2000. évi XCIV. törvény
az állami tulajdonban lévő ingatlanok pártok által történő használatáról[1]
1. § (1)[2] Az állam az országgyűlési képviselők általános választásán országos listát állító és az Országgyűlésben képviselőcsoport alakítására jogosultságot szerző párt (a továbbiakban: párt) részére ingyenes használatot (a továbbiakban: használat) biztosít iroda rendeltetésű, állami tulajdonban és a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv vagyonkezelésében lévő ingatlanokon, vagy közös tulajdonú ingatlanok esetében az állami tulajdoni hányadhoz tartozó ingatlanrészeken (a továbbiakban együtt: ingatlan).
(2) Az (1) bekezdésben biztosított használat pártonként legfeljebb 30 db - ebből Budapesten maximum 10 db, illetőleg 2000 m2 -, összesen 5000 m2-t meg nem haladó bruttó alapterületű ingatlanra terjed ki.
(3) Amennyiben a párt az állam tulajdonában és pártok használatában álló ingatlanok hasznosításának rendezéséről szóló 2000. évi XCV. törvény (a továbbiakban: ingatlanrendezési tv.) 3. § (4) bekezdésben előírt birtokba adást határidőben nem teljesíti, vagy utóbb derül ki, hogy az ingatlanrendezési tv. 3. § (1) bekezdése szerinti jegyzék nem tartalmazta az ingatlanrendezési törvény hatálya alá tartozó valamennyi ingatlant, akkor a bejelenteni, vagy birtokba adni elmulasztott ingatlanok bruttó alapterületének nagyságával csökken az általa használható ingatlanok bruttó alapterületének nagysága.
(4) E törvény alkalmazásában iroda rendeltetésű ingatlannak kell tekinteni a párt működéséhez egyértelműen kapcsolódó, e célra kialakított helyiséget, helyiségcsoportot, amelyben a párt folyamatosan ügyviteli, ügyintézési, tanácskozási tevékenységet végez, ideértve a kiszolgáló helyiségeket is.
Az ingatlanhasználat gyakorlásának feltételei
2. § (1)[3] A párt az ingatlanhasználati igényét írásban jelenti be a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv részére.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt igénybejelentésnek minősül az ingatlanrendezési tv. 3. § (1)-(2) bekezdése szerinti jegyzékben történő érvényes kijelölés. Ezen ingatlanok használatának jogcíme és tartalma e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosul, és a használat eddigi jogcíme megszűnik.
(3)[4] A párt és a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv írásbeli szerződésbe foglalják az ingatlanhasználati jog (a továbbiakban: használati jog) gyakorlásának feltételeit.
3. § Az 1. § (1) bekezdése alapján biztosított ingyenes használatra az e törvényben foglalt eltérésekkel a Polgári Törvénykönyvről szóló - módosított - 1959. évi IV. törvénynek a haszonkölcsön-szerződésre vonatkozó rendelkezései az irányadóak.
4. § (1) A párt használati díjat nem fizet, de viseli az ingatlan fenntartásával és felújításával járó terheket, valamint az ingatlan közterheit.
(2)[5] Az ingatlant per-, teher- és igénymentesen, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell a párt birtokába adni, illetőleg a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv részére visszaadni.
5. § A párt az ingatlant kizárólag az 1. § (1) bekezdésében meghatározott rendeltetésének megfelelően használhatja, bérbe nem adhatja, haszonélvezetet nem létesíthet rajta, használatát más módon, illetőleg jogcímen sem engedheti át harmadik személynek.
6. §[6] A kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv félévenként köteles ellenőrizni az ingatlan használatát és állagát.
7. § (1)[7] A párt köteles az ingatlan jogszerűtlen használatából vagy hasznosításából elérhető jövedelem kétszeresét befizetni a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv által meghatározott számlára.
(2) A jövedelmet a piaci viszonyokra alapozott szakértői értékbecslés alapján kell megállapítani.
8. § (1) Amennyiben a párt használati joga megszűnt, de az ingatlant a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervnek történő birtokbaadásra előírt határidőt követően a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv felszólítása ellenére tovább használja, akkor a párt - a 7. §-ban foglaltakon felül - a (2) bekezdés szerinti mértékű használati díjat fizet.
(2) A használati díj mértéke
a) az első hónapban a piaci bérleti díjnak megfelelő;
b) a második hónaptól a piaci bérleti díj kétszerese;
c) a hetedik hónaptól a piaci bérleti díj háromszorosa.
(3)[8] A kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv a párt által történő birtokbaadásra előírt határidőt követő egy hónapon túl használt ingatlan tekintetében köteles az ingatlan bírói úton történő birtokbaadását kezdeményezni.
A birtokbaadásra vonatkozó eljárás
9. § (1)[9] A kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv az ingatlant a 2. § (3) bekezdése szerinti szerződés megkötését követő 15 napon belül adja birtokba a pártnak.
(2)[10] A párt az ingatlant a használati jog megszűnését követő 45 napon belül adja birtokba a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervnek.
10. § A birtokbaadáskor jegyzőkönyvben rögzíteni kell különösen az ingatlan állagára és a közművekre vonatkozó adatokat, valamint át kell adni az ingatlan műszaki dokumentációját.
A használati jog megszűnése
11. § (1) A használati jog - értelemszerűen a párt által használt valamennyi ingatlanra, vagy valamely meghatározott ingatlanra - megszűnik, ha a párt
a) két egymást követő esetben az országgyűlési képviselők általános választásán nem állít országos listát, vagy a választás eredményeként nem jogosult képviselőcsoport alakítására az Országgyűlésben;
b) lemond használati jogáról;
c) jogutód nélkül megszűnik;
d) az ingatlant bérbe adta, vagy más módon hasznosítja, illetőleg nem a rendeltetésének megfelelően használja;
e)[11] a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv második írásbeli felszólításában közölt határidőre sem gondoskodik megfelelően az ingatlan karbantartásáról, felújításáról;
f) az ingatlan tekintetében fennálló, lejárt közteher vagy közmű tartozását 3 hónapot meghaladóan nem rendezi.
(2) Amennyiben a párt az ingatlanrendezési tv. 3. § (1), illetőleg (4) bekezdésében előírt kötelezettségeit nem teljesíti, vagy késedelmesen teljesíti, akkor a használati jog az 1. § (3) bekezdése szerinti mértékben szűnik meg.
Egyéb rendelkezések
12. § (1)[12] A kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv a törvény hatálybalépését követő 120 napon belül nyilvános jegyzéket készít azon ingatlanokról, amelyeket elkülönítve kezel a pártok részére történő ingyenes használat biztosítása céljából, és azt megküldi a pártoknak.
(2)[13] Amennyiben a párt - a használatában álló ingatlanokon túl - az 1. § (2) bekezdése alapján további ingatlanhasználatra is jogosult, a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervtől kapott nyilvános jegyzék alapján kiegészítő ingatlanigénylést nyújthat be.
(3)[14] A törvény hatálybalépését követően keletkezett, illetőleg a (2) bekezdés szerinti kiegészítő igényeket a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv egyezteti és a párttal egyetértésben kijelöli azokat az ingatlanokat, amelyek ingyenes használatára a párttal szerződést köt.
(4) Ha több párt azonos ingatlan igénylése tárgyában nem tud egyetértésre jutni, akkor közöttük sorsolással kell dönteni.
13. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó vagyon a kincstári vagyon része, amelyre e törvény rendelkezésein túlmenően a kincstári vagyonra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2)[15] A kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv e törvény alkalmazása során tulajdonosi jogkörben jár el.
(3)[16] A kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv és a párt közötti jogvitára a polgári eljárás általános szabályait kell alkalmazni.
Az egyéb pártok ingatlanhasználata
14. § Az 1. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek meg nem felelő pártoknak az ingatlanrendezési tv. hatálya alá eső ingatlanai használatának jogcímére és tartalmára - ideértve a használati jog megszűnését is - a jelen törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Hatálybalépés
15. § Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
Göncz Árpád s. k.,
a Köztársaság elnöke
Dr. Áder János s. k.,
az Országgyűlés elnöke
Lábjegyzetek:
[1] A törvényt az Országgyűlés a 2000. június 13-i ülésnapján fogadta el.
[2] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 124. § (1) bekezdés j) pontja. Hatályos 2007.01.01
[3] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 124. § (1) bekezdés j) pontja. Hatályos 2007.01.01
[4] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 124. § (1) bekezdés j) pontja. Hatályos 2007.01.01
[5] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 124. § (1) bekezdés j) pontja. Hatályos 2007.01.01
[6] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 124. § (1) bekezdés j) pontja. Hatályos 2007.01.01
[7] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 124. § (1) bekezdés j) pontja. Hatályos 2007.01.01
[8] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 124. § (1) bekezdés j) pontja. Hatályos 2007.01.01
[9] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 124. § (1) bekezdés j) pontja. Hatályos 2007.01.01
[10] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 124. § (1) bekezdés j) pontja. Hatályos 2007.01.01
[11] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 124. § (1) bekezdés j) pontja. Hatályos 2007.01.01
[12] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 124. § (1) bekezdés j) pontja. Hatályos 2007.01.01
[13] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 124. § (1) bekezdés j) pontja. Hatályos 2007.01.01
[14] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 124. § (1) bekezdés j) pontja. Hatályos 2007.01.01
[15] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 124. § (1) bekezdés j) pontja. Hatályos 2007.01.01
[16] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 124. § (1) bekezdés j) pontja. Hatályos 2007.01.01