201/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet

a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok lebonyolításának szabályairól

A Kormány a Széchenyi Tervhez kapcsolódóan Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok indítását határozta el, amelynek működtetéséről az alábbiak szerint rendelkezik:

Általános rendelkezések

1. §

(1) Az állami tudomány- és technológiapolitika megvalósításának közvetlen eszközei a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok (a továbbiakban: Nemzeti K + F Programok).

(2) A Nemzeti K + F Programok a kutatás, fejlesztés témája szerint a következők:

a) az életminőség javítása,

b) információs és kommunikációs technológiák,

c) környezetvédelmi és anyagtudományi kutatások,

d) agrárgazdasági és biotechnológiai kutatások,

e) a nemzeti örökség és a jelenkori társadalmi kihívások kutatása:

2. §

A Nemzeti K + F Programok célja:

a) olyan átfogó kutatás-fejlesztési tevékenységek támogatása, amelyek eredményei hozzájárulnak az ország versenyképességének növeléséhez, az életminőség javításához, minőségi munkahelyek teremtéséhez és a tudásalapú gazdaság, illetve társadalom kiépüléséhez,

b) a nemzeti kutatás-fejlesztési kapacitások hatékony kihasználása, ezek megerősítése, nemzetközi versenyképességük, pályázati képességük fokozása, a kutatás-fejlesztés infrastruktúrájának fejlesztése és a kutatás-fejlesztési szféra fejlődésének elősegítése,

c) a versenyszféra és a hazai kutatás-fejlesztési műhelyek kapcsolatainak erősítése,

d) a tudomány, a technológia és az innováció területén a nemzeti és a nemzetközi. együttműködés ösztönzése, a nemzetközi kutatás-fejlesztési pályázatokon való részvétel elősegítése.

3. §[1]

A Nemzeti K+F Programok forrása a mindenkori költségvetési törvényben az Oktatási Minisztérium fejezetében jóváhagyott előirányzat. Ezen előirányzat bevételeit és kiadásait az Oktatási Minisztériumnak a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által vezetett előirányzat felhasználási számlán kell nyilvántartani és kezelni. A Kincstárnál vezetett számla feletti rendelkezés tekintetében az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága (a továbbiakban: OM Alapkezelő) - a 4. § (4) bekezdés b) pontja szerinti döntésre figyelemmel - az Oktatási Minisztériumot teljes jogkörrel képviseli.

A programok működtetése és irányítása

4. §

(1) A pályázati struktúrát, a pályázatok értékelési és ellenőrzési rendszerét az oktatási miniszter alakítja ki.

(2)[2] A Nemzeti K+F Programok működésének koordinálására az oktatási miniszter Programirányító Testületet bíz meg.,A Programirányító Testület elnöke az Oktatási Minisztérium kutatás-fejlesztési helyettes államtitkára, alelnöke a Gazdasági Minisztérium regionális gazdaságfejlesztési helyettes államtitkára.

(3)[3] A Programirányító Testület tagjai: a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, az Oktatási Minisztérium felsőoktatási helyettes államtitkára, a Gazdasági Minisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Környezetvédelmi Minisztérium, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium, a Szociális és Családügyi Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium kijelölt helyettes államtitkára, az informatikai kormánybiztos, valamint a hazai versenyszféra 3 kiemelkedő képviselője. Ugyancsak tagjai a Programirányító Testületnek az egyes programok irányításával az oktatási miniszter által megbízott Program Tanács elnökök.

(4) A Programirányító Testület feladata

a) a pályázati kiírások jóváhagyása,

b) a Program Tanácsok javaslatai alapján döntési javaslatot készít a miniszter számára a pályázatok elfogadásáról vagy elutasításáról,

c) a programok időszaki beszámolóinak elfogadása,

d) javaslattétel az egyes projektek finanszírozásának felfüggesztésére vagy megszüntetésére.

(5) A Programirányító Testület stratégiai kérdésekben kikéri a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium Tudományos Tanácsadó Testületének véleményét.

(6) Az egyes programokban, a Program Tanács Elnök (a továbbiakban: PTE) javaslata alapján Program Tanácso(ka)t kell létrehozni, amelynek tagjait az oktatási miniszter kéri fel.

(7) A Program Tanács feladata

a) a pályázati kiírások előkészítése,

b) a pályázatok elbírálása, és javaslattétel a Programirányító Testület számára projektek támogatására vagy elutasítására,

c) a projektek rendszeres szakmai ellenőrzése.

(8) A PTE a Program Tanács bevonásával évenként szakmai beszámolót készít.

(9) A Program Tanácsok működésének technikai feltételeit az Oktatási Minisztérium biztosítja.

A támogatás feltételei

5. §

(1) A Nemzeti K + F Programokból támogatás pályázati rendszerben nyerhető el.

(2)[4] A pályázati rendszer működtetésére vonatkozó részletes szabályokat, a forrásfelhasználás rendjét - a fejezetek és a költségvetési kutatóhelyek tekintetében a támogatással kapcsolatos tervezési, finanszírozási, gazdálkodási, számviteli és elszámolási rendszert az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet előírásait is érvényesítve -, a finanszírozás mértékét és módszerét, a kutatás folyamatos értékelését és annak módját, az ellenőrzést, a jogkövetkezményeket és a támogatás folytatásának feltételeit az oktatási miniszter rendelettel szabályozza.

(3) Támogatásban részesülhet minden olyan belföldi székhelyű jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdásági társaság, illetve azok konzorciuma; amely a projekt kutatás-fejlesztési tevékenységét Magyarországon kívánja végezni. Konzorciumi tagok lehetnek felsőoktatási intézmények, illetve kutatóintézetek szervezeti egységei is - tanszék, kutatócsoport, intézet stb. - amennyiben ehhez az intézmény hozzájárul. A pályázaton részt vehetnek továbbá az EU tagállamaiban, illetve az EU 5. Keretprogramjához teljes körben társult országokban bejegyzett szervezetek, azzal a feltétellel, hogy a pályázat pénzügyi forrásaiból támogatásban nem részesülnek.

(4) E rendelet alkalmazásában konzorciumnak minősül a pályázó szervezetek, illetve szervezeti egységek között létrejött, a pályázati kiíráshoz mellékelt együttműködési megállapodás mintának megfelelő együttműködési társulás. A konzorcium belső munkamegosztását és a szellemi alkotások tulajdonjogára vonatkozó szabályozást a résztvevők a konzorciumi szerződésben határozzák meg.

6. §

(1) A Nemzeti K + F Programok eszközei a következő jogcímeken használhatók fel:

a) a projekt megvalósításában közvetlenül résztvevők (kutatók, technikusok, egyéb kisegítő személyzet) bére és a munkáltatót terhelő járulékai;

b) a projekt megvalósításához elengedhetetlenül szükséges, kizárólag kutatási-fejlesztési célra szolgáló műszerek, gépek, berendezések beszerzési, bérleti vagy előállítási költségei,

c) a projekt megvalósításához szükséges szellemi termékek (iparjogvédelem alá eső találmányok, szabadalmak, szerzői jogi védelem alá tartozó műszaki tervek, dokumentumok és számítógépes programok) vételára, vagy hasznosítási jogának költségei,

d) a projekt megvalósításának közvetlen anyagjellegű költségei, így különösen a megvalósításhoz közvetlenül felhasznált vásárolt vagy előállított anyagok, félkész és késztermékek költségei és az igénybe vett közmű-szolgáltatások díjai, valamint az intézményi szabályzatok szerint a projektre felosztott általános költségek (fenntartás, működtetés, lebonyolítás),

e) a projekt megvalósításához kapcsolódó kutatás-fejlesztési megbízások, konzultációk, szakértői szolgáltatások igénybevételének költségei,

f) megvalósíthatósági tanulmányok, üzleti tervek, piaci tanulmányok díjai,

g) egyéb, a felelős vezető által a kutatás-fejlesztés témaszámra utalványozott költség, nem kutatásnak minősülő szolgáltatások (pl. mérések, minősítések) költsége,

h) a kutatás-fejlesztési munkához elengedhetetlen egyéb közvetett költségek (pl. konzorcium esetén a kutatás-fejlesztési, illetve a demonstrációs projekt-költségeken kívül koordinációs költség is elszámolható a konzorcium vezetője számára),

i) a pályázati kiírásban meghatározott egyéb jogcímek.

(2) Az állami finanszírozású projektek körében az általános költségeknek a projektre elszámolható mértékét és arányát - ágazati hatáskörben - az oktatási miniszter szabályozza.

(3)[5] A Nemzeti K+F Programok forrásai, annak működtetésével, felhasználásával, a pályázat megismertetésével, a szerződések előkészítésével, nyilvántartásának egyes tárgyi és személyi feltételeivel, az ellenőrzéssel, a kutatásfejlesztési eredmények bemutatásával és elterjesztésével kapcsolatos költségek fedezésére is felhasználhatók. Az e célra fordított felhasználás mértéke nem haladhatja meg a költségvetési törvényben a Nemzeti K+F Programok céljára meghatározott források 5%-át.

(4)[6] A Nemzeti K+F Programok eszközei nem használhatók fel az alábbi jogcímeken:

a) a termelő beruházások létrehozásának támogatása,

b) az ingatlanvásárlás, illetve az építési tevékenység támogatása, ha az nem kísérleti terület, laboratórium vagy kísérleti üzem létesítését szolgálja.

(5)[7] Amennyiben a támogatás kedvezményezettje költségvetési szerv, a támogatásból részben vagy egészben létrehozott vagy beszerzett eszköz kincstári vagyonnak minősül. Más kedvezményezett esetében a támogatásból részben vagy egészben létrehozott vagy beszerzett eszköz a kedvezményezett tulajdonába kerül. Ez utóbbi esetben az eszköz az előállítástól vagy a beszerzésétől számított 3 évig kizárólag a támogatást nyújtó előzetes írásbeli hozzájárulásával idegeníthető el, vagy terhelhető meg. Elidegenítés esetén az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 89. §-ának (2) bekezdését kell alkalmazni.

(6)[8] Költségvetési szerv és más kedvezményezett együttes támogatása esetén az (5) bekezdés szabályait annak megfelelően kell alkalmazni, ahogyan a kedvezményezettek a támogatásból létrehozott vagy beszerzett eszközök tulajdonjogáról előzetesen írásban megállapodtak.

7. §

(1) A Nemzeti K + F Programok pályázatain vissza nem térítendő támogatást lehet elnyerni.

(2)[9] A támogatás feltételeiről, a támogatott és a támogató jogosultságairól, illetve kötelezettségeiről az OM Alapkezelő és a támogatott szerződésben állapodik meg.

A pályázati rendszer ellenőrzése, értékelése

8. §

(1) A Nemzeti K + F Programok eszközeinek felhasználásáról az oktatási miniszter évente beszámol a Kormánynak. A Kormány a beszámolóról tájékoztatja az Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottságát, valamint a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégiumot.

(2) A PTE a Program Tanácsok bevonásával évenként beszámolót készít a programok előrehaladásáról a Programirányító Testület számára. A Programirányító Testület javaslatot tehet az oktatási miniszter számára a projekt támogatásának felfüggesztésére, illetve megszüntetésére.

(3) A Nemzeti K + F Programok utólagos értékelése során független külső szakértők vizsgálják meg a szerződés keretében végzett munka hatékonyságát, hasznosságát, a közvetlen és közvetett hatásokat.

(4) A Nemzeti K + F Programok eredményeiről a közvélemény számára szükség szerint, de legalább évente tájékoztatást kell adni. A Nemzeti K + F Programok eredményeiről az Oktatási Minisztérium információs rendszert működtet.

Átmeneti és záró rendelkezések

9. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A Nemzeti K + F Programok első kiírására a 2001-2002. évi költségvetési törvény hatálybalépését követően kerül sor.

Orbán Viktor s. k.

miniszterelnök