2004. évi XXV. törvény

a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról[1]

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, a vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény, a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény és a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosításáról az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

1. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 18. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A közlekedési hatóság a (2) bekezdésben meghatározott engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő módon végzőket 30 000 Ft-tól 200 000 Ft-ig terjedő bírság fizetésére kötelezi. A bírság ismételten is kiszabható. A beszedett bírság összege az eljáró hatóságot illeti meg."

2. § A Kkt. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"20. § (1) Jogszabály által engedélyhez, bejelentési kötelezettséghez és meghatározott okmány meglétéhez kötött belföldi vagy nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásra (árufuvarozásra és személyszállításra), továbbá a sajátszámlás áru- és személyszállításra vonatkozó - e törvényben, valamint külön jogszabályban meghatározott - rendelkezések megsértői bírságot kötelesek fizetni. A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a közlekedési hatóság, a vámhatóság és a határőrség (a továbbiakban együtt: eljáró hatóság) jogosult.

(2) Az (1) bekezdés alapján

a) az engedélyre vonatkozó rendelkezések megsértőjének 400 000 Ft-tól 800 000 Ft-ig,

b) a bejelentési kötelezettségre és a sajátszámlás személyszállításra vonatkozó rendelkezések megsértőjének 100 000 Ft-tól 300 000 Ft-ig

terjedő összegű - többször is kivethető - bírságot kell megfizetnie.

(3) A beszedett bírság összege - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az eljáró hatóságot illeti meg.

(4) A külföldi rendszámú járművek által végzett tevékenységhez kapcsolódóan kivetett bírság összegének megfizetése illetékbélyeggel, készpénz-átutalási megbízással vagy meghatározott számlaszámra történő befizetéssel történhet. Amennyiben a bírságot illetékbélyeggel fizetik meg, azt az ellenőrzési jegyzőkönyvre kell felragasztani, és az illetékbélyeget az eljáró hatóság érvényteleníti.

(5) Külföldi rendszámú járművet a bírság megfizetéséig - az élő állat és a gyorsan romló élelmiszer-szállítmány kivételével - külön jogszabályban foglaltak szerint lehet visszatartani.

(6) Az eljáró hatóság - az élő állat és a gyorsan romló élelmiszer-szállítmány esetében - a külföldi rendszámú jármű tulajdonosának (üzemben tartójának) a bírság megfizetésére legfeljebb 30 nap halasztást adhat.

(7) A Magyar Köztársaság területén a - magyar vagy külföldi rendszámú - közúti járművel végzett tevékenységre az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét

a) nemzetközi forgalomban a határőrség, a vámhatóság és a közlekedési hatóság,

b) belföldi forgalomban a közlekedési hatóság jogosult ellenőrizni. A közlekedési hatóság a belföldi forgalom ellenőrzésébe a vámhatóságot bevonhatja.

(8) Amennyiben a közúti járművel végzett tevékenység az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem felel meg, az eljáró hatóság az (1) bekezdés szerinti eljárást megindítja.

(9) Amennyiben a közúti járművel végzett tevékenység az (1) bekezdésben említett rendelkezéseknek a - külön jogszabályban meghatározott - határátlépés alkalmával nem felel meg, a vámhatóság és a határőrség köteles a közúti járműnek, személyzetének, valamint a járművön lévő árunak a határátlépését megtagadni, és a közlekedési hatóságot haladéktalanul értesíteni."

3. § A Kkt. 33. §-a (2) bekezdésének második mondta helyébe a következő rendelkezés lép:

"A díjfizetéssel érintett autópályákat - ideértve erre irányuló szerződés esetén az(1) bekezdés a) pontja szerinti kezelő által működtetett országos közutat is - vagy azok egyes szakaszait, a díj, valamint megfizetésének elmaradása esetén a pótdíj mértékét a fizetés módját és feltételeit -a Kormány által jóváhagyott elvek alapján - a miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben, rendeletben állapítja meg."

4. § A Kkt. 44. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az ellenőrző hatóság jelzésére a jármű vezetője a járművet köteles megállítani, személyazonosságát és járművezetési jogosultságát igazolni, a jármű és tartozékai, a rakomány, az okmányok ellenőrzésével kapcsolatos felhívásnak eleget tenni. Az ellenőrzés során az ellenőrző hatóság a járműhöz és tartozékaihoz, a rakományhoz tartozó okmányokat időlegesen bevonhatja, továbbá a jármű műszeres ellenőrző vizsgálatát vagy kötelező javítását rendelheti el, amelynek a helyszínére történő közlekedésre a jármű vezetőjét utasíthatja. A jármű vezetőjének vezetési és pihenő idejére vonatkozó - külön jogszabályokban meghatározott - előírások megsértése esetén az ellenőrző hatóság a pihenőidő letöltését is elrendelheti. Ha a jármű - a külön jogszabályban meghatározott - össztömeget, tengelyterhelést és méretet túllépi, az ellenőrző hatóság a jármű továbbközlekedését várakozóhely kijelölése mellett megtilthatja."

5. § (1) A Kkt. 48. § (3) bekezdése b) pontjának 10. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) Felhatalmazást kap b) a miniszter, hogy]

"10. az útépítésre, illetőleg az út üzemeltetésére szolgáló anyagok, szerkezetek és berendezések műszaki követelményeit, valamint megfelelőségük igazolásának, továbbá ezen anyagok, szerkezetek és berendezések forgalomba hozatalának, felhasználásának, továbbá az újfajta építési módok (műszaki megoldások), technológiák, eljárások engedélyezésének szabályait, valamint az utak építésével kapcsolatos minőségi követelményeket," [rendeletben állapítsa meg.]

(2) A Kkt. 48. §-a (3) bekezdésének b) pontja a következő 19-22. alponttal egészül ki:

[(3) Felhatalmazást kap b) a miniszter, hogy]

"19. a gépjárművekbe szerelt menetíró készülékekre, használatukra és ellenőrzésükre, továbbá a beszerelő műhelyekre és ellenőrzésükre vonatkozó részletes szabályokat,

20. a veszélyes áruk szállításának és szállításra való feladásának szabályait a vonatkozó nemzetközi szerződésekkel összhangban,

21. a vonatkozó nemzetközi szerződések hatálya alá nem tartozó járművekkel történő veszélyes áru szállítás szabályait,

22. a közúti járművek újrafelhasználható alkatrészei szakszerű kinyerésének (bontásának) feltételeit, és e tevékenység végzésének személyi, dologi és szakmai feltételeit. [rendeletben állapítsa meg.]"

(3) A Kkt. 48. §-ának (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[(3) Felhatalmazást kap]

"f) a miniszter, hogy az e törvényben meghatározott bírság kivetése részletes szabályait és a bírság felhasználása rendjét a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg."

II. Fejezet

A vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény módosítása

6. §[2]

7. §[3]

8. §[4]

9. §[5]

10. §[6]

III. Fejezet

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

11. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 2. §-a (1) bekezdésének m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Az állam feladatai:]

"m) a légiforgalmi irányító és körzeti repüléstájékoztató szakszemélyzet képzése, képzésének koordinálása;"

12. §[7] Az Lt. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § (1)

(2) A külföldi állami légijármű számára kibocsátott egyszeri vagy többszöri be-, illetve átrepülési engedély nem mentesíti a kérelmezőt a jogszabályban előírt más engedélyek beszerzésének kötelezettsége alól.

(3) NATO tagország, valamint az Európai Unió tagállama állami légijárművének a magyar légtérbe való belépéséhez nem szükséges az (1) bekezdésben meghatározott engedély kérése. A NATO tagállam, valamint az Európai Unió tagállama állami légijárművének a magyar légtérbe való belépése a nemzetközi előírásoknak megfelelő repülési terv benyújtásával történik."

13. § (1) Az Lt. HARMADIK RÉSZE III. Fejezetének címe helyébe a következő rendelkezés lép:

[HARMADIK RÉSZ A LÉGIKÖZLEKEDÉS

III. Fejezet]

"A légiközlekedési, valamint a légiközlekedéssel összefüggőtevékenységek"

(2) Az Lt. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"22. § Légiközlekedési, valamint légiközlekedéssel összefüggő tevékenység-a 71. § 10. pontjának e) és h) alpontjában meghatározott tevékenység kivételével - a légiközlekedési hatóságnak, a bajbajutott vagy eltűnt légijármű megsegítésére irányuló kutató-mentő repülés pedig a katonai légügyi hatóságnak az adott tevékenységre vonatkozó engedélyével folytatható."

14. § (1) Az Lt. 23. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 22. §-ban meghatározott tevékenység végzésére engedélyt a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet kaphat, ha

a) a tevékenység jogszabályban meghatározott feltételeinek eleget tesz;

b) az egyéni vállalkozó a vállalkozói igazolványát megkapta, illetve a gazdálkodó szervezetet a bíróság, illetve a cégbíróság bejegyezte;

c) a biztonságos és szabályszerű üzemeltetéshez az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott feltételeket kielégítő szervezettel, személyzettel, saját tulajdonú vagy tartósan bérelt eszközökkel rendelkezik;

d) a gazdálkodó szervezet működési szabályzatának az engedélyezés tárgyát képező légiközlekedési, valamint légiközlekedéssel összefüggő tevékenységre, a légiközlekedési szakszemélyzet szakmai gyakorlatban tartására, az alkalmazott légijárművek vagy légiközlekedési eszközök karbantartása módszereire, irányítására és belső felügyeletének rendjére vonatkozó részét a légiközlekedési hatóság jóváhagyta.

(2) Magyarországon székhellyel nem rendelkező gazdálkodó szervezet légiközlekedési, valamint légiközlekedéssel összefüggő tevékenységre nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján kaphat engedélyt."

(2) Az Lt. 23. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A gazdasági célú légiközlekedési tevékenység engedélyezésére az (1) bekezdésben foglaltakon túl a légijárművel végzett gazdasági célú légiközlekedési tevékenység engedélyezésének rendjéről szóló külön jogszabályban és a légifuvarozók engedélyezéséről szóló, a Tanács 2407/92/EGK rendeletében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(6) A lajstromban szereplő légijárművel az Európai Unió tagállamain kívüli államban folytatott gazdasági célú légiközlekedési tevékenységre az (5) bekezdésben foglaltakat annyiban kell alkalmazni, amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik."

15. § Az Lt. a 23. §-át követően a következő 23/A. §-sal egészül ki:

"23/ A. § (1) Az illetékes vámhatóság a légijárat által fuvarozott áru (a továbbiakban: légiáru) ellenőrzése, vámkezelése, illetve a légijáratot teljesítő jármű határátlépése során köteles meggyőződni arról, hogy a légiárut fuvarozó gazdálkodó szervezet jogosult-e a fuvarokmányon megjelölt rendeltetési helyre történő légi árufuvarozásra.

(2) Amennyiben a be-, illetve kilépni szándékozó légiárut fuvarozó gazdálkodó szervezet nem rendelkezik a légiáru fuvarozására vonatkozó engedéllyel, az illetékes vámhatóság köteles haladéktalanul értesíteni a légiközlekedési hatóságot, és az engedély megszerzéséig a légiáru be-, illetve kiléptetését megtagadni."

16. § Az Lt. 27. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:

"(2) A számítógépes helyfoglalási rendszerek működtetésére a számítógépes helyfoglalási rendszerek működtetési szabályzatáról szóló, a Tanács 2299/89/EGK rendeletét kell alkalmazni."

17. § Az Lt. 29. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A polgári légiközlekedés egységes szabályairól és az Európai Légiközlekedés Biztonsági Ügynökség felállításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 1592/2002/EK rendeletének hatálya alá nem tartozó légijármű és légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártásának, javításának és karbantartásának a légiközlekedéssel összefüggő szakmai szabályait a miniszter - állami légijárművek esetében a honvédelmi miniszter - rendeletben állapítja meg."

18. § Az Lt. 29/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"29/A. § (1) A lajstromba felvett légijármű fedélzetén munkavállalóként munkát végző légijármű-vezető, navigátor, fedélzeti mérnök (szerelő) és légiutas-kísérő (a továbbiakban együtt: hajózó) teljes munkaideje - beleértve a rendkívüli munkavégzés és az ügyelet idejét is - az évi 2000 órát nem haladhatja meg.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján vagy egyéni vállalkozóként munkát végző hajózók munkavégzésének időtartama tekintetében is.

(3) A hajózó részére naptári hónaponként legalább hét, naptári évenként legalább 96 olyan pihenőnapot kell adni, amelyet lakóhelyén tölthet.

(4) A hajózó alkalmazásához szükséges, illetve alkalmazásának ideje alatti - külön jogszabályban előírt - egészségügyi vizsgálat költségét a munkáltató viseli."

19. § Az Lt. 30. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A légiközlekedési szakszemélyzet képzésére - a légiforgalmi irányító és körzeti repüléstájékoztató szolgálat tagjai képzésének kivételével - a légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedés tekintetében a katonai légügyi hatóság ad engedélyt."

20. § Az Lt. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"31. § A légiforgalmi irányító és körzeti repüléstájékoztató szakszolgálat ellátásához szükséges szakmai ismeretekre vonatkozó képzést a miniszter, illetve - az állami célú légiközlekedés tekintetében - a honvédelmi miniszter által kijelölt intézetek végzik. A képzés feltételeiről a miniszterek gondoskodnak."

21. §[8] Az Lt. a NEGYEDIK RÉSZ "A REPÜLŐTÉR" címe alatt a következő alcímmel és 36/A. §-sal egészül ki:

"Kizárólagos állami tulajdonba tartozó repülőtér

36/A. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 172. §-ának d) pontjában megjelölt nemzetközi kereskedelmi repülőterek közül az állam kizárólagos tulajdonába a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér tartozik."

36/A. §

22. §[9] Az Lt. 37. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2)

(3) Az (1) bekezdés ad) és bb) alpontjaiban említett repülőtér létesítésére, fejlesztésére és megszüntetésére - a területileg illetékes települési önkormányzat véleménye és a Kormány előzetes egyetértése alapján - a honvédelmi miniszter ad engedélyt."

23. § Az Lt. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Kormány rendeletben határozza meg a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, továbbá a biztonsági, akadálymentes és a zaj gátló védőövezet kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének a szabályait."

24. § Az Lt. 40. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az állam tulajdonában lévő repülőteret - a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér kivételével - a Kormány egyetértésével lehet elidegeníteni."

25. § (1)[10]

(2) Az Lt. 41. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Kényszerleszállás esetén a repülőtér üzemben tartója köteles a légijármű részére segítséget nyújtani."

26. §[11]

27. §[12]

28. § Az Lt. 53. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A szakszolgálati engedélyek fajtáit, szakmai feltételeit és kiadásuk rendjét a miniszter, illetve a honvédelmi miniszter - a rádiószolgálatok állomáskezelőire vonatkozó szabályok vonatkozásában az informatikai és hírközlési miniszterrel egyetértésben - rendeletben határozza meg.

(7) A szakszolgálati engedélyek kiadásának egészségügyi feltételeit a miniszter az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel, illetve a honvédelmi miniszter az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel együttesen rendeletben határozza meg."

29. §[13]

30. §[14]

31. § (1) Az Lt. 71. §-a 10. pontjának a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[71. § A törvény alkalmazásában

10. légiközlekedési tevékenység:]

"a) a légijárművel végzett személyszállítás és árufuvarozás (ideértve a postai küldemények fuvarozását),"

(2) Az Lt. 71. §-a 10. pontjának e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[71. § A törvény alkalmazásában

10. légiközlekedési tevékenység:]

"e) a légijármű sport-, valamint magáncélú alkalmazása,"

32. §[15]

33. § Az Lt. a 72. §-át követően a következő 72/A. §-sal egészül ki:

"72/A. § Az Európai Légiközlekedés Biztonsági Ügynökségben való magyar képviselet biztosításáról, az ügyek viteléről és a döntések végrehajtásáról a miniszter gondoskodik."

34. § (1) Az Lt. 74. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[74. § E törvény alapján rendeletben állapítja meg]

"d) az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter a miniszterrel egyetértésben az ország területére légiközlekedési úton bejutó fertőző betegségek megelőzése érdekében történő ideiglenes korlátozások szabályait;"

(2) Az Lt. 74. §-ának m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[74. § E törvény alapján rendeletben állapítja meg]

"m) a miniszter a honvédelmi miniszterrel együttesen a nem nyilvános fel- és leszállóhely létesítésének szabályait;"

(3)[16] Az Lt. 74. §-a a következő u) -w) ponttal egészül ki:

[74. § E törvény alapján rendeletben állapítja meg]

"u) a belügyminiszter a miniszterrel együttesen az utasbiztonsági ellenőrzést végzők felügyeletének és szakmai irányításának szabályait;

v) a miniszter a légiforgalmi tájékoztatás rendjét és a légiforgalmi tájékoztató szolgálat ellátásának szabályait;

w) a honvédelmi miniszter a miniszterrel egyetértésben a Magyar Honvédség légvédelmi célú repüléseinek szabályait."

w)

35. §[17]

IV. Fejezet

A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása

36. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 2. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A Kormány - a miniszter, a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, a külügyminiszter, a pénzügyminiszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, a Határőrség országos parancsnoka, valamint az országos rendőrfőkapitány, illetve az általuk felhatalmazott vezető beosztású személyek részvételével - Víziközlekedési Védelmi Bizottságot hoz létre."

37. § A Vkt. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"12. § (1) Azt a belvízi hajót, tengeri hajót, illetve úszómunkagépet, amelynek üzemeltetése hajózási engedélyhez kötött, a hajózási hatóság - amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - abban az esetben jegyzi be a lajstromba, ha annak magyar vagy közösségi tulajdoni hányada az 50%-ot meghaladja, továbbá az úszólétesítményt más lajstromban nem tartják nyilván.

(2) A nyilvántartásba vételre kötelezett, több mint 50%-ban magyar tulajdonban lévő úszólétesítményt a magyar lajstromban kell nyilvántartani.

(3) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott úszólétesítménynél a magyar, illetve közösségi tulajdoni hányad az ott meghatározott mérték alá csökken, a lajstromban nyilvántartott úszólétesítményt a lajstromból törölni kell, kivéve, ha az úszólétesítmény további üzemeltetéséhez hajózási engedély nem szükséges. A magyar, illetve közösségi tulajdoni hányad csökkenését a tulajdoni hányadát elidegenítő résztulajdonos a tulajdoni hányada átruházásától számított 15 napon belül köteles a hajózási hatóságnak bejelenteni.

(4) Ha a magyar, illetve a közösségi tulajdoni hányad az (1) bekezdésben meghatározott mérték alá csökkenése a hajózási hatóság tudomására jut, és a (3) bekezdés szerinti bejelentést az arra kötelezett 15 napon belül nem tette meg, a hajózási hatóság az úszólétesítményt a lajstromból hivatalból törli."

38. § A Vkt. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. § (1) E törvény lajstromozási szabályainak alkalmazásában magyar, illetve közösségi tulajdon:

a) az állandó belföldi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár és az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának állampolgára,

b) a Magyar Köztársaságban vagy az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában székhellyel rendelkező jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság

tulajdona.

(2) A magyar, illetve a közösségi tulajdont okmányokkal kell igazolni.

(3) Gazdasági társaságot abban az esetben lehet magyar, illetve közösségi tulajdonúnak tekinteni, ha az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában székhellyel, illetve állampolgársággal nem rendelkező külföldit tagsági jogviszonya alapján megillető tulajdoni hányad, illetőleg az általa gyakorolt szavazati jog mértéke nem éri el az 50%-ot."

39. § A Vkt. 14. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A magyarországi székhelyű jogi személy és gazdálkodó szervezet által személyzet nélkül bérelt, külföldi lajstromban nyilvántartott úszólétesítményt a hajózási hatóság a lajstromba - kérelemre - a bérleti szerződés időtartamára ideiglenesen bejegyzi, amennyiben azt a külföldi lajstromból ideiglenesen törölték. Az úszólétesítmény üzemképességét igazoló - külföldi hajózási hatóság által kiállított - okmányok érvényességük lejártáig, de legfeljebb 60 napig használhatók a magyar lobogó alatt történő üzemeltetés során.

(2) A külföldi székhelyű jogi személy és gazdálkodó szervezet által személyzet nélkül bérelt, magyar lajstromban nyilvántartott úszólétesítményt a hajózási hatóság - kérelemre - a bérleti szerződésben meghatározott időtartamra a lajstromból ideiglenesen törli. Amennyiben az úszólétesítményt jelzálog terheli, az ideiglenes törléshez a zálogjogosult hozzájárulása szükséges. Az ideiglenes törlés időtartamának lejártával - külön eljárás nélkül - a törlés előtti bejegyzés válik érvényessé."

40. § (1) A Vkt. 51. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Hajózási engedély az Európai Gazdasági Térség tagállamában lajstromozott úszólétesítményt üzemben tartó, magyarországi székhelyű jogi személy és gazdálkodó szervezet részére adható."

(2) A Vkt. 51. §-ának (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[(2) Nem kell hajózási engedély:]

"e) az Európai Gazdasági Térség tagállamainak hajózási hatóságai által kiállított hajózási engedély alapján végzett hajózási tevékenységhez."

41. § A Vkt. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"54. § (1) Az ország határain belül elhelyezkedő kikötők között nem az Európai Gazdasági Térség tagállamának lobogója alatt közlekedő úszólétesítmény által végzett

a) személyszállítás, árufuvarozás, továbbá ezekkel összefüggésben úszólétesítmények továbbítása,

b) úszómunkagéppel munkavégzésre irányuló tevékenység

(a továbbiakban az a) és b) pontban foglaltak együtt: kabotázs) engedélyköteles tevékenység.

(2) A hajózási hatóság a kabotázs-engedélyt - ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - viszonosság esetén, továbbá abban az esetben adja ki, ha az Európai Gazdasági Térség tagállamában lajstromozott úszólétesítmény nem áll rendelkezésre a tevékenység elvégzéséhez."

42. § A Vkt. 87. §-ának 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[87. § E törvény alkalmazásában]

"13. hajózási tevékenység: a vízen történő személyszállítás és árufuvarozás, más úszólétesítmény vízen vontatással, tolással vagy mellévett alakzatban való továbbítása, továbbá úszólétesítménynek a vízen egyéb célból (pl. halászat, kutatás, vendéglátás, munkavégzés) való működtetése, ide nem értve a kedvtelési célú hajózást;"

43. § (1) A Vkt. 88. §-ának (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[(1) Felhatalmazást kap a Kormány]

"i) a víziközlekedés védelme szabályainak, a Víziközlekedési Védelmi Bizottság feladat- és hatáskörének, továbbá működése rendjének" (rendeletben történő megállapítására.)

(2) A Vkt. 88. §-a (2) bekezdésének u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Felhatalmazást kap a miniszter]

"u) a hajózási hatósági eljárások díjainak, valamint e díjaknak az eljáró hatóság, illetve a felügyeleti és irányítási feladatot ellátó szervezetek közötti megosztása szabályainak, továbbá a hajózási képesítő vizsgák díjainak a pénzügyminiszterrel egyetértésben," (rendeletben történő megállapítására.)

(3) A Vkt. 88. §-ának (2) bekezdése a következő x) ponttal egészül ki:

[(2) Felhatalmazást kap a miniszter]

"x) a rajnai hajózásban való részvételi jogosultságot igazoló okmány kiadása részletes szabályainak" (rendeletben történő megállapítására.)

V. Fejezet

Záró rendelkezések

44. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba. E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:[18]

a)[19]

b) az Lt. 1. §-ának (3) bekezdése, valamint 71. §-ának 25. és 26. pontja,

c) a Vkt. 55. §-a, valamint 90. §-ának a), b) és e) pontja,

d) a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény 66. §-ának (2) bekezdése,

e) az egyes közlekedési törvények módosításáról szóló 2000. évi CXXVII. törvény 4. §-a, 12. §-ának (2) bekezdése, 16. §-a, 23. §-a, 27. §-a és 28. §-a (1) bekezdésének c) pontja,

f) a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról rendelkező 2001. évi CIX. törvény 8. §-a, 12. §-ának a Vtv. 17. §-a (4) bekezdését megállapító rendelkezése, 16. §-a, 18. §-ának (2) bekezdése, 25. §-a és 26. §-a (3) bekezdésének d) pontja,

g) a közlekedésről szóló egyes törvények módosításáról rendelkező 2002. évi LXVIII. törvény 2. §-a, 8. §-ának (2) bekezdése, 10. §-ának az Lt. 29/A. §-át megállapító rendelkezése, 12-13. §-a, 19. §-a és 25. §-ának a Vkt. 90. §-a e) pontját megállapító rendelkezése,

h) az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 183. §-ának (5) bekezdése.

(2)[20]

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a Kkt. 9/B. §-a (4) bekezdésének a) pontjában a "közlekedési és vízügyi miniszter" kifejezés helyébe "közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) " kifejezés lép,

b) a Kkt. 15. §-ának (1) bekezdésében, 16. §-ának (1) bekezdésében, 24/A. §-ában, 28. §-ának (2) bekezdésében, 29/A. §-ának (3) bekezdésében, 33. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, 45. §-ának (1) bekezdésében, 46/B. §-ának (2) bekezdésében, 48. §-a (3) bekezdése b) pontjának felvezető szövegében, c) pontjában, e) pontjában és (4) bekezdésében a "közlekedési és vízügyi miniszter" kifejezés helyébe "miniszter" kifejezés lép,

c) a Kkt. 33. §-ának (3) bekezdésében a "Közlekedési és Vízügyi Minisztérium" kifejezés helyébe "miniszter" kifejezés lép.

Mádl Ferenc s. k., a

Köztársaság elnöke

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke