54/2000. (IV. 13.) Korm. rendelet

a jogtudományi felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről

A Kormány a felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény 72. §-ának d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § A jogtudományi felsőoktatásban alapképzésben a jogász szakon egyetemi végzettség szerezhető.

2. § A jogtudományi felsőoktatás alapképzési szakjának képesítési követelményeit e rendelet melléklete tartalmazza.

3. § Az e rendelet hatálybalépése előtt kiadott oklevelek az azokban foglalt szakképzettségnek, illetve végzettség szintjének felelnek meg.

4. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Az e rendelettel meghatározott követelményeket a rendelet hatálybalépését követően a 2000/2001. tanévben az alapképzésekben az első évfolyamra, a következő években fokozatosan a magasabb évfolyamokra is alkalmazni kell.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

Melléklet az 54/2000. (IV. 13.) Korm. rendelethez

A jogtudományi felsőoktatás alapképzési szakjának képesítési követelményei

JOGÁSZ SZAK

1. A képzési cél

Jogászok képzése, akik az állam- és jogtudomány, valamint a jogászi tevékenységekhez kapcsolódó más társadalomtudományok alapjainak birtokában, a jogrendszer főbb jogterületeinek és jogintézményeinek, a jogalkotás és a jogalkalmazás módszereinek ismeretében, korszerű szakismereteik és jogászi kultúrájuk alapján alkalmasak jogászi tevékenységre, gyakorlati tapasztalatok megszerzésével, szakmai továbbképzéssel a jogi szakvizsgához kötött munkakörök betöltésére.

2. A végzettség és az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Jogász

Az egyetemi végzettséget igazoló doktori cím:

állam- és jogtudományi doktor, ennek dr. jur. a rövidítése.

3. A képzési idő

Nappali tagozaton 10 félévben, 300 kredit, amely a szakmai gyakorlatot, valamint a jogi tanulmányokhoz szükséges sajátos nyelvi ismeretek megszerzéséhez szükséges időt is tartalmazza, amelyből legalább 3500 a tanórák száma.

E rendelet alkalmazásában

1. félév: 15 hét szorgalmi időből és vizsgaidőszakból tevődik össze;

2. kredit: a felsőoktatási tanulmányi pontrendszer (kreditrendszer) bevezetéséről és az intézményi pontrendszerek egységes nyilvántartásáról a 90/1998. (V. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) foglaltaknak megfelelő.

Esti és levelező tagozaton - az oktatás eltérő módszereire tekintettel - a tanórák száma az R. 7. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra is tekintettel csökkenthető, de a követelmények egyébként nem térhetnek el a nappali tagozat követelményeitől.

4. A képzés főbb tanulmányi területei

A főbb tanulmányi területeknek az a)-d) pontokban szereplő arányai a tanórákban kifejezett minimális teljesítményt tartalmazó (szakmai gyakorlat nélkül számolt) képzési időre vonatkozó százalékokat jelentik.

a) Általános társadalomtudományi ismeretek, szakmai nyelvismeret

Kötelező és kötelezően választható, az általános értelmiségi hivatást szolgáló, a társadalomtudományi műveltséget megalapozó tárgyak keretében oktatott ismeretek, valamint a sajátos idegen nyelvi (latin nyelv) ismeretek: legalább 10-20%.

b) Jogtudományi alapozó ismeretek

A kötelező tárgyak keretében oktatott elméleti (jogi és állambölcselet) és történeti (magyar és egyetemes jogtörténet, római jog) jogi ismeretek: legalább 20-30%.

c) Szakmai törzsanyag

A kötelező tárgyak keretében oktatott ágazati jogtudományok főbb területeit felölelő civilisztika (magánjog), valamint az államtudományok (alkotmányjog és közigazgatási jog) és a bűnügyi tudományok: legalább 30-40%.

d) Kiegészítő szakismeretek

Az alapvető jogintézményekkel kapcsolatos ismeretek elmélyítése, a jogászi szemléletmód kialakítása, a joggyakorlat alapelemeinek elsajátítása, a hazai jog terjedelmileg meghatározó szerepe mellett az összehasonlító jogi, európajogi ismeretek, valamint a jogszabály-előkészítés (jogalkotás) sajátosságainak megismerése: legalább 30-40%.

e) Szakmai gyakorlat

A jogalkalmazói készség kialakítását elősegítő 6-12 hetes igazságszolgáltatási, illetve közigazgatási szakmai gyakorlat.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt gyakorlati jegyek megszerzéséből, beszámolókból, kollokviumok, szigorlatok, alapvizsgák, nyelvvizsga letételéből, évfolyamdolgozat, továbbá szakdolgozat elkészítéséből és záróvizsga letételéből tevődik össze.

5.1. Az évfolyamdolgozat

A képzés folyamán elkészítendő írásbeli dolgozat, amellyel a hallgató bizonyítja, hogy a szakmai törzsanyagot egy - az intézmény által felkínáltak közül választott - téma kidolgozásában alkalmazni tudja.

5.2. A szakdolgozat

Az intézmény által felkínáltak közül választott téma önálló szakmai munkán alapuló, tudományos igényű kidolgozása a képzés utolsó egy-két félévében, amely a hallgató alapos tárgyi ismereteiről és ezek alkalmazásában szerzett jártasságáról tanúskodik.

5.3. A záróvizsga

5.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség,

- kötelező szigorlati tárgyak a magyar állam- és jogtörténet, az egyetemes állam- és jogtörténet, a római jog, a munkajog, a nemzetközi jog, a pénzügyi jog, a polgári eljárásjog, a büntetőeljárási jog, valamint az intézményi szabályzatban előírt legfeljebb még további három tárgy,

- a jog- és állambölcselet az intézményi szabályzat szerint szigorlati vagy záróvizsgatárgy,

- szakdolgozat,

- egy idegen nyelvből középfokú, C típusú állami vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga.

5.3.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- szóbeli elméleti vizsga, melynek tárgya: az alkotmányjog, a közigazgatási jog, a büntetőjog, a polgári jog, valamint egy - az intézmény által szabályzatban előírt - további tárgy.

5.3.3. A záróvizsga eredménye:

- az egyes záróvizsgatárgyakra, valamint a szakdolgozatra - annak megvédésére is tekintettel - kapott érdemjegyek számtani közepe.