17/1999. (IV. 2.) OM rendelet

a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII. törvény végrehajtásáról

A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Szht.) 15. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a szociális és családügyi miniszterrel, valamint a szakképesítésekért felelős miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. §[1] A rendelet hatálya kiterjed az Szht. 2. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott szakképzési hozzájárulásra kötelezettre (a továbbiakban: hozzájárulásra kötelezett), az Szht. 4. § (2) bekezdés d) pontjában, az 5. § (2) bekezdés a) pontjában, továbbá a 8. §-ában felsorolt támogatásban részesülőre.

A szakképzési hozzájárulási kötelezettség elszámolása és eljárási rendje

2. § (1) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki az Szht. 4. §-ának (1) bekezdése szerint gyakorlati képzés szervezésével teljesíti hozzájárulási kötelezettségét, e rendelet hatálybalépését, illetve a gyakorlati képzés szervezésére irányuló első együttműködési megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) vagy tanulószerződés (a továbbiakban: szerződés) megkötését követő 30 napon belül köteles az Oktatási Minisztérium Szakképzési Támogatások Főosztályán (a továbbiakban: Szakképzési Támogatások Főosztálya) bejelentkezni, a Magyar Közlönyben és az Oktatási Közlönyben egyidejűleg közzétett bejelentkezési nyomtatványon.

(2) A bejelentkezési nyomtatvány a következő adatokat tartalmazza:

a) név (cégnév), rövidített cégnév,

b) cím, székhely, telephely(ei),

c) adószám,

d) statisztikai számjel,

e) az állami adóhatóságnál bejelentett bankszámlája, elszámolási számlájának száma, és az azt vezető bank neve,

f) a hozzájárulásra kötelezettnél gyakorlati képzésben részesülő szakképző iskolai tanulók bejelentkezéskori száma, iskolánként, évfolyamonként teljes képzés és részképzés szerinti bontásban (a dokumentumot az érintett iskolák igazgatóival igazoltatni kell),

g) a hozzájárulásra kötelezettnél munkaviszonyban, gyakorlati oktatóként, illetve szakoktatóként foglalkoztatottak bejelentkezéskori száma az alkalmazás módja szerint.

(3)[2] A bejelentkezéshez az alábbi eredeti okiratokat vagy azok cégszerű aláírással hitelesített másolatát kell csatolni:

a) az állami adóhatósághoz történő bejelentkezés adatlapja,

b) a cégbejegyzést elrendelő végzés vagy cégkivonat, ezek hiányában az alapító okirat, társasági szerződés, alapszabály vagy vállalkozói igazolvány,

c) a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 19. § szerint kötött együttműködési megállapodást, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást kötő felek nevét (cégnevét) székhelyét, adószámát, bankszámlaszámát, statisztikai számjelét, a hozzájárulásra kötelezettnél gyakorlati képzésben részesülő szakképző iskolai tanulók szakmánkénti számát, évfolyamonként, teljes képzés, részképzés szerinti bontásban, valamint

d) az Szt. III. fejezete szerinti tanulószerződést.

(4)[3] A (2)-(3) bekezdésben felsorolt adatokban, okiratokban, illetőleg szerződésekben bekövetkező változást a soron következő bevallással egy időben a hozzájárulásra kötelezett köteles bejelenteni az OM Szakképzési Támogatások Főosztályának, egyidejűleg megküldve a módosított dokumentumok eredeti vagy cégszerű aláírással hitelesített másolatát.

(5)[4]

(6) A gyakorlati képzést szervezők a hozzájárulási kötelezettségük éves teljesítését a Magyar Közlönyben és az Oktatási Közlönyben közzétett OM Tájékoztató mellékletét képező "ÉVES BEVALLÁS" nyomtatványon számolják el.

(7) A hozzájárulásra kötelezettnek önrevíziónál - a bevallási nyomtatványok felhasználásával - az Szht. 4. §-ának (9) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárnia.

(8) Ha a hozzájárulásra kötelezett az (1)-(3) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget, ezen kötelezettsége teljesítéséig az Szht. 4. §-ának (2) bekezdésében felsoroltakkal nem csökkentheti bruttó hozzájárulási kötelezettségét.

(9) A hozzájárulásra kötelezett az Szht. 4. §-ának (1)-(5) bekezdésében érintett iratokat a tárgyévet követő 5 évig, a megállapodásokat, szerződéseket pedig a módosításuktól, megszűnésüktől, illetve a felbontásuktól számított 5 évig köteles megőrizni.

A visszatérítés igénylésének feltételei, elszámolása és eljárási szabályai

3. § (1) A szakképzési hozzájárulási kötelezettségét gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett éves bevallását, illetőleg az Szht. 9. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján visszaigénylésre jogosult hozzájárulásra kötelezett a visszatérítési igényét a 2. § (6) bekezdése szerint közzétett bevallási nyomtatványon nyújtja be a Szakképzési Támogatások Főosztályához a tárgyévet követő február hó 15. napjáig.

(2) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki más hozzájárulásra kötelezettnél is gondoskodik tanulói gyakorlati képzéséről, visszatérítési igényét csak saját tanulói létszámának megfelelően érvényesítheti a többletköltségeire, amennyiben az Szht. mellékletében felsorolt költségek, kiadások önmagukban meghaladják a bruttó kötelezettsége mértékét.

(3) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki más hozzájárulásra kötelezettől, annak hozzájárulási kötelezettsége terhére, a gyakorlati képzés - Szht. mellékletében felsorolt elszámolható - költségeihez költséghozzájárulásban részesül, a többletköltségei visszatérítésére az Szht. 4. §-ának (5) bekezdésében foglaltak szerint tarthat igényt.

(4)[5] Az Szht. 9. § (2) bekezdése szerinti negyedéves visszatérítési igényt az a hozzájárulásra kötelezett nyújthatja be, akinek az igazolt visszatérítési igénye adott negyedévben, az év elejétől számítva az 50 000 Ft-ot eléri. Az ennél kisebb visszatérítési igény az éves bevallásban érvényesíthető.

Az a hozzájárulásra kötelezett, aki többletköltség visszatérítését az Szht. 9. §-ának (2) bekezdése alapján negyedévente kívánja érvényesíteni, az első három negyedévben felmerült igényét a 2. § (6) bekezdése szerinti éves bevallási nyomtatvánnyal egyidejűleg közzétett "Adatlap a Munkaerőpiaci Alap Szakképzési Alaprészéből tényleges költség alapján történő visszaigénylés évközi folyósításához" című nyomtatványon nyújthatja be a negyedév lezárását követő hó huszadik napjától. A negyedik negyedévi igénylés az éves bevallás részeként érvényesíthető.

(5) A hozzájárulásra kötelezett utólagos önellenőrzéssel élhet az Szht. 9. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint, a bevallási nyomtatványok felhasználásával.

(6) A visszatérítési igény alapjául szolgáló vagy azt alátámasztó okiratokat öt évig meg kell őrizni.

(7)[6] Az Szht. 9. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő hozzájárulásra kötelezettek bevallásainak másolatát a Szakképzési Alaprész kezelője a bevallások feldolgozását követően negyedévente megküldi az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal területileg illetékes igazgatóságának, aki az Szht. 4. § (10) bekezdése szerint jár el.

(8)[7] A Szakképzési Alaprész kezelője a vele elszámolókkal kapcsolatban feltárt szabálytalanságokról a dokumentáció csatolásával negyedévente tájékoztatja az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal területileg illetékes igazgatóságát, aki a kötelezettség teljesítésének ellenőrzése tekintetében az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint jár el.

A fejlesztési támogatás és elszámolásának szabályai

4. § (1) Fejlesztési támogatás az a támogatás, amit a szakközépiskola, a szakmunkásképző iskola, a szakiskola (a továbbiakban: szakképző iskola) az Szht. 4. §-a (2) bekezdésének d) pontja, valamint az Szht. 5. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján kaphat a hozzájárulásra kötelezettől.

(2) A fejlesztési támogatásról kötött támogatási szerződésnek a következő adatokat is tartalmaznia kell:

a) a felhasználás célja, időtartama,

b) a támogatás összege és módja,

c) az érintett tanulólétszám szakmánként.

(3)[8] Az (1) bekezdés szerint kedvezményezett szakképző iskolák a tárgyévet követő január 15-éig a támogatási szerződéseket vagy azok cégszerű aláírással hitelesített másolatát - a szerződések szerinti támogatók nevét (cégnevét), címét (székhelyét) és a támogatás összegét tartalmazó összesítőt - kötelesek megküldeni az OM Szakképzési Támogatások Főosztályának.

(4) Az (1) bekezdésben rögzített szerződés megvalósulását a Szakképzési Alaprész kezelője ellenőrizheti.

A Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből adható, fejlesztésre irányuló beruházási célú támogatás szabályai

5. § (1) A Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből az Szht. 8. §-ának (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerint beruházási célú - vissza nem térítendő, nyilvános pályázat alapján odaítélendő - támogatás adható a szakképzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére.

(2)[9] A pályázatot az alaprész

a) központi kerete terhére történő kiírás esetében az Oktatási Minisztériumhoz,

b) decentralizált kerete terhére történő kiírás esetében a működés szerint illetékes megyei/fővárosi munkaügyi központhoz (a továbbiakban: munkaügyi központ)

kell benyújtani.

(3) A pályázati kiírás a következőket tartalmazza:

a) a pályázat kiírójának megnevezése,

b) a pályázat célja,

c) a támogathatók köre,

d) a támogatás feltételei,

e) az elbírálás szempontjai,

f) a beküldés határideje és helye.

(4) A pályázat a következőket tartalmazza:

a) a pályázó neve (cégneve), címe (székhelye), adószáma és statisztikai számjele,

b) a pályázó az állami adóhatóságnál bejelentett bankszámlaszáma és a számlavezető pénzintézetének megnevezése, ahova a támogatás összege utalandó,

c) a megvalósítandó beruházás leírása,

d) az igényelt támogatás összege,

e) a beruházás megvalósításának tervezett kezdő és befejező időpontja,

f) a pályázat által közvetlenül érintett tanulók, illetve hallgatók száma,

g) az a)-f) pontokban foglaltakon kívül a pályázat kiírója által kért egyéb adatok.

(5) A pályázathoz csatolni kell:

a) az elvégezni kívánt feladatok felsorolását, részletes, forrásonkénti bevételi és költségkalkulációját,

b)[10] a társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetek esetén elkülönített számlán az erre a pályázati célra rendelkezésre álló saját és egyéb pénzeszközök meglétének igazolását,

c) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy általános forgalmi adó alany-e,

d) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy nem áll csőd-, felszámolási, illetve végelszámolási eljárás alatt,

e) központi keret terhére benyújtott pályázat esetén a székhely szerint illetékes munkaügyi központ nyilatkozatát arról, hogy a (8) bekezdésben foglalt kizáró feltételek nem állnak fenn.

(6) A pályázatokról döntés a beküldési határidőt követő 60 napon belül

a) a központi keret terhére kiírt pályázatoknál az Szht. 11. §-a (1) bekezdésének a) pontja,

b) a decentralizált keret terhére kiírt pályázatoknál az Szht. 11. §-a (1) bekezdésének b) pontja

szerint történik.

(7) A szerződést a döntést követő 60 napon belül a támogatottal meg kell kötni, amennyiben ez a támogatott hibájából nem történik meg, a döntés érvényét veszti.

(8) Nem részesülhet támogatásban az a pályázó, aki

a) az adott pályázat kiírását megelőző két éven belül a kiíró által meghirdetett, fejlesztésre irányuló beruházási célú pályázatban megtévesztő vagy valótlan adatot szolgáltatott,

b) az adott pályázat kiírását megelőző két éven belül a kiírótól nyert pályázatát és az arra kötött szerződést maradéktalanul nem teljesítette,

c) a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészével szemben a tárgyévet megelőző időszakra a kiíróval szemben lejárt teljesítetlen kötelezettsége van.

(9) A beruházási célú támogatásról kötött szerződésnek a következőket is tartalmaznia kell:

a) a támogatásban részesülő adatai (neve, címe, adószáma és statisztikai számjele),

b) a támogatásban részesülő állami adóhatóságnál bejelentett bankszámlaszáma és a számlavezető pénzintézetének megnevezése, ahova a támogatás összege átutalható,

c) a felhasználás célja,

d) a támogatás összege és módja, ütemezése,

e)[11] gazdálkodó szervezeteknek a beruházáshoz rendelkezésre álló, elkülönített saját és egyéb pénzeszközök összegét,

f) a beruházás kezdésének és befejezésének tervezett időpontja, valamint a támogatás felhasználásáról az elszámolás időpontja,

g) a fejlesztéssel közvetlenül érintett tanulói, illetve hallgatói létszám,

h) a szerződésszegés, illetve a támogatás nem rendeltetésszerű felhasználásának jogkövetkezményei.

(10) A támogatás folyósítása, ha a szerződést

a) az Szht. 11. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján az Oktatási Minisztérium kötötte, a teljesítést követően, a beszerzésről kiállított számla hiteles másolatának és állományba vételi bizonylatának a Szakképzési Támogatások Főosztályára történő megküldését követő 30 napon belül, utólagos finanszírozással, vagy előlegként utólagos elszámolással történik,

b) az Szht. 11. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján az illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ igazgatója kötötte, a teljesítést követően a beszerzésről kiállított számla hiteles másolatának és az állományba vétel bizonylatának az illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központhoz történő megküldését követő 30 napon belül utólagos finanszírozással, a támogatott bankszámlájára való átutalással történik.

(11)[12] A Munkaerőpiaci Alap Szakképzési Alaprész:

a) a központi kerete terhére adott támogatás felhasználását az Oktatási Minisztérium ellenőrzi,

b) a decentralizált kerete terhére adott támogatás felhasználását a Munkaerőpiaci Alap kezelője a munkaügyi központ bevonásával ellenőrzi, továbbá az Oktatási Minisztérium is - a Munkaerőpiaci Alap kezelőjével kötött külön megállapodás alapján - ellenőrizheti.

A Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből a főtevékenységként gyakorlati képzést végzők részére az alapképzéshez nyújtható támogatás szabályai

6. § (1) Az Szht. 8. §-ának (5) bekezdése szerinti hozzájárulásra kötelezett az a gazdasági társaság, amelyik a Központi Statisztikai Hivatal Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere (TEÁOR) szerint a "80.42 Felnőtt és egyéb oktatás" tevékenységet főtevékenységként végzi, és ez a főtevékenység a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény hatálya alá tartozó, az állam által elismert szakképesítés megszerzését biztosító szakképzés, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény hatálya alá tartozó gyakorlati képzés.

(2) Az Szht. 8. §-ának (5) bekezdésében meghatározottak részére a támogatás vissza nem térítendő. A támogatás igénylésének feltétele, hogy a főtevékenységként gyakorlati képzést végző gazdasági társaság

a) a 2. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint eleget tesz bejelentkezési kötelezettségének,

b) az első kérelme benyújtásakor megszerzi a tagsága szerint illetékes területi gazdasági kamara tanúsítványát arról, hogy rendelkezik az adott szakképesítés gyakorlati képzéséhez jogszabályban előírt feltételekkel.

(3) A támogatás igényléséhez, illetve folyósításához a 2. § (5) bekezdése szerint közzétett nyomtatványokat három példányban kell kitölteni a kérelmezőnek, amelyhez a (2) bekezdés b) pontjában szereplő tanúsítványt, valamint az oktatott tanulóknak az (6) bekezdésben megjelölt időpontok szerinti létszámát szakmánkénti és évfolyamonkénti bontásban [a dokumentumot az érintett iskola(k) igazgató(i)val igazoltatva] csatolnia kell.

(4) A folyósításhoz szükséges kérelmet a kitöltött nyomtatványon minden év szeptember 30-áig, illetve február 28-áig kell benyújtani a Szakképzési Támogatások Főosztályára.

(5) A támogatás nyújtásáról az oktatási miniszter vagy az általa megbízott személy a benyújtás határidejétől számított 15 napon belül dönt. A döntést követő 15 napon belül a Szakképzési Támogatások Főosztálya a támogatásban részesülővel szerződést köt, és a szerződéskötést követő 15 napon belül folyósítja a támogatást.

(6) A támogatás folyósítása két részletben történik a tanév folyamán, a szeptember 15-ei, illetve a február 15-ei tanulólétszám alapján.

(7) A támogatás felhasználható:

a) az elsőéves tanulók szerszámköltségeire,

b) az alapképzés céljait szolgáló tanműhely, laboratórium, egyéb gyakorló terület bérleti és közüzemi szolgáltatásai költségeire.

(8) A támogatásban részesített gazdasági társaság az egész tanévre folyósított támogatás felhasználásáról az erre szolgáló nyomtatványon számol el a Szakképzési Támogatások Főosztályának minden év augusztus 31-éig. A (6) bekezdésben megjelölt időpontokat követő létszámváltozásból adódó különbözetet az éves elszámolásnál kell érvényesíteni. Amennyiben a támogatás összege nem kerül teljes mértékben felhasználásra, a különbözetet a támogatásban részesített köteles az elszámolás benyújtásával egyidejűleg augusztus 31-éig közvetlenül a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprész Magyar Államkincstárnál vezetett felhasználási keretszámlájára befizetni.

(9) Nem adható támogatás abban az esetben, ha a gazdasági társaság nem számolt el az előző tanévi támogatás felhasználásáról.

Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészének felhasználása

7. § (1) A Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprész felhasználásának döntéshozója, szakmai irányítója és a központi keret pénzügyi bonyolítója - a szociális és családügyi miniszter rendelkezési jogosultságának változatlanul hagyásával - az Oktatási Minisztérium.

(2) A Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprész központi keretének teljes körű pénzügyi bonyolítását MPA lebonyolítási számlán végzi az Oktatási Minisztérium.

(3) A munkaügyi központok szakképzéssel kapcsolatos feladatainak szakmai irányítását a Szociális és Családügyi Minisztérium Alapkezelési Főosztályán keresztül az Oktatási Minisztérium látja el.

(4) Az MPA szakképzési alaprész központi kerete kezelésének konkrét szabályait, a pénzügyi bonyolító adatszolgáltatási és beszámolási kötelezettségét a szociális és családügyi miniszter az oktatási miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a foglalkoztatás elősegítése és a munkanélküliek ellátásáról szóló, többször módosított 1991. évi IV. törvény alapján - külön rendeletben szabályozza.

Záró rendelkezések

8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

9. § A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 9/1997. (IV. 28.) MüM rendelet és a módosítására kiadott 21/1997. (XII. 29.) MüM rendelet hatályát veszti.

Pokorni Zoltán s. k.,

oktatási miniszter