi és szellemi örökségének átmentése a jövő nemzedékei számára. | Tájékozódás térben és időben a történelmi és földrajzi atlasz segítségével (esemény, hely, idő). Románok által is lakott települések a magyarromán határ mentén (térképhasználat). A Körösök és a Maros közti vidék ismerete. A magyarországi románok jelentősebb intézményeinek alapítása (hely-idő). | A románok történetének tagolása, korszakolása (a kezdetektől napjainkig). A magyarországi románok története (különböző időszakok megjelölése: pl. XVIII. század előtti múlt, török hódoltság, a XVIII. század, mint az újratelepülések időszaka). A múlt nyomdokain (térképhasználat). Diakron nyelvvizsgálat: családnevek, helynevek etimológiája. A bihari és a körösmarosi nyelvjárás használata. Tradicionális és modern közösségek; múlt és jelen; hagyomány és újítás. Szomszédos országok megyéi (térkép). A magyarországi románság helyzetének elemzése népszámlálási adatok tükrében (diagramok, statisztikai adatok). |
5. A tartalom kulcselemei
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| - Alapismeretek a | - Románia helye | ||
| román nép és nyelv | Európában és a világban. | ||
| történetéről. | - Turisztikai központok. | ||
| - Néhány román | - További ismereteket | - Történelmi, földrajzi, | - Tájak, korok, alakok |
| (származású) híres | szerezzenek a | művelődéstörténeti | találkozása a művészet |
| ember (költő, | különböző történelmi | ismeretek | és tudomány |
| prózaíró, drámaíró, | provinciákról és | összekapcsolása. | alkotásaiban. |
| feltaláló, történelmi | Románia földrajzi | A tájegységek, a | - Földrajzi, történelmi, |
| személyiség) | tájegységeiről. | román kultúra és | vallástörténeti, |
| pályarajzának | - Ismerjenek néhány | civilizáció | művészeti ismeretek |
| megismerése ( a | mondát, legendát a | központjainak | integrált bemutatása. |
| múltból vagy ma is | román történelemből és | megismerése. | |
| élő, határokon belüli | földrajzból. | - Románia néhány | |
| vagy azokon túli). | - A történelmi múlt egy- | specifikus jelképének a | |
| egy térben és időben | megismerése néhány | ||
| - Lássák meg ezekben | határolt darabját | legenda tükrében. | A történelmi múlt egy- |
| a zseniális | mélységében | - Egy magyarországi | egy térben és időben |
| emberekben a | tanulmányozzák (pl. a | román település | határolt darabjának |
| pozitív példát, a | törökverő Nagy István | (hely)története a | tanulmányozása: Európai |
| modellértékű | szerepe a románkultúra | kezdetektől napjainkig. | eszme-és stílusirányzatok |
| szellemi nagyságot. | fejlődésében. | hatása a román kultúrára | |
| - Értsék meg, hogy az | - Tanulmányozzák a | - Ismerjék a jelentősebb | (pl. az európai |
| őseink másképp | magyarországi | nemzeti kulturális | felvilágosodás hatása az |
| éltek és | románság történetének | törekvéseket. | Erdélyi Iskola |
| gondolkodtak, mint | jelentősebb eseményeit | Neves magyarországi | gondolkodóira). |
| a mai nemzedékek. | (pl. az újratelepítés | román személyiségek | |
| - Nagy román | időszaka). | szerepe, | |
| történelmi | - Egy-két neves | küldetéstudata. | |
| események és | magyarországi román | - A román kulturális | |
| személyiségek | személyiség | intézmények és a | |
| megismerése. | megismerése. | román nyelvű sajtó. | |
| - Alapismeretek a | - További ismeretszerzés | - A nemzetiségek | Az endogám és exogám |
| magyarországi | a magyarországi | együttélése. A magyar | közösségek jellemzése. |
| románság | románok múltjáról és | és román szokások | A vallások és egyházak |
| történetéről, | jelenéről (életmód, | kölcsönhatásai. | szerepe a románok |
| néprajzi | mesterségek, | - Törekvés a | kultúrájában. |
| örökségéről, | népviselet, népi | szokásokban rejlő | - Jártasság a nyelv és |
| hitéletéről, | konyhaművészet). | mögöttes jelentések | identitás témakörében. |
| nyelvéről. | - Ismeretek bővítése és | megfejtésére. | Kölcsönhatások a |
| - Néhány jellegzetes | mélyítése a román | román, a magyar és | |
| régi és új szokás | szokás- és | más nemzetiségek népi | |
| megismerése. | hagyományvilágról. | kultúrájában. | |
| - A szokásvándorlások | |||
| felismerése. | |||
| - A profán és a | |||
| - A környék, a lakóhely | szakrális | ||
| környezeti és kulturális | szimbólumok | ||
| - A környék, a lakóhely | értékeinek a felfedezése. | megfejtése (pl. az | |
| környezeti értékeinek | átmeneti rítusokban). | ||
| felfedezése. | - Kisebbségek élete és | ||
| helyzete a mai | |||
| Magyarországon és | |||
| Európában |
| - A lakókörnyezet, a lakóház régen és ma. A család hajdan és napjainkban (generációk együttélése, szereposztások). Kisebbségpolitikai alapismeretek elsajátítása. | Kisebbségpolitikai tájékozottság. - A szülőföldélmény kifejezése hazai román költők, írók, képzőművészek alkotásaiban. |
6. Énkép, önismeret, azonosságtudat
(A reflexiót irányító kérdések)
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Legyen alkalmuk a | Legyen alkalmuk a | Legyen alkalmuk a | Legyen alkalmuk a tanulóknak |
| tanulóknak arra, hogy | tanulóknak arra, hogy | tanulóknak arra, hogy | arra, hogy választ keressenek |
| választ keressenek olyan | választ keressenek olyan | választ keressenek olyan | olyan kérdésekre, mint a |
| kérdésekre, mint a | kérdésekre, mint a | kérdésekre, mint a | következők. |
| következők. | következők. | következők. | • Képes vagyok-e |
| • Ki vagyok én? | • Ki a román? Ki a | • Ismerem-e a | önvizsgálódásra, személyes |
| • Miben hasonlítok a | magyar? Ki a német? | közösségem nyelvét, | identitásra? |
| velem azonos korú | Ki a szlovák? Ki a | szokás- és | |
| (iskola)társaimhoz? | szerb? | hagyományvilágát, | |
| • Milyen külső és | • Milyen nemzetiségek | vallását? | |
| belső tulajdonságaim | élnek Magyarországon | • Ragaszkodom-e a | • Van-e célja az életemnek? |
| vannak? | és Romániában? | gyökereimhez? | |
| • Milyenek a | • Hogyan élhetnek | • Mit jelent számomra | • Van-e elég akaratom az |
| képességeim? | együtt különböző | haza (szülőföld, az | álmaim valóra váltásához? |
| • Kik az ideáljaim | kultúrák, vallások, | anyaország, Európa | |
| (szülő, tanító,...)? | népek, nemzetiségek? | és a nagyvilág) ? | |
| • Kihez szeretnék | • Miben hasonlítunk mi | • Hányféle identitása | • Miben látom az életem |
| hasonlítani? Miért? | emberek (különböző | lehet egy embernek? | értelmét? |
| • Mit jelent az, hogy | nemzetiségiek) és | • Mit jelent a | • Képes vagyok-e |
| román nemzetiségű | miben különbözünk | kétnyelvűség | "feleszmélésre" morális |
| vagyok? | egymástól? | (nyelvcsere) ? | (minőségi) létre, a "meglett |
| • Mit jelent számomra | • Érzek-e kellő affinitást | emberi" magatartásra? | |
| magyarországi | az elődeim kulturális | • Mit jelent számomra a: | |
| románnak lenni? | öröksége iránt? | szeretet, boldogság, | |
| • Különbözöm-e más | • Mennyiben segíti a | remény, erkölcs, szépség, | |
| állampolgártól? | család, az iskola, az | jóság, hit, harmónia, | |
| • Kik voltak az elődeim? | egyház, és a | autonómia, életminőség, | |
| • Honnan jöttek? | mass- média, a | szokástisztelet, | |
| • Milyen nyelven | magyarországi | udvariasság, tisztesség, | |
| beszéltek? | románság | művészi érzék, emberi | |
| • Mivel foglalkoztak? | fennmaradását? | méltóság, hivatástudat, | |
| • Hogyan éltek, | • Érdemes-e jól | tolerancia, empátia? | |
| ünnepeltek, | megtanulnom | ||
| öltözködtek? | románul? | ||
| • Milyen vallásúak | • Van-e jövője a hazai | ||
| voltak? | románságnak? | • Mennyire jellemző rám: | |
| • Miért gondolkodnak | • Mennyire jellemző | nyitottság a különböző | |
| másképpen a | rám: önállóság, | nyelvek, kultúrák iránt; | |
| különböző | pontosság, | demokratikus értékrend; | |
| nemzedékek? | együttműködés, | vállalkozói szellem; | |
| • Van-e párbeszéd a | kötelességtudat, | kudarctűrés; a munka |
| különböző generációk | kíváncsiság, | tervezése, szervezése, | |
| között? | fogékonyság, | megosztása, az önállósodás | |
| önzetlenség, | igénye, konfliktuskezelés; | ||
| segítőkészség, a saját | pozitív gondolkodás; | ||
| képességeim | megnyilatkozni tudás; saját | ||
| fejlesztésének igénye. | korlátok ismerete; | ||
| tudatosság; összefogottság; | |||
| önkontroll; művészi érzék; | |||
| emberismeret; aktív | |||
| állampolgári lét; tág | |||
| látókör; kollektív tudat; | |||
| kulturális és közéleti | |||
| tevékenység; aktív | |||
| cselekvés a kisebbségért, | |||
| annak fennmaradásáért; | |||
| digitális kompetencia | |||
| kamatoztatása a | |||
| kapcsolatteremtésben; | |||
| ügyintézésben; munkában; | |||
| a tudás hatalmába vetett | |||
| hit; igény az élethosszig | |||
| tartó tanulásra. |
G) RUSZIN KISEBBSÉGI OKTATÁS
1. Ruszin nyelv és irodalom
(Nyelvoktató és kiegészítő kisebbségi oktatási forma)
Hagyományos nyelvoktató forma
Fejlesztési feladatok
1. Beszédértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A tanár egyszerű szavainak megértése, azok helyes kiejtéssel és hangsúllyal való megismétlése. Eltérések a magyar és a ruszin nyelvi eszközökben. Bevezetés a nyelvtanba: - főnév neme, száma. - névmások Bemutatkozás, köszönési formák megértése. Illem formák: tegezés, magázás. Memorizáló és vizuális játékok segítségével szövegek megértése a következő témákban: otthon, iskola, település, közlekedés, ünnepek. | Ruszinnyelv helye más szláv nyelvek között. Ruszin - magyar és magyar - ruszin szótárok bemutatása. Értelmező, szinonima szótárak, valamint a Ruszin Lexikon használata. Összehasonlító szótárok és más idegen nyelvű ruszin szótárok története. Egyszerű mondatok, megértése. Feltett kérdések megértése, azok megválaszolása. Szövegértés a következő témakörökben: lakóhely, iskola, család, otthon, berendezési tárgyak, | Az ismert témák kommunikációs fejlesztése (szókincsbővítés, spontán beszéd.) Pl. kisebbség kulturális élete, sport, család, média, internet, ország ismeret, néphagyományok, híres személyek. A Magyar Rádió és Televízió ruszin nyelvű műsorai által közvetített legfontosabb események és a tanuló érdeklődési köréhez tartozó információk megértése. Az ország és a Kárpátmedence megismerésére irányuló párbeszéd összeállítása és megértése. | A kisebbségi önkormányzati tevékenységről, kisebbség jogairól, aktuális politikai helyzetéről, kisebbségi törvényről, fiatalok helyzetéről, vallásokról, az Európai Unióról szóló témakörök szövegeinek megértése. Részvétel a konferenciákon, kulturális programokon, irodalmi, képzőművészeti műsorokon. Az előadások megértése, véleményalkotás. Rövidebb és hosszabb közéleti szövegek olvasása, szövegek feldolgozása |
| Ruszin népmesék | egészség és életmód, | megadott szempontok | |
| ismertetése. | nemzetiségi élet, | szerint. | |
| magyarországi ruszinok | |||
| hagyományai. | |||
| Ruszinokról szóló legendák | |||
| ismertetése. |
2. Beszédkészség
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Egyszerű kérdések, kívánságok, kérések megfogalmazása. Köszönés, köszöntés, bemutatkozás, kérés, udvarias megszólítás elemeinek ismerete és alkalmazása, valamint helyzet gyakorlatok. A ruszin gyermekirodalom bemutatása | A tantervi tematikához kapcsolódó képek alapján kérdések megfogalmazása, azok megválaszolása. Látott személyek, tárgyak, cselekvések megnevezése. Szókincs gyarapítása, szinonimák használata. Helyzet gyakorlatok: Párbeszéd, vita kialakulása különféle mondatok változatos használatával. Részvétel a szerepjátékokban. | Részvétel az ismerős, mindennapi témáról szóló beszélgetésekben, vitákban felkészülés nélkül. Aktív szókincs gyarapítása. Élménybeszámolás egyszerű, összefüggő mondatok alkalmazásával. Egy-egy tanult témához tartozó kérdésről véleménynyilvánítás, önálló fogalmazás. Párbeszéd folytatása. A beszédpartnerrel való együttműködés. Törekvés empatikus viszony kialakítása beszédpartnerrel. Alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezőihez különféle konkrét beszédhelyzetekben | Párbeszéd és vélemény kifejtése a következő témakörökkel kapcsolatban ruszin nemzetiség élete, hagyományok, híres személyek, média, kultúra. Kiselőadás készítése, annak bemutatása tanórán. A híres ruszinok műveinek megismerése, értékeinek felismerése. Interjúkészítés a magyarországi ruszin festőművészekkel, írókkal, egyházi személyekkel. Szereplés (daléneklés, versmondás, előadás) a ruszin kisebbség nemzetiségi rendezvényein. |
3. Olvasásértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Hangos olvasás, jó kiejtéssel és hangsúlyozással. A tanult szavak felismerése. Egyszerű mondatok (reklám, feliratok) megértése. A megértés visszajelzése szóban, Az értelmező hangos olvasás folyamatos gyakorlása Ruszin irodalom 1: Cirill és Metód legendának és cirill betűk történetének ismertetése. Figyelem a kortárs és a felnőtt beszélgetőtársra. Rövid hallott szöveg lényegének, érzelmi tartalmának megértése. | Ismert tartalmú szövegek értelmező hangos olvasása. Rövidebb szövegek önálló olvasása, a fontosabb gondolatok kiemelése, összefoglalása. Ruszin irodalom 2: A X-XV. sz. ruszinokról szóló történelmi és korai irodalom szövegeinek ismertetése, megértetése. Tematikus szövegek olvasása. Hallott szöveg rövid szóbeli összefoglalása. | Ismert hétköznapi témákkal kapcsolatos nyelvileg összetettebb szövegek lényegének, illetve benne lévő információk megértése. Ruszin irodalmi alkotások (vers, elbeszélés) olvasása, azok értelmezése, megfogalmazása. Különböző vélemények összevetése, különbségek és hasonlóságok megfigyelése, vélemény megfogalmazása szóban. Ruszin irodalom 3: A XVI.-XVIII. sz. ruszinokról szóló történelmi és irodalmi szövegek ismertetése, megértetése. Tematikus szövegek olvasása. Hallott szöveg szóbeli összefoglalása. | Aktív szókincs bővítése. Különböző olvasott vélemények összevetése, különbségek és hasonlóságok felismerése, vélemény megfogalmazása írásban és szóban. Ruszin irodalom 4: A 19. - 21. századi ruszin történelmi és irodalmi alkotások olvasása. Az írók szerepének felismerése a ruszinok nemzeti identitástudatának felébresztésében. Rövid irodalmi művek elemzése. A jelenkor problémáival foglalkozó újságcikkek olvasása, azok értelmezése. |
4. Írás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A cirill ábécé bemutatása, és a ruszin ábécé ismertetése. ábécé írás gyakorlása. Rövid szavak diktálás utáni hibátlan leírása. Család, lakóhely leírása pár mondatban. | Nyelvtan: szófajok ismertetése. Nyelvtani eltérések megértése. Olvasott történetek, mesék leírása néhány mondatban. A felolvasott szöveg alapján rövid feljegyzés készítése a tanult helyesírási szabályok betartásával. Levelek, üzenetek írása. Nyelvtani, helyesírási ismeretek alkalmazása. | Nyelvtan: mondattan. Az olvasott irodalmi alkotások lényegének összefoglalása írásban. Élménybeszámoló készítése írásban egy-egy ruszin irodalmi műről vagy kulturális műsorról. Jellemzés gyakorlása, vélemény kifejtés. Rövid cikkek fordítása. Hallott szöveg írásbeli összefoglalása. | Előadás készítése, szakirodalom, sajtócikkek felhasználásával. Összefoglaló szövegek, önéletrajz, jegyzetek, hivatalos levelek írása, megfelelő formában. Önkifejezés és kreativitás különböző műfajokban (pl. párbeszédek írása, dramatizálás). Törekvés a személyiséget kifejező egyéni stílusra. Szövegek fordítása. |
Bővített nyelvoktató forma
Fejlesztési feladatok
1. Beszédértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Olyan mondatok és gyakran használt kifejezések megértése, amelyek kapcsolódnak a ruszin közösségi élethez, kultúrájához, szokásaihoz. Mátyás Királyról és a II. Rákóczi Ferencről legendák ismertetése. | A következő témakörök szövegeinek megértése: otthon, iskola, országi ismeret, ruszin nemzetiség élete, ünneplési szokások, népviselet. Információk átadása és befogadása párbeszédben. Hallás utáni értés a tantervhez kapcsolódó CD-ről. | Az ismert témával kapcsolatos szövegek megértése. Pl.: híres ruszinok életéről, vallási, nemzetiségi ünnepekről szóló előadások gondolatmenetének követése, beszélgetés kezdeményezése az autentikus kisebbségi, vagy anyanemzetből származó partnerrel. Az aktuális eseményekről szóló rádió-és televízió hírműsorainak megértése és a bennük rejlő információk feldolgozása. | A kisebbségi önkormányzati tevékenységről, kisebbség jogairól, aktuális politikai helyzetéről, kisebbségi törvényről, fiatalok helyzetéről, vallásokról, az Európai Unióról szóló témakörök szövegeinek megértése. Különböző információhordozók (TV-és rádióműsor, internet, újság, film, színház üzeneteinek a megértése és feldolgozása. Tolmácsolás ruszin és magyar nyelven |
2. Beszédkészség
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Mini dialógusok készítése a lakóhelyről, családról, otthonról, iskoláról, | Részvétel a hétköznapi témával kapcsolatos beszélgetésben, | Folyékony beszélgetés mindennapi témákról iskolatársakkal. Vitákban | Vélemény megfogalmazása bármely tanult témáról, megfelelő szókincs |
| ünneplési szokásokról, | véleményalkotás. | saját véleményének | használattal. |
| népviseletről. | Halott szöveg rövid szóbeli | részletes kifejtése, | Kiselőadás készítése a |
| Ismerkedés- | összefoglalása | indoklása. Mások | fiatalokat érintő témáról. |
| beszédfordulatok | Beszámoló a településen | véleményének | Önbecsülés és mások |
| Bemutatkozás. Részvétel a | zajló eseményekről. | meghallgatása, megértése és | megbecsülésén alapuló |
| tanulócsoportban folyó | Ruszin versek megtanulása. | elfogadása. | együttműködés csoportos |
| tematikus beszélgetésben. | Ismertetés a ruszin nyelvi | Történetek elmesélése, | beszélgetésben, vitában. |
| Saját vélemény | variánsokkal | közösség bemutatása. | Saját vélemény megvédése |
| megfogalmazása. Kiejtési | (dialektusokkal). | Rövid párbeszédek | vagy újragondolása. |
| és hangsúlyt javító | 1. (egyszerű formák) | összeállítása | A híres ruszinok műveinek |
| gyakorlatok. | 3-4 vers megtanulása és kifejező előadása. Helyes kiejtés és hangsúlyozás. Ismertetés a ruszin nyelvi variánsokkal (dialektusokkal) 2. (összehasonlító kifejezések) | tanulmányozása, kutatása, értékeinek felismerése, önálló megfogalmazása. Szerepvállalás a ruszin nemzetiségi ünnepeken. Ismertetés a ruszin nyelvi variánsokkal (dialektusokkal) 3. Valamennyinek a köszöntő is udvarias formái elsajátítása. |
3. Olvasásértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A tanult szavak, mondatok folyamatos olvasása, azok értése. Rövid szövegek folyékony hangos olvasása. Egy-két mondatos vélemény megfogalmazása a szövegben megjelenő eseményről, szereplőkről. | A tanultak köréből bármely szöveg felolvasása (megfelelő hangsúllyal), értése. Rövid irodalmi alkotások, mesék lényegének megértése. Néhány mondatos vélemény szóbeli megfogalmazása. Ifjúsági ruszin irodalom olvasása. | Az írott sajtó szövegeinek olvasása és megértése. A jelenkor problémáival foglalkozó újságcikkek olvasása, azok értelmezése, a lényeges információk kiemelése. A XVI. sz. ruszin irodalom és egyházi szláv (ima) szövegek olvasása és értelmezése. A "Gens fidelissima!" c. könyv olvasása értelmezése. | A XX. századi ruszin irodalmi alkotások olvasása, különösképpen amelyek a hazáról, a sorsdöntő változásokról Kortárs ruszin irodalom Magyarországon és a határain túl. A ruszin nyelvű újságcikkek, legújabb kiadványok olvasása. Információk szerzése a kisebbség mai helyzetéről, nemzeti ünnepeiről és tudományos konferenciáiról. |
4. Írás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A ruszin ábécé ismerete. A cirill betűk megfelelő használata. Ruszin szövegek tollbamondás után helyes leírása. Az önálló feladatvégzés | A felolvasott szöveg alapján rövid feljegyzés készítése. A tanult nyelvhelyességi szabályok betartása. Levélírás, rövid történetek | Egyszerű, rövid, összefüggő szöveg megfogalmazása írásban a következő témakörökkel kapcsolatban: család, oktatás, kultúra, kisebbségi | Olvasott szövegek megfogalmazása. Előadás készítése, szakirodalom, sajtócikkek felhasználásával. Hivatalos levelek, feljegyzések írása. |
| egyes lépéseinek | leírása. | és emberi jogok rendszere, | Cikkek fordítása. |
| megalapozása (pl. kép és | Egyszerű nyomtatvány | hírközlés, ruszinok | Az olvasott irodalmi |
| szöveg kapcsolata). | kitöltése. | története, ruszin | alkotások lényegének |
| Minta alapján tanult | Vázlatkészítés tanári | települések. Egyszerű | összefoglalása írásban. |
| szavakból, több mondatból | irányítással. Vázlat | szövegek fordítása a | Referátum készítése egy- |
| álló, összefüggő szöveg | felhasználása különböző | tanultak alapján. | egy irodalmi vagy kulturális |
| írása (párbeszéd, üzenet, | témájú, műfajú szövegek | Ismerkedés különböző | műsorról, nyelvhelyességi |
| üdvözlő lap bemutatkozás). | megértéséhez, | információhordozókkal (pl. | szabályok betartásával. |
| megfogalmazásához. | vizuális, audiovizuális, | Önéletrajz írása. | |
| elektronikus: internet, CD- | |||
| ROM) | |||
| Stílusgyakorlatok: | |||
| - tudományos | |||
| - szépirodalmi | |||
| - sajtó |
2. Ruszin népismeret
(Valamennyi oktatási forma)
Fejlesztési feladatok
1. Ismeretszerzés, tanulás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Ismeretszerzés a | Ismeretek szerzése a szláv | Ismeretszerzés személyes | Tájékozódás a ruszin |
| Magyarországon élő ruszin | népek múltjáról | beszélgetésekből, író-olvasó | művészetben, |
| kisebbség korábbi életéről | vándorlásuk útvonaláról a | találkozókból, tárgyak, | történelemben és |
| idős emberek elbeszélése | vándorlók | épületek (tájházak, | irodalomban. A nyelvtudás |
| alapján, képek | életkörülményeiről. | fatemplomok), híres ruszin | és az identitástudat |
| megfigyeléséből, valamint | Kitekintés a Szlovákiában, | festőművészek képeinek, | összefüggésének |
| olvasott szövegekből. | Kanadában, | közvetlen megfigyeléséből, | felismerése. A témával |
| Kulcsszavak keresése | Lengyelországban, | hallott és olvasott elbeszélő | kapcsolatos írások, filmek |
| szövegben. Saját családfa | Romániában, Szerbiában, | szövegekből, filmekből, a | megtekintése, könyvek |
| készítése. | Horvátországban, | tömegkommunikációs | olvasása. Művek elemzése. |
| Információk gyűjtése a | Moldáviában, Ukrajnában | eszközökből (MR és MTV | Kiselőadás tartása |
| ruszin nép történetéről | élő ruszinok földrajzi | ruszin nemzetiségi | magyarországi ruszinok |
| családból és történelmi | elhelyezkedésére. A | adásaiból). A legfontosabb | kulturális életéről, saját |
| olvasmányokból. | ruszinok népszokásai. A | ruszin írók, költők | tapasztalatok |
| A ruszin zászló, címer, | szövés-fonás mintáinak | műveinek megismerése. A | bemutatásával. Betekintés a |
| himnusz ismerése. | megfigyelése. A helyi | kárpátaljai ruszin régiók | történelmi múltba. A |
| Ismeretszerzés a ruszin | hagyományos mesterségek | irodalmának megismerése. | nemzetiségek együttélése, |
| építkezési formákról | gyűjtése. Kántálás | A műveltségi területhez | egymásrautaltsága a |
| (pl. tornácos házak, | (karácsony), pászka | kapcsolódó szövegek értő | háborúk idején. A ruszinok |
| fatemplomok), a ruszin | szentelés (húsvét) | olvasása. Kulcsszavak és | történelmi szerepének |
| népviseletekről. | népszokásai régen és ma. | kulcsmondatok keresése | felismerése. Kisebbségek |
| Ismeretszerzés a ruszin | Népdalok, néptáncok, | szövegekben. | élete és helyzete ma |
| hagyományokról. A ruszin | versek elemző | Információk gyűjtése a | Magyarországon és az |
| nyelv kifejezéseinek | összehasonlítása. A | Duchnovics A. a ruszin | Európában. Aktuális |
| megfigyelése otthon és az | szülőfalu régi utca- és | himnusz és a szózat | kisebbségpolitikai kérdések |
| iskolában. Népdalok, vallási | dűlőneveinek gyűjtése. | szerzőjének munkásságáról, | tanulmányozása. |
| dalok, mondókák, mesék, | A tanultak felhasználása új | Hodinka A. akadémikus | Információk szerzése a |
| találós kérdések, népi | feladathelyzetekben | műveiről, a magyarországi | kisebbségi önkormányzatok |
| játékok, közismert | Ünnepi szokásokról anyag | ruszinok lakóhelyeiről, | szerepéről. A |
| közmondások, legendák | gyűjtés és rendszerezés. | életmódjukról, ünneplési és | magyarországi ruszinok |
| gyűjtése ruszin falvakban. | vallási szokásokról. | aktivizálódásának | |
| Ősi ruszin ételek | könyvtárban, médiatárban, | bekapcsolódásáról a | |
| elnevezése, egyszerű | múzeumokban, interneten. | demokratizálódási | |
| ételreceptek gyűjtése. | A gyűjtött adatok | folyamatba. Ismeretszerzés | |
| Néhány rövid ruszin mese | felhasználása bemutatók | a ruszinok politikai, jogi, | |
| megismerése. Ruszin | végrehajtásánál. | kulturális | |
| meséken keresztül az | Magyarországon élő | érdekképviseletéről, az | |
| elődök kultúrájának | ruszinokról legendák | Országos Ruszin | |
| megismeréséhez való kedv | gyűjtése. | Önkormányzat 1999-es | |
| felébresztése. A | A tanultak felhasználása új | megalakulásáról. | |
| hagyományokhoz | feladathelyzetekben. | Egyház és görög katolikus | |
| kapcsolódó gyermekversek, | templomok kutatása, | ||
| képeskönyvek bemutatása. | művészete elemzése. | ||
| A tanultak felhasználása új | |||
| feladathelyzetben. |
2. Kritikai gondolkodás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Kérdések önálló | Kérdések önálló | A kisebbség (és az | Kérdések és vélemény |
| megfogalmazása a ruszin | megfogalmazása a szláv | anyanemzet) kulturális | megfogalmazása a ruszin |
| népszokásokkal | népek vándorlásával és a | életének, kiemelkedő | sorsfordulóival |
| kapcsolatban. A magyar és | hazai ruszinok | eseményeinek elbeszélése. | kapcsolatban. A különböző |
| a ruszin szokások | letelepedésével | Jelenetek eljátszása | korszakok alakjainak, |
| összehasonlítása, | kapcsolatban. | különböző szempontokból, | tevékenységének és |
| különbségek felismerése. A | A lényeg kiemelése írott és | részvétel regionális | eszméinek elemzése. |
| ruszin települések | hallott szövegből, szöveg | ünnepségeken, | Állásfoglalás a különböző, a |
| nyelvjárásai és azok | átfogalmazása adott | konferenciákon, kulturális | ruszin kisebbség sorsát |
| összehasonlítása. | szempont szerint | eseményeken. Önálló | meghatározó nézetekről, |
| Mindennapi élethelyzetek | Híres emberek, történelmi | vélemény és kérdések | cselekedetekről. Irodalmi |
| elbeszélése, eljátszása a | személyiségek, hétköznapi | megfogalmazása a | alkotások, publicisztika, |
| különböző szereplők | emberek jellemzése, | kisebbség elmúlt és jelen | filmek szövegeinek |
| nézőpontjából. A ruszin | szerepük a ruszin kisebbség | sorsával, sorsfordulóival | vizsgálata a történelmi |
| hagyományok megismerése | formálásában, identitástudat | kapcsolatban. Érvek | hitelesség szempontjából. |
| játékos formában és | felébresztésében. A | gyűjtése a saját vélemény | Ruszin társadalmi |
| hagyományápolás | magyarországi ruszinok | alátámasztására. A | csoportok, intézmények |
| fontosságának felismerése. | élete régen és ma. A | kisebbség történelmének, | viselkedésének elemzése. |
| Önálló vélemény | különbségek, változások | társadalom földrajzának | Önálló vélemény |
| megfogalmazása | felismerése és a ruszinság | ismerete. A kárpáti ruszinok | megfogalmazása a ruszin |
| eseményekről, | szempontjából sorsdöntő | a magyar fejedelem | kisebbséget érintő, a jövőjét |
| jelenségekről, és | változások | szabadságharcához való | meghatározó |
| személyekről. Érvek | megfogalmazása. | csatlakozásának | kisebbségpolitikáról. A |
| gyűjtése a saját vélemény | bemutatása. | hazai kisebbségi és emberi | |
| alátámasztására. | Véleménynyilvánítás a | jogi rendszer értékelése. | |
| nemzetiségek együttéléséről | Megalapozott, hiteles | ||
| A magyarok és a ruszinok | kisebbségkép kialakítása. | ||
| történelmi és kulturális | Naprakész tájékozottság | ||
| kölcsönhatásainak | aktuális kisebbségpolitikai | ||
| felismerése. | és emberi jogi | ||
| Önálló vélemény | jelenségekről. A | ||
| megfogalmazása | magyarországi és más |
| társadalmi, történelmi eseményekről, jelenségekről és személyekről. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására. | országokban élő ruszinok kapcsolatrendszerének megismerése, lehetőségeinek felismerése, a fiatalokat érintő kérdések megfogalmazása. |
3. Kommunikáció
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Beszélgetés és vita egy-egy | Beszélgetés és vita egy-egy | Beszélgetés és vita egy-egy | Beszélgetés és vita egy-egy |
| emberismereti, társadalmi, | emberismereti, társadalmi, | emberismereti, társadalmi, | emberismereti, társadalmi, |
| történelmi témáról. Saját | történelmi témáról. A | történelmi témáról. A | történelmi témáról. A |
| vélemény érthető | tárgyilagos érvelés és a | tárgyilagos érvelés és a | tárgyilagos érvelés és a |
| megfogalmazása. | személyeskedés | személyeskedés | személyeskedés |
| Mások véleményének | megkülönböztetése. | megkülönböztetése. | megkülönböztetése. A vita |
| türelmes meghallgatása. | Események, történetek | Események, történetek | során véleménykülönbségek |
| Magyarországon lévő | elbeszélése emlékezetből | elbeszélése emlékezetből | tisztázása, a saját álláspont |
| ruszin települések és | élőszóban. | élőszóban. | gazdagítása, tovább |
| földrajzi adottságainak | Beszélgetés a ruszinok | A ruszin irodalom szerepe | fejlesztése mások |
| megismerése a tanórákon és | egykori hétköznapjairól. | és helye a világban. A | véleményének |
| az idős személyekkel | Beszélgetés és vita a ruszin | legfontosabb ruszin írók | figyelembevételével. |
| történő beszélgetésekből. | nép gasztronómiai | műveinek felsorolása. A | Események, történetek |
| A településen gyűjtött | szokásokról. A ruszin | megismert műveken | elbeszélése emlékezetből |
| közmondások, dalok, | konyha berendezéseinek, | keresztül a költő, író | élőszóban. |
| mondókák, versek játékok | régi konyha eszközeinek, | céljainak, törekvéseinek | A tanult történelmi |
| tanulása. | azok használatának | felismerése, | eseményekkel, eszmékkel |
| Anyaggyűjtés a kárpátaljai, | bemutatása. Rajz készítése a | megfogalmazása. Híres | és fogalmakkal kapcsolatos |
| szerb, horvát, szlovák, | régi konyhai eszközökről. | ruszin emberekről (Erdelyi, | kérdések önálló |
| ruszin települések múltjáról | Ételreceptek gyűjtése. A | Varhol) | megfogalmazása. |
| és jelenéről. | ruszin és magyar ételek | véleménynyilvánítás. | Véleményalkotás és vita |
| A tanultakkal kapcsolatos | összehasonlítása. A ruszin | Szóbeli beszámoló a saját | egy-egy aktuális |
| helyszínek megtalálása a | tánc alapelemeinek | tapasztalatokról, | kisebbségpolitikai |
| térképen. | megismerése. A páros tánc | önálló gyűjtő-, illetve | kérdésről. |
| Hagyományok | és körtánc közötti | kutatómunkával szerzett | Mások véleményének |
| felelevenítése. Tojásfestés | különbségek felismerése. A | ismeretekről. | elfogadása, a tolerancia |
| régi hagyományok szerint. | ruszin népviselet | Fogalmazás írása a | gyakorlása. |
| Régi húsvéti és karácsonyi | ruhadarabjainak felsorolása. | Magyarországon élő görög | Beszámolók készítése a |
| ajándékok, fenyőfadíszek. | Szóbeli beszámoló a saját | katolikus vallású ruszinok | néprajzi kutató munka |
| Rajz készítése húsvéti | tapasztalatokról, önálló | életéről. A nemzeti és | eredményeiről. Kiselőadás |
| ünnepről. | gyűjtő-, illetve | etnikai kisebbség, nemzet, | tartása a ruszin kulturális |
| Egyes mesetörténete | kutatómunkával szerzett | anyanyelv fogalmának | életről a ruszin nyelvű sajtó, |
| eljátszása. | ismeretekről. Fogalmazás | ismerete. Beszámoló az | a rádió- és a tévéműsorok |
| Húsvéti és karácsonyi | írása a korábbi és mai ruszin | önálló gyűjtő munkáról a | alapján. |
| ünnepekhez kapcsolódó | öltözködésről. Betlehemes | tanórán. Színjátékok | Önállóan gyűjtött anyagból |
| mondókák, dalok tanulása. | játékok eljátszása. | előadása az iskolai | projektbemutató vagy |
| rendezvényeken. | kiállítás megrendezése. |
4. Tájékozódás térben-időben
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Az idő tagolására szolgáló | Időmeghatározás ismert | Az idő tagolására szolgáló | Történelmi korszakok, |
| kifejezések használata: perc, | eseményre, jelenségre való | kifejezések használata: | periódusok nevének |
| óra, nap, hét, hónap, év. | utalással (pl. a honfoglalás | hónap, év, évtized, évszázad, | használata a történelmi idő |
| Időmeghatározó kifejezések | után, Mátyás uralkodása | emberöltő. Időmeghatározás | tagolására. |
| használata: amikor kicsi | idején). Krisztus előtt, | más ismert eseményre, | Néhány kiemelt esemény, |
| (óvodás stb.) voltam, amikor | Krisztus után. | jelenségre való utalással. | jelenség időpontjának |
| szüleim gyerekek (fiatalok | Viszonyítások gyakorlása: | Krisztus előtt, Krisztus után. | ismerete. A tanultak |
| stb.) voltak, amikor | előbb, később, ugyanakkor, | Az idő ábrázolása téri- | elhelyezése az időben a |
| nagyszüleim gyerekek stb. | most, régebben, nagyon | vizuális eszközökkel, | kiemelt időpontokhoz |
| voltak, amikor karddal | régen. | kronológiai adatok | képest. |
| harcoltak stb., nagyon régen. | rendezése. | Események, jelenségek, | |
| Viszonyítások gyakorlása: | Néhány kiemelt esemény, | tárgyak, személyek stb. | |
| előbb, később, ugyanakkor, | jelenség időpontjának | időrendbe állítása. | |
| most, régebben, nagyon | ismerete. A tanultak | ||
| régen. | elhelyezése az időben a kiemelt időpontokhoz képest. | ||
| Események, jelenségek, | Néhány kiemelt esemény, | ||
| tárgyak, személyek stb. | jelenség időpontjának | ||
| időrendbe állítása. | ismerete. A tanultak | ||
| Egyszerű térképek másolása | elhelyezése az időben a | ||
| kézi munkával. A térkép | kiemelt időpontokhoz | ||
| legfontosabb elemeinek | képest. Egyszerű kronológiai | ||
| felismerése: vizek, | számítások. | ||
| domborzati jelölések, | Események, jelenségek, | ||
| államhatárok, települések. | tárgyak, személyek stb. | ||
| Helyszínek modellezése (pl. | időrendbe állítása. | ||
| vázlatrajz, terepasztal, | |||
| makett). | |||
| Egyszerű térképek másolása | A tanult helyek | Különböző időszakok | |
| kézi munkával. A térkép | megkeresése a térképen. | történelmi térképeinek | |
| legfontosabb elemeinek | Események kapcsolása a | összehasonlítása, a | |
| felismerése: vizek, | tanult helyekhez. | változások hátterének | |
| domborzati jelölések, | feltárása. | ||
| államhatárok, települések. A | Az adott téma | ||
| tanult helyek megkeresése a | tanulmányozásához | ||
| térképen. | leginkább megfelelő térkép kiválasztása különféle atlaszokból. Egyszerű térképvázlatok rajzolása szöveges információforrások alapján. |
5. A tartalom kulcselemei
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy egy-egy ruszin vagy külföldi híres ember (pl. művész, | Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy - további ismereteket szerezzenek a ruszin | Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy - további ismereteket szerezzenek a helyi |
| felfedező, feltaláló, tudós, | hagyományokról, a lakóhely | hagyományokról, a lakóhely | |
| szent, uralkodó, politikus) | múltjáról, továbbá a | múltjáról, továbbá a | |
| életével, tevékenységével, | környék, a lakóhely | környék, a lakóhely | |
| jellemvonásaival | természeti értékeiről, az | természeti értékeiről, az | |
| megismerkedjenek, és ennek | azokat fenyegető | azokat fenyegető | |
| kapcsán azt is felismerjék, | veszélyekről és a | veszélyekről és a | |
| hogy az emberek régen | megóvásukra tett | megóvásukra tett | |
| másként éltek és | erőfeszítésekről; | erőfeszítésekről; | |
| gondolkodtak, mint ma; | - a történelmi múlt egy-egy | - egy-egy történelmi témát (a | |
| - egy-egy történelmi | térben és időben határolt | politika-, a gazdaság-, a | |
| eseménnyel, különösen a | darabját mélységében | társadalom-, a tudomány-, a | |
| nemzeti ünnepeinkhez és | tanulmányozzák | technika- vagy a | |
| jelképeinkhez kapcsolódó | művelődéstörténet, illetve a | ||
| eseményekkel | történeti ökológia köréből) | ||
| megismerkedjenek; | mélységében | ||
| tanulmányozzanak; | |||
| - további ismereteket | - további ismereteket | ||
| szerezzenek a ruszin nép | szerezzenek a magyar állam | ||
| történetének fontosabb | és a magyar és a ruszin nép | ||
| fordulópontjairól, | történetének fontosabb | ||
| megismerkedjenek a ruszin | fordulópontjairól, | ||
| történelem kiemelkedő | megismerkedjenek a magyar | ||
| személyiségeivel; | és a ruszin történelem | ||
| - további ismereteket | kiemelkedő | ||
| szerezzenek az európai | személyiségeivel; | ||
| történelem jelentős | - további ismereteket | ||
| állomásairól és legalább egy | szerezzenek az európai | ||
| Európán kívüli | történelem jelentős | ||
| civilizációról; | állomásairól és legalább egy | ||
| - ismereteket szerezzenek | Európán kívüli | ||
| arról, milyenek voltak az | civilizációról; | ||
| emberek hétköznapjai a | - ismereteket szerezzenek a | ||
| különböző | határon túli ruszinok életéről | ||
| - megismerkedjenek néhány | korokban és kultúrákban; | ||
| magyar, nemzeti és etnikai | - ismereteket szerezzenek a | ||
| kisebbségi népszokással, a | politikai konfliktusokról | ||
| hagyományos | (forradalmakról, | ||
| mesterségekkel; | háborúkról), különösen azok | ||
| - megismerjék az iskolai élet | hétköznapi, emberi, erkölcsi | ||
| legfontosabb szabályait, és | vonatkozásairól. | ||
| megvitassák azok szerepét, | |||
| jelentőségét. | |||
| - megismerkedjenek a | |||
| 20. század nagy hatalmi, | |||
| társadalmi és | |||
| értékkonfliktusaival; | |||
| - megismerjék néhány | |||
| jelentős történelmi | |||
| személyiség átfogó | |||
| pályaképét; | |||
| - ismereteket szerezzenek a | |||
| szűkös erőforrásokkal való | |||
| racionális gazdálkodás | |||
| lehetőségeiről; | |||
| - elemezzék a globális | |||
| problémák, mindenekelőtt az |
| Tájékozódjanak arról, | ökológiai válság és az | ||
| hogyan élnek napjainkban az | - szembesüljenek a | információs forradalom | |
| emberek - és különösen a | szabadság és a felelősség | társadalmi-történelmi | |
| gyerekek - a világ különböző | emberi dimenzióival a | összefüggéseit; | |
| pontjain, különböző | magán- és a közélet | - felkészültségüknek | |
| civilizációkban; | különböző területein; | megfelelő szinten | |
| - felkészültségüknek | - ismerkedjenek olyan | kommunikációt folytassanak | |
| megfelelő szinten | köznapi és kiélezett | olyan témakörökről, mint az | |
| kommunikációt folytassanak | élethelyzetekkel, | emberi elme, az erkölcs, a | |
| olyan témakörökről, mint az | konfliktusokkal, amelyek | szexualitás, a mai magyar | |
| emberek közötti | rávilágítanak az erkölcsi | társadalom és gazdaság, a | |
| különbségek, a nemek | értékminőségek és az emberi | vállalkozás, a munkavállalás | |
| közötti kapcsolatok, az | helytállás jelentőségére, | Magyarország és az Európai | |
| egyén és a közösség | illetve az azokkal | Unió politikai rendszere, az | |
| viszonya, a gazdálkodás | kapcsolatos problémákra. | érdekképviseletek. | |
| kérdései. | - ismerjék az alapvető | - Ugyancsak folytassanak | |
| fogyasztói | kommunikációt olyan | ||
| magatartásmintákat. | témakörökről, mint napjaink | ||
| - Egy konkrét példán | nemzetközi konfliktusai. | ||
| keresztül tudják értelmezni a | |||
| reklám és marketinghatások | |||
| szerepét. |
6. A reflexiót irányító kérdések
| - Legyen alkalmuk a | Legyen alkalmuk a | Legyen alkalmuk a | Legyen alkalmuk a |
| tanulóknak arra, hogy | tanulóknak arra, hogy | tanulóknak arra, hogy | tanulóknak arra, hogy |
| választ keressenek olyan | választ keressenek olyan | választ keressenek olyan | választ keressenek olyan |
| kérdésekre, mint a | kérdésekre, mint a | kérdésekre, mint a | kérdésekre, mint a |
| következők. | következők. | következők. | következők. |
| - Milyen jellemző | - Mi az ember? Miben | - Mit jelent az, hogy minden | - Vannak-e abszolút erkölcsi |
| tulajdonságai vannak? | különbözik az állatoktól? | embert egyenlő méltóság | értékek? |
| Miben hasonlítok | - Miben hasonlítunk | illet meg? | - Miért kerülhet |
| másokhoz? Miben | mindannyian? Honnan | - Mit tehet az egyes ember | ellentmondásba erkölcs és |
| különbözöm másoktól? | erednek az emberek közötti | másokért, a közösségért, a | jog? |
| - Mire vagyok képes? Mire | különbségek? | rászorulókért? | - Milyen útjai vannak az |
| nem vagyok képes? | - Miért gondolkodnak | - Van-e fejlődés a | önmegvalósításnak? |
| - Milyen szeretnék lenni? | másként a különböző | történelemben? | - Hányféle közösségi |
| - Miért van szükség | életkorú emberek? | - Miért vannak háborúk? | identitása lehet egy |
| szabályokra? | - Mi mindentől függhet a | - Milyen szerepet játszik a | embernek? |
| - Mit jelent az, hogy | döntések és tettek | természeti környezet az | - Milyen értelemben |
| ruszinok (vagy más | megítélése? | egyes országok, civilizációk | beszélhetünk ok-okozati |
| nemzetiségűek) vagyunk? | - Miért vannak szegények és | életében? | viszonyokról a |
| gazdagok? | történelemben? Van-e | ||
| történelmi determinizmus? | |||
| - Milyen mértékben | - Miért vannak gazdag és | ||
| határozza meg a természeti | szegény országok? | Hogyan élhetnek együtt | |
| környezet az emberek | - Milyen mértékben hatnak a | különböző kultúrák, | |
| mindennapi életét és | "nagy emberek" a történelmi | vallások, népek? Milyen | |
| kultúráját? | eseményekre és | lehetőségei és akadályai | |
| - Miért van az, hogy | folyamatokra? | vannak a kultúrák közötti | |
| ugyanazt a történelmi | - Mi a hit, a vallás szerepe az | kommunikációnak? | |
| eseményt vagy jelenséget | egyes ember és a | - Hogyan lehetséges az, | |
| különböző emberek | társadalmak életében? | hogy ugyanazt a történelmi | |
| különbözőképpen élik át? | eseményt vagy jelenséget | ||
| különböző emberek |
| különbözőképpen | |||
| értelmezik? | |||
| - Hogyan befolyásolja a | |||
| geopolitikai helyzet egy | |||
| állam, egy térség | |||
| lehetőségeit? | |||
| - Hogyan változott az állam | |||
| szerepe a történelemben? | |||
| - Az érdekek vagy az értékek | |||
| hatása erősebb-e a | |||
| különböző korok | |||
| társadalmaiban? |
H) SZERB KISEBBSÉGI OKTATÁS
1.1. Szerb nyelv és irodalom
(Anyanyelvű és kétnyelvű kisebbségi oktatási forma)
Fejlesztési feladatok
1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Artikuláció. A szerb nyelv hangjainak tiszta kiejtése, helyes hangképzés, beszédlégzés, hangoztatás. A magyartól és a helyi nyelvhasználattól eltérő hangok irodalmi nyelvnek megfelelő kiejtése H,h,^,u,^ (c, c, dz, d, lj) és ax ( h) a szó elején és végén). A szótagképző p (r) hang. | Törekvés az egyszerű, érthető közlésre változatos kommunikációs helyzetben. | Beszédgyakorlatok összetettebb témákról. A helyes és szép anyanyelvi kifejezés tudatos fejlesztése. Az előző osztályokban elsajátított anyanyelvi kifejezőkészség színvonalának továbbfejlesztése. | Kommunikációs ismeretek különböző élethelyzetekben. Társalgási képesség különféle aktuális témákban. Érthető, nyelvileg igényes szókincs használata, amely pontosan kifejezi a beszélő szándékát. |
| A cselekvést, személyt, tárgyat és birtokot jelentő szavak gyűjtése. A kérdések megértése, válaszadás a kérdésekre és kérdésfeltevés. | Törekvés a pontosságra, a lényeg kiemelésére. Változatos mondatok használata a közlési célnak megfelelően. A szókincs bővítése. | A különböző kommunikációs helyzetekben való részvétel képessége. Tájékozódás és eligazodás különféle kommunikációs helyzetekben. Részvétel mindennapi beszélgetésekben és vitákban. | Megfelelő stílus használata ismert és ismeretlen témájú kommunikációs helyzetekben. Véleménykifejtés, érvelés, cáfolat képessége mindennapi témákban. A kiejtés egyéni sajátosságainak ismerete, törekvés ezek tudatos használatára és fejlesztésére. |
| Szövegek közlése, képek, vázlat alapján és szabadon. Rövid szóbeli beszámolók, törekvés a helyes szóhasználatra, a kiejtésre, testbeszédre. Mesélés, elbeszélés, törekvés a kifejező, érthető beszédre. Mese, illetve történet alkotása képek, filmek, illetve más mese alapján. Képek alapján elmondott történetek kiegészítése szabad képzelet alapján. | Szövegek tartalmának elmondása vázlat és kérdések alapján. Törekvés a jól formált beszédre. | Irodalmi és egyéb tárgyú szövegek tartalmának elmondása. Az irodalmi művek nyelvi-stilisztikai eszközeinek megfigyelése, alkalmazásuk a leírásban, jellemzésben, beszámolóban. Törekvés a nyelvileg igényes és helyes beszédre. | Memoriterek szöveghű előadása. Beszámoló könyvről, filmről vélemény kifejtésével. Nyelvileg igényes és helyes beszéd használata. |
| A különböző modalitású mondatok felismerése, | Kiejtés, artikuláció, intonáció és szóhangsúly - | Helyes anyanyelvi kifejezés a magyar nyelv | Az ismert kommunikációs szituációkban megfelelő |
| helyes használata és hangsúlyozása. Kiejtés, mondatintonáció, hangsúly. A hangok helyes kiejtése, megfelelő mondatlejtés és a szerb hangsúly váltakozásának érzékelése. A magyar hatások kiküszöbölése. A szerb és a magyar szavak keverésének kerülése, törekvés a helyes szóhasználatra. | további tökéletesítése. A hangok helyes kiejtése, a művelt köznyelvi beszédnek megfelelő mondatlejtés és hangsúly, szóhangsúly. | elemeinek keverése nélkül, a művelt köznyelvi kiejtésre való törekvés. Megfelelő intonáció és hangsúly. | kifejezésmód és hanghordozás. A beszédkultúra és párbeszéd normáinak betartása. A szerb nyelvtől idegen hanglejtés és hangsúly teljes kiküszöbölése. |
| Figyelem a kortárs és felnőtt beszélgetőtársra. Saját vélemény rövid megfogalmazása, vita, beszámoló eseményekről és élményekről. Beszélgetés különböző élethelyzetekről. Leírás. Az emberek, tárgyak és tér leírásának szabályai. Tájleírás. | Hallott szöveg rövid szóbeli összefoglalása. Rövid beszámoló az iskolai élet történéseiről. Párbeszédek meghatározott témákról. | A beszédpartnerrel való együttműködés. Érvek felkutatása, vélemény, állásfoglalás kialakítása. Törekvés az empatikus viszony kialakítására a beszédpartnerrel | Olvasott szövegek, újságcikkek kommentálása, önálló vélemény kifejtése. Beszélgetési képesség az olvasott cikkekről |
| Ismert szövegek megjelenítése dramatikus játékkal. Dialógusok a tanulók mindennapi életet felölelő témák alapján. Az olvasott és arra alkalmas szövegek dramatizálása. (Dramatikus formák kipróbálása pl. versmondás, bábjáték, némajáték, mesejáték) Népi szövegek elsajátítása. | Saját vélemény megfogalmazása, megvédése egy-egy érv említésével a témának és beszédhelyzetnek megfelelően. Memoriterek szöveghű ismerete, különféle dramatikus formák kipróbálása ( helyzetgyakorlatok, improvizáció, versmondás). A szöveg tartalmát megerősítő és megkérdőjelező gesztusok ismerete. | Mások véleményének a meghallgatása, megértése és tömör reprodukálása. Memoriterek szöveghű tolmácsolása, tudatos szövegmondással. A szöveg tartalmát megerősítő és megkérdőjelező gesztusok ismerete, törekvés ezek tudatos használatára. | Tolmácsolás magyarról szerbre és szerbről magyarra a két nyelv sajátosságainak szem előtt tartásával. Az európai hatfokú skálán a mesterfokú nyelvhasználói szintek, ún. C1 és C2 szint követelményeinek. |
2. Olvasás, írott szöveg megértése
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Az olvasás jelrendszerének elsajátítása a tanulók egyéni sajátosságainak figyelembevételével. A betűk összeolvasása, szavak, szószerkezetek, mondatok hangos és néma olvasása. Bevezetés a folyékony, majd kifejező, értelmező olvasásba mindkét betűtípus (cirill és | Különböző szövegek néma és hangos olvasása. Ismert tartalmú szövegek értelmező hangos olvasása. A különböző mondatfajták hanglejtésének megfigyelése és reprodukálása a hangos olvasásban. | Idegen szövegek folyamatos, kifejező olvasása, tartalmának összefoglalása. Különböző szövegek néma és hangos olvasása. Ismert tartalmú szövegek biztonságos, értelmező olvasása | Irodalmi és publicisztikai szövegek megértése és értelmező felolvasása, a néma és a hangos olvasás fejlesztése. |
| latin) szövegein. A különböző mondatfajták hanglejtésének megfigyelése és reprodukálása. Ismerkedés a könyvvel és az iskolai könyvtárral. | |||
| Olvasott szövegek tartalmának elmondása, szövegrészletek tartalmi összefoglalása. Szöveg tartalmának elmondása meghatározott feladat alapján (vázlat, bővítés, kiegészítés) képzelet alapján. Rövid beszámoló az elolvasott szöveg cselekményéről. A szövegek műfaji különbségének érzékelése (mese, lírai költemény, elbeszélés...) | Az olvasott szövegek tartalmának elmondása vázlat és kérdések alapján. Különböző műfajú szövegek olvasása. Cirill betűs és latin betűs irodalmi szövegek folyékony olvasása helyes kiejtéssel. Élő és dramatikus elbeszélő szövegek és szövegrészletek. Prózai és lírai irodalmi alkotások olvasása. Ismerkedés a szövegértési technikák alapjaival. | A szöveg elemzése. Különböző műfajú szövegek olvasása, értelmezése. Ismeretterjesztő és publicisztikai szövegek önálló olvasása, megértése, tartalmának összefoglalása. A szövegben ki nem fejtett tartalmak kikövetkeztetésének és megértésének gyakorlása Ismerkedés a szövegértési technikákkal. | A konkrét és az elvont témájú szövegek megértése és reprodukálása. |
| Az értelmező hangos olvasás gyakorlása. A szereplők és cselekedeteik megfigyelése, jellemzése. A cselekmény idejének és helyének felismerése. Irodalmi szövegek bemutatása az olvasott szöveg megértésének bizonyítására. A szövegrészek logikai és időrendi összefüggésének érzékelése. A következő fogalmak megismerése: író, költő, cím, a könyv kezelése. A történések sorrendiségének megfigyelése. Egyszerű képek, alakzatok felismerése alkalmazása (pl.: metafora, hasonlat, ismétlés.) Az aktív szókincs gazdagítása. Az értelmező hangos olvasás folyamatos gyakorlása. | Az aktív és a passzív szókincs gazdagítása különböző szövegösszefüggésekben | Az aktív és a passzív szókincs gazdagítása önálló munkával | A szövegértési és feldolgozási technikák értése és használata, pl. kontextus, logikai összefüggések, jelentésrétegek, a műfaj jellemzői a különböző korokban íródott művekben. Stílusirányzatok felismerése és rövid jellemzése konkrét irodalmi szövegekben. |
| A tudományos ismeretterjesztő művek néhány mondatos ismertetése. A tartalom ismertetése a fontos elemek kiemelésével. | Rövidebb szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek önálló olvasása, a fontosabb gondolatok kiemelése összefoglalása. | Irodalmi ,ismeretterjesztő és publicisztikai szövegek önálló olvasása és megértése a szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazása (téma megállapítása, a lényeg kiemelése, adatkeresés, ok-okozati kapcsolatok, | Szerb nyelvű lapok és folyóiratok olvasása. Eligazodás az újságokban, néhány folyóirat ismerete. |
| válaszadás kérdésekre, vázlatkészítés és összefoglalás)Az értelmező hangos olvasás folyamatos gyakorlása. | |||
| Az irodalmi szövegek kifejező felolvasása, 5-6 rövid vers hibátlan elmondása kívülről. Nyelvi eszközök és a jelentés összefüggéseinek megtapasztalása a szépirodalmi szövegekben. Az "ező-" és "ijező-" kiejtésű szövegek megismerése, megértése. Házi olvasmányok önálló elolvasása (ifjúsági regények, novellák) | Az irodalmi szövegekben megjelenő egyszerű képek, alakzatok felismerése és értelmezése szöveg és kép összjátékának, viszonyának megfigyelése. Különféle ábrák. illusztrációk értelmezése. Rövidebb művek önálló olvasása házi olvasmányként. Az olvasás örömének megtapasztalása. | Különböző szépirodalmi és nem szépirodalmi műfajok közötti különbség megfigyelése. A tájékoztató és véleményközlő műfajok közötti különbség (pl. hír és kommentár) Rövidebb és hosszabb irodalmi és nem irodalmi szövegek önálló olvasása. | Vers, próza, idézetek kifejező előadása. 5-6 vers, prózarészletek előadása. |
| Néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogazása az olvasott szöveg szereplőinek cselekedeteiről, nézeteiről, a szövegekben megjelenő emberi helyzetekről. | Különböző vélemények összevetése, különbségek és hasonlóságok megfigyelése, vélemény megfogalmazása szóban és írásban. Különböző korstílusokat, stílusirányzatokat, nyelvi stílusrétegeket reprezentáló szövegek megismerése, sajátosságaik felismerése, értelmezése. |
3. Írás, szövegalkotás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Az első és második írásmód jelrendszerének (cirill és latin betűs) elsajátítása a tanulók egyéni sajátosságainak figyelembevételével, az írástechnika továbbfejlesztése, a rendezett írásmód gyakorlása. Cirill betűs írás helyes betűalakítással és kötéssel. Latin betűs mérsékelt tempójú írás a cirill betűk keverése nélkül, eszközszintű íráshasználat. | A tanult helyesírási szabályok alkalmazása. Szép, olvasható és tiszta írás a tanult helyesírási normák megfelelő betartásával. | Összetettebb tárgyak és események, történések leírása. Jellemzés. Szövegszerkesztés a tanulókhoz közelálló témákról: iskolai élet, mindennapi élet, alkalmi események. | Jól szerkesztett, esztétikus íráskép. Lényegkiemelő, áttekinthető önálló jegyzetelési technika kialakítása. |
| Másolás. Cirill betűs szöveg másolása latin betűsre és fordítva. Tollbamondás. | Tollbamondás mindkét írásmódon (cirill és latin). | Mondattani, szótani és stilisztikai gyakorlatok. Tollbamondások írása, másolások hiba nélkül és | Mindennapi témájú szövegek fordítása. A kétnyelvű és egynyelvű szótárak használata. |
| Tollbamondás utáni írás mindkét betűtípussal. Helyesírási gyakorlatok. Mondatalkotás, néhány mondat összekapcsolásával szövegalkotás. A szöveg tagolásának gyakorlása. | tájékozottság a helyesírási szótárban. | ||
| Önkifejezés és kreativitás (pl. olvasott szöveghez különböző befejezés készítése, rímes játék). Beszámoló, ismertetés, mint a szóbeli kifejezésben. Leírás vizuális élmény alapján. Tájleírás. A lakóhely és környezet rövid leírása. Néhány soros jellemzés. Anyaggyűjtés, kutatás gyermeklexikonokból, kézikönyvekből. | Rövidebb szövegek alkotása különböző szövegtípusokban és műfajokban (pl. rövid leírás, kisebb elbeszélés, néhány soros jellemzés). Személyes és olvasmányélmények megfogalmazása a rövidebb leírás, elbeszélés, jellemzés műfajában. | A szövegalkotási képesség fejlesztése különböző szövegtípusokban és műfajokban (pl. leírás, különböző nézőpontú elbeszélés és jellemzés gyakorlása, ismertetés és vélemény készítése). A szép kifejezés, választékos stílus használatának gyakorlása, fejlesztése. Szókincs- és kifejezőkészség-fejlesztés az olvasott irodalmi művek szavainak és kifejezéseinek használatával. | Irodalmi alkotások írásbeli bemutatása, elemzése. A kreatív szövegalkotás a tehetséges tanulóktól elvárható. |
| Rövid levél, üdvözlet írása, megfelelő címzés. Levelezőlap, alkalmi (karácsonyi, újévi, születésnapi) üdvözlet írása. | Nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása a fogalmazásokban, írásbeli szövegekben. Helyesírási szótár használata. | Nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek és a nyelvi elemek különböző stílusértékéről tapasztaltak tudatos alkalmazása a fogalmazásokban, a kreatív szövegalkotásban. Önkontroll és a helyesírási szótár folyamatos használata. | Közéleti műfajú szövegszerkesztési gyakorlatok: magán- és hivatalos levelek, kérdőív, kérvény, pályázat, jellemzés, önéletrajz. Helyesírási és etimológiai szótár használata. |
| Helyesírás. A nagybetű. Eltérés a magyar helyesírástól. A szavak szótagolása. Az enklitikus (hangsúlytalan) szavak írása. A problematikus (magyartól eltérő) hangok jelölése n,h,^,u,^ (c, c, dz, d, lj), a szó eleji és szóvégi x (h). Az - HÜ, -HHh (-ic, -cic) végű családnevek helyesírása. A tőszámnevek és sorszámnevek írása számjeggyel és betűkkel. A mondatvégi pont, vessző a felsorolásban. | Anyaggyűjtés és elrendezés alapjainak megismerése tanári irányítással, csoportosan, önállóan. | Eltérés a magyar helyesírástól. Idegen nevek és szavak átírása (transzkripció). Önkontroll és a helyesírási szótár folyamatos használata. Rövidebb beszámolók anyagának összegyűjtése és írásba foglalása tanári irányítással, csoportosan és önállóan. | A szerb helyesírás alapelve. Változások a helyesírásban. A szerb fonetikus és a magyar szóelemző helyesírás tudatos megkülönböztetése. A magyar helyesírás negatív transzferének kiküszöbölése. |
4. A tanulási képesség fejlesztése
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Önálló feladatvégzés, probléma megoldása, információgyűjtés (gyermeklexikonok célszerű használata, könyvkölcsönzés, kép és szöveg kapcsolata. | Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek elkülönítése és gyakorlása (könyvkölcsönzés, a könyvtárhasználat alapjai) | Az önálló feladatvégzés, információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek megismerése, gyakorlása. | Verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk rendszerezésének és felhasználásának gyakorlása. A könyvtárismeret bővítése, gyakorlása, múzeumi információk. |
| Szótárhasználat, a anyag bővítése információhordozókból, kapcsolat keresése más tantárgyakkal | Az önálló ismeretszerzés gyakorlása(pl. könyvek keresése megadott témához egyénileg, csoportosan) Tapasztalatgyűjtés különböző információhordozók működéséről, használatáról. | Adatok, ismeretek gyűjtése tanári segítséggel, csoportosan és önállóan. A gyűjtött ismeretek elrendezése, a kitűzött célnak megfelelő felhasználása. | Különböző információhordozók használata az életkornak megfelelő önállósággal. A gyűjtött ismeretek önálló rendszerezése. |
| Tapasztalatszerzés az anyaggyűjtésben (könyvtárlátogatás). A tanulást segítő gyermeklexikonok szótárak megismerése, használata. Információk feldolgozásának gyakorlása. Különböző információhordozók megismerése, használata (cd, internet...) | Gyermekeknek szóló ismeretterjesztő művek, lexikonok, szótárak megismerése használata. | Elemi gyakorlottság az információ felhasználásában, a források megjelölésében. | Az információ felhasználása: - források megjelölése (lábjegyzet), az idézés formai és etikai szabályai. |
| Vázlatkészítés, bővítés, szűkítés megadott szempontok szerint. | Vázlat felhasználása különböző témájú, műfajú szövegek megértéséhez, megfogalmazásához. | Önálló vázlatkészítés rövidebb szövegek alapján. | Önálló vázlatkészítés adott feladathoz, témához, a vázlat alapján különböző műfajú szövegek alkotása. |
| Az összefoglalás szerepének megismerése. Tömörítés, lényegkiemelés. Az információk kritikus befogadásának megalapozása. | Ismerkedés különböző információhordozókkal (pl. vizuális, audiovizuális, elektronikus: internet, CDROM). | Egyszerűbb szövegek vizuális környezetének átlátása, ábrák illusztrációk értelmezése szövegösszefüggésben. | Verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk együttes kezelése, megértése (pl. illusztráció, ábra, tipográfia, grafikonok értelmezése szövegösszefüggésben, szövegek vizuális elrendezése). |
| Az összefoglalás sajátosságainak és szerepének megismerése, | Az összefoglalás sajátosságainak ismerete, összefoglalás | Az összefoglalás műveletének gyakorlása, |
| megértése. | készítése megadott szempontok alapján tanári irányítással csoportosan és önállóan. | önálló alkalmazása (pl. a lényeg kiemelése, időrend követése, adatok rendszerezése). | |
| Jegyzetkészítés tanári irányítással. A tömörítés és a lényegkiemelés gyakorlása. | Az önálló jegyzetkészítés gyakorlása. | Az önálló jegyzetkészítés gyakorlása tanári segítséggel és a nélkül (pl. kulcsszavak kiemelése, szerkezeti tagolás). | |
| Az információ kritikus befogadásának megalapozása. | Felkészülés az információ értékének, jelentőségének felismerésére, értékelésére, kritikájára. |
5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről (a kisebbség nyelvéről)
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A következő nyelvi jelenségek önálló felismerése (gyakorlati tudás alapján): mondat, szó, a szavak szótagjai, hang, betű. Magánhangzó és mássalhangzó, a szótagképző r hang. | A nyelvi egységek közötti egyszerűbb összefüggések felismerése. | A nyelvi egységek szerkezeti, jelentéstani összefüggéseinek megfigyelése. A nyelvi egységek szövegbeli (kommunikációbeli) szerepének a megfigyelése. | A mai szerb irodalmi nyelv leíró nyelvtanának áttekintése. Stilisztikai és lexikológiai ismeretek rendszerezése. Tájékozottság a nyelv eredetéről és fejlődéséről. |
| Szótani ismeretek. Az aktív és a passzív szókincs bővítése (jelentések megadása saját szavakkal.) Szófajok felismerése a szövegben. (főnevek, az egyes és többes szám, a három nyelvtani nem; az igék, a három alapvető igeidő használata, a jelen, múlt és jövő idő ; a személyes névmások neme és személye; a tulajdonságot jelentő és birtokos melléknevek felismerése; a melléknevek használata; a számnevek.) A gyakori elöljárószók (pl. u, na, iz, od, do, zbog) helyes alkalmazása főnevekkel. | Gyakorlottság a szavak jelentésviszonyainak a feltérképezésében a korosztály szintjén (pl. az egy- és többjelentésű szavak felismerése rokon értelmű szavak gyűjtése. Ismerkedés az egynyelvű szótárakkal. A nyelv és a nyelvhasználat rétegezettségének a megtapasztalása, felismerése szókincs területén. | A szavak jelentésére vonatkozó kreatív gyakorlatok, a szónál kisebb és nagyobb nyelvi egységek jelentésének, valamint a nyelvi szerkezetből, formából fakadó jelentésnek a megismerése. A lapvető tájékozottság a mindennapi kommunikációs és az irodalmi stílusjelenségek körében. | A nyelvtani ismeretek bővítése és rendszerezése. A tanult nyelvtani ismeretek alkalmazása a beszédben és a szövegelemzésben. A nyelv és a beszéd. Irodalmi (művelt köznyelvi) nyelv és társalgási nyelv. Megfelelő tájékozottság a mindennapi kommunikációs és az irodalmi stílusjelenségek körében. |
| A mondatok megkülönböztetése a beszélő szándéka szerint. Tőmondat és bővített mondat. A tartalom szerinti | A diákok írásbeli és szóbeli szövegalkotásához kötődő alapvető nyelvhelyességi tudnivalók megbeszélése a beszéd és a helyesírás terén | A helyesírási rendszer grammatikai meghatározottságának felismerése, Az ismeretek bővítése. Gyakorlottság a | A szerb és a magyar nyelv. Alapvető eltérések, flektálás és agglutinálás. Az ismeretek folyamatos bővítése. |
| mondatfajták használata a beszédben | egyaránt. A helyesírás további alapvető szabályainak a megismerése és alkalmazása. Javítás tanári irányítással és önállóan. | helyesírási szótárak használatában. Javítás tanári irányítással és önállóan. Frazeológiai jelenségek szövegbeli megfigyelése. | |
| A szerb és a magyar nyelv közti különbségek felismerése, ezek megfogalmazása az életkornak megfelelően. Az anyanyelv és az idegen nyelv közötti különbség. Archaikus szavak megadása saját szavakkal, szókincsgyarapítás. | Az egyenes és függő beszéd helyes használata. | A tájnyelvek áttekintése. | |
| A nyelv és a beszéd. A nyelvek közötti különbségek és hasonlóságok. Indoeurópai és finnugor nyelvek. Szláv nyelvek. A délszláv nyelvek. A szerb nyelv. Az anyanyelv fogalma. A hazai nyelv. Kétnyelvűség. Vuk Karadzic munkássága a szerb nyelv és helyesírás megújítása. | Tájékozottság a szerb nyelv helyéről a világ nyelvei között. Indoeurópai nyelvcsalád. A szláv nyelvek és alapvető jellemzőik. |
6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Az irodalom iránti érdeklődés felébresztése. Az olvasás iránti érzelmi érdeklődés felkeltése. | Bevezetés az irodalom tanulásába. Különböző műfajú szövegek olvasása. Műfaji alapismeretek. | Az irodalmi ismeretek bővítése. A szépirodalom szerepe az ember életében. Bevezetés az irodalmi művek értő olvasásába és elemzésébe. Annak felismerése és tudatosítása, hogy az elemző értelmező olvasás elmélyíti az élmény és tapasztalatszerzést. | A szerb irodalom fejlődésének áttekintése. Az olvasott irodalmi művek tágabb kontextusának elemei: irodalmi korszakok, költők és írók életpályája műveik tükrében. Annak felismerése és tudatosítása, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a károsodásmentes tapasztalatszerzés forrása |
| Realisztikus mesék, tündérmesék, állatmesék, versek, rövid elbeszélések a népköltészet és műköltészet köréből. Közmondások és találós kérdések, | Népdalok és népmesék (tündérmesék, állatmesék, realisztikus mesék). A népköltészet alapvető jegyeinek ismerete. | Az írásbeliség kezdete, Szent Száváról szóló szövegek. Válogatás a népköltészetből: lírai versek, hősi énekek. Műfajok a népköltészetben. | A szerb népköltészet és műköltészet speciális jegyei. Véleményalkotás, elemzés. Költői képek és alakzatok, szókincsbeli és mondattani jellegzetességek |
| kiszámolók, altatók, tapsolók, nyelvtörők. | azonosítása, jelentésteremtő szerepük megértése és értelmezése a tanult versekben. | ||
| Mesék és történetek a gyermekek világából és életéből. A történetek főszereplőinek, idejének és helyszínének azonosítása. | Gyermektémákat tartalmazó válogatott szövegek a szerb és a világirodalom műveiből. | A szerb irodalom áttekintése korszakonként és műfajonként 1-2 mű alapján. | Irodalmi művek bemutatása és elemzése (korszakonként és műfajonként 1-2 irodalmi alkotás). Egy-egy alkotói portré korszakonként és műfajonként. |
| A vers és próza alapvető különbségének ismerete. A vers alaphangulatának és képi megjelenítésének érzékelése. A lírai és epikus versek közötti különbség (érzelem és cselekmény). A költői nyelv sajátosságai. A vers jellemzői (sorok száma, hosszúsága, szótagszáma, | Lírai versek a gyermekéletből, hazafias és leíró motívumokkal. | Lírai művek: romanticizmus, modernizmus. Költemények, balladák értelmező felolvasása és szöveghű felidézése. A mű szépségének és a költő üzenetének megértésére törekvés. | Elbeszélések, regények, versek és drámai művek, illetve ezek részleteinek olvasása és feldolgozása. Az irodalmi mű témájának, társadalmi kontextusának, szerkezetének ismertetése. A szereplők lélektani jellemzése. Lírai vers elemzése idézetek használatával. |
| Az olvasmány keltette élmény egyszerű elmondása. Az irodalmi szöveg néhány mondatos ismertetése. | Válogatott prózai írásművek (karcolatok, elbeszélés- és regényrészletek az újabb szerb irodalomból). | Prózai művek: felvilágosodás, realizmus, modernizmus. Elbeszélések, rövid történetek, anekdoták, példabeszédek önálló olvasása, a művek tartalmának, mondanivalójának rövid bemutatása. | A három irodalmi alapforma alaki és tartalmi jegyeinek ismerete. A stílusirányzatok közötti eligazodás. Vers, anekdota, próza (részletek) előadása, drámai és dramatizált szövegek bemutatása. |
| Az irodalmi szöveg néhány mondatos ismertetése. Az olvasmány keltette élmény egyszerű elmondása. Különböző történetek főszereplőinek azonosítása. Annak megállapítása, hogy ki beszéli el a történetet, a cselekmény kezdő és végpontjának megállapítása. | A magyarországi szerb írók és költők alkotásai. Teljes művek, illetve részletek. | Válogatás az újabb szerb költészetből és prózából. Válogatás a magyarországi szerb költők és írók műveiből. | Szerb-magyar irodalmi kapcsolatok. Kapcsolatkeresés a kortárs magyarországi szerb és anyaországbeli irodalom között. |
| A vers és próza alapvető különbségének ismerete. A vers alaphangulatának és képi megjelenítésének érzékelése. A népköltészet és a műköltészet különbségeinek megtapasztalása. | Az epikai és lírai mű egyszerű elemzése. Téma, tartalom. Dráma. Bevezetés, bonyodalom, csúcspont és megoldás. | Dráma. Színdarab megtekintése, hangjáték meghallgatása után beszámoló a látottakról és hallottakról. | Drámai művek önálló olvasása, feldolgozása. Komikus helyzetek és jellemek értelmezése. A drámai konfliktus. Drámai szituációk feszültségforrásainak azonosítása. |
| Az irodalom nevelő hatása, az értékekkel való azonosulás tudatosítása. | A lírai vers hangulata, a benne kifejezett érzések és alapvető költői képek. Verstani ismeretek. Versszak, verssor, ritmus, rím. | Irodalmi alkotások olvasása a szerb irodalom különböző korszakaiból és műfajaiból. A kompozíciós egység és a versszakok viszonyának felismerése. | A világirodalom legjelentősebb műveiből részletek ismerete szerb nyelven. |
| Az esztétikai és etikai | Az irodalmi művek érzelmi | Az elektronikus | |
| érzésvilág formálása az | és gondolati hatása | ismerethordozók használata | |
| irodalmi olvasmányok | jótékonyan befolyásolja a | tanórán pl. CD, videofilm, | |
| alapján. Az olvasói ízlés | tanulók kötődését a szerb | CD-ROM a különböző | |
| alakítása. | nemzethez és a | irodalmi alkotások | |
| magyarországi szerb | élményszerű interpretálása | ||
| nemzetiséghez. | során. |
7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A szép és a csúnya, a szomorú és a vidám fogalmának használata és megkülönböztetése a mindennapi élményekkel kapcsolatos beszélgetésekben. | Rövid néhány mondatos vélemény megfogalmazása az élményekés olvasmányok hatásáról. A humor kiemelt szerepének érzékelése a mindennapokban és a műalkotásokban a korosztály érdeklődésének megfelelő néhány szöveg kapcsán. | A tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáinak elsajátítása, az eltérő ízlésítéletek különbözőségének megértése és elfogadása. A helyzet- és jellemkomikum a művészetben. | Az ízlés kontextuális függőségének megértése (kulturális, történeti, közösségi, családi, egyéni beágyazottság). Igény az ízlés önálló fejlesztésére. A humor kommunikációs funkcióinak megismerése és alkalmazása saját szövegek alkotásában. |
| Az esztétikai nézőpont megalapozása, megtapasztalása az életkornak megfelelő műalkotásokban. | Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben és vitában a mindennapok, művek és olvasmányok kiváltotta élményekről. Mások véleményének meghallgatása, megértése. | A művészi és nem művészi szépség változékonyságának megtapasztalása. | A műalkotás mint normakövető és normákat megújító jelenség; A mű befogadásának közösségi és egyéni aspektusa. |
| A műélvezet átélése a belefeledkezés, a játék, a képzelet, a ritmus és a zene révén. | Az önálló műbefogadás mind teljesebb és gyakoribb élménye. | Különféle műfajú, másmás művészeti ághoz tartozó művek összehasonlítása. Sokoldalú, kifinomult kulturális fogyasztási szokások kialakítása. | Különféle műfajú, más-más művészeti ághoz tartózó művek összehasonlítása. Kulturális szokások kialakítása és folyamatos bővítése |
| A jó és a rossz fogalmainak használata mindennapi - különféle médiumok révén szerzett - élmények kapcsán folytatott beszélgetésekben. | A jó és a rossz, az igazság és az igazságosság: az ítélkezés, mint cselekedet felismerése mindennapi szövegekben és különféle műalkotásokban. | Az igazság és a nézőpont, a személyes és a közösségi igazság konfliktusának megértése különféle szövegekben. | Az igazság, a morál az egyén életében és a társadalomban. A jog és a morál összefüggéseinek reflektálása. A tudatos, jogkövető és reflektáltan morális cselekvés elsajátítása, a morális kérdésekben való tájékozódás igénye és képessége. |
| Konfliktusok átélése dramatikus játékokkal (bábjáték, szerepjáték) | A nem saját álláspont megjelenítésének, átélésének képessége, az empátia fontosságának átélése a közösség életében. | Különféle konfliktuskezelési eljárások megfigyelése és reflexiója különböző műalkotások és mindennapi szövegműfajok kapcsán. | Igény a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok hátterének megértésére. Egyéni konfliktuskezelési eljárások kialakítása. |
| Különböző kultúrák életformájának, értékeinek megismerése, szemléleteik megtapasztalása különböző szövegekben. | A kulturális különbség, mint világlátás, mint életforma és mint érték megismerése, a kulturális sokszínűség, mint közösség építőerő megfigyelése különféle szövegekben. | A kulturális különbség, mint világlátás, mint életforma és mint érték megismerése, a kulturális sokszínűség, mint közösség építőerő megfigyelése különféle szövegekben. | A történeti másság befogadói aktivitást követelő szerepének tudatosulása. A történeti érzék tudatos és önálló fejlesztése. A kultúrák közötti átjárás korlátainak felismerése, a szerb és a magyar kultúra összefonódása, más kultúrák megismerésének igénye. |
1.2. Szerb nyelv és irodalom
(Nyelvoktató és kiegészítő kisebbségi oktatási forma)
Fejlesztési feladatok
1. Beszédértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Egyszerű megnyilatkozások, kérdések és feleletek megértése és arra való reagálása. Gondolatok, információk, érzelmek és vélemények egyszerű, érthető és hatékony közlése. Rövid hallott szöveg lényegének, tartalmának megértése. | Egyszerű megnyilatkozások, kérdések és feleletek megértése és arra való reagálás a következő témakörökben: egészség, család, történetek a szerb nemzetiség életéből. Egyszerű, érthető és hatékony közlés változatos kommunikációs helyzetekben. | Törekvés a nyelvileg igényes és helyes beszédre. A köznyelvi beszéd megértése a következő témakörökben: család, oktatás, pályaválasztás, hivatás, szabadidő, kultúra, sport, utazások, egészségvédelem, ország ismeret. Saját vélemény megfogalmazása, mások véleményének meghallgatása, megértése több szereplős helyzetekben. | Pontosság és a lényeg kiemelése a beszédben. A különféle mondatok változatos használata. Hallott szöveg rövid szóbeli összefoglalása. A saját vélemény újrafogalmazása adott szempontok szerint. Szerb anyanyelvi előadóművészek produkcióinak (hangjáték, színházi előadás, irodalmi est) élvezete. |
2. Beszédkészség
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Páros és csoportos kommunikáció. A szókincs bővítése és pontosítása. Ismert szövegek megjelenítése dramatikus játékokkal. Memoriterek (költemények, prózai szövegek) ismerete. A mindennapi érintkezés nyelvi fordulatainak gyakorlása. | Bekapcsolódás párbeszédbe, élmények elmesélése egyszerű mondatokban. A köznapi kommunikációs helyzetekben való eligazodás. Tiszta hangképzés, helyes intonáció. Igény a kifejező, az egyéni beszédmódra. Memoriterek szöveghű ismerete. | A helyes beszéd és kiejtés. Beszámoló olvasmányokról, rendezvényekről. Események és élmények elmondása, leírással és dialógussal. Párbeszédek meghatározott témáról. Beszélgetés, vitázás különböző partnerekkel, egyszerű, összefüggő fordulatokkal. Memoriterek szöveghű tolmácsolása kifejező szövegmondással. Dramatikus formák kipróbálása ( pl.: improvizáció, versmondás) | Eligazodás különféle kommunikációs helyzetekben. Társalgási képesség fejlesztése különféle aktuális témákban. Tömör, világos, tartalmas beszámoló megadott témáról. Beszélgetés, vitázás hétköznapi témákról kortársakkal és anyanyelvi partnerrel. Nyelvi konfliktushelyzetek megoldása. Memoriterek szöveghű tolmácsolása. |
3. Olvasásértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A szerb nyelv hangjai. A cirill betűk összeolvasása. Szavak, szószerkezetek, mondatok hangos olvasása. A latin betűsor elsajátítása, összeolvasása. Latin betűs szövegek olvasása. A diákok egyéni sajátosságainak figyelembevételével. A hangos és néma olvasása különböző rövidebb szövegeken. | Különböző szövegek néma és hangos olvasása. Rövidebb szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek önálló olvasása, fontosabb gondolatok kiemelése. | Szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek jelentéseinek egyéni, irányított és önálló megértése és gyakorlása. Ismert és ismeretlen szöveg folyamatos, helyes hangsúllyal történő olvasása. Az olvasott szöveg összefoglalása, a már meglévő lexikai tudás használatával, a tartalmi elemekről vélemény formálása. Az aktív és passzív szókincs gazdagítása önálló munkával. A szerb szerzők rövid műveinek megértése, tartalmuk, mondanivalójuk értelmezése. | Irodalmi, ismeretterjesztő szövegek önálló olvasása és megértése. Tartalmának összefoglalása, véleményformálás, érvelés mellette vagy ellene. A szövegértési technikák ismeretének bővítése, gyakorlása, alkalmazása. |
4. Írás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A cirill írás jelrendszerének elsajátítása. Mondatalkotás néhány mondat | Rövidebb szövegek alkotása különböző szövegtípusokban (pl.: | A szövegalkotási képesség fejlesztése különböző szövegtípusokban (pl.: a | Szövegalkotás, kifejezőkészség a hétköznapi élet minden |
| összekapcsolásával, szövegalkotás. Rövid szövegek alkotásának gyakorlása (pl.: kisebb leírás, egy-két soros leírás.) | rövid leírás, kisebb elbeszélés). Nyelvtani helyesírási ismeretek alkalmazása az írásbeli szövegekben. Tollbamondás és emlékezet utáni írás. Beszámoló iskolai eseményről. Tájak, tárgyak, személyek leírása. | leírás, jellemzés gyakorlása, vélemény készítése). Mondattani, stilisztikai gyakorlatok. Közéleti műfajok írása, levél, kérvény. A nyelvhelyesség és a helyesírás szabályainak alapos ismerete és alkalmazása. Egyszerűbb szövegek fordítása szótár segítségével. | fontos területén és műfajában (pl.: levél, önéletrajz, kérvény pályázat). Nyelvtani, nyelvhelyességi, stilisztikai és helyesírási alapos ismeretek használata. Fordítás szerbről magyarra és magyarról szerbre szótár segítségével. |
2. Szerb népismeret
(Valamennyi oktatási forma)
Fejlesztési feladatok
1. Ismeretszerzés, tanulás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Ismeretszerzés | Ismeretszerzés személyes | A nyelv és a magyarországi | A magyarországi szerb |
| beszélgetésekből | beszélgetésekből, tárgyak, | szerb kisebbség | kisebbség történelmének, |
| családi és közeli rokoni | képek közvetlen | történetének összefüggése. | néprajzának és kultúrájának |
| kapcsolatokról, a | megfigyeléséből, hallott és | Ismeretszerzés személyes | ismerete. Ismeretszerzés |
| családtagok egymás közötti | olvasott elbeszélő | beszélgetésekből, tárgyak, | különböző írásos |
| kapcsolatairól; rokonsági | szövegekből. | épületek, képek közvetlen | forrásokból, hallott és |
| fokozatok megnevezése | Családi hagyományok | megfigyeléséből, hallott és | olvasott szövegből, |
| anyanyelven. | megnevezése, egyszerűbb | olvasott elbeszélő | filmekből, grafikonokból. |
| A családdal kapcsolatos | interpretálása. | szövegekből, filmekből, a | Információ gyűjtése adott |
| dokumentumok (pl. | Kulcsszavak és | tömegkommunikációs | témához könyvtárban, |
| emlékkönyvek gyűjtése, | kulcsmondatok keresése | eszközökből. | múzeumokban, interneten. |
| családfa készítése). | szövegekben. | Emberi magatartásformák | A nyelv és az identitás |
| Emberi magatartásformák | Információk gyűjtése adott | és élethelyzetek | összefüggésének |
| és élethelyzetek, életmódok | témához iskolai vagy más | megfigyelése. Családi, | felismerése irodalmi, zenei |
| megfigyelése (a családfő és | könyvtárban. | települési és iskolai | és képzőművészeti |
| a háziasszony szerepe; régi | hagyományok ismerete, | alkotások segítségével. A | |
| családi fotók, versek és | A műveltségi területhez | gyűjtött információk önálló | |
| prózai szövegek olvasása, | kapcsolódó szövegek értő | rendszerezése és | |
| gyűjtése); közmondások. | olvasása. Kulcsszavak és | értelmezése. | |
| kulcsmondatok keresése | A történelmi múlt | ||
| szövegekben. | rekonstruálása különböző | ||
| Információk gyűjtése adott | jellegű források alapján. | ||
| témához iskolai vagy más | |||
| könyvtárban, | |||
| múzeumokban. | |||
| A szerbek lakta települések | Segédkönyvek, atlaszok, | Kézikönyvek, atlaszok, | Az olvasmányokról |
| ma és valaha, építkezési | használata. | lexikonok használata. | lényeget kiemelő, pontos és |
| szokások változása. A | A tanultak felhasználása új | A tanultak felhasználása új | részletes jegyzetek |
| városi és a falusi élet | feladathelyzetekben | feladathelyzetekben, ünnepi | készítése. |
| hagyományai. A szerb | hagyományok, szokások | Előadás megtartása a szerb | |
| családi ház jellegzetessége | megjelenítése. | kisebbség ünnepei, | |
| (Szent Iván napi koszorú), | jelentősebb szokásainak | ||
| lakberendezése (ikon és | ismeretéről. | ||
| mécses). | A legfontosabb történelmi, | ||
| A lakóhely természeti | művelődéstörténeti | ||
| szépségeinek és kulturális | kézikönyvek, atlaszok, | ||
| értékeinek ismerete és | lexikonok ismerete és | ||
| szerepének bemutatása. | használata. | ||
| Magyarország tájainak és | |||
| szerb kulturális | |||
| emlékhelyek ismerete egy- | |||
| egy tájegységben. Jeles | |||
| napokhoz fűződő | |||
| hagyományok a lakóhelyen. | |||
| Néhány szerb épület, | |||
| kulturális emlék | |||
| megjegyzése egy-egy | |||
| tájegységben. | |||
| A településen gyűjtött | |||
| közmondások, szólások, | |||
| mondókák, gyermekversek, | |||
| gyermekjátékok elsajátítása. | |||
| Népi hangszerek szerepe a | |||
| szerbek életében, a népzene. | |||
| Illusztrációk, | |||
| gyermeklexikonok | |||
| használata. | |||
| A szerb családi események | |||
| jellegzetessége | |||
| Az ünnepi asztal | |||
| jellegzetességei, speciális | |||
| ünnepi ételek a szerbeknél. | |||
| Nemzeti szimbólumok, | |||
| jelképek. Magyar és szerb | |||
| zászlók, himnuszok, | |||
| címerek felismerése. | |||
| Ismerkedés élő | |||
| hagyományokkal és | |||
| szokásokkal. | |||
| Pravoszláv ünnepeink - | |||
| Juliánusz naptár szerint. | |||
| Népi hagyományaink, | |||
| aktív szerepvállalás a | |||
| hagyományőrző | |||
| ünnepségeken. | |||
| A nyelv és az identitás | |||
| összefüggésének | |||
| felismerése irodalmi, zenei | |||
| és képzőművészeti | |||
| alkotások segítségével. | |||
| Népművészet - | |||
| képzőművészet - népzenei | |||
| hagyományok ismerete és | |||
| ápolása. | |||
| Néptánc mint közösségi | |||
| tevékenység. A helyi- és |
| más tájegységek (régiók) | |||
| népviseletének felismerése. | |||
| Egyházi ének. Ismerkedés | |||
| népművészeti tárgyakkal | |||
| (hímzés, szőttes), népi | |||
| játékokkal, népdalokkal, | |||
| gyermektáncokkal. | |||
| Segédkönyvek, | |||
| gyermeklexikonok | |||
| használata. | |||
| Régi foglalkozások, | |||
| szerszámok elnevezéseinek | |||
| megtanulása. |
2. Kritikai gondolkodás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évolyam |
| Egyszerű kérdések önálló | Egyszerűbb kérdések önálló | Kérdések önálló | Kérdések önálló |
| megfogalmazása a | megfogalmazása a népi | megfogalmazása a | megfogalmazása |
| családdal és a vallási | hagyományokkal, település | magyarországi szerbség | állásfoglalás, érvelés a |
| ünnepekkel kapcsolatosan | történetével kapcsolatban. | történeti múltjáról. | szerbség történelmi |
| A népi hagyományok, a | A lényeg kiemelése írott és | A lényeg kiemelése írott és | sorsfordulóiról. A lényeg |
| népszokások és a vallási | hallott szövegekből. | hallott szövegekből, szöveg | kiemelése írott és hallott |
| ünnepek kapcsolata (pl. | Híres emberek, történelmi | átfogalmazása adott | szövegből, szövegtömörítés, |
| milyen étel készül a | személyiségek egyszerűbb | szempont szerint. | szöveg átfogalmazása adott |
| különböző alkalmakra). | jellemzése. Egyszerűbb | A fikció megkülönböztetése | szempontok szerint. |
| A népszokások kapcsolata a | ismeretek történelmi | az igaz történettől. | A magyarországi szerbek és |
| népi élettel, a vallással | személyiségek | Történelmi szövegekben | anyanemzet, valamint más |
| megjelenített szokásokon | cselekedeteinek, | (pl. népköltészet) és | országokban élő szerbek |
| keresztül. | viselkedésének | hagyományokban a valós | kapcsolatteremtésének |
| Az emberi valóság és | mozgatórugóiról. | és a fiktív elemek | ismerete. |
| vágyak megjelenése a | A cselekvés és annak | megkülönböztetése. Szerb | Információforrások kritikus |
| szokásokban, népköltészeti | következménye közötti | érdekképviseleti szervek | kezelése. Kérdések |
| alkotásokban néhány | kapcsolat felismerésének | munkájának egyszerűbb | megfogalmazása a forrás |
| kifejező példa alapján | gyakorlása. | ismerete. | megbízhatóságára, a szerző |
| (népdal, népmese, szokás, | Történelmi jelenetek | Híres emberek, történelmi | esetleges elfogultságaira, |
| ünnep). | elbeszélése, eljátszása. | személyiségek jellemzése. | tájékozottságára. |
| A népköltészeti | A cselekvés és annak | Történelmi adatok, | |
| alkotásokban a kalandvágy | következménye közötti | modellek és elbeszélések | |
| és a hősiesség összefüggése | kapcsolat felismerésének | elemzése. | |
| és megjelenítése. | gyakorlása. | Szépirodalmi és más fiktív | |
| Epikus énekek | Történelmi jelenetek | elbeszélések | |
| főszereplőinek külső és | elbeszélése, eljátszása | összehasonlítása történelmi | |
| belső tulajdonságainak | különböző szempontokból. | elbeszélésekkel a narráció | |
| felsorolása. | módja alapján. Szépirodalmi szövegek, filmek egyéb művek vizsgálata történelmi hitelesség szempontjából Szerb önkormányzatok, egyesületek, intézmények viselkedésének elemzése. A szerb kisebbség és emberi jogi rendszerértékelése. |
| Történelmi jelenetek elbeszélése különböző szempontból. Önálló vélemény megfogalmazása történelmi, kisebbségi eseményekről és személyekről. A megismert jelenségek rendezése, okok és okozatok, hasonlóságok és különbségek szerint. |
3. Kommunikáció
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Szóbeli beszámoló a szerb | Beszélgetés a kisebbség | Beszélgetés a kisebbség | Beszélgetés és vita egy-egy |
| kisebbség életmódjáról, | életmódjáról (pl. családi | életmódjáról (pl. családi | szerb kisebbségi (pl.: |
| kultúrájáról saját | ünnep, népszokás). Saját | ünnep, vallási ünnep, | anyanyelv és kultúra |
| tapasztalatok alapján pl.: | vélemény érthető | anyanyelv és kultúra | fejlesztése, hagyományok |
| ünnepségek más és más | megfogalmazása. Mások | megőrzése). | ápolása, történelmi, tárgyi |
| helyen. Az események szerb | véleményének türelmes | A tárgyilagos érvelés és a | és szellemi örökség) |
| jellegének felismertetése | meghallgatása. | személyeskedés | témáról. Saját vélemény |
| (pl.: búza, kereszt). Az | Események, történetek | megkülönböztetése. Saját | érthető megfogalmazása. |
| ünnepekhez kapcsolódó | elbeszélése emlékezetből | vélemény érthető | Mások véleményének |
| mondókák, szólások, | élőszóban. | megfogalmazása. Mások | türelmes meghallgatása. |
| rigmus felidézése. Rajzok | Szóbeli beszámoló a saját | véleményének türelmes | Események, történetek |
| készítése családi | tapasztalatokról, segítséggel | meghallgatása. | elbeszélése emlékezetből |
| ünnepekről. Munkához, | végzett (irányított) | Események, történetek | élő szóban. A különböző |
| évszakokhoz, időjáráshoz | gyűjtőmunkával szerzett | elbeszélése emlékezetből | forrásokból, elemzésekből |
| kapcsolódó szerb ünnepi | ismeretekről. | élőszóban. | levont következtetések |
| népszokások (dodole, moba, | Fogalmazás írása valamely | Szóbeli beszámoló a saját | szóbeli kifejtése. Beszámoló |
| pudarina). Improvizatív | történelmi-társadalmi | tapasztalatokról, önálló | kiselőadás tartása |
| jellegű táncok és | témáról. | gyűjtőmunkával szerzett | szépirodalomból, népszerű |
| szertartások. A szokásokról | Rajz készítése történelmi | ismeretekről. | tudományos irodalomból, |
| készült szemelvények | vagy társadalmi témáról. | Fogalmazás írása valamely | történelmi forrásokból |
| olvasása. Egyszerű táncos | Egyszerűbb néptáncok | történelmi-társadalmi | származó szövegek, |
| mozgáselemek | megtanulása, gyakorlása. | témáról. | valamint sajtótermékek, |
| megtanulása, bábok és | Népi hagyományokhoz | Rajz készítése történelmi | rádió- és tévéműsorok |
| maszkok készítése. | kapcsolódó tárgymásolatok | vagy társadalmi témáról. | alapján. Esszé írása |
| Beszélgetés idősebb | készítése hagyományos | Néptáncok megtanulása, | történelmi, képzőművészeti |
| emberekkel, anyaggyűjtés. | kézműves technikákkal. | gyakorlása. | témákról. Történelmi témák |
| Modellek makettek | Események, történetek, | Népi hagyományokhoz | vizuális ábrázolása. Rajzos |
| készítése lakóházakról. | jelenségek mozgásos, | kapcsolódó tárgyak | vázlat, folyamatábra |
| Népi gyermekjátékok | dramatikus megjelenítése. | másolatainak készítése | diagram készítése. |
| készítése természetes | Helyi, megyei, országos | hagyományos kézműves | Önállóan gyűjtött képekből |
| anyagokból, hagyományos | nemzetiségi programokon | technikákkal. | összeállítás, tabló készítése. |
| technikákkal. | való részvétel. | Események, történetek, | Események, történetek, |
| Helyi, megyei, országos | jelenségek mozgásos, | jelenségek dramatikus | |
| nemzetiségi programokon | dramatikus megjelenítése. | megjelenítése. | |
| való részvétel. | Helyi, megyei, országos nemzetiségi programokon való részvétel |
4. Tájékozódás térben - időben
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata: óra, perc, év, hónap, hét, nap. Korosztályokra vonatkozó meghatározások megismerése, alkalmazása (kicsi, fiatal, öreg) Viszonyítások gyakorlása: most, előbb, később, régebben. Események időrendbe állítása. Egyszerű térképek legfontosabb elemeinek felismerése: államhatárok, települések, vizek, domborzati jelölések. Helyszínek modellezése (pl.: vázlatrajz, terepasztal, makett) | Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata: hónap, év, évtized, évszázad, emberöltő. Rokonsági fokok, elnevezések ismerete szerb nyelven. Időmeghatározás más ismert eseményre, jelenségre való utalással. Krisztus előtt, Krisztus után. Az idő ábrázolása térivizuális eszközökkel. Néhány kiemelt esemény, jelenség időpontjának ismerete. A tanultak elhelyezése az időben a kiemelt időpontokhoz képest. | Szerb történelmi korszakok nevének használata. A szerb történelem kiemelkedő történelmi és társadalmi eseményeinek ismerete. Az idő ábrázolása térivizuális eszközökkel, kronológiai adatok rendezése. Néhány kiemelt esemény, jelenség időpontjának ismerete. A tanultak elhelyezése az időben a kiemelt időpontokhoz képest. | Szerb történelmi korszakok nevének használata. Az idő ábrázolása téri- vizuális eszközökkel. Néhány kiemelt esemény időpontjának ismerete (pl. rigómezei csata, szerb felkelés, a nagy vándorlás). A tanultak elhelyezése az időben a kiemelt időponthoz képest. Események, jelenségek, személyek időrendbe állítása. Különböző időszakok történelmi térképeinek összehasonlítása, a változások hátterének feltárása. A történelmi tér változásainak leolvasása (pl. nemzetiségek, szerbek megoszlást ábrázoló) térképekről. Egyszerű térképvázlatok rajzolása szöveges információforrások alapján. |
| Egyszerű kronológiai számítások. Események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítása. Egyszerű térképek másolása kézi munkával (pl. nemzetiségi szerbek megoszlását ábrázoló térképek). A térkép legfontosabb elemeinek felismerése: vizek, domborzati jelölések, államhatárok, települések. | Egyszerű kronológiai számítások. Események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítása. Egyszerű térképek másolása kézi munkával. A térkép legfontosabb elemeinek felismerése: vizek, domborzati jelölések, államhatárok, települések. | ||
| A tanult helyek megkeresése a térképen. Események, jelenségek leolvasása történelmi térképekről. Egyszerű alaprajzok készítése. Események kapcsolása a tanult helyekhez. | A tanult helyek megkeresése a térképen. Események, jelenségek leolvasása történelmi térképekről. Távolságok becslése és számítása történelmi térképeken. Egyszerű alaprajzok készítése (pl. régi falusi házak, településrajzok). |
| Történelmi helyszínek modellezése. Események kapcsolása a tanult helyekhez. |
5. A tartalom kulcselemei
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Néhány szerb híres ember | Legyen alkalmuk a | Legyen alkalmuk a | Legyen alkalmuk a |
| (tudósok, feltalálók, | tanulóknak ismereteket | tanulóknak ismereteket | tanulóknak ismereteket |
| művészek, írók, költők) | szerezni a szerb helyi | szerezni a szerb helyi és a | szerezni a szerb helyi |
| tevékenységével, | hagyományokról, | magyarországi szerbek | hagyományokról, |
| jellemvonásával való | kulturális | hagyományairól, | kulturális |
| megismerkedés. | emlékhelyekről, a | kulturális | emlékhelyekről, a |
| A mai gondolkodás és | lakóhely múltjáról. a | emlékhelyeiről, múltjáról | lakóhely múltjáról, szerb |
| életmód összehasonlítása a | történelmi múlt egy-egy | és a megóvásukra tett | országos rendezvényekről. |
| korábban élő emberekével. | térben és időben határolt | erőfeszítésekről | Tanulmányozzanak |
| A nemzeti ünnepekhez és | darabját mélységében | (fenntartásuk problémái, | egy-egy szerb történelmi |
| jelképeikhez kapcsolódó | tanulmányozzák. | asszimiláció). | témát, |
| eseményekkel való | A mai gondolkodás, | A történelmi múlt és | művelődéstörténetet, a |
| megismerkedés. | életfelfogás és életmód | művelődéstörténet egy- | szerb nép történetének |
| Beszélgetések az | összehasonlítása a | egy térben és időben | fontosabb |
| illemszabályokról, külső | korábban élő emberekével | határolt darabját | fordulópontjairól. |
| és belső jellemvonásokról, | (pl. lakóhely típusa, | mélységében (pl. Matica | Ismerkedjenek meg a |
| a barátságról és a | családi élet, több | srpska megalakulása, | szerb történelem |
| rászorulók segítéséről. | generáció együttélése). | szerb vándorlás, szerb | kiemelkedő |
| Ismeretszerzés a lakóhely | A szerb népszokások | felkelés stb.). | személyiségeivel. |
| múltjáról, természeti | ápolása, valamint a | Ismerkedés a szerb | Ismerjék meg a 20. század |
| értékeiről, a helyi | hagyományos mesterségek | történelem és tudomány | néhány jelentős |
| hagyományokról. | megismerése, jellemzése. | kiemelkedő | történelmi, irodalmi |
| A szerb népszokásokkal | Beszélgetés az iskolai élet | személyiségeivel. | személyiség átfogó |
| való ismerkedés, valamint | szabályairól. | A szabadság és a | pályaképét. Folytassanak |
| a hagyományos | Ismerkedés a szerb | felelősség emberi | kommunikációt olyan |
| mesterségekkel. | történelem és tudomány | dimenzióival a | témakörökről, mint |
| Beszélgetés az iskolai élet | egy-két kiemelkedő | közösségen belül (pl. | érdekérvényesítés, az |
| legfontosabb szabályairól. | személyiségével. | vegyes házasságok, anyanyelv ápolása. Magyarországi szerbek érdekképviseletei feladatainak ismeret. Szerb nyelvű médiák ismerete (pl. újság, rádió- | érdekképviselet lehetőségei, az önazonosság vállalása és a kettős kötődés kérdése, a hagyományok ápolásának és átadásának nehézségei (pl. vegyes házasságban, |
| és televíziós program) | szórványban). Ismerjék | ||
| meg a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényt, továbbá az állami, társadalmi intézmények a kisebbségi jogokkal kapcsolatos hatáskörét és a kulturális autonómia fogalmát. |
6. A reflexiót irányító kérdések
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Válaszkeresés kérdésekre: | Legyen alkalmuk a | Legyen alkalmuk a | Legyen alkalmuk a |
| - jellemző tulajdonságok | tanulóknak arra, hogy | tanulóknak arra, hogy | tanulóknak arra, hogy |
| - hasonlóságok és | választ keressenek az | választ keressenek az | választ keressenek olyan |
| különbségek keresése | alábbi és hasonló | alábbi és hasonló | kérdésekre, mint a |
| másokhoz képest | kérdésekre: | kérdésekre: | következők: |
| - saját képességeim | - Melyek az egyéni és | - Miként élhetnek együtt | - Hogyan élhetnek együtt |
| - nem vagyok képes | családi (öröklött) | különböző kultúrák, | különböző kultúrák, |
| - milyen szeretnék lenni | tulajdonságaim? Kire | népek? | vallások, népek? Milyen |
| - a szabályok fontossága | hasonlítok? | - Milyen lehetőségei és | lehetőségei és |
| - a szerbek mint | - Emberek közti | akadályai vannak a | akadályai vannak a |
| nemzetiség | hasonlóságok és | kultúrák közötti | kultúrák közötti |
| különbségek | kapcsolatoknak? | kommunikációnak? | |
| - Hogyan nyilvánulnak | - Mi a hit, a vallás szerepe | - Hányféle közösségi | |
| meg a kommunikációban, | a szórványban élő | identitása lehet egy | |
| öltözködésben az | kisebbségek életében? | embernek? | |
| életkorok sajátosságai? | - Hogyan lehet a | - Melyek az | |
| - Hogyan lehet a | hagyományokat | érdekképviselet | |
| hagyományokat | megőrizni és továbbadni? | lehetőségei | |
| továbbadni? | - Hogyan lehet fenntartani | - Milyen lehetőségek | |
| - Lehet-e helye a régi | a kapcsolatot az | vannak az anyanemzettel | |
| tárgyaknak a | anyanemzettel? | való kapcsolattartásra? | |
| modern lakásban? | - Hogyan lehet a | ||
| - Melyek a szerb nemzetiség jellemzői? | hagyományokat továbbadni? Lehet-e helye | ||
| a régi tárgyaknak a modern lakásban? - Milyen útjai vannak az önmegvalósításnak? |
I) SZLOVÁK KISEBBSÉGI OKTATÁS
1.1. Szlovák nyelv és irodalom
(Anyanyelvű és kétnyelvű kisebbségi oktatási forma)
Fejlesztési feladatok
1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Egyszerű, helyes és érthető | Megbízható tájékozódás a | Bekapcsolódás a vita | A kommunikációs |
| beszéd. Helyes kiejtés a | napi beszédszituációkban, | különböző formáiba. | folyamathoz történő árnyalt, |
| mindennapi beszédben, a | érthető és hatékony szóbeli | Vélemény kifejezése | rugalmas alkalmazkodás |
| vers- és prózamondásban. | közlés. Kérés, kérdés és | indoklással. Hanganyag, | különféle konkrét |
| Utasítások, közlések | válasz kifejezése egyszerű | telefonüzenet, videofilm | beszédhelyzetekben. |
| megértése, a | mondatokkal. | megértése. | A beszéd, a gondolatok |
| beszédhelyzethez igazoló | pontos megfogalmazása. | ||
| válaszadás. Egyszerű | Nyelvileg igényes szókincs | ||
| hanganyag (vers, mese) | használata. Folyamatos, | ||
| vagy videofilm megértése. | gördülékeny kifejezésmód. | ||
| Részvétel párbeszédben a gyakorolt beszédtémában. Mindennapi kommunikációs helyzetek megismerése, megfigyelések, élmények rövid összefüggő elmondása | A kommunikáció különböző formáinak megismerése és alkalmazása: kérdezés adott | Hallott szöveg reprodukálása. Előkészülést követően, átélt eseményről beszámoló készítése. Vita- | A szlovák nyelvi fordulatok, sajátos kifejezések nagy biztonsággal történő használata. Helyes intonáció a konkrét beszédhelyzetekben. |
| kérdésre válaszadás, vélemény kifejtése. | vélemények cseréje, indoklás, bizonyítás. | ||
| (6-8 mondat) - törekvés az | A szöveg tartalmát és a | ||
| önállóbb kommunikációra. | beszélő szándékát tükröző kifejezésmód eszközeinek összhangja a beszéd során. | ||
| Olvasott szöveg tartalmának | A különféle mondatok | A kommunikációs folyamat | A hétköznapi |
| összefoglalása néhány | változatos használata a | tényezőihez való | kommunikációs helyzeteken |
| összefüggő mondatban. | közlési célnak és | alkalmazkodás különféle | túl a tömegkommunikáció |
| Az olvasott szövegről | szándéknak | konkrét helyzetekben, a | valamint a művészetek-, |
| önálló vélemény alkotása, | megfelelően. | különféle mondatok | irodalom, film, színház, |
| kifejtése. Adott illusztráció | változatos és tudatos | zene, képzőművészetek | |
| egyszerű formában történő | használata a közlési célnak | szókincsének ismerete és | |
| leírása. | és szándéknak megfelelően. Riport és beszélgetés készítése, a tanult szókincs felhasználásával, ismert személlyel érdekes eseményről. | használata. Az olvasottak, látottak, hallottak felidézése a társalgási helyzetnek megfelelő szókincs pontos használatával. | |
| A mondatok helyes intonációja (kijelentő, kérdő, felszólító, óhajtó és felkiáltó), hangsúly és a mondat ritmusának megtartása a beszéd, vers és próza előadása során. A magyar kiejtéstől eltérő hangok helyes artikulációja. | Kép vagy illusztráció, tevékenység leírása. Rövid riport készítése az osztályban | Szépirodalmi (vers, próza) részlet művészi előadására törekvés helyes kiejtéssel, intonációval. Valamely (regionális) szlovák nyelvjárásban elhangzott szöveg megértése. A nyelvjárás és irodalmi nyelv legjellemzőbb eltérései. | A memoriterek szöveghű előadása, tudatos szövegmondás. Fordítás és tolmácsolás |
| Tipikusan szlovák szófordulatok helyes használata. Törekvés a helyes szlovák kiejtésre. | Az olvasott irodalmi szemelvények dramatizálása (2-3 szemelvény), gesztikuláció és mimika összhangja a beszéddel. | magyarról szlovák nyelvre és szlovákról magyar nyelvre a két nyelv sajátosságainak figyelembevételével. Törekvés a nyelv tudatos használatára és fejlesztésére. | |
| Dramatizált jelenetek helyzetek, életképek | |||
| csoportos alkotása és gyakorlása. Valós nyelvi szituációk imitációja, beszélgetés csoportokban, gesztikuláció, mimika | Az európai hatfokú skálán a nyelvhasználói szintek - C1 és C2 követelményeinek megfelelő szint teljesítése | ||
| összhangja a beszéddel. | |||
| A szóbeli kommunikációs | |||
| készségek fejlesztése a | |||
| drámajátékkal (mese, | |||
| gyermektörténet, zenés- | |||
| dalos színjáték, bábszínház | |||
| bemutatása). |
2. Olvasás, írott szöveg megértése
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Hangos és néma olvasás gyakorlása a tanulók életkorának megfelelő terjedelmű, tartalmú és szókincsű szöveggel. A hangok helyes artikulációja, írásjelek figyelembevétele, a mondatok természetes intonációja. | Ismert szöveg (hangos, néma, önálló) olvasása, a szöveg értelmezése, rövid összefoglalása. | A különböző szövegek néma és hangos olvasása, megértése, az olvasott szöveg rövid tartalmának elmondása. Az ismert szöveg biztonságos, értelmező olvasása. | Az irodalmi, publicisztikai és szakszövegek megértése és értelmező felolvasása. |
| Az olvasott szöveg | Szövegértési technikák, | Értő olvasás - szemelvények | |
| megértése és az irodalmi | szövegösszefüggés, | a szlovák gyermek és | A konkrét és az elvont |
| szemelvény tartalmának | szövegkörnyezet tudatos | ifjúsági irodalomból. | témájú szövegek megértése, |
| elmondása nevelői | figyelemmel kísértése. | Irodalmi szemelvények | a ki nem fejtett tartalmak |
| segítséggel. A főszereplők | feldolgozása csoportokban. | felismerése, értelmezése. | |
| tetteinek megfogalmazása | A szöveg | ||
| (1-2 rövid mondatban). A | jelentéstartalmának | ||
| megértés ellenőrzése | reprodukálása. | ||
| egyszerű feladatokkal | |||
| írásban vagy rajzban. | |||
| Memoriter: néhány vers (4), | Az olvasott szöveggel, | A tartalom megértése, saját | |
| szereplőkkel és | vélemény alkotása az | Álláspont, érvek, ellenérvek | |
| mondóka, közmondás vagy | cselekménnyel kapcsolatos | olvasott szemelvényről, a | logikus megfogalmazása. |
| találós kérdés (3 rövid | véleményalkotásra törekvés. | szemelvények önálló | |
| prózai részlet, 5-8 sor). | Olvasmányélmény | feldolgozása, az aktív és | |
| elmondása által az aktív | passzív szókincs fejlesztése, | ||
| szókincs gyarapítása. | egy szemelvény | ||
| dramatizálása. Memoriter: | |||
| 3-4 vers, 10 sor próza. | |||
| Rövid szemelvények | |||
| Néhány irodalmi műfaj | olvasása a szlovák | Szlovák újságok és | |
| felismerése - vers, mese, | irodalomból és szlovák | folyóiratok cikkeinek | Szöveg-feldolgozási, |
| gyermektörténet, mondóka, | népköltészetből, értékeik | olvasása, tartalmuk | |
| találós kérdés, közmondás. | megismerése. Memoriter: | megértése, a szöveg | szövegértési technikák |
| 2-3 vers és 6-8 sor próza. | lényegének kiemelése, | ismerete és használata. | |
| vázlatkészítés a cikkről. | A különböző műfajú, és | ||
| rendeltetésű szövegek | |||
| jelentésrétegeinek feltartása | |||
| és értelmezése | |||
| (kontextus, jelentésrétegek | |||
| összefüggései, a műfaj | |||
| jellemzői). | |||
| Stílusirányzatok felismerése | |||
| konkrét irodalmi | |||
| szövegekben. | |||
| Az aktív szókincs bővítése | |||
| és erősítése a visszatérő | |||
| kifejezések megjegyzésével. | |||
| Ismeretlen kifejezések | |||
| értelmezése | |||
| gyermeklexikonok | |||
| segítségével. |
3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép helyesírás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A szlovák ábécé írása és a tanult ismeretek helyes alkalmazása a gyakorlatban, különös hangsúllyal a szlovák betűkre. | Olvasható, rendezett írásképre, megfelelő írástempóra törekvés, az írástechnika továbbfejlesztése. | Írott szöveg felhasználásával az önálló gondolatok, álláspont kifejtésére való törekvés. A már ismert írásbeli szövegformák gyakorlása. | Jól szerkesztett, esztétikus íráskép. |
| Ismert szöveg másolása és tollbamondása betűtévesztés és kihagyás nélkül. Saját szöveg ellenőrzése és minta összehasonlításával az esetleges hibák javítása. Az íráskép rendezettségére való törekvés. | A szlovák helyesírás szabályainak megtartása, Tollbamondás írása megfelelő tempóban. | Leírás készítése minta alapján, időben történő elhelyezés, a logikai felépítés és időrendiség megtartása. Beszámoló, jelentés, interjú önálló megírása. | Világos, gördülékeny szövegalkotás, választékos szókincs a mindennapi élet és a konkrét műveltségterületek tartalmainak írásbeli kifejezése során. A nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási biztonság fejlesztése, a szabályok tudatos alkalmazása az írásbeli szövegalkotásban. |
| Tanult témából tanítói segítséggel, majd önállóan összefüggő, egyszerű mondatokból (6-8) álló szöveg összeállítása az időrendiség megtartásával. | Az önkifejező írás rövidebb formáinak elsajátítása, pl. az olvasott szemelvény rövid összefoglalása, képeslap, rövid levél írása. | Az önéletrajzírás alapvető szabályainak ismerete. A magán- és hivatalos levelek írásának szabályai. | A konkrét témának megfelelő értekezés, esszé, leírás vagy jellemzés készítése. Önéletrajz, kérelem, kérvény, pályázat szerkesztése. |
| A szótárhasználat gyakorlása, fordítás szlovák nyelvből magyar nyelvre. | Fordítás magyarról szlovákra a mondatszerkezet és nyelvi fordulatok különbözőségének figyelembevételével. | Egy és kétnyelvű szótárak készségszintű használata az írásbeli szövegalkotás során. | |
| Különböző rövid szövegek pl. levél, jókívánság, leírás, elbeszélés szerkesztésének elsajátítása. Egyszerű üzenet, pontos cím, legfontosabb személyi adatok írása. | A kreatív szövegalkotás pl. a történet folytatása, befejezése, folytatása, rímelő szavak keresése. | A tehetséges tanulók kreatív irodalmi próbálkozásai, rövid történetek, versek, jelenetek írása. | A tehetséges tanulók kreatív irodalmi próbálkozásai, rövid történetek, versek, jelenetek írása. |
| Az írásbeli kifejezési forma helyes tagolásának megtartása. |
4. A tanulási képesség fejlesztése
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Az önálló tanulás alapismereteinek elsajátítása. A könyvtárhasználat alapjai. Gyermeklexikonok, atlaszok megismerése, forgatása. Ismerkedés a modern | A tudásszerzés és -feldolgozás technikáinak egyre szélesebb körű ismerete. A saját tanulási stratégia fokozatos kialakítása. A könyvtárhasználattal kapcsolatos ismeretek bővítése. | A tanulási folyamat ésszerűsítése (hatékony gazdálkodás az idővel és az információval). Ismeretszerzés, feldolgozás, beépülés a személyiségbe. Az önálló feladatmegoldás gyakorlása, különböző információhordozók, | Élőszavas és írásos információk gyűjtése, szelekciója, rendszerezése és célszerű felhasználása. Az életkornak megfelelő tájékozódás a könyvtárban, levéltárban, múzeumban. |
| információhordozókkal (audiovizuális, elektronikus, internet, CD_ROM). Az IST eszközök használata az életkornak megfelelően. | Az IST eszközök alkalmazása az írási és olvasási képességek fejlesztésében. | segédkönyvek, lexikonok, szótárak rutinos forgatása. IST eszközök interaktív használata. | Az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás fejlesztésében. |
| Információk gyűjtése és feldolgozása tanári segítséggel. Vázlatkészítés tanári irányítással. | Önálló anyaggyűjtés könyvtárban, médiatárban, interneten. Törekvés az önálló vázlatkészítésre. Jegyzetkészítés tanári irányítással. (szelektálás, lényegkiemelés, tömörítés). | Az információ-felhasználás normáinak a megismerése (az idézés formai és etikai szabályai, forrás megjelölése). Önálló vázlatkészítés. Törekvés a tanári magyarázat önálló jegyzetelésére (kulcsszavak, kulcsmondatok kiemelése). Olvasási napló vezetése, (lényeg kiemelése). | Anyaggyűjtés könyvtárban, levéltárban, múzeumban, médiatárban, interneten. A gyűjtött információk rendszerezése, értelmezése és feldolgozása. Önálló vázlat, szinopszis, dolgozat, projekt, beszámoló készítése. Előadás önálló jegyzetelése (tömören, lényeglátóan). |
| Egyéni vagy csoportos projektkészítés az etikai szabályok betartásával (bibliográfia, jegyzetek, | |||
| Összefoglalás tanári irányítással (megadott szempontok | Törekvés az önálló összefoglalásra, a szintézisteremtő képesség fejlesztésére. | forrás megjelölése, adatközlők, mellékletek, illusztrációk, fotók, ábrák). | |
| szerint). Az összefoglalás lényegének a megértése. | Önálló összefoglalás ok-okozati összefüggések (lényeglátás, időrend, adatok). | ||
| Az elsajátított ismeretek alkalmazása új feladathelyzetekben. | A tanultak felhasználása (dolgozat, előadás, referátum). | Az ismert módszerek alkalmazása új feladatok megoldásában. | Nagy gyakorlottság az információszerzésben- és -feldolgozásban (újabb és újabb feladathelyzetben). |
5. Ismeretek az anyanyelvről (a kisebbségi nyelvről)
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A szlovák ábécé ismerete. A szlovák nyelv jellegzetességei pl. ch, s, ő, á stb. hangok. A kis- és nagybetűk helyes alkalmazása, írásjelek használata. A szavak elválasztásának, a hangok időtartamának helyes használata. A ritmustörvény. A hangok csoportosítása. | A mondatképzés szabályainak ismerete és tudatos alkalmazása. | A már tanult nyelvtani és helyesírási szabályok tudatos használata. | A szlovák nyelv leíró nyelvtanának ismerete, a nyelvtani szabályok tudatos, helyes alkalmazása. A szlovák irodalmi nyelv kialakulásának jellemző vonásai. A gazdag választékos szókincs, a szavak jelentésbeli árnyalatának felhasználása a beszélt és írott nyelvben. |
| Az i/í - y/y helyesírásának | Az irodalmi nyelv, | ||
| elsajátítása kemény, lágy és | köznyelv, nyelvjárás | ||
| kettős jellegű | megkülönböztetése, | ||
| mássalhangzók után. | gyakorlati példákon való | ||
| szemléltetése (szövegfajták, | |||
| Szófajok. A ragozható | A szófajok helyes ragozása. | A műfajok stílusjegyeinek | olvasmányok, a tanulók |
| szófajok azonosítása | A szófaj - mondatrész | pontos használata szóban és | nyelvjárása alapján). |
| szövegben (főnév, | kapcsolat felismerése. | írásban. | |
| melléknév, ige, néhány | A magyarországi szlovákok | ||
| névmás és számnév). A | A szavak jelentésének | elhelyezése (nyelvjárási | |
| nyelvtani egyeztetés | megváltozása különböző | atlasz alapján), | |
| gyakorlása | szövegösszefüggésben, | nyelvjárásának | |
| mondatmodelleken. A | ennek illusztrálása példákon | jellegzetességei, azonos és | |
| szófajok helyes sorrendje a | keresztül. | eltérő vonások kiemelése. A | |
| mondatban. A jelen idő | nyelvjárások | ||
| önálló alkalmazása, a múlt | A magyar és a szlovák | tanulmányozása (táj | |
| és összetett jövő idő | nyelv szerkezetének | szótárak használata), | |
| fokozatos felismerése és | hasonló és eltérő | tájnyelvi szavak, | |
| alkalmazása. | vonásainak érzékeltetése | kifejezések formái, a nyelvi | |
| példákon keresztül. | állandóság és változás | ||
| okainak feltárása. | |||
| Köznyelvi, irodalmi és | |||
| konkrét szaknyelvi | |||
| fogalmak megértése, | |||
| definiálása és használata. | |||
| A mondat kezdetének és | A szlovák nyelv szótára, a | ||
| végének helyes jelölése. Az | helyesírási szótár és a | Az irodalmi nyelv fejlődése, | |
| írásjelek alkalmazása. A | frazeológiai szótár | nyelvjárások, dialektusok, | |
| helyes szórend megtartása a | használatának gyakorlása. | különbözőségük az irodalmi | |
| kijelentő, kérdő, felszólító, | nyelvtől. | ||
| óhajtó és felkiáltó | |||
| mondatokban. Helyes | A nyelvhasználat | ||
| alkalmazása szóbeli és | rétegezettségének | ||
| írásbeli kifejezés során is. | felismerése különböző | ||
| típusú szövegek | |||
| segítségével. | |||
| A szlovák és magyar | A szlovák nyelvjárások | ||
| mondatalkotás azonos és | megjelenése | ||
| különböző jegyei. | mindennapokban és az | ||
| Gyakorlati példákon való | irodalomban. | ||
| bemutatás, következtetések | |||
| levonása. |
6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Az irodalmi mű (szemelvény), mint a művészi élmény közvetítője. Az | Részletek olvasása rövid epikai művekből pl. népmese, elbeszélés, állatmese, rövid | Rövid elbeszélések, anekdoták, történetek önálló olvasása, az olvasott művek rövid bemutatása. | A szlovák irodalom költőinek, íróinak művein keresztül a szlovák nép érzelem- és |
| irodalomhoz, mint az | tartalommondás, az | Önálló vélemény alkotása az olvasott művekről, a művek elemzése, az irodalmi részletek jellemzése. Egy ifjúsági regény elolvasása, a főszereplők jellemzése. Versek, balladák értő olvasása. Memoriter: 3-4 vers. A szerző üzenetének megértésére való törekvés. Drámai mű - színdarab, színházlátogatás, színházi felvétel meghallgatása, tartalommondás. Az olvasott irodalmi művek dramatizálása, előadása az osztályban. Az audio és videohordozók információi, felhasználásuk az irodalomtanításban, internet felhasználása az információk keresésében. Irodalom, mint a szlovák nemzetiségi érzés és szlovák nemzetiséghez való tartozás egyik befolyásolója. | gondolatvilágának, erkölcsi felfogásának társadalom- és világszemléletének, önmeghatározásának megismerése. A szlovák irodalom történetének áttekintése, fejlődési korszakai, helye az európai irodalomban. A szlovák irodalom egyes alkotásainak szlovák-magyar, ill. világirodalmi kontextusba helyezése. A magyarországi szlovák irodalom konkrét művein keresztül a szlovák kisebbség sorskérdéseinek megismerése, az érzelmi, gondolati, erkölcsi azonosulás elősegítése. A szlovák irodalom konkrét műveinek műfaj szerinti csoportosítása. A műfaji sajátosságok ismerete. Az epikai mű jellemzői, válfajai, szerkezeti felépítése, nyelve, stílusa. Az epikai közlés formái egy adott irodalmi alkotás bemutatása során. A drámai mű jellemzői, műfaji sajátosságok. Egy drámai mű feldolgozása, önállóan elolvasott mű vagy színházi élmény alapján. Egy drámai mű részletének interpretálása a tanórán. |
| élményszerzés és tanulás | irodalmi műfaj | ||
| forrásához való pozitív | meghatározása. | ||
| viszony kialakítása. | |||
| Az irodalmi hősök | |||
| Az olvasott versek, mesék, | jellemzése | ||
| történetek tanulságának | - önálló vélemény alkotása. | ||
| levonása és alkalmazása a | A népköltészet mához szóló | ||
| mindennapi életben. | üzenetének felismerése. | ||
| A gyermekfolyóiratok | Különböző témájú versek, | ||
| verses mesék olvasása, | |||
| felhasználása. Látogatás és | hangulatának, hangnemének | ||
| tájékozódás az iskolai | felismerése. | ||
| könyvtárban. | |||
| Elbeszélés közös olvasása, | |||
| Gyermek- és népi játékok | az olvasottak dramatizálása | ||
| olvasása, fordítása, | az osztályban. Az irodalmi | ||
| dramatizálása. | műfaj alapvető jegyeinek | ||
| felismerése. | |||
| Szlovák népszokások és | |||
| ünnepek megjelenése a | Az olvasás iránti érdeklődés | ||
| költészetben, | felkeltése. Az önállóan | ||
| mondókákban, | olvasott művek bemutatása | ||
| közmondásokban és találós | az osztály előtt. | ||
| kérdésekben. | |||
| A jó és a rossz harca, | |||
| A gyermekirodalom | pozitív és negatív emberi | ||
| felhasználása a helyes | tulajdonságok a szlovák | ||
| világnézet alakításában. | népmesékben, tanulságok, | ||
| A történetek szereplői, mint | népi bölcsesség a | ||
| a jó és a rossz magatartás | mesékben. Kritikai | ||
| példái - pozitív emberi | szemlélet kialakítása. | ||
| értékek hangsúlyozása. Az | |||
| irodalom hatásának | |||
| felhasználása a gyermeki | |||
| személyiség pozitív | |||
| fejlődésére. | |||
| Rövid animációs vagy | |||
| játékos mesefilmek, | |||
| gyermektörténetek | |||
| megtekintése | A lírai művek jellemzői, | ||
| videofilmeken. Videofilm, | műfaji sajátosságok, | ||
| mint a szlovák szókincs és | verstani ismeretek. A lírai | ||
| irodalmi ismeretek | mű megkülönböztetése az | ||
| mélyítésének, | epikai és drámai művektől. | ||
| szélesítésének forrása. | A lírai jegyek, kifejezési | ||
| formák, stilisztikai | |||
| eszközök bemutatása egy | |||
| adott mű elemzése alapján. | |||
| Egy lírai mű bemutatása, | |||
| kifejező előadásmód. | |||
| A magyar és a szlovák | |||
| irodalom kapcsolatainak | |||
| megismerése, a | |||
| kölcsönhatások felfedezése, | |||
| bemutatása konkrét művek |
| alapján. | |||
| Tájékozottság (információ szintjén) az újabb szlovák irodalmi művek, ill. a szlovák kisebbség nyelven megjelent kiadványok, irodalmi alkotások megjelentetéséről. Az elektronikus ismerethordozók jelentős szerepe egyes műalkotások megközelítésében, bemutatásában. |
7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A művészi alkotások iránti érdeklődés felkeltése. | A művészetszemlélet formálása, az értő-érző befogadóvá nevelés. Az elvonatkoztató képesség | A művészet iránti lelki, szellemi affinitás mélyítése, különböző alkotások értelmezése. | Fejlett művészetszemlélet, élmények és érzések kreatív kifejezése. Etikai és esztétikai tudatosság |
| Az etikai és esztétikai érzék fejlesztése, a helyes ítélőképesség kialakítása. | fokozatos fejlesztése. A jelenség mögötti lényeg megfejtése. Élmény és | Az esztétikai érzék fejlesztésének igénye. | Törekvés az európai országok, nemzetek és kisebbségek művészetének a |
| Az olvasás örömének felfedezése (belefeledkezés, kaland, képzelet). | tapasztalatszerzés (elemzőértelmező olvasás, műélvezet képtárlátogatásokon, múzeumban). | Az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Annak felismerése, hogy a művészet építi a lelket és a szellemet. | megismerésére. Annak a felismerése, hogy a művészet megszépíti, minőségivé teszi az emberi létet. Annak a megértése, hogy a műalkotások gazdagítják az önismeretet, segítik a tájékozódást az emberi kapcsolatokban és a világban egyaránt. |
| Az önálló és a helyes ítéletalkotás megalapozása (etikai, esztétikai normák | Az önálló gondolkodás igénye és képessége. | Igény és fogékonyság a műélvezetre. | Törekvés a művészet kódjainak minél mélyebb megfejtésére. |
| megismerése). A szép és a rút fogalmainak használata. Felismerésük az alkotásokban és a mindennapokban. | Önálló véleményformálás a látott vagy olvasott műalkotásról. A pozitív élmény megosztása másokkal. | Törekvés a befogadói ízlés fejlesztésére. Mások ízlésének és véleményének figyelembevétele. | Az ízlés kontextuális függőségének megértése (egyéni, családi, közösségi, kulturális). |
| A szomorú és a vidám megkülönböztetése eltérő szövegtípusokban és beszédhelyzetekben, az egyén és közösség életében. | A humor szerepének a megértése és gyakorlása megfelelő beszédhelyzetekben. Törekvés a jóra és a szépre, | A helyzet- és jellemkomikum különböző művészi alkotásokban. A morális cselekvés | A humor történeti és időbeli változékonyságának felismerése. Humoros megnyilvánulások kellő helyen és időben. |
| A jó és a rossz megkülönböztetése művészi alkotásokban, az egyén és a közösség életében. Felkészülés a mindennapi konfliktusok kezelésére (dramatikus játékok, helyzetgyakorlatok). | a helyes értékítéletre. A konfliktuskezelési képesség fejlesztése. | értelmének a felismerése. Törekvés az egyéni és közösségi konfliktusok kezelésére. | Igazság, igazságosság, erkölcs az egyén és a közösség életében. Igény a harmonikus, békés együttélésre a szűkebb és tágabb közösségekben egyaránt: család, iskola, nemzetiség, nemzet(ek). |
1.2. Szlovák nyelv és irodalom
(Nyelvoktató és kiegészítő kisebbségi oktatási forma)
Fejlesztési feladatok
1. Beszédértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Rövid szövegek lényegének felismerése. Szóbeli közlések, utasítások, kérések, kérdések, kifejezések és felszólítások megértése, ezekre történő reagálás. Egyszerű kérdések megértése és szóbeli válaszadás a következő témakörökben: család, lakóhely, napirend, iskola, öltözködés, vásárlás, szlovák nemzetiség életéhez kapcsolódó dalok, játékok, mesék. Szlovákia nevezetességei. A témakörökhöz kapcsolódó olvasmányok beszédkörnyezetének és tartalmának megértése. | A kommunikáció különböző formáinak megismerése, alkalmazása. Az egyszerű szóbeli közlések, utasítások, kérések, kifejezések és felszólítások megértése, ezekre történő reagálás. A tanult szavak, kifejezések jelentésének felismerése, szókapcsolatokban és mondatokban egyaránt. Rövidebb szövegekkel kapcsolatos kérdések megválaszolása (magyar és szlovák nyelven). | Szlovák nyelvű szóbeli közlések megértése. Az ismeretlen szöveg lényegének megértése. A kulcsszavak, és az előzetes lényegi információk alapján hallás után a közlés lényegének megértése a következő témakörökben: család, oktatás, pályaválasztás, hivatás, szabadidő, kultúra, sport, utazások, hírközlés, posta, konyha, egészségvédelem, országismeret, a szlovák nemzetiség élete. Az ismert szavak alapján következtetés az ismeretlen szavak jelentésére. | Az élőbeszéd tempójában elhangzott közlést egyszeri hallás utáni megértése különféle beszédhelyzetekben. A hétköznapi kommunikációs helyzetekben a lényeg megértése, szókincsének ismerete és alkalmazása. A látottak, hallottak visszaadása a szituációnak megfelelő szókincs használatával. Az ismeretterjesztő és játékfilmek, valamint a szlovák irodalmi és nyelvjárási szövegek tartalmának megértése. |
2. Beszédkészség
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Helyes kiejtés, hangképzés, a magyartól eltérő sajátos szlovák hangok helyes képzése (pl. h-ch). Mondatok, kérdések alkotása az egyszerű beszédhelyzetben (pl. köszönés, búcsúzkodás, bemutatkozás információadás és kérés). Képek, illusztrációk segítségével rövid történetek, mesék előadása, dramatizálása. Versek, dalok, rövid szövegek, mesék, mondókák, nyelvi játékok memorizálása. | Bekapcsolódás az egyszerű párbeszédbe. Aktív részvétel beszélgetésben kérdések segítségével, események, élmények elmondása egyszerű mondatokban. Segítségkérés probléma esetén (egyszerű, érthető helyes kiejtéssel) Olvasott szöveg lényegének összefoglalása 2-3 mondatban. Egyszerű kérdések és válaszok alkotása helyes szórenddel különböző szituációkban. A szlovák hangok helyes kiejtése, a magyar kiejtéstől eltérő hangok helyes artikulációja. Énekek, versek, egyéb szövegek memorizálása. | Hallott szöveg megértése -hanganyag, film. Önálló beszélgetés, véleményalkotás, emberek jellemzése, hely, tárgyak leírása a tanult szókincs felhasználásával. Saját érzések, gondolatok kifejezése. Okokra való rákérdezés. Saját élményekkel összefüggő kérdések megfogalmazása. Tipikus beszédfordulatok, udvariassági kifejezések használata. Szépirodalmi mű művészi előadására való törekvés, helyes kiejtéssel. | Nyelvileg igényes szókincs használata. Gondolatok, vélemény önálló rövid megfogalmazása. Egyetértés, ill. egyet nem értés kifejezése. Látottak, hallottak felidézése a társalgási helyzetnek megfelelő szókincs használatával. Szükség esetén társalgás kezdeményezése. Mindennapos, szokványos helyzetekben önmaga megértetése (kevés nyelvtani hibával). Hétköznapi és irodalmi szövegek tolmácsolása, memorizálása. |
3. Olvasásértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A szövegek értő, pontos, folyamatos és kifejező olvasása hangosan, helyes ritmusban, jó kiejtéssel és hangsúlyozással. Új szövegkörnyezetben az elsajátított szavak felismerése, megértése, visszajelzése (cselekvéssel, szóval, írásban). A rövid szöveg lényegének megértése, helyes kérdésfeltevés és helyes válasz adása. Az értő néma olvasás fokozatos elsajátítása. Rövid irodalmi szövegek (mesék, gyermekversek, történetek) olvasása, könyvtár-szolgáltatások igénybevétele. | Az olvasott szövegben ismert szavak, szókapcsolatok, kulcsszavak keresése, ismert szavak ragozott alakjainak felismerése. Az értő néma olvasás elsajátítása. Különböző témakörök szövegeinek feldolgozása, (különös tekintettel a szlovák nemzetiség életmódját bemutató történetek értelmezésére). A folyékony, helyes, kifejező olvasás fokozatos elsajátítása. | Ismeretlen szöveg pontos, folyamatos olvasása. Lényeg megértése néma olvasás esetén. Szövegfeldolgozás szótárhasználattal. Hosszabb szövegek esetén a lényeg kiemelése. A különböző műfajú szövegek fordítása szlovák nyelvről magyar nyelvre és magyar nyelvről szlovák nyelvre (levél, hír, időjárás, hirdetés). | Hosszabb, bonyolultabb irodalmi szöveg megértése, értelmező felolvasása. A lényeget értő néma olvasás készségének és a hallott részlet beazonosítási képességének (író, cím) fejlesztése. A nyelvileg bonyolultabb szöveg komplex megértése: tartalom összefoglalása, véleményformálás. Rövid szépirodalmi művek önálló olvasása. |
4. Írás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Az alapszókincs ismert szavainak, kifejezéseinek helyes írása. Mondatok, rövid összefüggő írott és nyomtatott szövegek másolása, hallás utáni hibátlan leírása. Egyszerű írásbeli feladatok (pl. szavak alkotása megadott betűkkel, mondatalkotás adott szavakkal, egyszerű mondatokkal szövegszerkesztés, stb.) megoldása. Minta alapján rövid szövegek írása (pl. üdvözlőlap, képeslap, e-mail). | Olvasható, rendezett íráskép, megfelelő írástempó. Másolás hibák nélkül, szavak, rövid mondatok hallás utáni leírása kevés hibával. A szlovák helyesírás szabályainak alkalmazása (az írásban szótaglágyítás helyes jelölése, a szavak helyes elválasztása, az i és y helyes használata az ismert szavakban, a ritmikai szabály írásban történő alkalmazása, a tulajdonnevek helyesírása, a szlovák hangzók írásban történő helyes jelölése). Törekvés a nyelvtanilag helyes mondatok alkotására. Rövid szövegek összeállítása (pl. egyszerű nyomtatvány kitöltése, levél, e-mail írása, párbeszéd, képleírás). | Saját gondolatok egyszerű mondatokban való megfogalmazása. A szlovák nyelvi és nyelvhelyességi törvényszerűségek alkalmazása az írásbeli szövegekben. Különböző adatokat tartalmazó kérdőívek kitöltése. Egyszerű szövegek írása (pl. levél, képeslap, e-mail). Szótárhasználat segítségével egyszerű mondatok fordítása szlovák nyelvre a mondatszerkezet és nyelvi fordulatok különbözőségének figyelembevételével. | Szövegszerkesztési módszerek továbbfejlesztése, jól szerkesztett, esztétikus íráskép (hivatalos levél, email, önéletrajz, külső és belső jellemzés, kérvény írása). Elménybeszámoló készítése egy-egy magyarországi szlovák irodalmi alkotás tartalmáról, mondanivalójáról, értékeiről. A nyelvtani, nyelvhelyességi, stilisztikai és helyesírási ismeretek fejlesztése, nyelvtani szabályok tudatos alkalmazása az írásbeli szövegalkotásban. Szótár segítségével fordítás szlovákról magyarra és magyarról szlovákra (kevés hibával). Rövid magánlevél, távirat önálló megfogalmazása. |
2. Szlovák népismeret
(Valamennyi oktatási forma)
Fejlesztési feladatok
1. Ismeretszerzés, tanulás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A család, a rokonsági viszonyok régi elnevezései és azok irodalmi megfelelőinek megkülönböztetése. A település szlovákajkú lakói hovatartozásának felismerése nyelvük és | Tapasztalatok gyűjtése a szlovákok által lakott település életéről -személyes beszélgetésekből, olvasott anyagokból és filmekből vett információk felhasználásával. Betekintés nyerése | A megszerzett készségek bővítése a szlovákság történelméről tanórán, filmek és források anyagának feldolgozása során. A naptári évhez és a valláshoz kötődő ünnepek | A magyarországi szlovák kisebbség és a magyar nép együttéléséből adódó ok-okozati összefüggések felismerése a közös történelmi múlt tükrében. A magyarországi szlovák kisebbség és többségi |
| szokásaik alapján, helyi | életmódba, szokásokba, | és szokások megismerése és | nemzet hagyományainak, |
| nyelvjárás megismerése. | konyhaművészetbe, | bemutatása. | kultúrájának kölcsönhatása |
| A településen gyűjtött | ruházatba, népi építészetbe, | A szlovák népdal és | (közös és eltérő vonások |
| közmondások, szólások, | nyelvjárásba, tájházak | néptánckincs bővítése és | bemutatása), a vallás és |
| mondókák, gyermekversek, | kiállításainak | ápolása. A népviselet | egyház szerepe a szlovák |
| gyermekjátékok elsajátítása. | megtekintésével. | megismerése és bemutatása, | kisebbség életében. A |
| Háziállatok, konyhakerti | A megszerzett képességek | saját élmények és | nemzetiségi települések mai |
| növények helyi | rendszerezése tanórán és | tapasztalatok beépítésével. | helyzete, arculata a lakosság |
| elnevezésének megtanulása. | bemutatása kiállításon vagy | A nyelv és az identitás | összetételének változásai a |
| Régi foglalkozások, | színpadra állítása. | összefüggésének | különböző nemzetiségek |
| épületek felfedezése a | Szlovákia és a | felismerése, irodalmi, zenei | (vegyes házasságok, |
| lakóhelyen vagy környékén. | magyarországi szlovákság | és képzőművészeti | betelepülések) tekintetében. |
| Ismerkedés élő | történelméről, földrajzáról | alkotások, valamint a média | A párhuzamok és eltérések, |
| hagyományokkal és | és kultúrájáról szerzett | információhordozóinak | kölcsönhatások tudatosítása. |
| szokásokkal, aktív | készségek rendszerezése | segítségével. | Magyarországi szlovák |
| szerepvállalás | tanórákon és | Kutatómunka a hazai és | kisebbség történetének, |
| hagyományőrző | projektbemutatókon. | európai kisebbségpolitika | néprajzának és kultúrájának |
| ünnepségeken. | aktuális kérdéseinek | ismerete (a migrációtól a | |
| A helyi népviselet | értelmezéséről és | jelenkorig, ok-okozati | |
| ruhadarabjainak | megjelenési formáiról. | összefüggések feltárása). | |
| felismerése. Játékkészítés, | |||
| daltanulás, rövid jelenetek | Projektmunka készítése, | ||
| bemutatása. | információk gyűjtése saját | ||
| A fenti témákban | élmény, megfigyelés | ||
| cselekvésközpontú | alapján, települések | ||
| képességek alkalmazása. | közösségi életéről, | ||
| ünnepeiről, | |||
| hagyományairól. | |||
| Helytörténeti tanulmányok, | |||
| szakirodalom áttekintése - | |||
| monográfia, újságcikkek, | |||
| egyéb forrásanyagok. | |||
| gyűjtése. | |||
| A gyűjtőmunka során | |||
| szerzett ismeretek | |||
| feldolgozása, elemzése, | |||
| rendszerezése. | |||
| A szlovák nyelv, kultúra és | |||
| identitás összefüggéseinek | |||
| értelmezése, felismerése | |||
| szépirodalmi, | |||
| képzőművészeti alkotások, | |||
| zene segítségével. | |||
| Kutatómunka a | |||
| magyarországi | |||
| kisebbségpolitika | |||
| történetének és aktuális | |||
| kérdéseinek köréből. |
2. Kritikai gondolkodás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A korábbi és a jelenlegi életkörülmények közötti különbségek megfigyelése. A népek és népcsoportok különbözőségeinek tudatos elfogadása. Az elődök kultúrájának megismerése a hagyományok játékos, dramatizált reprodukálásával. A népköltészet és a hagyományápolás szépségének és fontosságának felismertetése. A lakóhely vagy környékének nyelvjárása és az irodalmi nyelv kifejezéseinek összehasonlítása. | Összefüggések feltárása a magyarországi szlovákság múltjának sorsdöntő eseményeiről (pl. betelepítés, földrajzi elhelyezkedés... ) és következményeiről. A szlovák népcsoport egyéni arculatának jellemzői, fejlődéstörténetének figyelemmel kísérése. Más népcsoportokkal (magyarok, horvátok, szerbek...) való békés együttélés megvalósulása. Saját identitás kialakításának előmozdítása. | A magyarországi szlovákság "lakóhagyományainak" összehasonlítása a magyar szokásokkal. A kisebbségek jogainak ismerete, önszerveződési lehetőségeinek megismerése, bekapcsolódás azok gyakorlásába. Az anyanemzet, a magyar nemzet és kisebbségi szlovák történelem és kultúra egymásra hatásának felismerése. Az identitástudat kialakítása. | Kérdések megfogalmazása, állásfoglalás, érvelés a szlovákság történelmi sorsfordulóiról. Önálló vélemény kialakítása a megismert eltérő nézetekről, elméletekről, vitás kérdésekről. Kauzális összefüggések feltárása források segítségével (szövegek, filmek, irodalmi munkák, publicisztika). A nemzetközi és etnikai kisebbség jogairól szóló 1993-as törvény és módosításának ismerete, abban megfogalmazott jogok és kötelességek értelmezése, alkalmazása a mindennapi életben. Naprakész tájékozottság a szlovák kisebbséget érintő aktuális politikai és jogi jelenségekről. Család, nevelési-oktatási intézmények szerepe, önkormányzatok, egyesületek, civil szervezetek, média szerepe, továbbá közös feladatok, javaslatok felvállalása a problémák megoldására vonatkozóan. |
3. Kommunikáció
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Beszélgetés idős és fiatal szlovák személyekkel életükről, véleményük meghallgatása a szlovákság múltjáról és jelenéről. Kérdésfeltevés a hétköznapi élethelyzetek nyelvjárási szókincs gyűjtése és tematikus csoportosítása céljából. Anyaggyűjtés településen, a megyében | Beszélgetés és vita a szlovák kisebbség életéről, lehetőségeiről az oktatásban és az önazonosság kialakításában. Gyűjtőmunka bemutatása írásban és szóban. Szokások, történetek, táncok színpadon történő bemutatása. Versek, mondókák, történetek, népdalok | Szóbeli és írásbeli bemutatás - magyar és szlovák kapcsolatok találkozásainak lehetőségeiről. Önálló vélemény előadása, vitában érvek megfogalmazása az érintett kisebbségi témákban. A kisebbségi törvény fiatalokat érintő rendelkezéseinek | Irányított beszélgetés, vita egy-egy kisebbségpolitikai, emberi jogi témáról, véleménykülönbségek tisztázása, saját álláspont szabatos, logikus kifejtése, a tolerancia gyakorlása. Tudósítás a szlovákság kulturális, politikai eseményeiről, beszámoló készítése. A szlovák kisebbség életével, aktuális |
| osztályprojektek | előadása tanórán és iskolai | felsorolása. | (politikai, emberi jogi, |
| feldolgozásához. | rendezvényeken. | Beszámoló az önálló | oktatási, kulturális) |
| Szóbeli beszámoló a saját | gyűjtőmunkáról tanórán. | kérdéseivel kapcsolatosan, a | |
| tapasztalatokról a tanórán. | Dalok, versek, színjátékok | közélet, oktatás és kultúra | |
| Rajzok, modellek, makettek | előadása, népviselet | jeles képviselőinek | |
| készítése. Szokások és népi, | bemutatása osztályban, | megszólaltatása. | |
| ill. gyermekjátékok | projektbemutatón, iskolai | A szlovák kisebbség | |
| bemutatása színpadon. | rendezvényen, | megjelent tudományos | |
| Dalok, mondókák, | és találkozókon. | ismeretterjesztő, | |
| gyermekversek, mesék | szépirodalmi alkotásai | ||
| előadása. | közül egy-egy mű bemutatása, elemzése. Vitaindító beszélgetés kezdeményezése, vélemények és nézetek egyeztetése. Válogatott művek bibliográfiájának összeállítása. Vitaindító előadás a sajtó, rádió, televízió tömegtájékoztatás és közvélemény címmel. Idegenvezetés, "útikönyv" készítése adott település nemzetiség szempontú bemutatásához. |
4. Tájékozódás térben és időben
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Az idő tagolására szolgáló szlovák nyelvű kifejezések helyes használata: perc, óra, nap, hét, hónap, év. Időmeghatározó kifejezések elsajátítása és gyakorlása: Kicsi koromban, amikor járni és beszélni tanultam; amikor iskolás lettem; Amikor a (nagy)szüleim gyerekek voltak; Amikor ekével szántottak; amikor szőttek és fontak; amikor népviseletben jártak; amikor lovas szekéren utaztak; hajdan, a régmúltban régen, a közelmúltban. Néprajzkutatók, írók, költők munkásságának bemutatása kronológiai sorrendben. | Az idő tagolására vonatkozó kifejezések bővítése: év, évtized, évszázad, emberöltő. Kr. e., Kr. u. (esemény). Szlovákia hegységei és vizei (térkép). Szlovákia városainak elhelyezése. Neves személyiségek: írók, költők, festők, zeneszerzők szülőházainak megkeresése térképen. Falumúzeumok, néprajzi múzeumok, tájházak mint az értékmegőrzés színhelyei. A szlovákok tárgyi és szellemi örökségének átmentése a jövő nemzedékei számára. | Tájékozódás térben és időben a történelmi és földrajzi atlasz segítségével (esemény, hely, idő). Szlovák lakta települések (térképhasználat). A magyarországi szlovákok jelentősebb intézményeinek alapítása (hely-idő). | A szlovákok történetének tagolása, korszakolása (a kezdetektől napjainkig). A magyarországi szlovákok története (különböző időszakok megjelölése). A múlt nyomdokain (térképhasználat). Diakron nyelvvizsgálat: családnevek, helynevek etimológiája. Tradicionális és modern közösségek; múlt és jelen; hagyomány és újítás. Szomszédos országok megyéi (térkép). A magyarországi szlovákság helyzetének elemzése népszámlálási adatok tükrében (diagramok, statisztikai adatok). |
5. A tartalom kulcselemei
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Alapismeretek a szlovák | Szlovákia helye | ||
| nép és nyelv történetéről. | Európában és a világban. | ||
| Néhány szlovák | Turisztikai központok. | ||
| (származású) híres ember | További ismereteket | Történelmi, földrajzi, | Tájak, korok, alakok |
| (költő, prózaíró, drámaíró, | szerezzenek Szlovákia | művelődéstörténeti | találkozása a művészet és |
| feltaláló, történelmi | földrajzi tájegységeiről. | ismeretek | tudomány alkotásaiban. |
| személyiség) | Ismerjenek néhány mondát, | összekapcsolása. | Földrajzi, történelmi, |
| pályarajzának | legendát a szlovák | A tájegységek, a szlovák | vallástörténeti, művészeti |
| megismerése (a múltból | történelemből és | kultúra és civilizáció | ismeretek integrált |
| vagy ma is élő, határokon | földrajzból. | központjainak | bemutatása. |
| belüli vagy azokon túli). | A történelmi múlt egy-egy | megismerése. | |
| térben és időben határolt | Szlovákia néhány | ||
| Lássák meg ezekben a | darabját mélységében | specifikus jelképének a | A történelmi múlt egy- |
| zseniális emberekben a | tanulmányozzák. | megismerése néhány | egy térben és időben |
| pozitív példát, a | Tanulmányozzák a | legenda tükrében. | határolt darabjának |
| modellértékű szellemi | magyarországi szlovákság | Egy magyarországi | tanulmányozása: Európai |
| nagyságot. | történetének jelentősebb | szlovák település | eszme- és stílusirányzatok |
| Értsék meg, hogy az | eseményeit. | (hely)története a | hatása a szlovák kultúrára |
| őseink másképp éltek és | Egy-két neves | kezdetektől napjainkig. | (pl. az európai |
| gondolkodtak, mint a mai | magyarországi szlovák | felvilágosodás hatása). | |
| nemzedékek. | személyiség megismerése. | Ismerjék a jelentősebb | |
| Nagy szlovák történelmi | További ismeretszerzés a | nemzeti kulturális | Az endogám és exogám |
| események és | magyarországi szlovákok | törekvéseket. | közösségek jellemzése. |
| személyiségek | múltjáról és jelenéről | Neves magyarországi | A vallások és egyházak |
| megismerése. | (életmód, mesterségek, | szlovák személyiségek | szerepe a szlovákok |
| Alapismeretek a | népviselet, népi | szerepe, küldetéstudata. | kultúrájában. |
| magyarországi szlovákság | konyhaművészet). | A szlovák kulturális | Jártasság a nyelv és |
| történetéről, néprajzi | Ismeretek bővítése és | intézmények és a szlovák | identitás témakörében. |
| örökségéről, hitéletéről, | mélyítése a szlovák szokás- | nyelvű sajtó. | Kölcsönhatások a szlovák, |
| nyelvéről. | és hagyományvilágról. | A nemzetiségek | a magyar és más |
| Néhány jellegzetes régi és | együttélése. A magyar és | nemzetiségek népi | |
| új szokás megismerése. | szlovák szokások | kultúrájában. | |
| kölcsönhatásai. | A szokásvándorlások | ||
| A környék, a lakóhely | A környék, a lakóhely | Törekvés a szokásokban | felismerése. |
| környezeti értékeinek | környezeti és kulturális | rejlő mögöttes jelentések | A profán és a szakrális |
| felfedezése. | értékeinek a felfedezése. | megfejtésére. | szimbólumok megfejtése |
| (pl. az átmeneti | |||
| rítusokban). | |||
| A lakókörnyezet, a | Kisebbségek élete és | ||
| lakóház régen és ma. | helyzete a mai | ||
| A család hajdan és | Magyarországon és | ||
| napjainkban (generációk | Európában. | ||
| együttélése, | Kisebbségpolitikai | ||
| szereposztások). | tájékozottság. | ||
| Kisebbségpolitikai | A szülőföldélmény | ||
| alapismeretek elsajátítása. | kifejezése hazai szlovák | ||
| költők, írók, | |||
| képzőművészek | |||
| alkotásaiban. |
6. Énkép, önismeret, azonosságtudat
(A reflexiót irányító kérdések)
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Legyen alkalmuk a | Legyen alkalmuk a | Legyen alkalmuk a | Legyen alkalmuk a tanulóknak |
| tanulóknak arra, hogy | tanulóknak arra, hogy | tanulóknak arra, hogy | arra, hogy választ keressenek |
| választ keressenek olyan | választ keressenek olyan | választ keressenek olyan | olyan kérdésekre, mint a |
| kérdésekre, mint a | kérdésekre, mint a | kérdésekre, mint a | következők. |
| következők. | következők. | következők. | • Képes vagyok-e |
| • Ki vagyok én? | • Ki a szlovák? Ki a | • Ismerem-e a | önvizsgálódásra, személyes |
| • Miben hasonlítok a | magyar? Ki a német? | közösségem nyelvét, | identitásra? |
| velem azonos korú | Ki a román? Ki a | szokás- és | • Van-e célja az életemnek? |
| (iskola)társaimhoz? | szerb? | hagyományvilágát, | • Van-e elég akaratom az |
| • Milyen külső és | • Milyen nemzetiségek | vallását? | álmaim valóra váltásához? |
| belső tulajdonságaim | élnek Magyarországon | • Ragaszkodom-e a | • Miben látom az életem |
| vannak? | és Szlovákiában? | gyökereimhez? | értelmét? |
| • Milyenek a | • Hogyan élhetnek | • Mit jelent számomra | • Képes vagyok-e |
| képességeim? | együtt különböző | haza (szülőföld, az | "feleszmélésre" morális |
| • Kik az ideáljaim | kultúrák, vallások, | anyaország, Európa és | (minőségi) létre, a "meglett |
| (szülő, tanító, ...)? | népek, nemzetiségek? | a nagyvilág)? | emberi" magatartásra? |
| • Kihez szeretnék | • Miben hasonlítunk mi | • Hányféle identitása | • Mit jelent számomra a: |
| hasonlítani? Miért? | emberek (különböző | lehet egy embernek? | szeretet, boldogság, |
| • Mit jelent az, hogy | nemzetiségiek) és | • Mit jelent a | remény, erkölcs, szépség, |
| szlovák nemzetiségű | miben különbözünk | kétnyelvűség | jóság, hit, harmónia, |
| vagyok? | egymástól? | (nyelvcsere)? | autonómia, életminőség, |
| • Mit jelent számomra magyarországi szlováknak lenni? | • Érzek-e kellő affinitást az elődeim kulturális öröksége iránt? | szokástisztelet, udvariasság, tisztesség, művészi érzék, emberi | |
| • Különbözöm-e más | • Mennyiben segíti a | méltóság, hivatástudat, | |
| állampolgártól? | család, az iskola, az | tolerancia, empátia? | |
| • Kik voltak az elődeim? | egyház, és a | • Mennyire jellemző rám: | |
| • Honnan jöttek? | média, a | nyitottság a különböző | |
| • Milyen nyelven | magyarországi | nyelvek, kultúrák iránt; | |
| beszéltek? | szlovákság | demokratikus értékrend; | |
| • Mivel foglalkoztak? | fennmaradását? | vállalkozói szellem; | |
| • Hogyan éltek, | • Érdemes-e jól | kudarctűrés; a munka | |
| ünnepeltek, | megtanulnom | tervezése, szervezése, | |
| öltözködtek? | szlovákul? | megosztása, az önállósodás | |
| • Milyen vallásúak | • Van-e jövője a hazai | igénye, konfliktuskezelés; | |
| voltak? | szlovákságnak? | pozitív gondolkodás; | |
| • Miért gondolkodnak | • Mennyire jellemző | megnyilatkozni tudás; saját | |
| másképpen a | rám: önállóság, | korlátok ismerete; tudatosság; | |
| különböző | pontosság, | összefogottság; önkontroll; | |
| nemzedékek? | együttműködés, | művészi érzék; emberismeret; | |
| • Van-e párbeszéd a | kötelességtudat, | aktív állampolgári lét; tág | |
| különböző generációk | monotónia tűrés, | látókör; kollektív tudat; | |
| között? | kíváncsiság, | kulturális és közéleti | |
| fogékonyság, önzetlenség, segítőkészség, a saját képességeim | tevékenység; aktív cselekvés a kisebbségért, annak fennmaradásáért; digitális kompetencia kamatoztatása a | ||
| fejlesztésének igénye. | kapcsolatteremtésben; | ||
| ügyintézésben; munkában; a tudás hatalmába vetett hit; igény az élethosszig tartó tanulásra. |
J) SZLOVÉN KISEBBSÉGI OKTATÁS
1. Szlovén nyelv és irodalom
(Nyelvoktató és kiegészítő kisebbségi oktatási forma)
Hagyományos nyelvoktató forma
Fejlesztési feladatok
1. Beszédértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Egyszerű utasítások, nagyon alapvető kérdések és feleletek hallás utáni megértése. A nem verbális kommunikáció alkalmazása. | Kérdések, feleletek, rövid megnyilatkozások megértése. A nem verbális kommunikáció alkalmazása. | A köznyelvi beszéd megértése ismert, gyakran előforduló témakörökben. Viszonylag lassan és világosan közvetített információk, közlések hallás utáni megértése, valamint rövid gondolkodás után reagálás azokra. | A köznyelvi beszéd, a rádió- és TV-műsorok közléseinek, ismeretterjesztő-és játékfilmek tartalmának megértése. Szlovén irodalmi és Mura-vidéki, ill. Rábavidéki nyelvjárási szövegek tartalmának, valamint irodalmi alkotások dramatizált előadásának figyelemmel kísérése, a kulcsmozzanatok megértése, a megértett jelenetek, epizódok élvezete. |
2. Beszédkészség
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Egyszerű kijelentések, kérdések, kívánságok, kérések megfogalmazása, illetve reagálás azokra egyszerű formában. Törekvés a szlovén hangzók helyes kiejtésére szavakban, rövid mondatokban. A szlovén irodalmi nyelv alapszókincsének megalapozása. Aktív részvétel különböző | Bekapcsolódás párbeszédbe, élmények elmesélése egyszerű mondatokban. A szlovén irodalmi nyelv már elsajátított alapszókincsének bővítése. Szövegalkotás (néhány mondatban) kép, film, esemény vagy adott tárgy alapján. A nyelv különféle | Beszélgetés különböző partnerekkel, egyszerű fordulatokkal a már ismert témakörökben. Beszámoló (egyszerű mondatszerkezettel) élményekről és tapasztalatokról Információk szerzése kérdezéssel, kívánságok kifejezése. Törekvés a megfelelő | Felkészülés nélkül folytatott beszélgetés, vitázás hétköznapi témákról kortársakkal és anyanyelvi partnerrel. Vélemény kifejtése, élménybeszámoló, történetek elmesélése a megfelelő szókincs felhasználásával. Beszámoló szlovén kisebbségi eseményekről, |
| didaktikus nyelvi | közléseket közvetítő | artikulációra, a | kulturális, és |
| játékokban. | szerepének (kérdezés, | beszédtempó, hangerő, | sportprogramokról, |
| Képről, tárgyról tudjon | tagadás, kérés, óhaj, | hangmagasság, hanglejtés | valamint a szlovén |
| néhány egyszerű mondatot | parancs) felismerése. | alkalmazása. | nemzetiségi újságban |
| alkotni. | Különféle dramatikus | Memoriter szöveghű | (Porabje) aktuálisan |
| Tudjon memoriterként | formák kipróbálása, aktív | ismerete: néhány vers, | megjelent cikkekről és a |
| néhány kiszámolót, | részvétel különböző | illetve rövid prózarészlet. | Slovenski utrinki televíziós |
| mondókát és verset. | didaktikus nyelvi játékokban. Memoriterként néhány kiszámoló, mondóka, közmondás és vers ismerete. | adásairól. Hétköznapi szövegek tolmácsolása. Néhány vers, versrészlet és Szlovénia tájegységeiként legalább 1 ének memorizálása. Törekvés a változatosságra, érzékletességre, a lényeg kiemelésére a beszédben. |
3. Olvasásértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Hangos olvasás megfelelő tempóban, helyes kiejtéssel és hangsúlyozással. Néma olvasás gyakorlása. Egyszerű szövegekből információ kikeresése és visszaadása írásban vagy szóban. | Ismert és ismeretlen szöveg megfelelő tempójú olvasása helyes kiejtéssel, valamint a központozás szabályainak betartásával. Az olvasott szövegek tartalmának tömör (néhány mondatos) elmondása, a szövegből információk visszakeresése. Ismert tartalmú szövegek értelmező, hangos olvasása. | Ismert és ismeretlen szöveg folyamatos, helyes hangsúlyozással történő hangos illetve értő néma olvasása. Egyszerű szövegekből (reklám, felirat, katalógus) információ kikeresése és visszaadása. Néhány rövidebb irodalmi alkotás értelmezése az anyaországi és a magyarországi szlovén irodalomból. Ezen műalkotások bemutatásának képessége. Az aktív és passzív szókincs gazdagítása önálló munkával. | Olvasott szakszövegek és rövid irodalmi művek tartalmának összefoglalása, tömörítése. Véleményekellenvélemények ütköztetésének megértése prózai szövegekben. Szlovéniai ifjúsági folyóiratok és a Porabje nemzetiségi lapban megjelent cikkek megértése. Rövid szépirodalmi művek önálló elolvasás utáni értelmezése, a bennük rejlő művészi, erkölcsi értékek felismerése. Az aktív és passzív szókincs gazdagítása önálló munkával. |
4. Írás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A korosztálynak megfelelő tempójú írás. Az alapszókincs szavainak helyes írása. Mondatok és rövid szövegek helyes másolása | Képleírás, kép történetének, eseménynek, élménynek megfogalmazása írásban. Egyszerű nyomtatvány kitöltése. A szlovén helyesírás | Ismert, gyakran előforduló témakörökhöz kapcsolódó gondolatok megfogalmazása. Rövid fogalmazás, beszámoló, levél írása a | Különböző funkcionális szövegek alkotása: (hivatalos levél, meghívó, értesítés, kérvény, fellebbezés, beszámoló, önéletrajz). |
| illetve leírása tollbamondás | elsajátított szabályainak | szövegszerkesztési formák | Élménybeszámoló írása |
| után. | alkalmazása. | betartásával. | anyaországi és hazai |
| Rendezett, olvasható írás az | Gyakorlati-kommunikációs | Gyakorlati-kommunikációs | szlovének által írt irodalmi |
| automatizmusok szintjén. | természetű szövegekkel | természetű szövegek | alkotás tartalmáról, |
| való ismerkedés: | alkotása. | mondanivalójáról. | |
| Meghatározott témában | meghívó, képeslap levél. | A nyelvhelyesség és a | Nyelvtani, nyelvhelyességi, |
| egyszerű mondatokból álló | helyesírás szabályainak | stilisztikai és helyesírási | |
| rövid szöveg alkotása. | alapos ismerete és alkalmazása. Egyszerűbb szövegek fordítása írásban szótár segítségével. | ismeretek helyes használata. Fordítás szlovénról magyarra és magyarról szlovénra szótár segítségével. Olvasható, áttekinthető íráskép valamint önálló jegyzetelési technika kialakítása. |
Bővített nyelvoktató forma
Fejlesztési feladatok
1. Beszédértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Mindennapi témájú, a gyerekek közvetlen környezetével kapcsolatos rövid szövegek megértése. | Mindennapi témájú szövegek megértése. A szlovén nemzetiség életéből és az anyaországi szlovén irodalomból (népköltészeti alkotások) vett történetek megértése. | Mindennapi témakörök, valamint rádió- és TV-műsorok közléseinek, ismeretterjesztő- és játékfilmek tartalmának megértése. Szlovén irodalmi és Mura-vidéki ill. Rábavidéki nyelvjárási szövegek tartalmának, valamint irodalmi alkotások dramatizált előadásának figyelemmel kísérése, a kulcsmozzanatok megértése, a megértett jelenetek, epizódok élvezete. | A legkülönbözőbb témakörök szóanyagát tartalmazó szövegek megértése. A szöveg megértése után a saját állásfoglalás, vélemény kifejtése. Szlovén nyelvű irodalmi, színházi, és filmművészeti alkotások, előadások megértése, azok közléseinek, mondanivalójának összegzése. |
2. Beszédkészség
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Aktív bekapcsolódás a hétköznapi témákban folytatott begyakorolt dialógusokba rövid megnyilatkozásokkal, | Beszélgetés különböző partnerekkel, egyszerű fordulatokkal mindennapi témakörökben. Információk adása | Felkészülés nélkül folytatott beszélgetés, vitázás hétköznapi témákról kortársakkal és anyanyelvi partnerrel. | Álláspont, vélemény kifejtése bármely témakörben a megfelelő nyelvi formák és szakkifejezések, szlovén |
| véleményalkotásokkal. | eseményekről, beszámoló | Vélemény kifejtése, | frazeologizmusok |
| Különféle közlések alkotása | élményekről. | élménybeszámoló, | felhasználásával. |
| kép, esemény kapcsán. | Helyes kiejtés és | történetek elmesélése | Referátumok elkészítése és |
| Memoriterként | hangsúlyozás tudatos | megfelelő, változatos | igényes előadása. |
| néhány kiszámoló, | alkalmazása a közlési | szókincs felhasználásával. | Szépirodalmi és |
| mondóka és rövid vers | folyamat során. | Beszámoló szlovén | ismeretterjesztő szövegek |
| ismerete. | Verses, prózai művek (vagy | kisebbségi eseményekről, | lényegi elemeinek |
| Figyelem a gondos | azok részleteinek) | kulturális, és | megragadása és |
| hangképzésre, | memorizálása. | sportprogramokról, | visszaadása. |
| hangoztatásra, szóképzésre. | Beszámoló a megismert | valamint a szlovén | Párbeszéd folytatása |
| olvasmányok tartalmáról. | nemzetiségi újságban (Porabje) aktuálisan megjelent cikkekről és a Slovenski utrinki televíziós adásairól. Hétköznapi szövegek tolmácsolása. Több vers és ének memorizálása. | bármely témában szlovén anyanyelvű beszélgetőtárssal. Interjúkészítés magyarországi szlovén közéleti személyiségekkel (kisebbségi szervezetek vezetői, egyházi személyek, kulturális csoportok vezetői tagjai). Tolmácsolás hétköznapi helyzetekben. |
3. Olvasásértés
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| A szövegfeldolgozás során megismert szókincsanyagú szövegek gördülékeny, értő olvasása megfelelő intonációval, tartalmilag tagolt előadásmódban. Az olvasott szöveg tartalmának elmondása egyszerű mondatokkal. Rövid idegen szövegek néma és hangos olvasása és megértése. Pl. Porabje újság gyermekoldala, Ciciban, ill. egyéb anyaországbeli gyermekkiadványok, prospektusok. | Mindennapi témakörök szövegeinek néma olvasással történő feldolgozása és megértése, különös tekintettel a szlovén nemzetiség életmódját bemutató történetek értelmezésére. Ismert és ismeretlen szöveg folyamatos, helyes hangsúlyozással történő olvasása. Néhány mondatos vélemény megfogalmazása szóban és írásban. Különböző segédeszközök (szótárak) használata. | Olvasott szövegek tartalmának összefoglalása, tömörítése. Vélemények, ellenvélemények ütköztetésének megértése prózai szövegekben. Publicisztikai cikkek megértése. Rövid szépirodalmi művek önálló elolvasás utáni értelmezése, a bennük rejlő művészi, erkölcsi értékek felismerése. Különböző segédeszközök tudatos kiválasztása és használata. | Anyaországi és Rába-vidéki szlovén irodalmi alkotások önálló olvasása a különféle műfajokban a szlovén irodalom kezdeteitől napjainkig. Rövid szépirodalmi művek önálló elolvasás utáni értelmezése, a bennük rejlő művészi, erkölcsi értékek felismerése. Nyelvjárások felismerése és megértése. Szlovén nyelven megjelenő sajtótermékek olvasása, az országismereti tudáshalmaz bővítése. Különböző segédeszközök tudatos kiválasztása és használata. |
4. Írás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Néhány mondatos fogalmazás-írása egyszerű történetről. | Rövid fogalmazás, beszámoló, levél írása a szövegszerkesztés formai | Szövegalkotási módszerek továbbfejlesztése. Élménybeszámoló írása | Különböző írástechnikák (összefoglalás, rendszerezés, tömörítés, |
| A helyesírási szabályok | követelményeinek | egy-egy irodalmi alkotás | jegyzetelés) ismerete és |
| ismerete és alkalmazása a | betartásával. | tartalmáról, | alkalmazása. |
| tanult szinten. | Írásbeli beszámoló | mondanivalójáról. | Olvasott irodalmi, |
| A szöveg tagolásának | olvasmányként megismert | Nyelvtani, nyelvhelyességi, | közismereti és |
| kialakítása. | művekből. | stilisztikai és helyesírási | szakszövegek adott |
| Az elsajátított nyelvtani, | ismeretek használata. | szempont szerinti | |
| nyelvhelyességi és | Rövidebb szövegek | megfogalmazása. | |
| helyesírási szabályok | elolvasása házi | Referátum készítése | |
| alkalmazása. | olvasmányként, ezek -megadott szempontok szerinti feldolgozása. Fordítás szlovénról magyarra és magyarról szlovénra szótár segítségével. | szakirodalom felhasználásával. Nyelvtani, nyelvhelyességi, stilisztikai, szótárhasználati és helyesírási ismeretek biztos alkalmazásával bármilyen témájú írás megalkotása. Idegen szöveg fordítása szlovénról magyarra és magyarról szlovénra szótár segítségével. |
2. Szlovén népismeret
(Valamennyi kisebbségi oktatási forma)
Fejlesztési feladatok
1. Ismeretszerzés, tanulás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből: (pl. kapcsolat a népi mesterségek őrzőivel: fazekasmester, kosárfonó, papírvirág készítő). Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése: (pl. a népcsoport életmódjának, a család és környezet kisebbségi kötődésének megfigyelése). Gyermekkönyvek, gyermeklexikonok használata. | Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből. Ismeretszerzés hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, tömegkommunikációs eszközökből: (források pl: "Porabje" nemzetiségi hetilap és a "Slovenski utrinki" nemzetiségi televíziós adás heti műsorai). A népismeret témaköreihez kapcsolódó szövegek értő olvasása. Információk gyűjtése meghatározott témákban | Ismeretek bővítése személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből. Információk gyűjtése hallott és olvasott szövegekből, filmekből, tömegkommunikációs eszközökből. A népismeret témaköreihez kapcsolódó szövegek értő olvasása. Információk gyűjtése meghatározott témákban könyvtárban, múzeumokban. A szlovén kisebbség emberi magatartásformáinak és élethelyzeteinek | Ismeretszerzés irányított beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből. Ismeretszerzés hallott és olvasott szövegekből, filmekből, tömegkommunikációs eszközökből: Ismeretszerzés különböző más írásos forrásokból pl.: grafikonok. Információk gyűjtése adott témához, projekthez könyvtárban, médiatárban, múzeumban, az interneten. A gyűjtött információk önálló rendszerezése, értelmezése és bemutatása. |
| A tanultak alkalmazása, | könyvtárban, | megfigyelése. | Az információgyűjtés során |
| felhasználása. | múzeumokban. | Segédkönyvek, lexikonok | lényeget kiemelő pontos |
| A szlovén kisebbség emberi | használata. | jegyzet készítése. | |
| magatartásformáinak és | A megszerzett ismeretek | Segédkönyvek, lexikonok, | |
| élethelyzeteinek | bemutatása. | atlaszok használata. | |
| megfigyelése. | A tanultak felhasználása új | A tanultak felhasználása új | |
| Segédkönyvek, lexikonok | feladathelyzetben: iskolai | feladathelyzetekben: iskolai | |
| használata. | projektek, bemutatók | projektek, bemutatók | |
| A megszerzett ismeretek | tervezése és végrehajtása a | tervezése és lebonyolítása. | |
| bemutatása. | népismeret témaköreiben. | ||
| A tanultak alkalmazása, | |||
| felhasználása új | |||
| feladathelyzetekben: | |||
| projektek tervezése és | |||
| végrehajtása a népismeret | |||
| műveltségi terület | |||
| témaköreiben. |
2. Kritikai gondolkodás
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Egyszerű kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása a különböző szereplők nézőpontjából. Rövid önálló vélemény megfogalmazása szlovén személyekről, eseményekről, jelenségekről. Az emberek különbözőségének tudatosulása (elsősorban a nyelv és a szokásrendszer tekintetében), valamint felkészülés e különbségek akceptálására. A hagyományápolás fontosságának megértése. | Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témákkal kapcsolatban. Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása a különböző szereplők szempontjából. Önálló vélemény megfogalmazása szlovén személyekről, eseményekről, jelenségekről. Más kultúrák iránti aktív érdeklődés és azok másságának elfogadása. A hagyományápolás fontosságának megértése. | Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témákkal kapcsolatban. Összetettebb (pl. történelmi) élethelyzetek elbeszélése, eljátszása különböző szempontokból. Érvekkel alátámasztott önálló vélemény megfogalmazása a kisebbség múltbeli és jelen sorsával, sorsfordulóival kapcsolatban. A szlovén kisebbséggel kapcsolatos témákban előforduló jelenségek, események elemzése. Kapcsolódási pontok keresése a kisebbség és az anyanemzet kapcsolatában. A hagyományápolás fontosságának megértése. A szlovén identitástudat kialakítása. | Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témákkal kapcsolatban. Összetettebb (pl. történelmi) jelenségek, élethelyzetek összehasonlítása, elemzése különböző szempontokból. Önálló állásfoglalás és érvelés különböző, a szlovénség múltbeli és jelen sorsával, sorsfordulóival kapcsolatban, sorsát meghatározó nézetekről, cselekedetekről (pl. vend-kérdés). A szlovén kisebbséggel kapcsolatos témákban előforduló jelenségek, események elemzése. Kapcsolódási pontok keresése a kisebbség és az anyanemzet kapcsolatában. Különböző írásos munkák (pl. szépirodalmi, publicisztikai, kisebbségpolitikai) összevetése, kritikai feldolgozása. Szövegek, filmek stb. vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. Információforrások kritikus |
| kezelése. | |||
| Kisebbségi társadalmi | |||
| csoportok, intézmények | |||
| viselkedésének elemzése. | |||
| Önálló, kritikus, érvekkel | |||
| alátámasztott vélemény | |||
| megfogalmazása a szlovén | |||
| kisebbséget érintő | |||
| eseményről, jelenségekről, | |||
| ismert szlovén kisebbségi | |||
| személyekről. | |||
| Ellenérvek gyűjtése az | |||
| ellenvélemények cáfolására. | |||
| Feltevések megfogalmazása | |||
| egyes nemzetiségi | |||
| jelenségek hátteréről, | |||
| okairól. | |||
| Az 1993-as kisebbségi | |||
| törvény és módosításainak | |||
| ismerete, az abban foglalt | |||
| jogok és kötelezettségek | |||
| értelmezése, naprakész | |||
| alkalmazása. | |||
| A hazai kisebbségi és | |||
| emberi jogi rendszer | |||
| értékelése a saját | |||
| értékrendnek megfelelő | |||
| szempontok alapján. | |||
| A Rába-vidéki szlovénség | |||
| nemzetközi kapcsolatainak | |||
| kritikai bemutatása múltban | |||
| és jelenben (vasfüggöny- | |||
| híd). | |||
| Azok összehasonlítása | |||
| strukturális és funkcionális | |||
| szempontok alapján. | |||
| A jövő trendjeinek | |||
| felvázolása. | |||
| A szlovén kisebbség | |||
| életével kapcsolatos | |||
| jelenségek rendezése okok | |||
| és okozatok, hasonlóságok | |||
| és különbségek, szándékok | |||
| és következmények szerint. |
3. Kommunikáció
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Rövid válaszok a népismeret meghatározott témaköreiben feltett kérdésekre. Kérdésfeltevés a meghatározott | Beszélgetés a szlovén népismeret meghatározott témáiban, valamint a szlovén kisebbségi médiumokból nyert információk alapján. | Beszélgetés és vita a szlovén népismeret meghatározott témáiban, valamint a szlovén kisebbségi médiumokból szerzett információk | Beszélgetés és vita a szlovén népismeret meghatározott témáiban, valamint a szlovén kisebbségi médiumokból szerzett információk |
| témakörökben, illetve pl. | Saját vélemény rövid, | alapján. | alapján. |
| gyűjtőmunka során. | érthető megfogalmazása. | Önálló vélemény alkotása | Ervekkel alátámasztott |
| Rövid vélemény érthető | Mások véleményének | vitás kérdésekben, | önálló vélemény alkotása |
| megfogalmazása. | türelmes meghallgatása és | vélemények ütköztetése, | vitás kérdésekben. |
| Mások véleményének | figyelembevétele. | érvelés a szlovén | A vita során a |
| meghallgatása. | Szóbeli beszámoló a saját | népismeret témaköreivel | véleménykülönbségek |
| Szóbeli beszámoló a nevelő | tapasztalatokról, önálló | kapcsolatos vitákban. | tisztázása, a saját álláspont |
| segítségével | gyűjtő-, illetve | Mások véleményének | gazdagítása, |
| gyűjtőmunkával szerzett | kutatómunkával szerzett | türelmes meghallgatása és | továbbfejlesztése mások |
| tapasztalatokról, | ismeretekről. | figyelembevétele. | véleményének |
| ismeretekről. | Fogalmazás írása valamely | Szóbeli beszámoló a | figyelembevételével, a |
| Rajzok, modellek, | kisebbségi témáról. | tanórákon saját | tolerancia gyakorlása. |
| makettek, tárgymásolatok | Rajz készítése kisebbségi | tapasztalatokról, önálló | Szóbeli beszámoló a |
| készítése. | témáról. | gyűjtő-, illetve | tanórákon saját |
| Tárgyak készítése | A szlovén kisebbség | kutatómunkával szerzett | tapasztalatokról, önálló |
| hagyományos kézműves | életéből vett körjátékok, | ismeretekről. | gyűjtő-, illetve |
| technikákkal. | néptáncok, rövid irodalmi | Fogalmazás írása valamely | kutatómunkával szerzett |
| Népszokások, | és nyelvjárásban íródott | kisebbségi témáról. | ismeretekről. |
| gyermekjátékok, | jelenetek előadása iskolai és | Események, történetek, | Kiselőadás tartása a |
| mondókák, dal- és | falusi rendezvények | jelenségek mozgásos, | népismeret témaköreiben. |
| mozgásanyagának | keretében. | dramatikus megjelenítése. | Tudósítás a szlovén |
| bemutatása iskolai és falusi | Hazai és anyaországi | diaszpóra kulturális és | |
| rendezvényeken. | szlovén népdalok, néptáncok megismerése, bemutatása falusi rendezvényeken, hazai és külföldi fellépéseken. | politikai eseményeiről. Interjú készítése szlovén, illetve szlovén kisebbségi személyekkel aktuális kérdésekről. Esszé írása valamely kisebbségi témáról. Önállóan gyűjtött képekből összeállítás, tabló és magyarázat készítése. Szokások dramatizált előadása iskolai és kisebbségi rendezvényeken. |
4. Tájékozódás térben és időben
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Az idő tagolására szolgáló szlovén nyelvű kifejezések helyes használata: perc, óra, nap, hét, hónap, év. Az idő meghatározására szolgáló kifejezések elsajátítása és gyakorlása: pl. kicsi koromban, amikor járni és beszélni tanultam; amikor iskolás lettem; amikor a (nagy)szüleim gyerekek voltak. Viszonyítások gyakorlása: régebben, most, nagyon régen. | Az idő tagolására vonatkozó kifejezések bővítése: év, évtized, évszázad, emberöltő. Néhány kiemelt, a szlovének szempontjából jelentős esemény időpontjának ismerete, jelenségek időrendbe helyezése. A térkép legfontosabb elemeinek ismerete: (Szlovénia hegységei, vizei, legfontosabb városai; a Rába-vidék települései). Neves személyiségek: írók, költők, festők, zeneszerzők | Tájékozódás térben és időben a történelmi és földrajzi atlasz segítségével (esemény, hely, idő). Jelentős szlovén személyiségek, valamint néhány kiemelt, a szlovének szempontjából jelentős esemény időpontjának ismerete, jelenségek időrendbe helyezése. A tanultak elhelyezése időben egy-egy kiemelt | Tájékozódás térben és időben a történelmi és földrajzi atlasz segítségével (esemény, hely, idő). A szlovének történetének korszakolása (kezdetektől napjainkig). Egyes gazdasági, politikai, kulturális jelenség eltérő időbeli ritmusának és kölcsönhatásának vizsgálata. A szlovén és a magyar történelem kronológikus |
| Tárgyak, személyek, | életterének megkeresése | időponthoz képest. | feldolgozása során a |
| események időrendbe | térképen. | A magyarországi | párhuzamok és eltérések |
| állítása. | Egyszerű alaprajzok, | szlovének jelentősebb | tudatosítása. |
| A szűkebb környezetről | térképek készítése. | intézményeinek alapítása | Egy adott téma |
| vázlatrajz, terepasztal | elhelyezése időben. | tanulmányozásához | |
| készítése. | Alaprajzok, térképek készítése. | megfelelő térkép kiválasztása. Különböző változások (pl. történelmi, gazdasági, demográfiai) nyomon követése különböző térképen. A magyarországi szlovén nemzetiség helyzetének elemzése népszámlálási adatok tükrében (diagramok, statisztikai adatok). |
5. A tartalom kulcselemei
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| - Alapismeretek a | - Ismeretek a Rába-vidék | - Ismeretszerzés a | - Történelmi, földrajzi, |
| szlovén nép és nyelv | történelméről, | különböző történelmi | művelődéstörténeti |
| történetéről. | földrajzáról. | eseményekről és | ismeretek |
| - Néhány szlovén | - Ismeretek a | Szlovénia földrajzi | összekapcsolása. |
| (Rába-vidéki) híres | magyarországi | tájegységeiről. | - Szlovénia helye |
| ember megismerése | szlovénség történetének | - Nagy szlovén | Európában és a |
| (a múltból vagy ma is | jelentősebb | történelmi események | világban |
| élő). | eseményeiről. | és személyiségek | - Földrajzi, történelmi, |
| - Lássák meg ezekben | - Egy-két neves | megismerése. | néprajzi, művészeti |
| az emberekben a | magyarországi szlovén | - Néhány monda, | ismeretek integrált |
| pozitív példát, a | személyiség | legenda ismerete a | bemutatása. |
| modellértékű | megismerése. | szlovén történelemből | - A szülőföldélmény |
| szellemi nagyságot. | - További ismeretszerzés | és földrajzból. | kifejezése szlovén |
| - Értsék meg, hogy | a magyarországi | - Egy magyarországi | költők, írók, |
| őseink másképp éltek | szlovének múltjáról és | szlovén település | képzőművészek |
| és gondolkodtak, | jelenéről (életmód, | (hely)története a | alkotásaiban. |
| mint a mai | mesterségek, népviselet, | kezdetektől napjainkig. | - Hatás- kölcsönhatás: a |
| nemzedékek. | népi konyhaművészet). | nemzetiségek | |
| - Alapismeretek a | - Ismeretek bővítése és | - A vallási és más | együttélése. |
| magyarországi | mélyítése a szlovén | ünnepekhez kötődő | - A szlovén kulturális |
| szlovénség néprajzi | szokás-és | szokások, | intézmények és a |
| örökségéről, | hagyományvilágról. | hagyományok ismerete | szlovén nyelvű sajtó. |
| nyelvéről. | - A környék, a lakóhely | és bemutatása (pl. | - Kisebbségek élete és |
| - Néhány jellegzetes | környezeti és kulturális | betlehemezés, lucázás, | helyzete a mai |
| régi és új szokás | értékeinek a felfedezése. | friskálás, májusfa | Magyarországon és |
| megismerése. | állítás, búcsú, | Európában - | |
| - A környék, a | lakodalom, rönkhúzás). | Kisebbségpolitikai | |
| lakóhely környezeti | - Ismeretek a Rába- | tájékozottság | |
| értékeinek | vidéki nyelvjárásokról. | - A jelentősebb nemzeti | |
| felfedezése. | - Kisebbségpolitikai | kulturális törekvések | |
| alapismeretek | ismerete. | ||
| elsajátítása. |
6. A reflexiót irányító kérdések
| 1-4. évfolyam | 5-6. évfolyam | 7-8. évfolyam | 9-12. évfolyam |
| Legyen alkalmuk a | Legyen alkalmuk a | Legyen alkalmuk a | Legyen alkalmuk a tanulóknak |
| tanulóknak arra, hogy | tanulóknak arra, hogy | tanulóknak arra, hogy | arra, hogy választ keressenek |
| választ keressenek az | választ keressenek olyan | választ keressenek olyan | olyan kérdésekre, mint a |
| alábbi kérdésekre: | kérdésekre, mint a | kérdésekre, mint a | következők. |
| Ki vagyok én? | következők. | következők. | • Képes vagyok-e |
| • Miben hasonlítok a | • Ki a szlovén? Ki a | • Ismerem-e a | önvizsgálódásra, személyes |
| velem azonos korú | magyar? Ki a német? | közösségem nyelvét, | identitásra? |
| (iskola) társaimhoz? | Ki a szlovák? Ki a | szokás -és | • Van-e célja az életemnek? |
| • Milyen külső és belső | szerb? | hagyományvilágát, | • Van-e elég akaratom az |
| tulajdonságaim | • Milyen nemzetiségek | vallását? | álmaim valóra váltásához? |
| vannak? | élnek Magyarországon | • Ragaszkodom-e a | • Miben látom az életem |
| • Milyenek a | és Szlovéniában? | gyökereimhez? | értelmét? |
| képességeim? | • Hogyan élhetnek együtt | • Mit jelent számomra a | • Mit jelent számomra a: |
| • Kik az ideáljaim | különböző kultúrák, | haza (szülőföld, az | szeretet, boldogság, remény, |
| (szülő, tanító,.)? | vallások, népek, | anyaország, Európa és | erkölcs, szépség, jóság, hit, |
| • Kihez szeretnék | nemzetiségek? | a nagyvilág) ? | harmónia, autonómia, |
| hasonlítani? Miért? | • Miben hasonlítunk | • Hányféle identitása | életminőség, szokástisztelet, |
| • Mit jelent az, hogy | egymásra (különböző | lehet egy embernek? | udvariasság, tisztesség, |
| szlovén nemzetiségű | nemzetiségiek) és | • Mit jelent a | művészi érzék, emberi |
| vagyok? | miben különbözünk egymástól? | kétnyelvűség (nyelvcsere) ? | méltóság, hivatástudat, tolerancia, empátia? |
| • Mit jelent számomra | • Érzek-e kellő affinitást | • Mennyire jellemző rám: | |
| magyarországi | az elődeim kulturális | nyitottság a különböző | |
| szlovénnek lenni? | öröksége iránt? | nyelvek, kultúrák iránt; | |
| • Különbözöm-e más | • Mennyiben segíti a | demokratikus értékrend; | |
| állampolgártól? | család, az iskola, az | vállalkozói szellem; | |
| • Kik voltak az elődeim? | egyház, a média a | kudarctűrés; a munka | |
| • Mivel foglalkoztak? | magyarországi | tervezése, szervezése, | |
| • Hogyan éltek, | szlovének | megosztása, az önállósodás | |
| ünnepeltek, | fennmaradását? | igénye, konfliktuskezelés; | |
| öltözködtek? | • Érdemes-e jól | pozitív gondolkodás; | |
| • Milyen vallásúak | megtanulnom | megnyilatkozni tudás; saját | |
| voltak? | szlovénul? | korlátok ismerete; | |
| • Miért gondolkodnak | • Van-e jövője a hazai | tudatosság; összefogottság; | |
| másképpen a különböző | szlovénségnek? | önkontroll; művészi érzék; | |
| nemzedékek? | • Mennyire jellemző | emberismeret; aktív | |
| • Van-e párbeszéd a | rám: önállóság, | állampolgári lét; tág | |
| különböző generációk | pontosság, | látókör; kollektív tudat; | |
| között? | együttműködés, kötelességtudat, kíváncsiság, fogékonyság, önzetlenség, segítőkészség, a saját képességeim | kulturális és közéleti tevékenység; aktív cselekvés a kisebbségért, annak fennmaradásáért; digitális kompetencia kamatoztatása a kapcsolatteremtésben; ügyintézésben; munkában; a | |
| fejlesztésének igénye. | tudás hatalmába vetett hit; | ||
| igény az élethosszig tartó tanulásra. |
Lábjegyzetek:
[1] Megállapította a 16/2005. (VI. 10.) OM rendelet 1. § - a. Hatályos 2005.07.01.
[2] A 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet 1. § 3-4. bekezdését a 14/1998. (III. 25.) MKM rendelet 1. §-a iktatta be
[3] Beiktatta a 27/2008. (IX. 26.) OKM rendelet 1. § - a. Hatályos 2008.10.04.
[4] Beiktatta a 27/2008. (IX. 26.) OKM rendelet 1. § - a. Hatályos 2008.10.04.
[5] Megállapította a 16/2005. (VI. 10.) OM rendelet 2. § - a. Hatályos 2005.07.01.
[6] Hatályon kívül helyezte a 16/2005. (VI. 10.) OM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2005.07.01.
[7] Beiktatta a 27/2008. (IX. 26.) OKM rendelet 2. § - a. Hatályos 2008.10.04.
[8] Megállapította a 58/2002. (XI. 29.) OM rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2002.12.07.
[9] Megállapította a 16/2005. (VI. 10.) OM rendelet 3. § - a. Hatályos 2005.07.01.
[10] A címet és az azt követő bevezető szöveget megállapította a 27/2008. (IX. 26.) OKM rendelet 3. § (1) bekezdése a) pontja. Hatályos 2008.10.04.
[11] Megállapította a 27/2008. (IX. 26.) OKM rendelet 3. § (1) bekezdése b) pontja. Hatályos 2008.10.04.
[12] Megállapította a 27/2008. (IX. 26.) OKM rendelet 3. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 2008.10.04.
[13] Megállapította a 27/2008. (IX. 26.) OKM rendelet 3. § (1) bekezdése d) pontja. Hatályos 2008.10.04.
[14] Hatályon kívül helyezte a 27/2008. (IX. 26.) OKM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2008.10.04.
[15] Megállapította a 27/2008. (IX. 26.) OKM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2008.10.04.
[16] Megállapította a 27/2008. (IX. 26.) OKM rendelet 3. § (3) bekezdése. Hatályos 2008.10.04.