6/1999. (II. 1.) OM rendelet
a jogi és igazgatási felsőoktatásban folyó szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről
A felsőoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. törvény 74. §-a (1) bekezdésének d)-e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § (1) A jogi és igazgatási felsőoktatásban folyó szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeit e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt szakirányú továbbképzési szakok képzését folytató felsőoktatási intézmények felsorolását e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
2. § (1) E rendelet 1. számú mellékletében meghatározott szakirányú továbbképzési szakokon - e rendelet hatálybalépéséig - kiadott oklevelek szakképzettség tekintetében egyenértékűek az 1. § (1) bekezdésében meghatározott képesítési követelmények szerinti szakirányú szakképzettséggel.
(2) E rendelet - az (1) bekezdésben foglalt kivétellel - nem érinti a hatálybalépést megelőző időszakban a felsőoktatási intézményekben továbbképzésben szerzett, oklevéllel igazolt szakképzettségeket.
3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Pokorni Zoltán s. k.,
oktatási miniszter
1. számú melléklet a 6/1999. (II. 1.) OM rendelethez
A jogi és igazgatási felsőoktatásban folyó szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményei
BANKSZAKJOGÁSZ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
A szakirányú továbbképzés célja, hogy a jogász szakképzettséggel rendelkező szakemberek számára széles körű bankjogi, továbbá értékpapír- és tőzsdejogi, illetve ezt megalapozó közgazdasági (monetáris politikai, banküzemtani) ismereteket adjon, amelyek nélkülözhetetlenek a pénzintézeteknél (bankoknál), pénzintézeti tevékenységet is folytató vállalkozásoknál, az értékpapír-forgalmazóknál (tőzsdénél), továbbá a jegybanknál, az Állami Bankfelügyeletnél és az Állami Értékpapír Felügyeletnél jogalkalmazói, illetőleg jogalkotói tevékenységet ellátó jogászok, továbbá az ilyen típusú jogügyletek és ezzel kapcsolatos jogviták ellátására szakosodott, illetve szakosodni kívánó bírák, ügyészek és ügyvédek számára. Célja tehát olyan speciális ismeretkörökből összetevődő szaktudás megszerzésének biztosítása, amely az érintett szakemberek számára a jogi feladatok szakmailag megalapozottabb és hatékonyabb ellátását teszi lehetővé.
2. Az oklevélben szereplő szakirányú képzettség megnevezése
Bankszakjogász.
3. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
A képzésben a jogász szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt. A képző intézmény további feltételhez (pl. jogi szakvizsga, nyelvvizsga, joggyakorlati idő, munkakör, záróvizsga eredménye) kötheti a felvételt.
4. A képzési idő
Esti és levelező tagozaton 5 félév, legalább 200 tantervi óra. Az intézményi tanterv kötelező tantervi órákon (200 óra) túl a tananyag elsajátításához szükséges különböző típusú tanrendszerű vagy egyéni időráfordítást írhat elő (önálló tanulmányi munka, gyakorlat, házi feladat stb.).
A szakdolgozat elkészítésére és a záróvizsga letételére az 5. félévben kerül sor.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Monetáris rendszer és banküzemtan
E tanulmányi terület keretében foglalkozni kell alapozó ismeretek biztosításának igényével a pénz, a pénz fajtái, a pénzügyi tervezés, az értékpapír és tőzsde, a tőzsdepiac, az államháztartás, a bankrendszer, a hitelezés, a devizapiac lényeges kérdéseivel.
5.2. Bankügyletek
E tanulmányi területek keretében részletesen fel kell dolgozni a polgári jogi alapismereteken túl az egyes bankügyletekre vonatkozó jogszabályi anyagot és jogalkalmazási gyakorlatot, kitekintéssel az EU joggyakorlatára. Így különösen a megbízás, a letét, a bankszámla-szerződés, pénzforgalom, fizetési módok, betétszerződés, devizaszámla, hitelszerződés, váltó, kezesség, bankgarancia, óvadék, opció és más biztosítékok, pénzügyi lízing, engedményezés, tartozásátvállalás, faktoring tevékenység stb. szabályozása és jogalkalmazási gyakorlatának megismerésére.
5.3. Értékpapír és tőzsdejog
E körben részletesen tárgyalni kell az értékpapír fogalmára, fajtáira, a forgalmazásra vonatkozó jogszabályi anyagot és jogalkalmazási gyakorlatot, a tőzsdére, a tőzsdei ügyletekre vonatkozó szabályokat.
5.4. Pénzintézeti szervezeti jog, a pénzintézeti tevékenység felügyelete és ellenőrzése.
5.5. A bankjog kapcsolata más jogterületekkel
A tanulmányi terület keretében célirányosan tárgyalni kell a pénzintézeti tevékenység és a végrehajtási jog, illetőleg a csődjog kapcsolatát, a külkereskedelmi jog, a vámjog, a devizajog, a versenyjog alapvető kérdéseit, a pénzintézeti tevékenységgel kapcsolatos felelősségi szabályokat.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben a 6.1-6.3. pontokban foglaltak figyelembevételével előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, kollokviumok teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.
6.1. A kötelező kollokviumok száma félévente legalább 2.
6.2. A szakdolgozat a képzés anyagából választott olyan szakmai feladat megoldása (minimum 1,5 ív terjedelemben), amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában és jogalkalmazási gyakorlatában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására.
6.3. A záróvizsgára bocsátás feltétele:
- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása,
- az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése,
- a kijelölt konzulens által elbírált szakdolgozat benyújtása.
6.3.1. A záróvizsga részei:
- a szakdolgozat megvédése,
- szóbeli vizsga pénzintézeti szervezeti jog, bankügyletek, értékpapír és tőzsdejog tárgyakból.
6.3.2. A záróvizsga eredménye
A záróvizsga egyes tárgyainak és a szakdolgozat érdemjegyéből kialakított egyszerű átlag, egész számra kerekítve.
BIZTOSÍTÁSI SZAKJOGÁSZ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
A szakirányú továbbképzés célja a jogász szakképzettséggel rendelkező és a biztosítással feladatszerűen foglalkozó szervezeteknél dolgozó, valamint gazdálkodó szervezeteknél biztosítási tevékenységre szakosodott, az iránt érdeklődő jogászok, továbbá a biztosítási tárgyú jogvitákra szakosodott, illetve szakosodni kívánó bírák, ügyészek, ügyvédek szervezett továbbképzésének biztosítása.
A képzés során a résztvevők a gyakorlatban közvetlenül hasznosítható, elméletileg megalapozott ismereteket, speciális szaktudást szereznek a biztosításgazdaság, a biztosítási jog, a polgári kártérítési felelősség területén, továbbá ismereteket szereznek a biztosítással összefüggő jogi és határtudományi, valamint a nemzetközi biztosítási jogi területeken.
2. Az oklevélben szereplő szakirányú képzettség megnevezése
Biztosítási szakjogász.
3. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
A képzésben a jogász szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt. A képző intézmény további feltételhez (pl. jogi szakvizsga, nyelvvizsga, joggyakorlati idő, munkakör, záróvizsga eredménye) kötheti a felvételt.
4. A képzési idő
Esti és levelező tagozaton 5 félév, legalább 200 tantervi óra. Az intézményi tanterv kötelező tantervi órákon (200 óra) túl a tananyag elsajátításához szükséges különböző típusú tanrendszerű vagy egyéni időráfordítást írhat elő (önálló tanulmányi munka, gyakorlat, házi feladat stb.).
A szakdolgozat elkészítésére és a záróvizsga letételére az 5. félévben kerül sor.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Biztosítási közjog
A biztosítási tevékenység folytatásának, szervezeti kereteinek, állami felügyeletének elméleti és gyakorlati kérdései. E körben kell feldolgozni az egyéb közjogi jogágakhoz (pl. büntetőjog, adójog stb.) mint kapcsolódó jogterületekhez tartozó joganyagot is.
5.2. Biztosítási szerződési jog
A biztosítási szerződésekre vonatkozó joganyag, illetve az ehhez kapcsolódó bírósági és más szakmai jogalkalmazási gyakorlat anyagát fogja át. A képzés során nevesítetten kell foglalkozni a szerződés létrejötte, a biztosítási kockázat, a teljesítés, a visszkereset és a maradékjogok kérdéseivel, külön ki kell térni az egyes biztosítási ágazatok (élet- és balesetbiztosítás, vagyonbiztosítás, felelősségbiztosítás) elméleti és gyakorlati kérdéseire. E körben kell feldolgozni mögöttes jogterületként a polgári jog anyagának kapcsolódó részeit, valamint biztosítani kell a nemzetközi kitekintést is.
5.3. Felelősség és kártérítési jog
Az általános és különös felelősségi alakzatok elméleti és gyakorlati feldolgozása, különös tekintettel a veszélyes üzemi felelősségre, a termékfelelősségre, a környezeti károkért való felelősségi konstrukciókra, valamint az abszulút felelősségi alakzatokra (atomkártalanítás, kárfelelősség a világűrjogban). Ezen ismeretek elméleti megalapozásaként ki kell térni a felelősség és a kártérítés polgári jogi fejlődésére, a kontinentális és az angolszász felelősségjog történeti bemutatására.
5.4. Kapcsolódó jogi és határtudományi ismeretek
Az intézményi tantervek tanrendszerű vagy választható tárgyak keretében biztosíthatják kapcsolódó jogi területek (társasági jog, értékpapírjog stb.) és határtudományi területeken (közigazgatási alapismeretek, biztosításmatematika stb.) további ismeretek megszerzését.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben a 6.1-6.3. pontokban foglaltak figyelembevételével előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, kollokviumok teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.
6.1. A kötelező kollokviumok száma félévente legalább 2.
6.2. A szakdolgozat a képzés anyagából választott olyan szakmai feladat megoldása (minimum 1,5 ív terjedelemben), amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában és jogalkalmazási gyakorlatában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására.
6.3. A záróvizsgára bocsátás feltétele:
- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása,
- az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése,
- a kijelölt konzulens által elbírált szakdolgozat benyújtása.
6.3.1. A záróvizsga részei:
- a szakdolgozat megvédése,
- szóbeli vizsga biztosítási közjog, biztosítási szerződési jog, felelősség és kártérítési jog tárgyakból.
6.3.2. A záróvizsga eredménye
A záróvizsga egyes tárgyainak és a szakdolgozat érdemjegyéből kialakított egyszerű átlag, egész számra kerekítve.
CSALÁDJOGI SZAKJOGÁSZ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
A szakirányú továbbképzés célja a gyámügyi szakigazgatás, a családvédelem és családsegítés, valamint a szociális igazgatás területén dolgozó, továbbá e területeken jogi képviseletet vagy más jogalkalmazói tevékenységet ellátó jogászok továbbképzése, az új gyermekvédelmi törvény koncepciójának megfelelő családjogi és más határtudományi, valamint nemzetközi családjogi és gyermekvédelmi ismeretek biztosítása útján.
A képzés az első és másodfokú gyámügyi ügyintézőnek, továbbá a családvédelemben és a családsegítésben működők, továbbá a gyermekvédő intézetek, gyermekotthonok szakemberei számára ad az új gyermekvédelmi törvény koncepciójának megfelelő családjogi és nemzetközi családjogi, nemzetközi gyermekvédelmi ismereteket.
2. Az oklevélben szereplő szakirányú képzettség megnevezése
Családjogi szakjogász.
3. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
A képzésben a jogász szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt. A képző intézmény további feltételhez (pl. jogi szakvizsga, nyelvvizsga, joggyakorlati idő, munkakör, záróvizsga eredménye) kötheti a felvételt.
4. A képzési idő
Esti és levelező tagozaton 5 félév, legalább 200 óra. A tanterv a kötelező tantervi órákon túl a tananyag elsajátításához szükséges különböző típusú tanrendszerű vagy egyéni időráfordítást írhat elő (önálló tanulmányi munka, gyakorlat stb.).
A szakdolgozat elkészítésére és a záróvizsga letételére az 5. félévben kerül sor.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
- Jogfilozófia.
- Polgári eljárásjog I.
- Családszociológia.
- Pszichológia I.
- Polgári eljárásjog II.
- Szociálpolitika.
- Pszichológia II.
- Családjog.
- Nemzetközi magánjog.
- Szociális jog.
- Pszichológia III.
- Nemzetközi családjog.
- Nemzetközi gyermekvédelem.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben a 6.1-6.3. pontokban foglaltak figyelembevételével előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, kollokviumok teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.
6.1. A kötelező kollokviumok száma félévente legalább 2.
6.2. A szakdolgozat a képzés anyagából választott olyan szakmai feladat megoldása (minimum 1,5 ív terjedelemben), amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában és jogalkalmazási gyakorlatában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására.
6.3. A záróvizsgára bocsátás feltétele:
- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása,
- a tantervben előírt követelmények teljesítése,
- a kijelölt konzulens által elbírált szakdolgozat benyújtása.
6.3.1. A záróvizsga részei:
- a szakdolgozat megvédése,
- szóbeli vizsga családjog, szociális jog tárgyakból.
6.3.2. A záróvizsga eredménye
A záróvizsga egyes tárgyainak és a szakdolgozat érdemjegyéből kialakított egyszerű átlag, egész számra kerekítve.
EURÓPA JOGI SZAKJOGÁSZ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
A szakirányú továbbképzés célja, hogy jogász szakképzettséggel rendelkezők számára átfogó ismereteket nyújtson elsősorban az Európai Unió jogáról, érintve az Európa Tanács jogának az EU-hoz kapcsolódó kérdéseit is.
A képzésben résztvevőknek biztos képet és készséget kell kapniuk, illetve szerezniük a jogok szerkezetéről, tartalmáról, eljárási vonatkozásairól, az e területeken felmerülő elméleti és gyakorlati problémák megoldásához.
A képzés által közvetített tudást legközvetlenebbül az európai intézményekkel kapcsolatban állók (a politikai, közigazgatási, tömegtájékoztatási területeken), illetve azok a gyakorló jogászok hasznosíthatják, akiknek már ma, de méginkább a közeli jövőben az európai jogot alkalmazniuk kell. (Az igazságszolgáltatásban dolgozó jogászok, ügyvédek, a vállalkozások jogi képviselői.) Természetesen a felsőfokú oktatásban, illetve a tudományos kutatásban erre a területre készülők számára is megfelelő alapot nyújt. A képzés célja továbbá, hogy olyan ismereteket nyújtson a képzésben résztvevők számára, amelyek elősegítik az EU jog területén való további specializálódást (pl. EU kereskedelmi jog, versenyjog stb.).
2. Az oklevélben szereplő szakirányú képzettség megnevezése
Európa jogi szakjogász.
3. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
A képzésben a jogász szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt. A képző intézmény további feltételhez (pl. jogi szakvizsga, nyelvvizsga, joggyakorlati idő, munkakör, záróvizsga eredménye) kötheti a felvételt.
4. A képzési idő
Esti és levelező tagozaton 5 félév, legalább 200 tantervi óra. Az intézményi tanterv kötelező tantervi órákon (200 óra) túl a tananyag elsajátításához szükséges további különböző típusú tanrendszerű vagy egyéni időráfordítást írhat elő (önálló tanulmányi munka, gyakorlat, házi feladat stb.).
A szakdolgozat elkészítésére és a záróvizsga letételére az 5. félévben kerül sor.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Az európai integráció története. Az európai integráció gazdasága.
5.2. Az Európai Unió (EU) intézmény és jogforrás rendszere.
5.3. Az Európai Közösség (EK) joga és a nemzeti jogrendszerek kapcsolata.
5.4. Az EK belső piacának joga (a négy szabadság).
5.5. Az emberi jogok védelme és az európai integráció.
5.6. Az Európai Unió külkapcsolatai, különös tekintettel Magyarországra.
5.7. A javasolt választható tárgyak, amelyeknek körét a képző intézmény saját tantervében határozza meg a képzési idő 40%-ában:
- az EK környezeti politikája és joga,
- az EK szociális politikája és joga,
- bank- és pénzügyek az EU-ban,
- a munkajog, Európa jogi vonatkozásai,
- az EK társasági joga,
- az EK versenyjoga,
- a szellemi tulajdon szabályozása az EK-ban,
- a termékfelelősségi és fogyasztóvédelmi szabályok az EK-ban.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben a 6.1-6.3. pontokban foglaltak figyelembevételével előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, kollokviumok teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.
6.1. A kötelező kollokviumok száma félévente legalább 2.
6.2. A szakdolgozat a képzés anyagából választott olyan szakmai feladat megoldása (minimum 1,5 ív terjedelemben), amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában és jogalkalmazási gyakorlatában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására.
6.3. A záróvizsgára bocsátás feltétele:
- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása,
- az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése,
- a kijelölt konzulens által elbírált szakdolgozat benyújtása.
6.3.1. A záróvizsga részei:
- a szakdolgozat megvédése,
- szóbeli vizsga az európai integráció története, az EU intézmény és jogforrás rendszere tárgyakból,
- az Európai Közösség joga és a nemzeti jogrendszerek kapcsolata, a jogharmonizáció,
- az EK belső piacának joga (a négy szabadság).
6.3.2. A záróvizsga eredménye
A záróvizsga egyes tárgyainak és a szakdolgozat érdemjegyéből kialakított egyszerű átlag, egész számra kerekítve.
GAZDASÁGI BÜNTETŐJOGI SZAKJOGÁSZ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
A gazdasági bűncselekmények elleni fellépés eredményességének egyik alapfeltétele, hogy a gyakorló bűntetőjogászok az alapképzésben megszerzett ismereteket elmélyítve, a változó jogalkalmazási gyakorlatot megismerve bővítsék ismereteiket. A képzés célja tehát, hogy a hallgatók a gazdasági és gazdálkodással összefüggő bűncselekmények feltárásához, jogi megítéléséhez szükséges büntető anyagi és eljárásjogi ismeretek elmélyítése és a joggyakorlat megismerése mellett megszerezzék azokat az általános gazdasági, számviteli, illetve speciális jogi ismereteket, amelyek eredményesebbé teszik a jogalkalmazói (bírói, ügyészi, ügyvédi, nyomozói) munkát, és biztos alapot adnak a további önképzéshez.
2. Az oklevélben szereplő szakirányú végzettség megnevezése
Gazdasági büntetőjogi szakjogász.
3. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
A képzésben a jogász szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt. A képző intézmény további feltételhez (pl. jogi szakvizsga, nyelvvizsga, joggyakorlati idő, munkakör, záróvizsga eredménye) kötheti a felvételt.
4. A képzési idő
Esti és levelező tagozaton 5 félév, legalább 200 tantervi óra. Az intézményi tanterv kötelező tantervi órákon (200 óra) túl a tananyag elsajátításához szükséges különböző típusú tanrendszerű vagy egyéni időráfordítást írhat elő (önálló tanulmányi munka, gyakorlat, házi feladat stb.).
A szakdolgozat elkészítésére és a záróvizsga letételére az 5. félévben kerül sor.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Közgazdasági és számviteli ismeretek
A közgazdasági ismeretek körében az alapfogalmak mellett a gazdasági tevékenység közgazdasági jellemzőit, alapvető szabályait, a működés gazdasági kereteit, az ellenőrzés rendszerét kell megismertetni a hallgatókkal. Ki kell térni a tisztességtelen magatartás, a gazdasági verseny szabályaira és az olyan kérdésekre, mint a megtakarítás, nyereség, befektetés, pénzpiac stb.
A számvitel körében tárgyalni kell alapelveket, a könyvelés logikáját, az eredmény megállapítás módszereit, az éves beszámoló összeállítását, mérlegkészítés szabályait, továbbá az egyes gazdasági események könyvviteli szabályait.
5.2. Büntetőjog és büntetőeljárási jog
A gazdasági bűncselekményeket szabályozó Btk. XVII. fejezete 33 új tényállást tartalmaz, amelynek elsajátítására a jelenleg ilyen ügyek elbírálásában részt vevő személyek számára a korábbiakban nyilvánvalóan nem volt alkalmuk. A bűncselekmények dogmatikája, a hozzájuk kapcsolódó, de még csak kialakulóban lévő bírói gyakorlat megismerése és az ítélkezést meghatározó állásfoglalások elsajátítása, valamint ezen ismeretek számonkérése lehetővé teszi, hogy a bonyolult és mérlegelési lehetőségeket megengedő tényállási elemek megállapításának terén biztonsággal járjanak el a képzésben résztvevők.
A büntetőeljárási jog körében foglalkozni kell a hatáskör, illetékesség szabályaival, a bizonyítás specifikumaival és nehézségeivel, a titkosszolgálati eszközök alkalmazásának szabályaival. Fel kell dolgozni a rendőrségi és nemzetbiztonsági törvény rendelkezéseit.
A büntető anyagi és eljárásjogi ismeretek elmélyítését szakszeminárium formájában is elő kell segíteni a joggyakorlat jobb megismerése érdekében.
5.3. Kapcsolódó és háttérjoganyag
E körben célirányosan foglalkozni kell a társasági és cégjog, a vagyonkezelés szabályaival, a bankjog, az adó- és jövedéki jog, vám- és devizajog, értékpapírjog vonatkozó rendelkezéseivel.
6. Az ismeretek ellenőrzésének rendszere
Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben a 6.1-6.3. pontokban foglaltak figyelembevételével előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, kollokviumok teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.
6.1. A kötelező kollokviumok száma félévente legalább 2.
6.2. A szakdolgozat a képzés anyagából választott olyan szakmai feladat megoldása (minimum 1,5 ív terjedelemben), amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában és jogalkalmazási gyakorlatában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására.
6.3. A záróvizsgára bocsátás feltétele:
- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása,
- az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése,
- a kijelölt konzulens által elbírált szakdolgozat benyújtása.
6.3.1. A záróvizsga részei:
- a szakdolgozat megvédése,
- szóbeli vizsga büntetőjog, büntetőeljárási jog tárgyakból.
6.3.2. A záróvizsga eredménye
A záróvizsga egyes tárgyainak és a szakdolgozat érdemjegyéből kialakított egyszerű átlag, egész számra kerekítve.
INGATLANFORGALMI SZAKJOGÁSZ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
A szakirányú továbbképzés célja a jogász szakképzettséggel rendelkező és az ingatlanforgalmazás területén, a földhivatalokban, illetékhivatalokban, valamint az önkormányzatoknál dolgozó, továbbá ingatlanjogi jogvitákra szakosodott, illetve szakosodni kívánó ügyvédek egyetemi szintű szervezett továbbképzésnek biztosítása. A képzés során az ingatlanjogi és más kapcsolódó szakjogi területeken, továbbá határtudományi területeken (műszaki, településrendezési, értékbecslési ismeretek) szereznek elméletileg megalapozott és a gyakorlatban hasznosítható ismereteket a résztvevők.
2. Az oklevélben szereplő szakirányú képzettség megnevezése
Ingatlanforgalmi szakjogász.
3. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
A képzésben a jogász szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt. A képző intézmény további feltételhez (pl. jogi szakvizsga, nyelvvizsga, joggyakorlati idő, munkakör, záróvizsga eredménye) kötheti a felvételt.
4. A képzési idő
Esti és levelező tagozaton 5 félév, legalább 200 óra. Az intézményi tanterv a kötelező tantervi órákon (200 óra) túl a tananyag elsajátításához szükséges további különböző típusú tanrendszerű vagy egyéni időráfordítást írhat elő (önálló tanulmányi munka, gyakorlat stb.).
A szakdolgozat elkészítésére és a záróvizsga letételére az 5. félévben kerül sor.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
- Polgári jog I.
- A termőföld hazai és EK-beli jogi szabályozása.
- Marketing.
- A makrogazdaság pénzügyi összefüggései.
- Polgári jog II. (társasági jog).
- Polgári eljárásjog I.
- Pénzügyi jog.
- Pénzügytan.
- Építésigazgatás.
- Értékpapírjog.
- Településrendezés.
- Ingatlan-nyilvántartás.
- Épület- és földingatlanok értékbecslése.
- Polgári eljárásjog II.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben a 6.1-6.3. pontokban foglaltak figyelembevételével előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, kollokviumok teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.
6.1. A kötelező kollokviumok száma félévente legalább 2.
6.2. A szakdolgozat a képzés anyagából választott olyan szakmai feladat megoldása (minimum 1,5 ív terjedelemben), amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában és jogalkalmazási gyakorlatában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására.
6.3. A záróvizsgára bocsátás feltétele:
- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása,
- a tantervben előírt követelmények teljesítése,
- a kijelölt konzulens által elbírált szakdolgozat benyújtása.
6.3.1. A záróvizsga részei:
- a szakdolgozat megvédése,
- szóbeli vizsga polgári jog, polgári eljárásjog tárgyakból.
6.3.2. A záróvizsga eredménye
A záróvizsga egyes tárgyainak és a szakdolgozat érdemjegyéből kialakított egyszerű átlag, egész számra kerekítve.
KÖRNYEZETVÉDELMI SZAKJOGÁSZ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
A szakirányú továbbképzés célja, hogy a környezetvédelmi jog, a kapcsolódó jogi és határtudományi területeken mindazon ismeretek megszerzésének biztosítása, amelyek a hatósági jogalkalmazásban dolgozó, a környezetvédelmi jogvitákban eljáró jogászok számára a szakmailag megalapozottabb munkavégzést, jogi képviseletet lehetővé teszik.
2. Az oklevélben szereplő szakirányú végzettség megnevezése
Környezetvédelmi szakjogász.
3. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
A képzésben a jogász szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt. A képző intézmény további feltételhez (pl. jogi szakvizsga, nyelvvizsga, joggyakorlati idő, munkakör, záróvizsga eredménye) kötheti a felvételt.
4. A képzési idő
Esti és levelező tagozaton 5 félév, legalább 200 tantervi óra. Az intézményi tanterv kötelező tantervi órákon (200 óra) túl a tananyag elsajátításához szükséges különböző típusú tanrendszerű vagy egyéni időráfordítást írhat elő (önálló tanulmányi munka, gyakorlat, házi feladat stb.).
A szakdolgozat elkészítésére és a záróvizsga letételére az 5. félévben kerül sor.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Környezetgazdaságtan
A környezeti problémák gyökere a gazdaság nem megfelelő fejlődésében keresendő. A környezeti károk, szennyeződések externáliák, melyek költséggé tétele, a piac megfelelő átalakítása nélkül a környezetvédelem bármely jogszabályi követelménye már középtávon is hatástalan marad. A jogász számára is alapvető kérdéssé válik annak megismerése, melyek a környezeti ártalmak gazdasági okai és azok ellen milyen gazdasági eszközökkel lehet fellépni. Ennek ismeretében fordíthatók le és alkalmazhatók a jogi elvárások a gazdaság területén, egyebek között számos indirekt hatásmechanizmus alapján működő piaci eszköz bevezetésével. A jogintézmények között ezért mind nagyobb a gazdasági eszközök aránya és ez a tendencia mind erősebbé válik.
5.2. A környezetvédelem és közigazgatás
A környezetvédelem legnagyobb részben közigazgatási jogi intézményeken és a közigazgatás közreműködésén alapul, hiszen a környezeti érdekek védelme folyamatos jelenlétet és felügyeletet kíván. E téren egyre nagyobb a sajátos jogintézmények, anyagi és eljárási szabályok száma, a környezeti hatásvizsgálattól a társadalmi részvételig, a hulladékkezelés szabályozásától a zajártalom elleni fellépésig. A szabályozás mennyisége és az azon belül megjelenő számos új elem következtében a jogi alapképzésben szerzett közigazgatási jogi ismeretek nem elégségesek a szakjogászokkal szemben támasztható elvárások teljesítéséhez.
5.3. Polgári jog és környezetvédelem
A polgári jog szerepe a környezeti érdekek védelmében az utóbbi években egyre erősödik, különösen a gazdasági élet szereplőinek diverzifikálása, valamint a potenciális jog- és érdeksérelmek kiterjedtsége révén. A polgári jog számos területén, de különösen a szerződésen kívül okozott károk megtérítésének szabályai között mind jobban érezhető a hagyományos polgári jog felfogás elégtelensége, a szakkérdések súlya. A környezeti károkért való felelősség tárgyalása során ki kell térni a büntetőjogi felelősség kérdéseire is. A szakjogászok mindennapi gyakorlatában egyre nagyobb helyet követelnek maguknak a környezetvédelem polgári jogi aspektusai, melyek fokozott felkészültséget igényelnek.
5.4. Nemzetközi környezetvédelmi jog, Európai Unió környezetjoga
A környezetvédelem tipikusan olyan terület, amely helyi, regionális vagy nemzeti keretek között csak részben kezelhető, ellenben a hatások térbeli, időbeli terjedése révén egyre inkább nemzetközi együttműködést vár el. A környezetvédelmi tárgyú, magyar részvételű egyezmények sokasodnak, illetve egyre több nemzetközi szervezet építi ki sajátos környezetvédelmi bázisát. Számunkra mindezeken túl különösen fontos az Európai Unió környezetjoga, hiszen az ott található hatalmas joganyag hazai jogrendszerbe illesztése, a jogharmonizáció mindennapos feladattá vált. Ez a környezetjoggal foglalkozók számára új kihívást jelent, mert az így előre jelezhető folyamatos változásokra időben kell felkészülni. A tárgy tehát mind jobban része a gyakorlati jogi munkának is.
6. Az ismeretek ellenőrzésének rendszere
Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben a 6.1-6.3. pontokban foglaltak figyelembevételével előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, kollokviumok teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.
6.1. A kötelező kollokviumok száma félévente legalább 2.
6.2. A szakdolgozat a képzés anyagából választott olyan szakmai feladat megoldása (minimum 1,5 ív terjedelemben), amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában és jogalkalmazási gyakorlatában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására.
6.3. A záróvizsgára bocsátás feltétele:
- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása,
- az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése,
- a kijelölt konzulens által elbírált szakdolgozat benyújtása.
6.3.1. A záróvizsga részei:
- a szakdolgozat megvédése,
- szóbeli vizsga környezetgazdaságtan, környezetvédelem és közigazgatás, polgári jog és környezetvédelem, nemzetközi környezetvédelmi jog, Európai Unió környezetjoga tárgyakból.
6.3.2. A záróvizsga eredménye
A záróvizsga egyes tárgyainak és a szakdolgozat érdemjegyéből kialakított egyszerű átlag, egész számra kerekítve.
KÖZLEKEDÉSI SZAKJOGÁSZ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
A szakirányú továbbképzés célja, hogy a jogász szakképzettséggel rendelkező szakemberek számára széles körű ismereteket adjon a közlekedés területét érintő szakjogi, illetve a kapcsolódó speciális joganyag és a jogalkalmazási gyakorlat területén, továbbá azokon a határtudományi területeken (matematikai, fizikai, számítás- és méréstechnikai, műszaki, orvosi alapismeretek, logika, pszichológia), amelyek nélkülözhetetlenek a közlekedéssel kapcsolatos jogászi tevékenységre szakosodott bírók, ügyészek, ügyvédek, rendőrségi, vállalati jogászok számára; célja tehát olyan speciális ismeretkörökből összetevődő szaktudás megszerzésének biztosítása, amely az érintett szakemberek számára jogi feladatok szakmailag megalapozottabb és hatékonyabb ellátását teszi lehetővé, felkészült partneri helyzetbe hozva őket a közlekedési terület más szakembereivel (pl. igazságügyi és más szakértőkkel).
2. Az oklevélben szereplő szakirányú végzettség megnevezése
Közlekedési szakjogász.
3. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
A képzésben a jogász szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt. A képző
intézmény további feltételhez (pl. jogi szakvizsga, nyelvvizsga, joggyakorlati idő, munkakör, záróvizsga eredménye) kötheti a felvételt.
4. A képzési idő
Esti és levelező tagozaton 5 félév, legalább 200 tantervi óra. Az intézményi tanterv kötelező tantervi órákon (200 óra) túl a tananyag elsajátításához szükséges különböző típusú tanrendszerű vagy egyéni időráfordítást írhat elő (önálló tanulmányi munka, gyakorlat, házi feladat stb.).
A szakdolgozat elkészítésére és a záróvizsga letételére az 5. félévben kerül sor.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Büntetőjog
Általános és Különös Rész, a közlekedési szabályok helyes értelmezése és az oksági összefüggés a jogalkalmazási gyakorlatban, kitekintéssel az EU joggyakorlatára.
5.2. Büntetőeljárási jog
Alapelvek, eljárási garanciák, bizonyítás - különös figyelemmel a szakértők közreműködésére - a nyomozás során és a bírósági eljárásban. A megalapozottság követelményei, perújítás és felülvizsgálat. Külön eljárások.
5.3. Szabálysértési anyagi- és eljárásjog
Az egyetemi alapképzés során szerzett ismeretek elmélyítése, a jogalkalmazási gyakorlat megismerése, különös figyelemmel a közlekedési szabálysértések speciális szabályaira és joggyakorlatára, valamint az EU követelményeire.
5.4. Matematika, logika, számítás- és méréstechnika
A közlekedés körében előforduló deviáns jelenségek bizonyítása általában szakértői véleményezést igényel. Ezért szükséges a jogalkalmazás során a szakértői vélemények megértése és megfelelő felhasználása érdekében a háttértudományi területek (matematika, műszaki ismeretek stb.) alapvető ismereteinek megszerzése.
6. Az ismeretek ellenőrzésének rendszere
Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben a 6.1-6.3. pontokban foglaltak figyelembevételével előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, kollokviumok teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.
6.1. A kötelező kollokviumok száma félévente legalább 2.
6.2. A szakdolgozat a képzés anyagából választott olyan szakmai feladat megoldása (minimum 1,5 ív terjedelemben), amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában és jogalkalmazási gyakorlatában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására.
6.3. A záróvizsgára bocsátás feltétele:
- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása,
- az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése,
- a kijelölt konzulens által elbírált szakdolgozat benyújtása.
6.3.1. A záróvizsga részei:
- a szakdolgozat megvédése,
- szóbeli vizsga büntetőjog, szabálysértési jog, szakértői műszaki ismeretek tárgyakból.
6.3.2.A záróvizsga eredménye
A záróvizsga egyes tárgyainak és a szakdolgozat érdemjegyéből kialakított egyszerű átlag, egész számra kerekítve.
KÜLKERESKEDELMI SZAKJOGÁSZ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
A szakirányú továbbképzés célja, a jogász szakképzettséggel rendelkező és a külkereskedelemmel feladatszerűen foglalkozó szervezeteknél dolgozó, továbbá az ilyen ügyletek bonyolítására, valamint az ezekkel kapcsolatos jogviták intézésére szakosodott vagy szakosodni kívánó bírák, ügyvédek, jogtanácsosok egyetemi szintű továbbképzésének biztosítása.
A képzés során a résztvevők elméletileg megalapozott és a joggyakorlatban közvetlenül hasznosítható ismereteket (speciális szaktudást) szereznek, amely az ellátott munkakörük, hivatásuk hatékonyabb és megalapozottabb gyakorlására teszi képessé őket.
2. Az oklevélben szereplő szakirányú képzettség megnevezése
Külkereskedelmi szakjogász.
3. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
A képzésben a jogász szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt. A képző intézmény további feltételhez (pl. jogi szakvizsga, nyelvvizsga, joggyakorlati idő, munkakör, záróvizsga eredménye) kötheti a felvételt.
4. A képzési idő
Esti és levelező tagozaton 5 félév, legalább 200 tantervi óra. Az intézményi tanterv kötelező tantervi órákon (200 óra) túl a tananyag elsajátításához szükséges további különböző típusú tanrendszerű vagy egyéni időráfordítást írhat elő (önálló tanulmányi munka, gyakorlat, házi feladat stb.).
A szakdolgozat elkészítésére és a záróvizsga letételére az 5. félévben kerül sor.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Polgári és kereskedelmi jog
E tanulmányi terület keretében biztosítani kell, hogy a hallgató ismereteket szerezzen:
- a világ jelentősebb jogrendszereiről (tipizálás, általános jellemzés),
- az adásvétel általános szabályain túl a nemzetközi adásvételi szerződésről szóló ENSZ Egyezmény alapvető kérdéseiről,
- a legfontosabb jogrendszerek (német, osztrák, svájci, francia, angolszász stb.) szerződésekre vonatkozó szabályairól,
- kapcsolódó jogterületként a nemzetközi fuvarozás, szállítmányozás, biztosítás, vám-, deviza- és tőzsdejog területén,
- a külkereskedelmi igazgatás, a piacvédelem és a választottbíráskodás területén.
5.2. Nemzetközi (gazdasági) kapcsolatok joga
E tanulmányi terület keretében fel kell dolgozni:
- a nemzetközi magánjog főbb intézményeit összehasonlító jelleggel,
- a GATT és az ENSZ más szakosított gazdasági szervezeteire vonatkozó anyagot,
- az európai integrációra való felkészülés részeként az EK kereskedelmi jogát, az EK-val kötött társulási szerződést,
- a külkereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos külföldi adójogi és beruházásvédelmi kérdéseket,
- nemzetközi pénzügyi ismereteket, ideértve a nemzetközi fizetéseket és a szerződések pénzügyi biztosítékait is.
5.3. Nemzetközi kereskedelmi jogi ismeretek
E tanulmányi terület keretében előadás és gyakorlati foglalkozások formájában részletesen fel kell dolgozni az egyes kereskedelmi szerződések megkötésére és lebonyolítására vonatkozó ismereteket. E terület részletes szakmai tartalmát az intézményi tantervek határozzák meg.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben a 6.1-6.3. pontokban foglaltak figyelembevételével előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, kollokviumok teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.
6.1. A kötelező kollokviumok száma félévente legalább 2.
6.2. A szakdolgozat a képzés anyagából választott olyan szakmai feladat megoldása (minimum 1,5 ív terjedelemben), amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában és jogalkalmazási gyakorlatában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására.
6.3. A záróvizsgára bocsátás feltétele:
- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása,
- az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése,
- a kijelölt konzulens által elbírált szakdolgozat benyújtása.
6.3.1. A záróvizsga részei:
- a szakdolgozat megvédése,
- szóbeli vizsga általános nemzetközi kereskedelmi jogi ismeretek, nemzetközi pénzügyi és fuvarjogi ismeretek tárgyakból.
6.3.2. A záróvizsga eredménye
A záróvizsga egyes tárgyainak és a szakdolgozat érdemjegyéből kialakított egyszerű átlag, egész számra kerekítve.
TÁRSASÁGI SZAKJOGÁSZ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
A szakirányú továbbképzés célja, hogy az alapképzést meghaladó körben és mélységben biztosítsa a gyakorló jogászok számára a gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó komplex jogi ismeretek elméletileg megalapozott, a jogalkalmazási gyakorlatot is feldolgozó megszerzését, amelynek birtokában a jogi feladataik szakmailag megalapozottabb és hatékonyabb ellátására válnak képessé.
2. Az oklevélben szereplő szakirányú képzettség megnevezése
Társasági szakjogász.
3. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
A képzésben a jogász szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt. A képző intézmény további feltételhez (pl. jogi szakvizsga, nyelvvizsga, joggyakorlati idő, munkakör, záróvizsga eredménye) kötheti a felvételt.
4. A képzési idő
Esti és levelező tagozaton 5 félév, legalább 200 tantervi óra. Az intézményi tanterv kötelező tantervi órákon (200 óra) túl a tananyag elsajátításához szükséges különböző típusú tanrendszerű vagy egyéni időráfordítást írhat elő (önálló tanulmányi munka, gyakorlat, házi feladat stb.).
A szakdolgozat elkészítésére és a záróvizsga letételére az 5. félévben kerül sor.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Társasági jog és cégjog
E tanulmányi területen a jogszabály anyagának feldolgozásán túl a joggyakorlat részletes és szemináriumi foglalkozásokat is magában foglaló megismertetésére kerül sor. Ki kell térni a konszernjogi szabályokra és a közvetlenül kapcsolódó jogterületek anyagára is.
5.2. A vállalkozások pénzügyi folyamatainak alapösszefüggései
Cél, hogy a képzésben résztvevők megismerkedjenek a vállalkozások közgazdasági célkitűzéseivel, a tevékenységüket kifejező, megjelenítő pénzügyi folyamatok alapösszefüggéseivel és a számvitel alapvető szabályaival. A tananyag elsajátításának lehetővé kell tenni a további egyéni képzést és e szakterületen dolgozó szakemberekkel való kommunikáláshoz szükséges ismereteket.
5.3. A gazdasági társaságok felszámolásának és csődeljárásának szabályai
A vonatkozó jogszabályok és joggyakorlat megismertetésén túl ki kell térni a kapcsolódó anyagi jogi kérdésekre is.
5.4. Egyes jogterületek gazdasági társaságokra vonatkozó speciális szabályai
E körben fel kell dolgozni az adójog, a munkajog és társadalombiztosítás, a koncessziós és a privatizációs jog, az értékpapírjog legfontosabb és célirányos szabályozását.
5.5. A társasági jog nemzetközi összefüggései
A gazdasági társaságok tevékenységére figyelemmel szükséges a nemzetközi magánjog, az EU társasági jogának, a vám-, deviza- és külkereskedelmi szabályok megismertetése. Foglalkozni kell a külföldi társaságalapítás, illetve a külföldiek befektetéseinek legfontosabb kérdéseivel is.
6. Az ismeretek ellenőrzésének rendszere
Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben a 6.1-6.3. pontokban foglaltak figyelembevételével előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, kollokviumok teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.
6.1. A kötelező kollokviumok száma félévente legalább 2.
6.2. A szakdolgozat a képzés anyagából választott olyan szakmai feladat megoldása (minimum 1,5 ív terjedelemben), amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában és jogalkalmazási gyakorlatában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására.
6.3. A záróvizsgára bocsátás feltétele:
- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása,
- az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése,
- a kijelölt konzulens által elbírált szakdolgozat benyújtása.
6.3.1. A záróvizsga részei:
- a szakdolgozat megvédése,
- szóbeli vizsga társasági jog, cégjog tárgyakból.
6.3.2. A záróvizsga eredménye
A záróvizsga egyes tárgyainak és a szakdolgozat érdemjegyéből kialakított egyszerű átlag, egész számra kerekítve.
JOGI SZAKOKLEVELES KÖZGAZDÁSZ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
A szakirányú továbbképzés célja, hogy a különböző területeken dolgozó közgazdászok számára biztosítsa az alapképzettségükhöz kapcsolódó mindazon jogi ismeretek szervezett továbbképzés formájában történő megszerzését, amelyek birtokában hatékonyabban képesek vezetői, vállalkozói vagy más munkaterületeken komplex - így meghatározott körű jogi szaktudást is igénylő - feladataik ellátására.
2. Az oklevélben szereplő szakirányú képzettség megnevezése
Jogi szakokleveles közgazdász.
3. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
A képzésben okleveles közgazdász egyetemi, illetve közgazdász főiskolai oklevéllel rendelkezők vehetnek részt. A képző intézmény további feltételhez (a záróvizsga eredménye, meghatározott munkakör, gyakorlat) kötheti a felvételt.
4. A képzési idő
Esti és levelező tagozaton 5 félév, legalább 200 tantervi óra. Az intézményi tanterv kötelező tantervi órákon (200 óra) túl a tananyag elsajátításához szükséges további különböző típusú tanrendszerű vagy egyéni időráfordítást írhat elő (önálló tanulmányi munka, gyakorlat, házi feladat stb.).
A szakdolgozat elkészítésére és a záróvizsga letételére az 5. félévben kerül sor.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Jogelméleti alapok
- Alapfogalmak és összefüggések.
- A jog szerkezete, a jogalkotás.
- A jog érvényesülése.
- Az állampolgár jogi helyzete.
5.2. Bevezetés a modern európai magánjogba
E körben európai kitekintésben a következő fogalmakkal kell megismertetni a hallgatókat:
- természetes személy, jogi személy, dologi jog, kötelmi jog, a felelősség, visszterhes szerződések, a szerződéstipizálás, a kártérítés, a szerzői jog, az öröklési jog.
5.3. Polgári jogi alapok
- Alapfogalmak.
- Személyek.
- Tulajdonjog.
- Öröklési jog.
- Szerződési alapfogalmak.
- A szerződés érvénytelensége.
- Szerződésszegés.
- Kártérítés.
- Adásvétel, szállítási szerződés.
- Vállalkozás.
- Mezőgazdasági termékértékesítés.
- Bérlet, letét.
- Megbízás, bizomány.
- Fuvarozás, szállítmányozás.
- Bank- és hitelviszonyok, értékpapír.
- Biztosítás.
- Társaság.
5.4. Társasági jog
- A gazdasági társulások gazdasági és jogpolitikai funkciói, jellemzői.
- A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulások főbb szabályai.
- A jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társulások.
- A külföldi részvétellel működő gazdasági társulások sajátos szabályai.
- A gazdasági társulások működésével kapcsolatos pénzügyi, munkaügyi stb. rendelkezések.
5.5. Államigazgatási jog
- Áttekintés az államigazgatásról.
- Az államigazgatási jog alapelemei.
- A hierarchikus igazgatás.
- A hatósági tevékenység.
5.6. Nemzetközi magánjog, nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga.
- A nemzetközi magánjog és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának funkciója a külgazdasági kapcsolatokban.
- A nemzetközi gazdasági kapcsolatok állami alakítása.
- Nemzetközi beruházások (vegyes vállalatok).
- A külföldi beruházások és a tulajdon védelme.
- Szerződések a külgazdaságban.
5.7. Munkajog
- A munkaviszony létesítése, módosítása és megszüntetése.
- A munkaviszonyból eredő jogok és kötelezettségek.
- A munkaviszonyból eredő kötelezettségek megsértésének következményei.
- A munkaügyi viták elintézése.
5.8. Az alapozó és főbb szakjogi ismeretek mellett biztosítani kell, hogy a képzés során a hallgatók célirányos ismereteket szerezzenek a következő területeken: iparjogvédelem, pénzügyi jog, értékpapírjog, polgári eljárásjog, büntetőjog és eljárásjog, társadalombiztosítás stb. Ezen ismeretek körét és tantervi súlyát a képző intézmények határozhatják meg.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben a 6.1-6.3. pontokban foglaltak
figyelembevételével előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, kollokviumok teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.
6.1. A kötelező kollokviumok száma félévente legalább 2.
6.2. A szakdolgozat a képzés anyagából választott olyan szakmai feladat megoldása (minimum 1,5 ív terjedelemben), amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában és jogalkalmazási gyakorlatában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására.
6.3. A záróvizsgára bocsátás feltétele:
- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása,
- az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése,
- a kijelölt konzulens által elbírált szakdolgozat benyújtása.
6.3.1. A záróvizsga részei:
- a szakdolgozat megvédése,
- szóbeli vizsga államszervezeti ismeretek, polgári jogi alapok, munkajog tárgyakból.
6.3.2. A záróvizsga eredménye
A záróvizsga egyes tárgyainak és a szakdolgozat érdemjegyéből kialakított egyszerű átlag, egész számra kerekítve.
JOGI SZAKOKLEVELES MÉRNÖK SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
A szakirányú továbbképzés célja, hogy a különböző területeken dolgozó mérnökök számára biztosítsa az alapképzettségükhöz kapcsolódó mindazon jogi ismeretek szervezett továbbképzés formájában történő megszerzését, amelyek birtokában hatékonyabban képesek vezetői, vállalkozói vagy más munkaterületen komplex - így meghatározott körű jogi szaktudást is igénylő - feladataik ellátására.
2. Az oklevélben szereplő szakirányú képzettség megnevezése
Jogi szakokleveles mérnök.
3. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
A képzésben egyetemi és főiskolai szintű mérnök, agrármérnök oklevéllel rendelkezők vehetnek részt. A képző intézmény további feltételhez (a záróvizsga eredménye, meghatározott munkakör, gyakorlat) kötheti a felvételt.
4. A képzési idő
Esti és levelező tagozaton 5 félév, legalább 200 tantervi óra. Az intézményi tanterv kötelező tantervi órákon (200 óra) túl a tananyag elsajátításához szükséges további különböző típusú tanrendszerű vagy egyéni időráfordítást írhat elő (önálló tanulmányi munka, gyakorlat, házi feladat stb.).
A szakdolgozat elkészítésére és a záróvizsga letételére az 5. félévben kerül sor.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Jogelméleti alapok
- Alapfogalmak és összefüggések.
- A jog szerkezete, a jogalkotás.
- A jog érvényesülése.
- Az állampolgár jogi helyzete.
5.2. Bevezetés a modern európai magánjogba
E körben európai kitekintésben a következő fogalmakkal kell megismertetni a hallgatókat:
- természetes személy, jogi személy, dologi jog kötelmi jog, a felelősség, visszterhes szerződések, a szerződéstipizálás, a kártérítés, a szerzői jog, az öröklési jog.
5.3. Polgári jogi alapok
- Alapfogalmak.
- Személyek.
- Tulajdonjog.
- Öröklési jog.
- Szerződési alapfogalmak.
- A szerződés érvénytelensége.
- Szerződésszegés.
- Kártérítés.
- Adásvétel, szállítási szerződés.
- Vállalkozás.
- Mezőgazdasági termékértékesítés.
- Bérlet, letét.
- Megbízás, bizomány.
- Fuvarozás, szállítmányozás.
- Bank- és hitelviszonyok, értékpapír.
- Biztosítás.
- Társaság.
5.4. Társasági jog
- A gazdasági társulások gazdasági és jogpolitikai funkciói, jellemzői.
- A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulások főbb szabályai.
- A jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társulások.
- A külföldi részvétellel működő gazdasági társulások sajátos szabályai.
- A gazdasági társulások működésével kapcsolatos pénzügyi, munkaügyi stb. rendelkezések.
5.5. Államigazgatási jog
- Áttekintés az államigazgatásról.
- Az államigazgatási jog alapelemei.
- A hierarchikus igazgatás.
- A hatósági tevékenység.
5.6. Munkajog
- A munkaviszony létesítése, módosítása és megszüntetése.
- A munkaviszonyból eredő jogok és kötelezettségek.
- A munkaviszonyból eredő kötelezettségek megsértésének következményei.
- A munkaügyi viták elintézése.
5.7. Iparjogvédelem
- A szellemi alkotások joga.
- A műszaki alkotások jogi oltalma.
- A vállalat- és árujelzők jogi oltalma.
- Szerződések az iparjogvédelem területén.
- Versenyjog.
- Az iparjogvédelem vállalati feladatai.
- Nemzetközi együttműködés az iparjogvédelemben.
5.8. Az alapozó és főbb szakjogi ismeretek mellett biztosítani kell, hogy a képzés során a hallgatók célirányos ismereteket szerezzenek a következő területeken: nemzetközi magánjog, nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga, pénzügyi jog, értékpapírjog, polgári eljárásjog, büntetőjog és eljárásjog, társadalombiztosítás környezetvédelmi jog stb. Ezen ismeretek körét és tantervi súlyát a képző intézmények határozhatják meg.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben a 6.1-6.3. pontokban foglaltak figyelembevételével előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, kollokviumok teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.
6.1. A kötelező kollokviumok száma félévente legalább 2.
6.2. A szakdolgozat a képzés anyagából választott olyan szakmai feladat megoldása (minimum 1,5 ív terjedelemben), amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában és jogalkalmazási gyakorlatában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására.
6.3. A záróvizsgára bocsátás feltétele:
- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása,
- az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése,
- a kijelölt konzulens által elbírált szakdolgozat benyújtása.
6.3.1. A záróvizsga részei:
- a szakdolgozat megvédése,
- szóbeli vizsga államszervezeti ismeretek, polgári jogi alapok, munkajog tárgyakból.
6.3.2. A záróvizsga eredménye
A záróvizsga egyes tárgyainak és a szakdolgozat érdemjegyéből kialakított egyszerű átlag, egész számra kerekítve.
JOGI SZAKOKLEVELES ORVOS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Az egészségügyi ellátás szinte minden területén az utóbbi időben végbement jogi szabályozás, az egészségügyi tevékenységgel kapcsolatos sajátos felelősségi szabályok és kártérítési eljárások, valamint az egészségügyi ellátó rendszer átalakulása, a funkcionális privatizáció (vállalkozó orvos, egészségügyi vállalkozások) egyaránt indokolttá teszik, hogy az orvosok számára feladataik ellátásához kapcsolodó speciális jogi szakismeretek (többes szaktudás) megszerzése célirányosan és hatékony formában biztosított legyen.
A képzés célja, hogy az orvosi (vállalkozó orvosi) praxisban felmerülő, alapvető jogi ismereteket is igénylő problémák felismerését, megoldását segítse elő. A képzés az egészségügyre vonatkozó jogi szabályozás mellett elsősorban gazdasági, vállalkozói ismeretek megszerzésére irányul.
2. Az oklevélben szereplő szakirányú képzettség megnevezése
Jogi szakokleveles általános orvos.
3. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
A képzésben orvostudományi egyetemen szerzett általános orvosi oklevéllel rendelkezők vehetnek részt.
4. A képzési idő
Esti és levelező tagozaton 5 félév, legalább 200 tantervi óra. Az intézményi tanterv kötelező tantervi órákon (200 óra) túl a tananyag elsajátításához szükséges további különböző típusú tanrendszerű vagy egyéni időráfordítást írhat elő (önálló tanulmányi munka, gyakorlat, házi feladat stb.).
A szakdolgozat elkészítésére és a záróvizsga letételére az 5. félévben kerül sor.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Általános, illetve alapozó jogi ismeretek:
- jogelméleti alapok,
- közjogi ismeretek,
- közigazgatási ismeretek, egészségügyi igazgatás.
5.2. Polgári jogi alapismeretek: társasági jog, egészségügyi vállalkozások joga.
5.3. Az egészségügyi jog általános kérdései, különleges területei (különleges egészségügyi beavatkozások, járványügyi rendelkezések, pszichiátriai betegellátás).
5.4. Munkajogi ismeretek: társadalombiztosítási alapismeretek, egészségbiztosítás; pénzügyi jogi alapismeretek.
5.5. Minőségbiztosítás és felelősségi rendszer az egészségügyben.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben a 6.1-6.3. pontokban foglaltak figyelembevételével előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, kollokviumok teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.
6.1. A kötelező kollokviumok száma félévente legalább 2.
6.2. A szakdolgozat a képzés anyagából választott olyan szakmai feladat megoldása (minimum 1,5 ív terjedelemben), amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában és jogalkalmazási gyakorlatában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására.
6.3. A záróvizsgára bocsátás feltétele:
- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása,
- az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése,
- a kijelölt konzulens által elbírált szakdolgozat benyújtása.
6.3.1. A záróvizsga részei:
- a szakdolgozat megvédése,
- szóbeli vizsga egészségügyi jog, egészségbiztosítás, polgári és társasági jogi alapok, az egészségügyi vállalkozások joga tárgyakból.
6.3.2. A záróvizsga eredménye
A záróvizsga egyes tárgyainak és a szakdolgozat érdemjegyéből kialakított egyszerű átlag, egész számra kerekítve.
JOGI SZAKOKLEVELES CSALÁDVÉDELMI TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
A szakirányú továbbképzés célja, hogy a gyámügyi szakigazgatás, a családvédelem és családsegítés, valamint a szociális igazgatás területén dolgozó szakemberek számára biztosítsa az ellátott munkakörökhöz kapcsolódó mindazon általános jogi, illetve családjogi, továbbá határtudományi ismeretek szakirányú továbbképzés formájában történő megszerzését, amelyek birtokában hatékonyabban képesek a vezetői, ügyintézői feladatok ellátására.
2. Az oklevélben szereplő szakirányú képzettség megnevezése
Jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó.
3. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
A képzésben egyetemi, főiskolai szintű tanári diplomával, államigazgatási főiskolán szerzett oklevéllel, szociálpolitikus egyetemi, szociális munkás főiskolai szintű szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt. A képző intézmény további feltételhez (a záróvizsga eredménye, meghatározott munkakör, gyakorlat) kötheti a felvételt.
4. A képzési idő
Esti és levelező tagozaton 5 félév, legalább 200 tantervi óra. Az intézményi tanterv kötelező tantervi órákon (200 óra) túl a tananyag elsajátításához szükséges további különböző típusú tanrendszerű vagy egyéni időráfordítást írhat elő (önálló tanulmányi munka, gyakorlat, házi feladat stb.).
A szakdolgozat elkészítésére és a záróvizsga letételére az 5. félévben kerül sor.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
- Jogi alaptan.
- Családszociológia.
- Alkotmányjog.
- Pszichológia I.
- Közigazgatási jog I.
- Jogi kultúra alapjai.
- Közigazgatási jog II.
- Pszichológia II.
- Polgári jog.
- Szociálpolitika alapjai.
- Pszichológia III.
- Családjog.
- Szociális jog.
- Polgári eljárásjog I.
- Pszichológia IV.
- Munkajog, társadalombiztosítási jog.
- Családjog II., nemzetközi családjog.
- Nemzetközi gyermekvédelem.
- Polgári eljárásjog II., okirat és beadványszerkesztés.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben a 6.1-6.3. pontokban foglaltak figyelembevételével előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, kollokviumok teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.
6.1. A kötelező kollokviumok száma félévente legalább 2.
6.2. A szakdolgozat a képzés anyagából választott olyan szakmai feladat megoldása (minimum 1,5 ív terjedelemben), amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában és jogalkalmazási gyakorlatában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására.
6.3. A záróvizsgára bocsátás feltétele:
- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása,
- az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése,
- a kijelölt konzulens által elbírált szakdolgozat benyújtása.
6.3.1. A záróvizsga részei:
- a szakdolgozat megvédése,
- szóbeli vizsga családjog, szociális jog tárgyakból.
6.3.2. A záróvizsga eredménye
A záróvizsga egyes tárgyainak és a szakdolgozat érdemjegyéből kialakított egyszerű átlag, egész számra kerekítve.
DEMOGRÁFUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
A szakirányú továbbképzés célja, hogy a demográfiai és más határtudományok területén biztosítsa a különleges szakképzettség - demográfus - megszerzéséhez szükséges szakmai ismeretek elsajátítását és ezáltal a társadalmi-gazdasági élet számos területén egyre növekvő számú speciális szakemberigény (demográfus) kielégítését. Így elsősorban a Központi Statisztikai Hivatal, az érintett minisztériumok, önkormányzatok tartanak igényt az ilyen szaktudással rendelkező szakemberek foglalkoztatására.
2. Az oklevélben szereplő szakirányú képzettség megnevezése
Demográfus.
3. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
A képzésben bármilyen egyetemi, illetve főiskolai oklevéllel rendelkezők részt vehetnek. A képző intézmény további feltételhez (a záróvizsga eredménye, meghatározott munkakör, gyakorlat) kötheti a felvételt.
4. A képzési idő
Esti és levelező tagozaton 5 félév, legalább 200 tantervi óra. Az intézményi tanterv kötelező tantervi órákon (200 óra) túl a tananyag elsajátításához szükséges további különböző típusú tanrendszerű vagy egyéni időráfordítást írhat elő (önálló tanulmányi munka, gyakorlat, házi feladat stb.).
A szakdolgozat elkészítésére és a záróvizsga letételére az 5. félévben kerül sor.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
- Népesedéspolitika. A világ népessége. Vándorlás (külső, belső és ingavándorlás).
- A demográfiai elemzés elvei, módszerei. A történeti demográfia feladata, módszerei, eredményei.
- Termelékenység mérése és elemzése (családtervezés). Halandóság mérése és elemzése.
- Népesség-előreszámítás. A népesség struktúrája. Házasság, család, válás, háztartás.
- Településdemográfia.
- Egészségügyi statisztika.
- Informatika demográfiai alkalmazásai.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben a 6.1-6.3. pontokban foglaltak figyelembevételével előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, kollokviumok teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.
6.1. A kötelező kollokviumok száma félévente legalább 2.
6.2. A szakdolgozat a képzés anyagából választott olyan szakmai feladat megoldása (minimum 1,5 ív terjedelemben), amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában és jogalkalmazási gyakorlatában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására.
6.3. A záróvizsgára bocsátás feltétele:
- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása,
- az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése,
- a kijelölt konzulens által elbírált szakdolgozat benyújtása.
6.3.1. A záróvizsga részei:
- a szakdolgozat megvédése,
- szóbeli vizsga a népesség fejlődése és struktúrája, a népmozgalom, népesség-előreszámítás és demográfiai modellek, a népesség a társadalomstatisztikákban tárgyakból.
6.3.2. A záróvizsga eredménye
A záróvizsga egyes tárgyainak és a szakdolgozat érdemjegyéből kialakított egyszerű átlag, egész számra kerekítve.
MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
A szakirányú továbbképzés célja olyan szakemberek képzése, akik kellően felkészültek ahhoz, hogy képesek legyenek mind a versenyszférában, mind a költségvetési intézményeknél, valamint az államigazgatás és önkormányzatok szerveinél, továbbá a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szerveknél a munkaügyi politika irányítására, így különösen a foglalkoztatás, a bér- és szociálpolitika elveinek, rendszerének kialakítására, ezek végrehajtásának megszervezésére, a munkáltatói és munkavállalói oldal közötti kollektív tárgyalások lefolytatására és az érdekegyeztetés megszervezésére.
2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
- Munkaügyi szakjogász.
- Munkaügyi szaktanácsadó.
3. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
A képzésben jogász szakképzettséggel, továbbá más egyetemi, illetve főiskolai oklevéllel rendelkezők vehetnek részt. A képző intézmény további feltételhez (a záróvizsga eredménye, meghatározott munkakör, gyakorlat) kötheti a felvételt.
4. A képzési idő
Esti és levelező tagozaton 5 félév, legalább 200 tantervi óra. Az intézményi tanterv kötelező tantervi órákon (200 óra) túl a tananyag elsajátításához szükséges további különböző típusú tanrendszerű vagy egyéni időráfordítást írhat elő (önálló tanulmányi munka, gyakorlat, házi feladat stb.).
A szakdolgozat elkészítésére és a záróvizsga letételére az 5. félévben kerül sor.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Munkagazdasági ismeretek
Foglalkoztatáspolitika - munkaerő-gazdálkodás - a munkaerő-gazdálkodás funkciói, munkaerő-kereslet, munkaszervezés, munkakapcsolatok. A munkaerőmozgás tervezése, a gazdasági társaságok munkaerő-szükséglete. A munkaerő kiválasztása és munkába állítása.
Az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás egyes elemei. A munkaerő képzése, továbbképzése, átképzése. Iskolázottság szintjei. A munkafolyamat megszervezése, munkakapcsolatok kezelése. Munkaerőpiac. Munkagazdálkodás alakulása. Az innováció és a munkaerővel szembeni követelmények.
Bér- és jövedelempolitika. A GDP felhasználása, a lakossági jövedelmek összetevőinek alakulása. Béralakító tényezők a piacgazdaságban. A bérek és az infláció. Személyi jövedelemadó, bruttó és nettó bér. A reáljövedelmek és reálbérek változásának mérési módszerei.
5.2. Vállalati vezetés, szervezés
A tantárgy célja és jellege. A munkaügyi kapcsolatok fejlesztése szempontjából fontos vezetési, szervezési ismeretek.
Szervezési, vezetési ismeretek, alapfogalmak. Az érdekegyeztetéssel összefüggő motivációs elméletek. Munkaértékelési rendszerek, besorolás és tarifarendszerek. Munkaszervezési módszerek. Egyéni teljesítmények mérése. Az érdekegyeztetés szervezési kérdései.
5.3. Szociológia
Bevezetési a szociológiába, általános kérdések. A társadalom rétegződése, társadalmi mobilitás, társadalmi kiscsoportok. Normák, értékek, tudati viszonyok. Makrogazdaság szociológiája. Munkaszociológia, a munka elszemélytelenítése. Taylor Ford munka- és üzemszervezése. Klasszikus munka- és üzemszervezési irányzatok. Az elszemélytelenített modern munka szociológiája. Kísérletek a munka gazdagítására és humanizálására. A magyar munkaszociológia problémái.
5.4. Munkajog
A munkajog fogalma és rendszere. A munkajog szabályozási rendszere. A munkatörvénykönyv, közalkalmazotti és köztisztviselői törvény. Kollektív szabályok, vállalati belső szabályok. Nemzetközi jogi normák hatása a magyar munkajogra. Egyéni munkaviszonyok szabályozása, munkaviszony fogalma. Munkaviszony keletkezése, módosítása, megszűnése és megszüntetése. A munkaviszony alanyainak jogai és kötelezettségei. A munkavégzés szabályai. Munka díjazása, szociális jogok, munkajogi felelősség rendszere. Munkaügyi viták, fórumrendszer, eljárási szabályok. A kollektív jogviszonyok, a munkavállalók és munkáltatók érdekképviseleti rendszere. Kollektív tárgyalások jogi keretei. Kollektív szerződés, egyéb megállapodások. A munkavállalói részvételi jog. Kollektív konfliktusok megoldásának jogi keretei.
5.5. Társasági jog
Az egyéni és társas vállalkozás. Az egyéni vállalkozás jogi keretei és tevékenységi köre, a tevékenység megszűnése. Társas vállalkozások, a társasági törvény jelentősége. Különböző társasági formák és azok jellemző vonásai. A típuskényszer. A gazdasági társaság tagjai, a gazdasági társaság tevékenysége, összeférhetetlenség, a jogi szabályozás jellege. Gazdasági társaság alapítása. Az alapítók felelőssége. Az egyes társasági formák: közkereseti társaság, betéti társaság, egyesülés, közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság. A kft.-re vonatkozó részletek, szabályok. Részvénytársaságra vonatkozó hatályos rendelkezések.
5.6. Vállalati gazdálkodás
A modern vállalkozási formák történeti kialakulása. Vállalatelméletek, neoklasszikus iskola, szocialista vállalat elméletek, hiányelméletek. Vállalatok alapítása, átalakulása, megszűnése. Csőd, felszámolás, végelszámolás. A vállalati gazdálkodás főbb funkcionális területei, vállalati pénzügyek. Munkaerő-gazdálkodás funkciói, vállalati információrendszer. Készletgazdálkodás. A vállalat kereskedelmi funkciója. Vállalatfejlesztés funkciója. Vállalati stratégia fogalma, kialakulása, jellemzői és szintjei.
5.7. Pszichológia
A munkalélektan alapkérdései. Az emberi teljesítmény feltételrendszerei. Műszaki pszichológia. Az alkalmasság pszichológiája. A menedzsment pszichológiája.
5.8. Szociális jog
A szociális jog által szabályozott életviszonyok köre. Az állam által működtetett szociális ellátási rendszerek pénzügyi forrásai, működése. A szociális ellátás keretében nyújtott ellátások. A foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer főbb intézményei. Vállalati szociálpolitika.
5.9. Munkaügyi kapcsolatok fejlődése
A munkaügyi kapcsolatok kialakulásának történeti fejlődése. A fejlődés egyes szakaszai a XIX. századtól napjainkig. A munkaügyi kapcsolatok modelljei. Az állami szervezetek kialakulása, a munkaügy helyváltoztatása az államapparátusban. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet létrehozása, fejlődése, szerepe. Nemzetközi munkaügyi megállapodások.
5.10. Munkaügyi kapcsolatok alanyai
A szakszervezetek létrejötte, kialakulása és fejlődése. Az egyesülési szabadság kérdésköre. A szakszervezetek típusai. A szakszervezetek kapcsolatai, a szakszervezet elismerése, szervezettségi foka. Belső felépítése és működése. A szakszervezetek vállalati szintű jelenléte. Kapcsolataik a participáció intézményeivel. A szakszervezetek működési területei. A szakszervezetek Magyarországon, és fejlődésük. A munkáltatók és érdekképviseleti szerveik, kialakulásuk, történeti fejlődésük. Szervezeti tömörülések, szövetségek. A munkáltatói szervezetek kapcsolatai pártokkal magánszférában. Munkáltatói szervezetek hazánkban, és fejlődésük.
5.11. Kollektív tárgyalások, megállapodások
A kollektív tárgyalások fogalma, kialakulása, történetisége. A kollektív tárgyalások alapfeltételei, területei, témakörei. A tárgyalások előkészítése, menetrendje. A kollektív szerződések formái, típusai. A kollektív szerződések kiterjesztése. Az állam szerepe a kollektív tárgyalásoknál. Országos szintű kollektív tárgyalások. Tárgyalási taktikák és stratégiák. A szakelem és alkuelem szerepe és viszonya. Országos szintű konzultáció. Kollektív tárgyalások az állami szektorban.
5.12. Kollektív viták, közvetlen akciók
Kollektív viták típusai (jogvita, érdekvita). Közvetlen akciók, sztrájk fogalma, tilalma, a sztrájk fajtái. A kizárás fogalma és alkalmazása. A kollektív viták rendezésének megoldási formái. Egyeztetés, közvetítés, döntőbíráskodás, bírói út.
5.13. Dolgozó részvételi joga
Részvétel fogalma, kialakulása, szereplői. A részvétel fő formái. A részvétel intézményei Magyarországon, üzemi tanácsok. Szakszervezetek viszonya a részvételi jogosultsághoz. Részvétel és a kollektív tárgyalások kapcsolata.
5.14. Egyéni kapcsolatok
Egyéni kapcsolatok fogalma, köre, történeti kialakulása. Egyéni kapcsolatok formái.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ismeretek ellenőrzési rendszere az intézményi tantervben a 6.1-6.3. pontokban foglaltak figyelembevételével előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák - beszámolók, kollokviumok, szigorlatok - letételéből, szakmai gyakorlat(ok) elvégzéséből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.
6.1. A kötelező kollokviumok száma félévente legalább 2.
Kötelező szigorlat:
- munkagazdasági ismeretek,
- vállalati vezetés, szervezés,
- vállalati gazdálkodás.
6.2. A szakdolgozat a képzés anyagából választott olyan szakmai feladat megoldása (minimum 1,5 ív terjedelemben), amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában és jogalkalmazási gyakorlatában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására.
6.3. A záróvizsgára bocsátás feltétele:
- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása,
- az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése,
- a kijelölt konzulens által elbírált szakdolgozat benyújtása.
6.3.1. A záróvizsga részei:
- a szakdolgozat megvédése
- szóbeli vizsga jogi ismeretek (munkajog, társasági jog, szociális jog), kollektív tárgyalások, megállapodások, kollektív viták, sztrájk tárgyakból.
6.3.2. A záróvizsga eredménye
A záróvizsga egyes tárgyainak és a szakdolgozat érdemjegyéből kialakított egyszerű átlag, egész számra kerekítve.
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
A szakirányú továbbképzés célja olyan - többnyire a társadalombiztosítás vagy annak intézményei különféle területein tevékenykedő jogászok, gazdasági, pénzügyi, közigazgatási végzettséggel stb. rendelkező szakemberek speciális társadalombiztosítási továbbképzése, akik korábban megszerzett okleveles szakképzettségük birtokában folytatott eredményes szakmai tevékenységük során szerzett tapasztalataikra támaszkodva képesek áttekinteni a társadalombiztosítás különféle ágazataiban és a kapcsolódó egyéb szociális ellátások területén végzett munka alapvető összefüggéseit, kellő jártassággal rendelkeznek az igazgatási, ügyviteli feladatok ellátásában. Megfelelő ismereteket kapnak a humánpolitika és az emberi erőforrások felhasználását előmozdító egyéb tudományágak legfontosabb eredményeiről. Képesek a továbbképzésben megszerzett ismereteik felhasználásával, későbbi egyéni további továbbképzésükkel feladataik igényes ellátására.
2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
- Társadalombiztosítási szakjogász.
- Társadalombiztosítási szaktanácsadó.
3. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
A képzésben jogász szakképzettséggel, továbbá más egyetemi, illetve főiskolai oklevéllel rendelkezők vehetnek részt. A képző intézmény további feltételhez (a záróvizsga eredménye, meghatározott munkakör, gyakorlat) kötheti a felvételt.
4. A képzési idő
Esti és levelező tagozaton 5 félév, legalább 200 tantervi óra. Az intézményi tanterv kötelező tantervi órákon (200 óra) túl a tananyag elsajátításához szükséges különböző típusú tanrendszerű vagy egyéni időráfordítást írhat elő (önálló tanulmányi munka, gyakorlat, házi feladat stb.).
A szakdolgozat elkészítésére és a záróvizsga letételére az 5. félévben kerül sor.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. A szociális ellátások jogi szabályozása
A szociális ellátások fogalma. A nagy ellátórendszerek típusai, kialakulásuk, fejlődésük. A védett személyek köre. A társadalombiztosítás intézményrendszere. A társadalombiztosítási jogviszony jellegzetes vonásai. A társadalombiztosítások fajai. A munkavállalói és a társadalombiztosítási jogviszony sajátosságai. A társadalombiztosítási jog alapelvei, elhatárolása más jogágaktól. A társadalombiztosítási jogviszonyok kedvezményezettjei és a társadalombiztosítás irányítását, felügyeletét, valamint igazgatását végző szervek. A társadalombiztosítási ellátások fogalma és fajai, a felek jogai és kötelezettségei. A társadalombiztosítási jogviszony keletkezése, módosulása és megszűnése.
5.2. Betegségi, anyasági ellátások
A betegségi és anyasági ellátások rendszere, a szabályozás módja. A táppénzre vonatkozó rendelkezések. A gyermekápolási táppénz rendszere. A gyermek gondozása címén járó ellátások rendszere. Terhességi, gyermekágyi segély. A gyermekgondozási díj és szabályai. Betegségi és anyasági ellátás iránti igény érvényesítése. A táppénz és az anyagi rehabilitáció (keresetkiegészítés) összefüggései.
5.3. Nyugellátások
A nyugdíjrendszerünk kialakulása, fejlődése, a jelenlegi szabályozás jellemzői. A saját jogú és a hozzátartozói nyugellátások. Az öregségi nyugdíj általános feltételei. A rokkantsági nyugdíjra jogosultság feltételei. A szolgálati időről általában. Özvegyi nyugdíj, végkielégítés. Árvaellátásra jogosultság. A megváltozott munkaképességű dolgozók átmeneti és rendszeres szociális járadéka. Az igényérvényesítés. A szülői nyugdíj és a házastársi pótlék.
5.4. Az egészségügyi ellátások intézményrendszere és működése
Az egészségügyi intézményrendszer szerkezete. A magyar társadalom epidemilógiai jellemzői. Kötelező egészségügyi biztosítás, a biztosítottak köre, az ellátások fajtái. A háziorvosi szolgálat működésének alapelvei. A járóbeteg és szakellátás rendszere, a fekvőbeteg-ellátás intézményei. A kiegészítő egészségügyi ellátások. Egészségügyi intézmények finanszírozása.
5.5. Baleseti ellátások, igényérvényesítés, jogorvoslati rendszer
A felelősségi szabályok célja és tartalma. A visszafizetési és a megtérítési kötelezettség feltételei. A felróhatóság jogi alapja. A munkáltató megtérítési kötelezettségének bizonyos szabályai, feltételei. A szerződésen kívüli károkozásért fennálló társadalombiztosítási megtérítési igény jogalapja. A jogorvoslati rendszer általános funkciója és célja. A társadalombiztosítás speciális jogorvoslati rendszere. A rendes és a rendkívüli jogorvoslatok.
5.6. Szociális igazgatás
A közigazgatási rendszer szerepe, helye a társadalom igazgatásában. A szociális igazgatás fontosabb intézményei, struktúrája, felépítése. Általános eljárási kérdések. Egyes szociális ellátások.
5.7. Érdekképviseletek szerepe a társadalombiztosítás működésében
Az érdekképviseletek alapfunkciója, a pártokkal kialakított elvi viszonya, kapcsolata a Kormánnyal. Társadalombiztosítási önkormányzattá válásának főbb jellemzői. Az érdekképviseletek szerepe az önkormányzatú társadalombiztosítás kialakításában és működésében.
5.8. Gyermek- és ifjúságvédelem
Iskolai szelekció és társadalmi rétegződés. Továbbtanulási aspirációk és esélyek. A pedagógusszerep néhány szociológiai jellemzői. Az egyenlőtlen esélyek és az iskola. Beruházás az emberi tőkébe. Az iskolareform gátjai - objektív nehézségek, érdek-összeütközések.
5.9. A szövetkezetek szociális tevékenységének sajátosságai
Az új szövetkezeti formák jellemzői. A szövetkezetek társadalombiztosítással kapcsolatos feladatai, a biztosítottak köre, a szövetkezetek egyéb szociális tevékenységének új formái.
5.10. Alkotmánybíróság és közigazgatási bíráskodás társadalombiztosítási vonatkozásai
Az Alkotmánybíróság és a közigazgatási bíráskodás szerepe, helye a magyar joggyakorlatban. Az Alkotmánybíróság társadalombiztosítást érintő fontosabb határozatai. A közigazgatási bíráskodás szerepe a társadalombiztosítás jogorvoslatrendszerében.
5.11. Munkajog
A foglalkoztatáspolitika célja és eszközei. A foglalkoztatáspolitikát elősegítő jogi rendelkezések. A munkanélküliség okai, a munkanélküliséget segítő állami intézkedések. A bérpolitika célja, összefüggése a szociálpolitikával és a társadalombiztosítással.
5.12. Kiegészítő, magánbiztosítások rendszere
A szociális biztonság (szociálpolitika), a társadalombiztosítás és a magánbiztosítás intézményrendszerének kapcsolata. A több forrásból táplálkozó (több lábon álló) nyugdíjrendszer értelmezése. Az önkéntes (magán-) biztosítás kiegészítő funkciója. A magánbiztosítók szerepe a betegbiztosítás rendszerében.
5.13. Nemzetgazdasági alapismeretek
A különböző politikák összefüggésrendszere. A gazdaság és a szociálpolitika viszonya, a meghatározó gazdaságpolitikai és társadalompolitikai folyamatok. Társadalmi folyamatok és befolyásolási módjainak újfajta megközelítései. A szociálpolitika formálódása napjainkig, az átmeneti időszak kritikus pontjai. A jövedelemelosztás makro- és mikroszintű összefüggései. A foglalkoztatás szociális összefüggései. A gazdasági és a szociális szférák közötti viszonyok. A szociálpolitika reformjának egyes megközelítései. A költségvetés és a lakosság kapcsolata. A társadalombiztosítás funkciói, szervezete, pénzügyi működése és rendszere. Az elosztási reform és a társadalombiztosítási reform kapcsolata.
5.14. A mai magyar társadalom szociológiája
A szociológia és a társadalmi tervezés viszonya. A társadalompolitika értelmezései. A szociálpolitika ideológiai kontextusai. A központi újraelosztás és a társadalmi egyenlőtlenség. Anyagi, hatalmi, kulturális esélyegyenlőtlenségek. Társadalmi egyenlőtlenség és hiány. Egyenlőtlenségi szférák: lakás, jövedelem, iskolai információ. A társadalmi egyenlőtlenségi rendszer a nyolcvanas években (a depriváció lényege, okai, jellemzői, munkanélküliség és szegénység, szegénypolitika stb.). A társadalmi egyenlőtlenséget előidéző körülmények, tényezők. Társadalomfelfogások és társadalmi érdekcsoportok (technokraták, társadalmi reformerek, liberális gazdasági reformerek, konzervatívok). A redisztribúció, illetve a piac egyenlősítő szerepe. A privilégiumok áruvá váltása. Piaci rétegek. A társadalom integrációs zavarainak lehetséges alternatívái.
5.15. Szociálpszichológia
Interakció az emberek között. A kommunikáció. Formális és informális kapcsolatok. A csoport (önsegítés).
5.16. Politológia
Érdek, hatalom és a politika fogalma. Politikai hatalom gyakorlása. Politikai hatalom gyakorlásának alapmódjai. Politikai érdekfolyamatok jellemzői. Politikai döntési folyamatok néhány jellemzője. Politikai rendszer fogalma, elemei és funkciói.
5.17. Statisztika, demográfia
A statisztikai módszerek szerepe a szociálpolitikában. Népesedéspolitika szociálpolitikai fogalma, köre és változásai az elmúlt negyven évben. A népesedési helyzetet befolyásoló tényezők. Az állami befolyásolás lehetőségei, eszközrendszere. A nyugdíjasok objektív és szubjektív helyzete. A pályakezdő fiatalok helyzete, annak determináltsága - állami feladatok. Munkajövedelem - társadalmi jövedelem. Egészségügyi intézményrendszer, annak történelmi és nemzetközi összefüggései.
5.18. Társadalombiztosítási vonatkozású polgári jogi alapismeretek
Bevezetés a társaságok jogi szabályozásába. A biztosítási kötelezettség alá eső nevesített polgári jogi szerződések. A harmadik személy által okozott károk megtérítése.
5.19. Alkotmányjogi ismeretek
Az alkotmány fogalma. A magyar alkotmányjog helye a modern alkotmányos rendszerben. Társadalmi rendszerünk alkotmányos elvei. A közvetlen és a közvetett hatalomgyakorlás formái. Az Országgyűlés, a Kormány, a köztársasági elnök, az igazságszolgáltatás szervei, az Alkotmánybíróság, a helyi önkormányzatok. Az alapvető jogok alkotmányos biztosítékai.
5.20. Menedzsment és informatika a társadalombiztosításban
Informatikai alapismeretek. Az adatkezelés és feldolgozás módszerei. Hálózatok és működtetésük alapkérdései.
5.21. Biztosításmatematika
A biztosításmatematika alapfogalma. Kamatszámítások, diszkontálás, permutációk és egyéb, a biztosításmatematikában gyakrabban alkalmazott számítási eljárások. A zárt és a nyitott biztosítási közösségek kezelésére alkalmazott matematikai módszerek.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ismeretek ellenőrzési rendszere az intézményi tantervben a 6.1-6.3. pontokra figyelemmel előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák - beszámolók, kollokviumok - letételéből, szakmai gyakorlat(ok) elvégzéséből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsgából tevődik össze.
6.1. A kötelező kollokviumok száma félévente legalább 2.
6.2. A szakdolgozat a képzés anyagából választott olyan szakmai feladat megoldása (minimum 1,5 ív terjedelemben), amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában és jogalkalmazási gyakorlatában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására.
6.3. A záróvizsgára bocsátás feltétele:
- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása,
- az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése,
- a kijelölt konzulens által elbírált szakdolgozat benyújtása.
6.3.1. A záróvizsga részei:
- a szakdolgozat megvédése,
- szóbeli vizsga nemzetgazdaságtan, társadalompolitika, szociális jog tárgyakból.
6.3.2. A záróvizsga eredménye
A záróvizsga egyes tárgyainak és a szakdolgozat érdemjegyéből kialakított egyszerű átlag, egész számra kerekítve.
SZAKOKLEVELES POLITOLÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
A szakirányú továbbképzés célja, hogy a politikatudományi és más ehhez kapcsolódó, elsősorban alapvető jogi ismeretek megszerzése útján biztosítsa a politikai életben a speciális szaktudással rendelkező szakemberek iránti igény kielégítését. Képzés elsősorban az oktatás és tudományos kutatás, a közigazgatás, a tömegtájékoztatás területén dolgozók, valamint a közvetlen vagy közvetett politikai tevékenységet végzők felkészítését szolgálja elméletileg megalapozott és a gyakorlatban hasznosítható szakismeretek közvetítésével.
2. Az oklevélben szereplő szakirányú képzettség megnevezése
Szakokleveles politológus.
3. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
A képzésben bármilyen egyetemi szakképzettséggel, továbbá a 4 éves tanárképző főiskolai, valamint az államigazgatási főiskolai szintű szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt.
4. A képzési idő
A jogász, valamint az államigazgatási főiskolai szintű szakképzettséggel rendelkezőknek 5 félév, legalább 200 tantervi óra. A más egyetemi szintű, illetve 4 éves tanárképző főiskolai szakképzettséggel rendelkezőknek 6 félév (legalább 250 óra). Ez utóbbiak részére a 6 féléves képzési idő az alapvető jogi ismeretek bevezető félév keretében történő megszerzését biztosítja. Az intézményi tanterv kötelező tantervi órákon (200 óra) túl a tananyag elsajátításához szükséges további különböző típusú tanrendszerű vagy egyéni időráfordítást írhat elő (önálló tanulmányi munka, gyakorlat, házi feladat stb.).
A szakdolgozat elkészítésére és a záróvizsga letételére az utolsó (5. illetve 6.) félévben kerül sor.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Bevezető félév: alkotmányjog, államigazgatási jogi alapismeretek, jogi alapismeretek, nemzetközi jog és nemzetközi szervezetek.
5.2. A magyar politikai gondolkodás története
- Módszertani bevezető.
- A gentilizmustól a rendi nacionalizmusig.
- Az abszolutizmus és a rendi paradigma vetélkedése, konfliktusok és kompromisszumok (XVI-XVIII. század).
- A liberalizmus 1848 előtt.
- A liberalizmus ellenfelei.
- A berendezkedő liberalizmus.
- A liberális paradigma felbomlása.
- A politikai gondolkodás öröklött és új jellemzői az 1920-as években.
- A politikai gondolkodás az 1930-as években és a második világháború időszakában.
5.3. Egyetemes politikai gondolkodás története
Az egyetemes politikaelmélet történetének tárgya, módszerei mellett fel kell dolgozni a különböző irányzatokat és azok képviselői munkásságát.
5.4. A politológia alapjai. Politikai pártok. A pártrendszerek elmélete és típusai. Modern politikaelméleti irányzatok, elméletek.
5.5. Magyar politika (1944-1993).
5.6. Sajtószabadság és hatalom
- A sajtószabadság kezdetei a kora újkortól a liberalizmusig.
- A liberalizmus vége.
- A tolerancia határai.
- A sajtószabadság terjedelme.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben a 6.1-6.3. pontokban foglaltak figyelembevételével előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, kollokviumok teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.
6.1. A kötelező kollokviumok száma félévente legalább 2.
6.2. A szakdolgozat a képzés anyagából választott olyan szakmai feladat megoldása (minimum 1,5 ív terjedelemben), amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában és jogalkalmazási gyakorlatában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására.
6.3. A záróvizsgára bocsátás feltétele:
- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása,
- az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése,
- a kijelölt konzulens által elbírált szakdolgozat benyújtása.
6.3.1. A záróvizsga részei:
- a szakdolgozat megvédése;
- szóbeli vizsga:
= a politikaelmélet alapjai,
= a magyar politikai gondolkodás története,
= az egyetemes politikai gondolkodás története
tárgyakból.
6.3.2. A záróvizsga eredménye
A záróvizsga egyes tárgyainak és a szakdolgozat érdemjegyéből kialakított egyszerű átlag, egész számra kerekítve.
IGAZGATÁSI RENDSZERSZERVEZŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Olyan rendszerszervező szakemberek képzése, akik az eredeti okleveles szakképzettségük birtokában, a közigazgatás területén szerzett szakmai tapasztalatokat felhasználva, képesek menedzselni a szervezési, vezetési és számítástechnikai innovációs folyamatot, a problémafeltárástól az informatikai megvalósításig.
2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
Igazgatási rendszerszervező.
3. A képzésben résztvevők köre
Igazgatásszervezői oklevéllel rendelkezők, továbbá azon egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező szakemberek, akik a közigazgatás intézményrendszerében igazgatási vagy informatikai munkakörben, vagy ezzel összefüggő munkaterületen dolgoznak, vagy ilyen irányban kívánják átképezni magukat.
4. A képzési idő
Levelező formában 4 félév, a legkisebb összóraszám 360 óra, aminek legkevesebb háromnegyede tanóra.
Nappali tagozaton 2 félév, a legkisebb összóraszám 600 óra, aminek legkevesebb háromnegyede tanóra.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Igazgatási rendszerelemzés tantárgycsoport, amely a szervezetátvilágítás, szervezetfejlesztés és a közigazgatási folyamatok modellezésének témaköreit dolgozza fel, a tanórák 35%-a.
b) A közigazgatásban használatos integrált szoftverek alkalmazását és az adatbázis tervezését bemutató tananyag, a tanórák 40%-a.
c) A nagy számítógépes rendszereket, illetve az ehhez kapcsolódó adatvédelmi ismereteket tárgyaló tantárgycsoport, a tanórák 25%-a.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ellenőrzési rendszer a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független aláírások megszerzésétől, beszámolók, kollokviumok, szigorlatok letételéből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgán való megvédésből tevődik össze. A kötelező kollokviumok száma legalább 4, gyakorlati jegyek száma 3.
6.1. Kötelező szigorlati tárgyak:
- igazgatási rendszerelemzés,
- adatbázistervezés.
6.2. A szakdolgozat
A szakdolgozat a szakirányú képzésnek megfelelő, eredményében - legkevesebb 40 oldalnyi terjedelemben - írásban megjelenő, alkotó jellegű szakmai feladat, amely a hallgató tanulmányaira, empirikus kutatásra és/vagy a szakirodalomra támaszkodva készíthető el, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörbe tartozó feladatok megoldására, önálló szakmai munka végzésére.
6.3. A záróvizsga
6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei a tantervben előírt követelmények teljesítése, nevezetesen:
- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása,
- a kötelező beszámolók, kollokviumok és szigorlatok eredményes teljesítése,
- a bíráló(k) által elfogadott szakdolgozat.
6.3.2. A záróvizsga részei:
- a szakdolgozat megvédése a záróvizsga keretében,
- szóbeli vizsga a szakdolgozat témájához kapcsolódó tantárgyak elemeiből.
6.3.3. A záróvizsga eredménye
A szóbeli vizsgára és a szakdolgozat elkészítésére és védésére adott érdemjegyek átlaga.
KÖLTSÉGVETÉSI ELLENŐRZÉS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Költségvetési ellenőrök (okleveles pénzügyi revizorok) képzése, hogy a felsőfokú képesítést szerzett - elsősorban Államigazgatási Főiskolát és más gazdasági főiskolát végzett - igazgatásszervezők, igazgatási szakemberek a költségvetési szervek ellenőrzésének végzéséhez, illetve ezen tevékenységek irányításához szükséges ismeretanyagot megszerezzék, ezzel alkalmassá váljanak az ez irányú feladatok hatékonyabb ellátására, költségvetési és nonprofit területen egyaránt.
2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
Költségvetési ellenőr.
3. A képzésben résztvevők köre
Az igazgatásszervezői oklevéllel rendelkezők mellett egyetemi és főiskolai végzettséggel, a közpénzzel és közvagyonnal gazdálkodó szakemberek, a nonprofit szervezeteknél gazdálkodási feladatokat ellátók, a képviselő-testületekben, a pénzügyi-ellenőrzési bizottságokban tevékenykedők.
4. A képzési idő
Levelező tagozaton legalább 4 félév és 360 óra, ebből 200 óra tanóra, 160 óra pedig feladatokra épülő önálló munka.
Nappali tagozaton 2 félév, a legkisebb összóraszám 600 óra, aminek legkevesebb háromnegyede tanóra.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Alapozószintre hozó ismeretek megismertetése: makrogazdaságtan, szociológia módszertana, pénzügytan, költségvetési gazdálkodási és költségvetési számviteli ismeretek.
b) Szakismereti tárgykörök, ellenőrzési ismeretek, ellenőrzés módszertana, az ellenőrzés etikája és pszichológiája, az államhatalmi ellenőrzés (ÁSZ, KEI), a helyi önkormányzatok ellenőrzési tevékenysége, költségvetési ellenőrzés elvei, módszerei, szervezeti rendszere területei, számítógépes ellenőrzési programok, controlling.
c) Szintetizáló ismeretek: ellenőrzés és elemzés, az elemzés eszközei és módszerei, a költségvetési gazdálkodás elemzése.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ellenőrzési rendszer a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független aláírások megszerzéséből, kollokviumok és szigorlatok letételéből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze. A kötelező kollokviumok száma legalább 9.
6.1. A kötelező szigorlati tárgyak: a költségvetési szervek belső ellenőrzése; elemzési eszközök és módszerek; a költségvetési gazdálkodás elemzése.
6.2. A szakdolgozat a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű konkrét szakmai feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, empirikus kutatásokra és/vagy a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörbe tartozó feladatok megoldására, önálló szakmai munka végzésére.
6.3. A záróvizsga
6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei a tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:
- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása,
- a kötelező kollokviumok, szigorlatok eredményes letétele,
- a bíráló(k) által elfogadott szakdolgozat.
6.3.2. A záróvizsga részei:
- a szakdolgozat megvédése a záróvizsga bizottság előtt,
- szóbeli vizsga a szakdolgozat témájához kapcsolódó ellenőrzési tárgyak elemeiből.
6.3.3. A záróvizsga eredménye
A szóbeli vizsgára és a szakdolgozat elkészítésére és védésére adott érdemjegyek átlaga.
KÖRNYEZETVÉDELMI IGAZGATÁS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Környezetvédelmi szakigazgatás szervezők képzése, akik a felsőfokú képzettségük birtokában folytatott eredményes szakmai tevékenységük során szerzett tapasztalataikra támaszkodva képesek a környezetvédelmi igazgatási feladatok elvégzéséhez szükséges ismeretanyag megszerzésére, ezzel alkalmassá válnak a környezettel, környezethasználattal, környezetvédelemmel kapcsolatos közigazgatási, magánigazgatási szervezetben szakfeladatok, valamint olyan igazgatási feladatok ellátására, ahol a környezeti érdek közvetlen befolyásolása történhet.
2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
Környezetvédelmi szakigazgatás szervező.
3. A képzésben résztvevők köre
Az igazgatásszervezői oklevéllel rendelkezők mellett egyetemi vagy főiskolai végzettséggel, a közigazgatás valamilyen szintjén és formájában, rendvédelmi, nemzetvédelmi szervezetekben, a magánigazgatásban dolgozó igazgatási szakemberek; a környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységet folytató, a környezetvédelmi tevékenység jogi-igazgatási területeit oktató szakemberek.
4. A képzési idő
Levelező tagozaton legalább 4 félév és 360 óra, ebből tanóra: 200; feladatokra épülő önálló munka: 160.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
a) A környezetvédelmi szemléletmód alakítása, a környezetvédelem társadalmi feltételrendszerének vizsgálata: környezetfilozófiai, -szociológia -politológiai, környezetgazdaságtani tantárgycsoport. A tanórák 40%-a.
b) A környezetvédelmi igazgatási szakismeretek (az EU-s szabályozásra is figyelemmel): természettudományos és műszaki alapismeretek, környezetértékelés, településtudományi, jogi, igazgatási tantárgycsoport. A tanórák 60%-a.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ellenőrzési rendszer a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független aláírások megszerzéséből, beszámolók, kollokviumok és szigorlatok letételéből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze. A kötelező beszámolók és kollokviumok száma legalább: 8.
6.1. Kötelező szigorlati tárgyak: környezetvédelmi jog, környezetvédelmi igazgatás.
6.2. A szakdolgozat
A szakdolgozat a szakirányú képzettségnek megfelelő, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó jellegű szakmai feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira támaszkodva, empirikus kutatásokra és/vagy a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával kidolgozható, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörbe tartozó feladatok megoldására, önálló szakmai munka végzésére.
6.3. A záróvizsga
6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei a tantervben előírt feltételek teljesítése, különösen:
- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása,
- a kötelező beszámolók, kollokviumok, szigorlatok eredményes letétele,
- a bíráló(k) által elfogadott szakdolgozat.
6.3.2. A záróvizsga részei:
- a szakdolgozat megvédése a záróvizsga bizottság előtt,
- szóbeli vizsga a szakdolgozat témájához kapcsolódó tantárgyak elemeiből.
6.3.3. A záróvizsga eredménye
A szóbeli vizsgára és a szakdolgozat elkészítésére és védésére adott érdemjegyek átlaga.
ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Önkormányzati gazdasági szakemberek képzése, akik az eredeti okleveles szakképzettségük birtokában folytatott eredményes szakmai tevékenységük során szerzett tapasztalataikra támaszkodva, képesek a korszerű gazdasági-pénzügyi és menedzsment szemléletű gazdálkodási ismeretek elsajátítására, felkészülve ezzel az erőforrások feltárására és hasznosítására, illetve a helyi önkormányzatok gazdálkodási tevékenységének irányítására.
2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
Önkormányzati gazdaságszervező.
3. A képzésben résztvevők köre
Igazgatásszervezői oklevéllel rendelkezők, továbbá azon egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező szakemberek, akik a helyi - területi önkormányzatoknál gazdálkodási, településmenedzseri, falusi turizmussal összefüggő feladatokat látnak el vagy fognak ellátni.
4. A képzési idő
Levelező formában 4 félév, a legkisebb összóraszám 360 óra, aminek legkevesebb háromnegyede tanóra.
Nappali tagozaton 2 félév, a legkisebb összóraszám 600 óra, aminek legkevesebb háromnegyede tanóra.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Az önkormányzati gazdálkodást kondicionáló társadalmi, gazdasági, politikai és szervezeti tényezőket tárgyaló tananyag, a tanórák 25%-a.
b) Az önkormányzati gazdálkodás funkcionális ismereteit, pénzügyi, számviteli, statisztikai, informatikai, településirányítási ismereteket tárgyaló tananyag, a tanórák 30%-a.
c) A településmenedzser specializáció keretében: a közszolgáltatás- és településszervezési, a térinformatikai, a konfliktusmenedzsment és a vezetési ismereteket tárgyaló tananyag, a tanórák 50%-a.
d) A falusi turizmus specializáció keretében: a turizmus és a vendéglátás gazdasági és intézményi rendszerére, a marketingre, a pályázati és erőforrás-menedzsmentre vonatkozó elméleti és gyakorlati ismeretek, a tanórák ugyancsak 50%-a.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ellenőrzési rendszer a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független aláírások megszerzéséből, beszámolók, kollokviumok, szigorlatok letételéből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgán való megvédésből tevődik össze. A kötelező kollokviumok száma legalább 14.
6.1. Kötelező szigorlati tárgyak: önkormányzatok működése és gazdálkodása, településmenedzsment vagy falusi turizmus és településfejlesztés.
6.2. A szakdolgozat
A szakdolgozat a szakirányú képzésnek megfelelő eredményében - legkevesebb 40 oldalnyi terjedelemben - írásban megjelenő, alkotó jellegű szakmai feladat, amely a hallgató tanulmányaira, empirikus kutatásra és/vagy a szakirodalomra támaszkodva készíthető el, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörbe tartozó feladatok megoldására, önálló szakmai munka végzésére.
6.3. A záróvizsga
6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei a tantervben előírt követelmények teljesítése, nevezetesen:
- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása,
- a kötelező beszámolók, kollokviumok és szigorlatok eredményes teljesítése,
- a bíráló(k) által elfogadott szakdolgozat.
6.3.2. A záróvizsga részei:
- a szakdolgozat megvédése a záróvizsga keretében,
- szóbeli vizsga a szakdolgozat témájához kapcsolódó tantárgyak elemeiből.
6.3.3. A záróvizsga eredménye
A szóbeli vizsgára és a szakdolgozat elkészítésére és védésére adott érdemjegyek átlaga.
SZEMÉLYÜGYI IGAZGATÁS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Személyügyi szakigazgatás-szervezők képzése, akik az eredeti okleveles szakképzettségük birtokában folytatott eredményes szakmai tevékenységük során szerzett tapasztalataikra támaszkodva, képesek a fejlett országok személyügyi gyakorlatában kialakult elméleteket és módszereket elsajátítani és a közszolgálat speciális igényeihez igazodva, az eredményes emberi erőforrás-gazdálkodáshoz hozzájárulni.
2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
Személyügyi szakigazgatás-szervező.
3. A képzésben résztvevők köre
Igazgatásszervezői oklevéllel rendelkezők, továbbá azon egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező szakemberek, akik a közszolgálat intézményrendszerében személyügyi munkakörben vagy az emberi erőforrás-gazdálkodással összefüggő munkaterületen dolgoznak, vagy ilyen irányban kívánják átképezni magukat.
4. A képzési idő
Levelező formában 4 félév, a legkisebb összóraszám 360 óra, aminek legkevesebb háromnegyede tanóra.
Nappali tagozaton 2 félév, a legkisebb összóraszám 600 óra, aminek legkevesebb háromnegyede tanóra.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
a) Az emberi erőforrásokkal való gazdálkodást kondicionáló társadalmi, szervezeti és humán tényezőket tárgyaló tananyag, a tanórák 25%-a.
b) A közszolgálati személyügyi tevékenység intézményi és jogszabályi feltételrendszerét tárgyaló tananyag, a tanórák 40%-a.
c) Az emberi erőforrás-gazdálkodás funkcionális ismeretrendszerét tárgyaló tananyag, a tanórák 35%-a.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ellenőrzési rendszer a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független aláírások megszerzéséből, beszámolók, kollokviumok, szigorlatok letételéből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgán való megvédésből tevődik össze. A kötelező kollokviumok száma legalább 10.
6.1. Kötelező szigorlati tárgyak:
- közszolgálati személyügyi politika és gazdálkodás az emberi erőforrásokkal.
6.2. A szakdolgozat
A szakdolgozat a szakirányú képzésnek megfelelő eredményében - legkevesebb 40 oldalnyi terjedelemben - írásban megjelenő, alkotó jellegű szakmai feladat, amely a hallgató tanulmányaira, empirikus kutatásra és/vagy a szakirodalomra támaszkodva készíthető el, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörbe tartozó feladatok megoldására, önálló szakmai munka végzésére.
6.3. A záróvizsga
6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei a tantervben előírt követelmények teljesítése, nevezetesen:
- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása,
- a kötelező beszámolók, kollokviumok és szigorlatok eredményes teljesítése,
- a bíráló(k) által elfogadott szakdolgozat.
6.3.2. A záróvizsga részei:
- a szakdolgozat megvédése a záróvizsga keretében,
- szóbeli vizsga a szakdolgozat témájához kapcsolódó tantárgyak elemeiből.
6.3.3. A záróvizsga eredménye
A szóbeli vizsgára és a szakdolgozat elkészítésére és védésére adott érdemjegyek átlaga.
SZOCIÁLIS IGAZGATÁS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Szociális szakigazgatás-szervezők képzése, akik képesek a népjólét minden területén az igazgatási tartalmú szervezési feladatok ellátására, a szociális ellátórendszerek intézményi-szervezeti folyamatainak irányítására, a gyermek- és ifjúságvédelem hatósági feladatainak jogszerű intézésére.
2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
Szociális szakigazgatás-szervező.
3. A képzésben résztvevők köre
Igazgatásszervezői oklevéllel rendelkezők, továbbá azon egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező szakemberek, akik
- szociális igazgatási munkakört töltenek be,
- a szociális ellátás állami vagy önkormányzati szervezeteiben vezetői vagy érdemi ügyintézői munkakört töltenek be,
- a közszolgálat különböző ágazataiban szociális feladatokat ellátók.
4. A képzési idő
Levelező formában 4 félév, a legkisebb összóraszám 360 óra, aminek legkevesebb háromnegyede tanóra.
Nappali tagozaton 2 félév, a legkisebb összóraszám 600 óra, aminek legkevesebb háromnegyede tanóra.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
a) A szociálpolitika elméleti alapjai és a szociális alapintézmények rendszere: kiemelten kezelve a családvédelem, a depriváció és a szegénység, a társadalmi beilleszkedési zavarok szociális dimenzióit és a reaktív közigazgatási beavatkozás módozatait és lehetőségeit. A tanórák 25%-a.
b) A szociális szakigazgatás jogi szabályozása, szervezeti rendszere és funkcionális területei: a gyermek- és ifjúságvédelem, illetve a felnőttvédelem igazgatási feladatai és technikái. A tanórák 35%-a.
c) A szociális igazgatás eszköz- és feltételrendszerét meghatározó társadalmi, gazdasági, szervezeti és humán tényezőket tárgyaló tananyag. A tanórák 40%-a.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ellenőrzési rendszer a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független aláírások megszerzéséből, beszámolók, kollokviumok, szigorlatok letételéből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgán való megvédésből tevődik össze. A kötelező kollokviumok száma legalább 10.
6.1. Kötelező szigorlati tárgyak: gyermek- és ifjúságvédelem, felnőttvédelem.
6.2. A szakdolgozat
A szakdolgozat a szakirányú képzésnek megfelelő eredményében - legkevesebb 40 oldalnyi terjedelemben - írásban megjelenő, alkotó jellegű szakmai feladat, amely a hallgató tanulmányaira, empirikus kutatásra és/vagy a szakirodalomra támaszkodva készíthető el, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörbe tartozó feladatok megoldására, önálló szakmai munka végzésére.
6.3. A záróvizsga
6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei a tantervben előírt követelmények teljesítése, nevezetesen:
- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása,
- a kötelező beszámolók, kollokviumok és szigorlatok eredményes teljesítése,
- a bíráló(k) által elfogadott szakdolgozat.
6.3.2. A záróvizsga részei:
- a szakdolgozat megvédése a záróvizsga keretében,
- szóbeli vizsga a szakdolgozat témájához kapcsolódó tantárgyak elemeiből.
6.3.3. A záróvizsga eredménye
A szóbeli vizsgára és a szakdolgozat elkészítésére és védésére adott érdemjegyek átlaga.
VÁMIGAZGATÁSI SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI
1. A képzési cél
Vámigazgatás-szervezők képzése, akik az eredeti okleveles szakképzettségük birtokában folytatott eredményes szakmai tevékenységük során szerzett tapasztalataikra támaszkodva, képesek az EU normáihoz igazodó eljárási ismereteket és gyakorlatot elsajátítani, és az államháztartás vámigazgatási (rendészeti) igényeinek megfelelő szakmai szolgáltatásokat végezni.
2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
Vámigazgatás-szervező.
3. A képzésben résztvevők köre
Igazgatásszervezői oklevéllel rendelkezők, továbbá azon egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező szakemberek, akik felvételét a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága kéri, illetve a vámügyintézői munkakörökben dolgozók.
4. A képzési idő
Levelező formában 4 félév, a legkisebb összóraszám 360 óra, aminek legkevesebb háromnegyede tanóra.
Nappali tagozaton 2 félév, a legkisebb összóraszám 600 óra, aminek legkevesebb háromnegyede tanóra.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
a) A jövedéki és a vámigazgatás joganyagát, eljárási gyakorlatát és rendészeti feladatait tárgyaló tananyag, a tanórák 45%-a.
b) A vámigazgatási feladatokhoz kapcsolódó alkotmányjogi, államigazgatási, büntetőjogi, munkajogi és polgári jogi ismereteket tárgyaló tananyag, a tanórák 30%-a.
c) Pénzügyi, külkereskedelmi, számítástechnikai és vezetési ismereteket tárgyaló tananyag a tanórák 25%-a.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ellenőrzési rendszer a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független aláírások megszerzésétől, beszámolók, kollokviumok, szigorlatok letételéből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgán való megvédésből tevődik össze. A kötelező kollokviumok száma legalább 13.
6.1. Kötelező szigorlati tárgyak: vámjog, vámtarifa.
6.2. A szakdolgozat
A szakdolgozat a szakirányú képzésnek megfelelő eredményében - legkevesebb 40 oldalnyi terjedelemben - írásban megjelenő, alkotó jellegű szakmai feladat, amely a hallgató tanulmányaira, empirikus kutatásra és/vagy a szakirodalomra támaszkodva készíthető el, és igazolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörbe tartozó feladatok megoldására, önálló szakmai munka végzésére.
6.3. A záróvizsga
6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei a tantervben előírt követelmények teljesítése, nevezetesen:
- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása,
- a kötelező beszámolók, kollokviumok és szigorlatok eredményes teljesítése,
- a bíráló(k) által elfogadott szakdolgozat.
6.3.2. A záróvizsga részei:
- a szakdolgozat megvédése a záróvizsga keretében,
- szóbeli vizsga a szakdolgozat témájához kapcsolódó tantárgyak elemeiből.
6.3.3. A záróvizsga eredménye
A szóbeli vizsgára és a szakdolgozat elkészítésére és védésére adott érdemjegyek átlaga.
Jogi és igazgatási informatikus szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei[1]
1. A képzési cél
A szakirányú továbbképzés célja, hogy jogász és igazgatásszervező szakképzettséget szerzett szakembereknek biztosítsa az alapképzettségükhöz kapcsolódó mindazon informatikai ismeretek szervezett továbbképzés formájában történő megszerzését, melynek birtokában a közigazgatás munkaköreiben, bíróságokon és ügyészségeken képesek olyan feladatok ellátására, melyhez jogi és informatikai ismeretek együttesen szükségesek.
2. Az oklevélben szereplő szakirányú képzettség megnevezése
Jogász szakképzettség esetén:
Jogi informatikus szakjogász
Igazgatásszervező szakképzettség esetén:
Igazgatási informatikus
3. A képzésben résztvevők köre és a részvétel előfeltétele
A képzésben egyetemi szintű jogász és főiskolai szintű igazgatásszervező szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt.
4. A képzési idő
Esti és levelező tagozaton 5 félév, legalább 280 tantervi óra. Az intézményi tanterv kötelező tantervi órákon (280) túl a tananyag elsajátításához szükséges további egyéni időráfordítást írhat elő (gyakorlat, házi dolgozat stb.).
A szakdolgozat elkészítésére és a záróvizsga letételére az 5. félévben kerül sor.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Számítógép-hálózatok és alkalmazásaik
5.2. Adatbázisok
5.3. Informatikai rendszerek tervezése és szervezése
5.4. Információs rendszerek, információ-menedzsment
5.5. Csoportos döntéstámogató rendszerek
5.6. Irodatechnika, csoportos munkaeszközök
5.7. Döntéstámogatás tudásalapú módszerekkel
5.8. A jogi informatika szakterületei I-II.
5.9. Az információkezelés joga
5.10. Jogi információforrások
5.11. Adatbiztonság
5.12. Az alapozó képzés részét képezi még az Alapvető hardver, szoftver, adatkezelési ismeretek, valamint a Mikroszámítógépes alapszoftverek tantárgy is.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ellenőrzési rendszer a tantervben előírt, részben egymásra épülő, részben egymástól független beszámolókból, kollokviumokból, valamint a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsga letételéből tevődik össze. Félévenként a vizsgák száma legalább 2.
6.1. A szakdolgozat
A szakdolgozat témája a képzés során hallgatott tárgyak közül választható. A szakdolgozat célja, hogy a hallgató számot adjon az általa választott szakterület megfelelő ismeretéről, az elsajátított tudás elméleti és gyakorlati összefüggéseiről.
6.2. A záróvizsgára bocsátás feltételei:
- a tantervben előírt követelmények teljesítése,
- a szakdolgozat benyújtása és elfogadása.
6.2.1. A záróvizsga részei:
- a szakdolgozat megvédése,
- szóbeli vizsga a jogi informatika szakterületei, az információkezelés joga, az információs rendszerek, az információ-menedzsment témakörökből.
6.2.2. A záróvizsga eredménye
A szakdolgozat és védése alapján kialakított érdemjegy, valamint a szóbeli vizsgára adott érdemjegyek kerekített átlaga.
2. számú melléklet a 6/1999. (II. 1.) OM rendelethez
A jogi és igazgatási felsőoktatásban szakirányú továbbképzési szakok képzését folytató felsőoktatási intézmények
Bankszakjogász szakirányú továbbképzési szak
- Eötvös Loránd Tudományegyetem
Biztosítási szakjogász szakirányú továbbképzési szak
- Miskolci Egyetem
- Eötvös Loránd Tudományegyetem
Családjogi szakjogász szakirányú továbbképzési szak
- Janus Pannonius Tudományegyetem
Európa jogi szakjogász szakirányú továbbképzési szak
- József Attila Tudományegyetem
- Eötvös Loránd Tudományegyetem
Gazdasági büntetőjogi szakjogász szakirányú továbbképzési szak
- Eötvös Loránd Tudományegyetem
Ingatlanforgalmi szakjogász szakirányú továbbképzési szak
- Janus Pannonius Tudományegyetem
Környezetvédelmi szakjogász szakirányú továbbképzési szak
- Eötvös Loránd Tudományegyetem
Közlekedési szakjogász szakirányú továbbképzési szak
- Eötvös Loránd Tudományegyetem
Külkereskedelmi szakjogász szakirányú továbbképzési szak
- Miskolci Egyetem
- Eötvös Loránd Tudományegyetem
Társasági szakjogász szakirányú továbbképzési szak
- Eötvös Loránd Tudományegyetem
Jogi szakokleveles közgazdász szakirányú továbbképzési szak
- József Attila Tudományegyetem
- Janus Pannonius Tudományegyetem
- Eötvös Loránd Tudományegyetem
Jogi szakokleveles mérnök szakirányú továbbképzési szak
- József Attila Tudományegyetem
- Janus Pannonius Tudományegyetem
- Eötvös Loránd Tudományegyetem
Jogi szakokleveles orvos szakirányú továbbképzési szak
- Janus Pannonius Tudományegyetem
- Eötvös Loránd Tudományegyetem
Jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó szakirányú továbbképzési szak
- Janus Pannonius Tudományegyetem
Demográfus szakirányú továbbképzési szak
- Eötvös Loránd Tudományegyetem
Munkaügyi kapcsolatok szakirányú továbbképzési szak
- József Attila Tudományegyetem
Társadalombiztosítási szakirányú továbbképzési szak
- József Attila Tudományegyetem
Szakokleveles politológus szakirányú továbbképzési szak
- Janus Pannonius Tudományegyetem
- Eötvös Loránd Tudományegyetem
Igazgatási rendszerszervező szakirányú továbbképzési szak
- Államigazgatási Főiskola
Költségvetési ellenőr szakirányú továbbképzési szak
- Államigazgatási Főiskola
Környezetvédelmi igazgatás szakirányú továbbképzési szak
- Államigazgatási Főiskola
Önkormányzati gazdálkodás szakirányú továbbképzési szak
- Államigazgatási Főiskola
Személyügyi igazgatás szakirányú továbbképzési szak
- Államigazgatási Főiskola
Szociális igazgatás szakirányú továbbképzési szak
- Államigazgatási Főiskola
Vámigazgatás szakirányú továbbképzési szak
- Államigazgatási Főiskola
Lábjegyzetek:
[1] A 6/1999. (II. 1.) OM rendelet 1. számú melléklete a 22/2000. (VIII. 3.) OM rendelet 1. § 1. bekezdésének megfelelően módosított szöveg