6/1998. (III. 25.) MKM rendelet
az egészségfejlesztő mentálhigiénikus szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről
A felsőoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. törvény 74. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § (1) E rendelet melléklete az egészségfejlesztő mentálhigiénikus szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeit tartalmazza.
(2) Egészségfejlesztő mentálhigiénikus szakképzettség csak szakirányú továbbképzésben szerezhető.
2. § Az e rendelet hatálybalépését megelőzően a szakosító továbbképzésről szóló 7/1987. (VI. 29.) MM rendelet alapján megszerzett egészségfejlesztő mentálhigiénikus szakképzettség egyenértékű az e rendelet alapján szakirányú továbbképzésben szerzett speciális ismereteket nyújtó szakképzettséggel.
3. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) Az e rendelettel meghatározott követelményeket 1998-ban a képzést megkezdő évfolyamokra, a következő években fokozatosan a magasabb évfolyamokra is alkalmazni kell.
Dr. Magyar Bálint s. k.,
művelődési és közoktatási miniszter
Melléklet a 6/1998. (III. 25.) MKM rendelethez
Az egészségfejlesztő mentálhigiénikus szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei
1. A képzési cél
Az egészségügyi, szociális, bölcsész, pedagógus, jogász, lelkész és katonai felsőoktatás szakjain egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkezők képzése, akik - szakképzettségüknek megfelelő szakmai tapasztalataikra is támaszkodva - képessé válnak az egészségfejlesztő és mentálhigiénés kultúra területén a közvetítő és fejlesztő szerep betöltésére; hozzájárulnak a családokban és más társadalmi (oktatási-nevelési, egészségügyi, szociális) intézményekben, munkahelyeken, illetve egyéni segítségre szorulók körében az egészséges életmód és életszemlélet megalapozásához, az egészség- és mentálhigiénés kultúra kialakításához, feltételeinek megteremtéséhez, szükség esetén korrekciójához; prevenciós módszerek birtokában, az egészséggel kapcsolatos szemlélet, légkör, feltételek szakszerű feltárásával, beavatkozási terv, projekt készítésével és egyéni, illetve csoportos foglalkozásokon, közösségi akciók szervezésével, szakkörök, klubfoglalkozások, önsegítő csoportok vezetésével - együttműködve a közigazgatási, egészségügyi, oktatási, szociális intézményekkel, civil szervezetekkel és más segítő foglalkozású szakemberekkel is - képesek hozzájárulni az egészség- és mentálhigiénés kultúra fejlesztéséhez; képzésük során alkalmassá válnak e terület fejlődésének önálló követésére, illetőleg a tudományos eredményeknek mindennapi munkájukban való alkalmazására.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése:
egészségfejlesztő mentálhigiénikus.
3. A képzésben résztvevők köre
Főiskolai vagy egyetemi szintű végzettség és egészségügyi, szociális, bölcsész, pedagógus, jogász, lelkész vagy katonai területen szerzett szakképzettség, valamint munkában eltöltött két év.
4. A képzési idő
Négy félév, legalább 510 tanóra, mely elméleti, szemináriumjellegű és gyakorlati foglalkozásokból tevődik össze. (Tanóra: oktató vezetésével és közreműködésével lezajló elméleti vagy gyakorlati óra, foglalkozás.)
Az elméleti jellegű képzés részaránya 40-50%, a gyakorlati jellegű képzés 50-60%. A gyakorlati foglalkozáson belül legalább 3×2 teljes nap terepgyakorlat kötelező, amely összességében 60 óra gyakorlati foglalkozásnak felel meg.
5. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai
5.1. Elméleti képzés
A társadalomtudományi, pszichológiai és medicinális tantárgycsoportok egymással integráltan, egymásra épülve, illetve egymást kiegészítve jelennek meg.
5.1.1. Társadalomtudományi ismeretek
A családszociológia, egészségszociológia, a népegészségtan, a szociálpolitika, a szociális munka alapjai, etikai, bioetika, statisztika, pedagógia, egészségfejlesztés, management az egyén és a társadalom kapcsolatát, az egyén helyét a változó társadalomban, annak erkölcsi normarendszerét, a magyar társadalom folyamatainak, a problematikus élethelyzetek társadalmi hátterének megértését, a társadalom és az egyén felelősségvállalásának arányait hivatott bemutatni elsődlegesen az egészségmegőrzés szempontjából.
5.1.2. Pszichológiai ismeretek
A személyiség- és fejlődéslélektan, a pszichoterápiás, mentálhigiénés és gyógypedagógiai alapismeretek a személyiségalakulás folyamatának az elemzéséhez, a pszichés egészségbetegség határainak a felismeréséhez, a kóros lelki jelenségek, szociális sérülések dinamikai hátterének bemutatásához és a prevenciós munka elméleti megalapozásához járulnak hozzá.
5.1.3. Medicinális ismeretek
A medicinális alapismeretek, belgyógyászat, gyermekgyógyászat, pszichiátria, gyermek- és serdülőpszichiátria, természetgyógyászat célja azon biológiai és környezeti aspektusok megismertetése, amelyek az ember egészséges életét befolyásolják, s amely segítségével a hallgatók képesek megérteni az orvostudomány alapvető megállapításait és az egészségügyi intézmények által kibocsátott dokumentumokat.
A fenti területek a képzési idő mintegy 40%-át alkotják.
5.2. Szociális készség- és személyiségfejlesztés
E gyakorlati jellegű foglalkozások során alkalmazott módszerek alapvető célja a saját élményszerzés és módszertani alapvetés a szakismeretek gyakorlati alkalmazásához (kommunikáció, kérdezéstechnika, olvasási és zenekörök, vizuális és mozgásfoglalkozások). A személyiségfejlesztő gyakorlatok módszertanát a pszichoterápiában alkalmazott követelmények határozzák meg.
E terület a tanórákban kifejezett képzési időnek legalább 30%-át alkotja.
5.3. Speciális terepgyakorlatok
A csoportos szemináriumi foglalkozásokon és az egészségügyi-szociális és államigazgatási intézményekben, civil szervezetekben végzett összefüggő gyakorlatok a csoportos munkavégzés, a team-munka elemeinek alkalmazását szolgálják elsősorban a munkahelyi struktúraelemzés, munkahelyi problémalista összeállítása, esetismertetés, problémamegoldó technikák, projekttervezés gyakorlása területén.
E terület a képzési időnek legalább 20%-át alkotja.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere, az ellenőrzés formái
A képzésben az önálló tanulás, önálló munka fontos szerepet kap. Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások, gyakorlati minősítések megszerzéséből, vizsgákból, a szakmai gyakorlat elvégzéséből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsga letételéből tevődik össze.
6.1. Kötelező vizsgák, kollokviumok, gyakorlati minősítések
Legalább 7 kollokvium és 5 gyakorlati (öt- vagy háromfokozatú) minősítés szükséges.
6.2. Kötelező szigorlatok
Legalább 3 szigorlat a társadalomtudományok, a pszichológia, valamint a medicinális ismeretek tárgyköreiből kialakított tárgyakból.
6.3. A szakdolgozat
Olyan írásbeli dolgozat, amely az egészségfejlesztés és mentálhigiéné területével összefüggő témából készült, s tanúsítja, hogy a hallgató tanulmányaira támaszkodva, illetve a vonatkozó szakirodalom és gyakorlati tapasztalatai feldolgozásával önállóan képes a tanult ismeretanyag alkotó alkalmazására.
6.4. A záróvizsga
6.4.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:
- a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése;
- gyakorlati vizsga: a terepgyakorlatokon megszerzett ismeretekre épülő helyzetelemzés;
- bírálattal elfogadott szakdolgozat.
6.4.2. A záróvizsga részei:
- a szakdolgozat megvédése;
- a képzés, társadalomtudományi, pszichológiai és medicinális témaköreit átfogó komplex szóbeli vizsga.
6.4.3. A záróvizsga eredménye
A szakdolgozat és védése alapján kapott érdemjegy és a szóbeli záróvizsgán nyújtott teljesítmények érdemjegye alapján számított átlag, ötfokozatú jeggyel kifejezve.