1997. évi CIII. törvény

a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól[1]

A központi költségvetés feladatainak ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a jövedéki termékek adóztatásához szükséges feltételek megteremtése érdekében, illetve abból a célból, hogy a jövedéki termékek piacán a versenysemlegesség érvényesülhessen, figyelemmel az Európai Közösségekkel szemben fennálló jogharmonizációs kötelezettségekre, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:[2]

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) Jövedéki adóköteles a jövedéki termék belföldi előállítása és importálása.

(2) Az adókötelezettség teljesítése és ellenőrzése érdekében érvényesítendő követelmény az, hogy

a) az adóköteles jövedéki terméket kizárólag adóraktárban állítsák elő,

b) a jövedéki adó (a továbbiakban: adó) megfizetése nélkül importált jövedéki termék - kivéve az ideiglenes behozatalban importált jövedéki terméket - adóraktárba vagy adómentes felhasználó üzemébe, raktárába kerüljön, és

c) a jövedéki terméket az adó megfizetése nélkül - az ideiglenes behozatal esetét kivéve - csak adóraktárban, adómentes felhasználó üzemében, raktárában vagy tranzitterületen tárolják, raktározzák.

(3) Az a jövedéki termék,

a) amelyet adómentesen szereztek be, csak az adómentesség alapjául szolgáló célra használható fel;

b) amelyre adóvisszaigénylést (adólevonást) érvényesítettek, csak olyan célra használható fel, amely után e törvény rendelkezései szerint e jog érvényesíthető.

(4) Szabadforgalomban csak olyan jövedéki termék szerezhető be, tartható birtokban, használható fel, értékesíthető, szállítható, amely után az adót megfizették.

I. Fejezet

HATÁLY, ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

Területi hatály

2. § A törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság területén (a továbbiakban: belföld) kell alkalmazni. A belföld fogalmába beletartozik a vámszabad- és tranzitterület is.

Tárgyi hatály

3. § (1) A törvény rendelkezéseit a jövedéki termékek után fizetendő adóra, a dohánygyártmányok általános forgalmi adójára, a jövedéki termékek előállítására és forgalmazására, továbbá a jövedéki ügyekre kell alkalmazni.

(2)[3] Jövedéki termékek:

a) az ásványolaj,

b) az alkoholtermék,

c) a sör,

d) a bor,

e) a pezsgő,

f) a köztes alkoholtermék,

g) a dohánygyártmány.

Személyi hatály

4. § A törvény rendelkezéseit

a) a jövedéki terméket és az annak előállítására alkalmas, e törvényben meghatározott terméket előállító, raktározó, tároló, importáló, exportáló, az azt forgalmazó, illetve egyéb módon birtokoló jogi személyre, jogi személyiség nélküli egyéb szervezetre és természetes személyre (a továbbiakban együtt: személy), valamint

b) a jövedéki termék adóztatásával, forgalmazásával összefüggő felügyeleti, ellenőrzési és más hatósági feladatokat ellátó szervezetekre

kell alkalmazni.

Hatáskör, illetékesség

5. § (1)[4] Jövedéki ügyben első fokon - ha e törvény másként nem rendelkezik - a vámhivatal, a jövedéki hivatal és a jövedéki központ jár el. Az eljárásra az adóraktár, az adómentes felhasználó üzeme, raktára, a kereskedő üzlete, raktára fekvése, az egyéb személy jogosulatlan tevékenységének helye szerinti vámhatóság, a főváros IV-X., XIII-XXI. és XXIII. kerületében a budapesti 16. számú, a főváros I-III, XI-XII. és XXII. kerületében a budapesti 18. számú vámhivatal az illetékes.

(2)[5] A jövedéki adóüggyel kapcsolatos feladatokat - kivéve a hatósági felügyelet keretében ellátott adóztatási feladatokat, valamint a 15. § (1)-(2) bekezdése és a 44. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti adófizetési kötelezettséggel kapcsolatos adóztatási feladatokat - első fokon a megyeszékhelyen működő vámhivatal (Pest megyében a 18. számú, a fővárosban az (1) bekezdésben foglaltak szerint a 16. és 18. számú vámhivatal) és a jövedéki központ látja el, továbbá jogosult az engedélyezéssel kapcsolatos ügyben az eljárásra.

(3)[6] Az adójeggyel, a zárjeggyel kapcsolatos ügyben - az adójegy és a zárjegy felhasználásának helyszíni ellenőrzése, elszámoltatása kivételével - első fokon a 16. számú vámhivatal jár el.

(4) A (2) bekezdés szerinti jövedéki ügyben - ha e törvény másként nem rendelkezik - az eljárásra

a) a jogi személy, a jogi személyiség nélküli szervezet székhelye,

b) székhellyel nem rendelkező vállalkozó esetében a telephely, több telephely esetén az elsőként bejelentett telephely,

c) telephellyel sem rendelkező személy esetén a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely

szerinti vámhatóság az illetékes.

(5) Helyszíni ellenőrzés keretében a jövedéki terméket forgalmazóknál az első fokú adóhatóság köteles jövedéki ellenőrzést is lefolytatni, az adófelfüggesztés alatt álló jövedéki termékek forgalmazásának ellenőrzése kivételével.

(6) Halaszthatatlan ellenőrzési és eljárási cselekményeket a hatáskörrel rendelkező szerv az illetékességi területén kívül is végezhet, amelyről haladéktalanul tájékoztatja az illetékességgel rendelkezőt.

(7)[7] A kiemelkedő jelentőségű jövedéki ügyben a vám és pénzügyőrség országos parancsnoka (a továbbiakban: országos parancsnok) vagy esetenként az általa felhatalmazott, szervezetszerű helyettese az eljárás lefolytatására hatáskörrel és/vagy illetékességgel nem rendelkező vámhatóságot is kijelölhet.

(8) Ismeretlen személy ügyében eljárásra az a vámhatóság illetékes, amely az ügyben az első intézkedést tette.

(9)[8] A belföldön lakóhellyel, tartózkodási hellyel, székhellyel vagy telephellyel nem rendelkező személy (a továbbiakban: külföldi személy) adó- és bírságfizetési kötelezettségének érvényesítése (beszedése) érdekében szükséges cselekményt az országos parancsnok által kijelölt vámhatóság teszi meg.

(10)[9] A jövedéki termékek és az abból előállított termékek 32. § (20) bekezdés szerinti kötelező érvényű vámtarifa besorolásával kapcsolatos ügyekben első fokon a Vám-és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete (a továbbiakban: Vegyvizsgáló Intézet), másodfokon a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága jár el.

6. § (1) Jövedéki adóügyben vagy azzal összefüggő más adóügyben az olyan ellenőrzést, amelynél beáll az ismételt ellenőrzés tilalmának hatálya, a vámhatóság és az adóhatóság előzetes egyeztetés alapján, egy időben, egymás megállapításaira tekintettel köteles lefolytatni.

(2)[10] Amennyiben a rendőrség, a fogyasztóvédelmi felügyelőség, a közterületfelügyelet, az Országos Borminősítő Intézet, a vámhatóság hatósági feladatokat ellátó, de e törvény szerint hatáskörrel nem rendelkező szerve, továbbá bármely más hatóság a tevékenysége során a jövedéki termékkel összefüggő jogsértő magatartás gyanúját állapítja meg, a bizonyítékokat rögzíti, a jövedéki terméket a rá vonatkozó szabályok szerint lefoglalja, és ezt követően az ügyet az illetékes vámhatóságnak átadja.

Értelmező rendelkezések

7. § E törvény alkalmazásában

1.[11] jövedéki termék belföldi előállítása: a belföldön bármilyen alapanyag, termék felhasználásával, bármilyen eljárással végzett termelési, feldolgozási, kiszerelési (palackozási) tevékenység, amelynek eredményeként jövedéki termék jön létre, kivéve:

a) a kétütemű motorolaj motorbenzinhez keverését;

b)[12] az ásványolajok közé tartozó adalék legfeljebb 0,2 térfogatszázalék arányban üzemanyagba, tüzelő- és fűtőolajba történő bekeverését;

c) az ásványolajtermék színezését (beleértve a jelzőanyagot is), ha a színezés eredményeként a termék nyolc számjegyű vámtarifaszáma és adómértéke nem változik;

d)[13] az azonos adómértékű ásványolajtermék finomítói ásványolaj raktárban, illetve terméktávvezetékben történő, felhasználási cél szerinti átminősítését;

e)[14] a Magyar Gyógyszerkönyvben meghatározott alkoholtermék és benzin külön jogszabályban foglaltak szerint gyógyszer nagykereskedelmi tevékenység folytatására jogosító engedéllyel rendelkezők által történő csomagolását (kiszerelését), az azt megelőzően végzett mechanikai szűrését, illetve a gyógyszertárak által végzett gyógyszertári kiszerelését;

f) a bonbongyártáshoz felhasznált alkoholos gyümölcsből az alkoholtermék gyártási melléktermékként történő visszanyerését, ha azt a vámhatóságnak előzetesen bejelentették;

g)[15] az üzemanyagoknak a fuvarozás során vagy az üzemanyagtöltő állomáson, vagy a jövedéki engedélyes kereskedő telephelyén a lefejtéskor bekövetkező keveredését, ha azt a vámhatóságnak haladéktalanul bejelentették;

h) a vegyipari és gyógyszeripari hatóanyagok, intermedierek előállításához használt jövedéki termékek tisztítását, ha azt adómentes felhasználó végzi, és a tisztítással visszanyert jövedéki terméket vegyipari vagy gyógyszeripari adómentes felhasználó adómentes célra használja fel;

i) a növényi olajok oldószeres kivonással történő gyártásához zárt rendszerben felhasznált 2710 00 25 00 vámtarifaszámú ásványolaj visszanyerése, amennyiben a gyártási folyamatban újrafelhasználásra kerül;

j)[16] a 36. § (1) bekezdésének l) pontjában megnevezett biodízel és az igazoltan szabadforgalomba bocsátott, adózottan vásárolt 2710 00 66 01 vámtarifaszám alatti ásványolaj terméknek a gépjármű vagy jármű üzemanyagtartályában, üzemanyagtöltő állomáson történő összekeveredését;

k)[17]

l)[18] biológiai ecetet előállító üzemben a kettős fermentáció első lépéseként végzett alkoholos erjesztést, ha azt a vámhatóságnak előzetesen bejelentették, és a keletkezett félkész terméket ecet hozzáadásával haladéktalanul denaturálják;

2.[19] jövedéki termék importálása: a jövedéki termék külföldről belföldre, vámhatáron át történő behozatala vagy egyéb módon történő bejuttatása, valamint a jövedéki termék vámárunak vám adóraktárból a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: vámtörvény) rendelkezései szerint történő kiraktározása;

3.[20] vámtarifaszám: a Kereskedelmi Vámtarifa 1998. június 30-án hatályos szövegének áruazonosító számai. A tíz számjegynél kevesebb számjeggyel megadott vámtarifaszám esetén annak valamennyi alszámos bontása is ideértendő;

4. adóhatóság: az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és szervei;

5. vámhatóság: a Vám- és Pénzügyőrség és szervei;

6.[21] adóraktár (ideértve az 54/E. § szerinti egyszerűsített adóraktárt is): az a fizikailag (pl. fallal, kerítéssel, mérési ponttal) elkülönített - terméktávvezeték adóraktár kivételével -, helyrajzi számmal beazonosított, egy technológiai egységet képező üzem, raktár, ahol az e törvényben meghatározott engedély birtokában jövedéki termék előállítása folyik, illetve ahol olyan jövedéki termék tárolását, raktározását végzik, amely után az adót még nem fizették meg;

7. adóraktár engedélyese: az a személy, aki (amely) az adóraktárban - az e törvényben meghatározott engedély birtokában - jövedéki termék előállítására, illetve olyan jövedéki termék tárolására, raktározására jogosult, amely után az adót még nem fizették meg;

7.a)[22] felhasználói engedélyes: az a személy, aki - az e törvényben meghatározott engedély birtokában - jogosult a beszerzett teljesen denaturált alkoholtermék kiszerelésére;

8.[23] adómentes felhasználó: a jövedéki termék adómentes beszerzésére az e törvényben meghatározott engedéllyel rendelkező, a jövedéki terméket az e törvényben meghatározott adómentes célra felhasználó személy;

9. gazdasági tevékenység: a bevétel elérése érdekében vagy azt eredményező módon rendszeresen vagy üzletszerűen végzett tevékenység;

10.[24] szabadforgalomba bocsátás: a jövedéki termék adóraktárból, illetve adómentes felhasználó üzeméből történő kitárolása - kivéve, ha az adóraktárba, tranzitterületre, külföldre vagy adómentes felhasználó részére történik -, továbbá az adóraktárban a szőlőbornak a külön jogszabályban meghatározott termelői borkimérés céljára történő felhasználása, valamint az importált jövedéki termék belföldi forgalom számára történő vámkezelése vagy a vámhatóság olyan intézkedése, amelynek eredményeként a jövedéki terméket a belföldi forgalom számára vámkezeltnek kell tekinteni, ha a vámkezelést vagy az intézkedést követően a jövedéki terméket nem tárolják be adóraktárba vagy adómentes felhasználóhoz;

11. szabadforgalom: a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termékekkel folytatott gazdasági tevékenység;

12. kitárolás: a jövedéki termék fizikai mozgatása, amelynek közvetlen következményeként a jövedéki termék az adóraktár területét vagy az adómentes felhasználó üzemét, raktárát elhagyja;

13. betárolás: a jövedéki termék fizikai mozgatása, amelynek közvetlen következményeként a jövedéki termék az adóraktár területére vagy az adómentes felhasználó üzemébe, raktárába beszállításra kerül;

14. jövedéki ügy: a jövedéki termékkel, az adójeggyel, a zárjeggyel összefüggő adó- és egyéb kötelezettségek teljesítése, hatósági felügyelete, jövedéki ellenőrzése és az ezekkel kapcsolatos eljárás;

15. jövedéki adóügy: az olyan jövedéki ügy, amely a jövedéki adóztatási feladat ellátásával függ össze - ideértve az adójeggyel megfizetett általános forgalmi adó bevallását és az egyéb adókötelezettségek teljesítését, ellenőrzését is -, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárás;

16. importáló: az a személy, aki először szerez jogot arra, hogy az importált termék felett saját nevében rendelkezzen, illetve ilyen személy hiányában az, aki az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában az importált jövedéki terméket birtokolja;

17.[25] exportáló: az a személy, aki olyan jövedéki terméket értékesít, amelyet a vámhatóság végleges rendeltetéssel külföldre, tranzitterületre kiléptet, ideértve azt is, aki az üzemanyag petróleumot és a repülőbenzint nemzetközi légi forgalomban részt vevő belföldi és külföldi lajstromjelű olyan repülőgép üzemanyagtartályába tölti, amelynek külföldre távozását a határvámhivatal regisztrálja;

18.[26] megbízható adós: az a személy, aki legalább 2 éve engedéllyel végez adóraktárban folytatható tevékenységet, illetve aki legalább 2 éve folytat az e törvény szerinti jövedéki engedély birtokában jövedéki engedélyes kereskedelmi, export és import tevékenységet, és a vámtörvény szerint vámszempontból megbízható, terhére a jövedéki biztosíték e törvény 22. §-ának (5) bekezdése alapján történő megállapítására irányuló kérelem benyújtását, illetve a jövedéki biztosíték hivatalból történő, e törvény 22. §-ának (8) bekezdése szerinti felülvizsgálat megkezdését megelőző 2 évben összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó jövedéki bírságot vagy adóbírságot a vámhatóság vagy az adóhatóság jogerős határozattal nem állapított meg, továbbá a jövedéki biztosíték értékének - a 2 éves vizsgált időszakban összességében 10 százalékát meghaladó összegű, az esedékességet 30 nappal meghaladóan rendezett vagy rendezetlen adótartozása nem volt, kivéve az olyan adótartozást, amelyre fizetési könnyítést (fizetési halasztás, részletfizetés) engedélyeztek;

19. megbízható adómentes felhasználó: az a személy, aki a vámtörvény szerint vámszempontból megbízható, legalább 2 éve folyamatosan jogosult jövedéki termék adómentes beszerzésére, és terhére jogerős határozattal a keretengedély iránti kérelem vagy a keretengedély módosítására irányuló kérelem benyújtását megelőző 2 évben összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó jövedéki bírságot vagy adóbírságot a vámhatóság vagy az adóhatóság nem állapított meg, továbbá a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó összegű, az esedékességet 30 nappal meghaladóan rendezett vagy rendezetlen adótartozása nem volt, kivéve az olyan adótartozást, amelyre fizetési könnyítést (fizetési halasztás, részletfizetés) engedélyeztek.

20.[27] aroma: a Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-88/388. számú, 1998. szeptember 1-jén hatályos előírásának 1. § 2. pontjában meghatározott kémiai anyag;

21.[28] intermedier: a nyersanyagtól a vegyipari és gyógyszeripari késztermékig terjedő gyártási folyamat egyes fázisaiban előálló gyártásközi vegyi termék.

22.[29] bioetanol: a 2207 10 00 99 vámtarifaszám alá tartozó, kizárólag mezőgazdasági eredetű alapanyagból előállított alkoholtermék.

II. Fejezet

ADÓKÖTELEZETTSÉG

Adókötelezettség keletkezése

8. § (1)[30] Ha e törvény másként nem rendelkezik, adókötelezettség keletkezik, ha

a) a jövedéki terméket belföldön előállítják;

b) a jövedéki terméket importálják.

Az adó alanya az a) pont esetében a jövedéki terméket előállító személy - amennyiben a jövedéki termék előállítása adóraktárban történik, az adóraktár engedélyes -, a b) pont esetében az importáló.

(2) Az adókötelezettség a jövedéki terméket belföldön előállító, illetve importáló személy helyett a betároló adóraktár engedélyesét, illetve adómentes felhasználót terheli a jövedéki termék adóraktárba vagy az adómentes felhasználó üzemébe történő betárolásának a visszaigazolásával. Ez nem érinti a jövedéki terméket belföldön előállító, illetve importáló személy bejelentési, bevallási, nyilvántartási, bizonylat kiállítási és megőrzési, valamint adatszolgáltatási kötelezettségét (a továbbiakban: egyéb adókötelezettség). E bekezdés szerinti adókötelezettség esetében az adó alanya a jövedéki terméket betároló adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó.

Adómentes jövedéki termék

9. § (1)[31] Adómentes a vámtörvény szerint vámmentesen vámkezelt üzemanyag és áruminta, továbbá a vámtörvény 109. §-ának (1) és (3)-(5) bekezdése alapján vámmentesen vámkezelt jövedéki termék.

(2) Adómentes a jogszabályban meghatározott mértékig a nem kereskedelmi forgalomban vámkedvezményben részesülő termékimport.

III. Fejezet

ADÓFELFÜGGESZTÉS

Az adófelfüggesztés esetei

10. § (1) Az adókötelezettség keletkezésének 8. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése szerinti esetében az adófelfüggesztés az adómegállapítás és az adófizetés halasztása. Az adókötelezettség keletkezésének 8. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetében az adófelfüggesztés az adó fizetésének halasztása. Az adómegállapítással egy tekintet alá esik a vámhatóság minden olyan intézkedése, amelyet a vámteher biztosítása érdekében tesz. Az adófelfüggesztés nem érinti az adóalany egyéb adókötelezettségét.

(2) A jövedéki termék jogszerű belföldi előállításával keletkező, illetve az adóraktár engedélyesét, valamint az adómentes felhasználót a jövedéki termék adóraktárba, illetve az adómentes felhasználó üzemébe, raktárába történő betárolása következtében terhelő adómegállapítási és adófizetési kötelezettség adófelfüggesztés alatt áll, amíg a jövedéki terméket

a) az adóraktár engedélyese az adóraktárában tárolja, raktározza;

b) az adómentes felhasználó az üzemében, raktárában tárolja, raktározza;

c) az adóraktár engedélyese az adóraktárából, illetve az adómentes felhasználó az üzeméből, raktárából a 11. § feltételeinek megfelelően adófelfüggesztéssel szállítja, és a betárolás, a külföldre, tranzitterületre való kiléptetés visszaigazolása még nem történt meg, de legfeljebb a kitárolást követő 30. napig.

(3) A jövedéki termék importálásával keletkező adófizetési kötelezettség adófelfüggesztés alatt áll azon jövedéki termék után, amelyet az importáló a vámkezelést követően a 11. § feltételeinek megfelelően adófelfüggesztéssel szállít, és a betárolás, a külföldre, tranzitterületre való kiléptetés visszaigazolása még nem történt meg, de legfeljebb a belföldi forgalom számára való vámkezelést követő 30. napig.

(4) Ha az adóraktári engedély megszűnik - kivéve a (6), (7) bekezdésben foglalt esetet -, az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség továbbra is adófelfüggesztés alatt áll a készleten maradt jövedéki terméknek másik adóraktárba történő betárolásáig vagy a szabadforgalomba bocsátásáig, de legfeljebb az engedély megszűnését követő 30. napig.

(5) Ha az adómentes felhasználó keretengedélye megszűnik - kivéve a (6), (7) bekezdésben foglalt esetet -, az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség továbbra is adófelfüggesztés alatt áll a készleten maradt jövedéki terméknek adóraktárba való betárolásáig, de legfeljebb az engedély megszűnését követő 30. napig.

(6) Ha az adóraktári engedély, illetve az adómentes felhasználó keretengedélye felszámolási eljárás miatt szűnik meg, az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség továbbra is adófelfüggesztés alatt áll a készleten maradt jövedéki terméknek a felszámolási eljárás keretében történő szabadforgalomba bocsátásáig vagy másik adóraktárba való betárolásáig, de legfeljebb a vagyonfelosztásról szóló végzés alapján a jövedéki termék hitelező részére történő kitárolásáig.

(7) Ha az adóraktári engedély, illetve az adómentes felhasználó keretengedélye végelszámolás miatt szűnik meg, az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség továbbra is adófelfüggesztés alatt áll a készleten maradt jövedéki terméknek a végelszámolás keretében történő szabadforgalomba bocsátásáig vagy másik adóraktárba való betárolásáig, illetve a vagyonfelosztást követően történő kitárolásáig, de legfeljebb a végelszámolás kezdő időpontjától számított 180 napig.

Adófelfüggesztéssel történő szállítás

11. § (1) A jövedéki termék adófelfüggesztéssel szállítható

a) adóraktárból, adómentes felhasználótól, illetve az importálást követően adóraktárba;

b) adóraktárból, illetve az importálást követően adómentes célra, adómentes felhasználó részére;

c) adóraktárból, illetve az importálást követően végleges rendeltetéssel külföldre vagy tranzitterületre, kivéve, ha az a tranzitterületen felhasználásra kerül;

d) az importálást követően, ha a jövedéki termék vámkezelése aktív feldolgozásban vagy ideiglenes behozatalban történik;

e) az importálást követően a belföldi forgalom számára való vámkezelés céljából történő árutovábbítási eljárásban.

f)[32] adómentes felhasználás esetén az adómentes felhasználó keretengedélyében szereplő telephelyei között;

g)[33] adóraktárból az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi CII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői és polgári állománya részére a 13. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti esetben.

h)[34] - amennyiben bioetanol a szállított termék - az alkoholtermék adóraktárból a kőolajfinomító adóraktárba a 2909 19 00 00 vámtarifaszám alá tartozó etil-tercier-butil-éter (a továbbiakban: ETBE) előállítása céljára.

(2) Az importált jövedéki termék adóraktárba, adófelfüggesztés mellett történő szállításához az importáló bemutatja azt az adóraktári engedélyt, ahova az importált jövedéki terméket szállítják, továbbá - ha az importáló személye nem azonos az adóraktár engedélyesének személyével - az adóraktár engedélyesének az importált jövedéki termék befogadásáról adott nyilatkozatát.

(3) Az importált jövedéki termék adómentes célra, adómentes felhasználó részére adófelfüggesztés mellett történő szállításához az importáló bemutatja az adómentes felhasználó keretengedélyét és nyilatkozatát a még rendelkezésére álló adómentes beszerzési keretről, továbbá - ha az importáló személye nem azonos az adómentes felhasználó személyével - az adómentes felhasználó megbízását a jövedéki termék importálására.

(4) A jövedéki termék adófelfüggesztéssel történő szállítása csak az (5) bekezdés szerinti termékkísérő okmánnyal megengedett.

(5)[35] A termékkísérő okmány az adófelfüggesztéssel szállított jövedéki termék származásának, eredetének, valamint adóraktárba való be-, illetve kitárolásának, adómentes felhasználó részére történő átadásának, az adómentes felhasználó keretengedélyében szereplő telephelyei közötti szállításnak, külföldre, tranzitterületre való kiléptetésének az igazolására szolgáló bizonylat. A termékkísérő okmány a kiállítójának, a címzettnek, a fuvarozónak a megnevezését, a szállított jövedéki termék azonosítását és mennyiségi adatait, továbbá a kitárolásra, betárolásra, beléptetésére, kiléptetésre vonatkozó adatokat és igazolásokat tartalmazza. A belföldön átviteli (tranzit) rendeltetéssel átszállított jövedéki termék esetében az árut kísérő vámokmány termékkísérő okmánynak minősül. Jogszabály egyéb bizonylat termékkísérő okmányként való elfogadásáról is rendelkezhet.

(6) A termékkísérő okmányt a jövedéki terméket kitároló adóraktár, adómentes felhasználó, illetve az importáló állítja ki. A jövedéki terméket fogadó adóraktár engedélyes, adómentes felhasználó a betárolást köteles a termékkísérő okmányon a kitároló adóraktárnak, az adómentes felhasználónak, illetve - importált jövedéki termék esetén - annak a vámhatóságnak visszaigazolni, amely a vámkezelést végezte, és a jövedéki terméket az átvétellel egyidejűleg köteles a készletébe felvenni.

(7) A jövedéki termék külföldre, tranzitterületre való kiléptetése esetén a kiléptetést végző vámhatóság a termékkísérő okmányon igazolja a kiléptetés megtörténtét.

Az adófelfüggesztés megszűnése

12. § Az adófelfüggesztés megszűnik, ha

a) az adóraktár engedélyese vagy az adómentes felhasználó az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól, az importáló az adófizetési kötelezettség alól véglegesen mentesül (13. §), illetve

b) az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség beáll (14. §).

Végleges mentesülés az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól

13. § (1) Az adóraktár engedélyese - ha törvény másként nem rendelkezik - a felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól véglegesen mentesül, ha a kitárolt jövedéki terméket[36]

a) egy másik adóraktárba betárolták, és azt a betároló adóraktár engedélyese visszaigazolta a termékkísérő okmány egy példányán;

b) az adómentes felhasználó betárolta, és a betárolást visszaigazolta a termékkísérő okmány egy példányán;

c)[37] végleges rendeltetéssel külföldre, tranzitterületre kiléptették - ideértve azt az esetet is, ha

ca) az üzemanyag petróleumot és a repülőbenzint nemzetközi légi közlekedésben részt vevő külföldi és belföldi lajstromjelű repülőgép üzemanyagtartályába töltik nemzetközi repülés vagy a hatóságilag szabályozott éves légügyi felülvizsgálat, hajtóműcserék utáni hajtóműpróbák, gyakorló repülések, valamint a kormányzati (állami) repüléseket megelőző kötelező hatósági berepülések során való felhasználás céljából -,

cb) a gázolajat a külföldi és belföldi lajstromjelű, külföldi célállomású hajó üzemanyagtartályába töltik, feltéve, hogy a hajónak a gázolaj betöltését követően az első kikötése a határon történő jelentkezési kötelezettség kivételével Magyarországon kívül van -,

és azt a vámhatóság igazolta,

d)[38] a vámtörvény rendelkezései szerint vámáruként vámkezelték.

e)[39] - amennyiben az a 2710 00 26, 2710 00 27, 2710 00 29, 2710 00 32, 2710 00 51, 2710 00 66 01, 2710 00 67 01, 2710 00 68 01 vámtarifaszámú ásványolaj termék - az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi CII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői és polgári állománya részére a szolgálati járművek, légi járművek és hajók üzemanyag ellátása céljából, a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések szerint szállították ki és igazolták vissza az átvételt.

f)[40] - amennyiben az a 36. § (1) bekezdés c), d) és h) pontjában megjelölt termék - a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Kt.) szerint termékdíjköteles termékként szabadforgalomba bocsátással értékesítette, és a termékdíjat a Kt. szerint megfizette.

(2) Az adóraktár engedélyese véglegesen mentesül az adóraktárban tárolt azon jövedéki termékre felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól,

a)[41] amelyet az adóraktárban egy másik termék előállításához használtak fel, ideértve azt is, ha a kőolajfinomító adóraktár az ásványolaj termék előállítását szolgáló hőtermelésre vagy e célból segédanyagként használ fel ásványolaj terméket;

b) amelyet az adóraktárban a belső minőség-ellenőrzéshez szükséges vizsgálatok céljára - a hatályos jogszabályoknak, valamint szabványoknak megfelelő - mintavételi szabályzat szerint felhasználtak;

c) amelyet az adóraktárban az adóellenőrzés céljaira a vámhatóság felhasznált;

d) amelyet az adóraktárban az illetékes hatóság által végzett minőség-ellenőrzés céljaira átadtak;

e) amelyet az adóraktárban vagy onnan kitárolva a vámhatóság felügyelete mellett megsemmisítettek;

f) amely az adóraktárban vagy az adófelfüggesztéssel végzett szállítás során baleset vagy az adóraktár engedélyesének tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok következtében - kivéve a lopás esetét - igazoltan megsemmisült;

g) amely az adóraktárban az előállítás, tárolás, raktározás, illetve az adófelfüggesztéssel történő szállítás során keletkezett veszteség, legfeljebb a jogszabályban meghatározott mértékig;

h) amelyet a 48. §-ban meghatározott teljes denaturálással állítanak elő.

(3) Az adómentes felhasználó a felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól véglegesen mentesül, ha

a) a kitárolt jövedéki terméket adóraktárba betárolták, és azt az adóraktár engedélyese visszaigazolta a termékkísérő okmány egy példányán;

b)[42] a jövedéki terméket a keretengedélyben engedélyezett adómentes célra felhasználta, és -a 37. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott adómentes felhasználás esetén - az előállított ásványolaj termékre megfizette a Kt. szerint a termékdíjat;

(4) Az adómentes felhasználó véglegesen mentesül azon jövedéki termékre felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól,

a) amelyet az üzemében, raktárában a belső minőségellenőrzéshez szükséges vizsgálatok céljára a - hatályos jogszabályoknak, valamint szabványoknak megfelelő - mintavételi szabályzata szerint felhasznált;

b) amelyet az üzemében, raktárában az adóellenőrzés céljaira a vámhatóság felhasznált;

c) amelyet az üzemében, raktárában az illetékes hatóság által végzett minőség-ellenőrzés céljaira adtak át;

d) amelyet az üzemében, raktárában, vagy onnan kitárolva a vámhatóság felügyelete mellett megsemmisítettek;

e) amely az üzemében, raktárában vagy az adófelfüggesztéssel végzett szállítás során baleset vagy az adómentes felhasználó tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok következtében - kivéve a lopás esetét - igazoltan megsemmisült;

f) amely a tárolás, raktározás során keletkezett veszteség, legfeljebb a jogszabályban meghatározott mértékig.

(5) A (2) bekezdés b)-f) pontja és a (4) bekezdés a)-e) pontja szerinti végleges mentesítésre való jogosultságot a vámhatóság vizsgálati jegyzőkönyvével kell igazolni.

(6) Az importáló a felfüggesztett adófizetés alól véglegesen mentesül, ha

a) az importált jövedéki terméket adóraktárba vagy adómentes felhasználó üzemébe a vámhatóság által igazoltan betárolta és készletre vette, illetve vetette, és azt az adóraktár engedélyese vagy az adómentes felhasználó a vámkezelést végző vámhatóságnak visszaigazolta;

b) az importált jövedéki terméket végleges rendeltetéssel külföldre, tranzitterületre kiszállította, és azt a vámhatóság igazolta.

(7) Az adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó a 10. § (4), illetve (5) bekezdése szerint felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól véglegesen mentesül, ha jövedéki termékét egy másik adóraktárba betárolták, és azt a betároló adóraktár engedélyese a termékkísérő okmányon visszaigazolta.

(8) Az adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó 10. § (6) bekezdése szerint felfüggesztett adómegállapítási és fizetési kötelezettsége alól véglegesen mentesül, ha

a) a felszámolási eljárás során a jövedéki terméket a szabadforgalomba bocsátják, feltéve, hogy azt megelőzően vagy azzal egyidejűleg a vevő az adót igazoltan megfizette, vagy a felszámolási eljárás során a jövedéki terméket adóraktár engedélyese részére értékesítették, és az a jövedéki termék betárolását a termékkísérő okmányon visszaigazolta;

b) a jövedéki terméket a hitelező részére - a vagyonfelosztásról szóló végzés alapján - történő átadás céljából az adóraktárból, illetve az adómentes felhasználó üzemből, raktárából kitárolták, feltéve, hogy azzal egyidejűleg a hitelező az adót igazoltan megfizette, vagy - ha a hitelező adóraktár engedélyese - a betárolást a termékkísérő okmányon visszaigazolta.

(9) Az adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó végelszámolás miatt felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól véglegesen mentesül, ha a jövedéki terméket egy másik adóraktár betárolta, és azt a termékkísérő okmányon visszaigazolta, illetve, ha a vagyonfelosztás - a végelszámolás kezdő időpontjától számított 180 napon belül - megtörténik, és a jövedéki terméket e célból kitárolták, s ezzel egyidejűleg az adót igazoltan megfizették.

Az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség beállta

14. § (1)[43] A jövedéki termék szabadforgalomba bocsátásával, annak napján beáll az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség, kivéve a 13. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti esetet.

(2)[44] Amennyiben az adófelfüggesztéssel szállított, valamint a vám adóraktárból vámáruként kiraktározott jövedéki termék 13. § (1) bekezdés és (3) bekezdés a) pontja szerinti betárolásának, kiléptetésének, kiraktározásának, illetve a 13. § (1) bekezdésének e) pontja esetében az átvételnek a külön jogszabály rendelkezései szerinti igazolása a kitárolást követő 30 napon belül nem történik meg, a kitároló adóraktár engedélyesének, adómentes felhasználónak a kitárolást követő 31. napon beáll az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége, kivéve, ha az adóraktár engedélyese kétséget kizáróan igazolni tudja, hogy a 13. § (1) bekezdése c)-d) pontjában meghatározott végleges mentesüléssel járó esemény bekövetkezett, de az erről szóló igazolás a vámhatóságtól nem érkezett meg.

(3) Amennyiben az adófelfüggesztéssel szállított importált jövedéki termék 13. § (6) bekezdés a) pontja szerinti betárolásának az igazolása a belföldi forgalom számára történő vámkezelést követő 30 napon belül nem történik meg, az importálónak a belföldi forgalom számára történő vámkezelést követő 31. napon beáll az adófizetési kötelezettsége. Ha az árutovábbítási eljárásban vámkezelt importált jövedéki terméknek a rendeltetési vagy a kiléptetést végző vámhivatalnál a bemutatási határidő lejártáig nem történik meg a bemutatása, a határidő lejártát követő napon beáll az importáló adófizetési kötelezettsége.

(4)[45] A jövedéki termék 30. § (1) bekezdés szerint nem adómentes célra történő felhasználása esetén az adómentes felhasználónak a megállapított különbözetre (készlethiányra) a tárgynegyedév utolsó napján beáll az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége.

(5) A megszűnt adóraktári engedély jogosultjának, illetve a megszűnt keretengedély jogosultjának a 10. § (4), illetve (5) bekezdése szerint felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége beáll az (1) bekezdés szerint, továbbá, ha a jövedéki termék betárolását a fogadó adóraktár a kitárolást követő 30 napon belül nem igazolja vissza, a kitárolást követő 31. napon, egyébként pedig az adóraktári engedély, illetve a keretengedély megszűnését követő 31. napon.

(6) A megszűnt adóraktári engedély jogosultjának, illetve a megszűnt keretengedély jogosultjának a 10. § (6) bekezdése szerint felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége beáll, ha a jövedéki termék betárolását a fogadó adóraktár a kitárolást követő 30 napon belül nem igazolja vissza, a kitárolást követő 31. napon, valamint a kitárolás napján, ha a jövedéki terméket anélkül tárolják ki az adóraktárból, illetve az adómentes felhasználó üzeméből, raktárából, hogy a vevő, illetve a hitelező az adót igazoltan megfizette volna.

(7) A megszűnt adóraktári engedély jogosultjának, illetve a megszűnt keretengedély jogosultjának a 10. § (7) bekezdése szerint felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége beáll az (1) bekezdés szerint, továbbá, ha a jövedéki termék betárolását a fogadó adóraktár a kitárolást követő 30 napon belül nem igazolja vissza, a kitárolást követő 31. napon, illetve, ha anélkül tárolják ki a jövedéki terméket, hogy a vagyonfelosztás alapján azt átvevő személy az adót igazoltan megfizette volna, egyébként pedig, ha a végelszámolás kezdő időpontjától számított 180 nap letelt.

(8) Az adóraktár engedélyesének felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége beáll arra a jövedéki termékre,

a) amelyet az adófelfüggesztés időtartama alatt az adóraktárban nem termék előállításához, nem alapanyagként, vagy az adóraktárban belső égésű motorok üzemanyagaként, vagy tüzelőanyagként használnak fel;

b) amely a készletfelvétel során a nyilvántartás szerinti és a tényleges készlet olyan különbözete, amely meghaladja a külön jogszabály szerint elszámolható veszteséget.

c)[46] amely betárolásának a 13. § (1) bekezdés a)-b) pontja, illetve e § (2) bekezdése szerinti igazolása a külön jogszabályban az adófelfüggesztéssel történő szállítás veszteségére meghatározott elszámolható veszteséget meghaladóan nem történt meg.

(9) Az importáló felfüggesztett adófizetési kötelezettsége beáll, ha az aktív feldolgozásban vagy az ideiglenes behozatalban vámkezelt jövedéki termék vámáruval - a vámtörvény rendelkezései alapján - a külföldre történő visszaszállítással nem számol el.

15. § (1) Adófizetési kötelezettség keletkezik, ha

a)[47] a hatóságok által elkobzott, valamint a lefoglalt és előzetesen értékesíthető, vagy a vámhatóság által a vámraktárból értékesített jövedéki terméket (vámárut, árut) nem adóraktár vásárolja meg;

b) az adóraktár engedélyesének, illetve az adómentes felhasználónak a felszámolása során a jövedéki terméket szabadforgalomba bocsátják, kivéve, ha a vevő adóraktár engedélyese;

c) az adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó felszámolásának befejezésével vagy a vagyonfelosztásról szóló végzés alapján a jövedéki terméket a hitelezőnek történő átadás céljából kitárolják, kivéve, ha a hitelező adóraktár engedélyese;

d) az adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó végelszámolása esetén a vagyonfelosztást követően a jövedéki terméket e célból kitárolják.

(2)[48] Adófizetési kötelezettség keletkezik, ha

a) az adóraktáron kívül jogellenesen előállított vagy a jogellenesen importált jövedéki terméket megszerzik, birtokolják, szállítják, felhasználják vagy forgalomba hozzák, kivéve azt az esetet, ha a jövedéki termékkel egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemély bizonyítja, hogy az adott helyzetben a körülményekből egyértelműen következtethetett a jövedéki termék megszerzésének jogszerűségére;

b)[49] a 36. § (1) bekezdés n) pontja szerinti ásványolaj terméket az ott megjelölt módon kínálják, értékesítik vagy felhasználják, illetve a 0 adómérték alá tartozó biodízelt (36. § (1) bekezdés l) pont] a külön jogszabályban foglaltaktól eltérően használják fel;

c)[50] a szőlőtermelő az adóraktárból az 54/B. § (4) bekezdése rendelkezésének megsértésével vette át a szőlőbort adómentesen.

d)[51] a 68. § (2) bekezdése 1. pontjának b) alpontjában felsorolt üzemanyagok jövedéki engedélyes és nem jövedéki engedélyes kereskedelmét folytató személynél az üzemanyagok- vámhatóság által végzett készletfelvétellel megállapított - tényleges és nyilvántartás szerinti készletének 12 hónap forgalma alapján kimutatott különbözete meghaladja a külön jogszabály alapján elszámolható többletet.

e)[52] a 48. § szerinti felhasználói engedélyesnél a teljesen denaturált alkoholt nem engedélyezett célra használják fel;

16. § Az adófizetési kötelezettség esedékessé válásának ideje:

a) a jogellenes előállítás, illetve belföldi forgalomba hozatal esetén a jogellenes magatartás tanúsításának időpontja, ha pedig ez nem állapítható meg, a hatóság tudomására jutásának időpontja;

b) minden más esetben - ha e törvény másként nem rendelkezik - a meghatározott esemény bekövetkezésének időpontja.

Az adó fizetésére kötelezett személy

17. § (1) Az adót a fizetés esedékessé válásakor - a (2) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - a 8. §-ban meghatározott adóalany fizeti.

(2) Az adó fizetésére kötelezett

a) a 15. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetben a terméket megvásárló (átvevő) személy;

b) a 15. § (1) bekezdésének b) pontja esetében a vevő;

c) a 15. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetben a hitelező;

d) a 15. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott esetben a jövedéki terméket a vagyonfelosztást követően átvevő személy.

e)[53] a 15. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetben a szőlőtermelő.

f)[54] a 15. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a jövedéki engedélyes és a nem jövedéki engedélyes kereskedő.

g)[55] a 15. § (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott esetben a felhasználói engedélyes;

(3)[56] Adófizetésre kötelezett személy továbbá az is, aki az adózatlan jövedéki terméket e törvény rendelkezéseitől eltérő módon, jogellenesen megszerzi, birtokolja, szállítja, felhasználja vagy forgalomba hozza, valamint aki (amely) a 36. § (1) bekezdés n) pontjában megjelölt ásványolaj terméket az ott megjelöltek szerint kínálja, értékesíti vagy felhasználja, továbbá az, aki a 0 adómérték alá tartozó biodízelt a külön jogszabályban foglaltaktól eltérően használja fel. Ha az előbbi cselekményeket az alkalmazott munkakörében eljárva követi el, az adófizetésre kötelezett személynek a munkáltató minősül.

IV. Fejezet

AZ ADÓRAKTÁR MŰKÖDTETÉSÉNEK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

Adóraktári engedély

18. § (1) Adóraktár kizárólag a vámhatóság által kiadott érvényes engedéllyel (a továbbiakban: adóraktári engedély) működtethető.

(2) Azon jövedéki termék, amelyre e törvény adómértéket állapít meg,

a) kizárólag olyan adóraktárban állítható elő - ideértve a jövedéki termék palackozását, kis egységű kiszerelését is -, melynek működtetője e termék előállítására vonatkozó adóraktári engedéllyel rendelkezik;

b) importálás esetén az adó megfizetése nélkül - az adómentes felhasználó üzemén, raktárán, a tranzitterületen kívül, illetve az ideiglenes behozatal esetét kivéve - csak adóraktárba tárolható be, és ott tárolható, raktározható;

c) betárolás esetén az adó megfizetése nélkül - a tranzitterület, az adómentes felhasználó üzeme, raktára kivételével - csak adóraktárban tárolható, raktározható.

(3) Jövedéki termék vámszabadterületen történő előállítása és tárolása, illetve vámraktárban való tárolása is - kivéve a vámhivatal által üzemeltetett vagy bérelt vámraktárat - csak érvényes adóraktári engedéllyel megengedett.

(4)[57] Nem kell alkalmazni a (2) bekezdés rendelkezését a 36. § (1) bekezdésének c), d) és h) pontjában megjelölt, a Kt. szerint termékdíjköteles terméknek a 37. § (1) bekezdésének j) pontja szerinti adómentes felhasználás keretében történő előállítása esetében.

(5)[58] Az adóraktárban az adóraktár engedélyesének saját tulajdonú jövedéki termék előállítása, betárolása és raktározása, más termék előállításához való felhasználása mellett

a) más személy tulajdonát képező jövedéki termék adóraktár engedélyes általi előállítása, más termék előállításához való felhasználása,

b) nem az adóraktár engedélyes tulajdonát képező jövedéki termék más személy általi előállítása, más termék előállításához való felhasználása,

c) más személy tulajdonát képező, betárolt jövedéki termék raktározása

is végezhető, feltéve, ha az a) -c) pont szerinti előállításról, felhasználásról, betárolásról, raktározásról a felek írásban megállapodtak.

19. § (1) Adóraktári engedélyre olyan személy jogosult,[59]

a)[60] aki könyvvezetési kötelezettségének - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kettős könyvvezetés szabályai szerint tesz eleget, továbbá olyan nyilvántartási, bizonylati rendszert alkalmaz, hogy annak alapján a felhasznált alapanyag, valamint a termelt, a raktározott jövedéki termék mennyiségi számbavétele ellenőrizhető;

b)[61] akinek a vámhatóság, az adóhatóság felé nincs meg nem fizetett vám- vagy adótartozása, társadalombiztosítási járulék tartozása, kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek, továbbá, aki nyilatkozik arról, hogy egyéb köztartozása sem áll fenn;

c) aki nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt;

d) aki a 22. § szerinti jövedéki biztosítékot nyújtja (rendelkezésre bocsátotta, letétbe helyezte vagy átutalta);

e) aki az adóraktári engedély kiadása évét követő évtől független könyvvizsgáló által hitelesített (auditált) mérleggel rendelkezik;

f)[62] aki a termékmérlegre vonatkozó adatszolgáltatási és az adóbevallási kötelezettségét a vámhatósággal közvetlen számítógépes kapcsolati rendszerben, elektronikus úton teljesíti.

(2)[63] Az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező személy, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) szerinti mezőgazdasági őstermelő mentesül a kettős könyvvezetés és a mérleg hitelesítés kötelezettsége alól, ha az egyéni vállalkozókra az Szja törvény 5. számú mellékletében előírt nyilvántartást vezet.

(3) Nem adható engedély, ha a kérelmező természetes személyt vagy a kérelmező szervezet vezetőjét, vezető tisztségviselőjét, gazdasági bűncselekmény vagy a közélet tisztasága elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték, és a kérelem benyújtásakor még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól.

20. § (1) A kérelmező a 19. §-ban foglalt feltételek fennállása esetén is csak arra a termékgyártásra, raktározásra, tárolásra használt üzemre, raktárra kaphat engedélyt, ahol az előállított, raktározott jövedéki termékek biztonságos tárolásához, pontos mennyiségi számbavételéhez, a hatósági felügyelet ellátásához, az ellenőrzések folytatásához szükséges tárgyi feltételek adottak, továbbá, amelyre rendelkeznek azokkal a hatósági engedélyekkel és szakhatósági hozzájárulásokkal, amelyeket jogszabály az adóraktárban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához külön előír.

(2) Az adóraktári engedély (1) bekezdés szerinti feltételeit a vámhatóság előzetesen a helyszínen is megvizsgálja.

21. § (1) Az adóraktári engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a tevékenység és a jövedéki termék megjelölését;

b) az éves szinten várhatóan előállításra kerülő adóköteles jövedéki termék mennyiségét, valamint az adó megfizetése nélkül betárolt, raktározásra, tárolásra kerülő jövedéki termék mennyiségét;

c) a kérelmező nevét, megjelölését (adóraktár engedélyese);

d) a nyilvántartási és bizonylati rend bemutatását;

e) az adóraktár címét, helyrajzi számát, helyszínrajzát és berendezésének, valamint a technológiának a leírását;

f) a termékkísérő okmány aláírására jogosultak körét;

g) a kérelmező nyilatkozatát a felajánlott jövedéki biztosíték összegéről és teljesítésének módjáról;

h) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy vállalja az engedély kiadását követő évtől a mérleg hitelesítési kötelezettséget;

i) a kérelmező nyilatkozatát a közvetlen számítógépes kapcsolati rendszernek a 19. § (1) bekezdés f) pontja szerint történő kialakításáról.

(2) Több adóraktárra kért engedély, illetve az engedély módosítása esetében a kérelmező, illetve az engedélyes az (1) bekezdés b) pontjában foglalt adatokat összesítve - az adóraktárak közötti átszállításokból adódó halmozódásokat kiszűrve - adja meg.

(3) Az engedélykérelemhez csatolni kell a 19. és 20. §-ban előírt feltételek teljesítését igazoló eredeti okmányokat, iratokat, nyilatkozatokat, dokumentációkat vagy azok hitelesített másolatát.

(4) A vámhatóság az adóraktár működését a kérelemben foglaltaknak megfelelően a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül engedélyezi, vagy a kérelmet elutasítja. A vámhatóság az adóraktári engedélyt a 22. § szerinti jövedéki biztosíték nyújtásának igazolását követő 15 napon belül adja ki.

(5) Az adóraktári engedély a kérelmező nevére szól. Az adóraktári engedély mellékletét képezi az adóraktár engedélyes által működtethető adóraktárra, több adóraktár esetén az adóraktáranként kiállított adóraktár-betétlap.

(6)[64] Az adóraktári engedély mellékleteként az adóraktárra kiállított adóraktár-betétlapon kell rögzíteni a tevékenységet és a jövedéki terméket, amelyre az engedély szól. Adóraktár a 3. § (2) bekezdésének a) -g) pontjában foglalt termékcsoportok egyikére engedélyezhető azzal az eltéréssel, hogy

a) a 3. § (2) bekezdésének b), d), e) és f) pontjában megjelölt jövedéki termékek ugyanabban az adóraktárban is előállíthatók,

b) a vegyipari és gyógyszeripari felhasználás során szennyezetté vált alkoholtermék, illetve ásványolaj önálló tevékenység keretében történő tisztítása (regenerálása) egy adóraktáron belül is végezhető az alkohol regeneráló és denaturáló üzemre és az ásványolaj regeneráló üzemre előírt feltételek egyidejű betartása mellett, a 22. § (4) bekezdésének figyelembevételével.

(7) Az adóraktár engedélyese az engedélykérelemben megadott, illetve az engedélyben rögzített adatok változását haladéktalanul köteles a vámhatósághoz bejelenteni, abban az esetben is, ha az egyébként az adóraktári engedély módosítását nem igényli.

(8) Ha az adóraktár engedélyese további adóraktár működtetését, vagy adóraktárában az engedélyezett tevékenység bővítését vagy szűkítését kéri, az adóraktári engedélye módosítására irányuló kérelmet kell benyújtania.

(9) Ha az adóraktár engedélyesének személye pusztán más társasági vagy gazdálkodó szervezeti formává való átalakulás miatt változik, a (8) bekezdésben, illetve az e törvény végrehajtási rendeletében (a továbbiakban: végrehajtási rendelet) foglaltak szerint az adóraktári engedély módosítását kell kérni.

(10) A vámhatóság az engedély megadásánál figyelembe vett feltételeket folyamatosan, illetve a 22. § (8) bekezdésében foglaltak szerint vizsgálja. A tevékenység gyakorlása helyi körülményeinek olyan megváltozása esetén, amely az adóraktárban az adófizetési kötelezettség szempontjából jelentős adatok megállapítását, ellenőrzését, illetve a 20. § (1) bekezdésében előírt feltételek fennállását veszélyeztetik, az adóraktár engedélyesét a vámhatóság felszólítja a hiányosság megszüntetésére. Ha arra a felszólításban megadott határidőn belül nem kerül sor, a vámhatóság az adóraktárra kiállított engedélyt visszavonja.

Jövedéki biztosíték

22. § (1) Az adófelfüggesztéssel történő szállítással és az adófizetési kötelezettség teljesítésével járó adókockázatra az adóraktár engedélyesének jövedéki biztosítékot kell nyújtania. A felajánlott jövedéki biztosíték összegét és teljesítésének módját a vámhatóság az e törvényben és a végrehajtási rendeletben foglaltak alapján elfogadja, vagy az engedély iránti kérelemmel együtt visszautasítja.

(2) A jövedéki biztosíték összegét - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - az e törvényben meghatározott értékhatárok között, a jövedéki termék 21. § (1) bekezdés b) pontja szerinti mennyiségére számított adótartalom egytizenketted részének alapulvételével kell meghatározni. A 21. § (2) bekezdésében foglalt esetben a jövedéki biztosítékot az adóraktárakra összesített adatokat figyelembe véve, az adóraktár engedélyesére kell megállapítani.

(3) A 18. § (3) bekezdése szerinti adóraktári engedély esetében jövedéki biztosítékként a vámtörvényben előírt és teljesített vámbiztosíték szolgál.

(4) Ha az adóraktár engedélyesének adóraktárában vagy adóraktárainak egyikében a 21. § (6) bekezdés szerint többféle jövedéki termékcsoport is előállítható, raktározható, tárolható, a nyújtandó jövedéki biztosíték értékhatárainál a termékcsoportokra meghatározott értékhatárok közül a legmagasabbat kell figyelembe venni.

(5) A jövedéki biztosíték a (2) bekezdésben meghatározott összeg fele, ha az adóraktári engedélyt kérelmező vagy az adóraktár engedélyese megbízható adós.

(6)[65] A jövedéki biztosíték összegét hivatalból vagy kérelemre módosítani kell, ha az annak elfogadásánál figyelembe vett feltételek vagy körülmények megváltoztak. A jövedéki biztosíték csökkentése - ideértve az (5) bekezdés alapján lehetséges csökkentést is - kizárólag kérelemre történik.

(7) Az adóraktár engedélyese köteles a vámhatóságnak bejelenteni a jövedéki biztosíték megállapításánál figyelembe vett és az időarányos tényszámok alapján éves szinten várható termékelőállítás és betárolás mennyiségi adatainak olyan eltérését, amelynek alapján a jövedéki biztosíték több, mint 25 százalékkal való megemelése indokolt.

(8) Hivatalból kötelező a jövedéki biztosíték összegének felülvizsgálata az adóraktári engedély kiadását követő legfeljebb 6 hónap elteltével, illetve azt követően évente, továbbá a (7) bekezdés szerinti esetben.

(9) A biztosíték összegének hivatalból történő felemelése esetén az adóraktár engedélyese az első fokú határozat, illetve - fellebbezés esetén - a másodfokú határozat közlésétől számított 30 napon belül köteles gondoskodni a biztosíték kiegészítéséről. A biztosíték összegének csökkentése esetén a vámhatóság haladéktalanul intézkedik a különbözet felszabadításáról, illetve visszafizetéséről.

(10) Ha az adóraktári engedély megszűnik, a jövedéki biztosíték csak a készleten maradt jövedéki termék utáni adó e törvény szerinti teljesítését követően szabadítható fel.

(11)[66] A jövedéki biztosíték készpénz, vagy belföldi székhelyű hitelintézet által vállalt vagy felülgarantált bankgarancia, vagy az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által adott garancia (a továbbiakban együtt: bankgarancia) lehet. A készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték után a vámhatóságnak kamatfizetési kötelezettsége nincs. Bankgaranciaként a visszavonhatatlan vagy a kizárólag olyan visszavonható bankgarancia fogadható el, amely a visszavonás lehetőségét a vámhatóság jóváhagyásához is köti. A vámhatóság a bankgarancia visszavonását akkor hagyja jóvá, ha az adóraktár engedélyesnek nincs adótartozása. A bankgarancia érvényességének lejártát legalább 60 nappal megelőzően az érvényesség lejártának napját követő naptól érvényes újabb bankgaranciát kell a vámhatósághoz benyújtani, hogy a 19. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt feltétel teljesítettnek tekinthető legyen.

(12)[67] A jövedéki biztosíték - ideértve a (3) bekezdés szerint jövedéki biztosítékként szolgáló vámbiztosítékot is - az esedékességkor, végrehajtható adó-, adóelőleg-, termékdíj-, bírság-, pótléktartozás, zárjegyhiány [50. § (5) bekezdés], a 63. § (7) bekezdés rendelkezései szerint teljesíteni elmulasztott halasztott fizetési kötelezettségre és az adóraktár engedélyesét terhelő költség fedezetére, illetve - amennyiben a vámtörvény rendelkezése szerint a jövedéki biztosíték a vámbiztosítékba beszámítható - a jövedéki termék meg nem fizetett vámterhére vehető igénybe a végrehajtás szabályai szerint, ha az adóraktár engedélyese önkéntesen nem teljesít. A követelés érvényesítésére külön határozat nélkül a vámhatóság jogosult.

Adóraktári engedély megszűnése

23. § (1) Az adóraktári engedély megszűnik, ha

a)[68] az adóraktár természetes személy engedélyese meghalt, kivéve, ha özvegye vagy örököse az adóraktárban végzett vállalkozói tevékenység folytatásának szándékát az esemény bekövetkezését követő 30 napon belül a vámhatósághoz bejelenti, és az e törvényben előírt feltételeknek megfelel;

b) a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet jogutód nélkül megszűnik;

c) az engedélyt visszaadják;

d) az engedélyt a vámhatóság visszavonja.

(2) A vámhatóság visszavonja az adóraktári engedélyt, amennyiben

a) az adóraktár engedélyese ellen felszámolási eljárás indult;

b)[69] az adóraktár engedélyese az adóhatósághoz, illetve a vámhatósághoz teljesítendő adóbevallási, adófizetési, vámteher fizetési vagy a társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettségét a határidőt, illetve az esedékességet 60 nappal meghaladóan késedelmesen teljesítette, vagy azt követően sem teljesítette, vagy a vámhatóság, illetve az adóhatóság a vizsgált időszakra vonatkozó adókötelezettség 10 százalékát meghaladó adóhiányt jogerősen állapít meg, és a magatartás jellegére tekintettel az adóbírság mérséklését adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) 171. §-ának (2) bekezdése kizárja;

c) az adóraktár engedélyese a 21. § (10) bekezdése szerinti hiányosság megszüntetésére a vámhatóság által megadott határidőn belül nem intézkedik;

d) a felemelt biztosíték összegét a határozat kézbesítését követő 30 napon belül nem teljesítik;

e) a 19. § (1) bekezdés a), d)-f) pontjában és (3) bekezdésében meghatározott feltételek nem teljesülnek.

(3) Az engedély visszavonásáról hozott határozat a fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

(4) Ha az adóraktár engedélyese több adóraktár működtetésére rendelkezik jogosultsággal, és e jogosultsága csak az egyik adóraktárára vonatkozóan szűnik meg, a megszűnést, illetve az engedély visszavonása esetén az erről szóló határozat közlését követő 30 napon belül köteles az adóraktár termékmérleg nyilvántartását a megszűnés napjával lezárni, és készletfelvétellel megállapítani a tényleges zárókészletet. Ennek megtörténtét a vámhatóság a helyszínen igazolja.

(5) Ha az adóraktár engedélyesének az adóraktári engedélye (jogosultsága) szűnik meg, valamennyi adóraktárára vonatkozóan kell a (4) bekezdés szerint eljárni, és adóraktáranként részletezve és összesítve kell az ott meghatározott kötelezettséget teljesíteni. A jövedéki biztosíték csak a készleten maradt jövedéki termék utáni adó e törvény szerinti rendezését követően szabadítható fel.

(6) Annak a fizikai helynek, amely az adóraktári engedély visszavonásáig adóraktárként működött, ismételten adóraktárként való működése csak azt követően engedélyezhető, ha a korábbi adóraktár engedélyesnek a jövedéki termék utáni adóval, általános forgalmi adóval és vámmal kapcsolatos valamennyi tartozása megfizetésre került.

(7)[70] Az adóraktári engedély megszűnése esetén az adóraktár engedélyese - az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben annak özvegye vagy örököse - köteles a kiadott adóraktári engedély eredeti példányát és annak hiteles másolatait a megszűnés napjától számított 5 munkanapon belül visszaszolgáltatni az engedélyt kiadó vámhivatal részére.

Az adóraktár bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási kötelezettsége

24. § (1)[71] Adóraktárból a jövedéki termék

a) adófelfüggesztés mellett - a 11. § (5) bekezdésének harmadik, negyedik mondatában foglalt rendelkezés szerinti eltéréssel - csak termékkísérő okmánnyal tárolható ki,

b) szabadforgalomba - kivéve a sűrített gáztöltő adóraktárat - az eredet igazolására alkalmas bizonylat (a továbbiakban: egyszerűsített kísérő okmány) egyidejű kiállításával és a szállítást végző részére történő átadásával bocsátható. Az egyszerűsített kísérő okmány az adófizetési kötelezettség megállapításához szükséges adatokat, a feladó, a vevő (címzett), a fuvarozó azonosításához szükséges adatokat tartalmazza.

(2) A termékkísérő okmány és az egyszerűsített kísérő okmány szigorú számadású bizonylat, amellyel kapcsolatban elkövetett jogsértésre a számlára, a nyugtára, a számlát helyettesítő okmányra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Az adóraktár engedélyes bizonylatokkal alátámasztott nyilvántartási rendjének alkalmasnak kell lenni arra, hogy annak alapján az adóraktárban keletkezett adókötelezettség, a felfüggesztett és az esedékessé vált adófizetési kötelezettség bármikor megállapítható, illetve ellenőrizhető legyen.

(4) Az adóraktárban jövedéki termékenként - a dohánytermékek kivételével a vámtarifaszám legalább 6 számjegyű, illetve az ásványolaj termékeknél legalább 8 számjegyű bontásában - külön-külön termékmérleg nyilvántartást is kell vezetni. A vámhatóság a termékmérleg ennél mélyebb termékbontású vezetését is előírhatja az ellenőrizhetőség érdekében. A dohánygyártmány esetében cigaretta, szivar, szivarka és fogyasztási dohány bontásban, ezen belül az azonos fajlagos adómérték (ezer darab cigarettára, szivarra és szivarkára, 1 kilogramm fogyasztási dohányra számított adó) alá tartozó dohánygyártmány termékekre kell a termékmérleget vezetni.

(5) A jövedéki termék mennyiségét az adó alapjaként meghatározott mennyiségi egységben, illetve a cigaretta, szivar, szivarka esetében ezer darabban, a fogyasztási dohány esetében kilogrammban kimutatva kell a termékmérlegben szerepeltetni.

(6) A termékmérleg tartalmazza az adóraktárban előállított, tárolt jövedéki termék mennyiségének napi nyitó- és zárókészletét, valamint a készletnövekedéseket és -csökkenéseket, az adófizetési kötelezettség megállapításához szükséges jogcímek szerinti részletezettségben.

(7)[72] A termékmérleg adatait havonta le kell zárni, meg kell állapítani a tárgyhavi készletváltozásokat és a jövedéki termék zárókészletének mennyiségét.

(8) Az adóraktár engedélyese az adóraktárában tárolt adózott jövedéki terméket az adózatlan jövedéki terméktől elkülönítve köteles tárolni és a nyilvántartásaiban kimutatni.

25. § (1)[73] Az adóraktár engedélyese - kivéve a sűrített gáztöltő adóraktár engedélyesét - a jövedéki termék értékesítéséről vevőnként (címzettenként), - üzemanyagtároló adóraktárból a raktározott ásványolaj termék tulajdonosának történő kitárolás esetén tulajdonosonként - külön nyilvántartást is köteles vezetni, és az értékesített, kitárolt jövedéki termék értékét és mennyiségét havonta, tárgyhó végén összesíteni.

(2) A vevőnyilvántartás tartalmazza

a) vevőnként az értékesített terméket, annak számla szerinti mennyiségét és értékét, a számla számát, a termékkísérő okmány vagy az egyszerűsített kísérő okmány számát,

b) a vevő (címzett) nevét, székhelye (telephelye) címét, adóazonosító számát és - kereskedő vevő esetén - az e törvényben meghatározott engedélye számát,

c) a vásárlás és a teljesítés (kitárolás) időpontját.

V. Fejezet

A JÖVEDÉKI TERMÉK ADÓMENTES FELHASZNÁLÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Engedélykérelem, az engedély megadásának feltételei

26. § (1) A jövedéki termék adómentes célokhoz kötődő adómentes beszerzéséhez a jövedéki termék felhasználójának külön engedéllyel (a továbbiakban: keretengedély) kell rendelkeznie.

(2) Keretengedélyre az a kérelmező jogosult,

a) aki könyvvezetési kötelezettségének a kettős könyvvezetés szabályai, illetve egyéni vállalkozó esetében a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja-törvény) rendelkezései szerint tesz eleget, és olyan nyilvántartási, bizonylati rendszert alkalmaz, hogy annak alapján a beszerzett, felhasznált, készleten lévő jövedéki termék mennyisége megállapítható és ellenőrizhető;

b)[74] akinek a vámhatóság, az adóhatóság felé nincs meg nem fizetett vám- vagy adótartozása, társadalombiztosítási járulék tartozása, kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek, továbbá aki nyilatkozik arról, hogy egyéb köztartozása sem áll fenn;

c) aki nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt;

d) aki a (6) bekezdésben foglaltak szerint a keretengedély kiadását megelőzően jövedéki biztosítékot nyújtott;

e) aki az e törvényben meghatározott egyéb feltételekkel is rendelkezik.

(3) Nem adható keretengedély, ha a kérelmező természetes személyt, vagy a kérelmező szervezet vezetőjét, vezető tisztségviselőjét gazdasági bűncselekmény vagy a közélet tisztasága elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték, és a kérelem benyújtásakor még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól.

(4) A kérelmező a (2), (3) bekezdésben foglalt feltételek fennállása mellett is csak akkor kaphat keretengedélyt, ha

a)[75] a jövedéki terméket az e törvény szerinti adómentes célra felhasználó üzem, illetve a jövedéki termék raktározására, tárolására szolgáló raktár kialakítása, berendezése a beszerzett jövedéki termék biztonságos tárolására és a felhasználás, valamint a készlet pontos megállapítására alkalmas;

b) nyilvántartási és bizonylati rendje a felhasznált és a jövedéki termék felhasználásával előállított termék pontos számbavételét lehetővé teszi;

c) rendelkezik az üzemre, a raktárra, illetve az ott folytatott tevékenységre jogszabályban külön megkövetelt hatósági engedélyekkel és szakhatósági hozzájárulásokkal;

d) a hatósági felügyelet ellátásához, az ellenőrzések folytatásához szükséges tárgyi feltételek adottak.

(5) A vámhatóság a keretengedély megadása előtt vizsgálja a felhasználási célt és a kérelemben a 38., 47. § szerint megadott igény megalapozottságát, továbbá a kérelmező üzemében, raktárában előzetesen helyszíni szemlét tart.

(6)[76] Az adómentes felhasználási cél megvalósulásának kockázatára a keretengedély megadásához jövedéki biztosítékot kell előzetesen felajánlani, és annak vámhatósági elfogadása után teljesíteni a tárgyidőszakra [27. § (2) bekezdés] engedélyezett keretmennyiség havi időarányos mennyisége és a hatályos adómérték alapján számított adóösszeg erejéig, de legfeljebb a különös rendelkezésekben meghatározott mértékig. A jövedéki biztosítéknak a keretengedély érvényességét követő 90 napig a vámhatóság által még érvényesíthetőnek kell lennie.

(7) A megbízható adómentes felhasználó esetében a jövedéki biztosíték a (6) bekezdés szerinti összeg felére csökken.

(8)[77] A jövedéki biztosíték készpénz, vagy belföldi székhelyű hitelintézet által vállalt vagy felülgarantált bankgarancia lehet. A készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték után a vámhatóságnak kamatfizetési kötelezettsége nincs. Bankgaranciaként a visszavonhatatlan vagy kizárólag az olyan visszavonható bankgarancia fogadható el, amely a visszavonás lehetőségét a vámhatóság jóváhagyásához is köti. A vámhatóság a bankgarancia visszavonását akkor hagyja jóvá, ha az adómentes felhasználónak nincs adótartozása.

(9) Ha a keretengedély megszűnik, a jövedéki biztosíték csak a készleten maradt jövedéki termék utáni adó e törvény szerinti teljesítését követően szabadítható fel.

(10) A keretengedélyben a jogszerű felhasználás ellenőrizhetősége céljából az elszámolásra külön feltételek köthetők ki.

(11)[78] Az adómentes felhasználó jövedéki biztosítékára a 22. § (12) bekezdésének rendelkezését értelemszerűen alkalmazni kell.

Keretengedély

27. § (1) A vámhatóság a keretengedély iránti kérelem benyújtását követő 30 napon belül a felajánlott jövedéki biztosítékot elfogadja és az adómentes beszerzést engedélyezi, vagy a kérelmet elutasítja. A keretengedélyt a vámhatóság az elfogadott jövedéki biztosíték teljesítésének igazolását követő 15 napon belül adja ki.

(2) A keretengedély a kérelmező nevére szól. A vámhatóság a keretengedélyben a 38., 47. § szerint részletezett, számításokkal alátámasztott igény alapján, továbbá - termékelőállításhoz való felhasználás esetén - az üzem gyártási kapacitásának figyelembevételével meghatározza a jövedéki terméknek a kérelemben megjelölt, de legfeljebb egyéves időszak (e § alkalmazásában a továbbiakban: tárgyidőszak) alatt adómentesen beszerezhető mennyiségét (a továbbiakban: keretmennyiség), és feltünteti a felhasználás helyét, valamint az engedélyezett felhasználási célt.

(3) A keretmennyiség tárgyidőszakon belüli módosítását, illetve a tárgyidőszakot követő újabb időszakra szóló keretmennyiség engedélyezését a keretengedély módosítása iránti kérelem benyújtásával kell kérni. A módosított, illetve az újabb időszakra szóló igényt a kérelmezőnek a 38., 47. §-ban foglaltak szerint kell megadnia. A keretmennyiség engedélyezésére irányuló kérelem elbírálásánál a 26. § (5)-(8) és e § (1), (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(4)[79] A keretengedéllyel egy hónap alatt beszerzett mennyiség nem haladhatja meg annak a mennyiségnek a háromszorosát, amelynek adókockázatára a jövedéki biztosíték fedezetet nyújt. Ennél nagyobb mennyiségben történő beszerzéshez a jövedéki biztosítékot a keretengedélyben elfogadott jövedéki biztosíték összegének háromszorosára, de legfeljebb a különös rendelkezésekben meghatározott mértékig ki kell egészíteni.

(5) A keretengedély megszűnik, ha

a) az adómentes felhasználó újabb időszakra szóló keretmennyiség engedélyezésére a tárgyidőszak leteltét követő 15 napon belül nem nyújt be kérelmet;

b)[80] az adómentes felhasználó természetes személy meghalt, kivéve, ha özvegye vagy örököse a vállalkozói tevékenység folytatásának szándékát az esemény bekövetkezését követő 30 napon belül a vámhatósághoz bejelenti, és az e törvényben előírt feltételeknek megfelel;

c) a felhasználó jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet jogutód nélkül megszűnik;

d) az engedélyt visszaadják;

e) az engedélyt a vámhatóság visszavonja.

f)[81] az érvényessége lejár.

(6) A vámhatóság visszavonja az engedélyt, amennyiben

a) az adómentes felhasználó ellen felszámolási eljárás indult;

b)[82] az adómentes felhasználó az adóhatósághoz, illetve a vámhatósághoz teljesítendő adóbevallási, adófizetési, termékdíj, vámteher fizetési vagy a társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettségét a határidőt, illetve az esedékességet 60 nappal meghaladóan késedelmesen teljesítette, vagy azt követően sem teljesítette; vagy az adóhatóság a vizsgált időszakra vonatkozó adókötelezettség 10 százalékát meghaladó adóhiányt jogerősen állapít meg, és a magatartás jellegére tekintettel az adóbírság mérséklését az Art. 171. §-ának (2) bekezdése kizárja;

c) a keretengedély megadásánál figyelembe vett, illetve az engedélyben szereplő feltételek nem teljesülnek.

(7)[83] Az engedély (6) bekezdésben foglaltak szerinti visszavonásáról hozott határozat - fellebbezésre tekintet nélkül - azonnal végrehajtható.

(8)[84] A jövedéki terméknek olyan üzemben való adómentes felhasználására, amelyre vonatkozóan a keretengedélyt visszavonták, újabb keretengedély csak a jövedéki termék nem adómentes célra való felhasználása utáni adóval és termékdíjjal kapcsolatos tartozás megfizetését követően adható.

(9)[85] Az adómentesen beszerzett jövedéki termék feldolgozását végző üzemtől térben elkülönülő, más - nem összefüggő - helyrajzi számon nyilvántartott, az adómentesen beszerzett jövedéki termék betárolására, raktározására és feldolgozásra történő kitárolására szolgáló raktárnak a keretengedélyben telephelyként való engedélyezése abban az esetben lehetséges, ha a jövedéki termék feldolgozása és ugyanazon helyen történő tárolása hatósági előírásba ütközik, vagy annak megszüntetése csak aránytalanul nagy költségráfordítás mellett lenne lehetséges.

(10)[86] A keretengedély megszűnése esetén az adómentes felhasználó - az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben annak özvegye vagy örököse - köteles a kiadott keretengedély eredeti példányát és annak hiteles másolatait a megszűnés napjától számított 5 munkanapon belül visszaszolgáltatni az engedélyt kiadó vámhivatal részére.

Jövedéki termék adómentes beszerzése, felhasználása, nyilvántartása

28. § (1) Az adóraktár csak akkor tárolhat ki adófelfüggesztéssel jövedéki terméket az adómentes felhasználó részére, ha az érvényes keretengedéllyel rendelkezik.

(2) A keretmennyiségre történt beszerzéseket az adómentes felhasználó készletre veszi, s az erre a célra rendszeresített, a vámhatóság által hitelesített nyomtatványon vezeti. A nyomtatványra a vámhatóság a hitelesítéskor rávezeti az engedélyezett keretmennyiséget és az engedélyezett felhasználási célt.

(3)[87] Az adómentes felhasználó folyamatosan olyan nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a termék beszerzésének (időpont, szállító adóraktár, import, mennyiség) és felhasználásának (időpont, a felhasználás jogcíme, mennyiségi adatai) részletezését. A nyilvántartás adatait havonta le kell zárni, meg kell állapítani a tárgyhavi készletváltozásokat és az adómentes termék zárókészletének mennyiségét.

29. § (1)[88] A keretengedéllyel beszerzett jövedéki termék adómentesen csak a 37., 47., 53/A., 54/J. és 60/A. §-ban meghatározott célra használható fel, és azt az adómentes felhasználónak hitelt érdemlően igazolnia kell.

(2) A feleslegessé vált adómentesen beszerzett jövedéki termék a vámhatóság előzetes jóváhagyása alapján és felügyelete mellett adóraktárba termékkísérő okmány kiállításával szállítható.

(3)[89] A szennyezetté, illetve az engedélyezett felhasználási célra alkalmatlanná vált adómentesen beszerzett jövedéki termék a vámhatóság felügyelete mellett megsemmisíthető, adóraktárba szállítható, továbbá - a vegyipari és a gyógyszeripari felhasználás esetén - a jövedéki terméket beszerző adómentes felhasználó tisztíthatja (regenerálhatja). A tisztítással visszanyert jövedéki termék készletrevétele az adókötelezettség keletkezése szempontjából betárolásnak minősül.

(4)[90] Az aroma előállítása során keletkezett (visszamaradt) vizes alkoholos oldat aroma előállítására újra felhasználható, amennyiben az oldatban lévő alkoholtermék mennyiségével való elszámolás biztosított.

Elszámolás a jövedéki termék adómentes felhasználásáról

30. § (1)[91] Az adómentes felhasználó a tárgynegyedévet követő hó 15. napjáig, illetve a jogosultság megszűnésének napját követő 15. napig elszámolást készít a jövedéki terméknek a 13. § (3)-(4) bekezdése szerint adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alóli mentesüléssel járó tárgynegyedévi felhasználásáról (készletcsökkenéséről). Ha az elszámolás alapján kimutatott nyilvántartás szerinti tárgynegyedévi zárókészlet meghaladja a 33. § (3)-(4) bekezdése szerint készletfelvétellel megállapított tényleges zárókészletet, a különbözetet (készlethiányt) nem adómentes célra történő felhasználásnak kell tekinteni. A vámhatóság az elszámolásban szereplő adatokat a helyszínen ellenőrzi és igazolja.

(2) Az adómentes beszerzésre való jogosultság megszűnésének napján készleten maradt jövedéki termék adóraktárnak csak a vámhatóság előzetes jóváhagyása és felügyelete mellett, a 11. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazásával adható át.

VI. Fejezet

ADÓVISSZAIGÉNYLÉS

31. § (1) Ha törvény másként nem rendelkezik, a megfizetett adó visszaigénylésére (levonására) jogosult[92]

a)[93] az adóraktár engedélyese, ha jövedéki terméket a szabadforgalomból igazoltan adóval növelt áron vásárolt, vagy a szabadforgalomba bocsátott üzemanyagot a lefejtéskor bekövetkezett keveredés miatt saját jövedéki engedélyes telephelyéről vagy üzemanyagtöltő állomásáról adóraktárába visszaszállította, és azt jövedéki termék előállításához felhasználta;

b) az az importáló, aki a vámhatóság által kivetett adót megfizette, ha az importból származó jövedéki terméket változatlan állapotban, külföldre igazoltan visszaszállítja (külföldi tértiáru);

c)[94] az exportáló, ha az adóval növelt áron adóraktárból vagy importálótól beszerzett jövedéki termékét a vámhatóság - a vámtörvény szerinti - kereskedelmi forgalom keretében végleges rendeltetéssel külföldre vagy tranzitterületre kilépteti, ideértve azt is, ha az üzemanyag petróleumot és a repülőbenzint a vámhatóság felügyelete mellett a nemzetközi légi közlekedésben részt vevő külföldi vagy belföldi lajstromjelű olyan repülőgép üzemanyagtartályába töltik, amelynek külföldre távozását a határvámhivatal regisztrálja;

d)[95] az a személy, aki adóraktárból vagy importálótól a 37. § (1) bekezdésében megjelölt ásványolajat, a 47. § (1) bekezdésében megjelölt alkoholterméket, a 53/A. § (1) bekezdésében megjelölt sört, illetve a bort és a nem habzó köztes alkoholterméket adóval növelt áron szerezte be és adómentes célra használta fel, ideértve a belső minőség-ellenőrzéshez szükséges vizsgálatok céljára történő - a hatályos jogszabályoknak, valamint szabványoknak megfelelő - mintavételi szabályzat szerinti felhasználást is.

(2)[96][97] Az (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti visszaigénylés esetében az alkoholtermék és a dohánygyártmány adója visszaigénylésének feltétele az is, hogy az importáló, az exportáló az alkoholtermékről a zárjegyet, illetve a dohánygyártmányról az adójegyet a vámhatóság képviselőinek jelenlétében eltávolítsa és megsemmisítse, vagy felülragasztással érvénytelenítse. A megsemmisítésről, illetve az érvénytelenítésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely a visszaigénylés kötelező bizonylata. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény alapján kincstári finanszírozás körébe tartozó gazdálkodó szervezet mentesül az e bekezdésben megjelölt kötelezettségek alól, amennyiben az általa exportált jövedéki termék külföldön szolgálatot teljesítő magyar fegyveres erők részére kerül kiszállításra.

(3) A dohánygyártmány adójának (1) bekezdés a) pontja szerinti visszaigénylése (levonása) esetében a (2) bekezdésben foglalt rendelkezést értelemszerűen alkalmazni kell.

(4)[98] Az (1) bekezdés d) pontja szerinti visszaigénylési jog érvényesítéséhez a jövedéki termék beszerzését, a felhasználási célt és a felhasználási arányszámot a vámhatóságnak előzetesen be kell jelenteni, továbbá arra a termékre vonatkozóan, amelyre adóvisszaigénylést érvényesítenek, vezetni kell a 28. § (3) bekezdésében és a végrehajtási rendeletben előírt nyilvántartást.

(5) Az adó visszaigénylése (levonhatósága)

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a jövedéki termék másik jövedéki termék előállításához történt felhasználásának napjától,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a jövedéki termék külföldre történt, igazolt kiléptetésének napjától,

c)[99] az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a jövedéki termék külföldre, tranzitterületre történt igazolt kiléptetésének, illetve az üzemanyag petróleum és a repülőbenzin esetében a repülőgép külföldre távozásának napjától,

d) az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a jövedéki termék adómentes célra történt felhasználásának napjától

esedékes.

(6) Visszaigényelhető (levonható) adóként

a) az adóraktár és az exportáló, illetve az (1) bekezdés d) pontja szerinti személy - a (7) bekezdésben foglalt eltéréssel - a jövedéki termék adóval növelt áron történt beszerzését igazoló bizonylat kiállításának napján érvényes adómértékkel számított adót,

b) az importáló a vámhatóság által kivetett és megfizetett adót

veheti figyelembe.

(7) A (6) bekezdés a) pontja szerinti esetben az adómérték változását követő 3 hónapon belül a változást megelőzően hatályos adómértéket kell figyelembe venni, kivéve, ha a visszaigénylésre (levonásra) jogosult a nevére szóló, az adóraktár vagy az importáló által kiállított, az adót elkülönítetten tartalmazó számlával igazolja a vételárban felszámított, általa megfizetett adót.

(8) Az adóraktár engedélyese és az importáló az általa megfizetett, vételárban felszámított adót a vevő kérésére köteles a számlán elkülönítve feltüntetni.

(9) A visszaigénylés (levonás) jogosultságát a jövedéki termék adóval növelt áron való beszerzését, illetve importálását igazoló eredeti bizonylattal, továbbá

a) az (1) bekezdés a) pontja esetében a jövedéki terméknek adóraktárban másik jövedéki termék előállításához történt felhasználását igazoló belső bizonylattal,

b) az (1) bekezdés b) pontja esetében a jövedéki termék külföldre történő kiszállítását (visszaszállítást) igazoló, a vámhatóság által kiállított bizonylattal,

c)[100] az (1) bekezdés c) pontja esetében - a d) pontban foglalt eltéréssel - a jövedéki termék külföldre, tranzitterületre történő kiszállítását igazoló, a vámhatóság által kiállított, az exportáló nevére szóló vámokmánnyal,

d)[101] az üzemanyag petróleum és a repülőbenzin esetén az üzemanyagnak a nemzetközi légi közlekedésben részt vevő külföldi és belföldi lajstromjelű repülőgép üzemanyagtartályba való betöltése és a repülőgép külföldre távozása határvámhivatal általi igazolásával,

e)[102] az (1) bekezdés d) pontja esetében a jövedéki termék adómentes felhasználását igazoló, a vámhatóság által ellenjegyzett belső bizonylattal

kell dokumentálni, alátámasztani.

(10) Az adóvisszaigénylés (-levonás) joga kizárólag a (9) bekezdésben, illetve az alkoholtermék és a dohánygyártmány exportálása esetén ezen felül a (2) bekezdésben meghatározott bizonylat csatolásával, illetve azok birtokában érvényesíthető.

(11) A vámhatóság az adóvisszatérítésnél figyelembe vett mennyiséget, valamint a visszatérített adó összegét a (9) bekezdésben meghatározott bizonylatokon hitelt érdemlő módon feltünteti.

VII. Fejezet

EGYES ADÓZÁSI ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

32. § (1) A jövedéki termék vámáru jellegének fennállásáig a termékimportra és a belföldről kiszállításra kerülő adózatlan jövedéki termékre - az e törvényben szabályozott rendelkezésekkel összhangban - a vámtörvényt kell alkalmazni.

(2)[103] Az (1) bekezdésben foglaltak kivételével

a) az ellenőrzésre, az adóigazgatási eljárásra, a vámhatósághoz teljesítendő adózói kötelezettségre, továbbá az adó visszaigénylésére az e törvényben meghatározott eltérésekkel az Art.-t,

b) a vámtörvényben, illetve az Art.-ban nem szabályozott kérdésekben, továbbá az (1) bekezdés és e bekezdés a) pontja alá nem tartozó más államigazgatási ügyben az e törvényben foglalt eltéréssel - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957: évi IV. törvényt (továbbiakban: Áe.)

kell megfelelően alkalmazni.

(3) Az adóalany az adót önadózással állapítja meg, vallja be és fizeti meg, ha e törvény szerint nincs helye az adó hivatalból történő megállapításának.

(4)[104] A hatósági felügyeletet ellátó vámhatóság az adóraktár engedélyese és az adómentes felhasználó adóbevallása alapjául szolgáló tények, körülmények, az adóraktáranként bemutatott termékmérleg ellenőrzése alapján jegyzőkönyvvel igazolja, hogy a bevallással érintett jövedéki termékek összetételére, vámtarifaszámára és mennyiségére vonatkozó adatok a valóságnak megfelelnek. A vámhatóságnak a bemutatott termékmérleg ellenőrzésére 5 munkanap áll rendelkezésére. A vámhatóságnak bemutatott termékmérleg a jogkövetkezmények szempontjából adóbevallásnak minősül. Az ellenjegyzett termékmérleg havi zárásának adatait az adóraktár engedélyese átadja az adóellenőrzésre jogosult vámhatóságnak.

(5)[105] Amennyiben a vámhatóság által megállapított adatok, tények, körülmények eltérnek az adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó által bemutatott termékmérlegben szereplő adatoktól, a vámhatóság az eltérés tényét és okát jegyzőkönyvbe veszi, s a felvett jegyzőkönyv egy példányát az adóalanynak átadja, aki a jegyzőkönyvre 8 napon belül észrevételt tehet. Az észrevételt a vámhatóság másodfokú szerve bírálja el, az adóalany kérelmére helyszíni vizsgálatot folytat. A másodfokú vámhatóság döntését a bevallásra feljegyzi, szükség esetén kiegészítő jegyzőkönyvet vesz fel. A vámhatóság az eredménytelen adategyeztetést tartalmazó jegyzőkönyv és kiegészítő jegyzőkönyv egy példányát adóellenőrzés végett az ellenőrzés lefolytatására illetékes vámhatósághoz továbbítja annak kiállítását követő 15 napon belül. Az ellenőrzés eredményeként megindult adóigazgatási eljárásban az adóalanynak a vámhatóság jegyzőkönyvére tett, el nem fogadott észrevételeit és indokait is el kell bírálni.

(6) Ha az adóraktár engedélyese több adóraktárra rendelkezik engedéllyel, az illetékes vámhatósághoz - valamennyi adóraktárának adataira kiterjedő - összesített adóbevallást nyújt be. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell az adómentes felhasználóra is, ha több üzemben, illetve raktárban tárol adófelfüggesztés alatt álló terméket.

(7) A vámhatóság határozattal állapítja meg az adót

a) termékimport esetén;

b)[106] a 15. § (1) és (2) bekezdése, illetve a 44. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti adófizetési kötelezettség keletkezése esetén;

c) a hatáskörébe tartozó egyéb adóügyben.

(8) A vámhatóság az adóraktári engedély vagy a keretengedély felszámolási eljárás miatti visszavonását, illetve végelszámolás miatti megszűnését követően

a) a készleten maradt jövedéki terméknek a felszámolás során szabadforgalomba való értékesítésénél a vevő,

b) a vagyonfelosztás megtörténtével a hitelező, illetve - végelszámolás esetén - a jövedéki terméket a vagyonfelosztást követően az átvevő személy

adófizetési kötelezettsége esetén - a vevő, a hitelező, illetve a jövedéki terméket átvevő személy kérelmére - határozattal állapítja meg az adót.

(9)[107] Önadózás esetén az adó alapját és az adót naptári hónaponként kell megállapítani, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik. Az adómentes felhasználó az adóbevallási kötelezettségének azon tárgynegyedévet követő hó 20-áig köteles eleget tenni és az adót megfizetni, amelyben a 14. § (4) bekezdése szerint beállt az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége.

(10) A vámhatóság által a (7) bekezdés b), c) pontja alapján kivetett adót az adókivetésről szóló határozat kézhezvételét követő 8 napon belül meg kell fizetni.

(11) A felszámolási és a végelszámolási eljárás miatti megszűnés kivételével, az adóraktári engedélyének megszűnését követő 30 napon belül az adóraktár engedélyesének bevallást kell benyújtania. A felszámolási és a végelszámolási eljárás miatti megszűnés esetében az adóbevallásra az Art., illetve a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(12) Az adóraktár engedélyese adóelőleget fizet, amennyiben az előző év azonos negyedévében keletkezett adófizetési kötelezettsége elérte a hatmillió forintot. Az adóelőleg mértéke az előző év azonos negyedévében keletkezett adó egyhatod része. Ha az adóraktár engedélyese a tárgyévet megelőző évben nem fizetett adót, de a tárgyév első negyedévében az adó várható összege eléri a hatmillió forintot, akkor a várható adóösszeg egyhatodát kell adóelőlegként fizetni. A II., III., IV. negyedévben akkor kell adóelőleget fizetni, ha az előző negyedévi adó összege a hatmillió forintot meghaladja. Az adóelőleg összege az előző negyedévi adó egyhatod része.

(13) Az adóvisszaigénylést a vámhatóság az adóvisszaigénylésre jogosult kérelmére, a kérelem e törvényben foglaltak szerinti elbírálása után teljesíti. Az adóvisszaigénylésre jogosult az adóvisszaigénylést (adóvisszatérítést) havonta - a tárgyhó 1. napjától a tárgyhó utolsó napjáig terjedő időszakra - igényelheti. Az adóvisszaigénylési (adóvisszatérítési) kérelemhez az annak elbírálásához szükséges valamennyi iratot csatolni kell. Az adóvisszaigénylés megtagadásáról a vámhatóság határozatot hoz.

(14) Az adóraktár engedélyese adóvisszaigénylési jogosultságát a tárgyhavi adóbevallásában, a fizetendő adójából történő levonással vagy visszaigényléssel érvényesítheti.

(15)[108] Amennyiben a vámhatóság által a pénzforgalmi bankszámlával rendelkező adófizetésre kötelezett személy esetében azonnali beszedési megbízással, a bankszámlával nem rendelkező adófizetésre kötelezett személy esetében munkabérből vagy egyéb rendszeres járandóságból, továbbá kifizetőtől járó kifizetésből történő letiltással foganatosított végrehajtási cselekmény nem, vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, a vámhatóság az adófizetésre kötelezett személy (ideértve a jövedéki bírság, a zárjegyhiány (50. § (5) bekezdés), az adójegy utáni halasztott fizetési kötelezettség (63. § (5) bekezdés) megfizetésére kötelezett személyt is] követelésének, továbbá ingó és ingatlan vagyontárgyainak végrehajtása érdekében az adóhatóság illetékes szervét keresi meg.

(16)[109] A (15) bekezdés szerint végrehajtás alatt álló tartozást a vámhatóság megkeresésére az adóhatóság nyilvántartásba veszi, és az adók módjára behajtandó köztartozásra vonatkozó szabályok szerint hajtja be.

(17)[110] Az adó bevallásában az Art. 1. számú melléklet I/A/1. pontjában meghatározott kerekítési szabályokat kell alkalmazni.

(18)[111] A vámhatóság által végzett, ellenőrzéssel lezárt időszakot nem eredményező jövedéki ellenőrzés folytatása, valamint a hatósági felügyelet ellátása esetében általános megbízólevél szükséges, általános megbízólevélnek a vámhatóság tagjának intézkedésre jogosító szolgálati igazolványa minősül.

(19)[112] A vámhatóság hivatalos helyén kívül, kérelemre végzett eljárása esetén-az engedélyezési eljárás és ahhoz kapcsolódóan a hivatalos zár felhelyezése kivételével - a kérelmezőnek szemledíjat kell fizetni, és - ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - meg kell fizetni az eljárás során felmerülő szakértői és más vizsgálati díjat, szállítási, kiszállási és más vizsgálati költségeket (a továbbiakban együtt: költségtérítés). A szemledíjat és a költségtérítést a vámhatóság a vámtörvény végrehajtásáról rendelkező kormányrendeletben foglaltak szerint szabja ki, és szedi be.

(20)[113] Az adóraktári engedélyt, a keretengedélyt kérelmező vagy az adóraktári engedéllyel, keretengedéllyel rendelkező adóalany a Vegyvizsgáló Intézettől kérheti, illetve a jövedéki ügyben, a jövedéki adóügyben eljáró vámhatóság - az engedélyes egyidejű értesítése mellett - a Vegyvizsgáló Intézetnél kezdeményezheti az adóraktári engedélyes jövedéki termékére vagy az adómentes felhasználó által beszerzett, felhasznált jövedéki termékre és előállított termékre az adófizetési kötelezettség meghatározásánál, illetve az adómérték alkalmazásánál - a termék változatlan összetétele esetén - kötelező érvénnyel bíró vámtarifaszám megállapítást (a továbbiakban: kötelező érvényű vámtarifa besorolás). A Vegyvizsgáló Intézet a kérelemre vagy hivatalból az engedélyes nevére kiadott kötelező érvényű vámtarifa-besorolásról határozatban rendelkezik, amely a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható, rendelkezéseit a határozat közlésének napját követő naptól kell alkalmazni.

(21)[114] Az adóraktár engedélyes, az adómentes felhasználó terhére a kötelező érvényű vámtarifa-besorolással vagy annak megváltoztatásával összefüggő adókötelezettség, illetve jogkövetkezmény a vámtarifa-besorolás kötelezővé válásának napját megelőző időszakra nem állapítható meg.

(22)[115] Az adóraktári engedélynek, a keretengedélynek a kötelező érvényű vámtarifa-besorolás miatt szükségessé váló módosítása iránti kérelmet a kötelező érvényű vámtarifa-besorolásról szóló határozat kézhezvételének napját követő 15 napon belül kell benyújtani vagy az engedélyt visszaadni.

VIII. Fejezet

HATÓSÁGI FELÜGYELET

33. § (1) A vámhatóság felügyelete alatt végezhető

a) a jövedéki termék előállítása, az adózatlan jövedéki termék raktározása, adófelfüggesztés alatt történő szállítása, az adómentesen beszerzett jövedéki termék felhasználása,

b) az adóraktári engedély megszűnése után az adóraktár engedélyese, illetve a keretengedély érvényességének megszűnése után az adómentes felhasználó jövedéki termékkel kapcsolatos tevékenysége, a készleten maradt jövedéki termék utáni adófizetési kötelezettség rendezéséig.

(2) A hatósági felügyelet gyakorolható folyamatos jelenléttel és vizsgálattal, vagy helyszíni, eseti vizsgálattal.

(3)[116] Az adóraktár engedélyese és az adómentes felhasználó folyamatosan olyan nyilvántartást vezet a jövedéki termék készletéről, amelynek alapján a nyilvántartott és a tényleges készlet bármikor összevethető. Az adóraktár engedélyese és az adómentes felhasználó három havonta, a tárgynegyedév utolsó napjával a vámhatóság jelenlétében és ellenőrzése mellett készletfelvétellel megállapítja a tényleges készletet.

(4)[117] A készlet felvételével meg kell állapítani a jövedéki terméknek az adóraktárban és az adómentes felhasználónál a tárgynegyedév utolsó napján, illetve az adóraktári vagy a keretengedély megszűnésének utolsó napján ténylegesen készleten lévő mennyiségét, a leltár és a nyilvántartás szerinti készlet különbözetét, a külön jogszabály szerint elszámolható veszteséget és az azt meghaladó hiányt, illetve a többletet (együtt: különbözet). A különbözetet az elszámolási időszak zárókészletébe be kell számítani.

(5)[118] Adóvisszaigénylés (adóvisszatérítés) esetén a kérelem elbírálása során végzett kiutalás előtti ellenőrzés a hatósági felügyelettel egy tekintet alá esik.

(6)[119] A hatósági felügyelet keretében a vámhatóság által végzett vizsgálat nem minősül az Art. alkalmazásában ellenőrzéssel lezárt időszaknak.

MÁSODIK RÉSZ

KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

IX. Fejezet

ÁSVÁNYOLAJ

Termékmeghatározás

34. § (1) E törvény alkalmazásában ásványolajnak

a) a 2706 vámtarifaszám alatti termék,

b) a 2707 10, 2707 20, 2707 30, 2707 50, 2707 91 00, 2707 99 11 és a 2707 99 19 vámtarifaszám alatti termék,

c) a 2709 és a 2710 vámtarifaszám alatti termék,

d) a 2711 vámtarifaszám alatti termék, ideértve a vegytiszta metánt és propánt, de kivéve a földgázt,

e) a 2712 10, 2712 20, 2712 90 31, 2712 90 33, 2712 90 39, 2712 90 91 és a 2712 90 99 vámtarifaszám alatti termék,

f) a 2715 vámtarifaszám alatti termék,

g) a 2901 vámtarifaszám alatti termék,

h)[120] a 2902 11, 2902 19 91, 2902 19 99, 2902 20, 2902 30, 2902 41 00, 2902 42 00, a 2902 43 00 és a 2902 44 vámtarifaszám alatti termék,

i)[121] a 3403 11 00, 3403 19, 3811, 3814 és 3817 vámtarifaszám alatti termék

minősül.

(2) Ásványolajnak minősül továbbá e törvény alkalmazásában az (1) bekezdésben megjelöltektől eltérő, bármely olyan termék, amelyet belső égésű motorok üzemanyagaként, vagy üzemanyagok adalékaként, vagy hígítóanyagaként, továbbá tüzelőolajként értékesítenek, vagy használnak fel.

Adóalap, adómérték

35. § (1) Az adó alapja az ásványolaj mennyisége, az adómértéknél megjelölt mennyiségi egységben mérve.

(2) Ha az adómértéknél megadott mennyiségi egység liter, akkor azt +15 °C-ra átszámított térfogaton kell megállapítani. Az ásványolaj +15 °C hőmérséklethez tartozó térfogatát a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény előírásainak megfelelően az MSZ ISO 3675 vagy az MSZ ISO 3838 jelű, a kőolajtermékek sűrűségének meghatározására vonatkozó szabványokban idézett MSZ ISO 91-1 szabványban ismertetettek szerint (csőkészlet esetén számítással) kell meghatározni.

36. §[122] (1)[123] Az ásványolaj adójának mértéke - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel -:

a) a 2710 00 26, a 2710 00 27,2710 00 29 vámtarifaszámú ólmozatlan benzinekre, továbbá a 2710 00 32 vámtarifaszám alatti ólmozatlan benzinre, ha annak kéntartalma 50 ppm-nél kisebb és összaromástartalma nem haladja meg a 35% értéket,103,50 Ft/liter,

b) a 2710 00 26, a 2710 00 34 és a 2710 00 36 vámtarifaszám alatti ólmozott benzinekre, továbbá a 2710 00 32 vámtarifaszámú ólmozatlan benzinre, ha annak kéntartalma 50 ppm-nél nagyobb vagy összaromástartalma meghaladja a 35% értéket, 111,80 Ft/liter,

c) a 2710 00 11, 2710 00 15, 2710 00 21, 2710 00 25, 2710 00 37 és a 2710 00 39 vámtarifaszám alatti egyéb benzinekre - a finomvegyszernek minősülő ásványolaj termék kivételével - 111,80 Ft/liter,

d) a 2710 00 41, 2710 00 45, 2710 00 51, 2710 00 55 és a 2710 00 59 vámtarifaszám alatti petróleumokra - a finomvegyszernek minősülő ásványolaj termék kivételével - 111,80 Ft/liter,

e)[124] a 2710 00 61, 2710 00 65, 2710 00 66, 2710 00 67 és a 2710 00 68 vámtarifaszám alatti gázolajokra, tüzelőolajokra, továbbá azokra a 2710 00 71, 2710 00 72, 2710 00 74, 2710 00 76, 2710 00 77, 2710 00 78 vámtarifaszám alá tartozó fűtőolajokra, amelyek viszkozitása 40 °C hőmérsékleten kisebb mint 4,5 mm2/s, vagy a desztillációs vizsgálatnál a 250 °C hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége meghaladja a 25%-ot, vagy a 350 °C hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége meghaladja a 80%-ot, vagy 15 °C-on mért sűrűsége kisebb 860 kg/m3-nél, 85,00 Ft/liter,

f) a 2711 11, 2711 12, 2711 13, 2711 19 vámtarifaszám alatti természetes gáz és egyéb gáztermékből arra a cseppfolyósított szénhidrogénre, amelyet közúti járművek üzemanyagaként értékesítenek, importálnak vagy e célra használnak fel, 47,90 Ft/kg,

g) a 2711 21 és a 2711 29 vámtarifaszám alatti természetes gáz és egyéb gáztermékből arra a sűrített gáz halmazállapotú szénhidrogénre, amelyet közúti járművek üzemanyagaként értékesítenek, importálnak vagy e célra használnak fel, 24,50 Ft/nm3,

h) a 2707 10, 2707 20, 2707 30, 2707 50, 2902 20, 2902 30, 2902 41, 2902 42, 2902 43, 2902 44 vámtarifaszám alatti benzolra és homológjaira - a finomvegyszernek minősülő ásványolaj termék kivételével - 111,80 Ft/liter,

i)[125] a 2710 00 81, 2710 00 83, 2710 00 85 vámtarifaszám alatti kenőolajra 76,50 Ft/kg,

j)[126] a 3811 vámtarifaszám alatti, 5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű adalékanyagra 0 Ft/kg, az 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésűre 76,50 Ft/kg,

k) a 2709 00 10 vámtarifaszám alatti földgáz kondenzátumra - a stabilizálatlan gazolin kivételével - 111,80 Ft/liter,

l) a 3824 90 95 99 vámtarifaszám alá tartozó termékek közül a kizárólag növényi olajból észterezéssel előállított termékre (a továbbiakban: biodízel) - amennyiben azt a 41. § (1) bekezdés j) pontja szerinti biodízel adóraktárban állítják elő és a külön jogszabály szerint, zárt rendszerben forgalmazzák - az e bekezdés n) pontjában foglalt eltéréssel 0 Ft/liter, egyébként 85,00 Ft/liter,

m) a 2710 00 74 vámtarifaszámú, az e bekezdés e) pontja alá nem tartozó fűtőolajra 0 Ft/kg, a 2710 00 76, 2710 00 77 és 2710 00 78 vámtarifaszámú, az e bekezdés e) pontja alá nem tartozó fűtőolajra 40 Ft/kg,

n)[127] a 34. § szerinti, de e bekezdés a)-l) pontjában nem említett ásványolajra - a 2710 00 87 vámtarifaszám alá tartozó kétütemű motorolaj kivételével - a belső égésű motorokhoz motorbenzinként, a motorbenzin adalékaként vagy hígítóanyagaként való kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 111,80 Ft/liter, a belső égésű motorokhoz gázolajként, a gázolaj adalékaként vagy hígítóanyagaként, illetve a tüzelőolajként történő kínálás és értékesítés vagy felhasználás esetén 85,00 Ft/liter, a közúti járművek üzemanyagaként kínált, értékesített vagy felhasznált cseppfolyósított gáz esetén 47,90 Ft/kg, gáz halmazállapot esetén 24,50 Ft/nm3, továbbá a külön jogszabály szerint, zárt rendszerben forgalmazott, de a külön jogszabályban foglaltaktól eltérően felhasznált, 0 adómérték alá tartozó biodízel esetén 85,00 Ft/liter.

(2)[128] Az adó mértéke az (1) bekezdés a), b), d), e), l)-n) pontjában meghatározott mérték 40 Ft/literrel, illetve fűtőolaj esetében 20 Ft/kilogrammal, a cseppfolyósított gáz esetén az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott mérték 20 Ft/kilogrammal, gáz halmazállapot esetén az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott mérték 20 Ft/nm3-rel növelt összege, amennyiben a termék nem felel meg a hatályos magyar szabvány, illetve a Magyar Gyógyszerkönyv előírásainak.

(3)[129] Az (1) bekezdés c), d) és h) pontjának alkalmazásában finomvegyszernek minősül az a nagytisztaságú ásványolaj,

a) amely a magyar vagy nemzetközi szabvány szerint analitikai célokra szolgáló valamely minőségi kategóriába besorolható, és legfeljebb 2500 milliliter vagy gramm kiszerelésű, és

b) amelynek termékcsomagolása a minőségi jellemzőket tartalmazó címkével van ellátva, és a minőségi jellemzőket a gyártó minőségi bizonyítvánnyal szavatolja.

(4)[130] Az (1) bekezdés c), d) és h) pontjában foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni arra az ásványolaj termékre, amelyre a Kt. termékdíjfizetési kötelezettséget állapít meg, és - amennyiben az ásványolaj termék belföldi előállítású - az adókötelezettség alóli végleges mentesülés a 13. § (1) bekezdésének f) pontja, illetve (3) bekezdésének b) pontja szerint bekövetkezett.

Adómentes felhasználás

37. § (1) Adómentes célú felhasználásnak minősül

a)[131] - a 2710 00 26, 2710 00 27, 2710 00 29, 2710 00 32, 2710 00 34, 2710 00 36, 2710 00 37, 2710 00 66, 2710 00 67, 2710 00 68, 2711 12 és a 2711 13 vámtarifaszám alatti ásványolajon kívül - a 36. §-ban megjelölt ásványolaj felhasználásával egy másik termék nem adóraktárban történő előállítása, feltéve, hogy a felhasznált ásványolaj az előállított új termék részévé válik, vagy az új termék az ásványolaj kémiai átalakulásával keletkezik,

b)[132] a 2710 00 26, 2710 00 27, 2710 00 29, 2710 00 32, 2710 00 51, 2710 00 66 01, 2710 00 67 01, 2710 00 68 01 vámtarifaszámú ásványolaj terméknek az Észak-atlanti Szerződés tagállamai és az 1995. évi CII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államai Magyarországon tartózkodó fegyveres erői és polgári állománya által a szolgálati járművek, légi járművek és hajók üzemanyagaként, valamint a 2710 00 51 vámtarifaszám alatti üzemanyag petróleumnak kizárólag sugárhajtású és gázturbina meghajtású, katonai lajstromjelű légi jármű hajtóanyagaként való felhasználása;

c)[133] a 2707 50, 2710 00 39, 2710 00 66 02, 2710 00 67 02, 2710 00 68 02 vámtarifaszám alatti tüzelőolaj működési engedéllyel rendelkező erőműben vagy távhőtermelő létesítményben kizárólag villamos energia és/vagy hőtermelésre való felhasználása;

d) az ipari vámszabadterületre nem jövedéki termék előállításához külföldről közvetlenül behozott, illetve belföldről, a vámtörvény 90., 94. §-ában foglaltak alapján beszállításra kerülő és exportnak minősülő ásványolajterméknek az üzem termelési célú tevékenységéhez segédanyagként történő felhasználása.[134]

e)[135] az a) pont szerinti ásványolajnak gyógyszerhatóanyagok, intermedierek és egyéb vegyi termékek termelési folyamatában oldószerként való felhasználása,

f)[136] a 3811 90 vámtarifaszámú ásványolajnak vegyipari és erőművi technológiákban vízlágyítóként, kőolaj- és földgázkitermelésben segédanyagként való felhasználása,

g)[137] a 2710 00 25 00 vámtarifaszámú ásványolajnak az oldószeres kivonást alkalmazó növényi olaj gyártási technológiában extrakciós anyagként való felhasználása.

h)[138] a 2710 00 76, 2710 00 77 és 2710 00 78 vámtarifaszámú fűtőolaj nagy teljesítményű (50 MW feletti) tüzelőberendezésben és energianyerés céljából cementgyárban való felhasználása, feltéve, hogy a felhasználó teljesíteni tudja a környezetvédelmi jogszabályokban foglalt, a füstgáz kéntartalmára vonatkozó kibocsátási határértékeket, és ezt a környezetvédelmi hatóság igazolja;

i)[139] a 2710 00 76, 2710 00 77 és 2710 00 78 vámtarifaszámú fűtőolaj felhasználása azoknál a felhasználóknál, amelyek számára az energiahordozó ellátásban beálló hirtelen változás következtében előálló ellátási nehézségek miatt külön jogszabály alapján lehetővé válik hat hónapot meg nem haladó időtartamra az 1 tömegszázaléknál magasabb kéntartalmú fűtőolajok alkalmazása;

j)[140] a 36. § (1) bekezdésének c), d) és h) pontjában megjelölt ásványolaj terméknek a Kt. szerint termékdíjköteles ásványolaj termék előállításához való felhasználása.

(2) Az adómentes felhasználási cél megvalósulásának kockázatára legfeljebb 100 millió forint értékű jövedéki biztosítékot kell felajánlani.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti adómentes felhasználás esetében

a) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) alapján kincstári finanszírozás körébe tartozó gazdálkodó szerv mentesül a jövedéki biztosítéknyújtás követelménye alól,

b)[141] keretengedélyre az az a) pont alá tartozó gazdálkodó szerv jogosult, aki az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt üzemanyag beszerzését az alapító okiratában meghatározott feladatként végzi;

c)[142] az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt üzemanyag beszerzése, nyilvántartása és elszámolása tekintetében a külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4)[143] Az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott adómentes felhasználás esetében nem kell jövedéki biztosítékot nyújtani, és keretengedélynek a külön jogszabályban meghatározott engedély minősül.

38. § (1) A keretengedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) az ásványolaj felhasználásának célját, módját,

b) az ásványolaj kérelemben megjelölt, de legfeljebb egyéves időtartamra igényelt, várhatóan felhasználásra kerülő mennyiségét,

c) termékelőállítás esetén az ásványolaj várható felhasználási arányszámát és az ásványolajból előállításra kerülő termék várható mennyiségét,

d) az ásványolaj c) pontban foglalttól eltérő felhasználása esetén a várhatóan felhasználásra kerülő mennyiség levezetését, műszaki, egyéb adatokkal alátámasztva,

e) a 26. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel teljesülését bemutató dokumentációt.

(2) A 30. §-ban előírt elszámolásnak tartalmaznia kell

a) az elszámolási időszakban felhasznált adómentes ásványolaj mennyiségét,

b) termékelőállítás esetén az adómentes ásványolaj felhasználásával előállított termék mennyiségét, kimutatva az egyes termékféleségekhez ténylegesen felhasznált és a felhasználási arányszám szerint felhasználható ásványolaj mennyiségét,

c) a nem termékelőállításhoz felhasznált adómentes ásványolaj mennyiségét, tételesen kimutatva a különböző felhasználásokhoz kapcsolódó adómentes ásványolaj mennyiséget,

d) az adómentes ásványolaj elszámolás szerinti és tényleges készletének eltérését.

Adóvisszaigénylés

39. § (1)[144] A gázolaj adójának visszaigénylésére az a közutakat közvetlenül igénybe nem vevő gázolaj felhasználó jogosult, aki a 2710 00 66 01 vámtarifaszám alatti gázolajat a Központi Statisztikai Hivatalnak a Szolgáltatások Jegyzékében (a továbbiakban: SZJ) 60.10 számon jelölt vasúti szállítási tevékenységhez, illetve a magyar hajólajstromban vagy hajójegyzékben nyilvántartott, áru- vagy személyszállítást végző hajón (ideértve a kompot is) az SZJ 61.20 belvízi szállítási tevékenységhez, üzemanyagként használja fel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti visszaigénylés csak a ténylegesen felhasznált mennyiség után vehető igénybe.

40. § (1) Az adó visszaigénylése a gázolaj 39. § (1) bekezdése szerinti felhasználásának napjától esedékes.

(2) Az ásványolaj adójának visszaigénylését az ásványolaj beszerzéséről kiállított számlával, és a tényleges felhasználást igazoló számviteli belső bizonylattal kell dokumentálni.

(3) Az adóvisszaigénylés érvényesítésekor a vámhatóság a (2) bekezdésben meghatározott dokumentumokon hitelt érdemlő módon köteles feltüntetni az adóvisszatérítés alapjaként figyelembe vett ásványolaj mennyiségét, fajtáját, valamint a visszatérített adó összegét.

40/A. §[145] (1) A kőolajfinomító adóraktár engedélyese visszaigényelheti vagy fizetendő adójából levonhatja a 36. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt, szabadforgalomba bocsátott motorbenzinben lévő, kizárólag bioetanol alapon gyártott ETBE mennyiségére a (2) bekezdés szerint jutó adót.

(2) Visszaigényelhető vagy levonható adóként a kőolajfinomító adóraktárból szabadforgalomba bocsátott motorbenzin mennyiségében igazoltan kimutatott; de legfeljebb 15 százalék ETBE tartalom literben kifejezett mennyisége 48 századrészének és a 36. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adómértéknek a szorzataként számított összeg vehető figyelembe.

(3) Az adóvisszaigénylés vagy -levonás a motorbenzinnek a kőolajfinomító adóraktárból történő szabadforgalomba bocsátása napjától esedékes.

(4) Az adóvisszaigénylés vagy - levonás jogosultságát a motorbenzin ETBE tartalmának a külön jogszabály rendelkezései szerinti igazolásával, a bioetanol ETBE előállításához történt felhasználását igazoló belső bizonylattal, és a bioetanolról vezetett külön termékmérleg-nyilvántartással kell dokumentálni, alátámasztani.

Ásványolaj adóraktár

41. § (1) Ásványolaj adóraktári engedély

a)[146] a 36. § (1) bekezdés a)-f), h)-k), m) és n) pontjaiban szereplő ásványolajat kőolajból atmoszférikus és vákumdesztillációval, valamint ehhez kapcsolódó technológiákkal előállító üzemre (a továbbiakban: kőolajfinomító),

b)[147] a kőolajfinomító engedélyesének a kőolajfinomító területén kívül található ásványolaj tárolására, raktározására alkalmas tárolóra, ahol a betárolt ásványolaj termék kiszerelése, továbbá a Magyar Gyógyszerkönyvben meghatározott benzin és a hatályos magyar szabvány szerinti finomított petróleum előállítása, valamint adalékanyag és a 36. §-ban említett ásványolaj termékek felhasználásával előállítható nem jövedéki termék gyártása is végezhető külön engedély nélkül, adóraktári engedéllyel (továbbiakban: finomítói ásványolaj-raktár),

c) a 36. § (1) bekezdés c) és h) pontjába tartozó ásványolajat pirolízissel vegyipari technológiák melléktermékeként előállító üzemre (a továbbiakban: olefingyár),

d)[148] a 36. § (1) bekezdés j) pontja szerinti cseppfolyós propán vagy bután, valamint ezek keverékének üzemanyag célú előállítására, valamint e termékeknek, továbbá a 2710 00 25 vámtarifaszám alatti terméknek a 36. § (1) bekezdés k) pontja szerinti gázkondenzátum feldolgozásával történő előállítására (a továbbiakban: cseppfolyósított gáztöltő);

e) a 36. § (1) bekezdés g) pontja szerinti, üzemanyag célú sűrített földgázt előállító töltőállomásra (a továbbiakban: sűrített gáztöltő),

f) a 36. § (1) bekezdés j) pontja szerinti adalékanyagot gyártó üzemre (a továbbiakban: adalékgyártó üzem),

g)[149] a 36. § (1) bekezdés a), b) és e) pontja szerinti üzemanyag célú benzin, gázolaj és a tüzelőolaj, valamint a 2710 00 51 vámtarifaszámú üzemanyag petróleum önálló tárolását végző tárolótelepre (a továbbiakban: üzemanyag tároló);

h)[150] a 36. § (1) bekezdés h) pontjában megjelölt termékek közül a kőszén eredetű benzol és homológjainak kőszénkokszolás melléktermékeként történő előállítására (a továbbiakban: kőszénkokszoló),

i)[151] a kőolajfinomító és a finomítói ásványolajraktár, a jövedéki engedélyes telephely, a repülőtéri adóraktár között kiépített, a 36. § (1) bekezdés a)-e) pontjaiban szereplő ásványolaj szállítására szolgáló, összefüggő csővezetékre (a továbbiakban: terméktávvezeték)

j)[152] a biodízelt a megújuló energiaforrások részarányának növelése céljából indított kormányprogram végrehajtására kiadott külön jogszabály szerint előállító és forgalmazó (felhasználó) üzemre (e törvény alkalmazásában: biodízel adóraktár)

k)[153] a vegyipari és gyógyszeripari felhasználás során szennyezetté vált ásványolaj termék önálló tevékenység keretében történő tisztítását, regenerálását végző üzemre, ahol a tisztított (regenerált) és vásárolt ásványolajból hígítóként, oldószerként értékesített ásványolaj termék is előállítható (a továbbiakban: ásványolaj regeneráló üzem);

adható.

(2)[154] A kőolajfinomítót, illetve a finomítói ásványolajraktárt elhagyó csővezeték a kőolajfinomítón, illetve a finomítói ásványolajraktáron belüli utolsó hiteles mérési pontig tartozik az adóraktárhoz. A kőolajfinomító, a finomítói ásványolajraktár, a repülőtéri adóraktár, a jövedéki engedélyes telephely területére belépő csővezeték a kőolajfinomítón, a finomítói ásványolajraktáron, a repülőtéri adóraktáron, a jövedéki engedélyes telephelyen belüli első hiteles mérési pontig tekintendő a terméktávvezeték adóraktár részének.

(3)[155] A 36. § (1) bekezdésének a)-e), h), k) pontjában meghatározott ásványolajtermék - a Magyar Gyógyszerkönyvben meghatározott benzin, valamint a hatályos magyar szabvány szerinti finomított petróleum kivételével -, továbbá a 2710 00 71, 2710 00 72, 2710 00 74, 2710 00 76, 2710 00 77, 2710 00 78 vámtarifaszám alatti fűtőolaj csak kőolajfinomítóban vagy olefingyárban gyártható.

(4)[156] Az (1) bekezdésben foglalt eseteken kívül ásványolaj adóraktári engedély

a) a 2710 00 26 vámtarifaszámú repülőbenzinnek, valamint a 2710 00 51 vámtarifaszámú üzemanyag petróleumnak az állandó nyitvatartással, állandó vámhatósági felügyelet mellett üzemelő közforgalmú nemzetközi repülőtéren történő tárolására (a továbbiakban: repülőtéri adóraktár);

b) a 2710 00 66 01 vámtarifaszámú üzemanyagcélú gázolajnak az állandó nyitvatartással, állandó vámhatósági felügyelet mellett üzemelő, közforgalmú nemzetközi hajózási üzemanyagtöltő kikötőben történő tárolására, kizárólag külföldi és belföldi lajstromjelű, külföldi célállomású hajók részére való kiszolgálására (továbbiakban: kikötői adóraktár)

is adható.

(5) Az ásványolaj adóraktárra adóraktári engedély akkor adható, ha adóraktáranként

a) a kőolajfinomítóban legalább atmoszférikus és vákuumdesztillációs technológiai egység, és legalább 50 000 m3,

b) a finomítói ásványolajraktárban legalább 10 000 m3,

c)[157] az olefingyárban legalább 35 000 m3,

d)[158] a cseppfolyós gáztöltőn, valamint a repülőtéri adóraktárban legalább 300 m3,

e)[159] az üzemanyag-tárolóban legalább 10 000 m3,

f)[160] a kőszénkokszolóban legalább 1500 m3,

g)[161] a kikötői adóraktárban legalább 200 m3

a talajjal egybeépített, vagy a talajhoz rögzített, az illetékes hatóság által engedélyezett és - a cseppfolyós gáztöltő és a kőszénkokszoló kivételével - hitelesített tárolótartály áll rendelkezésre. A terméktávvezetékre a kőolajfinomító, a finomítói ásványolajraktár, a repülőtéri adóraktár, a jövedéki engedélyes telephely között kiépített, talajhoz rögzített, föld feletti és/vagy föld alatti vonalvezetésű, ásványolajtermék szállítására alkalmas, külön szabályozott elszámolású csővezetékrendszer esetén adható adóraktári engedély.[162]

h)[163] az ásványolaj regeneráló üzemben legalább 500 m3,

(6) A jövedéki biztosítékot adóraktáranként

a) kőolajfinomító, finomítói ásványolajraktár és üzemanyag tároló esetén adóraktáranként legalább 200 millió forint, de több adóraktárral rendelkező engedélyes esetében engedélyesenként legfeljebb 2 milliárd forint,

b) olefingyár esetén legfeljebb 300 millió forint,

c) a sűrített gáztöltő esetén legfeljebb 80 millió forint,

d) a cseppfolyós gáztöltő esetén adóraktáranként, illetve több adóraktárral rendelkező engedélyes esetében engedélyesenként legalább 80 millió forint,

e)[164] a repülőtéri adóraktár és a kikötői adóraktár esetén legfeljebb 200 millió Ft,

f) az adalékgyártó üzemre legalább 100 millió forint, illetve az adalékanyagok kizárólag 5 liter vagy annál kisebb kiszerelésben történő palackozását (kiszerelését) végző adalékgyártó üzem esetén legalább 5 millió forint

g)[165] a kőszénkokszoló esetén 150 millió forint

h)[166] az ásványolaj regeneráló üzem esetén legalább 60 millió forint,

értékben kell nyújtani.

A terméktávvezeték adóraktárra nem kell külön jövedéki biztosítékot nyújtani, ha az oda betároló adóraktár engedélyese azonos a terméktávvezeték adóraktár engedélyesével. Ebben az esetben a betároló adóraktárra nyújtott jövedéki biztosíték szolgál a terméktávvezeték jövedéki biztosítékaként is. Egyéb terméktávvezeték adóraktár esetében a jövedéki biztosíték 50 millió forint.[167]

(7)[168] Az olyan ásványolaj termék előállítására alkalmas desztilláló berendezést, amelyre e törvény adómértéket állapít meg, kizárólag a vámhatóság engedélyével szabad előállítani, importálni, - a kőolajfinomító, a finomítói ásványolajraktár és a cseppfolyósított gáztöltő adóraktár kivételével - birtokolni, és - a kőolajfinomító, a finomítói ásványolajraktár és a cseppfolyósított gáztöltő adóraktár részére történő értékesítés kivételével - értékesíteni.

X. Fejezet

ALKOHOLTERMÉK

Fogalmak

42. § (1) E törvény alkalmazásában alkoholtermék alatt a 2204, a 2205, a 2206 vámtarifaszámú, 22 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú, továbbá a 2207 és a 2208 vámtarifaszámú, 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú terméket kell érteni.

(2)[169] E törvény alkalmazásában

1. bérfőzés: szeszfőzdében a bérfőzető részére történő gyümölcspálinka vagy borpárlat-előállítás;

2. bérfőzető: az a 18. életévét betöltött természetes személy, aki saját termésű vagy begyűjtött gyümölcsökből és bogyókból, illetve saját termésű szőlőborból és borászati melléktermékből állíttat elő gyümölcspálinkát vagy borpárlatot;

3. teljes denaturálás: az alkoholtermék emberi fogyasztásra való végleges alkalmatlanná tétele,

4. részleges denaturálás: az alkoholterméknek élvezeti cikként történő felhasználásra alkalmatlanná tétele a külön jogszabályban meghatározott módon.

Adóalap, adómérték

43. § (1) Az adó alapja az alkoholtermék mennyisége, hektoliterfokban meghatározva. Hektoliterfok alatt a 20 °C-on mért 1 liter 100 térfogatszázalékos etilalkohol értendő.

(2)[170][171] Az adó mértéke - a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - hektoliterfokonként 1920 forint.

(3)[172]

(4)[173] A szeszfőzdében bérfőzés keretében előállított 2208 20 vámtarifaszám alá tartozó borpárlat, 2208 90 33, 2208 90 38, 2208 90 41, 2208 90 45, 2208 90 48, 2208 90 71 vámtarifaszám alá tartozó gyümölcspálinka (a továbbiakban együtt: bérfőzött pálinka) adója egy bérfőzető részére hektoliterfokonként évente legfeljebb 50 hektoliterfok mennyiségig 885 forint, 50 hektoliterfok felett 1920 forint.

(5)[174] A bérfőzetőnek kiadott bérfőzött pálinka tényleges alkoholtartalma az 55 térfogatszázalékot nem haladhatja meg.

A bérfőzött pálinka utáni adófizetési kötelezettség és eljárási szabályok

44. § (1) A 8-17. §-ban foglalt rendelkezésektől eltérően a bérfőzött pálinka utáni adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha

a) a szeszfőzde a terméket átadja a bérfőzetőnek, vagy

b)[175] a szeszfőzde a terméket még nem adta át a bérfőzetőnek, de az adó összege elérte az 500 ezer forintot, vagy

c)[176] a külön jogszabály szerinti elszámolási időszak (a továbbiakban: elszámolási időszak) utolsó napján a szeszfőzdében a bérfőzető által még el nem szállított bérfőzött pálinka található;

d)[177] a vámhatóság által a külön jogszabály szerint megállapított, az elszámolási időszakban gyártott mennyiség meghaladja a szeszfőzde nyilvántartásában kimutatott gyártott mennyiséget.

(2)[178] Az adó alanya az (1) bekezdés a)-c) pontja esetében a bérfőzető, az (1) bekezdés d) pontja esetében a szeszfőzde engedélyese. A bérfőzető az adót készpénzben fizeti meg a részére átadott, vagy a részére előállított és az (1) bekezdés b), c) pontja szerint elszámolt pálinka után.

(3) Ha a bérfőzető az adófizetési kötelezettségét nem teljesíti, részére a bérfőzött pálinka nem adható ki.

45. § (1) A bérfőzött pálinka utáni adó (a továbbiakban: bérfőzési szeszadó) összegét a szeszfőzde állapítja meg, és szedi be a bérfőzetőtől. A bérfőzető a szeszfőzdének írásbeli nyilatkozatot ad a tárgyévben más szeszfőzdékben főzetett pálinka mennyiségéről.

(2) A 44. §-ban meghatározott rendelkezések elmulasztásával be nem szedett bérfőzési szeszadót a szeszfőzde köteles megfizetni. Amennyiben a szeszfőzde a bérfőzető valótlan nyilatkozata alapján állapította meg helytelenül a bérfőzési szeszadó összegét, a bérfőzető az adókülönbözet megfizetésén felül az adókülönbözettel azonos összegben adóbírságot is fizet.

(3)[179] A szeszfőzde a bérfőzetőtől beszedett bérfőzési szeszadót az 500 ezer forint értékhatár elérését, illetve az elszámolási időszakonkénti rendszeres vagy a szúrópróbaszerű elszámolást követő munkanapon banki átutalással befizeti a vámhatóság bérfőzési szeszadó számlájára.

(4) A beszedett bérfőzési szeszadó késedelmes befizetése esetén a szeszfőzde a (3) bekezdés szerinti fizetési határidő napjától a teljesítés napjáig késedelmi pótlékot köteles fizetni.

(5) A bérfőzési szeszadó, valamint a felszámított késedelmi pótlék nem engedhető el és nem mérsékelhető, fizetési halasztás, részletfizetés nem adható.

(6) A szeszfőzde a bérfőzető részére egyszerűsített kísérő okmányt állít ki, és azzal igazolja a bérfőzési szeszadó megfizetését.

(7)[180] A 44. § (1) bekezdésének d) pontja szerint megállapított különbözetre a 43. § (3) bekezdése szerinti adómértékkel számított adót kell megfizetni.

46. § A bérfőzetőtől a bérfőzött pálinkát, borpárlatot csak az alkoholtermék adóraktár engedélyese vásárolhatja meg.

Adómentes felhasználás

47. § (1)[181] Adómentes felhasználás a 2207 vámtarifaszámú alkoholterméknek a felhasználása

a) az Országos Gyógyszerészeti Intézet által törzskönyvezett gyógyszerek, valamint az Országos Gyógyszerészeti Intézet által nyilvántartásba vett gyógyszernek nem minősülő, szájon át fogyasztható alkoholtartalmú gyógyhatású termékek 40 ml-t meg nem haladó összes napi fogyasztási dózisnak megfelelő összetételben való előállításához, a szájon át nem fogyasztható, alkoholtartalmú készítmények, továbbá a gyógyszerhatóanyagok és intermedierek előállításához, valamint az e pontban megjelölt termékek gyártóberendezéseinek a technológiai előírásokban rögzített tisztítási eljárásához,

b) a biológiai ecet, - a c) pontban megjelölt bonbonok előállítása céljára - alkoholos gyümölcs, az aromák gyártásához,

c) a legfeljebb 8,5 hektoliterfok/100 kg alkoholtartalmú bonbonok, vagy- az alkoholtartalmú italok kivételével a legfeljebb 5 hektoliterfok/100 kg alkoholtartalmú más élelmiszerek gyártásához,

d) vegyipari és kozmetikai termékek előállításához. Adómentes felhasználásnak minősül továbbá a 2208 vámtarifaszámú alkoholterméknek - a c) pontban megjelölt bonbonok előállítása céljára - alkoholos gyümölcs gyártásához történő felhasználása.

(2) A 26. §-ban meghatározott keretengedély iránti kérelemben meg kell adni

a) az alkoholtermék felhasználásának célját, módját,

b) az alkoholtermék felhasználási arányszámát (előállításra kerülő termékenként),

c)[182] a vegyipari és kozmetikai felhasználási cél esetén a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel-a beszerzésre kerülő alkoholtermék esetében a külön jogszabályban az alkoholtermék részleges denaturálására meghatározott eljárási módok közül alkalmazott eljárást,

d)[183]

e) az alkoholtermék kérelemben megjelölt, de legfeljebb egyéves időtartamra igényelt mennyiségét és a felhasználásával előállításra kerülő termék várható mennyiségét, az üzem gyártási kapacitását.

A kérelemhez csatolni kell a 26. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel teljesülését bemutató dokumentációt is, amely a keretengedély megadásának feltétele.[184]

(3)[185] Amennyiben a vegyipari és kozmetikai felhasználási cél esetén nem lehet denaturált alkoholt felhasználni, annak műszaki indokolását és arról a felhasználás szerint illetékes szakmai szövetség nyilatkozatát kell a keretengedély iránti kérelemhez csatolni. A denaturálás mellőzésének indokoltságát az engedélykérelem elbírálása során a vámhatóság független szakértővel (intézettel) ellenőrizheti.

(4)[186] Vegyipari és kozmetikai felhasználási célra adómentesen - a (3) bekezdés szerinti eset kivételével csak az adómentes felhasználó által megjelölt és a keretengedélyben rögzített részleges denaturálási eljárással denaturált alkoholterméket lehet kitárolni az adóraktárból. A denaturálást a vámhatóság felügyelete mellett kell elvégezni.

(5) A 30. § szerinti elszámolásban ki kell mutatni az elszámolási időszakban előállított termékhez a bejelentett felhasználási arányszám szerint felhasználható és a ténylegesen felhasznált alkoholtermék mennyiségét is. Ha a ténylegesen felhasznált alkoholtermék mennyisége meghaladja a felhasználási arányszám szerinti mennyiséget, a különbözet nem adómentes célra történt felhasználásnak minősül, és a 14. § (4) bekezdése szerinti adófizetési kötelezettség keletkezik.

(6) Az adómentes felhasználási cél megvalósulásának kockázatára legfeljebb 50 millió forint értékű jövedéki biztosítékot kell felajánlani.

(7)[187] Amennyiben az adómentes felhasználó az üzemében a 2915 vámtarifaszámú ecetsavból is előállít étkezési ecetsavat vagy ecetesszenciát, köteles a vásárolt ecetsavval is elszámolni.

Alkoholtermék teljes denaturálása, a teljesen denaturált alkohol kiszerelése, beszerzése

48. §[188] (1) Az alkoholtermék teljes denaturálását szeszüzemben vagy alkohol regeneráló és denaturáló üzemben, a külön jogszabályban előírt denaturáló szerrel és denaturálási eljárással kell elvégezni.

(2) A teljesen denaturált alkoholtermék kiszerelése - a szeszüzemben, illetve az alkohol regeneráló és denaturáló üzemben végzett tevékenységen kívül - csak a vámhatóság külön engedélyével (a továbbiakban: felhasználói engedély) végezhető.

(3) Felhasználói engedélyre az a kérelmező jogosult,

a) aki könyvvezetési kötelezettségének a kettős könyvvezetés szabályai, illetve egyéni vállalkozó esetében az Szja. törvény rendelkezései szerint tesz eleget, és olyan nyilvántartási, bizonylati rendszert alkalmaz, hogy annak alapján a beszerzett, kiszerelt és készleten lévő teljesen denaturált alkohol mennyisége megállapítható és ellenőrizhető;

b) akinek a vámhatóság, az adóhatóság felé nincs meg nem fizetett vám- vagy adótartozása, társadalombiztosítási járulék tartozása, kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek, továbbá aki nyilatkozik arról, hogy egyéb köztartozása sem áll fenn;

c) aki nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt;

d) aki a felhasználói engedély kiadását megelőzően 1 millió forint összegben jövedéki biztosítékot nyújt;

e) aki rendelkezik az üzemére, a raktárára, illetve az ott folytatott tevékenységére jogszabályban megkövetelt hatósági engedélyekkel és szakhatósági hozzájárulásokkal.

(4) Nem adható felhasználói engedély, ha a kérelmező természetes személyt vagy a kérelmező szervezet vezetőjét, vezető tisztségviselőjét gazdasági bűncselekmény vagy a közélet tisztasága elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték, és a kérelem benyújtásakor még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól.

(5) A (3) bekezdés d) pontja szerint nyújtott jövedéki biztosítékra a 26. § (8) bekezdésének rendelkezését értelemszerűen alkalmazni kell. A jövedéki biztosíték a felhasználói engedélyes adó-, bírságtartozására vehető igénybe a végrehajtás szabályai szerint, ha a felhasználói engedélyes önkéntesen nem teljesít. A követelés érvényesítésére külön határozat nélkül a vámhatóság jogosult.

(6) A kérelmező nevére szóló felhasználói engedélyt a vámhatóság a 27. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés értelemszerű alkalmazásával adja ki.

(7) A felhasználói engedély megszűnésére, visszavonására a 27. § (5) -(7) bekezdésének rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni. Ha a felhasználói engedély megszűnik, a jövedéki biztosíték csak a készleten maradt teljesen denaturált alkohol - 48/A. § (3) bekezdés rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával végzett - elszámolását, és - adófizetési kötelezettség megállapítása esetén - annak teljesítését követően szabadítható fel.

48/A. §[189] (1) A felhasználói engedélyes folyamatosan olyan nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a teljesen denaturált alkohol beszerzésének, kiszerelésének és értékesítésének külön jogszabályban foglaltak szerinti részletezését. A nyilvántartás adatait havonta le kell zárni, meg kell állapítani a tárgyhavi készletváltozásokat és a zárókészletet.

(2) A felhasználói engedélyes a nyilvántartás havi zárása alapján jelentést készít, melyet a tárgyhót követő hó 15-éig kell benyújtani a vámhatósághoz.

(3) A felhasználói engedélyesnek tárgyévenként elszámolást kell készítenie a teljesen denaturált alkohol beszerzéséről, felhasználásról, értékesítéséről és készletéről, és a tárgyévet követő hó 20-áig a vámhatósághoz benyújtania. Ha az elszámolás alapján kimutatott, nyilvántartás szerinti zárókészlet meghaladja a számviteli rend szerint elvégzett készletfelvétellel megállapított tényleges zárókészletet, a készlethiányt nem engedélyezett célra történt felhasználásnak kell tekinteni. Az elszámolás során kimutatott készleteltéréssel a nyilvántartás szerinti zárókészletet helyesbíteni kell.

48/B. §[190] (1) A teljesen denaturált alkohol 2 liter vagy annál nagyobb űrtartalmú göngyölegben, tankautóban csak a 48. § szerinti felhasználói engedélyesnek vagy olyan, nem kereskedelmi tevékenységet végző személy részére értékesíthető belföldön, aki (amely) - a külön jogszabály szerint - tevékenységét a vámhatósághoz bejelentette és nyilvántartásba vételét a vámhatóság visszaigazolta (a továbbiakban az utóbbi: nyilvántartásba vett felhasználó).

(2) A teljesen denaturált alkoholt 2 liter vagy annál nagyobb űrtartalmú göngyölegben, tankautóban csak a 48. § szerinti felhasználói engedélyes vagy a nyilvántartásba vett felhasználó szerezhet be.

(3) A teljesen denaturált alkoholt 2 liter vagy annál nagyobb űrtartalmú göngyölegben, tankautóban beszerző személynek a vámhatóság általi nyilvántartásba vételhez, majd azt követően évenként meg kell adnia az éves szinten felhasználni tervezett mennyiséget és a felhasználás célját.

(4) A nyilvántartásba vett felhasználó a beszerzett, felhasznált és készleten lévő teljesen denaturált alkohol mennyiségéről nyilvántartást vezet.

Alkoholtermék adóraktár

49. § (1)[191] Alkoholtermék adóraktári engedély

a) az alkoholterméket - a gyümölcs kivételével - cukor- vagy keményítőtartalmú mezőgazdasági eredetű termékből erjesztéssel és/vagy lepárlással előállító, valamint a vegyipari és gyógyszeripari felhasználás során szennyezetté vált alkoholtermék tisztítását (regenerálását) végző üzemre (a továbbiakban: szeszüzem),

b) kizárólag gyümölcspálinkát vagy borpárlatot gyümölcsökből és bogyókból, szőlőborból és borászati melléktermékekből, illetve - esetenként külön engedéllyel - gabonából erjesztéssel és lepárlással előállító üzemre (a továbbiakban: szeszfőzde),

c) az alapanyagok összekeverésével alkoholtermék előállítását; palackozását végző üzemre (a továbbiakban: italgyár)

d)[192] a 2208 vámtarifaszám alá tartozó alkoholtermék önálló palackozását végző palackozó üzemre (a továbbiakban: szeszpalackozó);

e) a szeszüzem, a szeszfőzde, illetve az italgyár engedélyesének a gyártóüzeme területén kívül található, az előállított alkoholtermék tárolására, raktározására alkalmas ingatlanra (a továbbiakban: üzemi szeszraktár),

f) a kizárólag a 2207 vámtarifaszám alá tartozó, legalább 96 térfogatszázalék alkoholtartalmú, nagytisztaságú, analitikai minőségű alkoholtermék tisztítással, válogatással való előállítását és legfeljebb 1 liter űrtartalmú egységben való kiszerelését végző üzemre (a továbbiakban: etanol üzem)

g)[193] a vegyipari és gyógyszeripari felhasználás során szennyezetté vált alkoholtermék önálló tevékenység keretében történő tisztítását (regenerálását) és/vagy az alkoholtermék teljes denaturálását és kiszerelését végző üzemre, ahol a regenerált és vásárolt alkoholtermékből hígítóként, oldószerként értékesített alkoholtermék is előállítható (a továbbiakban: alkoholregeneráló és denaturáló üzem),

h)[194] a 2207 vámtarifaszám alá tartozó, kizárólag nyomdaipari célokat szolgáló hígítót, oldószert előállító, kiszerelő üzemre (a továbbiakban: egyéb alkoholtermék adóraktár)

adható.

(2)[195] Az alkoholtermék - kivéve a 2207 vámtarifaszám alá tartozó terméket - adó megfizetése nélküli tárolására adóraktári engedély a kizárólag tranzitterületre történő vámmentes értékesítés kiszolgálására létesített közvámraktárban kialakított adóraktárra (a továbbiakban: tranzit adóraktár), valamint az egyéb célú közvámraktárban és a vámraktárban kialakított adóraktárra (a továbbiakban: vám adóraktár) is adható. A tranzit és a vám adóraktárban az alkoholtermék mellett adózatlan sör, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék és dohánygyártmány adómentes tárolása is megengedett.

(3) A jövedéki biztosítékot az (1) bekezdés szerinti adóraktárak esetében - a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - adóraktáranként legalább 40 millió forint, de adóraktáranként, illetve a több adóraktárral rendelkező engedélyes esetében engedélyesenként legfeljebb 200 millió forint értékben kell teljesíteni. Az egy helyrajzi számon vagy az összefüggő helyrajzi számokon szereplő szeszüzem, italgyár, szeszpalackozó, üzemi szeszraktár a jövedéki biztosíték szempontjából egy adóraktárnak minősül. A nem összefüggő helyrajzi számokon szereplő, de a gyártástechnológiai folyamatból fakadóan egy technológiai egységet képező, csővezetékrendszerrel összekötött üzem, raktár egy adóraktárnak tekintendő.

(4)[196] A kizárólag bérfőzést végző szeszfőzdére és az etanol üzemre a jövedéki biztosítékot legalább 1 millió forint, a szeszfőzdére és az egyéb alkoholtermék adóraktárra legalább 10 millió forint értékben kell nyújtani. A kizárólag bérfőzést végző szeszfőzde jövedéki biztosítékát a 43. § (4) bekezdésében foglalt alacsonyabb adómérték alapulvételével kell megállapítani.

(5)[197] A kizárólag bérfőzést végző szeszfőzde esetében a 19. § (1) bekezdése f) pontjának rendelkezését nem kell alkalmazni.

(6)[198] Az adóraktár engedélyese a minőségi kifogás vagy lejárt szavatosság miatt szabadforgalomból visszaszállított (visszáru) alkoholtermék általa megfizetett adóját visszaigényelheti (levonhatja), amennyiben az alkoholterméket megsemmisíti. Az adólevonás joga a megsemmisítési jegyzőkönyv birtokában érvényesíthető, és a megsemmisítés napjától esedékes.

Az alkoholtermék palackozása, zárjegy alkalmazása

50. § (1)[199] Az alkoholtermék - kivéve az 5,5 térfogatszázaléknál kisebb alkoholtartalmú, legfeljebb 0,33 literes kiszerelésű terméket -

a) szabadforgalomba bocsátása,

b) belföldi forgalom számára való vámkezelése, feltéve, hogy az importáló nem adóraktárba szállítja be a terméket, a (3) bekezdés szerinti zárjeggyel, illetve a 2208 20 vámtarifaszámú olyan borpárlat esetén, amelyre a külön jogszabály alapján állami ellenőrzőjegy alkalmazását engedélyezték, az a) pont szerinti esetben kizárólag zár- és ellenőrzőjeggyel (a zárjegy és a zár- és ellenőrzőjegy a továbbiakban együtt: zárjegy) történhet.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik

a) a bérfőzött pálinka bérfőzető részére történő kiadására,

b) a külföldről nem kereskedelmi forgalomban behozott, illetve az árumintaként importált, vámmentesen vámkezelt alkoholtermékre,

c)[200] a 2207 vámtarifaszámú alkoholtermékre, amennyiben az laboratóriumi vizsgálatok, kísérleti, kutatási és fejlesztési célok, kísérleti termékek próbagyártása, labor eszközök, gépek mosása, tisztítása, szolgáltató tevékenységek, kórházak, rendelőintézetek, gyógyszer nagykereskedelem, gyógyszertárak céljára, valamint a fermentált dohányvágat aromásítására, továbbá a 47. § (1) bekezdésében megjelölt adómentes felhasználási célokra kerül adózottan értékesítésre.

d)[201] a teljesen denaturált alkoholtermékre,

e)[202] a 2207 vámtarifaszám alá tartozó, nyomdaipari célokat szolgáló hígítóra, oldószerre.

(3)[203] A zárjegy az alkoholtermék palackjára vagy legkisebb fogyasztói csomagolási egységére felhelyezett olyan bélyeg, amely igazolja, hogy a termék adóraktárban került előállításra (palackozásra), és onnan került kiszállításra, illetve, hogy az importból származó alkoholtermék belföldi forgalom számára való vámkezelése megtörtént. A zár- és ellenőrzőjegy formájában alkalmazott zárjegy igazolja továbbá a borpárlat külön jogszabályban meghatározott minőségét is.

(4)[204] A zárjegyet a Magyar Állam állíttatja elő és a vámhatóság bocsátja - elszámolási kötelezettség mellett - az adóraktár engedélyese és a 69. §-ban meghatározott jövedéki engedéllyel rendelkező importáló rendelkezésére. A zár- és ellenőrzőjegy formában alkalmazott zárjegy kiadásához az Országos Borminősítő Intézet külön jogszabályban meghatározott engedélye is szükséges. Az adóraktár engedélyese és az importáló a zárjegyhez a zárjegy előállítási költségének a megfizetése ellenében juthat hozzá.

(5)[205] Az alkoholtermék zárjegye darabonként 800 Ft értéket képvisel, amelyet arra a zárjegyre kell megfizetni, amellyel az adóraktár engedélyese és az importáló nem tud elszámolni (a továbbiakban: zárjegyhiány), azonban a zárjegyhiány megfizetésének kötelezettsége csak az 1000 forintot meghaladó összegre vonatkozik. A zárjegyhiány megfizetésére az Art.-nek az adóra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) A zárjeggyel az adóraktár engedélyese háromhavonta, az importáló az átvétel napját követő 60 napon belül köteles a vámhatóság felé elszámolni. Ha az importügylet, amelyhez az importáló a zárjegyet átvette, 60 napon belül nem bonyolódott le, az elszámolásra a vámhatóság legfeljebb 30 nap haladékot adhat.

(7)[206] A vámhatóság által visszavett - sérülésmentes - feleslegessé vált, minőséghibás, a gyártás közben megsérült és a vámhatóság felügyelete mellett megsemmisített, a zárjegy igénylőjének tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok miatt - nem értve ide a lopás esetét - használhatatlanná vált, megsemmisült zárjegy, ha annak darabszáma biztonsággal megállapítható, az elszámolásban igazolt csökkenésként vehető figyelembe.

(8) Az alkoholtermék zárjeggyel ellátva adóraktárból másik adóraktárba átszállítható, ha a zárjeggyel való elszámoltatás az adóraktárak között megfelelően biztosított.

(9)[207] Az alkoholtermék - a (2) bekezdés a) és c) -d) pontja kivételével - 2 liter űrtartalmat el nem érő göngyölegben palackozva bocsátható szabadforgalomba.

(10)[208] Az alkoholtermék reklám, kiállítás céljából, valamint alkalmi, eseti kereskedelmi forgalmazásra 2 liter vagy annál nagyobb űrtartalmú, egyedileg beazonosítható göngyölegben való forgalmazását az adóraktár és az importáló kérelmére, meghatározott mennyiségben a vámhatóság engedélyezheti.

Az alkoholtermék és alkoholtermék alapanyag előállítása, forgalmazása, birtokolása

51. § (1)[209] A vámhatóság engedélyével szabad alkoholtermék előállítására alkalmas desztilláló berendezést előállítani, birtokolni és értékesíteni. Nem szükséges a vámhatóság engedélye a rendeltetésszerűen használt, túlnyomással üzemelő háztartási főzőedényekre, valamint a tudományos és oktatási célra használt üveg desztilláló berendezésekre.

(2)[210] A szeszüzem kivételével cukorcefrét előállítani, értékesíteni, birtokolni, valamint a cukorcefréből alkoholterméket és a 2204, 2205, 2206 vámtarifaszám alá tartozó terméket előállítani tilos.

(3)[211]

(4)[212] Az alkoholos gyümölcs beszerzése esetén e törvény 69. §-ának - a (4) bekezdés kivételével - és 71. §-ának az alkoholtermék jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységére, illetve importálására és exportálására vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell. A bonbongyártás során gyártási melléktermékként visszanyert alkoholterméket a külön jogszabályban foglalt rendelkezések szerinti elszámolással vámhivatali felügyelet mellett meg kell semmisíteni, vagy alkoholtermék adóraktárba, illetve külföldre vissza kell szállítani. Arra az alkoholtermékre vonatkozóan, amelyet nem semmisítenek meg, vagy nem szállítanak vissza alkoholtermék adóraktárba vagy külföldre, a külön jogszabályban erre meghatározott határidő elmulasztását követő napon az alkoholos gyümölcsöt felhasználó bonbongyártónak a 43. § (2) bekezdésében megjelölt adómérték figyelembevételével adófizetési kötelezettsége keletkezik.

XI. Fejezet

SÖR

Termékmeghatározás

52. § E törvény alkalmazásában sör alatt a 2203 vámtarifaszámú termékeket, továbbá a 2206 vámtarifaszám alatti termékekből a sör és az alkoholmentes italok 0,5 térfogatszázalék alkoholtartalmat meghaladó, legfeljebb 18 térfogatszázalék alkoholtartalmú elegyét kell érteni.

Adóalap, adómérték

53. § (1) Az adó alapja a sör mennyisége, hektoliterben és Balling-(Plató-)fokban mérve.

(2) Balling-(Plató-)fok alatt a sörlé 20 °C-on mért szárazanyagtartalmát kell érteni, tömegszázalékban kifejezve.

(3)[213] Az adó hektoliterre vetítve Balling (Plató) fokonként 420 forint.

Adómentes felhasználás[214]

53/A. §[215] (1) Adómentes célú felhasználásnak a 2203 00 10 00 vámtarifaszámú sör biológiai ecet előállításához történő felhasználása minősül.

(2) A keretengedély megszerzésére és az adómentesen beszerzett sörrel való elszámolásra a 47. § (2) bekezdésének a), b), e) pontjában, (5) és (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

Sör adóraktár

54. § (1) Adóraktári engedély

a) a sör előállítását végző, a 20 ezer hektoliter éves termelőkapacitást el nem érő sörgyártó üzemre (a továbbiakban: sörfőzde),

b) a sör előállítását az a) pontban megjelöltnél nagyobb termelőkapacitással végző sörgyártó üzemre (a továbbiakban: sörgyár),

c) a sör önálló palackozását végző palackozóüzemre (a továbbiakban: sörpalackozó),

d) a sörgyár engedélyesének a gyártóüzem területén kívül található, az előállított sör tárolását végző, saját tulajdonú vagy bérelt, illetve egyéb használati jogon működtetett raktárára (a továbbiakban: üzemi sörraktár)

adható.

(2) A sör adó megfizetése nélküli tárolására adóraktári engedély a tranzit adóraktárra és vám adóraktárra is adható, a 49. § (2) bekezdése szerint.

(3) A jövedéki biztosítékot adóraktáranként,

a) a sörfőzde esetében legalább 1 millió forint,

b) egyéb sör adóraktár esetében - ide nem értve a (2) bekezdés szerinti adóraktárat - legalább 40 millió forint,

de adóraktáranként, illetve a több adóraktárral rendelkező engedélyes esetében engedélyesenként legfeljebb 200 millió forint értékben kell nyújtani. Az egy helyrajzi számon vagy az összefüggő helyrajzi számokon szereplő sörgyár, sörpalackozó és üzemi sörraktár a jövedéki biztosíték szempontjából egy adóraktárnak minősül. A nem összefüggő helyrajzi számokon szereplő, de a gyártástechnológiai folyamatból fakadóan egy technológiai egységet képező, csővezetékrendszerrel összekötött üzem, raktár egy adóraktárnak tekintendő.

(4) A sör adóraktár engedélyese a minőségi kifogás vagy lejárt szavatosság miatt szabadforgalomból visszaszállított (visszáru) sör általa megfizetett adóját visszaigényelheti (levonhatja), amennyiben a sört az adóraktárában megsemmisítik. Az adólevonás joga a megsemmisítési jegyzőkönyv birtokában érvényesíthető, és a megsemmisítés napjától esedékes.

(5)[216] Sör előállítására alkalmas főzőüstöt és komlóforraló üstöt kizárólag a vámhatóság engedélyével szabad előállítani, birtokolni és értékesíteni.

(6)[217] A sörfőzde esetében a 19. § (1) bekezdése f) pontjának rendelkezését nem kell alkalmazni.

XI/A. Fejezet[218]

Bor

Fogalmak

54/A. §[219] (1) E törvény alkalmazásában bor alatt kell érteni

a) a 2204, 2205 vámtarifaszám alá tartozó terméket - a pezsgő kivételével -, amennyiben

1. tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 15 térfogatszázalék és kizárólag erjedéssel keletkezett,

2. tényleges alkoholtartalma 15 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 18 térfogatszázalék, kizárólag erjedéssel keletkezett és adalékanyagot nem tartalmaz;

[a továbbiakban az a) pont: szőlőbor];

b) a 2204, 2205 vámtarifaszám alá tartozó terméket - a pezsgő kivételével -, amennyiben tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 10 térfogatszázalék és nem kizárólag erjedéssel keletkezett;

c) a 2206 vámtarifaszám alá tartozó terméket - a sör kivételével -, amennyiben

1. tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 10 térfogatszázalék,

2. tényleges alkoholtartalma 10 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 15 térfogatszázalék és kizárólag erjedéssel keletkezett

[a továbbiakban a b) és c) pont együtt: egyéb bor] [a továbbiakban a)-c) pont együtt: bor].

(2) E törvény alkalmazásában

1. adalékanyag: a szőlőbor előállítására és kezelésére vonatkozó jogszabály rendelkezései alapján felhasználható kiegészítő és segédanyag;

2. tényleges alkoholtartalom: a termékben jelen lévő tiszta alkohol térfogatának aránya a termék teljes térfogatához viszonyítva, 20 Celsius hőmérsékleten;

3. kizárólagos erjedés: a bor tényleges alkoholtartalmának a külön jogszabály rendelkezései szerinti kialakulása;

4.[220] borkísérő okmány: a vámhivatal által kiadott szigorú számadású bizonylat, amelyet e törvény és a külön jogszabály rendelkezései szerint a szőlőbor szállításakor kell alkalmazni.

5. borvidék: a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvényben (a továbbiakban: bortörvény) ekként meghatározott szőlőtermő hely;

6. bortermőhely: a bortörvényben ekként meghatározott szőlőtermő hely.

7.[221] mobil palackozó: olyan önjáró vagy vontatott közúti járműre felszerelt, zárt rendszerű technológiai berendezés, amely bor palackozására alkalmas.

8.[222] szőlőtermelő: az a személy, aki a tulajdonában, haszonbérletében vagy bármely más jogcímen használatában lévő szőlőültetvényt művel.

Adóalap, adómérték

54/B. §[223] (1) Az adó alapja a bor mennyisége, literben mérve.

(2)[224] Az adó mértéke literenként 8 forint.

(3)[225][226] Adómentes a saját művelésben álló szőlőterületen termelt szőlőből és/vagy legfeljebb az értékesített saját szőlőtermés mennyiségével azonos mennyiségben vásárolt szőlőből a természetes személy által előállított, gazdasági évenként és háztartásonként összesen legfeljebb 1000 liter saját fogyasztásra szánt szőlőbor. Gazdasági év alatt e fejezet alkalmazásában a tárgyévet megelőző év december 1-jétől tárgyév november 30-áig terjedő egy éves időszakot kell érteni. Az adómentes mennyiség abban az esetben sem haladhatja meg az 1000 litert, ha az egy háztartásban élők közül többen állítanak elő szőlőbort.

(4)[227] Adómentes az adóraktárban a természetes személy szőlőtermelő részére a saját termésű szőlőből előállított és/vagy legfeljebb az értékesített saját szőlőtermés mennyiségével azonos mennyiségben vásárolt szőlőből előállított gazdasági évenként és háztartásonként legfeljebb 1000 liter saját fogyasztásra szánt szőlőbor. Az adómentes mennyiség abban az esetben sem haladhatja meg az 1000 litert, ha az egy háztartásban élő szőlőtermelők közül többen és/vagy több adóraktárban állíttatnak elő szőlőbort. A szőlőtermelő a részére szőlőbort előállító adóraktár engedélyesnek írásbeli nyilatkozatot ad a gazdasági évben más adóraktárban előállított vagy előállításra kerülő szőlőbora mennyiségéről, továbbá az egy háztartásban élő szőlőtermelő családtagok részére adóraktárban adómentesen előállított vagy előállításra kerülő szőlőbor mennyiségéről.

(5)[228] Az adóraktár engedélyes véglegesen mentesül a (3)-(4) bekezdés szerint adómentes, az adóraktárban elfogyasztott vagy az adóraktárból kitárolt, a külön jogszabály szerint bizonylatolt szőlőborra felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól.

A szőlőtermelő bejelentkezési, elszámolási kötelezettsége, a szőlő szállítása

54/C. §[229]

A bor előállítása

54/D. §[230] (1) A bor előállítása a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az 54/E. §-ban meghatározott egyszerűsített adóraktári engedéllyel vagy az 54/G. § szerinti bor adóraktári engedéllyel lehetséges.

(2)[231] Nem kell adóraktári engedéllyel rendelkeznie annak a természetes személynek, aki a saját szőlőjéből és/vagy legfeljebb az értékesített saját szőlőtermés mennyiségével azonos mennyiségben vásárolt szőlőből az 54 /B. § (3) bekezdésében meghatározott mennyiségben állít elő szőlőbort.

(3)[232]

(4)[233] Nem kell adóraktári engedéllyel rendelkeznie annak a személynek, aki (amely) a bor palackozását mobil palackozóval egyszerűsített adóraktárban vagy a boradóraktárban, illetve a szőlőtermelő adómentes szőlőborának palackozását az adómentes szőlőbor tárolásának helyén végzi, amennyiben

a) a vámhatóságnak a mobil palackozó birtoklását, továbbá alkalmanként a bor palackozását a vámhatósághoz a külön jogszabály rendelkezései szerint bejelenti és vezeti a külön jogszabályban előírt nyilvántartást,

b) rendelkezik a palackozás végzéséhez szükséges szakhatósági engedélyekkel.

Egyszerűsített adóraktári engedély

54/E. §[234] (1)[235] Egyszerűsített adóraktári engedélyre jogosult - a (7) bekezdésben foglalt eltéréssel - az a személy, aki (amely) a tevékenysége során az utolsó három gazdasági év - amennyiben tevékenységét három évnél rövidebb ideje végzi, a tevékenység folytatásának időtartama - átlagában évente az 54/B. § (3) bekezdésében meghatározott mennyiséget meghaladó, de legfeljebb 1000 hektoliter szőlőbort állít elő, kivéve, ha annak több, mint 25 %-át vásárolt szőlőborból állítja elő.

(2)[236]

(3)[237] A kérelmező az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén is csak akkor kaphat egyszerűsített adóraktári engedélyt, ha nyilatkozik arról, hogy

a) a vámhatóságnál és az adóhatóságnál nincs vám- vagy adótartozása, illetve amennyiben tartozása áll fenn, arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek,

b) egyéb köztartozása sem áll fenn,

valamint rendelkezik a tevékenysége folytatásához külön jogszabály(ok)ban előírt engedéllyel.

(4) Az egyszerűsített adóraktári engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelmező nevét, gazdálkodási formáját, hegyközségi kódszámát, adóazonosító számát vagy adószámát;

b) a kérelmező címét, székhelyét;

c) a megművelt szőlőterület(ek) helyét, helyrajzi számát, nagyságát (m2), használati jogcímét (saját tulajdon, haszonbérlet, egyéb), telepítésének évét;

d) a kérelmező telephelyét vagy telephelyeit, az ott folytatott tevékenységek megjelölését, a felelős üzemvezető(k) nevét, címét;

e)[238] a kérelmező nyilatkozatát az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesüléséről, továbbá arról, hogy végez-e a külön jogszabály szerinti termelői borkimérés keretében értékesítést, valamint értékesít-e, illetve felhasznál-e nem szőlőbor előállítására szőlőt.

(5) Az egyszerűsített adóraktári engedély iránti kérelemhez a kérelmezőnek csatolni kell hitelesítés céljából a külön jogszabályban előírt pincekönyvét.

(6) A vámhatóság az egyszerűsített adóraktári engedélyt a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül engedélyezi és hitelesíti a pincekönyv nyilvántartást, vagy a kérelmet elutasítja.

(7) A szőlőterületet művelő azon közeli hozzátartozók (a továbbiakban: családtagok közössége), akik a saját művelésükben lévő szőlőterületen termelt szőlőből a szőlőbor előállítását, tárolását ugyanazon a közösen használt, adóraktárnak minősíthető helyen (a továbbiakban: közös adóraktár) végzik, e tevékenységüket egy egyszerűsített adóraktári engedéllyel folytathatják, amennyiben a közös adóraktárban a szőlőbort az (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő mennyiségben állítják elő.

Adóalanynak a családtagok közössége minősül. Az adóalanyisághoz fűződő kötelezettségeket és jogokat a családtagok közössége - a családtagok egyetemleges felelőssége mellett - az általa kijelölt képviselő útján gyakorolja.

(8) Ha az egyszerűsített adóraktár engedélyese az 54/G. § (1) bekezdésében meghatározott bor adóraktárként kíván, illetve köteles továbbműködni, legkésőbb annak a hónapnak az első napján köteles benyújtani bor adóraktári engedély iránti kérelmét, amely hónapban az 54/E. § (1) bekezdésében foglalt mennyiségi korlátokat túllépi. A vámhatóság a bor adóraktári engedélyt a kérelem benyújtása végső határidejének napjáig visszamenőleges hatállyal adja ki.

(9)[239] Az egyszerűsített adóraktár engedélyese a minőségi kifogás vagy lejárt szavatosság miatt szabadforgalomból visszaszállított (visszáru) szőlőbor általa megfizetett adóját visszaigényelheti (levonhatja), amennyiben a szőlőbort az adóraktárában újrafeldolgozza vagy megsemmisíti. Az adólevonás joga a megsemmisítési jegyzőkönyv birtokában érvényesíthető, és a megsemmisítés napjától esedékes, újrafeldolgozás esetén pedig a 31. § (5) bekezdése a) pontjának, illetve (9) bekezdése a) pontjának rendelkezését kell alkalmazni.

(10)[240]

Az egyszerűsített adóraktár bizonylatolási, nyilvántartási, elszámolási és adóbevallási kötelezettsége

54/F. §[241] (1)[242] Az egyszerűsített adóraktárból a szőlőbor - az e törvény 24. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéstől eltérően - borkísérő okmánnyal és annak a szállítást végző részére történő átadásával tárolható ki. A borkísérő okmánynak az adófizetési kötelezettség megállapításához szükséges mennyiségi adatokat is tartalmaznia kell.

(2) A borkísérő okmánnyal kapcsolatban elkövetett jogsértés esetén a számlára, a nyugtára, a számlát helyettesítő okmányra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Az egyszerűsített adóraktár engedélyesének a külön jogszabályban előírt pincekönyvében a szőlőbort palackos, kannás és hordós kiszerelés szerinti bontásban, mennyiségét az adó alapjaként meghatározott mennyiségi egységben kimutatva kell szerepeltetnie.

(4)[243] A pincekönyv adatai alapján tárgyidőszakonként meg kell állapítani a készletváltozásokat és a tárgyidőszak tényleges zárókészletét. E fejezet alkalmazásában tárgyidőszak alatt a december 1-jétől július 31-éig, illetve augusztus 1-jétől november 30-áig tartó időszakokat kell érteni.

(5)[244] Az egyszerűsített adóraktár engedélyesének a vásárolt és a saját termésű szőlő mennyiségéről, illetve a vásárolt, előállított és értékesített szőlőborról - kiszerelésenkénti bontásban, vevőnkénti részletezésben - tárgyidőszakonként mennyiségi elszámolást kell készítenie, és a vámhatósághoz a tárgyidőszakot követő augusztus 15-éig, illetve december 15-éig benyújtania.

(6)[245]

(7) A vámhatóság az egyszerűsített adóraktár engedélyesének e törvényben előírt kötelezettségei megtartását és a szőlőtermés, illetve előállított és értékesített szőlőbor elszámolását előre bejelentett vagy váratlan, előre be nem jelentett időpontban ellenőrzi. Ennek keretében az egyszerűsített adóraktár engedélyese jelenlétében készletfelvétellel megállapítja a tényleges készletet, zárlatot készít a pincekönyvben, megállapítja a tényleges és nyilvántartás szerinti készlet különbözetet, illetve a különbözettel korrigált zárókészletet.

(8)[246] Az egyszerűsített adóraktár engedélyesének évente egyszer, a gazdasági évet követő december 15-éig kell adóbevallást tennie.

(9) Az egyszerűsített adóraktár engedélyesének az adót a bevallás benyújtásával egyidejűleg kell megfizetnie.

Bor adóraktár

54/G. §[247] (1) Adóraktári engedély

a) a szőlőbort a feldolgozási tevékenység utolsó három gazdasági évének - amennyiben a feldolgozási tevékenység végzése három évnél rövidebb ideje történik, a tevékenység végzése időtartamának - átlagában 1000 hektolitert meghaladó mennyiségben előállító üzemre (a továbbiakban: szőlő borászati üzem),

b) az egyéb bor előállítását végző üzemre (a továbbiakban: egyéb borászati üzem)

[az a)-b) pontok a továbbiakban együtt: borászati üzem],

c) a bor önálló palackozását végző palackozóra (a továbbiakban: borpalackozó),

d) a borászati üzem engedélyesének a gyártóüzeme területén kívül található, az előállított bor tárolását végző, saját tulajdonú vagy bérelt raktárára (a továbbiakban: üzemi borraktár)

adható.

(2)[248] Bor adóraktári engedélyt kell kiváltania annak, aki a tevékenysége során az utolsó három gazdasági év - amennyiben tevékenységét három évnél rövidebb ideje végzi, a tevékenység folytatásának időtartama - átlagában évente az 54/B. § (3) bekezdésében meghatározott mennyiséget meghaladó, de legfeljebb 1000 hektoliter szőlőbort állít elő, de az éves mennyiség több mint 25%-át vásárolt szőlőborból állítja elő.

(3)[249] A borászati üzem iránti adóraktári engedélykérelemnek - amennyiben a kérelmező szőlőbort saját termésű friss szőlőből (is) állít elő - az e törvény 21. § (1) bekezdésében előírtakon felül tartalmaznia kell a kérelmező hegyközségi kódszámát, továbbá a kérelmező által megművelt szőlőterület(ek) helyét, helyrajzi számát, nagyságát (m2), használati jogcímét (saját tulajdon, haszonbérlet, egyéb), telepítésének évét.

(4)[250] A bor adóraktári engedély megadásának nem feltétele a bor tárolására szolgáló tároló eszközök hitelesítése.

(5)[251] A bor adó megfizetése nélküli tárolására adóraktári engedély a tranzit adóraktárra és vám adóraktárra is adható, a 49. § (2) bekezdése szerint.

(6)[252] A jövedéki biztosítékot adóraktár engedélyesenként legfeljebb 10 millió forint értékben kell nyújtani. A jövedéki biztosíték nyújtásától a kizárólag szőlőbor előállítását végző bor adóraktár engedélyese esetében el kell tekinteni, amennyiben az e törvény 22. § (2) és (5) bekezdése szerint adódó jövedéki biztosíték összege nem éri el az 500 ezer forintot.

(7)[253] A szőlőbor és az egyéb bor előállítása, illetve a 25 litert meghaladó (a továbbiakban: hordós) vagy a 2 liternél nagyobb, de 25 litert meg nem haladó (a továbbiakban: kannás) kiszerelésű szőlőbor és az egyéb bor raktározása, tárolása - a 21. § (6) bekezdésében foglaltaktól eltérően - ugyanabban az adóraktárban nem megengedett.

(8)[254] Ha a szőlő borászati üzem engedélyese egyszerűsített adóraktári engedély megszerzésére válik jogosulttá, legkorábban a szüret megkezdésekor, legkésőbb a tárgyév október 31-éig nyújthat be egyszerűsített adóraktári engedély iránti kérelmet. A kérelemhez csatolnia kell a nyilatkozatát arról, hogy a gazdasági évben előállításra kerülő szőlőbor mennyisége nem haladja meg az 54/E. § (1) bekezdése szerinti mennyiséget. A vámhatóság az egyszerűsített adóraktári engedélyt a kérelem benyújtása évének december 1. napjával adja ki.

(9)[255] Amennyiben a tényleges szőlőbor előállítás alapján utólag megállapítást nyer, hogy a (7) bekezdés szerinti esetben az egyszerűsített adóraktári engedély kiadásának feltételei nem teljesültek, az egyszerűsített adóraktári engedély visszavonását követő három évig a bor adóraktár engedélyese nem élhet a (7) bekezdésben meghatározott lehetőséggel.

(10)[256] A bornak a bor-adóraktárból történő kiszállításakor a 24. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezést kell alkalmazni.

(11)[257] A bor adóraktár engedélyese a minőségi kifogás vagy lejárt szavatosság miatt szabadforgalomból visszaszállított (visszáru) szőlőbor, illetve egyéb bor általa megfizetett adóját visszaigényelheti (levonhatja), amennyiben a szőlőbort, egyéb bort az adóraktárában újrafeldolgozza vagy megsemmisíti. Az adólevonás joga a megsemmisítési jegyzőkönyv birtokában érvényesíthető, és a megsemmisítés napjától esedékes, újrafeldolgozás esetén pedig a 31. § (5) bekezdése a) pontjának, illetve (9) bekezdése a) pontjának rendelkezését kell alkalmazni.

A bor értékesítése, szállítása, adóügyi jelzések alkalmazása[258]

54/H. § (1)[259] Az egyszerűsített adóraktár engedélyese és a boradóraktár engedélyese a szőlőbort - kivéve a külön jogszabály szerint engedélyezett termelői borkimérésben értékesített szőlőbort - kizárólag 2 litert meg nem haladó (a továbbiakban: palackos) és kannás kiszerelésben bocsáthatja szabadforgalomba. A termelői borkimérésben hordós szőlőbor is értékesíthető helyben fogyasztásra vagy - kannában (göngyölegben) - elvitelre kimérve. Az egyéb bor szabadforgalomba bocsátása kizárólag palackos kiszerelésben megengedett.

(2)[260] Hordós és kannás kiszerelésben a bor szállítása és értékesítése kizárólag a külön jogszabályban előírt rendelkezések szerint felhelyezett hivatalos zár alkalmazásával megengedett, kivéve, ha a hordós és kannás bor szabadforgalomba bocsátása termelői borkimérés keretében helyben fogyasztás céljára történik.

(3)[261]

(4)[262]

(5)[263]

(6)[264]

(7)[265]

(8)[266]

(9)[267]

A bor előállítása és a borászati melléktermékek forgalmazása, birtoklása

54/I. §[268] (1) A külön jogszabályban meghatározott eljárástól eltérően szőlőbort előállítani vagy kezelni, illetve az így előállított vagy kezelt szőlőbort értékesíteni, birtokolni tilos.

(2) A bor előállítása során keletkező melléktermékek közül a borseprő, a derítési alj, az aljbor és a seprőtészta kizárólag alkoholtermék adóraktár részére hozható forgalomba, és/vagy exportálható.

Adómentes felhasználás

54/J. §[269] (1) Adómentes célú felhasználásnak a bor biológiai ecet és ipari sav előállításához történő felhasználása minősül.

(2) A keretengedély megszerzésére és az adómentesen beszerzett borral való elszámolásra a 47. § (2) bekezdésének a-b), e) pontjában és (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

XII. Fejezet

PEZSGŐ

Termékmeghatározás

55. §[270] A pezsgő alatt a dróttal, szalaggal vagy más módon rögzített, gomba formájú dugóval lezárt vagy másképpen kiszerelt, 20 °C-on oldott állapotban jelen lévő, szén-dioxid által előidézett 3 bar vagy annál nagyobb túlnyomású olyan italt kell érteni, amely

a) a 2204 10, 2204 21 10, 2204 29 10 és 2205 vámtarifaszám alá tartozik, amennyiben tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 15 térfogatszázalék és kizárólag erjedéssel keletkezett,

b) a 2204 10, 2204 21 10, 2204 29 10, 2205, 2206 00 31 és 2206 00 39 vámtarifaszám alá tartozik, amennyiben tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 13 térfogatszázalék és nem kizárólag erjedéssel keletkezett,

c) a 2206 00 31 és 2206 00 39 vámtarifaszám alá tartozik, amennyiben tényleges alkoholtartalma 13 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 15 térfogatszázalék és kizárólag erjedéssel keletkezett.

Adóalap, adómérték

56. § (1) Az adó alapja a pezsgő mennyisége, literben mérve.

(2)[271] Az adó mértéke literenként 91,20 forint.

Pezsgő adóraktár

57. § (1) Adóraktári engedély

a) a pezsgő előállítását végző üzemre (a továbbiakban: pezsgőüzem),

b) a pezsgő önálló palackozását végző palackozóra (a továbbiakban: pezsgőpalackozó),

c) a pezsgőüzem engedélyesének a gyártóüzeme területén kívül található, az előállított pezsgő tárolását végző, saját tulajdonú vagy bérelt raktárára (a továbbiakban: üzemi pezsgőraktár)

adható.

(2) A pezsgő adó megfizetése nélküli tárolására adóraktári engedély a tranzit adóraktárra és vám adóraktárra is adható, a 49. § (2) bekezdése szerint.

(3)[272] A jövedéki biztosítékot - ide nem értve a (2) bekezdés szerinti adóraktárt - adóraktár engedélyesenként legfeljebb 30 millió forint értékben kell nyújtani. Amennyiben az e törvény 22. § (2) és (5) bekezdése szerint adódó jövedéki biztosíték összege nem éri el az 500 ezer forintot, a jövedéki biztosíték nyújtásától el kell tekinteni.

(4)[273] Az adóraktár engedélyese a minőségi kifogás vagy lejárt szavatosság miatt szabadforgalomból visszaszállított (visszáru) pezsgő általa megfizetett adóját visszaigényelheti (levonhatja), amennyiben a pezsgőt megsemmisíti. Az adólevonás joga a megsemmisítési jegyzőkönyv birtokában érvényesíthető, és a megsemmisítés napjától esedékes.

XIII. Fejezet

KÖZTES ALKOHOLTERMÉK

Termékmeghatározás

58. § (1) Köztes alkoholtermékek:

a) a habzó köztes alkoholtermék, és

b) a nem habzó köztes alkoholtermék.

(2)[274] Habzó köztes alkoholtermék alatt a nem dróttal vagy szalaggal rögzített, nem gomba formájú dugóval lezárt, 20 Celsius fokon oldott állapotban jelen lévő, széndioxid által előidézett 3 bar vagy annál nagyobb túlnyomású olyan italt kell érteni, amely - a sör, a bor és a pezsgő kivételével - a 2204, 2205 és 2206 vámtarifaszám alá tartozik, amennyiben tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 22 térfogatszázalék.

(3)[275] Nem habzó köztes alkoholtermék alatt - a sör, a bor, a pezsgő és a habzó köztes alkoholtermék kivételével - a 2204, 2205 és 2206 vámtarifaszám alá tartozó terméket kell érteni, amennyiben tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 22 térfogatszázalék.

(4)[276]

Adóalap, adómérték

59. § (1) Az adó alapja a köztes termék mennyisége, literben mérve.

(2)[277] Az adó mértéke literenként 132,20 forint.

Köztes alkoholtermék adóraktár

60. § A köztes alkoholtermék adóraktárra az 57. §-ban, a pezsgő adóraktárra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Adómentes felhasználás[278]

60/A. §[279] (1) Adómentes célú felhasználásnak a nem habzó köztes alkoholtermék biológiai ecet előállításához történő felhasználása minősül.

(2) A keretengedély megszerzésére és az adómentesen beszerzett nem habzó köztes alkoholtermékkel való elszámolásra a 47. § (2) bekezdésének a), b), e) pontjában, (5) és (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

XIV. Fejezet

DOHÁNYGYÁRTMÁNY

Termékmeghatározás

61. §[280] (1) E törvény alkalmazásában dohánygyártmány

a) a dohányrúd, amely meglévő állapotában dohányzásra alkalmas, és e bekezdés szerint nem minősül szivarnak vagy szivarkának, továbbá az a dohányrúd, amelyet egy egyszerű, nem ipari eljárással cigarettapapír-hüvelybe tolnak, vagy cigarettapapír-lappal körbevesznek (a továbbiakban együtt: cigaretta),

b) a dohányrúd, amely teljes egészében természetes dohányból készült,

c) a dohányrúd természetes dohányból készült borítékkal,

d) a dohányrúd kocsányozott kevert töltettel és a szivar szokásos színével megegyező külső borítékkal, amely teljesen befedi a terméket, beleértve a filtert is, amennyiben van, kivéve a szopókával ellátott terméket. A burok és a boríték dohányfóliából készült, és egy termék tömege - a filter és a szopóka nélkül - nem lehet kevesebb 1,2 g-nál, és a borítékot a dohányrúd hossztengelyével minimum 30 fokos hegyes szöget bezáróan, spirálisan tekerték fel,

e) a dohányrúd kocsányozott kevert töltettel és a szivar szokásos színével megegyező dohányfóliából készült külső borítékkal, amely teljesen befedi a terméket, beleértve a filtert is, amennyiben van, kivéve a szopókával ellátott terméket, ahol a külső boríték nem fedi a szopókát. Egy termék tömege - filter vagy szopóka nélkül - nem kevesebb 2,3 g-nál és a kerülete a dohányrúd hosszának legalább egyharmadán nem kevesebb 34 mm-nél [a továbbiakban a b)-e) pont együtt: szivar, szivarka,

f) olyan, további ipari feldolgozás nélkül dohányzásra alkalmas kész dohányvágat, amelyben a dohányrészecskék tömegének több mint 25 százaléka kisebb, mint 1 milliméter szélességűre vágott (a továbbiakban: finomra vágott fogyasztási dohány),

g) az f) pont alá nem tartozó, további ipari feldolgozás nélkül dohányzásra alkalmas kész dohányvágat (a továbbiakban: egyéb fogyasztási dohány) [a továbbiakban az f) és g) pont együtt: fogyasztási dohány].

(2) Kész dohányvágat alatt olyan dohánygyártmányt kell érteni, amely pipadohány esetében pipában történő elszívásra, cigaretta dohány esetében kézi töltésű cigaretta elkészítésére szolgál.

Adóalap, adómérték

62. § (1) Az adó alapja

a) a százalékos adómérték esetében az (5) bekezdés szerinti kiskereskedelmi eladási ár,

b) a tételes adómérték esetében ezer darab.

(2) Az adó mértéke

a)[281] a cigarettára 6450 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 23 százaléka, de legalább 10 380 forint/ezer darab;

b)[282] a szivarra, a szivarkára és az egyéb fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 25 százaléka;

c)[283] a finomra vágott fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 47 százaléka, de legalább 3500 forint/kilogramm.

(3)[284] A tételes adómérték alapjaként a cigaretta darabszámát kétszerezni kell, ha annak hossza - füstszűrő és szopóka nélkül - meghaladja a 9 centimétert, de rövidebb, mint 18 centiméter, háromszorosan kell figyelembe venni, ha annak hossza - füstszűrő és szopóka nélkül - 18 centiméter vagy annál nagyobb, de rövidebb, mint 27 centiméter, és így tovább.

(4) Az általános forgalmi adó alapja az (5) bekezdés szerinti kiskereskedelmi eladási ár. Az adó mértéke az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: áfa-törvény) 44. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti százalékérték.

(5)[285] Kiskereskedelmi eladási ár - a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel - a dohánygyártmány adóraktár engedélyese, illetve az importáló által meghatározott, az adójegyen feltüntetett, az adót és az általános forgalmi adót tartalmazó ár.

(6)[286] Az adójegy nélküli dohánygyártmány esetében, ha ugyanazon termékválasztékot

a)[287] belföldön is forgalmazzák, az adófizetési kötelezettség (adóvisszaigénylési, -levonási jogosultság) keletkezésének időpontjáig ezen termékválasztékra a 16. számú vámhivatal által legutoljára kiadott adójegyen feltüntetett, az adót és az általános forgalmi adót tartalmazó árat,

b) belföldön nem forgalmazzák, az áfa-törvény 22. §-a szerinti ellenértéknek az áfa-törvény 28. §-a (1) bekezdésében meghatározott százalékértékkel növelt összegét

kell kiskereskedelmi eladási árnak tekinteni.

Adójegy alkalmazása

63. § (1) A dohánygyártmány szabadforgalomba bocsátása - ideértve az adóraktáron belüli elfogyasztását, illetve az importált dohánygyártmány belföldi forgalom számára való vámkezelését is, ha az importáló nem adóraktárba szállítja az importált terméket, de kivéve az árumintaként, vámmentesen vámkezelt importált dohánygyártmányt - kizárólag olyan adójeggyel ellátva megengedett, amelyen a kiskereskedelmi eladási ár feltüntetésre került.

(2) A cigaretta adójegye az adójegyen feltüntetett mennyiség és kiskereskedelmi eladási ár alapján számított adó, valamint a kiskereskedelmi eladási ár és a 62. § (4) bekezdése szerinti százalékérték szorzatának egy század részeként számított általános forgalmi adó együttes összegének megfelelő értéket testesít meg. A cigarettán kívüli dohánygyártmány adójegye az adójegyen feltüntetett kiskereskedelmi eladási ár alapján számított adó és a kiskereskedelmi eladási árból az áfa-törvény 44. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti százalékértékkel számított általános forgalmi adó együttes összegének megfelelő értéket képvisel.

(3) Adójegyet igényelhet

a) a dohánygyártmány adóraktár engedélyese,

b) az importáló.

(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti importálónak az adójegy igényléséhez a dohánygyártmányok importálására érvényes, 69. §-ban meghatározott engedéllyel is rendelkeznie kell.

(5) Az adójegy átvételekor meg kell fizetni azt az adó és általános forgalmi adó összeget, amelyet az igényelt adójegyek a (2) bekezdés szerint, az átvételkor hatályos adómértékek alapján képviselnek (a továbbiakban: fizetési kötelezettség).

(6) A fizetési kötelezettség halasztására jogosult az adóraktár engedélyese és az importáló, amennyiben biztosítékot nyújt. A dohánygyártmány adóraktár engedélyese által a 65. § szerint nyújtott jövedéki biztosíték a halasztott fizetési kötelezettség biztosítékaként figyelembe veendő. Az importáló a fizetési kötelezettség halasztására abban az esetben jogosult, ha az átvett adójegy értékének megfelelő nagyságú biztosítékot nyújt.

(7) A halasztott fizetési kötelezettséget a tárgyhóban átvett adójegyekre a tárgyhónapot követő harmadik hónap 28. napjáig kell teljesíteni.

(8) Az adóraktár engedélyesének havonta el kell számolnia az átvett adójegy mennyiségével, meg kell állapítania

a) a tárgyhó első napján az adóraktárban készleten lévő fel nem ragasztott, illetve felragasztott (a készleten lévő dohánygyártmányon található),

b) a tárgyhóban átvett,

c) a tárgyhóban felragasztott,

d) a tárgyhóban az adóraktárból kiszállított, illetve az adóraktárban elfogyasztott dohánygyártmányon lévő,

e) a tárgyhóban a 64. § (5) bekezdése szerint csökkenésként figyelembe vehető,

f) a tárgyhó utolsó napján az adóraktárban készleten lévő fel nem ragasztott, illetve felragasztott (a készleten lévő dohánygyártmányon található)

adójegy mennyiségét és értékét.

(9) A (3) bekezdés b) pontjában megjelölt importáló esetében az (5) bekezdés szerinti fizetési kötelezettség legkorábban a fizetési halasztás lejártakor csökkenthető, a 64. § (5) bekezdése alapján.

(10)[288] Az adóraktár engedélyese az adófizetési és az általános forgalmi adó fizetési kötelezettségét, illetve az adó- és az általános forgalmi adó visszaigénylési (levonási) jogosultságát e törvény 8-14., illetve 31. §-a szerint állapítja meg. Ezen belül az adóbevallásban ki kell mutatni a bevallási időszakban adójeggyel szabadforgalomba bocsátott dohánygyártmányok után adójeggyel megfizetett, vagy megfizetésre kerülő adónak és általános forgalmi adónak az összegét.

(11)[289] A (3) bekezdés b) pontja szerinti importáló adófizetési kötelezettségének vámhatóság általi megállapításakor az adóból és az általános forgalmi adóból le kell vonni az importált dohánygyártmányra felragasztott adójeggyel megfizetett vagy megfizetésre kerülő összeget, feltéve, hogy az importáló a vámkezeléskor az adójegy ideiglenes kivitelét igazolja, vagy - az adójegy nélkül importált dohánygyártmány esetében - a belföldi forgalom számára történő vámkezelés előtt az adójegyet a 63. § (5), (6) bekezdése szerint vette át.

(12)[290] Amennyiben az adó vagy az általános forgalmi adó mértéke megváltozik, az új adómérték hatálybalépését megelőző 45 napon belül az adóraktár engedélyese a havi átlagos adójegy készletének tartásához szükséges mennyiségnél több adójegyet nem igényelhet, nem tarthat készleten. Az adómérték változásának hatálybalépését követően a változás előtti adójeggyel - legfeljebb még 15 napon belül - csak az a dohánygyártmány tárolható ki az adóraktárból, amelyre az adójegyet az adómérték változásának hatálybalépése előtt helyezték fel.

(13) A dohánygyártmány az adómérték változásának hatálybalépését követően csak az új adómértéknek megfelelő adójeggyel importálható a szabadforgalom számára.

64. § (1) Az adójegyet a dohánygyártmányok egyedi fogyasztói csomagolási egységére oly módon kell felragasztani, hogy sérülésmentesen ne legyen eltávolítható és a csomagolás kinyitásakor eltépődjön.

(2) Egyedi fogyasztói csomagolás alatt

a) a cigaretta esetében a legfeljebb 50 darab cigarettát tartalmazó fogyasztói csomagot (zsebcsomag),

b) a szivar esetében a darabot vagy a dobozt,

c) a szivarka esetében a dobozt,

d) a fogyasztási dohány esetében a tasakot vagy a dobozt

kell érteni.

(3) Az adójegy

a) a dohánygyártmány megnevezését (cigaretta, szivar, szivarka, fogyasztási dohány),

b) a dohánygyártmány egyedi fogyasztói csomagolási egységben foglalt mennyiségét (darab, kilogramm),

c) az egyedi fogyasztói csomag kiskereskedelmi eladási árát,[291]

d) az adójegy sorszámát

tartalmazza.

(4) Az adójegyet a Magyar Állam állíttatja elő, és a vámhatóság bocsátja a 63. § (3) bekezdésében megjelöltek rendelkezésére.

(5) A vámhatósághoz visszaküldött hibás, sérült, valamint sértetlen állapotú, továbbá a vámhatóság felügyelete mellett megsemmisített, az adójegy igénylőjének tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok miatt - ide nem értve a lopás esetét -, illetve jogszabályban meghatározott egyéb módon megsemmisült adójegy 63. § (2) bekezdése szerinti értékével a tárgyhót követő hóban esedékes, a 63. § (6) bekezdése szerint halasztott fizetési kötelezettség - a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - csökkenthető, vagy annak értéke visszatéríthető.

(6)[292] A halasztott fizetési kötelezettség csökken azon dohánygyártmányra felragasztott adójegy adó és általános forgalmi adó értékével, amely utáni felfüggesztett adófizetési kötelezettség alól a 13. § (2) bekezdés b)-f) pontja, valamint (8), (9) bekezdése alapján az adóraktár engedélyese véglegesen mentesül.

(7)[293] A dohánygyártmány adóraktár engedélyese a minőségi kifogás vagy lejárt szavatosság, illetve jogszabályi változás miatt forgalomképtelenné vált, szabadforgalomból visszaszállított (visszáru) dohánygyártmány adóját visszaigényelheti (levonhatja), amennyiben a dohánygyártmányt a dohánygyártmány-adóraktár engedélyese az adóraktárában újrafeldolgozza vagy megsemmisíti. Az adólevonás joga megsemmisítés esetén az adójegy és a dohánygyártmány megsemmisítéséről felvett jegyzőkönyv birtokában érvényesíthető, és a megsemmisítés napjától esedékes. Újrafeldolgozás esetén az adólevonás joga az adójegy megsemmisítéséről felvett jegyzőkönyv birtokában érvényesíthető, és a megsemmisítés napjától esedékes, továbbá a 31. § (5) bekezdése a) pontjának; illetve (9) bekezdése a) pontjának rendelkezését is alkalmazni kell.

Dohánygyártmány adóraktár

65. § (1) Adóraktári engedély

a) a kizárólag fogyasztási dohány és/vagy szivar előállítását végző gyártóüzemre (a továbbiakban: dohányüzem),

b) a dohánygyártmányok előállítását végző - a) pontba nem tartozó - gyártóüzemre (a továbbiakban: dohánygyár),

c) a dohánygyárnak a gyártóüzem területén kívül található, az előállított dohánygyártmány tárolását végző raktárára (a továbbiakban: üzemi dohánygyártmány-raktár)

adható.

(2) A dohánygyártmány adó megfizetése nélküli tárolására adóraktári engedély a tranzit adóraktárra és vám adóraktárra is adható, a 49. § (2) bekezdése szerint.

(3) A jövedéki biztosítékot adóraktáranként - ide nem értve a (2) bekezdés szerinti adóraktárat -

a) a dohányüzem esetén legalább 5 millió forint,

b) a dohánygyár és az üzemi dohánygyártmány-raktár esetén legalább 50 millió forint,

de adóraktáranként, illetve a több adóraktárral rendelkező engedélyes esetében engedélyesenként legfeljebb 200 millió forint értékben kell nyújtani.

(4) Dohánygyártmány gyártására alkalmas gépet és egyéb eszközt kizárólag adóraktári engedéllyel rendelkező dohányüzem vagy dohánygyár tarthat birtokában, csak részére lehet értékesíteni, importálni.

Az adójegyen feltüntetett ár

66. §[294] A dohánygyártmány a nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység keretében csak az adójegyen feltüntetett áron értékesíthető, attól eltérni nem lehet.

Az adójeggyel ellátott dohánygyártmányok általános forgalmi adóztatásával összefüggő egyéb szabályok

67. § (1) Az az általános forgalmi adó alany, aki (amely) az adójeggyel ellátott dohánygyártmányok értékesítése után e törvény rendelkezései szerint köteles az általános forgalmi adót fizetni, e tevékenysége tekintetében az áfa-törvénynek a tételes átalányadózásra, valamint az alanyi adómentességre vonatkozó rendelkezéseit nem alkalmazhatja.

(2)[295] Az általános forgalmi adó alany az adójeggyel ellátott dohánygyártmányok értékesítése tekintetében az áfa-törvény X. fejezetében foglalt számlaadási kötelezettségének olyan módon tesz eleget, hogy ezen termékértékesítéséről kibocsátott számlában, egyszerűsített számlában és számlát helyettesítő okmányban nem tüntethet fel áthárított általános forgalmi adót, felszámított általános forgalmiadó-mértéket és az áfa-törvény 44. §-ának (2) bekezdése szerinti százalékértéket, továbbá - a nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység keretében végzett termékértékesítés kivételével - a termék megnevezése mellett tájékoztató adatként fel kell tüntetnie az értékesített dohánygyártmány adójegyén szereplő kiskereskedelmi eladási árat is.

(3)[296] Az általános forgalmi adó alany az adójeggyel ellátott dohánygyártmányok értékesítése tekintetében - az áfa-törvény VIII. fejezetének alkalmazásában - adólevonásra jogosító termékértékesítést végez, és - az áfa-törvény X. fejezetének alkalmazásában - az adójeggyel ellátott dohánygyártmányok értékesítéséből származó, az általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenérték az áfa-törvény 48. § (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott összesített adóalapba tartozónak tekinthető.

(4) Az az általános forgalmi adó alany, aki (amely) általános forgalmiadó-fizetési kötelezettségét az áfa-törvény XIV. fejezete szerinti, a bolti kiskereskedelmi tevékenységre vonatkozó különleges adózási móddal állapítja meg, jogosult arra, hogy az így adódó általános forgalmiadó-fizetési kötelezettségét általános forgalmiadó-bevallási időszakonként az alábbi összeggel csökkentse:

Fcs = (BNy(d)+BF(d)-BZ(d)) : (BNy+BF-BZ)×É×(A(d) : 100),

ahol

Fcs: az általános forgalmiadó-bevallási időszakonként fizetendő általános forgalmi adót csökkentő összeg;

BNy(d): az adójeggyel ellátott dohánygyártmánynak a nyitó bolti kiskereskedelmi készlete;

BF(d): az adójeggyel ellátott dohánygyártmánynak az általános forgalmiadó-bevallási időszakban továbbértékesítési célra történt beszerzése;

BZ(d): az adójeggyel ellátott dohánygyártmánynak a záró bolti kiskereskedelmi készlete;

BNy: a nyitó bolti kiskereskedelmi készlet - összesen;

BF: az általános forgalmiadó-bevallási időszakban továbbértékesítési célra beszerzett termékek - összesen;

BZ: a záró bolti kiskereskedelmi készlet - összesen;

É: a bolti kiskereskedelmi tevékenységből származó, az általános forgalmiadó-bevallási időszakban ténylegesen elért bevétel;

A(d): az áfa-törvény 44. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti százalékérték.

(5) A (4) bekezdés szerinti számítási módnál az áfa-törvény 5. számú melléklete szerinti egyéb rendelkezéseket figyelembe kell venni.

(6) A (4) bekezdés szerinti számítási mód alkalmazásának feltétele, hogy az általános forgalmi adó alany nyilvántartásában az adójeggyel ellátott dohánygyártmányok értékét elkülönülten szerepeltesse.

HARMADIK RÉSZ

XV. Fejezet

JÖVEDÉKI TERMÉKEK KERESKEDELME, EXPORTJA-IMPORTJA SZABADFORGALOMBAN

68. § (1)[297] A 36. § (1) bekezdésében megnevezett ásványolaj termékkel, továbbá a 3814 vámtarifaszám alá tartozó oldószerkeverékkel, hígítóval - kivéve a 2710 00 25 vámtarifaszám alátartozó speciális benzint és a 2710 00 55 vámtarifaszám alá tartozó petróleumot 1 liter vagy annál kisebb kiszerelésben, illetve a 3811 vámtarifaszámú adalékanyagot, a 3814 vámtarifaszámú oldószerkeveréket, hígítót és a 36. § (1) bekezdésének c), d), h) pontjában megjelölt, a Kt. szerint termékdíjköteles terméket 20 kilogramm/liter vagy annál kisebb kiszerelésben -, a 41. § (3) bekezdésében említett fűtőolajjal és az ásványolajon kívüli egyéb jövedéki termékkel (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban az előbbiekkel együtt: jövedéki termék) szabadforgalomban kereskedni, e jövedéki termékeket exportálni és importálni az e törvényben meghatározott engedéllyel lehet.

(2) E törvény alkalmazásában:

1.[298] jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység:

a) a 41. § (3) bekezdésében megjelölt fűtőolaj értékesítés céljából történő beszerzése, készletezése és értékesítése,

b) a 36. § a)-b), f)-g) pontja szerinti és a 2710 00 51, 2710 00 66 01, 2710 00 67 01, 2710 00 68 01 vámtarifaszám alatti jövedéki termékeknek (a továbbiakban: üzemanyagok) nem üzemanyagtöltő állomáson, a 2710 00 66 02, 2710 00 67 02, 2710 00 68 02 vámtarifaszámú tüzelőolajnak nem kiskereskedelmi tárolótelepen vagy nem üzemanyagtöltő állomáson történő értékesítése,

c)[299] a szabadforgalomba bocsátott, az e bekezdés a) és b) pontjában nem említett egyéb jövedéki termék belföldön történő beszerzése, készletezése és továbbforgalmazók részére történő értékesítése, a (3) és (4) bekezdésben foglalt eltéréssel;

d) a szabadforgalomba bocsátott ásványolajtermék bértárolása,

e) a 3814 vámtarifaszámú oldószerkeverékek, hígítók kiszerelés céljából történő beszerzése, kiszerelése, értékesítése;

2.[300] nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység: a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel a szabadforgalomba bocsátott jövedéki terméknek nem az 1. pont szerinti jövedéki engedélyes kereskedelmi, vagy nem a 3. pont szerinti exporttevékenység keretében történő beszerzése, készletezése és értékesítése;

3.[301] export- és importtevékenység: az a tevékenység, amely keretében a személy jövedéki terméknek a behozatalát vagy kivitelét saját nevében végzi, nem értve ide

a) a 9. § (2) bekezdésében foglalt adómentes termék behozatalát;

b) a jövedéki termék nem kereskedelmi forgalomban történő kivitelét;

c) a 72. § (11) bekezdésének b)-h) pontja szerinti nem kereskedelmi mennyiségű jövedéki terméknek jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek által történő, nem értékesítési célú kivitelét;

d) a vámtörvény 77. §-ának (8) bekezdésében meghatározott jogcímen ideiglenes behozatalban vámkezelt jövedéki termék vámáru kiállításra történő behozatalát;

e) az átviteli rendeltetésű (tranzit) jövedéki terméknek belföldön történő átszállítását;

4.[302] üzemanyagtöltő állomás: az Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített kútoszloppal és az illetékes hatóság által engedélyezett és hitelesített tárolótartállyal, illetve a sűrített gáz és a cseppfolyósított gáz esetében térfogat- vagy tömegáram mérővel és összegzővel ellátott kiskereskedelmi elárusítóhely;

5. kútoszlop: üzemanyagok, folyékony tüzelőanyagok kimérésére használatos, helyhez kötött, egy vagy több kimérőhelyes, egy szerkezeti egységbe épített, az Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített átfolyásmérővel és összegezővel ellátott berendezés;

6. kiskereskedelmi tárolótelep: a tüzelőolajnak - az Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített átfolyásmérővel és összegezővel, ólomzárral ellátott mérőműszeren keresztül - tárolótartályból, végső fogyasztók részére történő értékesítésére szolgáló elárusító hely;

7. üzlethelyiség: a szilárd, térelemekkel körülhatárolt, a talajjal egybeépített vagy a talajhoz rögzített, tartós használatra szolgáló nyílt árusítású, rendszeresen nyitvatartó kiskereskedelmi elárusítóhely, ideértve az e feltételeknek megfelelő pavilont, továbbá a munkahelyi éttermet és büfét, az üzemanyagtöltő állomás, közforgalmú repülőtér, vasúti és hajóállomás területén üzemeltetett elárusítóhelyet.

(3)[303] Nem tekintendő a (2) bekezdés 1. c) pontja alá tartozó tevékenységnek a külön jogszabályban meghatározott esetekben és eljárás keretében a jövedéki terméknek nem jövedéki engedélyes kereskedők közötti nem rendszeres értékesítése, átadása, apportálása.

(4)[304] Nem tekintendő a (2) bekezdés 1. c), illetve 2. pontja alá tartozó tevékenységnek a jogi személy, a jogi személyiség nélküli szervezet és a természetes személy árverésen történő szőlőbor értékesítése vagy beszerzése, legfeljebb 45 liter mennyiségig, valamint a szőlőbor árverést szervező személy tevékenysége. A szőlőbor árverésének helyét és időpontját az árverést szervező személy köteles a vámhatósághoz előzetesen bejelenteni.

(5)[305] Nem tekintendő a (2) bekezdés 1. pontjának a)-c) alpontja és 2. pontja alá tartozó tevékenységnek a felhasználásra beszerzett, de ezt követően igazoltan feleslegessé vált ásványolaj termék vámhatósági felügyelet mellett történő nem rendszeres értékesítése.

69. § (1) A jövedéki termék szabadforgalomban végzett jövedéki engedélyes kereskedelme, szabadforgalomból történő exportálása, szabadforgalom számára történő importálása a vámhatóság által kiadott jövedéki engedéllyel történhet.

(2) A jövedéki engedélyre jogosult - a (14) bekezdésben foglalt eltéréssel - az a személy,[306]

a)[307] aki - az (5), (8)-(9), (15) bekezdésben foglalt eltéréssel - az ásványolaj termékek esetében 120 millió Ft, az egyéb jövedéki termékek esetében 22 millió Ft jövedéki biztosítékot nyújt,

b)[308] aki könyvvezetési kötelezettségének a kettős könyvvezetés szabályai, illetve az egyéni vállalkozó és az Szja törvény szerinti mezőgazdasági őstermelő esetében az Szja törvény rendelkezései szerint tesz eleget, és olyan nyilvántartási, bizonylati rendszert alkalmaz, hogy annak alapján a forgalmazott jövedéki termék mennyiségi számbavétele ellenőrizhető,

c) aki nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt,

d)[309] akinek a vámhatóság, az adóhatóság felé nincs meg nem fizetett vám- vagy adótartozása, társadalombiztosítási járulék tartozása, kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek, továbbá, aki nyilatkozik arról, hogy egyéb köztartozása sem áll fenn.

(3) Nem adható engedély, ha az engedélyt kérelmező természetes személyt vagy a szervezet vezetőjét, vezető tisztségviselőjét gazdasági bűncselekmény vagy a közélet tisztasága elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték, és a kérelem benyújtásakor még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól.

(4) A jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységre és saját számlára végzett importtevékenységre szóló jövedéki engedély (2) bekezdésben foglaltakon túli feltétele, hogy a kérelmező

a)[310] a 36. § (1) bekezdés a)-b), d)-e) pontja szerinti motorbenzin, gázolaj, tüzelőolaj, fűtőolaj esetében telephelyenként legalább 500 m3 űrtartalmú, az illetékes hatóság által hitelesített és engedélyezett, a talajjal egybeépített vagy a talajhoz rögzített tárolótartállyal vagy tárolótartályban tárolótérfogattal (továbbiakban: tárolótartály),

b) a 36. § (1) bekezdés f) pontja szerinti cseppfolyós gáz esetében telephelyenként 300 m3 űrtartalmú, a talajjal egybeépített vagy a talajhoz rögzített tárolótartállyal,

c)[311] az alkoholtermék, a sör, a pezsgő, a köztes alkoholtermék; a bor és a dohánygyártmány esetében telephelyenként legalább 100 m2 alapterületű, szilárd térelemekkel körülhatárolt raktárhelyiséggel, a nem palackozott alkoholtermék forgalmazásához legalább 100 m űrtartalmú, helyhez kötött tárolótartállyal

is rendelkezzen.

(5) Az adóraktár engedélyese által a szabadforgalomban folytatott jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységre a (2) bekezdés a) pontja szerinti jövedéki biztosítékot nem kell külön teljesíteni, amennyiben azt az adóraktárra nyújtott jövedéki biztosíték összege meghaladja. Ellenkező esetben a kereskedelmi jövedéki engedély megadásához, illetve érvényességéhez a különbözetre kell jövedéki biztosítékot nyújtani.

(6) Amennyiben az importáló az importált jövedéki termékét jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység keretében értékesíti, vagy a jövedéki engedélyes kereskedő a jövedéki termékét exportálja, a (2) bekezdés a) pontja szerinti jövedéki biztosítékot csak az egyik tevékenysége után kell nyújtania.

(7)[312] Ha a jövedéki engedélyes kereskedő, az exportáló és az importáló ásványolajat és egyéb jövedéki terméket egyaránt forgalmaz, exportál, importál, a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedéki biztosítékot 142 millió forint összegben kell teljesíteni.

(8) Nem kell jövedéki biztosítékot nyújtania annak a jövedéki engedélyes kereskedelmi, export- és importtevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnek, amely az Áht. alapján a kincstári finanszírozás körébe tartozik.

(9)[313] Ha az importáló kizárólag olyan jövedéki terméket importál, amelynek adómentes beszerzésére keretengedéllyel rendelkezik, vagy a 3814 vámtarifaszámú oldószerkeveréket, hígítót adómentes felhasználóként termékelőállítás céljára importálja, jövedéki biztosítékot csak a keretengedélyhez kapcsolódóan kell nyújtania.

(10)[314] A jövedéki engedélyes kereskedő, az importáló és az exportáló által nyújtandó jövedéki biztosítékra a 22. § (5) és (11) bekezdésének rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(11) A jövedéki biztosíték érvényesítésére a vámhatóság a jogerősen megállapított jövedéki bírságtartozás esetén - külön határozat nélkül - jogosult.

(12) A vámhatóság a szabadforgalomban a jövedéki termékek jövedéki engedélyes kereskedelmére, exportjára-importjára jövedéki engedéllyel rendelkezők listáját a Pénzügyminisztérium hivatalos lapjában rendszeresen közzéteszi, továbbá gondoskodik az érvényes engedélyek naprakész listájához való közvetlen hozzáférésről.

(13)[315] A jövedéki engedély megszűnik, ha

a) a jövedéki engedélyes természetes személy meghal, kivéve, ha özvegye vagy örököse a kereskedelmi, export-import tevékenység folytatásának szándékát az esemény bekövetkezését követő 30 napon belül a vámhatósághoz bejelenti, és az e törvényben előírt feltételeknek megfelel;

b) a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet jogutód nélkül megszűnik;

c) az engedélyt visszaadják;

d) az engedélyt a vámhatóság visszavonja.

(14)[316] A vámhatóság a jövedéki engedélyt visszavonja, amennyiben

a) a jövedéki engedélyes kereskedő, exportáló, importáló ellen felszámolási eljárás indult,

b)[317] a jövedéki engedélyes kereskedő, exportáló, importáló az adóhatósághoz, illetve a vámhatósághoz teljesítendő adóbevallási, adófizetési, vámteher fizetési vagy a társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettségét a határidőt, illetve az esedékességet 60 nappal meghaladóan késedelmesen teljesítette, vagy azt követően sem teljesítette, vagy az adóhatóság a vizsgált időszakra vonatkozó adókötelezettség 10 százalékát meghaladó adóhiányt jogerősen állapít meg, és a magatartás jellegére tekintettel az adóbírság mérséklését az Art. 171. §-ának (2) bekezdése kizárja,

c) a 69. § (2) bekezdés a), b) pontjában és (3) bekezdésében meghatározott feltételek nem teljesülnek,

d) a 70. §-ban, a 71. § (8), (9) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a jövedéki engedélyes kereskedő ismételten megsérti.

(15)[318] Ha a jövedéki engedélyt a 3814 vámtarifaszámú oldószerkeverékek, hígítók kiszerelésére kérik, a jövedéki engedélyt a 26-27. §-ban foglalt rendelkezések értelemszerű alkalmazásával kell benyújtani, illetve lehet kiadni azzal, hogy a 26. § (6) bekezdése szerint nyújtandó jövedéki biztosíték meghatározásánál a 36. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti adómértéket kell figyelembe venni, és a jövedéki biztosítékot legalább 1 millió forint, de legfeljebb 100 millió forint összegben kell teljesíteni. A kiszerelés céljából beszerzett oldószerkeverék, hígító mennyiségével a 28. § rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával kell a jövedéki engedélyesnek a vámhatóság felé elszámolnia.

(16)[319] A kizárólag szőlőbor forgalmazásával, exportálásával vagy importálásával foglalkozó személynek a jövedéki engedély megszerzéséhez 1 millió forint jövedéki biztosítékot kell nyújtania. Mentesül a (2) bekezdés a) pontja szerinti biztosítéknyújtás és a (4) bekezdés c) pontjában előírt raktárhelyiség feltétele alól

a) az a szőlőtermelő, aki a saját termésű szőlőjéből bérfeldolgozásban előállított szőlőborát továbbforgalmazók részére értékesíti,

b) az a külön jogszabályban foglaltak szerint gyógyszer nagykereskedelmi tevékenység folytatására jogosító engedéllyel rendelkező személy, aki a Magyar Gyógyszerkönyvben meghatározott benzint és alkoholterméket forgalmaz.

(17)[320] A jövedéki engedélyes kereskedő köteles az engedélye eredeti példányát és annak hiteles másolatait a visszavonást, illetve a tevékenység megszüntetését követő 5 munkanapon belül a vámhivatal részére visszaszolgáltatni.

(18) Az országos közforgalmú vasút üzemeltetője mentesül a (4) bekezdés a) pontjában előírt feltétel teljesítése alól, ha a gázolajat kizárólag a vasúti pályához kötött járművek, munkagépek vasúti szállítási főtevékenységhez közvetlenül kapcsolódó üzemeltetése céljára értékesíti.

70. § (1)[321] A jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki terméket - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - csak adóraktárból (ideértve a megszűnt adóraktárt a megszűnését követő 30 napig), jövedéki engedélyes kereskedőtől vagy jövedéki engedéllyel rendelkező importálótól szerezhet be, ilyen terméket tarthat készleten és értékesíthet tovább. A 3814 vámtarifaszámú oldószerkeverék, hígító beszerezhető továbbá az annak gyártására keretengedéllyel rendelkező adómentes felhasználótól is.

(2)[322] Végelszámolás, illetve felszámolás keretében megvásárolt vagy a követelés (tartozás) fejében átvett, hatóságok által elkobzott, valamint lefoglalt és előzetesen értékesíthető, vagy a vámraktárból a vámhatóság által értékesített jövedéki termék beszerzése és továbbforgalmazása is megengedett a jövedéki engedélyes kereskedő által, feltéve, hogy adófizetési kötelezettségét e törvény szerint teljesítette.

71. § (1)[323] A jövedéki engedélyes kereskedőnek a beszerzett, az értékesített és a készleten lévő jövedéki termék eredetét, származását hitelt érdemlően igazolnia kell. A jövedéki engedélyes kereskedő - az 5,5 térfogatszázaléknál alacsonyabb alkoholtartalmú, legfeljebb 0,33 literes kiszerelésű termék kivételével - az alkoholterméket - az 50. § (2) bekezdésében foglalt eltéréssel - csak zárjeggyel és - az 50. § (10) bekezdésében foglalt eltéréssel, illetve a gyógyszer nagykereskedelem kivételével - 2 liter űrtartalmat el nem érő göngyölegben, a dohánygyártmányt csak adójeggyel, a bort csak palackos kiszerelésben, illetve a szőlőbort hivatalos zárral ellátott kannás kiszerelésben is beszerezheti, készletezheti, értékesítheti.

(2) A jövedéki engedélyes kereskedőnek a beszerzéseiről és értékesítéséről, valamint a napi zárókészletéről - telephelyenként és összesítve - folyamatosan mennyiségi nyilvántartást (a továbbiakban: jövedéki nyilvántartás) kell vezetnie. A jövedéki nyilvántartást a vámhivatal által elfogadott és hitelesített külön nyomtatványon (űrlapon) kell vezetni, és a beszerzés, az értékesítés adatait havonta, a tárgyhó végén összesíteni. A jövedéki engedélyes kereskedő mentesülhet a külön nyomtatványon (űrlapon) történő nyilvántartás-vezetés alól, ha bizonylati rendjét, hagyományos vagy számítógépes nyilvántartását úgy alakítja ki, hogy annak alapján az előírt számbavétel teljesül. A jövedéki nyilvántartás adatai számítógépes adathordozón tárolhatók. A vámhatóság kérésére a jövedéki nyilvántartás adatait rendelkezésre kell bocsátani.

(3)[324] A jövedéki engedélyes kereskedő dohánygyártmány, alkoholtermék, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék és sör árukészletének továbbforgalmazók, továbbá a tüzelőolajnak, a gázolajnak és a légi járművek üzemanyagának végfelhasználók részére, gépjárműről történő helyszíni értékesítése, kiszolgálása (a továbbiakban: terítőjárat) a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések szerint megengedett.

(4)[325] A jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki terméket

a)[326] kizárólag olyan számla kibocsátásával értékesíthet, amelynek az áfa-törvényben meghatározott adatokon kívül tartalmaznia kell a kereskedelmi jövedéki engedélye számát, a vevő adóigazgatási azonosító számát és - ha a vevő kereskedő - az e törvényben előírt engedélye számát is, továbbá a 41. § (3) bekezdésében megjelölt fűtőolaj mezőgazdasági őstermelőnek történő értékesítése esetén az előbbieken kívül a vevő őstermelői igazolványának számát,

b)[327] szállítólevéllel szállíthat.

(5) A szállítólevél szigorú számadású bizonylat, amelyen fel kell tüntetni

a) a jövedéki termék mennyiségi adatait;

b) a kiszállítás és az átvétel időpontját;

c) a szállítás célját (áttárolás, értékesítés, terítőjárat);

d) a szállítás rendeltetési helyét (címét, címzettjét, a terítőjárat értékesítési körzetét).

Szállítólevélként elfogadható a (4) bekezdés a) pontja szerinti számla is, amennyiben az tartalmazza az e bekezdésben meghatározott adatokat.

(6) A jövedéki engedélyes kereskedő a raktárhelyiségét, illetve tárolótartálya telephelyét nem jövedéki engedélyes kereskedelmi elárusítóhelyként akkor használhatja, ha

a) a jövedéki engedélyes és nem jövedéki engedélyes tevékenysége kereskedelmi készletéről, annak változásáról (beszerzés, értékesítés) cikkelemenkénti mennyiségben és értékben olyan számítógépes jövedéki nyilvántartást vezet, amelyből az adatok a jövedéki ellenőrzéshez tevékenységenként külön-külön és összesítve bármikor rendelkezésre állnak;

b)[328] a nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenysége keretében a jövedéki terméket - ha törvény másként nem rendelkezik - a 72. § (11) bekezdésében meghatározott kereskedelmi mennyiség elérése esetén - amennyiben a vevő kéri - olyan számlát vagy egyszerűsített számlát bocsát ki, amely az áfa törvényben előírt adatokon kívül a "Továbbértékesítés esetén a jövedéki termék származásának igazolására nem alkalmas" szöveget tartalmazza;

c) az a) pont szerint kialakított jövedéki nyilvántartás vezetésével a vámhatóság előzetesen egyetértett, és azt jóváhagyta.

(7) A jövedéki engedélyes kereskedőnek a belföldön értékesített jövedéki termékről vevőnként olyan nyilvántartással kell rendelkeznie, amely tartalmazza

a) az értékesített termék megnevezését, számla szerinti értékét és mennyiségét, a számla számát,

b) a vevő nevét, székhelye (telephelye) címét, adóazonosító számát és - kereskedő vevő esetén - az e törvény szerinti engedélye számát,

c) a vásárlás és a teljesítés (kiszállítás) időpontját.

A nyilvántartás adatai számítógépes adathordozón tárolhatók, a vámhatóság kérésére azokat rendelkezésre kell bocsátani.

(8)[329] A jövedéki engedélyes kereskedő a 68. § (1) bekezdésében megjelölt ásványolaj terméket készpénzfizetéssel nem szerezhet be és nem értékesíthet, a nem jövedéki engedélyes kereskedő nem vásárolhat, illetve a 41. § (3) bekezdésében megjelölt fűtőolajat a jövedéki engedélyes kereskedő kizárólag olyan vevőnek értékesíthet - a (13) bekezdés szerinti eset kivételével -, aki az ellenértéket a saját nevére szóló bankszámlájáról egyenlíti ki.

(9)[330] A (8) bekezdés alá nem tartozó jövedéki engedélyes kereskedő a jövedéki termék beszerzését és jövedéki engedélyes kereskedőnek történő továbbértékesítését készpénzfizetéssel nem végezheti, kivéve a szőlőbor e törvény szerinti kereskedelmi mennyiséget el nem érő mennyiségben történő beszerzését és továbbértékesítését.

(10)[331] Az exportáló zárjeggyel ellátott alkoholterméket, illetve adójeggyel ellátott dohánygyártmányt nem értékesíthet, kivéve, ha a zárjegyet, az adójegyet felülragasztással érvényteleníti. Az exporttevékenységéről külön nyilvántartást köteles folyamatosan vezetni, amely tartalmazza az exportált termék megnevezését és mennyiségét, az exportszámla számát, a vámokmány megnevezését és azonosító számát, a külföldi vevő és a rendeltetési ország megjelölését, a vámhivatal által végzett kiviteli ellenőrzés, valamint a vámhatáron való kiléptetés időpontját.

(11) Az importáló az importtevékenységéről külön nyilvántartást köteles folyamatosan vezetni, amely tartalmazza az importált termék megnevezését és mennyiségét, az importszámla számát, a vámokmány megnevezését és azonosító számát, a vámhatáron történt belépés és a belföldi forgalom számára történt vámkezelés időpontját, az importált termék készletre vételének időpontját, valamint a beszerzés céljának (feldolgozás, továbbértékesítés) megjelölését. Az importáló az importált és belföldön értékesített jövedéki termékről a (7) bekezdésben előírtak szerint vevőnyilvántartást köteles vezetni.

(12) Magyar Közlönyben kihirdetett nemzetközi szerződés alapján a külföldi államok fegyveres erőinek ellátására az Országgyűlés vagy a Kormány által kijelölt szervezet a jövedéki termékek e tevékenységgel összefüggő jövedéki engedélyes kereskedelme, exportja, importja esetén a (2) és (7) bekezdés szerinti nyilvántartások vezetését a külön jogszabályban foglalt rendelkezések alapján teljesíti.

(13)[332] Amennyiben a 41. § (3) bekezdésében megjelölt fűtőolajat mezőgazdasági őstermelő részére értékesítik, a mezőgazdasági őstermelő köteles a jövedéki engedélyes kereskedőnek az őstermelői igazolványát bemutatni.

72. § (1)[333] Jövedéki termékek szabadforgalomban végzett nem jövedéki engedélyes kereskedelme - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel és a gyógyszertárak kivételével - kizárólag az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló jogszabályban meghatározott, az üzlet helye szerinti illetékes település jegyzője által kiadott működési engedély birtokában lehetséges, ha

a) a működési engedély olyan kiskereskedelmi, vendéglátóipari, illetve kereskedelmi szálláshely üzletkörre szól, amelyben a jogszabály jövedéki termékek forgalmazását megengedi, és

b) a nem jövedéki engedélyes kereskedő a tevékenységét üzlethelyiségben (üzemanyag értékesítése esetén üzemanyagtöltő állomáson, folyékony tüzelőanyag értékesítése esetén üzemanyagtöltő állomáson vagy kiskereskedelmi tárolótelepen), illetve a mozgóbolton keresztül történő értékesítés esetén a (4)-(6) bekezdésben foglaltak szerint folytatja.

A Magyar Gyógyszerkönyvben meghatározott benzin és alkoholtermék nem jövedéki engedélyes kereskedelmét a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló törvényben meghatározott gyógyszertár folytathatja.

(2) Jövedéki termék közvetlen végső fogyasztóknak történő értékesítése a vasúti étkezőkocsiban és büfében, a nemzetközi autóbuszjáraton, a személyhajó éttermében és büféjében, a belföldi polgári repülőgépjáraton, továbbá a dohánygyártmányok vonatkozásában a 2000 főnél kisebb népességszámú településen (lakott helyen) a postai szolgáltatást nyújtó szolgáltató helyiségben is megengedett.

(3) A jegyző a jövedéki termékek nem jövedéki engedélyes kereskedelmi forgalmazására jogosító működési engedélyek listáját és az engedélyek jogszabály szerint nyilvántartásba vett adatait rendszeresen átadja a vámhatóságnak, és folyamatosan értesíti a bekövetkező változásokról.

(4) A (6) bekezdésben megnevezett jövedéki termék mozgóbolton keresztül történő értékesítésére a működési engedéllyel rendelkező nem jövedéki engedélyes kereskedő akkor jogosult, ha az üzlethelyisége (több üzlethelyiség működtetése esetén a székhelye) szerint illetékes vámhatóságnak a mozgóbolton keresztül történő értékesítés megkezdését 6 munkanappal megelőzően bejelenti, és a vámhatóság a működési engedélyre történő rájegyzéssel azt és a (5) bekezdés szerinti feltételeket tudomásul veszi.

(5) A (4) bekezdés szerinti bejelentéshez írásban meg kell adni a mozgóboltként üzemelő közúti gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, az ellátott települések, értékesítési megállóhelyek, alkalmi rendezvények megnevezését és helyét, azok megközelítésének útvonalát, valamint a településenként, megállóhelyenként előre meghatározott nyitvatartási időt. Az alkalmi rendezvényeken való árusítás vámhatóság általi jóváhagyásához be kell mutatni az egyéb jogszabályokban meghatározott engedélyeket is.

(6) A jövedéki termék értékesítésére szolgáló mozgóboltnak az a forgalmi rendszámmal ellátott, közúti gépjármű minősül, amely

a) az üzemanyagnak kizárólag a hivatalosan meghirdetett technikai sportversenyeken (motor-, autó-, repülő-, motorcsónak versenyeken) történő értékesítése esetén, továbbá a tüzelőolaj és a propán vagy propán-bután gáz értékesítése esetén a vevőnek a felhasználás helyszínén történő kiszolgálását végzi, és olyan tartállyal van összeszerelve (tankautó), amely az Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített, ólomzárral ellátott mérőműszeren (átfolyásmérőn), kiszolgálótömlőn és pillanatelzárón keresztül méri ki a terméket;

b)[334] dohánygyártmány, alkoholtermék, bor, sör, pezsgő, köztes alkoholtermék értékesítése esetén szilárd alapanyagú térelemekkel körülhatárolt, zárt légtérrel rendelkező olyan tehergépjármű (autóbusz), amelyben a terméket eladótérben vagy utcán át szolgálják ki, és amely a kis- és tanyatelepülések ellátására, alkalmi rendezvényeken történő értékesítésre szolgál.

(7) A nem jövedéki engedélyes kereskedő a jövedéki termék beszerzésekor a működési engedélyét, illetve annak hiteles másolatát az eladó kérésére köteles bemutatni.

(8)[335] A nem jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki terméket csak adóraktárból, jövedéki engedéllyel rendelkező kereskedőtől és importálótól, - a 3814 vámtarifaszámú oldószerkeveréket, hígítót, továbbá az annak gyártására keretengedéllyel rendelkező adómentes felhasználótól is -, valamint a 70. § (2) bekezdése rendelkezésének értelemszerű alkalmazásával, továbbá - kizárólag a 68. § (3) bekezdés szerinti esetben - nem jövedéki engedélyes kereskedőtől is beszerezhet.

(9)[336] A nem jövedéki engedélyes kereskedő köteles a beszerzett, az értékesített és a készleten lévő jövedéki termék eredetét, származását hitelt érdemlően igazolni.

(10)[337] A nem jövedéki engedélyes kereskedő a (11) bekezdésben meghatározott kereskedelmi mennyiséget elérő mennyiségű jövedéki termékre - amennyiben a vevő kéri - olyan számlát vagy egyszerűsített számlát bocsát ki, amely az áfa törvény szerinti adattartalmon kívül a "Továbbértékesítés esetén a jövedéki termék származásának igazolására nem alkalmas" szöveget is tartalmazza. Az e bekezdés szerinti számla kibocsátása történhet a vásárlás időpontjától eltérő időpontban is, amennyiben az ellenérték kiegyenlítése készpénzkímélő fizetőeszköz (üzemanyagkártya) használatával történik, vagy a vevő és az eladó közötti szerződésben az időszakonkénti, a vásárlás időpontjától eltérő időpontú gyűjtőszámla kibocsátásában és pénzügyi teljesítésben állapodtak meg. A jövedéki termék eredetének igazolására szolgáló bizonylat a készpénzkímélő fizetőeszköz használata esetén a nyugta- és a kártyaelfogadási bizonylat, valamint az üzemanyagkártya, a szerződés alapján utólag történő számlázás és pénzügyi teljesítés esetén a nyugta és - a jogszabályban külön szabályozott adattartalmú - szállítólevél.

(11) E törvény alkalmazásában kereskedelmi mennyiségűnek

a)[338] az ásványolaj terméknek motorbenzinből a gépjármű üzemanyagtartályán kívül 40 litert, egyéb benzinből 20 litert, petróleumból 50 litert, gázolajból a gépjármű és erőgép üzemanyagtartályán kívül 100 litert, tüzelőolajból 3500 litert, kenőolajból és adalékanyagból 10 kilogrammot, fűtőolajból 50 litert, biodízelből 100 litert,

b) a cigaretta 1000 darabot,

c) a szivar 200 darabot,

d) a fogyasztási dohány 1000 grammot,

e) a sör 50 litert,

f) a pezsgő és a köztes alkoholtermék 20-20 litert,

g) az alkoholtermék 10 litert

h)[339] a bor 90 litert

meghaladó mennyisége minősül.

(12) Az alkoholtermék forgalmazására az 50. § (10) bekezdésében előírt rendelkezéseket a kiskereskedelmi forgalmazás esetén is alkalmazni kell.

(13)[340] Az üzlethelyiség raktárában, továbbá - a vendéglátó-ipari üzlet és a kereskedelmi szálláshely kivételével - az üzlethelyiség eladóterében az alkoholterméket kizárólag bontatlan, zárjeggyel ellátott palackban, a bort bontatlan palackban, a szőlőbort továbbá bontatlan, hivatalos zárral ellátott kannában is lehet tárolni, értékesíteni. A vendéglátó-ipari üzlet és a kereskedelmi szálláshely üzlethelyisége eladóterének kiszolgálásra szolgáló részében választékonként alkoholtermékből, köztes alkoholtermékből és borból csak egy-egy bontott palackot (ideértve a kannás kiszerelésű bort is) lehet tartani. A kannás kiszerelésű szőlőbor kimérése az eladótér kiszolgálásra szolgáló részében az e célra kialakított (használt) kimérő edényből (eszközből), vagy közvetlenül a kannából, italadagoló szerkezeten keresztül, vagy a vámhatóság által engedélyezett átfolyásmérővel ellátott, hitelesített 25 litert meghaladó edényzetből történhet.

(14) A cigarettát darabonként tilos értékesíteni. A szivar csak akkor értékesíthető darabonként, ha a szivaron az adójegy szivargyűrűként kerül felhelyezésre.

(15)[341] A repülőgépek kiszolgálását végző üzemanyagtöltő állomások tárolótartályából kizárólag a hatályos magyar szabványnak megfelelő 2710 00 51 vámtarifaszámú üzemanyag petróleum és a 2710 00 26 vámtarifaszámú repülőbenzin, és csak kútoszlopon keresztül értékesíthető. Egyéb üzemanyagtöltő állomás tárolótartályából kizárólag a hatályos magyar szabványnak megfelelő, 2710 00 27, 2710 00 29 és 2710 00 32 vámtarifaszámú ólmozatlan motorbenzin, a 36. § (1) bekezdés f) pontja alatti üzemanyagcélú cseppfolyósított gáz, illetve a 2710 00 66 01 vámtarifaszámú gázolaj, a 2710 00 66 02, 2710 00 67 02 vámtarifaszámú tüzelőolaj, és csak kútoszlopon keresztül értékesíthető. Nem vonatkozik ez a rendelkezés arra az esetre, ha az üzemanyagtöltő állomás tartályában kétféle üzemanyag véletlen keveredésével keletkezett ásványolaj terméket megsemmisítés céljából adóraktárba szállítanak (értékesítenek).

(16)[342] A nem jövedéki engedélyes kereskedő az üzemanyagtöltő állomás, kiskereskedelmi tárolótelep forgalmáról jövedéki termékenként külön nyilvántartást köteles vezetni, amelybe naponta, többműszakos üzemelés esetén műszakonként fel kell jegyezni a beszerzett és az értékesített mennyiséget, valamint a napi zárókészletet. A beszerzett mennyiséget szállítónként és azon belül annak a telephelynek a feltüntetésével kell kimutatni, ahonnan a szállítás történt. Az értékesített mennyiséget a kimérőszerkezet elektronikus számlálója szerint, a műszakjelentés alapján, az elektronikus számláló induló és záró állásának feltüntetésével kell megállapítani.

(17)[343] A nem jövedéki engedélyes kereskedő alkoholterméket, bort, sört, pezsgőt, köztes alkoholterméket és dohánygyártmányt alkalmi rendezvényen üzlethelyiségen kívül az értékesítés helye szerint illetékes vámhatósághoz történt előzetes - három munkanappal korábbi - bejelentése alapján is árusíthat, ha ehhez az egyéb jogszabályokban meghatározott engedélyekkel is rendelkezik.

(18)[344] A vonatkozó jogszabály szerinti vendéglátás üzletkörökben kiadott működési engedéllyel rendelkező, nem jövedéki engedélyes kereskedő elvitelre bort csak palackban vagy hivatalos zárral ellátott kannában forgalmazhat.

(19)[345] E § (13) bekezdésének rendelkezését a szőlőbornak termelői borkimérés keretében történő értékesítése esetén nem kell alkalmazni.

NEGYEDIK RÉSZ

XVI. Fejezet

JÖVEDÉKI ELLENŐRZÉS ÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEK

Jövedéki ellenőrzés

73. § (1) A vámhatóság és az adóhatóság a jövedéki szabályok megtartásának ellenőrzése érdekében

a)[346] a kereskedő üzlethelyiségének, a kereskedelmi raktárának, az üzemanyagtöltő állomásnak, a kiskereskedelmi tárolótelepnek az árukészletét ellenőrizheti, abból szakértői vizsgálat céljára mintát vehet, az e törvényben előírt, külön vezetett nyilvántartásokat, továbbá az üzleti könyveket vizsgálhatja, az árukészlet mennyiségét, eredetét, adózott vagy adózatlan voltát megállapíthatja;

b)[347] ellenőrizheti, hogy a nem jövedéki engedélyes kereskedő az e törvényben előírt számlaadásra vonatkozó kötelezettségének eleget tesz-e, a dohánygyártmányok adójegyén feltüntetett ártól eltérő árat érvényesít-e;

c)[348]

d)[349] ellenőrizheti az e törvényben és a végrehajtási rendeletekben előírt, az a)-b) pontban nem említett egyéb kötelezettségek megtartását.

(2) A vámhatóság az olyan jövedéki termék felderítése érdekében, amely után az adót nem fizették meg,

a)[350] az illetékes vámhatóság vezetőjének határozata alapján beléphet és ellenőrzést folytathat az olyan helyiségben, amelyről azonosított és ellenőrzött forrásból beszerzett adatok, a tevékenység folytatásának körülményei alapján valószínűsíthető, hogy ott ásványolajat, kereskedelmi mennyiségű egyéb jövedéki terméket tartanak, tárolnak vagy jövedéki terméket adóraktári engedély nélkül állítanak elő, illetve adózatlan jövedéki terméket jogellenesen raktároznak,

b) az üzemi és raktárhelyiséget belülről szemrevételezheti, vizsgálhatja, megállapíthatja a jövedéki termék készletét, leltár felvételét rendelheti el,

c) megállíthatja a járműveket, ellenőrizheti a szállítmányokat, a szállítási okmányokat, megállapíthatja és ellenőrizheti a szállított jövedéki termék mennyiségét, eredetét, adózott vagy adózatlan voltát, a szállítási okmányon az ellenőrzés tényét rögzíti,

d)[351] a jövedéki termékből és a jövedéki termék előállításához használt alapanyagokból, továbbá az üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként kínált, értékesített, felhasznált termékből az ellenőrzés céljára ellenszolgáltatás nélkül mintát vehet,

e) vizsgálhatja a gyártási, feldolgozási műveletekről vezetett nyilvántartásokat, üzleti könyveket, az e törvényben elrendelt nyilvántartásokat, elszámolásokat.

f)[352] megkeresheti a jövedéki termék előállítására alkalmas terméket gyártó, raktározó, tároló, importáló, exportáló és forgalmazó személyt, vizsgálhatja e termékek értékesítéséről vezetett nyilvántartásokat.

g)[353] azon csomagküldeményeket, amelyekről a rendelkezésre álló adatok alapján alaposan valószínűsíthető, hogy adózás alól elvont jövedéki terméket tartalmaznak, a postai szolgáltató felvevő- vagy kézbesítőhelyén, a futár- vagy csomagszállítást végző szolgáltató telephelyén a szolgáltató két képviselője jelenlétében ellenőrizheti, és amennyiben az jövedéki terméket tartalmaz, e törvényben, illetve bűncselekmény alapos gyanúja esetén a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott intézkedéseket tesz.

h)[354] ellenőrizheti a jármű üzemanyagtartályában lévő hajtóanyagot.

(3)[355] A (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a helyiségbe való belépést és az ott folytatott ellenőrzést két hatósági tanú jelenlétében, magánlakás esetén továbbá az ellenőrzött személy kíméletével, lehetőleg nappal kell végrehajtani. A vámhatóság az intézkedésről jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyvben rögzíti az intézkedés során megállapított tényeket, illetve a hatósági tanúk azonosításához szükséges adatokat.

(4)[356] A vámhatóság a felhasználói engedélyes és a nyilvántartásba vett felhasználó esetében a felhasználás jogszerűségének megállapítása céljából

a) vizsgálhatja a felhasználási cél megvalósulását,

b) megállapíthatja a teljesen denaturált alkohol tényleges készletét,

c) vizsgálhatja az e törvényben előírt nyilvántartást,

d) vizsgálhatja a beszerzett, felhasznált, készleten lévő teljesen denaturált alkohol származásának, eredetének igazolására szolgáló bizonylatokat,

e) vizsgálhatja a készleten lévő termék vámtarifaszámát,

f) az ellenőrzés céljából a készleten lévő termékből mintát vehet.

(5)[357] A jövedéki ellenőrzés folyamatos jelenléttel és vizsgálattal vagy helyszíni, eseti vizsgálattal gyakorolható.

Jogkövetkezmények

Adóbírság

74. § (1)[358] Az Art. 170. §-a szerint megállapított adóbírság mértéke a jövedéki termékkel kapcsolatos adóhiány 100%-a.

(2) Az adómentes célra beszerzett jövedéki termék nem adómentes célra történő felhasználása, továbbá az olyan jövedéki termék esetében, amelyre az adót jogellenesen visszaigényelték, vagy amelyre jogellenesen adólevonást érvényesítettek, a jövedéki termék mennyisége után a termék adómértékével számított adónak megfelelő adóbírságot kell megállapítani.

(3)[359] Ha az adóhiányt adóraktárban előállított olyan jövedéki termékre állapították meg, amelynek előállítására az adóraktár engedélyese nem volt jogosult, az adóbírság az (1) bekezdés szerinti bírság kétszerese.

Mulasztási bírság

75. § (1)[360] Az adóalany vagy a jövedéki terméket forgalmazó más adózó által elkövetett, az Art. 172. §-a (1) bekezdésének b), d) és e) pontjában, valamint (6) bekezdésében összegszerűen vagy összegszerűen is megállapított mulasztási bírsággal sújtott jogellenes magatartás esetén a mulasztási bírság legmagasabb összege az ott megállapított összeghatárok kétszerese, ha a jogsértést jövedéki termékkel kapcsolatban követték el. A termékkísérő okmány, az egyszerűsített kísérő okmány és a borkísérő okmány kiállításának elmulasztása esetén az Art. 172. §-a (1) bekezdésének e) pontját és e bekezdés rendelkezését kell alkalmazni.

(2)[361] Az e törvény hatálya alá tartozó személyre az e törvényben és a végrehajtási rendeletekben előírt kötelezettségének - a 74. § és e § (1) bekezdése szerinti jogkövetkezménnyel nem járó - egyéb megsértése, elmulasztása esetén legfeljebb 500 ezer - egyszerűsített adóraktár esetében legfeljebb 50 ezer - forint mulasztási bírságot lehet kivetni.

(3)[362]

Jövedéki bírság

76. § (1) A természetes személy - a jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó kivételével -, amennyiben

a) jövedéki terméket adóraktáron kívül előállít, illetve

b) olyan jövedéki terméket birtokol, szállít, értékesít, használ fel, amelyet nem adóraktárban állítottak elő, vagy amelyet - import jövedéki termék esetén - nem vámkezeltek,

a jövedéki termék mennyisége után jövedéki bírságot fizet.

(2)[363] Az (1) bekezdés alá tartozónak kell tekinteni

a)[364] azt az e törvény rendelkezései szerint kizárólag adóraktárban előállítható jövedéki terméket, amelyet nem adóraktárban állítanak elő,

b)[365] azt a terméket, amelynek adózott voltát a birtokosa, szállítója, értékesítője, felhasználója számlával, számlát helyettesítő okmánnyal, termékkísérő okmánnyal, borkísérő okmánnyal, egyszerűsített kísérő okmánnyal, felvásárlási jeggyel vagy vámokmánnyal, illetve más, hitelt érdemlő módon nem tudja bizonyítani,

c)[366] a zárjeggyel el nem látott, a hamis, a hamisított vagy a jogtalanul megszerzett zárjegyű alkoholterméket, az 54/H. § (2) bekezdésében előírt hivatalos zár nélküli vagy jogtalanul alkalmazott hivatalos zárral ellátott hordós és kannás kiszerelésű bort, valamint az adójegy nélküli, a hamis, a hamisított vagy a jogtalanul megszerzett adójegyű dohánygyártmányt,

d)[367] azt a szőlőbort, amelyre a szőlőtermelő az adómentességet az 54/B. § (4) bekezdése rendelkezésének megsértésével vette igénybe,

e)[368][369] a vámmentesen vámkezelt zárjegy nélküli alkoholterméket, valamint az adójegy nélküli dohánygyártmányt, amennyiben azt értékesítik,

f)[370] a 15. § (2) bekezdés b) pontja szerinti ásványolajat;

g)[371] azt az alkoholterméket, amelyből a teljes denaturáláshoz felhasznált anyagokat részben vagy egészben kivonták, vagy amelyhez a teljesen denaturált alkohol hatását ízre vagy szagra megváltoztató anyagot adtak hozzá, továbbá azt a teljesen vagy részlegesen denaturált alkoholterméket, amelyet élvezeti célra szolgáló termék előállításához használtak fel, illetve amelyet az előbbiek szerint az élvezeti célra szolgáló termékben hoztak forgalomba, értékesítettek vagy tartanak birtokban [a továbbiakban az a) -g) pontban megjelölt termék: adózás alól elvont termék].

(3)[372] Az (1) bekezdés szerinti jövedéki bírság alapja az adózás alól elvont termék mennyisége és a bírság megállapításakor hatályos adómérték alapján számított adó. A jövedéki bírság mértéke a bírságalap kétszerese, kereskedelmi mennyiségű jövedéki termék esetében a bírságalap ötszöröse, de legalább 20 ezer forint.

(4)[373] A jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és más gazdálkodó szervezet [a Polgári Törvénykönyvről szóló, többször módosított 1959. évi IV. törvény 685. § c) pont], amennyiben az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott tevékenységet folytat, a (3) bekezdés szerinti bírságalap ötszörösének, kereskedelmi mennyiség esetében tízszeresének megfelelő mértékű jövedéki bírság fizetésére köteles. A jövedéki bírság legkisebb összege 100 ezer forint.

(5)[374] Az alkalmazott által munkakörében elkövetett cselekmény után a jövedéki bírságot a munkáltató köteles megfizetni.

77. § (1)[375][376] A zárjegy és az 54/H. § (2) bekezdése szerinti hivatalos zár hamisítása, a hamis, a hamisított vagy a jogtalanul megszerzett zárjegy, hivatalos zár birtokolása, továbbadása, értékesítése, átvétele a megtalált zárjegy, hivatalos zár darabszámával és

a) az alkoholtermék-zárjegy esetében az 50. § (5) bekezdésében meghatározott értékkel,

b) a hivatalos zár esetében darabonként 600 forinttal számított összeg ötszörösével azonos összegű, de legalább 200 ezer forint bírsággal büntetendő.

(2) Az adójegy hamisítása, a hamisított vagy a jogtalanul megszerzett adójegy birtokolása, továbbadása, értékesítése, átvétele, felhasználása a megtalált adójegy által képviselt adóösszeg ötszörösével azonos összegű, de legalább 200 ezer forint bírsággal büntetendő.

(3)[377] Cukorcefre, illetve a cukorcefréből alkoholtermék vagy a 2204, 2205, 2206 vámtarifaszám alá tartozó termék jogosulatlan előállítása, értékesítése, megvásárlása, birtokolása, továbbá a bor külön jogszabályban meghatározott eljárástól eltérő előállítása vagy kezelése, illetve az így előállított vagy kezelt bor értékesítése, birtokolása, valamint az 54/I. § (2) bekezdésében megjelölt borseprő, derítési alj, aljbor jogosulatlan értékesítése, megvásárlása, birtokolása esetén literenként, az 54/I. § (2) bekezdésében megjelölt seprőtészta jogosulatlan értékesítése, megvásárlása, birtokolása esetén kilogrammonként 3000 forint, de legalább 100 ezer forint jövedéki bírságot kell kiszabni.

(4)[378] Az alkoholtermék előállítására alkalmas desztilláló berendezés jogosulatlan előállítása, értékesítése vagy birtokolása első alkalommal legalább 20 ezer forint összegű, legfeljebb 200 ezer forintig terjedő, ismétlődés esetén legalább az előző alkalommal kiszabható legkisebb jövedéki bírság kétszeresének megfelelő összegű, legfeljebb az előző alkalommal kiszabható jövedéki bírság legmagasabb összegének kétszereséig terjedő jövedéki bírsággal büntetendő.

(5) A szárított dohány nem a fermentáló üzem, illetve a fermentált dohány nem a dohányüzem vagy a dohánygyár részére, hanem közvetlen fogyasztási célra történő átadása, értékesítése, illetve megvásárlása, birtokolása kilogrammonként 1000 forint jövedéki bírsággal büntetendő.

(6)[379] Ásványolaj előállítására alkalmas desztilláló berendezés, sör előállítására alkalmas főzőüst és forraló üst, dohánygyártmány előállítására alkalmas gép vagy egyéb eszköz jogosulatlan előállítása, birtokolása, értékesítése legalább 20 ezer forint összegű, legfeljebb 200 ezer forintig terjedő, ismétlődés esetén legalább az előző alkalommal kiszabható legkisebb jövedéki bírság kétszeresének megfelelő összegű, legfeljebb az előző alkalommal kiszabható jövedéki bírság legmagasabb összegének kétszereséig terjedő jövedéki bírsággal büntetendő.

78. § (1)[380]

(2) Ha a jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységet folytató kereskedő kétséget kizáróan adózott termékeket forgalmaz, de nem rendelkezik jövedéki engedéllyel, a kivetendő jövedéki bírság alapja a kereskedő termékköre szerinti jövedéki engedélyhez e törvényben előírt jövedéki biztosíték összegének és azon napok számának szorzata, amely alatt a kereskedő a jövedéki bírság kivetéséig engedély nélkül folytatta tevékenységét. A jövedéki bírság mértéke a bírságalapnak és a jövedéki bírság kivetése időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszerese 365-öd részének a szorzata, de legalább 500 ezer forint.

Intézkedések

79. § (1)[381] A jövedéki termékkel kereskedelmi tevékenységet folytató személlyel szemben, amennyiben az adójegyre, a zárjegyre vagy az 54/H. § (2) bekezdésében meghatározott hivatalos zárra vonatkozó, e törvényben és a végrehajtási rendeletben meghatározott szabályokat, vagy a 72. § (18) bekezdésének rendelkezését megsérti, az Art. 174. §-ában meghatározott intézkedés alkalmazandó azzal, hogy a helyiséget az első jogsértés alkalmával 30, a második és további jogsértés alkalmával 60 napra kell bezárni. Amennyiben a nem jövedéki engedélyes kereskedő a 76. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti terméket tart készleten, illetve értékesít, az üzlethelyiségét az első jogsértés alkalmával 10, a második és további jogsértés alkalmával 20 napra kell bezárni.

(2)[382] Nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben foglalt intézkedést, amennyiben a jövedéki termék mennyisége, amelyre az (1) bekezdésben említett jogsértést elkövették, nem éri el a 72. § (11) bekezdésében meghatározott kereskedelmi mennyiséget, illetve az üzemanyagok esetében az 500 litert. Az -üzemanyagtöltő állomás, kiskereskedelmi tárolótelep esetében a vámhatóság továbbá mérlegelheti az (1) bekezdésben foglalt intézkedés alkalmazását, amennyiben az üzemanyagtöltő állomás, kiskereskedelmi tárolótelep jövedéki termékkészletének ellenőrzése során megállapított, a külön jogszabály szerint el nem számolható üzemanyag többlet mennyisége termékenként nem haladja meg az 1000 litert.

(3)[383] Amennyiben a nem jövedéki engedélyes kereskedő az üzemanyagtöltő állomáson nem alkalmazza a jogszabályban előírt pénztárgépet vagy a 71. § (8) bekezdésében, illetve a 72. § (15) bekezdésében foglalt rendelkezést megsérti, az üzemanyagtöltő állomást az első jogsértés alkalmával 30, a második és további jogsértés alkalmával 60 napra be kell zárni.

80. § (1) Adóraktár működtetése legfeljebb 60 napra felfüggeszthető, ha az adóraktár engedélyese az adóraktár működtetésének feltételeit oly módon sérti meg, hogy a szabályok megsértése a jövedéki biztosíték összegének legalább 20 százalékát meghaladó összegű adót érint. Ezzel egyidejűleg a jövedéki biztosíték összegét 50 százalékkal fel kell emelni, és az adóraktár engedélyesét a jövedéki biztosíték mérséklésének lehetőségéből két évre ki kell zárni.

(2) A jövedéki biztosíték összegét meghaladó összegű adó - különösen a tevékenység körülményeinek megváltoztatásával történő - eltitkolása esetén az adóraktár teljes jövedéki termékkészlete elkobozható.

Lefoglalás, elkobzás

81. §[384] (1) A vámhatóság a jövedéki ügyben folytatott eljárása során a tényállás tisztázása, továbbá az e törvény szerinti elkobzás érvényesítése érdekében lefoglalást rendelhet el.

(2) A vámhatóság

a) az adózás alól elvont jövedéki terméket,

b) a jogosulatlanul előállított cukorcefrét és abból előállított terméket,

c) a külön jogszabályban meghatározott eljárástól eltérően előállított vagy kezelt bort [e §, valamint a 81/A. § alkalmazásában az a)-c) pontokban meghatározottak a továbbiakban: termékek],

d) a hamis, hamisított vagy jogtalanul megszerzett zárjegyet, adójegyet (e §, valamint a 81/A. § alkalmazásában a továbbiakban: zárjegy),

e) a jogosulatlanul előállított vagy birtokolt desztilláló berendezést, a dohánygyártmány előállítására alkalmas gépet és egyéb eszközt,

f) a termékek, a zárjegy előállítására használt eszközt, valamint

g) a termékek, a zárjegy felhasználására, tárolására és szállítására használt eszközt [fejezet alkalmazásában az e)-g) pontokban meghatározottak a továbbiakban: eszközök] - a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel lefoglalja.

(3) A vámhatóság a (2) bekezdésben foglaltakon túl lefoglalhat bármely dolgot - az élő állat kivételével -, amelyre az eljárásban, mint tárgyi bizonyítási eszközre szükség van.

(4) A felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszköz lefoglalása mellőzhető, ha

a) a termékek mennyisége nem haladja meg a 72. § (11) bekezdésében meghatározott kereskedelmi mennyiséget, illetve a zárjegy mennyisége a 100 darabot, és

b) a jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakítást az eszközön nem végeztek, továbbá

c) a jövedéki jogsértésért felelős személy a jogsértést első ízben követte el.

(5) A vámhatóság a lefoglalásról határozatban rendelkezik. A lefoglalást elrendelő határozattal szemben az ügyfél - jogszabálysértésre hivatkozással - kifogással élhet. A kifogást a határozat közlésétől számított nyolc napon belül kell előterjeszteni a lefoglalást végző vámhatóságnál. A kifogást a felettes szerv a benyújtástól számított tizenöt napon belül bírálja el. A kifogásnak a lefoglalás végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(6)[385] A lefoglalást határozattal meg kell szüntetni

a) a (3) bekezdés alapján lefoglalt dologra, továbbá a felhasználásra, tárolásra és szállításra használt, nem a jövedéki jogsértés elkövetőjének a tulajdonában lévő eszközre, ha arra a jövedéki eljárás eredményes lefolytatása érdekében már nincs szükség,

b) a termékekre, a zárjegyre és az eszközre, ha a jövedéki ügyben hozott határozatban jövedéki bírságot nem állapítanak meg,

c) a felhasználásra, tárolásra és szállításra használt, az elkövető tulajdonában lévő eszközre, ha a jövedéki ügyben hozott határozatban jogerősen kiszabott adót, jövedéki bírságot, illetve egyéb költséget az előírt határidőre megfizették vagy arra - elidegenítési tilalom bejegyzése mellett - részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek,

d) amennyiben a jövedéki jogsértéssel összefüggésben indult büntetőeljárásban lefoglalásnak van helye.

(7) A lefoglalt termék, dolog és eszköz - a (6) bekezdés d) pontjában foglalt eset kivételével - annak adható ki, aki a tulajdonjogát minden kétséget kizáróan igazolja, vagy annak, akitől azt (azokat) a vámhatóság lefoglalta, feltéve, hogy a jogszerű birtoklás tényét igazolta. A (6) bekezdés d) pont esetében a lefoglalt dolgot a büntetőeljárást lefolytató hatóságnak kell átadni.

(8) A lefoglalt termékek azonosítását (fajtáját, minőségét) kétség esetén szakértői vizsgálattal kell megállapítani.

(9) A lefoglalt termékek, zárjegy, dolog és eszköz elszállításával, tárolásával, őrzésével, valamint a (8) bekezdés szerinti szakértői vizsgálat díjával kapcsolatos költségek az ügyfelet terhelik, ha jogerősen végrehajtható jövedéki bírság megfizetésére kötelezték. Ellenkező esetben a felmerült költségeket az állam viseli.

(10) A lefoglalt termékeknek, zárjegynek, dolognak és eszköznek a vámhatóság által üzemeltetett raktárban történő tárolása esetén a vámtörvény és végrehajtási rendelete vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Egyéb raktárban történő tárolás esetén a raktárüzemeltető által szokásosan felszámított díjtétel az irányadó.

(11)[386] A vámhatóságnak az Art. 103. § (3), (5)-(7) bekezdésének rendelkezéseit is megfelelően alkalmaznia kell azzal, hogy az Art. 103. § (6) bekezdése szerinti őrizetben hagyás nem alkalmazható, ha az az eljárás eredményességét veszélyezteti.

81/A. §[387] (1) A lefoglalt termékeket, zárjegyet, továbbá a 81. § (2) bekezdésének e)- f) pontjában említett eszközt el kell kobozni, ha a jövedéki ügyben jogerősen jövedéki bírság kerül kiszabásra.

(2) A felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszközt a (3) bekezdésben foglaltakra tekintet nélkül el kell kobozni, ha azon a jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakítást végeztek.

(3) A felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszközt el kell kobozni, ha a jogerősen kiszabott adót, jövedéki bírságot, illetve egyéb költséget az előírt határidőig nem fizették meg, és arra részletfizetést vagy fizetési halasztást - a fizetési kötelezettség esedékességétől számított öt munkanapon belül benyújtott kérelem alapján nem engedélyeztek.

(4)[388] Az elkobzott termékre nem kell az adót kivetni.

(5) Az elkobzásról a (3) bekezdés esetén a fizetési kötelezettség teljesítésének elmaradását megállapító, illetve amennyiben a jövedéki jogsértés elkövetője ismeretlen, az eljárást megszüntető határozatban kell rendelkezni.

(6) Amennyiben a lefoglalt termék és eszköz vámáru, elkobzásukra is e törvény rendelkezései az irányadóak.

(7) Az elkobzott termékek, zárjegyek és eszközök közül

a) az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény hatálya alá tartozó terméket, a cukorcefrét és az abból előállított terméket, továbbá a külön jogszabályban meghatározott eljárástól eltérően előállított vagy kezelt bort meg kell semmisíteni;

b) a zárjegyet és a 81. § (2) bekezdés e)-f) pontjában említett eszközöket meg kell semmisíteni;

c) az a) és b) pontba nem tartozó egyéb elkobzott termék és eszköz esetén a vámhatóság intézkedik azoknak az állam javára történő értékesítéséről, illetve eredménytelenség esetén azt is meg kell semmisíteni;

d) azokat a termékeket, amelyek értékesítése valamely szellemi tulajdonjogot sértene, meg kell semmisíteni.

82. § (1)[389] Az e fejezet különböző §-aiban meghatározott jogkövetkezmények együttesen is megállapíthatók, ha azonban adófizetési kötelezettség elmulasztása miatti jogsértéssel összefüggésben jövedéki bírság és adóbírság is kiszabható, jogkövetkezményként a súlyosabb joghátrányt kell megállapítani.

(2) Az e fejezet alapján megállapított bírságot annak a hatóságnak a számlájára kell megfizetni, amely a bírság kivetéséről szóló határozatot hozza.

ÖTÖDIK RÉSZ

ZÁRÓ, HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

XVII. Fejezet

Záró rendelkezés

83. § E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt, Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) a Tanács 92/12./EGK irányelve a fogyasztási adó köteles termékekről, valamint az ezek tárolásáról és figyelemmel követéséről szóló általános rendelkezésekről;

b) a Tanács 92/79./EGK irányelve a cigaretták adóinak egységesítéséről;

c) a Tanács 92/80./EGK irányelve a cigarettán kívüli dohánygyártmányok adóinak egységesítéséről;

d) a Tanács 92/83./EGK irányelve az alkohol és az alkoholtartalmú italok fogyasztási adó szerkezetének összehangolásáról;

e) a Tanács 92/81./EGK irányelve az ásványolajokra vonatkozó adókonstrukciók összehangolásáról.

Hatályba léptető rendelkezések

84. § (1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglalt eltéréssel - 1998. január 1-jén lép hatályba. Az adókötelezettségre vonatkozó rendelkezéseit először azokra az esetekre kell alkalmazni, amelyekben az adókötelezettség 1997. december 31-ét követően keletkezik. A jövedéki termékek 1998. január 1-je előtti belföldi értékesítése és importja esetén a fogyasztási adóról és fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Fat.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Fat. rendelkezéseit kell alkalmazni továbbá az 1998. január 1-je előtt keletkezett adóvisszaigénylési jogosultság esetén is.

(2) A törvény 19. §-a - az (1) bekezdés f) pontja kivételével -, 20-22. §-a, 23. §-a, 26. §-ának (2)-(10) bekezdése, 27. §-a és 90. § (3), (5), (7), (10), (14), (15), (17) és (18) bekezdése a kihirdetés napján lép hatályba.

(3) A törvény 19. §-a (1) bekezdésének f) pontja - a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel -, a 32. §-a (4) és (5) bekezdése, a 41. §-a (1) bekezdésének g) pontja - a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel - 1999. január 1-jén lép hatályba. Az 1998. október 31-ig benyújtott adóraktári engedély iránti kérelemben a 21. § (1) bekezdés i) pontja szerinti nyilatkozatban határidőként 1999. január 1-jét kell megjelölni. Az 1998. október 31-ét követően benyújtott és 1998. december 31-ét megelőzően elbírált engedélykérelem esetében a 19. § (1) bekezdés f) pontja szerinti feltételt - az engedélykérelemben adott nyilatkozattól függetlenül - a kérelmezőnek 1999. január 1-jétől kell teljesítenie.

(4)[390] A 19. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt feltételt a bor adóraktárra 2002. január 1-jétől kell teljesíteni. A 19. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt feltétel teljesítésére vonatkozó nyilatkozatra a (3) bekezdésnek a nyilatkozattal kapcsolatos rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

(5) A törvény 62. §-a, 63. §-ának (1) és (10) bekezdése, 66. §-a és 67. §-a 1998. szeptember 1-jén lép hatályba.

(6) Az e törvény kihirdetésének napját megelőzően kötött szerződés alapján, a Kőolaj és Kőolajtermék Készletező Szövetség megbízásából az 1993. évi IL. törvény értelmében végzett tárolásra használt tárolóhelyre a törvény 41. §-a (1) bekezdésének g) pontja 1998. január 1-jétől alkalmazható azzal, hogy a 41. § (5) bekezdése e) pontjában előírt tárolótartály követelmény helyett legalább 14 000 m3 tárolótartálynak kell rendelkezésre állni.

(7) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény, valamint az azt módosító 1994. évi XXXIII. törvény, 1994. évi LXIX. törvény, 1995. évi XXVII. törvény, 1995. évi LXVIII. törvény, 1995. évi LXXXVIII. törvény, 1995. évi CXXI. törvény 90. §-ának (1), (2) és (4) bekezdése, 1996. évi XXXIII. törvény, 1996. évi LXXXIV. törvény, 1997. évi L. törvény 70. §-ának (1) bekezdése (a továbbiakban: Jszt.), azonban

1. a folyamatban lévő, Jszt. szerinti jövedéki ügyek elbírálására rendelkezéseit alkalmazni kell, feltéve, ha e törvény ugyanazon ügyre vonatkozó rendelkezése nem eredményez az ügyfélre nézve kedvezőbb elbírálást,

2. a fogyasztási adóról és a fogyasztási árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény hatálya alá tartozó pörkölt kávé és valódi kávékivonat zárjeggyel való ellátása és forgalmazása vonatkozásában a Jszt. 3. § (1) bekezdése a) pontjának 1., 4. alpontját, (2) bekezdésének i) pontját, (3) bekezdésének i) pontját és (5) bekezdését, a 4-7. §-át, a 8. § (1) bekezdését, a 9. § (1), (4)-(11), (14), (15) bekezdését, a 10. §-át, a 11. §-át, a 12. § (1), (2), (4), (6), (7), (9) bekezdését, a 13. §-át, a 19-20. §-át, a 42. § (1) bekezdését, a 49. §-át, az 51. §-át, az 52. §-át, az 54-56. §-át, az 57. § (1) bekezdését, a 66-77. §-át továbbra is alkalmazni kell azzal, hogy a Jszt 8. § (1) bekezdése szerinti engedély kiadása tekintetében az e törvény szerint a jövedéki engedélyezési ügyre vonatkozó hatásköri, illetékességi szabályokat kell alkalmazni;

b) a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló 1996. évi CXXIV. törvény 97. §-a (1) bekezdésének b) pontja;

c) a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló, többször módosított 1995. évi C. törvény 175. § (3) bekezdés c) pontjának utolsó mondata.

(8) E törvény kihirdetésének napján hatályát veszti a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló, többször módosított 1995. évi C. törvény 7. § (6) bekezdése, a 132. § (10) bekezdése, valamint az 1. számú melléklet 3. pontjának második mondata.

(9) Ahol jogszabály olyan termékkel összefüggésben, amely e törvény hatálya alá tartozik, fogyasztási adót említ, a továbbiakban jövedéki adót kell érteni.

Átmeneti rendelkezések

Engedélyezés

85. § (1) Az a személy, aki e törvény kihirdetésének napján a Jszt. szerinti termelési tevékenységre jogosító jövedéki engedéllyel rendelkezik, e tevékenységét adóraktári engedély nélkül az adóraktári engedélykérelme elutasításáról hozott határozat jogerőre emelkedéséig, de legfeljebb 1998. június 30-ig folytathatja, feltéve, ha

a) az adóraktári engedély iránti kérelmét 1997. december 31-ig benyújtja,

b) e törvény hatálybalépését megelőzően a vámhatósághoz bejelentést tesz a Jszt. szerinti jövedéki engedélyében feltüntetett telephelye adóraktárként való működtetésének szándékáról,

c) a Jszt. szerinti jövedéki biztosítékot 1997. december 31-ét követően is - az adóraktári engedély megszerzéséig - nyújtja.

(2) Az a személy, aki e törvény kihirdetésének napján pezsgő vagy köztes alkoholtermék előállítását - a vonatkozó jogszabály rendelkezései szerint - végző gyártó-, palackozóüzemmel rendelkezik, a pezsgő és a köztes alkoholtermék előállítását 1998. január 1-jétől az adóraktári engedélykérelme elutasításáról szóló határozat jogerőre emelkedéséig, de legfeljebb 1998. június 30-ig adóraktári engedély nélkül folytathatja, amennyiben

a) az adóraktári engedély iránti kérelmét 1997. december 31-ig elindítja,

b) 1997. december 15-ig a vámhatóságnak megadja az adóraktárként működtetni kívánt gyártó-, palackozóüzem, üzemi raktár címét, helyrajzi számát, és bemutatja a vonatkozó jogszabály szerinti működési engedélyét,

c) 1998. január 1-jétől a 22. § (2) bekezdése szerint számított jövedéki biztosítékot nyújtja.

(3) Azt a személyt,

a) aki e törvény kihirdetésének időpontjában, a Fat. és a Jszt. szerint a jövedéki termék adózatlan beszerzésére, illetve importálására jogosító érvényes engedéllyel rendelkezik, és annak érvényessége 1997. december 31-ét követően jár le, az engedély érvényességi idején belül,

b) aki a keretengedély iránti kérelmét 1997. december 31-ig e törvény rendelkezései szerint benyújtotta, és kérelmének átvételét a vámhatóság igazolta, a kérelem és a vámhatósági igazolás bemutatása alapján legfeljebb 1998. február 28-ig

az e törvény szerinti adómentes felhasználónak kell tekinteni.

(4) Az a személy, aki e törvény hatálybalépésének napján a Jszt. szerint nagykereskedelmi, export- és importtevékenységre jogosító jövedéki engedéllyel rendelkezik, és megfelel az e törvényben a jövedéki engedély megadásához meghatározott feltételeknek, tevékenységét jövedéki engedély nélkül 1998. február 28-ig tovább folytathatja, amennyiben engedélykérelmét 1997. december 31-ig benyújtotta, és a Jszt. szerinti jövedéki biztosítéknyújtási kötelezettségét továbbra is teljesíti. A vámhatóság ezen engedélykérelmeket - e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott - egyszerűsített eljárás keretében bírálja el, és adja ki az új jövedéki engedélyeket.

(5) A vámhatóság az (1) bekezdésben megjelölt személyek adóraktári engedélykérelmét legkésőbb a benyújtást követő 6 hónapon belül, a (3) és (4) bekezdésben megjelölt engedélykérelmeket 1998. február 28-ig köteles elbírálni, az engedélyt kiadni vagy a kérelmet elutasítani.

(6)[391] A 7. § 18. és 19. pontjában említett időszakok számításánál figyelembe kell venni a törvény hatálybalépése előtt a Jszt. szerinti jövedéki engedély alapján végzett termelési tevékenységet, a Fat. és a Jszt. szerint adott mentesítéssel végzett beszerzést, illetve a Jszt. alapján kirótt jövedéki bírságot is.

(7)[392] Azt a bortermelőt, aki (amely) a bor adóraktári engedély iránti kérelmét e törvény rendelkezései szerint 2000. június 30-áig benyújtja és megfelel a 7. § 18. pontjában előírt feltételeknek (kivéve a 2 éves működésre vonatkozó feltételt), az adóraktári engedélye kiadásakor megbízható adósnak kell tekinteni.

Adófizetési kötelezettség

86. § (1) A Jszt. szerinti termelő, termeltető jövedéki alany (a továbbiakban: a jövedéki alany), továbbá az a személy, aki 1998. január 1-jét megelőzően pezsgő vagy köztes alkoholtermék előállítását vagy termeltetését végezte (e § alkalmazásában a továbbiakban: személy) az általa előállított (termeltetett), de 1997. december 31-ig nem értékesített jövedéki termékről telephelyenként és összesítve készletbevallást ad a Jszt. szerint jövedéki ellenőrzésre jogosult vámhivatalnak, megállapítja az 1998. január 1-jei fordulónappal leltározással alátámasztott készlet tényleges mennyiségét (telephelyenként és összesítve). A készletbevallást olyan mennyiségi egységben kell megadni, amely az e törvényben foglalt rendelkezés alapján az adó alapjául szolgál.

(2) A jövedéki alany és a személy, amennyiben 1997. december 31-ig adóraktári engedélyt kért és/vagy kapott, vagy kérelmét jogerős határozatban még nem bírálták el, adóraktárának 1998. január 1-jei induló nyitókészletébe beállítja a jövedéki termék (1) bekezdés szerinti tényleges készletét, amely az adókötelezettség keletkezése szempontjából betárolásnak minősül.

(3) A jövedéki alany és a személy 1998. január 1-jei fordulónappal leltározással alátámasztott jövedéki termék készletének tényleges mennyiségét az adókötelezettség szempontjából 1997. december hónapban értékesítettnek kell tekinteni, amennyiben 1997. december 31-ig nem nyújtott be adóraktári engedélykérelmet, vagy adóraktári engedélykérelmét jogerős határozatban elutasították.

(4) A 85. § (3) bekezdésében megjelölt adómentes felhasználó az 1997. december 31-ig fel nem használt adómentes jövedéki termékről az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések szerint készletbevallást ad. A jövedéki termék 1998. január 1-jei fordulónappal leltározással alátámasztott készletének tényleges mennyiségét 1998. január 1-jei induló nyitókészletébe beállítja, amely az adókötelezettség keletkezése szempontjából betárolásnak minősül.

Dohánygyártmányok

87. § (1) Az 1998. január 1-je és augusztus 31-e közötti időszakban (a továbbiakban: átmeneti időszak) az adó mértéke

a) a cigaretta ezer darabjára 1725 forint és a százalékos adóalap 75 százaléka,

b) a szivar, a szivarka, a fogyasztási dohány százalékos adóalapjának 55 százaléka.

(2) Az átmeneti időszakban a százalékos adó alapja az adófizetési kötelezettséget keletkeztető eseménnyel érintett dohánygyártmány

a) adót és általános forgalmi adót nem tartalmazó forgalmi értéke, ha az adóraktárból a kitárolás a saját kiskereskedelmi hálózatba, üzlethelyiségbe történik,

b) vámértéke, az importált termék esetén,

c) adót és általános forgalmi adót nem tartalmazó eladási ára, az a) és b) pontban megjelölttől eltérő esetben.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában a dohánygyártmányok forgalmi értéke alatt a terméknek az az ára értendő, amelyet a felek hitelt érdemlően igazoltan a fennálló piaci körülményeknek és helyzetüknek megfelelően állapítottak meg, illetve amely független felek között - normális piaci körülményeket feltételezve - általában elérhető lenne.

(4) A (2) bekezdés c) pontja szerinti eladási ár helyett a dohánygyártmány adó és általános forgalmi adó nélküli, az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában fennálló, a (3) bekezdés szerint meghatározott forgalmi értéke az adó alapja akkor is, ha

a) az eladási ár a dohánygyártmány adó- és általános forgalmi adó nélküli, az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában fennálló forgalmi értékéhez hasonlítva aránytalanul alacsony, és

b) a dohánygyártmány kitárolása az áfa-törvény 22. §-a (6) bekezdésének b) pontjában meghatározott kör részére történik.

(5) Az átmeneti időszakban a dohánygyártmányok

a) szabadforgalomba bocsátása,

b) belföldi forgalom számára való vámkezelése, feltéve, hogy az importáló nem adóraktárba szállítja be a termékét

kizárólag zárjegy felhelyezésével történhet.

(6) Az (5) bekezdésben említett zárjegy a dohánygyártmányok egyedi fogyasztói csomagolására felhelyezett olyan bélyeg, amely igazolja, hogy a termék adóraktárban került előállításra és onnan kitárolásra, illetve, hogy a termék importból származik és a belföldi forgalom számára való vámkezelése megtörtént.

(7) Egyedi fogyasztói csomagolás alatt

a) a cigaretta esetében a legfeljebb 50 darab cigarettát tartalmazó fogyasztói csomagot (zsebcsomag),

b) a szivar esetében a darabot vagy a dobozt,

c) a szivarka esetében a dobozt,

d) a fogyasztási dohány esetében a tasakot vagy a dobozt

kell érteni.

(8) A zárjegyet a Magyar Állam állíttatja elő és bocsátja - elszámolási kötelezettség mellett - az adóraktár engedélyese, az importáló rendelkezésére. Az adóraktár engedélyese és az importáló a zárjegyhez az előállítási költségének megfizetése ellenében juthat hozzá. A zárjegy darabonként 70 Ft értéket képvisel, amelyet a külön szabályozott elszámolás alapján kimutatott zárjegyhiány után kell megfizetni.

(9) Az 1998. augusztus 31-én a dohánygyártmány-adóraktárban készleten lévő, zárjeggyel ellátott dohánygyártmányok után az adó mértéke azonos az (1) bekezdés szerinti mértékkel.

(10) A zárjeggyel ellátott, (9) bekezdés szerinti dohánygyártmányok a dohánygyártmány-adóraktárból legkésőbb 1998. szeptember 30-ig szállíthatók ki.

(11) A zárjeggyel ellátott dohánygyártmányok kiskereskedelmi eladási árára e törvényben előírt rendelkezések nem vonatkoznak.

(12) Az adójegyet a vámhatóság 1998. június 1-jétől kezdődően köteles azon személy rendelkezésére bocsátani, aki arra a 63. § (3) bekezdésben foglaltak alapján jogosult.

(13) A 63. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezéstől eltérően

a) az 1998. július hónapban átvett adójegyek utáni halasztott fizetési kötelezettség 30 százalékát 1998. szeptember 28-ig, 70 százalékát 1998. október 28-ig,

b) az 1998. augusztus hónapban átvett adójegyek utáni halasztott fizetési kötelezettség 15 százalékát 1998. szeptember 28-ig, 25 százalékát 1998. október 28-ig, 60 százalékát 1998. november 28-ig

kell teljesíteni.

(14) A cigaretta árusítása 2001. december 31-ig automatából is megengedett.

(15) Az adójegy 1998. december 31-ig a 64. § (3) bekezdésében megjelölt adatokon kívül "A dohányzás káros az egészségre!" feliratot is tartalmazza.

Adóelőleg fizetés

88. § (1) 1998. évben az adóelőleg fizetési kötelezettségnél a 32. § (12) bekezdésének azon rendelkezését kell alkalmazni, amely olyan adóraktárra vonatkozik, amely a tárgyévet megelőző évben nem fizetett adót.

(2) Adóelőleget a dohánygyártmányok esetében csak az 1998. augusztus 31-ig zárjeggyel értékesített, illetve - 1998. augusztus 31-ét követően - zárjeggyel kitárolt termékek utáni adóra kell fizetni.

Termékmeghatározás[393]

88/A. §[394] A gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagok és készítmények nyilvántartásáról és forgalomba hozataláról szóló 10/1987. (VIII. 19.) EüM rendelet alapján gyógyszernek nem minősülő anyagként vagy készítményként nyilvántartásba vett, a 2208 vámtarifaszám alá osztályozandó termékek a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napját megelőző napig nem tekintendők az e törvény hatálya alá tartozó jövedéki terméknek.

Felhatalmazás

89. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben határozza meg

a)[395] a mezőgazdasági termékek előállításához a külterületi szántó, kert, gyümölcsös, gyep, halastó és erdőművelési ágakban a külön jogszabály szerint nyilvántartásba vett mezőgazdasági felhasználó részére hektáronként, a szarvasmarha tenyésztéséhez a tehén éves átlaglétszámára vetítve a gázolaj jövedéki adója 80 százalékának - az igény benyújtásának napjától számított 30 napon belüli - visszatérítését, a visszatérítés feltételeit és szabályait,

1.[396] a szántó művelési ágban 95 liter/ha/év,

2. a kert, gyümölcsös, szőlő művelési ágban 200 liter/ha/év,

3. a gyep művelési ágban 12 liter/ha/év,

4. a halastó esetében 55 liter/ha/év,

5. az erdőfelújításhoz 90 liter/ha/év,

6. a szarvasmarha ágazatban 85 liter/db/év

mértékig terjedően,

b) a diplomáciai és konzuli képviseletek és azok tagjai, valamint az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek és azok tagjai számára a jövedéki termékekre adható adóvisszatérítés mértékét, módját és részletes szabályait.

c)[397]

(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy rendeletben határozza meg

a) az adóraktári engedély, a keretengedély és a jövedéki engedély iránti kérelemre, az engedély kiadására, visszavonására, a jövedéki biztosíték teljesítésére, módosítására, a jövedéki biztosíték felhasználására vonatkozó részletes szabályokat,

b) az előállított, raktározott jövedéki termékek pontos számbavételéhez, hatósági felügyelet ellátásához szükséges, az adóraktár kialakítására, berendezésére vonatkozó előírásokat, a hatósági felügyelet ellátásának esetleges különleges módját és feltételeit,

c)[398] az adóraktár által vezetendő nyilvántartásokra, adófizetési kötelezettségének elszámolására, a termékkísérő okmányra, az egyszerűsített kísérő okmányra és a borkísérő okmányra, a figyelembe vehető veszteségnormákra vonatkozó részletes szabályokat,

d) a jövedéki termék adómentes felhasználásának, elszámolásának, az adóvisszaigénylésnek a részletes szabályait,

e)[399] a zárjegy, valamint a hordós és kannás kiszerelésű borra előírt hivatalos zár alkalmazásának, a zárjeggyel való elszámolásnak a részletes szabályait,

f) az adójegy igénylésére, visszavételére, alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat,

g) a denaturált alkohol előállításához felhasználható denaturáló szer alkalmazására és az alkohol denaturálási eljárására vonatkozó szabályokat, valamint a desztilláló készülék előállítására, birtokban tartására vonatkozó szabályokat,

h) a bérfőzött pálinka bérfőzető részére történő kiadásának és a bérfőzető általi továbbértékesítésének szabályait,

i) a jövedéki termékek lefoglalásának, elkobzásának, felhasználásának, illetve megsemmisítésének részletes szabályait,

j) a terítőjáratok működési és adminisztrációs rendjét,

k) a jövedéki engedélyes és a nem jövedéki engedélyes kereskedelemre vonatkozó egyes rendelkezések részletes szabályait.

l)[400]

m)[401] a mobil palackozó és a mobil palackozóval végzett palackozási tevékenység bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályait.

n)[402] a teljesen denaturált alkohol kiszerelésének engedélyezésére, a 48/B. § szerinti beszerzéséhez szükséges nyilvántartásba vételre, a bejelentésre, a nyilvántartás-vezetésre, a jelentés adásra, az elszámolásra vonatkozó részletes szabályokat;

o)[403] a kötelező érvényű vámtarifa-besorolással kapcsolatos eljárás részletes szabályait.

(3) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter és a honvédelmi miniszter arra, hogy közös rendeletben határozza meg

a)[404] az üzemanyag e törvény 37. § (1) bekezdése b) pontjában meghatározott adómentes beszerzésének, nyilvántartásának és elszámolásának külön szabályait,

b) a 71. § (12) bekezdésében meghatározott szervezet jövedéki nyilvántartásának és vevőnyilvántartásának vezetésére vonatkozó előírásokat.

c)[405] az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alóli, e törvény 13. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerinti végleges mentesülés érvényesítésének részletes feltételeit és eljárási szabályait.

(4)[406] Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, a gazdasági és közlekedési miniszter és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, hogy közös rendeletben határozza meg az 1 százaléknál nagyobb kéntartalmú fűtőolaj e törvény 37. §-a (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott adómentes felhasználása engedélyezésének külön szabályait.

89/A. §[407] Katasztrófahelyzetben a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezéséről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény szerinti megyei, fővárosi védelmi bizottságok elnökei, illetve az érintett területek polgármesterei felhatalmazást kapnak arra, hogy az üzemanyag-ellátás biztosítására a vámhatóság bevonásával e törvény előírásaitól eltérően is intézkedhetnek.

XVIII. Fejezet

MÓDOSULÓ JOGSZABÁLYOK

A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény módosítása

90. § (1) Ahol a vámtörvény "a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény" vagy a "jövedéki törvény" hivatkozást használja, ott 1998. január 1-jétől e törvényt kell érteni.

(2) A vámtörvény 1. §-a 1. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"1. szervezet: jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, valamint a Polgári Törvénykönyvben elismert valamennyi szervezeti forma. Az egyéni vállalkozóra - e minőségében - e törvény és végrehajtási rendeletei alkalmazásakor a szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni."

(3) A vámtörvény 1. §-ának 7. pontja második mondata az alábbiak szerint módosul:

(E törvény alkalmazásában)

"Nem kereskedelmi forgalomnak minősül továbbá az 1. számú melléklet 1. pontjában rögzített mennyiségi korlátozás figyelembevételével bármilyen vámértékkel vámkezelt gépjármű behozatala, illetve kivitele."

(4) A vámtörvény 1. §-ának 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"21. vámteher:

a) a vám, a termékimportot terhelő általános forgalmi adó, fogyasztási adó és jövedéki adó (a továbbiakban ez utóbbiak együtt: forgalmi adók), illetékek, díjak és egyéb, jogszabályon alapuló kötelező befizetések, ha azokat a vámigazgatási eljárás során kell kivetni;

b) a vámbiztosíték megállapítása szempontjából a kivitelre kerülő adózatlan jövedéki termékek esetében a forgalmi adók, a közvámraktárba beraktározott áru után visszaigényelt (levont) forgalmi adók, a visszatérített egyéb vámteher és az igénybe vett állami támogatás, továbbá a jövedéki törvény szerinti adómentes felhasználás, illetve adóraktárba való betárolás céljából importált jövedéki termékek esetében a forgalmi adók."

(5) A vámtörvény 1. §-ának 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"23. vámszempontból megbízható: az a természetes személy, aki, illetve az a szervezet, amely megfelel a következő feltételeknek:

a) a természetes személy, illetőleg szervezetnél a kérelem szerinti szakág vezetője büntetlen előéletű, valamint

b) a szervezetnek

1. a kérelem benyújtásának időpontjában nincs az állami adóhatóságnál adótartozása, a társadalombiztosítási szervnél tartozása, valamint vám és egyéb tartozása, és

2. a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapon belül a vámhatóságnál nyilvántartott vámtartozása nem haladja meg ezen időszak vámteherösszegének 10%-át, és ezen belül nem volt 30 naptári napot meghaladó időtartamú vámtartozása, kivéve az olyan vámtartozást, amely harminc naptári napot meghaladó időtartamon túl azért állt fenn, mert a vámhatóság - az ügyfél felhatalmazása ellenére - nem élt a 135. § (6) bekezdésében biztosított jogával;

c) a szervezet nem áll felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt.

A felsorolt feltételek meglétét - a vámhatósági adatok kivételével - az illetékes vámszervnél évente kell igazolni. Jogutódlással létrejött szervezet esetén a feltételeknek a jogelődnél is fenn kell állniuk."

(6) A vámtörvény 7. §-a (1) bekezdésének e) pontja és a bekezdés utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

[7. § (1) A vámteher megfizetésének biztosítása érdekében]

"e) a jövedéki törvény szerinti adómentes felhasználás, illetve adóraktárba való betárolás céljából importált jövedéki termékre,"

"Az e) pont alkalmazása alapján nyújtandó vámbiztosíték összegébe, amennyiben az adómentes felhasználó vagy az adóraktár engedélyese a vámárut saját maga importálja és annak szállítását is végzi, a vámbiztosítékba be kell számítani a bankgaranciában adott jövedéki biztosítékot. Az f) pont alkalmazása esetén, amennyiben az adózatlan terméket az adóraktár engedélyese szállítja ki, a vámbiztosítékra az adóraktár engedélyesének jövedéki biztosítéka nyújt fedezetet."

(a vámáru/szállítója vagy birtokosa vámbiztosítékot köteles nyújtani.)

(7) A vámtörvény 8. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A (3) bekezdésben meghatározott tevékenységi garancia összege azonos engedélyes által üzemeltetett több vámraktár vagy vámszabadterület esetében sem haladhatja meg a 200 millió forintot. A rendelkezés alkalmazásánál a vámraktár és a vámszabadterület forgalmát külön-külön kell vizsgálni."

(8) A vámtörvény 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A vámbiztosíték indokoltsága akkor szűnik meg, ha a vámárut/árut külföldre vagy vámszabadterületre kiszállították, a belföldi forgalom számára vámkezelték és - amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik - az esedékessé váló vámterhet megfizették, vámhivatali felügyelet mellett megsemmisítették, közvámraktárba beraktározták vagy ellenszolgáltatás nélkül az államnak felajánlották és azt a vámhatóság elfogadta, a jövedéki törvény szerinti adómentes felhasználó üzemébe, raktárába vagy adóraktárba betárolták és a betárolást a termékkísérő okmányon visszaigazolták, illetve amennyiben a 29. §-ban előirányzott felülvizsgálat eredménye az ügyféli kérelem megalapozottságát támasztja alá, továbbá, ha a kiviteli célból szállított adózatlan jövedéki terméket az adóraktárba visszaszállítják és készletre veszik."

(9) A vámtörvény 46. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A jövedéki törvény hatálya alá tartozó termékek esetén alkalmazható egyszerűsített vámvizsgálat feltételeit e törvény végrehajtási rendelete szabályozza."

(10) A vámtörvény 125. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A (6) bekezdés szerinti egyetemlegesség alapján a kezes vámfizetési kötelezettségét a belföldi forgalom számára való vámkezelés, az ideiglenes behozatal, a jövedéki termékkel kapcsolatos aktív feldolgozás, továbbá az olyan vámhatósági intézkedésnél, amelynek következtében a terméket belföldi forgalom számára vámkezeltnek kell tekinteni, attól a naptól számított 5 (öt) napon belül kell megállapítani, amikor a vámkezeléshez kapcsolódó vámteher fizetési kötelezettségét az a vámfizetésre kötelezett, akiért kezességet vállalt, határidőre teljesíteni elmulasztotta. Amennyiben a vámhatóság a meghatározott határidőt elmulasztja, késedelme idejére a kezessel szemben kamatfizetési kötelezettséget megállapítani nem lehet."

(11) A vámtörvény 128. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A kiszabott vámteherből az importált dohánygyártmányra az országos parancsnokságtól átvett, ideiglenes kiviteli eljárásban kiszállított és külföldön felragasztott adójeggyel megfizetett vagy megfizetésre kerülő jövedéki adót és általános forgalmi adót nem kell megfizetni, feltéve, hogy az importáló a vámkezeléskor az adójegy ideiglenes kivitelét igazolja, és a jövedéki törvény szerint az adójegy megfizetésére adott fizetési halasztás a belföldi forgalom számára történő vámkezeléskor még nem járt le."

(12) A vámtörvény 131. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"131. § (1) A vámterhet - ideértve a helyesbítéskor megállapított fizetési kötelezettséget is - a vámfizetésre kötelezettel a kiszabás napjától számított három munkanapon belül írásbeli határozattal kell közölni. Az így megállapított fizetési kötelezettség - a (3), (4) és a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - a közlés napján esedékes."

(13) A vámtörvény 131. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az adóraktárba való beraktározás, illetőleg az adómentes felhasználás céljából importált jövedéki termék belföldi forgalom számára való vámkezelésekor kiszabott jövedéki adó felfüggesztésére és esedékességére a jövedéki törvény rendelkezéseit kell alkalmazni."

(14) A vámtörvény 132. §-a (5) bekezdésének felvezető szövege és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A vámszervezet központi szerve - kérelemre - engedélyt adhat arra, hogy a vámfizetésre kötelezett a vámterhet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az esedékességtől számított tizenöt munkanapon belül fizesse meg (halasztott fizetés). A halasztott vámfizetésre engedély akkor adható ki, ha a kérelmező

a) vámszempontból megbízható és a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónapban rendszeresen - átlagosan legalább heti egy alkalommal - kért vámteher fizetéssel járó vámkezelést;"

(15) A vámtörvény 141. §-ának (2) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:

"Amennyiben azonos személy vagy gazdálkodó szerv esetében több, vámhiányt okozó mulasztás vagy tevékenység egyidejű felfedésére, elbírálására kerül sor és a kiszabható vámigazgatási bírság összege együttesen meghaladja szervezet esetében az ötvenezer, természetes személy esetében az ötezer forintot, az egyes mulasztásokért, tevékenységekért a vámhiány ötven százalékát kell vámigazgatási bírságként megállapítani."

(16) A vámtörvény 174. §-ának szövege (1) bekezdés jelölést kap, és kiegészül a következő (2), (3), (4) és (5) bekezdéssel:

"(2) A Vám- és Pénzügyőrségnek az országos parancsnok által kijelölt nyomozó hatóságai a büntetőeljárásról szóló törvény alapján a vámszervezet nyomozó hatósági hatáskörébe tartozó bűncselekmények elkövetésének megelőzése, felderítése, megszakítása, az elkövető kilétének megállapítása, az elkövető elfogása, a körözött személy felkutatása, tartózkodási helyének megállapítása, továbbá a bizonyítékok megszerzése céljából, amennyiben mindezek a jövedéki adó törvény hatálya alá tartozó termékkel kapcsolatosak, a Magyar Köztársaság Rendőrségéről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben (a továbbiakban: rendőrségi törvény) meghatározott valamennyi, egyéb esetben csak bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtést végezhetnek a rendőrségi törvényben meghatározott szabályok szerint.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa a Vám- és Pénzügyőrség fedővállalkozás létrehozásával, fenntartásával kapcsolatos eljárásának részletes szabályait.

(4) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben határozza meg a Legfelsőbb Bíróság elnökével egyetértésben a különleges eszközök és más módszerek engedélyezésével és igénybevételével kapcsolatos szabályokat.

(5) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben határozza meg a Vám- és Pénzügyőrség bűnmegelőzési, bűnüldözési, valamint államigazgatási tevékenységével összefüggésben keletkezett adatok kezelésének és felhasználásának részletes szabályait."

(17) A vámtörvény 208. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vámügynök megbízás alapján kérheti a vámkezelést, közreműködhet annak végrehajtásában és egyéb vámigazgatási eljárásnál. Az e törvényben meghatározott vámbiztosíték(ok) letétele esetén - külön engedéllyel -

a) kezességvállalási nyilatkozatot adhat,

b) székhelyén (telephelyén) vámraktárat tarthat fenn, ahol a vámhivatal szolgálati helyet, állandó felügyeletet üzemeltethet, valamint

c) megbízója javára halasztott vámfizetési engedélye alapján a vámteher befizetését teljesítheti, amennyiben a vámkezelési kérelmét a tevékenységi engedély iránti kérelmében megjelölt, és a vámhatóság által jóváhagyott vámhivatalnál nyújtotta be."

(18) A vámtörvény módosításáról szóló 1997. évi L. törvény átmeneti rendelkezéseket rögzítő 69. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A vámhatóság az 1997. augusztus 1-je előtt kiadott, a vámszempontból történő megbízhatóság vizsgálatát is igénylő engedélyeket a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvénnyel módosított vámtörvény 1. § 23. pontjában foglalt előírások figyelembevételével felülvizsgálja. A módosított feltételeknek meg nem felelő engedély esetében az új feltételeket az engedélyesnek 1998. június 30-ig kell teljesítenie. Ennek hiányában az engedély 1998. július 1-jével érvényét veszti. Amennyiben a kérelmet benyújtó a vámtörvény alapján korábban rendelkezett vámszempontból történő megbízhatósági feltételhez vagy a vámteherfizetési kötelezettség határidőben való teljesítéséhez kötött jogosultsággal és a részére kiadott vámhatósági engedély megszüntetésére, visszavonására a vámtörvény 1. § 23. b) pontjában szabályozott tartozás mentességi feltétel hiánya miatt került sor, új engedély kiadására vonatkozó kérelem esetén a vámhatóság eltekint a vámtörvényben előírt kétéves korlátozástól, ha a kérelmet benyújtó az 1. § 23. b) pontjának módosított feltételeit teljesíti és igazolja az engedélyhez szükséges egyéb feltételek fennállását is. Az e bekezdésben rögzített rendelkezéseket a vámszempontból történő megbízhatóság vizsgálatát is igénylő engedélyek iránt benyújtott kérelmek elbírálásánál, továbbá a jogorvoslati szakaszban lévő engedélyezési ügyekben (folyamatban lévő ügyek) is alkalmazni kell."

Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény módosítása

91. § Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény 29. §-a (2) bekezdésének f) pontja jelölése g) pontra változik, és a bekezdés kiegészül a következő f) ponttal:

[(2) Az Alap egyéb bevételeit képezik:]

"f) az üzemanyagok után befizetett jövedéki adónak az Alapot környezetvédelmi termékdíj címen megillető 3,00 százaléka,"

A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosítása

92. § (1) A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § (1) A (3) bekezdésben meghatározott termékdíjköteles termékek után - beleértve a más termékekkel együtt vagy más termékek részeként forgalomba hozott terméket is -, a 3. § (2) bekezdésében foglalt eltéréssel

a) a belföldi előállítású termékdíjköteles termék első belföldi forgalomba hozója, valamint

b) a termékdíjköteles termék importálója [a továbbiakban az a) és b) pont együtt: kötelezett]

környezetvédelmi termékdíjat (a továbbiakban: termékdíj) köteles fizetni."

(2) A Ktv. 2. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) E törvény alkalmazásában termékdíjköteles termék:]

"a) üzemanyag és egyéb kőolajtermék (közvetlenül szennyező termék),"

(3) A Ktv. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az üzemanyag termékdíjat a jövedéki adó fizetésére kötelezett, a jövedéki adó részeként, a jövedéki adóban fizeti meg."

(4) A Ktv. 16. §-át megelőző cím és 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Egyéb kőolajtermékek környezetvédelmi termékdíja

16. § Termékdíjat kell fizetni az 5. számú melléklet szerinti egyéb kőolajtermékek után (a továbbiakban: Kkt.)."

(5) A Ktv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"17. § (1) A Kkt. termékdíj alapja az egyéb kőolajtermék tömege.

(2) A Kkt. termékdíj tételeit az 5. számú melléklet tartalmazza.

(3) Külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és mértékig visszaigényelhető a kenőolajokra vonatkozó Kkt. azon része, amelyre vonatkozóan a kötelezett a veszélyes hulladékokra vonatkozó előírások betartásával a termékdíjköteles használt kenőolajat (a továbbiakban: fáradt olaj) visszagyűjti és újrahasználja, vagy újra feldolgozza, vagy energianyerésre felhasználja (a továbbiakban: kezeli). Kezelésnek minősül az is, ha a kötelezett a visszagyűjtött fáradt olajat egy kezelésre engedéllyel rendelkező szervezetnek igazoltan átadja.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott kezelést végző szervezet olyan jogi személy lehet, aki rendelkezik a kezelésre vonatkozó felhatalmazással és környezetvédelmi hatósági engedéllyel."

(6) A Ktv. 21. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a kenőolajok utáni termékdíj visszaigénylésének részletes feltételeit rendeletben állapítsa meg."

(7) A Ktv. 5. számú melléklete helyébe e törvény melléklete lép.

Az Útalapról szóló 1992. évi XXX. törvény módosítása

93. § (1) Az Útalapról szóló - többször módosított - 1992. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Utv.) 2. §-ának a), c) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(2. § Az Útalap forrásai:)

"a) az üzemanyagok utáni jövedéki adónak az Útalapot Útalap-hozzájárulás címén megillető hányada;"

"c) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 15. §-ában és 37. §-ában említett, az országos közutakat a Kkt. 33. § (1) bekezdésének b) pontja alapján kezelő közhasznú társaságok (a továbbiakban: közútkezelő közhasznú társaságok) részére befizetett díj, pótdíj és bírság összege. Az M3-as autópályát a Kkt. 33. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján kezelő, az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet, vagyis az Északkelet-magyarországi Autópálya-fejlesztő és -üzemeltető Részvénytársaság (a továbbiakban: ÉKM Autópálya Rt.) részére fenti címen befizetett díj, pótdíj és bírság nem az Útalapot, hanem a fejlesztést, fenntartást és üzemeltetést finanszírozó ÉKM Autópálya Rt.-t illeti meg;"

"e) a közútkezelő közhasznú társaságok vagyonkezelésében lévő kizárólagos állami tulajdonú országos közutak végleges határain belüli területeknek a hasznosításából, valamint az országos közutak építése és korszerűsítése céljából állami tulajdonba vett földterületeknek az országos közutak végleges határain belüli területek részévé nem váló területrészei, továbbá az építés és korszerűsítés időtartama alatt használt felvonulási területek, a földművek építéséhez, az útépítési anyagok, keverékek előállításához használt területek és anyagnyerő helyek, továbbá a nyomvonal-módosítással együttjáró közútépítések és -korszerűsítések nyomán az országos közút végleges határain kívülre kerülő területrészek és felhagyott közútszakaszok hasznosításából és értékesítéséből származó pénzösszeg. Az ÉKM Autópálya Rt. kezelésében lévő M3-as autópálya végleges határain belüli területeknek a hasznosításából, valamint az M3-as autópálya építése és korszerűsítése céljából állami tulajdonba vett földterületeknek az M3-as autópálya végleges határain belüli területek részévé nem váló területrészei, továbbá az építés és korszerűsítés időtartama alatt használt felvonulási területek, a földművek építéséhez, az útépítési anyagok, keverékek előállításához használt területek és anyagnyerő helyek, a nyomvonal-módosítással együttjáró M3-as autópálya-építés és -korszerűsítés nyomán az M3-as autópálya végleges határain kívülre kerülő területrészek és felhagyott közútszakaszok hasznosításából és értékesítéséből származó pénzösszeg nem az Útalapot, hanem a fejlesztést, fenntartást és üzemeltetést finanszírozó ÉKM Autópálya Rt.-t illeti meg. A közútkezelő közhasznú társaságok és az ÉKM Autópálya Rt. jogosultak

ea) az országos közutak, illetve az M3-as autópálya építése és korszerűsítése céljából a szükséges ingatlanoknak (földterületeknek) vásárlás vagy kisajátítás útján - az Útalap bevételei, illetve az ÉKM Autópálya Rt. pénzeszközei terhére - történő állami tulajdonba és kezelésükbe vételére, továbbá

eb) az országos közutak, illetve az M3-as autópálya építése és korszerűsítése céljából - az Útalap bevételei, illetve az ÉKM Autópálya Rt. pénzeszközei terhére - állami tulajdonba és kezelésükbe vett ingatlanoknak (földterületeknek) az országos közutak, illetve az M3-as autópálya végleges határain belüli területek részévé nem váló, előbbiekben részletezett területrészei értékesítésére és az értékesítések lebonyolítására."

(2) Az Utv. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § (1) Az Útalap 2. § a) pontjában megjelölt forrását 1998. első félévében az üzemanyagok után befizetett jövedéki adó 26,32 százaléka, az ezt követő félévekben a belföldön, a tárgyfélévet megelőző félévben értékesített üzemanyagok fajtánkénti mennyiségével súlyozott átlagos fogyasztói árváltozásának mértékével korrigált hányada képezi. Az így számított összeget a vámhatóság köteles az Útalap kezelője által a tárca hivatalos lapjában közzétett Útalap számla javára befizetni."

(3) Az Utv. 3. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (4)-(8) bekezdések számozása (3)-(7) bekezdésre változik:

"(2) A 3. § (1) bekezdésében meghatározott korrekciónak, valamint a folyósítás rendjének részletes szabályait a pénzügyminiszter a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel egyetértésben, rendelettel határozza meg."

(4) Az Utv. 4. §-a (1) bekezdésének d) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[4. § (1) Az Útalap pénzeszközei az állami tulajdonban lévő országos közutak - ideértve azok műtárgyait (hidak stb.) és tartozékait -]

"d) a közútkezelő közhasznú társaságok veszteségeinek fedezeteként eszközölt pótbefizetésekre, beruházási költségeinek fedezetére, törzstőkéjének emelésére és törzstőkeemelésének részeként elhatározott pénzbetét-befizetésekre.

A közútkezelő közhasznú társaságok működéséhez szükséges, Útalap-források terhére megvalósult beruházások - tárgyi eszközbeszerzések és telepfejlesztések - nyomán létrejött vagyon a kincstári vagyonkörből kikerülve törzstőkeemeléssel, illetőleg tőketartalékba helyezéssel a társaságok tulajdonába adható;"

"g) a központi költségvetés részére a jövedéki adó visszatérítés megtérítésére"

(használhatók fel.)

(5) Az Utv. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az Útalap-források értékállóságának megőrzése érdekében biztosítani kell, hogy az Útalap felvett hitelek nélkül számított (saját) forrásai - figyelembe véve a 3. § (1) bekezdése alapján meghatározott Útalap-hozzájárulási mértéket is - összességükben legalább az üzemanyag utáni jövedéki adó központi költségvetést megillető hányadának növekedésével azonos ütemben növekedjenek."

(6) Az Utv. 2. §-ának i) pontja, 3. §-ának (5) bekezdése és 4. §-ának (3) bekezdése 1998. január 1-jével hatályát veszti.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Melléklet az 1997. évi CIII. törvényhez

"5. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez

A termékdíjtételek

Az egyéb kőolajtermékek termékdíjtételei