Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

2001. évi CXVIII. törvény

a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról[1]

1. § A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fkbt.) a következő 5/B. §-sal egészül ki:

"5/B. § (1) Minden olyan részarány-tulajdonos, aki még kiadatlan AK értékkel rendelkezik, a törvény hatálybalépését, illetve a földalapot kijelölő határozat jogerőre emelkedését követő 60 napon belül kérelmet nyújthat be az illetékes földművelésügyi hivatalhoz (a továbbiakban: FM hivatal) részarány-tulajdona önálló ingatlanként vagy osztatlan közös tulajdonban történő kiadására vonatkozóan, amennyiben e törvény alapján erre korábban jogosult lett volna.

(2) Az a részarány-tulajdonos, aki a jogszabályban előírt határidőn belül már benyújtott kérelmet, de még kiadatlan AK érték képezi a tulajdonát, úgy a korábbi kérelmét az (1) bekezdés szerint módosíthatja. Ennek hiányában a korábban benyújtott kérelmet kell elbírálni.

(3) A kérelmet írásban kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a részarány-tulajdonos személyi adatait (név, leánykori név, névváltozást megelőző név, születési hely, idő, anyja neve), lakcímét és a részarány-tulajdonos földjét használó szövetkezet (jogutódja, illetőleg a felszámoló) nevét és székhelyét.

(4) A kérelem benyújtására megszabott határidő elmulasztása jogvesztéssel jár, és a mulasztás miatt igazolásnak nincs helye."

2. § (1)[2]

(2) Az Fkbt. 7/A. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A (4) bekezdésben megjelölt kártalanítási határozat kézbesítésére és a képviseleti jogosultságra is az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók.

(7) A kártalanítási határozat eredménytelen kézbesítéséről az FM Hivatal értesíti az FVM Költségvetési Irodát a kártalanítási összeg felesleges kiutalásának megelőzése céljából."

3. § Az Fkbt. a következő 9/C. §-sal egészül ki:

"9/C. § (1) Azon részarány-tulajdonosok részére, akik az 5/B. § (1)-(2) bekezdése szerinti határidőben kérték részarány-tulajdonuk önálló ingatlanként történő kiadását az FM Hivatal nyilvános sorsolást tart a földek kiadását illetően, amelynek során a nyilvántartott AK értékeik figyelembevételével a földrészletek vonatkozásában kizárólag a kiosztási sorrendet állapítja meg.

(2) A sorsolási jegyzőkönyv alapján az illetékes körzeti földhivatal - az állami költségvetés terhére - változási vázrajzot készít.

(3) A sorsolási jegyzőkönyv szerint készíteti változási vázrajz, kiosztási földkönyv és egyéb műszaki munkarészek alapján kialakított ónálló földrészleteket az illetékes körzeti földhivatal az ingatlan-nyilvántartásban átvezeti. A kialakított önálló helyrajzi számú földrészletekre az FM Hivatal ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas végleges földkiadási határozatot hoz.

(4) Az illetékes körzeti földhivatal a földkiadási határozattal a részarány-tulajdonos részére kiadott földrészletet kitűzi és az ingatlant a tulajdonosnak - a tulajdonos aláírásával igazolt módon - birtokba adja.

(5) Azon részarány-tulajdonosok esetében, akik az 5/B. § (1)-(2) bekezdése szerinti határidőben osztatlan közös tulajdonban kérték részarány-tulajdonaik kiadását, illetőleg önálló ingatlanként kérték, de az egyes részaránytulajdonosok részére még kiadható AK érték nem teszi lehetővé földjeik önálló ingatlanként történő kiadását, az FM Hivatal által lefolytatott sorsolás eredménye szerint a részarány-tulajdonosokat megillető AK érték arányában a földrészleten a Polgári Törvénykönyv szerinti közös tulajdon keletkezik.

(6) A kialakítandó új, önálló földrészletek 3000 m2-nél kisebb területűek nem lehetnek. Az 1994. július 27-ig hatályban volt jogszabályok alapján zártkertnek minősült területen a kialakítandó önálló földrészlet legkisebb területe 1500 m2 lehet.

(7) Az FM Hivatal a (5) bekezdés szerinti nyilvános sorsolás eredményéről és a tulajdonba adásról ingatlannyilvántartási bejegyzésre alkalmas földkiadási határozatot hoz.

(8) A sorsolást a helyrajzi számok növekvő sorrendjében kell végrehajtani.

(9) A sorsolást a részarány-tulajdonuk önálló ingatlankénti kiadását kérelmezőkkel kell kezdeni.

(10) A sorsolás szabálytalan lebonyolítása ellen az, akinek jogos érdekét érinti vagy sérti, törvénysértésre hivatkozással a sorsolás lebonyolítását követő 48 órán belül kifogást nyújthat be az illetékes FM hivatalnál a Fővárosi és Pest Megyei Földművelésügyi Hivatalhoz címezve."

4. §[3] Az Fkbt. a következő 9/D. §-sal egészül ki:

"9/D. § (1) Aki az 5/B. § (1) szerinti határidőben nem nyújtott be kérelmet a még kiadatlan igazolt Ak értéke ellenében - választása szerint - a Nemzeti Földalap földkészletéből termőföldet igényelhet, vagy pénzbeni kártalanításra tarthat igényt 4000 Ft/AK értékben.

(2) A termőföld igénylésére, illetve a kártalanításra irányuló kérelmet a megyei földművelésügyi hivatalhoz kell benyújtani. A megyei földművelésügyi hivatal a kérelem alapján megkeresi az illetékes földhivatalt, hogy nyilatkozzon a kérelmező kiadatlan részarány-tulajdonáról. A megyei földművelésügyi hivatal ennek ismeretében megkeresi a Magyar Nemzeti Földalap Kht.-t (a továbbiakban: MNFA Kht.), hogy a kérelmező tulajdonában lévő AK-értéknek megfelelő termőföld a kérelemben megjelölt területen rendelkezésre áll-e. Az MNFA Kht. nyilatkozata alapján a megyei földművelésügyi hivatal tájékoztatja a részarány-tulajdonost a rendelkezésre álló földrészletről.

(3) A megyei földművelésügyi hivatal a kérelem tárgyában a körzeti földhivatal igazolása, az MNFA Kht, valamint a kérelmező nyilatkozata alapján a termőföld-juttatásról határoz. A megyei földművelésügyi hivatal a jogerős határozatot a tulajdonjog bejegyzése céljából megküldi az illetékes körzeti földhivatalnak. Pénzbeli kártalanítás esetén a megyei földművelésügyi hivatal a jogerős határozat alapján megkeresi az illetékes körzeti földhivatalt a tulajdonjog törlése céljából, egyben intézkedik a kártalanítási összegnek a kérelmező részére történő kifizetése iránt.

(4) A (3) bekezdésben hozott megyei földművelésügyi hivatali, földhivatali határozatokat az MNFAKht. részére is meg kell küldeni.

5. § Az Fkbt. 12/F. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Amennyiben a földkiadási eljárás eredményeként létrejött osztatlan közös tulajdon tulajdonostársait megillető tulajdoni hányadokat az ingatlan-nyilvántartásba már jogerősen bejegyezték, az illetékes körzeti földhivatalnál bármely tulajdonostárs kérelmével e törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül, a továbbiakban évente március 1-ig kezdeményezheti az ingatlan megosztását annak érdekében, hogy saját tulajdoni hányadát önálló ingatlanként kaphassa meg.

(2) Az ingatlan-nyilvántartásba osztatlan közös tulajdonként bejegyzett ingatlanok esetében a megosztások költségeit az állam viseli.

(3) Az önálló ingatlan kialakítására vonatkozó kérelmet írásban a földhivatal által erre rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani. A kérelmet több tulajdonostárs együttesen is benyújthatja, és kérhetik az önálló ingatlan osztatlan közös tulajdonban történő kiadását.

(4) A kérelem alapján a körzeti földhivatal meghatározza a földrészlet megosztásának módját, megállapítja a megosztás kiindulási helyét és irányát figyelemmel a talajvédelmi szempontokra is. A megosztást lehetőség szerint a földrészlet legjobb minőségű területrészén kell kezdeni.

(5) A körzeti földhivatal az (1) bekezdés szerinti határidő letelte után a tulajdonostársak közötti egyezség hiányában sorsolással dönt a kiosztás sorrendjéről.

(6) A körzeti földhivatal a sorsolással az adott földrészlet vonatkozásában a kiosztási sorrendet állapítja meg, és a földrészlet meghatározott részéhez rendeli a tulajdonosokat tulajdoni hányaduknak megfelelően.

(7) Az önálló földrészlet kialakítására a 9/C. § (6) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

(8) A sorsolás során a 9/C. § (10) bekezdésének szabályai értelemszerűen alkalmazandók, azzal az eltéréssel, hogy a sorsolás ellen a körzeti földhivatalnál a megyei földhivatalhoz címzett kifogás nyújtható be.

(9) A földrészlet megosztására csak abban az esetben kerülhet sor, ha ahhoz a megosztandó ingatlant terhelő és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok jogosultjai, valamint az érintett szakhatóságok hozzájárultak.

(10) A körzeti földhivatal a sorsolást követően elkészíti a változási vázrajzot, s ennek, valamint a sorsolási jegyzőkönyvnek az alapján a tulajdonjogot bejegyzi az ingatlannyilvántartásba.

(11) Akik önálló földrészlet kialakítását nem kérték a visszamaradó földrészleten tulajdonközösségben maradnak.

(12) Az önálló ingatlanná alakításról szóló határozatok kézbesítésére az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény vonatkozó rendelkezései az irányadók."

6. § Az Fkbt. a következő 13/A. §-sal egészül ki:

"13. §/A. E törvény végrehajtása során készített megosztási vázrajzhoz nem szükséges az építésügyi hatóság jóváhagyása."

7. § (1) Ez a törvény 2002. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a jogerős földkiadási határozattal még el nem bírált ügyekre is alkalmazni kell.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a)[4] a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény (Ámt.) 25. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha a szövetkezet (jogutódja) az (1) és a (3) bekezdésben foglaltaknak a földkiadás befejezését követő 60 napon belül nem tesz eleget, a maradvány termőföldek e törvény erejénél fogva a Magyar Állam tulajdonába és a Magyar Nemzeti Földalap Kht. kezelésébe kerülnek, kivéve a védett vagy védelemre tervezett területek."

b)[5]

c)[6]

d) az Fkbt. 9. § (2) és (3) bekezdései, a 12/G. §, 12/H. §, 12/I. § és 12/J. §-ai hatályukat vesztik.

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Áder János s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés a 2001. december 18-i ülésnapján fogadta el.

[2] Hatályon kívül helyezte a 2005. évi CLVII. törvény 8. § (3) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2006.01.01.

[3] Helyesbítette a Magyar Közlöny 2002/20. száma. Megjelent 2002.02.13.

[4] Helyesbítette a Magyar Közlöny 2002/20. száma. Megjelent 2002.02.13.

[5] Hatályon kívül helyezte a 2005. évi CLVII. törvény 8. § (3) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2006.01.01.

[6] Hatályon kívül helyezte a 2005. évi CLVII. törvény 8. § (3) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2006.01.01.