2000. évi CXXVII. törvény

egyes közlekedési törvények módosításáról[1]

A közúti közlekedésről szóló, többször módosított 1988. évi I. törvény és a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

1. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 2. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A törvénynek az utakra vonatkozó rendelkezéseit az út műtárgyaira és tartozékaira, a közutakra vonatkozó rendelkezéseit - a 8. § (1) bekezdésének h) pontja, a 11. § (2) bekezdése, a 30. § és a 43. § kivételével - a közforgalom elől el nem zárt magánutakra is alkalmazni kell."

2. § A Kkt. 9/B. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az állam a kizárólagos tulajdonát képező, az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak-illetőleg azok egyes szakaszai - és a műtárgyaik létesítése, fejlesztése, felújítása, karbantartása és üzemeltetése (a továbbiakban együtt: működtetés) céljából költségvetési szervet, vagy saját többségi részesedésével e célra gazdálkodó szervezetet alapíthat, vagy a működtetést koncesszióba adhatja.

(2) Az önkormányzat a törzsvagyonának részét képező közutak és műtárgyaik működtetése céljából önkormányzati intézményt, vagy saját többségi részesedésével e célra gazdálkodó szervezetet alapíthat, vagy a működtetést koncesszióba adhatja."

3. § (1) A Kkt. 18. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"A tanfolyami képzést, továbbképzést és utánképzést a közlekedési hatóság ellenőrzi, illetőleg ellátja annak szakfelügyeletét."

(2) A Kkt. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A külön jogszabályban meghatározott tevékenységet végző járművezető és közúti közlekedési szakember időszakos szakirányú továbbképzésen kőteles részt venni."

4. §[2]

5. § A Kkt. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"22. § (1) Belföldi üzemben tartás céljából csak olyan típusú jármű gyártható, vagy hozható be külföldről, amelyre a közlekedési hatóság - típusjóváhagyás keretében típusvizsgálat alapján, illetőleg a külföldön kiadott típusjóváhagyó okmányhonosításával - típusbizonyítványt adott ki. Egyedi jármű vagy járműsorozat behozatala esetén a közlekedési hatóság a típusvizsgálattól és a típusbizonyítvány kiadásától eltekinthet.

(2) A típusvizsgálat során azt kell ellenőrizni, hogy a járműtípus megfelel-e a jogszabályban meghatározott műszaki, közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi és munkavédelmi követelményeknek.

(3) Jármű egyedi előállításához (összeépítéséhez), átalakításához, forgalomba helyezéséhez a közlekedési hatóság előzetes engedélye szükséges.

(4) A közlekedési hatóság az engedélyezett járműtípusok, valamint a jóváhagyott alkatrészek, tartozékok és önálló műszaki egységek típus-meghatározó műszaki adatairól nyilvántartást vezet."

6. § A Kkt. 23. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A közlekedési hatóság típusbizonyítvány alapján forgalmazott új jármű forgalomba helyezés előtti vizsgálatától eltekinthet. A forgalmazónak a forgalomba helyezéshez kapcsolódó tevékenységét a közlekedési hatóság ellenőrzi."

7. § A Kkt. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az időszakos vizsgálatot a közlekedési hatóság által névjegyzékbe vett vizsgabiztos a közlekedési hatóság megbízása alapján annak vizsgálóállomásán, illetőleg a közlekedési hatóság által kijelölt vizsgálóállomáson végzi. Az időszakos vizsgálati tevékenységet, valamint a vizsgálóállomáson biztosított személyi és tárgyi feltételeket a közlekedési hatóság ellenőrzi."

8. § A Kkt. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"28. § (1) A járművek környezetszennyezését a közlekedési hatóság az időszakos vizsgálaton (24. §) túl, rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálat keretében, valamint közúton és a jármű telephelyén végzett mérésekkel ellenőrzi.

(2) Rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálatot a közlekedési és vízügyi miniszter, a belügyminiszter és a környezetvédelmi miniszter együttes rendeletében meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező, a közlekedési hatóság által kijelölt költségvetési szerv, társadalmi szervezet, gazdálkodó szervezet (a továbbiakban együtt: kijelölt szervezet) végezhet. A kijelölt szervezet jogosult az általa végzett felülvizsgálatot bizonyító, hatósági engedélynek minősülő igazolólap kiállítására is.

(3) A gépjárművek tüzelőanyag-fogyasztásának és üvegházhatást okozó gázkibocsátásának széles körű ismertetése, az új személygépkocsik vásárlóinak környezetvédelmi szempontból kedvező irányú befolyásolása érdekében a közlekedési hatóságnak a típusbizonyítvány (22. §) alapján, vagy járműsorozatban történő behozatal keretében megvalósuló forgalombahelyezés előtt meg kell állapítania a személygépkocsik külön jogszabályok szerint mért tüzelőanyag fogyasztását és szén-dioxid kibocsátását.

(4) A közlekedési hatóság évente legalább egyszer kiadvány formájában közzéteszi a forgalmazott új személygépkocsik hivatalos tüzelőanyag fogyasztási és szén-dioxid kibocsátási adatait, illetve ezeket-az időközben megjelenő gépjárműtípusok esetében - térítés ellenében rendelkezésre bocsátja."

9. § A Kkt. 29. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Azt, aki az (1) bekezdésben foglaltakat megszegi, vagy az engedélyben foglaltaktól eltér, a közlekedési hatóság megbírságolja és az eredeti állapot helyreállítására, vagy - amennyiben az út a külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelel, vagy megfelelővé alakítható át - a fennmaradáshoz szükséges intézkedések megtételére kötelezi."

10. § A Kkt. 32. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Magánútnak kell tekinteni az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen levő, közforgalom elől elzárt utat, továbbá az állam tulajdonában és a vízügyi igazgatóságok kezelésében levő elsőrendű árvízvédelmi fővonalakon a kerékpáros forgalom számára megnyitott utat is."

11. § A Kkt. 34. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A közutat, annak műszaki, minőségi, forgalmi, baleseti adatait, valamint a forgalmi rendjét meghatározó jelzéseket, továbbá a közút üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére fordított költségeket a kezelőnek nyilván kell tartania."

12. § (1) A Kkt. 44. §-a (2) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő mondat lép:

"A külföldi járművek ellenőrzését a rendőrhatóság, illetve a közlekedési hatóság (a tengelyterhelés és az össztömeg helyszíni ellenőrzését a közlekedési hatóság a rendőrhatóság közreműködésével) végzi."

(2)[3]

13. § A Kkt. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"46. § (1) E törvény 29. §-ának (5) és (6) bekezdésében meghatározott kivételekkel a közlekedési hatósági feladatokat a Közlekedési Főfelügyelet, a Központi Közlekedési Felügyelet és a területi (megyei, fővárosi) közlekedési felügyeletek látják el.

(2) Azokban a közlekedési hatósági ügyekben, amelyekben első fokon a települési önkormányzat jegyzője - a fővárosi kerületek esetében a kerület jegyzője - jár el, a másodfokú hatóság a területileg illetékes közlekedési felügyelet: Azokban az ügyekben, amelyekben első fokon a főváros főjegyzője jár el, a másodfokú hatóság a Fővárosi Közlekedési Felügyelet."

14. § A Kkt. 47. §-ának k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(47. § A törvény alkalmazásában:)

"k) Az út tartozéka: a várakozóhely, a vezetőoszlop, a korlát, az útfenntartási és közlekedésbiztonsági célokat szolgáló műszaki és egyéb létesítmény, berendezés (segélykérő telefon, pihenőhely), a zajárnyékoló fal és töltés, az út kezelője által létesített hóvédő erdősáv, fasor vagy cserjesáv (védelmi rendeltetésű erdő), valamint a közút határától számított két méter távolságon belül ültetett fa, az összefüggő üzemi gyümölcsöshöz tartozó fák kivételével."

15. § A Kkt. 48. § (3) bekezdése a) pontjának 1. és 5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a 8. alpont hatályát veszti és a 9-11. alpontok számozása 8-10.-re változik.

[(3) Felhatalmazást kap a) a Kormány, hogy]

"1. a szakirányú továbbképzés és az utánképzés általános szabályait,

5. a közúti közlekedési szolgáltatások és a közúti járművek üzemben tartásának általános szabályait,"

(rendeletben állapítsa meg.)

16. §[4]

17. § A Kkt. 48. §-ának (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[(3) Felhatalmazást kap]

"e) a közlekedési és vízügyi miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben a közlekedési hatóság eljárási, felügyeleti és egyéb díjait, valamint a díjaknak az eljáró hatóság, illetve az irányítási, a felügyeleti és az ellenőrzési feladatot ellátó szervezetek közötti megosztása szabályait rendeletben állapítsa meg."

18. § A Kkt. 48. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az e törvényben meghatározott díjat, pótdíjat és bírságot - a 9/C. § (1) bekezdésében és a 33. § (2) bekezdésében meghatározott díj kivételével - a fizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani."

II. Fejezet

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

19. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 2. §-a (1) bekezdésének. i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Az állam feladatai:]

"i) országos légiforgalmi irányító, repülőtéri koordinációs, repüléstájékoztató, riasztó, légiforgalmi tájékoztató, léginavigációs és távközlési szolgálat fenntartása;"

20. § Az Lt. 3. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A díj fizetésének feltételeit, módját és a díj összegét a miniszter, illetve a honvédelmi miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg."

21. §[5] Az Lt. VI. fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:

"VI. Fejezet

Légiközlekedési balesetek és repülőesemények

64. § (1) Ha a repülés tartama alatt a Magyar Köztársaság területén, illetve a magyar légtérben légijárművet légiközlekedési baleset ér - ideértve a légijármű eltűnését is - vagy súlyos személyi sérülés, illetve halál következik be, továbbá, ha a légijármű olyan károsodást vagy szerkezeti hibát szenved (a továbbiakban együtt: légiközlekedési baleset),amely veszélyezteti a légiközlekedés biztonságát, az egyéb vizsgálatoktól független szakmai vizsgálatot kell lefolytatni.

(2)

(3)

(4)

65. § (1)

(2) Az állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesettel és repülőeseménnyel kapcsolatos szakmai vizsgálatok elvégzésére a honvédelmi miniszter által kijelölt szerv (a továbbiakban: állami kivizsgáló szerv) illetékes.

(3)

65/A. § (1)

(2) A szakmai bizottság létrehozására, tagjaira, a vizsgálat során a bizottságot megillető jogokra, valamint a bizottság eljárására vonatkozó szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

(3) A légiközlekedési baleset, repülőesemény helyszínének megbontására a külön jogszabályban meghatározott kivételtől eltekintve a szakmai bizottság vezetőjének a hozzájárulása szükséges. A szakmai bizottság vezetőjének megérkezéséig a helyszínt a rendőrség biztosítja.

66. § (1) Aki légiközlekedési balesetet észlel, köteles azt haladéktalanul a rendőrhatóságnak bejelenteni. A rendőrhatóság haladéktalanul értesíti azokat a szerveket, amelyeknek a feladatkörébe tartozik a baleset következtében veszélybe került személyek részére segítség nyújtása; az élet- és vagyonbiztonság védelme; a baleset szakmai vizsgálata.

(2)

(3) Ha magyar légijárművet külföldön légiközlekedési baleset ér, azt a légijármű üzemben tartója haladéktalanul köteles az illetékes kivizsgáló szervnek bejelenteni. Az illetékes kivizsgáló szerv a nemzetközi szerződésekben foglaltak alapján jár el."

22. §[6]

23. §[7]

24. § Az Lt. 71. §-ának 3-5. pontja és 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a következő 22. ponttal egészül ki:

(71. § A törvény alkalmazásában:)

"3. ellenőrzött repülőtér: olyan repülőtér, ahol a repülőtéri forgalom részére légiforgalmi irányító szolgálatot nyújtanak;

4. légiforgalom: a levegőben vagy a repülőtér munkaterületén légijárművel végrehajtott valamennyi mozgás;

5. légijármű: bármely szerkezet, amelynek légkörben maradása a levegővel való olyan kölcsönhatásból ered, amely más, mint a földfelszínre ható légerők hatása;"

"19. repülőtér: szárazföldön vagy vízen kijelölt terület (ideértve valamennyi, a területhez tartozó épületet, felszerelést és berendezést), amely egészében vagy részben a légijárművek indulására és érkezésére, valamint felszíni mozgására szolgál;"

"22. repülőtéri munkaterület: légijárművek fel- és leszállására, gurulására kialakított terület, az előterek kivételével."

25. § Az Lt. a következő 71/A. §-sal egészül ki:

"71/A. § A törvény VI. fejezetének alkalmazásában

1. súlyos személyi sérülés: olyan sérülés, amelyet egy személy légiközlekedési balesetben szenved el, és amely:

a) több mint 48 órás kórházi kezelést igényel, amely a sérülés elszenvedésétől számított 7 napon belül kezdődik, vagy

b) csonttörést eredményez (kivéve az egyszerű kézujj, lábujj vagy orrtörést), vagy

c) olyan sebesüléssel jár, amely súlyos vérzést, ideg-, izom- vagy ínkárosodást okoz, vagy

d) bármely belső szerv sérülésével jár, vagy

e) másod- vagy harmadfokú égési sérüléssel jár, vagy bármilyen, a test felületének több mint 5%-át érintő égési sérülést okoz, vagy

f) bizonyítottan fertőző anyagokkal vagy káros sugárzással való érintkezés következménye;

2. halálos sérülés: olyan sérülés, amelyet egy személy légiközlekedési balesetben szenved el, és amely a balesettől számított 30 napon belül a halálát okozza."

26. § Az Lt. 74. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő m) és n) ponttal egészül ki:

(74. § E törvény alapján rendeletben állapítja meg)

"c) a miniszter a honvédelmi és egészségügyi miniszterrel együttesen - a belügyminiszterrel egyetértésben a légiközlekedési balesetek és repülőesemények szakmai vizsgálatának szabályait;"

"m) a miniszter a számítógépes helyfoglalási rendszerek működtetésének szabályait;

n) a belügyminiszter a miniszterrel együttesen - a honvédelmi miniszterrel egyetértésben - a polgári repüléssel összefüggő rendészeti feladatok ellátásának rendjét."

27. §[8]

III. Fejezet

Záró rendelkezések

28. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2001. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti:

a) a vízügyi és egyes közlekedési törvények; törvényerejű rendeletek módosítása a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvénnyel összefüggésben című 1992. évi XXXIX. törvény 8. §-ának a Kkt. 9/B. §-a (1) és (2) bekezdését megállapító rendelkezése;

b) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló 1996. évi X. törvény

ba) 6. §-ának a Kkt. 32. §-ának (1) bekezdését megállapító rendelkezése,

bb) 7. §-ának a Kkt. 33. §-a (1) bekezdésének b) pontját megállapító rendelkezése,

bc) 12. §-ának a Kkt. 47. §-ának r) pontját megállapító rendelkezése,

c)[9]

d) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló 1998. évi LXXIII. törvény

da) 15. §-a,

db) l0. §-ának a Kkt. 34. §-a (2) és (3) bekezdését megállapító rendelkezése,

dc) 18. § (1) bekezdésének a Kkt. 48. § (3) bekezdése a) pontjának 1. alpontját megállapító rendelkezése;

e) a Magyar Köztársaság 1999. évi. költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény 71. §-a.

(2) E törvény 21. §-a 2002. január 1-jén lép hatályba.

(3) A Kkt. 12. §-a (3) bekezdésében meghatározott, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló 1998. évi LXXIII. törvény hatálybalépését megelőzően kihelyezett reklámtáblákat, reklámhordozókat és egyéb reklámcélú berendezéseket e törvény hatálybalépését követő 6 hónapon belül el kell távolítani. Ezt követően - a közút kezelőjének kezdeményezésére - a közlekedési hatóság kötelezi a reklámozót a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklámcélú berendezések eltávolítására.

(4)[10]

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Áder János s. k.,

az Országgyűlés elnöke