2000. évi CXVI. törvény

az egészségügyi közvetítői eljárásról[1]

1. § (1) A közvetítői eljárás célja az egészségügyi szolgáltató (a továbbiakban: szolgáltató) és a beteg között a szolgáltatás nyújtásával összefüggésben keletkezett jogvita peren kívüli egyezséggel történő rendezésének elősegítése, a felek jogainak gyors és hatékony érvényesítése.

(2)[2] A közvetítői eljárás lefolytatását kérheti a beteg, a beteg halála esetén annak közeli hozzátartozója vagy örököse és a szolgáltató (a továbbiakban: felek). A kérelmet a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamaránál kell előterjeszteni.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell a beteg nevét, lakóhelyét, a szolgáltató nevét, székhelyét, a sérelmezett magatartás megnevezését és időpontját, következményeinek leírását, valamint az igényt.

2. § A szolgáltató biztosítja, hogy a közvetítői eljárás igénybevételére jogosultak az eljárás kezdeményezésének módját, illetve a közvetítői eljárás lényegét megismerhessék. A közvetítői eljárás lehetőségéről a betegjogi képviselő is tájékoztatást ad.

3. § (1) A kamara a közvetítői eljárás lefolytatása iránti kérelem kézhezvételét követő 15 napon belül megküldi a kérelmet a másik félnek. A másik fél a kérelem kézhezvételét követő 15 napon belül nyilatkozik arról, hogy hozzájárul-e a közvetítői eljárás lefolytatásához.

(2) Ha mindkét fél az eljárás lefolytatása mellett dönt, a kamara felhívja a feleket a kamarát megillető általános eljárási költség fele-fele arányban történő megfizetésére.

(3) Ha a felek az általános eljárási költséget megfizették, a kamara a feleket meghívja abból a célból, hogy a közvetítői eljárást lefolytató egészségügyi közvetítői tanács (a továbbiakban: tanács) összetételében megállapodjanak.

4. § (1) A felek a tanács tagjait a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (a továbbiakban: MISZK) által vezetett közvetítői névjegyzékből (a továbbiakban: névjegyzék) jelölik ki.

(2) A tanács egyik tagját a jogász, másik tagját más felsőfokú végzettséggel rendelkező közvetítők közül jelölik ki a felek. Ha a felek a közvetítő személyében nem tudnak megállapodni, mindkét fél jelöltje tagja lesz a tanácsnak. A felek megállapodhatnak abban is, hogy a tanács eljárását egy közvetítő folytassa le.

(3) A közvetítőt a kijelölésről a kamara értesíti. A közvetítő az értesítéstől számított 8 napon belül írásban nyilatkozik a jelölés elfogadásáról vagy visszautasításáról, és a jelölés elfogadása esetén arról is, hogy az ügyben érdektelen, nem elfogult, illetve vele szemben a (4) bekezdésben, továbbá az 5. § (2)-(3) bekezdésében foglalt kizáró okok nem állnak fenn. A jelölés visszautasítása esetén a kamara haladéktalanul újabb egyeztetést hív össze a tanács összetételére vonatkozóan.

(4) Az adott eljárásban nem lehet közvetítő az, aki a szolgáltatóval, annak fenntartójával, biztosítójával vagy a beteggel bármilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyban, illetve tagsági jogviszonyban áll, valamint az sem, aki a felsoroltak közeli hozzátartozója.

5. § (1) A MISZK a névjegyzékbe kérelmére azt veszi fel, aki jogi, orvosi vagy egyéb felsőfokú egészségügyi végzettséggel, továbbá szociológusi vagy klinikai szakpszichológusi végzettséggel rendelkezik, legalább 8 éves szakmai gyakorlata van, és a külön jogszabályban meghatározott közvetítői tanfolyamot elvégezte.

(2)[3] A névjegyzékbe kizárólag olyan személy vehető fel, aki cselekvőképes, büntetlen előéletű, és nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Nem vehető fel a névjegyzékbe a bíró, az ügyész, továbbá az a személy, aki köztisztviselői jogviszonyban áll, a jogviszonya fennállása alatt.

(3)[4] Törölni kell a névjegyzékből azt, aki nem cselekvőképes, büntetett előéletű, vagy foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.

(4) A névjegyzékben szereplő személy a névjegyzékben vezetett adataiban bekövetkezett változásokat, illetve az időközben bekövetkezett kizáró okot a változástól számított 30 napon belül köteles bejelenteni a MISZK-nek.

5/A. §[5]

5/B. §[6]

6. § (1) A közvetítői eljárás megindulása esetén a szolgáltató értesíti az eljárásról azt a biztosítót, akivel felelősségbiztosítást kötött (a továbbiakban: biztosító) és a biztosító nevéről és székhelyéről tájékoztatja a kamarát. A tanács üléseire a biztosítót is meg kell hívni, és részére észrevételezési jogot kell biztosítani. A szolgáltató úgy is nyilatkozhat, hogy a közvetítői eljárásban a biztosítója részvételének mellőzését kéri.

(2) A tanács ülésének időpontját a kamara a közvetítőkkel történt egyeztetés után tűzi ki, legkésőbb a közvetítők személyében történt megállapodást követő 30. napra. Erre a feleket - személyes megjelenésre - meghívja.

(3) A meghívóban tájékoztatni kell a feleket a képviselet lehetőségéről, illetve módjáról, továbbá fel kell hívni a feleket arra, hogy az üggyel kapcsolatos ismereteiket lehetőleg az első ülésen tárják a tanács elé.

(4)[7] A feleket meghatalmazás alapján nagykorú, cselekvőképes személy, az (5) bekezdésben meghatározott egyesület, alapítvány, illetve jogi képviselő (ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos) képviselheti.

(5)[8] A beteg képviseletére az az egyesület, alapítvány jogosult, amely az alapító okiratában foglaltak szerint a betegjogok, az emberi jogok, illetve a betegek érdekvédelmének területén tevékenykedik. A szolgáltatót a szolgáltatókat tömörítő társadalmi, illetve érdekképviseleti szervezet képviselheti.

7. § (1) A tanács az ülését a kamara helyiségében tartja. A felek kihelyezett ülés tartásában is megállapodhatnak, ha ezt az ügy körülményei indokolják.

(2) Az első ülésen a tanács tájékoztatja a feleket a közvetítői eljárás menetéről, annak lényeges elemeiről, így különösen annak költségeiről, illetve a titoktartási kötelezettségről. Ha a felek változatlanul kérik az eljárás lefolytatását, a mellékletben foglalt nyilatkozatot teszik.

(3) Ha a felek eltérően nem állapodnak meg, a költségek előlegezése a szolgáltatót terheli. A nyilatkozat aláírásával egyidejűleg a felek előzetesen megállapodhatnak az eljárás során felmerülő költségek viselésének módjáról is.

(4) Ha a felek között ugyanabból a jogalapból származó bírósági eljárás folyik, a felek a nyilatkozat aláírását követően kötelesek az eljárás szünetelése iránti kölcsönös megegyezésüket a bíróságnak 8 napon belül bejelenteni. A bejelentés elmulasztása esetén a közvetítői eljárást meg kell szüntetni.

8. § (1) A nyilatkozat aláírását követően a tanács a feleket részletesen meghallgatja. Ennek során a felek kifejtik érdekeik alapján kialakított álláspontjukat. A felek az első ülésen a rendelkezésükre álló okiratokat is kötelesek bemutatni.

(2) A közvetítői eljárás során a közvetítői tanács köteles biztosítani, hogy a felek egyenlő elbánásban részesüljenek.

(3) A tanács az ülésen elhangzottak lényegét írásban rögzíti.

(4) A tanács a felek kérésére, a tényállás tisztázása érdekében az ügyről tudomással bíró más személyeket is meghallgathat.

9. § (1) A tanács a felek egyetértése esetén szakértőt vehet igénybe. Szakértőként bárki eljárhat, aki a kérdés elbírálása szempontjából szakértelemmel rendelkezik és akinek a személyében a felek meg tudnak egyezni. A felek az igazságügyi szakértők jegyzékéből is választhatnak szakértőt. A szakértőre a közvetítőre irányadó kizáró okokat megfelelően alkalmazni kell.

(2) A szakértő a felkérés kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban értesíti a kamarát a felkérés elfogadásáról vagy visszautasításáról, és a felkérés elfogadása esetén arról is nyilatkozik, hogy az ügyben érdektelen, illetve nem elfogult.

(3) A szakértő a szakértői véleményt lehetőség szerint a meglévő egészségügyi dokumentáció alapján készíti el, szükség esetén személyesen is megvizsgálja a beteget.

(4) A szakértő a véleményét a felkérés kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban terjeszti elő. A határidő a felek egyetértésével egy alkalommal meghosszabbítható.

10. § (1) A közvetítőket, valamint a szakértőket titoktartási kötelezettség terheli a közvetítői eljárás alatt, illetve az eljárás befejezését követően is.

(2) A feleket és a biztosítót titoktartási kötelezettség terheli az eljárás folyamán. A titoktartási kötelezettség az eljárás befejezését követően akkor áll fenn, ha a felek között egyezség jött létre, kivéve, ha az egyezség megtámadása iránt bármelyik fél bírósághoz fordul.

(3) A titoktartási kötelezettség kiterjed a felek között létrejött egyezség tartalmára, valamint az eljárás folyamán elhangzottakra is.

11. § (1) A felek által megkötött egyezséget a tanács írásba foglalja, azt a tanács tagjai és a felek is aláírják.

(2) Az egyezség a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette, vagy részben tudomásul vette. Ez utóbbi esetben meg kell jelölni, hogy a biztosító milyen mértékben (összegben) veszi tudomásul a felek egyezségében foglaltakat.

(3) Ha a fél az egyezségben foglaltakat a teljesítési határidőn belül nem hajtja végre, a másik fél kérheti a bíróságtól az egyezség végrehajtási záradékkal történő ellátását.

(4) Ha az első üléstől számított négy hónapon belül nem sikerül egyezséget létrehozni, a tanács az eljárást megszünteti.

12. § (1) A közvetítői eljárás költségének elemei: az általános eljárási költség, a felek és képviselőik, illetve az eljárás más résztvevőinek költsége, a fél jogi képviselőjének óradíja és a közvetítőknek járó közvetítői díj, valamint a szakértői díj.

(2) A fél jogi képviselőjét az üléseken való részvétel idejére óradíj illeti meg. Ha a szolgáltatót jogszabály vagy a biztosítóval kötött szerződés alapján a közvetítői eljárásban a biztosító képviseli, az óradíj a biztosító jogi képviselőjét illeti meg.

(3) A szakértőnek szakértői díj, a közvetítőknek az üléseken való részvétel idejére számítva közvetítői díj jár.

(4) Az eljárásban részt vevő személyek felmerült utazási költségét meg kell téríteni.

(5) Az általános eljárási költséget, továbbá a (2)-(3) bekezdésben foglalt költségek összegét külön jogszabály állapítja meg.

13. § (1) Az eljárás során felmerült költségek viselése a felek szabad megállapodásának tárgya. Ha ebben a kérdésben a felek nem tudnak megállapodni, akkor a (2)-(3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Ha a felek között legalább a szolgáltató kötelezettségvállalása tekintetében létrejön a megegyezés, vagy a szolgáltató eláll a közvetítői eljárástól, a szolgáltató viseli az eljárás teljes költségét, ideértve az általános eljárási költséget is.

(3) Ha a szolgáltató kötelezettségvállalása tekintetében sincs megegyezés, vagy a beteg az eljárás során eláll a közvetítői eljárástól, mindkét fél maga viseli a felmerült költségeit. A jogi képviselőket ilyen esetben óradíj nem illeti meg. A közvetítők közvetítői díja, a szakértői díj, illetve az eljárás más résztvevői költségének egyharmadát a beteg, kétharmadát pedig a szolgáltató viseli. Az általános eljárási költség fele-fele arányban oszlik meg a felek között.

14. § A közvetítői eljárás során keletkezett iratokat a kamara az eljárás befejezését követő 10 évig megőrzi. Az iratok őrzése során az egészségügyi adatok kezelésére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

15. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 60 nap elteltével lép hatályba, kivéve az 5. § (1) és (2) bekezdését, amely a kihirdetés napjával lép hatályba. A közvetítői eljárás a törvény hatálybalépése előtt keletkezett ügyekben is igénybe vehető az elévülési időn belül.

(2) Az 5. § (1) bekezdése alapján a kérelmezőt a névjegyzékbe a közvetítői tanfolyam elvégzésének igazolása nélkül is fel kell venni, 2002. január 1. napját követően azonban a közvetítői tanfolyam elvégzése igazolásának hiányában a közvetítőt törölni kell a névjegyzékből.

(3)[9] Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben megállapítsa a közvetítői képesítés követelményeit, a képesítés megszerzésének módját, a névjegyzékben vezetett adatok körét, továbbá a közvetítői eljárás költségelemeinek összegét.

(4)[10]

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Áder János s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Melléklet a 2000. évi CXVI. törvényhez

Nyilatkozat

Alulírottak ............................................................... beteg (képviselője: ...........................................................................) és ...................................................................... egészségügyi szolgáltató (képviselője: .......................................................) kijelentik, hogy jogvitájukat közvetítői eljárás keretében, egyezséggel kívánják rendezni.

A felek kijelentik, és egyben igazolják, hogy rendelkeznek a vitás helyzet megoldásához és az egyezség megkötéséhez szükséges felhatalmazással.

A felek elfogadják a közvetítői tanács által ismertetett közvetítői eljárás szabályait, és azok betartásával vesznek részt az eljárásban.

Tudomásul veszik, hogy az eljárás bizalmas, az ott elhangzottakat - ha törvény másként nem rendelkezik - titokban tartják. A felek kötelezik magukat arra, hogy esetleges későbbi bírósági eljárás során a közvetítőket nem nevezik meg az eljárás alatt elhangzottak tanújaként.

A felek az alábbiak szerint állapodnak meg a felmerülő költségek előlegezésében:[11]

...................................

...................................

...................................

A felek az alábbiak szerint állapodnak meg a felmerülő költségek viselésében:[12]

...................................

...................................

...................................

A BIZTOSÍTÓ NYILATKOZATA:[13]

A biztosító kijelenti, hogy

a) az üléseken részt kíván venni,

b) észrevételezési jogával élni kíván,

c) a szolgáltatót az eljárásban képviseli.