16/2000. (IV. 6.) FVM-EüM-GM együttes rendelet
az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló 1/1996. (I. 9.) FM-NM-IKM együttes rendelet módosításáról
Az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény 27. §-ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló, a 35/1996. (XI. 30.) FM-NM-IKIM együttes rendelettel és a 45/1999. (IV. 30.) FVM-EüM-GM együttes rendelettel módosított 1/1996. (I. 9.) FM-NM-IKM együttes rendeletet a következők szerint módosítjuk:
1. § Az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló, a 35/1996. (XI. 30.) FM-NM-IKIM együttes rendelettel és a 45/1999. (IV. 30.) FVM-EüM-GM együttes rendelettel módosított 1/1996. (I. 9.) FM-NM-IKM együttes rendelet (a továbbiakban: Vhr.) a következő 10/A. §-sal egészül ki:
"10/A. § Az egészségügyi miniszter a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter egyetértésével Élelmiszerbiztonsági Tanácsadó Testületet hoz létre. Az Élelmiszerbiztonsági Tanácsadó Testület tagjait a tudomány, a mezőgazdasági termelők, az élelmiszer-előállítás, az élelmiszerforgalmazás, az élelmiszer-ellenőrzés és a fogyasztói érdekvédelmi szervezetek, valamint az Egészségügyi Minisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a Gazdasági Minisztérium képviselőiből, továbbá az illetékes állami és független szervek szakértőiből az egészségügyi miniszter nevezi ki. A Testület működési szabályzatát az egészségügyi miniszter hagyja jóvá. A Testület az élelmiszerbiztonságot érintő kérdésekben az állami szervek felkérésére tanácsot ad, illetve javaslatokat tesz."
2. § A Vhr. 14. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az engedélyezési kötelezettség szempontjából nem minősül új élelmiszernek az a részben vagy egészben géntechnológiával módosított összetevőkből előállított élelmiszer, amelyben a génsebészeti beavatkozásból származó DNS vagy fehérje nincs jelen, illetve, amelyben a géntechnológiai beavatkozásból származó anyag mennyisége egyetlen összetevőben sem haladja meg az 1%-ot."
3. § A Vhr. 16. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az (5) és (6) bekezdés számozása (6) és (7) bekezdésre változik:
"(5) A több telephelyen működő élelmiszer-előállítónak az új terméknek minősülő feldolgozott élelmiszer gyártmánylapját az előállítás első helye szerint illetékes Állomáshoz kell benyújtania. Az élelmiszer-előállító a jóváhagyott, illetve nyilvántartásba vett gyártmánylap alapján a terméket más telephelyein is előállíthatja. Ebben az esetben a jóváhagyott, illetve nyilvántartásba vett gyártmánylapot az előállítás új helye szerint illetékes Állomásra az előállítás megkezdése előtt tájékoztatás céljából be kell nyújtani."
4. § A Vhr. 27. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Az egyes élelmiszerek megnevezését a következők figyelembevételével kell meghatározni:]
"c) az ökológiai termelésre utaló, külön jogszabályban meghatározott jelölést csak akkor lehet a megnevezésben használni, ha az élelmiszer a vonatkozó jogszabály előírásainak megfelel,"
5. § A Vhr. 28. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a Vhr. 28. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki, ennek megfelelően az (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:
"(1) Az élelmiszer minőségmegőrzési időtartamának lejárati dátumát a fogyasztó számára közérthetően, az egyéb azonosító kódjelektől megkülönböztethető módon, elkülönítetten kell megadni. A dátumot az év, a hónap és a nap legalább két arab számjegyű feltüntetésével kell megadni. Az évszám teljes megadása, a hónap betűvel való teljes vagy rövidített kiírása is lehetséges. Azon élelmiszerek esetében, ahol a minőségmegőrzési időtartam
a) három hónapnál rövidebb, elegendő a hónap és a nap,
b) három hónap vagy annál hosszabb, de a tizennyolc hónapot nem haladja meg, elegendő az év és a hónap,
c) tizennyolc hónap vagy annál hosszabb, elegendő az év feltüntetése. A lejárat dátuma a b) pont esetében a hónap utolsó napja, a c) pont esetében pedig az év utolsó napja.
(2) A minőségmegőrzési időtartam lejáratát a következőképpen kell feltüntetni:
a) "minőségét megőrzi (év/hónap/nap):", illetve "minőségét megőrzi (nap/hónap/év):"... dátum feltüntetése, vagy
b) "minőségét megőrzi (év/hónap/nap):", illetve "minőségét megőrzi (nap/hónap/év):"... utalás a dátum feltüntetési helyére.
A minőségmegőrzési időtartam hónap és nap vagy év és hónap jelölése esetén is ezt a rendelkezést kell alkalmazni.
(3) A fokozott közegészségügyi veszélyforrást jelentő, az összetételük miatt mikrobiológiai vagy más okból gyorsan romló (állati eredetű élelmiszer, gomba stb., illetve ezeket tartalmazó élelmiszer), és a minőségük megőrzéséhez 0-10 Celsius fok közötti tárolási hőmérsékletet igénylő élelmiszerek esetében a "minőségét megőrzi" felirat és a dátum helyett a "fogyasztható (hónap/nap)" vagy "fogyasztható (nap/hónap)" feliratot és a dátumot, illetve a dátum feltüntetési helyére való utalást kell jelölni.
(4) A dátum jelölésének a "minőségét megőrzi", illetve "fogyasztható" kifejezés után feltüntetett sorrendet kell követnie.
(5) A minőségmegőrzési időtartam megadásakor a (2) és (3) bekezdés szerinti, a dátum jelölés sorrendjére utaló zárójelben foglalt szöveget nem kell feltüntetni, ha a dátumot az év négy arab számjegyű feltüntetésével adják meg, illetve a minőségmegőrzési időtartam hónappal és nappal történő megadása esetén, ha a hónapot betűvel teljesen vagy rövidített formában, illetve római számmal tüntetik fel."
6. § A Vhr. 31. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Ha az élelmiszer megnevezésében vagy egyéb jelölésében egy vagy több felhasznált anyag jelenléte vagy mennyisége kiemelt fontosságot kap, a felhasznált anyag mennyiségét/arányát is fel kell tüntetni. Ezt a megnevezés után, vagy a felhasznált anyagok felsorolásánál százalékban, vagy a csomagolási egységben lévő mennyiségben kifejezve kell feltüntetni. E rendelkezés nem vonatkozik az olyan felhasznált anyagokra, amelyek
a) töltőtömege fel van tüntetve,
b) mennyiségi jelölésének feltüntetésére más jogszabályok előírásai vonatkoznak,
c) kis mennyiségben, ízesítés céljára használandóak,
d) elnevezése szerepel az élelmiszer megnevezésében, de mennyisége nem alapvető fontosságú az adott élelmiszerben vagy nem különbözteti meg azt más hasonló élelmiszerektől, így a fogyasztót lényegesen nem befolyásolja."
7. § A Vhr. 31/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A részben vagy egészben géntechnológiával módosított szervezetekből álló vagy azokból származó összetevőket tartalmazó élelmiszereken a génsebészeti beavatkozást jelölni kell. Nem vonatkozik a jelölési kötelezettség azon élelmiszerekre, illetve összetevőkre, amelyekben a génsebészeti beavatkozásból származó DNS vagy fehérje nincs jelen, illetve, amelyekben az egyes összetevőkbe véletlenszerű keveredés következtében (pl. a természetes betakarítás, szállítás, tárolás és feldolgozás során) bekerülő géntechnológiai beavatkozásból származó anyag mennyisége egyetlen összetevőben sem haladja meg az 1%-ot."
8. § A Vhr. 40. §-a (3) bekezdésének bevezető szövegrésze, valamint a), e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a (3) bekezdés a következő h) ponttal egészül ki:
"(3) Ez a jogszabály a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban a következő irányelvekkel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) a Tanács 79/112/EGK irányelve az élelmiszerek jelöléséről és reklámozásáról, továbbá az azt módosító, a Tanács 86/197/EGK irányelve, a Tanács 89/395/EGK irányelve, a Bizottság 91/72/EGK irányelve, a Bizottság 93/102/EK irányelve, az Európai Parlament és a Tanács 97/4/EK irányelve, valamint a Bizottság 1999/10/EK irányelve;"
"e) a Tanács 89/396/EGK irányelve az élelmiszerek tételazonosító jelöléséről, továbbá az azt módosító, a Tanács 91/238/EGK irányelve, valamint a Tanács 92/11/EGK irányelve;
f) a Tanács 1139/98/EK rendelete a géntechnológiával módosított szervezetekből álló egyes, a Tanács 79/112/EGK irányelve által nem szabályozott élelmiszerek kötelező jelöléséről, továbbá az azt módosító, a Bizottság 49/2000/EK rendelete;"
"h) a Bizottság 50/2000/EK rendelete a géntechnológiával módosított, illetve a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított adalékanyagokat és aromaanyagokat tartalmazó élelmiszerek és élelmiszerösszetevők jelöléséről."
9. § A Vhr. 8. számú mellékletének 5. pontja a következő mondattal egészül ki:
"5. A készítmények egyszeri alkalomra ajánlott fogyasztási mennyisége legalább egy vitaminból vagy ásványi anyagból tartalmazza a felnőttek részére ajánlott napi beviteli mennyiség 1/3 részét, de a termék napi fogyasztásra ajánlott adagjában a vitaminok és ásványi anyagok mennyisége nem haladhatja meg a 9. számú mellékletben meghatározott mennyiséget."
10. § A Vhr. 8. számú melléklete a következő 7. ponttal egészül ki:
"7. Funkcionális készítmények azok a termékek, amelyek a szokásos élelmiszerekben előforduló, nem létfontosságú (nem esszenciális) anyagokat természetes forrásból izolált vagy dúsított formában tartalmazzák, és megjelenésük eltér a szokásos élelmiszerektől, például kapszula, tabletta. A szokásos felhasználás mellett nincs káros mellékhatásuk és az egészségre gyakorolt jótékony hatásuk tudományosan igazolt. Nem tartalmazhatnak a fogyasztók egészségét veszélyeztető anyagokat és fogyasztásuk élettani szempontból nem hátrányos."
11. § A Vhr. 10. számú melléklete a következő 3. és 4. ponttal egészül ki:
"3. A funkcionális készítmény tekintetében az 1. és 2. pontban foglaltakon kívül a következőket kell az engedélykérelemhez csatolni:
1. a termék rendeltetésének leírását,
2. a termék várható hatásait és ismert mellékhatásait dokumentáló szakhatósági szakvéleményeket.
4. Az engedélyező hatóság az engedélyezési eljárás során további dokumentumok benyújtását is kérheti."
12. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A rendelet 5. §-a és 7. §-a szerinti termék jelölési előírásoknak meg nem felelő csomagolóanyagok 2000. december 31-ig használhatók fel. Az ilyen csomagolóanyagokban lévő élelmiszerek a minőségmegőrzési idejük lejártáig tarthatók forgalomban.
Dr. Szabadi Béla s. k.,
földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi politikai államtitkár
Dr. Gógl Árpád s. k.,
egészségügyi miniszter
Dr. Matolcsy György s. k.,
gazdasági miniszter