19/1999. (XII. 20.) NKÖM rendelet

egyes műemlékek védetté nyilvánításáról, illetőleg műemléki védettség megszüntetéséről

A műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV. törvény 60. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest II., Battai lépcső 12/a. szám alatti, 11652/14. hrsz.-on nyilvántartott lakóépületet. A védelem a 2113 m2 nagyságú ingatlan egészére kiterjed.

(2) Műemléki környezetként a 11652/9; 11652/12; 11652/13; 11652/15; 11904/2; 11908/2 hrsz.-ú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Reklám az épületen nem, ingatlanán a műemlékvédelmi hatóság engedélyével helyezhető el.

(4) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(5) A védetté nyilvánítás célja az 1938-1940-ben Rimanóczy Gyula által tervezett villaépület építészeti értékeinek megőrzése.

2. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest II., Templom utca 12-14. szám alatti egykori Klebelsberg-kastélyt. A műemléki védelem az 54281 hrsz.-ú, 8375 m2 nagyságú ingatlan teljes területére kiterjed.

(2) Műemléki környezetként az 54300/1; 54225; 54224/1; 54282/1; 54282/2; 54283 hrsz.-ú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Reklám az épületen nem, ingatlanán a műemlékvédelmi hatóság engedélyével helyezhető el.

(4) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(5) A védetté nyilvánítás célja az egykori Klebelsberg-kastély épületegyüttesének és parkjának településszerkezeti, építészeti, belsőépítészeti, iparművészeti értékvédelme.

3. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest VI., Dózsa György út 84/a. szám alatti, 29729/11 hrsz. alatt nyilvántartott irodaház épületet. A védettség az 5367 m2 nagyságú ingatlan egészére kiterjed.

(2) Műemléki környezetként a szomszédos 29729/10 és 29727 hrsz.-ú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Az épületen és ingatlanán reklám csak a műemlékvédelmi hatóság engedélyével helyezhető el.

(4) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(5) Az épület, a Magyar Építőipari Munkások Országos Szövetségének egykori székháza 1948-1949-ben épült, Gádoros Lajos, Perényi Imre, Preisich Gábor és Szrogh György tervei alapján. A védetté nyilvánítás célja a második világháborút követő modern magyar építészet főművének tartott épület városképformáló tömegének, építészeti és belsőépítészeti értékeinek, korszerű szerkezeti megoldásainak megőrzése.

4. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest VII., Hársfa utca 10/b. szám alatti, 33647 hrsz. alatt nyilvántartott lakóépületet. A védelem a 651 m2 nagyságú ingatlan teljes területére kiterjed.

(2) Műemléki környezetként a szomszédos 33646, 33648, 33657 hrsz.-ú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Az épületen reklám csak a műemlékvédelmi hatóság engedélyével helyezhető el.

(4) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(5) A védetté nyilvánítás célja az 1898-ban emelt eklektikus lakóépület építészeti és belsőépítészeti értékeinek, ólombetétes színesüveg ablakainak, stukkódíszeinek, burkolatainak, igényes nyílászáróinak megőrzése.

5. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest VIII., Rákóczi út 47. szám alatti, 34643 hrsz.-ú lakóházban a 34643/0/A/41 albetét alatt nyilvántartott, és a Rákóczi út 49. szám alatti, 34642 hrsz.-ú lakóházban a 34642/0/A/2 albetét alatt nyilvántartott ingatlanrészek utcai homlokzati falán lévő portált.

(2) A védett épületrész műemléki környezeteként a két épület utcai homlokzatát, valamint a 34643/0/A/41 és 34642/0/A/2 hrsz.-ú ingatlanrészeknek az utcai szárnyban lévő helyiségeit jelölöm ki.

(3) Az épületek földszinti homlokzatszakaszán reklám csak a műemlékvédelmi hatóság engedélyével helyezhető el.

(4) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(5) A védetté nyilvánítás célja a Hauer cukrászda részére 1930 körül készült, gazdag faragással díszített fa portál megőrzése.

6. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest VIII., Csokonai utca 8. számú, 34656 hrsz. alatt nyilvántartott lakóépületet. A védelem az 549 m2 nagyságú ingatlan egészére kiterjed.

(2) Műemléki környezetként a szomszédos 34654, 34655, 34657 hrsz.-ú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Az épületen és ingatlanán reklám csak a műemlékvédelmi hatóság engedélyével helyezhető el.

(4) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(5) A védetté nyilvánítás célja az 1902-1906 között Fodor Gyula tervei szerint épült szecessziós lakóépület építészeti, belsőépítészeti értékeinek megőrzése.

7. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest VIII., Rákóczi út 43. számú, 34645 hrsz.-on nyilvántartott Palace szálló épületét. A védelem a 803 m2 nagyságú ingatlan teljes egészére kiterjed.

(2) Műemléki környezetként a 34644 és 34646 hrsz.-ú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Az épületen és ingatlanán reklám csak a műemlékvédelmi hatóság engedélyével helyezhető el.

(4) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(5) A védetté nyilvánítás célja az 1911-ben Komor Marcell és Jakab Dezső tervei szerint emelt szállóépület építészeti és iparművészeti értékeinek megőrzése.

8. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest IX., 37082 hrsz.-ú ingatlanon álló Lónyai utca 29. szám alatti épületet. A védettség a 3737 m2 nagyságú ingatlanból csak magára az épületre terjed ki.

(2) A 37082 hrsz. ingatlan további részét, valamint 37081 , 37090, 36971 és 36961 hrsz.-ú ingatlanokat műemléki környezetté nyilvánítom.

(3) Reklám a védett épületen nem, ingatlanán a műemlékvédelmi hatóság engedélyével helyezhető el.

(4) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(5) A városi palotát Gregersen Guildbrand építtette 1875-ben, Bergh Károly tervei alapján. A védetté nyilvánítás célja az épület építészeti értékeinek, gazdag belső díszítésének, szobrászati minőségű fa nyílászáróinak, burkolatainak, kő kandallóinak, a nagyszalonban lévő, Lotz Károlynak tulajdonított freskóknak megőrzése.

9. § (1)[1] Műemlékké nyilvánítom a Hajdú-Bihar vármegyei Derecske, Nyárfa utca 30. számú, 1949 hrsz. alatti lakóépületet és gazdasági épületeit (nyári konyha - egykori katonaház, pelyvás, kamara, kukoricagóré). A védettség a 2494 m2 nagyságú ingatlan teljes területére kiterjed.

(2) Műemléki környezetként az 1948/1, 1948/2, 1947/2, 1860/2 hrsz.-ú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) A műemléki bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket a III. kategóriába sorolom.

(4) A védett épületen és ingatlanán reklám csak a műemlékvédelmi hatóság engedélyével helyezhető el.

(5) A műemléki védettség célja az 1824-ben épült, jellegzetes hajdú-bihari katonaházat is tartalmazó, építészeti részleteiben különlegesen gazdag, teljes paraszti porta megőrzése.

10. § (1)[2] Műemlékké nyilvánítom a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Jászfelsőszentgyörgy, Bánhegy présházait, melyek a következő helyrajzi számú földrészleteken állnak: 059/10; 059/11; 061/1; 061/3; 061/17; 061/22; 072/20; 072/24; 072/25; 072/32; 072/37; valamint a 072/20-as helyrajzi számú földrészleten álló haranglábat és a 072/19-es helyrajzi számú földrészleten álló keresztet.

A műemléki védelem kiterjed az ingatlanok teljes területére, kivéve a 072/19 számú ingatlant, mely esetében a védettség csupán a keresztre és talapzatára vonatkozik.

(2)[3] Műemléki környezetként a 059/9; 059/12; 059/20; 061/4; 061/6; 061/16; 061/18; 061/21; 061/23; 072/23; 072/38; 072/36; 072/33; 072/31; 072/26; 072/21; 072/19; 072/18 hrsz.-ú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) A védett ingatlanok a műemlékvédelmi bírság alapjául szolgáló érték szempontjából a III. kategóriába tartoznak.

(4) A műemléki védelem célja a másfél évszázados szőlőműveléshez kapcsolódó hagyományok ápolása, a présházegyüttes és annak központi részén lévő, különös jelentőségű harangláb-kőkereszt-kápolna megmaradásának biztosítása.

11. § (1)[4] Műemlékké nyilvánítom a Baranya vármegyei Somogyhárságy község 029 hrsz.-ú temetőjében álló ún. régi ravatalozó, ténylegesen a Festetics-Raczyszka mauzóleum épületét a temető "a" alrészletű kegyeleti park művelési ágú 1391 m2 nagyságú területrészét a benne található síremlékekkel és sírkeresztekkel, valamint a temetőben, a kegyeleti park területén kívül álló, 1832-ben emelt kőkeresztet.

A műemléki védelem kiterjed a mauzóleum épületére, a kegyeleti park teljes területére, valamint a kőkeresztre és az általa elfoglalt területre.

(2) A 029 hrsz.-ú temető "b" alrészlete műemléki környezetnek minősül.

(3) A 029/a alrészletű kegyeleti parkban a további betemetés nem engedélyezett.

(4) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemlékeket III. kategóriába sorolom.

(5) A műemléki védelem célja a klasszicista stílusú, kör alaprajzú, kupolás térlefedésű 1846 körül épült mauzóleum, a Bartalits Mihály által faragott, 1832-ben állított klasszicista stílusú kőkereszt, a kegyeleti park területén másodlagosan elhelyezett XVII-XIX. századi késő barokk jellegű síremlékek és sírkeresztek, valamint a Bartalits Mihály által faragott és 1856-ban felállított Sopronyi Ignác síremlék megőrzése és környezetének védelme.

12. § (1)[5] Műemlékké nyilvánítom a Pest vármegyei Bernecebaráti, Széchenyi utca 14. szám alatti, 507 hrsz.-ú népi lakóházat. A védelem a 259 m2 nagyságú ingatlan teljes területére kiterjed.

(2) Műemléki környezetként az 506, 508 és 509 hrsz.-ú ingatlanokat jelölöm ki.

(3) Az épületen és ingatlanán reklám csak a műemlékvédelmi hatóság engedélyével helyezhető el.

(4) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemlékeket III. kategóriába sorolom.

(5) A védetté nyilvánítás célja a századforduló környékén épült, a falusi életforma jellemzőit őrző szabadkéményes, cserépkemencés, faragott deszkaoromzatos népi lakóépület építészeti, kultúrtörténeti értékeinek megőrzése.

13. § (1)[6] Műemlékké nyilvánítom a Veszprém vármegyei Nemesszalók, 416 hrsz. alatt nyilvántartott temetőjében álló Szakonyi kriptát. A műemléki védelem csak az építményre terjed ki.

(2) Műemléki környezetként az építmény körüli 5 m széles területsávot jelölöm ki.

(3) A műemlékvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) A védetté nyilvánítás célja az 1868-ban épült, romantikus oromzatos kriptaépület és annak homlokzati falában, valamint a kriptatérben található vörösmárvány és vörös gránit feliratos táblák megőrzése.

14. § (1) Megszüntetem a Budapest VI., Király utca, Székely Mihály utca, Paulay Ede utca és Vasvári Pál utca által határolt tömb területén elhelyezkedő 29312/2 hrsz.-ú ingatlan műemléki védettségét, egyúttal az ingatlant műemléki környezetté nyilvánítom.

(2) A 29312/2 hrsz.-ú ingatlan a 29312 hrsz.-ú, Budapest VI., Király utca 36. szám alatti és 29313 hrsz.-ú, Budapest VI., Király utca 38. szám alatti ingatlanok telekalakítása során jött létre, a rendezési tervnek megfelelően. A 29312/2 hrsz.-ú földrészleten műemléki értéket hordozó objektum nem található, ezért a műemléki védelem fenntartása nem indokolt.

15. § A rendeletben műemléki védettség alá helyezett építmények fenntartásáról, jó karban tartásáról a műemlék tulajdonosa, vagyonkezelője, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlója, továbbá jogszabályban meghatározott esetekben ingyenes használója a műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV. törvény szerint köteles gondoskodni.

16. § A rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Dr. Hámori József s. k.,

a nemzeti kulturális örökség minisztere