146/1998. (IX. 9.) Korm. rendelet

az agrár-felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről

A Kormány a felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény 72. §-ának d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § Az agrár-felsőoktatásban alapképzésben egyetemi és főiskolai szintű végzettség szerezhető.

2. § Az agrár-felsőoktatás alapképzési szakjainak általános képesítési követelményeit e rendelet 1. számú melléklete, az egyetemi szintű alapképzési szakok sajátos képesítési követelményeit a 2. számú melléklete, míg a főiskolai szintű alapképzési szakok sajátos képesítési követelményeit a 3. számú melléklete tartalmazza.

3. § (1) A mérnöktanári szakok sajátos képesítési követelményeit az adott mérnöki szak képesítési követelményei tartalmazzák, a tanári képesítés általános, az agrár-felsőoktatás sajátosságaitól független, illetve azokkal csak részben összefüggő pedagógiai követelményeire a külön jogszabályban foglaltak az irányadók.

(2) A szakoktatói szakok képesítési követelményeit külön jogszabály tartalmazza.

4. § (1) Az e rendelet hatálybalépését megelőző időszakban az egyetemi szintű

- tartósítóipari szakon,

- környezet- és tájgazdálkodási szakon,

- állatorvos-doktori szakon

szerzett képesítések - azok sorrendjében - a Kormány által az alábbiak szerint engedélyezett módosításnak megfelelően, a következőkben felsorolt, egyetemi szintű szakokon szerzett képesítésekkel egyenértékűek:

- élelmiszermérnöki szak,

- környezetgazdálkodási agrármérnöki szak,

- állatorvosi szak.

(2) Az e rendelet hatálybalépését megelőző időszakban a főiskolai szintű

- mezőgazdasági gépész üzemmérnöki szakon,

- kertész üzemmérnöki szakon,

- élelmiszeripari gépész üzemmérnöki szakon,

- vállalatgazdasági üzemmérnöki szakon,

- növénytermesztési üzemmérnöki szakon,

- repülő üzemmérnöki szakon,

- faipari üzemmérnöki szakon,

- mezőgazdasági üzemmérnöki szakon,

- élelmiszer vállalkozó menedzser szakon,

- vadgazda szakon,

- agrármenedzser szakon,

- környezetgazdálkodási agrár üzemmérnöki szakon,

- földmérő és földrendező üzemmérnök szakon

szerzett képesítések - azok sorrendjében - a Kormány által az alábbiak szerint engedélyezett módosításnak megfelelően, a következőkben felsorolt, főiskolai szintű szakokon szerezhető képesítésekkel egyenértékűek:

- mezőgazdasági gépészmérnöki szak,

- kertészmérnöki szak,

- élelmiszeripari gépészmérnöki szak,

- gazdasági mérnöki szak,

- növénytermesztési mérnöki szak,

- repülőmérnöki szak,

- faipari mérnöki szak,

- mezőgazdasági mérnöki szak,

- vállalkozó menedzser szak,

- vadgazda mérnöki szak,

- agrármenedzser szak,

- környezetgazdálkodási agrármérnök szak,

- földmérő mérnöki szak.

(3) Egyetemi szintű

a) agrármérnöki szakon szerezhető okleveles agrármérnöki szakképesítéssel az alább felsorolt, egyetemi szintű szakokon szerzett szakképesítések egyenértékűek:

- okleveles agrármérnöki szak,

- mezőgazdasági szak,

- üzemszervező agrármérnöki szak,

- vállalatgazdasági agrármérnöki szak;

b) tájépítészeti, -védelmi és -fejlesztési szakon szerezhető okleveles tájépítész mérnöki szakképesítéssel az alább felsorolt, egyetemi szintű szakokon szerzett szakképesítések egyenértékűek:

- kertészeti szak kert- és parképítési szakirány,

- táj- és kertépítészeti szak.

(4) Főiskolai szintű

a) állattenyésztő mérnöki szakon szerezhető állattenyésztő mérnöki szakképesítéssel az alább felsorolt, főiskolai szintű szakokon szerzett szakképesítések egyenértékűek:

- állattenyésztési szak,

- állattenyésztési üzemszervezési szak,

- állattenyésztő üzemmérnöki szak,

- általános állattenyésztési szak,

- baromfi- és egyéb kisállatttenyésztő szak;

b) élelmiszer-technológus mérnöki szakon szerezhető élelmiszer-technológus mérnöki szakképesítéssel az alább felsorolt, főiskolai szintű szakokon szerzett szakképesítések egyenértékűek:

- élelmiszeripari üzemmérnöki szak,

- élelmiszer-technológus üzemmérnöki szak;

c) meliorációs mérnöki szakon szerezhető meliorációs mérnöki szakképesítéssel az alább felsorolt, főiskolai szintű szakokon szerzett szakképesítések egyenértékűek:

- öntözéses üzemmérnöki szak,

- meliorációs üzemmérnöki szak.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben fel nem sorolt szakokon kiadott oklevelek az azokban foglalt szakképzettségnek, illetve végzettség szintjének felelnek meg.

5. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Az e rendelettel meghatározott képesítési követelmények rendelkezéseit az 1998/99-es tanévben az első évfolyamra, a következő tanévekben pedig fokozatosan a magasabb évfolyamokra kell alkalmazni.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 146/1998. (IX. 9.) Korm. rendelethez

Az agrár-felsőoktatás alapképzési szakjainak általános képesítési követelményei

1. A képzés célja

Agrárértelmiségi szakemberek képzése, akik a választott szak gyakorlati műveléséhez szükséges általános műveltség, szakmai intelligencia, természettudományi, műszaki, mezőgazdasági, társadalomtudományi és gazdasági alapok, legalább egy idegen nyelv kellő szintű ismerete, konkrét gyakorlati módszerek és reproduktív szakmai alkalmazási képességük birtokában a munkahelyi sajátosságok megismerése, illetve kellő gyakorlat megszerzése után alkalmassá válnak a mezőgazdaságban és a rokonterületeken a szakjuknak megfelelő termelési folyamatok, illetőleg minőségbiztosítási vagy mérnöki szolgáltatások előkészítési, teljesítési, üzemeltetési, illetve irányítási feladatainak, valamint - szakmai irányítás mellett - a tervezés és fejlesztés részfeladatainak megoldására, az értelmiségi létből fakadó közéleti tevékenységre, a végzettségük szintje szerinti szakirányú továbbképzésben való részvételre, továbbá gyorsan és rugalmasan képesek alkalmazkodni a folyamatosan változó természeti és társadalmi környezethez, piaci viszonyokhoz.

Az egyetemi végzettséggel rendelkező szakemberek képesek továbbá a szakjukon belül választott speciális területük alkotó művelésére, az ok-okozati összefüggések felismerésén alapuló mérnöki szintetizáló készségek alapján a tudomány új eredményeinek megismerésére, felhasználására és továbbfejlesztésére, ezeknek a mérnöki tervezésben és fejlesztésben való önálló alkalmazására, a szakterületükön folyó tudományos kutatásba való bekapcsolódásra, szervezett tudományos továbbképzésben való részvételre.

2. A végzettség szintje és a szakképzettség

a) Egyetemi szint

Okleveles - a szakra utaló megjelöléssel - mérnök, valamint állatorvos, okleveles alkalmazott zoológus, okleveles mérnöktanár szakképzettség egyetemen szerezhető.

b) Főiskolai szint

Főiskolai szintű - a szakra utaló megjelöléssel - mérnök, munkavállalási tanácsadó, agrármenedzser, vállalkozó-menedzser, mérnöktanár szakképzettség egyetemen vagy más felsőoktatási intézményben szerezhető.

A képzés sajátosságaira tekintettel egyes szakokon egyetemi és főiskolai végzettség is szerezhető.

3. A képzési idő

a) Egyetemi szint

A képzési idő 10 félévben legalább 9000 összóra - az ennek megfelelő teljesítmény 300 kredit -, ebből a nappali tagozaton legalább 3000 a tanóra (nyelvi és testnevelési tanórák, valamint az üzemi, terep-, illetőleg termelési gyakorlatok nélkül).

A főiskolai végzettségű mérnök a megfelelő egyetemi szakon 2-6 félév alatt okleveles mérnöki képesítést szerezhet.

b) Főiskolai szint

A képzési idő 6-8 félévben legalább 5400 összóra - az ennek megfelelő teljesítmény legalább 180 kredit -, ebből a nappali tagozaton legalább 1620 a tanóra (nyelvi és testnevelési tanórák, valamint az üzemi, illetőleg termelési gyakorlatok nélkül).

c) Értelmező rendelkezések

E rendelet alkalmazásában:

1. összóra: a tananyag elsajátításához szükséges különféle típusú (szorgalmi és vizsgaidőszakon belüli és azokon kívüli) tanrendszerű és egyéni időráfordítások összessége (tanóra, vizsgára való felkészülés, konzultáció, önálló tanulmányi tevékenység, szakmai gyakorlat, tervezési feladatok és házi feladatok kidolgozása stb.);

2. tanóra: a tananyag elsajátításához és szorgalmi időn belüli ellenőrzéséhez oktató közreműködését igénylő idő;

3. egy kredit (nappali tagozatos képzésben) átlagosan 15-16 tanóra és az ehhez kapcsolódó mintegy 10-12 óra egyéni munka együttes mennyiségének, azaz mintegy 25-28 összórának felelhet meg;

4. a félév 12-15 hét szorgalmi és 5-7 hét vizsgaidőszak.

A tanórákban kifejezett képzési idő magába foglalja a kötelező, kötelezően választandó és szabadon választható tantárgyak elméleti és gyakorlati tanóráit.

Az egyes tantárgyak, tantárgyrészek elsajátításához szükséges összórák mennyiségét, illetőleg az ennek megfelelő kreditértéket az intézményi tantárgyprogramok határozzák meg. Egy adott tantárgynak, vagy tantárgyrésznek csak egyetlen kredit értéke lehet, amely a tananyag elsajátításához szükséges munkaamennyiséget fejezi ki, így független egyfelől attól, hogy a tárgy egy adott szakon kötelező, kötelezően (listásan) választható, vagy választható, másfelől a képzés (nappali, esti, levelező stb.) formájától.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

a) Természettudományos és egyéb alapismeretek

A szak sajátosságai által megszabott tartalommal a szakmai és konvertálható ismeretek megalapozását, valamint a természettudományos, illetve műszaki képesítésű szakemberekkel való kommunikációképességet szolgáló ismeretek.

b) Mezőgazdasági és rokon területi alapozó ismeretek

A természettudományos alapismeretekkel együtt a szak sajátosságai által megszabott tartalommal és mértékben a szakmai törzsanyag megalapozását szolgáló ismeretek.

c) Gazdasági és humán ismeretek

A szak sajátosságai által megszabott tartalmú és mértékű gazdasági (menedzsment, kereskedelmi, marketing), humántudományi, jogi és a szakterület műveléséhez szükséges idegen nyelvi ismeretek.

d) Szakmai törzsanyag

A tananyagnak azt a részét képezi, amely a szak területén belül biztosítja a széles körű konvertibilitást, ugyanakkor kitekintő ismereteket nyújt, beleértve a környezeti, minőségbiztosítási, munkavédelmi és biztonságtechnikai ismereteket is.

e) Differenciált szakmai ismeretek

A szakhoz kapcsolódó, általában azon belüli, különféle speciális területek művelésével összefüggő, a szakmai képességek kifejlődését elősegítő további tananyag. Az egyes szakok sajátosságaira tekintettel az adott szakon belül választott speciális terület műveléséhez szükséges, az alap- és alapozó ismereteket meghaladó további természettudományos, műszaki és gazdasági ismereteket is tartalmazhat. Ide sorolható a diplomamunka, illetve a szakdolgozat elkészítése kapcsán elsajátítandó speciális szakmai ismeretek és képességek.

f) Szakmai gyakorlat

Az agrár-felsőoktatás valamennyi szintjén meghatározó a gyakorlati életben való részvételre történő felkészítés, amely a szak sajátosságaitól függően az összefüggő (nyári) szakmai (termelési, üzemi) gyakorlatok, illetve egyes szakokon a kiemelt tárgyköröket a szorgalmi időszakban lezáró, gyakorlati problémákat bemutató és konkrét szakmai feladatot megoldó többnapos, ún. nagygyakorlatok mellett a szorgalmi (és esetleg a vizsga-) időszakon belüli, havonta ismétlődő egyhetes gyakorlatokat is jelenthet. Ide tartozhat egyes szakokon a képzés utolsó szorgalmi időszakának végére tervezett, a záróvizsga tárgyköreit magába foglaló, szintetizáló jellegű többnapos terepi foglalkozás is.

Egyes egyetemi szintű szakokon az első három tanévben az a)-d) pontok tanulmányi területeken egységes a képzés, az utolsó két tanévben pedig a hallgató egyéni érdeklődésének és céljának megfelelő speciális területre orientálódhat; ezt a lehetőséget a differenciált szakmai ismeretek keretében lehet biztosítani. Hasonló orientáció egyes főiskolai szintű szakokon is lehetséges, a rövidebb tanulmányi időnek megfelelően kisebb mértékben.

Az egyes szakok sajátos képesítési követelményei az a)-e) pontok tanulmányi területek arányait általában a nyelvi és testnevelési órák nélkül minimálisan előírt tanórák, az f) pont területét pedig a minimálisan előírt összórák százalékában, illetőleg az egyes főbb tanulmányi területeken megszerzendő kreditek alsó határa formájában tartalmazhatják.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák beszámolók, kollokviumok, szigorlatok, nyelvvizsga, egyes szakokon gyakorlati végszigorlat letételéből, szakmai gyakorlat(ok) elvégzéséből, diplomamunka vagy szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.

5.1. A diplomamunka

A diplomamunka egyetemi szinten a szakképzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű - tudományos, gazdasági, mérnöki, tervezési, esetleg kutatási vagy kutatás-fejlesztési - feladat, amely a hallgató tanulmányaira támaszkodva, a kiegészítő irodalom tanulmányozásával, témavezető vagy konzulens irányításával, illetőleg segítségével megoldható, és igazolja azt, hogy a jelölt képes a tanult ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladat kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

5.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat főiskolai szinten a szakképzettségnek megfelelő, a hallgató tanulmányaira támaszkodva, témavezető vagy konzulens irányításával megoldható - mérnöki, gazdasági, esetleg fejlesztési - feladat írásbeli kidolgozása, amely igazolja azt, hogy a jelölt kellő jártasságot szerzett a tanult ismeretanyag gyakorlati alkalmazásában és - szakmai irányítással - a tervezési, gazdasági, fejlesztési munkában, képes adatgyűjtésre, értékelésre, következtetések levonására, helyes véleményalkotásra, a témához kapcsolódó szakirodalom feldolgozására, az előzmények, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására.

5.3. A záróvizsga

5.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei

a) Egyetemi szinten:

a tantervben előírt követelmények, különösen

- legalább 45 vizsga,

- legalább 300 kredit, melyekben a diplomamunka legfeljebb 30 kredit értékű,

- legalább egy idegen nyelvből C típusú, középfokú állami vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga,

- szakmai gyakorlatok,

- diplomamunka.

b) Főiskolai szinten:

a tantervben előírt követelmények, különösen

- legalább 20 vizsga,

- legalább 180 kredit, melyekben a szakdolgozat legfeljebb 18 kredit értékű,

- legalább egy idegen nyelvből C típusú, alapfokú állami vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga,

- szakmai gyakorlatok,

- szakdolgozat.

Az egyes intézmények a sajátosságokra tekintettel mindkét szinten több, illetve magasabb szintű követelményt is előírhatnak.

5.3.2. A záróvizsga részei

a) Egyetemi szinten:

- a diplomamunka megvédése,

- szóbeli vizsga a diplomamunkához kapcsolódóan kijelölt szaktárgyakból, illetőleg szaktárgyrészekből, amelyekhez tartozó összes tananyag mennyiségének értéke legalább 15 kredit.

b) Főiskolai szinten:

- a szakdolgozat megvédése,

- szóbeli vizsga a végzettséget meghatározó szaktárgyakból, illetőleg szaktárgyrészekből, amelyekhez tartozó összes tananyag mennyiségének értéke legalább 10 kredit.

Egyes szakokon a sajátosságokra és a hagyományokra tekintettel a diplomamunka, illetve a szakdolgozat - akár nyilvános - megvédése a záróvizsga szóbeli részétől elkülönítve is lehetséges.

5.3.3. A záróvizsga eredménye

A záróvizsga szóbeli részére és a diplomamunkára, illetve a szakdolgozatra - annak megvédésére is tekintettel - kapott két (legalább elégséges) érdemjegynek a számtani közepe.

2. számú melléklet a 146/1998. (IX. 9.) Korm. rendelethez

Az agrár-felsőoktatás alapképzési szakjainak sajátos képesítési követelményei

EGYETEMI SZINTŰ SZAKOK

ÉLELMISZERMÉRNÖKI SZAK

1. A képzési cél

Okleveles élelmiszeripari mérnökök képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjára is tekintettel - az élelmiszeripari műveletekből, az élelmiszer-feldolgozás korszerű technológiai, biotechnológiai folyamatairól és eljárásairól, a feldolgozott élelmiszer előállítása során végbemenő fizikai, kémiai, biológiai, érzékszervi változásokról, a korszerű minőségellenőrzés lehetőségeiről, valamint az elméleti és alkalmazott közgazdaságtanból megszerzett alapvető ismereteik, elméleti tudásuk és gyakorlati készségük alapján képesek az élelmiszergyártással, a korszerű feldolgozási, tartósítási és csomagolási technikával, a biotechnológiai eljárásokkal, az élelmiszerminősítéssel, a táplálkozástudománnyal, valamint a környezetgazdálkodással összefüggő mérnöki, tervezési, szervezési, irányítási, vezetési, szaktanácsadási és kutatási feladatok megoldására, a gyártás- és gyártmányfejlesztésre, a biológiai erőforrások feltárására és fokozottabb felhasználására, a környezetet kímélő technológiák alkalmazására, az innovációs folyamatokban való aktív közreműködésre, továbbá felkészültek ismereteik gyakorlati alkalmazására a közép- és felsőszintű üzemi, vállalati vezetésben.

Az élelmiszermérnök a biológiai, a kémiai, a fizikai és műszaki tudományokat alkalmazza a mezőgazdasági nyersanyagok értéknövelő feldolgozására, az élelmiszerek előállítására és tartósítására, olyan tápláló, biztonságos és vonzó élelmiszerek gazdaságos előállítására, melyek megfelelnek a korszerű táplálkozás elvárásainak, piacképesek és helytállnak a nemzetközi versenyben; feladatának elvégzéséhez széles körű általános tudással kell rendelkeznie az alaptudományokban és az alkalmazott műszaki, illetve ökonómiai ismeretekben.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles élelmiszermérnök.

3. A képzési idő

10 félév, az 1. számú melléklet 3. a) és 3. c) pontjában foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

Az 1. számú melléklet 4. pontjában foglaltakra is tekintettel az első három tanévben egységes a képzés, az utolsó két tanévben az e) pontban felsorolt szakterületek közül lehet választani.

a) Természettudományos alapismeretek:

A matematikai, kémiai, fizikai, informatikai és műszaki alapképzés legalább 1600 tanórát igényel.

b) Mezőgazdasági és technológiai alapozó ismeretek

A mikrobiológiai alapozó képzés legalább 250 tanórát igényel.

c) Gazdasági és humán ismeretek

A gazdaságtudományi alapozó képzés legalább 190 tanórát igényel.

A makro- és mikrogazdaságtan, a marketing, a vezetési és vállalkozási ismeretek, a vállalat-gazdaságtan, a pénzügyi ismeretek, a filozófia, valamint a társadalomtudomány a képzési idő mintegy 6-10%-át (18-30 kredit) alkotják.

d) Szakmai törzsanyag

Az általános élelmiszer-technológiát is magában foglaló technológiai képzés legalább 160 tanórát igényel.

e) Differenciált szakmai ismeretek

E tanulmányi terület az élelmiszer-technológiai (ezen belül a tartósító és állati termék vagy a gabona és ipari növény, illetőleg az erjedésipari technológiai), az élelmiszer-biotechnológiai, az élelmiszeripari menedzseri vagy minőségszabályozási, illetve folyamattervezői szakterületek egyikét foglalja magában. A diplomamunkát és a fakultatív tárgyakat is figyelembe véve egy szakterület legalább 1400 tanórát igényel. Ezen belül a választott szakterületre jellemző tárgyak legalább 360 tanórát, a többi szakterületre kitekintő műszaki és kiegészítő tárgyak 50-300 tanórát, a c) pontban jelzettnél túlmenő gazdaságtudományi ismeretek legalább 150 tanórát tesznek ki.

f) Szakmai gyakorlat

Az első három évben a műszaki és technológiai tárgyakhoz háromszor két hét, az utolsó két évben pedig a szakterületnek megfelelő hathetes gyakorlatra kerül sor.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltakra figyelemmel

- szigorlatok nincsenek,

- a záróvizsgára bocsátás feltétele a diplomamunka legalább elégséges minősítése is,

- a záróvizsga szóbeli része a szakmai törzsanyagra és a választott szakterületre terjed ki.

FAIPARI MÉRNÖKI SZAK

1. A képzési cél

Okleveles faipari mérnökök képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjára is tekintettel - a fafeldolgozással és fahasznosítással összefüggő mérnöki tevékenységhez szükséges biológiai, műszaki és közgazdasági ismeretekből magas szintű elméleti tudással és gyakorlati készségekkel rendelkeznek.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles faipari mérnök.

3. A képzési idő

10 félévben legalább 4190 tanóra, az 1. számú melléklet 3. a) és 3. c) pontjában foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

Az 1. számú melléklet 4. pontjában foglaltak figyelembevételével:

a) Természettudományos és műszaki alapismeretek

A matematika, az ábrázoló geometria, a számítástechnika, a fizika, az elektrotechnika, a kémia, a mechanika, valamint a szabadkézi rajz a képzési idő mintegy 25-30%-át (75-100 kredit) alkotják.

b) Szakmai alapozó ismeretek

A szakmai törzsanyag részét képezik.

c) Gazdasági és humán ismeretek

A makro- és mikrogazdaságtan, a marketing, a vezetési és vállalkozási ismeretek, a vállalat-gazdaságtan, a pénzügyi ismeretek, a filozófia, valamint a társadalomtudomány a képzési idő mintegy 6-10%-át (18-30 kredit) alkotják.

d) Szakmai törzsanyag

A faanyag-ismerettan, a faipari alapszerkezetek, a gépelemek, az általános géptan, a műszaki hőtan, a műszaki áramlástan, valamint a faipari automatika, a biztonságtechnikai ismeretek a képzési idő mintegy 20-28%-át (60-84 kredit) alkotják.

e) Differenciált szakmai ismeretek

Az ajtó-, ablak- és bútorszerkezetek, a faipari gépek, a faipari anyagszállítás, a szárítás és gőzölés, a furnér- és rétegelt falemezgyártás, a farost- és forgácslapgyártás, a fűrészipari technológiák, a mechanikai megmunkálás és kárpitozás, a ragasztás és felületkezelés, a gyártmányfejlesztés, az építéstan, valamint a faanyagvédelem a képzési idő mintegy 33-43%-át (99-129 kredit) alkotják. Ebből a választott szakterület tárgyai 12-16%-ot (36-48 kredit) fednek le.

f) Szakmai gyakorlat

Tanműhelyi és üzemi gyakorlat összesen legalább 320 órában.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltakra figyelemmel

- kötelező legalább 4 beszámoló, 55-60 gyakorlati jegy és 60-65 kollokvium,

- kötelező szigorlati tárgyak: a matematika, a fizika, a faanyag-ismerettan, valamint a mechanika,

- a záróvizsga szóbeli részének tárgyai: az agglomerált termékek gyártástana, az anyagmozgatás-automatika, a bútor- és épületasztalos-ipari technológia, a faipari gépek, a fűrészipar-lemezipar, valamint az ipar- és vállalati gazdaságtan.

MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZMÉRNÖKI SZAK

1. A képzési cél

Okleveles mezőgazdasági gépészmérnökök képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjára is tekintettel - széles körű természettudományi alapképzésre épülő műszaki, biológiai, ökonómiai, környezettechnikai ismereteken nyugvó mérnöki tudásuk alapján képesek a nemzetgazdaság egyes területei, elsősorban a mezőgazdasági és élelmiszer-feldolgozási területek műszaki irányítási feladatainak ellátására; a mezőgazdasági termelési, termékfeldolgozási, tárolási és műszaki folyamatok, műveletek tervezésére, fejlesztésére, üzemeltetésére és technikai feltételeinek biztosítására; a mezőgazdasági és termékfeldolgozó gépek, berendezések fejlesztésére, gyártására; a környezetgazdálkodás és az infrastruktúra működtetésére, fejlesztésére; a szakoktatási, szaktanácsadási, informatikai feladatok ellátására; a gépkereskedelem szervezésére.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles mezőgazdasági gépészmérnök.

3. A képzési idő

10 félévben legalább 5100 tanóra, az 1. számú melléklet 3. a) és 3. c) pontjában foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

Az 1. számú melléklet 4. pontjában foglaltak figyelembevételével:

a) Természettudományos és műszaki alapismeretek

A matematika, fizika, kémia, biológia, áramlástan, hőtan, elektrotechnika, elektronika, mechanika stb. tárgyakra fordítandó legalább 100 kredit.

b) Mezőgazdasági és technológiai alapozó ismeretek

A gazdasági és humán ismeretek részét képezik.

c) Gazdasági és humán ismeretek

A mezőgazdasági ismeretek, jogi és közgazdasági tudományok, vezetéselmélet, üzleti kommunikáció stb. tárgyakra fordítandó legalább 16 kredit. Az értelmiségképzés tudományaira fordítandó legalább 15 kredit.

d) Szakmai törzsanyag

Az anyagtudomány, általános gépészmérnöki ismeretek, műszaki ábrázolás, gépelemek, számítástechnika, alkalmazott számítógépes tudományok, mechanizmusok, gépszerkezettani tudományok, mérés, automatizálás, irányítástechnika, biztonságtechnika, ergonómia stb. tárgyakra fordítandó legalább 45 kredit

e) Differenciált szakmai ismeretek

E tanulmányi terület a mezőgazdasági, termeléstechnológia és üzemfenntartás, a gyártmány- és gyártástervezés, az élelmiszer-feldolgozás, a műszaki ökonómia és menedzsment, a környezettechnika, a településüzemeltetés, illetőleg a mérnökmatematika szakterületek egyikét jelenti, melyre legalább 45 kredit fordítandó.

f) Szakmai gyakorlat

Szorgalmi és vizsgaidőszakokon kívül összesen 15 hét üzemi gyakorlat.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltakra figyelemmel

- kötelező szigorlatok: a matematika, a mechanika, valamint egy vertikális szakmai szigorlat,

- a diplomamunka: mezőgazdasági gépészmérnöki diplomaterv.

MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZMÉRNÖKI, PÁNCÉLOS ÉS GÉPJÁRMŰTECHNIKAI MÉRNÖKTISZTI SZAK

1. A képzési cél

Okleveles mezőgazdasági gépészmérnök, páncélos és gépjármű mérnöktisztek képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjára is tekintettel - széles körű elméleti, természettudományos alapokon nyugvó, a gépek tervezéséhez, üzemeltetéséhez, fejlesztéséhez, vizsgálatához szükséges műszaki, ökonómiai, agronómiai és környezetvédelmi tudással és jártassággal rendelkeznek, ismerik a korszerű mezőgazdasági és haditechnikát, szakmai és emberi együttműködési készségükre, látókörükre, nemzetközi kitekintésükre támaszkodva alkalmasak az innovációs folyamatokban való aktív részvételre, a haditechnika fejlesztésére és üzemeltetésére, a XXI. század műszaki fejlődésében aktív közreműködésre képes művelt és kezdeményező mérnökegyéniségekké, tisztekké válhatnak.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles mezőgazdasági gépészmérnök, páncélos és gépjármű mérnöktiszt.

3. A képzési idő

10 félévben legalább 10500 összóra, azaz ennek megfelelő teljesítmény 250 kredit, ebből legalább 4100 a tanóra, az 1. számú melléklet 3. a) és 3. c) pontjában foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

Az 1. számú melléklet 4. pontjában foglaltak figyelembevételével:

a) Természettudományos és műszaki alapismeretek

A matematika, fizika, kémia, áramlástan, hőtan, elektrotechnika, elektronika, mechanika stb. tárgyakra fordítandó legalább 100 kredit.

b) Mezőgazdasági és technológiai alapozó ismeretek

A gazdasági és humán ismeretek részét képezik.

c) Gazdasági és humán ismeretek

A mezőgazdasági ismeretek, jogi és közgazdasági tudományok, vezetéselmélet, üzleti kommunikáció stb. tárgyakra fordítandó legalább 15 kredit. Az értelmiségképzés tudományaira fordítandó legalább 15 kredit.

d) Szakmai törzsanyag

Az anyagtudomány, általános gépészmérnöki ismeretek, műszaki ábrázolás, gépelemek, számítástechnika, alkalmazott számítógépes tudományok, mechanizmusok, gépszerkezettani tudományok, mérés, automatizálás, irányítástechnika, biztonságtechnika, ergonómia stb. tárgyakra fordítandó legalább 100 kredit. A hadtudományi és tiszti ismeretekre fordítandó 66 kredit.

e) Differenciált szakmai ismeretek

E tanulmányi terület a mezőgazdasági termeléstechnológia és üzemfenntartás, a gyártmány és gyártástervező, az élelmiszer-feldolgozó, a műszaki ökonómiai és menedzsment, a környezettechnika, a településüzemeltetés, valamint a mérnökmatematika szakterületek egyikét jelenti, melyre legalább 40 kredit fordítandó.

f) Szakmai gyakorlat

Szorgalmi és vizsgaidőszakokon kívül összesen 15 hét gépészmérnöki és 11 hét hadtudományi gyakorlat.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltakra figyelemmel

- kötelező legalább 60 kollokvium,

- kötelező szigorlati tárgyak: a matematika és a mechanika,

- a diplomamunka: mezőgazdasági gépészmérnöki diplomaterv,

- a záróvizsga szóbeli részéhez tartozik mindegyik szakterületen a gépjavítás, valamint a gépek üzemeltetése 44 kreditnyi tananyaggal.

PAPÍRIPARI MÉRNÖKI SZAK

1. A képzési cél

Okleveles papíripari mérnökök képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjára is tekintettel - a cellulóz- és papírgyártással, valamint feldolgozással összefüggő mérnöki tevékenységhez szükséges kémiai, műszaki és közgazdasági ismeretekből magas szintű elméleti tudással és gyakorlati készségekkel rendelkeznek.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles papíripari mérnök.

3. A képzési idő

10 félévben legalább 4220 tanóra, az 1. számú melléklet 3. a) és 3. c) pontjában foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

Az 1. számú melléklet 4. pontjában foglaltak figyelembevételével:

a) Természettudományos és műszaki alapismeretek

A matematika, az ábrázoló geometria, a számítástechnika, a fizika, az elektronika, a kémia, a mechanika, valamint a szabadkézi rajz a képzési idő mintegy 28-38%-át (84-114 kredit) alkotják.

b) Szakmai alapozó ismeretek

A szakmai törzsanyag részét képezik.

c) Gazdasági és humán ismeretek

d) Szakmai törzsanyag

Az anyagismeret és -vizsgálat, a papíripari technológiák, a papíripari géptan, a vegyipari műveletek és berendezések, az anyagmozgatás és csomagolás, a létesítménytervezés, a szabályozástechnika, a környezetvédelem, a műszaki hőtan, a szárítás, valamint a biztonságtechnika a képzési idő mintegy 37-47%-át (111-141 kredit) alkotják.

e) Differenciált szakmai ismeretek

A cellulóz- és papírgyártó, illetőleg a papírfeldolgozó és csomagolástechnológus szakterületek egyike a képzési idő mintegy 14-22%-át (42-66 kredit) alkotja.

f) Szakmai gyakorlat

Legalább 320 óra üzemi gyakorlat.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltakra figyelemmel

- kötelező legalább 5 beszámoló, 50 gyakorlati jegy és 55 kollokvium,

- kötelező szigorlati tárgyak: a matematika, a fizika, a vegyipari műveletek, valamint a papíripari kémia,

- a záróvizsga szóbeli részének tárgyai: a papíripari kémia és technológia, az anyagismeret és -vizsgálat, a papíripari géptan, a vegyipari műveletek és berendezések, az anyagmozgatás és csomagolás, valamint az ipar- és vállalat-gazdaságtan.

AGRÁRMÉRNÖKI SZAK

1. A képzési cél

Agrárértelmiségi szakemberek képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel - a mezőgazdasággal összefüggő mérnöki: növénytermesztési, állattenyésztési, ökonómiai, biotechnikai, környezetvédelmi, termékfeldolgozási, minőségbiztosítási diszciplinákból szerzett, megalapozott elméleti tudással és gyakorlati készségekkel rendelkeznek, felkészültek a termelőmunka tudományos igényű irányítására.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles agrármérnök.

3. A képzési idő

10 félév, az 1. számú melléklet 3. a) és 3. c) pontjaiban foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

a) Természettudományos és mérnöki alapismeretek

Matematikai tudományok és alkalmazásuk alapjai (matematika, számítástechnika, informatika, statisztika, biometria), fizikai tudományok és alkalmazásuk alapjai (fizika, műszaki ismeretek, géptan), kémia tudományok (kémia, biokémia, toxikológia, kémiai biztonság), állattudományok alapjai (állattan, állatélettan), növénytudományok alapjai (növénytan, növényélettan), genetika, ökológia a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 18-28%-át alkotják, illetve az ennek megfelelő teljesítmény legalább 45 kredit.

b) Mezőgazdasági és technológiai alapozó ismeretek

A biológia a sejt szintjén (mikrobiológia, sejtbiológia), a szaporodásbiológia, a biotechnológia, az agrokémia, a talajtan, a környezettechnika és -gazdálkodás, a meteorológia, valamint az állategészségtan a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 15-25%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 40 kredit.

c) Gazdasági és humán ismeretek

A társadalomtudományai alapismeretek (filozófia, szociológia, agrártörténet), a jog, a gazdasági és gazdaságirányítási alapismeretek (az ökonómia, a számvitel, a vállalat-gazdaságtan, az üzemtan, a marketing, a munkaszervezés) a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 10-15%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 25 kredit.

d) Szakmai törzsanyag

Az állattenyésztés és -nemesítés, a takarmányozás, a növénytermesztés és -nemesítés, a gyepgazdálkodás, a vad- és erdőgazdálkodás, a növényvédelem, a kertészet, a földművelés és -használat, a biztonságtechnika, a haltenyésztés, a halgazdálkodás, valamint a mezőgazdasági vízhasználat a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 25-35%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 90 kredit.

e) Differenciált szakmai ismeretek (tárgykörök)

Az állattenyésztés és -nemesítés, a biotechnika, a növényi és állati biotechnológia, a fűszer- és gyógynövénytermesztés, a környezetgazdálkodás, a mezőgazdasági termékfeldolgozás és minőségvizsgálat, a növényvédelem, a növénynemesítés, a növény- és állatgenetika, a takarmányozás, a tápanyag- és vízgazdálkodás, a tej- és húsgazdálkodás, a trópusi és szubtrópusi mezőgazdaság, az erdő- és vadgazdálkodás, a kertészet, a szaktanácsadás, a mezőgazdasági szaküzletkötés, a vállalkozásszervezés, valamint a vidéki erőforrás gazdálkodás közül választható szakterület(ek)en megszerezhető speciális többlettanulmányok a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 15-25%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 40 kredit.

f) Szakmai gyakorlat

A termelési gyakorlatok a hetesi szolgálatok elvégzésével együtt a tanterv szerinti teljes képzési időnek mintegy 10-20%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 20 kredit.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével

- a diplomadolgozatnak azt is bizonyítania kell, hogy készítője a választott témakörben önálló adatgyűjtésre és/vagy kísérleti munkára, az eredmények szakszerű feldolgozására, azokból mérnöki szintű következtetések levonására képes, valamint az élelmiszergazdasági (termelés, feldolgozás, értékesítés) területeken jelentkező technológiai, szervezési, tervezési, elemzési stb. problémáknak szintetizált megközelítéséhez, kidolgozásához kellő elméleti és gyakorlati tudással rendelkezik,

- a záróvizsga szóbeli része: növénytermesztési, állattenyésztési, valamint ökonómiai ismeretekből olyan komplex jellegű számonkérés, amelynek során mód nyílik a jelölt szakmai felkészültségének, alkalmazási és szintetizáló készségének elbírálására, szemléletének megítélésére.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI SZAK

1. A képzési cél

A fenntartható (értékőrző) mezőgazdálkodás és vidékfejlesztés területeire olyan "generalista típusú" agrárértelmiségi szakemberek, agrármérnökök képzése, akik ismerik a környezet- és tájgazdálkodás főbb területeinek (mezőgazdasági célú környezethasználat/agrártermelés, környezet- és természetvédelem, környezetelemzés-tervezés-alakítás) alapjait, belső összefüggéseit és e területek kölcsönhatásait; rendelkeznek azokkal a legfontosabb ökológiai, mezőgazdálkodási, műszaki, jogi, közgazdasági, társadalmi és kulturális ismeretekkel, amelyek képessé teszik őket területfejlesztési, vidékfejlesztési, környezetgazdálkodási és gyakorlati mezőgazdálkodási feladatok ellátására és koordinálására, irányítására.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök.

3. A képzési idő

10 félévben legalább 3150 tanóra, valamint 1400 óra gazdasági és terepgyakorlat, az 1. számú melléklet 3. a) és 3. c) pontjában foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

a) Természettudományos és egyéb alapismeretek

A növény- és állattan, a növény- és állatélettan, a kémia, agrokémia, környezetvédelem, a genetika, a mikrobiológia, a matematika, a számítástechnika, a fizika, a géptan, a statisztika, valamint az informatika, a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 22%-át alkotják, illetve az ennek megfelelő teljesítmény legalább 50 kredit.

b) Mezőgazdasági és rokon területi alapozó ismeretek

A földművelés, a kertészet, a növénytermesztés, a növényvédelem, az állattenyésztés, a takarmányozás, a higiénia, az ökológia, az alkalmazott meteorológia, valamint a talajtan a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 18%-át alkotják, illetve az ennek megfelelő teljesítmény legalább 45 kredit.

c) Gazdasági és humán ismeretek

A kötelező filozófia, kultúrtörténet, közgazdaságtan, szociológia, agrárökonómia, területi gazdaságtan, üzemgazdaságtan, számvitel, pénzügy, természeti erőforrások ökonómiája, vállalatgazdasági problémái, gazdasági és környezetvédelmi jog, agrármarketing, továbbá a választható művelődéstörténeti, kommunikációs, környezetesztétikai és környezetetikai tantárgycsoportokba tartozó tantárgyak a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 25%-át alkotják, illetve az ennek megfelelő teljesítmény legalább 60 kredit.

d) Szakmai törzsanyag

A tájökológia, természeti erőforrások és rendszerek (globális környezeti problémák, vízkészlet-gazdálkodás, globális, regionális és magyarországi talaj- és biogeográfia, természet- és tájvédelem), az agrártermelés és környezet (gyepgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vadbiológia, vadgazdálkodás, halgazdálkodás, mezőgazdálkodási stratégiák, növénytermesztés és környezet, állattenyésztés és környezet, környezetterhelési vizsgálatok), a környezettervezés és -alakítás (térinformatika, területi tervezés, az épített környezet tervezése, melioráció, rekultiváció, környezettechnika, biztonságtechnika), valamint a matematikai statisztika és adatfeldolgozás módszerei (amelyek a környezeti adatok, információk elemzését, számítógépes feldolgozását teszik lehetővé) a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 25%-át alkotják, illetve az ennek megfelelő teljesítmény legalább 60 kredit.

e) Differenciált szakmai ismeretek

A természet- és környezettudományi, a számítástudományi, a növénytudományi, az állattudományi, a gazdasági, a műszaki és térségfejlesztési, valamint a közigazgatási ismeretek tantárgycsoportokba tartozó választható tantárgyak a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 10%-át alkotják, illetve az ennek megfelelő teljesítmény legalább 35 kredit.

f) Szakmai gyakorlat

A nyári gyakorlat, a hetesi gyakorlat, egyes tantárgyakhoz kapcsolódó terepgyakorlatok és szakmai tanulmányi kirándulások, illetőleg külső intézményeknél eltöltött gyakorlatok együttesen 17 hetet igényelnek, melyet az ötödik évfolyamon 18 hét gyakornoki idő egészít ki.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével

- a 4. c) választható tárgyaival megszerzett legalább 30 kredit,

- az egyes tantárgyak osztályzatai alapján szabályzatban rögzített módon számított súlyozott átlagértéknek a tantervben előírt minimális szintje,

- az 1. számú melléklet 5.3.1. a) pontjában előírt követelményt két idegen nyelvből legalább A típusú, középfokú nyelvvizsga helyettesítheti,

- szigorlati tárgykörök a természettudományi és műszaki alapok, az agrártermelés és környezet, a tájökológia, a gazdaság, társadalom és környezet, valamint a környezettervezés és alakítás,

- a záróvizsga a diplomamunka megvédésével egybekötött, mezőgazdasági és környezetgazdálkodási ismeretekből tett komplex vizsga.

KERTÉSZMÉRNÖKI SZAK

1. A képzési cél

Agrárértelmiségi szakemberek képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel - jó áttekintéssel rendelkeznek a magyar mező- és élelmiszergazdaságról, alaposan ismerik a hazai és a nemzetközi kertgazdaságot, minden alapvető ismerettel rendelkeznek a kertészeti ágazatokban, a kertészetnek a gyümölcs-, zöldség-, dísznövény-, gyógynövény- és szőlőtermesztés közül választott legalább két alapvető ágazatában ismeri és készség szinten használja a tudomány és a gyakorlat legújabb eredményeit, továbbá ezek egyikében kutatási és tudományos tájékozódási készséget is szerzett.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles kertészmérnök.

3. A képzési idő

10 félév, az 1. számú melléklet 3. a) és 3. c) pontjaiban foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

a) Természettudományos és mérnöki alapismeretek

A növénytan, a növényélettan, a kémia, a toxikológia, a kémiai biztonság, a matematika és számítástechnika, a statisztika, a fizika, valamint a geodézia a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 15%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 24 kredit.

b) Mezőgazdasági és technológiai alapozó ismeretek

A kertgazdasági alapozó ismeretek: a talajtan és agrokémia, a mikrobiológia, az agrometeorológia, a kertészeti gépek és építmények, a vízgazdálkodás, valamint a természet- és környezetvédelem a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 25%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 39 kredit.

c) Gazdasági és humán ismeretek

A filozófia, a közgazdaságtan, a szociológia, az agrárgazdaságtan, az üzemgazdaságtan, a vezetési ismeretek, a számvitel, a marketing, valamint a mezőgazdasági jog a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 14%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 35 kredit.

d) Szakmai törzsanyag

A földműveléstan, a mezőgazdasági növénytermesztés, a növényvédelem, a növénynemesítés, a dísznövénytermesztés és dendrológia, a gyógynövénytermesztés, a gyümölcs- és faiskolai termesztés, a szőlőtermesztés, a zöldségtermesztés, valamint az élelmiszer-technológia és borászat a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 22%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 33 kredit.

e) Differenciált szakmai ismeretek

Az agrárinformatika, a dísznövénytermesztés és dendrológia, a gyógynövénytermesztés, a gyümölcs- és faiskolai termesztés, a kertészeti növénytan és növényélettan, a növénynemesítés, a növényvédelem, az ökológiai gazdálkodás, a szőlőtermesztés, a talajtan és agrokémia, a természetvédelem, az üzemtan és marketing, valamint a zöldségtermesztés közül választható egyik szakterületen megszerezhető ismeretek a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 19%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 33 kredit.

f) Szakmai gyakorlat

A hallgatók az öt év folyamán szabadon választott félévben, kötelező, legalább 3 hónapos üzemi gyakorlaton vesznek részt, lehetőleg külföldön. A tantárgyanként egy- vagy néhány napos terep és üzemi gyakorlatok, a fenológiai szempontból kívánatos időszakban, egyhetes blokkokban havi rendszerességgel szakítják meg a szorgalmi időszakokat, illetve a nyári szünetet, félévenként átlagosan 4 hét időtartamban. Mindezek együtt a tanterv szerinti teljes képzési időnek mintegy 8%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 12 kredit.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével

- a tanulmányok folyamatosságának feltétele félévenként 30 kredit megszerzése,

- a diplomamunka a választott szakterületen végzett, saját kísérletet, megfigyelést vagy tervet is tartalmazó tudományos kutatás eredményét megjelenítő dolgozat,

- a diplomamunka védése a záróvizsga komplex szóbeli részétől külön, külső szakembereket is tartalmazó bizottság előtt, nyilvános vitában történik.

ERDŐMÉRNÖKI SZAK

1. A képzési cél

Okleveles erdőmérnökök képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel - az erdőgazdálkodással összefüggő mérnöki tevékenységhez szükséges biológiai, műszaki és közgazdasági ismeretekből magas szintű elméleti tudással és gyakorlati készségekkel rendelkeznek.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles erdőmérnök.

3. A képzési idő

Nappali tagozaton 10 félévben legalább 5448 tanóra az 1. számú melléklet 3. a) és 3. c) pontjaiban foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

a) Természettudományos és mérnöki alapismeretek

A matematika, az informatika, az ábrázoló geometria és műszaki rajz, a geodézia, a fizika, a mechanika, az általános géptan, a kémia, valamint a növénytan a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 22%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 39 kredit.

b) Mezőgazdasági és rokon területi alapozó ismeretek

A környezetvédelem, az erdészeti meteorológia, a termőhely-ismerettan, az erdészeti állattan, a dendrometria, valamint a faterméstan a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 6%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 11 kredit.

c) Gazdasági és humán ismeretek

A társadalomtudományok, a közgazdaságtan, az erdészeti gazdaságtan, az operációkutatás, az erdészeti politika és jog a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 14%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 25 kredit.

d) Szakmai törzsanyag

Az erdőműveléstan, az erdészeti növénykórtan, az erdővédelemtan, a vadászat és vadgazdálkodástan, az erdőrendezéstan, az erdészeti gépek és üzemeltetésük, az ergonómia, az erdőhasználattan, a faanyag-ismerettan és fafeldolgozástan, az erdészeti útépítéstan, az erdészeti vízgazdálkodástan, valamint az erdészeti építéstan, a biztonságtechnika és a közigazgatási ismeretek a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 41%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 75 kredit.

e) Differenciált szakmai ismeretek

Az utolsó két tanévben az erdőművelési és ökológiai, az erdőrendezési, a környezetvédelmi, illetve az erdészettel kapcsolatos műszaki, ökonómiai, földtudományi, gépesítési, informatikai, valamint pénzügyi vagy marketing menedzser ismeretek közül választható egyik szakterület a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 5%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 9 kredit.

f) Szakmai gyakorlat

A gyakorlati felkészítést szolgáló, az intézmény által kiemelt tárgyköröket lezáró nagygyakorlatok a képzési idő mintegy 4%-át, az üzemi gyakorlatok mintegy 6%-át, a komplex tanulmányút pedig mintegy 2%-át alkotják, illetőleg az ezeknek megfelelő teljesítmény legalább 5, 7, illetve 21 kredit.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével

- kötelező szigorlati tárgyak: a matematika, a növénytan, a termőhely-ismerettan, a geodézia, az erdővédelemtan, valamint az erdészeti útépítés,

- a diplomamunka az intézmény által felkínált tudományterületekről választott alkotó jellegű erdőmérnöki feladat,

- a záróvizsgára bocsátás feltétele a nagygyakorlatok teljesítése is,

- a záróvizsga szóbeli része az erdőműveléstan, az erdőhasználattan, az erdőrendezéstan, az erdészeti gazdaságtan, valamint az erdészeti jog és igazgatás tárgyköreiből tevődik össze.

TÁJÉPITÉSZETI, -VÉDELMI ÉS -FEJLESZTÉSI SZAK

1. A képzési cél

Okleveles mérnökök képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel - megfelelő ökológiai, környezettudományi, műszaki, építészeti és esztétikai ismeretekkel és kreatív, tervezői készségekkel rendelkeznek a tájépítészeti feladatkörök magas színvonalú ellátásához, és jól felkészültek a kertépítészet, a településgazdálkodás, a települési környezetvédelem, a tájvédelem és természetvédelem, a tájrehabilitáció, a tájtervezés, a regionális tervezés és a területfejlesztés szakterületén a tervezési, az építészeti és a fenntartási feladatok megoldására, valamint a szakterület elméleti ismeretanyagának és gyakorlatának továbbfejlesztésére.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles tájépítész mérnök.

3. A képzési idő

Nappali tagozaton 10 félévben legalább 5000 tanóra az 1. számú melléklet 3. a) és 3. c) pontjaiban foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

a) Természettudományos és mérnöki alapismeretek

A matematika, a számítástechnika, az informatika, az ábrázoló geometria, a szabadkézi rajz, a kémia, a növénytan, valamint az anyagtan a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 11%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 30 kredit.

b) Környezettudományi és rokon területi alapozó ismeretek

A növénytársulástan, a dendrológia, a geológia, a talajtan, az éghajlattan, valamint a geodézia a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 9%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 30 kredit.

c) Gazdasági és humán ismeretek

A közgazdaságtan, a politológia, az esztétika, az államigazgatás és jog, a vállalkozási ismeretek, valamint a vállalat-gazdaságtan a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 5%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 15 kredit.

d) Szakmai törzsanyag

A táj- és kertépítészet története, a tájépítészeti ismeretek, a tereprendezés, az építészet, az építőgépek, az úttervezés, a közműtervezés, a kertépítészet, a tájtervezés, a tájvédelem, a településtervezés, a környezetvédelem, a biztonságtechnika, valamint a szociológia a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 16%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 50 kredit.

e) Differenciált szakmai ismeretek

A kerttervezés, a statika és szilárdságtan, a kertépítészeti szerkezetek, a szabadtéri tárgyak tervezése, a kivitelezési technológiák, a történeti kertek rekonstrukciója, a zöldfelületi rendszerek, a zöldfelületek fenntartása, a számítógépes tervezés, a természetvédelem, a településökológia, a tájértékelés, a tájrehabilitáció, a területfejlesztés, a regionális tervezés, a termesztéspolitika, a vízgazdálkodás, az erdő- és vadgazdálkodás, a térinformatika, a településmenedzsment, valamint a környezeti hatásvizsgálatok tárgykörökből az intézmény által felajánlottak közül választott szakterületcsoportokhoz tartozó tárgyak a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 36%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 115 kredit.

f) Szakmai gyakorlat

A tanulmányi szemlék, a terepgyakorlatok, a műhelygyakorlatok és az üzemi (tervezési, kivitelezési és fenntartási) gyakorlatok együtt a képzési időnek mintegy 23%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 60 kredit.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével

- kötelező szigorlati tárgyak: a növénytan, a táj- és kertépítészet történet, a geodézia, valamint a választott szakterületcsoportnak megfelelően az intézmény által kijelölt legalább négy további tárgy,

- a záróvizsga szóbeli része a választott szakterületcsoport ismeretanyagából tevődik össze.

GAZDASÁGI AGRÁRMÉRNÖKI SZAK

1. A képzési cél

Szakemberek képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel - széles körű agronómiai, élelmiszer-gazdasági, mély makro- és mikroökonómiai, számviteli és pénzügyi, marketing, továbbá módszertani (matematikai, statisztikai, számítástechnikai és informatikai) ismereteik birtokában képesek létrehozni és működtetni egyéni és társas vállalkozásokat, közreműködni az élelmiszer-gazdaság irányítási, forgalmazási, pénzügyi, oktatási és kutatási szervezeteinek, intézményeinek tevékenységében, az ágazat nemzetközi kapcsolataiban, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások, vidékfejlesztési projektek létrehozásában, irányításában, pénzügyi és számviteli folyamataiban.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles gazdasági agrármérnök.

3. A képzési idő

10 félév, az 1. számú melléklet 3. a) és 3. c) pontjaiban foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

a) Általános alapozó ismeretek

Az értelmiségi hivatást és az általános szakmai intelligenciát megalapozó ismeretek (legalább 400 óra, a képzési idő 10-20%-a): idegen nyelv, egyes társadalomtudományok (pl. filozófia, gazdaságtörténet, agrárszociológia stb.), további választható tárgyak (üzleti kommunikáció, környezet-gazdaságtan stb.).

b) Gazdasági és természettudományi alapozó ismeretek

Természettudományos és gazdaságtani, módszertani alapozás az alkalmazott ökológia, természeti erőforrások, az állattenyésztés és növénytermesztés komplex alapismeretei, a gazdasági matematika, a számítástechnika, a matematikai programozás, a statisztika, a mikro- és makroökonómia, a gazdasági jog legalább 1000 tanórát igényelnek, ez a képzési idő mintegy 20-30%-a.

c) Szakmai törzsanyag

Az agrárgazdaságtan, az agrármarketing, a vállalat-gazdaságtan, a számvitel, a munkatan, a vezetési ismeretek, pénzügyi ismeretek, környezetértékelés, a pénzügyi jog, a mérlegelemzés, a pénzügypolitika és szervezetei, a biztonságtechnika, valamint a vállalatvezetési információs rendszerek ismeretei legalább 700 tanórát igényelnek, ez a képzési idő mintegy 20-30%-a.

e) Differenciált szakmai ismeretek

Az agrár-közgazdasági, az agrármarketing, az élelmiszer-gazdasági, a vállalkozói, a gazdasági informatikai, a humán erőforrás irányítói, a pénzügyi-számviteli, a szaktanácsadói, a vidékfejlesztési és egyéb hasonló szakterületek közül választható területen az intézmény által felajánlottak közül választandó tárgyak legalább 900 tanórát igényelnek, ez a képzési idő mintegy 20-30%-a.

f) Szakmai gyakorlat

Az üzemi gyakorlatok a tanórákon kívül legalább 500 órát igényelnek, ez a képzési idő mintegy 10-15%-a.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével

- kötelező szigorlati tárgyak a közgazdaságtan, az agrárgazdaságtan, a mezőgazdasági vállalat-gazdaságtan,

- a diplomamunka témája a választott szakterületnek megfelelő gazdasági agrármérnöki feladat,

- a záróvizsga szóbeli részének tárgya komplex agrárökonómia.

ÁLLATORVOSI SZAK

1. A képzési cél

Állatorvosok képzése, akik magas szintű szakmai és általános műveltségükre, ökonómiai szemléletükre támaszkodva képesek az állatbetegségek megelőzésére, felismerésére és állatok gyógykezelésére, továbbá a mezőgazdaság, az állattenyésztés és a szakigazgatás különböző ágaiban: az állategészségügyi szakigazgatás, élelmiszer-ellenőrzés, élelmiszeripar, szakoktatás, szaporodásbiológiai szolgálat, állategészségügyi, állattenyésztési és takarmányozási kutatás laboratóriumi (intézeti diagnosztikai) munka, gyógyszeripar, gyógyszerforgalmazás, takarmányipar, állatgyógyászati oltóanyag-előállítás és -ellenőrzés, valamint az állat- és környezetvédelem feladatainak ellátására.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Állatorvos doktor.

Az egyetemi végzettséget igazoló doktori cím rövidítése: dr. med. vet.

3. A képzési idő

Csak nappali tagozaton 10 félévben legalább 5670 tanóra az 1. számú melléklet 3. a) és 3. c) pontjában foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

a) Természettudományos és egyéb alapismeretek

Az állattan, a növénytan, a biológia, a kémia, a biofizika, az anatómia és fejlődéstan, a szövettan, az élettan, a biokémia, a biomatematika, valamint a számítástechnika legalább 1290 tanórát igényel, ez a képzési idő mintegy 23%-a.

b) Mezőgazdasági és rokon területi alapozó ismeretek

Az állattenyésztéstan, a genetika, a mikrobiológia és immunológia, a takarmányozástan, az ökológia és környezetgazdálkodás, valamint a toxikológia legalább 630 tanórát igényel, ez a képzési idő mintegy 11%-a.

c) Gazdasági és humán ismeretek

Az agrárgazdaságtan, az agrárszociológia, az állatorvosi etika, valamint az állategészségügyi igazgatástan legalább 225 tanórát igényel, ez a képzési idő mintegy 4%-a.

d) Szakmai törzsanyag

A kórbonctan, a kórélettan, a tájanatómia, a gyógyszertan, a parazitológia, a belgyógyászat, a diagnosztika, a tőgyegészségtan, a szülészet, a szaporodásbiológia, a sebészet (ideértve a szemészet, a radiológia, az aneszteziológia, az ortopédia tárgyakat), az állathigiénia, az élelmiszer-higiénia, az élelmiszer-mikrobiológia, az igazságügyi állatorvostan, a biztonságtechnika, valamint a járványtan legalább 2100 tanórát igényel, ez a képzési idő mintegy 37%-a.

e) Differenciált szakmai ismeretek

A különleges állatok betegségei, a halegészségügy, halbetegségek, a méhegészségügy, a vadegészségügy legalább 135 tanórát igényel, ez a képzési idő mintegy 2%-a.

f) Szakmai gyakorlat

Az állattenyésztés, a takarmányozás, az orvoslás, az élelmiszer-higiénia, az állategészségügyi igazgatás, a diagnosztika, valamint a klinikumok területén a gyakorlati felkészítés összesen 18 hét folyamán legalább 720 órát igényel, ez a képzési idő mintegy 13%-a.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével

- a záróvizsgára bocsátás feltétele legalább 24 kollokvium is;

- kötelező szigorlati tárgyak: a kémia, a biofizika, az anatómia, a szövettan, a biokémia, az élettan, az állattenyésztéstan, a gyógyszertan, a mikrobiológia, a parazitológia, a takarmányozástan, a kórbonctan, az állathigiénia, az agrárgazdaságtan, a belgyógyászat, az igazságügyi állatorvostan, a sebészet, valamint a szülészet, a szaporodásbiológia;

- a diplomamunka állatorvos-tudományi témájú;

- a záróvizsga szóbeli részének tárgyai az állategészségügyi igazgatás, az élelmiszer-higiénia és a járványtan.

ALKALMAZOTT ZOOLÓGUS SZAK

1. A képzési cél

Zoológusok képzése, akik magas szintű szakmai és általános műveltségükre, ökológiai szemléletükre és gondolkodásukra, kellő szintű idegennyelv-ismeretükre támaszkodva, környezetetikai magatartásuk alapján és a választott speciális területüknek (természetvédelmi ökológia, állatökológia, állatkerti zoológia, vadbiológia, mikrobiológia) megfelelően képesek a biológia, a környezetvédelem, a természetvédelem, a hidrobiológia, a vadgazdálkodás, az állatkertek, múzeumok, tömegkommunikáció és a környezetvédelmi szakigazgatás különböző területein tudományosan megalapozott szakmai ismereteikkel a tudomány új eredményeit megismerni, felhasználni, továbbfejleszteni és kamatoztatni ezek ésszerű használatában, az ember, az állatvilág és a környezet védelmében.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles alkalmazott zoológus.

3. A képzési idő

10 félévben legalább 3500 tanóra az 1. számú melléklet 3. a) és 3. c) pontjában foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

a) Természettudományos és egyéb alapismeretek

A biomatematika, a számítástechnika, a biofizika, a kémia, a bevezetés a biológiába, a sejtbiológia, a növényszervezettan, az állatszervezettan, az összehasonlító biokémia, az összehasonlító élettan, a növényélettan, a szövettan, a populációgenetika, a természeti értékek, valamint az etológia legalább 1210 tanórát igényel, ez a képzési idő mintegy 35%-a.

b) Mezőgazdasági és rokon területi alapozó ismeretek

A növényrendszertan, a szaporodásbiológia, a rovartan, a talajtan, a vadon élő állatok táplálkozása és takarmányozása, valamint a vadászati ismeretek legalább 320 tanórát igényel, ez a képzési idő mintegy 9%-a.

c) Gazdasági és humán ismeretek

Az etika, a jog, a közgazdaságtan, valamint a zoopedagógia legalább 190 tanórát igényel, ez a képzési idő mintegy 5%-a.

d) Szakmai törzsanyag

A zootaxonómia, az ökológia alapjai, a környezetminősítés és információrendszerek a zootoxikológia, a paleozoológia, a természetvédelem, a környezetvédelem, a bioszisztematika, a szünbiológia, a járványtan, a biztonságtechnika, a halgazdálkodás, valamint az evolúcióbiológia legalább 770 tanórát igényel, ez a képzési idő mintegy 22%-a.

e) Differenciált szakmai ismeretek

A vadbiológia és vadgazdálkodás, a populációk struktúrája, az ökológiai vizsgáló módszerek, az ökológiai modellezés, a mikrobiológia, a biotechnológia, az etológiai módszerek, a hidrozoológia, valamint az állatkerti ismeretek legalább 240 tanórát igényelnek, ez a képzési idő mintegy 7%-a.

f) Szakmai gyakorlat

A természetvédelem, az állat- és növényrendszertan, valamint az ökológia területén a gyakorlati felkészítés összesen 6 hét folyamán legalább 240 órát igényel, ez a képzési idő mintegy 7%-a.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével

- a záróvizsgára bocsátás feltétele legalább 7 beszámoló és 30 kollokvium is,

- kötelező szigorlati tárgyak a kémia, a biofizika, az állatszervezettan, a biomatematika, a szövettan, az összehasonlító biokémia, a zootaxonómia, a növénytan három területe, az ökológia alapjai, a mikrobiológia, az összehasonlító élettan, a szünbiológia, valamint a hidrozoológia,

- a záróvizsga szóbeli része a természetvédelem, a zooszisztematika, az ökológia, a populációbiológia, a zootoxikológia és a mikrobiológia közül a záróvizsga bizottság által a hallgató által választott tantárgyblokknak és a diplomamunka témájának megfelelően kijelölt három tárgyból tevődik össze.

AGRÁRKÉMIKUS AGRÁRMÉRNÖKI SZAK

1. A képzési cél

Agrármérnökök képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel - a kemizálási, feldolgozási, szervezési, irányítási és vezetési tevékenységhez szükséges magas szintű termelési, technológiai és speciális elméleti és gyakorlati ismeretekkel, valamint integrált higiénés és környezetkímélő szemlélettel rendelkeznek, továbbá az agrárkemizálás alapvető területei (talajtermékenység-tápanyagutánpótlás, növényvédelem, gazdasági haszonállatok takarmányozásának kémiája) elméleti és gyakorlati alapjainak és szakigazgatási vonatkozásainak ismeretében felkészültek a termelői, kutatási-fejlesztési és hatósági feladatok megoldására, és így a mezőgazdasági vegyi anyagokat magas szinten alkalmazni tudó szakemberekké válhatnak, akik az engedélyhez kötött mezőgazdasági vegyi anyagok használatára is jogosultak.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles agrárkémikus agrármérnök.

3. A képzési idő

10 félév, az 1. számú melléklet 3. a) és 3. c) pontjaiban foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

a) Természettudományos és egyéb alapismeretek

Matematikai tudományok és alkalmazásuk alapjai (matematika, számítástechnika, informatika, statisztika, biometria), fizikai tudományok és alkalmazásuk alapjai (fizika, műszaki ismeretek, géptan), kémiai alap- és alkalmazott tudományok (általános és szervetlen kémia, szerves kémia, fizikai-kémia és kolloidika, biokémia és növényvédő szer kémia, toxikológia, kémiai biztonság, műtrágyagyártás technológiája), állattudományok alapjai (állattan, állatélettan), növénytudományok alapjai (növénytan, növényélettan), genetika, ökológia a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 25-30%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 75 kredit.

b) Mezőgazdasági és technológiai alapozó ismeretek

Biológia a sejt szintjén (mikrobiológia, sejtbiológia), szaporodásbiológia, biotechnológia, agrokémia, talajtan, környezettechnika és -gazdálkodás, meteorológia, állategészségtan a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 15-25%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 50 kredit.

c) Gazdasági és humán ismeretek

Társadalomtudományi alapismeretek (filozófia, szociológia), jog, gazdasági és gazdaságirányítási alapismeretek (ökonómia, számvitel, vállalat-gazdaságtan, üzemtan, marketing, munkaszervezés) a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 25-35%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 90 kredit.

e) Differenciált szakmai ismeretek (tárgykörök)

Állattenyésztés és -nemesítés, biotechnika, növényi és állati biotechnológia, fűszer- és gyógynövénytermesztés, környezetgazdálkodás, mezőgazdasági termékfeldolgozás és minőségvizsgálat, növényvédelem, növénynemesítés, növény- és állatgenetika, takarmányozás, tápanyag- és vízgazdálkodás, tej- és húsgazdaság, trópusi és szubtrópusi mezőgazdaság, erdő- és vadgazdálkodás, kertészet, szaktanácsadás, mezőgazdasági szaküzletkötés, vállalkozásszervezés, biztonságtechnika, valamint vidéki erőforrás gazdálkodás közül választható szakterület(ek)en megszerezhető speciális többlettanulmányok a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 15-25%-át alkotják, az ennek megfelelő teljesítmény legalább 60 kredit.

f) Szakmai gyakorlat

Termelési gyakorlatok a hetesi szolgálat elvégzésével együtt a tanterv szerinti teljes képzési időnek mintegy 10-20%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 20 kredit.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével

- kötelező szigorlati tárgyak a biológia, az analitikai kémia, valamint a szerves és biokémia,

- a záróvizsga szóbeli része az ökonómia, valamint az állattenyésztés, a növénytermesztés és a kultúrnövények komplex növényvédelme tárgyak közül választott két tárgyból tevődik össze.

MÉRNÖKTANÁRI SZAK

1. A képzési cél

a) Egyetemi szinten:

Okleveles mérnöktanárok képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjára, valamint a tanári képesítés követelményeiről szóló külön jogszabályban foglaltakra is tekintettel - az okleveles mérnöki és pedagógiai végzettségükre is építve alkalmasak a középfokú agrár-, illetve műszaki szakképzésben a szakképzettségüknek megfelelő szakmai elméleti tantárgyak oktatására, valamint a tudományos minősítés megszerzéséhez szükséges tanulmányok folytatására.

b) Főiskolai szinten:

Mérnöktanárok képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjára, valamint a tanári képesítés követelményeiről szóló külön jogszabályban foglaltakra is tekintettel - a mérnöki és pedagógiai végzettségükre is építve alkalmasak a középfokú agrár-, illetve műszaki szakképzésben a szakképzettségüknek megfelelő szakmai tantárgyak oktatására, valamint a szakmai tantárgyakhoz kapcsolódó laboratóriumi foglalkozások és egyéb elméletigényes műszaki szakmai gyakorlati képzés vezetésére.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Egyetemi szinten: okleveles mérnöktanár.

Főiskolai szinten: mérnöktanár.

3. A képzési idő

a) Egyetemi szinten:

A képzési idő az okleveles mérnöki tanulmányokkal együtt 9000 + 1800 összóra, ebből a nappali tagozaton - a külön jogszabályban foglaltakra is tekintettel - legalább 650 a tanóra, amelyben 140 tanóra a szakmódszertani gyakorlatokra fordítandó.

A okleveles mérnöktanári tanulmány két formában végezhető el:

1. a nappali tagozatos okleveles mérnöki tanulmányokkal párhuzamos képzés formájában, majd az okleveles mérnöki végzettség megszerzése után 2 félév (levelező tagozaton);

2. újabb 4 félév az okleveles mérnöki végzettség megszerzése után (levelező tagozaton).

b) Főiskolai szinten:

A képzési idő a mérnöki tanulmányokkal együtt 5400+1800 összóra, ebből a nappali tagozaton - a külön jogszabályban foglaltakra is tekintettel - legalább 800 a tanóra, amelyben 170 tanóra a szakmódszertani gyakorlatokra fordítandó.

A képzés két formában valósítható meg:

1. 8 félév a mérnöki tanulmányokkal párhuzamos képzés formájában (nappali tagozaton);

2. 4 félév a mérnöki oklevél megszerzése után (levelező tagozaton).

4. A képzés főbb tanulmányi területei

A megfelelő szintű mérnöki szakképesítési követelmények 4. pontjában és a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével az adott mérnöki szak tanításának módszertana.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában, valamint a külön jogszabályban foglaltakra is figyelemmel

- a kötelező vizsgák száma legalább 12,

- a záróvizsgára bocsátás feltételei között szerepel az egyetemi szinten az okleveles mérnöki végzettség, a főiskolai szinten a mérnöki végzettség (a nappali tagozaton egyidejűleg is szervezhető mérnöki és mérnöktanári záróvizsga).

ÉLELMISZER MINŐSÉGBIZTOSÍTÓ AGRÁRMÉRNÖKI SZAK

1. A képzési cél

Szakemberek képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel - élelmiszer-ipari műszaki; technológiai felkészültségük, az élelmiszer-gazdasággal összefüggő agrármérnöki elméleti tudásuk és gyakorlati készségük alapján, élelmiszer-kémiai, mikrobiológiai, higiéniai és toxikológiai, minőségellenrőzési, minőségbiztosítási és -tanúsítási, valamint élelmiszer-minősítési gyakorlati ismereteikre támaszkodva, élelmiszer-ismerettel, továbbá a termék-előállítással és -értékesítéssel kapcsolatos szabványosítási, műszaki szabályozási és egyéb élelmiszerjogi és speciális marketing ismeretekkel, valamint célirányos ökonómiai, munkaszervezési és informatikai felkészültséggel rendelkezve képesek az élelmiszer-gazdaság teljes vertikumában (nyersanyagtermelés, feldolgozás, értékesítés) és bármely szektorában a minőségbiztosítási, minőség-ellenőrzési, minőségszabályozási területek egységes szemléletű, felsőszintű irányítójaként e szervezetek vezetőjeként, minőségfejlesztőként vagy vállalkozóként tevékenykedni.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése:

Okleveles élelmiszer minőségbiztosító agrármérnök.

3. A képzési idő

10 félév, az 1. számú melléklet 3. a) és 3. c) pontjaiban foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

a) Természettudományos és mérnöki alapismeretek

A matematika, fizika, kémia, toxikológia, mikrobiológia, növénytan, növényélettan, állattan, a gazdasági állatok élettana, valamint az agrometeorológia legalább 850 órát igényel, ez a képzési időnek mintegy 15-19%-a.

b) Mezőgazdasági és technológiai alapozó ismeretek

A mezőgazdasági műszaki ismeretek, a mezőgazdasági statisztika, a talajtan és agrokémia, a vízgazdálkodás és melioráció, a növényvédelem, a takarmányozástan, az állategészségtan, az élelmiszer-kémia és -fizika, a műszeres analitika, az élelmiszer mikrobiológia és -higiénia, az élelmiszer toxikológia, valamint az élelmiszerismeret legalább 1050 órát igényel, ez a képzési időnek mintegy 19-23%-a.

c) Gazdasági és humán ismeretek

A közgazdaságtan, a számítástechnika és informatika, a mezőgazdasági számvitel és pénzgazdálkodás, az agrármarketing, a munkaszervezéstan, a táplálkozástudományi ismeretek, az élelmiszerjog, az élelmiszer-gazdasági vezetési ismeretek, valamint a munkavédelem legalább 900 órát igényel, ez a képzési időnek mintegy 16-20%-a.

d) Szakmai törzsanyag

Az állattenyésztéstan, a növénytermesztéstan, a kertészeti termelés, a mezőgazdasági üzemtan, élelmiszeripari műveletek, gépek és technológiák, a gyakorlati minőség-ellenőrzés és minőségvizsgálat, a minőségbiztosítás és tanúsítás, az élelmiszeripari gazdasági ismeretek, valamint közigazgatási ismeretek legalább 1300 órát igényelnek, ez a képzési időnek mintegy 23-27%-a.

e) Differenciált szakmai ismeretek

A hallgatók szakmai látókörét szélesítő és ezáltal az általános szakmai intelligenciájukat szélesítő, választható tárgyakra mintegy 280 óra fordítható, ez a képzési időnek 4-6%-a.

f) Szakmai gyakorlat

A mezőgazdasági alapgyakorlatok, a szakmai gyakorlatok a hetesi szolgálatokkal együtt mintegy 720 órát igényelnek, ez a képzési időnek 12-16%-a.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével

- kötelező szigorlati tárgyak a mezőgazdasági kémia, a gazdasági állatok élettana, a mezőgazdasági üzemtan, a mezőgazdasági műszaki ismeretek, az állategészségtan, valamint a növénytermesztéstan,

- a diplomamunka témáját a nyersanyagtermelés vagy feldolgozás, illetőleg az élelmiszer-értékesítés vagy -minősítés területekkel kapcolatos minőség-ellenőrzési vagy minőségbiztosítási témák közül kell választani,

- a diplomadolgozatnak azt is bizonyítania kell, hogy készítője a választott témakörben önálló adatgyűjtésre és/vagy kísérleti munkára, az eredmények szakszerű feldolgozására, azokból mérnöki szintű következtetések levonására, továbbá a nyersanyagtermelés, keselés és feldolgozás minőségbiztosítási, midőség-ellenőrzési kérdéseinek, technológiai, üzemviteli és gazdasági problémáinak, az értékesítés minőségi problémáinak szintézisére, ismereteinek önálló alkalmazására is képes,

- a záróvizsga szóbeli része az élelmiszer-gazdaság nyersanyagtermelésével, feldolgozásával és az értékesítéssel kapcsolatos minőségbiztosítási ismeretekből olyan komplex jellegű számonkérés, amelynek során mód nyílik a jelölt általános és speciális szakmai felkészültségének, alkalmazási szintetizáló készségének elbírálására, szemléletének megítélésére.

Növényorvosi szak[1]

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel - szakképzettségük birtokában képesek a növények védelmével kapcsolatos kutatói, tervezői, fejlesztői, felső szintű irányítói és szervezői, szaktanácsadási és szakigazgatási, valamint a kapcsolódó marketing feladatok ellátására. Készségszinten ismerik a növényvédő szerek vegyületeinek hatásmechanizmusát, azok környezeti és humán vonatkozású összefüggéseit, képesek megelőzni a növényeket érő károsodásokat, alkalmazni tudják a környezet peszticidterhelését csökkentő integrált növényvédelmi eljárásokat.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles növényorvos.

3. A képzési idő

Nappali tagozaton 4 félévben 1737 tanóra - az 1. számú melléklet 3. a) és b) pontjában foglaltakra is tekintettel - a 3. számú melléklet növénytermesztési mérnöki képesítési követelményeinek 3. pontjában foglaltak szerinti 6 lezárt félévet követően, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény 115 kredit és 60 óra üzemi gyakorlat.

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok aránya

a) Természettudományos és egyéb alapismeretek

A kémiai ismeretek (szervetlen kémia, fizikai és kolloid kémia, növényvédőszer kémia, analitikai kémia, szerves kémia és biokémia), a biológiai ismeretek (biofizika, mikrobiológia, genetika és biotechnológia, növényélettan) és a módszertani ismeretek (biometria és növényvédelmi informatika) a tanórában kifejezett képzési időnek mintegy 36%-át adják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény 44 kredit.

b) Alapozó szakmai ismeretek

A növénytermesztési mérnöki képzésben szerzett ismeretanyag.

c) Gazdasági és humán ismeretek

A növényvédelem ökonómiája, környezetgazdálkodás, növényvédelmi szakigazgatás, növényvédelmi toxikológia a tanórában kifejezett képzési időnek mintegy 7%-át adják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény 9 kredit.

d) Szakmai törzsanyag

A növénykórtan modulokon belül az általános növénykórtan modul (növénykórokozó vírusok, növénykórokozó baktériumok, növénykórokozó gombák, kórokozók ökológiája és járványtana és a kórélettan), a részletes növénykórtan modul (szántóföldi növények betegségei és a védekezés lehetőségei, zöldségnövények és raktári termények betegségei és a védekezés lehetőségei, ültetvények betegségei és a védekezés lehetőségei), a rovartani modulokon belül az általános rovartan modul (rovarrendszertan, rovarökológia, rovarfiziológia), a részletes rovartan modul (szántóföldi növények állati kártevői és a védekezés lehetőségei, zöldségnövények és raktári termények állati kártevői és a védekezés lehetőségei, ültetvények állati kártevői és a védekezés lehetőségei), a herbológiai modulokon belül az általános herbológiai modul (gyomnövények biológiája és ökológiája), a részletes herbológia modul (szántóföldi növények gyomnövényei és gyomirtása, zöldségnövények gyomnövényei és gyomirtása, ültetvények gyomnövényei és gyomirtása), a növényvédelmi előrejelzés, az integrált növényvédelem, a biológiai védekezés, a növényvédelem gépesítése, a gyomirtás és gyomszabályozás, növényegészségügyi igazgatás, növényvédelmi kísérlettervezés és eredményközlés a tanórában kifejezett képzési időnek mintegy 40%-át adják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény 49 kredit.

e) Differenciált szakmai ismeretek

A hallgató által szabadon választható egy modul, amely a tanórában kifejezett képzési időnek mintegy 10%-át adja, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény 13 kredit. Választható modulok: a kutatási modul (kutatáselmélet és -szervezés, molekuláris fitopatológia és diagnosztika, alkalmazott informatika I, idegen nyelv), a szaktanácsadás és marketing modul (szaktanácsadás módszertana, kereskedelmi és marketing ismeretek, alkalmazott informatika II, idegen nyelv) és a magánpraxis modul (humánerőforrás-gazdálkodás, egyéni vállalkozások pénzügyei, egyéni vállalkozások könyvvezetése, idegen nyelv).

f) Szakmai gyakorlat

A komplex tantárgyi gyakorlatok (növénykórtani diagnosztika, entomológiai diagnosztika, herbológiai diagnosztika, növényvédelmi gépek és eszközök alkalmazás-technikája) a tanórában kifejezett képzési időnek mintegy 7%-át adják. Az összefüggő üzemi gyakorlat 60 óra.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere:

Az 1. számú melléklet 5. pontjának figyelembevételével

- kötelező szigorlati tárgyak:

= analitikai kémia,

= összevont szigorlat szerves kémia és biokémia, valamint növényvédőszer kémiai alapismeretek és növényvédőszer kémia tárgyakból,

= növénykórtan (általános növénykórtan és részletes növénykórtan),

= rovartan (általános növénykórtan és részletes növénykórtan),

= herbológia (általános herbológia, részletes herbológia, valamint gyomirtás és gyomszabályozás);

- növényvédelemhez kapcsolódó témájú diplomamunka;

- a záróvizsgára bocsátás feltétele a tanulmányok legalább elégséges (2,00) átlageredménnyel történő zárása, egy idegen nyelvből szakmaival bővített középfokú vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga, a diplomamunka előírt követelmények szerinti elkészítése és határidőre történő leadása;

- a záróvizsgán a szóbeli vizsga tárgya integrált növényvédelem.

3. számú melléklet a 146/1998. (IX. 9.) Korm. rendelethez

Az agrár-felsőoktatás alapképzési szakjainak sajátos képesítési követelményei

FŐISKOLAI SZINTŰ SZAKOK

ÉLELMISZER-TECHNOLÓGUS MÉRNÖKI SZAK

1. A képzési cél

Sokoldalú műszaki képzettséggel és gyakorlati jártassággal rendelkező élelmiszer-technológus mérnökök képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjára is tekintettel - a különböző méretű és többszektorú élelmiszer-ipari termelésben alkalmasak üzemeltetési, vezetési, gazdálkodási, vállalkozói és tanácsadói feladatok ellátására; átfogó tudással rendelkeznek az élelmiszer-ipari feldolgozás, higiénia, mikrobiológia, tartósítás, termékgyártás elméleti és gyakorlati ismeretanyagából; jártasak a speciális területük technológiai folyamataiban, azok irányításában, a minőségbiztosításban, továbbá az üzemszervezési és üzemgazdasági, valamint a termelésfejlesztési követelmények teljesítésében; készségekkel rendelkeznek a korszerű élelmiszer-termelés technológiáiban és a piac igényeit kielégítő, differenciált termelési folyamatok gyakorlati végrehajtásában.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Élelmiszer-technológus mérnök.

3. A képzési idő

6 félév az 1. számú melléklet 3. b) és 3. c) pontjaiban foglaltak figyelembevételével.

Nappali tagozaton 6 félévben legalább 1620 tanóra, levelező tagozaton 8 félév, az 1. számú melléklet 3. b) és 3. c) pontjaiban foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

Az 1. számú melléklet 4. pontjában foglaltak figyelembevételével:

a) Természettudományos és műszaki alapismeretek

A képzési időnek mintegy 10%-a matematikai és számítástechnikai; 13%-a kémiai, élelmiszerkémiai, műszeres analitikai és minőségbiztosítási; 8%-a alkalmazott biológiai, élelmiszeripari mikrobiológiai, higiéniai és táplálkozásbiológiai; 10%-a fizikai és elektrotechnikai ismeretek.

b) Mezőgazdasági és technológiai alapozó ismeretek

A szakmai törzsanyag részét képezik.

c) Gazdasági és humán ismeretek

A vállalati gazdaságtan, a ipargazdaságtan, a közgazdaságtan, az iparstatisztika, a folyamatszervezés, valamint a vállalkozásismeret a képzési idő mintegy 8%-át alkotják.

d) Szakmai törzsanyag

Az élelmiszeripari nyersanyagismeret, gyártásismeret, gépek, környezetvédelem, az élelmiszeripari gépek szerkezettana, az élelmiszeripari műveletek és berendezések, a biztonságtechnika, valamint a méréstechnika és automatizálás a képzési idő mintegy 18%-át alkotják.

e) Differenciált szakmai ismeretek

A képző intézmény által felkínált bor és üdítőital technológiai, a sör- és szeszipari technológiai, a hűtő- és konzervtechnológiai, az ipari növény (cukor-, dohány- és növényolajipar) technológiai, az állati és növényi eredetű nyersanyagok feldolgozásának technológiája, a minőségbiztosítási és gyártmányfejlesztési, illetőleg az élelmiszer-ipari higiénikus és mikrobiológus speciális területek közül az intézményi tanterveknek megfelelően egy vagy két választható terület a képzési idő mintegy 25%-át alkotják.

f) Szakmai gyakorlat

Gyakorlati oktatás a képzési idő mintegy 8%-át alkotja.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltakra figyelemmel

- szigorlatok nincsenek,

- a záróvizsga szóbeli része technológiai, élelmiszeripari műveleti és ökonómiai, illetőleg a választott speciális területnek megfelelő tárgykörökből tevődik össze.

FAIPARI MÉRNÖKI SZAK

1. A képzési cél

Faipari mérnökök képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjára is tekintettel - a fafeldolgozással és fahasznosítással összefüggő üzemmérnöki tevékenységhez szükséges biológiai, műszaki és közgazdasági ismeretekből alapvető elméleti tudással és magas szintű gyakorlati készségekkel rendelkeznek.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Faipari mérnök.

3. A képzési idő

6 félévben legalább 2870 tanóra, az 1. számú melléklet 3. b) és 3. c) pontjaiban foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

Az 1. számú melléklet 4. pontjában foglaltak figyelembevételével:

a) Természettudományos és műszaki alapismeretek

A matematika, az ábrázoló geometria, a számítástechnika, a fizika, az elektronika, a kémia, valamint a mechanika a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 24-34%-át alkotják, illetve az ennek megfelelő teljesítmény legalább 43 kredit.

b) Szakmai alapozó ismeretek

A szakmai törzsanyag részét képezik.

c) Gazdasági és humán ismeretek

Az üzemszervezés, a közgazdaságtan, valamint a filozófia a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 7-15%-át alkotják, illetve az ennek megfelelő teljesítmény legalább 13 kredit.

d) Szakmai törzsanyag

A faanyag-ismerettan, az általános géptan, a mérés- és irányítástechnika, biztonságtechnika, valamint a ragasztó- és felületkezelő anyagok a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 15-23%-át alkotják, illetve az ennek megfelelő teljesítmény legalább 27 kredit.

e) Differenciált szakmai ismeretek

Az ajtó- és ablakszerkezetek, bútorszerkezetek, a bútor-, ajtó-, és ablakgyártástan, a falemez-gyártástan, a fűrészipari technológiák, a szárítás és gőzölés, a faipari gépek üzemeltetése, valamint az üzemi anyagmozgatás a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 36-46%-át alkotják, illetve az ennek megfelelő teljesítmény legalább 65 kredit.

f) Szakmai gyakorlat

Tanműhelyi és üzemi gyakorlat összesen legalább 400 órában.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltakra figyelemmel

- kötelező legalább 35 gyakorlati jegy és 30 kollokvium,

- kötelező szigorlati tárgyak: a matematika, a mechanika, valamint az ajtó- és ablakszerkezetek,

- a záróvizsga szóbeli részének tárgyai: a bútor-, ajtó- és ablakgyártás, a falemezgyártás, a fűrészipari technológiák, a mérés- és irányítástechnika, az üzemi anyagmozgatás, valamint az üzemszervezés.

KOMMUNIKÁCIÓTECHNIKAI MÉRNÖKI SZAK

1. A képzési cél

Gyakorlatra orientált kommunikációtechnikai mérnökök képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjára is tekintettel - képesek oktatási intézmények, tovább- és átképzéssel foglalkozó szervezetek oktatástechnikai eszközparkjának megszervezésére, működtetésére, karbantartására, továbbá szállodák, konferenciaközpontok, médiumok (rádió, televízió) technikai felszereléseinek megfelelő szintű üzemeltetésére, részbeni fejlesztésére, illetve e területen részleges irányító munkára.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Kommunikációtechnikai mérnök.

3. A képzési idő

Nappali tagozaton 6 félévben, távoktatási tagozaton 3 év alatt 9 trimeszterben legalább 2400 tanóra és 680 óra szakmai gyakorlat, az 1. számú melléklet 3. b) és 3. c) pontjaiban foglaltak figyelembevételével.

Egy trimeszter 12 hét, beleértve a vizsgaidőszakot is.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

Az 1. számú melléklet 4. pontjában foglaltak figyelembevételével:

a) Természettudományos és egyéb alapismeretek

A matematika, a fizika, a kémia, az áramlástan, a hőtan, az elektrotechnika, valamint az elektronika a képzési idő mintegy 20%-át alkotják.

b) Műszaki és technológiai alapozó ismeretek

A mechanika, a finommechanika, az anyagismeret, valamint a technológia a képzési idő mintegy 6%-át alkotják.

c) Gazdasági és humán ismeretek

A közgazdaságtan, vállalat-gazdaságtan, menedzsment, filozófia, szociológia, jogi és pedagógiai ismeretek stb. a képzési idő mintegy 13%-át alkotják.

d) Szakmai törzsanyag

Az anyagismeret, géptan, műszaki ábrázolás, gépelemek, mechanizmusok, informatika, alkalmazott számítástechnika, gépszerkezettani ismeretek, feldolgozási technológiák és gépek, minőségbiztosítás, mérés, szabályozás stb. a képzési idő mintegy 61%-át alkotják.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltakra figyelemmel

- kötelező legalább 25 kollokvium,

- kötelező szigorlati tárgyak: a matematika, valamint az elektrotechnika és elektronika,

- a záróvizsga szóbeli részének tárgyai: az informatika, valamint az oktatástechnikai eszközök.

MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZMÉRNÖKI SZAK

1. A képzési cél

Mezőgazdasági gépészmérnökök képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjára is tekintettel - képesek a nemzetgazdaság valamennyi ágazatában beosztott gépészmérnöki feladatok ellátására, önálló vállalkozóként műszaki termelési, fejlesztési és tanácsadási szolgáltatások végzésére, továbbá az agrár- és társágazatokban a gépi technológiai műveletek szakszerű végrehajtására, valamint a mezőgazdasághoz kapcsolódó kereskedelmi és gazdasági folyamatok elemzésére, irányításukban való közreműködésre, adott résztevékenységek segítésére.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Mezőgazdasági gépészmérnök.

3. A képzési idő

6 félévben legalább 1800 tanóra és 400 óra üzemi gyakorlat, az 1. számú melléklet 3. b) és 3. c) pontjaiban foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

Az 1. számú melléklet 4. pontjában foglaltak figyelembevételével:

a) Természettudományos és műszaki alapismeretek

A matematika, fizika, elektronika, mechanika stb. tárgyakkal megszerzendő legalább 12 kredit.

b) Mezőgazdasági és technológiai alapozó ismeretek

A szakmai törzsanyag részét képezik.

c) Gazdasági és humán ismeretek

A filozófia alapjai, az etika, a közgazdaságtan alapjai, a jogi ismeretek, a választható tantárgyakra fordítandó legalább 12 kredit.

d) Szakmai törzsanyag

Az anyagismeret és gyártástechnológia, a műszaki ábrázolás, a gépelemek, a számítástechnika, az erőgépek, a növénytermesztés gépei, a gépüzemeltetés, biztonságtechnika stb. tárgyakkal megszerzendő legalább 50 kredit.

e) Differenciált szakmai ismeretek

A képző intézmény által az agrárelektronikai, a környezetgazdálkodási, az automatizálási, az alkalmazott számítástechnikai, az áruforgalmi, a marketing és pénzügyi, a termeléstechnológiai, a gazdálkodó, a termékforgalmazói, a mezőgazdasági gépész, az üzemfenntartói, az autógépész, a vállalkozás szervezői, valamint a minőségbiztosítási speciális területek közül felajánlottak egyikére fordítandó legalább 20 kredit.

f) Szakmai gyakorlat

Gyakorlati képzésre fordítandó legalább 10 kredit.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltakra figyelemmel

- kötelező szigorlati tárgyak: a matematika, a mechanika, a termeléstechnológia, a gépelemek, valamint a gazdaságtan, vagy 25 kredit megszerzése az adott tantárgyakból,

- a záróvizsga szóbeli része az erőgépek, a növénytermesztés gépei és a választott speciális terület főtárgyából tevődik össze, vagy komplex vizsga a szakmai ismeretekből.

ÉLELMISZERIPARI GÉPÉSZMÉRNÖKI SZAK

1. A képzési cél

Gépészmérnök képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel - kellő gyakorlat megszerzése után alkalmasak gépészeti részfeladatok megoldására a termelésben alkalmazott gépek és gépészeti berendezések üzemeltetése és fenntartása, a gépipari technológiák bevezetése és alkalmazása, az üzemi munka szervezése és irányítása, valamint a műszaki fejlesztés, kutatás és tervezés átlagos bonyolultságú részfeladatainak ellátása területén

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Élelmiszeripari gépészmérnök.

3. A képzési idő

6 félévben legalább 2300 tanóra, az 1. számú melléklet 3. b) és 3. c) pontjában foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

a) Természettudományos és egyéb alapismeretek

A matematika, a fizika, a kémia, az áramlástan, a hőtan, az elektrotechnika, az elektronika, valamint a mechanika a képzési idő mintegy 25%-át alkotják.

b) Mezőgazdasági és technológiai alapozó ismeretek

A szakmai törzsanyag részét képezik.

c) Gazdasági és humán ismeretek

A közgazdaságtan alapjai, a vállalat-gazdaságtan, a menedzsment, a vállalkozástan, a filozófia, a politikaelmélet, a szociológia, a jogi ismeretek, a pénzügyek, a tőzsde, a marketing, a statisztika, valamint a minőségirányítás a képzési idő 7-20%-át alkotják.

d) Szakmai törzsanyag

Az anyagismeret, az általános géptan, az ábrázoló geometria, a géprajz, a gépelemek, a mechanizmusok, az informatika és számítástechnika alapjai, a számítógépes grafika, az automatizálás alapjai, a méréselmélet, a rendszerelmélet, az erő- és munkagépek, a gépipari technológiák és gépeik, a biztonságtechnika, valamint a minőségbiztosítás a képzési idő 38-51%-át alkotják.

e) Differenciált szakmai ismeretek

A képzési idő mintegy 8%-át alkotják.

f) Szakmai gyakorlat

Legalább 240 igényel, ez a képzési idő mintegy 9%-a.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltakra figyelemmel

- szigorlatok nincsenek,

- a záróvizsga szóbeli része a gépszerkezettan, az áramlástechnikai és erőgépek, az élelmiszeripari műveletek, mérések, műszerek, folyamatok, berendezések, valamint az irányítástechnika vagy a gépek üzemtana tárgyakból tevődik össze.

REPÜLŐMÉRNÖKI SZAK

1. A képzési cél

Gyakorlati irányú, tudományos alapokra épülő elméleti ismeretekkel, a légijárművek (a továbbiakban: a repülőgépek) üzemeltetési igényeit kielégítő jártassággal, valamint ökonómiai tájékozottsággal rendelkező szakemberek képzése, akik a választott speciális területüknek megfelelően - az 1. számú melléklet 1. pontjára is tekintettel - képesek repülőgép-vezetői teendők, szervezőmérnöki feladatok ellátására, a repülőgépek üzemeltetését kiszolgáló és irányító mérnöki feladatokra, vagy a repülőgépek üzemfenntartását végző, irányító és szervező mérnöki feladatokra, üzembentartási szakmai tárgyak oktatására.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Repülőmérnök.

3. A képzési idő

6 félévben legalább 2550 tanóra és 700 óra gyakorlat, ezen belül a repülőgépek üzemeltetése speciális területen 140 repült óra, az 1. számú melléklet 3. b) és 3. c) pontjaiban foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

Az 1. számú melléklet 4. pontjában foglaltak figyelembevételével:

a) Természettudományos és műszaki alapismeretek

A matematika, számítástechnika, mechanika, elektrotechnika stb. tárgyakkal megszerzendő legalább 23 kredit.

b) Szakmai és technológiai alapozó ismeretek

Az anyagismeret és gyártástechnológia, a gépelemek, a mezőgazdasági repülés stb. tárgyakkal megszerzendő legalább 18 kredit.

c) Gazdasági és humán ismeretek

A közgazdaságtan, etika, pszichológia stb. tárgyakkal megszerzendő legalább 22 kredit.

d) Szakmai törzsanyag

A repülőgép szerkezetek, repülőgép hajtóművek, repülőgép műszerek és elektromos berendezések, légijog, biztonságtechnika stb. tárgyakkal megszerzendő legalább 55 kredit.

e) Differenciált szakmai ismeretek

A repülőgépek üzemeltetése, a repülés navigáció, a repülés meteorológia vagy a repülőgépek karbantartása és javítása, a repülőgépek fedélzeti rendszerei stb. tantárgyakra fordítandó legalább 20-20 kredit.

f) Szakmai gyakorlat

A gyakorlati képzésre fordítandó legalább 11 kredit.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltakra figyelemmel

- kötelező szigorlati tárgyak: a matematika, a mechanika, az aeromechanika, az elektrotechnika, valamint a gépelemek,

- a repülőgép-üzemeltetés speciális területen angol nyelvből C típusú, középfokú állami, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga szükséges,

- a záróvizsga szóbeli része a repülőgép szerkezetek, a repülőgép hajtóművek, valamint a választott speciális terület főtárgyából tevődik össze.

KERTÉSZMÉRNÖKI SZAK

1. A képzési cél

Agrárszakemberek képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel - átfogó tudással rendelkeznek a kertészeti termesztés és felhasználás elméleti és gyakorlati ismeretanyagában, jártasak a választott szakterületükre jellemző technológiai folyamatokban, azok irányításában, a minőség elérésében, a műszaki, az üzemszervezési és üzemgazdasági, valamint a termelésfejlesztési követelmények teljesítésében, sokoldalú készségekkel rendelkeznek a korszerű gyakorlati kertészeti termelés technológiáiban és a piac igényeit kielégítő differenciált termelési folyamatok gyakorlati végrehajtásában, alkalmasak a legkülönbözőbb méretű és jellegű vállalkozások kertészeti termelésének megszervezésére, irányítására, továbbá a kertészeti termeléssel kapcsolatos egyéb tevékenységek (pl. forgalmazás, feldolgozás, virágkötészet, szakigazgatás, szakoktatás, szaktanácsadás, kutatás, műszaki fejlesztés) mérnöki szintű feladatainak ellátására.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Kertészmérnök.

3. A képzési idő

Nappali tagozaton 6 félévben legalább 1620 tanóra, levelező tagozaton 8 félév, az 1. számú melléklet 3. b) és 3. c) pontjaiban foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

a) Természettudományos és mérnöki alapismeretek

A fizika, a kémia, a toxikológia, kémiai biztonság, a növényélettan, a növényszervezettan, a növényrendszertan, valamint a számítástechnika a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 18%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 33 kredit.

b) Mezőgazdasági és technológiai alapozó ismeretek

A biometria, a mezőgazdasági alapismeretek, a mezőgazdasági erő- és munkagépek, a környezet- és természetvédelem, valamint a talajtan és földműveléstan a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 15%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 30 kredit.

c) Gazdasági és humán ismeretek

A jogi ismeretek, a közgazdaságtan, a marketing, a számvitel és pénzgazdálkodás, valamint az üzemgazdaságtan a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 14%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 25 kredit.

d) Szakmai törzsanyag

A borászat, a dísznövénytermesztés, a gyógynövénytermesztés, a gyümölcstermesztés, a kertészeti gépek és berendezések, a kertészeti termékek feldolgozása, a kertészeti termesztés speciális gépei, a növényvédelem, a szőlőtermesztés, valamint a zöldségtermesztés a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 45%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 73 kredit.

e) Differenciált szakmai ismeretek

Az általános kertészet vagy a dísznövény- és zöldségtermesztés, illetve a szőlő- és gyümölcstermesztés közül választható egyik szakterületen megszerezhető ismeretek a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 9%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 14 kredit.

f) Szakmai gyakorlat

A tanulmányi szemlék, a fenológiai szempontból kívánatos időszakban egyhetes blokkokban havi rendszerességgel ismétlődő naposi-hetesi, valamint az összefüggő terep- és üzemi gyakorlatok a tanterv szerinti teljes képzési időnek mintegy 21%-át alkotják.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével

- kötelező szigorlati tárgyak: a növénytan-növényélettan, a talajtan és földműveléstan, a növényvédelem, a géptan, az üzemgazdaságtan, a dísznövénytermesztés, a gyümölcstermesztés, a szőlőtermesztés, valamint a zöldségtermesztés közül legalább 6,

- a záróvizsga szóbeli része a szakdolgozat témájához közel álló négy szaktárgy (gyümölcstermesztés, szőlőtermesztés, dísznövénytermesztés és zöldségtermesztés) egyike.

MEZŐGAZDASÁGI MÉRNÖKI SZAK

1. A képzési cél

Agrárszakemberek képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel - a mezőgazdasági termelés, feldolgozás és gazdálkodás szaktudományaiban általános jártassággal rendelkeznek, egy-egy szűkebb szakterület elmélyültebb ismerői, az elméletben tanultakat alkotó módon tudják a gyakorlatban alkalmazni, és elsajátították a termelési technológiák szakmai fogásait, továbbá felkészültségük alapján képesek az önálló gazdálkodásra, a vállalkozások tervezésére, létrehozására, fejlesztésére; a mezőgazdasági ágazatokban használatos korszerű technológiák alkalmazására; piacképes mezőgazdasági termékek előállítására, feldolgozására és forgalmazására; a mezőgazdasághoz kapcsolódó kereskedelmi és gazdasági folyamatok elemzésére és irányítására, valamint a meglévő tudásanyaguk speciális ismeretekkel történő bővítésére, szaktanácsadási szolgáltatások végzésére.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Agrármérnök.

3. A képzési idő

Nappali tagozaton 6 félévben legalább 1800 tanóra és 400 óra üzemi gyakorlat, levelező tagozaton 8 félév, az 1. számú melléklet 3. b) és 3. c) pontjaiban foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

a) Természettudományos és mérnöki alapismeretek

A növénytan, az állattan, a mezőgazdasági kémia, a toxikológia, a kémiai biztonság, a számítástechnika, a földméréstan, valamint a statisztika a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 8-13%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 14 kredit.

b) Mezőgazdasági és technológiai alapozó ismeretek

A talajtan, az agrokémia, a műszaki ismeretek, a munkavédelem, az agrometeorológia stb. a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 10-15%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 18 kredit.

c) Gazdasági és humán ismeretek

A filozófiatörténet, az agrártörténet, a közgazdaságtan, a mezőgazdasági üzemtan, a termelési folyamatok szervezése, ökonómiája, a humánmenedzsment, a marketing, a tervezés, a számvitel, valamint a gazdasági jog a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 14-20%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 25 kredit.

d) Szakmai törzsanyag

Az állattenyésztéstan, a takarmányozástan, a földműveléstan, a növénytermesztéstan, a kertészeti termelés, a növényvédelem, valamint a környezetgazdálkodás, a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 20-32%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 35 kredit.

e) Differenciált szakmai ismeretek

A választott speciális területnek megfelelően, a szakmai törzsanyag egyes részterületeinek bővebb kifejtése, továbbá a vadgazdálkodás, az erdészet, a termékfeldolgozás, a biotermelés, a szaktanácsadás stb. a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 15-20%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 27 kredit.

f) Szakmai gyakorlat

A gazdasági gyakorlat, a termelési gyakorlatok a hetesi szolgálatok elvégzésével együtt a tanterv szerinti teljes képzési időnek mintegy 23%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 8 kredit.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével

- kötelező szigorlati tárgyak nincsenek,

- a záróvizsga komplex szóbeli része az állattenyésztés, a kertészet, a növénytermesztés, továbbá a választott speciális terület szakmai anyagából tevődik össze.

ÁLLATTENYÉSZTŐ MÉRNÖKI SZAK

1. A képzési cél

Agrárszakemberek képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel - speciális képzettséggel rendelkeznek, melynek birtokában képesek az állatitermék-előállítás termelési, értékesítési, feldolgozási folyamatainak tervezésére, irányítására, szervezésére, állami és magántulajdonú mezőgazdasági üzemekben, vállalkozói, illetve farm típusú gazdaságokban.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Állattenyésztő mérnök.

3. A képzési idő

Nappali tagozaton 6 félévben legalább 3400 tanóra, levelező tagozaton 8 félév, az 1. számú melléklet 3. b) és 3. c) pontjaiban foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

a) Természettudományos és mérnöki alapismeretek

A matematika, a számítástechnika, a kémia, az állattan, valamint a növénytan a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 12%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 14 kredit.

b) Mezőgazdasági és technológiai alapozó ismeretek

A mikrobiológia, a munkavédelem, az agrokémia és talajtan, a környezetvédelem, az állatélettan, valamint az állatnemesítés a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 11%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 13 kredit.

c) Gazdasági és humán ismeretek

A közgazdaságtan, az alkalmazott matematika, a marketing, a számvitel és pénzgazdálkodás, az agrártörténet, valamint a filozófiatörténet a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 17%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 20 kredit.

d) Szakmai törzsanyag

A baromfitenyésztés, a juhtenyésztés, a lótenyésztés, a szarvasmarha-tenyésztés, a sertéstenyésztés, a nyúl- és prémesállat-tenyésztés, a haltenyésztés, a takarmányozástan, az állategészségtan, a mezőgazdasági géptan, a takarmánynövény-termesztés, az állati termékek feldolgozása, valamint a mezőgazdasági üzemtan a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 36%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 41 kredit.

e) Differenciált szakmai ismeretek

Az állattenyésztési biotechnológia, a vadgazdálkodás, a kutyatenyésztés, a sportlótenyésztő és lovasedző, a számítástechnikai programozó és szoftverkezelő, a környezetgazdálkodás, a természetvédelem, a kertészet, a trópusi hal tenyésztése, a hidrobiológia, az ökológia, a faluszociológia, a szarvasmarha küllemi bírálata, a postagalamb-tenyésztés, a keltetés, a húsgalambtenyésztés, a mezőgazdasági gépek automatizálása és üzemeltetése fakultatív tárgyak közül a hallgató által választott ismeretanyag a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 4%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 4 kredit.

f) Szakmai gyakorlat

A termelési gyakorlatok a hetesi szolgálatok elvégzésével együtt a tanterv szerinti teljes képzési időnek mintegy 20%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 23 kredit.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével

- kötelező szigorlati tárgyak: a kémia-biokémia, az állatélettan, a közgazdaságtan, a takarmányozástan, valamint a gyakorlati végszigorlat,

- a záróvizsga szóbeli része az állattenyésztés, a növénytermesztés és a gazdálkodás témaköreiből tevődik össze.

NÖVÉNYTERMESZTÉSI MÉRNÖKI SZAK

1. A képzési cél

Agrárszakemberek képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel - a mezőgazdasági termelésen belül elsősorban a növénytermesztéssel, annak irányításával és szervezésével összefüggő elméleti ismeretekkel és gyakorlati készségekkel rendelkeznek.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Növénytermesztési mérnök.

3. A képzési idő

4. A képzés főbb tanulmányi területei

a) Természettudományos és mérnöki alapismeretek

Az alkalmazott kémia, a toxikológia, a kémiai biztonság, a matematika és statisztika, a számítástechnika, a növénytan-növényélettan, az állattan, a műszaki alapismeretek, valamint a mikrobiológia alapjai a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 18%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 33 kredit.

b) Mezőgazdasági és technológiai alapozó ismeretek

Az agrometeorológia és klimatológia, az ökológia, az örökléstan, a talajtan, valamint a környezetgazdálkodás alapjai a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 9%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 17 kredit.

c) Gazdasági és humán ismeretek

A közgazdaságtan, a vállalkozások gazdaságtana, a jogi ismeretek, a számvitel és pénzgazdálkodás, a marketing, valamint a választható esztétikai, filozófiatörténeti, politológiai, szociológiai vagy vallástörténeti tárgyak egyike a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 15%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 24 kredit.

d) Szakmai törzsanyag

A földműveléstan, a szántóföldi növénytermesztés, a kertészeti termesztés, a takarmánynövény-termesztés és gyepgazdálkodás, a vetőmagtermesztés, a növényvédelem, az állatélettan-állategészségtan, az állattenyésztéstan, a takarmányozástan, a mezőgazdasági géptan, a mezőgazdasági vízgazdálkodás, az agrárgazdaságtan, valamint a munkavédelem és biztonságtechnika a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 37%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 70 kredit.

e) Differenciált szakmai ismeretek

A fóliás zöldségtermesztés, a gépkarbantartás és hibaelhárítás, a gombatermesztés, a gyógy- és fűszernövény-termesztés, a haltenyésztés, a járművezetés (személygépkocsi, tehergépkocsi és traktor), a kisállattenyésztés, a kisgazdasági gépek üzemeltetése, a mezőgazdasági szoftver üzemeltető, a méhészet, a vetőmagtermesztés, a víziszárnyas tenyésztés, valamint az agrártörténet közül választható tárgyak a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 21%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 29 kredit.

f) Szakmai gyakorlat

A termelési gyakorlatok a hetesi szolgálatok elvégzésével együtt a tanterv szerinti teljes képzési időnek mintegy 24%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 7 kredit.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével

- kötelező szigorlati tárgyak: a növénytan-növényélettan, az alkalmazott kémia, a talajtan, a növényvédelem, a mezőgazdasági géptan, a vállalkozások gazdaságtana, valamint a gazdasági gyakorlatok,

- a záróvizsga szóbeli részének tárgya a növénytermesztési technológia.

FÖLDMÉRŐ MÉRNÖKI SZAK

1. A képzési cél

Mérnökök képzése a földügyi szakigazgatás, ezen belül az állami földmérés és térképészet számára, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel - képesek a földméréssel szemben támasztott igények felismerésére és színvonalas kiegészítésére, a földmérési alapmunkák végzésére; ismerik a korszerű műszereket, mérési és feldolgozási eljárásokat, technológiákat; képesek hatékonyan közreműködni a természet- és környezetvédelmi, földvédelmi feladatok végrehajtásában, a környezeti ártalmak megelőzésében, elhárításában, valamint arra, hogy tudásukat az ágazat igényeinek megfelelően szervezett vagy önálló továbbképzés érintett területein továbbfejlesszék.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Földmérő mérnök.

3. A képzési idő

Nappali tagozaton 6 félévben legalább 3200 tanóra, levelező tagozaton 8 félév, az 1. számú melléklet 3. b) és 3. c) pontjaiban foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

a) Természettudományos és mérnöki alapismeretek

A matematika, a számítástechnika, a fizika és elektronika, valamint az ábrázoló geometria a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 16%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 30 kredit.

b) Mezőgazdaság és rokon területi alapozó ismeretek

A talaj- és földműveléstani ismeretek, valamint a földtan a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 3%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 5 kredit.

c) Gazdasági és humán ismeretek

A közgazdasági ismeretek, a filozófia, szakmatörténet és mérnöketika, az idegen nyelv és a jogi ismeretek a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 15%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 27 kredit.

d) Szakmai törzsanyag

A térképrajz, a geodézia, magas út- és vízépítés, a vetülettan, meteorológia, az alappontsűrítés, a fotogrammetria, távérzékelés, az országos felmérés és ingatlan-nyilvántartás, a topográfia, a felsőgeodézia, a kiegyenlítő számítások, valamint a térinformatika, szervezés a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 35%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 70 kredit.

e) Differenciált szakmai ismeretek

A felsőgeodézia, a mérnökgeodézia és a távérzékelés, az ingatlan-nyilvántartás a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 10%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 18 kredit.

f) Szakmai gyakorlat

A gyakorlati képzés a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 17%-át alkotja, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 30 kredit.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével

- kötelező szigorlati tárgyak a geodézia és a matematika,

- a szakdolgozat témája a földmérő szakterületnek megfelelő felmérési, mérnökgeodéziai, fotogrammetriai, távérzékelési vagy térinformatikai mérnöki feladat kidolgozása,

- a záróvizsga komplex szóbeli része a szakmai törzsanyagból és a választott speciális terület differenciált szakmai ismereteiből tevődik össze.

FÖLDRENDEZŐ MÉRNÖKI SZAK

1. A képzési cél

Mérnökök képzése a földügyi szakigazgatás, ezen belül az állami földmérés és térképészet, a mező- és erdőgazdálkodás számára, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel - képesek a földrendezéssel szemben támasztott igények felismerésére és színvonalas kielégítésére; ismerik a korszerű műszereket, mérési és feldolgozási eljárásokat, technológiákat; képesek hatékonyan közreműködni a természet- és környezetvédelmi, földvédelmi feladatok végrehajtásában, a környezeti ártalmak megelőzésében, elhárításában, valamint arra, hogy tudásukat az ágazat igényeinek megfelelően szervezett vagy önálló továbbképzés érintett területein továbbfejlesszék.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Földrendező mérnök.

3. A képzési idő

Nappali tagozaton 6 félévben legalább 3200 tanóra, levelező tagozaton 8 félév, az 1. számú melléklet 3. b) és 3. c) pontjaiban foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

a) Természettudományos és mérnöki alapismeretek

A matematika, a számítástechnika, fizika és elektronika, ábrázoló geometria a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 16%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 30 kredit.

b) Mezőgazdaság és rokon területi alapozó ismeretek

A talaj- és földműveléstani ismeretek, valamint a földtan a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 3%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 5 kredit.

c) Gazdasági és humán ismeretek

A közgazdasági ismeretek, a filozófia, szakmatörténet és mérnöketika, az idegen nyelv és a jogi ismeretek a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 15%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 27 kredit.

d) Szakmai törzsanyag

A térképrajz, a geodézia, magas út- és vízépítés, a vetülettan, meteorológia, az alappontsűrítés, a fotogrammetria, távérzékelés, az országos felmérés és ingatlan-nyilvántartás, a topográfia, a felsőgeodézia, a kiegyenlítő számítások, valamint a térinformatika, biztonságtechnika, szervezés a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 35%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 70 kredit.

e) Differenciált szakmai ismeretek

A föld- és területrendezés, ingatlan-nyilvántartás, a fotointerpretációs és távérzékelés és a mezőgazdasági út- és vízépítés a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 10%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 18 kredit.

f) Szakmai gyakorlat

A gyakorlati képzés a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 17%-át alkotja, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 30 kredit.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével

- kötelező szigorlati tárgyak a geodézia és a matematika,

- a szakdolgozat témája a földmérő szakterületnek megfelelő felmérési, fotogrammetriai, távérzékelési vagy térinformatikai, föld- és területrendezései mérnöki feladat kidolgozása,

- a záróvizsga komplex szóbeli része a szakmai törzsanyagból és a választott speciális terület differenciált szakmai ismereteiből tevődik össze.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI SZAK

1. A képzési cél

Agrárszakemberek képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel - szakmaorientált, környezetvédelmi-környezetgazdálkodási szemléletük birtokában képesek az agroökoszisztémák szabályozott hasznosítására, hatékony védelmére, tervszerű fejlesztésére, a természet dinamikus, ökológiai egyensúlyának tartós fenntartásával.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Környezetgazdálkodási agrármérnök.

3. A képzési idő

Nappali tagozaton 8 félévben legalább 3000 tanóra és 1200 óra összefüggő szakmai gyakorlat, az 1. számú melléklet 3. b) és 3. c) pontjaiban foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

a) Természettudományos és mérnöki alapismeretek

Az alkalmazott kémia, a matematika és statisztika, a számítástechnika, a növénytan-növényélettan, az állattan, a fizika, a mikrobiológia, a hidraulika, a talajtan a geológia alapjaival, a geodézia és távérzékelés, valamint a műszaki alapismeretek a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 17%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 37 kredit.

b) Mezőgazdasági és rokon területi alapozó ismeretek

Az ökológia, a hidrológia és klimatológia, a földműveléstan, a szántóföldi növénytermesztés, a gyep- és takarmánygazdálkodás, a kertészeti termesztés, a növényvédelem, az általános és részletes állattenyésztés, valamint a mezőgazdasági géptan a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 8%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 19 kredit.

c) Gazdasági és humán ismeretek

A közgazdaságtan, a vállalkozások gazdaságtana, a marketing, a jogi ismeretek, a számvitel és pénzgazdálkodás, valamint a választható társadalomtudományi ismeretek (agrártörténet, esztétika, etika-környezetetika, filozófiatörténet, politológia, szociológia, víz-környezetjog) a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 12%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 26 kredit.

d) Szakmai törzsanyag

Az általános és mezőgazdasági vízgazdálkodás, az általános és mezőgazdasági környezetgazdálkodás, a környezetkémiai analízis, az erdőgazdálkodás, a tájrendezés és környezetfejlesztés, a talajvédelem, a hulladékgazdálkodás, az általános és mezőgazdasági vízépítés, a vízvédelem és vízkezelés, a biztonságtechnika, a mezőgazdasági termelés és a környezet viszonya, valamint a környezetstratégia és igazgatás a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 36%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 80 kredit.

e) Differenciált szakmai ismeretek

A választható alternatív mezőgazdasági termelés, alternatív energiaforrások, mezőgazdasági biotechnológia, energiagazdálkodás, építészet, magasépítési ismeretek, környezeti humán ártalmak, környezeti nevelés, radioökológia, természetvédelem, a vízgazdálkodás gépei, világmodellezés, prognosztika, településszociológia, gázellátó rendszerek, valamint a távhőszolgáltatás a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 27%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 48 kredit.

f) Szakmai gyakorlat

Az összefüggő szakmai gyakorlat a képzés negyedik évében a tanórákon kívül legalább 1200 órát igényel, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 30 kredit.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével

- kötelező szigorlatok: a hidrológia és klimatológia, az alkalmazott kémia, a talajtan a geológia alapjaival, a szántóföldi növénytermesztéstan, a növényvédelem, a vállalkozások gazdaságtana, az általános és mezőgazdasági vízrendezés, a mezőgazdasági géptan, valamint a gyakorlati végszigorlat,

- a záróvizsga szóbeli részének tárgya a mezőgazdasági környezetgazdálkodás.

MELIORÁCIÓS MÉRNÖKI SZAK

1. A képzési cél

Agrárszakemberek képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel - rendelkeznek a mezőgazdasági termelés alapját képező természeti erőforrás és talajtermékenység megőrzését és fokozását, a talaj és a víz védelmét, racionális használatát célzó agrotechnikai, biológiai, műszaki, illetve gazdálkodási elméleti ismeretekkel és gyakorlati készségekkel.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Meliorációs mérnök.

3. A képzési idő

Nappali tagozaton 6 félévben legalább 2300 tanóra és 720 óra összefüggő szakmai gyakorlat, az 1. számú melléklet 3. b) és 3. c) pontjaiban foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

a) Természettudományos és mérnöki alapismeretek

Az alkalmazott kémia, a matematika és statisztika, az informatika, a biológia, a mikrobiológia, a fizika, az ábrázoló geometria és műszaki rajz, a környezetvédelem, valamint a műszaki alapismeretek a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 18%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 33 kredit.

b) Mezőgazdasági és rokon területi alapozó ismeretek

Az ökológia, a hidrológia és klimatológia, a hidraulika, a talajtan a geológia alapjaival, a geodézia és távérzékelés, valamint a környezetgazdálkodás alapjai a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 12%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 21 kredit.

c) Gazdasági és humán ismeretek

A közgazdaságtan, a vállalkozások gazdaságtana, jogi ismeretek, a marketing, a számvitel és pénzgazdálkodás a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 12%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 20 kredit.

d) Szakmai törzsanyag

A melioráció alapjai, az általános és mezőgazdasági vízépítés, a földműveléstan, a szántóföldi növénytermesztéstan, a gyepgazdálkodás, a kertészet, a növényvédelem, az általános és mezőgazdasági vízgazdálkodás, a talajvédelem, a mezőgazdasági géptan, a tájrendezés és tájvédelem, a vízellátás és csatornázás, a tógazdálkodás, valamint a munkavédelem és biztonságtechnika a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 37%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 70 kredit.

e) Differenciált szakmai ismeretek

A fakultatív tárgyak a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 21%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 29 kredit.

f) Szakmai gyakorlat

Az összefüggő szakmai gyakorlat a tanórákon kívül legalább 720 órát igényel, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 7 kredit.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével

- kötelező szigorlati tárgyak: a hidrológia és klimatológia, a talajtan, az alkalmazott kémia, a mezőgazdasági géptan, a növényvédelem, a vállalkozások gazdaságtana, valamint a gyakorlati végszigorlat,

- a záróvizsga komplex szóbeli részének témaköre a melioráció összetevőivel (területrendezés, talajvédelem, vízrendezés, talajjavítás, öntözés) kapcsolatos agrotechnikai, műszaki, biológiai stb. ismeretek összefüggései, valamint a meliorációs módszerek alkalmazásai.

VADGAZDA MÉRNÖKI SZAK

1. A képzési cél

Agrárszakemberek képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel - a vadgazdálkodás általános és sajátos feladatainak megtervezéséhez, irányításához és végrehajtásához szükséges magas szintű elméleti tudással és gyakorlati készségekkel rendelkeznek.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Vadgazda mérnök.

3. A képzési idő

Nappali tagozaton 6 félévben legalább 3200 tanóra, az ennek megfelelő teljesítmény levelező tagozaton 8 félévben legalább 107 kredit, az 1. számú melléklet 3. b) és 3. c) pontjaiban foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

a) Természettudományos és mérnöki alapismeretek

A biometria, a számítástechnika, a kémia, a növénytan, az állattan, valamint a műszaki ismeretek a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 21%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 23 kredit.

b) Mezőgazdasági és rokon területi alapozó ismeretek

A termőhely-ismerettan, az erdészeti ismeretek, valamint a mezőgazdasági ismeretek a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 7%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 8 kredit.

c) Gazdasági és humán ismeretek

A jogi és igazgatási ismeretek, valamint az ágazati és piacgazdaságtan a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 20%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 21 kredit.

d) Szakmai törzsanyag

A vadgazdálkodástan, az állományhasznosítás, az élőhelyfejlesztés, a természetvédelem, az állategészségügy, a vadászebek és hasznosításuk, a fegyver- és lőszerismeret, a biztonságtechnika, valamint a dermoplasztika a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 32%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 34 kredit.

e) Differenciált szakmai ismeretek

A tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 5%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 5 kredit.

f) Szakmai gyakorlat

A szakmai tanulmányutak, valamint az intézmény által előírt egyéni adat- és anyaggyűjtés a tanórákon kívüli képzési időnek mintegy 15%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 16 kredit.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével

- kötelező szigorlati tárgyak: a vadászati állattan, a vadgazdálkodástan, valamint a természetvédelem,

- a szakdolgozat témája a vadgazdálkodástan, az állományhasznosítás, az élőhelyfejlesztés, az állategészségügy, a jogi és igazgatási ismeretek, a vadászebek és lőszerismeret, illetőleg az ágazati és piacgazdaságtan köréből választható,

- a záróvizsgára bocsátás feltétele egy belső és egy külső bíráló által elfogadott szakdolgozat is,

- a záróvizsga komplex szóbeli része a szakmai törzsanyagot foglalja magában.

GAZDASÁGI MÉRNÖKI SZAK

1. A képzési cél

Gazdasági szakemberek képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel - a termeléssel összefüggő szervezési, gazdálkodási és irányítási feladatok elvégzéséhez, közgazdasági elemzéséhez szükséges korszerű, speciális elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Gazdasági mérnök.

3. A képzési idő

Nappali tagozaton 6 félév, levelező tagozaton 8 félév, az 1. számú melléklet 3. b) és 3. c) pontjaiban foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

a) Általános alapismeretek

Az értelmiségi hivatást és az általános szakmai intelligenciát megalapozó ismeretek: filozófiatörténet, gazdaságtörténet, választható tárgyak (üzleti kommunikáció, környezetgazdálkodás) legalább 250 tanórát igényelnek, ez a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 11%-át alkotja, illetve az ennek megfelelő teljesítmény legalább 14 kredit.

b) Gazdasági és természettudományos alapismeretek

A természettudományi és a közgazdasági ismereteket meglapozó, gazdálkodással összefüggő ismeretek: a gazdasági alapismeretek, a közgazdaságtan, a gazdasági matematika, a számítástechnika, az informatika, a műszaki ismeretek, a növénytermesztéstan, az állattenyésztéstan, valamint a kertészeti termelés és termékfeldolgozás legalább 490 tanórát igényel, ez a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 25%-át alkotja, illetve az ennek megfelelő teljesítmény legalább 61 kredit.

c) Szakmai törzsanyag

A vállalat-gazdaságtan, a statisztika, a világ- és külgazdaság, a számvitel és elemzés, az agrárgazdaságtan, a marketing, a humánmenedzsment, a pénzügyek, a termelési folyamatok szervezése, a tervezés, a pénzügyi menedzsment, a banküzemtan, a számvitelszervezés és vezetés, a vállalkozások ellenőrzése, a nemzetközi pénzügyek, valamint a bankszámvitel legalább 1130 tanórát igényel, ez a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 52%-át alkotja, illetve az ennek megfelelő teljesítmény legalább 73 kredit.

d) Differenciált szakmai ismeretek

A számviteli, pénzügyi, marketing, illetőleg tervezési speciális területek közül választható területen az intézmény által felajánlottak közül választandó tárgyak legalább 260 tanórát igényelnek, ez a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 12%-át alkotja, illetve az ennek megfelelő teljesítmény legalább 26 kredit.

e) Szakmai gyakorlat

Legalább 480 órát igényel, ez a képzési idő mintegy 12%-a.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével

- a szakdolgozat témája a választott szakterületnek megfelelő gazdasági vagy mérnöki feladat,

- a záróvizsga szóbeli része a szakmai tárgyakat átfogó komplex vizsga.

MUNKAVÁLLALÁSI TANÁCSADÓ SZAK

1. A képzési cél

Szakemberek képzése, akik elsősorban személyes kapcsolatteremtés útján képesek segíteni a hozzájuk fordulók szakmai szocializációjának folyamatát, felkészültek a munkaerőpiac helyzetének folyamatos követésére, alakulásának előjelzésére és ezen ismereteik birtokában támogató magatartásukkal növelni tudják az egyén munkához jutási esélyeit, illetve megkönnyíteni az új foglalkoztatási környezethez történő folyamatos alkalmazkodását és sikeres helytállását.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Munkavállalási tanácsadó.

3. A képzési idő

6 félév az 1. számú melléklet 3. b) és 3. c) pontjaiban foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

A képzési idő mintegy 60%-át az elméleti ismeretek, mintegy 40%-át pedig a gyakorlati képességek és készségek megszerzése teszi ki.

4.1. Elméleti ismeretek

a) Általános alapismeretek

A számítástechnika, a filozófia, valamint az etika legalább 180 tanórát igényelnek, ez a képzési idő mintegy 15%-a.

b) Közgazdasági ismeretek

A közgazdaságtani alapismeretek, a gazdaságpolitika, valamint a munkaerő-piaci ismeretek legalább 240 tanórát igényelnek, ez az elméleti ismeretek mintegy 20%-a.

c) Pszichológiai és tanácsadási ismeretek

Az alkalmazott pszichológia, a tanácsadás elmélete, a tanácsadás módszertana, valamint a pályaismeret legalább 300 tanórát igényelnek, ez az elméleti ismeretek mintegy 25%-a.

d) Szociológiai ismeretek

A szociológiai alapismeretek, a szociológia módszertana, a szociálpolitika, valamint a regionális egyenlőtlenségek legalább 180 tanórát igényelnek, ez az elméleti ismeretek mintegy 15%-a.

e) Pedagógiai ismeretek

A kommunikáció, az andragógia, valamint a pályapedagógia legalább 120 tanórát igényelnek, ez az elméleti ismeretek mintegy 10%-a.

f) Jogi ismeretek

A közigazgatási jog, a vállalkozási jog, valamint a munkajog legalább 180 tanórát igényel, ez az elméleti ismeretek mintegy 15%-a.

4.2. Gyakorlati képességek és készségek

a) Képesség- és személyiségfejlesztés

Legalább 160 tanórát igényel, ez a gyakorlatok mintegy 20%-a.

b) Módszertani gyakorlatok

A pályaismeret, a munkaerő-piaci ismeretek, valamint a tanácsadás módszertana legalább 240 tanórát igényel, ez a gyakorlatok mintegy 30%-a.

c) Terepgyakorlatok

A munkanélküliekkel foglalkozó intézményeknél folyó pályaorientációs, pályakorrekciós, elhelyezkedési tanácsadásban való részvétel legalább 400 órát igényel, ez a gyakorlatok mintegy 50%-a.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével

- a szakdolgozat témája a terepgyakorlathoz kapcsolódó feladat,

- a záróvizsga szóbeli része a tanácsadás elmélete és gyakorlata, valamint a személyiség értékelése tárgyakat felölelő komplex vizsga.

VÁLLALKOZÓ-MENEDZSER SZAK

1. A képzési cél

Szakemberek képzése, akik tájékozottsági szintű élelmiszer-tudományi és élelmiszer-mérnöki ismereteik, széles körű és korszerű gazdaságtudományi alapismereteik birtokában, menedzseri képzettségük folytán képesek kisvállalkozások alapítására és a nagyvállalatok irányítási rendszerében különféle menedzseri munkakörök betöltésére, ismerik a marketingtevékenység gyakorlati és elméleti tennivalóit, képesek önálló marketingmunkára, annak megszerzésére és irányítására, jártasak a korszerű informatikai lehetőségek használatában, képesek azokat a gazdálkodási feladatok szolgálatába állítani.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Vállalkozó-menedzser.

3. A képzési idő

8 félév az 1. számú melléklet 3. b) és 3. c) pontjaiban foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

a) Természettudományos és egyéb alapismeretek

A matematikai, informatikai és mérnöki ismeretek legalább 540 tanórát igényelnek, ez a képzési idő mintegy 13%-a.

b) Mezőgazdasági és rokon területi alapozó ismeretek

Az élelmiszer-tudományi ismeretek: az élelmiszerkémia, az élelmiszeripari mikrobiológia, az anyag- és áruismeret, a technológia, valamint az enciklopédia legalább 310 tanórát igényelnek, ez a képzési idő mintegy 8%-a.

c) Gazdasági és humán ismeretek

A közgazdaságtan, az ipar- és vállalat-gazdaságtan, valamint a jogi ismeretek legalább 180 tanórát igényelnek, ez a képzési idő mintegy 5%-a.

d) Szakmai törzsanyag

A pénzügy, a számvitel, az üzleti számítások, a vállalkozás, az innováció, az üzleti levelezés, a stratégiai tervezés, az operatív menedzsment, a statisztika, a kommunikáció elmélet, a marketing, a menedzsment, valamint az emberi erőforrások legalább 2200 tanórát igényelnek, ez a képzési idő mintegy 55%-a.

e) Differenciált szakmai ismeretek

Az intézmény által felkínáltak (például iparági stratégiák, sikeres vállalkozások, iparjogvédelem, modern vezetéstudomány) közül választható tárgyak legalább 420 tanórát igényelnek, ez a képzési idő mintegy 10%-a.

f) Szakmai gyakorlat

Legalább 360 órát igényel, ez a képzési idő mintegy 9%-a.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével

- a záróvizsga szóbeli része a szakdolgozat témájához kapcsolódó gazdaságtani, marketing és menedzsment ismeretekre terjed ki.

AGRÁRMENEDZSER SZAK

1. A képzési cél

Agrárszakemberek képzése, akik - az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel - a modern piacgazdasági feltételek között működő gazdasági szervezetekben a vállalkozói, valamint a menedzsment funkciókat minden vonatkozásban ellátni képesek.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Agrármenedzser.

3. A képzési idő

6 félévben legalább 2700 tanóra az 1. számú melléklet 3. b) és 3. c) pontjában foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

a) Természettudományos és egyéb alapismeretek

A növénytermesztési, állattenyésztési, kertészeti és szolgáltatási technológia, valamint a környezetvédelem a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 7%-át alkotja, illetve az ennek megfelelő teljesítmény legalább 16 kredit.

b) Szakterületi alapozó ismeretek

A gazdasági matematika, a jogi ismeretek, a vezetéselmélet, az üzleti etika, a jövőkutatás, a prognosztika, valamint a gazdasági informatika a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 13%-át alkotják, illetve az ennek megfelelő teljesítmény legalább 26 kredit.

c) Gazdasági ismeretek

A gazdasági ismeretek, az agrárpolitika, a közgazdaságtan, valamint az európai gazdasági rendszer a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 9%-át alkotják, illetve az ennek megfelelő teljesítmény legalább 14 kredit.

d) Szakmai törzsanyag

A vállalkozástan, az üzleti tevékenység tervezése, az élelmiszer-gazdasági folyamatok szervezése és ökonómiája, az élelmiszer-gazdaságtan, a környezetgazdálkodás gazdasági feltételei, a vezetési ismeretek és módszerek, a projekt menedzsment, a szervezeti és vezetési kultúra, a stratégiai menedzsment, a döntéstámogató rendszerek, a logisztika, a marketing és áruforgalom, a számvitel, a vállalkozások pénzügyei, a termelés modellezés, az adatbázis-kezelés, a táblázatkezelés, a programnyelv, valamint a számítógépes termelésirányítás a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 50%-át alkotják, illetve az ennek megfelelő teljesítmény legalább 92 kredit.

e) Differenciált szakmai ismeretek

Az üzletgazdász speciális területen (vállalkozási jog, munkapszichológia, szervezettervezés és szervezetfejlesztés, emberi erőforrás-gazdálkodás, regionális tervezés, válságkezelés, üzleti-vezetési tanácsadás, nemzetközi magánjog, ügyviteli szoftvergyakorlatok), illetve az informatikai speciális terület (informatikai rendszerek elmélete, program- és adatbázis-tervezés, számítógépes rendszerszervezés, szakértői rendszerek, agrárinformációs rendszerek, számítógépes folyamatszervezés, szoftveralkalmazási gyakorlatok, informatikai szeminárium) a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 14%-át alkotják, illetve az ennek megfelelő teljesítmény legalább 32 kredit.

f) Szakmai gyakorlat

A csoportos és egyéni üzemi gyakorlat a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 7%-át alkotja.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével

- szigorlati tárgyak: az üzleti tevékenység tervezése, a vállalkozástan, valamint a vezetési ismeretek és módszerek,

- a záróvizsga szóbeli része az élelmiszer-gazdasági folyamatok szervezése és ökonómiája, valamint a választott speciális területnek megfelelően üzletgazdászi, illetőleg informatikai tantárgyakból tevődik össze.

Tájgazdálkodási szak[2]

1. A képzési cél

Agrárértelmiségi szakemberek képzése, akik a választott szak gyakorlati műveléséhez szükséges általános műveltség, természettudományi, műszaki, mezőgazdasági, társadalomtudományi és gazdasági alapok, legalább egy idegen nyelv kellő szintű ismerete, konkrét gyakorlati módszerek és reproduktív szakmai alkalmazási képességük birtokában a kellő gyakorlat megszerzése után alkalmassá válnak a mezőgazdaságban és rokonterületeken a szaknak megfelelő termelési folyamatok, illetőleg minőségbiztosítási vagy mérnöki szolgáltatások előkészítési, teljesítési, üzemeltetési, illetve irányítási feladatainak, valamint a tervezés és fejlesztés részfeladatainak megoldására, továbbá gyorsan és rugalmasan képesek alkalmazkodni a folyamatosan változó természeti és társadalmi környezethez, piaci viszonyokhoz, akik ismerik a környezet és a tájban történő gazdálkodás belső összefüggéseit és a területek kölcsönhatásait, alkalmasak területfejlesztési és területrendezési feladatok megfogalmazására és megoldására.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Tájgazdálkodási mérnök.

3. A képzési idő

A képzési idő 6 félévben 5910 összóra - az ennek megfelelő teljesítmény legalább 180 kredit -, ebből nappali tagozaton 2340 tanóra, 40 hetesi és 480 óra nyári gyakorlat, valamint 3570 óra egyéni tanulmányi munka, az 1. számú melléklet 3. b) és 3. c) pontjaiban foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

a) Természettudományos és egyéb alapismeretek

Ökológia és környezetvédelmi alapismeretek, számítástechnika, matematika.

(Kredit: 19, képzésbeli aránya: 9,4%)

b) Mezőgazdasági és rokonterületi alapozó ismeretek

Mezőgazdasági alapismeretek, műszaki alapismeretek, munkavédelem, műszaki ismeretek, állattartási technológiák és berendezések.

(Kredit: 23, képzésbeli aránya: 13%)

c) Gazdasági és humán ismeretek

Közgazdaságtan, idegen nyelv, gazdaságtan, termelési folyamatok szervezése és ökonómiája.

(Kredit: 30, képzésbeli aránya: 19,2%)

d) Szakmai törzsanyag

Növénytermesztés, állattenyésztés, növénytan, építés és épületgépészet, állattan, talaj- és földműveléstan, szociológia, táji néprajz, településföldrajz, turisztikai alapismeretek, kertészet, termékfeldolgozás, mezőgazdasági ökológiai rendszerek, minőségbiztosítás.

(Kredit: 66, képzésbeli aránya: 36,5%)

e) Differenciált szakmai ismeretek

Szakirány:

1. Vendéglátás-turizmus

2. Környezetgazdálkodás

3. Kereskedelmi

4. Termékfeldolgozás

(Kredit: 35, képzésbeli aránya: 17,3%)

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével a záróvizsga szóbeli része a végzettséget meghatározó szaktantárgyak témaköreiből álló komplex vizsga.

INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI SZERVEZŐ SZAK[3]

1. A képzési cél[4]

A földügyi szakigazgatás, az önkormányzatok, az ingatlanforgalmazással foglalkozó pénzintézetek és más szakágazatok számára olyan felsőfokú ingatlan-nyilvántartási szakemberek képzése, akik ismerik az ingatlan-nyilvántartás és ingatlan-jog, valamint a kapcsolódó jogterületek teljes szabályozását, képesek ezek magas szintű alkalmazására, megfelelő gyakorlat után alkalmasak a földügyi szakigazgatás, az ingatlanforgalmazás és az ingatlan-vagyonkezelés területén a tevékenység irányítására, koordinálására, képesek a földügyi szakigazgatás területén az önkormányzatoknál és más szakágazatoknál gyakorlati irányítói tevékenység ellátására, fejlesztő munkakörök betöltésére, készség szintjén alkalmazzák a különböző nyilvántartási és információs rendszereket.[5]

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése[6]

Ingatlan-nyilvántartási szervező.[7]

3. A képzési idő[8]

Nappali tagozaton 6 félévben az elméleti tanórák száma 1760, a gyakorlati órák száma 470 óra, a levelező tagozaton 8 félévben az elméleti tanórák száma 715, a gyakorlati órák száma 90, az 1. számú melléklet 3. b) és 3. c) pontjaiban foglaltak figyelembevételével. Mindkét tagozatara a megfelelő teljesítmény legalább 180 kredit.[9]

4. A képzés főbb tanulmányi területei[10]

a) Társadalomtudományi alapismeretek Körgazdaságtan, statisztika, szervezés és menedzsment, idegen nyelv. (A képzésbeli arány 15%.)[11]

b) Jogi és igazgatási ismeretek[12]

Alkotmányjog, közigazgatási jog, nemzetközi magánjog, nem peres eljárás, polgári jog, családjog, polgári eljárási jog, agrárjog, ingatlanjog, ingatlan-nyilvántartás, pénzügyi jog, környezetvédelmi jog és jogi alaptan. (A képzésbeli arány 55%.)[13]

c) Földmérési és birtokrendezési ismeretek Földmérési és felmérési ismeretek, a föld- és területrendezés, föld- és ingatlanértékelési rendszerek. (A képzésbeli arány 16%.)[14]

d) Informatikai ismeretek[15]

Információtechnológia, alapvető számítástechnikai ismeretek; a térinformatika technikája és a térinformatika szakterületi alkalmazása. (A képzésbeli arány 8%.)[16]

e) A szakdolgozat készítésére a képzési idő 6%-a áll rendelkezésre.[17]

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere[18]

Az 1. számú melléklet 5. pontjának figyelembevételével[19]

- kötelező szigorlati tárgyak:[20]

= ingatlanjog;[21]

= nem peres eljárás,[22]

= polgári eljárásjogi ismeretek;[23]

- a záróvizsgára bocsátás feltétele a legalább egy idegen nyelvből C típusú középfokú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga is;[24]

- a záróvizsgán a szóbeli vizsga tárgyai:[25]

= közigazgatási jog,[26]

= polgári jog,[27]

= ingatlan-nyilvántartás;[28]

- az oklevél minősítését a záróvizsga eredménye (1. számú melléklet 5.3.3.), valamint a szigorlatok nem kerekített számtani átlagának egyszerű számtani átlaga adja.[29]

Természetvédelmi mérnöki szak[30]

1. A képzési cél

Olyan ökológiai szemléletű szakemberek képzése, akik a természetvédelem általános és sajátos feladatainak megtervezéséhez, irányításához és végrehajtásához szükséges magas szintű elméleti tudással és gyakorlati készséggel rendelkezve az élővilággal az adott élőhelyen tevékenységet folytató gazdálkodó vagy egyéb szervezet (pl. erdészet, mezőgazdálkodás, halászat, vadgazdálkodás, rét- és legelőgazdálkodás, vidékfejlesztés) munkájában érvényesíteni tudják a természetvédelmi elveket és előírásokat, alkalmasak a természetvédelmi nevelésre, az ökológiai alapokon nyugvó turizmus szervezésére.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Természetvédelmi mérnök.

3. A képzési idő

Nappali tagozaton 6 félévben legalább 2300 tanóra és 800 óra szakmai gyakorlat, levelező tagozaton ó félév, félévenként 3 hét konzultációs időszakkal, az összes tanórák száma 580 óra, a szakmai gyakorlatok időtartama 300 óra, az 1. számú melléklet 3. b) és 3. c) pontjaiban foglaltak figyelembevételével.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

a) Természettudományi alapismeretek

Az állattani, növénytani alapismeretek, állat- és növényrendszertani, természetvédelmi állattan és növénytan, biogeográfiai, Magyarország természeti földrajza, geológiai és földtani ismeretek, számítástechnika - a tanórákon kifejtett képzési időnek mintegy 18%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 30 kredit.

b) Természetvédelmi, mezőgazdasági és egyéb alapozó ismeretek

A talajtan, éghajlattani alapismeretek, műszaki alapismeretek, hidrológia és vízgazdálkodás, általános természetvédelem, táj- és vidékfejlesztési alapismeretek, állattenyésztés és növénytermesztés alapjai, gyepgazdálkodás, a vadászat és vadgazdálkodás alapjai, az erdészet, a természetvédelem; a környezetvédelem és halászati alapismeretek-a tanórákban kifejezett képzési idő 22%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 35 kredit.

c) Gazdasági és humán ismeretek

A számvitel és pénzgazdálkodás, környezetgazdaságtan, vezetési ismeretek, általános jogi és igazgatási ismeretek ökoturizmus, a szakdolgozat készítéséhez szükséges konzultáció - a tanórákban kifejezett képzési idő 10%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 15 kredit.

d) Szakmai törzsanyag

A természetvédelmi jog, erdő- és mezőgazdálkodás a védett területeken, vizes élőhelyek kezelése, vadgazdálkodás védett területeken, a terepi természetvédelmi kutatások alapjai, az ex situ növény és állatvédelem, őshonos háziállatok tenyésztése, védett területek ökonómiája, növény- és állatkereskedelem, a dendrológia, az etológia - a tanórákban kifejezett képzési idő 37%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 50 kredit.

e) Differenciált szakmai ismeretek

A választott speciális területnek megfelelően a szakmai törzsanyag egyes részterületeinek bővebb elsajátítása - a tanórákban kifejezett képzési időnek mintegy 13%-át alkotják, illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény legalább 20 kredit.

f) Szakmai gyakorlat

A tanulmányutak, terepgyakorlatok és az önálló természetvédelmi gyakorlat a teljes képzési időnek mintegy 30%-át alkotják (300 óra), illetőleg az ennek megfelelő teljesítmény 15 kredit.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével

- kötelező szigorlati tárgyak: állattani alapismeretek, növénytani alapismeretek, általános természetvédelem, erdő-, mező-, vad-, gyep- és halgazdálkodás védett területeken;

- a szakdolgozat témája a szakképzettségnek megfelelő mérnöki, természetvédelmi kezelési, gazdasági, esetleg fejlesztési feladat írásbeli kidolgozása;

- a záróvizsga komplex szóbeli része a szakdolgozat témájához kapcsolódó szaktárgyakból - természetvédelmi állattan, növénytan, Magyarország természeti földrajza, természetvédelmi jog - tevődik össze.

Vidékfejlesztési agrármérnöki alapképzési szak[31]

1. A képzési cél

Vidékfejlesztési agrármérnökök képzése - az 1. számú melléklet 1. pontjára is tekintettel -, akik képesek mindazon feladatok ellátására, amelyek a vidéki településeken élő lakosság megélhetési körülményeinek, jövedelemszerzési lehetőségeinek - az életminőség -javítására irányulnak, továbbá amelyek a természeti erőforrások, a környe

zet, a táj megőrzését szolgálják, és amelyek a vidék társadalomban betöltött funkcióinak ellátását tartósan erősítik. A gazdasági funkciók közül kiemelten ismerik a mező és erdőgazdálkodást, gyepgazdálkodást, a megújuló természeti erőforrások, energiahordozók előállítását, a fenntartható hasznosítást, az ezekhez kapcsolódó feldolgozást, a kereskedelmet és a foglalkoztatást elősegítő intézményrendszert és eljárásokat, a vállalkozói tevékenység lehetőségeit. Az ökológiai funkciók tekintetében ismeretekkel rendelkeznek az egészséges élet természeti alapjainak védelméről, a tájak sokszínűségéről, a tájjellegnek a megőrzéséről, a biológiai sokszínűségéről és az ökológiai rendszerek védelméről. A társadalmi és kulturális funkciók közül ismerik azokat az évszázadok során a vidéki életformához szorosan kapcsolódó közösségi és kulturális értékeket, amelyek a falusi közösségekben megtestesülő értékek megőrzésében nyilvánulnak meg.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése Vidékfejlesztési agrármérnök.

3. A képzési idő

3.1. 6 félévben legalább 2200 tanóra, 1. számú melléklet 3 b) és 3 c) pontjában foglaltak figyelembevételével, 180 kreditpont.

3.2. A kötelező tárgyakhoz rendelt kreditpontok százalékos aránya: legfeljebb 70%.

A kötelezően választható tárgyakhoz rendelt kreditpontok százalékos aránya: legalább 25%.

A szabadon választható tantárgyakhoz rendelt kreditpontok százalékos aránya: legfeljebb 5%.

4. A képzés főbb tanulmányi területei és azok aránya

4.1 . Szakcsoportos alapképzés legalább 62, legfeljebb 72 kreditpont.

4.1.1. Természettudományos és mérnöki alapismeretek legalább 20, legfeljebb 30 kreditpont: idegen nyelv, növénytani alapismeretek, állattani alapismeretek, kémiai alapismeretek, ökológia, számítástechnika, gazdasági matematika, földmérés és kartográfia, statisztika, biometria.

4.1.2. Mezőgazdasági és rokonterületi alapozó ismeretek legalább 20, legfeljebb 28 kreditpont: munkavédelem, műszaki ismeretek, talajtan, agrokémia, takarmányozástan, környezetgazdálkodás alapjai, földműveléstan, térinformatika, mezőgazdasági stratégiák.

4.1.3. Gazdasági és humánismeretek legalább 20, legfeljebb 30 kreditpont: filozófia és kultúrtörténet, emberi jogi ismeretek, közgazdaságtan alapjai, mezőgazdasági üzemtan, területi gazdaságtan, marketing, tervezés, vezetési ismeretek, természeti erőforrások és ökonómiája, számvitel és pénzgazdálkodás, termelési folyamatok szervezése és ökonómiája.

4.2. Szakcsoportos alapozó (törzs) képzés: Szakmai törzsanyag legalább 45, legfeljebb 55 kreditpont: idegen nyelv (szaknyelv) , növénytermesztés és termékfeldolgozás, állattenyésztés és termékfeldolgozás, kertészet és termékfeldolgozás, EU mezőgazdasága, regionális politikája, támogatási formák, gyeptermesztés és hasznosítás, erdőgazdálkodás, vidékfejlesztés, vidékfejlesztés módszertana, agrárszociológia, szaktanácsadási ismeretek, szaktanácsadói management, falusi turizmus és vendéglátás.

4.3. Differenciált szakmai ismeretek legalább 15, legfeljebb 25 kreditpont.

Szakirányonként 25 tanóra, a teljesítmény 13%-a, a tanulmányi terület kreditértéke: legalább 22 kreditpont. Az indításkor tervezett szakirányok: Környezetgazdálkodási, Tájtermesztési, Birtoktervezési és Vidékfejlesztési programmenedzser szakirány.

4.4. Szakmai gyakorlat legalább 18, legfeljebb 26 kreditpont: naposi gyakorlatból és gazdasági gyakorlatból tevődik össze. A naposi gyakorlaton (32 órán) túl egyénileg a hallgatók 150 óra hetesi és 400 óra összefüggő gazdasági gyakorlatot teljesítenek.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével:

- a kötelező szigorlati tárgyak: műszaki ismeretek; növénytermesztés és termékfeldolgozás; állattenyésztés és termékfeldolgozás; kertészet és termékfeldolgozás;

- a nyelvvizsga követelmény egy élő idegen nyelvből alapfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga letétele;

- a szakdolgozathozrendelt kreditek száma: 15 kreditpont;

- a komplex szóbeli záróvizsga témaköre: vidékfejlesztés, szaktanácsadás, valamint a választott szakirány.