1/2000. (I. 18.) TNM rendelet

a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nyugellátásának eljárási rendjéről

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. § (2) bekezdésének m) pontjában kapott felhatalmazás alapján a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nyugellátásának eljárási rendjéről a következőket rendelem el:

A RENDELET HATÁLYA

1. § (1)[1] A rendelet hatálya kiterjed az Információs Hivatalra (a továbbiakban: Hivatal), valamint a Hivatal hivatásos állományú tagjaira (a továbbiakban: ht. állomány tagja).

(2) A rendelet hatálya kiterjed továbbá a Hivatal ht. állományából nyugállományba helyezett tagjára, valamint az utánuk hozzátartozói nyugellátásra jogosult hozzátartozókra.

A SAJÁT JOGÚ NYUGELLÁTÁSOK

A szolgálati nyugdíj

(A Hszt. 182. §-ához)

2. § (1) A ht. állomány tagja nyugdíjának megállapítására - a jogosultsági feltételek fennállása esetén - a szolgálati jogviszony megszűnése után kerül sor. A szolgálati nyugdíjra való jogosultság a szolgálati viszony megszűnését követő naptári nappal kezdődik.

(2) A hivatásos szolgálati viszony megszűnésének beálltát a Hszt. 59. § (1) bekezdésének a) pontja alá tartozók esetében a felső korhatár elérése, illetve a szolgálati viszony meghosszabbítása lejártának napjával kell megállapítani.

(3) A szolgálati jogviszony nyugállományba helyezéssel történő megszüntetését állományparancsban kell elrendelni, amelynek tartalmaznia kell:

a) a szolgálati viszony megszűnésének jogcímét,

b) a szolgálati viszony megszűnésének időpontját,

c) a nyugállományba helyezett szolgálati helyét, rendfokozatát és beosztását,

d) a társadalombiztosítási szabályok szerinti szolgálati időt,

e) a tényleges hivatásos szolgálati viszonyban eltöltött időt.

3. § A szolgálati nyugdíjat a Hszt. 192. §-ában meghatározott 2 havi illetménnyel való ellátást követő naptól az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (a továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság) folyósítja, havonta utólag. A folyósítás kezdő napját a nyugdíjmegállapító szerv állapítja meg.

3/A. §[2] (1)[3] A Hszt. 182. §-ának (9) bekezdése alapján a szolgálati viszony megszüntetése nélkül kell megállapítani (rögzíteni) a teljes összegű szolgálati nyugdíját annak, aki megszerezte a Hszt. 182. §-ának (1) bekezdése szerinti szolgálati időt.

(2) A szolgálati nyugdíj - folyósítás nélküli - (1) bekezdés szerinti megállapításánál (rögzítésénél) a szolgálati időt a Hszt. 182. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szolgálati idő elérésének napjával kell lezártnak tekinteni. A rögzítés időpontja az ezt követő naptári nap.

4. § A Hszt. 182. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerinti egészségi, pszichikai, illetőleg fizikai alkalmatlanság tényét külön rendeletben meghatározott felülvizsgáló bizottság (a továbbiakban: FÜV Bizottság), b) pontja szerinti munkaképesség-csökkenést pedig az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Orvosszakértői Intézetének (a továbbiakban: OEP OSZI) illetékes orvosi bizottsága állapítja meg.

5. § (1)[4] A Hszt. 182. § (6) bekezdésében foglaltak alkalmazása esetén a csökkentett mértékben folyósított nyugdíj helyett teljes összegű nyugdíjat a nyugdíjas ötvenedik életéve betöltése napjától, illetőleg az 50%-ot elérő munkaképesség-csökkenés orvosi megállapítása hónapjának első napjától kell folyósítani.

(2) A munkaképesség-csökkenés kezdő napjának megállapításánál az OEP OSZI illetékes orvosi bizottsága által kiállított szakvéleményben a munkaképesség-csökkenés kezdő időpontjaként megállapított dátum az irányadó. Ha az OEP OSZI illetékes orvosi bizottsága a munkaképesség-csökkenés kezdő időpontjáról nem nyilatkozott, akkor a munkaképesség-csökkenés kezdő napjának megállapításánál a szakvélemény dátuma az irányadó.

(A Hszt. 183. §-ához)

6. § (1) Ha a ht. állomány tagja tizenkét hónapnál rövidebb időre részesült illetményben, a nyugdíját e rövidebb időszakban kapott illetmény és illetményjellegű juttatás egy hónapi átlaga alapján kell megállapítani.

(2) Ha a hat. állomány tagja a Hszt. 107. § (1) bekezdése alapján a beszámított időszakban csökkentett illetményt kapott, összilletményét a csökkentés figyelmen kívül hagyásával kell megállapítani.

(3) Ha a nyugdíj megállapítására közvetlenül a más szervnél teljesített szolgálatot követően kerül sor, a nyugdíj alapját a más szervnél kapott, nyugdíjalapba beszámítható juttatások figyelembevételével kell kiszámítani.

(4)[5] Amennyiben a ht. állomány tagja a nyugdíjalapszámítás időszakában nem, vagy csak 30 napnál rövidebb időszakra kapott illetményt, nyugdíját az utolsó folyósított egyhavi illetményének az időközbeni emelésekkel növelt összege alapján kell megállapítani.

(5)[6] Amennyiben a nyugdíjalap számításának időszaka két naptári évet érint, úgy a tört évekre eső illetményt és illetmény jellegű juttatást naptári évenként külön-külön kell megállapítani, és ezek együttes összegének egytizen-ketted része képezi a nyugdíjalapot.

(6)[7] A Hszt. 182. §-ának (9) bekezdése szerinti szolgálati nyugdíj megállapításakor a rögzítés időpontját megelőző 365 napra (szökőév esetén 366 napra) kifizetett, valamint az ezen időtartam alatt megszerzett jogosultság alapján kifizetésre kerülő illetményt és illetmény jellegű juttatást kell figyelembe venni.

A rokkantsági nyugdíj

(A Hszt. 185. §-ához)

7. § (1) A Hszt. 185. § (1) bekezdés szerinti munkaképesség-csökkenés mértékét az OEP OSZI illetékes bizottsága állapítja meg.

(2) Ha a munkaképesség mértéke a rokkantság mértékét nem éri el, és emiatt az állományviszony rendezése is szükségessé válik, a szolgálatra való alkalmasság kérdésben az I. és II. fokú FÜV Bizottság döntése az irányadó.

8. § A rokkantsági nyugdíj alapját képező havi illetményátlag megállapításánál a szolgálati nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

9. § (1) A rokkantsági nyugdíjra való jogosultság a szolgálati viszony megszűnését követő naptári nappal kezdődik.

(2) A rokkantsági nyugdíjat a Hszt. 192. §-ában meghatározott 2 havi illetménnyel való ellátást követő naptól a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja, havonta utólag. A folyósítás kezdő napját a nyugdíjmegállapító szerv állapítja meg.

(3) Ha a rokkantság foka és csoportja megváltozik, a változásnak megfelelően a nyugdíj összegét is módosítani kell. A nyugdíj összegének emelését az ismételt felülvizsgálat hónapját követő hónap első napjától, a nyugdíj összegének csökkentését pedig a felülvizsgálatot követő második hónap első napjától kell végrehajtani.

(4) A szolgálat felső korhatárának betöltése után a rokkantsági nyugdíj összegét állapotváltozás miatt módosítani nem lehet.

10. § Ha a munkaképesség-csökkenés mértéke a 67%-ot nem éri el, az erre vonatkozó orvosi szakvélemény keltét követő második hónap első napjától a rokkantsági nyugdíj folyósítását határozattal be kell szüntetni.

11. § (1) A Hszt. 185. §-ának (3) bekezdése alapján olyan összegű szolgálati nyugdíjat kell megállapítani, mint amilyen a jogosultat - a rokkantság időtartamát is beszámítva - a rokkantság III. csoportjában megillette volna. Az így megállapított nyugdíjat fel kell emelni a rokkantság ideje alatti nyugdíjemelések összegével, és a felemelt összeget a rokkantsági nyugdíj megszüntetését követő hónap első napjától kell folyósítani.

(2) A rokkantsági nyugdíjra való jogosultság feléled, ha a jogosultság feltételei a megszűnést követő öt éven belül újra bekövetkeznek, kivéve, ha a megszüntetett rokkantsági nyugdíj helyett szolgálati nyugdíjat állapítottak meg.

(3) A rokkantsági nyugdíj feléledése esetén a nyugdíj mértékét módosítani kell, ha a jogosult a korábbi rokkantsági nyugdíjának a megállapítása után újabb szolgálati időt szerzett, vagy más rokkantsági csoportba került.

A baleseti ellátás

(A Hszt. 186. §-ához)

A baleseti rokkantsági nyugdíj

12. § (1) Aht. állomány baleseti rokkantsági nyugállományba helyezett tagja munkaképesség-csökkenésének mértéke megállapításánál az OEP OSZI orvosi bizottságának véleményét kell alapul venni.

(2) A baleset, illetőleg a betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggése, illetőleg szolgálati eredete megállapításának rendjét külön rendelet tartalmazza.

13. § (1) A baleseti rokkantsági nyugdíj alapjának megállapításánál a szolgálati nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(2) A baleseti rokkantsági nyugdíjra való jogosultság a szolgálati viszony megszűnését követő naptári nappal kezdődik.

(3) A baleseti rokkantsági nyugdíjat a Hszt. 192. §-ában meghatározott 2 havi illetménnyel való ellátást követő naptól a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja, havonta utólag. A folyósítás kezdő napját a nyugdíjmegállapító szerv állapítja meg.

(4) Ha a baleseti rokkantsági nyugdíjas egészségi állapotának változása miatt más rokkantsági csoportba kerül, a baleseti rokkantsági nyugdíjat a 9. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell módosítani.

14. § (1) Ha a munkaképesség-csökkenés mértéke a 67%-ot nem éri el, az erre vonatkozó orvosi szakvélemény keltét követő második hónap első napjától a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósítását határozattal be kell szüntetni.

(2) Szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy szolgálati eredetű betegség alapján folyósított baleseti rokkantsági nyugdíj megszüntetése esetén a munkaképesség-csökkenés mértékének megfelelő fokozatú baleseti járadékot kell megállapítani.

HOZZÁTARTOZÓI NYUGELLÁTÁSOK

(A Hszt. 187-190. §-aihoz)

15. § (1)[8] A ht. állomány elhunyt tagjának vele közös háztartásban élt és nyugellátásra jogosult hozzátartozója részére a Hszt. 192. §-ában meghatározott 2 havi nyugdíjat helyettesítő illetményt ki kell fizetni, és a nyugellátást az elhalálozás napjától számított kettő hónap elteltével kell folyósítani.

(2) A ht. állomány elhunyt tagjának vele közös háztartásban nem élt, nyugellátásra jogosult családtagjai részére megállapított ellátást az elhalálozás hónapjának - a jogosultság későbbi bekövetkezése esetén pedig a bekövetkezés hónapjának - első napjától kezdve kell folyósítani.

16. § A hozzátartozói nyugellátásoknál a ht. állomány tagja részére megállapított teljes szolgálati nyugdíj alapján jogosultak a hozzátartozók az őket megillető ellátásokra, függetlenül attól, hogy a ht. állomány tagjának a nyugdíja nem - vagy csökkentett mértékben - került folyósításra.

A NYUGELLÁTÁS MEGÁLLAPÍTÁSA

(A Hszt. 191. §-ához)

17. § A ht. állomány tagja és hozzátartozóik nyugellátását a Hivatal Nyugdíjmegállapító Szerve - mint első fokon eljáró nyugdíjmegállapító szerv - indokolt határozattal állapítja meg, és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja.

18. § A nyugdíjmegállapító szerv a rendelkezésére álló okmányok alapján, a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével, hivatalból hoz határozatot:

a) a szolgálati nyugdíjról;

b) a rokkantsági nyugdíjról;

c) a ht. állomány elhunyt tagjának özvegye (élettársa) és árvái nyugellátásáról;

d) a megállapított rokkantsági nyugdíj összegének a munkaképesség-csökkenés változásának megfelelő felemeléséről, csökkentéséről, változatlan továbbfolyósításáról, továbbá ezen ellátásoknak a rokkantság vagy a munkaképesség-csökkenés megszűnése, illetőleg a kötelező orvosi vizsgálaton való meg nem jelenés miatti beszüntetéséről;

e) a hozzátartozók részére a rokkantság alapján járó nyugellátásoknak a rokkantság alakulása szerinti továbbfolyósításáról vagy beszüntetéséről.

f)[9] a szolgálati nyugdíj Hszt. 182. §-ának (9) bekezdése szerinti megállapításáról és rögzítéséről.

18/A. §[10] Azt, aki a szolgálati nyugdíja rögzítését követően legalább 365 napra szolgálati időt szerzett, szolgálatteljesítése utolsó napján a nyugdíjmegállapító szerv írásban értesíti a szolgálati viszony megszűnésekor kiszámított szolgálati nyugdíj és a 3/A. § (1) bekezdése szerint megállapított nyugdíj évenkénti emelésekkel növelt összegéről, és az azok közötti választás lehetőségéről. Amennyiben a hivatásos állományú az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül nem él a választás lehetőségével, a nyugdíjmegállapító szerv hivatalból állapítja meg a magasabb összegű nyugellátást.

19. § A nyugdíjmegállapító szerv kérelemre bírálja el, és hoz határozatot minden egyéb nyugdíjigény tárgyában, így különösen:

a) a szülői nyugdíjigényről;

b) az elvált vagy különélő házastárs özvegyi nyugdíjigénye elbírálásáról;

c) a nem folyósított vagy csökkentett mértékben folyósított szolgálati nyugdíjnak teljes összegben való folyósítására irányuló igényekről;

d) állapotrosszabbodással, illetőleg állapotjavulással kapcsolatos igények elbírálásáról, az orvosi bizottság szakvéleménye alapján;

e) a feltételek hiányában vagy a kötelezően előírt felülvizsgálaton való meg nem jelenés miatt megszüntetett rokkantsági nyugdíj ismételt megállapítására irányuló igényről;

f) az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj ismételt megállapítására (feléledésére) irányuló igényről;

g) a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetéséről.

20. § A nyugdíjmegállapító szerv által hozott határozat ellen a Hszt. 191. § (2) bekezdése alapján a miniszterhez címzett fellebbezést a nyugdíjmegállapító szervhez kell benyújtani.

21. § (1)[11] A nyugellátásra vonatkozó határozatot meg kell küldeni:

a) a nyugellátásra jogosultnak, illetőleg a nyugellátást igénylőnek;

b) a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak;

c) az állományilletékes parancsnoknak.

(2)[12] A nyugellátásra jogosultnak, illetőleg a nyugellátást igénylőnek a nyugellátásra vonatkozó határozatot számfejtési melléklettel kell megküldeni.

21/A. §[13] A folyósítás nélküli szolgálati nyugdíj megállapításáról és rögzítéséről szóló határozat egy példányát - számfejtési melléklettel - az érintett részére meg kell küldeni. A határozat egy-egy példányát a jogosult személyi anyagában kell elhelyezni, illetve a nyugdíjmegállapító szervnél kell irattárba helyezni.

22. § (1) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az általa hozott határozat egy példányát megküldi a nyugdíjmegállapító szervnek.

(2) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság határozata elleni fellebbezési ügyekben a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) rendelkezései szerint lehet jogorvoslattal élni.

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23. § (1) Az állományilletékes parancsnok a humánpolitikai szerv útján köteles gondoskodni arról, hogy a ht. állományból nyugállományba helyezettek, illetőleg elhunytak családtagjai nyugellátásának elbírálásához előírt okmányok és a szükséges adatok az állományviszony megszűnéséről szóló parancs megjelenésétől számított legkésőbb 15 napon belül a nyugdíjmegállapító szervhez megküldésre kerüljenek.

(2) Ha a mulasztás miatt az ellátás megállapítására és a folyósítás megkezdésére késedelmesen kerül sor, vagy a határozat a jogosan járónál alacsonyabb összegű ellátást tartalmaz, az érintettet a Tny.-ben meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű késedelmi kamat illeti meg, amelyet a mulasztást elkövető szerv köteles megfizetni.

24. § A nyugellátás megállapítása iránti igényeket az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell bejelenteni. Az igény elbírálásához szükséges dokumentumokat az arra illetékes vezető és a nyugdíjra jogosult aláírásával és bélyegzővel ellátva kell a nyugdíjmegállapító szervhez felterjeszteni.

25. § Ez a rendelet a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Dr. Kövér László s. k.,

polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító

tárca nélküli miniszter