2000. évi XXX. törvény

a Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a szociális biztonságról szóló, 1998. május 2-án, Budapesten aláírt Egyezmény kihirdetéséről[1]

1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a szociális biztonságról szóló, 1998. május 2-án, Budapesten aláírt Egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) e törvénnyel kihirdeti. (Az Egyezmény megerősítéséről szóló okiratok cseréje 2000. március 10-én megtörtént.)

2. § Az Egyezmény hiteles magyar nyelvű szövege a következő:

"Egyezmény a Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a szociális biztonságról

A Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság azon kívánságuktól vezérelve, hogy szabályozzák kapcsolataikat a szociális biztonság területén, az alábbiakban állapodtak meg:

I. Rész

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Cikkely

Fogalommeghatározások

(1) A jelen Egyezményben használt fogalmak jelentése a következő:

1. felségterület:

a Magyar Köztársaság vonatkozásában a Magyar Köztársaság felségterülete,

a Németországi Szövetségi Köztársaság vonatkozásában a Németországi Szövetségi Köztársaság felségterülete;

2. állampolgár:

a Magyar Köztársaság vonatkozásában az állampolgárságról szóló jogszabályok értelmében magyar állampolgárnak tekintendő természetes személy,

a Németországi Szövetségi Köztársaság vonatkozásában az a személy, aki a Németországi Szövetségi Köztársaság alkotmánya értelmében német;

3. jogszabályok: a szociális biztonságnak a jelen Egyezmény tárgyi hatálya (2. Cikkely 1. bekezdés) által érintett ágazataira és rendszereire vonatkozó törvények, rendeletek és más általánosan kötelező érvényű jogszabályok;

4. illetékes hatóság:

a Magyar Köztársaság vonatkozásában a Népjóléti Minisztérium,

a Németországi Szövetségi Köztársaság vonatkozásában a Munkaügyi és Szociális Igazgatási Szövetségi Minisztérium;

5. teherviselő: az az intézmény vagy az a hatóság, amelynek feladata a jelen Egyezmény tárgyi hatálya (2. Cikkely 1. bekezdés) által érintett jogszabályok végrehajtása;

6. illetékes teherviselő: az alkalmazandó jogszabályok értelmében illetékes teherviselő;

7. foglalkoztatás: az alkalmazandó jogszabályok értelmében vett foglalkoztatás vagy tevékenység;

8. biztosítási idők: az erre vonatkozó jogszabályok értelmében szerzett és ilyeneknek minősülő járulékfizetési idők és egyéb ezen jogszabályok értelmében elismert beszámítandó idők;

9. pénzbeli ellátás: az alkalmazandó jogszabályok szerinti pénzbeli ellátás, beleértve mindennemű pótlékot, kiegészítést és emelést;

10. nyugdíj: az alkalmazandó jogszabályok szerinti nyugdíj, beleértve mindennemű pótlékot, kiegészítést és emelést.

(2) A többi fogalom jelentése megegyezik az illető szerződő állam által alkalmazandó jogszabályokban érvényes jelentéssel.

2. Cikkely

Tárgyi hatály

(1) Jelen Egyezmény

1. a német jogszabályok tekintetében

a) a betegbiztosításról, valamint a keresőtevékenységet végző anyák védelméről szóló jogszabályokra, amennyiben ezek tárgya a betegbiztosítás teherviselője által nyújtandó pénzbeli vagy természetbeni ellátás,

b) a balesetbiztosításról,

c) a nyugdíjbiztosításról,

d) a kohászok kiegészítő biztosításáról,

e) a mezőgazdasági gazdálkodók öregségi biztosításáról;

2. a magyar jogszabályoktekintetében

a társadalombiztosítás által pénzben és természetben nyújtandó ellátásokról,

a) a betegségi és anyasági ellátásról,

b) a baleseti ellátásról,

c) a nyugellátásról

szóló jogszabályokra vonatkozik.

(2) Amennyiben az egyik szerződő állam jogszabályai értelmében a jelen Egyezmény alkalmazásához szükséges feltételeken kívül valamely más egyezmény vagy államok feletti szabályozás alkalmazásához szükséges feltételek is teljesülnek, úgy ezen szerződő állam teherviselője a jelen Egyezmény alkalmazásakor figyelmen kívül hagyja a másik egyezményt vagy az államok közötti szabályozást. Ez nem érvényes akkor, ha a másik egyezmény vagy az államok feletti jog olyan biztosítási terhekre vonatkozó szabályozásokat tartalmaz, amelyek értelmében a biztosítási idők végérvényesen átszálltak a szerződő államok valamelyikére, vagy kikerültek annak terhei közül.

3. Cikkely

Személyi hatály

A jelen Egyezmény hatálya kiterjed:

1. a két szerződő állam állampolgáraira,

2. az 1951. július 28-i, a menekültek jogállásáról szóló egyezmény 1. Cikkelye és az említett egyezményhez kapcsolódó 1967. január 31-i jegyzőkönyv szerinti menekültekre,

mint közvetlenül érintett személyekre,

3. más személyekre, azon jogok tekintetében, amelyeket ezek a személyek a két szerződő állam valamely állampolgárától vagy a jelen Cikkely értelmében vett menekülttől származtatnak,

mint közvetve érintett személyekre, valamint

4. valamely a szerződő államokon kívüli más állam állampolgáraira, amennyiben ezek nem tartoznak a közvetve érintett személyek körébe,

mint egy harmadik állam állampolgáraira.

4. Cikkely

Azonos elbírálás

(1) A jelen Egyezmény személyi hatálya által közvetlenül vagy közvetve érintett személyek (3. Cikkely), akiknek szokásos tartózkodási helye az egyik szerződő állam felségterületén van, ezen szerződő állam jogszabályainak alkalmazása tekintetében az illető állam állampolgáraival azonos elbírálás alá esnek.

(2) Az egyik szerződő állam állampolgárai, akiknek szokásos tartózkodási helye a szerződő államok felségterületén kívül van, ugyanolyan előfeltételek mellett részesülnek a másik szerződő állam jogszabályai szerinti ellátásban, mint az illető szerződő állam szokásosan ott tartózkodó állampolgárai.

5. Cikkely

A felségterületek azonos jogállása

Valamely szerződő állam korlátozó jogszabályai, amelyek az ellátásokra való igényjogosultság felmerülését, az ellátások folyósítását vagy a pénzbeli ellátások kifizetését ezen állam felségterületén való tartózkodástól teszik függővé, nem vonatkoznak a jelen Egyezmény által közvetlenül vagy közvetve érintett azon személyekre (3. Cikkely), akik a másik szerződő állam felségterületén tartózkodnak.

Ez

- betegség esetén a német betegbiztosítás és a magyar társadalombiztosítás által nyújtandó ellátások, valamint

- a nyugdíjak és az egyszeri pénzbeli ellátások kivételével balesetek vagy foglalkozási betegségek esetén a német balesetbiztosítás által nyújtandó ellátások vagy a magyar társadalombiztosítás által nyújtandó ellátások vonatkozásában

valamely harmadik állam állampolgáraira is érvényes (3. Cikkely).

6. Cikkely

A munkavállalók biztosítási kötelezettsége

A munkavállalók biztosítási kötelezettségére annak a szerződő államnak a jogszabályai vonatkoznak, amelynek felségterületén a foglalkoztatás történik; ezen rendelkezés akkor is érvényes, ha a munkaadó a másik szerződő állam felségterületén van.

7. Cikkely

Biztosítási kötelezettség kiküldetés esetén

Ha az egyik szerződő államban dolgozó munkavállalót munkaadója ezen munkaviszony keretében a másik szerződő államba küldi ki, hogy ott ezen munkaadó részére munkát végezzen, úgy erre a foglalkoztatásra a foglalkoztatás első 24 naptári hónapjában kizárólag az első szerződő állam biztosítási kötelezettségre vonatkozó jogszabályai érvényesek, mintha a munkavállalót még mindig ennek felségterületén foglalkoztatnák.

8. Cikkely

A tengerészek biztosítási kötelezettsége

(1) Az egyik szerződő állam lobogója alatt hajózó tengeri hajó fedélzetén foglalkoztatott személyekre az illető szerződő állam biztosítási kötelezettségről szóló jogszabályai vonatkoznak.

(2) Ha egy munkavállalót, akinek szokásos tartózkodási helye az egyik szerződő állam felségterületén van, munkaadója, amelynek székhelye az első szerződő állam felségterületén van, és aki nem tulajdonosa a hajónak, ideiglenes jelleggel olyan tengeri hajón foglalkoztat, amely a másik szerződő állam lobogója alatt hajózik, akkor rá a biztosítási kötelezettség tekintetében az első szerződő állam jogszabályai vonatkoznak, mintha ennek felségterületén foglalkoztatnák.

9. Cikkely

Más személyek biztosítási kötelezettsége

Jelen Egyezménynek a biztosítási kötelezettségről szóló rendelkezései megfelelően vonatkoznak azokra a személyekre, akik nem munkavállalók, viszont a jelen Egyezmény tárgyi hatálya (2. Cikkely 1. bekezdés) által érintett jogszabályok hatálya alá esnek.

10. Cikkely

A külképviseleteken és más közmunkáltatók által foglalkoztatottak biztosítási kötelezettsége

(1) Ha az egyik szerződő állam vagy e szerződő állam külképviseletének valamely tagja vagy alkalmazottja ugyanezen állam valamely állampolgárát a másik szerződő állam felségterületén foglalkoztatja, úgy a foglalkoztatás időtartamára a biztosítási kötelezettség tekintetében az első szerződő állam jogszabályai érvényesek, úgy, mintha ott foglalkoztatnák.

(2) Ha az 1. bekezdés szerinti munkavállaló szokásos tartózkodási helye a foglalkoztatás megkezdése előtt a foglalkoztatási országban volt, úgy a foglalkoztatás megkezdésétől számított hat hónapon belül nyilatkozhat arról, hogy a biztosítási kötelezettség tekintetében a foglalkoztatási ország jogszabályainak alkalmazását választja. Döntéséről tájékoztatnia kell munkaadóját. A választott jogszabályok a nyilatkozattétel napjától kezdve alkalmazandók.

(3) Az 1. és 2. bekezdés megfelelően vonatkozik azokra az ott megnevezett munkavállalókra is, akiket más közmunkáltatók foglalkoztatnak.

(4) Ha az egyik szerződő állam külképviselete olyan személyeket foglalkoztat, akikre a másik szerződő állam jogszabályai vonatkoznak, úgy a külképviseletnek a megnevezett jogszabályok szerint kell betartania a munkaadókra vonatkozó kötelezettségeket.

11. Cikkely

Kivételek a biztosítási kötelezettségről szóló rendelkezések alól

A munkaadó és a munkavállaló vagy valamely azonos elbírálás alá eső személy (9. Cikkely) kérésére a szerződő államok illetékes hatóságai vagy az általuk megnevezett szervek közös egyetértéssel eltérhetnek jelen Egyezménynek a biztosítási kötelezettségről szóló rendelkezéseitől, azzal a feltétellel, hogy az érintett személy továbbra is valamelyik szerződő állam jogszabályainak hatálya alatt marad vagy hatálya alá kerül. Ezzel kapcsolatosan figyelembe kell venni a foglalkoztatás jellegét és körülményeit.

12. Cikkely

Ellátások egybeesése

(1) Az egyik szerződő állam azon jogszabályai, amelyek más igényjogosultságok, más ellátások vagy egyéb jövedelmek egyidejű fennállása esetére kizárják vagy korlátozzák az igényjogosultságot vagy az ellátást, a másik szerződő állam jogszabályainak alkalmazásából adódó megfelelő tényállásokra is alkalmazandók. Ha ennek következtében mindkét ellátást korlátoznák, úgy az 1. mondatban megfogalmazott jogszabályok alkalmazása esetén a figyelembe veendő ellátások vagy jövedelmek, valamint az azokban előirányzott mértékek megfelezendőek.

(2) Az 1. bekezdés 1. mondata a II. rész 3. fejezetében megállapított azonos típusú nyugdíjak egybeesése esetén nem alkalmazható.

II. Rész

KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK

1. Fejezet

EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS

13. Cikkely

Biztosítási idők egybeszámítása

Az egyik szerződő állam jogszabályai szerinti biztosítási kötelezettség, az önkéntes biztosításhoz való jog, az ellátásra való igényjogosultság és a betegségi vagy anyasági ellátás időtartama tekintetében a két szerződő állam jogszabályai értelmében elért megfelelő biztosítási, foglalkoztatásban töltött és ellátási időket szükség esetén egybeszámítják, amennyiben azok nem egyazon időszakokra esnek.

14. Cikkely

Önkéntes biztosítás

(1) Ha valamely személy, aki az egyik szerződő állam jogszabályai szerint volt biztosítva, szokásos tartózkodási helyét a másik állam felségterületére helyezi át, úgy jogosult a biztosítást annak jogszabályai szerint önkéntesen folytatni. Ilyen esetben a kötelező biztosításból való kiválás ugyanúgy kezelendő, mint az önkéntes biztosításból való kiválás. A biztosítás

a Magyar Köztársaságban

amennyiben a magyar jogszabályok másként nem rendelkeznek, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál,

a Németországi Szövetségi Köztársaságban

amennyiben a német jogszabályok másként nem rendelkeznek, a biztosított által választandó betegségi biztosítónál folytatódik.

(2) Az 1. bekezdés megfelelően alkalmazandó azokra a személyekre, akik a biztosítás folytatására való jogosultságukat valamely más személy biztosításából származtatják.

15. Cikkely

A felségterületek azonos jogállása betegség és anyaság esetén

(1) A felségterületek azonos jogállásáról szóló rendelkezés (5. Cikkely) arra a személyre vonatkozik,

a) aki a biztosítási esemény bekövetkezése után a másik szerződő állam felségterületére tette át szokásos vagy ideiglenes tartózkodási helyét, de csak akkor, ha az illetékes teherviselő előzetesen hozzájárulását adta a tartózkodási hely áthelyezéséhez;

b) akinél a biztosítási esemény a másik szerződő állam felségterületén való ideiglenes tartózkodás idején következett be, de csak akkor, ha állapota miatt azonnali ellátást igényel;

c) akinél a biztosítási esemény a biztosításból való kiválása után következik be, de csak akkor, ha az illető személy azért ment a másik szerződő állam felségterületére, hogy ott egy neki felajánlott foglalkoztatást kezdjen meg.

(2) A tartózkodási hely áthelyezéséhez való hozzájárulás [1. bekezdés a) pont] utólag is megadható, ha az illető személy azt - menthető okok miatt - előzetesen nem kérte meg vagy nem tudta megkérni.

(3) Az 1. bekezdés értelmében azonnal szükséges ellátásnak minősül minden olyan ellátás, amely nem halasztható a lakóhelyre vagy a szokásos tartózkodási helyre való visszatérés időpontjáig. Az azonnali szükségesség eldöntése a tartózkodási hely szerinti teherviselőre tartozik.

(4) A felségterületek azonos jogállásáról szóló rendelkezés (5. Cikkely) nem érvényes mindaddig, ameddig valamely személy ellátásokat vehet igénybe annak a szerződő államnak a jogszabályai szerint, amelynek felségterületén szokásosan vagy ideiglenesen tartózkodik.

(5) Az 1. bekezdés a) és b) pontja, valamint a 2. bekezdés nem érvényes az anyasággal kapcsolatos ellátásokra.

16. Cikkely

A természetbeni ellátások teljesítése

(1) A felségterületek azonos jogállásáról szóló rendelkezés (5. Cikkely) alkalmazása esetén a természetbeni ellátásokat

a Magyar Köztársaságban

amennyiben más szerv nem illetékes, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak,

a Németországi Szövetségi Köztársaságban

az igényjogosult által a tartózkodási helyen választandó betegségi biztosítónak

kell nyújtania.

(2) A természetbeni ellátások nyújtása vonatkozásában a tartózkodási hely szerinti teherviselő számára mérvadó jogszabályok; az ellátások időtartamára, a figyelembe veendő hozzátartozók körére, valamint az ellátással kapcsolatos peres eljárásra nézve viszont az illetékes teherviselő számára mérvadó jogszabályok érvényesek.

(3) Végtagprotéziseket vagy más, komoly pénzügyi kihatással járó természetbeni ellátásokat, a feltétlenül sürgős eseteken kívül csak akkor nyújtanak, amennyiben ahhoz az illetékes teherviselő hozzájárul. Feltétlenül sürgős esetnek minősül, amikor az ellátás nem halasztható az érintett személy életének vagy egészségének komoly veszélyeztetése nélkül.

(4) Azok a személyek és szervek, amelyek az 1. bekezdésben megnevezett teherviselőkkel az azoknál biztosítottak és hozzátartozóik részére természetbeni ellátások nyújtására kötöttek szerződést, kötelesek a természetbeni ellátásokat a jelen Egyezmény személyi hatálya (3. bekezdés) által érintett személyek számára is teljesíteni, mégpedig ugyanolyan feltételek mellett, mintha azok a tartózkodási hely szerinti teherviselőknél lennének biztosítva (1. bekezdés), vagy ilyen biztosítottak hozzátartozói lennének, és mintha a szerződések ezekre a személyekre is kiterjednének.

17. Cikkely

Közeli hozzátartozók biztosítása

A felségterületek azonos elbírálásáról (5. Cikkely) szóló rendelkezés értelemszerűen vonatkozik a közeli hozzátartozók biztosítására.

18. Cikkely

A nyugdíjasok egészségbiztosítása

(1) Arra a személyre, aki mindkét szerződő állam nyugdíjbiztosításától nyugdíjat kap, vagy azt kérelmezte, az egészségbiztosítás tekintetében a 2. bekezdés érvényessége mellett azon szerződő államnak a nyugdíjasokra vonatkozó jogszabályai alkalmazandók, amelynek felségterületén az érintett személy szokásosan tartózkodik.

(2) Ha az 1. bekezdésben megnevezett kérelmező vagy nyugellátásban részesülő személy szokásos tartózkodási helyét a másik szerződő állam felségterületére helyezi át, akkor rá az egészségbiztosítás tekintetében a tartózkodási hely áthelyezését követő hónap végéig az első szerződő államnak a nyugdíjasok egészségbiztosítására vonatkozó jogszabályai alkalmazandók.

(3) Ha valamely személy csak az egyik szerződő állam nyugdíjbiztosításától kap nyugdíjat vagy csak egy nyugdíj folyósítását kérte, akkor a felségterületek azonos jogállásáról szóló rendelkezés (5. Cikkely) a biztosítási kötelezettség vonatkozásában a nyugdíjasok egészségbiztosításáról szóló jogszabályok szerint megfelelően alkalmazandó.

(4) Az 1-3. bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók mindaddig, amíg valamely személy foglalkoztatásából kifolyólag betegség vagy anyaság esetére annak az államnak a jogszabályai szerint van biztosítva, amelynek felségterületén szokásosan tartózkodik.

19. Cikkely

A természetbeni ellátások teljesítésével kapcsolatos költségek megtérítése

(1) Az illetékes teherviselő az adminisztratív költségek kivételével megtéríti a tartózkodási hely szerinti teherviselőnek a természetbeni ellátások teljesítése kapcsán (16. Cikkely) felmerült költségeket.

(2) Az illetékes hatóságok az érintett teherviselők javaslatára megállapodhatnak abban, hogy az elszámolási eljárás egyszerűsítése érdekében a felmerült költségeket minden esetben vagy az esetek bizonyos csoportjai esetében átalányösszegben térítik meg egymásnak.

2. Fejezet

BALESETBIZTOSÍTÁS

20. Cikkely

Üzemi balesetek (foglalkozási betegségek) figyelembevétele

(1) Ha az egyik szerződő állam jogszabályai előírják, hogy az üzemi baleset (foglalkozási betegség) következtében beállt keresőképesség-csökkenés fokának vagy az ellátásra való igényjogosultságnak a megállapításánál ezen jogszabályok értelmében más üzemi baleseteket (foglalkozási betegségeket) is figyelembe kell venni, akkor ez a másik szerződő állam jogszabályainak hatálya alá eső üzemi balesetekre (foglalkozási betegségekre) is úgy érvényes, mintha azok az első szerződő állam jogszabályainak hatálya alá esnének. A figyelembe veendő üzemi balesetekkel azonos elbírálás alá esnek azok az üzemi balesetek, amelyeket más előírások szerint balesetként vagy más térítést követelő esetként kell figyelembe venni.

(2) A biztosítási eseménnyel összefüggésben nyújtandó ellátás vonatkozásában illetékes teherviselő a keresőképességnek az üzemi baleset (foglalkozási betegség) következtében beállt azon csökkenése mértéke szerint állapítja meg az ellátást, amelyet a számára érvényes jogszabályok értelmében kell figyelembe vennie.

21. Cikkely

Az egészségre veszélyes foglalkozások figyelembevétele

(1) A valamely foglalkozási betegség alapján nyújtandó ellátásra vonatkozó igényjogosultság tekintetében az egyik szerződő állam teherviselője azokat a foglalkozásokat is figyelembe veszi, amelyek a kérdéses megbetegedés okozóiként (egészségre veszélyes foglalkozás) a másik szerződő állam jogszabályai szerint és jellegük folytán számításba jöhetnek. Ha ilyenkor az igényjogosultság mindkét szerződő állam jogszabályai szerint fennáll, akkor a természetbeni és pénzbeli ellátást a nyugdíj kivételével csak annak a szerződő államnak a jogszabályai értelmében és annak a teherviselőnek kell nyújtania, amelynek felségterületén a jogosult személy szokásosan tartózkodik. Amennyiben a nyugdíjra való igényjogosultság az egyik szerződő állam jogszabályai értelmében fennáll, úgy a teherviselőnek csak az egészséget veszélyeztető foglalkozás saját szerződő állam jogszabályai szerinti gyakorlásának időtartama, valamint az egészséget veszélyeztető foglalkozás mindkét szerződő állam jogszabályai szerinti gyakorlása időtartama közötti aránynak megfelelő részt kell folyósítania.

(2) Állapotrosszabbodás esetén az 1. bekezdés érvényes az ellátás állapotrosszabbodás miatti újbóli megállapítására is. Amennyiben ez egy újabb egészséget veszélyeztető foglalkoztatás miatt következik be, akkor az állapotrosszabbodás miatti nyugdíjra való igényjogosultság csak azon szerződő állam jogszabályai szerint áll fenn, amelynek jogszabályai szerint ezt a foglalkozást gyakorolták.

(3) Az 1. és 2. bekezdés a hátramaradt hozzátartozók részére folyósítandó ellátásokra is érvényes.

22. Cikkely

A felségterületek azonos elbírálása a balesetbiztosítás tekintetében

(1) A felségterületek azonos elbírálásáról szóló rendelkezés (5. Cikkely) a természetbeni ellátások tekintetében olyan személyre érvényes, aki a gyógykezelés időtartama alatt szokásos vagy ideiglenes tartózkodási helyét a másik szerződő állam felségterületére helyezte át, de csak akkor, ha ehhez az illetékes teherviselő előzetesen hozzájárult.

(2) Az 1. bekezdés szerinti hozzájárulás utólag is megadható, ha az illető személy azt menthető okok miatt nem kérte meg vagy nem tudta megkérni.

23. Cikkely

A természetbeni ellátások teljesítése

(1) Amennyiben az egyik szerződő állam teherviselőjének a másik szerződő állam területén valamely személy számára természetbeni ellátásokat kell nyújtania, úgy ezt a tartózkodási hely szerinti teherviselőnek kell nyújtania:

a Magyar Köztársaságban

amennyiben más szerv nem illetékes, a Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak,

a Németországi Szövetségi Köztársaságban

a német balesetbiztosítás azon képviselőjének, amely illetékes lenne, ha az ellátásra való jogosultságot a német jogszabályok szerint kellene elbírálni, vagy a balesetbiztosítás azon teherviselőjének, amelyet a német összekötő szerv kijelöl.

(2) A természetbeni ellátások teljesítése tekintetében a tartózkodási hely szerinti teherviselőre vonatkozó jogszabályok mérvadók.

(3) A 16. Cikkely 3. és 4. bekezdése megfelelően érvényes.

24. Cikkely

A természetbeni ellátások teljesítéséből adódó költségek megtérítése

(1) Az illetékes teherviselő az adminisztrációs költségek kivételével megtéríti a természetbeni ellátások teljesítésére (23. Cikkely) az egyes esetekben ténylegesen fordított összeget a tartózkodási hely szerinti teherviselőnek.

(2) Az illetékes hatóságok az érintett teherviselők javaslatára megállapodhatnak abban, hogy az elszámolási eljárás egyszerűsítése érdekében a felmerült költségeket minden esetben vagy az esetek bizonyos csoportjainál átalányösszegben térítik meg egymásnak.

3. Fejezet

NYUGDÍJBIZTOSÍTÁS

25. Cikkely

A biztosítási idők egybeszámítása és a nyugdíj megállapítása

(1) Az alkalmazandó jogszabályok szerinti igényjogosultsághoz azok a biztosítási idők is figyelembe veendők, amelyek a másik szerződő állam jogszabályai szerint az igényjogosultság szempontjából beszámíthatók és nem egyazon időszakra esnek.

(2) Amennyiben az ellátásra való jogosultsághoz meghatározott biztosítási idők szükségesek, akkor ezeknél csak a másik szerződő állam jogszabályai szerinti összehasonlítható biztosítási időket veszik figyelembe.

(3) A beszámítandó biztosítási időknek a mértékére a másik szerződő állam azon jogszabályai mérvadók, amelyek szerint azokat megszerezték.

(4) A jelen Egyezményből nem következik a nyugdíjra való igényjogosultság az egyik szerződő állam jogszabályai szerint, ha a biztosított nem szerzett meg egy ezen jogszabályok szerinti minimális biztosítási időt, és csak a megszerzett biztosítási idő alapján nem áll fenn a nyugdíjjogosultság. A német jogszabályok alkalmazása esetén ez a minimális biztosítási idő 6 hónap, a magyar jogszabályok alkalmazása esetén 180 nap.

(5) Amennyiben jelen Egyezmény másként nem rendelkezik, úgy a nyugdíj az illető szerződő állam alkalmazandó jogszabályai szerint állapítandó meg.

26. Cikkely

A német teherviselőre vonatkozó különleges rendelkezések

(1) A személyes megváltási pontérték megállapításának alapját a német jogszabályok szerint megállapított megváltási pontértékek képezik.

(2) A biztosítási idők egybeszámításáról szóló rendelkezés (25. Cikkely 1. bekezdés) megfelelően érvényes azokra az ellátásokra, amelyek nyújtásáról a teherviselő a német jogszabályok értelmében saját mérlegelése szerint dönt.

(3) Amennyiben a német jogszabályok az igényjogosultságot meghatározott biztosítási időknek egy meghatározott időszakon belül történő megszerzése feltételéhez kötik, továbbá, ha a szabályok azt is előírják, hogy ez az időszak bizonyos tényállások vagy biztosítási idők folytán meghosszabbodik, úgy a meghosszabbodás szempontjából a másik szerződő állam jogszabályai szerinti biztosítási időket vagy a másik szerződő államban létrejött összehasonlítható tényállásokat is figyelembe kell venni. Összehasonlítható tényállások alatt olyan időszakok értendők, amikor a Magyar Köztársaság jogszabályai szerint rokkantsági vagy öregségi nyugdíjat vagy betegség, munkanélküliség vagy üzemi baleset miatt (járadék kivételével) ellátásokat folyósítottak, valamint a gyermeknevelési idők a Magyar Köztársaságban.

(4) A biztosítási idők egybeszámításáról szóló rendelkezés (25. Cikkely 1. bekezdés) értelmében figyelembe veendő biztosítási időket csak a tényleges idő mértékében kell figyelembe venni.

27. Cikkely

A magyar teherviselőre vonatkozó különleges rendelkezések

(1) Az öregségi, a rokkantsági, a baleseti rokkantsági és a hátramaradt hozzátartozói nyugdíj mértékét a magyar jogszabályok szerint és kizárólag a magyar biztosítási idők figyelembevételével állapítják meg.

(2) Ha egy személy csak a 25. Cikkely (1) bekezdés figyelembevételével rendelkezik a magyar jogszabályok szerinti nyugdíjra való jogosultsággal, úgy a magyar teherviselő kiszámítja a nyugdíj azon összegét, amelyet viselnie kellene, ha a nyugdíj kiszámításánál a mindkét szerződő állam jogszabályai szerint megszerzett biztosítási időket kellene figyelembe vennie. Ezen teherviselő az első mondat szerint kiszámított nyugdíjnak azon részét nyújtja, amely a magyar jogszabályok szerint megszerzett biztosítási időknek a mindkét szerződő állam jogszabályai szerint szerzett összes biztosítási időkhöz viszonyított arányának megfelel.

(3) Ha a kérelmező azért nem rendelkezik a nyugdíj kiszámításához szükséges - a magyar jogszabályokban meghatározott időtartamra vonatkozó - keresettel, mert a magyar biztosításban töltött ideje annál rövidebb, nyugdíját az általa Magyarországon utoljára betöltött munkakörre irányadó, a nyugdíj megállapítását megelőző évben érvényes szakmai átlagkereset alapján kell kiszámítani.

III. Rész

VEGYES RENDELKEZÉSEK

1. Fejezet

HIVATALI SEGÉLY ÉS JOGSEGÉLY

28. Cikkely

Hivatali segély, jogsegély és orvosi vizsgálat

(1) A szerződő államok teherviselői, a teherviselők szövetségei és hatóságai a jelen Egyezmény tárgyi hatálya által érintett jogszabályok (2. Cikkely 1. bekezdés) és a jelen Egyezmény végrehajtásában kölcsönös segítséget nyújtanak egymásnak, mintha a számukra érvényes jogszabályokat alkalmaznák. A szerződő államok bíróságai közötti kölcsönös jogsegély vonatkozásában az első mondat megfelelően érvényes. A segítségnyújtás térítésmentes. A készpénzben felmerülő kiadások viszont a postai költségek kivételével megtérítendők.

(2) Az 1. bekezdés 1. mondata az orvosi vizsgálatokra is vonatkozik. A vizsgálatok költségeit, az utazási költségeket, a jövedelemkiesést, a megfigyelés céljából történő beutalás költségeit és az egyéb készpénzes kiadásokat a postai költségek kivételével a megkereső szervnek kell megtérítenie. Ha az orvosi vizsgálat mindkét szerződő ország illetékes teherviselőjének érdekében áll, úgy a költségeket nem térítik meg.

29. Cikkely

A végrehajtható döntések és az okiratok elismerése

(1) Az egyik szerződő állam bíróságainak végrehajtható döntéseit, valamint teherviselőinek vagy hatóságainak a társadalombiztosítással kapcsolatos járulékokra és egyéb követelésekre vonatkozó végrehajtható okiratait a másik szerződő államban elismerik.

(2) Az elismerés csak akkor tagadható meg, ha az ellentmond azon szerződő állam közrendjének (ordre public), amelyben valamely határozatot vagy okiratot el kellene ismerni.

(3) Az 1. bekezdés szerint elismert végrehajtható döntéseket és okiratokat a másik szerződő államban végrehajtják. A végrehajtási eljárás lefolytatása azon szerződő államnak a végrehajtásra vonatkozó hatályos jogszabályai értelmében történik, amelynek felségterületén az ezen államban kibocsátott megfelelő határozatok és okiratok végrehajtására sor kerül. A döntések vagy okiratok kiadmányozott példányán feltüntetendő a végrehajthatóságot igazoló záradék (végrehajtási záradék).

(4) A teherviselőknek járulékfizetési hátralékokkal összefüggésben az egyik szerződő állam felségterületén támasztott követelései a másik szerződő állam felségterületén lefolytatandó végrehajtási, valamint csőd- és egyezségi, felszámolási és végelszámolási eljárások során az illető állam felségterületén támasztott megfelelő követelésekkel azonos módon veendők figyelembe.

30. Cikkely

A teherviselő kártérítési igényei harmadik féllel szemben

(1) Ha valamely személy, aki az egyik szerződő állam jogszabályai szerint olyan kárból kifolyólag kapott ellátást, amely a másik szerződő állam felségterületén keletkezett, és annak jogszabályai szerint valamely harmadik féllel szemben kártérítésre jogosult, úgy ez a kártérítési igény az első szerződő állam teherviselőjére száll át, a rá vonatkozó jogszabályok szerint. A másik szerződő állam elismeri ezt az átszállást.

(2) Ha az egyik szerződő állam teherviselője a rá vonatkozó jogszabályok értelmében valamely harmadik féllel szemben eredeti térítési jogosultsággal bír, úgy a másik szerződő állam ezt az igényt elismeri.

(3) Ha az egyazon káreset kapcsán hasonló jellegű ellátásokból mind az egyik szerződő állam teherviselőjének, mind a másik szerződő állam teherviselőjének kártérítési igénye van, úgy az egyik szerződő állam teherviselője a másik szerződő állam teherviselőjének kérésére annak megtérítési igényét is érvényesíti. A harmadik fél mentesítő hatállyal az egyik vagy a másik teherviselő javára történő fizetés útján mindkét teherviselő megtérítési igényét kielégítheti. A teherviselők az általuk folyósítandó ellátások arányában tartoznak elszámolni egymással.

(4) Amennyiben valamely személy kártérítési igénye társadalombiztosítási járulékokra vonatkozó kártérítési igényt tartalmaz, úgy ez a kártérítési igény is az első szerződő állam ellátást nyújtó teherviselőjére száll át, a rá vonatkozó jogszabályok szerint.

31. Cikkely

Illetékek és mentesítés a hitelesítési kötelezettség alól

(1) Az egyik szerződő állam jogszabályai értelmében az ezen jogszabályok alkalmazásával összefüggésben bemutatandó ügyiratokra vagy okiratokra vonatkozó illetékmentesség vagy illetékkedvezmény, beleértve a konzuli illetékeket vagy egyéb költségeket, a másik szerződő államnak a jelen Egyezmény tárgyi hatálya (2. Cikkely 1. bekezdés) által érintett jogszabályai alkalmazásával összefüggésben bemutatandó megfelelő ügyiratokra és okiratokra is kiterjed.

(2) A jelen Egyezmény vagy az egyik szerződő államnak a jelen Egyezmény tárgyi hatálya (2. Cikkely 1. bekezdés) által érintett jogszabályai alkalmazásával összefüggésben bemutatandó okiratokat a másik szerződő állam szerveivel szemben történő felhasználás céljára nem szükséges hitelesíteni vagy más hasonló formaságoknak alávetni.

32. Cikkely

Kézbesítés és az érintkezés nyelvei

(1) A szerződő államok teherviselői, teherviselőinek szövetségei, hatóságai és bíróságai a jelen Egyezmény és az annak tárgyi hatálya által érintett jogszabályok (2. Cikkely 1. bekezdés) végrehajtása során saját hivatalos nyelvükön közvetlenül érintkezhetnek egymással, az érintett személyekkel és azok képviselőivel. A tolmácsok igénybevételére vonatkozó jogszabályokat ez a rendelkezés nem érinti.

(2) A szerződő államok teherviselői, teherviselőinek szövetségei, hatóságai és bíróságai beadványokat és okiratokat nem utasíthatnak vissza azért, mert azok a másik szerződő állam hivatalos nyelvén készültek.

(3) Az ítéletek, határozatok és egyéb ügyiratok tértivevényes ajánlott levélben közvetlenül megküldhetők a másik szerződő állam felségterületén tartózkodó személynek. Ez a háború áldozatainak ellátásáról szóló német törvény, valamint az ezen törvény megfelelő alkalmazhatóságát kimondó törvények végrehajtása kapcsán kibocsátott ítéletekre, határozatokra és egyéb kézbesítendő ügyiratokra is vonatkozik.

33. Cikkely

A kérelmek azonos elbírálása

(1) Ha az egyik szerződő állam jogszabályai szerinti ellátásra vonatkozó kérelmet a másik szerződő államnak egy olyan szervénél nyújtották be, amely a rá vonatkozó jogszabályok szerint jogosult a megfelelő ellátás folyósítása iránti kérelem átvételére, akkor a kérelem úgy tekintendő, mintha ezt az illetékes teherviselőnél nyújtották volna be. Ez az egyéb kérelmekre, valamint nyilatkozatokra és jogorvoslatokra is megfelelően vonatkozik.

(2) Az egyik szerződő állam azon szervének, amelynél a kérelmet, nyilatkozatot és jogorvoslatot benyújtották, haladéktalanul továbbítania kell azt a másik szerződő állam illetékes szervéhez.

(3) Az egyik szerződő állam jogszabályai szerint folyósítandó ellátás iránti kérelem a másik szerződő állam jogszabályai szerint folyósítandó ellátás iránti kérelemnek is minősül. Ez a rendelkezés nem érvényes akkor, ha a kérelmező kifejezetten kéri, hogy a másik szerződő állam jogszabályai szerint megszerzett, öregkori ellátásra vonatkozó igényjogosultság megállapítását halasszák el.

34. Cikkely

A külképviseletek képviseleti joga

Az egyik szerződő államnak a másik szerződő állam felségterületén működő külképviseletei az első szerződő állam állampolgárai jogainak biztosítása és fenntartása céljából a jogosultak kérésére külön felhatalmazás nélkül jogosultak megtenni a szükséges lépéseket. Az állampolgárok érdekében főleg a másik szerződő állam teherviselőinél, teherviselőik szövetségeinél, hatóságainál és bíróságainál járhatnak el, kérelmeket nyújthatnak be, nyilatkozatokat tehetnek, vagy jogorvoslatért folyamodhatnak.

35. Cikkely

Adatvédelem

(1) Amennyiben a jelen Egyezmény alapján belső állami jogszabályok szerint személyes jellegű adatok közlésére kerül sor, úgy az illető szerződő államban érvényes jogszabályok figyelembevétele mellett az alábbi rendelkezések érvényesek:

a) Az adatokat a fogadó államban a jelen Egyezmény és az annak hatálya alá eső jogszabályok végrehajtása céljából az Egyezmény szerint erre jogosult szerveknek szabad továbbadni. A fogadó állam az adatokat ilyen célra feldolgozhatja és felhasználhatja. Az adatoknak a fogadó államban más szervek részére való továbbadása vagy az adatoknak a fogadó államban más célra való felhasználása a fogadó állam jogszabályai keretében akkor megengedett, amennyiben ez a társadalombiztosítás céljait szolgálja, beleértve az ezzel összefüggő bírósági eljárásokat is. Egyébként az adatokat más szervek részére csak az adatszolgáltató szerv előzetes engedélyével szabad továbbadni.

b) A fogadó szerv egyedi esetekben megkeresés alapján tájékoztatja az adatszolgáltató szervet az átadott adatok felhasználásáról és az ezáltal elért eredményekről.

c) Az adatszolgáltató szerv köteles figyelemmel lenni a közlendő adatok helyességére, valamint azoknak az adatszolgáltatással követett cél szempontjából való szükségességére és arányosságára. Ilyen esetben figyelembe kell venni az illető állam mindenkori belső jogszabályai szerint érvényes adatszolgáltatási tilalmakat. Amennyiben kiderül, hogy a közölt adatok hibásak, vagy hogy olyan adatokat közöltek, amelyeket az adatszolgáltató állam jogszabályai szerint nem lett volna szabad közölni, úgy erről haladéktalanul értesíteni kell a fogadó szervet. A fogadó szerv köteles az adatokat helyesbíteni, vagy törölni.

d) Az érintett személyt - annak kérelmére - tájékoztatni kell a személyével kapcsolatban közölt információkról és azok tervezett felhasználásának a céljáról. Egyébként az érintett személy jogai a személyéről meglévő információkról való tájékoztatási kötelezettség tekintetében annak a szerződő államnak a belső jogszabályaihoz igazodnak, amelyeknek valamely szervétől a tájékoztatást kérik.

e) Ha az egyik szerződő állam valamely szerve a jelen Egyezmény alapján személyes jellegű adatokat szolgáltatott, úgy a másik szerződő állam fogadó szerve a nemzeti jog által előírt felelősségvállalása keretében nem hivatkozhat a sértettel szemben mentségként arra, hogy a közölt adatok helytelenek voltak. Amennyiben a fogadó szerv egy olyan kár miatt fizet kártérítést, amely a helytelenül közölt adatok felhasználása által következett be, úgy az adatszolgáltató szerv teljes összegben megtéríti a fogadó szervnek a kártérítésre fordított összeget.

f) Amennyiben már nem szükségesek azon cél érdekében, amiért közölték őket, vagy ha abból lehet kiindulni, hogy az adatok törlése nem sérti az érintett személy jogos érdekeit a társadalombiztosítás területén, az átadott személyi adatokat törölni kell.

g) A személyes jellegű adatok átadását, illetve átvételét az átadó és a fogadó szerv köteles rögzíteni.

h) Az átadó és a fogadó szerv köteles gondoskodni az átadott személyes jellegű adatok hatékony védelméről, illetéktelen hozzáférés, valamint jogtalan megváltoztatás és az illetéktelen nyilvánosságra hozatal ellen.

(2) Az 1. bekezdés rendelkezései megfelelően érvényesek a vállalati és az üzleti titkokra is.

2. Fejezet

AZ EGYEZMÉNY VÉGREHAJTÁSA ÉS ÉRTELMEZÉSE

36. Cikkely

Végrehajtási megállapodások és összekötő szervek

(1) A kormányok vagy az illetékes hatóságok a jelen Egyezmény végrehajtásához szükséges megállapodásokat köthetnek. Az illetékes hatóságok kölcsönösen tájékoztatják egymást a rájuk vonatkozó, a jelen Egyezmény tárgyi hatálya által érintett jogszabályok (2. Cikkely 1. bekezdés) módosításáról és kiegészítéséről.

(2) A szerződő államok a jelen Egyezmény végrehajtására az alábbi összekötő szerveket jelölik ki:

a Magyar Köztársaságban

az egészségbiztosításra és baleseti egészségbiztosításra az Országos Egészségbiztosítási Pénztár,

a nyugdíjbiztosításra és baleseti nyugdíjbiztosításra

az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság;

a Németországi Szövetségi Köztársaságban

a betegségbiztosításra

a Deutsche Verbindungsstelle, Krankenversicherung-Ausland, Bonn,

a balesetbiztosításra

a Hauptverband der gewerblichen Berufsgenossenschaften e. V., Sankt Augustin,

a munkások nyugdíjbiztosítására

a Landesversicherungsanstalt Thüringen, Erfurt,

az alkalmazottak nyugdíjbiztosítására

a Bundesversicherungsanstalt für Angestellte, Berlin,

a bányászok nyugdíjbiztosítására

a Bundesknappschaft, Bochum,

a kohászok kiegészítő biztosítására

a Landesversicherungsanstalt für das Saarland, Saarbrücken.

(3) Ha a német jogszabályok már eleve nem így rendelkeznek, úgy a munkások nyugdíjbiztosításán belül mindenfajta eljárásban, beleértve az ellátások megállapítását és folyósítását is, az ezen biztosítás részére felállított összekötő szerv az illetékes, amennyiben

a) a magyar és a német jogszabályok szerint megszerzett, vagy beszámítható biztosítási időkről van szó, vagy

b) a Magyar Köztársaság területén megszerzett egyéb időket az idegen nyugdíjakról szóló német jogszabályok szerint kell beszámítani, vagy

c) a jogosult szokásos tartózkodási helye a Magyar Köztársaság felségterületén van, vagy

d) a jogosultnak mint magyar állampolgárnak a szokásos tartózkodási helye a szerződő államok felségterületén kívül van.

Ez a rehabilitációt szolgáló ellátásokra csak akkor érvényes, ha a folyamatban lévő nyugdíjazás keretében történtek.

(4) Ez nem érinti a Vasutasok Biztosító Intézetének és a Tengerész Pénztárnak a német jogszabályok szerinti illetékességét.

(5) Az összekötő szervek és a 4. bekezdésben felsorolt német teherviselők az 1. bekezdés érintetlenül hagyásával jogosultak, hogy az illetékes hatóságok bevonásával saját illetékességi területükön belül megállapodjanak az Egyezmény végrehajtásához szükséges és célszerű intézkedésekben, beleértve a pénzbeli ellátások megtérítésével és folyósításával kapcsolatos eljárást.

37. Cikkely

Pénznem és átszámítási árfolyamok

Az egyik szerződő állam teherviselője által egy a másik szerződő állam felségterületén tartózkodó személy részére teljesítendő pénzbeli ellátások mentesítő hatállyal ennek az államnak a pénznemében nyújthatók. A teherviselő és a jogosult közötti viszony tekintetében az átszámítás azon az árfolyamon történik, amely a pénzbeli ellátás átutalására megállapított napon érvényben volt. Ha az egyik teherviselőnek a másik szerződő állam teherviselője részére kifizetéseket kell teljesítenie, úgy azokat a második szerződő állam pénznemében kell teljesítenie. Ha valamely teherviselőnek a 29. és 30. Cikkely szerinti esetekben a másik szerződő állam teherviselője javára kifizetéseket kell teljesítenie, úgy ezeket az első szerződő állam pénznemében kell teljesítenie.

38. Cikkely

Térítési kötelezettségek

(1) Ha az egyik szerződő állam teherviselője jogtalanul folyósított pénzbeli ellátást, úgy a jogtalanul folyósított összeg a másik szerződő állam jogszabályai szerint folyósított megfelelő ellátásból az illető teherviselő javára levonható.

(2) Ha az egyik szerződő állam betegségi vagy balesetbiztosításának valamely teherviselője egy igényjogosultnak nagyobb összeget folyósított, mint amire az ellátások egybeeséséről szóló rendelkezések értelmében (12. Cikkely) jogosult lett volna, akkor a túlfizetést úgy kell kezelni, mint a másik szerződő államnak a nyugdíj folyósítására kötelezett teherviselője által teljesített előleget és azt le kell vonni az első szerződő állam teherviselője javára. Ha abban az államban, ahol a jogosult lakik, a nyugdíjbiztosítás valamely összekötő szervén keresztül utólag nyugdíjat kell folyósítani, úgy a kifizetéssel megbízott összekötő szerv az arra érvényes feltételek mellett és keretek között levonja a túlfizetést a betegségi vagy balesetbiztosítás teherviselője javára.

39. Cikkely

A vitás kérdések rendezése

(1) A két szerződő állam között a jelen Egyezmény értelmezése vagy alkalmazása kapcsán felmerülő vitás kérdések lehetőleg az illetékes hatóságok útján rendezendők.

(2) Ha valamely vitás kérdés így nem rendezhető, úgy azt az egyik szerződő állam követelésére döntőbíróság elé terjesztik.

(3) A döntőbíróságot esetenként hozzák létre oly módon, hogy mindkét szerződő állam kirendel egy-egy tagot, akik egymás között megállapodnak az elnök személyéről, aki valamely harmadik állam állampolgára, és akit a két szerződő állam kormányai neveznek ki. A tagokat két hónapon belül, az elnököt pedig három hónapon belül kell kinevezni, attól számítva, miután az egyik szerződő állam értesítette a másik szerződő államot arról, hogy a vitás kérdést döntőbíróság elé kívánja terjeszteni.

(4) Amennyiben a 3. bekezdésben megjelölt határidőket nem tartják be, úgy egyéb megállapodás hiányában mindkét szerződő állam kérheti az Emberi Jogok Európai Bírósága elnökét, hogy eszközölje a szükséges kinevezéseket. Ha az elnök az egyik szerződő állam állampolgára, vagy valamilyen egyéb oknál fogva nem tud eleget tenni a felkérésnek, úgy a kinevezéseket az elnökhelyettesnek kell eszközölnie. Ha az elnökhelyettes is az egyik szerződő állam állampolgára, vagy ő is akadályoztatva van, úgy a kinevezések eszközlésére a Bíróságnak azt a rangja szerint őt követő tagját kell felkérni, aki nem állampolgára egyik szerződő államnak sem.

(5) A választottbíróság a szerződő államok között fennálló szerződések és az általános nemzetközi jog alapján szavazattöbbséggel hozza meg döntéseit. Döntései kötelező érvényűek. Az általa kinevezett tag költségeit, valamint a döntőbíróság előtti képviseletével kapcsolatos költségeket mindegyik szerződő állam maga viseli. Az elnök költségeit, valamint az egyéb költségeket a szerződő államok azonos arányban viselik. A döntőbíróság egyebekben maga alkotja meg eljárási szabályait.

IV. Rész

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

40. Cikkely

Igényjogosultságok a jelen Egyezmény alapján

(1) A jelen Egyezmény nem adja meg az ellátásra való jogosultságot

a) hatálybalépése előtti időszakra,

b) olyan esetekben, amelyekre a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Német Demokratikus Köztársaság Kormánya között a szociálpolitika területén való együttműködésről 1960. január 30-án megkötött egyezmény mindkét szerződő állam számára tovább alkalmazandó.

(2) Jelen Egyezmény alkalmazása során figyelembe kell venni a hatálybalépése előtt a szerződő államok jogszabályai szerint fennállott jogilag jelentős körülményeket is.

(3) Korábbi egyedi esetekben hozott döntések a jelen Egyezmény alkalmazását nem akadályozzák.

(4) Ha a jelen Egyezmény alapján, annak hatálybalépésétől számított 12 hónapon belül olyan nyugdíj megállapítása iránti kérelmet nyújtanak be, amelyre csak a jelen Egyezmény figyelembevételével áll fenn igényjogosultság, úgy a nyugdíj folyósítása azzal a naptári hónappal kezdődik, amelynek kezdetén az ezen igényjogosultsághoz szükséges feltételek teljesültek, legkorábban azonban az Egyezmény hatálybalépésével.

(5) A jelen Egyezmény hatálybalépése előtt megállapított nyugdíjak

- kérelemre - újra megállapíthatók, ha kizárólag a jelen Egyezmény előírásaiból kifolyólag valamely változás adódik.

(6) Ha az 5. bekezdés szerinti újramegállapítás eredményeként nyugdíj nem lenne megállapítható, vagy annak összege a jelen Egyezmény hatálybalépése előtti időszakban utoljára folyósított nyugdíj összegénél alacsonyabb lenne, úgy a nyugdíj továbbra is az eddigi összegben folyósítandó.

41. Cikkely

Zárójegyzőkönyv

A mellékelt Zárójegyzőkönyv a jelen Egyezmény részét képezi.

42. Cikkely

Megerősítés

(1) Jelen Egyezményt meg kell erősíteni; a megerősítő okmányokat a lehető leghamarabb Bonnban kicserélik.

(2) Jelen Egyezmény a megerősítő okiratok kicserélése hónapját követő második hónap első napján lép hatályba.

43. Cikkely

Az Egyezmény időbeli hatálya

(1) A jelen Egyezmény határozatlan időre köttetik. Mindkét szerződő állam jogosult az Egyezményt bármely naptári év végére három hónapos határidővel diplomáciai úton írásban felmondani.

(2) Ha az Egyezményt felmondás miatt hatályon kívül helyezik, úgy annak rendelkezései az addig megszerzett ellátásra való igényjogosultságok tekintetében továbbra is érvényben maradnak. Az olyan korlátozó jogszabályok, amelyek a külföldön való tartózkodás miatt valamely igény kizárásáról, vagy az ellátások szüneteltetéséről, vagy megvonásáról rendelkeznek, ezen igények vonatkozásában figyelmen kívül hagyandók.

Ennek hiteléül a Szerződő Felek kellő felelősséggel felruházott meghatalmazottai a jelen Egyezményt aláírták és pecsétjükkel ellátták.

Készült Budapesten, 1998. május 2-án két eredeti példányban, magyar és német nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles

A Magyar Köztársaság Kormánya nevében

A Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya nevében

Zárójegyzőkönyv a Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a szociális biztonságról 1998. május 2-án kötött egyezményhez

A Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a szociális biztonságról a mai napon kötött egyezmény aláírása alkalmából a két szerződő állam meghatalmazottai kijelentik, hogy egyetértés uralkodik az alábbiakban:

1. Az egyezmény 2. Cikkelyéhez:

a) A Németországi Szövetségi Köztársaságban fennálló kohász kiegészítő biztosítás és a mezőgazdasági gazdálkodók öregségi biztosítása tekintetében a nyugdíjbiztosításra vonatkozó különleges rendelkezések (II. Rész, 3. Fejezet) nem érvényesek.

b) Az egyik szerződő államnak valamely harmadik állammal kötött kétoldalú megállapodásai, amelyek szerint ezen szerződő állam a harmadik államban eltöltött biztosítási időket az ellátás megállapításánál figyelembe veszi, amennyiben az érintett személynek ott van a lakóhelye, nem tekintendők biztosítási terhekre vonatkozó szabályozásoknak.

2. Az egyezmény 3. Cikkelyéhez:

A Németországi Szövetségi Köztársaság vonatkozásában

a) az 1954. szeptember 28-i, a hontalanok jogállásáról szóló megállapodás értelmében vett hontalanok közvetlenül érintett személyek,

b) az egyéb személyek azon jogaik tekintetében, amelyeket valamely hontalantól származtatnak, közvetve érintett személyek.

3. Az egyezmény 4. Cikkelyéhez:

a) Az egyezmény nem érinti a két szerződő állam által kötött más államközi megállapodásokban lefektetett, a biztosítási teherviselésre vonatkozó szabályozásokat.

b) Az egyezmény nem érinti a szerződő államok azon jogszabályait, amelyek a biztosítottaknak és a munkaadóknak a teherviselők önkormányzati szerveiben és szövetségeiben, valamint a szociális biztonságra vonatkozó joggyakorlat terén való együttműködését szavatolják.

c) Azok a magyar állampolgárok, akiknek a szokásos tartózkodási helye a Németországi Szövetségi Köztársaság felségterületén kívül van, jogosultak önkéntes biztosítást kötni a német nyugdíjbiztosításban, ha annak legalább 60 hónapon keresztül ténylegesen befizették a járulékot; ez a rendelkezés nem érinti az államon belüli kedvezőbb szabályozásokat. Ez vonatkozik az egyezmény 3. Cikkelyének 2. pontjában és jelen Zárójegyzőkönyv 2. pontjának a) pontjában említett menekültekre és hontalanokra is, akiknek szokásos tartózkodási helye a Magyar Köztársaság felségterületén van.

4. Az egyezmény 5. Cikkelyéhez:

a) Azokra a személyekre, akiknek szokásos tartózkodási helye a Magyar Köztársaság felségterületén van, a felségterületek azonos elbírálásáról szóló rendelkezés (5. Cikkely) a német jogszabályok szerinti csökkent keresőképességből származó nyugdíj vonatkozásában csak akkor érvényes, ha az igényjogosultság a német munkaerőpiaci helyzettől függetlenül fennáll.

b) Az egyezmény nem érinti azokat a német jogszabályokat, amelyek olyan üzemi balesetekből (foglalkozási betegségekből) származó ellátásokat szabályoznak, amelyek nem a Németországi Szövetségi Köztársaság felségterületén következtek be, valamint azokat, amelyek olyan biztosítási időkből eredő ellátásokat szabályoznak, amelyeket nem a Németországi Szövetségi Köztársaság felségterületén szereztek.

c) A nyugdíjbiztosítás teherviselője által rehabilitáció céljából nyújtott ellátásokra vonatkozó német jogszabályokat az egyezmény nem érinti.

d) Az egyezmény nem érinti azokat a német jogszabályokat, amelyek a nyugdíjbiztosítás által nyújtott ellátások szüneteltetését írják elő olyan személyek esetében, akik külföldön való tartózkodás révén kibújnak az ellenük folyó büntetőeljárás alól.

e) Az 5., 15., 16., 22. és a 23. Cikkelyek nem alkalmazandók azon munkavállalók egészségbiztosítási és balesetbiztosítási természetbeni ellátásaira, akik a szerződő államok kormányai között a magyarországi székhelyű vállalatok magyar munkavállalóinak foglalkoztatás céljából való kiküldetéséről kötött megállapodás értelmében vállalkozási szerződések alapján dolgoznak a Németországi Szövetségi Köztársaságban.

5. Az egyezmény 6. Cikkelyétől a 11. Cikkelyig és a 18. Cikkely 2. bekezdéséhez:

a) Ha valamely személyre az egyezménynek a biztosítási kötelezettségről szóló rendelkezései szerint

- a német jogszabályok vonatkoznak, úgy erre és munkaadójára a munkanélküli biztosítással és az ápolási biztosítással kapcsolatos biztosítási kötelezettségről szóló német jogszabályok is alkalmazandók;

- a magyar jogszabályok vonatkoznak, úgy erre és munkaadójára a munkanélküli ellátásról szóló magyar jogszabályok is alkalmazandók.

b) A kiküldött munkavállalók munkaadói a munkavédelem, a balesetvédelem és a foglalkozás-egészségügy területén kötelesek együttműködni azon államnak e területeken illetékes teherviselőivel és szervezeteivel, ahol a munkavállalót foglalkoztatják. A további belső jogszabályokat ezen szakasz nem érinti.

6. Az egyezmény 7. Cikkelyéhez:

Azon személyek esetében, akik az egyezmény hatálybalépésének napján már kiküldetésben vannak, a megállapított határidő ezzel a nappal kezdődik.

7. Az egyezmény 9. Cikkelyéhez:

A baleseti biztosítás vonatkozásában a külföldön történő segítségnyújtással és más, a foglalkoztatástól független intézkedésekkel kapcsolatos biztosítási védelemről szóló német jogszabályokat ez a rendelkezés nem érinti. Ha mindkét szerződő ország jogszabályai szerint fennáll az igényjogosultság, úgy a másik szerződő ország jogszabályai szerint folyósított ellátás beszámítása mellett a kedvezőbb ellátás kerül kifizetésre.

8. Az egyezmény 10. Cikkelyéhez:

a) Azon személyek esetében, akik az egyezmény hatálybalépésének napján munkaviszonyban állnak, a 2. bekezdésben megállapított határidő ezzel a nappal kezdődik.

b) A Németországi Szövetségi Köztársaság vonatkozásában a 3. bekezdés értelmében "közmunkáltatók" a szövetség, a tartományok, a települések és azok szövetségei, valamint a közjogi testületek, intézmények vagy alapítványok, illetve azok szövetségei.

c) A Magyar Köztársaság vonatkozásában a 3. bekezdés értelmében "közmunkáltatók" a költségvetési szervek, a köztestületek és a közalapítványok.

9. Az egyezmény 11. Cikkelyéhez:

Ha valamely személy az egyezmény 11. Cikkelye alkalmazása szempontjából a német jogszabályok hatálya alá tartozik, úgy ez a személy úgy tekintendő, mintha ugyanott lenne munkaviszonyban vagy ugyanott dolgozna, ahol ezt megelőzőleg utoljára volt munkaviszonyban vagy dolgozott, ebben az esetben továbbra is érvényes az egyezmény 7. Cikkelyének ezt megelőző alkalmazása során keletkezett valamely más szabályozás. Amennyiben korábban nem volt munkaviszonya vagy nem dolgozott a Németországi Szövetségi Köztársaság felségterületén, akkor úgy tekintendő, mintha azon a helyen lett volna munkaviszonya vagy ott dolgozott volna, ahol az illetékes német hatóság székhelye van.

10. Az egyezmény 15. Cikkelyéhez:

a) Az 1. bekezdés a) pontja esetében a tartózkodási hely szerinti teherviselő attól függően nyújt természetbeni ellátást (16. Cikkely), hogy az ellátás teljesítését megelőzőleg megkapja-e az ellátásra fordítandó költség várható összegének megfelelő előleget.

b) A felségterületek azonos elbírálására vonatkozó rendelkezések (5. és 15. Cikkely) az egészségbiztosítás keretében nyújtandó ambuláns és kórházi ellátások és rehabilitációs intézkedések tekintetében csak akkor alkalmazandók, ha az illetékes teherviselő számára mérvadó belső állami jogszabályok ezt előírják.

11. Az egyezmény 16. Cikkelyéhez:

Nem tartoznak a 3. bekezdés értelmében nagy értékű természetbeni ellátásokhoz a kórházi kezelés, a gyógyszerek és más természetbeni ellátások, amelyek nem jellegüknél fogva, hanem a nyújtásuk szükséges időtartamából adódóan járnak komoly pénzügyi kihatással.

12. Az egyezmény 17. Cikkelyéhez:

Az eltartott házastárs német jogszabályok szerinti családi biztosítása elsőbbséget élvez a magyar jogszabályok szerinti biztosítással szemben.

13. Az egyezmény 18. Cikkelyéhez:

a) Ha a 3. bekezdés értelmében a nyugdíjasok betegbiztosításáról szóló német jogszabályok alkalmazandók, úgy a betegbiztosítás azon teherviselője illetékes, akihez - a választási jogokról és az illetékességekről szóló belső állami jogszabályok megfelelő alkalmazása esetén - a biztosított tartozik. Ha ennek alapján valamely Általános Területi Betegpénztár lenne illetékes, akkor az illető személy az "AOK Rheinland, Regionaldirektion Bonn"-hoz tartozik. ("Rajnavidéki Általános Területi Betegpénztár, Bonni regionális igazgatóság".)

b) A nyugdíjban részesülő vagy nyugdíjkérelmet benyújtó személy szokásos tartózkodási helye akkor van az egyik szerződő államban, ha ott több mint 6 hónapon keresztül megszakítás nélkül tartózkodik.

c) Amennyiben egy a német jogszabályok szerint nyugdíjban részesülő vagy egy ilyen nyugdíj iránti kérelmet benyújtó személy, aki szokásosan a Magyar Köztársaság területén tartózkodik, a 3. bekezdés értelmében a német betegbiztosítási szabályok szerint biztosításra kötelezett, úgy ez a biztosítási kötelezettség a 4. bekezdés érintetlenül hagyásával elsőbbséget élvez a magyar jogszabályok szerinti biztosítási kötelezettséggel szemben.

14. Az egyezmény 22. Cikkelyéhez:

Az 1. bekezdés esetében a tartózkodási hely szerinti teherviselő attól függően nyújt természetbeni ellátást, hogy az ellátás teljesítését megelőzőleg megkapja-e az ellátásra fordítandó költség várható összegének megfelelő előleget.

15. Az egyezmény 40. Cikkelyének 5. bekezdéséhez:

A Németországi Szövetségi Köztársaság vonatkozásában az egyezmény hatálybalépését megelőzően megállapított nyugdíjak újramegállapítása hivatalból is kezdeményezhető. Ezekben az esetekben a másik szerződő állam jogszabályai szerint az a nap számít a kérelem benyújtása napjának, amelyen a teherviselő megindítja az eljárást.

16. Jelen egyezmény nem érinti azokat a német jogszabályokat, amelyek az idegen nyugdíjakra vonatkozó törvények értelmében az üzemi balesetek (foglalkozási betegségek) térítésére irányuló ellátásokat, valamint az idegen nyugdíjakra vonatkozó törvények értelmében beszámítható biztosítási időkből származó ellátásokat szabályozzák."

3. § E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Az Egyezményben foglaltakat azonban 2000. május 1-jétől kell alkalmazni.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Áder János s. k.,

az Országgyűlés elnöke