13/2001. (III. 9.) PM rendelet

a tőkemegfelelési mutató számításáról

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló, többször módosított 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 235. §-a (2) bekezdésének a) pontjában valamint az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló, többször módosított 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) 247. §-ának (2) bekezdésének k) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el:

1. §

(1)[1] E rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt korlátozással - a Hpt. 5. §-ának (1) bekezdésében meghatározott hitelintézetekre, valamint] a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 85. §-ának (2) bekezdésében meghatározott befektetési vállalkozásokra terjed ki.

(2) A rendelet előírásait nem kell alkalmazni azokra az eszközökre és mérlegen kívüli tételekre, melyeket a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kkr.) alapján a kereskedési könyvben tartanak nyilván.

Fogalmak

2. §

E rendelet alkalmazásában

a) az "A" zónába tartozik minden ország, amely teljes jogú tagja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) vagy az Európai Uniónak (EU), vagy amely speciális megállapodást kötött arra, hogy hitelt nyújtson a Nemzetközi Valuta Alapnak (IMF) annak Általános Kölcsönnyújtási Megállapodása szerint, és amely a megelőző öt év során hitelfelvételből származó külső adósságát nem ütemezte át, illetőleg annak visszafizetését nem függesztette fel;

b) a "B" zónába tartoznak azok az országok, amelyek az a) pontban meghatározott "A" zónában nem szerepelnek;

c) az egyes zónák hitelintézetein minden, az adott zónában székhellyel rendelkező (bejegyzett) hitelintézetet érteni kell, ideértve azok más országban működő fióktelepeit is;

d) csere (swap) ügylet: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szmt.) meghatározása szerinti ügylet;

e) tőzsdén kívüli határidős (forward) ügylet: az Szmt. meghatározása szerinti ügylet, függetlenül a teljesítés határidejétől;

f)[2] tőzsdei határidős (futures) ügylet: a Tpt. 321. §-ának (1) bekezdése szerinti határidős ügylet;

g) vásárolt opció: más féltől vásárolt jog, deviza, arany, nemesfém, áru, értékpapír eladására vagy vételére, illetve kamatszint érvényesítésére szerződésben meghatározott későbbi határidőben vagy időpontig meghatározott áron vagy árfolyamon;

h) határidős index ügylet: olyan határidős ügylet, amelyben a felek az ügylet teljesítési összegét vagy ősszegeit valamilyen index (pl. tőzsdeindex) alakulásának függvényében határozzák meg;

i) nem hitelhelyettesítő garancia: azon garanciavállalás, amely nem az ügyfél valamely hiteltörlesztése, tartozása vagy ezekhez kapcsolódó kötelezettségvállalása (ideértve a lízing törlesztő részleteit is) visszafizetésének teljesítéséhez kötődik (pl. jólteljesítési garancia);

j) tényleges elvi főösszeg: a szerződésben meghatározott elvi főösszegnek egy számmal vagy matematikai számítási képlettel meghatározott többszöröse, mely szerint a szerződéses tényleges fizetések történnek (pl. egy kamatcsere. ügylet esetén az elvi főösszegnek a szerződés szerinti fizetések számával megszorzott összege);

k)[3] elfogadott elszámolóház: minden, a székhelye szerint "A" zónába tartozó országban működő, a székhely szerinti ország jogszabálya vagy felügyeleti hatósága által elismertnek minősített, az elszámolás-forgalom lebonyolítását végző pénzügyi intézmény, illetve a Tpt.-ben meghatározott elszámolóházi tevékenységet végző szervezet. Származtatott ügyletek elszámolását végző elszámolóházi tevékenységet végző szervezet esetében további feltétel, hogy az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet elszámolási rendszere a székhely szerinti ország felügyeleti hatósága szerint biztosítja, hogy a származtatott ügyletek esetében az elszámolóházi szolgáltatást igénybe vevő a kötelezettségének megfelelő napi letét elhelyezési követelményének eleget tesz;

l) elfogadott tőzsde: minden olyan, a székhelye szerint "A" zónába tartozó országban működő, annak felügyeleti hatósága által elfogadott tőzsde, amely kielégíti a következő feltételeket:

1. rendszeresen működik,

2. a székhelye szerinti ország felügyeleti hatósága által kibocsátott vagy elfogadott előírások szabályozzák a tőzsde működését, a tőzsdéhez való hozzáférést, a tőzsdére lépést és a tőzsdei szerződéskötés feltételeit,

3.[4] olyan elszámolási rendszert működtet, vagy olyan elfogadott elszámolóházzal áll kapcsolatban, amely a székhely szerinti ország felügyeleti hatóságának véleménye szerint biztosítja, hogy a származtatott tőzsdei ügyletek esetében a tőzsdei résztvevő a kötelezettségének megfelelő napi letét elhelyezési követelménynek eleget tesz;

m) kamatlábszerződések:

1. egy devizanemes kamatláb cserék (swap),

2. tőzsdén kívüli határidős kamatláb megállapodások (forward),

3. tőzsdei határidős kamatláb ügyletek (futures),

4. vásárolt kamatláb opciók,

5. egyéb hasonló jellegű szerződések;

n) devizaszerződések:

1. devizanemek közötti kamatláb cserék (swap),

2. devizanemek közötti tőkecsere,

3. tőzsdén kívüli határidős devizaszerződések (forward),

4. tőzsdei határidős deviza ügyletek (futures),

5. vásárolt deviza opciók,

6. egyéb hasonló jellegű szerződések;

o) részvényszerződések:

1. részvényekre vonatkozó tőzsdén kívüli határidős szerződések (forward),

2. tőzsdei határidős részvényügyletek,

3. vásárolt részvényopciók,

4. határidős részvényindex ügyletek,

5. vásárolt részvényindex opciók,

6. egyéb hasonló jellegű szerződések;

p) aranyszerződések: az aranyra kötött

1. tőzsdei határidős ügyletek,

2. tőzsdén kívüli határidős szerződések,

3. vásárolt opciók,

4. egyéb hasonló jellegű szerződések;

r) nemesfémszerződések: a nemesfémre kötött

1. tőzsdei határidős ügyletek,

2. tőzsdén kívüli határidős szerződések,

3. vásárolt opciók,

4. egyéb hasonló jellegű szerződések;

s) áruszerződések: a Kkr. meghatározása szerinti árukra vonatkozó szerződések, ide nem értve az aranyra és nemesfémre kötött szerződéseket:

1. tőzsdei határidős ügyletek,

2. tőzsdén kívüli határidős szerződések,

3. vásárolt opciók,

4. minden olyan szerződés, amely nem sorolható az m)-r) pont alatti szerződésekhez,

5. egyéb hasonló jellegű szerződések.

t)[5] szállításos repóügylet: a Tpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom.

A tőkemegfelelési mutató nevezője

3. §

(1) A tőkemegfelelési mutató nevezőjének meghatározásához az eszköztételek könyv szerinti értékét, valamint a mérlegen kívüli kockázatvállalások nyilvántartási értékének kockázati céltartalékkal csökkentett értékét kell figyelembe venni.

(2) A súlyozandó összeg meghatározáshoz a lakáscélú, illetőleg a tandíjhitelek esetében a könyv szerinti értéket csökkenteni kell a halasztott kamatok tőkésített összegében fennálló kamatkövetelések után a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 5. §-a (5) bekezdésének i) pontja szerint képzett céltartalékkal.

(3) A tőkemegfelelési mutató nevezőjét, azaz a korrigált mérlegfőösszeget az (1)-(2) bekezdés szerint meghatározott eszköz- és mérlegen kívüli tételek kockázatnak megfelelő mértékben súlyozott összege adja.

(4) Az egyes tételekhez rendelt - százalékos formában kifejezett - súlyokat a 4--9. §-ban foglaltak, illetve a melléklet alapján kell megállapítani.

(5) A mellékletben felsorolt tételek esetében a 9. §-ban leírtak szerint kell a számítást elvégezni.

(6) A kockázati tényezőkkel történő súlyozást mind a forintban, mind a devizában kötött ügyletekre vonatkozóan el kell végezni.

Kockázatsúlyozások (Eszköz tételek súlyozása)

4. §

A mérlegen belüli tételekhez 100%-os kockázati súlyokat kell rendelni az 5-8. §-ban foglaltakat kivéve.

5. §

(1) Nulla százalékos kockázati súlyozású tétel:

a) a ténylegesen birtokban tartott készpénzállomány és az ezzel egyenértékű eszközök, valamint a nemesfémkészlet,

b) az "A" zóna országainak központi kormányaival, központi (jegy) bankjaival, az Európai Közösségekkel, illetőleg az Európai Központi Bankkal szemben fennálló, továbbá az általuk garantált követelések,

c) az Országos Betétbiztosítási Alappal szembeni, illetve az Országos Betétbiztosítási Alap által garantált követelések,

d) a "B" zóna országainak központi kormányaival, illetőleg központi (jegy) bankjaival szembeni követelés, amennyiben az adós nemzeti valutájában áll fenn,

e) a követelés azon összege, amelynek fedezete a tőkemegfelelést számító hitelintézetnél vagy befektetési vállalkozásnál az "A" zónához tartozó ország pénznemében óvadékként elhelyezett készpénz letét, betét, betétokirat, a betéti vagy letéti számlán, óvadék jogcímén zárolt összeg,

f) az alábbi értékpapírokkal biztosított követelések, ha ezeket az értékpapírokat a tőkemegfelelést számító hitelintézetnél vagy befektetési vállalkozásnál óvadékként helyezték el, vagy elfogadott elszámolóháznál levő értékpapír számlán, óvadék jogcímén az intézmény javára zárolták:

g) minden olyan eszköz teljes vagy részösszege, amely a Hpt. 5. számú melléklete II. számú fejezetében meghatározott módon levonásra kerül a szavatoló tőke meghatározása során, kivéve a deviza árfolyamkockázat tőkekövetelményének számítása során figyelembe vett eszközöket,

h)[6] a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság és a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság által a Kormánynak a központi költségvetés terhére vállalt készfizető kezessége mellett biztosított (garantált) követelések, valamint olyan garanciaalapok által biztosított (garantált) követelések - a kezességvállalás hányadának arányában -, amelyekre a Kormány kezességvállalása vonatkozik,

i) a "B" zóna országai központi kormányainak vagy központi (jegy) bankjainak garanciájával biztosított követelések, amennyiben mind a garancia, mind a kölcsön a kölcsönfelvevő nemzeti valutájában áll fenn,

j) a kötelező tartalék előírást a levelező bankon keresztül teljesítő szövetkezeti hitelintézet által elhelyezett kötelező tartalék összege.

(2) Az e)-f) pont alatti tételek nulla százalékos kockázati súllyal történő számításba vételének további feltétele, hogy a vonatkozó szerződés biztosítsa, hogy a fennálló követelés szerződés szerinti nem teljesítése esetén a hitelintézet vagy a befektetési vállalkozás a biztosítékokhoz korlátozás nélkül hozzáférjen és követelését azokból a nulla százalékos súlyozásnál figyelembe vett összeg erejéig veszteség nélkül kielégíthesse, továbbá, hogy az óvadék elhelyezőjével szemben ne legyen felszámolási eljárás folyamatban.

6. §

(1) Húszszázalékos kockázati súlyozású tétel:

a) Magyarország kivételével az "A" zóna országainak regionális kormányaival, illetőleg önkormányzataival szembeni követelések,

b) Magyarország kivételével az "A" zóna országai regionális kormányainak, helyi önkormányzatainak garanciájával biztosított követelések, illetőleg az "A" zóna országainak regionális kormányai, helyi önkormányzatai által kibocsátott értékpapírokkal biztosított követelések,

c)[7] az "A" zóna országainak hitelintézeteivel vagy befektetési vállalkozásaival szembeni követelések, feltéve, hogy azok nem képezik az "A" zónabeli hitelintézet vagy befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének a részét,

d) az "A" zóna elfogadott tőzsdéivel, illetve elszámolóházaival szembeni követelések,

e)[8] az "A" zóna országai hitelintézeteinek vagy befektetési vállalkozásainak garanciájával biztosított követelések (ideértve az előzőleg az "A" zóna országainak hitelintézetére vagy befektetési vállalkozására forgatott váltó megvásárlásából származó követeléseket is),

f) úton lévő készpénzkövetelések,

g)[9] a "B" zóna országainak hitelintézeteivel vagy befektetési vállalkozásaival szembeni vagy az általuk garantált követelések, illetve azok a követelések, amelyek biztosítékául a "B" zóna országának hitelintézete vagy befektetési vállalkozása által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír szolgál, feltéve, hogy az alábbi feltételek teljesülnek:

1. a követelés, a garancia vagy a biztosítékul szolgáló értékpapír hátralévő lejárata az egy évet nem haladja meg,

2. a követelés, a garancia vagy a biztosítékul szolgáló értékpapír devizaneme az adott ország nemzeti valutája,

3. a követelés vagy a biztosítékul szolgáló értékpapír nem képezi a "B" zónabeli hitelintézet vagy befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének a részét,

h) a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által biztosított olyan követelések, amelyek nem tartoznak az 5., § h) pont alá,

i) azon követelés, amely biztosítékául az "A" zóna országának hitelintézete által kibocsátott, a kibocsátó intézmény szavatoló tőkéjébe be nem számított hitelviszonyt megtestesítő értékpapír szolgál,

j) a Hpt.1. számú mellékletben meghatározott nemzetközi pénzügyi intézményekkel szembeni követelések, továbbá azok garanciájával vagy általuk kibocsátott értékpapírral biztosított követelések feltéve hogy

(2) Az (1) bekezdés szerinti b), g) és i) pont alatti tételek húszszázalékos kockázati súllyal történő számításba vételének az (1) bekezdés előírásain túl további feltétele, hogy:

a) az értékpapírt óvadékként a tőkemegfelelést számító hitelintézetnél vagy befektetési vállalkozásnál helyezzék el, vagy elfogadott elszámolóháznál levő értékpapírszámlán a hitelintézet vagy a befektetési vállalkozás javára zárolják,

b) a vonatkozó szerződés biztosítsa, hogy a fennálló követelés szerződés szerinti nem teljesítése esetén a hitelintézet vagy a befektetési vállalkozás az értékpapírokhoz korlátozás nélkül hozzáférjen, és követelését azokból a húszszázalékos súlyozásnál figyelembe vett összeg erejéig veszteség nélkül kielégíthesse,

c) az óvadék elhelyezőjével szemben ne legyen felszámolási eljárás folyamatban.

(3) Ha a Felügyeletnek tudomása van arról, hogy az (1) bekezdés szerinti a)-e), g) és i) pont alatti tételek esetében az adott ország szabályozó hatósága vagy az Európai Unió országainak szabályozó hatóságai húsz százaléknál magasabb súlyozást alkalmaznak, akkor az adott ország szabályozó hatósága, illetve az Európai Unió országainak szabályozó hatóságai által alkalmazott magasabb kockázati súlyt kell alkalmazni.

7. §[10]

Ötvenszázalékos kockázati súlyozású tétel:

a) a magyarországi helyi önkormányzattal szembeni követelés, a magyarországi helyi önkormányzat garanciájával biztosított követelés, illetőleg a magyarországi helyi önkormányzat által kibocsátott értékpapírral biztosított követelés,

b) az a követelés, amely mögött olyan, az ingatlan-nyilvántartás szerint lakóingatlannak minősülő ingatlan tulajdonára alapított jelzálogjog áll, amely lakóingatlant a kölcsönfelvevő foglal el vagy ad ki, és amelynek értékesítése következtében várhatóan hitelezési veszteség nem keletkezik, és azt a hitelintézet a választott könyvvizsgálójával egyeztetett fedezetértékelési szabályzat alapján ilyennek minősíti.

8. §

Az aktív időbeli elhatárolások egyes elemeinek súlyozását az adott tételhez kapcsolódó eszközre vonatkozó kockázati súllyal kell elvégezni.

A mérlegen kívüli tételek kockázat szerinti súlyozása

9. §

(1) A mérlegen kívüli tételek kockázat szerinti súlyozásait a hitelintézetnek és a befektetési vállalkozásnak az alábbi sorrendben kell elvégeznie:

a) meg kell határozni a mérlegen kívüli tétel ügyletkockázati súlyát a mellékletben foglalták szerint,

b) meg kell határozni az ügylethez kapcsolódó 4-7. § szerinti eszközkockázati súlyt,

c) az ügyletkockázati és az eszközkockázati súlyok összeszorzása adja a mérlegen kívüli tétel kockázati súlyát.

(2)[11] Az eszközökre vonatkozó nem valódi penziós ügyletek, szállításos repóügyletek, valamint tőzsdén kívüli, leszállítási, határidős, vételi ügyletek esetén a 4-7. § szerinti kockázati súlyozást az ügylet alapjául szolgáló eszközökre vonatkozó kockázati súllyal kell elvégezni.

(3) A kürt opciókat a tőkemegfelelési mutató számítása során, a megképzett kockázati céltartalékkal csökkentett értéken, százszázalékos ügyletkockázati súllyal és százszázalékos eszközkockázati súllyal kell figyelembe venni.

Az "A" zónába tartozó országok jegyzékének közzététele

10. §

(1) Az "A" zónába tartozó országok jegyzékét a Pénzügyminisztérium a Pénzügyi Közlönyben teszi közzé.

(2) Amennyiben az "A" zónába tartozó országok jegyzéke megváltozik, a hitelintézet vagy befektetési vállalkozás a változás közzétételétől számított három hónapon belül köteles eszköztételeit és mérlegen kívüli tételeit az új jegyzéknek megfelelően súlyozni.

Az elfogadott elszámolóházak, illetve tőzsdék jegyzékének, továbbá a 6. § (3) bekezdése alapján történő kockázati súlyozásnak a közzététele

11. §

(1) Az elfogadott elszámolóházak jegyzékét az MNB a Pénzügyi Közlönyben teszi közzé.

(2) Az elfogadott tőzsdék jegyzékét, valamint országonként azon tételeket és a súlyozás mértékét, amelyek esetében a 6. § (3) bekezdése alapján, az e rendeletben foglaltaknál magasabb kockázati súlyozást kell alkalmazni, a Felügyelet közleményben, a Pénzügyi Közlönyben és a Magyar Tőkepiacban teszi közzé.

Átmeneti és záró rendelkezések

12. §

(1) Ez a rendelet 2001. április 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a tőkemegfelelési mutató számításáról szóló 28/1998. (X. 21.) PM rendelet hatályát veszti.

(3) A Hpt. 79. §-a (4) bekezdésének első mondata alkalmazásában, az ott meghatározott és az e rendelet hatálybalépését megelőzően kötött szerződések alapján fennálló kötelezettségek a Hpt. 79. §-ának (2) és (7) bekezdése szerinti kockázatvállalás számításánál 2002. január 1-jéig alacsony kockázatúnak minősülnek, amennyiben azoknak a jelen rendelet melléklete szerinti ügyletkockázati súlya ötven százalék vagy annál alacsonyabb.

Varga Mihály s. k.,

pénzügyminiszter

Melléklet a 13/2001. (III. 9.) PM rendelethez

Mérlegen kívüli tételek ügyletkockázati súlyozása

1. Teljes ügyletkockázat (100%)

A mérlegen kívüli tételekhez 100%-os ügyletkockázati súlyokat kell rendelni, kivéve a 2--5. pontban meghatározott tételeket.

2. Közepes ügyletkockázatú tételek (50%)

a) a nem hitelhelyettesítő jellegű garanciák,

b) értékpapír kibocsátásához vállalt jegyzési garancia, jegyzési garanciavállalásra vonatkozó ígérvények,

c) kibocsátott vagy megerősített akkreditívek,

d) az Szmt. 3. § (8) bekezdése 11. pontja b) alpontjának első mondata szerinti nem valódi penziós ügylet,

e) visszavonhatatlan (stand-by) hitelkeretek, amelyek nem-hitelhelyettesítő jellegűek,.

f) kölcsönnyújtásra, értékpapír-vásárlásra, bankgarancia és bankkezesség nyújtására, váltóleszámítolásra, váltókezesség nyújtására és egyéb kockázatvállalásra vonatkozó le nem hívott ígérvények és hitelkeretek, amelyek eredeti lejárata az egy évet meghaladja.

3. Alacsony ügyletkockázatú tételek (20%)

Okmányos meghitelezés, amelynél az érintett szállítmány a hitelintézet rendeletére van feladva.

4. Kockázatmentes tételek (0%)

a) a hitelintézet által nem saját kockázatra nyújtott hitel alapján fennálló követelés,

b) kölcsönnyújtásra, értékpapír-vásárlásra, bankgarancia és bankkezesség nyújtására, váltóleszámítolásra, váltókezesség nyújtására és egyéb kockázatvállalásra vonatkozó le nem hívott ígérvények és hitelkeretek, amelyek eredeti lejárata nem haladja meg az egy évet, vagy amelyek bármikor, feltétel nélkül, azonnali hatállyal felmondhatók,

c) a Hpt. 79. § (2) és (7) bekezdéseiben, illetőleg a Tpt. 178. § (3) bekezdésében foglalt korlát túllépéseinek a szavatoló tőke számítás során levont összege,[12]

d) a bármikor feltétel nélkül visszavonható készenléti (stand-by) hitellevél.

5. Származtatott ügyletekből származó követelések ügyletkockázati súlyozása

Az öt munkanapon belüli teljesítési határidővel kötött értékpapír ügyletek és a tizennégy napot meg nem haladó eredeti lejárati idővel rendelkező devizaügyletek ügyletkockázati súlya nulla százalék. Nem kell figyelembe venni a tőkemegfelelési mutató számítása szempontjából azokat a tőzsdei ügyleteket, amelyek esetében a szerződő felek a tőzsdei szabályoknak megfelelően kötelezettséget vállalnak arra, hogy az ügyletből eredő esetleges tartozásaikat napi szinten kiegyenlítik.

A tőkemegfelelési mutatót számító, kereskedési könyvet nem vezető hitelintézet a kamatláb és deviza származtatott ügyletek kockázati súlyozására az alábbi két módszer valamelyikét köteles alkalmazni. Az erre vonatkozó döntést a hitelintézet minden év december 15-éig köteles meghozni. A Felügyeletet december 20-áig kell értesítenie arról, hogy a két számítási módszer közül a következő évben melyiket alkalmazza. A módszer változatlansága esetén a Felügyeletet nem kell értesíteni. A kereskedési könyvet vezető hitelintézet és a befektetési vállalkozás a származtatott ügyletek kockázati súlyozását csak a piaci árazás szerinti módszer alapján számíthatja. A részvény, a nemesfém és az áru származtatott ügyletek vonatkozásában csak a piaci árazás szerinti kockázati súlyozás alkalmazható.

A fentiek szerint meghatározott ügyletkockázati súlyokat kell használni hitelintézet esetében a Hpt. 79. §-ának (4) bekezdésében, befektetési vállalkozás esetében a Tpt. 178. §-ának (6) bekezdésében foglalt szabály alkalmazásakor.[13]

5.1. Piaci árazás szerinti módszer

a) A tőkemegfelelést számító hitelintézetnek vagy a befektetési vállalkozásnak a kereskedési könyvbe nem tartozó származtatott ügyletek esetében ki kell számítania az ügylet jelenlegi kockázatát, azaz a piaci árak felhasználásával számított pótlási költséget, és ezek közül ki kell választania a pozitív értékkel rendelkező ügyleteket.

b) A tőkemegfelelést számító hitelintézetnek vagy a befektetési vállalkozásnak ki kell számítania az ügylet lehetséges jövőbeni hitelezési kockázatát oly módon, hogy az egyes ügyletek szerződéses értékét (határidős tőzsdén kívüli kamatláb megállapodások és swap-ok esetén a tényleges elvi főösszegeket) megszorozza a vonatkozó százalékos értékkel a következő táblázat szerint:[14]

c) Azoknál az ügyleteknél, amelyek úgy kerülnek megkötésre, hogy a szerződő felek adott határnapokon az ügylet feltételeit úgy módosítják, hogy az ügylet piaci értéke nulla legyen, a hátralevő lejárat megegyezik a következő határnapig hátralevő idővel.

d) Az ügylet aktuális pótlási költségének és a lehetséges jövőbeni hitelezési kockázatának összegét meg kell szorozni a vonatkozó eszközkockázati súllyal a 9. §-ban meghatározott módon. Amennyiben a pótlási költség negatív, csak a lehetséges jövőbeni hitelkockázatot kell megszorozni az eszközkockázati súllyal.

5.2. Eredeti kockázat szerinti módszer

a) Az egyes szerződések szerződéskötési értékét (tényleges elvi főösszegeit) meg kell szorozni a vonatkozó százalékos értékkel a következő táblázat szerint:

b) Az ügylet a) pont alapján számított értékét meg kell szorozni a vonatkozó eszközkockázati súllyal a 9. §-ban meghatározott módon.

c) Egy konkrét ügylet esetében a kockázati súlyozás a száz százalékot nem haladhatja meg.