18/2000. (V. 9.) PM rendelet

az új illetékbélyegek forgalomba hozataláról

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 100. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) Az illetékbélyeggel fizetendő illetékek, igazgatási és bírósági szolgáltatási díjak, valamint az illetékbélyeg lerovásával teljesítendő egyéb kötelezettségek fizetéséhez 100, 200, 500, 1000, 2000, 5000 és 10 000 forintos címletű illetékbélyegek kerülnek forgalomba.

(2) Az illetékbélyegek közös műszaki adatai:

a) A bélyegek álló téglalap alakúak. Perforálási méretük 25,2 x 36 mm. A perforálási lyukak közötti távolság 1,8 mm, a perforálási lyuk mérete 1 mm. A bélyegek nyomtatása enyvezett, optikai fehérítőt nem tartalmazó, UV fényben kéken és sárgán fluoreszkáló rostokkal pelyhezett, 110 g/m2-es biztonsági bélyegpapírra, ofszet- és metszetnyomtatás kombinációjával történik. Az ofszet alnyomatok két szín nyomtatásával készülnek, amelyből az egyik a metszetnyomattal harmonizáló színű finom vonalhálózatot, míg a másik színtelen festékkel nyomtatott, a metszetnyomat külső szélétől a papír széléig terjedő, UV fényben (a mellékletben leírtak szerint) fluoreszkáló keretet alkot.

b) A bélyegek fő grafikai motívumai metszetnyomtatással készülnek, amelynek jellemzője, hogy a festékréteg tapintható, a papír síkjából kiemelkedik. Valamennyi címletnél a metszetnyomat UV fényben (a mellékletben leírtak szerint) a természetes megvilágítás melletti alapszíntartománytól eltérő színben fluoreszkál.

(3) Az egyes illetékbélyeg címletek külön műszaki adatait és az azonosítási jellemzőket a rendelet melléklete tartalmazza.

2. § (1) Ez a rendelet 2000. május 15. napján lép hatályba, a régi gyártású illetékbélyegek előállítása e rendelet kihirdetésével egyidejűleg megszűnik.

(2) E rendelet hatálybalépésekor forgalomban lévő régi gyártású illetékbélyegeket az erre jogosultak 2000. december 31. napjáig értékesíthetik.

(3) A régi gyártású 5, 10, 20 és 50 forintos címletű illetékbélyegek 2000. december 31. napjáig, a többi címletű illetékbélyegek pedig 2001. március 31. napjáig használhatók fel, ezen időpontokat követően érvénytelenek.

(4) A fel nem használt régi gyártású illetékbélyegek - az 5, 10, 20 és 50 forintos címletű illetékbélyegek kivételével - 2001. január 1-jétől 2001. március 31. napjáig bármely postahelyen új illetékbélyegre cserélhetők.

(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az új illetékbélyegek forgalomba hozataláról szóló 15/1991. (V. 21.) PM rendelet hatályát veszti.

Járai Zsigmond s. k.,

pénzügyminiszter

Melléklet a 18/2000. (V. 9.) PM rendelethez

A) Az új típusú illetékbélyeg címletek adatai, valamint színhatása természetes fényben a következők:

a) A 100 forintos címletű bélyeg alnyomata a bélyeg teljes felületét behálózó zöldessárga színű, vékony vonalakból álló vonalrendszer. A metszetnyomat sárgászöld színű. A bélyeg közepén a Magyar Köztársaság címere helyezkedik el. A címer fölött az ILLETÉK, a címer alatt két sorban a "100 FORINT" vízszintes elhelyezkedésű felirat látható. A címert és a feliratot alul és felül egy-egy vízszintes lécből álló, jobb és bal oldalon ívelten elhelyezkedő, a külső oldalán vékony vonallal határolt rozetta veszi körül. A rozetta függőleges belső íve mentén folyamatosan a "100" értékjelzést ábrázoló mikroírás jelenik meg.

b) A 200 forintos címletű bélyeg alnyomata a bélyeg teljes felületét behálózó melegsárga színű, vékony vonalakból álló vonalrendszer. A metszetnyomat narancssárga színű. A bélyeg közepén négyzet alakú rozettában a Magyar Köztársaság címere helyezkedik el. A rozetta alsó és felső vízszintes széle mentén folyamatosan a "200" értékjelzést ábrázoló mikroírás jelenik meg. A rozetta fölött az ILLETÉK, a rozetta alatt két sorban a "200 FORINT" vízszintes elhelyezkedésű felirat látható. A rozettát és a feliratot kettős vonallal nyomtatott vékony keret veszi körül.

c) Az 500 forintos címletű bélyeg alnyomata a bélyeg teljes felületét behálózó szürke színű, vékony vonalakból álló vonalrendszer. A metszetnyomat lila színű. A bélyeg közepén a Magyar Köztársaság címere helyezkedik el. A címert alul vastagabb, felül vékonyabb lécből álló, jobb és bal oldalon két-két háromszög alakú, a külső oldalán vékony vonallal határolt rozetta veszi körül. A háromszögek ferdén elhelyezkedő belső oldalai mentén folyamatosan az "500" értékjelzést ábrázoló mikroírás jelenik meg. A felső lécben, sötét háttérben fehéren az ILLETÉK, az alsó lécben, két sorban, szintén sötét háttérben fehéren az "500 FORINT" vízszintes elhelyezkedésű felirat látható.

d) Az 1000 forintos címletű bélyeg alnyomata a bélyeg teljes felületét behálózó világosbarna színű vékony vonalakból álló vonalrendszer. A metszetnyomat barna színű. A bélyeg közepén a Magyar Köztársaság címere helyezkedik el. A címer fölött ívelten az ILLETÉK, a címer alatt két sorban az "1000 FORINT" felirat látható, az 1000 értékjelzés vízszintesen, a FORINT felirat ívelten helyezkedik el. A címert és a feliratot felül sűrűbb vonalakból álló sötét, alul ritkább vonalakból álló világosabb, belül ovális, kívül téglalap alakú, vékony kerettel határolt rozetta veszi körül. A keret vékony vonalból és az "1000" értékjelzést ábrázoló mikroírásból áll.

e) A 2000 forintos címletű bélyeg alnyomata a bélyeg teljes felületét behálózó világoszöld színű, vékony vonalakból álló vonalrendszer. A metszetnyomat kékeszöld színű. A bélyeg közepén kör alakú rozettában a Magyar Köztársaság címere helyezkedik el. A rozetta külső íve mentén folyamatosan a "2000" értékjelzést ábrázoló mikroírás helyezkedik el. A rozetta fölött az ILLETÉK, a rozetta alatt két sorban a "2000 FORINT" vízszintes elhelyezkedésű felirat látható. A rozettát és a feliratot vékony vonallal nyomtatott keret veszi körül.

f) Az 5000 forintos címletű bélyeg alnyomata a bélyeg teljes felületét behálózó rózsaszínű, vékony vonalakból álló vonalrendszer. A metszetnyomat vörös színű. A bélyeg közepén a Magyar Köztársaság címere helyezkedik el. A címer fölött ívelten az ILLETÉK, a címer alatt két sorban az "5000 FORINT" felirat látható, az "5000" értékjelzés vízszintesen, a FORINT felirat ívelten helyezkedik el. A címert és a feliratot alul és felül ívelten elhelyezkedő, jobb és bal oldalon egy-egy függőleges lécből álló, a külső oldalán vékony vonallal határolt rozetta veszi körül. A rozetta belső függőleges élei mentén folyamatosan az "5000" értékjelzést ábrázoló mikroírás jelenik meg.

g) A 10 000 forintos címletű bélyeg alnyomata a bélyeg teljes felületét behálózó világoskék színű, vékony vonalakból álló vonalrendszer. A metszetnyomat sötétkék színű. A bélyeg közepén a Magyar Köztársaság címere helyezkedik el. A címer fölött az ILLETÉK, a címer alatt két sorban a "10 000 FORINT" vízszintes elhelyezkedésű felirat látható. A címert és a feliratot alul és felül ívelten elhelyezkedő, keretbe foglalt rozetta veszi körül. A keret vékony vonalból és a "10 000" értékjelzést megjelenítő mikroírásból áll.

B) Az új típusú illetékbélyeg címletek azonosítási jellemzői UV gerjesztés hatására a következők:

a) Általános jellemzők

A fluoreszcencia intenzitása és színárnyalata függ az UV gerjesztés intenzitásától, a gerjesztés hullámhosszától, a környezeti fénytől és attól a hordozóanyagtól, amelyre a bélyeg felragasztásra kerül. A leírás széles hullámhossztartományban (320-390 nm) működő, PHILIPS TLSW/08 F8TS BLB típusú fénycsövet tartalmazó, ENTAS UVEC MAXI típusú UV lámpával történő gerjesztésre vonatkozik. Az optikai fehérítőt tartalmazó hordozón a fluoreszcencia színe nem változik, intenzitása azonban gyengébbnek hat, ezért sötétebbnek tűnik.

b) Egyes címletek azonosítási jellemzői:

100 Ft-os címletű illetékbélyeg

UV fényben - a külső keret rózsaszínen, a belső keret, a címer és a feliratok világos zöldessárgán fluoreszkálnak, a nyomatlan középmező liláskék színű;

200 Ft-os címletű illetékbélyeg

UV fényben - a külső keret sárgásan, a középmező és a feliratok narancs színnel fluoreszkálnak, a belső keret, az illeték szó és a 200 forint alatti nyomatlan felület liláskék színű;

500 Ft-os címletű illetékbélyeg

UV fényben - a külső keret sárgásan, a belső grafikai motívumok sötétvörös színnel fluoreszkálnak, a címer alatti nyomatlan felület és feliratok liláskék színűek;

1000 Ft-os címletű illetékbélyeg

UV fényben - a külső keret sárgásan, a belső keret, a címer és a feliratok sötétvörösen fluoreszkálnak, a háttér és a címer alatti nyomatlan felület liláskék;

2000 Ft-os címletű illetékbélyeg

UV fényben - a külső keret rózsaszínen, a belső keret, a címer és a feliratok világoszölden fluoreszkálnak, a feliratok alatti nyomatlan felület lila;

5000 Ft-os címletű illetékbélyeg

UV fényben - a külső keret sárgásan, a belső keret, a feliratok és a címer vörösen fluoreszkálnak, a címer és a feliratok alatti nyomatlan felület liláskék színű;

10 000 Ft-os címletű illetékbélyeg

UV fényben - a külső keret rózsaszínen, a belső keret, a címer és a feliratok kékeszölden fluoreszkálnak, a címer és a feliratok alatti nyomatlan felület liláskék színű.

Megjegyzés: Szűkebb hullámhossz tartományban sugárzó UV lámpákkal vizsgálva - speciális optikai tulajdonságuk miatt - a 200 Ft-os, az 500 Ft-os, az 1000 Ft-os és az 5000 Ft-os címleteknél különbségek tapasztalhatók a fluoreszcencia színében és intenzitásában. Ezeknél a fluoreszcencia intenzitása csökken, aminek a következtében a színe egy árnyalattal sötétebbé válik:

200 Ft-os címletű illetékbélyeg esetében narancs helyett sötétvörös;

500 Ft-os címletű illetékbélyeg esetében sötétvörös helyett bordó;

1000 Ft-os címletű illetékbélyeg esetében sötétvörös helyett bordó;

5000 Ft-os címletű illetékbélyeg esetében vörös helyett sötétvörös.