21/2000. (V. 18.) FVM-PM együttes rendelet

a borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjéről

A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Btv.) 83. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el:

1. § E rendelet alkalmazása szempontjából

a) szőlőtermelő: aki a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 54/C. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozik;

b) egyszerűsített adóraktár engedélyes: aki a Jöt. 54/E. §-ának (1) bekezdése szerinti mennyiségben állít elő szőlőbort, ideértve a szőlőbor önálló palackozását az utolsó három gazdasági év - ha tevékenységét ennél rövidebb ideje végzi, a tevékenység folytatásának időtartama - átlagában 1000 hektolitert meg nem haladó mennyiségben;

c) szőlőbor előállító: az egyszerűsített adóraktár engedélyes és az aki a Jöt. 54/G. § (1) bekezdésének a) és d) pontja szerint tevékenységét szőlő borászati üzemként végezheti;

d) önálló szőlőbor palackozó: aki a szőlőbor önálló palackozását az utolsó három gazdasági év - ha tevékenységét ennél rövidebb ideje végzi, a tevékenység folytatásának időtartama - átlagában 1000 hektolitert meghaladó mennyiségben végzi;

e) must előállító: aki 1,2 térfogatszázalékot meg nem haladó tényleges alkoholtartalmú szőlőmustot állít elő, vagy sűrít;

f) szőlőfelvásárló: aki továbbértékesítés céljából szőlőt vásárol fel, vagy a szőlő felvásárlását saját nevében más javára végzi.

Borkísérő okmány

2. § (1) A szőlő és az 1,2 térfogatszázalékot meg nem haladó tényleges alkoholtartalmú szőlőmust - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével - csak borkísérő okmánnyal szállítható. A borkísérő okmányt az állítja ki, aki a termékét szállítja, vagy szállításra átadja.

(2) Nem kell borkísérő okmányt kiállítani a szőlőnek a szőlőterületről 40 km-en belüli, illetve borvidéken belüli szállítása esetén.

(3) A csemegeszőlő közfogyasztásra kiszerelve borkísérő okmány nélkül szállítható.

3. § (1) A szőlőbort az egyszerűsített adóraktár engedélyese - a 4. §-ban foglaltak kivételével - borkísérő okmánnyal, a szőlő borászati üzem, valamint az önálló szőlőbor palackozó engedélyese a Jöt. szerinti termékkísérő okmánnyal vagy egyszerűsített kísérő okmánnyal szállíthatja.

(2) A borászati melléktermék borkísérő okmánnyal szállítható.

(3) Az egyszerűsített adóraktár engedélyesének borkísérő okmányt kell kiállítania a pincéből közvetlenül végső fogyasztóknak értékesített szőlőborra is. Az értékesítés napján egy-egy borkísérő okmányt kell a palackos kiszerelésben, a kannás kiszerelésben, a helyben fogyasztásra kimérve és az elvitelre kimérve összesen értékesített mennyiségre kiállítani.

(4) Aki 1500 m2-t meg nem haladó szőlőterületet művel, a szőlőjéből előállított borát 30 liternél nagyobb mennyiségben a lakóhelye szerint illetékes vámhivatalhoz - a szállítás napját megelőző 5 munkanapon belül - tett előzetes bejelentése alapján kiadott vámhivatali igazolással szállíthatja. A bejelentésben meg kell adni a szállításra kerülő mennyiséget, az induló és a végpontot, valamint a szállítás útvonalát.

4. § (1) Nem kell borkísérő okmányt kiállítani, ha

a) a természetes személy zárjeggyel ellátva palackos vagy kannás kiszerelésben szőlőbort szállít, és mennyisége szállítójárművenként nem haladja meg a 90 litert,

b) a természetes személy szőlőtermelő, egyszerűsített adóraktár engedélyes vagy bor adóraktár engedélyes az adómentes szőlőborát saját fogyasztásra zárjegy nélkül palackos vagy kannás kiszerelésben pincéjéből lakóhelyére szállítja, és mennyisége szállítójárművenként nem haladja meg a 30 litert,

c) szőlőbort adóellenőrzés vagy minőség-ellenőrzés céljára szállítanak, és ezt jegyzőkönyv tanúsítja.

(2) Az egységes vámárunyilatkozatot borkísérő okmánynak kell tekinteni a határvámhivataltól a vámkezelést végző belterületi vámhivatalig, illetőleg a vámkezelést végző belterületi vámhivataltól a határvámhivatalig történő szállítás esetén.

5. § (1) A borkísérő okmánynak tartalmazni kell:

a) az eladó (feladó) nevét, vámhatósági nyilvántartási számát vagy adóraktári engedélye számát, adó- vagy adóazonosító számát, a feladás helyét;

b) a bizonylat számát;

c) a vevő (címzett) nevét, címét, adó- vagy adóazonosító számát, vámhatósági nyilvántartási számát vagy adóraktári vagy jövedéki vagy működési engedélye számát, a rendeltetési helyet;

d) a kiadás dátumát (teljesítés idejét);

e) a fuvarozó, valamint a szállító jármű adatait;

f) a termék megnevezését, a szőlőbor esetén termékszámát, a termék mennyiségét;

g) a szőlőbor esetében a termék azonosítására vonatkozó igazolás (származási bizonyítvány vagy OBI-engedély) számát;

h) az átadó és az átvevő aláírását, bélyegzőlenyomatát.

(2) A borkísérő okmányt úgy kell kitölteni, hogy az adatok olvashatóak és megváltoztathatatlanok legyenek. A borkísérő okmányt nem lehet javítani, a hibásan kitöltött borkísérő okmányt áthúzással, dátum feltüntetésével és aláírással érvényteleníteni kell.

6. § (1) A borkísérő okmány formanyomtatványát az 1. számú melléklet tartalmazza. A formanyomtatvány a vámhivataloknál szerezhető be, vagy a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: VPOP) engedélyével számítógéppel is előállítható.

(2) A borkísérő okmány adattartalmát, az adatok elhelyezését és sorrendiségét nem lehet megváltoztatni, azonban az egyes rovatok mérete számítógépes előállítás esetén változtatható.

(3) A borkísérő okmány előállításához használható papír mérete 210 x 297 milliméter, az adatok elhelyezésére szolgáló rész 148 x 210 milliméter, amely számítógépes előállítás esetén 210 x 297 milliméteresre is növelhető, azonos adattartalom mellett. A borkísérő okmány papírjának alapszíne fehér. Cégembléma, cégadatokat tartalmazó fejrész csak a borkísérő okmány keretbe foglalt, adatok elhelyezésére szolgáló részen kívül helyezhető el.

7. § (1) A borkísérő okmány - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 3 példányból álló szigorú számadású bizonylat, amelynek első példánya a vevőé (címzetté), második és harmadik példánya az eladóé (feladóé). A szállítás során a borkísérő okmány első és második példánya a terméket kíséri. A második példányt az átvétel igazolásával a vevő (címzett) 8 napon belül köteles visszaküldeni az eladó (feladó) részére.

(2) A szőlőbor nem adóraktár engedélyes, nem adómentes üzem részére vagy egyéb, nem külföldre történő szállítása esetén a borkísérő okmány egyszerűsített adóraktár engedélyese által alkalmazandó szigorú számadású formanyomtatványa 2 példányos. A formanyomtatvány első példánya a vevőé (címzetté), amely a szállítás során a terméket kíséri. A formanyomtatvány második példánya az eladóé (feladóé).

8. § (1) A borkísérő okmányt csak egy szállítási műveletben lehet felhasználni.

(2) Egy borkísérő okmányt lehet kiállítani egy azonos küldő féltől egy azonos címzetthez abban az esetben is, ha a szállítmány

a) ugyanabba a kategóriába (vörös- vagy fehérbor) tartozó két tételből áll, feltéve hogy a terméket továbbfeldolgozásra szállítják,

b) különböző kategóriába tartozó két vagy több tételből áll, feltéve hogy a szőlőbort zárjeggyel ellátva szállítják, és a szállítmányt a borkísérő okmányhoz csatolt mellékleten részletezik.

9. § (1) A szőlőfelvásárló a felvásárlást - annak megkezdése előtt - köteles bejelenteni a székhelye szerint illetékes vámhivatalhoz. A bejelentésnek tartalmaznia kell a felvásárlás tervezett helyét, időszakát és a várhatóan felhasználásra kerülő borkísérő okmányok darabszámát.

(2) A bejelentés alapján a vámhivatal a szőlőfelvásárlót nyilvántartásba veszi. A szőlőfelvásárló a borkísérő okmányokat a nyilvántartásba vétel igazolásával szerezheti be.

(3) A szőlőfelvásárló a felvásárlás befejezését követő 30 napon belül kimutatást készít a vámhivatal részére - vevőnkénti bontásban - a felvásárolt szőlő mennyiségéről, és elszámol a borkísérő okmányokkal.

Pincekönyv

10. § (1) A szőlőtermelő, a szőlőfelvásárló, a szőlőbor előállító, valamint a must előállító a termelt és a vásárolt szőlőről a 2. számú melléklet szerinti pincekönyvet (a továbbiakban: szőlő-pincekönyv) köteles eseményszerűen vezetni.

(2) A szőlőbor előállító, az önálló szőlőbor palackozó, valamint a must előállító a 3. számú melléklet szerinti pincekönyvet (a továbbiakban: szőlőbor-pincekönyv) köteles folyamatosan vezetni.

11. §[1] (1) A szőlő-pincekönyv és a szőlőbor-pincekönyv folyamatosan számozott, rögzített lapokból álló formanyomtatvány, vagy a Jöt. 5. §-ának (2) bekezdése szerint illetékes vámhivatal (a továbbiakban: a jövedékiadó ügyben eljáró vámhivatal) által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás.

(2) A szőlő-pincekönyvet - a (3)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - a szőlőterület fekvése szerint illetékes hegyközség, hegyközséggel nem rendelkező településen az illetékes önkormányzat jegyzője hitelesíti.

(3) Ha a szőlőtermelő több hegyközség illetékességi területén vagy hegyközséggel nem rendelkező területen is művel szőlőt, a szőlő-pincekönyvet a hegyközségi területen fekvő legnagyobb szőlőterülete szerinti hegyközség, illetve - hegyközségen kívüli szőlőterületek esetén - a legnagyobb szőlőterülete szerinti önkormányzat jegyzője hitelesíti.

(4) A szőlőbor-pincekönyvet, továbbá a szőlőbor előállító és a must előállító szőlő-pincekönyvét a jövedékiadó ügyben eljáró vámhivatal hitelesíti.

12. § (1) A szőlő-pincekönyvben a termelt és a vásárolt szőlőt településenként, helyrajzi számonként, szőlőfajtánként, felhasználási célonként és vevőnként kell nyilvántartani.

(2) A szőlőtermelő által a saját fogyasztásra előállított szőlőbort a szőlő-pincekönyv IV. részében kell nyilvántartani.

(3) A szőlő-pincekönyvben

a) az értékesített szőlőt felvásárlási jeggyel vagy számlával,

b) a hegyközségi településen termelt saját felhasználású, továbbá a vásárolt szőlőt származási bizonyítvánnyal,

c) hegyközséggel nem rendelkező településen termelt saját felhasználású szőlőt a helyi önkormányzat jegyzője által kiállított igazolással

kell igazolni.

(4) A (3) bekezdés b)-c) pontja szerinti igazolásra vonatkozó adatot a tárgyév december 31-ig kell a szőlő-pincekönyvbe bevezetni.

(5) A szőlőtermelő és a szőlőfelvásárló a szőlő-pincekönyvet lakóhelyén (székhelyén), a must előállító az előállítás helyén köteles tartani.

(6) A szőlőbor előállítását végző adóraktár engedélyese a szőlő-pincekönyvet az adóraktárban köteles tartani. Ha az adóraktár engedélyese több adóraktárban folytatja a tevékenységét, a szőlő-pincekönyvet a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatalhoz bejelentett adóraktárban kell tartani.

13. § (1) A szőlőbor-pincekönyvbe a feldolgozásra kerülő saját termésű és vásárolt szőlőt termőhely, fajta, évjárat és minőségi kategória szerint kell átvezetni a szőlő-pincekönyvből.

(2) A szőlőbor-pincekönyvben a termék-előállítást az erjesztésre alkalmas mustból, illetve - a szőlőbor vásárolt szőlőborból történő előállítása, palackozása esetén - a vásárolt szőlőborból kiindulva kell levezetni, és - a 14. § (3) bekezdése szerinti átalányelszámolás esetét kivéve - az elvégzett műveletek sorrendjében, a műveleteket legalább

a) fejtés,

b) derítés,

c) házasítás,

d) szűrés,

e) szeparálás,

f) mustsűrítés

g) kiszerelés (palackozás)

részletezésben kell megadni.

(3) A szőlőbor-pincekönyvben

a) a vásárolt szőlőbort borkísérő okmánnyal vagy - a bor adóraktár engedélyesétől vásárolt szőlőbor esetén - termékkísérő okmánnyal,

b) az 1,2 térfogatszázalékot meg nem haladó tényleges alkoholtartalmú szőlőmust vásárlását számlával,

c) a termékmérlegbe átvezetett palackos és kannás kiszerelésű szőlőbort belső bizonylattal,

d) a szőlőbor értékesítését borkísérő okmánnyal vagy termékkísérő okmánnyal vagy egyszerűsített kísérő okmánnyal,

e) a borászati melléktermékek közül a borseprő, derítési alj, aljbor, seprőtészta értékesítését borkísérő okmánnyal,

f) a szőlőbor megsemmisítését, illetve a borseprő és derítési alj 100 litert, a seprőtészta 100 kilogrammot meghaladó mennyiségben való megsemmisítését a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által kiállított megsemmisítési jegyzőkönyvvel

kell igazolni.

(4) Az egyszerűsített adóraktár által pincéből közvetlenül végső fogyasztónak értékesített szőlőbor mennyiségét - palackos kiszerelésű, kannás kiszerelésű, helyben fogyasztásra kimért és elvitelre kimért bontásban - naponta kell bevezetni a pincekönyvbe az értékesítésekről a 3. § (3) bekezdése szerint kiállított borkísérő okmány(ok) alapján.

(5) A szőlőbor-pincekönyvbe a saját fogyasztást folyamatosan, naponta kell bevezetni.

(6) A szőlőbor előállító és az önálló szőlőbor palackozó a formanyomtatványon vezetett szőlőbor-pincekönyvet az adóraktárában, számítógépes nyilvántartás esetén az adóraktárában vagy a székhelyén (a központi ügyvezetés helyén) köteles tartani. A must előállító a szőlőbor-pincekönyvet az előállítás helyén köteles tartani.

(7) A formanyomtatványon vezetett pincekönyvet úgy kell kitölteni, hogy az adatok olvashatók legyenek. A pincekönyvbe bevezetett, hibás adatot áthúzással, a javítás dátumának feltüntetésével és aláírással lehet érvényteleníteni. A pincekönyv vezetésre kötelezettnek gondoskodnia kell a pincekönyv biztonságos helyen történő őrzéséről (tartásáról).

Kihozatal és veszteség elszámolás

14. § (1) A szőlő feldolgozásánál figyelembe vehető mustkinyerési arányszám 70%. Ha a szőlő feldolgozása során a tényleges lékihozatal meghaladja a 75%-ot vagy kevesebb, mint 65%, az egyszerűsített adóraktár engedélyesének és a szőlő borászati üzem engedélyesének az eltérés okát az OBI-val igazoltatni kell.

(2) A pincekönyvben a szőlőmust feldolgozása és a szőlőboron végzett műveletek során a ténylegesen keletkezett, de legfeljebb a 4. számú melléklet szerinti veszteség számolható el. A veszteség vetítési alapja a műveletbe bevont termék, tárolás esetén a két művelet között mozgatás nélkül tárolt szőlőbor készlet literben mért térfogata. A tárolási veszteséget a művelet megkezdése előtt, az előző művelet óta eltelt időszakra, illetve a szőlő borászati üzem és az üzemi borraktár esetében havonta, az egyszerűsített adóraktár esetében tárgynegyedévenként kell megállapítani.

(3) A szőlőbort kizárólag hordós kiszerelésben, továbbfeldolgozási célra értékesítő egyszerűsített adóraktár engedélyes a tényleges, műveletenkénti veszteségelszámolás helyett választhatja a veszteségátalány elszámolást. Átalányelszámolás esetén az erjesztett szőlőmustból - annak mennyiségére vetítve - erjedésre, pinceműveletekre 4%, a borseprőre 6%, összesen 10% veszteség számolható el.

(4) A VPOP - kérelemre vagy a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal kezdeményezésére - előírhatja, illetve engedélyezheti az e rendeletben meghatározott veszteségnormáktól eltérő mértékek alkalmazását, amennyiben az alkalmazott technológia vagy szélsőséges időjárás miatt indokolt, és azt az OBI által adott szakértői vélemény is alátámasztja.

15. § (1) Ez a rendelet - a 2-4., 11. §-a és 14. §-ának (4) bekezdése kivételével - 2000. július 1-jén lép hatályba. A rendelet 2-4. §-a és 14. §-ának (4) bekezdése 2000. augusztus 1-jén, 11. §-a pedig a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) A 2000. július 1. és 2000. július 31. közötti időszakban a 13. § (3) bekezdése a), d) és e) pontja alkalmazásában borkísérő okmány, termékkísérő okmány, egyszerűsített kísérő okmány helyett számlát, a 13. § (3) bekezdésének f) pontja alkalmazásában megsemmisítési jegyzőkönyv helyett, illetve a (4) bekezdése alkalmazásában borkísérő okmány helyett belső bizonylatot kell érteni.

(3) A pincekönyvet első ízben 2000. június 15-ig kell hitelesítésre benyújtani. A hitelesítést a benyújtástól számított 15 napon belül kell elvégezni.

(4) A szőlőbor-pincekönyv vezetésére kötelezett személynek a 2000. június 30-án készleten lévő szőlőboráról, szőlő-borászati melléktermékeiről, kiegészítő és adalékanyagairól két tanú által hitelesített, a pincekönyv adattartalmának megfelelő részletezettségű tételes leltárt kell felvennie, melynek adatait a pincekönyv 2000. július 1-jei nyitókészletébe kell beállítani.

16. § E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban a Bizottság a bortermékek szállításánál használatos kísérő dokumentumokról és a vezetendő nyilvántartásokról szóló 2238/93/EGK. rendeletével részben összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

Dr. Torgyán József s. k.,

földművelésügyi

és vidékfejlesztési miniszter

Járai Zsigmond s. k.,

pénzügyminiszter