28/1998. (X. 21.) PM rendelet

a tőkemegfelelési mutató számításáról

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 235. §-a (2) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el:

1. § E rendelet hatálya a Hpt. 5. §-ának (1) bekezdésében meghatározott hitelintézetekre terjed ki.

Fogalmak

2. § (1) E rendelet alkalmazásában

a) az "A" zónába tartozik minden ország, amely teljes jogú tagja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) vagy az Európai Uniónak (EU), vagy amely speciális megállapodást kötött arra, hogy hitelt nyújtson a Nemzetközi Valuta Alapnak (IMF) annak Általános Kölcsönnyújtási Megállapodása szerint, és amely a megelőző öt év során hitelfelvételből származó külső adósságát nem ütemezte át, illetőleg nem függesztette fel;

b) a "B" zónába tartoznak azok az országok, amelyek az a) pontban meghatározott "A" zónában nem szerepelnek;

c) az egyes zónák hitelintézetein minden, az adott zónában székhellyel rendelkező (bejegyzett) hitelintézetet érteni kell, ideértve azok más országban működő fióktelepeit is;

d) teljes kockázatú (100%-kal), közepes kockázatú (50%-kal), alacsony kockázatú (20%-kal), illetve kockázatmentes (0%-kal) súlyozott tétel az, amelyet a 4-7. § és a melléklet ilyenként határoz meg;

e) kamatláb szerződések:

1. egy devizanemes kamatláb cserék (swap),

2. tőzsdén kívüli határidős kamatláb megállapodások (forward),

3. tőzsdei határidős kamatláb ügyletek (futures),

4. vásárolt kamatláb opciók,

5. egyéb hasonló jellegű szerződések;

f) deviza szerződések:

1. devizanemek közötti kamatláb cserék (swap),

2. tőzsdén kívüli határidős deviza szerződések (forward),

3. tőzsdei határidős deviza ügyletek (futures),

4. vásárolt deviza opciók,

5. egyéb hasonló jellegű szerződések.

(2) E rendelet alkalmazásában

a) csere (swap) ügylet: a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 197/1996. (XII. 22.) Korm. rendelet szerinti ilyen elnevezésű ügylet,

b) forward ügylet: a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 197/1996. (XII. 22.) Korm. rendelet szerinti tőzsdén kívüli határidős ügylet,

c) futures ügylet: az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény 205. §-ának (1) bekezdése szerinti határidős ügylet,

d) vásárolt opció: más féltől vásárolt jog deviza, értékpapír eladására vagy vételére, illetve kamatszint érvényesítésére szerződésben meghatározott későbbi határidőben vagy időpontig meghatározott áron vagy árfolyamon,

e) határidős index ügylet: olyan határidős ügylet, amelyben a felek az ügylet teljesítési összegét vagy összegeit valamilyen index (pl. tőzsdeindex) alakulásának függvényében határozzák meg,

f) nem hitelhelyettesítő garancia: azon garanciavállalás, amely nem az ügyfél valamely hiteltörlesztése, tartozása vagy ezekhez kapcsolódó kötelezettségvállalása (ideértve a lízing törlesztő részleteit is) visszafizetésének teljesítéséhez kötődik (pl. jólteljesítési garancia).

A tőkemegfelelési mutató nevezője

3. § (1) A tőkemegfelelési mutató kiszámításánál a nevező a kockázatnak megfelelő mértékben súlyozott eszköztételek és mérlegen kívüli tételek összege, melyet az alábbi tételekkel kell csökkenteni:

a) a követelések, a befektetések és a mérlegen kívüli vállalt kötelezettségek után a kintlevőségek, befektetések, mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minősítésének és értékelésének szempontjairól szóló 27/1998. (X. 21.) PM rendelet szerint képzett kockázati céltartalék,

b) a lakáscélú hitelek halasztott kamatának tőkésített összegében fennálló kamatkövetelések után a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 198/1996. (XII. 22.) Korm. rendelet szerint képzett kockázati céltartalék,

c) a késedelmes kamatkövetelésekre 1996. január 1. előtt képzett kockázati céltartalék, valamint

d) a Hpt. 87. §-ának (2) bekezdése szerint megképzett általános kockázati céltartalék összege.

(2) Az egyes tételekhez rendelt - százalékos formában kifejezett - súlyokat a 4-8. §-ban foglaltak, illetve a melléklet alapján kell megállapítani. A kockázati súlyozás során a mérleg eszköz oldalán kimutatott kockázati céltartalékot nem kell számításba venni.

(3) A mellékletben felsorolt tételek esetében a 8. §-ban leírtak szerint kell a számítást elvégezni.

(4) A kockázati tényezőkkel történő súlyozást mind a forintban, mind a devizában kötött ügyletekre vonatkozóan el kell végezni.

(5) A kockázati súlyokat mind a mérlegen belüli, mind a mérlegen kívüli tételek esetében az állományra vonatkozóan kell megállapítani.

Kockázatsúlyozások (Mérlegen belüli tételek súlyozása)

4. § A mérlegen belüli tételekhez 100%-os kockázati súlyokat kell rendelni az 5-7. §-ban foglaltakat kivéve.

5. § Nulla százalékos kockázati súlyozású tétel:

a) az "A" zóna országainak pénznemében ténylegesen birtokban tartott készpénzállomány és az ezzel egyenértékű eszközök, valamint a nemesfémkészlet,

b) az "A" zóna országainak központi kormányaival vagy központi (jegy)bankjaival szemben fennálló, továbbá az azok garanciájával biztosított követelések,

c) az Országos Betétbiztosítási Alappal szembeni, illetve az Országos Betétbiztosítási Alap által garantált követelések,

d) a "B" zóna országainak központi kormányaival és központi (jegy)bankjaival szembeni követelés, amennyiben az a kölcsönfelvevő nemzeti valutájában áll fenn, kivéve a 6. § g) pontban foglalt tételeket,

e) a követelés nem teljesítése esetén a hitelintézet által korlátozás nélkül hozzáférhető alábbi garanciákkal, illetve fedezetekkel biztosított követelések:

1. az "A" zóna országainak központi kormányai vagy központi (jegy)bankjai által és az Európai Unió által kibocsátott értékpapír,

2. a hitelt nyújtó hitelintézetben "A" ország pénznemében elhelyezett készpénzbetétek, vagy betétokiratok, vagy ezzel egyenértékű eszközök, melyekhez a hitelintézet a követelés nem teljesítése esetén korlátozás nélkül hozzáférhet,

f) az immateriális javak értéke, ide nem értve a hitelintézet elhelyezését szolgáló vásárolt bérleti jog számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Szmt.) szerinti értékét,

g) a visszavásárolt saját részvény Szmt. szerinti értéke,

h) a más pénzügyi intézménybe, biztosítóba, illetve befektetési vállalkozásba nem pénzbeli hozzájárulásként befizetett összeg vagy pénzbeli hozzájárulásként befizetett összeg, illetve a pénzügyi intézmény vagy befektetési vállalkozás részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke,

i) a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a Kormánynak a központi költségvetés terhére vállalt készfizető kezessége mellett biztosított követelések, valamint olyan garanciaalapok által biztosított követelések, amelyre a Kormány kezességvállalása vonatkozik, a kezességvállalás hányadának arányában,

j) a "B" zóna országai központi kormányainak vagy központi (jegy)bankjainak garanciájával biztosított követelései, amennyiben mind a garancia, mind a kölcsön a kölcsönfelvevő nemzeti valutájában áll fenn,

k) azon követelés, amely biztosítékául a "B" zóna országának központi kormánya vagy jegybankja által kibocsátott értékpapír szolgál, amennyiben az értékpapír devizaneme a kölcsönfelvevő nemzeti valutája,

l) a kötelező tartalék előírást a levelező bankon keresztül teljesítő szövetkezeti hitelintézet által elhelyezett kötelező tartalék összege.

6. § Húsz százalékos kockázati súlyozású tétel:

a) az "A" zóna országainak regionális kormányaival vagy önkormányzataival szembeni követelések, kivéve a magyar önkormányzatokkal szembeni követelés,

b) Magyarország kivételével az "A" zóna országainak regionális kormányainak vagy helyi önkormányzatainak garanciájával biztosított követelések,

c) az "A" zóna országainak hitelintézeteivel szembeni követelések,

d) az "A" zóna országai hitelintézeteinek garanciájával biztosított követelések (ideértve az előzőleg az "A" zóna országainak hitelintézetére forgatott váltó megvásárlásából származó követeléseket is),

e) úton lévő készpénzkövetelések,

f) a "B" zóna országainak hitelintézeteivel szembeni vagy általuk garantált követelések, amennyiben azok hátralévő lejárata az egy évet nem haladja meg, illetve azok a követelések, amelyek biztosítékául a "B" zóna országának hitelintézete által kibocsátott értékpapír (ide nem értve a részvényt) szolgál, feltéve, hogy az értékpapírban megtestesített követelés devizaneme az adott ország nemzeti valutája, és hátralevő lejárata az egy évet nem haladja meg, és az értékpapírt óvadékul a hitelintézetnél helyezték el vagy értékpapírszámlán a hitelintézet javára zárolták,

g) a "B" zóna országainak pénznemében ténylegesen birtokban tartott készpénzállomány és az ezzel egyenértékű eszközök,

h) a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által biztosított olyan követelések, amelyek nem tartoznak az 5. § i) pont alá,

i) azon követelés, amely biztosítékául az "A" zóna országának hitelintézete által kibocsátott értékpapír (ide nem értve a részvényt) szolgál, ha az értékpapírt óvadékul a hitelintézetnél helyezték el,

j) a Hpt. 1. számú mellékletben meghatározott nemzetközi pénzügyi intézményekkel szembeni követelések, továbbá azok garanciájával vagy általuk kibocsátott értékpapírral biztosított követelések.

7. § Ötven százalékos kockázati súlyozású tétel az a követelés, amely mögött olyan, az ingatlan-nyilvántartás szerint lakóingatlannak minősülő ingatlan tulajdonára alapított jelzálogjog áll, amely lakóingatlant a kölcsönfelvevő foglal el, vagy ad ki, és amelynek értékesíthetősége következtében várhatóan hitelezési veszteség nem keletkezik, és azt a hitelintézet a választott könyvvizsgálójával egyeztetett fedezetértékelési szabályzat alapján ilyennek minősíti.

A mérlegen kívüli tételek kockázat szerinti súlyozása

8. § A mérlegen kívüli tételek kockázat szerinti súlyozásait a hitelintézetnek az alábbi sorrendben kell elvégeznie:

a) meg kell határozni a mérlegen kívüli tétel ügyletkockázati súlyát a mellékletben foglaltak szerint,

b) meg kell határozni az ügylethez kapcsolódó 4-7. § szerinti ügyfélkockázati súlyt,

c) az ügyletkockázati és az ügyfélkockázati súlyok összeszorzása adja a mérlegen kívüli tétel kockázati súlyát.

Az "A" zónába tartozó országok jegyzékének közzététele

9. § (1) Az "A" zónába tartozó országok jegyzékét az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet teszi közzé.

(2) Amennyiben az "A" zónába tartozó országok jegyzéke megváltozik, a hitelintézet a változás közzétételétől számított három hónapon belül köteles eszköztételeit és mérlegen kívüli tételeit az új jegyzéknek megfelelően súlyozni.

10. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a tőkemegfelelés alapelveiről és számításának szabályairól szóló 1/1992. (PK 5.) BAF rendelkezés, valamint az azt módosító 3/1993. (PK 16.) BAF rendelkezés és a 4/1996. (PK 13.) BAF rendelkezés hatályát veszti.

Járai Zsigmond s. k.,

pénzügyminiszter

Melléklet a 28/1998. (X. 21.) PM rendelethez

Mérlegen kívüli tételek ügyletkockázati súlyozása

1. Teljes ügyletkockázat (100%)

A mérlegen kívüli tételekhez 100%-os ügyletkockázati súlyokat kell rendelni, kivéve a 2-5. pontban meghatározott tételeket.

2. Közepes ügyletkockázatú tételek (50%)

a) A le nem hívott hitelkeret, amely eredeti lejárata nem haladja meg az egy évet,

b) a nem hitelhelyettesítő jellegű garancia,

c) értékpapír kibocsátásához vállalt jegyzési garancia.

3. Alacsony ügyletkockázatú tételek (20%)

Okmányos meghitelezés, amelynél az érintett szállítmány a bank rendeletére van feladva.

4. Kockázatmentes tételek (0%)

a) A hitelintézet által nem saját kockázatra nyújtott hitel alapján fennálló követelés,

b) kibocsátott és/vagy megerősített okmányos meghitelezés (akkreditív) azon hányada, amely elkülönített fedezettel biztosított,

c) azon hitelkeret szerződés szerződött, de nem folyósított része, amely a bank részéről külön feltétel bekövetkezése nélkül felmondható,

d) a visszavonható készenléti (stand-by) hitellevél,

e) az egyes mérlegen kívüli tételeknek azon részei, amelyek kockázatai az e rendelet 5. §-a e) pontjának 2. alpontja szerinti biztosítékkal fedezve vannak.

5. Határidős kamatláb és devizaügyletek, határidős értékpapír és index ügyletekből származó követelés ügyletkockázati súlyozása

Az öt munkanapon belüli teljesítési határidővel kötött határidős ügyletek ügyletkockázata 0 százalék. Nem kell figyelembe venni a tőkemegfelelés szempontjából azokat a tőzsdei ügyleteket, amelyek esetében a szerződő felek a tőzsdei szabályoknak megfelelően kötelezettséget vállalnak arra, hogy az ügyletből eredő esetleges tartozásaikat napi szinten kiegyenlítik.

Az egyes szerződések elvi főösszegeit (szerződéskötési értékét) csökkenteni kell az ügyfél által a banknál elhelyezett, az ügyfél nem teljesítése esetén a bank által korlátozás nélkül hozzáférhető készpénzfedezet vagy az 5. § alapján nulla százalékos kockázati súlyozást eredményező értékpapírfedezet értékével, majd az így kapott összeget meg kell szorozni az alábbi százalékos értékkel:

További 1,5-szeres szorzót kell alkalmazni azon tételek esetében, amikor a hitelintézet és az ügyfél között az elszámolás bruttó módon történik. Egy konkrét ügylet esetében a kockázati súlyozás a száz százalékot nem haladhatja meg. Ugyanezeket a kockázati súlyokat kell használni a Hpt. 79. §-ának (5) bekezdésében foglalt szabály alkalmazásakor.