30/1999. (VIII. 24.) BM-OM együttes rendelet

a Belügyminisztérium irányítása alá tartozó rendészeti szakközépiskolákra vonatkozó szabályokról

A közoktatásról szóló, módosított 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 122. §-ának (6) és (9) bekezdése alapján a következőket rendeljük el:

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervekre és a Határőrségre (a továbbiakban együtt: belügyi rendvédelmi szerv), valamint a Belügyminisztérium rendészeti szakközépiskoláira (a továbbiakban: szakközépiskola), a tanulói jogviszonyban tanulmányokat folytató tanulókra, valamint az iskola hivatásos és közalkalmazott pedagógusaira.

(2) E rendelet alkalmazásában

a) rendészeti szakközépiskola: a belügyi rendvédelmi szerv hivatásos állományú tiszthelyettesei utánpótlását biztosító, a felnőttoktatás szabályai szerint szakképzést végző szakközépiskola;

b)[1] szakközépiskolai tanuló: a szakközépiskolába felvételt nyert, beiratkozott, hivatásos pályára készülő személy.

1/A. §[2] A Kt. 102-104. §-aiban foglalt, oktatási intézményekre vonatkozó fenntartói jogköröket - a közoktatási intézmény létesítése, megszüntetése, tevékenységi körének megállapítása és módosítása, az igazgató megbízása és felmentése kivételével - a Belügyminisztérium Oktatási Főigazgatóság főigazgatója gyakorolja.

2. § (1) A hivatásos állományú pedagógus szolgálatteljesítési idejének meghatározásakor - a Kt. kötelező óraszámokra vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével - a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 84-85. §-át kell alkalmazni.

(2)[3] A szakközépiskolában pedagógus-munkakörben - közalkalmazotti, illetőleg hivatásos jogviszonyban foglalkoztatott személy a Kt. 19. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat az iskola szervezeti és működési szabályzata, a rendészeti szakközépiskolák központi programja, valamint a pedagógiai programok előírásai szerint gyakorolhatja. A hivatásos állományú pedagógust is megilletik a Kt. 19. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglalt jogok, a hivatásos állományú pedagógusra a Kt. 19. §-ának (8) bekezdésében foglalt rendelkezések helyett a Hszt. 73. §-a (2) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) A pedagógus az iskola igazgatója által meghatározottak szerint minden tanévben valamely belügyi rendvédelmi szervnél a helyi tantervben rögzített szakmai konzultáción (gyakorlaton) köteles részt venni.

3. § (1) A szakközépiskolába történő jelentkezés elbírálása előtt az iskola igazgatójának meg kell győződnie arról, hogy a jelentkező megfelel-e a Kt. 122. §-ának (7) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(2) A szakközépiskolai jelentkezési laphoz csatolni kell:

a) három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt,

b) nyilatkozatot arról, hogy a jelentkező vállalja a hivatásos szolgálatra való alkalmasságának megállapításához szükséges vizsgálaton való részvételt,

c)[4]

(3) A jelentkezőnek - külön jogszabályban meghatározott - egészségügyi és pályaalkalmassági vizsgálaton kell részt vennie.

(4) A szakközépiskolai felvételi eljárásban előírtakat eredményesen teljesítő jelentkezővel a szakközépiskola szerződést köt.

(5) A szerződésnek a juttatások és a kötelezettségek meghatározására, valamint a szerződésszegés esetére, a Kt. által előírtakon felüli juttatások visszatérítésére vonatkozó rendelkezéseken túl tartalmaznia kell, hogy a tanuló

a) vállalja, hogy a szakképzés elméleti és gyakorlati ismereteit elsajátítja, az előírt vizsgakövetelményeknek eleget tesz, tanulmányait folyamatosan, a jogszabályban meghatározott időtartam alatt elvégzi és szakmai képesítést szerez;

b) a rendészeti szakközépiskola sajátosságainak megfelelően a választott hivatásához méltó magatartást tanúsít;

c) a második tanév megkezdéséig a számára előírt gépjárművezetői engedélyt megszerzi;

d) tanulmányai eredményes befejezésétől - a próbaidőt beszámítva - két évig belügyi rendvédelmi szervnél folyamatosan hivatásos szolgálatot teljesít. Az esetleges áthelyezés esetén a szolgálati viszony folyamatosnak tekintendő.

4. § Engedélyezni kell a tanulói jogviszony szünetelését abban az esetben, ha a tanuló méltányolható okból nem tud eleget tenni a tanulói jogviszonnyal összefüggő jogainak és kötelezettségeinek. A tanulói jogviszony szünetelése alatt a szerződésben meghatározott juttatások nem illetik meg a tanulót.

5. § (1) A szakközépiskolai tanuló jogosult:

a) ösztöndíjra, amely alanyi jogon járó alapjuttatásból, valamint tanulmányi átlageredménytől függő tanulmányi juttatásból áll. A tanulmányi juttatás a második félév első napjától jár, mely a tanulót az előző félév tanulmányi eredménye alapján illeti meg;

b) indokolt esetben - kérelemre - tanulói szálláson elhelyezésre, a szakmai gyakorlat időszakában a rendvédelmi szerv adott területi szerve által biztosított térítésmentes szállásra;

c) az oktatási (képzési) napokon napi háromszori (az iskolai képzés, a gyakorlati képzés és a szakmai gyakorlat során egyaránt) térítésmentes, természetben nyújtott étkeztetés igénybevételére - amennyiben az étkezés nem biztosítható - élelmezési költségtérítésre;

d) az iskolai képzéshez, a gyakorlati képzéshez és a szakmai gyakorlat végrehajtásához szükséges ruházati ellátmányra, felszerelésre;

e) az iskola tanulmányi rendje szerint megfelelő kategóriájú gépjárművezetői engedély térítésmentes (egyszeri vizsga) megszerzésére;

f) a Belügyminisztérium egészségügyi intézményeiben a társadalombiztosítás feltételei szerinti orvosi ellátásra, a Belügyminisztérium kulturális és sportlétesítményei igénybevételére az arra meghatározott feltételek szerint;

g) a szakközépiskola, a Belügyminisztérium és a rendvédelmi szervek kiadványaként megjelent tananyagokkal történő térítésmentes ellátásra;

h) tanszercsomag egyszeri térítésmentes biztosítására.

(2) A tanulói jogosultságok teljesítésére vonatkozó költségek fedezetét az iskola a költségvetésében tervezi.

6. § A tanuló kötelessége a Kt.-ban foglalt, valamint a szerződésben vállalt kötelezettség betartása, különösen:

a) a tantervben meghatározott időn belül tanulmányi és vizsgakötelezettségeinek eleget tenni és szakmai képesítést szerezni;

b) a tanulói jogviszonyra, a hivatásos szolgálati viszonyra és a rendvédelmi szervre vonatkozó jogszabályokat és belső normákat megismerni, az abban foglaltakat a reá vonatkozó mértékben betartani, az iskola szervezeti és működési szabályzatában, házirendjében, a tanulói szállás rendjében meghatározottakat, valamint az igazgató intézkedéseit, utasításait maradéktalanul betartani;

c) a tanterv szerinti szakmai gyakorlatokon részt venni és a szakmai felügyeletével megbízott gyakorlati oktató (mentor) utasítására a képzettségének megfelelő szolgálati feladatok végrehajtásában közreműködni;

d) a tantervben meghatározott ismeretanyag elsajátítását szolgáló, a szakközépiskola által előírt külső kiadványokat és az országos tankönyvforgalmazásban beszerezhető tankönyveket, tananyagokat megvásárolni.

7. § (1) A tanuló önálló intézkedésre nem jogosult. Szolgálati feladatok ellátására történő beosztására, szakképzettséggel rendelkezőnek alárendelten vagy kötelékben alkalmazva kerülhet sor.

(2) A tanulókat "Rendészeti szakközépiskolai tanuló" jelzésű igazolvánnyal kell ellátni, melyen fel kell tüntetni az "Önálló intézkedésre nem jogosult!" feliratot.

8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit - a hatálybalépését megelőzően a tanulókkal kötött szerződések, illetve a tanulók kinevezéseinek kivételével - a hatálybalépését követő tanévtől kezdődően kell alkalmazni.

(2) A hatálybalépéssel egyidejűleg a rendőr szakközépiskolák, a pedagógusok és a tanulók jogállásáról szóló 8/1998. (II. 18.) BM-MKM együttes rendelet és a Határőrség szakközépiskolái, a pedagógusok és tanulók jogállásáról szóló 23/1998. (V. 27.) BM-MKM együttes rendelet hatályát veszti.

Dr. Pintér Sándor s. k., Dr. Pálinkás József s. k.,

belügyminiszter oktatási minisztériumi

politikai államtitkár