Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

9/1998. (III. 25.) MKM rendelet

a mozgókép- és médiakultúra szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről

A felsőoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. törvény 74. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) E rendelet melléklete a mozgókép- és médiakultúra szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeit tartalmazza.

(2) Mozgókép- és médiakultúra-pedagógus szakképzettség csak szakirányú továbbképzésben szerezhető.

2. § E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Dr. Magyar Bálint s. k.,

művelődési és közoktatási miniszter

Melléklet a 9/1998. (III. 25.) MKM rendelethez

A mozgókép- és médiakultúra szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél

Olyan speciális felkészültségű pedagógus szakemberek képzése, akik a mozgókép- és a médiakultúra területén szerzett ismereteik, illetve az alapképzésben szerzett tanári képesítésük birtokában a közoktatásban tanulókat e területen oktatják és nevelik: képesek közvetíteni a mozgóképírás, -olvasás és a médiakultúra szabályait, jelentőségét; képesek kialakítani a tömegkommunikációs eszközökben megjelenő nyílt és rejtett üzenetek felismerésének a képességét; fejleszteni a mozgókép és média kifejezési eszközei felismerésének, a történet és cselekmény filmes, rádiós, televíziós alkotásokban való megkülönböztetésének, illetve a dokumentum és a fikció felismerésének és értelmezésének a képességét; tudatossá tenni a mozgókép és média kulturális szerepét, illetve a médiafüggőség veszélyeit; kialakítani e területen a tudatos személyiségfejlesztő felhasználó, fogyasztói magatartást és szokásokat.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése:[1]

- pedagógus szakképzettséggel rendelkezők esetében: mozgókép- és médiakultúra pedagógus;

- pedagógus szakképzettséggel nem rendelkezők esetében: mozgókép- és médiakultúra előadó.

3. A képzésben résztvevők köre[2]

A képzésben főiskolai vagy egyetemi szintű pedagógus szakképzettséggel vagy a bölcsészettudományok, társadalomtudományok tudományterületen valamely tudományágban vagy a művészeti területen szerzett szakképzettséggel lehet részt venni.

4. A képzési idő

Négy félév, legalább 530 tanóra. (Tanóra: oktató vezetésével és közreműködésével lezajló elméleti vagy gyakorlati óra, foglalkozás.)

Az elméleti és a gyakorlati jellegű képzés részaránya mintegy 50-50%.

5. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai

5.1. A mozgókép- és médikultúra elméleti alapjai

Médiatörténet; kommunikációelmélet; a mozgókép rendszertana; médiaesztétika; médiaszociológia; médiapszichológia, társadalomismeret, oktatásinformatika.

E terület a képzési idő legalább 30%-át alkotja.

5.2. A mozgókép és média használatának, illetve készítésének elmélete és gyakorlata

A multimédia használata; a mozgóképkészítés alapismeretei és gyakorlata; a sajtó-, a film-, a rádió-, a televízió-, a videoalkotások és műsorok elemzése, készítésének alapjai; rádió- és televíziós műsorok szerkesztése.

E terület a képzési idő legalább 50%-át alkotja.

5.3. A mozgókép- és médiakultúra tanítási, pedagógiai gyakorlata

Hospitálás és iskolai tanítási gyakorlatok a médiatörténet, médiaesztétika, médiaelemzés területén.

E terület a képzési idő legalább 10%-át alkotja.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere, az ellenőrzés formái

A képzésben az önálló tanulás, illetve a kiscsoportos munka fontos szerepet kap. Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások, gyakorlati minősítések megszerzéséből, vizsgákból, az iskolai gyakorlat elvégzéséből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsga letételéből tevődik össze. A gyakorlatok teljesítése aláírással vagy háromfokozatú minősítéssel igazolható. Az iskolai tanítási gyakorlat legalább 15 óra hospitálásból és legalább 10 óra önállóan megtartott foglalkozásból áll, mely zárótanítással fejeződik be.

6.1. Kötelező szigorlatok

Legalább két komplex szigorlat az 5.1. és az 5.2. pontban felsorolt tárgyakból.

6.2. A szakdolgozat

Olyan írásbeli dolgozat, amely a mozgókép, illetve a médiakultúra elméleti vagy gyakorlati területivel összefüggő témában készült, s tanúsítja, hogy a hallgató tanulmányaira támaszkodva, illetve a vonatkozó szakirodalom és gyakorlati vagy empirikus vizsgálati tapasztalatai feldolgozásával önállóan képes a tanult ismeretanyag alkotó, pedagógiai célú alkalmazására.

6.3. A záróvizsga

6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése,

- bírálattal elfogadott szakdolgozat.

6.3.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- a képzés témaköreit átfogó komplex szóbeli vizsga, különös tekintettel a tanultak tanítási, illetve a pedagógiai alkalmazására.

6.3.3. A záróvizsga eredménye

A szakdolgozat és védése alapján kapott érdemjegy és a szóbeli záróvizsgán nyújtott teljesítmények érdemjegye alapján számított átlag, ötfokozatú jeggyel kifejezve.

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította a 4/2004. (II. 27.) OM rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.03.06.

[2] Megállapította a 4/2004. (II. 27.) OM rendelet 2. § (3) bekezdése. Hatályos 2004.03.06.

Tartalomjegyzék