1999. évi LXIV. törvény

a társadalombiztosítási járulék-folyószámlák rendezéséről[1]

Az Országgyűlés a társadalombiztosítási kötelezettségekről vezetett járulék-folyószámlák rendezése érdekében a következő törvényt alkotja:

1. § (1)[2] Az állami adóhatóság a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 49. §-a szerint járulékfizetésre kötelezettek, illetőleg a Tbj. 34. §-a alapján megállapodást kötött személyek (a továbbiakban: járulékfizetésre kötelezettek) folyószámláinak - 1999. január 31-i - állapotáról 1999. július 31-ig értesítést adnak ki.

(2) Az értesítés kézbesítése a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint történik.

(3) A járulékfizetésre kötelezett az értesítés kézbesítésétől számított 30 napon belül írásban észrevételt tehet.

2. § (1)[3] Az állami adóhatóság a járulékfizetésre kötelezettet legalább 15 napos határidővel egyeztetésre idézheti. Az egyeztetés lefolytatása kötelező, ha a járulékfizetésre kötelezett észrevételt tett, illetőleg, ha kéri az egyeztetés lefolytatását.

(2) Az idézésnek tartalmaznia kell az egyeztetés tárgyát, helyét, időpontját és az idézett felhívását arra, hogy a kötelezettségek teljesítésére vonatkozó bevallási és befizetési bizonylatokat, valamint az egyéb iratokat köteles magával hozni és azokat az egyeztetést végző személy rendelkezésére bocsátani.

3. § (1)[4] Az egyeztetés során a bemutatott bizonylatokat és egyéb iratokat az állami adóhatóság adataival össze kell vetni és ennek eredményeként meg kell állapítani a járulékfizetésre kötelezett folyószámlájának tényleges egyenlegét.

(2) Az egyeztetés során a járulékfizetésre kötelezett kérheti az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) szerint meghatározott fizetési könnyítések alkalmazását.

4. § (1) Az egyeztetés eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a járulékfizetési kötelezettségből eredő, 1999. január 31-ét megelőzően keletkezett tartozást, a bírságot és késedelmi pótlékot külön bontásban.

5. § (1)[5] Ha a járulékfizetésre kötelezett a jegyzőkönyv aláírásától számított 30 napon belül igazolja, hogy megfizette az egyeztetés során megállapított járuléktartozását, akkor az állami adóhatóság a késedelmi pótlék és bírságtartozást elengedi.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés alkalmazását az a járulékfizetésre kötelezett is kérheti tartozásának rendezésére, aki e törvény hatálybalépésekor érvényes megállapodással, fizetési könnyítési határozattal rendelkezik, illetőleg aki az 1. § (1) bekezdésében meghatározott értesítésben foglalt állapot-közléssel egyetért.

(3)[6] Ha a járulék-folyószámlán mutatkozó járuléktartozás a 10 000 forintot nem haladja meg, akkor a járuléktartozást, a késedelmi pótlék és bírság összegét az állami adóhatóság elengedi. Ebben az esetben a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 38. §-ának (2) bekezdése nem alkalmazható.

6. § (1) A járulék-folyószámlák egyeztetett egyenlegét 1999. december 31-ig meg kell állapítani.

(2)[7] Az állami adóhatóságnál a Tbj. 53. §-ának (1) bekezdése szerint - 1999. február 1-jei esedékességgel - megnyitott és vezetett járulék-folyószámlák nyitóegyenlegeként az e törvény alapján lefolytatott egyeztetési eljárás során megállapított egyenlegek kerülnek felvezetésre.

(3) A nyitóegyenlegként felvezetésre került tételek kezelése a továbbiakban az Art. szerint történik.

7. § (1)[8] E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)[9]

(3)[10] Az állami adóhatóság a járulékfizetésre kötelezettektől a nyilvántartási rendszer kialakítása érdekében - szükség esetén - a Tbj. 49. §-ában meghatározott adatkör vonatkozásában kiegészítő adatszolgáltatást kérhet.

(4) A folyószámla egyenlegének megállapításával összefüggő eljárásra az e törvényben foglalt eltérésekkel a Tbj. 56. §-át kell alkalmazni.

(5)[11]

Göncz Árpád s. k., Dr. Áder János. s. k.,

a Köztársaság elnöke az Országgyűlés elnöke