1992. évi XXXIX. törvény

a vízügyi és egyes közlekedési törvények, törvényerejű rendeletek módosítása a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvénnyel összefüggésben

1. §[1]

2. §[2]

3. §[3]

4. §[4]

5. §[5]

6. §[6]

7. § A közúti közlekedésről szóló - 1990. évi XXII. törvénnyel és az 1991. évi XX. törvénnyel módosított -1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § (2) A közúti közlekedéssel összefüggő önkormányzati feladatok ellátásáról a helyi önkormányzat képviselőtestülete gondoskodik."

8. §[7]

9. § A Ktv. a következő 9/B. és 9/C. §-okkal egészül ki:

"9/B. § (1)[8]

(2)

(3) Ha az (1) és (2) bekezdés szerinti közutak és műtárgyaik működtetése nem jár együtt létesítéssel vagy fejlesztéssel, a felújítással, a karbantartással és az üzemeltetéssel kapcsolatos feladatok átengedésére a szerződésekre vonatkozó egyéb előírások az irányadók; azok nem minősülnek koncesszióköteles tevékenységnek.

(4) A koncessziós pályázatot

a) az állam kizárólagos tulajdonát képező, az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak - illetőleg azok egyes szakaszai - és, a műtárgyaik működtetésére a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter;

b) az önkormányzat törzsvagyonának részét képező közutak és a műtárgyaik működtetésére az önkormányzat képviselő-testülete

írja ki.

(5) A pályázati kiírásnak - a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 8. §-ában foglaltakon túlmenően - tartalmaznia kell:

a) a koncessziós társaság alaptőkéjének a létesítéshez vagy fejlesztéshez szükséges tőkéhez viszonyított legkisebb mértékét;

b) a koncessziós tevékenység környezetvédelmi követelményeit;

c) a pályázaton való részvétel feltételeit( pl. részvételi díj, biztosíték, a pályázó gazdálkodási, pénzügyi helyzetéről nyújtott tájékoztatás);

d) a pályázatok elbírálásának főbb szempontjait (pl. a helyi munkaerő foglalkoztatásának, a belföldi vállalkozók igénybevételének vállalása, továbbá a pályázat elbírálása során előminősítési eljárás alkalmazása).

(6) A pályázat nyertesének a koncessziós társaságot részvénytársaságként kell megalapítania, amely jogosult az (1) és a (2) bekezdés szerinti közutakhoz közvetlenül csatlakozó üzemanyagtöltő- és szervizállomások, pihenőhelyek, egészségügyi és sportlétesítmények, vendéglátó létesítmények és szálláshelyek, kereskedelmi létesítmények, valamint parkolási célú épületek és építmények építésére és/vagy üzemeltetésére.

9/C. § (1) A koncessziós társaság a koncesszió időtartama alatt a 9/B. § (1) és (2) bekezdés szerinti, az általa létesített vagy fejlesztett, felújított, karbantartott és üzemeltetett közutak és műtárgyaik használóitól díjat szedhet (úthasználati díj).

(2) A koncessziós szerződés egy alkalommal - eredeti időtartamának legfeljebb felével - külön pályázat kiírása nélkül meghosszabbítható."

10. § A Ktv. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Kormány az általa meghatározott közúti járművek közlekedését a közút kezelőjének hozzájárulásához és díj fizetéséhez kötheti (útvonalengedély díj)."

11. § A Ktv. 33. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"33. § A közút kezelői

a) az országos közutak tekintetében - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter felügyelete alá rendelet állami költségvetési szervek; a koncessziós szerződés alapján működtetett autópályák, autóutak és műtárgyaik tekintetében a koncessziós társaság;

b) a helyi közutak tekintetében a helyi önkormányzatok; a koncessziós szerződés alapján működtetett helyi közutak és műtárgyaik tekintetében a koncessziós társaság, illetve a 9/B. § (3) bekezdése szerint felújított, karbantartott és üzemeltetett helyi közutaknál az azzal megbízott jogi, illetve természetes személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság;

c) magánutak tekintetében annak a területnek a tulajdonosa, amelyen a magánút van; állami tulajdonban levő ingatlanon fekvő magánút esetén tulajdonosnak az ingatlannyilvántartásba bejegyzett kezelő (használó) tekintendő."

12. § A Ktv. 34. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A közút kezelője köteles gondoskodni arról, hogy a közút a biztonságos közlekedésre alkalmas, közvetlen környezete esztétikus és kultúrált legyen."

13. § A hajózásról szóló - többször módosított -1973. évi 6. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Htvr.) 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"20. § (1) A kikötő a hajóút mentén a vízijárművek kikötésére kijelölt partterület, amely rendeltetésének megfelelő hajózási és egyéb műszaki létesítményekkel lehetővé teszi, hogy személyek, illetve áruk a vízijárműre eljussanak vagy azt elhagyják.

(2) A kikötőt a hajózási hatóság - rendeltetése szerint - közforgalmú, országos közforgalmú, üzemi vagy szükségkikötőnek minősíti.

(3) Azokat a kikötőket, amelyek átrakodási és elosztási központként lehetővé teszik a vízi, a közúti és a vasúti személy- és árforgalom összekapcsolását (átszállás, átrakodás) és vonzáskörzetük az ország egész területére kiterjed, országos közforgalmú kikötőnek kell minősíteni.

(4) E törvény hatálybalépését követő három hónapon belül országos közforgalmú kikötőnek kell minősíteni:

a) a Csepeli Nemzeti Szabadkikötőt és fejlesztési területét;

b) a szegedi ATIVÍZIGTIG Kikötőt és fejlesztési területét;

c) a bajai ATI Kikötőt és fejlesztési területét;

d) a dunaújvárosi Érc Kikötőt és fejlesztési területét.

(5) Országos közforgalmú kikötővé kell minősíteni a megvalósulását követően:

a) a Budapestre tervezett a Nemzetközi Személyhajó Kikötőt;

b) a Nagytétény térségébe tervezett kikötőt;

c) a Győr-Gönyű térségébe, a Mosoni-Duna torkolatába tervezett kikötőt;

d) a Szekszárd térségébe a Sió-csatorna mentén tervezett kikötőt.

(6) A (3) bekezdésben megjelölt célra nem alkalmas, de azonos feltételekkel bárki által igénybevehető kikötőket közforgalmú kikötőnek kell minősíteni.

(7) Az üzeminek minősített kikötő az üzemben tartó vállalkozásában végzett személyszállítási tevékenység keretében utasok ki- és beszállására, illetve az üzemben tartó részére érkezett áru kirakására vagy az általa onnan továbbított áruk berakására és tárolására szolgál.

(8) Az üzemben tartó kérésére a hajózási hatóság a műszaki és üzembiztonsági szempontból alkalmas üzemi kikötőt közforgalmúnak minősíti.

(9) A kikötő létesítéséhez, bővítéséhez, átalakításához, használatbavételéhez, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez a hajózási hatóság engedélye szükséges. A hajózási hatóság engedélye a vízjogi engedély, valamint a külön jogszabályokban előírt egyéb hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól nem mentesít.

(10) A nemzetközi víziúton lévő közforgalmú és országos közforgalmú kikötőt bármely állam lobogója alatt közlekedő hajó igénybe veheti.

(11) A nemzeti víziúton lévő kikötőt - nemzetközi szerződés eltérő megállapodása, illetőleg a szükségkikötő kivételével - idegen állam lobogója alatt közlekedő hajó csak a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter által kiadott vízi-út-használati engedély birtokában veheti igénybe."

14. § A Htvr. a következő 20/A §-sal egészül ki:

"20/A § (1) Az országos közforgalmú kikötők létesítését, fejlesztését, felújítását, karbantartását és üzemeltetését, ezen belül a hajókiszolgálási, hajójavítási, hajó- és személyzetellátási tevékenységet (a továbbiakban: működtetés) az állam többségi részesedésével e célra létrehozott gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont], vagy költségvetési, illetőleg önkormányzati intézmény útján, továbbá a működtetés jogának koncessziós szerződés keretében történő átengedésével látja el.

(2) Nem minősül koncesszió-kötelesnek a közforgalmú, az üzemi és a szükségkikötő működtetése.

(3) A koncessziós pályázatot a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter írja ki.

(4) A pályázati kiírásnak - a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 8. §-ában foglaltakon túlmenően - tartalmaznia kell:

a) a koncessziós társaság alaptőkéjének megkívánt mértékét;

b) a két- és többoldalú nemzetközi belvízi hajózási egyezményekben a magyar fél által vállalt kikötői kiszolgálási normákra és díjakra vonatkozó tájékoztatást;

c) a koncesszió-köteles tevékenységgel összefüggésben létrejött vagyontárgyak tulajdoni viszonyaira vonatkozó tájékoztatást;

d) a koncessziós tevékenység környezetvédelmi követelményeit;

e) a pályázaton való részvétel feltételeit (pl. részvételi díj, biztosíték, a pályázó gazdálkodási, pénzügyi helyzetéről nyújtott tájékoztatás);

f) a pályázatok elbírálásának főbb szempontjait (pl. a helyi munkaerő foglalkoztatásának, a belföldi vállalkozók igénybevételének vállalása, továbbá a pályázat elbírálása során előminősítési eljárás alkalmazása).

(5) A koncessziós szerződés időtartama egy alkalommal - eredeti időtartamának legfeljebb felével - pályázat kiírása nélkül meghosszabbítható.

(6) A pályázat nyertesének a koncessziós társaságot részvénytársaságként kell megalapítania, amely jogosult a következő tevékenységek gyakorlására is:

a) a kikötő működtetésével összefüggő logisztikai szolgáltatás;

b) árutárolási, feldolgozási, csomagolási és elosztási tevékenység;

c) saját használatú vasút működtetése;

d) szállítmányozás;

e) konténerkezelési és -javítási tevékenység."

15. §[9]

16. § (1) Ez a törvény 1992. július 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg a vasutakról szóló - többször módosított - 1968. évi IV. törvény 20. §-a és a 21. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti azzal, hogy ez a törvény hatálybalépése előtt szerzett jogot nem érinti.

(2) A hajózásról szóló 1972. évi 6. törvényerejű rendelet 31. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A hajózásra vonatkozóan 1945 előtt alkotott egyéb jogszabályok még hatályban lévő rendelkezései."

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés elnöke