2000. évi XCI. törvény

a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról[1]

1. § (1) Az Alkotmány 19. §-a (3) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E jogkörében az Országgyűlés)

"j) az Alkotmányban meghatározott esetek kivételével dönt a fegyveres erők országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, külföldi fegyveres erők magyarországi, vagy az ország területéről kiinduló alkalmazásáról, a fegyveres erők békefenntartásban való részvételéről, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről, valamint a fegyveres erők külföldi, illetve a külföldi fegyveres erők magyarországi állomásozásáról;"

(2) Az Alkotmány 19. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A (3) bekezdés g), h) és i) pontjában meghatározott döntéshez az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges."

(3) Az Alkotmány 19. §-a új (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A (3) bekezdés j) pontja szerinti döntéshez a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges."

2. § Az Alkotmány 19/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács dönt

a) a fegyveres erők országon belüli, vagy külföldi alkalmazásáról, a fegyveres erők békefenntartásban való részvételéről, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről, valamint külföldi állomásozásáról,

b) a külföldi fegyveres erők magyarországi, vagy az ország területéről kiinduló alkalmazásáról, illetve magyarországi állomásozásáról,

c) a külön törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetéséről."

3. § Az Alkotmány 19/C. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szükségállapot kihirdetésekor az Országgyűlés akadályoztatása esetén a köztársasági elnök dönt a fegyveres erők 40/B. § (2) bekezdése szerinti felhasználásáról."

4. § Az Alkotmány 19/E. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén a támadás elhárítására, illetőleg az ország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repülő készültségi erőkkel való oltalmazására, az alkotmányos rend, az állampolgárok élet- és vagyonbiztonsága, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében a Kormány a köztársasági elnök által jóváhagyott védelmi terv szerint - a támadással arányos és erre felkészített erőkkel - a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig azonnal intézkedni köteles."

5. §[2]

6. §[3]

7. § Ez a törvény a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti

a) az Alkotmány 40/B. §-ának (1) bekezdése,

b) az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvény 4. § (2) bekezdésének az Alkotmány 19. § (3) bekezdés j) pontját megállapító szövegrésze, 5. §-ának az Alkotmány 19/B. § (1) bekezdését és 19/C. § (1) bekezdését megállapító szövegrésze, valamint az Alkotmány VIII. fejezetét megállapító 26. §-ának az Alkotmány 40/A. § (1) bekezdésére, a 40/B. § (1) bekezdésére, valamint 40/C. §-ára vonatkozó szövegrésze, illetve

c) az Alkotmány módosításáról szóló 1993. évi CVII. törvény 2. §-ának az Alkotmány 40/A. § (1) bekezdésének első mondatát megállapító szövegrésze.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Áder János s. k.,

az Országgyűlés elnöke