8/1999. (I. 18.) Korm. rendelet
a természettudományos felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 166/1997. (X. 3.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány a felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény 72. §-ának d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § A természettudományos felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 166/1997. (X. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 4. számú melléklete a programozó matematikus szakot követően kiegészül az e rendelet mellékletében foglalt főiskolai szintű alkalmazott fizikus szak, a vegyész-fizikus laboratóriumi operátor szak és a biológiai operátor szak képesítési követelményeivel.
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Melléklet a 8/1999. (I. 18.) Korm. rendelethez
ALKALMAZOTT FIZIKUS SZAK
1. A képzési cél
Szakemberek képzése, akik felsőfokú fizikai és informatikai ismereteiket alkalmazni tudják a fizikai mennyiségek mérését szolgáló legtöbb korszerű műszer és informatikai eszköz működtetésére, képesek elsajátítani (szakirányú továbbképzés keretében) a legújabb nagyműszerek hozzáértő használatát, és ezt a tudást továbbadni technikusoknak és kutatóasszisztenseknek, közgazdasági, marketing és nyelvismereteikre is támaszkodva el tudják látni a műszergyártó és -forgalmazó cégek képviseletét, illetve műszerforgalmazó kis- és középvállalkozások hatékony irányítását, valamint képesek kiválasztani és beszerezni megadott intézményi feladatokhoz szükséges műszereket és informatikai eszközöket.
2. A főiskolai végzettséget tanúsító oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Alkalmazott fizikus.
3. A képzési idő
8 félév, az R. 3. számú mellékletének 3. b) pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Természettudományos alapismeretek
Az R. 3. számú mellékletének 4. a) pontjában foglaltakra figyelemmel
- matematika, legalább 10 szakmai tanulmányi munkaegység,
- kémia, legalább 5 szakmai tanulmányi munkaegység.
b) Nem-természettudományos ismeretek
- az R. 3. számú mellékletének 4. b) pontjára tekintettel legalább 4 szakmai tanulmányi munkaegység.
c) Szakmai törzsanyag
A fizikus szak sajátos képesítési követelményeiből az R. 4. számú mellékletének pontjaiban foglalt megfelelő témakörök az alábbiak szerint:
- Mechanika: 4. ca), cb) és cd),
- Hőtan: 4. ca) és cb),
- Elektromágnesség és optika: 4. ca) és cd)
- Atomfizika, atommagfizika és kvantummechanika: 4. cb),
- Szilárdtestfizika és anyagtudomány: 4. cd)
pontok tételei.
Az egyetemi szintű fizikatanári szak sajátos képesítési követelményeiből az R. 2. számú mellékletének 4. ca) és cb) pontjában foglalt Atomfizika és kvantummechanika témakörök.
További ismeretkörök
A termodinamika alkalmazásai (gázok, rugalmasság, dielektrikumok, szupravezetés)
- Kinetikai gázelmélet. Transzport jelenségek (diffúzió, hővezetés).
- Klasszikus és kvantumsokaságok. A termodinamika statisztikus értelmezése.
(A Mechanika témakörét összefoglaló tételek alapozásához legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegységre van szükség.)
(A Hőtan témakörét összefoglaló tételek alapozásához legalább 2 szakmai tanulmányi munkaegységre van szükség.)
(Az Elektromágnesség és optika témakörét összefoglaló tételek alapozásához legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegységre van szükség.)
(Az Atomfizika, atommagfizika és kvantummechanika témakörét összefoglaló tételek alapozásához legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegységre van szükség.)
(A Szilárdtestfizika és anyagtudomány témakörök alapozásához legalább 2 szakmai tanulmányi munkaegységre van szükség.)
Fizikai informatika, mérőműszerek
- A számítógépek felépítésének és működésének alapelvei. Adatok és utasítások a számítógépben.
- Alapvető számítógép hardver ismeretek: Logikai áramkörök, architektúra. Szekvenciális hálózatok.
- Szövegszerkesztők. Grafikai és képi információk kezelése. Táblázatkezelő programok.
- Adatbázisok. Számítógépes hálózatok.
- Mérések. A mérési eredmények megadása. Statisztikai jellemzők, próbák. Számítógépes méréskiértékelés.
- Digitális elektronika. A/D és D/A konverziók, digitális spektrumanalízis.
- Lineáris szabályozási rendszerek.
(A Fizikai informatika, mérőmódszerek témakörök alapozásához legalább 12 szakmai tanulmányi munkaegységre van szükség.)
Közgazdaságtani alapismeretek
- Vállalkozások pénzügyei: A fizetési forgalom lebonyolítása a vállalkozások belföldi és nemzetközi gazdasági kapcsolataiban. A beruházás forgalma. Pénzügyi teljesítmény értékelése.
- Vállalkozások költségvetési kapcsolatai: Adózási alapfogalmak és alapelvek. A vám fogalma és funkciói.
- Számvitel: A számvitel és a könyvvitel lényege. A főkönyvi számla lényege és kapcsolata a mérleggel. A gazdasági események megjelenítése a számlákon.
- A statisztika alapfogalmai. Statisztikai sorok és táblák.
- Menedzsment: A vezetés funkciói. Klasszikus és modern vezetési ismeretek. A stratégiai menedzsment folyamata, feladatai. Vállalkozási, üzleti és funkcionális stratégiák. Személyzeti menedzsment. Minőségmenedzsment.
- A marketing fogalma, marketing célok, stratégiák, programok.
- Vállalkozási formák és szervezésük. A vállalkozás indításával kapcsolatos jogforrások.
- Az üzleti tervezés lényege, folyamatai, technikái. A válságmenedzselés speciális kérdései.
(A Közgazdaságtani alapismeretek témakörök alapozásához legalább 16 szakmai tanulmányi munkaegységre van szükség.)
A szakmai törzsanyagot megalapozó tananyagból a tanórával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 50.
d) Gyakorlati képességek
A laboratóriumi gyakorlatokon meg kell szerezni azt a készséget, hogy egyes fizikai mennyiségek kísérleti meghatározását önállóan elvégezze, a mérést megtervezze, végrehajtsa, kiértékelje és dokumentálja, ismerje a baleseti forrásokat, és legyen képes azokat elhárítani.
A szakdolgozatot közvetlenül előkészítő (szaklaboratóriumi gyakorlaton kívüli kísérletes jellegű tárgyakkal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 25.
e) Szakmai és egyéb természettudományos ismeretek
Az R. 3. számú melléklete 4. e) pontjára tekintettel megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 146, amiből legalább 6 az egyéb fizikai jellegű, kiegészítő ismereteket adó szakmai tárgyakból szerzendő.
f) Szakmai gyakorlat
Kutatóhelyen végzett kéthetes gyakorlattal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 3.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az R. 3. számú mellékletének 5. pontjában foglaltak figyelembevételével a záróvizsga tárgya: a fizika.
VEGYÉSZ-FIZIKUS LABORATÓRIUMI OPERÁTOR SZAK
1. A képzési cél
Szakemberek képzése, akik fizikai és kémiai ismereteik alapján alkalmasak nagyműszeres kutatólaboratóriumokban a műszerek és berendezések kezelésére, azokon sorozatmérések végzésére, karbantartási feladatok ellátására; kémiai és fizikai műszeres vizsgálatokat végző laboratóriumok, ipari egységek (például akadémiai és ipari kutatóintézetek, környezetvédelmi, agrokémiai, növényvédelmi állomások, kórházi, klinikai-diagnosztikai központok) napi feladatainak ellátására, a (nagy)műszeres mérőmódszerek fejlesztésére, a berendezések működtetésére.
2. A főiskolai végzettséget tanúsító oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Vegyész-fizikus laboratóriumi operátor.
3. A képzési idő
6 félév, az R. 3. számú mellékletének 3. b) pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Természettudományos alapismeretek
Az R. 3. számú mellékletének 4. a) pontjában foglaltakra figyelemmel
- matematika, legalább 11 szakmai tanulmányi munkaegység,
- informatika, legalább 7 szakmai tanulmányi munkaegység.
b) Nem-természettudományos ismeretek
- az R. 3. számú mellékletének 4. b) pontjára tekintettel legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység.
c) Szakmai törzsanyag
Fizikai ismeretek
A fizikus szak sajátos képesítési követelményeiből az R. 4. számú mellékletének pontjaiban foglalt megfelelő témakörök az alábbiak szerint:
- Mechanika: 4. ca), cb) és cd),
- Hőtan: 4. ca) és cc),
- Elektromágnesség és optika: 4. ca) és cd).
További témakörök
- A mechanika elvei, megmaradási tételek.
- A termodinamika alkalmazásai (gázok, rugalmasság, dielektrikumok, szupravezetés).
- Kinetikus gázelmélet. Transzport jelenségek (diffúzió, hővezetés).
(A Mechanika témakörét összefoglaló tételek alapozásához legalább 5 szakmai tanulmányi munkaegységre van szükség.)
(A Hőtan témakörét összefoglaló tételek alapozásához legalább 2 szakmai tanulmányi munkaegységre van szükség.)
(Az Elektromágnesség és optika témakörök alapozásához legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegységre van szükség.)
Atomfizika, atommagfizika és kvantummechanika
- A hőmérsékleti sugárzás. A fény korpuszkuláris tulajdonságai.
- Atommodellek. Az atomi színkép.
- Az elektron. A spin.
- A Pauli-elv, a periódusos rendszer értelmezése.
- Az anyag hullámtulajdonságai.
- A hidrogénatom hullámmechanikai modellje. A Heisenberg-féle határozatlansági reláció.
(Az Atomfizika, atommagfizika és kvantummechanika témakörök alapozásához legalább 2 szakmai tanulmányi munkaegységre van szükség.)
Kémiai alapismeretek
A vegyész szak sajátos képesítési követelményeiről az R. 4. számú mellékletének 4. ca) és cb) pontjában foglalt témakörök.
További témakörök
- Spektroszkópiai szerkezetvizsgáló és analitikai módszerek: infravörös és Raman spektroszkópia, atom-abszorpciós és ICP mérések, mágneses mag-rezonancia spektroszkópia.
- Diffrakciós módszerek és berendezések.
- Modern kromatográfiás módszerek és berendezések.
- Radioaktív sugárzások méréstechnikája.
- Titrimetriás és gravimetriás analitikai módszerek.
- Az elektroanalitika alapja.
- Elválasztástechnikai módszerek.
(A Kémiai alapismeretek témakörét összefoglaló tételek alapozásához legalább 17 szakmai tanulmányi munkaegységre van szükség.)
A szakmai törzsanyagot megalapozó tananyagból a tanórával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 60.
d) Gyakorlati képességek
A szakdolgozatot közvetlenül előkészítő (szaklaboratóriumi) gyakorlaton kívüli kísérletes jellegű tárgyakkal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 40.
e) Szakmai és egyéb természettudományos ismeretek
Az R. 3. számú mellékletének 4. e) pontjára tekintettel megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 140.
f) Szakmai gyakorlat
Kutatóhelyen végzett kéthetes gyakorlattal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 3.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az R. 3. számú mellékletének 5. pontjában foglaltak figyelembevételével a záróvizsga tárgyai: a fizika (elektronika) és a kémia (műszeres vizsgálati módszerek).
BIOLÓGUS LABORATÓRIUMI OPERÁTOR SZAK
1. A képzési cél
Gyakorlati szakemberek képzése, akik általános biológiai felkészültségük alapján alkalmasak a gyakorlati élet különböző területein jelentkező feladatok ellátására, például minőségvizsgáló laboratóriumokban az egészségügy, a konzerv- és élelmiszeripar, a gyógyszeripar, általában bioipari munkahelyeken, a környezetvédelem területén, továbbá az agrárágazatban. Ismereteik hasznosíthatók bizonyos vállalkozói tevékenység kapcsán is. Elméleti alapképzettségük megfelelően széles ahhoz, hogy a modern biológia által felvetett kérdések jelentőségét felismerjék, gyakorlati irányú speciális képzésük alkalmassá teszi őket arra, hogy - az elmúlt évtizedek során kifejlesztett molekuláris biológiai módszerek, vizsgálati technikák ismeretében, az ehhez szükséges eszköz-, műszerismeret birtokában - magas szintű, önálló asszisztensi feladatokat lássanak el elméleti és alkalmazott kutatásokat végző laboratóriumokban egyaránt.
2. A főiskolai végzettséget tanúsító oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Biológus laboratóriumi operátor.
3. A képzési idő
6 félév, az R. 3. számú mellékletének 3. b) pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Természettudományos alapismeretek
Az R. 3. számú mellékletének 4. a) pontjában foglaltakra figyelemmel:
- matematika, legalább 4 szakmai tanulmányi munkaegység,
- fizika, legalább 2 szakmai tanulmányi munkaegység,
- informatika, legalább 5 szakmai tanulmányi munkaegység,
- kémia, legalább 15 szakmai tanulmányi munkaegység.
b) Nem természettudományos ismeretek
Az R. 3. számú mellékletének 4. b) pontjára tekintettel legalább 6 szakmai tanulmányi munkaegység.
c) Szakmai törzsanyag
Sejtbiológiai, biokémiai, biofizikai alapismeretek
- Az élő anyag kémiai felépítése, a makromolekulák szerveződése.
- Pro és eukarióta sejt felépítése, növényi, állati és gombasejt jellegzetességek.
- A sejtműködés alapfolyamatai, enzimműködés molekuláris mechanizmusa.
- Bioenergetika alapjai, autotrof, heterotrof energianyerés, nagy energiájú vegyületek.
- Fotoszintézis, biológiai oxidáció, a kloroplaszt és a mitokondrium felépítése, funkciói.
- Membránok szerkezete, membránfolyamatok. A nukleinsavak bioszintézise.
- A citoszkeleton szerveződése, funkciói.
- A sejtmag, a kromoszóma felépítése, nukleocitoplazmatikus folyamatok.
- Sejtosztódás típusai, sejtciklus pro- és eukariotákban, daganatos sejtburjánzás.
- Immunológiai alapfogalmak, humorális és sejtes védekezési mechanizmusok immunobiokémiai, immungenetikai alapismeretek.
Genetikai, molekuláris biológiai, mikrobiológiai, biotechnológiai alapismeretek
- Genetikai információátadás mechanizmusa, DNS, RNS szerkezete, a genetikai kód, a gén fogalma, genomszerveződés. Öröklődés törvényszerűségei.
- DNS replikáció.
- Génexpresszió, transzkripció és transzláció szabályozása pro- és eukariota sejtekben.
- Vírusok felépítése, replikációs mechanizmusok, közegészségügyi, gyakorlati szempontból fontos vírusok.
- Baktériumok, eukariota mikroorganizmusok jellemzése, ökológiai, közegészségügyi biotechnológiai szempontból fontosabb taxonjaik.
- Mikrobiális fiziológia, energianyerési jellegzetességek, mikrobák szerepe az elem körforgalomban, nitrogén fixálás, talaj-, vízmikrobiológia, fermentáció, termék-előállítás élő rendszerekkel.
Növényszervezettani, -rendszertani, növényélettani ismeretek
- Növényi szövetek, szervek felépítése, fejlődése.
- Algák, zuzmók, mohák, hajtásos növények szervezettana, egyedfejlődése és rendszerezése, legfontosabb nyitva- és zárvatermő csoportok, fajok.
- Növények növekedése, fejlődése, hormonális és nem hormonális szabályozás, szövettenyésztés. Növények ásványi táplálkozása, ionfelvétel, vízháztartás, floemtranszport.
Állatszervezettani, -rendszertani, összehasonlító élettani, antropológiai ismeretek
- Állati ontogenezis, embrionális fejlődés.
- Állatok szövetei.
- Különböző szervrendszerek - a kültakaró, váz- és izomrendszer, az izomműködés, a táplálkozás emésztés, vér, a légzőszervek a légzés, a keringési rendszer, kiválasztás és az ivari működés - anatómiája, élettana, evolúciója.
- Intermedier anyagcsere és szabályozása.
- A neuroendokrin rendszer evolúciója, működése, a központi és vegetatív idegrendszer, a vegetatív szabályozás.
- Az érzékszervek anatómiája, evolúciója, működése, a látás, a hallás fizikai alapjai.
- Az ingerületátviteli folyamatok, neuron, neurotranszmisszió, axonális transzport.
- A fajfogalom, a taxonómia, evolúciós rendszertan.
- Állati egysejtűek, soksejtű, álszövetes állatok jellemzése, evolúciójuk.
- A lapos-, a hengeres, a gyűrűsférgek, a féreglábúak, az ízeltlábúak evolúciója, gyakorlati szempontból fontos rovarcsoportok, puhatestűek, tüskésbőrűek, előgerinchúrosok, gerinchúrosok törzseinek jellemzése.
- A gerincesek, halak, kétéltűek, hüllők, madarak evolúciója, jellemzése, legfontosabb taxonjaik, típusállatok szervezettana, az emlősök rendszere.
- Az emberi evolúció, a hominizáció stádiumai.
- Az ember anatómiája, posztnatális egyedfejlődés, serdülőkori változások.
Szuprainduviduális biológia, ökológiai, etológiai alapismeretek
- Az élet keletkezése, prebiológiai evolúció, faj feletti evolúció, az evolúció elméleti és termodinamikai aspektusai, az ideális populáció, szaporodási preferencialitások, a mutáció, migráció és szelekció hatása a génfrekvenciákra, a fitness fogalma.
- Szünbiológia és szuprainduviduális organizáció, ökológiai alapelvek.
- A populációk jellemzése, szabályozása, populáción belüli kölcsönhatások.
- Cönológiai alapfogalmak, anyagforgalom és energiaáramlás, szuccesszió.
- Az egyedfejlődés és magatartás kapcsolata, magatartástípusok, tanulási mechanizmusok, kommunikáció, humánetológia.
- Talajtani és mikroklimatológiai, hidrobiológiai alapismeretek.
- Biogeográfiai alapismeretek, a föld biomjai, flóra- és faunatípusok.
- Természetvédelmi biológia és környezetvédelem kérdései.
- Bioetikai alapfogalmak.
- Az emberrel kapcsolatos kutatások etikai, jogi ismeretek.
- A minőségbiztosítás hazai és nemzetközi szabályai.
A szakmai törzsanyagot megalapozó tananyagból a tanórával megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 60.
d) Gyakorlati képességek
A szakdolgozatot közvetlenül előkészítő (szaklaboratóriumi) gyakorlaton kívüli kísérletes jellegű tárgyakkal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 40.
e) Szakmai és egyéb természettudományos ismeretek
Az R. 3. számú mellékletének 4. e) pontjára tekintettel megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 140.
f) Szakmai gyakorlat
Kutatóhelyen végzett kéthetes gyakorlattal megszerzendő szakmai tanulmányi munkaegységek száma legalább 3.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az R. 3. számú mellékletének 5. pontjában foglaltak figyelembevételével a záróvizsga tárgyai: a biotechnológia, az összehasonlító élettan, továbbá egy korábbi, a szakdolgozat témakörével kapcsolatos tantárgy anyaga.