132/1997. (VII. 24.) Korm. rendelet

a vízminőségi kárelhárítással összefüggő feladatokról

A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 18. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. Általános rendelkezések

1. § (1) A vízminőségi kárelhárítás (a továbbiakban: kárelhárítás) a vizek előre nem látható események vagy ismeretlen ok miatt rendkívüli mértékben bekövetkező elszennyeződése esetén a keletkező károk megelőzésére, elhárítására, illetőleg mérséklésére irányuló tevékenység.

(2)[1] Aki a vízminőség veszélyeztetését vagy romlását előidézte (a továbbiakban: károkozó), valamint az elszennyeződött víz vagy vízilétesítmény tulajdonosa a veszély megszüntetésében, illetőleg a kár elhárításában - az illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: KÖVIZIG) szakmai irányítása és az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: KTVF) felügyelete mellett -köteles közreműködni.

(3) Külföldről átterjedő vízszennyezés esetén vagy abban az esetben, ha a károkozó ismeretlen, a kárelhárítás ellátása a (2) bekezdés szerinti munkamegosztásban a VIZIG és a KF feladata.

(4)[2] A környezetvédelmi és vízügyi miniszter a kárelhárítás országos irányítását a területi szervek (KÖVIZIG, KTVF) tekintetében a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (a továbbiakban: VKKI) főigazgatója (a továbbiakban: főigazgató) útján látja el.

2. § A kárelhárítással kapcsolatos feladatok:

a) a felkészülés,

b) a rendkívüli szennyezés felderítése és minősítése,

c) a kárelhárítás műveleti végrehajtása, valamint a megszüntetését követő intézkedések.

II. A kárelhárításra való felkészülés

A feladatok megosztása

3. § A kárelhárításra való felkészülésben a vízek minőségét veszélyeztető gazdálkodó szervezetek, valamint a vízügyi és a környezetvédelmi szervek feladataikat önállóan és e rendeletben meghatározott együttműködéssel hajtják végre.

Adatok nyilvántartása

4. § (1) A KF köteles a működési területén felmérni és nyilvántartani azokat a lehetséges szennyezőforrásokat, amelyek rendkívüli mértékben veszélyeztethetik a térségben a vizek minőségi állapotát.

(2) A kárelhárítás egységes adatnyilvántartását a KF kezeli, és az adatok hozzáférhetőségét a VIZIG, valamint a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek számára biztosítja. A VIZIG a birtokában lévő, a nyilvántartási rendszerbe illeszkedő adatokat rendszeresen szolgáltatja a KF-nek.

Kárelhárítási tervek

5. § (1) A kárelhárítást üzemi és területi tervek alapján kell végrehajtani.

(2)[3] Üzemi tervet az 5 m3/h vízforgalmat meghaladó gazdálkodó szervezeteknek, továbbá a KTVF határozata alapján azoknak a gazdálkodó szervezeteknek is kell készíteniük, amelyek által alkalmazott technológia ezt indokolja.

(3) Az üzemi és területi tervek készítésének, karbantartásának és korszerűsítésének szabályait a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, valamint a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter határozza meg.

A kárelhárítási anyagok és eszközök készenlétben tartása

6. § (1) A kárelhárításhoz szükséges anyagokat, és eszközöket az 5. § szerinti kárelhárítási tervek alapján kell meghatározni.

(2) A gazdálkodó szervezetek üzemi kárelhárítási terveiben rögzített anyagok és eszközök készenlétben tartásáról és rendszeres felülvizsgálatáról az adott gazdálkodó szervezet köteles gondoskodni, azok meglétét a VIZIG és a KF alkalomszerűen ellenőrzi.

(3) A területi kárelhárítási tervekben rögzített kárelhárítási anyagok és eszközök készenlétben tartásáról a VIZIG gondoskodik.

Kárelhárítási gyakorlatok

7. § (1) A VIZIG évente köteles megszervezni és lebonyolítani a kárelhárítási gyakorlatokat a beosztott munkatársak részére felkészítés és továbbképzés céljából, melybe az együttműködő szervezeteket is bevonja.

(2)[4] A gyakorlat megtartása - a főigazgató jóváhagyásával - mellőzhető abban az évben, melyben a KÖVIZIG III. fokú kárelhárítási készültségben volt.

A rendkívüli szennyezések észlelése

8. §[5] A rendkívüli szennyezések észlelése céljából a KÖVIZIG figyelőhálózatot, a külön jogszabály szerinti KTVF mérő-megfigyelő rendszert működtet. A figyelőhálózat működtetésének szabályait és a mérő-megfigyelő rendszer működtetésének rendjét a környezetvédelmi és vízügyi miniszter állapítja meg.

III. A rendkívüli szennyezés felderítése és minősítése

A rendkívüli szennyezés felderítése

9. § (1) A rendkívüli szennyezés felderítése a vízügyi és a környezetvédelmi szervek feladata.

(2)[6] A főigazgató, a KÖVIZIG és a KTVF a rendkívüli szennyezéssel kapcsolatos bejelentésről kötelesek egymást azonnal tájékoztatni.

(3)[7] A VKKI, a KÖVIZIG-eknél és a KTVF-eknél állandó ügyeletet kell tartani.

(4) A bejelentés alapján a VIZIG és a KF közösen köteles az esetet a helyszínen haladéktalanul kivizsgálni .

A rendkívüli szennyezés minősítése

10. § (1) A rendkívüli szennyezés minősítése a KF feladata, a VIZIG és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes megyei (fővárosi) intézete (a továbbiakban: ÁNTSZ) bevonásával.

(2) A rendkívüli szennyezés minősítését

a) a KF a környezeti állapot veszélyeztetettsége,

b) a VIZIG a vízhasználatok és veszélyeztetettségük,

c) az ÁNTSZ a környezet-egészségügyi veszélyeztetettség szerint végzi.

A minősítés során meg kell állapítani, hogy a rendkívüli szennyezés milyen mértékben veszélyezteti a vizeket, a vízikörnyezetet, a vízhasználatokat és a vízilétesítményeket. Ezek alapján az eset általános minősítéséről és a beavatkozás szükségességéről a KF dönt, és erről a VIZIG-et értesíti.

(3) A minősítés alapján a VIZIG alakítja ki a védekezés lehetséges módozatait, a KF egyidejű tájékoztatásával.

(4) A rendkívüli szennyezés minősítését követően a VIZIG és a KF - feladatkörüknek megfelelően - tájékoztatják a szennyezéssel veszélyeztetetteket, az érintett hatóságokat és a közvéleményt.

IV. A kárelhárítási készültség

Készültségi fokozatok

11. § (1) A kárelhárítás feladatait készültségi fokozatokban kell ellátni.

(2) A kárelhárítás készültségi fokozatai:

a) I. fokú készültség: a rendkívüli szennyezés felderítése és minősítése;

b) II. fokú készültség: a műveleti végrehajtást megelőző intézkedések megtétele;

c) III. fokú készültség: a kárelhárítás műveleti végrehajtása.

A készültségi fokozatok elrendelése és megszüntetése

12. § (1) A kárelhárítás érdekében

a) az I. fokú készültséget a KF rendeli el a VIZIG bevonásával, ha a VIZIG és a KF rendkívüli szennyezésről szerzett tudomást, és helyszíni műszaki szemlét kell tartani;

b) a II. fokú készültséget a KF rendeli el a VIZIG bevonásával, ha a helyszíni műszaki szemle alapján a kárelhárítást közvetlenül megelőző intézkedések válhatnak szükségessé;

c) a III. fokú készültséget a VIZIG rendeli el a KF bevonásával, ha a helyszíni műszaki szemle vagy a minták elemzésének eredménye alapján azonnali beavatkozásra (így például a szennyezés lokalizálására, közömbösítésére, eltávolítására, a partok, vízkivételek megvédésére) van szükség.

(2) A készültség fokozatait meg kell szüntetni, ha az azt kiváltó ok megszűnt, és annak közvetlen ismétlődésétől nem kell tartani.

V. A kárelhárítás végrehajtása

Műveleti irányítás

13. § (1) A rendkívüli szennyezés kárelhárításának műveleti irányítása a VIZIG feladata.

(2)[8] A kárelhárítás központi műveleti irányítását ellátó védelmi törzs felállításáról a kárelhárítás mértékétől vagy tartósságától függően a főigazgató dönt.

(3) A KF haladéktalanul elvégzi a kár elhárításához szükséges vízminőség-vizsgálatokat.

(4) Az eltávolított hulladék biztonságos elhelyezése a műveleti kárelhárítást végző szerv feladata. A hulladékok elhelyezésére a külön jogszabályok rendelkezése az irányadó.

(5) A KF a vízminőség változása alapján a beavatkozás szükségességét folyamatosan értékeli, és a VIZIG bevonásával dönt a kárelhárítás befejezésének indokoltságáról.

Végrehajtó szervezet

14. § (1) A károkozó, a VIZIG és a KF a kárelhárítás feladatainak végrehajtását elsősorban saját erőforrásaikkal látják el.

(2)[9] Ha a kárelhárítás ellátásához a saját erőforrás nem elegendő, a károkozó a KÖVIZIG-nél, a KÖVIZIG és KTVF vezetője a főigazgatónál kezdeményezi más vízügyi, illetőleg környezetvédelmi szervek erőforrásainak (így például anyagainak és eszközeinek) igénybevételét.

(3) Amennyiben a kárelhárítást tűz- és robbanásveszélyes vagy veszélyes vegyi, biológiai, illetőleg radiológiai körülmények között kell folytatni, azt - részben, illetve egészben - az erre illetékes szervezetek hajtják végre.

Kárelhárítási ügyeleti szolgálat

15. §[10] Kárelhárítási készültség esetén a főigazgató, a KÖVIZIG és a KTVF vezetője saját szervezeténél folyamatos kárelhárítási szakmai ügyelet tartását rendelheti el.

Jelentéstétel

16. § A kárelhárítással összefüggő jelentéstétel rendjét a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, valamint a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter határozza meg.

VI. A kárelhárítás megszüntetését követő intézkedések

A kárelhárítás kiadásainak viselése és fedezete

17. § (1)[11] Az e rendelet szerinti feladatok ellátását végző költségvetési szervek felmerülő kiadásaikat maguk fedezik, de a kárelhárítás befejezése után a költségeknek károkozóra, illetőleg - ismeretlen károkozó esetén - az elszennyeződött víz vagy vízilétesítmény tulajdonosára való áthárításáról intézkednek.

(2) A központi költségvetési szerveknél felmerülő, de a károkozónál fennálló okok (így például csőd- vagy felszámolási eljárás, fizetésképtelenség, jogvita) miatt ideiglenesen vagy véglegesen meg nem térülő kiadások viselésére az (1) bekezdés szerinti költségmegosztást kell alkalmazni.

VII. Záró rendelkezések

18. § (1) Ez a rendelet 1997. szeptember 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény végrehajtásáról szóló 32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet 31. §-a, a Vízminőségi Kárelhárítás Műszaki Szabályzatának kiadásáról szóló 9/1978. (V. É. 12.) OVH utasítás, továbbá a Vízminőségi Kárelhárítás Műszaki Szabályzatának együttműködésben történő végrehajtásáról és finanszírozásáról szóló 2/1993. (K. É. Ért. 3.) KTM-KHVM együttes utasítás.

(2) A gazdálkodó szervezeteknek az 5. § (2) bekezdésében említett kárelhárítási terveket e rendelet hatálybalépésétől számított két éven belül kell elkészíteni.