1/2000. (I. 14.) Korm. rendelet

a lakáscélú támogatásokról szóló 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet módosításáról

1. § (1) A lakáscélú támogatásokról szóló, többször módosított 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a elé az "I. Általános rendelkezések" fejezetcím kerül, valamint 1. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A rendelet alapján lakás építésére, vásárlására, bővítésére, korszerűsítésére, a lakóépületek közös használatú részeinek felújítására, valamint a társulati úton megvalósuló közcélú víziközmű beruházásokra vehető igénybe lakáscélú támogatás.

(2) E rendelet alapján a következő állami támogatás igényelhető:

a) lakásépítési kedvezmény,

b) adóvisszatérítési támogatás,

c) akadálymentesítési támogatás,

d) kamattámogatás,

e) önkormányzatok támogatása [1993. évi LXXVIII. törvény 64. § (4) bekezdés], és

f) lakóház felújítási és víziközmű támogatás

[az a)-f) pont alattiak a továbbiakban együtt: támogatás]."

(2) Az R. 1. §-a (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában a lakásigény akkor tekinthető méltányolhatónak, ha a lakás)

"a) az együttköltöző hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont] lakásigénye a (7) bekezdésben meghatározott mérték felső határát legfeljebb egy szobával haladja meg, és"

2. § (1) Az R. 2. §-a elé a "II. Lakásépítési kedvezmény" fejezetcím kerül, valamint az R. 2. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A méltányolható lakásigényt kielégítő lakásépítés, lakásvásárlás céljára, a magánszemély építtetőt (vásárlót) az általa eltartott, vele közös háztartásban élő gyermekek és egyéb eltartott családtagok után az építési költség (eladási ár) megfizetéséhez vissza nem térítendő állami juttatásként lakásépítési kedvezmény (a továbbiakban: kedvezmény) illeti meg. A kedvezmény - a (2) bekezdés c) pontjában foglaltak kivételével - csak új lakás építésére (vásárlására) vehető igénybe.

(2) A kedvezmény az alábbi célokra nyújtható:

a) új lakás felépítése, a családi vagy ikerház emeletráépítésnek nem minősülő tetőtér beépítésének kivételével,

b) az értékesítés céljára újonnan épített és építtetett lakás megvásárlása,

c) három vagy több gyermeket eltartó építtető esetében - a tetőtér-beépítés is, más építtető esetében ennek kivételével - olyan építési munkák, aminek eredményeképpen a korábbi - az 1. § (7) bekezdésében meghatározott lakásigény felső határánál kisebb - lakás alapterület növeléssel legalább egy szobával bővül."

(2) Az R. 2. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A kedvezmény összege a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben gyermekenként 200 000 forint, kivéve az építtetővel, vásárlóval együtt költöző, a szerződés megkötésének időpontjában meglévő (1) bekezdés szerinti, illetőleg (5) bekezdés alapján számításba vett második és harmadik gyermeket, akik után a kedvezmény összege gyermekenként 1 000 000 forint, a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben ennek az összegnek a fele.

(5) Házaspár részére a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott célra nyújtott kölcsönből még fennálló tartozás csökkentésére, a szerződéskötés időpontjában hatályban volt feltételekkel az adósokat az utóbb született gyermekük után is megilleti - a születés időpontjában meglévő (1) bekezdés szerinti gyermekeiket számításba véve - a (4) bekezdésben meghatározott kedvezmény, valamint a gyermek születésének időpontjáig a ténylegesen felmerült - a kamattámogatással csökkentett - szerződéses kamatoknak a kedvezményre eső összege."

(3) Az R. 2. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép; az R. 2/A. §-a elé a "III. Adó-visszatérítési támogatás", az R. 3/E. §-a elé az "IV. Akadálymentesítési támogatás" fejezetcím kerül:

"(7) A kedvezmény összege az építési költség (eladási ár), illetőleg saját beruházású lakásépítés esetén az adók és járulékok megfizetését is igazoló számlákkal bizonyított tényleges pénzkiadások 65%-át nem haladhatja meg."

3. § Az R. 3. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Saját beruházású lakásépítés esetén a kedvezmény akkor folyósítható, ha az építtető a folyósító pénzintézetnek:)

"a) a lakás felépítéséhez - részfolyósításnál az ehhez tartozó készültségi fok eléréséhez - szükséges összes vásárolt anyag, szolgáltatás jogszerű eredetét igazoló, saját nevére kiállított számlákat, egyszerűsített számlákat, illetve számlát helyettesítő okmányokat (a továbbiakban együtt: bizonylatok) bemutatja, a nem vásárolt anyagok és szolgáltatások eredetéről és mennyiségéről írásban nyilatkozik, továbbá"

4. § Az R. 4. §-a elé az "V. Kamattámogatás" fejezetcím és "1. Jelzáloglevelek kamattámogatása" alfejezetcím kerül, valamint az R. 4-6. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek, végül a 7/A. § számozása 7. §-ra változik:

"4. § (1) Lakás vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, valamint a 11. § (1) bekezdésében meghatározott célra 2000. február 1-jét követően magánszemélynek nyújtott és a szerződés alapján a forrásul szolgáló jelzáloglevél kamatát a támogatás időtartama alatt legfeljebb 1,5 százalékponttal meghaladó kamatozású, legfeljebb 30 millió forint összegű kölcsönök finanszírozására kibocsátott jelzáloglevél kamataihoz az állam a tulajdonában lévő jelzálog hitelintézet útján a polgárok terheinek mérséklésére 3 százalékpont támogatást nyújt a jelzáloglevél egész futamidejére, de legfeljebb az alapul szolgáló kölcsönök futamidejének első 5 évére.

(2) A támogatást a forrásul szolgáló - a jelzáloghitel állományt meg nem haladó összegű - jelzáloglevél állomány után lehet igénybe venni. A pénzintézettől megvásárolt hitelállomány után felmerült költségek megtérítésére a jelzálog-hitelintézet a megvásárlás időpontjában fennálló tőketartozás 1%-át fizeti a követelést átadó számára, amelyet a jelzáloglevél első kamatfizetésekor igényelhet a Magyar Államkincstártól.

(3) A kibocsátó hitelintézet a jelzáloglevelek kamatfizetése esedékességének időpontjában igényelheti a támogatást a Magyar Államkincstártól.

(4) A 3. § (3)-(6) bekezdéseinek a kedvezményre vonatkozó rendelkezését a kamattámogatással érintett jelzáloglevél útján finanszírozott kölcsönre is alkalmazni kell.

2. Kiegészítő kamattámogatás

5. § (1) Ha a fiatal házaspár első önálló közös lakása céljára, illetőleg a három vagy több gyermeket eltartó házaspár vagy magánszemély, valamint harmadik gyermeküknek a törlesztés első három évén belüli megszületését vállaló, két gyermeket eltartó házaspár

a) új lakást épít, akkor az építési költségek,

b) vállalkozótól értékesítés céljára épített új lakást vásárol, akkor a vételár megfizetéséhez nyújtott legfeljebb 8 millió forint összegű hitelintézeti kölcsön kamatainak kiegyenlítéséhez az állam 10 évig támogatást nyújt.

(2) A kiegészítő kamattámogatást csak olyan kölcsönszerződéshez lehet igénybe venni, amelyben a hitelező vállalja, hogy az adós választása szerinti, de legfeljebb 35 éves futamidejű kölcsönre a kamat és a törlesztés folyamán bármilyen címen felszámított költség és egyéb ellenszolgáltatás együttes mértéke nem haladja meg

a) változó, illetőleg a legfeljebb egy évig állandó kamatozású kölcsön esetén az egy éves futamidejű,

b) egy évnél hosszabb időszakra állandó kamatozású kölcsön esetén az öt éves futamidejű

állampapír referencia hozamai előző féléves átlagának 4 százalékponttal növelt mértékét.

(3) A kiegészítő kamattámogatás a (2) bekezdésben meghatározott állampapír hozam 4 százalékponttal, a 4. §-ban meghatározott támogatott forrásból nyújtott hitel esetében 5,5 százalékponttal csökkentett mértéke.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott támogatás, kamat és költség mértéket a kölcsön kamatainak változásánál, illetőleg az üzleti év fordulójának napján kell alkalmazni. Az állampapír átlaghozamát az Államadósság Kezelő Központ által a megelőző időszak félévére már közzétett referencia hozamok alapján kell megállapítani. Ha a hitelintézet által alkalmazott mérték a (2) bekezdésben meghatározott kamat és költség mértéket legfeljebb fél százalékkal haladja meg, akkor a kamat mértékét nem kell módosítani. Egy évnél hosszabb időszakra állandó kamatozású hitelek esetében a támogatás, a kamat és a költség mértéket csak a szerződés megkötésekor és az állandó kamat meghatározott időszakának lejártakor kell alkalmazni.

(5) Ha az (1) bekezdésben említett harmadik gyermek a vállalt határidőn belül nem születik meg, akkor e kölcsön kamattámogatása megszűnik, és a már igénybe vett támogatás összegével - ha azt az adós egy összegben nem fizeti meg - a kölcsöntartozást meg kell növelni, és a Magyar Államkincstárnak azt vissza kell fizetni. A három év lejárta a terhesség időszakára meghosszabbodik, ha a házaspár a terhességet a lejáratot követő 30 napon belül hatósági orvosi bizonyítvánnyal igazolja.

6. § (1) A kiegészítő kamattámogatást, valamint a lakásépítési kedvezményt az állam nevében a Magyar Államkincstár nyújtja a folyósító hitelintézet igazolása alapján. E támogatásokra való jogosultság személyi feltételeinek meglétét a lakhely szerinti település jegyzője igazolja a folyósító hitelintézet részére. A 3. § (3)-(6) bekezdéseinek a kedvezményre vonatkozó rendelkezését a kiegészítő kamattámogatásra is alkalmazni kell.

(2) A kiegészítő kamattámogatásra megszerzett jogosultság a kölcsönszerződés megszűnéséig - a zálogtárgyban beálló esetleges változástól függetlenül - változatlan feltételekkel marad fenn.

(3) A kiegészítő kamattámogatás nem nyújtható a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény szerint megkötött lakás előtakarékossági szerződés alapján folyósított alacsony, nem változó kamatozású lakáskölcsönre.

(4) Az állam megtéríti a hitelintézetnek az 5. § (1) bekezdésében meghatározott, a hitelintézettől felvett és behajthatatlanná vált kölcsön, valamint járulékai 80%-át. A kölcsön akkor minősül behajthatatlannak, amikor az arra vonatkozó szabályok alapján a követelésnek a pénzintézetet terhelő hányadát a kockázati céltartalék terhére a pénzintézet elszámolja."

5. § Az R. 8. §-a előtti "Települési önkormányzatok támogatása" fejezetcím a "VI." számozást, a 10. § előtti "Helyi támogatás" fejezetcím a "VII." számozást kapja, a 11. § előtti fejezetcím és 11. §-a helyébe a következő fejezetcím és rendelkezés lép:

"VIII. Lakóház felújítási és viziközmű támogatás

11. § (1) A felújítási alapképzés (2) bekezdésében előírt mértékű teljesítése és hitelintézetnél elhelyezése esetén a lakásszövetkezeti és társasház lakóépületek közös tulajdonú részeinek felújításához, korszerűsítéséhez hitelintézettől felvett kölcsönök törlesztésének megfizetéséhez az állam támogatást nyújt. A támogatás mértéke a törlesztés első 5 évében a kamat 70%-a, a második 5 évében a kamat 35%-a.

(2) A társasház lakóépület közös tulajdonban álló, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészek felújításához az (1) bekezdésben meghatározott kamattámogatás akkor vehető igénybe, ha a felújítási hozzájárulás havi mértéke

a) a lakóépület használatbavételét, illetőleg a felújítását követő 15 éven belül: felvonó nélküli lakóépület lakásainál 6 Ft/m2-nél, felvonóval rendelkező lakóépület lakásainál 8 Ft/m2-nél,

b) a lakóépület használatbavételét, illetőleg a felújítását követő 16. évtől a lakóépület felújításáig, illetőleg ismételt felújításáig; felvonó nélküli lakóépület lakásainál 10 Ft/m2-nél, felvonóval rendelkező lakóépület lakásainál 12 Ft/m2-nél nem kevesebb.

(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatás nem nyújtható, ha

a) a társasházközösség vagy a lakásfenntartó szövetkezet legalább a (2) bekezdés szerinti mértékben alapot nem képez, az alap pénzeszközeit nem hitelintézeti számlán helyezi el, vagy azt részben vagy egészben nem felújítási munkákra használta fel,

b) a társasház, illetőleg a lakásfenntartó szövetkezet az első közgyűléstől, vagy ha az épület használatbavétele későbbi időpontra esik, úgy ettől, illetőleg birtokbavételétől számított 90 napon belül az előírt mértékkel az alapképzés megkezdését elmulasztja.

(4) Támogatás a (3) bekezdésben foglalt határidő elmulasztása esetén akkor nyújtható, ha a képzés megkezdése időpontjától számított folyamatos és előírt mértékű teljesítés mellett 4 év már eltelt.

(5) E rendelet alkalmazásánál felújítási munkák fogalmára a társasházról szóló 1997. évi CLVII. törvény 39. §-a 4. pontjában meghatározottak az irányadók.

(6) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet alapján működő társulat útján megvalósuló helyi jelentőségű közcélú közműlétesítményeknek a lakosság érdekeltségi hozzájárulásból fedezett munkáihoz felvett hitel kamatainak 70%-át - a kölcsönt igénylő társulat helyett - a költségvetés a hitelintézetnek megtéríti, függetlenül attól, hogy a beruházást vagy a beruházás lebonyolítását ki végzi. A kamatkedvezmény számítási alapja legfeljebb a mindenkori jegybanki alapkamat 1,3-szerese lehet.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás nem nyújtható a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény szerint megkötött lakás-előtakarékossági szerződés alapján folyósított alacsony, rögzített kamatozású lakáskölcsönre."

6. § (1) Az R. 12. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a 12. §-a előtti cím elé a következő "IX. Záró rendelkezések" fejezetcím kerül, végül a 12. § előtti jelenlegi cím "1.", a 13. § előtti cím pedig "2." alfejezeti számozással egészül ki:

"(4) A visszatérítendő támogatásoknak - az építkezés idejére és a 3/A. § (1) bekezdésében meghatározott időszak leteltéig a kedvezmények -, valamint azoknak a kölcsönöknek az összegéig, amelyekre állami kötelezettség áll fenn, azok biztosítékaként az épülő, a felépült vagy megvásárolt lakást jelzálogjog terheli. Az ingatlan-nyilvántartásba az említett követelések megszűnéséig, illetőleg teljes visszafizetésükig fennálló elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. A bejegyeztetést a támogatást folyósító hitelintézet kérelmezi."

(2) Az R. 12. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Ha az 1994. január 1-jét követően hatályos jogszabályok alapján kamattámogatással nyújtott kölcsön adósa a kölcsönt nyújtó hitelintézet részére tartozását egy másik hitelintézettől felvett kölcsönből egyenlíti ki, az eredeti kamattámogatás változatlan feltételekkel e kölcsönre is megilleti."

7. § Az R. a következő 14. §-sal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi 14. § számozása 15. §-ra változik:

"14. § (1) Az 1996. december 31-e előtt hatályban volt jogszabályok alapján megkezdett lakáscélú megtakarítás után igénybe vehető külön kölcsön kamatainak támogatására a 5. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A lakáscélú megtakarítás után igénybe vett külön kölcsönnel összefüggő támogatás másra át nem ruházható, de az adós által épített, vásárolt vagy csereszerződéssel szerzett másik lakásra a kölcsöntartozással együtt átvihető.

(3) A hitelintézet a lakáscélra takarékoskodók részére az e minőségükben járó külön kölcsön folyósítását nem tagadhatja meg, ha az adós a támogatások igénybevételével a kölcsön visszafizetésére képes. A lakáscélú betét után igénybe vehető külön kölcsönt a betétet kezelő hitelintézetnek kell nyújtania."

Záró rendelkezések

8. § (1) Ez a rendelet 2000. február 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a társasházak kötelező felújítási alapjának képzéséről és felhasználásáról szóló 10/1977. (VII. 1.) PM rendelet és az azt módosító 94/1982. (XII. 24.) PM rendelet , 24/1985. (X. 21.) PM rendelet , 28/1989. (VI. 19.) PM rendelet és 10/1992. (IV. 30.) PM rendelet hatályukat vesztik. Az R. 3/A. §-ának (1) bekezdésébe foglalt 5 éves határidő 10 évre változik.

(2) E rendelet rendelkezéseit a 2000. február 1-jét követően igényelt támogatásokra és megkötött hitelintézeti kölcsönszerződésekre kell alkalmazni. A korábban benyújtott kérelmekre a benyújtáskor hatályban volt rendelkezéseket kell alkalmazni. A korábban kötött szerződések tekintetében továbbra is a szerződéskötés időpontjában hatályban volt jogszabályokban előírt feltételek az irányadók.

(3) Az R. 2. §-a (2) bekezdése c) pontjának, valamint az 5. §-ának rendelkezéseit azokra a saját beruházású magánlakás-építésekre lehet alkalmazni, amely ingatlanokra az építési engedélyt első ízben 2000. január 1-jét követően adták ki - az elsőfokú határozat dátuma 2000. január 1-jét követő időpont -, és azokra a lakásvásárlásokra, amelyekre az adásvételi szerződést ez időpontot követően kötötték meg. Nem alkalmazhatók az 5. § rendelkezései azoknak a lakásépítéseknek az esetében, amelyekre 1999. december 31-jét megelőzően már adtak ki építési engedélyt és azokra a lakásokra, amelyekre ezt megelőzően már kötöttek adás-vételi szerződést.

(4)[1] Az 1999. január 1-je és december 31-e között első ízben kiadott építési engedélyek esetében az építési munkák költségeire felvett hitelekre - a (3) bekezdés rendelkezéseitől eltérően - alkalmazni lehet az R. 5. §-ának rendelkezéseit, ha e lakásépítésre korábban hitelintézet kölcsönt még nem nyújtott.

(5) Az R. 11. §-ának (2) bekezdésében meghatározott mértékeket az alapot 2000. január 1-jén folyamatosan képző társasházaknak és lakásfenntartó szövetkezeteknek 2000. július 1-jétől kell alkalmazni a 11. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményre való jogosultság érdekében.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök