20/2000. (II. 25.) Korm. rendelet
az agrár-felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 146/1998. (IX. 9.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány a felsőoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. törvény 72. §-ának d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőt rendeli el:
1. § Az agrár-felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 146/1998. (IX. 9.) Korm. rendelet 2. számú melléklete kiegészül az e rendelet mellékletében foglalt egyetemi szintű növényorvosi szak képesítési követelményeivel.
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
Melléklet a 20/2000. (II. 25.) Korm. rendelethez
Növényorvosi szak
1. A képzési cél
Olyan szakemberek képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel - szakképzettségük birtokában képesek a növények védelmével kapcsolatos kutatói, tervezői, fejlesztői, felső szintű irányítói és szervezői, szaktanácsadási és szakigazgatási, valamint a kapcsolódó marketing feladatok ellátására. Készségszinten ismerik a növényvédő szerek vegyületeinek hatásmechanizmusát, azok környezeti és humán vonatkozású összefüggéseit, képesek megelőzni a növényeket érő károsodásokat, alkalmazni tudják a környezet peszticidterhelését csökkentő integrált növényvédelmi eljárásokat.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Okleveles növényorvos.
3. A képzési idő
Nappali tagozaton 4 félévben 1737 tanóra - az 1. számú melléklet 3. a) és b) pontjában foglaltakra is tekintettel - a 3. számú melléklet növénytermesztési mérnöki képesítési követelményeinek 3. pontjában foglaltak szerinti 6 lezárt félévet követően, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény 115 kredit és 60 óra üzemi gyakorlat.
4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok aránya
a) Természettudományos és egyéb alapismeretek
A kémiai ismeretek (szervetlen kémia, fizikai és kolloid kémia, növényvédőszer kémia, analitikai kémia, szerves kémia és biokémia), a biológiai ismeretek (biofizika, mikrobiológia, genetika és biotechnológia, növényélettan) és a módszertani ismeretek (biometria és növényvédelmi informatika) a tanórában kifejezett képzési időnek mintegy 36%-át adják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény 44 kredit.
b) Alapozó szakmai ismeretek
A növénytermesztési mérnöki képzésben szerzett ismeretanyag.
c) Gazdasági és humán ismeretek
A növényvédelem ökonómiája, környezetgazdálkodás, növényvédelmi szakigazgatás, növényvédelmi toxikológia a tanórában kifejezett képzési időnek mintegy 7%-át adják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény 9 kredit.
d) Szakmai törzsanyag
A növénykórtan modulokon belül az általános növénykórtan modul (növénykórokozó vírusok, növénykórokozó baktériumok, növénykórokozó gombák, kórokozók ökológiája és járványtana és a kórélettan), a részletes növénykórtan modul (szántóföldi növények betegségei és a védekezés lehetőségei, zöldségnövények és raktári termények betegségei és a védekezés lehetőségei, ültetvények betegségei és a védekezés lehetőségei), a rovartani modulokon belül az általános rovartan modul (rovarrendszertan, rovarökológia, rovarfiziológia), a részletes rovartan modul (szántóföldi növények állati kártevői és a védekezés lehetőségei, zöldségnövények és raktári termények állati kártevői és a védekezés lehetőségei, ültetvények állati kártevői és a védekezés lehetőségei), a herbológiai modulokon belül az általános herbológiai modul (gyomnövények biológiája és ökológiája), a részletes herbológia modul (szántóföldi növények gyomnövényei és gyomirtása, zöldségnövények gyomnövényei és gyomirtása, ültetvények gyomnövényei és gyomirtása), a növényvédelmi előrejelzés, az integrált növényvédelem, a biológiai védekezés, a növényvédelem gépesítése, a gyomirtás és gyomszabályozás, növényegészségügyi igazgatás, növényvédelmi kísérlettervezés és eredményközlés a tanórában kifejezett képzési időnek mintegy 40%-át adják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény 49 kredit.
e) Differenciált szakmai ismeretek
A hallgató által szabadon választható egy modul, amely a tanórában kifejezett képzési időnek mintegy 10%-át adja, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény 13 kredit. Választható modulok: a kutatási modul (kutatáselmélet és -szervezés, molekuláris fitopatológia és diagnosztika, alkalmazott informatika I, idegen nyelv), a szaktanácsadás és marketing modul (szaktanácsadás módszertana, kereskedelmi és marketing ismeretek, alkalmazott informatika II, idegen nyelv) és a magánpraxis modul (humánerőforrás-gazdálkodás, egyéni vállalkozások pénzügyei, egyéni vállalkozások könyvvezetése, idegen nyelv).
f) Szakmai gyakorlat
A komplex tantárgyi gyakorlatok (növénykórtani diagnosztika, entomológiai diagnosztika, herbológiai diagnosztika, növényvédelmi gépek és eszközök alkalmazás-technikája) a tanórában kifejezett képzési időnek mintegy 7%-át adják. Az összefüggő üzemi gyakorlat 60 óra.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere:
Az 1. számú melléklet 5. pontjának figyelembevételével
- kötelező szigorlati tárgyak:
= analitikai kémia,
= összevont szigorlat szerves kémia és biokémia, valamint növényvédőszer kémiai alapismeretek és növényvédőszer kémia tárgyakból,
= növénykórtan (általános növénykórtan és részletes növénykórtan),
= rovartan (általános növénykórtan és részletes növénykórtan),
= herbológia (általános herbológia, részletes herbológia, valamint gyomirtás és gyomszabályozás);
- növényvédelemhez kapcsolódó témájú diplomamunka;
- a záróvizsgára bocsátás feltétele a tanulmányok legalább elégséges (2,00) átlageredménnyel történő zárása, egy idegen nyelvből szakmaival bővített középfokú vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga, a diplomamunka előírt követelmények szerinti elkészítése és határidőre történő leadása;
- a záróvizsgán a szóbeli vizsga tárgya integrált növényvédelem.