2000. évi XCV. törvény

az állam tulajdonában és pártok használatában álló ingatlanok hasznosításának rendezéséről[1]

A társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló - módosított - 1990. évi LXX. törvény (a továbbiakban: Tász. tv.) 6. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a törvény alapján megszűnt kezelői joggal érintett ingatlanok hasznosításának módjáról törvényt kell alkotni. A Tász. tv. hatálya alá tartozó ingatlanok döntő többségének helyzete az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvénnyel, illetőleg a társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló - az 1999. évi CVII. törvénnyel módosított - 1997. évi CXLII. törvénnyel megoldódott. A folyamat lezárásaként, a Tász. tv. hatálya alá tartozó pártok által használt ingatlanok hasznosításának rendezése érdekében - a tárgykör szerinti összefüggésükre tekintettel az állami tulajdonban lévő egyéb ingatlanokon pártok javára fennálló használati jogviszonyokat is érintően - az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. § (1) A törvény hatálya alá tartoznak azon állami tulajdonban lévő ingatlanok vagy közös tulajdonú ingatlanok esetében az állami tulajdoni hányadhoz tartozó ingatlanrészek (a továbbiakban: ingatlan), amelyekre vonatkozóan a Tász. tv. alapján pártnak ingyenes használati joga keletkezett, illetőleg amelyeket párt bármilyen jogcímen használ, kivéve a piaci feltételek szerint bérelt ingatlanokat.

(2) A törvény alkalmazásában az ingatlant a párt használatában állónak kell tekinteni akkor is, ha a párt annak használatát bármely jogcímen másnak átengedte.

2. § (1)[2] A pártoknak a törvény hatálya alá tartozó ingatlanokon fennálló, a (2) bekezdésben meghatározott mértéket együttesen meghaladó használati joga e törvény erejénél fogva kártalanítás nélkül megszűnik. Ezen ingatlanok hasznosításáról a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv külön törvény, illetőleg a kincstári vagyonra vonatkozó szabályok szerint gondoskodik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti mérték pártonként legfeljebb 30 db - ebből Budapesten maximum 10 db, illetőleg 2000 m2 -, összesen 5000 m2-t meg nem haladó bruttó alapterületű iroda rendeltetésű ingatlan.

(3) E törvény alkalmazásában iroda rendeltetésű ingatlannak kell tekinteni a párt működéséhez egyértelműen kapcsolódó, e célra kialakított helyiséget, helyiségcsoportot, amelyben a párt folyamatosan ügyviteli, ügyintézési, tanácskozási tevékenységet végez, ideértve a kiszolgáló helyiségeket is.

3. § (1)[3] A párt a törvény hatálya alá tartozó használatában álló ingatlanokról a törvény melléklete szerinti jegyzéket készít, és azt a törvény hatálybalépését követő 45 napon belül megküldi a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv részére.

(2)[4] A párt a jegyzéken kijelöli azokat az ingatlanokat, amelyeket a 2. § (2) bekezdésében meghatározott mértékig továbbra is használni kíván. A kijelölés nem terjedhet ki azokra az ingatlanokra, amelyek használatát a párt az 1. § (2) bekezdésében jelölt módon másnak átengedte, vagy használati jogáról lemondott. A kijelölés érvényességéhez a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv e törvény rendelkezései alapján megadott egyetértése szükséges.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt határidő elmulasztása a további használat tekintetében jogvesztő.

(4)[5] A párt köteles a 2. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket meghaladó, illetőleg a (3) bekezdés szerinti jogvesztő rendelkezés hatálya alá eső ingatlanokat a törvény hatálybalépését követő 90 napon belül kiürítve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv részére átadni.

(5) A (4) bekezdésben foglalt kötelezettség nemteljesítése esetén a párt a piacon elérhető bérleti díjnak megfelelő mértékű kártérítésre köteles.

(6)[6] A kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv és a párt közötti jogvitára a polgári eljárás általános szabályait kell alkalmazni.

4. § Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Áder János s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Melléklet a 2000. évi XCV. törvényhez