22/2000. (VIII. 3.) OM rendelet

a jogi és igazgatási felsőoktatásban folyó szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről szóló 6/1999. (II. 1.) OM rendelet módosításáról

A felsőoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. törvény 74. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazása alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) A jogi és igazgatási felsőoktatásban folyó szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről szóló 6/1999. (II. 1.) OM rendelet 1. számú melléklete kiegészül az e rendelet mellékletében foglalt jogi és igazgatási informatikus szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeivel.

(2) Jogi informatikus szakjogász, illetve igazgatási informatikus szakképzettség csak szakirányú továbbképzésben szerezhető.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Pokorni Zoltán s. k.,

oktatási miniszter

Melléklet a 22/2000. (VIII. 3.) OM rendelethez

[1. számú melléklet a 6/1999. (II. 1.) OM rendelethez]

Jogi és igazgatási informatikus szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél

A szakirányú továbbképzés célja, hogy jogász és igazgatásszervező szakképzettséget szerzett szakembereknek biztosítsa az alapképzettségükhöz kapcsolódó mindazon informatikai ismeretek szervezett továbbképzés formájában történő megszerzését, melynek birtokában a közigazgatás munkaköreiben, bíróságokon és ügyészségeken képesek olyan feladatok ellátására, melyhez jogi és informatikai ismeretek együttesen szükségesek.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú képzettség megnevezése

Jogász szakképzettség esetén:

Jogi informatikus szakjogász

Igazgatásszervező szakképzettség esetén:

Igazgatási informatikus

3. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele

A képzésben egyetemi szintű jogász és főiskolai szintű igazgatásszervező szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt.

4. A képzési idő

Esti és levelező tagozaton 5 félév, legalább 280 tantervi óra. Az intézményi tanterv kötelező tantervi órákon (280) túl a tananyag elsajátításához szükséges további egyéni időráfordítást írhat elő (gyakorlat, házi dolgozat stb.).

A szakdolgozat elkészítésére és a záróvizsga letételére az 5. félévben kerül sor.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

5.1. Számítógép-hálózatok és alkalmazásaik

5.2. Adatbázisok

5.3. Informatikai rendszerek tervezése és szervezése

5.4. Információs rendszerek, információ-menedzsment

5.5. Csoportos döntéstámogató rendszerek

5.6. Irodatechnika, csoportos munkaeszközök

5.7. Döntéstámogatás tudásalapú módszerekkel

5.8. A jogi informatika szakterületei I-II.

5.9. Az információkezelés joga

5.10. Jogi információforrások

5.11. Adatbiztonság

5.12. Az alapozó képzés részét képezi még az Alapvető hardver, szoftver, adatkezelési ismeretek, valamint a Mikroszámítógépes alapszoftverek tantárgy is.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer a tantervben előírt, részben egymásra épülő, részben egymástól független beszámolókból, kollokviumokból, valamint a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsga letételéből tevődik össze. Félévenként a vizsgák száma legalább 2.

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat témája a képzés során hallgatott tárgyak közül választható. A szakdolgozat célja, hogy a hallgató számot adjon az általa választott szakterület megfelelő ismeretéről, az elsajátított tudás elméleti és gyakorlati összefüggéseiről.

6.2. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt követelmények teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása és elfogadása.

6.2.1. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- szóbeli vizsga a jogi informatika szakterületei, az információkezelés joga, az információs rendszerek, az információ-menedzsment témakörökből.

6.2.2. A záróvizsga eredménye

A szakdolgozat és védése alapján kialakított érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgára adott érdemjegyek kerekített átlaga.