135/2000. (VIII. 3.) Korm. rendelet

a Magyar Köztársaság Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya között az állampolgárok kölcsönös vízummentes utazásának feltételeiről szóló, 1978. november 24-én aláírt Egyezményhez készült, Moszkvában, 2000. május 18. napján aláírt Ideiglenes Kiegészítő Jegyzőkönyv kihirdetéséről

1. § A Magyar Köztársaság Kormánya e rendelettel kihirdeti a Magyar Köztársaság Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya között az állampolgárok kölcsönös vízummentes utazásának feltételeiről szóló, 1978. november 24-én aláírt Egyezményhez készült, Moszkvában, 2000. május 18. napján aláírt Ideiglenes Kiegészítő Jegyzőkönyvet.

2. § Az Ideiglenes Kiegészítő Jegyzőkönyv magyar nyelvű szövege a következő:

"Ideiglenes Kiegészítő Jegyzőkönyv a Magyar Köztársaság Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya között az állampolgárok kölcsönös vízummentes utazásának feltételeiről szóló, 1978. november 24-én aláírt Egyezményhez

A Magyar Köztársaság Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya (a továbbiakban: Szerződő Felek) a két ország közötti együttműködés fejlesztésére, valamint mindkét állam polgárainak kölcsönös utazási feltételeinek tökéletesítésére törekedve, az alábbiakban állapodtak meg:

1. Cikk

Az egyik Szerződő Fél államának érvényes nemzeti útlevéllel rendelkező állampolgárai a jelen Ideiglenes Kiegészítő Jegyzőkönyvben meghatározott feltételek szerint a másik Szerződő Fél államának területére beutazhatnak, kiutazhatnak, átutazhatnak és ott tartózkodhatnak.

2. Cikk

(1) Az egyik Szerződő Fél államának érvényes diplomata- vagy szolgálati útlevéllel rendelkező állampolgárai a másik Szerződő Fél állama területére vízum nélkül utazhatnak be, kiutazhatnak, átutazhatnak és ott legfeljebb 30 (harminc) napig tartózkodhatnak.

A tartózkodási idő legfeljebb a belépéstől számított 90 (kilencven) napig meghosszabbítható, amennyiben a diplomata- vagy szolgálati útlevéllel rendelkező személy állampolgársága szerinti diplomáciai vagy konzuli képviselete azt a másik Szerződő Fél Külügyminisztériumától szóbeli jegyzékben kéri.

A tartózkodás időtartamának meghosszabbításakor, amely bejegyzésre kerül az útlevélbe, a Szerződő Felek illetékes hatóságai nem számítanak fel illetéket.

(2) Az egyik Szerződő Fél államának érvényes diplomata- vagy szolgálati útlevéllel rendelkező azon állampolgárai, akik a másik Szerződő Fél állama területén működő diplomáciai, konzuli vagy kereskedelmi képviselet személyzetének tagjaiként vagy olyan nemzetközi szervezetnél dolgoznak, melynek székhelye vagy képviselete a másik Szerződő Fél államában van, a szolgálatuk teljes időtartama alatt vízum nélkül utazhatnak be a fogadó Szerződő Fél államának területére, ott tartózkodhatnak és kiutazhatnak.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott személyek akkreditációjának teljes időtartamára a velük közös háztartásban élő családtagjaik, akik maguk is érvényes magyar vagy orosz diplomata- vagy szolgálati útlevéllel rendelkeznek, a másik Szerződő Fél állama területére vízum nélkül utazhatnak be, utazhatnak ki és ott tartózkodhatnak.

3. Cikk

(1) Az egyik Szerződő Fél államának érvényes nemzeti magánútlevéllel rendelkező és a jelen Ideiglenes Kiegészítő Jegyzőkönyv 2. Cikkében nem említett állampolgárai a másik Szerződő Fél államának területére vízum nélkül utazhatnak be, ott legfeljebb 30 (harminc) napig tartózkodhatnak, átutazhatnak és kiutazhatnak.

(2) A jelen Cikk (1) bekezdésében megjelölt vízummentes tartózkodás időtartama - a tartózkodás lejárta előtt, a kérelmező által a másik Szerződő Fél államának illetékes szervéhez benyújtott írásbeli kérelem alapján - legfeljebb 30 (harminc) nappal meghosszabbítható. A tartózkodás időtartamának meghosszabbítása bejegyzésre kerül az útlevélbe.

(3) A jelen Cikk (1) bekezdésében meghatározott vízum nélküli beutazás feltételei a következők:

a) Az egyik Szerződő Fél államának azon állampolgárai, akik a másik Szerződő Fél államának területére magáncéllal kívánnak beutazni, a tartózkodási állam jogszabályainak megfelelő, ezen Szerződő Fél államának illetékes hatóságai által kiállított meghívólevél felmutatásával utazhatnak be. Illetékes hatóságok a Magyar Köztársaságban a rendőrkapitányságok, az Oroszországi Föderációban az illetékes belügyi hatóságok.

b) Az egyik Szerződő Fél államának azon állampolgárai, akik a másik Szerződő Fél államának területére turista céllal kívánnak beutazni, ezen Szerződő Fél állama belső jogszabályainak megfelelően, hivatalosan bejegyzett és idegenforgalmi tevékenység folytatására feljogosított szállodák vagy utazási irodák által kiállított, a lefoglalt és kifizetett szálláshely meglétét igazoló okmány felmutatásával utazhatnak be.

c) Az egyik Szerződő Fél államának a másik Szerződő Fél államának területére üzleti célból beutazó állampolgárainak rendelkezniük kell ez utóbbi Szerződő Fél hatályos jogszabályainak megfelelően kiállított meghívólevéllel. A Magyar Köztársaságban a meghívóleveleket a rendőrkapitányságok állítják ki. Az Oroszországi Föderációban a meghívóleveleket az Oroszországi Föderáció Külügyminisztériuma vagy az Oroszországi Föderáció Külügyminisztériumának regionális képviseletei, illetve azokban a jogilag elkülöníthető közigazgatási egységekben, ahol a Külügyminisztériumnak nincsenek képviseletei, az Oroszországi Föderáció illetékes belügyi hatóságai állítják ki.

d) Az egyik Szerződő Fél államának a másik Szerződő Fél államának területére hivatalos célból beutazó állampolgárainak rendelkezniük kell ez utóbbi Szerződő Fél hatályos jogszabályainak megfelelően kiállított meghívólevéllel. A Magyar Köztársaságban a meghívólevelet a Magyar Köztársaság Országgyűlésének hivatalai, a központi közigazgatási szervek, a bíróságok, az ügyészségek, valamint az önkormányzatok, az Oroszországi Föderációban a meghívóleveleket az Oroszországi Föderáció Külügyminisztériuma vagy az Oroszországi Föderáció Külügyminisztériumának regionális képviseletei, illetve azokban a jogilag elkülöníthető közigazgatási egységekben, ahol a Külügyminisztériumnak nincsenek képviseletei, az Oroszországi Föderáció illetékes belügyi hatóságai állítják ki.

e) Az egyik Szerződő Fél államának állampolgárai a másik Szerződő Fél államának területén eltemetett hozzátartozóinak sírhelyeit korlátozás nélkül, a Szerződő Felek államainak jogszabályai alapján illetékes szervezetei által évente kiállított, a sírhely fennállását igazoló okmánya alapján látogathatják.

f) Az egyik Szerződő Fél államának állampolgárai a másik Szerződő Fél államának területére átutazás (tranzit) céljából a célországig szóló menetjegy vagy gépjárművel történő utazás esetén a gépjármű okmányai, továbbá szükség esetén a célország illetékes hatósága által kiállított beutazó vízum felmutatásával, valamint megfelelő pénzeszközök felmutatásával utazhatnak be, amelyet a Szerződő Felek illetékes hatóságai a tartózkodás idejéhez igazodva állapítanak meg. A tartózkodás időtartama az 5 (öt) napot nem haladhatja meg.

(4) Mindkét Szerződő Fél fenntartja magának azt a jogot, hogy megtagadja a másik Szerződő Fél állama azon állampolgárainak beléptetését, akik a jelen Cikkben foglalt feltételeknek nem felelnek meg. A Szerződő Feleknek jogában áll az egyik Szerződő Fél államának területén való tartózkodás idejével kapcsolatos bejegyzéseket tenni a másik Szerződő Fél állampolgárainak útlevelébe azon okiratok alapján, amelyek ezen állampolgárokat felhatalmazzák a területükre való beutazásra.

4. Cikk

Az egyik Szerződő Fél államának azon állampolgárai, akik bevándorlás, tanulmányok folytatása, munkavállalás vagy más jövedelemszerző tevékenység, illetőleg 30 (harminc) napot meghaladó időtartamú tartózkodás céljából kívánnak beutazni, csak vízum birtokában utazhatnak be a másik Szerződő Fél állama területére.

5. Cikk

Az egyik Szerződő Fél államának állampolgárai a másik Szerződő Fél államának államhatárát csak a nemzetközi utasforgalom számára megnyitott határátkelőhelyeken léphetik át.

6. Cikk

Mindkét Szerződő Fél fenntartja magának azt a jogot, hogy megtagadja a másik Szerződő Fél állama állampolgárainak beléptetését vagy tartózkodását saját államának területén közbiztonsági, közrendi vagy közegészségügyi okból.

7. Cikk

Az egyik Szerződő Fél államának állampolgárai a másik Szerződő Fél állama területén történő tartózkodásuk során kötelesek annak jogszabályait betartani.

8. Cikk

Az egyik Szerződő Fél államának azon állampolgárai, akik a másik Szerződő Fél állama területén való tartózkodásuk során elveszítik az érvényes nemzeti útlevelüket, a tartózkodási állam területéről a diplomáciai vagy konzuli képviselet által kiállított új, érvényes útlevéllel vagy hazatérési igazolvánnyal utazhatnak ki. Az említett úti okmányokba előzetesen be kell szerezni a tartózkodási állam illetékes hatósága által a lehető legrövidebb időn belül kiállított engedélyt, a Magyar Köztársaságban kiutazási engedély formájában, az Oroszországi Föderációban kiutazó vízum formájában. A kiutazási engedély (kiutazó vízum) kiállítása díjköteles, kivéve a diplomata- vagy szolgálati útlevéllel rendelkező állampolgárok esetében, akiknek a külügyminisztériumok adnak díjmentes kiutazási engedélyt (kiutazó vízumot).

9. Cikk

A Szerződő Felek államának azon állampolgárai, akik részére a Szerződő Felek államának egy harmadik államban működő diplomáciai vagy konzuli képviselete állított ki érvényes hazatérési igazolványt, vízum nélkül utazhatnak át a másik Szerződő Fél államának területén. Ilyen esetben a tartózkodás időtartama az 5 (öt) napot nem haladhatja meg.

10. Cikk

(1) Bármelyik Szerződő Fél részben vagy egészében felfüggesztheti a jelen Ideiglenes Kiegészítő Jegyzőkönyv alkalmazását közbiztonsági, közrendi vagy közegészségügyi okokból.

(2) A felfüggesztés bevezetése, illetve megszüntetése a Szerződő Felek ilyen (erről szóló), diplomáciai úton tett értesítésének kézhezvétele napján lép hatályba.

11. Cikk

(1) A Szerződő Felek a jelen Ideiglenes Kiegészítő Jegyzőkönyv hatálybalépését megelőzően, diplomáciai úton megküldik egymásnak az érvényben lévő úti okmányok mintapéldányait, valamint az azok felhasználására vonatkozó szükséges információkat.

(2) Amennyiben az egyik Szerződő Fél az érvényben lévő úti okmányokat megváltoztatja, vagy újfajta útlevelet vezet be, azok bevezetéséről legalább 30 (harminc) nappal megelőzően, diplomáciai úton, a minták csatolásával és a felhasználásukra vonatkozó lényeges információk közlésével értesíti a másik Szerződő Felet.

(3) Az orosz Fél megfelelő időben, diplomáciai úton megküldi a magyar Fél részére az Oroszországi Föderáció Külügyminisztériuma azon képviseleteinek a Jelen Ideiglenes Kiegészítő Jegyzőkönyv 3. Cikkében említett listáját, amelyek jogosultak meghívólevelet kiállítani magyar állampolgárok részére.

(4) Jelen Ideiglenes Kiegészítő Jegyzőkönyv alapján csak a jelen Cikk (1) és (2) bekezdése szerint átadott mintáknak megfelelő úti okmányokkal kerülhet sor a beutazásra.

12. Cikk

A jelen Ideiglenes Kiegészítő Jegyzőkönyv rendelkezései nem érintik a Szerződő Felek azon kötelezettségeit, amelyekre a Magyar Köztársaságot és az Oroszországi Föderációt az általuk kötött más nemzetközi szerződések kötelezik.

13. Cikk

A jelen Ideiglenes Kiegészítő Jegyzőkönyv az aláírás napjától számított tizenöt nap elteltével lép hatályba.

14. Cikk

(1) A jelen Ideiglenes Kiegészítő Jegyzőkönyv egy évig marad hatályban, vagy amíg azt a Szerződő Felek egyike írásban fel nem mondja. Ebben az esetben a jelen Ideiglenes Kiegészítő Jegyzőkönyv a másik a Szerződő Fél felmondásról szóló értesítése kézhezvételét követő 30 (harminc) nap elteltével veszti hatályát.

(2) Jelen Ideiglenes Kiegészítő Jegyzőkönyv hatálybalépésének napjától a Szerződő Felek között a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya között az állampolgárok kölcsönös vízummentes utazásának feltételeiről szóló, 1978. évi november hó 24. napján aláírt Egyezmény 2-20. Cikkek, a 24-26. Cikkek, a 28. Cikk, valamint az Egyezményhez csatolt, 1978. év november hó 24. napján aláírt Jegyzőkönyv, valamint az Egyezmény módosítása tárgyában készült, 1988. április 20-án kelt Kiegészítő Jegyzőkönyv rendelkezései nem kerülnek alkalmazásra.

Készült Moszkvában, 2000. év május hó 18. napján, két eredeti példányban, magyar és orosz nyelven, mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles.

A Magyar Köztársaság

Kormánya nevében

Az Oroszországi Föderáció

Kormánya nevében"

3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, az Ideiglenes Kiegészítő Jegyzőkönyv rendelkezéseit azonban 2000. június 3. napjától kell alkalmazni.

(2)[1] E rendelet végrehajtásáról az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter gondoskodik.

A miniszterelnök helyett:

Dr. Stumpf István s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter