131/1999. (VIII. 26.) Korm. rendelet

a művészeti felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 105/1998. (V. 23.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a felsőoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. törvény 72. §-ának d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § A művészeti felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 105/1998. (V. 23.) Korm. rendelet 9. számú melléklete kiegészül az e rendelet mellékleteként közzétett néptánc-színházi tánc szak képesítési követelményeivel.

2. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 131/1999. (VIII. 26.) Korm. rendelethez

NÉPTÁNC-SZÍNHÁZI TÁNC

1. A képzési cél

Olyan néptáncművészek, illetve színházi táncművészek képzése, akik magas fokú technikai képzettséggel és művészi képességgel rendelkeznek a táncművészet különböző területein: képesek különböző stílusú és jellegű szóló és kartáncosi szerepek szuverén megformálására; felkészültek kollektív művészeti alkotómunka végzésére; képesek alkalmazkodni a koreográfus, a rendező elképzeléseihez, az együttes szelleméhez; tájékozottak a klasszikus és modern táncirodalom, valamint a kortárs táncművészet repertoárjában. A végzettek tánckari tagként vagy szólótáncosként működhetnek hivatásos táncegyütteseknél és színházaknál.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Néptánc-színházi táncművész.

3. A képzési idő

8 félévben 3800 óra.

A sajátosságokra tekintettel a főiskolai szintű képzés első négy féléve párhuzamos a középiskolai képzés utolsó két tanévével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai

a) Az általános és szakelméleti alapképzés, amely magában foglal művészet- és művelődéstörténeti, zeneismereti, zenetörténeti, tánctörténeti és kinetográfiai stúdiumokat. E terület a képzés mintegy 30%-át alkotja.

b) Szakmai gyakorlati képzés, amely néptánc, modern tánc, klasszikus balett repertoárt, népzenét, jazzt és zenés játékot és táncegyüttesi vagy színházi szakmai gyakorlatot tartalmaz. E terület a képzés mintegy 70%-át alkotja.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt részben egymásra épülő, részben egymástól független aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgákból - kollokvium, szigorlat, nyelvvizsga -, szakmai gyakorlatok elvégzéséből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsga letételéből tevődik össze.

Az értékelés öt- vagy háromfokozatú értékelési rendszerben történik (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen, illetve kiválóan megfelelt, megfelelt, nem felelt meg).

5.1. Kötelező szigorlati tárgyak

Tánctörténet, művészettörténet, zenetörténet (klasszikus, népzene, jazz).

5.2. Szakdolgozat

Valamely tánctudományi vagy kultúrtörténeti téma önálló munkán alapuló feldolgozása, amely a hallgató alapos tárgyi ismereteit bizonyítja.

6. Záróvizsga

6.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése,

- a szakmai gyakorlat teljesítése,

- alapfokú állami nyelvvizsga megszerzése,

- szakdolgozat benyújtása.

6.2. A záróvizsga része

Zártkörű képesítővizsgák néptánc, modern tánc, klasszikus balett tárgyakból, amelyeken a jelölt számot ad magas fokú technikai és gyakorlati felkészültségéről.

Nyilvános színpadi vizsgakoncert, amelyen a jelölt technikai tudásán túl bizonyosságot tesz előadói képességéről, művészi tehetségéről, repertoárjáról.

A szakdolgozat megvédése.

6.3. A záróvizsga eredménye

A képesítővizsgákon, a színpadi vizsgán elért, valamint a szakdolgozatra és annak megvédésére kapott érdemjegyek számtani átlaga.