21/1999. (II. 10.) Korm. rendelet

a Magyar-EK Társulási Tanácsnak a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló Európai Megállapodás 4. számú Jegyzőkönyvének módosítása tárgyában hozott 1/99. számú határozata kihirdetéséről

1. § A Kormány a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás által létrehozott Társulási Tanács 1/99. számú, 1999. január 28-án hozott határozatát a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létrejöttéről szóló Európai Megállapodás 4. számú Jegyzőkönyvének módosításáról e rendelettel kihirdeti.

2. § A Társulási Tanács határozatának magyar nyelvű szövege a következő:

A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti Társulási Tanács 1999/01/28-i, 1/99. számú határozata a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló Európai Megállapodás 4. számú Jegyzőkönyvének módosításáról

A Társulási Tanács

figyelembe véve a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodást , különösen annak 4. számú Jegyzőkönyve 38. Cikkét,[1][2]

tekintettel arra, hogy a 4. számú Jegyzőkönyv szerinti származó termék fogalom meghatározásának olyan módosítása szükséges a kibővített kumulációs rendszer megfelelő működésének biztosítása érdekében, amely lehetővé teszi az Európai Közösségből, Lengyelországból, Magyarországról, a Cseh Köztársaságból, a Szlovák Köztársaságból, Bulgáriából, Romániából, Lettországból, Litvániából, Észtországból, Szlovéniából, az Európai Gazdasági Térségből (a továbbiakban: EGT), Izlandról, Norvégiából és Svájcból származó anyagok felhasználását,

tekintettel arra, hogy tanácsos lenne a 4. számú Jegyzőkönyvnek a vámvisszatérítés és a vám megfizetése alóli kivételek tilalmáról rendelkező 15. Cikkében szabályozott egységes mértékű teherfizetési rendszernek a fenntartása 2000. december 31-ig,

tekintettel az Európai Közösség és Törökország közötti, az ipari termékeket érintő különmegállapodásra, úgyszintén helyénvaló lenne a kumulációs rendszer kiterjesztése a Törökországból származó, ilyen jellegű termékekre is,

tekintettel arra, hogy a kereskedelem előmozdítása, valamint az adminisztrációs feladatok egyszerűsítése érdekében kívánatos a 4. számú Jegyzőkönyv 3., 4. és 12. Cikkeinek módosítása,

tekintettel arra, hogy változtatások bevezetése szükséges a nem származó termékek származóvá válásának megmunkálási és feldolgozási követelményeit illetően, figyelembe véve a termelési eljárások változásait és bizonyos nyersanyagok hiányát,

a következő határozatot hozta:

1. Cikk

A "származó termék" fogalmának meghatározásáról és az adminisztratív együttműködés módszereiről szóló 4. számú Jegyzőkönyv ezennel a következők szerint módosul:

(1) Az 1. Cikk (i) pontja helyébe a következő lép:

"(i) a hozzáadott érték a gyártelepi árat jelenti, levonva abból azoknak a beépített anyagoknak a vámértékét, amelyek a 3. és 4. Cikkben hivatkozott más országból származnak, vagy ha a vámérték nem ismert vagy nem állapítható meg, akkor a Magyarországon vagy a Közösségben a termékekért fizetett első igazolható árat jelenti;"

(2) A 3. és 4. Cikk helyébe a következő lép:

"3. Cikk

Kumuláció az Európai Közösségben

1. A 2. Cikk 1. bekezdésében foglaltak fenntartásával azokat a termékeket kell a Közösségből származónak tekinteni, amely termékeket a Közösségből, Bulgáriából, Lengyelországból, Magyarországról, a Cseh Köztársaságból, a Szlovák Köztársaságból, Romániából, Litvániából, Lettországból, Észtországból, Szlovéniából, Izlandról, Norvégiából, Svájcból (beleértve Liechtensteint) vagy Törökországból - a Közösség és ezen országok közötti megállapodásokhoz tartozó származási szabályok előírásai alapján - származó anyagok beépítésével ott állítottak elő, feltéve, hogy a Közösségben elvégzett megmunkálás vagy feldolgozás túlmegy e Jegyzőkönyv 7. Cikkében felsoroltakon. Nem szükséges, hogy az ilyen anyagok kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson menjenek keresztül.[3][4]

2. Amennyiben a Közösségben elvégzett megmunkálás vagy feldolgozás nem megy túl a 7. Cikkben foglalt műveleteken, az előállított terméket csak akkor kell a Közösségből származónak tekinteni, ha az ott hozzáadott érték nagyobb, mint az 1. bekezdésben említett országok bármelyikéből származó felhasznált anyagok értéke. Ellenkező esetben az előállított terméket azon országból származónak kell tekinteni, amelyik a Közösségben elvégzett előállítás során felhasznált származó anyagok értékének legnagyobb hányadát adta.

3. Az 1. bekezdésben hivatkozott országokból származó termékek, amelyek a Közösségben nem mennek keresztül semmiféle megmunkáláson vagy feldolgozáson, megtartják származásukat, ha ezen országok egyikébe exportálják azokat.

4. Az e Cikkben biztosított kumuláció csak azokra az anyagokra és termékekre alkalmazható, amelyek az e Jegyzőkönyvben megadottal azonos származási szabályok alkalmazása alapján nyerték el a származó helyzetet.

A Közösség, az Európai Közösségek Bizottságán keresztül, Magyarország rendelkezésére bocsátja az 1. bekezdésben hivatkozott más országokkal alkalmazott idevonatkozó megállapodásainak részleteit és az azokban foglalt vonatkozó származási szabályokat. Az Európai Közösségek Bizottsága az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában (C sorozat) közzéteszi azt az időpontot, amelytől kezdve az e Cikkben hivatkozott kumulációt alkalmazhatják azok az 1. bekezdésben felsorolt országok, amelyek a szükséges követelményeket teljesítették.

4. Cikk

Kumuláció Magyarországon

1. A 2. Cikk 2. bekezdésében foglaltak fenntartásával azokat a termékeket kell Magyarországról származónak tekinteni, amely termékeket a Közösségből, Bulgáriából, Lengyelországból, Magyarországról, a Cseh Köztársaságból, a Szlovák Köztársaságból, Romániából, Litvániából, Lettországból, Észtországból, Szlovéniából, Izlandról, Norvégiából, Svájcból (beleértve Liechtensteint) vagy Törökországból - Magyarország és ezen országok közötti megállapodásokhoz tartozó származási szabályok előírásai alapján - származó anyagok beépítésével ott állítottak elő, feltéve, hogy a Magyarországon elvégzett megmunkálás vagy feldolgozás túlmegy e Jegyzőkönyv 7. Cikkében felsoroltakon. Nem szükséges, hogy az ilyen anyagok kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson menjenek keresztül.[5][6]

2. Amennyiben a Magyarországon elvégzett megmunkálás vagy feldolgozás nem megy túl a 7. Cikkben foglalt műveleteken, az előállított terméket csak akkor kell Magyarországról származónak tekinteni, ha az ott hozzáadott érték nagyobb, mint az 1. bekezdésben említett országok bármelyikéből származó felhasznált anyagok értéke. Ellenkező esetben az előállított terméket azon országból származónak kell tekinteni, amelyik a Magyarországon elvégzett előállítás során felhasznált származó anyagok értékének legnagyobb hányadát adta.

3. Az 1. bekezdésben hivatkozott országokból származó termékek, amelyek Magyarországon nem mennek keresztül semmiféle megmunkáláson vagy feldolgozáson, megtartják származásukat, ha ezen országok egyikébe exportálják azokat.

4. Az e Cikkben biztosított kumuláció csak azokra az anyagokra és termékekre alkalmazható, amelyek az e Jegyzőkönyvben megadottal azonos származási szabályok alkalmazása alapján nyerték el a származó helyzetet.

Magyarország, az Európai Közösségek Bizottságán keresztül, a Közösség rendelkezésére bocsátja az 1. bekezdésben hivatkozott más országokkal alkalmazott idevonatkozó megállapodásainak részleteit és az azokban foglalt vonatkozó származási szabályokat. Az Európai Közösségek Bizottsága az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában (C sorozat) közzéteszi azt az időpontot, amelytől kezdve az e Cikkben hivatkozott kumulációt alkalmazhatják azok az 1. bekezdésben felsorolt országok, amelyek a szükséges követelményeket teljesítették."

(3) A 12. Cikk helyébe a következő lép:

"12. Cikk

Területi elv

1. A származó helyzet megszerzésére vonatkozó, a II. Cím alatt rögzített feltételeket Magyarországon és a Közösségben megszakítás nélkül kell teljesíteni, a 2. Cikk 1. (c) pontjában, a 3. és 4. Cikkben, valamint a jelen Cikk 3. bekezdésében foglaltak kivételével.

2. A 3. és 4. Cikkben foglaltak kivételével, ha Magyarországról vagy a Közösségből más országba exportált árukat visszaszállítanak, akkor azokat nem származónak kell tekinteni, hacsak a vámhatóság számára kielégítően nem bizonyítható, hogy

(a) a visszaszállított áruk az exportálttal azonosak; és

(b) az adott országban vagy az exportálás során nem mentek keresztül a jó állapotban való megőrzéshez szükséges mértéket meghaladó műveleten.

3. A származó helyzet megszerzésére vonatkozó II. Címben rögzített feltételeket nem érinti a Magyarországon vagy a Közösségen kívül végzett megmunkálás vagy feldolgozás, amelyet olyan anyagokon végeztek el, amelyeket Magyarországról vagy a Közösségből exportáltak, és azt követően oda visszaszállítottak, feltéve, hogy

(a) a szóban forgó anyagok teljes egészében Magyarországon vagy a Közösségben előállított anyagok, vagy az exportálásukat megelőzően a 7. Cikkben felsorolt nem kielégítő műveleteken túlmenő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül; és

(b) a vámhatóság számára kielégítően bizonyítható, hogy

(i) a visszaszállított árukat az exportált anyagokon végzett megmunkálással vagy feldolgozással állították elő, és

(ii) Magyarországon vagy a Közösségen kívül a jelen Cikk szabályainak alkalmazása révén a teljes hozzáadott érték nem haladja meg azon végtermék gyártelepi árának 10%-át, amelyre a származó helyzetet igénylik.

4. A 3. bekezdés alkalmazásában, a II. Címben, a származó helyzet megszerzése érdekében rögzített feltételek nem érvényesek a Magyarországon vagy a Közösségen kívül végbement megmunkálásra vagy feldolgozásra. Ahol azonban a II. sz. Melléklet listájában a végtermék származó helyzetének meghatározásánál valamennyi beépített nem származó anyag maximális értékét megadó szabályt alkalmaznak, az érintett fél területén beépített nem származó anyagok teljes értéke és a jelen Cikk alkalmazása révén Magyarországon vagy a Közösségen kívül nyert teljes hozzáadott érték együttesen nem haladhatja meg a megadott százalékot.

5. A 3. és 4. bekezdés alkalmazásában, a "teljes hozzáadott érték" jelenti mindazon költségeket, amelyek Magyarországon vagy a Közösségen kívül merültek fel, beleértve az ott beépített anyagok értékét is.

6. A 3. és 4. bekezdésben foglalt szabályok nem alkalmazhatók azokra a termékekre, amelyek nem felelnek meg a II. sz. Melléklet listájában meghatározott feltételeknek, vagy amelyeket csak akkor lehet kielégítően megmunkáltnak vagy feldolgozottnak tekinteni, ha a 6. Cikk 2. bekezdésében meghatározott általános értékeket alkalmazzák.

7. A 3. és 4. bekezdés szabályai nem alkalmazhatók a Harmonizált Rendszer 50-63. Árucsoportjába tartozó termékekre.

8. Bármiféle megmunkálás vagy feldolgozás, amely a jelen Cikk szabályai alá tartozik és amelyet Magyarországon vagy a Közösségen kívül végeznek el, passzív feldolgozás vagy hasonló eljárás keretében végezhető."

(4) A 13., 14., 15., 17., 21., 27., 30. és 32. Cikkben levő, "a 4. Cikkben hivatkozott" kifejezés helyébe a "3. és 4. Cikkben hivatkozott" kifejezés lép.

(5) A 15. Cikk 6. bekezdésének utolsó mondatában levő, "1998. december 31-ig" kifejezés helyébe "2000. december 31-ig" kifejezés lép.

(6) A 26. Cikk 1. bekezdésében a "C2/CP3" hivatkozás helyébe a "CN22/CN23" lép.

(7) Az I. számú Melléklet 5.2. Megjegyzésében

a) a "- mesterséges végtelen szál" és

"- szintetikus polipropilén vágott szál" francia bekezdések közé a következő új francia bekezdést kell felvenni:

"- áramvezető végtelen szál";

b) az ötödik példát ("Egy szőnyeg, melyet ... követelményeknek.") törölni kell.

(8) A II. sz. Melléklet a következőképpen módosul:

a) a HR 2202 és 2208 vámtarifaszámai közé a következő szabályt kell beiktatni:

b) az 57. Árucsoportra vonatkozó szabály helyébe a következő lép:

c) a HR 7006 vámtarifaszámra vonatkozó szabály helyébe a következő lép:

d) a HR 7601 vámtarifaszámra vonatkozó szabály helyébe a következő lép:

(9) Az alábbi Mellékletet kell felvenni:

"V. számú Melléklet

A HR árucsoportjainak és vámtarifaszámainak sorrendjében felsorolt,

Törökországból származó termékek,

amelyekre a 3-4. Cikkben foglaltak nem érvényesek

1. Árucsoport

2. Árucsoport

3. Árucsoport

0401-0402

ex 0403- Író, aludttej, tejföl, joghurt, kefir és más erjesztett vagy savanyított tej, tejföl sűrítve is, cukrozva vagy más

anyaggal édesítve

0404-0410

0504

0511

6. Árucsoport

0701-0709

ex 0710- Zöldség, a 0710 40 00 vámtarifaszám alá tartozó csemegekukorica kivételével (nyersen, gőzöléssel vagy vízben

forrázással főzve is), fagyasztva

ex 0711- Zöldségfélék, a 0711 90 30 vámtarifaszám alá tartozó csemegekukorica kivételével, ideiglenesen tartósítva (pl.

kéndioxidgázzal, sós lében, kénes vízben vagy más tartósító oldatban), de közvetlen fogyasztásra nem alkalmas

állapotban

0712-0714

8. Árucsoport

ex 9. Árucsoport- Kávé, tea és fűszerek, a 0903 vámtarifaszám alá tartozó matétea kivételével

10. Árucsoport Pektin tartalmú anyagok, pektinát és pektát

11. Árucsoport

12. Árucsoport

ex 1302-

1501-1514

ex 1515- Más stabilizált növényi zsír és olaj (a jojobaolaj és frakciói kivételével) és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg

nem átalakítva

ex 1516- Állati vagy növényi zsír és olaj, és ezek frakciói részben vagy teljesen hidrogénezve, közbeesően vagy

újraészterezve és elaidinizálva, finomítva is, de tovább nem elkészítve, az "opálviasz"-ként ismert hidrogénezett

ricinusolaj kivételével

ex 1517 és

ex 1518- Margarinok, mesterséges zsír és más elkészített étkezésre alkalmas zsírok

ex 1522- Zsíros anyagok és állati vagy növényi viaszok feldolgozási maradékai, a degras kivételével

16. Árucsoport

1701

ex 1702- Más cukor, beleértve a vegytiszta tejcukrot, malátacukrot, szőlőcukrot és a gyümölcscukrot is, szilárd állapotban;

cukorszirup ízesítő- vagy színezőanyagok hozzáadása nélkül; műméz, természetes mézzel keverve is; égetett

cukor, a 1702 11 00, 1702 30 51, 1702 30 59, 1702 50 00 és a 1702 90 10 vámtarifaszámok kivételével

1703

1801 és 1802

ex 1902- Töltött tészta, 20 tömegszázaléknál nem több hal, rák, rákféle, puhatestű vagy más gerinctelen víziállat, kolbász

és hasonló, vagy bármilyen hús és vágási melléktermék, beleértve bármilyen zsírtartalommal

ex 2001- Uborka és apróuborka, hagyma, mangóból készült fűszeres ízesítő (chutney), a Capsicum nemhez tartozó

növények gyümölcse, az édes paprika és a spanyol paprika kivételével, ehető gomba, olajbogyó ecettel vagy

ecetsavval tartósítva

2002 és 2003

ex 2004- Más zöldség ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, fagyasztva, a 2006 vámtarifaszám alá tartozók

kivételével: a liszt, dara vagy pelyhesített formában levő burgonya és a csemegekukorica kivételével

ex 2005- Más zöldség ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva, a 2006 vámtarifaszám alá

tartozók kivételével, a liszt, dara vagy pelyhesített formában levő burgonya és a csemegekukorica kivételével

2006 és 2007

ex 2008- Más módon elkészített vagy tartósított, másutt nem említett gyümölcs, dió (mogyoró) és más ehető növényrész,

cukor vagy más édesítőanyag vagy alkohol hozzáadásával is, az amerikai mogyoróvaj, pálmafa csúcsrügy,

kukorica, yamgyökér, édes burgonya, valamint a legalább 5 tömegszázalék keményítőt tartalmazó, étkezésre

alkalmas növényrészek, valamint szőlőlevél, komlóhajtás és hasonló ehető részek kivételével

2009

ex 2106- Ízesített és színezett cukor, szirup

2204

2206

ex 2207- Az itt felsorolt mezőgazdasági terményekből előállított, nem denaturált etilalkohol legalább 80 térfogatszázalék

alkoholtartalommal

ex 2208- Az itt felsorolt mezőgazdasági terményekből előállított, nem denaturált etilalkohol kevesebb, mint 80

térfogatszázalék alkoholtartalommal

2209

23. Árucsoport

2401

4501

5301 és 5302

2. Cikk

A határozat rendelkezéseit 1999. január 1-jétől kell alkalmazni."

3. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1999. január 1-jétől kell alkalmazni.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök