10/2001. (IV. 24.) NKÖM-PM együttes rendelet

a kivitelezőt terhelő kulturális járulék alapjának megállapításáról és megfizetésének módjáról

A Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 2000. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Tv.) 7. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el:

A rendelet hatálya

1. §

E rendelet hatálya a Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Nkat.) 5/A. §-ának (2) bekezdésében meghatározott építmény (a továbbiakban: építmény) építtetőjére, beruházójára (a továbbiakban együtt: építtető), valamint a Nkat. 9/A. §-ának 6. pontja szerinti kivitelezőre (a továbbiakban: kivitelező) terjed ki.

Az építtető feladatai

2. §

(1)[1] Az építtető az építési-szerelési-kivitelezési (a továbbiakban: építési) szerződésben köteles a kivitelező felé nyilatkozni arról, hogy a megvalósításra kerülő építmény tervezett teljes, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 47-48. és 51. §-ai szerinti bekerülési költsége (a továbbiakban: bekerülési értéke) eléri-e a 120 millió forintot (a továbbiakban: járulékköteles értékhatár) . Az építtető e nyilatkozatot a kivitelezés befejezéséig köteles megtenni.

(2) Amennyiben az építési szerződés megkötését követően az építmény bekerülési értéke módosul, az építtető haladéktalanul köteles a kivitelezőt írásbeli nyilatkozatban tájékoztatni arról, hogy a járulékfizetési kötelezettség továbbra is fennáll, vagy megszűnt.

(3) Több építmény azonos beruházás keretében történő megvalósítása esetén a bekerülési értéket építményenként kell megállapítani.

(4)[2] Az építtető által biztosított anyagok, saját előállítású termékek, az építtető és más szolgáltatók által közvetlenül nyújtott szolgáltatások esetén, az építtető nyilatkozik a kivitelező felé ezek bekerülési értékéről és arról, hogy ezek után a kulturális járulékot megfizette, illetve a más szolgáltatók már megfizették. Az ezen felül fennálló kulturálisjárulékfizetési kötelezettség közvetlenül a kivitelezőt terheli.

(5)[3] Az építtető mulasztása esetén az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény VIII. Fejezetében (Jogkövetkezmények) foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. Mulasztásnak minősül különösen, ha az építtető nem nyilatkozik, vagy valótlanul, illetve nem az Nkat.-ban és a jelen rendeletben foglalt előírásoknak megfelelően vagy az azokban előírt időpontban nyilatkozik az építmény bekerülési költségeiről.

A bekerülési érték meghatározása

3. §

(1) Az építmény bekerülési értékének meghatározásakor valamennyi, az építmény rendeltetésszerű használatához, az építmény céljának, funkciójának megvalósításához szükséges - az építmény bruttó értékének részét képező - költséget számításba kell venni.

(2) Az építési szerződés megkötését megelőzően megvalósított (létrehozott) építmény esetében kizárólag a bővítésével, rendeltetésének, funkciójának megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő költségeket kell a járulékköteles értékhatár megállapítása szempontjából számításba venni.

(3) Amennyiben az építtető olyan építményen végez, illetőleg végeztet a rendeltetésszerű használat, az építmény funkciója megvalósítása érdekében szükséges munkákat, amelynek megvalósítását más építtető kezdte meg, bekerülési értékként az általa megkötött építési szerződésben meghatározott munkálatok költségeit kell számításba venni.

(4) Az építmény bekerülési értékének meghatározásakor az építtető által biztosított anyag, saját előállítású termék, nyújtott szolgáltatások költségét is számításba kell venni.

A kivitelező feladatai

4. §

(1) A kivitelező az építtetővel kötött szerződésnek megfelelően számlázza az építmény megvalósításának költségeit, függetlenül attól, hogy azt saját maga vagy alvállalkozók bevonásával, más vállalkozások szolgáltatásainak igénybevételével valósította meg.

(2) A kivitelezőnél az (1) bekezdés szerint számlázott és a számviteli előírások szerint az üzleti évben az értékesítés: árbevételeként elszámolt összeg megfelel az Nkat. 9/A. §-ának 9-11. pontjaiban nevesített bekerülési költségnek, amely a kulturális járulék alapja.

(3) Amennyiben az építtető a szerződéskötéskor nyilatkozott arról, hogy az építmény tervezett teljes bekerülési értéke eléri a járulékköteles értékhatárt, kivitelező a (2) bekezdés szerinti számlázott és árbevételként elszámolt összeg után fizeti a kulturális járulékot.

Kulturális járulékfizetési kötelezettség teljesítése és elszámolása

5. §

A kulturális járulék összegét a kivitelező állapítja meg, vallja be, és fizeti meg. A járulékfizetési kötelezettséget a 4. §-ban foglaltak szerint számlázott, általános forgalmi adót nem tartalmazó árbevétel után negyedévenként a negyedévet követő hó 20. napjáig az APEH-SZTADI által vezetett 10032000-06056047 számú kulturális járulék beszedési számla javára kell teljesíteni.

6. §

A kivitelező a fizetendő (bevallott) kulturális járulékot az egyéb ráfordítások között számolja el.

Hatálybalépés

7. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a Tv. hatálybalépését követően megkötött építési szerződések esetében kell alkalmazni.

Rockenbauer Zoltán s. k.,

a nemzeti kulturális örökség minisztere

Varga Mihály s. k.,

pénzügyminiszter