2001. évi CIII. törvény

az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével kapcsolatos egyes jogszabályok módosításáról[1]

1. § Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény (a továbbiakban: Já.tv.) 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A képviselő a mandátuma érvényességének megállapításától, majd ezt követően minden év január 1-jétől, továbbá - ha nem választották újra - megbízatásának megszűnésétől számított harminc napon belül köteles az Országgyűlés elnökénél e törvény melléklete szerinti vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozatot (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat) tenni. A képviselő saját nyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a melléklet szerinti nyilatkozatát.

(2) Vagyonnyilatkozat elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - a képviselő tiszteletdíjban nem részesülhet, képviselői jogait nem gyakorolhatja. Ha a képviselő megbízatása az Országgyűlés működésének befejezésével szűnik meg, akkor a volt képviselő az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló 1990. évi LVI. törvény 9. §-ában meghatározott juttatásra mindaddig nem jogosult, amíg a megbízatásának megszűnését követően esedékes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének eleget nem tesz."

2. § A Já.tv. 22. §-a a következő (5), (6) és (9) bekezdésekkel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5)-(6) bekezdések számozása (7)-(8) bekezdésre változik:

"(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Mentelmi bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező tizenöt napon belül nem tesz eleget a felhívásnak vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Mentelmi bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

(6) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló - új tényállítás nélküli - ismételt kezdeményezést a Mentelmi bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

(9) A volt képviselő hozzátartozójának vagyonnyilatkozatát a képviselő megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével a nyilvántartásból törölni kell."

3. § Az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló 1990. évi LVI. törvény 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a képviselő megbízatása az Országgyűlés működésének befejezésével szűnik meg, a volt képviselő - újraválasztásának esetét kivéve - további hat hónapon keresztül az alapdíjának és pótdíjának a megbízatása megszűnését megelőző hat havi átlagának megfelelő összegű ellátásra jogosult. Az erre az időre folyósított díjazás időtartama is munkaviszonyban töltött időnek számít.

(2) A képviselő kérelmére az ellátást egy összegben kell kifizetni.

(3) Annak a képviselőnek, aki az új Országgyűlés alakuló ülését követő harminc napon belül nem tett eleget az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 19. § (1) bekezdésében előírt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének az (1) bekezdésben meghatározott ellátás nem fizethető ki.

(4) Annak a képviselőnek, aki határidőn túl teszi meg a (3) bekezdés szerinti vagyonnyilatkozatot, a leadást követő tizenöt napon belül kell kifizetni a hat havi ellátást."

4. §[2] Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 131/G. §-ának (4) és (5) bekezdése hatályát veszti.

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Áder János s. k.,

az Országgyűlés elnöke