1999. évi LXXVIII. törvény
a Magyar Köztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya között személyeknek az államhatáron történő átadásáról-átvételéről szóló, Budapesten, 1997. december 1-jén aláírt Egyezmény kihirdetéséről[1]
1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya között személyeknek az államhatáron történő átadásáról-átvételéről szóló, Budapesten, 1997. december 1-jén aláírt Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. (Az Egyezmény megerősítéséről szóló jegyzékváltás 1998. november 11-én megtörtént.)
2. § Az Egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:
"Egyezmény a Magyar Köztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya között személyeknek az államhatáron történő átadásáról-átvételéről (visszafogadási egyezmény)
A Magyar Köztársaság Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya a két állam és népeik közötti baráti kapcsolatokból kiindulva,
attól az óhajtól vezérelve, hogy az illegális migráció ellen az európai erőfeszítések szellemében fellépjenek,
attól a törekvéstől vezérelve, hogy megkönnyítsék azoknak a személyeknek a visszafogadását és átszállítását, akik a másik Szerződő Fél felségterületén illegálisan tartózkodnak, az általános nemzetközi jogi normákkal összhangban és az együttműködés megkönnyítésének szellemében
a következőkben állapodtak meg:
I. Fejezet
Saját állampolgárok átvétele
1. Cikk
(1) Mindkét Szerződő Fél a másik Szerződő Fél kérésére minden különösebb formalitás nélkül átveszi azt a személyt, aki a megkereső Szerződő Fél felségterületén a beutazásra vagy a tartózkodásra vonatkozó feltételeknek nem felel meg, vagy már nem felel meg, ha az illető bizonyíthatóan vagy megalapozottan vélelmezhető módon rendelkezik a megkeresett Szerződő Fél állampolgárságával. Ugyanez vonatkozik azon személyekre, akik a másik Szerződő Fél felségterületén való tartózkodás során állampolgárságukat elvesztették anélkül, hogy másik állampolgárságot szereztek volna, vagy legalább a másik Szerződő Féltől biztosítékot kaptak volna az állampolgárság megszerzésére.
(2) A megkereső Szerződő Fél ugyanazon feltételek mellett veszi vissza ezt a személyt akkor, ha az utólagos vizsgálat hat hónapon belül azt eredményezi, hogy a megkereső Szerződő Fél felségterületéről történt kiutazás időpontjában az illető nem rendelkezett a megkeresett Szerződő Fél állampolgárságával.
2. Cikk
Ha az állampolgárság a jelen Egyezmény végrehajtási jegyzőkönyvében felsorolt bizonyító és valószínűsítő eszközök alapján nem nyer bizonyítást vagy az nem valószínűsíthető, az érintett személy viszont saját állítása szerint a felkért Félnek állampolgára, a megkeresett Szerződő Fél külképviseleti szervei három munkanapon belül meghallgatást folytatnak annak érdekében, hogy az érintett személy rendelkezik-e a megkeresett Szerződő Fél állampolgárságával.
3. Cikk
(1) A megkeresett Szerződő Fél illetékes hatósága haladéktalanul, de legkésőbb tizennégy napon belül válaszol az átvételi megkeresésre.
(2) A hozzájárulás megtörténtét, illetve a tizennégy napos határidő leteltét követően a Szerződő Felek illetékes hatóságai írásban értesítik egymást az átvétel időpontjáról.
II. Fejezet
Harmadik állam állampolgárainak átvétele jogellenesen történő beutazás vagy jogellenes tartózkodás esetén
4. Cikk
(1) Az egyik Szerződő Fél kérésére a másik Szerződő Fél különösebb formalitás nélkül átveszi azt a személyt, aki nem rendelkezik az egyik Szerződő Fél állampolgárságával sem (harmadik állam állampolgára) akkor, ha az érintett személy a megkereső Szerződő Fél felségterületén a beutazásra és tartózkodásra vonatkozó érvényes feltételeknek nem felel meg, és bizonyítható vagy megalapozottan vélelmezhető, hogy az érintett személy
1. érvényes, a másik Szerződő Fél által kiállított tartózkodási engedéllyel vagy érvényes vízummal rendelkezik, vagy
2. közvetlenül a megkeresett Szerződő Fél felségterületéről légi úton jogellenesen a megkereső Szerződő Fél felségterületére utazott be.
(2) Az (1) bekezdés értelmében a visszavételi kötelezettség harmadik állam állampolgárával kapcsolatban nem áll fenn, ha az
1. a megkereső Szerződő Fél felségterületére történő beutazáskor annak érvényes vízumával vagy annak más, érvényes tartózkodási engedélyével rendelkezett, vagy részére beutazását követően ezen Szerződő Fél vízumot vagy más tartózkodási engedélyt adott ki, vagy
2. olyan államból érkezett, mellyel a kérelmező Szerződő Félnek közös határa van.
5. Cikk
(1) Az átvételre vonatkozó kérelmet az azt követő négy hónapon belül kell előterjeszteni, hogy az illetékes hatóságok tudomására jutott a harmadik állam állampolgárának jogellenes beutazása vagy jogellenes tartózkodása. A megkeresett Szerződő Fél haladéktalanul, de legkésőbb 14 napon belül válaszol a neki küldött átvételi megkeresésre. Ezt követően késedelem nélkül, de legkésőbb három hónapon belül kerül sor a harmadik állam állampolgárának ellenőrzött átvételére, miután a megkeresett Szerződő Fél az átvételhez hozzájárult. Ez a határidő a megkereső Szerződő Fél kérésére csak az átvétellel kapcsolatos jogi és ténybeli akadályok esetén, kizárólag ezen akadályok fennállásának tartamára hosszabbítható meg.
(2) A visszavétel megtagadható, ha a megkeresett Szerződő Fél bizonyítja, hogy a harmadik állam állampolgára felségterületét több mint hat hónapja elhagyta.
(3) A megkereső Szerződő Fél különösebb formalitások nélkül visszaveszi a harmadik állam állampolgárságával rendelkezőket akkor, ha a megkeresett Szerződő Fél a harmadik állam állampolgárának átvételét követő 30 napon belül megállapítja, hogy a 4. és 5. Cikkben foglalt előfeltételek nem állnak fenn.
III. Fejezet
Átszállítás
6. Cikk
(1) A Szerződő Felek engedélyezik harmadik államok állampolgárainak az átutazását vagy átszállítását felségterületükön keresztül, ha a másik Szerződő Fél ezt kérelmezi és a lehetséges tranzitállamokba, valamint a célállamba történő átvétel biztosított.
(2) Az átutazás vagy átszállítás megtagadható, ha
1. az érintett személy egy további tranzitállamban vagy a célállamban a jelen Egyezmény 11. Cikkének (1) bekezdésében megjelölt egyezményekben foglalt okok miatt üldözés veszélyének lenne kitéve, vagy büntetőeljárásra, büntetés-végrehajtásra számíthatna, vagy
2. az érintett személyt a megkeresett Szerződő Fél felségterületén büntetőeljárás fenyegeti; a megkereső Szerződő Felet erről az átszállítás előtt tájékoztatni kell.
(3) Amennyiben az átszállítás légi úton történik, a megkereső Szerződő Fél mentesül a tranzit vízum beszerzése alól.
(4) Az átszállításra átvett személyeket a megadott engedély ellenére vissza lehet adni a másik Szerződő Félnek akkor, ha a (2) bekezdésben meghatározott tények, amelyek az átszállítást akadályozzák, utólag következnek be vagy válnak ismertté, illetve, ha a továbbutazás vagy a célállam által történő átvétel már nincs biztosítva.
IV. Fejezet
Adatvédelem
7. Cikk
(1) Amennyiben a jelen Egyezmény végrehajtása érdekében személyes adatokat kell közölni, akkor ezek kizárólag a következőkre vonatkozhatnak:
1. az átadandó személy és adott esetben a családtagok személyes adatai (családi név, keresztnév, adott esetben korábbi név, gúnynevek vagy álnevek, születési dátum és születési hely, nem, jelenlegi és korábbi állampolgárság);
2. személyi igazolvány vagy útlevél (szám, érvényességi időtartam, a kiállítás dátuma, a kiállító hatóság, a kiállítás helye stb.);
3. egyéb, az átadandó személyek azonosításához szükséges adatok;
4. tartózkodási helyek és utazási útirányok;
5. egyéb olyan adatok a Szerződő Felek valamelyikének a kérelmére, amelyekre a jelen Egyezmény szerinti átvételi előfeltételek vizsgálata céljából szüksége van.
(2) Amennyiben a jelen Egyezmény végrehajtása során személyes adatok továbbítására kerül sor - a Szerződő Felek érvényes belső jogi előírásainak figyelembevételével - az alábbi rendelkezések érvényesek:
1. Az adatoknak a fogadó részéről történő felhasználása csak a megadott célra lehetséges és az átadó hatóság által előírt feltételekkel használható.
2. A fogadó az átadó hatóságot kérésre tájékoztatja a továbbított adatok felhasználásáról és az ennek révén elért eredményekről.
3. A személyes adatokat csak az illetékes szerveknek szabad átadni. Az átadás más szervek részére csak az átadó szerv előzetes hozzájárulásával történhet.
4. Az átadó hatóságnak kötelessége az átadandó adatok helyességéről meggyőződni, valamint arról, hogy az átadás szükségszerű-e és arányban áll-e az átadás céljával. Ennek során be kell tartani az adott állam belső joga szerint érvényes továbbítási tilalmakat. Amennyiben az derül ki, hogy helytelen adatokat vagy olyan adatokat továbbítottak, amelyeket nem lehet továbbítani, ezt a fogadó hatósággal haladéktalanul közölni kell. A fogadó hatóság köteles elvégezni a helyesbítést vagy a megsemmisítést.
5. A továbbító és a fogadó hatóságok kötelesek a személyes adatok továbbításáról és átvételéről nyilvántartást vezetni.
6. A továbbító és a fogadó hatóság köteles a továbbított személyes adatokat illetéktelen hozzáféréstől, módosítástól és közzétételtől hatékonyan védeni.
V. Fejezet
Költségek
8. Cikk
A visszavétellel összefüggő minden költséget a megkeresett Szerződő Fél államhatáráig, valamint a 6. Cikk szerinti átszállítás költségeit a megkereső Szerződő Fél viseli. Ugyanez érvényes a visszafogadás eseteire is.
VI. Fejezet
Végrehajtási rendelkezések
9. Cikk
A jelen Egyezmény végrehajtásához szükséges minden további szabályozásról, ezen belül
a) a kölcsönös értesítések módjáról;
b) az átvételhez szükséges adatokról, iratokról és bizonyító okmányokról;
c) a jelen Egyezmény végrehajtásáért felelős hatóságokról;
d) a 8. Cikkben foglalt költségek megtérítéséről;
e) a harmadik állam állampolgárainak átutazásával vagy átszállításával kapcsolatos feltételekről
a Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma és a Németországi Szövetségi Köztársaság Belügyminisztériuma a jelen Egyezmény végrehajtására vonatkozó jegyzőkönyvben állapodnak meg.
VII. Fejezet
Konzultációk
10. Cikk
(1) A Szerződő Felek a jelen Egyezmény és a Végrehajtási Jegyzőkönyv alkalmazása, értelmezése és végrehajtása során kölcsönösen támogatják egymást. Az esetleges vitás kérdéseket a Szerződő Felek belügyminisztériumaik vezetésével, konzultáció keretében rendezik.
(2) A Szerződő Felek kölcsönösen tájékoztatják egymást azon jogi előírásaikról, melyek az államuk felségterületére való beutazást és tartózkodást szabályozzák, valamint a harmadik államokkal eddig megkötött és hatályban lévő, és a jövőben megkötésre kerülő visszavételi egyezményekről.
VIII. Fejezet
Záró rendelkezések
11. Cikk
(1) A jelen Egyezmény nem érinti az 1951. július 28-án, Genfben, a menekültek helyzetéről kötött Egyezmény, valamint az 1967. január 31-én, New Yorkban, a menekültek helyzetéről kötött Jegyzőkönyv alkalmazását.
(2) A jelen Egyezmény nem érinti a Szerződő Felek nemzetközi szerződéseiből fakadó kötelezettségeit.
12. Cikk
(1) A jelen Egyezményt a Szerződő Felek határozatlan időre kötik.
(2) A jelen Egyezmény aláírásával egyidejűleg a Németországi Szövetségi Köztársaság részéről az Egyezmény hatálybalépéséhez szükséges belső jogi előírások teljesültek.
(3) A jelen Egyezmény attól a naptól számított második hónap első napján lép hatályba, amikor a Magyar Köztársaság Kormánya értesíti a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormányát arról, hogy a hatálybalépéshez szükséges belső jogi előírások teljesültek.
13. Cikk
(1) A Szerződő Felek bármelyike a jelen Egyezményt közbiztonsági, közrendi vagy közegészségügyi okok miatt a másik Szerződő Félhez intézett szóbeli jegyzékkel felfüggesztheti, vagy bármely fontos okból felmondhatja.
(2) A jelen Egyezmény felfüggesztése az erről szóló jegyzék kézhezvételét követő hetedik napon, felmondása a jegyzéknek a másik Szerződő Félhez történő megérkezését követő hónap első napján lép hatályba.
Kelt 1997. év december hó 1. napján, két eredeti példányban, magyar és német nyelven, mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles.
A Magyar Köztársaság
Kormánya nevében
A Németországi Szövetségi
Köztársaság Kormánya nevében"
3. § (1) E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1999. január 1. napjától kell alkalmazni.
(2)[2] A törvény végrehajtásáról az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter gondoskodik.
Göncz Árpád s. k.,
a Köztársaság elnöke
Dr. Áder János s. k.
az Országgyűlés elnöke
Lábjegyzetek:
[1] A törvényt az Országgyűlés az 1999. szeptember 7-i ülésnapján fogadta el.
[2] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 170. § (5) bekezdés k) pontja. Hatályos 2007.01.01