4/1996. (I. 18.) Korm. rendelet

a közgazdasági felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről

A Kormány a felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény 72. §-ának c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § A közgazdasági felsőoktatásban alapképzésben egyetemi és főiskolai végzettség szerezhető.

2. § A közgazdasági felsőoktatás alapképzési szakjainak általános képesítési követelményeit e rendelet 1. számú melléklete, az egyetemi szintű alapképzési szakok sajátos képesítési követelményeit a 2. számú melléklete, míg a főiskolai szintű alapképzési szakok sajátos képesítési követelményeit a 3. számú melléklete tartalmazza.

3. § (1) Az egyes közgazdász tanári szakok sajátos képesítési követelményeit az adott szakok követelményei tartalmazzák, a tanári képesítés általános, a közgazdasági felsőoktatás sajátosságaitól független, illetve azokkal csak részben összefüggő pedagógiai követelményeire a külön jogszabályban foglaltak az irányadók.

(2) A közgazdasági szakoktató szakok képesítési követelményeit külön jogszabály tartalmazza.

4. § (1) E rendelet hatálybalépését megelőző időszakban az egyetemi szintű

- Általános közgazdasági szakon

- Nemzetközi szakon

- Szociológiai szakon

- Szociálpolitikai szakon, valamint a

- Politikatudományi szakon

szerzett képesítések, azok sorrendjében - a Kormány által az alábbiak szerint engedélyezett módosításnak megfelelően - a következőkben felsorolt egyetemi szintű szakokon szerzett képesítésekkel egyenértékűek:

- Közgazdasági szak

- Nemzetközi kapcsolatok szak

- Szociológus-közgazdász szak

- Szociálpolitikus-közgazdász szak

- Politológus-közgazdász szak.

(2) Egyetemi szintű szakon szerezhető okleveles közgazdász szakképesítéssel - a végzettség szintje szerint - egyenértékű képesítések a szakterületet irányító miniszter által megszüntetett (szüneteltetett), alább felsorolt egyetemi szintű szakokon szerzett képesítések:

- Társadalomgazdasági szak

- Tervgazdasági szak

- Pénzügyi szak

- Középiskolai gazdaságtudományi tanári szak

- Középiskolai információelmélet és -feldolgozás tanári szak

- Áruforgalmi szak

- Külgazdasági szak

- Ipari tervező-szervező szak

- Mezőgazdasági szak

- Közlekedési szak

- Elméleti közgazdasági és tervezési szak

- Terv-matematika szak

- Pénzügyi szak

- Tanárképző A. szak (politikai gazdaságtan tervezés)

- Tanárképző B. szak (könyvvitel statisztika)

- Tanárképző C. szak (kémia-áruismeret)

- Tanárképző D. szak (politikai gazdaságtan, kereskedelmi ismeretek)

- Ipari szak

- Közlekedési szak

- Belkereskedelmi szak

- Agrárközgazdász szak

- Pénzügyi közgazdasági szak

- Közgazdász tanári szak.

(3) E rendelet hatálybalépését megelőző időszakban főiskolai szintű

- Szervezési szakon

- Külkereskedelmi idegen nyelvű levelező szakon

- Külgazdasági szakfordító és levelező szakon

- Üzemgazdász szakon, valamint a

- Külkereskedelmi, majd a Külkereskedelmi áruforgalmi szakon

szerzett képesítések - azok sorrendjében - a szakterületet irányító miniszter által módosított, alább felsorolt főiskolai szintű szakokon szerzett képesítésekkel egyenértékűek:

- Gazdasági informatikai szak

- Nemzetközi kommunikáció szak

- Gazdálkodási szak

- Külgazdasági szak.

(4) E rendelet hatálybalépését megelőző időszakban a főiskolai szintű Kereskedelmi és Vállalkozási Akadémia szakon szerzett képesítés - a Kormány által engedélyezett módosításnak megfelelően - a főiskolai szintű Vállalkozásszervező szakon szerzett képesítéssel egyenértékű.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben fel nem sorolt szakokon kiadott oklevelek az azokban foglalt végzettség szintjének, illetve szakképzettségnek felelnek meg.

5. § (1) E rendelet 1996. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelettel meghatározott képesítési követelmények rendelkezéseit az 1996-1997. évi tanévben az első évfolyamra, a következő években pedig fokozatosan a magasabb évfolyamokra is kell alkalmazni.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 4/1996. (I. 18.) Korm. rendelethez

A közgazdasági felsőoktatás alapképzési szakjainak általános képesítési követelményei

1. A közgazdasági képzés célja

Gazdasági szakemberek képzése, akik az elsajátított korszerű, közgazdasági, társadalomelméleti, alkalmazott gazdaságtudományi és módszertani ismeretek felhasználásával, legalább egy idegen nyelv kellő szintű ismerete birtokában képesek a társadalmi, gazdasági folyamatok szakszerű elemzésére, értékelésére, tervezésére. A képzés további célja egyes közgazdasági szakterületek oktatására való felkészítés a felsőoktatásban, illetve a felsőoktatás alapképzési tanárszakjainak pedagógiai képesítési követelményeiről rendelkező külön jogszabályban foglaltak teljesítése esetén a közoktatásban és a szakképzésben. A főiskolai szintű képzés további célja az egyetemi szintű közgazdasági tanulmányokra való felkészítés is.

2. A végzettség szintje és a szakképzettség

A közgazdasági felsőoktatásban alapképzésben

a) egyetemi szinten

okleveles közgazdász, a 2. számú mellékletben foglalt, az egyes szakokra utaló elnevezésekkel,

b) főiskolai szinten

közgazdász, a 3. számú mellékletben foglalt, az egyes szakokra utaló elnevezésekkel

szakképzettség szerezhető.

Főiskolai szintű közgazdász végzettséggel rendelkezők további egyetemi tanulmányokat folytathatnak az egyetemi szintű közgazdász végzettség megszerzése céljából. A korábbi tanulmányok beszámítása a képző intézmény hatáskörébe tartozik.

Közgazdász tanár szakképzettség - mindkét szinten - csak a megfelelő, ugyanazon szintű közgazdász szakképzettséggel együtt, illetve annak birtokában szerezhető meg, ami az oklevélben feltüntetett megnevezésben is kifejeződik.

3. A képzési idő

a) Egyetemi szint

A képzési idő nappali tagozaton 10 félév, illetőleg főiskolai szintű közgazdász oklevéllel rendelkezők számára legalább 4 félév.

b) Főiskolai szint

A képzési idő nappali tagozaton legalább 6, de legfeljebb 8 félév.

Esti és levelező tagozaton a képzési időt a felsőoktatási intézmény határozza meg oly módon, hogy a képzési idő nem lehet kevesebb a nappali tagozaton megállapított képzési időnél.

A képzési idő magába foglalja a kötelező, kötelezően választandó és szabadon választható tantárgyak elméleti és gyakorlati óráit, valamint a kötelező, koncentrált szakmai gyakorlat(ok) idejét.

Meghatározások

A félév a nappali tagozaton legalább 15 szorgalmi hét.

Egy szorgalmi hét legalább 20 tanórából áll, egy félév 20 kreditnek felel meg.

A legkisebb összóraszám félévenként: 300 tanóra.

A kredit értéke a vizsgával vagy gyakorlati jeggyel lezárt egyféléves tárgy heti óraszáma. (Egyetlen vizsgával vagy gyakorlati jeggyel lezárt többféléves tárgy esetében a félévenkénti heti óraszámok összege.)

4. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai

a) Általános alapozó ismeretek

Az értelmiségi hivatást és az általános szakmai intelligenciát megalapozó ismeretek (a képzési idő 10-20%-a): idegen nyelv, egyes társadalomtudományok, további választható tárgyak (üzleti kommunikáció, tárgyalási technika, gazdaságtörténet, gazdaságföldrajz, környezetgazdaságtan stb.).

b) Közgazdasági-módszertani alapismeretek

Gazdaságtani, módszertani alapozás (a képzési idő 20-40%-a): a gazdaságmatematika és operációkutatás, statisztika, informatika, mikro- és makroökonómia, számvitel stb.

c) Közgazdasági szakismeretek

A szakképzéshez közvetlenül kapcsolódó tárgyak (a képzési idő 40-70%-a, egyetemi képzés esetén - a képzés utolsó két évében - a képzési idő legalább 70%-a). A hallgatók elméleti és gyakorlati ismereteinek elmélyítése és koncentrálása céljából - a szakon belül - fő- és mellékspecializációk választhatók.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgákból - kollokvium, szigorlat, nyelvvizsga -, általánosan kötelező szigorlatokból, valamint egyes szakokon szakmai gyakorlatok teljesítéséből, szakdolgozat elkészítéséből záróvizsga letételéből tevődik össze.

5.1. Általánosan kötelező szigorlatok:

- közgazdaságtani (mikro- és makroökonómia) szigorlat,

- módszertani szigorlat (gazdaságmatematika és operációkutatás, statisztika, informatika),

- szakképzést kifejező szigorlat(ok).

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő szakmai tárgyakhoz kapcsolódó közgazdasági feladat megoldása, amelynek elkészítésével a hallgatónak tanúsítania kell, hogy jártas a tananyagon túlmenően a hazai és nemzetközi szakirodalomban, tanulmányaira alapozva, szakirodalom feldolgozásával képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, továbbá - különösen a választott szakterületen - önálló közgazdasági munka végzésére.

5.3. A záróvizsgára bocsátás feltételei

a) Egyetemi szinten

A tantervben előírt követelmények:

- az egyetem által szakonként meghatározott tantárgyak vizsgajegyeinek szabályzatban előírt minimális értéknél nem rosszabb átlaga,

- két idegen nyelvből szakmai anyaggal bővített, legalább középfokú, C típusú állami vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga, melyek közül az egyik helyett felsőfokú, C típusú állami vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga is lehet,

- az intézmény által előírt szakmai gyakorlat(ok),

- két opponens által bírált szakdolgozat,

- tanárszakokon a külön jogszabályban előírt követelmények is.

b) Főiskolai szinten

A tantervben előírt követelmények:

- legalább egy idegen nyelvből középfokú, C típusú állami vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga,

- az intézmény által előírt szakmai gyakorlat(ok),

- két opponens által bírált szakdolgozat,

- tanárszakokon a külön jogszabályban előírt követelmények is.

5.4. A záróvizsga részei:

- szakmai tárgyakat átfogó (komplex) szóbeli vizsga,

- a szakdolgozat megvédése,

- tanárszakokon a szóbeli vizsga tárgya az adott szak oktatásának módszertana (szakmódszertan) is.

5.5. A záróvizsga eredménye

A két opponens véleményének figyelembevételével a szakdolgozat védésére adott osztályzatból, a komplex szakmai vizsga osztályzatából, valamint - tanárszakokon - a szakmódszertani szóbeli vizsga osztályzatából számított egyszerű átlag.

2. számú melléklet a 4/1996. (I. 18.) Korm. rendelethez

A közgazdasági felsőoktatás alapképzési szakjainak sajátos képesítési követelményei

EGYETEMI SZINTŰ SZAKOK

Gazdálkodási szak

1. A képzési cél

Gazdálkodási szakemberek képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel - a gazdálkodó szerveknél és egyéb jogi személyeknél, különösen a vállalkozásoknál átfogó tudással és vezetési készséggel rendelkeznek az üzleti élet valamennyi ágában, és nemzetközi színvonalon képesek döntések előkészítésére, megvalósítására.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles közgazdász gazdálkodási szakon.

3. A képzési idő

10 félév, az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

Az első három év képesítési követelményeit közös részként tartalmazza a főiskolai szintű Gazdálkodási és az Általános közgazdasági szak képesítési követelményrendszere, az utolsó két év tartalma pedig azonos arányban az alábbi területek között oszlik meg:

- a vállalati gazdaságtan funkcionális területei (marketing, vállalati pénzügyek, termelés, szolgáltatások menedzsmentje, számvitel, külgazdaságtan, információgazdálkodás), valamint az általános ismeretanyag bővítése (törzstárgyak),

- a funkcionális ágak legalább egyikén specializáció (főspecializáció),

- a hallgatók által szabadon megválasztott témakörök, melyek a második specializáció vagy egyéb ismeretek bővítését szolgálják (mellékspecializáció).

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak az irányadók.

Közgazdasági szak

Szociológus-közgazdász szak

1. A képzési cél

Közgazdasági szakemberek képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel - alkalmasak a gazdasági területen elemző, kutató, oktató feladatok ellátására, továbbá képesek a gazdasági élet bármely területén szükséges sajátos ismeretek elsajátítására és felhasználására.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles közgazdász közgazdasági szakon.

3. A képzési idő

10 félév, az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

Az első három év képesítési követelményei megegyeznek a főiskolai szintű Általános közgazdasági szak képesítési követelményeivel.

A 4. és 5. évben a képzés tartalma - a képzési célnak megfelelően - az alábbiak szerint oszlik meg:

- a képzési idő 25%-ában az alkalmazott mikro- és makroökonómia, az ökonometria, a közgazdasági elméletek története, a világgazdaságtan, a nemzetközi elvárásoknak megfelelő színvonalú - minden hallgató számára kötelező - tanulmányozása,

- a képzési idő 30-40%-ában valamely, speciális (gazdaságelmélet, pénzügy, közszolgálat, biztosítás-matematika, európai gazdaság- és üzletpolitika) terület részletes szakmai megismerése egy kötelező főspecializáció keretén belül,

- a képzés további részét mellékspecializáció, valamint a hallgatók által szabadon választható szakmai tárgyak képezik.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak az irányadók.

Szociológus-közgazdász szak

1. A képzési cél

Szociológus-közgazdászok képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel - képesek a tudományos kutatásban, oktatásban, a gazdasági életben, a közigazgatásban, a közszolgálatban szakmai feladatok ellátására, valamint a gazdasági és gazdaságirányító szervezetek, az érdekvédelmi szervezetek és a "nonprofit" terület társadalmi-gazdasági folyamatainak elemzésére és irányítására.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles szociológus-közgazdász.

3. A képzési idő

10 félév, az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

Az első három év képesítési követelményei megegyeznek a főiskolai szintű Általános közgazdasági szak képesítési követelményeivel.

Szaktárgyak és specializációk: az utolsó két év óráinak legalább 70%-ában általános szociológia, gazdaságszociológia, társadalomszerkezet, a szociológiai elméletek története (klasszikus és kortárs elméletek), a társadalomkutatás módszertana (metodológia, metodika, számítógépes alkalmazások, általános és matematikai statisztika), szervezet-szociológia, gazdaság- és szociálpszichológia, döntés- és játékelmélet.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak az irányadók.

Szociálpolitikus-közgazdász szak

1. A képzési cél

Szociálpolitikus-közgazdászok képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel - a gazdálkodó szervezeteknél és egyéb jogi személyeknél, a szociálpolitikai intézményeknél, a közigazgatásban és a közszolgálatban képesek szociálpolitikai és társadalomtervezési feladatok ellátására, továbbá az e területen végzett elvi és gyakorlati munka ellátására.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles szociálpolitikus-közgazdász.

3. A képzési idő

10 félév, az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

Az első három év képesítési követelményei megegyeznek a főiskolai szintű Általános közgazdasági szak képesítési követelményeivel.

Szaktárgyak és specializációk: az utolsó két év óráinak legalább 70%-ában általános szociológia, társadalmi problémák és konfliktusok, szociálpolitika, gazdaság- és szervezetszociológia, társadalomszerkezet és társadalmi egyenlőtlenségek, kortárs szociológiai elméletek, elemzési módszerek az alkalmazott társadalomkutatásban (általános és matematikai statisztika, metodika, számítógépes alkalmazások), szociálpszichológia, jog és társadalmi tervezés.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak az irányadók.

1. A képzési cél

A politikatudomány elméleti és gyakorlati kérdéseiben jártas szakemberek képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel -, különösen a közgazdaságtudományi alapképzettségükre támaszkodva képesek a politológus szakma gyakorlására, továbbá ismereteik több tudományterületet érintő felhasználására.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles politológus-közgazdász.

3. A képzési idő

10 félév, az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

Az első három év képesítési követelményei megegyeznek a főiskolai szintű Általános közgazdasági szak képesítési követelményeivel.

Szaktárgyak és specializációk (képzési idő utolsó két évének 70%-a): politikaelmélet és -történet, a politika ideológiák, a komparatív politika, illetve a politikai rendszervizsgálat.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak az irányadók.

Nemzetközi kapcsolatok szak

1. A képzési cél

Szakemberek képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel - képesek a makro- és mikrogazdaság nemzetközi kapcsolataival, továbbá a tágabb értelemben vett külügyekkel kapcsolatos feladatok ellátására, illetőleg akik megfelelő alapismeretekkel rendelkeznek a nemzetközi kapcsolatok valamennyi területén (diplomácia és külügyek, nemzetközi gazdasági, kulturális, tudományos, katonapolitika, sport, környezetvédelmi stb. kapcsolatok, kommunikáció stb.).

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles nemzetközi kapcsolatok szakos közgazdász.

3. A képzési idő

10 félév, az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

Az első három év képesítési követelményei megegyeznek a főiskolai szintű Általános közgazdasági szak képesítési követelményeivel.

Szaktárgyak és specializációk (képzési idő utolsó két évének legalább 70%-a): történelem [nemzetközi kapcsolatok története (diplomáciatörténet), Közép-Kelet-Európa története, a magyar külpolitika története stb.], jog (nemzetközi jog, diplomáciai és konzuli jog, összehasonlító államjog, nemzetközi magánjog, nemzetközi szerveztek), politikatudomány (nemzetközi politika elmélete, külpolitikai döntéshozatal, biztonságpolitika, aktuális nemzetközi kérdések, magyar kül- és biztonságpolitika stb.), közgazdaságtan (nemzetközi politikai gazdaságtan, nemzetközi pénzügyek, az integráció gazdaságtana, nemzetközi kereskedelempolitikák stb.), regionális tanulmányok (diplomáciai protokoll, a külügyi mechanizmus működése, tárgyalástechnikai és kommunikációs készségek fejlesztése stb.).

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak az irányadók.

Gazdálkodási szakos közgazdász tanári szak

1. A képzési cél

Gazdaságtani, valamint ehhez kapcsolódó pedagógiai és oktatási gyakorlati ismeretekkel rendelkező tanárok képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel - képesek a szakközépiskolák gazdálkodástani szaktárgyainak oktatási, nevelési feladatainak ellátására, továbbá gazdálkodástani ismeretek más típusú oktatási-nevelési intézményben történő magyar és idegen nyelvű oktatására.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles közgazdász gazdálkodási szakon és okleveles gazdálkodási szakos közgazdász tanár, az 1. számú melléklet 2. pontjában foglaltak figyelembevételével.

3. A képzési idő

10 félév, az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

Az egyetemi szintű gazdálkodási szak képesítési követelményei 4. pontjában és a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével oktatás-gazdaságtan és a gazdálkodástan oktatás módszertana.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak az irányadók.

Közgazdasági szakos közgazdász tanári szak

1. A képzési cél

Közgazdaságtani, valamint ehhez kapcsolódó pedagógiai és oktatási gyakorlati ismeretekkel rendelkező tanárok képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel - képesek a szakközépiskolák közgazdasági szaktárgyainak oktatási, nevelési feladatainak ellátására, továbbá közgazdasági ismeretek más típusú oktatási-nevelési intézményben történő magyar és idegen nyelvű oktatására.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles közgazdász közgazdasági szakon és okleveles közgazdasági szakos közgazdász tanár, az 1. számú melléklet 2. pontjában foglaltak figyelembevételével.

3. A képzési idő

10 félév, az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

Az egyetemi szintű közgazdasági szak képesítési követelményei 4. pontjában és a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével oktatás-gazdaságtan és a közgazdaságtan oktatás módszertana.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak az irányadók.

Pénzügyi szak[1]

1. A képzési cél

Olyan közgazdászok képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel - összefüggéseiben és részleteiben, elméleti és gyakorlati megközelítésben ismerik a gazdaság makro- és mikroszintű pénzfolyamatait, az alkalmazható pénzügyi eszköztárat, azok hatásait, korlátait Részletesen ismerik a pénz-, a pénzügyi politika, a pénzügyi intézmények szerepét és azok működési mechanizmusait. Ismerik és használni tudják a modern portfolió-elméletet, kockázatkezelési modelleket és módszereket. Ehhez többek között ismerik a pénzügyi piacok működését, a piaci árfolyamokra ható közgazdasági és egyéb tényezők hatásainak statisztikai elemzési módszereit. Képesek átlátni és elemezni a tőzsdei folyamatokat, egyes intézmények vagy kisbefektetők portfoliójának kockázatát, képesek a biztosító intézetek gyakorlatában előforduló feladatok matematikai módszerekkel történő megoldására. Hasznosítják ismereteiket az életbiztosítás és az ún. nem életbiztosítás területén, a nyugdíjrendszerek kialakításában és működtetésében, valamint a befektetések értékelésében.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles közgazdász pénzügyi szakon.

3. A képzési idő

Nappali tagozaton 10 félév, főiskolai szintű közgazdász oklevéllel rendelkezők számára kiegészítő képzésben legalább 5 félév, az 1. számú melléklet 3. pontjának figyelembevételével.

Az oklevél megszerzéséhez a hallgatónak összesen 300 kreditet kell teljesítenie.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

Az 1. számú melléklet 4. pontjára tekintettel az egyes ismeretkörök arányai:

a) általános értelmiségképző és alapozó ismeretek (szociológia, gazdaságtörténet, EU intézmények) a teljes kredit mennyiség 10-14%-ában,

b) közgazdasági és módszertani alapismeretek (matematika, statisztika, informatika, számvitel, közgazdaságtan, ökonometria) a teljes kreditmennyiség 25-35%-ában,

c) speciális szakterületi ismeretek (általános és gazdasági jog, vállalat gazdaságtan, közösségi gazdaságtan, vezetés és szervezés, vállalati, nemzeti, nemzetközi és EU pénzügyek, mérlegképes könyvelői és árszakértői ismeretek) a teljes kredit mennyiség 56-60%-ában,

d) a gyakorlati képzésre adható kreditek száma: 30,

e) a szakdolgozat elfogadása esetén adható kreditek száma: 20.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzésére az 1. számú. melléklet 5. pontjában foglaltak az irányadók.

5.1. A kötelező szigorlati tárgyak

- módszertani szigorlat (analízis, lineáris algebra, valószínűség számítás, statisztika),

- közgazdasági szigorlat (mikroökonómia, makroökonómia, vállalatgazdaságtan),

- számvitel szigorlat,

- pénzügy szigorlat (a szak és a szakirányok kötelező pénzügyi tárgyai).

5.2. A szakdolgozat követelményei

A szakdolgozat a szakmai tárgyakhoz kapcsolódó közgazdasági feladat megoldása. A szakdolgozat megírásával a hallgatónak azt kell tanúsítania, hogy a tananyagon túlmenően is jártas a hazai és nemzetközi szakirodalomban, továbbá tanulmányai alapján és a szakirodalom felhasználásával képes önálló közgazdasági munka végzésére választott szakterületén.

5.3. A záróvizsgára bocsátás feltételei

- az előírt kreditek megszerzése,

- két idegen nyelvből legalább középfokú, C típusú államilag elismert szakmai nyelvvizsga: a két nyelvvizsga közül az egyik helyettesíthető egy általános felsőfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsgával,

- szakdolgozat benyújtása és annak két opponens által történő elfogadása.

5.4. A záróvizsga részei

- a kötelező szak- és szakirány tárgyakat átfogó komplex szóbeli vizsga,

- a szakdolgozat megvédése.

5.5. A záróvizsga eredménye

A két opponens véleményének figyelembevételével a szakdolgozat védésére adott jegyből és a komplex szakmai vizsga osztályzatából számított egyszerű átlag.

Gazdaságmatematikai elemző szak[2]

1. A képzési cél

Matematikailag és elméletileg magas szinten képzett gazdaságmatematikusok kibocsátása, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel - a közgazdasági matematika, a matematikai pénzügyek és az operációkutatás területein képesek nemzetközileg elfogadott szintű alkotó és alkalmazó tevékenységet kifejteni.

A gazdaságmatematikus felkészült a matematika és a közgazdaságtan együttes magas szintű ismeretén alapuló elemző, előrejelző és modellalkotási tevékenységre. Makrogazdasági szinten a nemzetgazdaság és a világgazdaság pénzügyi folyamatainak ismerete révén elemzéseivel elősegíti gazdaságpolitikai alternatívák kidolgozását, azok számszerűsítését, alkalmas a döntési folyamatban aktív szerepvállalásra. Képes arra, hogy a döntések következményeit értékelje, elemezze, az újabb döntések előkészítését objektív alapokra helyezze.

A gazdaságmatematikust felkészültsége alkalmassá teszi arra is, hogy bankok, nemzetközi nagyvállalatok vagy egyéb intézmények pénzügyi elemző, befektetési elemző vagy termelésirányítási feladatait ellássa. Ezáltal fontos szerepet tölt be ezen intézményeknél az egyes szakterületek és a felső vezetés közötti kommunikációban, értelmezni, elemezni képes az adatokat és segíti a döntéshozatalt.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles gazdaságmatematikai elemző szakos közgazdász.

3. A képzési idő

Nappali tagozaton 10 félév, az 1. számú melléklet 3. pontjának figyelembevételével.

Az oklevél megszerzéséhez a hallgatónak összesen 300 kreditpontot kell teljesítenie.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

Az 1. számú melléklet 4. pontjára tekintettel az egyes ismeretkörök az összes kredit százalékában:

a) általános értelmiségképző ismeretek (szociológia, gazdaságtörténet, EU intézmények): 10-16%,

b) közgazdasági és módszertani általános alapismeretek (mikro- és makroökonómia, közösségi és vállalati gazdaságtan, pénzügyek, matematika, informatika, számvitel, statisztika, ökonometria): 30-36%,

c) speciális szakterületi ismeretek (felsőbb szintű analízis és algebra, mértékelmélet, valószínűségelmélet, dinamikus matematikai rendszerek, játékelmélet, általános gazdasági egyensúlyelmélet, gazdasági dinamika, növekedési elméletek, többváltozós statisztika, gazdaság statisztika, haladó ökonometria, numerikus módszerek, szimulációs nyelvek és módszerek, operációkutatás, döntési modellek): 49-59%.

d) A szakdolgozat elfogadása esetén adható kreditek száma: 12 kreditpont.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzésére az 1. számú mellékletének 5. pontjában foglaltak az irányadóak.

5.1. A kötelező szigorlati tárgyak:

- módszertani szigorlat: analízis, algebra, valószínűségszámítás, statisztika témakörökből,

- közgazdaságtani szigorlat: mikroökonómia, makróökonómia, piacszerkezetek témakörökből.

Egy szigorlaton legalább 20 kreditpont értékű ismeretanyag átfogó számonkérését jelenti.

5.2. A szakdolgozat követelményei

A szakdolgozat a szakmai tárgyakhoz kapcsolódó gazdaságmatematikai probléma feldolgozása, megoldása. A szakdolgozat megírásával a hallgatónak azt kell tanúsítania, hogy a tananyagon túlmenően is jártas a hazai és nemzetközi szakirodalomban, továbbá tanulmányai alapján és a szakirodalom felhasználásával képes önálló szakmai munka végzésére választott szakterületén.

5.3. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelmények teljesítése,

- az előírt kreditek megszerzése,

- két idegen nyelvből legalább középfokú C típusú államilag elismert szaknyelvi nyelvvizsga; a két nyelvvizsga közül az egyik helyettesíthető egy felsőfokú C típusú államilag elismert általános nyelvvizsgával,

- szakdolgozat benyújtása és elfogadása.

5.4. A záróvizsga részei:

- a kötelező szak- és szakirány tárgyakat átfogó komplex szóbeli vizsga,

- a szakdolgozat megvédése.

5.5. A záróvizsga eredménye

A záróvizsga eredménye a szakdolgozatra és védésére adott érdemjegy és a komplex szakmai vizsga érdemjegyéből számított egyszerű számtani átlag.

3. számú melléklet a 4/1996. (I. 18.) Korm. rendelethez

A közgazdasági felsőoktatás alapképzési szakjainak sajátos képesítési követelményei

FŐISKOLAI SZINTŰ SZAKOK

Gazdálkodási szak

1. A képzési cél

Gazdálkodási szakemberek képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel - jártasak az alapvető vállalat- és nemzetgazdasági kérdésekben, továbbá a vállalatgazdasági és intézményi folyamatok irányításához, közgazdasági elemzéséhez szükséges speciális ismeretekkel is rendelkeznek.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Közgazdász gazdálkodási szakon.

3. A képzési idő

6 félév, az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

Az 1. számú melléklet 4. c) pontjára tekintettel: számvitel, vállalati pénzügyek, piackutatás, termelés és szolgáltatások menedzsmentje, szervezeti és emberi erőforrás menedzsment, valamint e területek legalább egyikén további specializáció felvétele.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak az irányadók.

Általános közgazdasági szak

1. A képzési cél

Közgazdászok képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel - a szakma műveléséhez szükséges megalapozott és átváltható alapvető ismeretek birtokában átfogó képpel rendelkeznek a gazdaságról és a társadalomról, valamint felkészültek a gyakorlati közgazdasági munkára.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Közgazdász általános közgazdasági szakon.

3. A képzési idő

6 félév, az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

Az 1. számú melléklet 4. pontjára tekintettel a kötelező szakmai tárgyak köre: vállalati gazdaságtan, pénzügytan, vállalati pénzügyek, vezetés-szervezés, számvitel, optimumszámítás, gazdasági jog, gazdaságpolitika, nemzetközi gazdaságtan, összehasonlító gazdaságtan.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével:

- a záróvizsgára bocsátás feltétele az intézmény által meghatározott tantárgyak vizsgajegyeinek szabályzatban előírt minimális értéknél nem rosszabb átlaga is,

- a záróvizsga tárgyai: módszertani tárgyak (matematika és statisztika), valamint közgazdasági tárgyak (mikroökonómia, makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan, összehasonlító gazdaságtan).

Kereskedelmi szak

1. A képzési cél

Gyakorlatra felkészített kereskedelmi szakemberek képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel - a kereskedelmi tevékenységek és a piaci műveletek hatékony szervezéséhez, irányításához és lebonyolításához szükséges korszerű elméleti ismeretekkel rendelkeznek.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Közgazdász kereskedelmi szakon.

3. A képzési idő

7 félév - amely képzési idő 1 félév szakmai gyakorlatot is tartalmaz - az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

Az 1. számú melléklet 4. c) pontjára tekintettel: marketing, piacbefolyás, üzleti kommunikáció, emberi erőforrás menedzsment, pszichológia, gazdasági jog, külkereskedelmi ismeretek, logisztika, kereskedelmi menedzsment, szállítmányozás, fuvarozás, üzleti esettanulmányok, áruismeret, termékmenedzselés. A specializációk és választható tárgyak körében kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó stúdiumok, pl. Európa-tanulmányok, szállítmányozási, fuvarozási és vámismeretek, reklám, vállalkozások menedzselése, hálózatszervezés, szolgáltatások. Az elméleti képzést évközi és koncentrált szakmai gyakorlat egészíti ki.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével

- kötelező szigorlati tárgyak: pénzügy, valamint a menedzsment és marketing,

- a záróvizsgára bocsátás feltétele két idegen nyelvből legalább középfokú, C típusú állami, illetőleg azzal egyenértékű nyelvvizsga.

Vendéglátó és szálloda szak

1. A képzési cél

Korszerű elméleti, szervezési és gazdálkodási ismeretek birtokában lévő, ugyanakkor a szükséges készségekkel, gyakorlati ismeretekkel is rendelkező szakemberek képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel - jártasak a vendéglátás és a szállásadás valamennyi területét felölelő üzleti tevékenységben, az ezzel összefüggő folyamatok megszervezésében, irányításában.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Közgazdász vendéglátó és szálloda szakon.

3. A képzési idő

8 félév - amely képzési idő 2 félév szakmai gyakorlatot is tartalmaz - az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

Az 1. számú melléklet 4. c) pontjára tekintettel: műszaki, szervezési, gazdálkodási, marketing, menedzsment, pszichológia, üzleti kommunikáció, áruismeret, ételkészítés, higiéniai, élelmiszerszabályozási, táplálkozástani ismeretek.

Ezen ismereteket bővítik a szakmai és funkcionális választható tárgyak, melyeket további specializációk felvétele követ.

Az elméleti képzést évközi és koncentrált szakmai gyakorlat egészíti ki.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével

- kötelező szigorlati tárgyak: a táplálkozástudomány, a menedzsment és marketing, valamint a szállodaszervezés és gazdálkodás,

- a záróvizsgára bocsátás feltétele két idegen nyelvből legalább középfokú, C típusú állami, illetőleg azzal egyenértékű nyelvvizsga.

Idegenforgalmi és szálloda szak

1. A képzési cél

Gyakorlatra felkészült szakemberek képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel - a turizmus és a szállásadás valamennyi területére, az ott jelentkező üzleti és "nonprofit" tevékenységekkel összefüggő folyamatok tervezésére, szervezésére, irányítására és végrehajtására alkalmas, korszerű elméleti ismeretekkel, szükséges készségekkel rendelkeznek, valamint két idegen nyelven kommunikálni tudnak.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Közgazdász idegenforgalmi és szálloda szakon.

3. A képzési idő

8 félév - amely képzési idő 2 félév szakmai gyakorlatot is tartalmaz - az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

Az 1. számú melléklet 4. c) pontjára tekintettel: a turizmus és gazdaság, számvitel, mérlegelemzés, kontrolling, vállalati pénzügyek, marketing, utazási iroda menedzsmentje, idegenvezetés módszertana, vendéglátás és szálloda menedzsment, emberi erőforrás menedzsment, pszichológia, vállalkozások, gazdasági jog, idegenforgalom területfejlesztése, környezet- és tájvédelem, valamint további választott szakmai és funkcionális tárgyak, és felvett specializációk.

Az elméleti képzést évközi és koncentrált szakmai gyakorlat egészíti ki.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével

- kötelező szigorlati tárgyak: az idegenforgalmi földrajz, utazásszervezés és értékesítés, a menedzsment és marketing, valamint a vendéglátás, szállodaszervezés és gazdálkodás,

- a záróvizsgára bocsátás feltétele, valamint két idegen nyelvből legalább középfokú, C típusú állami, illetőleg azzal egyenértékű nyelvvizsga.

Pénzügyi szak

1. A képzési cél

Közgazdasági szakemberek képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel - elméletileg megalapozott gyakorlati ismeretek, készségek és képességek birtokában alkalmasak a vállalkozások, a költségvetési intézmények, "nonprofit" szervezetek és az önkormányzatok, valamint a pénzintézetek (bankok) gazdasági szervező-irányító és elemző tevékenységeinek ellátására.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Közgazdász pénzügyi szakon.

3. A képzési idő

7 félév - amely képzési idő 1 félév szakmai gyakorlatot is tartalmaz - az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

Az 1. számú melléklet 4. c) pontjára tekintettel: pénzügyek (vállalkozás finanszírozása, bankügyletek, államháztartás pénzügyei, "nonprofit" pénzügyek), számvitel, biztosítás, adózás, üzleti tervezés, vállalkozás menedzsment, emberi erőforrás menedzsment, pénzügyi informatika, valamint további felvett specializációk az alábbi területek legalább egyikén:

- adó-, vámilleték,

- pénzintézetek,

- vállalkozási pénzügyek, vagy

- költségvetési szervek pénzügyei.

Az elméleti képzést évközi és koncentrált szakmai gyakorlat egészíti ki.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével kötelező szigorlati tárgyak: a számvitel és az üzleti idegen nyelv.

Számviteli szak

1. A képzési cél

Közgazdasági szakemberek képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel - elméletileg megalapozott gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek ahhoz, hogy alkalmasak legyenek számviteli szakfeladatok irányítására, gazdálkodó szervezetek és egyéb jogi személyek számviteli politikájának és rendjének kialakítására, a számítástechnika felhasználásával való fejlesztésére, megszervezésére, a beszámolási kötelezettség elkészítésére, a költséggazdálkodás és árképzés módszereinek kialakítására, fejlesztésére, működtetésére, ellenőrzésére.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Közgazdász számviteli szakon.

3. A képzési idő

7 félév - amely képzési idő 1 félév szakmai gyakorlatot is tartalmaz - az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

Az 1. számú melléklet 4. c) pontjára tekintettel: számvitel, könyvvizsgálat, vállalkozás és vagyonértékelés, konszolidálás, kontrolling, pénzügyek, üzleti tervezés, számviteli informatika, vállalkozás menedzsment, emberi erőforrás menedzsment, valamint legalább egy további specializáló az államháztartási, pénzintézeti, vállalkozási területek közül.

Az elméleti képzést évközi és koncentrált szakmai gyakorlat egészíti ki.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével kötelező szigorlati tárgyak: a számvitel és az üzleti idegen nyelv.

Informatikus közgazdász szak[3]

1. A képzési cél

Gazdasági szakemberek képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel - elméletileg megalapozott gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek ahhoz, hogy alkalmasak legyenek gazdálkodó szervezetek és egyéb jogi személyek pénzügyi-számviteli-informatikai folyamatainak irányítására, modellezésére, továbbá a számítógépes eszközök, módszerek és szoftvertechnológiai eljárások szabályozására és működtetésére.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Informatikus közgazdász[4]

3. A képzési idő

7 félév - amely képzési idő 1 félév szakmai gyakorlatot is tartalmaz - az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

Az 1. számú melléklet 4. c) pontjára tekintettel: informatika (szoftvertechnológia, menedzserinformatika, banki informatika, adatbázis-szervezés, nagygépes információs rendszerek, programnyelvek döntéstámogató és szakértői rendszerek), számvitel, pénzügy, üzleti tervezés, emberi erőforrás menedzsment, vállalkozási menedzsment, valamint további felvett specalizációk a banki informatika, gazdasági rendszerszervező, vállalkozási informatika területek egyikén.

Az elméleti képzést évközi és koncentrált szakmai gyakorlat egészíti ki.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével kötelező szigorlati tárgyak: a számvitel és az üzleti idegen nyelv.

Külgazdasági szak

1. A képzési cél

Szakemberek képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel- jártasak az alapvető nemzet- és külgazdasági kérdésekben, ismerik annak makro- és mikrokörnyezetét, működési eszközrendszerét, és képesek legalább két idegen nyelv magas szintű és szakmaspecifikus tudása birtokában nemzetközi gazdasági ügyletek irányítására.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Közgazdász külgazdasági szakon.

3. A képzési idő

7 félév - amely képzési idő 1 félév szakmai gyakorlatot is tartalmaz - az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

Az 1. számú melléklet 4. c) pontjára tekintettel: pénzügytan, jog, világgazdaság és nemzetközi kereskedelem, vállalat-gazdaságtan, számvitel, menedzsment, marketing, etikett-protokoll, külgazdaság- és konjunktúrapolitika, marketing-kommunikáció, public relations, gazdaságpszichológia, nemzetközi ügyletek és a külkereskedelmi szerződések technikája, logisztika, vállalkozástan, európai üzleti tanulmányok, nemzetközi pénzügyek, komparatív marketing, árutan, üzleti nyelv, kultúraközi kommunikáció, szakmaspecializált- és sajtónyelv.

Lehetséges specializációk: agrár-külkereskedelem, tőzsde-pénzintézetek, Európa-tanulmányok.

Az elméleti képzést évközi és koncentrált szakmai gyakorlat egészíti ki.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével

- kötelező szigorlati tárgyak: a jog, a vállalat-gazdaságtan, a világgazdaság és nemzetközi kereskedelem, a külkereskedelmi szerződések technikája, valamint a marketing,

- a záróvizsgára bocsátás feltétele legalább két idegen nyelvből szakmai anyaggal bővített nyelvvizsga-szigorlat, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga is, melyek közül az egyik helyett felsőfokú, C típusú állami vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga is lehet,

- a záróvizsga tárgyak a választott specializáció(k)ra is tekintettel a nemzetközi ügyletek, világgazdaságtan és külgazdaság-politika, komparatív marketing, nemzetközi marketing, nemzetközi vállalkozások, európai üzleti tudományok közül kerülnek ki.

Nemzetközi kommunikáció szak

1. A képzési cél

Szakemberek képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel - kettő vagy három idegen nyelv magas szintű, specializált tudása, a nemzetközi és tömegkommunikáció, valamint public relations, reklám-marketing, illetve szakfordítás-tolmácsolás ismereteinek birtokában képesek a nemzetközi üzleti és társadalmi-politikai kapcsolatok legkülönbözőbb területein szervező, irányító, kapcsolatépítő, illetve lebonyolító munkálatok ellátására.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Közgazdász nemzetközi kommunikáció szakon.

3. A képzési idő

7 félév - amely képzési idő 1 félév szakmai gyakorlatot is tartalmaz - az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

Az 1. számú melléklet 4. c) pontjára tekintettel: társadalomelmélet, pszichológia, jog, világgazdaság, pénzügytan, vállalkozási ismeretek, menedzsment, marketing, üzleti etika, kommunikáció elmélete és gyakorlata, szociológia, nemzetközi intézmények, tárgyalási stratégiák és taktikák, nemzetközi kapcsolatok, public relations, marketing-kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, bevezetés a szaksajtóba, összehasonlító országtanulmányok, a kommunikáció írásos technikái, tolmácsolás.

Fontosabb specializációk: public relations, marketing-kommunikáció, külgazdasági szakfordító és tolmács.

Az elméleti képzést évközi és koncentrált szakmai gyakorlat egészíti ki.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével

- kötelező szigorlati tárgyak: a társadalomelmélet, a pszichológia, a kommunikáció, a szociológia, a marketing, a világgazdaság és nemzetközi kereskedelem, valamint a nemzetközi kapcsolatok,

- a záróvizsgára bocsátás feltétele legalább két idegen nyelvből szakmai anyaggal bővített nyelvvizsga-szigorlat, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga is, melyek közül az egyik helyett felsőfokú, C típusú állami vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga is lehet,

- a záróvizsga tárgyak a választott specializáció(k)ra is tekintettel a tárgyalási stratégiák és taktikák, public relations, marketing-kommunikáció, világgazdaságtan, sajtó közül kerülnek ki.

Vállalkozásszervező szak

1. A képzési cél

Elsősorban a gyakorlatra felkészített szakemberek képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel - a vállalkozói tevékenységek és folyamatok szervezéséhez, irányításához és lebonyolításához szükséges korszerű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Közgazdász vállalkozásszervező szakon.

3. A képzési idő

7 félév - amely képzési idő 1 félév szakmai gyakorlatot is tartalmaz - az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

Az 1. számú melléklet 4. c) pontjára tekintettel: a vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó emberi erőforrás menedzsment, marketing, kommunikáció, informatika, szervezeti viselkedés, vállalkozás gazdaságtan és menedzsment, nemzetközi üzletszervezés, gazdasági jog, pénzügytan, számvitel, döntéselmélet és módszertan.

Az elméleti képzést évközi és koncentrált szakmai gyakorlat egészíti ki.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével

- kötelező szigorlati tárgyak: a számvitel és elemzés, a pénzügytan, a marketing, valamint a vállalkozás-gazdaságtan és menedzsment,

- a záróvizsgára bocsátás feltétele legalább egy idegen nyelvből szakmai anyaggal bővített, legalább középfokú, C típusú állami vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga.

Kereskedelmi közgazdász tanár szak

1. A képzési cél

A szakközépiskolák számára a kereskedelmi szakmai tárgyak oktatására felkészült tanárok képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel - képesek a szakmai felkészültség párhuzamos elsajátításával a tanári munkához szükséges elméleti pedagógiai és pszichológiai ismeretek, továbbá a kereskedelmi tárgyak oktatásához és a nevelő munkához szükséges szakmódszertani felkészültség, gyakorlati készségek, képességek elsajátítására.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Közgazdász kereskedelmi szakon és kereskedelmi szakos közgazdász tanár.

3. A képzési idő

8 félév, az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

A főiskolai szintű kereskedelmi szak 4. pontjában és a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével a kereskedelmi tárgyak oktatásának módszertana.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak az irányadók.

Vendéglátó-szállodai közgazdász tanári szak

1. A képzési cél

A szakközépiskolák számára olyan, a vendéglátó és szállodai szakmai tárgyak oktatására felkészült tanárok képzése, akik - az 1. számú melléket 1. pontjában foglaltakra is tekintettel- alkalmasak a szakmai felkészültséggel párhuzamosan a tanári munkához szükséges elméleti pedagógiai és pszichológiai ismeretek, továbbá a vendéglátó és szállodai tárgyak oktatáshoz és a nevelő munkához szükséges szakmódszertani felkészültség, gyakorlati készségek, képességek elsajátítására.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Közgazdász vendéglátó és szálloda szakon és vendéglátó-szálloda szakos közgazdász tanár.

3. A képzési idő

8 félév - amely képzési idő 1 félév szakmai gyakorlatot is tartalmaz - az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

A főiskolai szintű vendéglátó és szálloda szak 4. pontjában és a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével a vendéglátó és szállodai szakmai tárgyak oktatásának módszertana.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak az irányadók.

Idegenforgalmi-szállodai közgazdász tanári szak

1. A képzési cél

Idegenforgalmi képzést is nyújtó iskolák számára az idegenforgalmi-szállodai szakmai tárgyak oktatására felkészült tanárok képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel - alkalmasak a szakmai felkészültséggel párhuzamos tanári munkához szükséges elméleti pedagógiai és pszichológiai ismeretek, továbbá az idegenforgalmi és szállodai tárgyak oktatásához és a nevelő munkához szükséges szakmódszertani felkészültség, gyakorlati készségek, képességek elsajátítására.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Közgazdász idegenforgalmi és szálloda szakon és idegenforgalmi-szálloda szakos közgazdász tanár.

3. A képzési idő

8 félév - amely képzési idő 1 félév szakmai gyakorlatot is tartalmaz - az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

A főiskolai szintű idegenforgalmi és szálloda szak 4. pontjában és a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével az idegenforgalmi és szállodai szakmai tárgyak oktatásának módszertana.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak az irányadók.

Főiskolai szintű "Nemzetközi marketing és teljes körű minőségirányítás (TQM)" szak képesítési követelményei[5]

1. Képzési cél

Főiskolai végzettséggel rendelkező közgazdászok képzése, akik - a 4/1996. (I. 18.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 1. pontjára is tekintettel - legalább 2 idegen nyelv magas szintű, szakmai ismeretekkel bővített tudásával, a nemzetközi marketing, a nemzetközi vállalati menedzsment, továbbá a minőségirányítás területén alapos elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek, s így alkalmasak a legszélesebb értelemben vett nemzetközi gazdasági, vállalatszervezési és minőséggel összefüggő feladatok irányítására és elvégzésére. Cél az Európai Unió intézményeivel és vállalataival való együttműködés magas színvonalú biztosítása a marketing és a minőségirányítás diszciplináinak integrálásával.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése:

Közgazdász Nemzetközi marketing és teljes körű minőségirányítás (TQM) szakon.

3. A képzési idő

Hét félév a 4/1996. (I. 18.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 3. pontjának figyelembevételével, mely képzési idő egy félév szakmai gyakorlatot is tartalmaz.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

A 4/1996. (I. 18.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 4. c) pontjára tekintettel.

Menedzsment szaktárgyak: vállalatgazdaságtan, nemzetközi szervezési és vezetési ismeretek, humán erőforrás menedzsment, vezetői számvitel és kontrolling, stratégiai és projektmenedzsment, eladásmenedzsment.

Nemzetközi marketing tárgyak: az Európai Unió gazdaságtana, jog, marketing stratégiák, nemzetközi és komparatív marketing, marketingkutatás, PR és marketing kommunikáció, logisztika és marketing, euromarketing, valamint marketing és menedzsment főbb diszciplinái idegen nyelven.

Minőség-menedzsment tárgyak: a minőség hazai és nemzetközi szabályozása, minőség-ellenőrzés és minőségbiztosítás, minőségtechnikák, a minőségügyi rendszer felülvizsgálata, TQM és alkalmazása, teljes körű minőségirányítás a különböző ágazatokban.

Lehetséges specializációk: szolgáltatás és nonprofit marketing, üzleti (ipari) marketing, fogyasztói piaci marketing.

Az elméleti képzést évközi és koncentrált szakmai gyakorlat egészíti ki.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

A 4/1996. (I. 18.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével

- kötelező szigorlati tárgyak: nemzetközi szervezési és vezetési ismeretek, humán erőforrás menedzsment, marketingkutatás-statisztika, marketing stratégiák, nemzetközi és komparatív marketing, minőség-ellenőrzés és minőségbiztosítás, TQM alkalmazása,

- a záróvizsgára bocsátás feltétele: legalább két idegen nyelvből szakmai anyaggal bővített középfokú nyelvvizsga, amelyek közül az egyik felsőfokú C típusú állami vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával kiváltható,

- a záróvizsga tárgyak - a választott specializáció(k)ra is tekintettel - menedzsment (humán és stratégiai), nemzetközi és komparatív marketing (üzleti, fogyasztó piaci és szolgáltatás marketing), minőségmenedzsment (minőségbiztosítás, TQM).

Főiskolai szintű "gazdaságdiplomácia és nemzetközi menedzsment szak" szak képesítési követelményei[6]

1. Képzési cél

Főiskolai végzettséggel rendelkező közgazdászok képzése, akik - a módosított 4/1996. (I. 18.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 1. pontján túlmenően - legalább 2 idegen nyelv magas szintű, speciális szakmai ismeretekkel bővített tudásával, a nemzetközi kapcsolatépítés és szervezés, a nemzetközi intézményi és vállalati menedzsment, továbbá az európai integrációs folyamat elméleti és gyakorlati ismereteivel rendelkeznek. A végzett hallgatók alkalmasak a legszélesebb értelemben vett gazdasági, társadalmi, kulturális, önkormányzati és egyéb külkapcsolatok szervezésére, irányítására, valamint az ország euroatlanti csatlakozása és tagsága kormányzati, intézményi és vállalati szintű feladatainak ellátására.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Közgazdász Gazdaságdiplomácia és nemzetközi menedzsment szakon.

3. A képzési idő

7 félév a 4/1996. (I. 18.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 3. pontjának figyelembevételével, mely képzési idő 1 félév szakmai gyakorlatot is tartalmaz.

4. A képzés főbb tanulmányi területei [a 4/1996. (I. 18.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 4. pontján túlmenően]

Közgazdasági szakismeretek: gazdasági integráció, nemzetközi menedzsment, nemzetközi marketing-euromarketing, PR elmélete és gyakorlata, világgazdasági régiók, nemzetközi pénzügyek, vezetési és szervezési alapismeretek, konjunktúrakutatás és országelemzés.

Egyéb (gazdaságdiplomáciai, jogi stb.) szakismeretek: nemzetközi kapcsolatok, nemzetközi intézmények, európai közösségi jog, európai politikai integráció, nemzetközi jogi ismeretek, általános és gazdaságdiplomáciai ismeretek, nemzetközi protokoll és etikett, közéleti kommunikáció és retorikai ismeretek, kultúraközi menedzsment, tárgyalási stratégiák és taktikák, idegen nyelv és üzleti idegen nyelv, a nemzetközi érintkezés szabályai idegen nyelven, kontrasztív országismeret idegen nyelven.

EU-specializáció szaktárgyai: az EU külső kapcsolatai, az EU és Magyarország gazdasági és kereskedelmi kapcsolatai, EU-programok, EU-intézmények és vállalatok humánmenedzsmentje, nemzetközi és európai intézmények idegen nyelven.

Non-profit gazdálkodási szak[7]

1. A képzési cél[8]

Főiskolai végzettséggel rendelkező közgazdászok képzése, akik-az 1. számú melléklet 1. pontjára is tekintettel a civil társadalom megismeréséhez, befolyásolásához és a közhasznú, illetve non-profit szervezetek (alapítványok, egyesületek stb.) gazdálkodásának, illetve szervezési és vezetési folyamatainak irányításához szükséges korszerű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek. További cél: az egyetemi szintű társadalomtudományi jellegű tanulmányokra való felkészítés is.[9]

2. A végzettség szintje és a szakképzettség[10]

Közgazdász non-profit gazdálkodási szakon[11]

3. Képzési idő[12]

Hét félév a rendelet 1. számú melléklet 3. pontjának figyelembevételével, amely meghatározott tantárgyak keretében terepgyakorlatot (1-3. félév), illetve összefüggő szakmai gyakorlatot (4: és 7. félév) is tartalmaz non-profit szervezeteknél.[13]

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok aránya[14]

Az I. számú melléklet 4. pontján túlmenően és a 4. c) pontra tekintettel a non-profit tevékenységhez kapcsolódó: társadalomelméleti, társadalomismeret, szociológia, politológia, pszichológia, pénzügytan, számvitel, polgári jog, adójog, társadalombiztosítási jog, környezetvédelmi jog, közigazgatás, kommunikáció, vállalkozástan; menedzsment, marketing, valamint további választható, a non-profit szakképzéshez és specializációkhoz kapcsolódó szaktárgyak.[15]

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere[16]

A rendelet 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével[17]

5.1. a szakképzést kifejező kötelező szigorlatok:[18]

- a társadalomismeret szigorlat,[19]

- non-profit menedzsment szigorlat;[20]

5.2. a záróvizsgára bocsátás feltétele: legalább egy idegen nyelvből szakmai anyaggal bővített, legalább középfokú, C típusú állami vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga.[21]

Közszolgáltatási közgazdász szak[22]

1. A képzési cél

A képzés célja olyan közgazdasági szakemberek képzése, akik korszerű közgazdasági, alkalmazott gazdaságtudományi és módszertani, valamint vezetési, szervezési, pénzügyi és közigazgatási ismeretekkel, legalább egy nyelv legalább középfokú ismeretével rendelkeznek. Ezen ismeretek és a megszerzett készségek alapján képesek a közszolgáltatási szféra (közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás, oktatás, egészségügy, szociális ellátás, egyéb közösségi, személyi szolgáltatás) mikro szintű szervezeteiben, illetve azok gazdálkodó egységeiben a gazdasági szervező-irányító, elemző tevékenység ellátására, a szervezet hatékony működtetésére.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése Közszolgáltatási szakos közgazdász.

3. A képzési idő

Nappali tagozaton 6 félév, 5400 tanulmányi munkaóra, az 1. számú melléklet 3. pontjának figyelembevételével.

Az oklevél megszerzéséhez a hallgatónak összesen 180 kreditpontot kell teljesítenie.

3.1. A 77/2002. (IV. 13.) Korm. rendelet 7. számú mellékletének 3. pontjára tekintettel, a teljes képzési időhöz tartozó kreditértékhez viszonyítva:

a) a kötelező tantárgyakhoz rendelt kreditek százalékos aránya 55-70%;

b) a kötelezően választható tantárgyakhoz rendelt kreditek százalékos aránya 30-35%;

c) a szabadon választható tantárgyakhoz rendelt kreditek százalékos aránya 5-8%.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

4.1. Az 1. számú melléklet 4. pontjára, valamint a 77/2002. (IV. 13.) Korm. rendelet 7. számú mellékletének 2.1. pontjára tekintettel a főbb tanulmányi területek kreditértékei a megszerzendő összes kreditmennyiség százalékában:

a) általános értelmiségképző ismeretek a képzés 15-25%-ában: szociológia, kommunikáció, idegen nyelv, illetve választhatóan: pszichológia, gazdaságtörténet, szociálpszichológia, munkaerőpiac gazdaságtana, népegészségügy;

b) közgazdasági és módszertani általános alapismeretek a képzés 20-32%-ában: mikro- és makroökonómia, gazdasági matematika, informatika, statisztika, számvitel;

c) speciális szakterületi ismeretek a képzés 49-59%-ában: közszolgáltatási jog, menedzsment, államháztartás, közszolgáltató szervezetek működése, a közszféra szerepe és működése, alkalmazott gazdaságtan.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzésére az 1. számú mellékletének 5. pontjában foglaltak az irányadóak azzal, hogy szakképzést kifejező szigorlat letételére nem kerül sor.

5.1. A szakdolgozat követelményei

A szakdolgozat a szakmai tárgyakhoz kapcsolódó közgazdasági probléma feldolgozása, megoldása. A szakdolgozat megírásával a hallgatónak azt kell tanúsítania, hogy a tananyagon túlmenően is jártas a hazai és nemzetközi szakirodalomban, továbbá tanulmányai alapján és a szakirodalom felhasználásával képes önálló szakmai munka végzésére választott szakterületén. A szakdolgozat kreditértéke: 12 kreditpont.

5.2. A záróvizsgára bocsátás feltételei

- a tantervben előírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények teljesítése,

- az előírt kreditek megszerzése,

- egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú szaknyelvi vizsga,

- a szakdolgozat benyújtása és elfogadása.

5.3. A záróvizsga részei

- a kötelező szak- és szakirány tárgyakat átfogó komplex szóbeli vizsga,

- a szakdolgozat megvédése.

5.4. A záróvizsga eredménye

A záróvizsga eredménye a szakdolgozatra és védésére adott jegyből és a komplex szakmai vizsga érdemjegyéből számított egyszerű számtani átlag.