21/1999. (VII. 22.) KHVM-KöM együttes rendelet

a vízminőségi kárelhárítással összefüggő üzemi tervek készítésének, karbantartásának és korszerűsítésének szabályairól

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 45. §-a (8) bekezdésének a) pontjában, továbbá a vízminőségi kárelhárítással összefüggő feladatokról szóló 132/1997. (VII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 5. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, valamint a környezetvédelmi miniszter a következőket rendeli el:

1. § A rendelet hatálya

(1) A rendelet hatálya az R. 5. §-ának (2) bekezdésében meghatározott vízforgalmat meghaladó tevékenységet végző gazdálkodó szervezetekre, továbbá a vízforgalmi adatoktól függetlenül azokra az egyéb gazdálkodó szervezetekre terjed ki, amelyeknél az alkalmazott technológia indokolja, és ezért a terv elkészítésére a gazdálkodó szervezetet az illetékes vízügyi hatóság határozatában kötelezte.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó gazdálkodó szervek esetén a jogszabályban meghatározott vízforgalmat, illetőleg a vízminőségi kárelhárítás szempontjából jelentős technológiát telephelyenként, üzemenként kell figyelembe venni.

2. § (1)[1] A terveknek e rendelet 1. számú melléklete szerinti adatokat, dokumentumokat és nyilvántartásokat kell tartalmazniuk. A tervek részletességét a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: KTVF) határozza meg, egyöntetűségüket pedig a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium biztosítja.

(2)[2] A terveket 4 példányban kell elkészíteni, amelyből

a) egy példányt a gazdálkodó szervezet székhelyén, egy példányt a terv által érintett üzemegységnél, telephelyen kell tartani, továbbá

b) egy-egy példányát a KTVF-nek és az illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságnak (a továbbiakban: KÖVIZIG) meg kell küldeni.

(3) Az e rendelet szerinti kárelhárítási tervet csak vízminőség-védelmi, csatornázási, szennyvíztisztítási, vízanalitikai és vízminőség-védelmi, vízkészletgazdálkodási szakértői jogosultsággal rendelkező személy készíthet. A jogosultságot igazolni kell.

3. § A tervek karbantartása, felülvizsgálata és módosítása

(1) Az üzemi kárelhárítási tervek adatainak folyamatos vezetéséről, az adatokban bekövetkezett változás rögzítéséről, átvezetéséről, illetve a terv ezzel összefüggő felülvizsgálatáról - ideértve az üzem munkarendjében bekövetkezett változásokat - a terv készítésére kötelezettnek kell gondoskodnia.

(2)[3] A változásokról a KTVF-et és a KÖVIZIG-et 30 napon belül értesíteni kell.

4. § (1) A terveket a terv készítésére kötelezettnek - a változások átvezetésétől függetlenül - ötévenként felül kell vizsgálni, jogszabályváltozás esetén a lehető leghamarabb módosítani kell.

(2) Az (1) bekezdés szerint kell eljárni olyan esetben is, amikor az üzem technológiájában, vízforgalmában, a gazdálkodó szervezet ezzel összefüggő tevékenységi körében vagy tulajdonjogában változás következett be.

(3)[4] A terv módosításáról a KTVF-et és a KÖVIZIG-et az érintett módosításra vonatkozó tervrészlet megküldésével tájékoztatni kell.

(4)[5] Amennyiben a rendelet hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteknél a vízforgalom vagy az alkalmazott technológia, illetve tevékenység módosulása miatt a gazdálkodó szervezetnek nem kell tervet készíteni, úgy ezt a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül a gazdálkodó szervezet székhelye, érintett telephelye szerint illetékes KTVF-nek az R.-ben foglaltak szerint be kell jelenteni.

5. § Vegyes és záró rendelkezések

(1) Azokat a technológiákat és tevékenységeket, amelyeknél a terv készítése a vízforgalmi adatoktól függetlenül szükséges, e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(2)[6] Amennyiben e rendelet hatálya alá tartozó, illetve a KTVF határozatában megjelölt és tervkészítésre kötelezett gazdálkodó szervezet vízhasználat gyakorlásával vagy vízilétesítmény üzemeltetésével egyben vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó tevékenységet is végez, a tervekkel kapcsolatos kötelezettségek teljesítését a Vgtv.-ben meghatározott vízügyi felügyeleti ellenőrzés során is vizsgálni kell.

(3)[7] A KTVF e rendeletben, illetve a hatósági határozatban foglaltak érvényesülését a hatósági ellenőrzésre vonatkozó általános szabályok szerint ellenőrzi.

(4)[8] Ha az ellenőrzés eredménye alapján az állapítható meg, hogy a gazdálkodó szervezet a jogszabályban meghatározott és a tervek elkészítésével, rendszeres karbantartásával vagy módosításával kapcsolatos feladatait (ideértve a terv tartalmi teljességét is) nem teljesítette, a KTVF a gazdálkodó szervezetet e rendelet szerinti terv benyújtására vagy kiegészítésére kötelezi.

(5) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. A (2)-(4) bekezdésben meghatározottak az R. 18. § (2) bekezdése szerint 1999. szeptember 1-jét követően alkalmazhatók.

Katona Kálmán s. k.,

közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter

Dr. Pepó Pál s. k.,

környezetvédelmi miniszter

1. számú melléklet a 21/1999. (VII. 22.) KHVM-KöM együttes rendelethez

Üzemi vízminőségi kárelhárítási tervek

1. Általános tartalom

- az üzem székhelyének, tulajdonosának és üzemeltetőjének megnevezése, címe, telefon- és telefaxszáma,

- az üzem, telephely neve, címe, telefon- és telefax száma,

- működési, üzemeltetési engedélyének hivatalos másolata,

- az intézkedésre jogosult vezetők neve, beosztása, címe, telefon- és telefaxszáma,

- a környezetvédelmi megbízott (vízminőségvédelmi felelős) neve, beosztása, címe, telefon- és telefaxszáma,

- a felelős vezetők elérhetősége,

- az üzem tevékenységének ismertetése, az alkalmazott technológia bemutatása,

- az üzem környezetének hidrogeológiai jellemzői, helyi és közeli kútadatok, különös tekintettel a potenciális szennyezőforrásokra,

- a veszélyeztetett felszíni és felszín alatti vizek meghatározása,

- a befogadók hidraulikai adatai (vízhozam- és vízsebesség-adatok, szelvény paraméterek) a befolyás szelvényében,

- közművek (víz, gáz, telefon, távhő, elektromos ellátás),

- megközelítési útvonalak,

- a szennyvízgyűjtő, -kezelő, -elvezető létesítmények, a kibocsátott szennyvíz jellemző mennyiségi és minőségi paraméterei,

- csapadékvíz-elvezető hálózat,

- a raktározott tüzelő- és fűtőanyagok üzemen belüli tárolása, szállítási módja,

- a vegyi, biológiai anyagok (nyersanyagok, fél kész és késztermékek) mennyisége, üzemen belüli tárolása, szállítási módja,

- a keletkező veszélyes hulladékok üzemi gyűjtésének módja, mennyisége,

- az üzemi kárelhárítási anyagok raktározása.

2. A kárelhárítási tervek szerkezete

a) Műszaki leírás

Az 1. pont szerinti szöveges, táblázatos és ábrás iratanyag.

b) Dokumentációk

- vízminőségi kárelhárítási napló (káresemények és kárelhárítási beavatkozások, intézkedések időbeli dokumentálása),

- veszélyes hulladékok mennyiségének és összetételének meghatározása anyagmérleg alapján,

- hatósági ellenőrzések jegyzőkönyve, intézkedési tervek,

- átnézetes helyszínrajz az üzem település-földrajzi elhelyezkedéséről, megközelítési utakról, befogadókról,

- részletes helyszínrajz az üzem területéről, üzemi létesítmények, úthálózat, közművek, technológiai csővezetékek, tartályok feltüntetésével,

- az üzem vízellátási rendszere,

- telepen belüli szennyvíz és csapadékvíz-kezelő és elvezető létesítmények helyszínrajza, hossz-szelvénye, a műtárgyak általános terve, működési vázlatok,

- a tulajdonjog igazolása (tulajdonilap-másolat, ingatlan-nyilvántartási térképmásolat).

3. A kárelhárítási tervek tartalma

a) Együttműködési terv:[9]

- az üzemen belüli figyelőhálózat felépítése,

- a riasztás és tájékoztatás módja,

- a kárelhárítás irányításáért felelős vezetők neve, beosztása, címe, telefonszáma, az üzemi kárelhárítási szervezetbe beosztott személyek neve, beosztása, címe, telefonszáma,

- a területileg illetékes KTVF, ÁNTSZ, Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, önkormányzat, tűzoltóság, polgári védelem, továbbá a területen működő KÖVIZIG címe, telefon- és telefaxszáma,

- az üzem területére történő belépés rendje,

- a kárelhárításba bevonható szervezetek, vállalkozások címe, együttműködési megállapodások.

b) Lokalizációs terv:

- a lokalizáció személyi és tárgyi erőforrás szükséglete,

- az üzemen belüli, valamint az üzem és a befogadó közötti beavatkozási pontok, az állandó és ideiglenes elzáró szerkezetek helye, a felvonulási és terelő útvonalak, a lokalizációs munkák technológiai utasítása,

- a lokalizációs anyagok tárolási helye és hozzáférhetősége,

- illetéktelenek távol tartásának módja, a szennyezett terület körülhatárolása, figyelmeztető táblák, jelzések kihelyezése.

c) Kárelhárítási műveleti terv:

- a rendkívüli szennyezés megelőzésének műszaki feltételei (kármentők, figyelő- és jelzőrendszerek), a kárelhárítás erőforrás szükséglete,

- a kárelhárítási műveletek technológiai utasításai,

- a kárelhárítás során keletkező veszélyes hulladék összegyűjtésének, elszállításának, ártalmatlanításának módja,

- a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok.

d) Kárelhárítási anyagok és eszközök meghatározása:

- a helyszínen készletben tartandó kárelhárítási anyagok, eszközök mennyiségét - az üzemben tárolt, feldolgozott veszélyes anyagok volumenéhez igazodva - úgy kell meghatározni, hogy rendkívüli szennyezés esetén biztosítható legyen a szennyeződés telepen belüli lokalizálása,

- az elhasznált kárelhárítási anyagokat és eszközöket a kárelhárítást követően azonnal pótolni kell.

2. számú melléklet a 21/1999. (VII. 22.) KHVM-KöM együttes rendelethez

Az 5. § (1) bekezdés szerinti

a) technológiák és üzemek:

- erőművek,

- kőolaj és földgáz feldolgozása,

- vegyipari üzemek,

- gyógyszergyártás,

- festékgyártás,

- felületkezelés,

- papírgyártás,

- bőrgyártás,

- textilipar,

- akkumulátorgyártás,

- az élelmiszeripar egyes területei, például

= tejipari üzemek,

= cukorgyártás,

= növényolaj-ipari üzemek,

= bor- és söripari üzemek,

= szesz- és keményítőgyártás,

= vágóhidak, húsfeldolgozás;

b) tevékenységek:

- veszélyes hulladék gyűjtése, tárolása, kezelése,

- folyékony kommunális hulladék elhelyezése,

- szilárd kommunális hulladéklerakók üzemeltetése,

- szennyvíztisztítás,

- növényvédő szer, műtrágya raktározása, szállítása,

- gépkocsimosó, gépjárműszerviz, üzemanyagtöltő állomások üzemeltetése,

- szénhidrogén-tárolók és tartályparkok üzemeltetése,

- bányaművelés,

- állati hulladék gyűjtése, szállítása, kezelése,

- folyadék csővezetékben való szállítása,

- hévíz hasznosítása.