4/2004. (II. 27.) OM rendelet

az egyes társadalomtudományi és bölcsészettudományi szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről

A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 74. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

E rendelet mellékletében meghatározott szakirányú továbbképzési szakokon az egyes szakok képesítési követelményeiben meghatározott szakirányú szakképzettségek csak szakirányú továbbképzésben szerezhetők meg.

2. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A mozgókép- és médiakultúra szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 9/1998. (III. 25.) MKM rendelet mellékletének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése:

- pedagógus szakképzettséggel rendelkezők esetében: mozgókép- és médiakultúra pedagógus;

- pedagógus szakképzettséggel nem rendelkezők esetében: mozgókép- és médiakultúra előadó."

(3) A mozgókép- és médiakultúra szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 9/1998. (III. 25.) MKM rendelet mellékletének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. A képzésben résztvevők köre

A képzésben főiskolai vagy egyetemi szintű pedagógus szakképzettséggel vagy a bölcsészettudományok, társadalomtudományok tudományterületen valamely tudományágban vagy a művészeti területen szerzett szakképzettséggel lehet részt venni."

Dr. Magyar Bálint s. k.,

oktatási miniszter

Melléklet a 4/2004. (II. 27.) OM rendelethez

I. A gazdaságszociológiai mérnök szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél

A szakirányú továbbképzés célja magas színvonalú gazdaságszociológiai szaktudású mérnök szakemberek képzése, akiknek mérnöki szakmai ismeretei olyan szociológiai, közgazdasági és módszertani ismeretekkel bővülnek, amelyek hozzájárulnak problémafelismerési, elemzési és problémamegoldási készségük fejlesztéséhez. A tanulmányok során a hallgatók elsajátítják azokat a közgazdasági ismereteket is, amelyek a szervezetek hatékony működtetéséhez szükségesek. Mindezek az új ismeretek elsősorban olyan feladatok megoldása során hasznosíthatók, amelyekhez agrár-, település- és környezetszociológiai ismeretek szükségesek.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Gazdaságszociológiai szakokleveles (agrár, építész stb.) mérnök.

3. A képzésben résztvevők köre

A képzésben egyetemi vagy főiskolai szintű végzettséggel és mérnöki szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt.

4. A képzési idő

A képzési idő 4 félév, legalább 400 tanóra. A szakdolgozat elkészítésére és a záróvizsga letételére általában ezen időszakot követően kerül sor.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai

5.1. Szociológiai szaktárgyak: szociológiai elméletek, gazdaságszociológia, gazdaságpszichológia, település- és lakásszociológia, vállalkozások és szervezetek szociológiája, az innováció szociológiája. A tanulmányi terület kredit-értéke: legalább 70, legfeljebb 80 kreditpont.

5.2. Közgazdasági tárgyak: mikro- és makroökonómia, marketing, vezetési és szervezésismeretek, emberi erőforrás-menedzsment. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 16, legfeljebb 22 kreditpont.

5.3. Módszertani tárgyak. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 10, legfeljebb 12 kreditpont.

5.4. Szabadon választható tárgyak: kommunikáció, konfliktuskezelés, gazdaság és kultúra, európai integráció, agrár-, vidék- és környezetszociológia. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 4, legfeljebb 6 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák letételéből és a szakdolgozat elkészítéséből, valamint a záróvizsgából tevődik össze.

6.1. Kötelező szigorlatok:

- módszertan szigorlat,

- gazdasági rendszerek és intézmények szociológiája.

6.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

A szakdolgozat olyan írásbeli munka, amely azt tanúsítja, hogy a hallgató alaposan ismeri az adott probléma szakirodalmát, tájékozott az alkalmazható módszerekről, és képes önálló használatukra, rendelkezik az elemzéshez szükséges fogalmi apparátussal, képes az eredmények interpretálására.

6.3. A záróvizsga

6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése;

- egy idegen nyelvből legalább középfokú, szakmai anyaggal bővített C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga letételének igazolása. A szakmai nyelvvizsga helyettesíthető egy általános felsőfokú C típusú állami nyelvvizsgával;

- két opponens által elfogadott szakdolgozat benyújtása.

6.3.2.A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- komplex szóbeli vizsga letétele:

= a módszertani tárgyak köréből,

= a szociológiai és közgazdasági tárgyak köréből.

A szóbeli vizsga legalább 30 kreditpontnak megfelelő ismeretanyagot fog át.

6.3.3.A záróvizsga eredménye

A két opponens véleményének figyelembevételével a szakdolgozat védésére adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgára - annak egyes részeire is tekintettel - adott érdemjegy egészre kerekített átlaga.

II. A média-kommunikációs szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei

1. A képzés célja

Olyan kommunikációs szakemberek képzése, akik képesek a tudásalapú gazdaság és az információs társadalom körülményei között működő és folyamatosan átalakuló gazdasági szereplők szakmai kommunikációs követelményeinek az érvényesítésére, akik a képzés során megszerzett gyakorlati és kreatív ismeretek alapján alkalmassá válnak a modern gazdasági szervezetekben és intézményekben szükséges belső, valamint a piacok befolyásolásához nélkülözhetetlen külső kommunikációs feladatok gyakorlatias és hatékony megoldására.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Média-kommunikációs szakértő (megjelölve a szakirányt).

3. A szakirányú továbbképzésben való részvétel feltételei

A képzésben főiskolai vagy egyetemi szintű végzettséggel rendelkezők vehetnek részt.

4. A képzési idő

A képzési idő: 5 félév, 150 kreditpont, legalább 700 tanóra.

5. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai

5.1. Általános közgazdasági, menedzsment, társadalomtudományi és módszertani ismeretek szakmai modul kötelező ismeretkörei: legalább 27, legfeljebb 45 kreditpont;

mikroökonómia, makroökonómia, stratégiai menedzsment, döntéselmélet, statisztika, számvitel, vállalati pénzügyek, szervezés és vezetés.

5.2. Szakterületi képzési szakasz: legalább 39, legfeljebb 65 kreditpont;

marketing, szociálpszichológia, társadalomtörténet, politológia, kommunikációelmélet, szervezetszociológia, médiapolitika, társadalmi problémák a mai Magyarországon, médiagazdaságtan, szellemi tulajdonjog és sajtójog, közvélemény szociológiája, szóbeli meggyőzés pszichológiája, gazdaságpolitika, beszédtechnika és viselkedési gyakorlatok.

5.3. A szakhoz kapcsolódó választható szakirányok: legalább 39, legfeljebb 65 kreditpont

5.3.1. gazdasági szakújságíró szakirány: sajtótörténet, közönségkutatás és mérés, laptervezés, lapkészítés, műfajelmélet, az újságkészítés szervezete, médiaetika, gyakorlati újságírás, rádiós gyakorlatok, televíziós gyakorlatok;

5.3.2. üzleti kommunikációs menedzser szakirány: közönségkutatás és mérés, marketing kommunikáció, Public Relations, krízismenedzsment és kommunikáció, vezetési stílus és kommunikáció, üzleti tárgyalástan, szövegszerkesztési gyakorlatok, a közvetlen emberi kommunikáció sajátosságai, szervezeti kultúra és a szociális klíma, kommunikációs gyakorlat;

5.3.3. médiamenedzser szakirány: közönségkutatás és mérés, lapmenedzsment, rádió menedzsment, televízió menedzsment, laptervezés, lapkészítés, az újságkészítés szervezete, korszerű távközlés az elektronikus médiában, sajtótörténet, lapmarketing;

5.3.4. társadalmi kapcsolatokat ápoló menedzser szakirány: alkotmánytan-társadalmi szervezetek, közpolitika, konfliktusmenedzsment, üzleti tárgyalástan, a média szervezetek működése, a szóvivő munkája, belső kommunikációs hálózatok kiépítése, szervezeti érdek és hatalmi viszonyok, újságírási ismeretek, hálózathasználat és adatbáziskezelés, hálózatépítés.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt kritériumjellegű követelményként szereplő aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák letételéből, a szakdolgozat elkészítéséből, valamint a záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő írásos alkotó jellegű szakmai feladat, amely a hallgató tanulmányaira támaszkodik. Tanúsítja, hogy a hallgató az elsajátított ismeretek birtokában gyakorlati tapasztalatainak feldolgozásával, önállóan képes az ismeretanyag gyakorlati alkalmazására. A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakötelezettségek teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása és a bíráló által történő elfogadása.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- a szakismereti modul tárgyainak elméleti és módszertani kérdéseire irányuló komplex szóbeli vizsga.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A záróvizsga eredménye a szakdolgozat és megvédése eredményeként adott érdemjegy és a szóbeli záróvizsgára adott érdemjegy egész számra kerekített számtani átlaga.

III. A balkanisztika szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei[1]

1. A képzési cél

A szakirányú továbbképzés célja a Magyarország uniós csatlakozásával megváltozott nemzetközi feltételrendszer kihívásaira való felkészítés. Az Európai Unióhoz való csatlakozással a balkáni térség irányába új lehetőségek nyílnak meg, és országos, regionális és önkormányzati szinten is jelentősen megnő az igény a balkáni térséget és a nemzetközi viszonyokat ismerő olyan szakemberek iránt, akik tájékozottak az euro-atlanti integráció különböző területein, képesek elősegíteni a balkáni térség országainak integrációját, továbbá a térségre vonatkozó szakmai ismereteik és magas szintű idegennyelv-tudásuk birtokában felkészültek a csatlakozással megnyíló modernizációs és pályázati lehetőségekre.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Balkán-szakértő.

3. A képzésben résztvevők köre

A képzésben egyetemi vagy főiskolai szintű végzettséggel és legalább egy élő idegen nyelvből középfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsgával rendelkezők vehetnek részt.

4. A képzési idő

4 félév, legalább 600 tanóra.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai

5.1. Történeti szaktárgyak: legalább 20, legfeljebb 24 kreditpont.

5.2. Politikai tárgyak: legalább 9, legfeljebb 12 kreditpont.

5.3. Gazdasági tárgyak: legalább 14, legfeljebb 18 kreditpont.

5.4. Regionális tárgyak: legalább 6, legfeljebb 8 kreditpont.

5.5. Gyakorlati tárgyak: legalább 50, legfeljebb 58 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák letételéből és a szakdolgozat elkészítéséből, valamint a záróvizsgából tevődik össze.

6.1. Kötelező szigorlatok:

- történeti szigorlat,

- gazdasági, kulturális szigorlat.

6.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat olyan, a balkáni országokkal kapcsolatos írásbeli munka, amelyben a hallgató tanúsítja a hazai és nemzetközi szakirodalomban való jártasságát és az elsajátított ismeretek önálló alkalmazására és a szakirodalom önálló feldolgozására való képességét.

A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.3. A záróvizsga

6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakötelezettségek teljesítése,

- az intézmény által előírt szakmai gyakorlat teljesítése,

- két opponens által elfogadott szakdolgozat benyújtása.

6.3.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- komplex szóbeli vizsga a balkáni térség ismeretanyagából.

6.3.3. A záróvizsga eredménye

A két opponens véleményének figyelembevételével a szakdolgozat védésére adott érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgára adott érdemjegy egészre kerekített átlaga.

7. A szakirányú továbbképzési szak szempontjából lényeges más követelmények

Az oklevél kiadásának feltétele: alapfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsga valamely balkáni nyelvből, továbbá valamely balkáni nyelvből szakmai anyaggal bővített intézményi nyelvvizsga letétele.

IV. A kiadói szerkesztő szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei[2][3]

1. A képzés célja

A szakirányú továbbképzés célja olyan speciálisan képzett kiadói szakemberek képzése, akik magas szintű könyvészeti, filológiai, marketing és alkalmazott informatikai ismeretekkel, elméleti és gyakorlati tudással rendelkeznek, amely alkalmassá teszi őket a könyv és a folyóirat előállításával és értékesítésével kapcsolatos feladatok - kereskedelmi és tudományos könyvkiadás, felsőoktatási intézmények kiadói tevékenysége, közintézmények, kutatóintézetek folyóirat- és lapszerkesztése, elektronikus publikációs tevékenység stb. - ellátására.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése Kiadói szerkesztő.

3. A szakirányú továbbképzésben való részvétel feltételei

A képzésben főiskolai vagy egyetemi szintű végzettséggel rendelkezők vehetnek részt.

4. A képzési idő

4 félév, 120 kreditpont, legalább 350 tanóra.

5. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai

5.1. Informatikai ismeretek: legalább 8, legfeljebb 10 kreditpont;

bevezetés az informatikába, kiadvány- és szövegszerkesztő programok, Web-ismeretek.

5.2. Kiadói ismeretek: legalább 15, legfeljebb 20 kreditpont;

bevezetés a filológiába, kéziratgondozás, könyvészeti ismeretek.

5.3. Jogi és közgazdasági ismeretek: legalább 8, legfeljebb 10 kreditpont;

a szerzői jog alapfogalmai, reklám és marketing, pénzügyi ismeretek.

5.4. Képzést alapozó műveltségi területek: legalább 15, legfeljebb 20 kreditpont;

a könyvkiadás története, bevezetés a magyar nyelvészetbe, kulturális intézmények.

5.5. Gyakorlati ismeretek: legalább 50, legfeljebb 60 kreditpont;

kiadói gyakorlat, készségfejlesztés, szakdolgozati szeminárium.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt kritériumjellegű követelményként szereplő aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák letételéből, a szakdolgozat elkészítéséből, valamint a záróvizsgából tevődik össze.

6.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő írásos szakmai feladat, amely a könyvkiadás történetéből vagy gyakorlatából választott téma alkotó feldolgozása. Tanúsítja, hogy a hallgató az elsajátított ismeretek birtokában gyakorlati tapasztalatainak feldolgozásával önállóan képes az ismeretanyag gyakorlati alkalmazására. A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.3. A záróvizsga

6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakötelezettségek teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása és a bíráló által történő elfogadása.

6.3.2. A záróvizsga része

A záróvizsgán a szakdolgozat megvédésére kerül sor.

6.3.3. A záróvizsga eredménye

A záróvizsga eredménye a szakdolgozat és megvédése eredményeként adott érdemjegyek egész számra kerekített számtani átlaga.

V. A gazdasági és üzleti szaknyelvtanár szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei[4][5]

1. A képzés célja

A képzés célja magas szintű gazdasági és üzleti ismeretekkel rendelkező szaknyelvtanárok képzése. Az átadott gazdasági, szaknyelvi és szakmódszertani ismeretanyag birtokában a végzettek alkalmassá válnak gazdasági szakemberek nyelvi készségeinek hatékony és célirányos fejlesztésére a köz- és felsőoktatásban, valamint a piaci szférában.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Gazdasági és üzleti (angol, német vagy francia) szakirányú szaknyelvtanár.

3. A szakirányú továbbképzésben való részvétel feltételei

A képzésben egyetemi vagy főiskolai szintű végzettséget igazoló (angol, francia vagy német) nyelvtanári oklevéllel, vagy egyetemi, vagy főiskolai szintű közgazdász tanári oklevéllel és a megjelölt nyelvek valamelyikéből felsőfokú C típusú nyelvvizsgával rendelkezők vehetnek részt. A nyelvtanári oklevéllel rendelkezők a választható tárgyak modulban közgazdasági képzésben, míg a közgazdász tanári oklevéllel rendelkezők elsősorban idegen nyelvi kiegészítő képzésben részesülnek.

4. A képzési idő

4 félév, 120 kreditpont, legalább 460 tanóra.

5. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai

5.1. Nyelv és kommunikáció: legalább 35, legfeljebb 49 kreditpont.

5.2. Módszertan: legalább 20, legfeljebb 30 kreditpont.

5.3. Gazdasági és üzleti ismeretek: legalább 18, legfeljebb 28 kreditpont.

5.4. Választható közgazdasági és gazdaságtudományi ismeretek: legalább 16, legfeljebb 24 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt kritériumjellegű követelményként szereplő aláírások, a gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák letételéből, a tanítási gyakorlat teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből, valamint a záróvizsgából tevődik össze.

6.2. Kötelező szigorlatok:

- gazdasági szaknyelv, üzleti kommunikáció, interkul-turális kommunikáció témakörökből,

- gazdasági ismeretek, EU-s ismeretek, a célországok aktuális gazdasági, politikai kérdései témakörökből.

6.3. A szakdolgozat

A szakdolgozat olyan szintetizáló elemzésen vagy fejlesztő módszertani munkán alapuló, alkotó jellegű írásos feladat, amely tanúsítja a szakirodalomban való tájékozottságot és a képzés során elsajátított ismeretek kreatív alkalmazását gyakorlati problémák megoldásában.

A szakdolgozat idegen nyelven írt, szakmai témájú írásos munka, amely tanúsítja, hogy a hallgató az elsajátított ismeretek birtokában önállóan képes a megszerzett ismeretanyag gyakorlati alkalmazására. A szakdolgozat kredit-értéke: 10 kreditpont.

6.4. A záróvizsga

6.4.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakötelezettségek teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása és a bíráló által történő elfogadása.

6.4.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- szóbeli vizsga.

A szóbeli vizsga témaköreit a főbb tanulmányi területek szakmódszertani-pedagógiai ismeretekkel bővített témái alkotják. A záróvizsgán a hallgatónak a témát saját tanári gyakorlatára vonatkoztatva is be kell mutatnia.

6.4.3. A záróvizsga eredménye

A szakdolgozat védésére és a szóbeli vizsgára adott érdemjegyek egész számra kerekített számtani átlaga.

VI. Az ifjúsági szakértő szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei[6]

1. A képzési cél

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik hatékonyan képesek közreműködni és szakmailag segíteni a civil és az állami szféra ifjúsággal kapcsolatos tevékenységét, feladatait. A képzésben részt vevők felkészülnek az ifjúságot érintő társadalmi és gazdasági folyamatok megismerésére, értelmezésére, a változások követésére. Inter- és multidiszciplináris ismereteket szereznek az ifjúság mint speciális és differenciált társadalmi réteg értékvilágáról, értékbeállítódásáról. A megszerzett integrált tudás, valamint a szakmák és ágazatok közötti tájékozottság segítségével és alkalmazásával mozgósítani képesek szellemi és anyagi-fizikai erőket az ifjúság aktivitásának, lehetőségeinek, sikeres életútjának megteremtéséhez.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése:

ifjúságügyi szakértő.

3. A képzésben részt vevők köre

A képzésben bölcsészettudományi vagy társadalomtudományi szakon egyetemi vagy főiskolai szintű végzettséggel és szakképzettséggel lehet részt venni.

4. A képzési idő

4 félév, a távoktatási elemeket is magában foglaló levelező képzésben legalább 580 kontaktóra.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai

5.1.Alapozó ismeretek: az ifjúság demográfiai sajátosságai, ifjúságpszichológia, az ifjúkor pszichológiája, a tanulás, tanítás speciális didaktikai kérdései ifjúkorban, a meggyőzés és befolyásolás pszichológiája. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 14, legfeljebb 18 kreditpont.

5.2.Gazdasági és társadalmi ismeretek: a demokratikus társadalom három szektora (kormányzati, üzleti, civil-nonprofit); a három szektor társadalmi szerepei egymáshoz való viszonya, a nonprofit szervezetek működése; gazdasági szféra és az ifjúság, az ifjúság munkaerőpiaci sajátosságai, pályaorientáció, karriertervezés, ifjúság és globalizáció, ifjúsági projektek, projektmenedzsment, hazai és nemzetközi pályázati rendszerek. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 14, legfeljebb 18 kreditpont.

5.3.Ifjúságpolitikai ismeretek: közigazgatás és jog szerepe az ifjúság körében, ifjúságpolitika Magyarországon, az EU tagországok ifjúságpolitikájának összehasonlító elemzése, önkormányzatiság, közösségfejlesztés, tér és közösség, ifjúsági mozgalmak, hazai és nemzetközi ifjúsági intézmények és szervezetek. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 15, legfeljebb 22 kreditpont.

5.4. Kultúra, életmód: szubkultúrák, bűnmegelőzés egyházi és civilszervezeti szerepvállalás az ifjúsági szférában, az ifjúság ábrázolása a művészetekben. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 18, legfeljebb 26 kreditpont.

5.5. Ifjúságkutatás: az ifjúságkutatás elméleti és módszertani kérdései, a terepmunka elmélete és módszertana. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 4, legfeljebb 8 kreditpont.

5.6.Gyakorlat: kutatásmódszertani gyakorlat, terepgyakorlat, projektmenedzsment tréning, animációs tréning. Közigazgatási intézmények munkájának megismerése. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 28, legfeljebb 36 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák letételéből és a szakdolgozat elkészítéséből, valamint a záróvizsgából tevődik össze.

6.1.A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

A szakdolgozat egy, a hallgató által választott téma írásos formában történő feldolgozása, melynek tárgya a szakkal kapcsolatos projekt kidolgozása.

6.2.A záróvizsga

6.2.1.A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- az intézményi tantervben előírt tanulmányi és vizsgakötelezettségek teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása.

6.2.2.A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- szóbeli vizsga letétele didaktikai, szociológiai, pszichológiai, gazdasági és ifjúságpolitikai ismeretekből.

6.2.3.A záróvizsga eredménye

A szakdolgozat megvédése eredményeként adott érdemjegy és a szóbeli vizsgára adott érdemjegy számtani középértékének egész jegyre kerekített átlaga.

VII. Az innovációsfolyamat-szervező szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei[7]

1. A képzési cél

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik széles körű, az Európai Unióban is használható ismeretekkel rendelkeznek az innováció, valamint az innováció orientált gazdaságfejlesztés és vállalkozásfejlesztés területén. Vezetőként és szervezőként képesek felfedezni és felkarolni az új ötleteket, elősegíteni azok gyakorlati megvalósítását, a fenntartható fejlődés megvalósítása érdekében környezetkímélő módon dolgozni. Az innovációsfolyamat-szervező szakemberek a különböző intézményeknél, gazdálkodó szervezeteknél (vállalkozások, innovációs központok, inkubátorházak, vállalkozásfejlesztési alapítványok, területfejlesztési ügynökségek stb.) képesek hozzájárulni egy-egy térség innováció vezérelt politikájának megvalósulásához, megvalósításához.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

- Közgazdász oklevéllel rendelkezők esetében szakközgazdász innovációsfolyamat-szervező szakirányú továbbképzési szakon.

- Közgazdász oklevéllel nem rendelkezők esetében innovációsfolyamat-szervező szakember.

3. A képzésben részt vevők köre

A képzésben egyetemi vagy főiskolai szintű, illetve alapszakon vagy mesterszakon szerzett műszaki vagy közgazdasági szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt.

4. A képzési idő

4 félév, a távoktatási elemeket is magába foglaló levelező képzésben legalább 570 tanóra.

Az oklevél megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpon-tok száma: 120.

5. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai

5.1. Vállalkozási modul (50-58 kreditpont): cégmenedzsment, cégvezetés, marketing stratégia, vezetői gazdaságtan, innovációs és tudásmenedzsment, értékelemzés, üzleti stratégia, üzleti tervezés, termékstratégia, teljes körű minőségmenedzsment, innovációs projektek menedzselése.

5.2. Innovációs rendszerek és intézmények modul (25-35 kreditpont):

lokális gazdaság- és vállalkozásfejlesztés, innovációs támogatás az EU-ban, területi innovációs rendszerek, gyártástechnológiák és folyamatok, társadalmi innovációk, fenntarthatóság és környezetvédelmi ismeretek az innovációs folyamatokban.

5.3. Gyakorlati modul (22-32 kreditpont):

ötlettől a megvalósításig, iparjogvédelem, elektronikus kommunikáció és üzlet szerepe, innovációk finanszírozása, innovációs és tenderkészség fejlesztése.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák letételéből, a szakdolgozat elkészítéséből, valamint a záróvizsgából tevődik össze.

6.2. Kötelező szigorlatok:

- gazdaság- és vállalkozásfejlesztés (lokális gazdaság-és vállalkozásfejlesztés, területi innovációs rendszerek),

- menedzsment (cégmenedzsment, cégvezetés, üzleti stratégia, üzleti tervezés) .

6.3. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakirányú képzettségnek megfelelő, önálló, alkotó jellegű szakmai tevékenység. Elkészítésével a hallgató igazolja, hogy képes az elsajátított elméleti és gyakorlati ismeretek gyakorlati alkalmazására, adaptációjára. A dolgozatban a hallgató kreatív megoldásokkal bizonyítja problémamegoldó képességét.

A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.4. A záróvizsga

6.4.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt vizsgák eredményes letétele és más tanulmányi követelmények teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása és elfogadása.

6.4.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- szóbeli vizsga a gazdaság- és vállalkozásfejlesztés (lokális gazdaság- és vállalkozásfejlesztés, területi innovációs rendszerek), valamint menedzsment (cégmenedzsment, cégvezetés, üzleti stratégia, üzleti tervezés) ismeretkörökből.

6.4.3. A záróvizsga eredménye:

A szóbeli vizsgára és a szakdolgozat védésére adott érdemjegyek egyszerű számtani átlaga.

7. A szakirányú továbbképzési szak szempontjából lényeges más követelmények

Az oklevél kiadásának feltétele: legalább egy idegen nyelvből C típusú középfokú államilag elismert nyelvvizsga.

VIII. A társadalmi integrációs tanácsadó szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél

A képzés célja, hogy a szociális rendszerek kialakításában dolgozó segítő szakemberek számára továbbképzési lehetőséget nyújtson, és képessé tegye őket európai szinten a szociális diszkrimináció okainak feltárására, megelőzésére és kezelésére, a különböző társadalmi csoportokra ható környezeti ártalmak felismerésére. A résztvevők megismerhetik az európai közösségben kialakuló és folyamatosan formálódó európai szociális integrációt és annak perspektíváit. A képzés lehetőséget nyújt a résztvevők számára, hogy ismereteket szerezzenek a diszkrimináció által leginkább érintett társadalmi csoportok (a fogyatékossággal élő emberek, a halmozottan hátrányos helyzetűek, drogfüggők, a krónikus betegségben szenvedők, a pszichés problémákkal küzdők, az idősek, a bevándorlók, a szegények, munkanélküliek, romák, hajléktalanok stb.) szükségleteiről és a szociális integráció lehetséges rendszereiről, módszereiről. A képzésben részt vevők készséget szereznek a szociális intervenciók, a szervezetfejlesztés, a tanácsadás, a szükségletek feltárására irányuló kutatások, integrált fejlesztési és szociális programok kidolgozása és megvalósítása területén, amelyek segítségével hozzájárulhatnak a társadalmi kohézió megvalósításához.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Társadalmi integrációs tanácsadó.

3. A képzésben részt vevők köre

A képzésben egyetemi vagy főiskolai szintű, illetve alapszakon vagy mesterszakon szerzett végzettséggel és humán jellegű (pedagógus, közgazdász, bölcsész, pszichológus, jogász, egészségügyi, szociális stb.) szakképzettséggel, valamint szakmai angol nyelvtudással rendelkezők vehetnek részt.

4. A képzési idő

4 félév, a távoktatási elemeket is magába foglaló levelező képzésben legalább 300 tanóra.

Az oklevél megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpon-tok száma: 120.

5. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai

5.1. Általános alapozó ismeretek (35-47 kreditpont): kutatásmódszertan, etika és társadalmi igazságosság, a társadalmi kirekesztés elméletei, európai perspektívák, európai összehasonlító szociálpolitika, az intervenció és társadalmi változás elméletei.

5.2. Speciális szakismeretek (55-75 kreditpont): fogyatékossággal élő emberek, drogproblémák, mentálhigiéné.

A képzésben a gyakorlati ismeretek aránya legalább 50%.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt vizsgák letételéből, gyakorlatok elvégzéséből, a szakdolgozat elkészítéséből, valamint a záróvizsgából tevődik össze.

6.2. Kötelező szigorlatok

- általános szigorlat az általános alapozó tárgyakból,

- speciális szigorlat a specializáció tárgyaiból.

6.3. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakképzettségnek és a specializáció-nak megfelelő szakmai feladat, amellyel a hallgató az általa választott témát konzulens segítségével dolgozza fel. Az előírt tartalmi és formai követelményeknek megfelelően elkészített szakdolgozatot záróvizsga bizottság előtt kell megvédeni.

A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.4. A záróvizsga

6.4.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakötelezettségek, valamint a gyakorlatok teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása és elfogadása.

6.4.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- a képzés során megszerzett tudás, készségek és azok alkalmazásának ellenőrzésére és értékelésére szolgáló komplex szóbeli vizsga.

6.4.3. A záróvizsga eredménye

A záróvizsga eredménye a szakdolgozatra és védésére, valamint a komplex vizsga írásbeli és szóbeli részére adott érdemjegyek egész számra kerekített számtani átlaga.

IX. A biblioterápia szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél

A képzés célja olyan biblioterapeutai ismeretekkel rendelkező szakemberek képzése, akik a szociális, az egészségügyi, az oktatási, könyvtárügyi és pasztorációs, valamint a kulturális menedzselés, a média, a civil és a vállalati szféra területein orvosi, pszichológusi ellenőrzés mellett, de önálló szakmai tudást igénylő biblioterápiás tevékenységet fejtenek ki. Az elsajátított tudás birtokában alkalmassá válnak nevelő-fejlesztő szaktevékenységek ellátására: az egészségmegőrzésben és -védelemben, a sérült állapotok korrekciójában és kompenzációjában, a fogyatékos állapotúak habilitációs nevelőmunkájában, a szomatikus és pszichés betegségek rehabilitációs szakaszában, a hospice, a palliatív medicina területeinek munkájában és a krónikus és pszichés betegségállapotok terápiájában.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Biblioterapeuta.

3. A képzésben részt vevők köre

A képzésben egyetemi vagy főiskolai szintű, illetve alapszakon vagy mesterszakon szerzett végzettséggel és tanári, tanítói vagy pedagógusi, illetve pszichológia, általános szociális munkás, szociális munkás, antropológia, esztétika, informatikus könyvtáros, szociológia, orvos, szociális ápoló, diplomás ápoló szakokon szerzett szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt.

4. A képzési idő

5 félév, a távoktatási elemeket is magába foglaló levelező képzésben legalább 580 kontaktóra. Az első félév az általánosan kötelező bevezető gyakorlat (saját élménycsoport) teljesítése, amely kritérium jellegű követelmény.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai

5.1. alapozó tárgyak: legalább 30, legfeljebb 40 kreditpont:

irodalomelmélet, irodalomtörténet, személyiségelméletek, a pszichoterápia alapjai, pedagógia;

5.2. törzs- és szakképzés: legalább 65, legfeljebb 85 kreditpont:

a biblioterápia története és alkalmazási területei, a biblioterápia speciális elmélete, biblioterápiás szempontú irodalmi műelemzés, alkalmazott irodalomtudomány, krea-tológia, olvasásszociológia, az olvasás pszichológiája.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák és legalább két szigorlat letételéből, valamint a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

A szakdolgozat a hospitálási jegyzőkönyvek feldolgozása alapján készített szakmai beszámoló, melynek részei a jegyzőkönyvek és egy, legalább 120 tételes bibliote-rápiás irodalmi repertoár összeállítása.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése,

- szakdolgozat benyújtása és elfogadása.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- szóbeli és írásbeli vizsgák letétele.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A szakdolgozat megvédése eredményeként adott érdemjegy, a szóbeli és írásbeli vizsgákra adott érdemjegyek számtani középértékének egész jegyre kerekített átlaga.

7. A szak szempontjából lényeges más rendelkezés

Az oklevél kiadásának feltétele egy államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga angol, német vagy francia nyelvből.

X. Az önkormányzati szolgáltatás-szervező szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik az önkormányzatok - beleértve a kisebbségi önkormányzatokat - vezetésében, irányításában vesznek részt. A képzés során a hallgatók olyan korszerű elméleti ismereteket sajátítanak el, amelyek elősegítik az önkormányzati munka hatékonyabb és tudatosabb ellátását, és felkészítenek az Európai Unió új kihívásaira. Cél továbbá annak bemutatása, hogy egy település életét mi módon lehet nonprofit szemlélet szerint irányítani és vezetni.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Önkormányzati szolgáltatás-szervező.

3. A képzésben részt vevők köre

A képzésben egyetemi vagy főiskolai szintű, illetve alapszakon vagy mesterszakon szerzett végzettséggel és szakképzettséggel és minimum egy éves önkormányzati gyakorlat vagy egy éves vezetői gyakorlat birtokában lehet részt venni.

4. A képzési idő

4 félév, a távoktatási elemeket is magába foglaló levelező képzésben legalább 340 tanóra.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai

5.1. Jogi és politikatudományi modul: jogi és politológiai ismeretek, magyar és európai uniós közigazgatási jog. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 17, legfeljebb 22 kreditpont.

5.2. Társadalomtudományi modul: társadalomtörténet, társadalomismeret, szociális és munkaerő-piaci politikák, humánökológiai, nonprofit ismeretek, EU-regionális politikák. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 18, legfeljebb 24 kreditpont.

5.3. Önkormányzati gazdálkodási modul: pénzügyiállamháztartási gazdálkodási ismeretek, számvitel, kontrolling. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 28, legfeljebb 36 kreditpont.

5.4. Szervezéstudományi modul: településirányítási elméletek, kisebbségi önkormányzatok működése, vezetési ismeretek, közszolgáltatás menedzsment, településszervezés, -fejlesztés és -üzemeltetés, protokoll, etikett, PR és marketing, projektmenedzsment, kapcsolattartás helyi civil szervezetekkel. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 32, legfeljebb 42 kreditpont.

Az elméleti képzés kreditértéke: legalább 55, legfeljebb 75 kreditpont.

A gyakorlati képzés kreditértéke: legalább 35, legfeljebb 55 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák letételéből, szigorlatokból és a szakdolgozat elkészítéséből, valamint a záróvizsgából tevődik össze.

6.1. Szigorlatok

- a jogi és politikatudományi modul,

- a társadalomtudományi modul tárgyaiból.

6.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

A szakdolgozat egy olyan elméleti kérdés bemutatása, amely kitekintéssel van a gyakorlati megvalósíthatóságra is vagy egy esettanulmány elkészítése.

6.3. A záróvizsga

6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- az intézményi tantervben előírt tanulmányi és vizsgakötelezettségek teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása.

6.3.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése.

6.3.3. A záróvizsga eredménye

A szakdolgozat és annak megvédése eredményeként adott érdemjegyek számtani középértékének egész jegyre kerekített átlaga.

XI. A lovaskultúra oktató szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei[8]

1. A képzési cél

A képzés célja a felsőfokú szakképzettséggel és a lovaskultúrában, testkultúrában jártassággal rendelkező szakemberek továbbképzése. Cél továbbá, hogy a képzésben részt vevők különböző szektorokban (állami, egyesületi és magán), a lovaskultúra különböző területein képesek legyenek alkalmazni a feladatok ellátásához szükséges legújabb elméleti és gyakorlati ismereteket.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Lovaskultúra oktató.

3. A képzésben részt vevők köre

A képzésben egyetemi vagy főiskolai szintű oklevéllel rendelkezők vehetnek részt. A képző intézmény további feltételhez (lovaglástudáshoz, megfelelő szintű edzettség igazolásához) kötheti a felvételt.

4. A képzési idő

5 félév, legalább 1200 tanóra.

Az oklevél megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpon-tok száma: 150 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

5.1. Alapozó tantárgyak (30-40 kreditpont): anatómia, funkcionális anatómia, biomechanika; sportegészségtan; gimnasztika; sportedzés elmélete, módszertana; bevezetés a sporttudományos kutatásba; ökológia, környezet- és természetvédelmi ismeretek; sportszervezés, -menedzsment; neveléstudományi ismeretek.

5.2. Szaktantárgyak (100-110 kreditpont):

a ló származása, fajták és fajtacsoportok kialakulása, kialakítása; a sportló fejlődéstörténete; a ló anatómiája, szervrendszerei, mozgása; lótenyésztés, -tartás, takarmányozás, egészségvédelem, szelekció; lósportok és lovassportok; a lovaglás mozgástana; lovardai ismeretek, magatartás; a ló belovaglása, edzése, teljesítményvizsgálatok; szerszám- és eszközismeret, ruházat, védőfelszerelések, a lovaglás oktatása futószáron, osztályban, pályán és terepen; lovas torna; díjlovaglás; díjugratás; fogathajtás; lovas játékok; a lovas edzés módszertana; a gyógylovaglás elmélete és módszertana; hagyományőrző 'lovaskultúra; lovas turizmus, a lovas turisztika hazai körképe; a western-lovaglás, lótartásra, lovaglásra, rendezvényekre vonatkozó jogi szabályozás; a lovassportok versenyszabályai; a lovaskultúra menedzsmentje, lovas intézmények gazdálkodása; a lovaskultúra terjesztése iskolákban és a társadalomban.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák, szigorlatok teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből, valamint a záróvizsgából tevődik össze.

6.2. Kötelező szigorlati tárgyak:

- lovaskultúra ismeretek,

- speciális jogi, gazdasági és igazgatási ismeretek.

6.3. A szakdolgozat

A szakdolgozat a lovaskultúra oktató szakképzettségnek megfelelő, a lovaskultúra témaköréből, önálló kutató-fejlesztő munka alapján elkészített feladat, amellyel a hallgató tanúsítja, hogy képes az adott téma irodalmi feldolgozására, valamint a saját vizsgálatokból származó eredmények szabatos és szakszerű bemutatására, az azokból származó következtetések levonására.

A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.4. A záróvizsga

6.4.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- az intézményi tantervben előírt tanulmányi és vizsgakötelezettségek teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása és annak elfogadása.

6.4.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- a szakdolgozat témájához kapcsolódó komplex szóbeli vizsga.

6.4.3. A záróvizsga eredménye

A záróvizsga eredménye a szóbeli vizsga és a szakdolgozat érdemjegyének egyszerű számtani átlaga.

XII. A természettudományi szakfordító szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei[9]

1. A képzés célja

A képzés célja alapképzésben természettudományi szakképzettséget szerzetteknek idegen nyelven folyó szakfordítói szakirányú továbbképzése. Cél továbbá olyan szakemberek képzése, akik képesek a szakmájukban előforduló olyan tudományos és hétköznapi gyakorlati feladatok idegen nyelven történő ellátására, mint például szakmai fordítás, tolmácsolás, szakmai konferenciákon való aktív részvétel, idegen nyelvű előadások tartása, szakmai cikkek publikálása, hivatalos levelezés folytatása.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Természettudományi szakirányú szakfordító idegen nyelvből (idegen nyelv megnevezése) és magyar nyelvből.

3. A képzésben való részvétel feltételei

A természettudományi felsőoktatásban szerzett egyetemi vagy főiskolai szintű végzettség és szakképzettség, valamint középfokú államilag elismert C típusú vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga-bizonyítvány.

4. Képzési idő

6 félév, legalább 924 tanóra.

Az oklevél megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpon-tok száma: 180.

5. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai

5.1. Nyelvi alapozó tárgyak (legalább 45, legfeljebb 52 kreditpont):

felsőfokú szóbeli és írásbeli kommunikáció, nyelvtani gyakorlatok, általános társalgás, magyar nyelvhelyesség, stílus.

5.2. Szaktárgyi tantárgycsoport (legalább 125, legfeljebb 138 kreditpont):

civilizációs ismeretek, európai uniós tanulmányok, általános fordítás, általános tolmácsolás, szaknyelvi fordítás, szaknyelvi tolmácsolás, szaknyelvi társalgás a mindennapi életben, szaknyelvi társalgás a tudományos életben, szakmai publikációs készségek fejlesztése.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben kritérium jellegű követelményként előírt aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák, szigorlatok, a szakmai nyelvi alapvizsga letételéből, a szakdolgozat elkészítéséből, valamint a záróvizsgából (szakfordítói képesítő vizsga) tevődik össze.

6.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat (képesítő fordítás) idegen nyelven írt szakszöveg fordítása idegen nyelvről magyarra. A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.3. A záróvizsga

6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakötelezettségek teljesítése,

- a szakdolgozat (képesítő fordítás) benyújtása és a bíráló által történő elfogadása.

6.3.2. A záróvizsga részei:

- komplex szóbeli záróvizsga a szakmai nyelvi ismeretek köréből tolmácsolási feladattal,

- komplex írásbeli vizsga a szakmai nyelvi ismeretek köréből.

6.3.3. A záróvizsga eredménye

A képesítő fordításra, a komplex szóbeli és írásbeli vizsgákra adott érdemjegyek egész számra kerekített számtani átlaga.

XIII. A protokoll és rendezvényszervező szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei[10]

1. A képzési cél

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a szerzett ismereteik birtokában képesek a hazai és európai multinacionális vállalatok, közigazgatási, diplomáciai testületek, minisztériumok, polgármesteri hivatalok és kulturális intézmények, szakmai érdekképviseletek koordinálására és lebonyolítására. A szakon végzettek képesek és készek továbbá nemzeti történelmünk és kultúránk részét képező viselkedéskultúra szabályainak és hagyományainak betartására és betartatására, az európaiságunknak megfelelő viselkedés alkalmazására és közvetítésére.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése Protokoll és rendezvényszervező szakember.

3. A képzésben való részvétel előfeltétele

A képzésben főiskolai, illetve egyetemi szintű végzettséggel és szakképzettséggel lehet részt venni.

4. Képzési idő

4 félév, nappali képzésben legalább 870 tanóra, levelező képzésben legalább 280 tanóra.

Az oklevél megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpon-tok száma: 120.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

5.1. Alapozó tárgyak (19-23 kreditpont): kommunikáció alapjai, szociálpszichológia, médiaismeret, viselkedéskultúra, retorika, informatika.

5.2. Törzstárgyak (56-60 kreditpont): interkulturális gasztronómia és szállodaismeret, protokollismeret, PR ismeretek, rendezvénymenedzsment, tárgyalástechnika.

5.3. Speciális választható tárgyak (25-30 kreditpont): szabadon választható, kötelezően választandó ismeretek.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből, valamint a záróvizsgából tevődik össze.

6.2. A szakdolgozat

A képzés ismeretanyagából választott olyan szakmai feladat megoldása, amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában és alkalmazásában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására.

A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.3. A záróvizsga

6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése, beleértve a gyakorlati jeggyel történő minősítést;

- gyakorlati vizsga letétele, amely delegációs forgatókönyv elkészítéséből áll;

- a szakdolgozat benyújtása és elfogadása.

6.3.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- szóbeli vizsga a rendezvénymenedzsment, protokoll-ismeretek ismeretkörökből.

6.3.3. A záróvizsga eredménye

A szigorlatok eredményei átlagának, a szakdolgozat és védése alapján adott érdemjegynek, a gyakorlati vizsga érdemjegyének átlaga, valamint a szóbeli vizsga érdemjegyének egész számra kerekített számtani átlaga.

XIV. Gazdaság- és társadalomtörténet szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei[11]

1. A képzés célja

A gazdaság- és társadalomtörténet szakterületén alapos, széles körű és mély elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakemberek képzése, akik képesek a múltbéli jelenségek és folyamatok feltárására, elemzésére és értelmezésére azzal a céllal, hogy ezek az ismeretek az oktatásban, a gazdaság- és a társadalompolitika területén a jövő formálása érdekében is hasznosuljanak.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Gazdaság- és társadalomtörténész.

3. A képzésben részt vevők köre

A képzésben egyetemi vagy főiskolai szintű végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt.

4. Képzési idő

4 félév, legalább 600 tanóra.

Az oklevél megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpon-tok száma: 120.

5. A képzés főbb tanulmányi területei és azok aránya

5.1. Egyetemes és magyar gazdaság- és társadalomtörténet (34-38 kreditpont)

5.2. Történeti demográfia (16-20 kreditpont)

5.3. Elmélettörténet (16-20 kreditpont)

5.4. Forrásgyakorlatok és módszertan (16-20 kreditpont)

5.5. Informatikai és szaknyelvi gyakorlatok (16-20 kreditpont)

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák - beszámolók, kollokviumok, szigorlatok - letételéből, szakmai gyakorlatok elvégzéséből, valamint a szakdolgozat elkészítéséből és záróvizsgából tevődik össze.

6.2. A kötelező szigorlatok:

- egyetemes gazdaság- és társadalomtörténet,

- magyar gazdaság- és társadalomtörténet,

- történeti demográfia,

- elmélettörténet.

6.3. A szakdolgozat

A szakirányú továbbképzés témaköréből írt dolgozat, amely bizonyítja a hallgató hazai és nemzetközi szakirodalomban való jártasságát, tárgyi ismereteit és szintetizáló készségét a szakmai feladat megoldásában. Bizonyítja továbbá, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretek, módszerek alkalmazására, önálló szakmai munka végzésére.

A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.4. Záróvizsga

6.4.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben szereplő tárgyakból előírt tanulmányi és vizsgakövetelmények teljesítése, az előírt beszámolók elkészítése;

- a szakdolgozat elkészítése és a bírálók általi elfogadása.

6.4.2. A záróvizsga részei:

komplex szóbeli vizsga a szigorlatok témaköréből.

6.4.3. A záróvizsga eredménye

A záróvizsga eredménye a szakdolgozat és védésére adott érdemjegy és a szóbeli vizsgára adott érdemjegy egész számra kerekített átlaga.

XV. Piac- és közvélemény-kutató szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei[12]

1. A képzési cél

A képzés célja olyan felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek továbbképzése, akik piac- vagy közvélemény-kutatási területen dolgoznak, vagy ilyen területen szeretnék folytatni szakmai pályafutásukat. A képzés alapvető célja olyan társadalmi, gazdasági, pszichológiai alapismeretek nyújtása, amely alkalmassá teszi a végzetteket a problémák egzakt megfogalmazására, valamint olyan kutatás-módszertani és gyakorlati ismeretek átadása, amelyek birtokában a végzettek képesek kutatási tervek elkészítésére, kutatások lebonyolítására, az eredmények korszerű módszerekkel történő feldolgozására és elemzésére.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Közgazdász vagy szociológus szakképzettséggel rendelkezők esetén:

szakszociológus piac- és közvélemény-kutató szakirányú továbbképzési szakon,

szakközgazdász piac- és közvélemény-kutató szakirányú továbbképzési szakon.

Közgazdász vagy szociológus szakképzettséggel nem rendelkezők esetén:

piac- és közvéleménykutató.

3. A képzésben való részvétel előfeltétele

A képzésben főiskolai vagy egyetemi szintű végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt.

4. Képzési idő

4 félév, legalább 328 tanóra.

Az oklevél megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpon-tok száma: 120.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

5.1. Elméleti alapozó ismeretek (28-32 kreditpont):

a közgazdaságtan alapjai, vállalkozástan, marketing, szociológia, pszichológia.

5.2. Módszertani alapozás (18-22 kreditpont): matematikai statisztika, kutatásmódszertan, konjunktúrakutatás, társadalomstatisztika, demográfia.

5.3. Fogyasztásszociológiai ismeretek (18-22 kreditpont):

szociálpszichológia, társadalomkutatás, egyén és társadalom, fogyasztásszociológia, a fogyasztói magatartás pszichológiája, vélemények és beállítódások kutatása.

5.4. Piac- és közvélemény-kutatási módszerek (18-22 kreditpont):

piackutatások tervezése, szervezése, menedzselése, kvalitatív kutatási módszerek, kvantitatív kutatási módszerek, terepgyakorlatok.

5.5. Adatelemzési módszerek és alkalmazási területek (13-18 kreditpont):

szoftverismeret, adatelemzés és prezentáció.

5.6. Alkalmazási területek a piac- és közvéleménykutatásban (7-10 kreditpont):

kapcsolathálózatok kutatása, média- és kommunikációkutatás, politikai véleménykutatás, elégedettség- és lojalitáskutatás, kutatási termékek a márkamenedzsmentben, B2B kutatás, szolgáltatáskutatás, kereskedelemkutatás.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből, valamint a záróvizsgából tevődik össze.

6.2. A szakdolgozat

A szakdolgozatnak tanúsítania kell, hogy készítője elsajátította a választott szak tananyagát, jártas a piac-, marketing- és közvélemény-kutatás elméleti ismereteiben és empirikus módszertanában, képes eligazodni a szakirodalomban, képes értelmezni a szakmai szövegeket, ismeri a téma alapvető magyar nyelvű irodalmát és ismer néhány, a témában fontos idegen nyelvű publikációt. Önállóan képes megfelelő kutatási módszertant választani és alkalmazni, képes arra, hogy önállóan, a szakmai követelményeknek megfelelően olyan írásművet szerkesszen, mely tükrözi a tárgykör rendezéséhez és értelmezéséhez adott személyes hozzájárulását is.

A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.3. A záróvizsga

6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt követelmények teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása és elfogadása.

6.3.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- komplex szóbeli vizsga, amelyben a hallgató számot ad a differenciált szakmai anyag körében megszerzett tudásáról. Tárgyai: a kötelezően választandó szakirányú modul és a szabadon választható multidiszciplináris szakmai ismeretek.

6.3.3. A záróvizsga eredménye

A szakdolgozat és a záróvizsga érdemjegyeiből számított egyszerű számtani átlag egész számra kerekítve. A szakdolgozat érdemjegye a két bíráló által adott jegyek számtani átlagából és a dolgozat szóbeli védésével megszerzettjegyből számított számtani átlag.

XVI. Kultúra-gazdaságtan szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei[13]

1. A képzési cél

Olyan elméleti és gyakorlati szakemberek képzése, akik ismerik a szorosabb értelemben vett kultúra és a közgazdaságtan törvényszerűségeit és azokat képesek úgy alkalmazni, hogy azzal mind a magas szintű kulturális értékek közvetítése, mind pedig a gazdasági haszon lehetővé váljon. A szakon végzett szakemberek képesek közreműködni abban, hogy a kulturális ágazat intézményei minőséget és jövedelmet termeljenek.

2. A képzésben való részvétel előfeltételei

A képzésben a természettudományok, a társadalomtudományok, a bölcsésztudományok és a művészetek területén szerzett főiskolai vagy egyetemi szintű végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt. Más képzési területen végzettek is felvételt nyerhetnek a képzésre. A nyelvtudás előnyt jelent a szakra történő felvételnél.

3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

a) Közgazdász szakképzettséggel rendelkezők esetén szakközgazdász, kultúra-gazdaságtan szakirányú továbbképzési szakon.

b) Közgazdász szakképzettséggel nem rendelkezők esetén kultúra-gazdaságtani szakelőadó.

4. Képzési idő

Nappali tagozaton 2 félév, levelező tagozaton 4 félév, legalább 600 tanóra.

Az oklevél megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpon-tok száma: 60.

5. A képzés főbb tanulmányi területei és azok aránya

5.1. Általános közgazdasági, társadalomtudományi és módszertani ismeretek (38-42 kreditpont):

kultúra-gazdaságtani ismeretek; általános embertani, társadalomelméleti és alkotástani ismeretek; a kulturális reálfolyamatokra - pl. művészetre, tudományra, oktatásra stb. - vonatkozó ismeretek; a kulturális intézmények szervezésének, vezetésének és menedzselésének gyakorlatorientált, módszertani ismeretei.

5.2. Szakmai ismeretek (12-16 kreditpont):

a közgazdaságtudományi iskolák és irányzatok kultúra szempontjából releváns modellkoncepciói, gyakorlati, módszertani ismeretek.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák, szigorlatok teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből, valamint a záróvizsgából tevődik össze.

6.2. Kötelező szigorlati tárgyak:

- kultúra-gazdaságtani szigorlat: a mainstream kultúra-gazdaságtan, a kultúra makrogazdasági összefüggései és a kulturális marketing tárgyak ismereteiből,

- a kultúra reálfolyamatai, a művészet filozófiája és gyakorlata, a tudományelmélet és módszertan és a nevelés-oktatás tárgyak ismereteiből,

- a kultúrtörténet és alapjai szigorlat: a kultúrtörténet, a konformitás-nonkonformitás és a kreatológia (általános alkotáselmélet) tárgyak ismereteiből.

6.3. A szakdolgozat

A szakdolgozat - az elméleti és a gyakorlati tárgyakon túl - a kultúra-gazdaságtani gyakorlatokra és a konzultációra épülő önálló tanulmány.

A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont

6.4. A záróvizsga

6.4.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakötelezettségek teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása és elfogadása.

XVII. Elektronikus hírközlés-menedzsment szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei[14]

1. A képzési cél

A képzés célja szakemberek képzése az elektronikus hírközlés, különösen a távközlési és elektronikus kereskedelmi szolgáltatások gazdálkodási és szabályozási területein. A szak elméleti felkészültséget kíván nyújtani az általános módszerek alkalmazásához, továbbá gyakorlati ismereteket a gazdálkodási, valamint jogi és szabályozási módszertanok elsajátításához. A tanterv és az oktatott ismeretanyag az államigazgatás, a gazdálkodó szervezetek, a gyártók és szolgáltatók igényeit egyaránt figyelembe veszi. A szak elsősorban azoknak a gazdasági, jogi és műszaki szakembereknek nyújt új és gyakorlati ismereteket, akiknek munkája interdiszciplináris felkészültséget igényel.

2. A képzésben részt vevők köre és a részvétel előfeltételei

A képzésben főiskolai vagy egyetemi szintű végzettséggel és jogi, műszaki vagy gazdasági szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt. Az angol nyelv ismerete előny, de nem felvételi követelmény.

3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

a) Közgazdász szakképzettséggel rendelkezők esetén szakközgazdász, elektronikus hírközlés-menedzsment szakirányú továbbképzési szakon.

b) Elektronikus hírközlés menedzser.

4. Képzési idő

Nappali tagozaton 2 félév, levelező tagozaton 4 félév, legalább 600 tanóra.

Az oklevél megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpon-tok száma: 60.

5. A képzés főbb tanulmányi területei és azok aránya

5.1. Általános közgazdasági, társadalomtudományi és módszertani ismeretek (10-15 kreditpont):

makro és mikro emelt szintű közgazdaságtani ismeretek, statisztika, elektronikus hírközlés gazdaságtan, jogi ismeretek, számvitel.

5.2. Szakmai ismeretek (32-36 kreditpont): innovációs menedzsment, hírközlésszolgáltatás-marketing, hálózatok és szolgáltatások szabályozása, hírközlési stratégia- és szolgáltatásfejlesztés, elektronikus kereskedelmi szolgáltatások.

5.3. Szakirányú szakmai ismeretek (5-7 kreditpont): elektronikus hírközlés-technológiai ismeretek, elektronikus kereskedelemtechnológiai ismeretek, marketingkommunikáció és PR, elektronikus gazdasági kapcsolatok joga, európai elektronikus hírközlés-politika és szabályozás.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák - beszámoló, kollokvium, szigorlat - letételéből, valamint szakmai gyakorlatok elvégzéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és záróvizsgából tevődik össze.

6.2. Szigorlatok

- közgazdaságtani szigorlat: a makro- és mikrogazda-ságtani ismeretekből,

- hírközlésszolgáltatás-marketing,

- elektronikus hírközlés gazdaságtana,

- hírközlési szolgáltatásstratégia és fejlesztés.

6.3. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakszemináriumi gyakorlatokra épülő, konkrét elektronikus hírközlés-menedzsment tapasztalatokat összegző munka, amelyben a hallgató ismerteti az elektronikus hírközlés-menedzsmenttel kapcsolatos felfogását és elemzi az általa elvégzett gyakorlatot. A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.4. A záróvizsga

6.4.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt gyakorlati jegyek, kollokviumok, szigorlatok és szakmai gyakorlatok teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása és bírálók által történő elfogadása.

6.4.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- komplex szóbeli vizsga.

6.4.3. A záróvizsga eredménye

A szakdolgozat védésére adott érdemjegy és a szóbeli vizsgára adott érdemjegy egész számra kerekített számtani átlaga.

XVIII. Közvetítés (mediáció) szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei[15]

1. A képzési cél

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik alkalmasak különböző szakterületeken konfliktusban álló felek közötti közvetítésre, közöttük egyezség létrehozására. Cél továbbá olyan készségek és eljárások elsajátíttatása, amelyek alkalmazása segíti a közvetítésben részt vevő feleket munkájuk, közösségi vagy magánéletük során felmerülő konfliktusok és problémák hatékony és hosszú távú megoldásában.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Közvetítő (mediátor)

3. A képzésben résztvevők köre

A képzésben egyetemi vagy főiskolai szintű alapképzési szakon szerzett végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt.

4. A képzési idő

4 félév.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai

5.1. Elméleti alapozó tárgyak (38-42 kreditpont)

5.1.1. Általános alapozó tárgyak:

szociálpszichológiai, szociológiai (különös tekintettel a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok jog- és érdekérvényesítő képességére), személyiségpszichológiai ismeretek.

5.1.2. Specifikus alapozó tárgyak:

a mediáció fogalma, elmélete és története; jogi ismeretek, intézmény- és szervezetrendszer a szakterületi specialitásnak megfelelően (az egészségügyben, a büntetőjogban, a gazdasági életben stb.) .

5.2. Gyakorlati képzés és készségfejlesztés (58-62 kreditpont):

csoportos önismeret-, készség- és személyiségfejlesztés; mediációs és tárgyalási készségek és technikák csoportos fejlesztése.

5.3. Külső terepen folytatott mediációs gyakorlat (8-10 kreditpont):

megfigyelői, komediátori, önálló mediátori tevékenység.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák és két szigorlat letételéből, valamint a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.

6.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat egy, a külső mediációs gyakorlat során megfigyelt eset leírását és elemzését tartalmazó munka. A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.3. A záróvizsga

6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése,

- szakdolgozat benyújtása és elfogadása.

6.3.2. A záróvizsga részei:

- szakdolgozat megvédése,

- komplex szóbeli vizsga letétele.

6.3.3. A záróvizsga eredménye

A szakdolgozatra és annak megvédésére adott érdemjegyek számtani középértékének egész jegyre kerekített átlaga.