28/1999. (II. 12.) Korm. rendelet

a katonai felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről

A Kormány a felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény 72. §-ának d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § A katonai felsőoktatásban alapképzésben egyetemi és főiskolai végzettség szerezhető.

2. § (1) A katonai felsőoktatás alapképzési szakjainak általános képesítési követelményeit e rendelet 1. számú melléklete, az azonos elnevezéssel egyetemi és főiskolai szinten is folyó alapképzési szakok sajátos képesítési követelményeit a 2. számú melléklete, míg a kizárólag egyetemi szintű alapképzési szakok sajátos képesítési követelményeit a 3. számú melléklete tartalmazza.

(2) A katonai felsőoktatási intézmények által is képezhető építőmérnöki, gépészmérnöki, közlekedésmérnöki, vegyészmérnöki, villamosmérnöki, műszaki informatikai, valamint biztonságtechnikai főiskolai szintű szakok - a műszaki felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 157/1996. (X. 22.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: MR) meghatározott - képesítési követelményei e rendelet 4. számú melléklete szerint kiegészülnek a tiszti beosztásokhoz szükséges általános katonai, katonai-szakmai követelményekkel.

(3) A katonai felsőoktatási intézmények által is képezhető gazdálkodási és pénzügyi főiskolai szakok - a közgazdasági felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 4/1996. (I. 18.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: GR) meghatározott - képesítési követelményei e rendelet 4. számú melléklete szerint kiegészülnek a tiszti beosztásokhoz szükséges általános katonai, katonai-szakmai követelményekkel.

3. § (1) E rendelet hatálybalépését megelőző időszakban az egyetemi szintű

- szárazföldi, légvédelmi repülő, általános felderítő szakokon,

- határőr szakon,

- anyagi-technikai szakon,

- katonai biztonsági szakon

szerzett képesítések - azok sorrendjében - a következőkben felsorolt, egyetemi szintű szakokon szerzett képesítésekkel egyenértékűek:

- katonai vezetői szak,

- határrendészeti és -védelmi vezetői szak,

- katonai logisztikai szak,

- biztonság- és védelempolitikai szak.

(2) A főiskolai szintű katonai vezetői szakon szerezhető katonai vezető képesítéssel az alább felsorolt, főiskolai szintű szakokon szerzett képesítések egyenértékűek:

- összfegyvernemi szak,

- felderítő szak,

- rakétatüzér szak.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben fel nem sorolt szakokon kiadott oklevelek a katonai főiskolai oklevelekben feltüntetett polgári képesítések az azokban foglalt szakképzettségeknek, illetve végzettség szintjének felelnek meg.

(4) A katonai felsőoktatási intézményekben a képesítés megszerzésének feltételeiről szóló 5/1991. (VIII. 28.) HM rendeletben foglalt katonai akadémiai szakokon a haderőnemi (szárazföldi, légvédelmi, határőr) és az összhaderőnemi (anyagi-technikai, általános felderítő, katonai biztonsági) szakokon a képzés 1998. július 31-ével befejeződött, a főiskolai szintű katonai alapképzési szakokon (összhaderőnemi, felderítő, rakétatüzér, műszaki, határőr, légvédelmi rakétatechnikai, lokátortechnikai, híradó, rádióelektronikai, rádióelektronikai felderítő, fegyverzeti, páncélos és gépjármű-technikai, közlekedési, vegyvédelmi, informatikai, hadtáp, pénzügyi, gazdálkodási, repülésirányító, repülő hajózó, repülő műszaki) a képzés 2000. július 31-éig befejeződik.

4. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Rendelkezéseit az 1999-2000. tanévben az első évfolyamokra kell alkalmazni.

(2)[1] Az egyetemi szintű kiegészítő alapképzésben a diplomakiadás idegen nyelvi feltételeként az 1. számú melléklet 6.1. pontjában meghatározott kivételekkel a tanulmányaikat a 2005/2006-os tanév előtt megkezdőkre államilag elismert vagy azzal egyenértékű "C" típusú katonai szaknyelvi nyelvvizsgát, ettől a tanévtől az 1. számú mellékletben foglalt követelményt felmenő rendszerben kell alkalmazni.

(3)[2] A katonai-szakmai nyelvvizsgára vonatkozó követelményt 2001. szeptember 1-jétől - nem felmenő rendszerben - kell alkalmazni.

(4)[3] Az 1. számú melléklet 6.1. pontjában meghatározott nyelvi követelményeket 2005. július 1-jétől nem felmenő rendszerben kell alkalmazni.

1. számú melléklet a 28/1999. (II. 12.) Korm. rendelethez[4]

A katonai felsőoktatás alapképzési szakjainak általános képesítési követelményei

1. A képzés célja

a) Egyetemi szinten

Hivatásos és tartalékos parancsnoki (vezetői) állományú tisztek, illetve biztonság- és védelempolitikai, valamint védelmi igazgatási szakemberek képzése a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, illetve a polgári védelmi szféra számára, akik az elsajátított korszerű hadtudományi, vezetés- és szervezéstudományi, társadalomtudományi, természettudományi, műszaki tudományi elméleti és gyakorlati módszertani ismereteik, szakmai képességeik, továbbá legalább egy idegen nyelv felsőfokú ismerete birtokában képesek a szakterületüket magas szinten művelni, a rájuk bízott szervezeteket vezetni, katonai szakmai feladataikat - nemzetközi katonai szövetségi rendszerek keretében is - megoldani.

b) Főiskolai szinten

Katonai vezető, mérnök, közgazdász tisztek képzése a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok részére, akik a választott szak gyakorlati műveléséhez szükséges általános műveltségi, természettudományi, műszaki közgazdasági, általános katonai, katonai szakmai ismereteik és gyakorlati készségeik, továbbá legalább egy idegen nyelv középfokú ismerete birtokában, a beosztási sajátosságaik megismerése után szakterületüknek megfelelő differenciáltsággal alkalmassá válnak a rájuk bízott alegységek, szervezetek vezetésére, katonai szakmai feladataik megoldására.

2. A végzettség szintje és a szakképzettség

a) Egyetemi szint, melyen okleveles - a szakra utaló megjelöléssel - vezető, továbbá okleveles haditechnikai menedzser, okleveles védelmi igazgatási menedzser, okleveles biztonság- és védelempolitikai szakértői szakképzettség szerezhető.

b) Főiskolai szint, melyen - a szakra utaló megjelöléssel - vezető vagy közgazdász, vagy mérnök, továbbá mérnökinformatikus szakképzettség szerezhető.

A képzés sajátosságaira tekintettel egyes szakokon kizárólag egyetemi, illetve főiskolai végzettség szerezhető.

A főiskolai szintű műszaki, illetve közgazdasági végzettséggel és szakképzettséggel - kellő csapat- és szakmai gyakorlat után - a haditechnikai menedzser, illetve a katonai logisztikai szakokon kiegészítő alapképzésben egyetemi végzettség és szakképzettség szerezhető.

3. A képzési idő

a) Egyetemi szint

aa) Alapképzés

A képzési idő nappali tagozaton 10 félévben legalább 9000 összóra (az ennek megfelelő teljesítmény 300 kredit), ebből a nappali tagozaton legalább 3900 a tanóra.

ab) Kiegészítő alapképzés

A képzési idő nappali tagozaton 4 félévben, levelező tagozaton 6 félévben legalább 3600 összóra (az ennek megfelelő teljesítmény 120 kredit), ebből a nappali tagozaton legalább 1560, a levelező tagozaton (távoktatásban) legalább 1080 a tanóra.

b) Főiskolai szint

A képzési idő nappali tagozaton 8 félévben legalább 7200 összóra (az ennek megfelelő teljesítmény 240 kredit), ebből a nappali tagozaton legalább 3120, műszaki szakon legalább 3360, a levelező tagozaton (távoktatásban) legalább 1800 a tanóra.

c) Értelmező rendelkezések

E rendelet alkalmazásában

1. összóra: a tananyag elsajátításához szükséges különféle típusú (szorgalmi és vizsgaidőszakon belüli és azokon kívüli) időráfordítások (tanóra, vizsgára való felkészülés, konzultáció, önálló tanulmányi tevékenység, szakmai gyakorlat, tervezési feladatok és harcászati gyakorlatok kidolgozása stb.) összessége;

2. tanóra: a tananyag elsajátításhoz és szorgalmi időn belüli ellenőrzéséhez oktató személyes közreműködését igénylő idő;

3. kredit: egy kredit 30 összórának felel meg;

4. félév: legalább 15 szorgalmi hétből és vizsgaidőszakból tevődik össze;

5. szorgalmi hét: naptári hét, melyben legalább 26, a műszaki alapképzési szakokon legalább 28 tanóra van.

Az egyes tantárgyak, tantárgyrészek elsajátításához szükséges összórák mennyiségét, illetőleg az ennek megfelelő kreditet az intézményi tantárgyprogramok határozzák meg. Egy adott tantárgyhoz vagy tantárgyrészhez csak egyetlen kredit tartozhat, amely a tananyag elsajátításához szükséges munkamennyiséget fejezi ki, így független egyfelől attól, hogy a tárgy egy adott szakon kötelező, kötelezően választható, vagy választható, másfelől a képzés (nappali, levelező stb.) formájától.

4. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai

A főbb tanulmányi területek 4.1., 4.2. és 4.3. pontokban szereplő arányai a kreditekben kifejezett, minimális teljesítményt tartalmazó (szakmai gyakorlat nélkül számolt) képzési időre vonatkoztatott százalékokat jelentik.

4.1. Vezetői és menedzserképző szakok

a) Általános ismeretek

Az értelmiségi hivatást, az általános szakmai intelligenciát megalapozó - filozófia-kultúrtörténeti, közgazdasági környezetvédelmi, szociológiai, pszichológiai, politikaelméleti, biztonságpolitikai, jogi, informatikai, vezetésszervezési, idegen nyelvi - ismeretek.

Egyetemi szinten: 25-35%.

Főiskolai szinten: 22-25%.

b) Általános katonai (rendvédelmi ismeretek)

A tiszti hivatásra jellemző kvalitások kialakítását elősegítő, valamint a szakhoz kapcsolódó általános és specifikus ismeretek (általános katonai, lövészeti felkészítés, hadtörténelem, hadtudományi alapismeretek, katonai vezetési, katonai tereptani, hadijogi, haditechnikai, gépjárművezetési, katonai logisztikai, általános harcászati ismeretek, katonai pedagógiai és módszertan, testnevelés).

Egyetemi szinten: 20-22%.

Főiskolai szinten: 24-26%.

c) Szakmai ismeretek

A tananyag azon része, amely biztosítja a szakmai törzsanyag, valamint a differenciált szakmai ismeretek elsajátítását, a parancsnoki (vezetői) képességek kifejlesztését, beleértve a specializációkat is.

Egyetemi szinten: 45-53%.

Főiskolai szinten: 48-50%.

d) Az elméleti és a gyakorlati képzés aránya

egyetemi szinten: 60-40%.

főiskolai szinten: 40-60%.

4.2. Főiskolai szintű műszaki szakok

a) Természettudományos alapismeretek

A szak sajátosságai által megszabott tartalmú, szakmai, valamint a konvertálható ismeretek megalapozását szolgáló ismeretek a képzési idő 10-17%-át alkotják.

b) Gazdasági és humánismeretek

A szak sajátosságai által megszabott tartalmú gazdasági humántudományi, jogi és menedzsment ismeretek a képzési idő 12-17%-át alkotják.

c) Szakmai törzsanyag

A tananyagnak az a része, amely a szak területén belül biztosítja a széles körű konvertibilitást, ugyanakkor kitekintő ismereteket is nyújt, beleértve a minőségügyi, környezeti, biztonságtechnikai, katonai szakmai ismereteket a képzési idő 22-38%-át alkotják.

d) Differenciált (katonai) szakmai ismeretek

A szakhoz kapcsolódó különféle speciális területek művelésével összefüggő, a mérnöki kézségek kifejlődését elősegítő, valamint konstrukciós vagy technológiai, illetve a specializációkra kiterjedő további ismeretek a képzési idő 17-30%-át alkotják.

e) Általános és specifikus katonai ismeretek

A tiszti hivatásra jellemző kvalitások kialakítását elősegítő, valamint a szakhoz kapcsolódó általános és specifikus ismeretek (általános katonai, lövészeti felkészítés, hadtudományi alapismeretek, általános harcászati, katonai vezetési és vezetői, túlélési, katonai tereptani, haditechnikai, gépjárművezetési ismeretek, hadtörténelem, katonai pedagógia és módszertan, katonai etika, testnevelés) a képzési idő 24-27%-át alkotják.

4.3. Főiskolai szintű közgazdasági szakok

a) Általános alapozó ismeretek

Az értelmiségi hivatást és az általános szakmai intelligenciát megalapozó, továbbá társadalomtudományi ismeretek a képzési idő 10-20%-át alkotják.

b) Közgazdaságtani módszertani alapismeretek

Gazdasági módszertani alapozás, gazdaságmatematika és operációkutatás, statisztika, informatika, mikro- és makroökonómia, számvitel stb., a képzési idő 30-60%-át alkotják.

c) Közgazdasági és katonai gazdálkodási szakismeretek.

A szakképzéshez közvetlenül kapcsolódó tárgyak a képzési idő 30-60%-át alkotják.

d) Általános és specifikus katonai ismeretek

A tiszti hivatásra jellemző kvalitások kialakítását elősegítő, valamint a szakhoz kapcsolódó általános és specifikus ismeretek (általános katonai, lövészeti felkészítés, hadtudományi alapismeretek, általános harcászati, katonai vezetési és vezetői, túlélési, katonai tereptani, haditechnikai, gépjárművezetési ismeretek, hadtörténelem, katonai pedagógia és módszertan, katonai etika, testnevelés) a képzési idő 10-30%-át alkotják.

4.4. Speciális szakismeretek

A fegyveres erők, a nemzetbiztonsági és rendvédelmi szervek vezetőinek igénye alapján a honvédelmi miniszter engedélyével a szakokon belül - a katonai specializációknak megfelelően - egymástól különböző szakmai ismereteket tartalmazó képzési modulok is kialakíthatók a specifikus katonai, valamint a differenciált szakmai ismeretek keretében.

4.5. Szakmai gyakorlat

A tisztképzésben meghatározó a szaktiszti beosztásokra történő felkészítés, amely szakonként eltérő, legalább 8, de legfeljebb 20 hét szakmai, csapat(üzemi)gyakorlatot jelent.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, valamint vizsgákból (beszámolók, kollokviumok, szigorlatok, nyelvvizsga) és szakmai (pl. üzemi, csapat-) gyakorlatok teljesítéséből, diplomamunka vagy szakdolgozat elkészítéséből, záróvizsga letételéből tevődik össze.

5.1. A szigorlat

Az adott szak sajátosságainak megfelelő általánosan kötelező, valamint a szakképzést kifejező tantárgyak meghatározott köréből megszerzett ismeretek, illetve képességek átfogó ellenőrzését szolgáló, bizottság előtti vizsga.

5.2. A diplomamunka

A diplomamunka egyetemi szinten a szakképzettségnek megfelelő alkotó jellegű, témavezető vagy konzulens irányításával egy félév alatt elvégezhető, önálló munkával megoldható feladatról készült dolgozat, amely tanúsítja, hogy a hallgató jártasságot szerzett a tananyagon túlmenően a hazai és nemzetközi szakirodalom feldolgozásában, továbbá képes a tanult ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, a szakképzettségnek megfelelő önálló munka végzésére.

5.3. A szakdolgozat

A szakdolgozat főiskolai szinten a szakképzettségnek megfelelő szakmai tárgyakhoz kapcsolódó, valamint a sajátos katonai tevékenységgel is összefüggő feladat megoldása, amely témavezető vagy konzulens segítségével egy félév alatt elvégezhető, és tanúsítja, hogy a hallgató jártasságot szerzett a tananyagon túlmenően a hazai és nemzetközi szakirodalom feldolgozásában, továbbá képes a tanult ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, a témakörébe tartozó szakfeladatok önálló megoldására.

5.4. A záróvizsga

5.4.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

a) Egyetemi szinten

aa) Alapképzésben a tantervben előírt követelmények, különösen:

- legalább 3 szigorlat,

- legalább 300 kredit, amelyből a diplomamunka legfeljebb 30 kredit,

- a szakmai (csapat-) gyakorlat(ok),

- szakmai anyaggal bővített, felsőfokú, "C" típusú állami - vagy azzal egyenértékű - nyelvvizsga,

ab) Kiegészítő alapképzésben a tantervben előírt követelmények, különösen:

- legalább 3 szigorlat,

- legalább 120 kredit, amelyből a diplomamunka legfeljebb 30 kredit,

- szakmai (csapat-) gyakorlat(ok),

- szakmai anyaggal bővített, felsőfokú, "C" típusú állami - vagy azzal egyenértékű - nyelvvizsga,

b) Főiskolai szinten a tantervben előírt követelmények, különösen:

- legalább 3 szigorlat,

- legalább 240 kredit, amelyből a szakdolgozat legfeljebb 24 kredit,

- szakmai (csapat-) gyakorlat(ok),

- egy idegen nyelvből szakmai anyaggal bővített, legalább középfokú, "C" típusú állami - vagy azzal egyenértékű - nyelvvizsga,

5.4.2. A záróvizsga részei

a) Egyetemi szinten:

- a diplomamunka megvédése,

- szaktárgyakat átfogó (komplex) szóbeli vizsga,

- egyes szakoknál (komplex) gyakorlati vizsga.

b) Főiskolai szinten:

- a szakdolgozat megvédése,

- szaktárgyakat átfogó (komplex) szóbeli vizsga,

- egyes szakoknál (komplex) gyakorlati vizsga.

5.4.3. A záróvizsga eredménye

A diplomamunka, illetve a szakdolgozat védésére és a záróvizsga szóbeli részére, valamint az előírt gyakorlati vizsgákra kapott érdemjegyek egyszerű átlaga.

6. A diploma kiadásának feltétele:[5]

- az érvényes záróvizsga megléte;

- a szakra előírt nyelvvizsga igazolt megléte. 6.1. Nyelvvizsga követelmények:

6.1.1. A katonai szakcsoportba, illetve műszaki vagy közgazdasági szakcsoportba tartozó, de honvédtiszt-képzést folytató, vagy honvédtisztek részére folytatott képzésekben:

Főiskolai szintű alapképzésben egy idegen nyelvből államilag elismert vagy azzal egyenértékű középfokú "C" típusú katonai szaknyelvi vagy STANAG 2.2.2.2. nyelvvizsga letétele.

Egyetemi szintű alapképzésben egy idegen nyelvből államilag elismert vagy azzal egyenértékű felsőfokú "C" típusú katonai szaknyelvi vagy STANAG 3.3.3.3. nyelvvizsga letétele.

A biztonság és védelempolitikai szakon egy idegen nyelvből felsőfokú, valamint egy másik idegen nyelvből középfokú "C" típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga letétele, amelyek közül az egyik a NATO hivatalos nyelveinek egyike.

Egyetemi szintű kiegészítő alapképzésben - a biztonság- és védelempolitikai szak kivételével - a tanulmányaikat 2005/2006-os tanév előtt megkezdő hallgatók részére egy idegen nyelvből államilag elismert vagy azzal egyenértékű középfokú "C" típusú katonai szaknyelvi vagy STANAG 2.2.2.2. nyelvvizsga letétele, az azt követően tanulmányaikat megkezdő hallgatók esetében egy idegen nyelvből államilag elismert vagy azzal egyenértékű felsőfokú "C" típusú katonai szaknyelvi vagy STANAG 3.3.3.3. nyelvvizsga letétele.

6.1.2. A katonai szakcsoportba tartozó, de honvédtiszt-képzést nem folytató, vagy nem honvédtisztek részére folytatott képzésekben:

Főiskolai szintű alapképzésben egy idegen nyelvből államilag elismert vagy azzal egyenértékű középfokú "C" típusú általános vagy szaknyelvi vizsga letétele.

Egyetemi szintű alapképzésben - a biztonság- és védelempolitikai szak kivételével - egy idegen nyelvből államilag elismert vagy azzal egyenértékű középfokú "C" típusú általános vagy szaknyelvi vizsga letétele.

Egyetemi szintű kiegészítő alapképzésben - a biztonság- és védelempolitikai szak kivételével - egy idegen nyelvből államilag elismert vagy azzal egyenértékű középfokú "C" típusú általános vagy szaknyelvi vizsga letétele.

6.1.3. A műszaki vagy közgazdasági szakcsoportba tartozó, honvédtiszt-képzést nem folytató képzésekben: a szakcsoportos követelményeket meghatározó kormányrendeletek előírásai szerinti nyelvvizsga letétele.

2. számú melléklet a 28/1999. (II. 12.) Korm. rendelethez

A katonai felsőoktatás alapképzési szakjainak sajátos képesítési követelményei

AZONOS ELNEVEZÉSŰ EGYETEMI ÉS FŐISKOLAI SZINTŰ SZAKOK

KATONAI VEZETŐI SZAK

1. A képzés célja

a) Egyetemi szinten

Okleveles katonai vezetők képzése a Magyar Honvédség, illetve a védelmi szektor szervei részére, akik - az 1. számú melléklet 1. a) pontjában foglaltakra is tekintettel - korszerű, tudományos, elméleti és gyakorlati (általános katonai, fegyvernemi és szakmai, vezetés- és szervezéstudományi) ismereteikre támaszkodva egyaránt képesek békében, békefenntartásban és -teremtésben, valamint háborúban a rájuk bízott katonai szervezetek vezetésére, illetve különböző törzsekben és központi szerveknél szakképzettségüknek megfelelő felelős beosztások ellátására.

b) Főiskolai szinten

Katonai vezetők képzése, akik a megszerzett katonai, szakmai, vezetői ismereteik birtokában - az 1. számú melléklet 1. b) pontjában foglaltakra is tekintettel - képesek a honvédelmi és rendvédelmi szerveknél alegységek vezetésére, irányítására, széles körű szakterületi műveltségük alapján a honvédelmi és rendvédelmi igazgatásban végzettségüknek megfelelő beosztások betöltésére.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Egyetemi szinten: okleveles katonai vezető.

Főiskolai szinten: katonai vezető.

3. A képzési idő

Az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével

egyetemi szinten: 10 félév,

főiskolai szinten: 8 félév.

4. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai

Az 1. számú melléklet 4.1., 4.4. és 4.5. pontjában foglaltakra is tekintettel szakmai ismeretek:

a) egyetemi szinten:

- harcászati, hadműveleti művészeti, harc- és hadműveleti biztosítási, szaktechnikai, szakmódszertani, törzsszolgálati, idegenhadsereg ismeret és a specializációk ismeretanyaga;

b) főiskolai szinten:

- harcvezetési, harcászati, harcbiztosítási, szaktechnikai, szakmódszertani, törzsszolgálati, idegenhadsereg ismeret és a specializációk ismeretanyaga.

A szakmai gyakorlat a teljes képzési időtartam alatt 10-14 hét.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltakra figyelemmel

a) egyetemi szinten:

- kötelező szigorlati tárgyak a filozófia-kultúrtörténet vagy a közgazdaságtan, a pedagógia, a rendszerelmélet, a testnevelés, a hadtörténelem, továbbá a szakmai ismeretek tárgyköréből legalább három tárgy,

- a záróvizsga szóbeli része a vezetés- és szervezéselmélet, a harcászat, a hadművelet elmélet, valamint a specializációk tárgyköréből tevődik össze;

b) főiskolai szinten:

- kötelező szigorlati tárgyak a filozófia-kultúrtörténet vagy a közgazdaságtan, a pedagógia, a rendszerelmélet, a testnevelés, továbbá legalább egy szaktárgy,

- a záróvizsga szóbeli része a vezetés- és szervezéselmélet, a harcászat, valamint a specializációk tárgyköréből tevődik össze.

HATÁRRENDÉSZETI ÉS -VÉDELMI VEZETŐI SZAK

1. A képzés célja

a) Egyetemi szinten

Okleveles határrendészeti és határvédelmi vezetők (határőr tisztek) képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. a) pontjában foglaltakra is tekintettel - képesek a határrendészet és a határvédelem különböző területein szakmai feladataik magas színvonalú végrehajtására, az egyes szakterületeken szakirányítói és vezetői feladatok ellátására, a különböző szervezetek közötti együttműködés megszervezésére és irányítására.

b) Főiskolai szinten

Határrendészeti és határvédelmi vezetők (határőrtisztek) képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. b) pontjában foglaltakra is tekintettel - képesek a megszerzett vezetői, katonai, szakmai ismereteik birtokában a határvédelmi és rendvédelmi igazgatásban végzettségüknek megfelelő beosztásokban hatékonyan dolgozni, a rájuk bízott szervezeteket vezetni.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Egyetemi szinten: okleveles határrendészeti és -védelmi vezető.

Főiskolai szinten: határrendészeti és -védelmi vezető.

3. A képzési idő

Az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével

egyetemi szinten: 10 félév,

főiskolai szinten: 8 félév.

4. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai

Az 1. számú melléklet 4.1., 4.4. és 4.5. pontjában foglaltakra is tekintettel

- általános katonai (rendvédelmi) ismeretek: büntetőjogi, büntetőeljárás-jogi, közigazgatási jogi, nemzetközi jogi, idegenrendészeti, kriminalisztikai és kriminológiai ismeretek,

- szakmai ismeretek: határrendészeti, határőr felderítési, határőrizeti, határforgalom-ellenőrzési, határvédelmi ismeretek, valamint a specializációk ismeretanyaga,

- vezetési szakmai gyakorlat: a teljes képzési időtartam alatt 8-12 hét.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltakra figyelemmel

a) egyetemi szinten:

- kötelező szigorlati tárgyak: filozófia-kultúrtörténet, a pedagógiai, a vezetés- és szervezéselmélet, a büntetőjog és büntetőeljárás-jog, a testnevelés, továbbá a hadtörténelem, a szociológia, valamint a vezető szervek felkészítése és munkamódszertana,

- a záróvizsga szóbeli részének tárgya: a határrendészet, határőr-felderítés, határőrizet, határforgalom-ellenőrzés, határvédelem elmélete és szakirányítása;

b) főiskolai szinten:

- kötelező szigorlati tárgyak: a filozófia-kultúrtörténet, a pedagógiai, a vezetés- és szervezéselmélet, a büntetőjog és büntetőeljárás-jog, a testnevelés,

- a záróvizsga szóbeli részének tárgya: a határrendészet, határőr-felderítés, határőrizet, határforgalom-ellenőrzés, határvédelem elvei és vezetése.

3. számú melléklet a 28/1999. (II. 12.) Korm. rendelethez

A katonai felsőoktatás alapképzési szakjainak sajátos képesítési követelményei

EGYETEMI SZINTŰ SZAKOK

BIZTONSÁG- ÉS VÉDELEMPOLITIKAI SZAK

1. A képzés célja

Szakemberek képzése a polgári szféra védelmi szektorának különböző szervei, szervezetei, valamint a fegyveres erők és rendvédelmi szervek számára, akik az elsajátított korszerű társadalomtudományi, jogtudományi, vezetés- és szervezéstudományi, hadtudományi és módszertani ismereteik, valamint egy idegen nyelv felsőfokú és egy másik idegen nyelv középfokú ismerete birtokában képesek a biztonságpolitikai problémák elemzésére, értékelésére, a válságszabályozásra, a konfliktusok komplex kezelésére, a biztonságpolitika alakítására; ismerik a szakterület nemzetközi tapasztalatait, gyakorlatát; rendelkeznek a szükséges készségekkel a nemzetközi politikai, katonai szervezetek, valamint nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységében való részvételhez.[6]

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles biztonság- és védelempolitikai szakértő.

3. A képzési idő

10 félév, az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai

a) Általános ismeretek

Az értelmiségi hivatást, az általános szakmai intelligenciát megalapozó - filozófia-kultúrtörténeti, közgazdasági, szociológiai, pszichológiai, politikaelméleti, jogi, informatikai, vezetésszervezési, valamint idegen nyelvi - ismeretek a képzési időnek mintegy 30%-át alkotják.

b) Általános katonai (rendvédelmi) ismeretek

A szakhoz kapcsolódó általános és specifikus - katonai stratégiai, katonai doktrínák, haderőtervezési, haditechnikai, taktikai, valamint katonaföldrajzi - ismeretek a képzési időnek mintegy 9%-át alkotják.

c) Szakmai ismeretek

A tananyag azon része, amely biztosítja a szakmai alap- és differenciált ismeretek elsajátítását - katona szociológiai, kommunikáció-közkapcsolatok, nemzetközi viszonyok elmélete, diplomáciai történet, biztonságpolitikai, nemzetközi biztonság intézményrendszere, vezetés és döntés pszichológia, biztonsági tanulmányok, nemzetközi hadijog, védelmi tervezés és stratégia, védelem- és katonai gazdaságtan, civil kontrol elmélete és gyakorlata - a képzési időnek mintegy 61%-át alkotják.

d) Szakmai gyakorlat

A teljes képzési időtartam alatt 8-12 hét.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltakra figyelemmel

- kötelező szigorlati tárgyak: a szociológia, a nemzeti és nemzetközi biztonsági szervezetek, a hadtudományi ismeretek, a politikaelmélet-politikatörténet, valamint katonai specializációban a testnevelés,

- a záróvizsgára bocsátás idegen nyelvi felkészültségére vonatkozó feltétele: egy idegen nyelvből felsőfokú, egy másik nyelvből középfokú "C" típusú állami - vagy azzal egyenértékű - nyelvvizsga, amelyek közül az egyik angol nyelvi,[7]

- a záróvizsga szóbeli része a jogi ismeretek, a biztonságpolitika elméleti és gyakorlati kérdései, valamint a katonai stratégiai ismeretek tárgyköréből tevődik össze.

KATONAI LOGISZTIKAI SZAK

1. A képzés célja

Szakemberek képzése a Magyar Honvédség, illetve a védelmi szektor szervei részére, akik - az 1. számú melléklet 1. a) pontjában foglaltakra is tekintettel - korszerű, tudományosan megalapozott és nemzetközileg elfogadott elméleti és gyakorlati (általános, logisztikai, vezetési- és szervezéstudományi, hadtudományi) ismereteik, valamint ezekre épülő adaptív és innovatív képességeik birtokában képesek békében, békefenntartásban és -teremtésben, valamint háborúban működési területüknek megfelelő logisztikai feladatok ellátására.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles katonai logisztikai vezető.

3. A képzési idő

10 félév, az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai

Az 1. számú melléklet 4.1., 4.4. és 4.5. pontjában foglaltakra is tekintettel

- általános ismeretek között szerepel a matematika is,

- szakmai ismeretek: a logisztikai alapismeretek, az alkalmazott logisztikai, valamint az ágazati katonai logisztikai ismeretek,

- szakmai gyakorlat: a teljes képzési időtartam alatt 8-12 hét.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltakra figyelemmel

- kötelező szigorlati tárgyak: a közgazdaságtan, a matematika, a logisztika alapjai, a testnevelés, valamint 2-3 szaktárgy,

- a záróvizsga szóbeli része a vezetés- és szervezéselmélet, a logisztika és a specializáció tárgyköréből tevődik össze.

HADITECHNIKAI MENEDZSER SZAK

1. A képzés célja

Szakemberek képzése a Magyar Honvédség, illetve a védelmi szektor szervei részére, akik - az 1. számú melléklet 1. a) pontjában foglaltakra is tekintettel - képesek a katonai műszaki menedzsment különböző feladatainak önálló irányítására, vezetésére és szervezésére, a felmerülő feladatok alkotó megoldására.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles haditechnikai menedzser.

3. A képzési idő

10 félév, az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai

Az 1. számú melléklet 4.1., 4.4. és 4.5. pontjában foglaltakra is tekintettel

- általános ismeretek között szerepel a matematika is,

- szakmai ismeretek: műszaki alapismeretek, haditechnikai szakismeretek, technikai biztosítási, technológiai és üzemszervezési, minőségbiztosítási, informatikai és kommunikációs, valamint haditechnikai menedzsment ismeretek,

- szakmai gyakorlat a teljes képzési időtartam alatt 8-12 hét.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltakra figyelemmel

- kötelező szigorlati tárgyak: a közgazdaságtan, a matematika, a testnevelés, valamint 2-3 szaktárgy,

- a záróvizsga szóbeli része a vezetés- és szervezéselmélet, a szakmai ismeretek és a specializáció tárgyköréből tevődik össze.

VÉDELMI IGAZGATÁSI SZAK

1. A képzés célja

Védelmi igazgatási szakemberek, vezetők képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. a) pontjában foglaltakra is tekintettel - kellő gyakorlat megszerzése után képesek a polgári védelmi szféra szervezeteinél, rendvédelmi szerveknél, a fegyveres erőknél vagy más rokon szakterületen a védelmi igazgatási feladatok tervezésére, szervezésére, a végrehajtás irányítására és a szakterület tudományos igényű művelésére.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles védelmi igazgatási menedzser.

3. A képzési idő

10 félév, az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai

a) Általános ismeretek

Az értelmiségi hivatást, az általános szakmai intelligenciát megalapozó - matematikai, filozófia-kultúrtörténeti, közgazdasági, környezetvédelmi, szociológiai, pszichológiai, politikaelméleti, biztonságpolitikai, informatikai, vezetésszervezési, valamint idegen nyelvi - ismeretek a képzési időnek mintegy 30%-át alkotják.

b) Általános katonai (rendvédelmi) ismeretek

A szakhoz kapcsolódó általános és specifikus - általános katonai, lövészeti felkészítés, hadtudományi alapismeretek, katonai vezetési, katonai tereptani, hadijogi, általános harcászati, haditechnikai, katonai logisztikai - ismeretek, valamint hadtörténelem, katonai pedagógia és módszertan, testnevelés, a képzési időnek mintegy 15%-át alkotják.

c) Szakmai ismeretek

A tananyag azon része, amely biztosítja a szakmai alap- és differenciált ismeretek elsajátítását - a védelem-igazgatási, jogi, vezetési és szervezési, kommunikációs, védelmi és katonai gazdasági, szervezetszociológiai ismeretek -, a képzési időnek mintegy 55%-át alkotják.

d) Szakmai gyakorlat

A teljes képzési időtartam alatt 20 hét.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltakra figyelemmel

- kötelező szigorlati tárgyak: a közgazdaságtan, a matematika, a testnevelés, valamint 2-3 szaktárgy,

- a záróvizsga szóbeli része a vezetés- és szervezéselmélet, a védelemigazgatás és a specializáció tárgyköréből tevődik össze.

4. számú melléklet a 28/1999. (II. 12.) Korm. rendelethez

A katonai felsőoktatási intézmények műszaki és közgazdász alapképzési szakjain folyó képzés kiegészítő képesítési követelményei

FŐISKOLAI SZINTŰ SZAKOK

ÉPÍTŐMÉRNÖKI SZAK

1. A képzés célja

Építőmérnökök képzése, akik - az MR e szakra vonatkozó 1. b) pontjában és e rendelet 1. számú melléklete 1. b) pontjában foglaltak is tekintettel - tisztként képesek a szakképzettségüknek megfelelő alegység-parancsnoki (vezetői) beosztások ellátására, beosztottaik kiképzésére, a műszaki szakfeladatok tervezésére, szervezésére és végrehajtásának irányítására békében, békefenntartási és háborús helyzetben.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Építőmérnök.

3. A képzési idő

8 félév, az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

Az MR e szakra vonatkozó 4. b) pontjában és e rendelet 1. számú melléklete 4.2., 4.4. és 4.5. pontjában foglaltak figyelembevételével

- gazdasági és humánismeretek között szerepel a politikaelméleti ismeret is,

- differenciált (katonai) szakmai ismeretek: műszaki technikai ismeret, erődítés, robbantás, műszaki zárás, átkelés, folyami hajózás, katasztrófaelhárítás,

- általános és specifikus katonai ismeretek: szárazföldi csapatok harca, harc műszaki biztosítása.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az MR e szakra vonatkozó 5. és e rendelet 1. számú melléklete 5. pontjában foglaltakra is figyelemmel

- kötelező szigorlati tárgyak: a robbantás és a testnevelés is,

- a záróvizsga szóbeli részének tárgya: 3 szaktantárgy tananyaga.

GÉPÉSZMÉRNÖKI SZAK

1. A képzés célja

Gépészmérnökök képzése, akik - az MR e szakra vonatkozó 1. b) pontjában és e rendelet 1. számú melléklete 1. b) pontjában foglaltakra is tekintettel - tisztként képesek a korszerű haditechnikai eszközök üzemeltetésére és fenntartására, a katonai-műszaki fejlesztés, kutatás és tervezés átlagos bonyolultságú részfeladatainak ellátására, a szakalegységek béke, békefenntartási és háborús tevékenységének tervezésére, szervezésére, irányítására, a logisztikai biztosítás általános feladataihoz kapcsolódó gyakorlati tevékenység végzésére.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Gépészmérnök.

3. A képzési idő

8 félév, az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

Az MR e szakra vonatkozó 4. b) pontjában és e rendelet 1. számú mellékletének 4.2., 4.4. és 4.5. pontjában foglaltak figyelembevételével

- gazdasági és humánismeretek között szerepelnek a pszichológiai és a politikaelméleti ismeretek is,

- differenciált (katonai) szakmai ismeretek: a specializációnként eltérő gépészeti és interdiszciplináris szakmai ismeretek,

- általános és specifikus katonai ismeretek: a szakharcászat.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az MR e szakra vonatkozó 5. és e rendelet 1. számú melléklete 5. pontjában foglaltakra is figyelemmel:

- kötelező szigorlati tárgyak: a harcászat, a testnevelés, valamint 1-3 szaktárgy is,

- a záróvizsga szóbeli részének tárgya 2-3 szaktantárgy tananyaga a specializáció tárgyköréből.

KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI SZAK

1. A képzés célja

Közlekedésmérnökök képzése, akik - az MR e szakra vonatkozó 1. b) pontjában és e rendelet 1. számú melléklete 1. b) pontjában foglaltakra is tekintettel - tisztként képesek a közlekedési üzem sajátos gazdasági, kereskedelmi, jogi feladatainak megoldásában való közreműködésre, a katonai szállítási folyamatban részt vevő, illetve azt kiszolgáló járművek, gépek, berendezések megválasztására, hatékony üzemeltetésére.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Közlekedésmérnök.

3. A képzési idő

8 félév, az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

Az MR e szakra vonatkozó 4. b) pontjában és e rendelet 1. számú melléklete 4.2., 4.4. és 4.5. pontjában foglaltak figyelembevételével

- gazdasági és humánismeretek között szerepelnek a pszichológiai és a politikaelméleti ismeretek is;

- szakmai törzsanyag: a környezetvédelem, a közlekedési logisztika, valamint a közlekedéstan;

- differenciált (katonai) szakmai ismeretek: a katonai szállításszervezés, a szállítmányozás, a közlekedési informatika, az anyagmozgatás, raktározás, valamint a szakalegység vezetése.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az MR e szakra vonatkozó 5. és e rendelet 1. számú melléklete 5. pontjában foglaltakra is figyelemmel

- kötelező szigorlati tárgyak: az általános harcászat, a szakalegység vezetése, valamint a testnevelés is,

- a záróvizsga szóbeli részének tárgya: 3 szaktantárgy tananyaga.

VEGYÉSZMÉRNÖKI SZAK

1. A képzés célja

Vegyészmérnökök képzése, akik - az MR e szakra vonatkozó 1. b) pontjában és e rendelet 1. számú melléklete 1. b) pontjában foglaltakra is tekintettel - tisztként ismerik a rendszeresített vagyonvédelmi eszközöket, anyagokat és azok alkalmazását, képesek a vegyvédelmi biztosítás, a tömegpusztító fegyverek elleni védelem feladatainak tervezésére, szervezésére, oktatására, a szakalegységek tevékenységének tervezésére, szervezésére, irányítására; jártasak a tűzvédelem és katasztrófaelhárítás területén.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Vegyészmérnök.

3. A képzési idő

8 félév, az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

Az MR e szakra vonatkozó 4. b) pontjában és e rendelet 1. számú melléklete 4.2., 4.4. és 4.5. pontjában foglaltak figyelembevételével

- gazdasági és humánismeretek között szerepelnek a pszichológiai és a politikaelméleti ismeretek is,

- szakmai törzsanyag: a szaktechnikai műszerek és berendezések, a radiológia, a mérgezőanyag-kémia, a nukleárisbaleset-elhárítás, valamint a tűzvédelem,

- differenciált (katonai) szakmai ismeretek: vegyvédelmi harcászat, vegyvédelmi anyagi-technikai biztosítás, műszeres analitika, sokcsatornás gamma spektroszkópia, vegyi és sugárfelderítő műszerek, szaktechnikai eszközök és gépek,

- általános és specifikus katonai tananyag: szakharcászat.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az MR e szakra vonatkozó 5. és e rendelet 1. számú melléklete 5. pontjában foglaltakra is figyelemmel

- kötelező szigorlati tárgyak: az általános harcászat, az általános és szervetlen kémia, a szerves kémia, a radiológia, valamint a testnevelés,

- a záróvizsga szóbeli részének tárgya: 4 szaktantárgy tananyaga.

VILLAMOSMÉRNÖKI SZAK

1. A képzés célja

Villamosmérnökök képzése, akik - az MR e szakra vonatkozó 1. b) pontjában és e rendelet 1. számú melléklete 1. b) pontjában foglaltakra is tekintettel - tisztként képesek katonai vezetői, alegység-parancsnoki feladatok ellátásához szükséges ismereteik és képességeik birtokában - rövid beilleszkedés után - specializációnként a rendszeresített haditechnikai eszközök üzemeltetésére, karbantartási és javítási feladatok végrehajtására, az üzemeltetéssel kapcsolatos szervezési, vezetési feladatok ellátására, valamint a szervezeti és technikai változásokból adódó új feladatok végrehajtására.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Villamosmérnök.

3. A képzési idő

8 félév, az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

Az MR e szakra vonatkozó 4. b) pontjában és e rendelet 1. számú melléklete 4.2., 4.4. és 4.5. pontjában foglaltak figyelembevételével

- gazdasági és humánismeretek között szerepelnek a pszichológiai és a politikaelméleti ismeretek is,

- a szakmai törzsanyag: az alkatrészek, az energetika, valamint a hírközlés,

- differenciált (katonai) szakmai ismeretek: a specializációnként eltérő villamos és interdiszciplináris szakmai tantárgyak,

- általános és specifikus katonai tananyag: a specializációkat jellemző szakharcászat.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az MR e szakra vonatkozó 5. és e rendelet 1. számú melléklete 5. pontjában foglaltakra is figyelemmel

- kötelező szigorlati tárgyak: az általános harcászat, a testnevelés, valamint 1-2 szaktárgy a specializáció tárgyköréből is,

- a záróvizsga szóbeli részének tárgya: 2-4 szaktantárgy tananyaga a specializáció tárgyköréből.

MŰSZAKI INFORMATIKAI SZAK

1. A képzés célja

Mérnök-informatikusok képzése, akik - az MR e szakra vonatkozó 1. b) pontjában e rendelet 1. számú melléklete 1. b) pontjában foglaltakra is tekintettel - a katonai szervezetek béke és háborús tevékenységének ismeretével, a korszerű vezetési ismeretek és módszerek alkalmazásával, a katonai informatika sajátosságainak figyelembevételével tisztként képesek a katonai folyamatok, a minőségbiztosítás, valamint a tervezés és fejlesztés részfeladatainak végrehajtására az első tiszti beosztásukban a béke és háborús vezetési feladatok és módszerek támogatására, a katonai tervezést, felkészítést, képzést segítő szimulációs és információs rendszerek kiépítésére és üzemeltetésére.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Mérnök-informatikus.

3. A képzési idő

8 félév, az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

Az MR e szakra vonatkozó 4. b) pontjában és e rendelet 1. számú melléklete 4.2., 4.4. és 4.5. pontjában foglaltak figyelembevételével

- gazdasági és humánismeretek között szerepelnek a pszichológiai és a politikaelméleti ismeretek is,

- szakmai törzsanyag: mérnöki alapismeretek, a számítógépek és hálózatok rendszertechnikája, ügyvitel-technológiák;

- differenciált (katonai) szakmai ismeretek: információs rendszerek szervezése, marketingismeretek,

- általános és specifikus katonai tananyag: szakharcászat, informatikai biztosítás, katonai informatika, információs rendszerek üzemeltetése, csapatvezetés és törzsszolgálat alapjai.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az MR e szakra vonatkozó 5. és e rendelet 1. számú melléklete 5. pontjában foglaltakra is figyelemmel

- kötelező szigorlati tárgyak: a programozás, az operációs rendszerek, valamint a testnevelés is,

- a záróvizsga szóbeli részének tárgya: 2 szaktantárgy tananyaga.

BIZTONSÁGTECHNIKAI SZAK

1. A képzés célja

Biztonságtechnikai mérnökök képzése, akik - az MR e szakra vonatkozó 1. b) pontjában és e rendelet 1. számú melléklete 1. b) pontjában foglaltakra is tekintettel - tisztként képesek a katonai biztonságtechnikai szakfeladatok szervezésére, egyes részfeladatainak megtervezésére, végrehajtására, irányítására, beosztottaik szakmai felkészítésére és vezetésére.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Biztonságtechnikai mérnök.

3. A képzési idő

8 félév, az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

Az MR e szakra vonatkozó 4. b) pontjában és e rendelet 1. számú melléklete 4.2., 4.4. és 4.5. pontjában foglaltak figyelembevételével

- gazdasági és humánismeretek között szerepelnek a politikaelméleti ismeretek is,

- szakmai törzsanyag: testnevelés és önvédelmi sport,

- differenciált (katonai) szakmai ismeretek: fegyverismeret, a haditechnikai eszközök és létesítmények biztonságtechnikája, a katonai tevékenységek biztonságtechnikája, a munkavédelmi oktatás módszertana,

- általános és specifikus katonai ismeretek: vegyi és tűzvédelem, katonai munkavédelem jogi ismeretei, foglalkozási, valamint szolgálati ártalmak és betegségek, balesetek, elsősegélynyújtás és baleset-elhárítás, polgári védelmi ismeretek.

5. Az ismeretek ellenőrzi rendszere

Az MR e szakra vonatkozó 5. és e rendelet 1. számú melléklete 5. pontjában foglaltakra is figyelemmel

- kötelező szigorlati tárgyak: az általános harcászat, a haditechnikai eszközök biztonságtechnikája, valamint a testnevelés is,

- a záróvizsga szóbeli részének tárgya: 8 szaktantárgy tananyaga.

GAZDÁLKODÁSI SZAK

1. A képzés célja

Közgazdászok képzése, akik - a GR 3. számú melléklete e szakra vonatkozó 1. pontjában és e rendelet 1. számú melléklete 1. b) pontjában foglaltakra is tekintettel - szakterületükön belül tisztként képesek a fegyveres erők és rendvédelmi szervek gazdálkodási feladatai tervezésére, szervezésére, elemzésére és irányítására, valamint specializációnként a hadtáptiszti beosztás részükre meghatározott általános és szakmai feladataik ellátására.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Közgazdász, gazdálkodási szakon.

3. A képzési idő

8 félév, az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

Az GR 3. számú melléklete e szakra vonatkozó 4. pontjában és e rendelet 1. számú melléklete 4.3., 4.4. és 4.5. pontjában foglaltak figyelembevételével

- általános alapozó ismeretek között szerepelnek a pszichológiai és a politikaelméleti ismeretek is,

- közgazdasági-módszertani alapismeretek: anyagismeret és gyártástechnológia, szaktechnikai ismeretek, anyagmozgatás, tárolás, szállítás,

- közgazdasági és katonai gazdálkodási szakismeretek: védelem-gazdaságtan, vezetésszervezés, katonai logisztika (ellátás-szolgáltatás),

- általános és specifikus katonai ismeretek. szakharcászat, harc logisztikai biztosítása.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

A GR 3. számú melléklete e szakra vonatkozó 5. pontjában és e rendelet 1. számú melléklete 5. pontjában foglaltakra is figyelemmel

- kötelező szigorlati tárgyak: az általános harcászat, a testnevelés, valamint egy szaktárgy a specializáció tárgyköréből is,

- a záróvizsga szóbeli részének tárgya: a specializáció tárgyköréből 6 szaktantárgyból átfogó komplex vizsga.

PÉNZÜGYI SZAK

1. A képzés célja

Közgazdászok képzése, akik - a GR 3. számú melléklete e szakra vonatkozó 1. pontjában és e rendelet 1. számú melléklete 1. b) pontjában foglaltakra is tekintettel - szakterületükön belül tisztként képesek a fegyveres erők és rendvédelmi szervek sajátos pénzügyi és számviteli tervezési, szervezési, gazdálkodási, nyilvántartási, elemzési és ellenőrzési feladatai végrehajtására.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Közgazdász, pénzügyi szakon.

3. A képzési idő

8 félév, az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

A GR 3. számú melléklete e szakra vonatkozó 4. pontjában és e rendelet 1. számú melléklete 4.3., 4.4. és 4.5. pontjában foglaltak figyelembevételével

- általános alapozó ismeretek között szerepelnek a pszichológiai és a politikaelméleti ismeretek is,

- közgazdasági és katonai gazdálkodási szakismeretek: káreljárás, kártérítés, katonai pénzügyi ellátás, háborús pénzügyi biztosítás,

- általános és specifikus katonai ismeretek: szakharcászat, katonai logisztika.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

A GR 3. számú melléklete e szakra vonatkozó 5. pontjában és e rendelet 1. számú melléklete 5. pontjában foglaltakra is figyelemmel

- kötelező szigorlati tárgyak: az általános harcászat, a testnevelés, valamint 3 szaktárgy is,

- a záróvizsga szóbeli részének tárgya: 4 szaktantárgyból átfogó komplex vizsga.