40/1999. (IV. 23.) FVM rendelet

a területrendezési, a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról

A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. §-a (2) bekezdésének d) pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a (2) bekezdésének m) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. § (1) Az országos és térségi területrendezési tervek szakszerűségének és magas színvonalának elősegítése érdekében:[1]

a)[2] a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) az ország egész területére vonatkozó illetékességgel központi területrendezési tervtanácsot (a továbbiakban: központi tervtanács), valamint a területi főépítész útján regionális illetékességgel területrendezési, településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsot (a továbbiakban: területi tervtanács) működtet;

b)[3]

(2) A tervtanácsok szakmai véleményező testületek. Az (1) bekezdésben említett tervek készítői (a továbbiakban: tervező) az e rendeletben szabályozottak szerint kötelesek kikérni a tervtanács szakmai véleményét.

(3) A tervtanácsok elnökei az általuk vezetett tervtanácsok közös működtetése, illetve egyes tervek közös bírálata érdekében egymással megállapodhatnak.

2. § (1) A tervtanács elnökből, szakmai titkárból, állandó és esetileg meghívott tagokból (a továbbiakban együtt: tagok), szükség szerint felkért szakbírálókból (opponens) áll. Szavazati joga az elnöknek, a szakmai titkárnak és a tagoknak van. Az elnököt és a szakmai titkárt akadályoztatásuk esetén helyettesítési feladatokkal megbízott állandó tagok képviselhetik.

(2) A tervtanács munkáját az elnök irányítja. A tervtanács elnöke:

a)[4] a központi tervtanács esetében - a tervezési feladattól függően - a területrendezés szakterületéért felelős miniszter által kijelölt személy,

b) a területi tervtanács esetében a területi főépítész,

c)[5]

(3) A tervtanács munkájának előkészítése és szervezése, a tervtanács szakmai véleményének, állásfoglalásának rögzítése a szakmai titkár feladata. A szakmai titkári feladatokat a tervtanács működtetéséért felelős szervezet köztisztviselője, illetve alkalmazottja láthatja el.

(4) A tervtanács tagjait a szakterületileg illetékes szakmai kamarák, a szakmai-társadalmi szervezetek, a Magyar Tudományos Akadémia szakmai bizottságai és regionális központjai, valamint a felsőoktatási intézmények vezetői által javasolt - szakmailag elismert és nagy tapasztalattal rendelkező - szakemberek közül

a)[6] a miniszter által kijelölt személy,

b)[7]

(5) A tárgyalandó tervezési munkában érdekelt és érintett szakágazatok esetileg meghívandó képviselőinek (meghívott tag) meghívásáról és a szakbírálók felkéréséről az illetékes tervtanács elnökének előzetes egyetértésével a szakmai titkár gondoskodik.

(6) A tervtanács a tárgyalandó tervezési munkától függően változó összetételben ülésezik. A szavazati joggal rendelkező meghívottak (elnök, szakmai titkár, tagok) száma öt főnél kevesebb nem lehet. A szavazati joggal rendelkező tag különvéleménye jegyzőkönyvbe foglalható. Nem rendelhető el a terv ismételt megtárgyalása határozatképtelen tervtanácsi ülésre hivatkozással. Ilyen esetben a tervező bemutatási kötelezettségét teljesítettnek kell tekinteni.

(7) A tervtanácsok ülésére - amennyiben annak hivatalból nem résztvevője - meg kell hívni a területi főépítészt, az érintett helyi önkormányzat képviselőjét és főépítészét, védett terület vagy tárgy (objektum) esetében a szakterületileg illetékes szervezet képviselőjét. Több érintett önkormányzat, önkormányzati főépítész esetében a képviseletet megbízott személy részvételével is lehet biztosítani.

(8)[8]

3. § (1) A tervezőnek, illetve a tervezéssel megbízott szervezet vezetőjének a tervdokumentáció véglegesítése előtt a terv jellegétől függő - a tervtanács titkárával előzetesen egyeztetett - tartalommal és példányszámban:

a) a központi tervtanácshoz kell véleményezésre benyújtani

aa) az országra és a kiemelt térségekre készülő területrendezési terveket,

ab)[9]

ac)[10]

ad)[11]

ae)[12] mindazon területrendezési terveket, amelyeket a központi tervtanács elnöke a szakterületileg illetékes szakmai kamarák és szakmai társadalmi szervezetek javaslata alapján szakmai véleményezésre esetenként kijelöl;

b) a területi tervtanácshoz kell véleményezésre benyújtani

ba) a megye vagy a megye egy térségére készülő területrendezési terveket,

bb)[13]

bc)[14]

bd)[15]

be)[16]

bf)[17]

bg)[18] mindazon területrendezési terveket, amelyeket a területi tervtanács elnöke a szakterületileg illetékes szakmai kamarák és szakmai társadalmi szervezetek javaslata alapján szakmai véleményezésre esetenként kijelöl;

c)[19]

d)[20]

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a kezdeményezéssel érintett tervtanács elnökének előzetes egyetértése mellett:

a) a területi tervtanács elnöke kezdeményezheti, hogy az általa szakmapolitikai vagy módszertani szempontból országos jelentőségűnek minősített területrendezési tervet vagy építmény építészeti-műszaki tervét a központi tervtanács tárgyalja meg;

b)[21]

(3)[22] A tervező kérésére - a kezdeményezéssel érintett tervtanács elnökének előzetes egyetértése mellett - területrendezési tervek, vagy azok munkafázisai konzultációs jelleggel is megtárgyalhatók, ami nem mentesít a végleges bemutatás kötelezettségétől.

(4)[23]

4. § A tervtanácsok a bemutatott tervek szakmai véleményezése során vizsgálják, hogy a tárgyalandó

a)[24] területrendezési terv

aa) figyelembe veszi-e a területrendezésre, a környezetvédelemre, a természetvédelemre, valamint kulturális örökség alakítására és védelmére vonatkozó szakmai követelményeket és a Magyarország által elfogadott szakmai, nemzetközi irányelveket és egyezményeket,

ab) összhangban van-e az országos és térségi szintű területi tervekkel, valamint az ágazatok fejlesztési koncepcióival,

ac) megfelel-e a rájuk vonatkozó szakmai-jogszabályi feltételeknek;

b)[25]

5. § (1)[26] A tervtanács az állásfoglalásra vagy konzultációra benyújtott tervet a benyújtástól, illetve hiánypótlás esetén annak teljesítésétől számított harminc napon belül megtárgyalja. A határidő indokolt esetben egy alkalommal harminc nappal meghosszabbítható.

(2) A tervtanács által tárgyalandó tervek bírálatára a benyújtást követő 10 napon belül szakbírálókat lehet felkérni. A szakbírálók szakmai véleményeiket a tervtanács ülése előtt legalább 5 munkanappal írásban juttatják el a tervtanács szakmai titkárához. A benyújtott tervet, valamint a bírálatokat a tervtanácsra meghívottak számára legkésőbb ettől az időponttól kezdve tanulmányozásra hozzáférhetővé kell tenni.

(3)[27] A tervtanács a bemutatott tervvel kapcsolatos szakmai véleményét és javaslatait (együtt: állásfoglalását) írásban rögzíti. A tervtanács állásfoglalása nem érinti a terv elfogadására, illetve jóváhagyására jogosult szerv hatáskörét, illetve döntési jogkörét.

(4) A tervtanács a tervezőnek és a tervtanács meghívott résztvevőinek küldi meg állásfoglalását a tervtanács ülését követő 10 munkanapon belül.

(5) A tárgyalt terv munkarészeinek tartalomjegyzékét, a szakbírálatokat, a jelenléti ívet és a tervtanács állásfoglalását a tervtanácsot működtető szerv iratkezelési szabályai szerint meg kell őrizni.

(6)[28] A tervező köteles a területrendezési terv megrendelőnek való átadásakor csatolni a tervtanács állásfoglalását, és nyilatkozni arról, hogy az abban foglaltaknak milyen módon tett eleget, illetve megindokolni eltérő álláspontját.

(7)[29] Amennyiben a tervtanácshoz benyújtott kérelem és dokumentáció szakbírálata, illetőleg a tervtanács állásfoglalása az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem történik meg, a tervező mentesül az e rendeletben meghatározott tervbírálati kötelezettség alól.

6. § (1) A tervtanács részletes működési rendjét e rendelet keretei között a tervtanács elnöke saját hatáskörében maga állapítja meg.

(2)[30] A tervtanács eljárása eljárási díj- és illetékmentes, működési költségeit a működtető minisztérium biztosítja.

(3) A tervtanács tagjait és szakbírálóit - a tervtanács részletes működési rendjében meghatározott mértékű - tiszteletdíj, illetve szakértői díj illeti meg, amelynek fedezetét a tervtanácsot működtető szervezetnek kell fedeznie.

(4)[31]

7. § (1) Ez a rendelet 1999. augusztus 31-én lép hatályba.

Dr. Torgyán József s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter